Az elmúlt öt év nagyon nehéz időszak volt a főváros életében - ebben egyetértettek a ciklus utolsó közgyűlésén jelenlévő képviselők. Karácsony Gergely úgy vélte, nehézségeiket a kormányzati sarcpolitika okozta, a Fidesz szerint pedig az, hogy a főpolgármester miniszterelnöki kampányt folytatott. A közgyűlésen elfogadták a bicskei ügyet vizsgáló bizottság jelentését, megalakulhat a Budapesti Klímaügynökség.
Hamarosan a budapestiek (...) eldöntik, milyen irányítást szeretnének adni a településüknek – megint egy új választási szisztéma szerint. Mivel a fővárosi közgyűlés jelenlegi tagjai közül sokan nem vesznek majd rész az új közgyűlés munkájában, sőt olyanok is vannak, akik a polgármesteri munkájukat sem fogják folytatni, engedjék meg, hogy nem elfeledve, és nem szőnyeg alá söpörve az adott esetben szenvedélyes, néha személyeskedő vitákat, megköszönjem mindenkinek a munkáját”
– kezdte Karácsony Gergely.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)az Énbudapestem is megírta, fél évvel az önkormányzati választás előtt a Mi Hazánk javaslatára az Országgyűlés fideszes többsége átírta a fővárosi választási szabályokat, és visszaállították a 2014-ben eltörölt listás választási rendszert. A módosítás értelmében a június 9-i önkormányzati választás után nem a kerületi polgármesterek ülnek majd a közgyűlésben, hanem listáról kerülnek be a testületbe a képviselők. A közgyűlés 33 tagú lesz, ebből 32-t választanak a listás választási rendszer alapján, a 33. hely pedig a főpolgármesteré lesz.
Az előrejelzések és becslések szerint nehéz elképzelni, hogy a Fidesz átvegye a közgyűlést, de bekerülhet a Fővárosi Közgyűlésbe a Kutyapárt és a Mi Hazánk. A dolog másik érdekessége, hogy – mint arra Karácsony Gergely is utalt – a most búcsúzó közgyűlésben ülő fideszesek valószínűleg eltűnnek a következő ciklus közgyűléséből.
Ahogy a Telex (új ablakban nyílik meg)felhívta rá a figyelmet, a 15, befutónak mondható helyen ugyanis egyikőjük sem szerepel. A legjobb pozíciót még Wintermantel Zsolt kapta, aki frakcióvezetőként mindig véleményezte hol a városvezetőket, hol azok munkáját, de ő is csak a 23. helyet kapta meg.
A szakértők egyébként (új ablakban nyílik meg)azt mondták, hogy azzal, hogy a Fidesz átírta a választási szabályokat, egyetlen célja lehetett: a zavarkeltés. László Róbert választási szakértő szerint a Fideszben úgy gondolhatták, hogy a rendszerrel megbontható a Karácsony Gergely mögött felsorakozó közgyűlési többség.
A polgármester néhány mondatot mondott még a mögöttük álló ciklusról. Szerinte nincs vita köztük, hogy az elmúlt közel öt év Budapest történetének egyik legnehezebb időszaka volt, osztoztak a világ számos nagyvárosának a sorsával, hiszen olyan globális válságok tették próbára a főváros ellenállóképességét, amivel a világ legtöbb pontján meg kellett küzdeni. Európában száz éve nem volt ehhez hasonló járvány, és összeomlott az energiapiac.
„Ez mind-mind arra hívja fel a figyelmet, hogy az a világrend, amiben élünk a klímaválsággal, a fosszilis energiafüggéssel, a politikai hektikussággal, nem egy biztos jövőt mutat a gyermekeinknek” – magyarázta Karácsony. Ezeket a válságokat szerinte tetézte még egy harmadik, egy politikai természetű válság is, a fővárosi önkormányzatnak ugyanis meg kellett még küzdenie a kormányzati sarcpolitikával is.
Az elmúlt négy évben 358 milliárd forint közvetlen pénzügyi hatása volt ennek a három kihívásnak – ennyit vitt el a járvány, az energiakrízis, az összeg nagyobbik részét viszont még így is olyan kormányzati döntések tették ki, amik arra voltak hivatottak, hogy a főváros pénzügyi mozgásterét csökkentsék.
„Hogy mi értelme van a nemzet fővárosával szemben politikai küzdelmet folytatni, maradjon költői kérdés” – folytatta Karácsony. A lényeg ugyanis az, hogy a város talpon maradt, hogy a fővárosi önkormányzat vezetése úgy tudta megőrizni a város működőképességét és a pénzügyi stabilitását, hogy nem a megszorítások útját választotta.
Az elmúlt években végrehajtott 70 százalékos budapesti béremelés például nemcsak arra volt jó, hogy a megőrizze a reálbéreket, hanem a fizetések szerénymértékű javulását is megengedte, hiszen „pontosan tudjuk azt, hogy csak a megbecsült munkavállalókra lehet alapozni minőségi közszolgáltatásokat”.
Karácsony szerint bármilyen nehéz is volt a mögöttük álló öt év, vannak eredményeik, amikre büszkék lehetnek: az elmúlt évtizedekben például
- senki nem hajtott végre olyan mértékű járműfejlesztést a budapesti közösségi közlekedésben, mint ők,
- nem ültetett el annyi fát a városban, mint ők,
- nem védett le annyi természetvédelmi területet, mint ők, mindemellett
- befejezték (új ablakban nyílik meg)a 3-as metró felújítását, ami az ukrán-orosz háború árnyékában egyáltalán nem volt könnyű feladat,
- akadálymentesítették Budapest legnagyobb közlekedési infrastruktúráját,
- felújították (új ablakban nyílik meg)a Lánchidat,
- a (új ablakban nyílik meg)Blaha Lujza teret,
- új héthektáros parkot hoztak létre Pünkösdfürdőn, ami (új ablakban nyílik meg)minden létező díjat megnyert.
Aktív városdiplomáciai munkával elérték azt is, hogy EU-s forrásokból a következő években is jelentős mértékben fejleszthet. Karácsony kiemelte azt is, hogy az elmúlt években reményeik szerint ezt a várost sikerült egy szolidárisabb és zöldebb hellyé tenniük, „talán szolidárisabbá és zöldebbé, mint amilyen bármikor korábban volt”. Végül mindenkinek kulturált kampányt és érdemi vitákat kívánt.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője vette át a szót, aki nem akart osztozni az emelkedettebb, ünnepi hangulatban, az élet ugyanis, mint magyarázta nem áll meg. Abban azért egyetértett Karácsonnyal, hogy nagyon kemény öt év áll mögöttük, mert a főpolgármester szerinte miniszterelnöki kampányt folytatott.
Egy, a kormánysajtóban keringő cikket vett aztán elő, miszerint a Városháza felújított homlokzata balesetveszélyes, Wintermantel, egyúttal a cikk felvetéseit viszont Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tételesen cáfolta.
Kiss azzal folytatta, bár sok szép emléke kötődik a közgyűléshez, egy emléke biztosan nem az, amikor „az önök emberei az önök asszisztálásával azzal vádoltak, hogy eladtam a Városháza épületét”, ami a nemzeti vagyonnak a része, tehát szinte eladhatatlan. „(...) Nem rontva a záró közgyűlés hangulatát, szerintem egy bocsánatkéréssel tartozhatnának azért a 2021 végi akciójukért, amit ebben az ügyben csináltak.”
A közgyűlés elfogadta a bicskei gyermekotthon pedofil ex-igazgatójának ügyében felállított vizsgálóbizottság jelentését. Erről (új ablakban nyílik meg)itt írtunk részletesebben. A közgyűlés támogatta az otthonok elvesztésével fenyegetett józsefvárosi lakosok védelméről szóló javaslatot is. Az ügyről (új ablakban nyílik meg)itt írtunk, (új ablakban nyílik meg)a javaslatot pedig hamarosan külön cikkben mutatjuk be.
A közgyűlésen kisebb izgalmat okozott viszont, hogy váratlanul vita lett a Duna-parti Építési Szabályzat (új ablakban nyílik meg)friss módosításáról, ami a rakpartok használatáról szól. Karácsony Gergely öt perces tárgyalási szünetet rendelt el, utána elfogadták az előterjesztést.
A közgyűlés elfogadta a Budapest Klímaügynökség megalakítását, amiről (új ablakban nyílik meg)ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. A Klímaügynökség legfontosabb feladata lesz, erősítette meg egy sajtótájékoztatón Karácsony is, hogy a budapesti lakásállomány energetikahatékonysági korszerűsítését támogassa minden lehetséges eszközzel.