A magyar karácsonyfákon felfedezhető egy különlegesség: a szaloncukor. A színes, fényes papírokba csomagolt, kívül csokoládéval bevont, belül pedig a legkülönbözőbb ízekben létező finomság valódi hungarikum. A bonbonra emlékeztető édesség őse a Franciaországból származó fondant-cukor, mely az 1800-as években terjedt el Magyarországon. A tehetősebb családok szalonjaiban kis tálkából kínálták ezt a desszertet az érkező vendégeknek. Innen ered az elnevezés: szaloncukor. Hazánkban több olyan manufaktúra is felfedezhető, ahol a mai napig nagy gonddal készítik ezt a csemegét. Lássuk, melyek ezek.

Különleges eseménnyel nyitotta meg újra kapuit a korábbi margitszigeti ásványvíz-palackozó épülete. A 2010 óta zárva tartó üzemben Gyógyüdülőt rendezett be a 100 szóban Budapest csapata, ahol a CAFe Budapest keretében néhány órára nyugalmat találtak a hétköznapoktól megfáradt érdeklődők. A rendezvényen a 100 szóban Budapest idei pályamunkái közül megzenésítve mutattak be néhányat.

210 évvel ezelőtt 1810. november 7-én született Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, az 1884-ben megnyíló Magyar Királyi Operaház főigazgatója. Erkel nevéhez fűződik a Kölcsey Ferenc által írt Himnusz megzenésítése, valamint a magyar nemzeti opera megteremtése. 1861. március 9-én mutatták be életművének legértékesebb darabját a Bánk Bánt, amelyet azóta is a magyar operairodalom egyik meghatározó műveként tartanak számon és a Magyar Állami Operaház rendszeresen szerepelteti a repertoárján.

A turisztikai ágazat, mint ismert, soha nem látott kihívások előtt áll, a koronavírus-járvány okozta válság Budapestet drámaian érintette. Cikksorozatunkban megszólalnak a hazai turizmus képviselői, turisztikai szakértők, helyi vállalkozások, illetve elemezzük a szektort érintő kialakult és várható helyzetet. Összeállította: Vereckei András