„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

Ha a város elegáns villáit vesszük számba, elsőre talán eszünkbe se jutna elkalandozni a XVII. kerület felé – ami bizony elég nagy hiba lenne. A vasútról pont látni lehet a sínek mellett magasodó, impozáns villasort, úgyhogy biztos, hogy naponta ezrek tekintete siklik el fölöttük, míg történetüket, emléküket főként a helyiek őrzik rendületlenül. Most mi is felkerekedtünk, hogy kicsit közelebbről megismerjük ezt a környéket, kezdésnek a Liget sor házait.

Bartha Dorka írása.

Budapest telis-tele van meglepetésekkel, legyen szó a hatalmas platánsorok között húzódó Ó-Mátyásföldi egykori nyaralótelepről vagy akár Istvánmező változatos kis kastélyairól, a budai hegyek máig formabontó, modern villáiról.

„A Budapest-Hatvan vonalon utazókat meglepi az egyik állomás mögötti község csodásan szép külseje. Mintha remekelni gyűltek volna össze, vagy pályadíjért versenyeztek volna azok az építészek, akik ennek a községnek a vasútvonallal párhuzamos uccáján a nyaralókat és villákat építették. Ez a csodásan szép község, amelyet valaki igen találóan »weekend városnak« nevezett el: Rákosliget… megállapíthatjuk a gondozott, gyönyörű kertekből, hogy Rákosliget a kultúrlelkek oázisa, lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep” írták a környékről az 1930-as években. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése
Rákosligeti villasor. Kép forrása: Hungaricana

Miért mutat ilyen egységes arculatot az egész környék?

Ehhez ugorjunk vissza egy kicsit az időben… A környék évszázadokig a Podmaniczky család birtoka volt, már a török kiűzése után, 1690-ban ők a tulajdonosok, később a Wenckheim család (akik többek között a mai Szabó Ervin könyvtárnak otthont adó palotát is építették) is birtokolta egyes részeit. A Wenckheimek részét Fuchs Ignác vásárolta meg a századforduló környékén, történetünk ezen a földdarabon folytatódik. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

Rákosliget modernkori története a 19. század végén kezdődik. Az 1867-es kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületése, Budapest 1873-as egyesítése és fővárossá válása olyan gazdasági fellendülést hozott a városban, ami rengeteg embert vonzott. Ami pedig rövid úton borzasztó lakásínség kialakulásához vezetett, amitől legnagyobb mértékben éppen a nagylétszámú munkásság szenvedett. A probléma megoldása napirenden volt, nem csak a munkások érdekvédelmi szerveinél, de a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is kereste a megoldást. Az ötlet egy mintatelep létrehozása volt, amit aztán több helyen is lemásolhatnak. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

A Fackh Károly miniszteri biztos vezette projekt, a Munkás Otthon Szövetkezet telepének megvalósítása 1896-ban kezdett realitássá válni. Ekkor döntöttek a helyszínről: a nagyrészt lakatlan, de jó környezeti és közlekedési adottságok miatt a Hatvan-Budapest vonal mellett fekvő Rákosliget tökéletes választásnak bizonyult. 

1899 május 1-én kisorsoltak 431 házhelyet, és megindult az építkezés, az utolsó kerítéslécig meghatározott tervek alapján épültek is a házak, nagyrészt helyi anyagokból, magyar mesterek által. A munkástelep kialakítása egy másik történetünk lesz, de a villasor is szorosan összefonódott ennek a keletkezéstörténetével.

Hogyan kerültek villák a mintatelepre?

A  rendezési tervben számoltak azzal, hogy a vasútvonal mentén az első sorban az úgynevezett  Ligetsorban reprezentatív és elegáns villaépületeket emeljenek, amik előtt a sétatér is húzódott volna. A villák, nyaralók a módosabb építtetők elképzelései alapján épülhettek meg, ezekre nem vonatkozott a szigorú mintatelepi előírás. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

Az első feltűnőbb épület a Liget sor 45. alatt álló, századfordulón épült eklektikus, tornyos villa, amiben ma a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola működik. 

A kupolák, bádogos szerkezetek mutatják, hogy az akkori mesteremberek jól tudták a szakmájukat. Most is megcsodálhatjuk a gyönyörű fém kerítéseket, gondosan megtervezett rajzolatukat, vagy például a kerítésbe épített postaládát. A díszes oromfalak és oromdíszek, a régi ablakok osztása, a kis tornyocskák, a míves vakolatdíszek tanúskodnak az igényes építészeti formavilágról, ami jellemzi ezeket az épületeket. – írja Rákosmente Településképi Arculati Kézikönyve.

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

A másik feltűnő, svájci nyaralók stílusát idéző, szép fafaragásos részletekkel is rendelkező villa a Liget sor 41. alatt áll, ez helyi védelemre javasolt épület. A korszakban Budapest-szerte is rengeteg hasonló nyaralót emeltek a jómódú pesti polgárok, a Svábhegyen éppúgy felbukkannak ezek, mint Zuglóban vagy éppen a már emlegetett Ó-Mátyásföldön.

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

Ma már furcsának hat az elképzelés, hogy valaki, akinek a belvárosban van az 5-7 szobás nagypolgári lakása, a családi nyaralóját miért éppen a főváros közelében építette fel. De ne felejtsük el, a Balaton még csak ekkor kezd el üdülőhellyé fejlődni, és aki tehette, a nagy nyaralását úgyis külföldön töltötte, a tenger mellett, vagy a hegyekben. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése
„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

Ha kicsit még tovább sétálunk, eljutunk a környék leghíresebb villájáig, a 45-ös szám alatt. A földszintes, szecessziós épület lakója volt a Nemzeti Színház színész párosa, Gózon Gyula és Berky Lili – ahogy ezt emléktábla is hirdeti. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

1917-ben kötöttek házasságot, és utána többnyire együtt szerződtek kabarékhoz vagy színházakhoz, de filmekben is mindketten sokat szerepeltek, a Meseautóban közösen is. Gózon Gyula nevéhez olyan klasszikusok is kötődnek, mint az 1931-es Hyppolit, a lakáj vagy A kőszívű ember fiai. 

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése
„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése

„A leleményes Gózon egyszerre több színházban, kabaréban játszott, „fel­találta” a pendlizést, gyakran megesett, hogy útközben a taxiban öltözött át két helyszín között, de valamivel jobb soruk csak akkor lett, amikor már rendszeresen hívták a filmgyárba, a híres havi kétszáz pengő fixért. Jól éltek hát, amíg a forgatás tartott. Csakhogy mégsem volt pénzük soha, mert Kabos Gyulával rendszerint a Fészekben fejezték be a napot…” Lili asszony meg mi mást tehetett: hogy a „tű­ pénzt” kiegészítse, a színház mellett rendszeresen szerepelt sparherdot, gyúró­ deszkát, szappant, vagy éppen sajtmárkát népszerűsítő reklámfilmekben” – írja az Évszázadok a Rákosmentén című helytörténeti monográfia.  

„Lelket üdítő, szemet gyönyörködtető nyaralótelep”  – a rákosligeti villasor felfedezése
A barokkos nemesi kiskastélyokat megidéző ház, de ikerházas elosztásban.

Felhasznált irodalom, források: