A napokban bejárta a sajtót, hogy Zágráb zöld polgármestere támogatja Karácsony Gergely harcát mini-Dubaj ellen. A horvátoknak már sikerült az, amiért Budapesten egyelőre harcolnak – erős civil tiltakozással és összefogással megakasztani a beruházást, majd leállítani a megalomán projekteket. De mi is történt a szomszédos Belgrádnál szerencsésebb fővárosban?
A horvát fővárosban a befektetési projekt Zagrebacki Manhattan (Zagreb Manhattan) néven futott 2019-2024 között. A befektető itt is az arab emirátusokbeli, Mohamed Alabbar-féle Eagle Hills volt, és a 2019-ben bejelentett terv Zágráb akkori polgármesterének, Milan Bandic-nak a nevéhez kötődő ellentmondásos beruházásként futott.
Zöld és történelmi – a megvédett helyszín
A beruházás kiszemelt helye egy közel 1,1 millió négyzetkilométeres, horvát fővárosi tulajdonban lévő terület volt, amin a részben védelem alatt álló zágrábi vásár kiállítási pavilonjai állnak, egy futballstadion és a 20. század közepén kialakított lóversenypálya (Hippodrome). A mottó az volt, hogy egy „város a városban” épül, lakó és irodaépületekkel, promenádokkal, bevásárlóközpontokkal, közterekkel és parkokkal, és a felhőkarcoló itt is elengedhetetlen része lett volna a látképnek.
A tervet, annak bejelentése után, 2019-ben számos kritika érte, építészek, aktivisták, civilek és városlakók tiltakoztak, hiányolva a projekt átláthatóságát, társadalmi támogatottságát, a kötelező eljárások megkerülését, valamit a beruházás során elvesző zöldterületek átalakulását a túlárazott luxus üveg- és acéltornyokká.
A tiltakozáshullámok
Különböző szervezetek és pártok – mint a Right to the City, Green Action – szólították fel a zágrábi közgyűlést, hogy tiltakozzanak a terv ellen, és ellenezzék a városrendezési terv módosításait a képviselő-testület ülésén. Zágráb Siget nevű városrészben, ahova a Zagreb Manhattant tervezték, összesen 14,355 tiltakozó aláírás gyűlt össze a terv ellen, amit szintén átadtak a közgyűlésnek.
A fejlesztéshez mindenképp szükséges lett volna a városrendezési terv módosításával a telek átalakítására, ezt azonban 2020 telén egy háromnapos drámai vita során a közgyűlés végül elutasította. A megnyert csata ellenére a háború folytatódott, hiszen a polgármesternek jogában állt bármikor újra előhozakodni a tervvel. Ez meg is történt, amikor nagyon rövid, két hetes kiírási idővel három ajánlat – ebből kettő érvényes – érkezett a terület beépítésére. A volt polgármester kifejezetten szerette a Belgrade Waterfront projektet (saját helyszíni tapasztalatainkról itt írtunk), már a kiírás előtt is tárgyalt annak befektetőjével, Mohamed Alabbarral – és részben ez indokolja, hogy ilyen rövidre sikerült a kiírási idő, hiszen megvolt már a választottja, akit a horvát fővárosban is szívesen látott volna.
Az egyik érvényes ajánlatot a zágrábi repteret is építő francia cég, a Bouygues Batiment International tette, a másik – és nyertesnek kiválasztott – cég nem meglepő módon a Mohamed Alabbarhoz kötődő Eagle Hills lett. Valós félelem volt a projekt ellenzői szempontjából, hogy bár a polgármester szerint a már eddig megkötött szerződések nem kötelező érvényű memorandumok – de ennek ellenére tartalmaztak olyan kötelező erejű cikkelyeket, amelyek alapján még ha bukik is a projekt, az arab Eagle Hills kompenzációért perelheti a várost.
Személyes tragédia és kitartás
2021-ben a projektet támogató polgármester meghalt, ettől a Zagreb Manhattan természetesen nem állt le azonnal. 2023 áprilisában még a Városi Közgyűlés az ülésén elfogadta a város általános rendezési tervének a módosításait. Ennek ellenére a városvezetés már akkor azt ígérte, hogy a megalomán projekt végrehajtása nem lesz lehetséges, módosítások ide vagy oda. (Ezek a módosítások nagyrészt egy másik projekt – a Jarun Panorama „mini Manhattan” fejlesztése miatt volt, ami egy norvég befektető projektje, és végül az ország legmagasabb, 38 emeletes felhőkarcolóját építik a város nyugati részén).
A belgárdi példa – mint elrettentő eset – gyakran előkerült a helyi sajtóban, hiszen az Eagle Hills elvileg ott is 4 milliárd dollárnyi befektetést ígért, de a valóságban csak 160 millió dollárt fordított a projektre és 300 milliót kölcsönként bocsájtott a szerb állam részére. A arab befektető ezzel együtt az ottani beruházásoknál az eladások és bevételek 68 százalékra is jogosult, és a terület 99 évig a birtokában lesz.
2024 elejére vált hivatalossá, hogy a projekt végképp leállt, ezzel győzelmet aratott a civilek kampánya és az építészek összefogása. Az új polgármester, Tomislav Tomasevic – aki sikereit részben annak köszönheti, hogy ő is ellene volt Bandic megalomán elképzeléseinek – videóban küldött bátorító üzenetet a budapestieknek. Ugyan nem volt egyszerű dolga, ami a projektek leállítását illeti, de mostanra teljes a siker.
Források:
- 2019 március: Eagle Hills in Running to Build Croatian ‘Manhattan’
- 2019 július: Architects Urge Delay to ‘Zagreb Manhattan’ Development Project
- 2020 január: Protesters Vent Fury With Zagreb Mayor During Trial
- 2020 február: In Fight over Zagreb Development, Activists Win Battle, War Goes on
- 2023 április: BELGRADE WATERFRONT TO BE FOLLOWED BY ZAGREB MANHATTAN
- 2024 január: Croatian Capital Says Goodbye to Late Mayor’s ‘Manhattan Project
(Kiemelt kép: Colliers International/Jarun Panorama)