Az Óbudai-sziget már az ókorban is pihenőterület volt, a 30-40 ezer lakosú Aquincum üdülőövezeteként működött, itt voltak Hadrianus és a város más előkelőségeinek palotái is. A török időkben Óbuda és térsége elnéptelenedett, nem is történt itt semmi, amíg Széchenyi javaslatára meg nem szerezte az Első Duna-gőzhajózási Társaság, és meg nem épült a hajógyár a XIX. században. Az Óbudai vagy Csúszdás játszótér történetét viszont egy 1971-es városrendezési terv alapozta meg. A Margitszigetet mentesíteni akarták a túlhasználat alól, és ezt úgy tervezték megoldani, hogy az Óbuda melletti szigetet teszik alkalmassá arra, hogy 350 ezer ember szórakozzon, pihenjen, sportoljon vagy akár játszótéren csúszdázzon itt.
<h3 dir="ltr">A Hajógyári-szigetre senki nem ment játszani</h3>
Lakóhelyükhöz közel fogócskáztak, bújócskáztak, kavicsokkal, botokkal játszottak – hogy mi a hinta vagy a csúszda, azt az első budapesti játszótér megnyitásáig, 1912-ig nem is tudták az itt élő gyerekek. A fővárosban különösen az első világháborút követő esztendőkben terjedtek el a játszóterek, az összes nagy parkban, a Városligetben, a Városmajorban, a Népligetben, a Tisza Kálmán téren (ma II. János Pál pápa tér) felépült egy homokozóval, hintával, mászókötéllel és ivókúttal felszerelve. A Hajógyári-sziget bőven nem volt benne ebben a szórásban, a II. világháború után például még lőszermentesítés folyt itt. Egy 1947-es robbantási naptár szerint Budapesten többszáz tonnányi, háborúból visszamaradt lőszert semmisítettek meg a főváros nyüzsgésétől távol eső helyeken. Az egyik ilyen helyszín volt a Hajógyári-sziget. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/abudai-szigetksz299762ag202309225310-150.jpeg" alt="Óbudai-sziget" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Ancsin Gábor/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Minél több játszóteret, hogy minél több egészséges gyermek legyen Budapesten!</h3>
A háború utáni rendszer politikai kérdést csinált a jövő nemzedékének, a dolgozók gyermekeinek védelméből. A könyvekből és filmekből ismert gazos, üvegtörmelékes, szeméttel teli „grundokon“ parkok, játszóterek épültek. Míg a II. világháború előtt 52 épült belőlük Budapesten (ez is főleg a város budai és belső városnegyedeiben), addig 1949-re már 112 játszótéren szórakozhattak gondtalanul azok a gyerekek, akik korábban még a csőszökkel és házmesterekkel “fogócskáztak”. A kis játszószigetek száma 1959-re 260 lett, 1975-re pedig 1000 fölé nőtt a számuk Budapesten. Érdekesség, hogy régen, ahogy hidegre fordult az idő, azonnal leszerelték a legtöbb mozdítható játékot, hintát és mókuskereket, arra hivatkozva, hogy a hó és a hideg árt a fának és rozsdásítja a vas alkatrészeket is. A hideg homokozóba pedig a szülők nem engedték a gyerekeket, úgyhogy a legtöbb játszótér elnéptelenedett, ahogy véget ért az ősz.
<h3 dir="ltr">A Csúszdás – csoda, hogy oda került, csoda, hogy ott maradt</h3>
Az óbudai Hajógyári-szigettel 1960-ig nem tervezett senki, ekkor került először szóba, hogy a főváros átvegye a hajógyártól északra fekvő részét, és kezdjen vele valamit. A Fővárosi Tanács szakemberei helyszíni szemlét is tartottak, azt vizsgálták, hogy az esetleges átvétel után lehetséges-e a környék hasznosítása mint zöldövezet vagy üdülőhely, amely idővel Budapest második Margitszigete lehet. Ennek azonban olyan feltételei hiányoztak, mint a sziget feltöltése, közlekedési kihívásokat kellett megoldani, a hajógyár miatt pedig a levegő tisztasága okozott gondot. Az évtized végére mégis tényként kezelték, hogy hamarosan megvalósul a hajógyári idegenforgalmi központ és sporttelep, és egyre ambiciózusabb tervek láttak napvilágot. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz299746ag202309225250-150.jpeg" alt="Óbudai-sziget" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Ancsin Gábor/Ancsin Gábor / Képszerk</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Ambíció</h3>
Az Óbudai-szigeten terpeszkedő közel 100 hektáros terület középső és északi részére üdülőparkot terveztek, sétányokkal, rózsaligetekkel, pihenőparkokkal, játszóterekkel, stranddal, pingpongasztalokkal és lengőtekével. Álmodtak ide úttörőstadiont, de tenisz-, kosár-, röplabdapályákon kívül golfpályát is, süllyesztett, bitumenes labdázóteret, melyet télen korcsolyapályává lehet alakítani. Számoltak klubházakkal, új víziközponttal csónakházastul, kabinostul, kempinggel, sőt, touring hotellel a vízen érkezők fogadására. Egy műemlék-kert szintén került volna a sziget északi részére, amiben a déli oldalon talált római emlékeket tervezték bemutatni. Az eredeti ötlet szerint az egész szigetet a városközpontból kiinduló autóbuszokkal és mikrobuszokkal kötötték volna össze, de autópályás megközelítés, új híd építése, Árpád hídi lehajtó is a tervek között szerepelt. Abban is gondolkodtak, hogy a HÉV-et felvezetik a szigetre, ami annak tükrében, hogy a Margitszigetre pedig ugyanekkor metróállomás létesítését fontolgatták, nem is tűnt lehetetlennek.
A fejlesztéseknek határidőt is szabtak, legalább 30 hektárnak el kellett készülnie 1975. április 4-ig, ez volt a felszabadulás 30. évfordulójának és az immáron szocialista Magyarország 30 év alatt elért eredményeinek ünneplése is. 
<h3 dir="ltr">Ennyi lett, maradhat?</h3>
A feladat zömét sorkatonák végeztek, lánctalpasokat, árokásó és más gépeket adott a honvédség. Naponta több százan dolgoztak társadalmi munkában, az irányítási és a kertészeti részt a FŐKERT végezte. Az építkezéshez a honvédség 15 ezer gépüzemórát is felajánlott: kotró-, árokásó, rakodó-, tömörítő gépekkel dolgoztak, dózerokkal vettek részt a munkában. A tervek eredményeként avatták fel a győzelem napjáról elnevezett Május 9. parkot. (Ugyan Magyarországon a felszabadulás napja április 4-re esett, mivel 1945-ben ezen a napon hagyta el az ország területét az utolsó német katona, de a Szovjetunióban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét május 9-én ünnepelték.) Az eredeti elképzelésekhez képest azonban jóval szerényebb eredményeket tudtak felmutatni. Az elképesztő mennyiségű munka főleg tereprendezést jelentett és három játszóteret, amik Csorba Vera, a FŐKERT tervezőmérnökének elképzelései alapján készültek el a jeles alkalomra. Ezek közül volt az egyik a Csúszdás játszótér.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan141226.jpeg" alt="Hajógyári" width="2812" height="2107">
<figcaption>Kép: Hlatky Katalin-Főkert/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Egy nagy felületet parkolóvá aszfaltoztak, indítottak hajójáratokat, épült foci- és teniszpálya, de nagyjából ennyi valósult meg az elméletben 350 ezer embert vonzó beruházásból. Hiába ígérték még a sziget északi és középső részének további fejlesztését, azokból nem lett semmi, a terület nem lett népszerű, mert a zöld és a játszóterek csak óvodás csoportokat vonzottak nagy számban. A szigeten csak olyan ritka alkalmakkor jelent meg tömeg, ha úttörőtábort, Majálist vagy olyan óriáskoncertet szerveztek ide, mint a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/10/a-fekete-baranyoktol-a-kati-es-a-kerek-perecig-a-kadar-kor-sziget-fesztivaljai">Fekete Bárányok</a> volt. Nem épült új híd, a Mozaik utcai vasúti hidat – ma K-híd – a honvédség ugyan megerősítette és autóbuszok számára is használhatóvá tette (a 42Y busz bejött a szigetre), de a HÉV sosem nem járt át rajta. A 80-as években még mindig a tervezési fázisban lévő hatalmas sportkomplexumokról cikkeztek a lapok, 10 évvel később pedig már befektetők építettek volna ide szállodákat és irodaházakat – mindkét beruházás meghiúsult. 
<h3 dir="ltr">Az intézmény</h3>
Aki rendszeresen jár az Óbudai-szigetre, az látja, hogy mi épült, és abból mi maradt meg az új Margitszigetnek szánt óriási területen. A lehetőségek szigete az azóta eltelt idő alatt egy csendes zöld terület lett, ahova a közelben lakók vagy a magányos portyákat szeretők járnak ki kutyát sétáltatni. Nyoma sincs sportlétesítményeknek, az évi <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/07/szigetlexikon-minden-amit-a-fesztivalrol-tudni-erdemes">egy hétnyi fesztivált</a> leszámítva alig látni itt tucatnyinál több embert. A Csúszdás játszótér azonban tartja magát, sőt, az évek alatt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/26/a-hajogyari-sziget-titkai-amit-eddig-mi-sem-tudtunk-rola-de-nem-feltunk-utananezni">egy intézménnyé vált</a>. Átadása óta többször is átépítették, mert elöregedett, korszerűtlenné vált vagy megváltoztak az uniós és magyar szabványok. 
[gallery ids=876a362e-4b46-4a78-8427-8b42350ce7df,3594763f-b7a1-4eb5-8206-9e0ee4426835,6f13ea4c-cde2-44c9-ac89-4e45f149a307,330f0616-ffcd-4aac-b7c8-8e790d85c492,346fa20f-5fb9-4ac9-94e8-223d0fa6ec72]
A játszótér most megújult, hogy újabb generációk emlékei között elfoglalja majd méltó helyét a sok csúszdájával, a héten megkezdődött a főbb elemek műszaki átadása, és hamarosan megnyílik a gyerekeknek is. A felújítás menetéről és a megújult játékokról hamarosan bővebben is beszámolunk.

A 70-es években tervezett, 350 ezer embert kiszolgáló üdülő és sportparkból lényegében csak a Csúszdás játszótér maradt meg, ami viszont azóta is a gyerekek kedvence, és épp most újult meg.


KULTÚRA

Most 50 éves a mindent túlélő óbudai csúszdás játszótér

“Budapest évek óta támogatja az állam által magukra hagyott független kulturális műhelyeket, idén számukra új intézményt is nyitunk, az ezt elindító pályázati felhívást beterjesztem a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésére. Budapesten a művészet szabad, a művészek szabadok, Budapest minden erejével megvédi a város sokszínű kultúráját, a főváros kulturális értékeit és intézményeit" – mondta el a főpolgármester közleményében.
Ez az új intézmény lenne a „pesti Jurányi”, amelynek több tekintetben is a mintája lenne a II. kerületben működő budai Jurányi Ház. Ahogy a budai, úgy a pesti is egy fővárosi tulajdonú volt iskolaépületben kapna helyet a Szabolcs utcában, és a célja az lenne, hogy újabb alkotó- és játszóhelyet biztosítson a független színházaknak.
A Jurányi Ház Budán 2012-ben nyitotta meg kapuit, a  magyar színháztörténetben máig egyedülálló intézményként, produkciós közösségi inkubátorházként működik, az intézmény létrehozója a 2006-ban alapított FÜGE Produkcióként ismertté vált szervezet. A Jurányiban mára napi szinten több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadóművészeti és számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint több civil szervezet dolgozik.
"Ugyanezt szeretnénk megvalósítani a Szabolcs utca 27-ben is" – mondta Karácsony.  Az épületnek egy szintjét már használja a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium, de van még 4 szint, közel 1000 négyzetméter, aminek hasznosítására pályázatot hirdet a Fővárosi Önkormányzat. 
(A kiemelt kép illusztráció, a Jurányi Ház: NARRATÍVA MEDEA GYERMEKEI előadáson készült. Fotó: Dömölky Dániel/Jurányi/NARRATÍVA)

A II. kerületi Jurányi Ház mintájára alkotó- és játszóhelyet hozna létre a főváros a Szabolcs utcában, jelentette be Karácsony Gergely a magyar kultúra napján, január 22-én. 

Létrejöhet a „pesti Jurányi”  

Budapesten tavaly 2024. június 6-a óta működik <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/08/kivittek-a-lovolde-terre-a-konyvtarat">az első közterületen álló könyvtári könyvszekrény,</a> ami a nap 24 órájában lehetőséget biztosít az olvasóknak arra, hogy az előjegyzett könyveket átvegyék, illetve olyan könyveket is betehetnek oda, melyeket a kölcsönzés után visszaadnának. A csomagküldő automatához hasonlító piros szekrény a Lövölde téren, Terézváros és Erzsébetváros határán áll, a szolgáltatást kizárólag <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/17/a-konyvtarosok-napjat-unnepelte-a-120-eves-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar" target="_blank" rel="noopener">a tavaly 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár</a> Körúti Könyvtárának beiratkozott olvasói vehették igénybe, mostanáig. Pár nappal ezelőtt azonban bővült a felhasználók köre, már a Liszt Ferenc téren található Terézvárosi Gyerekkönyvtár látogatói is igénybe vehetik az automatát. Ezen kívül még két kiszolgáló csereponttal – úgynevezett lockerrel –  rendelkező könyvtár van Budapesten, az egyik a Soroksári Könyvtár Petőfi 200 Emlékkönyvtár, a másik pedig a Körúti Könyvtár a Teréz körút 2-4. alatt.
<h3 dir="ltr">Hogy kell könyvet kérni illetve visszavinni a köztéri lockerbe?</h3>
Az olvasók a katalóguson keresztül igényelhetnek előjegyzett könyveket, átvételi pontnak a 1068 Lövölde tér, locker mezőt kell kiválasztani. A könyvtártól az olvasó először e-mailt kap, miszerint beérkezett az előjegyzett könyv, de a Lövölde térre csak akkor érdemes elindulni, ha a lockertől is kap levelet az olvasó, ami tartalmazza az átvételre váró könyvek címét és a bokszot nyitó egyszer használatos kódot. A könyvszekrény az érvényes olvasójegyen található vonalkód beolvasásával is nyitható. Visszatenni a kölcsönzött könyvet akkor lehet, ha van üres boksz, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan lekerülnek a könyvek az olvasók nevéről, ez csak és kizárólag akkor történik meg, amikor a Körúti Könyvtár és a Terézvárosi Gyermekkönyvtár könyvtárosai manuálisan visszaveszik a könyveket az adatbázisban. Ezért a könyvek visszaadását nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.
Az automata a 6. kerületi <a href="https://terezvaros.hu/" target="_blank" rel="noopener">Terézvárosi Önkormányzat</a>, a 7. kerületi <a href="https://www.erzsebetvaros.hu/" target="_blank" rel="noopener">Erzsébetvárosi Önkormányzat</a> és a <a href="https://fszek.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár</a> összefogásának eredményeképpen jött létre.
Borítókép: A könyvtári locker avatása 2024. június 6-ám; kép: Merész Márton/Énbudapestem

A Lövölde téren található könyvkölcsönző automatát már a Liszt Ferenc téri Terézvárosi Gyerekkönyvtár olvasói is igénybe vehetik.


Bővült az első közterületi, 24 órás könyvkölcsönző szolgáltatási köre

Bővült az első 24 órás közterületi könyvkölcsönző szolgáltatási köre

A Magyar Kultúra Napján a Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei, a BKV és a BKK – immár hagyományosan együttműködve – az M3-as és az M4-es metró egyes állomásain (Kálvin tér, Nagyvárad tér, Corvin negyed) izgalmas kulturális programokkal lepik meg az utazóközönséget.
Az ingyenes mini koncertek, táncelőadások, flashmobok 16 órakor kezdődnek és 20:30-ig tartanak. A sokszínű magyar kultúra megannyi műfaja képviselteti magát, lesz klasszikus- és könnyűzenei koncert, néptánc előadás, bűvész-artista flashmob, és verset mondanak a TÁP Színház színészei. Fellép – többek között – a Bartók Táncegyüttes, Vázsolyi János szaxofonos, Lovas Juci és a Frász, valamint az All In Circus Company.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik Magyarországon január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. 
 
(A kiemelt kép illusztráció, 2023.06.16-án a Metrófeszten készült, Barabás Lőrinc fellépésekor. Fotó: Berecz Valter/Képszerk.)

Aki holnap, január 22-én délután hazafelé tart az M3-as és M4-es metróval, nyissa ki a fülét és szemét, mert izgalmas előadásokba futhat bele. 


Néptánc, bűvészek és zene a metróban a Magyar Kultúra Napján

<blockquote>
Korcsolyázz bele az éjszakába az év legcsúszósabb partiján”
</blockquote>
– hirdeti <a href="https://www.facebook.com/events/1996593547533999/" target="_blank" rel="noopener">a Jégpályák éjszakáját</a> a Városligeti Műjégpályát is üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250110ga2392.jpeg" alt="Téli" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250110ga2388.jpeg" alt="Téli" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/budapest..hu</figcaption>
</figure>
</div>
Mint írják, január 18-án, azaz szombat este az ország jégpályái életre kelnek és szuper programokkal, dj-kkel várják a korcsolyázókat. „Nem lesz ez másképp a Városligeti Műjégpályán sem, hiszen 21:30-kor újranyitjuk a kapuinkat a vendégeinknek egy kis éjszakai korizásra!”
<div class="im_container im_facebookWatch im_iframe_container" data-title="Jégpályák éjszakája" data-service="facebookWatch" data-id="https://fb.watch/xa3cJSA8Po/"><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&amp;href=https://fb.watch/xa3cJSA8Po/" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0"></iframe></div>
 
A programok között szerepelnek különböző, mint fogalmaznak, jéghokis aktivitások, például kapura lövés és buborék hoki.
<blockquote>
Az eseményre a diákjegy 3000, a felnőttjegy 3500 forint,
</blockquote>
erre tehát csak külön jeggyel, műjeges bérlettel, normál vagy kiemelt jeggyel nem lehet belépni. A minimum korhatár a rendezvényre felnőtt kísérő nélkül 15 év, felnőtt kísérővel a rendezvény 15 év alattiaknak is látogatható.
Az se tartson vissza senkit, ha nincs korcsolyája ugyanis 3000 forintért (+ 2000 forint letét, ami a végén visszajár) lehet bérelni korit.

Európa egyik legszebb és egyben legnagyobb szabadtéri korcsolyapályája január 18-án, szombaton különleges programmal vár mindenkit.

Korcsolyázz bele az éjszakába

A budapesti gettó felállítását és kijelölését 1944. november 29-én törvény írta elő. 1945 januárjában már mintegy 70 ezer ember próbált életben maradni elviselhetetlen körülmények között, megalázva, éhezve, fázva, Belső-Erzsébetváros erre kijelölt, legfeljebb 0,3 négyzetkilométernyi területén, amelyet palánkokkal zártak le. Ez idő alatt több mint háromezren haltak meg. „Egymás mellett vagy fahasábszerűen egymásra rakva fekszenek a nyilas terror áldozatai. (…) Éhen halt zsidók holttestei fekszenek százával és ezrével, öregek, fiatalok, gyermekek és csecsemők egyaránt csonttá-bőrré soványodva pusztultak el. Éhen pusztultak, de ezenkívül kegyetlen verés nyomai éktelenítik el az elaszott tetemeket” – írta nem sokkal Budapest felszabadulása után, 1945. február 18-án, a Hajdú-Bihar megyei Néplap budapesti tudósítója. Épp egy hónappal azután, hogy a szovjet csapatok felszabadították a gettót.
<h3 class="p1">Különös gyerekkor </h3>
Kardos Péter igen meglepő választ ad arra a kérdésre, hogy milyen volt gyerekfejjel átélni a borzalmakat,
– könnyebb, mint ahogy egy kívülálló gondolná – szögezi le.
<blockquote>
– Másik gyerekkor híján mi úgy tudtuk, hogy a gyerekkor ezzel jár, az üldözés és a nélkülözés a gyerekkor része. Mi nem tudtuk, hogy van még a foci meg egyebek.
</blockquote>
Azt tudtuk, hogy minket üldöztek, mert mi… Azt csak később tudtuk meg, hogy azért üldöztek, mert történt itt egy évszázadokig tartó lélekmérgezés, az antijudaizmus, majd az antiszemitizmus – mondja a Kardos Péter, de kiemeli, hogy őt valamiféle buborékban tartották a családtagjai, hogy megóvják a borzalmaktól.
<blockquote>
– Gyerekként mi is bújócskáztunk, vagy éppen „bombáztuk” az építőkockákból felépített házakat. Az ingfogasok hasonlítottak a repülőgépekhez. Berregtünk is hozzá. Voltak felhúzós tankjaink is, ezek szikráztak. Lebombáztunk, újjáépítettünk – nekünk ez volt a gyerekkor 
</blockquote>
– emlékszik vissza. – Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna, és valójában csak évekkel később tudtuk meg, hogy tulajdonképpen mi történt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250114mm0037.jpeg" alt="Kardos" width="5616" height="3744">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Csillagos ház, védett ház, gettó</h3>
1944. október 16-án, közvetlenül a Szálasi-puccs után a nyilasok a zsidók számára kijelölt ún. csillagos házakból a zsinagógákba terelték az ott lakókat. Nyitva kellett hagyniuk lakásuk ajtaját, és le kellett adniuk értéktárgyaikat a hatóságnak. Kardos Péter édesanyjával és nővérével, valamint sok száz sorstársukkal együtt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában töltötték azt az éjszakát, másnap már a kifosztott Kertész utcai lakásukba térhettek vissza. Nem sokkal később sikerült szomszédaik segítségével – akiknek svájci menlevelük volt –, egy Tátra utcai védett házba költözniük, egy olyan 50 négyzetméteres lakásba, ahol velük együtt huszonnyolcan éltek. A védett házakba elvileg nem mehettek be a nyilasok, a gyakorlat azonban mást mutatott. – Egy délután lehajtottak minket és a Szent István parkba, a Duna-partra. Ott több ezer zsidó ember volt felsorakoztatva. Legalább egy órát álltunk ott, nyilasok, rendőrök között, és lehet, hogy én voltam az egyetlen, aki nem tudta, hogy mi következik, mert sokan búcsúztak egymástól, a nővérem is az anyámtól – mondta egy régebbi interjújában Kardos Péter, akinek szeretteivel együtt csak azért sikerült megmenekülnie a Dunába lövés elől, mert a sorakozó alatt megjelent egy autó, amelyből egy ismeretlen férfi szállt ki, fél órát tárgyalt a nyilasokkal, mire ők hazaengedték azokat, akik gyerekkel voltak. – Nem laktunk messze, és amikor mentünk fel a lépcsőn, meghallottuk a sortűz zaját; azokat ölték meg, akik gyermektelenek voltak – jegyezte meg a rabbi, egyúttal azt is jelezve, hogy az a buborék, amelyben őt tartották, nem mindig tudott épségben maradni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan200878-1-m.jpeg" alt="Budapest" width="2400" height="1751">
<figcaption>1944, Budapest, Rákóczi út 32.  Kép: Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Hétköznapi felszabadulás</h3>
A család nem sokáig maradhatott a védett házban, nem sokkal az eset után át kellett költözniük a gettóba, lakhelyüket a Dob utcában jelölték ki. Ott érte őket a felszabadulás. Ám amikor a rémségekről kérdezzük, Kardos Péter válasza meglepő. – A számomra legrémesebb dolog hónapokkal a gettó felszabadítása után történt. Amikor a Klauzál téren kihantolták a tömegsírokat, valamiféle áttetsző, pergamenszerű anyagba csomagolták be a halottakat, és <a href="https://fortepan.hu/hu/photos/?id=200921" target="_blank" rel="noopener">tették fel őket egy teherautó-féle járműre</a>. De nem a látvány borzasztott el annyira, ahhoz – ha lehet ilyet mondani – addigra már hozzászoktam. De azt a szagot, ami ott volt, azt soha nem tudom elfelejteni. 
Kardos Péter életében a legfinomabb kenyér is a gettó felszabadításához kötődik.
– Az egyik szovjet katonától kaptam. Ilyen kenyeret azóta sem láttam: száraz volt, sötétbarna, nem volt gusztusos. Mégis ez volt legfinomabb kenyér, amit valaha ettem, és ezt a mai napig állítom! Méghozzá úgy, hogy én egy kenyeres ember vagyok, mindenhez kenyeret eszem – jegyzi meg, majd hozzáteszi: a felszabadítás pillanata az emlékei szerint meglehetősen hétköznapi módon zajlott. – Karácsonytól fogva, miután az oroszok körülzárták Budapestet, szinte végig a pincében voltunk; volt ott egy felelős, aki eldöntötte, hogy ki lehet-e menni, de akkor ennek már nem volt jelentősége, mivel permanens lövöldözések, robbanások voltak. Bombák, torkolattüzek… Megállás nélkül.
<blockquote>
A kora délelőtti órákban lehetett, hogy dörömböltek a pince vasajtaján, majd bejött két fegyveres, akiket abból ismertünk fel, hogy megláttuk az ötágú vörös csillagot az usánkájukon, amit akkor még kucsmának mondtunk. Egyre csak azt hajtogatták, hogy „fasiszti, fasiszti”, nálunk, a pincében keresték a fasisztákat, de csupa sárga csillagos ember ült ott.
</blockquote>
Volt a pincében egy „vészkijárat” felirat, de nem ajtó volt, csak a fal volt vékonyabb. Azt is áttörték egy puskatussal, hátha ott bujkálnak a nyilasok. Valaki értett közülünk oroszul, ő fordította le, hogy azt mondják: szabadok vagytok. Az sem csak városi legenda – nekem személyes élményem volt –, hogy azok a pincelakók igencsak megijedtek, akikről az oroszok letépték a sárga csillagot. Azt kérdezték tőlük, hogy miféle rendelet alapján járnak el. A zsidók ugyanis a legvégsőkig tiszteletben tartották a törvényeket, egyszerűen a túlélés zálogának tartották, és akiről letépték a csillagot, az okkal gondolhatta, hogy ha visszajönnek a nyilasok, akkor számon kérhetik, hogy miért nem viseli, amikor kötelező. Ezzel a példával csak azt akartam jelezni, hogy a háborús érzelmi folyamat nem szakadt meg egyből azután, hogy felszabadítottak bennünket – mondja Kardos Péter, de amikor megjegyezzük, hogy némi „vagányság” sokaknak a túlélést jelenthette volna, határozottan állítja, hogy ennek a budapesti gettóban – ellentétben a varsóival – nem volt realitása. – A férfiakat mind elvitték munkaszolgálatra, itt csak öregek, betegek, asszonyok és gyerekek voltak – sorolja, a magyarországi zsidók már-már önpusztító törvénytiszteletét pedig azzal magyarázza, hogy 1944-re ők maguk is elhitték azt, amit akkor már évek óta harsogtak a lapok és a rádió, hogy a zsidók istengyilkosok, élősködők, idegenszívűek. – Később hallottam arról, hogy ez egy lélektani jelenség. Ha valaki mindenhonnan ugyanazt hallja, akkor elhiszi. Így aztán megtörténhettek olyan abszurd esetek, hogy például tíz nyilas suhanc kísért több ezer embert az utcán, akik úgy vélték, „ez helyénvaló, ennek így kell lennie”. 
<h3 class="p1">Nem a németek!</h3>
Így volt ezzel Kardos Péter édesapja is, aki munkaszolgálatra vonult be, de soha nem tért haza; azért ölték meg, mert nem bírta az Ausztria felé tartó gyalogmenetet
<blockquote>
– Apám korábban azt mondta, hogy velünk nem történhetnek olyan szörnyűségek, mint másutt, mert „magyar a magyarral ilyet nem tehet” –
</blockquote>
mondja a főrabbi, és rögtön hozzáteszi, hogy nagyon-nagy büntetést kellett fizetniük ezért a hitükért. – Anyámék tudták, hogy apám meghalt, de nekem nem mondták el. A családban az volt a szállóige, hogy „nicht vor dem kind” (ne a gyerek előtt). Ezt mondta anyám a nővéremnek, mielőtt az megszólalt volna, amikor a Duna-partra tereltek bennünket. De ezt mondta akkor is, amikor apám vagy más rokonok felől érdeklődtem – mondja Kardos Péter hozzátéve azt, hogy valószínűleg csak így volt lehetséges buborékban tartani őt. És ez a buborék csak jóval később, egy évvel háború után pukkadt ki, miután megtudta, hogy mi történt az apjával. 
„Drága Édesapám” –  ezzel kezdődött a főrabbi tavaly április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján elmondott beszéde a Parlamentben, amelyből ezt a részletet választottuk ki: „Talán tudod, hogy '46-ban egy éven keresztül ott voltam a Keletiben, ahová naponta két-három szerelvényen jöttek az életben maradottak. Kezemben a máig őrzött Nikotexes dobozod, tele cigarettával. Hadd kezdődjön Neked elégedetten itthoni életed. / Az év vége felé Anyu megmondta, hogy Dezső bácsi – egykori dominópartnered az Izabella téri kávéházból – tanúja volt, amikor az Ilona-majorban tarkón lőttek, mert nem bírtad tovább a gyaloglást. / Nem a németek! A magyar nyilasok! A korábbi nemzetiszocialisták! / Nem először tévedtél! / De utoljára!”
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/452018-m.jpeg" alt="1944," width="2033" height="1367">
<figcaption>1944, Budapest. Kép: Bundesarchive</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Ünnep és biztonság</h3>
A gettó felszabadítását 1945 óta minden évben megünneplik, idén sem lesz másképp, több megemlékezést is tartanak Belső-Erzsébetvárosban. 
Kardos Péter a nyolcvanadik évfordulót azért tartja nagyon fontosnak, mert úgy véli, a túlélők életében ez lesz az utolsó kerek évforduló. A kilencvenediket szinte kizárólag leszármazottak fogják megünnepelni. A főrabbi szerint, ahogy távolodunk időben a holokauszttól, úgy halványul a zsidók legnagyobb tragédiájának emléke. Ez a sorsuk a történelmi eseményeknek. Amikor arról kérdezzük, hogy a magyarországi zsidóságnak van-e félnivalója, azt válaszolja, hogy jelenleg Magyarországot tartja a világ legbiztonságosabb helyének a zsidók számára. De ezzel együtt is úgy véli, hogy a hazai zsidóságra nézve tragikus, hogy nem Izraelről mondhatja ezt. – Hetvenvalahány évig uralkodott az a felfogás, hogy nekünk itt, Magyarországon nem eshet bajunk, ám ha mégis történne valami szörnyűség, úgy van egy hely a világon, ami a biztonságot jelenti, ahol nem eshet bajunk azért, mert zsidók vagyunk. A kilencvenes években, amikor arról panaszkodtunk izraeli barátainknak, hogy Csurka New York-Tel-Aviv tengelyről beszél, és hogy erősödik az antiszemitizmus Magyarországon, az volt a válaszuk, menjünk Izraelbe – mondja Kardos Péter, de napjainkban valószínűleg nem mondanának ilyet.

80 éve szabadult fel budapesti gettó, ezzel a fővárosi zsidó lakosság szégyenletes meghurcolása ért véget. A gettó lakója volt Kardos Péter főrabbi is, aki gyerekként élte át a borzalmakat. 

Aki buborékban vészelte volna át a vészkorszakot – Kardos Péter főrabbi és a budapesti gettó

Izgalmas volt a <a href="https://www.facebook.com/valyovalyo">Valyo</a> Klub 11. része 2025. január 14-én este, amelynek fókuszában a folyami Dunafürdő megvalósíthatósága állt. Kis történeti áttekintéssel kezdtünk, az 1817-es első katonai és az 1836-os első polgári fauszodától kezdve, azok 1944-es lebontásán át, a folyami úszás teljes betiltásáig 1973-ig.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1930fortepan22681.jpeg" alt="-" width="1600" height="1069">
<figcaption>Kép: Zainkó Géza/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ezután nagy ugrással 2017-ben találtuk magunkat, amikor civil szervezetek bakteriológiai vizsgálatokat végeztek a víz tisztaságával kapcsolatban, és ezt követően – az Óbudai Önkormányzat 2019 tavaszán hozott döntése nyomán – egy tesztnap erejéig strand létesült a Rómain, a többi pedig – pesties klisével élve – már történelem. A <a href="https://www.facebook.com/romaiszabadstrand">Római Plázs</a> néven működő szabadstrand <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/27/penteken-nyit-budapest-egyetlen-ingyenes-duna-parti-strandja-a-romai-parti-plazs">léte és népszerűsége azóta is töretlen</a>, annyira, hogy teljesen természetesen merül fel a kérdés, hogy hogyan tovább. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/plazs-4.jpeg" alt="Római-parti" width="5246" height="3567">
<figcaption>Kép: Obuda.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A történet ezen a ponton két szálra bomlik: az egyiken úgy haladhatunk tovább, ha a Valyo által most már <a href="https://valyo.hu/fauszodak-budapesten-flaszter/">évek óta napirenden tartott fauszodák</a> megvalósíthatóságát követjük, a másik pedig egy új szabadstrand létrehozása lenne, ami – precedens lévén – sokkal hamarabb, talán már idén létrejöhetne. Karácsony Gergely, Facebookra kitett <a href="https://www.facebook.com/photo?fbid=1189198389235497&amp;set=a.447302586758418" target="_blank" rel="noopener">posztjából</a> azt lehet kiolvasni, hogy mindkét projekt előkészítésében számít a <a href="https://www.facebook.com/BudapestGyogyfurdoi">Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt</a>. munkatársaira is. A szabadstrandról idén biztosan hallani fogunk.
A témánál maradva, a Valyo Klub estjén megnézhettük egy fauszodák és egyéb vízen lebegő létesítmények tervezésével, építésével és beüzemelésével foglalkozó finn cég, a <a href="https://www.bluetfloatingsolutions.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bluet Floating Solutions</a>  prezentációját, amelyből gyakorlatilag az derült ki, hogy csak a fantázia és a finanszírozási kihívások szabhatnak határt annak, hogy mit lehet felépíteni, majd tisztán és biztonságosan üzemeltetni egy vízfelületen. Technikai akadálya tehát nem lehet a Dunafürdőnek, bár valljuk be, Finnországban, az ezer kristálytiszta tó országában  jóval kevesebb problémával kell megküzdenie egy fauszodának, mint egy főváros közepén áthömpölygő folyamnak, ahol a hajóforgalom mellett rendszeres árvizekkel is számolni kell.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/valyo-dunai-uszoda.jpeg" alt="folyami" width="1230" height="800">
<figcaption>Kép: Bluet Floating Solutions</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Hajós Alfréd is egy ilyen fauszodában tanult meg úszni</h3>
A Valyo egyik legnagyobb, 2024-es dobása a tavaly tavasszal indult, egész nyáron átívelő és ősszel befejeződő, <a href="https://valyo.hu/furdesre-kivaloan-alkalmas/">vízminőséget mérő és ellenőrző kampány</a> volt, amelyben egyébként <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/29/a-valyo-a-fauszodak-es-a-folyami-furdozes-ujraelesztesen-dolgozik">mi is részt vettünk,</a> és ami szintén mindkét fürdőzési lehetőség realizálódását segíti.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240625105624.jpeg" alt="Víz" width="3000" height="2250">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A következő konkrét lépés a  Főpolgármesteri Hivatal vizsgálata lesz a dunai folyami uszoda megvalósíthatóságával kapcsolatban, ennek a tanulmánynak 2025. augusztus 31-ig meg kell születnie, ennek előkészítéséről 2024. december közepén <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december">közgyűlési döntés is született.</a> Ezen felül –  több finanszírozási, építési, üzemeltetői kihívást most nagyvonalúan átugorva – a helyszín kiválasztása lehet az egyik legnehezebben megoldandó kérdés a fauszoda létesítése körül. Ötlet több is van, több tucatnyi, a Pünkösdfürdő utcától kezdve, a Jászai Mari téren és a Boráros téren át egészen Csepel-Rózsadombig, de a jogszabályi környezet nálunk egyelőre minimum bizonytalan egy többmilliós város közepén, hidakhoz közel, egy vízen lebegő uszodával kapcsolatban. A Valyo arra számít, hogy 2028. június 1-ig minden kérdésre választ kapunk, minden problémát áthidalunk, hiszen prezentációjuk szerint az új fauszodába hivatalosan ekkor csobbanhatunk majd először.

Céldátumot kapott a budapesti Dunafürdő-fauszoda, de nagyon valószínű, hogy a fővárosban egy újabb szabadstrandon előbb fürdőzhetünk.


Úszna Ön egy a Dunán lebegő fauszodában? 

„Ha azt írom, hogy a Radó Dezső Terv ötévente aktuális reambulására készülünk a monitoring után, akkor vélhetően mindenki elalszik. Ezért inkább azt írom, játsszunk!” – <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid029RfR5WwoQuio1LEtRBm3pfcwDyjWiJ7s1PhvoZNoXLbwVQXYCpT5JCFZtZE4zqKQl" target="_blank" rel="noopener">hívta fel a figyelmet</a> a főváros újabb kezdeményezésére Bardóczi Sándor, főtájépítész.
A játék lényege pedig, hogy 
<blockquote>
most bárki beleszólhat, hol legyen Budapesten több zöldfelület,
</blockquote>
teheti mindezt úgy ráadásul, hogy nem kell pályáznia, leveleket küldözgetnie, fórumokra járnia, hanem <a href="https://budapest.communitymaps.org.uk/project/burkolat-helyett-zoldfeluleteket-budapesten?center=47.4412:19.0585:10">elég egy interaktív térképen </a>néhány kattintással kijelölnie.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/teirkeip-teljes.jpeg" alt="Zöld" width="1429" height="784">
<figcaption>Kép:  Budapest.hu/Zöld Budapest</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy Bardóczi is írja, háromféle javaslatot várnak: hol ültessenek új fákat jelenleg burkolt felületeken, hol alakítsanak ki új zöldfelületeket jelenleg burkolt területeken, és hol találhatók rossz állapotú, felújítást igénylő zöldfelületek?
A városvezetés kapcsolatba lépett egy interaktív térképet fejlesztő céggel, hogy, mint írtuk is, ezeket a kérdéseket gyorsan és egyértelműen meg tudja minden érdeklődő válaszolni. „Nektek nincs más dolgotok, mint pöttyözni a térképen, azaz lehetőleg minél pontosabban lerakni az adott pontot” – magyarázta Bardóczi. A térképen feltüntették egyébként a már megvalósult és folyamatban lévő projekteket is, „ehhez képest várjuk az új pontokat”.
„Játszotok velünk? Akkor irány az interaktív térkép, klikk a tartalom rögzítésére, és indulhat a pöttyözés!” Ahogy a főtájépítész kommentjéből kiderül, néhány nap alatt közel 150 javaslat érkezett. „Köszönjük, csak így tovább!” – biztat továbbra is mindenkit Bardóczi.
<blockquote>
A javaslatokat <a href="https://budapest.communitymaps.org.uk/welcome" target="_blank" rel="noopener">2025. február végéig gyűjtik</a>, majd ezt követően kiértékelik.
</blockquote>
A környezeti minőség javítási és költséghatékonysági szempontok alapján legkedvezőbb helyszíneket pedig a „Beton és aszfalt helyett zöldfelületek” program keretében megjelenítik a Radó Dezső Terv 2025-2031 közötti időszakra vonatkozó tervei között.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2021/04/08/rado-dezso-terv-akcioterv-budapest-fovaros-zoldites-fasorok-parklancolat-patak" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen is többször foglalkoztunk vele</a>, <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/rdt-monitoring-2024" target="_blank" rel="noopener">a Radó Dezső Terv</a> a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterve, amit 2021-ben fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.
A funkciója, hogy az összvárosi szempontokat szem előtt tartva meghatározza a Fővárosi Önkormányzat számára a közvetlen kompetenciájába tartozó, valamint a közreműködésével, érdekképviseleti (lobbi) tevékenységével megvalósítandó feladatokat a fővárosi zöldfelületek, közparkok, természetvédelmi területek, zöldinfrastruktúra elemek fejlesztése és fenntartása kapcsán.
Azt ebben az esetben is érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy egy burkolatbontással járó zöldítés nem tud egyik napról a másikra megvalósulni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nagykorutlatvanyrajzerzsebet-dohany.jpeg" alt="Nagykörút" width="1386" height="1040">
<figcaption>Nagykörút tanulmányterv: Erzsébet krt. – Dohány u menti köztér zöldfelületi fejlesztése; Kép: BFVT/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy Bardóczi <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0LezZbT5qe5tAyBtTLXH4g1YJ4EcEvZaqY2dQcctDsB7PDSkGHLDAYyry6A3FkTfDl" target="_blank" rel="noopener">a közösségi költségvetés kapcsán elmagyarázta</a>, a helyszíneknél először azt is figyelembe kell venni, hogy
<blockquote>
ne csak megvalósítható legyen a projekt, hanem utána üzemeltethető is.
</blockquote>
Egy beavatkozást tervezés előz meg, amit rengeteg közúti, közművel kapcsolatos, esetenként régészeti, örökségvédelmi, valamint tulajdonosi és zöldfelület üzemeltetői egyeztetés jellemez.
„Továbbá mi közpénzekből gazdálkodunk, amelynek elköltése szabályokhoz (beszerzés, közbeszerzés) kötött, ennek bizony ideje van az indikatív ajánlattól a közbeszerzési eljáráson át, a jogorvoslati szakaszon át a kivitelezővel való szerződéskötésig és a munkaterület átadásáig. És bizony itt esetenként organizálni, forgalmat elterelni is kell, valamint, ha mindez még nem lenne elég, a növények nem határok nélkül ültethetők minden évszakban, vannak bizonyos korlátok.”
Ahogy <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02fqBrcCQUj29PhF3PpMt4cSiJNkbenvVPuZfFc6YuMQrjNq22mL7aZ3NqcF1ZqQMol" target="_blank" rel="noopener">egy másik alkalommal</a> elmondta, faültetés esetében, főleg egy jellemzően terhelt és burkolt városi környezetben nem elég a fahely szabványos felszíni kialakítása, mert attól még a mélyben ellehetetlenülhet a gyökérfejlődés.
Itt arra is kitért, hogy szakemberként ezért nem rajonganak a falatnyi, vagy az 1-1,5 méternél keskenyebb zöldsávok, zöld foltok elemi ösztönből jövő, városlakói oldalról érthető létesítési igényeinek teljes kiszolgálásáért csak azért, hogy látszatból nőjön a zöld  burkolatok rovására.
„(...) tudjuk, hogy falatnyi helyeken a felszín alatti szegélytámasztás teljesen megeszi a gyökérteret, az ott élő növény nem fogja jól érezni magát, senyved, pusztul, fenntarthatatlan.
<blockquote>
Olyan lesz, mint a látszatból kaspóba, planténerbe kirakott növény,
</blockquote>
ami ideig-óráig tudja azt hazudni, hogy itt kérem zöldítés van, de közben naponta kell neki akár többször vizet és tápanyagot adni, és még így is megfő a nyári kánikulában és természetesen esélye sincs a gyökereivel elérnie a talajvizet, mert nem kapcsolódik a talajhoz, nem fog ökoszisztémát létrehozni, nem fog fejlődni.”
<a href="https://budapest.communitymaps.org.uk/project/burkolat-helyett-zoldfeluleteket-budapesten?center=47.4412:19.0585:10">Az interaktív térképet ide kattintva érheti el. </a>
Borítókép: Rottenbiller utcai zöldítés; Kép: Merész Márton

Szólj bele a város zöldítésébe! Mondd meg, hol legyen több zöldfelület!

Figyelem, városlakók, játékra hív a főtájépítész!

„Amennyiben lakásfelújítást tervez, de nem kíván nagyobb összeget beruházni saját gépek vásárlására, a szolgáltatás kiváló lehetőséget nyújt” – <a href="https://masodikkerulet.hu/cimlap/kisgep-kolcsonzesi-lehetoseg-a-habitat-kreativ-kozpontban" target="_blank" rel="noopener">hirdeti az önkormányzat</a>.
A bérelhető gépek között van csempevágó, rezgőcsiszoló, szalagcsiszoló, fúrógép, sarokcsiszoló és ütvecsavarozó is, a teljes listát <a href="https://kreativkozpont.habitat.hu/esemeny/kisgep-kolcsonzot-nyitunk/" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet elolvasni.
A Habitat for Humanity azt írja, a szolgáltatást azért hozták létre, hogy „a kerület lakosai egyszerűen és költséghatékony módon juthassanak hozzá olyan szerszámokhoz és eszközökhöz, amelyek elengedhetetlenek egy otthoni felújítás során, viszont megvásárolni drága lenne azokat”.
A gépkölcsönzés nem újdonság, de itt
<blockquote>
egyrészt nem kell tekintélyes összegű kauciót fizetni, másrészt, látva a kínálatot, tényleg az általános piaci ár töredékéért lehet hozzájutni az eszközökhöz.
</blockquote>
A szolgáltatást a kerület 18. évüket betöltött lakosai vehetik igénybe, amennyiben rendelkeznek <a href="https://www.masodikkeruletkartya.hu/index.dw?mit=2" target="_blank" rel="noopener">II. Kerület Kártyával</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kisgeip-1.jpeg" alt="Kisgép" width="2048" height="2048">
<figcaption>Kép: Habitat for Humanity</figcaption>
</figure>
</div>
Az eszközöket a Margit körút 26. szám alatt található Habitat Kreatív Központban lehet fölvenni nyitvatartási időben, és ide is várják vissza őket.
A kölcsönözhető gépeket, mint írják, az eszközbérleti szerződés megkötése után mindig üzemképes állapotban adják át; és vagy aznapi visszahozással (maximum 10 óra időtartamra) vagy 1 bérleti időszakra (hétfőtől péntekig vagy péntektől hétfőig) lehet őket kikölcsönözni.
Az eszközbérleti szerződést nem lehet meghosszabbítani, de visszahozás és az üzemképesség ellenőrzése után az eszközöket rögtön ki lehet kölcsönözni egy újabb időszakra.
<blockquote>
A szerszámgépek bérleti díja aznapi visszahozással 1500 forint, bérleti időszakra 4500 forint, a tartozékok esetében ezek az összegek 500 és 1500 forint.
</blockquote>
Azzal, hogy a használattal együtt járhat némi kopás, ők is számolnak, azonban, ha a gépeket cserélendő állapotban vagy egyáltalán nem viszi valaki vissza, a beszerzési árát meg kell térítenie.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kisgeip-2.jpeg" alt="Kisgép" width="1200" height="1200">
<figcaption>Kép: Bp. II. Kerületi Önkormányzat/Habitat for Humanity</figcaption>
</figure>
</div>
A késedelmi díj a szerszámgépekre 6000, a tartozékokra 2000 forint.
A Habitat Kreatív Központ hétfőn 7.30-10:30 és 15:00-18.00 óra között, pénteken 7.30-10:30 és 15:00-18.00 óra között tart nyitva.
Hasonlóan hasznos, hiánypótló ötlet volt a közösségi költségvetés részeként a 2023 végén megnyitott, józsefvárosi Repair Café, ami már egyszerre szól a saját kézzel történő javítás sikerélményéről, közösségi élményről, és persze a tárgyak használati életének megnöveléséről.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/12/01/ahol-a-targyak-uj-eletre-kelnek-kozossegi-szerelde-es-kavezo-nyilt-a-teleki-teren" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> részletesen beszámoltunk róla,
<blockquote>
a szerelőműhelybe az adott napokon bárki elhozhatja elromlott háztartási kisgépét, kerékpárját esetleg kerekesszékét, és szakemberek segítségével megjavíthatja.
</blockquote>
A meghibásodott kisgépek javítása mellett ruhaneműk kisebb átalakításaiban is segítenek a hozzáértő kezek, és akár barkácsolhatunk is a rendelkezésre álló szerszámokkal.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/repaircafe-231201-bd5649-2.jpeg" alt="width=3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A szakemberek támogatása mellett számíthatunk tudásmegosztásra is, hiszen számos nemzetközi példa, leírás, szerelési útmutató áll rendelkezésre a műhelyben.
A műhely nem csupán egy helyszín a javításokhoz, barkácsolásokhoz, hanem
<blockquote>
egy kezdeményezés is, ami a javítást, a tárgyak hosszú távú használatának, megbecsülésének kultúráját szeretné visszahozni a köztudatba.
</blockquote>
A kezdeményezés célja az is, hogy ne vesszenek ki ezek a készségek a társadalomból. Az ötletet még 2022-ben szavazták meg a budapestiek megvalósításra érdemesnek.
A benyújtó és a sikeres pályázó a Para-fitt Sportegyesület, akik 48,6 millió forint támogatást nyertek el a közösségi szerelő műhelyének több éven át tartó fenntartására, működtetésére.
Az 2024 végén elindult ötödik közösségi költségvetésre<a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/29/vigyazz-kesz-kuldes" target="_blank" rel="noopener"> január 31-ig várják az ötleteket</a> az otlet.budapest.hu oldalon.

A kerület a Habitat for Humanity civil szervezettel együttműködve 2025 január elején elindította a kisgép-kölcsönzési szolgáltatását, amelynek keretében minőségi szerszámok és gépek bérelhetők megfizethető áron.

Csempevágóra lenne szüksége? A 2. kerületiek olcsón beszerezhetik

A 12. kerület kutyapártos vezetése <a href="https://www.facebook.com/Hegyvidek/posts/pfbid02ysRDGLvoUB6TeCtymhCjPsbd1NfRobTq4kiVDGhEdddWDc3d5kmdAGJkL5pbkT8pl" target="_blank" rel="noopener">arra bíztatja a követőit a Facebookon</a>, hogy ha tudnak rossz állapotú utcabútorról (például trafóházak, telekommunikációs dobozok, padok, buszmegállók, betonelemek, csövek, oszlopok stb.), arról készítsenek fotót, és küldjék be a pontos helyszín vagy cím megjelölésével.
Ehhez kapcsolódóan örömmel fogadnak minden kreatív ötletet is, hogyan lehetne ezeket szebbé tenni vagy hasznosítani.
<blockquote>
A céljuk az, mint írják, hogy tavasszal ezeket az elemeket művészek bevonásával egyedivé és széppé varázsolják, valamint, hogy bezöldítsenek mindent, amit csak lehet.
</blockquote>
„A jó idő közeledtével szeretnénk felkészülni arra, hogy az önkormányzat által ellátott feladatokon túl a környezetünk elhanyagolt, rossz állapotban lévő (nem önkormányzati hatáskörbe tartozó) közterületi elemeit is rendbe hozzuk” – magyarázzák.
A felhívásra már érkezett közel egy tucat bejelentés.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak jelentős tapasztalata van, hogyan lehet fillérekből kicsinosítani például buszmegállókat, amik aztán rendszeresen úgy szerepeltek a hírekben, hogy az adott település jellemzően kormánypárti vezetése vagy elbontatott vagy elvitetett.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1810750008910526514584197619355320665432550n.jpeg" alt="MKKP" width="2016" height="1512">
<figcaption>Kép: MKKP</figcaption>
</figure>
</div>
A párt a 2018-as választási kampányban a kapott állami támogatást egy részét szintén buszmegállókra fordította.
Az előbbiek csoportjába tartozott például <a href="https://www.facebook.com/justanotherwordpresspage/posts/445140840979981?ref=embed_post">a piliscsabai megálló</a>, amit
<blockquote>
a KDNP-s polgármester négymillióért lebontatott, és az egykori Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, a lebontás idején már Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Publimont kft.-vel újat építtetett.
</blockquote>
Az utóbbi csoportba tartozott, emlékezetes módon az a buszmegálló is, amit <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2018/08/03/duborog-a-kampany-epitettunk-felcsuton-egy-buszmegallot/">Felcsúton építettek fel</a>, és amiből később Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Leányfalun és Pécsen is elhelyeztek egyet, ám ismételten el kellett bontani.
A párt 2019-ben még <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2019/07/02/multifunkcios-buszmegallo/">buszmegálló-szépségversenyt is hirdetett</a>, amit egy 17. kerületi, angolvécével, papírral, vécékefével és kukával ellátott megálló nyert meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/atadas.jpeg" alt="MKKP" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: MKKP</figcaption>
</figure>
</div>
A párt többször akciózott a 12. kerületben is, az egyik emlékezetes felújításuk volt, amikor
<blockquote>
<a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0jbc95LwHru8z1d32Vt5QxBZNHeoEk4DQBVeFiMFdKFBHKY55nfKzRMCrjon48b1jl&amp;id=177477379482620&amp;ref=embed_post">a Goldmark utcai buszmegállóból</a> egy kényelmesnek tűnő szobát csináltak, nem sokkal később a 155/156-os buszok Kútvölgyi lejtő, Traumatológia elnevezésű <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0nGuMRYAp17wDZUkhYaPQd4iFSBaZbkAyymSZgdheQE8gY25oM174deLcrVnMBUC1l&amp;id=177477379482620&amp;ref=embed_post">megállóját festették át</a>.
</blockquote>
A felcsúti buszmegállótípusból is jutott egyébként a kerületbe, például Csillebércre, aminek tetején <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02tunhQL1xWLVaVZ5iZy8iTvdWduA36ga2VdHLbn2Rj3gEJFUmmmgMzrW6gpp6onhDl&amp;id=100069075134936">a pozsgás növények meg is maradtak</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/3566354535831947139930281892743711030039425n.jpeg" alt="MKKP" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: MKKP</figcaption>
</figure>
</div>
A többi, kerületben kicsinosított buszmegállót <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/02/12/utcai-akcioink-a-xii-keruletben-az-elmult-par-evbol-1/">ide kattintva</a> lehet megtekinteni. A kutyapárt akciói közé tartoztak a padfelújítások, amik között <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/akciok/">ide kattintva</a> lehet szemezgetni.
Ahogy az Énbudapestemen megírtuk, mióta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt átvette a hegyvidéki önkormányzat irányítását,
<blockquote>
többek között <a style="text-align: start;" href="https://enbudapestem.hu/2024/10/27/ertekes-epuletek-vontak-helyi-vedelem-ala" target="_blank" rel="noopener">értékes épületeket vontak helyi védelem alá</a>, és igyekeznek <a style="text-align: start;" href="https://enbudapestem.hu/2024/12/06/szakitasban-van-a-hegyvideki-onkormanyzat" target="_blank" rel="noopener">mielőbb átláthatóbbá tenni a vagyongazdálkodási rendszert</a>.
</blockquote>
Ezenkívül <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/22/addig-nem-engedi-a-kerulet-a-favagast-amig-a-lakok-az-epitkezes-ellen-kuzdenek">megtiltották a fakivágást</a> egy, a Normafától nem messze található telken addig, amíg a környékbeliek pereskednek a telekre engedélyezett építkezéssel kapcsolatban.
(Kiemelt kép: MKKP)

A Hegyvidéki Önkormányzat már a tavaszra készül.

Várják a fotókat a lerohadt utcabútorokról

Nagyon jó alkalom a 2023-as és 2024-es, magyar filmek bepótlásához a 44. Magyar Filmszemle, melyet <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/19/13-ev-utan-ujra-lesz-filmszemle-budapesten">13 év szünet után</a> 2025. február 3. és 9. között rendeznek meg a Corvin mozi 6 termében. A szervezőket is meglepte a jelentkezések nagy száma, hiszen a határidőig <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/19/budapestnek-nagyon-kellett-mar-a-filmszemle">több mint 300 filmet neveztek az alkotók</a>, mára viszont az a lista is elérhető, amit a kategóriánként kijelölt előzsűri válogatott ki.
<h3 dir="ltr">Íme a lista a fesztiválon látható filmekről</h3>
8 kategória 150 filmjét lehet megtekinteni az alábbiak szerint:
Játékfilmek – 25 versenyfilm
3000 számozott darab, Árni, Lefkovicsék gyászolnak, És mi van Tomival?, Elfogy a levegő, Magyarázat mindenre, Sünvadászat, Cicaverzum, Futni mentem, Csendes éj-rendezői változat, Fekete pont, Valami madarak, Véletlenül írtam egy könyvet, Látom, amit látsz, Hasadás, A másik érintése, Mesterjátszma, Holnap meghalok, Random, Nyersanyag, Egy százalék indián, Kálmán-nap, Január 2, Magasmentés, Bolond Istók.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kalman.jpeg" alt="Hajdu" width="1000" height="615">
<figcaption>Hajdu Szabolcs és Tóth Orsolya a Kálmán-napban Kép: Budapest Film/Budapest Film</figcaption>
</figure>
</div>
 
Kisjátékfilmek – 36 versenyfilm 
1944, 60 óra, Apajegy, Kaktuszember, Budapest 10 óra 25 perc, Cicaharc, Denisa, Diamond beauty, Dub Hard: Keményre hangolva, Ebédszünet, Édes Kisfiam, Egy szelet sült, Éhség, Én testem, Felfáztam, Fratrum, Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni, Hospice, Irma félálomban, Jimmy Hard balladája, Kellemes apokalipszist, Késő? Soha!, Ki mint veti ágyát, Maradj még!, Metronóm, Préda, Sátán, Semmi, Starter, Széllel szemben, Szép sárga, Ugar, Világvége, Utolsó esély, Pragma, Az utolsó lélek az ördögé.
Kísérleti filmek – 13 versenyfilm
The Geneva Mechanism: A Ghost Movie, 27 | sose voltam még ennyi se, Boobie &amp; Gabi, Naturale immortale, Be- ki- le- fel- szét- meg- át-, A szalagot nem szabad levágni! Iszap, Hazug disznók az álmok is, Duotones, Zsigereim, Dunna imágó, Halfej, Ica és a másvilág.
Dokumentumfilmek – 16 versenyfilm
KIX, Mélypontérzés, Cabin Pressure, A boldogság ügynöke, Az életed nélkülem, Keltető, KIM, Fanni kertje, Nem halok meg, Tejutcagyerek, Láthatatlan kötelek, A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban, Keskeny út a boldogság felé, Az elveszett Mozi könyv, Portal, Mi vagyunk Azahriah.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kix.jpeg" alt="Részlet" width="1366" height="975">
<figcaption>Részlet a KIX című filmből Kép: KIX</figcaption>
</figure>
</div>
 
Rövid dokumentumfilmek – 23 versenyfilm
Szilánkok, Budapest Silo, Nyomik, Háztűznéző, Apu, anyu… falat másztam, és leestem, Hogy is volt, Aki még lehetek, On The Edge, Az élet hozta így – Jelenetek egy magyar kisvárosból, Egy nadrágos polgár Dr. Rétsági György, Növény voltam, 56/Z, Fogd a kezem, Kívánni is tudni kell, Dalok a nép szigetéről, A látogató, Sötétségben, fényben- Csender Leventével, Az istenek alkonya, Itt maradtam – Portréfilm Elek Istvánról, Zuhanórepülés, A mi lányunk, Onódy – „A hatvanas évek császára”, A hegy van, az ember történik.
Animációs filmek – 5 versenyfilm 
Kék Pelikán, Tomi, Polli és a Varázsfény, Kojot négy lelke, Bogyó és Babóca – Hónapok meséi, John Vardar és a Galaxis.
Animációs rövidfilmek – 22 versenyfilm
Vegan Mayo, Hinni akarok, Örökrész, Sileo, A paraszt és az uborkák, János bátya, Narancsbőr, Pipás Pista, Oliver az óriás, 27, 1001 zsemle története, Ludvérc, Rendeljünk pizzát!, In The End, Dis/comfort, Az utolsó dobás, Fülig szerelem, The Clay/Agyag, Nárcisz és Echo, Cipők és paták, Inferno Circus, Utolsó lövés.
TV-sorozatok – 12 versenyfilm
Gólkirályság, A mi kis falunk, Marsra magyar!, Nincs visszaút, Shakespeare 37, A király,  A tanár, Renitens, Apatigris, Mellékhatás, Angyaltrombiták, Nagy Fehér főnök.
Minden kategóriában a zsűrik két fődíjat adnak át, a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjat. A Filmszemle ideje alatt a filmek és a filmblokkok egységesen 1.000 Ft-ért tekinthetők meg a Corvin Moziban.

Íme a lista, hogy milyen filmeket nézhetünk meg darabonként egy ezresért a magyar Filmünnepen.


Itt a Magyar Filmszemle programja, kategóriák szerinti bontásban

A 14. kiadásban 6 kontinens 62 országának 500 városát vizsgálták, és <a href="https://www.tomtom.com/newsroom/press-releases/general/605041959/tomtom-traffic-index-2025/">mint írják</a>, ez lett a legrobosztusabb és legkomplexebb elemzésük. A szolgáltató felhívja a figyelmet, hogy
<blockquote>
az általuk vizsgált 500 város 76 százalékában, 379 városban csökkent az átlagos sebesség az előző évhez, 2023-hoz képest.
</blockquote>
A szolgáltató szerint 2024-ben átlagosan 26 percig és 33 másodpercig tartott megtenni 10 kilométert Budapesten, az átlagos sebesség tehát 22,6 km/h volt. A TomTom szerint ez a magyar főváros esetében is egyperces rontást, és 0,9 km/h-ás lassulást jelent 2023-hoz képest.
A belvárosi reggeli csúcsforgalomban 31 perc, 28 másodpercig tartott egy átlagos utazás, ami 19,1 km/h-ás sebességet jelent, a délutáni csúcsforgalomban pedig 34 perc 3 másodpercig tartott 10 kilométer megtétele, ami 17,6 km/h-ás sebességet jelent.
A külsőbb utakon természetesen gyorsabban lehetett haladni: a külvárosban 18 perc elég volt a táv megtételéhez, azaz 32 km/h-val tudtak haladni az autósok.
A TomTom szerint mindez azt eredményezte, hogy 2024-ben, csúcsidőben majdnem 12 órával töltöttek többet dugóban az autósok, mint 2023-ban, azaz 110 órát, tehát 4 napot és 14 órát ültek vérmérséklet szerint bámészkodva vagy káromkodva. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm6751.jpeg" alt="Közlekedés," width="4637" height="3091">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
2024-ben az autózás szempontjából legrosszabb nap szeptember 17-e, egy keddi nap volt, ami nem meglepő, hiszen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/28/igy-irtunk-mi-tobb-tucatnyi-cikk-es-kep-az-arvizrol">közeledett az árvíz</a>, az emelkedő vízszint miatt pedig jelentősen átalakult a közlekedés. Akkor 35 percig és 45 másodpercig tartott megtenni 10 kilométert.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/01/11/javult-a-kozlekedes">ebben a cikkünkben írtuk</a>, 2022-ben Budapest még a világ 40., 2023-ban pedig az 58. legforgalmasabb városa volt.
<blockquote>
Hiába romlottak viszont kismértékben a számok, a friss rangsor szerint Budapest a 74. helyen szerepel, jelentősen megelőzve a 38. helyen álló Bécset.
</blockquote>
A világ leglassabb forgalmú városa ezúttal a kolumbiai Barranquilla lett, őt 3 indiai város követi, és ezúttal csak 5. helyen áll a tavalyi éllovas, London. A listán a szomszédos országok fővárosai közül Bukarest a 22. Bécs, mint említettük, a 38., Ljubljana a 297., Pozsony a 334. helyen áll.
Mindez annak fényében pláne nem tűnik rossz eredményeknek, hogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/09/eltunt-3000-auto-ujlipotvarosbol">2024-ben is folytatódott</a> a Közlekedésbiztonsági Stratégiában is szereplő intézkedések megvalósítása a fővárosban, és
<blockquote>
a biztonságos közlekedés érdekében több helyen módosítják a megengedett legnagyobb sebességet, valamint megjelent egy rakás traffipax.
</blockquote>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/10/50-kmora-lett-a-megengedett-legnagyobb-sebesseg-a-budai-also-rakparton" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem is beszámolt róla</a>, a közlekedés biztonságosabbá tétele egyébként 2025-ben is folytatódik, január 10-étől a Budai alsó rakpart Tímár utca és Rákóczi híd közötti szakaszán a 70 km/órás és az 50 km/órás útszakaszok váltakozása helyett egységesen 50 kilométer per óra lett a megengedett legnagyobb sebesség.
A kivétel a Nagyszombat utcai kijelölt gyalogos-átkelőhely és kerékpárút-átvezetés környezete, ahol maradt az alacsonyabb, 40 km/órás sebességhatár.
Mint a BKK írta, a sebességhatár felülvizsgálatát és módosítását többek között az indokolta, hogy az érintett útszakaszon 2019 és 2023 között összesen 51 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési esemény történt (ezek közül egy halálos, 15 súlyos és 35 könnyű sérüléssel végződött), valamint a turisztikai célpontoknál – például az Angelo Rotta rakparton és az A38 Hajó környezetében – fokozott gyalogosforgalom tapasztalható.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230711114534mm6905-masolat.jpeg" alt="width=5472" height="3078">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ahhoz, hogy a városvezetők által kitűzött célok teljesíthetőek legyenek, azaz a halálos kimenetelű és súlyos balesetek száma mielőbb nullára csökkenjen, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/06/igy-valik-budapesten-biztonsagosabba-a-kozlekedes-mindenkinek">a szakértők szerint is</a> az egyik megoldás a városon belüli közlekedés sebességszabályozása.
A folyamatosan növekvő autóforgalommal ugyanis, mint hétről hétre láthatjuk,
<blockquote>
egyenes arányban csökken a közlekedési morál, a híradóban rendszeresek a gyorsulási versenyekről és a zebrán gázolásról szóló hírek.
</blockquote>
A tapasztalatok azt mutatják, és a józan ész is azt mondatja, hogy a balesetek kimenetelét jelentősen befolyásolja a sebesség, szoros összefüggés mutatható ki a sérülés mértéke és a közlekedők sebessége között. Ezért a közlekedésbiztonsági stratégia legfontosabb intézkedései a járművek sebességének csökkentéséhez kapcsolódnak.
Emellett fontos az is, hogy az útszakaszok áteresztő kapacitása ne változzon meg, azaz a későbbiekben is annyian használhassák, mint az intézkedések bevezetését megelőzően.
Borítókép: Merész Márton/Énbudapestem

A TomTom navigációs szolgáltató ezúttal is bemutatta az előző éves forgalmi statisztikákat, amikből az derült ki, hogy bár Budapesten 2024-ban valamivel lassabban lehetett haladni, mint 2023-ban, de máshol annyival többet romlott a helyzet, hogy a magyar főváros nemzetközi összehasonlításban hatalmasat tudott javítani az előző évekhez képest.

A TomTom navigációs szolgáltató ezúttal is bemutatta az előző éves forgalmi statisztikákat,  a magyar főváros nemzetközi összehasonlításban hatalmasat tudott javítani az előző évekhez képest.

Kicsi lassulással nagyot előzött a főváros

A fővárosi fenntartású Katona József Színház 2024. December 13-án mutatta be a Nyílt tárgyalás – Schlüter kontra Tiede című előadását, amelyet 2025. február 25-i előadásukig teltházzal játszanak. A darabot Ferdinand von Schirach írta, és Székely Kriszta rendezte. 
A cselekmény kiindulása szerint, miután Katharina Schlüter tévés műsorvezető viszonya Christian Tiede vezérigazgatóval szakításba torkollik, Schlüter szexuális erőszak vádjával feljelenti Tiedét. A darab a per bizonyítási szakaszáról szól. A főbb szerepeket Ónodi Eszter, Udvaros Dorottya és Fekete Ernő játsszák, a nem kevésbé fontos mellékszerepeket pedig Pelsőczy Réka, Kocsis Gergely, Pálmai Anna, Takátsy Péter, Jordán Adél, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Elek Ferenc és Wettstein Márk.
A darab a 2017 óta élő Me Too-diskurzus egy fontos részét viszi színre és problematizálja: nevezetesen a nyilvánosság előtt zajló tárgyalást, amely kiszolgáltatottá teszi az erőszak áldozatát, aki vállalja a pereskedést, és hosszú időre tönkreteszi az elkövetőt. A darab két legnagyobb erőssége a nyilvánosság ambivalenciájának megjelenítése az erőszakot elszenvedő szavahihetőségével kapcsolatban, illetve annak a problémakörnek a bemutatása, hogy milyen nehezen születik ítélet, és kap bármelyik fél jóvátételt egy ilyen per vállalása után: a cselekmény végére nem derül ki, valójában bizonyítottnak tekintik-e, hogy a Fekete Ernő játszotta Tiede valóban megerőszakolta-e az Ónodi Eszter által színre vitt Schlütert. A felek hozzátartozói és barátai mind különbözőképpen interpretálják a történteket. Bár a tárgyalás során releváns szakértői vélemények hangzanak el, az erőszak értelmezése mégis megkérdőjeleződik a tárgyalás végén. Különösen releváns a cselekmény a 2022-es Depp kontra Heard persorozat fényében, amelyet meg is említ az áldozat hazugságára való hivatkozási alapként Tiede ügyvédje, Breslau, akit Pálmai Anna formál meg. Breslau karaktere élesen rávilágít, hogy a Depp kontra Heard-per és az ügyben meghozott ítélet a szexuális erőszak áldozatok szavahihetőségének megkérdőjelezése irányába befolyásolta a nyilvánosságot. 
A tárgyalóterem, mint helyszín meglehetősen hálás dramaturgiai szempontból: a szereplőket forgószínpadon, két kamerával és a hozzájuk tartozó képernyővel tárta Székely Kriszta rendező a közönség elé. Schlüter érkezését is jól időzítették: mielőtt Ónodi Eszter karaktere megjelenne a tárgyaláson, az Udvaros Dorottya játszotta bírónő kihallgatja az orvosszakértőt, és más a bírósági környezet hitelességét alátámasztó gesztusokat tesz. Az orvosszakértő érveit rögtön megpróbálja aláásni Breslau (Pálmai Anna), Tiede ügyvédje, és nyilvánvalóvá teszi, hogy a védelem egyetlen álláspontot fog képviselni: Schlüter hamisan vádolja Tiedét szexuális erőszakkal, és csak bosszút  akar állni rajta a szakítás miatt. Schlüter vallomására viszonylag későn kerül sor a cselekményben, ami annál inkább fokozza a feszültséget, és annál emlékezetesebbé teszi Ónodi játékát: kiderül, hogy valóban szerelmi kapcsolat volt Tiede és Schlüter között, éppen ezért olyan nehezen felfogható Schlüter számára is, hogy Tiede erőszakossága megtörténhetett. Schlüter vallomása alapján a szexuális erőszakot nézőként hihetőnek tekinthetjük, főképp, hogy olyan részletes és szépen kidolgozott elemeket tartalmaz, amelyek rávilágítanak a szexuális erőszakot átélt áldozatok ellentmondásos élményeire: arra, hogy milyen disszociációt él át az áldozat az esemény alatt és után, valamint arra, hogy miért csak az esemény után néhány nappal – vagy ahogy a Pelsőczy Réka játszotta pszichológiai szakértő rámutat:  jóval az esemény után – tesznek bejelentést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-01-11-16.png" alt="Katona" width="2140" height="1130">
<figcaption>Kép: Katona József Színház</figcaption>
</figure>
</div>
Pelsőczy, mint pszichológiai szakértő bíróság előtti tanúságtétele egyébként a legmegrázóbb Schlüter vallomását követően. Pelsőczy karaktere az, aki lemossa a színről Breslau érveit Schlüter hazugságáról és bosszúvágyáról, rámutatva a szexuális erőszak ellentmondásos természetére (az erőszak felfoghatatlanságára egy szeretetkapcsolatban), és arra, hogy a társadalmi megszégynüléstől való félelmükben a legtöbb áldozat soha életében nem beszél arról, ami velük történt. Természetesen Schlüter védője (Kocsis Gergely) is komolyan veszi Schlüter védelmét, ám az ő megjegyzései inkább a darab comic relief-jeként operálnak, föloldva néhányszor a hangulatot Breslau kifigurázásával, majd a végén egy meggyőző védőbeszéddel értelműsíti azon meggyőződését, hogy Schlüter nem hazudhat. Tiede (Fekete Ernő) meg sem szólal egészen a darab végéig - arcjátékával és reakcióival hozzájárulva a feszültség építéséhez - mikor is hitelesen tagadja a szexuális erőszak vádját. Schlüter és Tiede egy pillanatra a helyzet minden fájdalmával egymásnak feszül a teremben, majd Schlüter kiviharzása után érkezik a hír, hogy Tiede felesége szerint férje elkövette az erőszakot, így az egész bizonyítási szakaszt újra kell kezdeni.
A Nyílt tárgyalás ereje éppen ebben a kimondatlan, a színészek apró gesztusai által megjelenített feszültségben rejlik: mikor lesz a szerelem erőszakká, mi kell ahhoz, hogy valaki feladja életét, hogy a nyilvánosság kereszttüzében bizonyítsa a történteket, és mitől fognak hinni a per egyik vagy másik résztvevőjének? A színdarab egy brechti kizökkentéssel végül arra is reflektál, hogy egy ilyen tárgyalás csak egy jogállamban jöhet létre: vajon mi történne egy magyar bíróságon egy szexuális erőszak ügyében zajló perben? A magyar bíróság politikai befolyásoltságát félretéve talán nem is a jogállam a legnagyobb kérdés Magyarország tekintetében, hanem az, hogy jelenleg olyan törvények vannak érvényben, amelyek korlátozzák a nők abortuszhoz való jogát, megnehezítik a szexuális erőszak esetén történő intézkedést – ezáltal szorgalmazzák, hogy minél kevesebben jelentsék be, ha ilyen történik – és a jelenlegi magyar kormány nem írta alá az isztambuli egyezményt, amely a szexuális erőszak áldozatainak védelmére irányul.
Érdekesség még a színdarab közéleti diskurzushoz való viszonyát tekintve, hogy a Gisele Pelicot kontra Dominique Pelicot ügyben egy nappal a Nyílt tárgyalás bemutatása után hozott az avignoni bíróság ítéletet, húsz év börtönbüntetésre ítélve Dominique Pelicot-t, amiért tíz éven keresztül öntudatlan állapotban megerőszakolta, és másoknak is felkínálta szexuális erőszakra feleségét. Szép gesztus lenne a darab további előadásaiban, ha erre az eseményre is reflektálnának a Depp-ügyön kívül.

A darab a 2017 óta élő Me Too-diskurzus egy fontos részét viszi színre és problematizálja: nevezetesen a nyilvánosság előtt zajló tárgyalást, amely kiszolgáltatottá teszi az erőszak áldozatát, aki vállalja a pereskedést, és hosszú időre tönkreteszi az elkövetőt. Ilosvai Eszter írása. 

A törvényszék színháza – A Katona József Színház Nyílt tárgyalás című előadásáról

A kiállítás anyaga nagyrészt véletlenül felfedezett vagy tévedésből másnak tulajdonított műből áll, ami nagyszerű alapja és egyben dramaturgiája a Galimbertiknek. A történetmesélés részben Galimberti Sándor festőre fókuszál, akinek művei kb. 90%-ban elpusztultak vagy elvesztek. A megmaradt képek nagy részéről pedig bebizonyosodott, hogy feleségének, Dénes Valériának az alkotásai, aki Galimbertinél még szabadabban és radikálisabban alkotott, ha úgy tetszik, bármiféle komoly ambíció nélkül, hiszen legtöbb festményét még csak alá sem írta. A festőművész-házaspár munkássága több helyen átfedésben van, Galimberti festményei értelmezhetetlenek a felesége képeinek ismerete nélkül, az avatatlan szem egy ponton túl már nem is fog különbségeket találni városrészleteket és csendéleteket bemutató műveik között. Lelki-művészi közösségben éltek, és hagyták, hogy hassanak egymásra. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/galimbertigyumolcscsendelet.jpeg" alt="Galimberti" width="1750" height="1673">
<figcaption>Kép: Galimberti Sándor/MNG</figcaption>
</figure>
</div>
Az együtt alkotásnak és az ebből fakadó félreértéseknek az egyik legizgalmasabb példája pont Galimberti Sándor fő műveként megszámlálhatatlan alkalommal reprodukált és kiállított, a magyar kubizmus egyik alapművének számító Amszterdam című festmény. Történt ugyanis, hogy pont ennek a kiállításnak az előkészítése közben tisztázódott, hogy a mű alkotója nem Galimberti, és a képen nem Amszterdamot láthatjuk. Az élményből semmit nem von le, sőt azt csak fokozza, hogy valójában ez is Dénes Valéria-kép. A festmény meseszerűen ábrázolta a háború előli menekülésük ideiglenes lakhelyét, Scheveningen kikötői rakpartját, az élményt pedig mesés böngészőszerűen is befogadhatjuk, ami akár az akkor már kisgyerekes anyuka, Dénes Valéria eredeti szándékai között is szerepelhetett.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/galimbertinagybanyaiudvar.jpeg" alt="Galimberti" width="1750" height="1459">
<figcaption>Kép: Galimberti /MNG</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás ugyan kronologikusan terel előre, de a sokáig párhuzamosan futó történetekben annyi az információ, hogy vissza-visszapillantásokkal, fontolva haladva könnyebben átlátható. Különös tekintettel arra, hogy Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmusától a szecesszión át egészen a fauvizmusig és a kubizmusig terjed, műveiken keresztül sokat tanulhatunk festészeti irányzatokról és perspektíváról is. A Galimberti-házaspár ugyanolyan szabadon mozgott a művészeti stílusok között, mint amilyen magabiztosan utaztak Európán belül. Van látogatás, amiről csak jegyzetek tanúskodnak, másról festmények is készültek, de például a bruges-i nászútjuknak Dénes Valéria legnagyobb képe és fiuk fogantatása is bizonyítéka.
A fentebb írtakat egészíti ki Galimberti festő édesapjának egy falon elférő hagyatéka és egy gazdag, hazánkban korábban soha nem látott válogatás az első feleség, Lanov Mária korai, még Galimbertihez, illetve részben Magyarországhoz köthető műveiből, amik nem meglepetésre férje festményeivel, és meglepetésre, annak második feleségének munkáival is átfedésben vannak időnként. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/lanovmariaonarckep.jpeg" alt="Lanov" width="1250" height="1417">
<figcaption>Kép: Lanov Mária/MNG</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállításon kiemelt szerepet kap az életmű legdrámaibb dokumentuma, Galimberti Sándor öngyilkossága előtt írt búcsúlevele, amiben nemcsak tragikusan hirtelen elvesztett feleségétől, de 3 éves fiától is elköszön.
Miért költözik valaki Triesztből Kaposvárra? Mi lett volna a családdal háború nélkül? Vajon most Dénes Valéria-kiállításról beszélnénk, ha korai haláluk nem zárja le történetüket? A Galimbertik életművét bemutató tárlat tett róla, hogy ne végleg köszönjenek el, ugyanis egy máig feltáratlan életműről van szó, aminek kiegészítésében, teljessé tételében részt lehet venni, ha rendelkezünk bármilyen információval az alkotók eddig feltáratlan művével kapcsolatban.
A Galimbertik. Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítása 2025. február 23-ig látogatható a <a href="https://mng.hu/kiallitasok/a-galimbertik-galimberti-sandor-1883-1915-es-denes-valeria-1877-1915-eletmu-kiallitasa/" target="_blank" rel="noopener">Magyar Nemzeti Galériában</a>.

A nemzeti Galéria kiállítása csupa olaszos temperamentum, magyar virtus, szenvedély és tragédia, befejezetlen sikertörténetekkel és életművekkel a “Mi lett volna, ha?” jegyében.

Olaszos temperamentum, magyar virtus, szenvedély és tragédia – A Galimbertik kiállításon jártunk

Most, amikor januárban már napok óta 10 fok körül alakul a napi csúcs, hóra pedig kilátás sincs, érdemes megnézni, hogyan reagál egy város lakossága, ha – bár tél van – olyan mennyiségű csapadék esik, amivel nem tudnak mit kezdeni. Nem, ez nem most történik, ebben a szezonban még csak egyszer volt hó, azzal pedig a Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/16/meg-folynak-a-munkak-a-romai-parton">simán boldogult</a>. Sokan emlékeznek az 1987-es nagy hóra, de arra már kevesebben, hogy a hó sarki eredetű, brutálisan hideg levegővel és viharos erejű széllel párosult, ez a kellemetlen kombináció pedig napokra megbénította a fővárost. Az ítéletidő 4 napig tartott, és nem csak a hó volt nagy, a hideg is, Budapesten -22 fokot is mértek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan266907vimola-karoly1987.jpeg" alt="1987" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Vimola Károly/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Pár perc olvasás erejéig érdekes lehet felidézni, hogy milyen események tették izgalmassá a telünket 38 évvel ezelőtt. </h3>
<ul>
<li dir="ltr">A városi közlekedés gyakorlatilag teljesen leállt, a legszárazabb helyen is félméteres hótakaró alól kellett volna kiásni az autókat, de nem volt sok értelme, hiszen az utak is járhatatlanok voltak. Az elakadt autókon hókotrók segítettek, ahol a hókotrók is tehetetlenek voltak, oda a Magyar Néphadsereg lánctalpas szörnyeit vezényelték ki.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan197930szalay-zoltan1987.jpeg" alt="1987" width="3000" height="2005">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<ul>
<li dir="ltr">A tömegközlekedés is leállt: hiába próbálták tisztán tartani a síneket, a friss hó újra beterített mindent, a felsővezetékek megrongálódtak és leszakadtak, a váltók pedig befagytak. Még a metró közlekedés is akadozott – a felszíni szakasz miatt megbénult a föld alatti, elvileg védett rész is, de aki meg biciklire váltott, annak vigyázni kellett a hó alatt megbújó sínekkel. Ahol sikerült eltakarítani a havat, ott megoldották a buszközlekedést, bár csak megnövekedett várakozási és menetidőkkel. Volt rá eset, hogy taxisok ültek be a buszvezetői ülésbe, mert a közlekedési vállalathoz nem mindenki ért be időben, hogy felvegye a munkát.</li>
<li dir="ltr"><a href="https://enbudapestem.hu/2024/01/06/anno-a-fogaskereku-tortenetenek-legsulyosabb-balesete">A fogaskerekű történetének legnagyobb balesete</a> is ekkor történt, a hegyről éppen ereszkedő vonat az elfagyott fékrendszere miatt nem tudott fékezni, és beleszáguldott a hegynek felfelé igyekvő szerelvénybe. A tragikus esemény a tehetetlen vonatvezetők halálával végződött.</li>
<li dir="ltr">Túlterheltek voltak a telefonvonalak, túlfogyasztás volt azoknál az élelmiszeripari egységeknél, amik ki tudtak nyitni: tejtermékek és kenyér volt elérhető, de nem elegendő mennyiségben. Sütni sikerült, csak nem tudták eljuttatni a termékeket az emberekhez – hatalmas sorok álltak az utcán friss pékáruért, többen fagyási sérüléseket szenvedtek várakozás közben. Sokakat viszont pont a boltok üres polcai kényszerítettek arra, hogy megtanuljanak kenyeret sütni – vagyis nem kell hozzá mindig világjárvány.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan197993szalay-zoltan1987.jpeg" alt="1987" width="3000" height="1959">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<ul>
<li dir="ltr">Olyan hideg volt, hogy a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat arra kérte a lakosságot, hogy éjjel ne fűtsenek, mert a nagy fagyok miatt bedugulhatnak a kémények, amik így nem tudják elvezetni az égésterméket. </li>
<li dir="ltr">A Bábszínházban elmaradtak előadások, a Gellért fürdőben nem volt tüzelőanyag, katonák nem tudtak bevonulni, az orvosok gyakran nem jutottak el a betegekhez.</li>
<li dir="ltr">Szállodák kedvezményes áron biztosítottak szállást azoknak az ingázóknak, akiket az időjárás hazafelé úton megakasztott, az Utasellátó több étterme éjjel is nyitva tartott, hogy alapélelmiszerekkel el tudja látni az állomásokon rekedteket.</li>
<li dir="ltr">Az iskolákra bízták, hogy a diákokat hazaengedik-e vagy sem. E sorok írójának – aki 2 perc gyaloglásra lakott az iskolájától, ezért időben beért – azt mondták, hogy ne is álmodjon róla, hogy elmarad a tanítás a nagy hó miatt. Aztán kiderült, hogy a tanári kar és a konyhásnénik fele sem tudott bejönni az időjárás miatt, úgyhogy a vezetés visszavonulót fújt, elkezdték szervezni a napközit, akit lehetett hazaküldtek. Más nem volt ilyen szerencsés, kilométereket gyalogolt csak azért, hogy közöljék vele, nem lesz tanítás, de ha már bent van, maradhat havat lapátolni.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/0006.jpeg" alt="-" width="2054" height="1363">
<figcaption>Kép: Archívum/BKV</figcaption>
</figure>
</div>
Ma már nehéz elképzelnünk azokat az időket, amikor hasonló esemény esetén nem lehet interneten, mondjuk egy munkahelyi vagy iskolai csetcsoportban azonnal értesíteni az érintetteket, pláne ha belegondolunk, hogy a '80-as évek vége felé még vezetékes telefonja sem volt mindenkinek.

Ilyen volt, amikor a taxisok vezették a buszokat, a pékek dolgoztak, mégsem volt kenyér, a fűtéstől eldugultak a kémények és elakadtak a hókotrók, amik az elakadt autókon akartak segíteni.


‘87-ben betakart minket a hó

<h3 dir="ltr">A cím visszavonható</h3>
A díszpolgári cím a Pest és Buda városok érdekében eljáró személyeknek díjmentesen adott polgárjogból alakult ki, Pesten először 1819-ben, Budán 1830-ban adták ki az első ilyen oklevelet. Pesten legtöbben az 1838-as pesti árvízben helytállók kapták meg a díszpolgári címet, például Wesselényi Miklósnak is ekkor ítélték oda. A díj változó értékmutatóját jelzi, hogy Munkácsy Mihály és Kossuth Lajos is díszpolgár lett, amikor már a politikai-közéleti érdemek és az alkotómunka elismeréseként adományozták a címet, viszont Haynau, Jellasics és Sztálin is kapott ilyen kitüntetést. Ez utóbbiakat egyébként 2011-ben vontak csak vissza, abban az évben, amikor Elvis-nek megszavazta a fővárosi közgyűlés. Ebben az évben nevezték el róla a Margit híd budai hídfőjénél lévő teret is, egy online szavazás után. Már a névtáblák kihelyezésénél sejtette ugyan a II. kerület, hogy a rajongók körében nagyon népszerű lesz a felirat, de arra ők sem számítottak, hogy egy ponton olcsóbb műanyagra kellett cserélni az utcanév táblát, olyan fogyó eszköz lett. 
<h3 dir="ltr">Az álhír</h3>
Elvis Presley feltörekvő, de már népszerű énekes volt a magyar forradalom idején, aminek híre bejárta a világot 1956-ban. Egyes források szerint az énekest a borzalmak híre érzékenyen érintette, ezért egy televíziós műsorban felszólalt a forradalmárok mellett: az elképesztő nézőszámokat produkáló Ed Sullivan Show-ban arra kérte az amerikaiakat, hogy adakozzanak és segítsék a magyarokat. A felhívás után nagyon sok, főleg élelmiszereket tartalmazó csomag érkezett Magyarországra, ezért a később, 2011-ben adományozott Budapest díszpolgári cím jogosnak tűnhet, még akkor is, ha a sztori több sebből is vérzik. Nincs bizonyíték arra, hogy Elvis-t érdekelték a magyar forradalmárok, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=1nElsVR1UkM">az adásról készült, eredeti videóban</a> a saját számaira és közönségére koncentrál – érthető módon, az Ed Sullivan Show-ban fellépni az 50-es években még neki is kiváltság volt. Elvileg létezik egy videó is, amiben Elvis a magyarokról beszél, és miközben énekel, a magyar forradalom képeit látjuk a képernyőn, de ilyen videónak nyoma sincsen, sem az Ed Sullivan Show keretén belül, sem máshol. Arra sokkal több utalás van viszont, hogy az adakozásra buzdító kérés magától a műsorvezetőtől hangzott el Elvis produkciója előtt. A <a href="https://www.theguardian.com/music/2011/mar/03/elvis-presley-honorary-citizen-budapest">Guardian cikke</a> szerint viszont ez az énekes kifejezett kérésére történt, csak hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság a történettel kapcsolatban.
Akármi is az igazság, Elvis Presley ma lenne 90 éves, ha az nem álhír, hogy már nincs köztünk.
(Kiemelt kép illusztráció: PxHere)

Ha 64 évig Sztálinnak is lehetett ilyen címe, akkor a ma 90 éve született Elvis-től se sajnáljuk.
