Hétvégén ismét melegrekordok dőlhetnek Budapesten. Az idei szezonban a városvezetés árnyékolókat telepít a pesti alsó rakpartra, Újpest és Angyalföld betondzsungele is zöldbe borul.
Tíz napi melegrekord dőlt meg idén Budapesten, a hétvégén ismét 85 éves csúcsok kerülhetnek veszélybe. Április 1-jén – nem tréfa! – 28,1 fokot mértek Újpesten, és az előrejelzés hasonló értékeket vetít előre a következő napokra.
Nem ez az első tavaszi nyár a fővárosban. 2012-ben április 28-tól május 2-ig öt egymást követő napon dőlt meg a rekord, mindannyiszor 30 fok feletti hőmérséklettel. Az utolsó napra 33,2 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete Budapest belterületén. Az ősz sem olyan, mint régen, például, tavaly október közepén több napon is 27 fok körüli hőmérséklettel dőlt meg a fővárosi csúcs.
Hősziget
A hősziget-hatás, vagyis a sűrűn lakott területek magasabb hőmérséklete minden nagyvárosra érvényes. Az Énbudapestem korábban hőkamerákkal járta be a főváros utcáit egy meleg nyári napon. A kísérlet idején is láthattuk, hogy a fák és az árnyas részek hűtik, a napos felületek, kő és fém burkolatok fűtik a várost. A fák árnyékában elterülő fű és növényzet is hatékony légkondicionáló, de egy játszótéren belül is óriási különbségek mutatkozhatnak. Egy játszótér gumiburkolata 58 fokra melegedett fel, a homokozó árnyékban lévő része viszont bő 10 fokkal volt hűvösebb a levegőnél.
Budapest zöldítése az elmúlt években folyamatos volt, de például a pesti alsó rakpartot hiába nyitották meg, a beton által keltett hőérzet élhetetlenné tette a területet a nyári napokon.
„A Széll Kálmán téren, a Baross téren és a Jane Haining rakparton növeljük az árnyékolók számát a közösségi költségvetésből. A rakparton idén szintet ugrunk: egy ideiglenes, de elég komoly árnyékoló szerkezetet helyezünk ki, hogy napközben is lehessen használni a területet. Az örökségvédelmi jóváhagyást is megkaptuk – mondta az Énbudapestemnek Bardóczi Sándor főtájépítész. – Tervezzük az árnyékolókat a Moszkva sétányon a Dráva utca torkolatánál található játszótérre is, a Feneketlen-tónál lévő játszótereken pedig nyár közepétől építjük ki a homokozóárnyékolókat.
Erre pedig óriási igény van a budapestiek részéről: szintén a közösségi költségvetés egyik nyertes ötlete a Beton helyett fák és bokrok nevű kezdeményezés. Mindenhol azonban nem lehet feltörni a betont. – Növényesítjük, fásítjuk az útpálya melletti betonos részeket a Rottenbiller utcában, a Rákóczi úton a Rókus-kápolna előtt, illetve Újpest és Angyalföld több részén. Szerettük volna zöldebbé tenni a Margit hídtól északra fekvő budai területet is, de a HÉV-födém miatt nem engedik a beton burkolat bontását. És persze ültetünk egy csomó fát – mondta Bardóczi.
A nagyvárosokban azért is problémás a hőség, mert kora délután magas ózonkoncentrációra számíthatunk – figyelmeztet közösségi oldalán a Levegő Munkacsoport. Ilyenkor érdemes elkerülni a nagyon forgalmas helyeket, asztmás, légúti, vagy keringési betegséggel élőknek pedig egyáltalán nem javasolt ilyen helyeken tartózkodni. A kültéri sporttevékenységet érdemes a délelőtti, vagy kora esti időpontokra időzíteni. Az ózon nagyobb koncentráció esetén oxidatív stresszes állapotba hozza a szervezetet. A tünetek a bőr, szem, nyálkahártya irritációtól a légzési nehézségeken keresztül a tartós tüdőkárosodásig terjedő skálán fordulnak elő.
Ma extrém, holnap normális
40 fokot elérő hőmérsékletet öt napon mértek Budapesten, ebből kettő ahhoz a 2007 júliusi hőhullámhoz köthető, amikor az országos abszolút melegrekord is megdőlt. 2013 augusztusában is 40 fok volt a fővárosban, 2017-ben pedig két tized fok híján szintén elérte ezt a szintet a hőmérséklet. Néhány évente tehát számíthatunk a 40 fokot elérő, vagy megközelítő hőhullámra Budapesten.
A budapesti tapasztalatok persze csak apró részei a globális felmelegedésnek. Az elmúlt tíz hónap globális átlaghőmérséklete egyaránt a legmelegebb volt az adott hónapban, és meghaladta a 1,5 fokos határt az ipari forradalom előtti szinthez képest.
