Június 13-án a város legkülönlegesebb koncertjét vagyis inkább koncertsorozatát tartják meg Újlipótvárosban, ugyanis <a href="https://www.facebook.com/events/1661797054870365" target="_blank" rel="noopener">szombat délután 25 erkélyen 28 különböző fellépő/formáció zenél és ad 37 minikoncertet.</a> Már csak választani kell tudni, ki hova megy.
Az ötletgazdával, Kovács Tamás Györggyel beszélgettünk, hogy mi volt az inspiráció, miért éppen Újlipót és miért (lesz) igazán különleges ez a rendezvény? Tamás urbanista és ezer szállal kötődik a környékhez – mint helyi lakos is, így a beszélgetés azonnal azzal az érdekes felvetéssel indult, hogy hát régen is voltak erkélykoncertek, amióta erkélyek vannak, azóta zenélnek is rajtuk (vagy alattuk). A covid járvány alatt - a kijárási tilalom kényszerűsége miatt - az erkélykoncertek újra népszerűek lettek, a közösségi összetartozás, szolidaritás fontos erejévé váltak, meg persze virális videókon sok százezren könnyeztek meg egy-egy igazán megható pillanatot.  
Az erkélykoncertnek kerületi gyökerei is vannak, már egy évtizede a Pozsonyi Pikniken Hábetler Andrásék rendszeresen balkonzenéltek, de az igazi inspirációt, amikor Tamás eldöntötte, hogy ezt nagyobb léptékben egy civil szerveződésként meg szeretné csinálni, akkor volt, amikor a 2025-ös Budapest100 egyik résztvevő házában, a Victor Hugo utca 28. kapujában meghallgatta a zenélő Zuzu triót és a Thurzó utca 5. egyik erkélyén fellépett az Énekrevalók - Pálferis Kamarakórus. Ők amúgy most is énekelnek majd, a Szent István park - Hollán Ernő sarkán a trolimegállóban. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/723663042102318847366515328684747188801689331n.jpg" alt="Erkélykoncert" width="1463" height="2048">
<figcaption>Kép: Újlipótvárosi erkélykoncertek</figcaption>
</figure>
</div>
Újlipótváros – Tamás helyi kötődése miatt azért is ideális terep, mert  – nagylevegő, mert a város egyik legjobban ismerő és legérdekesebben elmesélő emberrel beszélgetünk épp (a szerk.) – amint megjelenik a vasbeton hétköznapi használata a városi építkezéseknél, sokkal olcsóbb erkélyt is építeni. Újlipótváros pedig, történelmi lakónegyedként az erkélyellátottság szempontjából kiemelkedő.
<blockquote>
A legjobban engem az érdekelt, hogy a lakás mint privát, és az erkély mint félprivát szféra, ami egyszerre az otthonom része és egyszerre a városkép része is – ez a kettő hogyan tud kommunikálni és hogyan tud együttműködni egy rendezvényen is akár. 
</blockquote>
Az eredeti terv 10 erkély és 10 fellépő volt, ehhez képest szombat délutánra ennek majdhogynem a háromszorosa szerveződött össze. A legszolidabb becslések szerint is közel 100 ember dolgozik azon, hogy az erkélykoncertek létrejöhessen.
<blockquote>
A  25 erkélyből én egyet sem én  kerestem meg, mindenki maga jelentkezett és a 28 fellépőből is csak egyet kerestem meg direktben én talán ha kettőt finoman kérdezgetve a többiek felbukkantak a semmiből.
</blockquote>
A fellépők palettája is nagyon változatos, a zeneiskolai növendéktől az országosan ismert énekes-zenészekig, és a műfaji szórás és hatalmas, csellópunk duótól a kórusokig, komolyzenétől a jazzen át a popig lesznek előadók.
A koncertekhez nem csak felkészülés kell, de bevállalós vagányság is –  mondta el Tamás, hiszen itt emberek beengednek vadidegeneket a lakásukba, hangszerrel, hangfallal, hiszen itt száz, ezzel foglalkozó, de egymást nem ismerő emberek csinálnak valamit. 
Az eseményt és a <a href="https://www.facebook.com/events/1661797054870365" target="_blank" rel="noopener">részletes programokat ITT éritek </a>el.
A programot egy helyi lakó, Kovács Tamás György az UGYE - Újlipótváros Egyesülettel közösen szervezi XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával. A cikk írásának idején a rendezvény szervezője a Főpolgármesteri Hivatal munkatársaként dolgozott, de ez a cikk tartalmára semmilyen ráhatással nem volt.

Zenészek, zenét szerető emberek, erkélyek, újlipótvárosiak – ki kötötte össze a pontokat és mi jó sülhet ki ebből? 


KULTÚRA

Különleges koncertek a “magasból” Újlipótban

A budapesti buszos közlekedés története több mint 100 évre nyúlik vissza és a népszerűsége azóta is töretlennek mondható. Annyira szeretjük, hogy nem csak használjuk, de könyveket is olvasunk róla.
<h3 dir="ltr">Ezt a könyvet</h3>
3 éve a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/29/a-villamosok-titokzatos-vilaga-a-remiztol-a-hurokvaganyig-csodas-illusztralt-mesekonyv-jelent-meg">villamosokat</a>, 2 éve a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/25/a-fold-feletti-foldalattitol-a-tok-jo-tokioi-valtozatig-minden-amit-a-metrokrol-tudni-erdemes-de-idaig-nem-volt-kitol-megkerdezned">metrókat</a> mutatta be Kovács-Szinvai páros és most megjelent a buszokat bemutató kötetük is. Maradt a 34 oldal, maradt az író és az illusztrátor, és ez a következetesség jót tesz ennek a sorozatnak, azt mutatja, hogy az alkotók kezdettől fogva tudták és tudják, hogy mit és hogyan szeretnének. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2734-3.jpg" alt="A" width="3500" height="2625">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A könyv felépítése igazából bárkinek érthetővé teszi a buszok ontológiáját, viszont annyira az alapoktól magyaráz, hogy egy városban még sosem járt ember is be fogja tudni azonosítani, hogy mi az a busz, hol megy, mi mindenről lehet felismerni. Óvodásokon teszteltük: náluk működik az a játék, hogy valami sokaknak kézenfekvő dolgot lebontunk atomjaira, és újra összerakjuk a szemed előtt – ilyen a busz, erről ismered fel, erre jó. És amikor ezeket rögzítettük, akkor felrobbantunk mindent, amit idáig tudtunk róla és elolvashatjuk,  hogy nem mindig kék és egyforma, hanem lehetnek nagyon kicsik és duplacsuklósak, van, amit hazavisz magával a buszsofőr munka után, és olyan busz is van, ami nem szállít senkit, mert ételt vagy könyvet árulnak belőle. 
Továbbra is jó promóciója ez a sorozat a városi közlekedés ezen formájának, de a sorok között van némi fűszeres társadalomkritika, látlelet és kordokumentum is, az illusztrációkon pedig itt-ott elrejtve egy üzenet vagy egy dorgálás. Például a könyv elején rögtön látható a megállókból is megszokott kép: egy ember terpeszkedik egy buszmegállóban és nem hagy helyet senki másnak. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2732.jpg" alt="A" width="3500" height="2625">
<figcaption>Kép: Énbudapestem/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Van benne történeti áttekintés is, szép hommage az Ikarus márkának például, de a jövő buszaival kapcsolatban is vannak feltételezései, például, hogy nemsokára <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/03/az-eszt-csoda-nem-csoda-racsodalkoztunk-tallinnra">önvezetőek is lehetnek, ahogy ez Tallinnban már meg is valósult.</a> A könyv azoknak is szól, akik egyszerűen csak imádják a szakmát, adatokat, kis, másoknak feleslegesnek tűnő részleteket, és ezeket megkapják szövegben és gyönyörű grafikákban is, pont ahogy az előző két részben.
Egyébként kicsit átverés is, az előző két kötethez hasonlóan az illusztrációkat Szinvai Dániel álmodta meg a szöveghez, és első ránézésre meg sem lehet mondani, hogy egy felnőtteknek szóló, szépen illusztrált szakkönyvről van-e szó vagy egy mesekönyvről. Az igazság pedig valahol a kettő között van: olyan ez, mint ha egy fiatalos nagybácsi ölébe ültetné a kisgyereket és azt mondaná: Értem én, hogy elektromos autó, de láttál már csörömpölő villamost, tudod mi az a földalatti, hallottál már a duplacsuklós buszról? Azok sokkal izgalmasabbak ám. Gyere csak, megmutatom!
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2728.jpg" alt="A" width="3500" height="2625">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Fun fact</h3>
A sorozat eddig megjelent darabjainak tendenciái a következőket mutatták: minden címlapon van egy kutya, de mindig nagyobb, mint az előzőn volt, és minden kutya körül több ember áll, mint az előző könyv borítóján. Tehát, a legközelebb megjelenő könyv címlapjára a következő jóslatot tudjuk tenni: értelemszerűen rajta lesz a címszereplő jármű, a háttérben, talán látszani sem fog, mert az előtérben lesz egy óriási nagy kutya, mondjuk egy angol masztiff, amit egy városi forgatag vesz majd körül. 
A cikk írásának idején a könyv szerzője a Főpolgármesteri Hivatal munkatársaként dolgozott, a könyv kiválasztására vagy a cikk tartalmára semmilyen ráhatása nem volt.

Egy busz sokkal több, mint amit idáig gondoltunk róla. De mitől gyors a metróbusz? Egy busznak is lehetnek nyavalyái? A világ legnagyobb emeletesbusz-flottája nem Londonban van? Akkor hol?


Hiába van jegyünk, a buszra hiúzzal nem szállhatunk fel

<div>
A XIII. kerület tervei szerint a Szent István park 26. szám előtt állítanak egy egész alakos szobrot Fenyő Miklósnak. A pályázatra érkezett tervek közül a szakmai zsűri Orbán Előd szobrászművész alkotását javasolta megvalósításra. A javaslatot a héten tárgyalják az illetékes bizottságok.
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/7113897641554876126211401786145367814672721n.jpg" alt="Fenyő" width="1365" height="2048">
<figcaption>Kép: Tóth József Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
</div>
<div>
A szobrot a tervek szerint 2027. március 12-én, Fenyő Miklós születésének 80. évfordulóján avatjuk fel. Az emlékmű nemcsak egy kivételes művész előtt tiszteleg, hanem a kerülethez fűződő különleges kapcsolatát is őrzi majd a jövő generációi számára – <a href="https://www.facebook.com/drtothjozsef/posts/pfbid0V7xiNHBHSZ2sCYGQrewVtxiHkPWpAbDgFe6iXvFWqvyqKoVumdhqGwXySGR6evv6l" target="_blank" rel="noopener">írta Tóth József polgármester</a>.
</div>
<div>
A január 31-én elhunyt zenészlegenda több mint ötven éven át élt a Pozsonyi úton, a Szent István park közelében, életével és munkásságával pedig szorosan kötődött a XIII. kerülethez, aminek díszpolgára is volt. 
A gipszmakett láttán a bejegyzés alatt élénk vita alakult ki, hogy a szobor vajon hasonlít-e az énekesre, többen inkább Kern Andrást látják benne, egyedül a lezser megjelenés és testtartás ismerős. 
</div>

Elkészült a gipszmakett és megvan a helyszín is, jelentette be Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. 

Megvan, hol állítanának szobrot Fenyő Miklósnak

A XII. kerületi önkormányzat tervei szerint
<blockquote>
2027-ben újra megnyitja az 58-as villamos egykori zugligeti végállomását, sőt felújítja az egykori kempinget is.
</blockquote>
Az udvaron szükséges munkákat még az idén elvégzik, és remélik, jövőre lesz forrás az épület rendbetételére is.
Ahogy Kovács Gergely polgármester beszámolójából <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0381pehfGxoe7oFZidBVWivWaWGvigXGLqNLVDkGZ8TxntZokB4uSYHfdNJixSgJiCl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">kiderül</a>, elsődlegesen vendéglátóipari funkció betöltésére alkalmas helyet szeretnének kialakítani.
„A természetvédelmi szempontok minden esetben elsőbbséget élveznek: bármilyen fejlesztés vagy működés csak a szükséges hatósági engedélyek – többek között zajvédelmi vizsgálatok – megszerzése után valósulhat meg.”
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/71613056616008749453758881283636348812807647n.jpg" alt="Zugligeti" width="2000" height="1418">
<figcaption>Kép: Kovács Gergely Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
Mivel csak olyan funkciókat látnának szívesen, amik valóban illeszkednek a környezethez és a környéken élők igényeit is figyelembe veszik,
<blockquote>
még idén nyáron egy polgármesteri fórumot tartanak a helyszínen, hogy összegyűjtsék a lakosok véleményét és igényeit.
</blockquote>
Ahogy a korábbi cikkünkben <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/12/sokan-ma-is-szivesen-latnak-az-58-as-villamost-budapest-leginkabb-elsiratott-vonalan" target="_blank" rel="noopener">írtuk</a>, a hetvenes évek elejéig az 58-as villamos testesítette meg a tipikus kirándulójáratot, mivel igazán nagy forgalma csak hétvégenként volt, különösen azután, hogy 1970-ben átadták a Libegőt.
Mivel azonban a pályája elhasználódott, valamint az itt közlekedő járművek is elavultak, 1977. január 17-én a vonalat teljesen megszüntették, és 58V jelzéssel állítottak forgalomba autóbuszt.
Mint a Pestbuda is <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20220117_45_eve_szunt_meg_a_legendas_zugligeti_villamosvonal" target="_blank" rel="noopener">emlékeztet</a>, a vonal megszüntetésével két igen jellegzetes épület, az egykori lóvasút végállomása és a későbbi, Libegő lábánál lévő villamos-végállomás épülete is az enyészeté lett.
A Zugligeti út 64. szám alatti lóvasút végállomást a budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a közönségnek, <a href="https://lovasut.hu/" target="_blank" rel="noopener">kulturális rendezvényközpontot</a> alakítottak ki benne. Az épület 1903-ig működött végállomásként.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan252545famterv-masolat.jpg" alt="Zugliget," width="3000" height="2175">
<figcaption>Kép: FŐMTERV/Domonkos Endre</figcaption>
</figure>
</div>
Az új végállomást azután építették föl, hogy 1900. június 4-én <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/12/sokan-ma-is-szivesen-latnak-az-58-as-villamost-budapest-leginkabb-elsiratott-vonalan" target="_blank" rel="noopener">elszabadult egy szerelvény</a>, és
<blockquote>
fékezés nélkül egészen a Zalai úti elágazásig száguldott. A balesetnek négy halálos áldozata és hét súlyos sérültje volt.
</blockquote>
A baleset olyan nagy port kavart, jegyzi meg a Pestbuda, hogy a budapesti rendőrfőkapitány még azt is kilátásba helyezte, hogy az egész villamosközlekedést beszüntetni a fővárosban.
A vizsgálat megállapította, hogy „a kérdéses napon 209 870 utas fordult meg a zugligeti vonalon, holott rendesen 106 ezer utas szokta igénybe venni”, az üzemeltető vezetése ezért úgy döntött, hogy nagyobb és biztonságosabb végállomást alakítanak ki, két megállóval bővítve a vonalat.
Az új, háromvágányos végállomást 1903. május 1-jétől vették igénybe a zugligeti villamosok. Itt egy favázas várócsarnok és személyzeti tartózkodó épült, melynek fedett utasváróját 1907 körül bővítették ki.
<blockquote>
A villamos-végállomást egy vállalkozó mentette meg a pusztulástól, és 2021-ig 58-as kisvendéglő néven működtette tovább,
</blockquote>
amikor is a Normafa Park Program keretében <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20210106_felujitjak_az_egykori_zugligeti_villamos_vegallomasanak_epuletet" target="_blank" rel="noopener">felújították</a> a műemlék épületet és környezetét. A tervek szerint az épület ezután is étteremként működött volna.

Az XII. kerületi önkormányzat vendéglátóipari funkciót képzel el az épületben, azonban egyeztetni fognak a környékbeliekkel is és a természetvédelmi szempontok minden esetben elsőbbséget élveznek.

Jövőre megnyitják az 58-as villamos egykori zugligeti végállomását

A budapesti ufóészlelések csak az utóbbi pár évtizedben szaporodtak meg, de az égi tünemények elszánt vadászai a fasorban sincsenek Szerb Antalhoz képest, aki több mint kilencven éve mutatta be a nálunk vendégeskedő marslakónak fővárosunkat. Ráadásul az írónak nem is kellett az eget kémlelnie, elég volt a Bristol szállóba mennie, ahol a „hús-vér” űrlény megszállt, míg repülő csészealját valamelyik belvárosi garázsban tárolta. Az erre fogékonyak pedig azóta biztosak lehetnek abban, hogy Budapesten bármi – de tényleg bármi – megtörténhet. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bkv-s.jpg" alt="width=2946" height="2300">
<figcaption>Kép: BKV archívum</figcaption>
</figure>
</div>
 
Jól példázza ezt a BKV Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumának új, időszaki kiállítása is. Noha a hivatalos beharangozó szerint a Budapesti mesék című tárlat a fővárosi közösségi közlekedés izgalmas, nosztalgikus, humoros vagy éppen szomorkásabb epizódjaiból mutat be válogatást,
<blockquote>
elsősorban a meseszerű elemeken van a hangsúly.
</blockquote>
Ki hinné el például azt, hogy a kiegyezés után, 1871-ben az osztrák császár (és magyar király) elsőként dél-amerikai kollégájának, II. Pedro brazil császárnak mutatta be az egyesülés előtt álló főváros nevezetességeit, egyebek mellett a Budavári Siklót, amelyet akkoriban Budai Hegyipályának neveztek. Vagy azt, hogy ugyanebben az  évben a fehér-piros bikolor zászló nem Lengyelországot jelölte (nem is létezett akkor független lengyel állam), hanem Kőbányára közlekedő lóvasutat. 
De az sem túlságosan közismert, hogy a huszadik század elején, Budapesten néhány bátor asszony A Nő címmel feminista lapot szerkesztett az egyenjogúság nevében, ám a női munkavállalással kapcsolatos fontos követelésük csak az első világháború alatt/miatt valósulhatott meg. Az első villamoskalauz nők 1915-ben álltak, mivel a férfiakat elvitték a frontra. Ezeken kÍvül a Deák téri mesékből megtudhatjuk, hogy milyen óvintézkedéseket vezettek be a budapesti járműveken a spanyolnátha idején, milyen lépések előzték meg a fővárosban a jobboldali közlekedésre való áttérést, miért kezdték hetventől a trolibuszok viszonylatainak számozását, illetve hogyan segítették a villamoskönyvtárak a kultúra terjesztését?  
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bkv-bp-mesek-2.jpg" alt="Budapesti" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: BKV Zrt.</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Budapesti mesék című időszaki tárlat számos tárgyi emlék, közlekedéstörténeti relikvia, utastájékoztatási anyag, fotó, plakát, dokumentum segítségével mutatja be a főváros múltját és közösségi közlekedésének történetét. A tíz tematikus egységben tíz történet elevenedik meg. Budapest több mint 150 éves múltjának „meséi” a fővárosi közlekedéstörténet ismert és kevésbé ismert fejezetei,
<blockquote>
olyan epizódok, amelyek jelentős hatással voltak a város fejlődésére, kultúrájára, mindennapi életére.
</blockquote>
Találkozhatunk bennük a főváros arcát meghatározó egykori járművekkel és közlekedési szereplőkkel, hétköznapi és különleges utasokkal, mára már teljesen megszokott közlekedési szabályok és jelzések eredetével, valamint egészen rendhagyó kezdeményezésekkel is.
 A tárlat egész évben látogatható az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes belépőjeggyel. Akik pedig még több érdekességet szeretnének felfedezni Budapest 150 éves történetéről, a helyszínen és a BKV webshopjában megvásárolhatják a kiállítás anyagából készült, azonos címmel megjelent könyvet is.
Nagy újdonság, hogy a kiáéllítás anyaga megjelenik a BKV új, tematikus, magyar és angol nyelvű Facebook-oldalán, a <a href="https://www.facebook.com/BKVtourandgift/" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://www.facebook.com/BKVtourandgift/&amp;source=gmail&amp;ust=1780835263117000&amp;usg=AOvVaw10rmVxmXTC3A1GW9XOTZzk">BKV tour &amp; gift</a> felületén is. A nyári szezonra időzítve, június 1-jén elindított közösségi média oldal a közlekedés, a turizmus és az értékmegőrzés találkozási pontja: itt találhatók meg a legfrissebb információk a Budavári Siklóról, a Zugligeti Libegőről, a dunai sétahajókról, a legújabb, legtrendibb <a href="https://www.bkv.hu/hu/webshop" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://www.bkv.hu/hu/webshop&amp;source=gmail&amp;ust=1780835263117000&amp;usg=AOvVaw0PGkLlT7X7oGjsmHhZIK93">ajándéktárgyakról</a>, az aktuális <a href="https://arveres.bkv.hu/hu" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://arveres.bkv.hu/hu&amp;source=gmail&amp;ust=1780835263117000&amp;usg=AOvVaw36tG6wSCE3T5PGyAF0Ki6a">relikvia-árverésekről</a>, a nosztalgiajáratokról, valamint a Földalatti Vasúti Múzeumról és a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumról.

Új kiállítás várja Budapest régi, új és leendő szerelmeseit a BKV Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumában.

Nemcsak a marslakó, de a brazil császár is imádta Budapestet

A 2026 májusi közgyűlésen a képviselők <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/29/fovarosi-kozgyules-beszamolo-20260529">jóváhagyták</a> a Fővárosi Önkormányzat és a Bloomberg Philanthropies között létrejövő, Ifjúsági Klímavédelmi Alap tárgyú projektre vonatkozó támogatási <a href="https://einfoszab.budapest.hu/Session/DvdItem/130816?sessionType=1&amp;organizationtype=2&amp;parentId=18546&amp;parenttype=1&amp;key=fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei&amp;type=5">szerződés</a> megkötését, azaz úgy döntöttek, az önkormányzat 2026. április 27. és 2027. május 14. megvalósítja az Ifjúsági Klímavédelmi Alap projektjét, amire a Bloombergtől 50 ezer dollárt, körülbelül 15,5 millió forintot kap.
Az Ifjúsági Klímavédelmi Alap egy nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja, hogy
<blockquote>
a világ városai aktívan bevonják a fiatalokat a klímaváltozás elleni helyi megoldások kidolgozásába és megvalósításába.
</blockquote>
A program keretében világszerte mintegy 300 város kap lehetőséget arra, hogy saját pályázati felhívást indítson, és ezen keresztül összesen több mint 300 ezer 15–24 év közötti fiatal vonjon be a közösségük jövőjét formáló klíma- és környezetvédelmi kezdeményezésekbe.
A főváros által elnyert projekt célja tehát, hogy az Ifjúsági Klímavédelmi Alap keretében közvetlen támogatást nyújtson fiatalok által vezetett klíma- és környezetvédelmi kezdeményezések számára.
A nyílt pályázati felhívás lehetőséget teremt arra, hogy civil szervezetek, ifjúsági közösségek, oktatási intézmények, kulturális szereplők és más, fiatalokkal együttműködő szervezetek olyan mikroprojekteket valósítsanak meg, amelyek illeszkednek a város környezeti és klímapolitikai céljaihoz.
A főváros arra szerződött, hogy a következő közel egy évben legalább 8, fiatalok által vezetett klímavédelmi mikroprojektet fog támogatni,
<blockquote>
a mikroprojektekre fordítható támogatás legalább körülbelül 310 ezer, maximum 1,5 millió forint.
</blockquote>
A pályázatok olyan, Budapest számára is kiemelt fontosságú témákban készülhetnek, mint a zöldfelület-fejlesztés, a klímaalkalmazkodás, a fenntartható közlekedés, a hulladékcsökkentés és a közösségi kezdeményezések.
A projekt több, egymásra épülő szakaszban valósul meg: az előkészítési időszakot követi a pályázati felhívás meghirdetése és lebonyolítása, majd a kiválasztott projektek megvalósítása és szakmai nyomon követése. A záró szakaszban hangsúlyos szerepet kap az eredmények bemutatása és a sikeres kezdeményezések láthatóvá tétele.
A főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0dEDbYnsKoabt3rbwoBT2TsQWdkaqJQ4q7Atde5qvSDoE5szDbU5xjSU1gU5MT7ozl">tájékoztatása</a> szerint a hivatalos pályázati felhívás nyáron indul, de „a gondolkodás már most elindult, hogy minél több ötletből valódi, működő projekt szülessen”. „Ez is jól mutatja, hogy
<blockquote>
Budapest világszinten is versenyképes város a fiatalok számára. (...) Együtt építjük a zöldebb, élhetőbb Budapestet!”
</blockquote>
A mostani nem az idei első nemzetközi siker, a főváros februárban <a href="https://budapest.hu/hirek/2026/02/24/budapest-a-bloomberg-philantropies-2025-2026-mayors-challenge-gyoztesei-kozott">jelentette</a> be, hogy bekerült a Bloomberg Philanthropies 2025–2026-os Mayors Challenge győztesei közé. A verseny célja a helyi önkormányzatok innovációjának ösztönzése és a közszolgáltatások fejlesztése. Budapest egymillió dollárt kap egy új városi élelmiszer‑elosztási modell, a Fővárosi Feldolgozóközpont megvalósítására, amely a fővárosi piacokon keletkező, el nem adott, de fogyasztásra és hasznosításra alkalmas zöldségeket és gyümölcsöket használja fel. A több mint 630 pályázó közül 50 város jutott be a döntőbe, közülük választották ki a 24 győztest.

A Bloombergtől elnyert 50 ezer dollár díjazású pályázatra 18-24 év közöttiek projektjeit várják, olyan, Budapest számára is kiemelt fontosságú témákban, mint a zöldfelület-fejlesztés, a klímaalkalmazkodás, a fenntartható közlekedés, a hulladékcsökkentés és a közösségi kezdeményezések.

Fiatalok klímavédelmi projektjeire nyert nemzetközi forrásokat a Főváros

<div>
<div dir="auto">A különleges fosszíliákról az ELTE Őslénytani tanszékének professzora, Dr. Galácz András paleontológus azt mondta, hogy ezek édesvízi, mocsári csigák, amelyek a pleisztocén édesvízi mészkőben maradtak meg ebben a formában.</div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div>
<div dir="auto">A pleisztocén Földtörténeti kor több mint két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött és a kőzetekben látható csigák és más kis vízi lények akkor éltek, amikor a Kárpát-medence területén még őselefántok, gyapjas mamutok legelésztek az óriásszarvasokkal együtt, a ragadozók közül pedig a kardfogú tigris és a barlangi oroszlán volt a legrettegettebb lakó.</div>
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto">Ekkor még nem volt Duna és Tisza sem, csak ezek előfutárai, a vízzel elárasztott völgyek léteztek és vélhetően a mai Normafa környékén, illetve peremén is ilyen völgy húzódott – itt élhettek hajdan a kőbe zárt csigák is.</div>
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto">Az ilyen leletek egy pillanatra hihetetlen távlatokat nyitnak a mindennapi rohanásaink közepette is. Van valami csodálatos és hátborzongató abban, amikor egy ilyen apróságnak hála felvillannak azok a távlatok, amiben létezik az a hely, ahol élünk, vagy éppen piknikezünk, kirándulunk, szánkózunk. </div>
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto">A különleges kőzeteket később a látogatók is megnézhetik – írja posztjában a <a href="https://www.facebook.com/Normafapark/posts/pfbid0ByP5ghgx4c73H7iv7i83wkWuTyRi5U4WLPUkmfKjUiDVx6RhyqAfBHq68yTAyL1Wl" target="_blank" rel="noopener">Normafa Park</a>. </div>
</div>

Különleges leletekre és lenyomatokra bukkantak a Normafa Park munkatársai a leendő oktató központ területén. 

Többmillió éves csigák tanúskodnak arról, amikor a Normafa még víz alatt volt

"A Sikló tervezői a hagyományok tiszteletben tartása mellett igyekeztek minél magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtani az utazóközönségnek: a völgy- és hegyállomáson csak a jármű adottságai miatt feltétlenül szükséges számú lépcsőt kell igénybe venni a be- és kiszálláshoz, a mozgássérültek feljutását az alsó állomáson rámpával, és a kocsi felsőkabinjának szükség eseténnyitható oldalfalával biztosították. A gyors beszállást segíti elő a jegyérvényesítő automaták beállítása, a tájékozódást pedig többnyelvű információs rendszer szolgálja. Az újjáépítés - a pálya kitakarítása, ellenőrzése és a meglevő falak állapotának felmérése után — lényegében 1985 márciusában kezdődhetett meg. Korunkban talán nem meglepő, hogy érdemként könyveljük el: az építkezés nem tartott hosszabb ideig, mint egykoron, sőt, három hónappal rövidebb idő alatt sikerült újjáépíteni a Vár e különleges vasútját. A kocsik és az állomások méreteikkel, formájukkal is jelzik, hogy a Sikló nem helyettesíti, nem helyettesítheti a Vár autóbusszal történő tömegközlekedését, idegenforgalmi szerepe ennél jóval jelentősebb. Megvalósítását ezért is támogatta az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az IBUSZ is, a költségek túlnyomó részét biztosító BKV és a Fővárosi Tanács mellett. Úgy véljük, hogy a helyreállítás során megmutatkozott érdeklődésnek méltó folytatása lesz a használat során, és fővárosunk lakossága, az idelátogatók is úgy találják: valóban hiányzott idáig Budapestről a Sikló" - írta a megnyitó alkalmából Gulyás László, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának csoportvezetője. Elsősorban azért idézzük, mert a közlemény azon ritka dokumentumok közé tartozik, amelynek minden szava érvényes négy évtized elteltével is. A Budavári Sikló iránti érdeklődés töretlen, és talán nem túlzás az sem, hogy negyven év alatt Budapest idegenforgalmi arculatának egyik legmeghatározóbb mozgó elemévé vált.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/siklobudavari.png" alt="Budavári" width="1266" height="840">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ez lehet az oka, hogy a járművet üzemeltető BKV az évfordulóra különleges kedvezménnyel készül. A közlekedési társaság az utasokkal együtt szeretné felidézni az ikonikus jármű történelmének két jelentős korszakát, az 1870-es indulás, és az 1986-os újraindulás hangulatát. ezért akik június 4-én, csütörtökön a nyolcvanas évek retró divatjában, esetleg XIX. századvégi ruhakölteményben érkeznek,
<blockquote>
kedvezményes jegyet válthatnak, ha a kasszánál bemondják a jelszót: „Sikló40”. A BKV ígérete szerint a vállalkozó szellemű utasokat korhű ruhába öltözött BKV dolgozók várják a helyszínen.
</blockquote>
"Az eredetileg 1870-ben átadott, akkor Budai Hegypályának nevezett siklót Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, amely után elbontása mellett döntöttek. Újjáépítése többször is szóba került, de csak 1984-ben kezdődött a tervezés, majd a következő évben az újjáépítés.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/sikla-1.jpg" alt="A" width="2560" height="1707">
<figcaption>Kép: Bojár Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
 
A siklót a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A kocsik fa burkolatot kaptak, de a korábbi gőzüzemű rendszert korszerű elektromosra cserélték. A két kocsi – Gellért és a Margit – 1986. június 4-én kezdte meg újra működését. A Budavári Sikló 1987-től az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, mint a Budai Vár és a Duna-part történeti városképének része" - idézte fel közleményében a BKV a régmúltat, hozzátéve, hogy a Budavári Sikló az újraindulás után ugyanolyan népszerű lett, mint fénykorában, amikor még közforgalmi célokat szolgált.
"Lenyűgöző panorámájával ma az egyik legkedveltebb fővárosi turisztikai célpont. Februártól, a magyarországi lakcímkártyával rendelkező utasok jelentős kedvezménnyel, nagyjából féláron, „Itthoni jegyet” válthatnak az ikonikus járműre" - zárul a BKV közleménye, amlyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Budavári Siklóról a BKV új, tematikus, magyar és angol nyelvű Facebook-oldalán, a <a href="https://www.facebook.com/BKVtourandgift/" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://www.facebook.com/BKVtourandgift/&amp;source=gmail&amp;ust=1780577941504000&amp;usg=AOvVaw2HOOJ-8BfXrVtU9vTVN1y8">BKV tour &amp; gift</a> felületén érhetők el az aktuális információk.

Holnap, június 4-én lesz negyven éve, hogy negyven éves szünet után ismét megindult a Budavári Sikló. Az 1870-1944 között működő gőzüzemű közlekedési eszközt újjászületésekor villamosították, külső megjelenése azonban korhű maradt.

Negyven éves a Budavári Sikló, kedvezményt kapnak az időutazók

A magyar film a 125. születésnapját egy olyan időszakban ünnepli, amikor szinte forr körülötte a levegő: a rendszerváltozás nyomán létrejött a Filmreform kezdeményezés, megszületett a szakmai kritikákat és elképzeléseket összesítő White Paper, amelyet az Eurocine-n elnevezésű filmszakmai rendezvényen páratlan filmes összefogás keretében adtak át Nagy Ervinnek. A kultúráért felelős államtitkár egyik első feladatának tekinti a magyar film helyzetének rendezését: a letéti számla, az adókedvezmény nyomán nálunk forgató Netflix-sorozatok, a demokratikus döntéshozatal mellett intézményi kérdések is felmerülnek. Kihez tartoznak majd a Filmintézet filmgyártás finanszírozásán túli jelenlegi feladatai? Kihez fognak tartozni a filmek, filmképek, a magyar mozgóképes kultúra gondozása?  
A Magyar Nemzeti Filmarchívum jelenleg a Nemzeti Filmintézet alá tartozik, és ebben a minőségében került az intézményhez az, a magyar film történetét megörökítő fotógyűjtemény, amelyet B. Müller Magda még 1989-ben, a rendszerváltás idején mentett ki a Mafilm kötelékéből, és hányatott sors után először az Országos Széchenyi Könyvtárban kapott helyet. Ebből is látszik, hogy a látszólag evidens kérdésekre is adhatók meghökkentő válaszok, de a magyar film már megszokta, ugyanis bőven nem ez az első „rendszerváltása”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/008-dunky-fiveirek-baink-bain-1914-ac-nemzeti-filminteizet-a-filmarchiivum.jpg" alt="Dunky" width="3759" height="2823">
<figcaption>Kép: Dunky fivérek: Bánk bán, 1914 © Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum</figcaption>
</figure>
</div>
125 év alatt túl kellett élnie a némafilmes gyűjtemény pusztulását, amelynek során az értékes celluloidszalagok a műanyaggyártás alapanyagaként megsemmisültek, elszenvedte a világháborús bombázásokat, az ország megcsonkítása miatt “külföldön” rekedő erdélyi filmgyártás elvesztését, a politikai propagandát és az üldöztetés miatti mellőzést.
<blockquote>
A magyar film reziliens, annyi mindent túlélt, hogy túl fogja élni ezt a földrengést is. 
</blockquote>
De éppen ebből a szempontból is szimbolikus ez a mintegy 250 ezer negatívból álló gyűjtemény és az a fotóarchívum, amely a Mai Manóban rendezett kiállítás alapját adja. A magyar nemzeti kulturális örökség megőrzése, fenntartása és hosszú távú stratégia mentén történő életben tartása nem intézményeken vagy politikai szereplőkön múlik, hanem szakmai alapokon nyugvó, gyakran heroikus egyéni elköteleződéseken. Ezen múlt az elmúlt 16 évben és ezen múlik ma is. 
A <a href="https://maimano.hu/programok/kiallitas---felvetel---pillanatok-a-125-eves-magyar-film-tortenetebol" target="_blank" rel="noopener">Mai Manó kiállításának </a>egyik szépsége, hogy mindezt nem hallgatja el: ebben az alapanyaghoz mérten szűk térben 100 fotón is meg tud jelenni a magyar film történetének vitathatatlanul ünneplésre érdemes íve, a magyar filmekről készült standfotókon és werkfotókon keresztül. Az első magyar film, amiből fotót láthatunk, az az 1901-es A táncz, amelynek forgatásán már dolgozott ún. állófényképész: a kamerában futó filmmel párhuzamosan üveglemezre rögzitette az egyes beállitásokat és kissé tágabb képkivágásban a forgatás körülményeit is, azaz elkészitette az első magyar stand- és werkfotókat. Az utolsó magyar film, amelyről werkfotót láthatunk a tárlaton, az a 2024-es Hogyan tudnék élni nélküled?, a jelenlegi legnézettebb magyar film.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/001-schandl-tereiz-koirhinta-1955-ac-nemzeti-filminteizet-a-filmarchiivum.jpg" alt="Schandl" width="7666" height="5403">
<figcaption>Kép: Schandl Teréz: Körhinta, 1955 © Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállításon a Filmarchívum és a Mai Manó közösen dolgozott: a kettős szervezés a kiállításon is nyomot hagy: a felső szint két kisebb teremben mutatja be az 1945 előtti és utáni magyar filmet, ennek különösen az 1945 előtti időszakban van történeti jelentősége, hiszen a magyar némafilm-állomány jelentős része lappang, így az előbb említett A táncz sem maradt fenn; de a rendelkezésre álló 70–80 standfotó alapján alkothatunk képet olyan színészeinkről, mint Blaha Lujza, Fedák Sári, Varsányi Irén vagy Hegedűs Gyula. A két terem közti szűk folyosón a képeket elkészítő fotósokat ábrázoló felvételeket láthatunk, a Marton Ferenc vezette Mafilm fotóosztályról, rajta olyan legendás filmes fotósokkal, mint Inkey Tibor, Inkey Alice, a már említett B. Müller Magda vagy Markovics Ferenc.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-06-02-16.png" alt="balról" width="2556" height="1888">
<figcaption>Kép: Bojár Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A földszinten kiállított képekhez a Mai Manó a közönségének segítségét kérte, és szavazás útján választotta ki azokat a magyar filmeket, amelyeknek jelenet-, stand-, werk- és vitrinfotóit mutatja be jóval levegősebb szervezésben. A kiállítási anyagot a filmek szerint tagolták, ami minimum meglepő a Magyar Fotográfusok Házában, én szívesebben láttam volna fotósok szerinti felosztást, de szólnak érvek amellett is, hogy népszerű magyar filmeken keresztül hozzuk közelebb a standfotók világát a kiállításlátogatókhoz. Olyan népszerű magyar filmek képeit ismerhetjük meg a kiállításon, mint a Körhinta (standfotós: Schandl Teréz), a Szerelem (standfotós: Markovics Ferenc), az Egri csillagok (standfotós: Inkey Tibor), A tanú (standfotós: Domokos Sándor) az Egészséges erotika (standfotós: Gáspár Miklós), az Égigérő fű és a Pogány madonna (standfotós mindkettőben: Inkey Alice). 
A standfotó mint műfaj önmagában ellentmondásra épül: a fotósnak úgy kell jelen lennie egy hosszú hónapokon át zajló filmforgatás minden fontos pillanatnál, hogy közben észrevétlennek kell maradnia. Nem zavarhatja a forgatást, nem irányíthatja a színészeket, így kell megtalália azt az egyetlen töredékmásodpercet, ami fotóra érdemes lehet.
<blockquote>
A kiállítás legnagyobb erénye, hogy ezt a ritkán látható szakmát állítja a középpontba, amelynek megítélése máig nem egyértelmű: önálló művészeti ágként vagy inkább alkalmazott művészetként tekintünk rá. 
</blockquote>
A Mai Manó kiállítása szerint ezek a fotósok nem pusztán dokumentálnak: képeik önálló vizuális állítások. Egy jól komponált standfotó nem csupán illusztráció, hanem értelmezés. Ahogy Markovics Ferenc fogalmazott: egy jó képben az egész film benne lehet – azonosítható belőle a hangulat, a képi világ és az átütő erő. Képes arra, hogy egy film feszültségét vagy érzelmi ívét egyetlen képbe sűrítse. A werkfotók ezzel szemben a kulisszák mögé vezetnek: megmutatják azt a világot, amely a vásznon nem látható – a várakozó stábtagokat, a félkész díszleteket, a koncentráló színészeket. Ezek a képek a filmkészítés fizikai és szellemi folyamatát is láthatóvá teszik, egyszerre láthatjuk a szerepet és a szerepből kilépő színészt, a jelenetet és annak létrejöttét.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/004-markovics-ferenc-szerelem-1970-ac-nemzeti-filminteizet-a-filmarchiivum.jpg" alt="Markovics" width="5046" height="5138">
<figcaption>Kép: Markovics Ferenc: Szerelem, 1970 © Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum</figcaption>
</figure>
</div>
Talán ez a kiállítás legfontosabb felismerése is:
<blockquote>
a magyar film története nem kizárólag filmekből áll, hanem azokból az emberekből is, akik a kamera kívül, láthatalan munkájukkal dolgoznak benne.
</blockquote>
Miattuk lesz a magyar filmnek 126. és még nagyon sokadik születésnapja is. A Mai Manó kiállítása tulajdonképpen figyelmeztetés is: a kulturális örökség fennmaradása sosem magától értetődő. Embereken múlik, akiknek az éleslátása felismeri, hogy mit kell tenni a magyar film érdekében. 
Mai Manó Ház: <a href="https://maimano.hu/programok/kiallitas---felvetel---pillanatok-a-125-eves-magyar-film-tortenetebol" target="_blank" rel="noopener">Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből</a>
A kiállítás megtekinthető: 2026. május 29. – augusztus 23.
Kiemelt kép: Inkey Alice: Égigérő fű, 1979 © Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Standfotók, werk képek, eltűnt némafilmek nyomai és egy megmentett archívum: a Mai Manó Ház kiállítása, a Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből a Nemzeti Filmintézet fotóarchívumára építve nemcsak a történelmet idézi fel, hanem azt is megmutatja, milyen törékeny és mégis makacsul túlélő kulturális örökség a magyar mozgókép. 

Múltmentés és újrakezdés a magyar film születésnapján

Érkezni minimális érdeklődéssel is elég, de hogy ez az érdeklődés általánosságban a japán kultúrát célozza-e, a képregények gyűjtéséből vagy anime-imádatból fakad vagy Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagavánál című képének puzzle verziója volt a motiváció, ezt döntse el mindenki jegyvásárlás előtt. Mindenesetre nem kell túlgondolni, mély tudással rendelkezni a 19. századi japán vizuális kultúrával kapcsolatban, egy iskolás gyerek is rendelkezik annyi tapasztalattal, rajzolt már annyi embert és arcot, hogy élvezettel néz majd körül az egyébként nem nagy teremben.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41721.jpg" alt="2026." width="3482" height="2321">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ez egy képregény-kiállítás? Nem. A mesteri Hokuszai munkásságára épülő, átfogó kiállítás? Nem. Minden, ami manga? Távolról sem. Inkább kicsi eredettörténet ez, ami segít összefüggéseket keresni és találni a mai manga és Hokuszai majd 200 éves rajzai között. Teszi ezt történeti áttekintéssel, egy-egy tablón tematikus összehasonlításokkal: például fel lehet fedezni a mai képregények alapelemeit, a szövegbuborékokat, izgalmas látni, hogy a 19. század elején mire és hogyan használták.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41281.jpg" alt="2026." width="3203" height="2135">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41681.jpg" alt="2026." width="3504" height="2336">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Emellett bele lehet nézni a Hokuszai Manga példányaiba, ami 800 oldalon 4000 csodálatos, fekete-szürke-bőrszín képet jelent, ez egyszerre esztétikai élmény, utazás térben és időben, és természetesen egzotikum. Nagyszerű olvasztótégely, ami minden látogató figyelmét magára vonja.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41691.jpg" alt="2026." width="3504" height="2336">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/budapest.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A Hokuszai Manga és a mai japán képregények közötti mélyebb összefüggések boncolgatása nem a magyar látogatók feladata, erre nem is vagyunk képesek a japán rajongók sem képesek generációk óta. A kiállítás alapján lehet érvelni a kapcsolat ellen, de még könnyebb mellette. Eredetileg nincs is olyan szándék, hogy távozáskor már egyértelmű válaszaink legyenek, csak összekacsintások vannak és a relaxált állapot, hogy tét nélkül pillantottunk bele valamibe, ami teljes gyönyörű és izgalmas és komplexitásában Magyarországon talán nem is befogadható. A kiállítás egyértelmű üzenete és előnye, hogy nem akar befolyásolni, nem lökdös egyik irányba sem. Sőt, azt is elfogadhatónak tartja, ha a látogató nem távozik okosabban, mint ahogy érkezett, mert tudja, hogy hiányérzete sem lesz.
[gallery ids=e43b5bc4-ec5a-4c77-a149-2bc51de74342,04697e6d-2d7d-45b0-9606-fb4551101245,aca67792-b1fc-4235-ab5c-cac11b6e5763,68b425e4-e898-4753-8a0d-5e5d5f3141b0,0a31cf0a-5437-4798-b6fc-f5c39496d37f,a0098d96-2069-428e-b4de-6bed7e5e5a0c,9de4d81c-daa5-4c2c-aaf2-9595904bb30e]
A kiállításról megtekinthető: <a href="https://www.neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2026/manga-%E2%80%93-hokuszai-%E2%80%93-manga.html" target="_blank" rel="noopener">Néprajzi Múzeum</a>, 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16.
Jegyeket <a href="https://jegy.neprajz.hu/program/manga-hokusai-manga-191708" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet vásárolni.

Hogyan kell érkezni, mit kell várni, hogy kell nézni, mit lehet látni a Néprajzi Múzeum japán rajzművészeti kiállításán?


Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

A XII. kerületi közgyűlés egyhangúlag támogatta a Kerületi Építési Szabályzatok módosítását, amik
<blockquote>
arra szolgálnak, hogy a jövőben ne érhesse meg a tulajdonosoknak elbontani a műemlék vagy helyi védettségű épületeket.
</blockquote>
A módosítás <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/kepviselo-testuleti-ules-260430">értelmében</a> amennyiben a tulajdonos elbontja vagy hagyja összedőlni a műemlék vagy helyi védettségű épületét, akkor gyakorlatilag semmit nem építhet majd a telkén.
 A beépíthetőség ugyanis 10 százalékra csökken, a szintterületi mutató pedig 0,1-re, ami azt jelenti, hogy
<blockquote>
egy 1000 négyzetméteres telken legfeljebb egy 100 négyzetméter alapterületű földszintes házat lehet felhúzni.
</blockquote>
Az elbontott védett épületet is ugyanúgy helyre kell ráadásul állítania.
A korábbi szabályzatok szerint, ha valaki lebontott egy védett épületet, akkor az önkormányzat 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szabhatott ki, ráadásul az egész ügy elévült három éven belül.
Mindemellett, ha valaki helyreállított egy védett épületet, akkor növekedett a telek beépíthetősége, kevesebb zöldfelületet kellett megtartani, és a szabályok szerint a lebontás utáni újjáépítés is helyreállításnak számított.
<blockquote>
„A büntetési tételek olyan alacsonyak, hogy gyakorlatilag nincs semmi elrettentő erejük,
</blockquote>
ezért is bonthatták el teljesen szabálytalanul az elmúlt években az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét és egy Tóth Lőrinc utcai régi, védett villát” – <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0eX7dpyR2KhLAXNWostYfm7e1tJab8K4sQnpJixBMNZyaqSrGqKkdRTZ9mR7xs9Mxl&amp;id=100063601939922">magyarázta</a> korábban Kovács Gergely polgármester. „Na ezt untuk meg” – tette hozzá.
Az önkormányzat 2026. január 30-án <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/kepviselo-testuleti-ules-260430">ismertette</a> a honlapján a KÉSZ-ek módosításának tervezetét kerületiekkel, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint megindította a véleményezési eljárást is. A 2026. február 8-i határidőig nem érkezett észrevétel, javaslat.
 2026. március 17-én megtartották az egyeztető tárgyalást az állami főépítésszel is, az itt elhangzottaknak megfelelően aztán pontosították a tervanyagot.
Az előterjesztést már 2026 április 30-i közgyűlésre is <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/04/meguntak-a-vallalkozok-trukkjeit-szigoritanak-hegyvideken-az-epitesi-szabalyzaton">bevitték</a>, ott azonban a javaslatnak még volt egy másik, az építési övezet beépítésének módjára vonatkozó része is, amit viszont nem támogattak a képviselők, és mert az előterjesztést nem lehetett két határozati pontra bontani, elbukott ez is.
Ahogy az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/04/meguntak-a-vallalkozok-trukkjeit-szigoritanak-hegyvideken-az-epitesi-szabalyzaton">korábban is írtuk</a>,
<blockquote>
a kerületben jelenleg 319 kerületi helyi védett épület, 161 fővárosi helyi védett épület és 147 műemlék található.
</blockquote>
A kerület kutyapártos vezetése már az első rendes testületi ülésén, 2024. október 24-én újabb értékes hegyvidéki épületeket <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/27/ertekes-epuletek-vontak-helyi-vedelem-ala">vont helyi védelem alá</a>, köztük például a Hollós út 5. szám alatt található egykori Jókai klubot és a svábhegyi r. k. templom plébániaépületét és kertjét, 2025 július végén pedig <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/08/ujabb-12-keruleti-villakat-tarsashazakat-es-egyeb-epuleteket-vontak-vedelem-ala">újabb 11 épület</a> kapott helyi védettséget.
A testület módosította a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendeletét is. A rendelet ugyanis, mint magyarázták, a gyakorlatban felmerült igényekre, tapasztalatokra tekintettel kisebb módosításra, kiegészítésre szorult.
A közterületek tisztaságának fenntartása érdekében a jövőben szankcionálhatók azok,
<blockquote>
akik kutyasétáltatás közben nem tartanak maguknál az állat ürülékének feltakarítására alkalmas zacskót,
</blockquote>
és azt a közterület-felügyelő felszólítására nem mutatják be.
A tervezet szerint azokat is bírsággal lehet sújtani, akik a kutyájukat, vagy bármilyen más, kedvtelésből tartott állatukat – kivéve a segítő kutyát – a táblával tiltott zöldterületre, parkba beviszik vagy beengedik.

Megelőznék a védett építészeti értékek megsemmisülését.

Megunták a vállalkozók trükkjeit, szigorítottak a hegyvidéki építési szabályzatokon

A cikket rögtön egy vallomással kezdeném: nagyon-nagyon szeretem a divatfotókat nézegetni, a gondosan, műteremben megkonstruált, profi sminkes, ruhakölteményes változatoktól az elkapott street fashion pillanatokig. 
Késő kamaszkorom fő divatinspirációs forrása amúgy a lookbook nevű honlap volt, ahova világszerte mindenki feltölthette az aznapi outfitjét, lehetett lájkokat osztani és kommentálni. Mai szemmel kicsit fapados, esetlen, ellenben őszinte volt – ez még bloggerek felfutásának hajnalán, az intézményesült influenszerkultúra előtti aranykorban volt. Ezeken a képeken is nem egy esetben az illető fashionista lakókörnyezete szolgált kreatív helyszínként a fotózásokhoz, városi terek, utcák, üzletek, parkolók, iskolák, parkok, így a környezet is szinte akaratlanul az imázs része lett. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8854.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás nevének hallatán és aztán a kiállítótérben bolyongva ez az egészen elfelejtett emlék volt az első, ami beugrott, aztán felrémlett, hogyan is nézett ki 2005 táján a ruhásszekrényem belső ajtaja - nagyjából úgy, mint a kiállítás, magazinfotókból összeollózott lookbook, mindenféle inspiráló stílusú divat-, street-, és reklámfotó keveredésével. 
Évtizedeket és a stílusok széles palettáját öleli fel a Kiscelli kiállítása is, ami a 2023-as, nagysikerű Divat &amp; Város vizuális és gondolati kiteljesedése - írja a múzeum. Egyszerre mutatják meg a divat identitásteremtő erejét és narratíva alkotási képességét, miközben egy izgalmas fotótörténeti kiállítás is. Ugyanis egymás mellett vannak olyan ismert fotósok alkotásai, mint Keleti Éva, Szipál Márton vagy éppen Szombat Éva és Tombor Zoltán, de mivel a kiállítási anyag kiválasztása pályázati úton zajlott, sok fiatal, még kevésbé ismert fotós képe is helyet kapott a falakon. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8865.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás arra törekszik, hogy a divatfotót mint önálló vizuális műfajt mutassa be – egy olyan médiumként, amely túlmutat a reklám- vagy trendkövető funkción. A fotó mint képalkotási forma itt nemcsak a test, hanem egy adott korszak kultúrájának, feszültségeinek és értékeinek hordozója is. Hiszen az öltözködés mindig több volt, mint puszta praktikum vagy egyéni önkifejezés: a divat a kor szellemiségének, értékrendjének és társadalmi viszonyainak vizuális leképezése. A városi terekben megjelenő öltözködési formák – akár hétköznapi, akár extrémebb stílusok – mindig is komplex társadalmi jelentéssel bírtak. A '80-as évek punkjai például szakadt nadrágjaikkal, bőrdzsekijeikkel és szegecses kiegészítőikkel nemcsak egy zenei irányzat követői voltak, hanem vizuálisan is szembefordultak a hivatalos normákkal. Ugyanebben a korszakban a miniszoknya és a tupírozott haj nem egyszerűen stílusjegyek voltak, hanem olyan vizuális szimbólumok, amelyek a nemzedéki különbségeket és a női szerepek átalakulását is megjelenítették. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8881.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás erős indító elemei Szipál Márton képei. A kiállítást a tíz éve elhunyt Szipál Márton fekete-fehér sorozata nyitja egy erős felütéssel. Az ‘56-ban amerikába emigrált fotós négy évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, Tommy Lee Jones-tól kezdve Priscilla Presley-ig, és csak 1997-ben tért vissza Magyarországra.
Ám ha kedvenc témát vagy sorozatot kéne választani, akkor talán azt emelnénk ki, ami a divatfotó világában a mai napig meghökkentőnek is hat – az időseket ábrázoló sorozatokat. Hiszen a divat világával önkéntelenül a fiatalságot, modellakatot társítjuk, pedig az igazi izgalmak sokszor nem is itt vannak. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8826.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Bődey János Farsang az idősek otthonában sorozata sajtófotó díjat is nyert, nem véletlenül, zseniálisak a képek. És hasonlóan érdekesek Chripkó Lili streetfotói, aki az idősebb korosztály utcai viseletét dokumentálta képeivel. 
 
Hol? Kiscelli Múzeum: <a href="http://kiscellimuzeum.hu/bff2026_lookbook">Lookbook - Divat, identitás és narratíva a kortárs magyar fotográfiában</a>
Meddig? 2025.05.16-06.28. között
<a href="http://google.com/url?q=http://kiscellimuzeum.hu/bff2026_lookbook&amp;sa=D&amp;source=docs&amp;ust=1779982578502987&amp;usg=AOvVaw36pxA8mNe2zw1M_ClZcTBm">Jegyek itt. </a>
 
Kurátorok: SOMOSI Rita, SZARKA Klára, Kurátor asszisztens: KURUCZ Mónika
Kiállítók:  AJKAI Dávid,  ALMÁSI Csaba,  BÁNKI Sarolta,  BŐDEY János,  BUDAVÁRI Csaba, CHRIPKÓ Lili,  CSENKI Bianka,  CSOBOTH Edina,  DOMOKOS Attila, EGRI Veronika,  FÁBIÁN Soma,  FEDOR Ilka,  GÁMÁN Zsuzsa,  GÁSPÁRDY György,  GORDON Eszter,  HARTYÁNYI Norbert,  HORLING Róbert, JANIK Zoltán,  KELEMEN Sándor, KELETI Éva, KISS Andrea,  Pol KURUCZ, LADJÁNSZKI Máté, MARTIN Wanda,  MÉSZÁROS László, NÉMETH Virág,  NYILASSY Lili, RÉDLING Hanna,  RIGÓ Diána, SCHÄFFER Zsuzsa, SCHRAM András,  SZÁRAZ Katalin,  SZÉMAN Csaba,  SZIKSZAI-MISKOLCZI Noémi,  SZIPÁL Márton, SZIRBEK Anita, SZOMBAT Éva,  TOMBOR Zoltán, TŐKÉS Kamilla, TÖRŐ Balázs,  URBÁN Ádám, VARGA Kinga, VARGA Tamás,  VERESS Ráhel, ZÁDOR Nina

Hogyan fonódott össze a divat a nagyvárosi élet dinamikájával? Mit akarunk elmondani magunkról a ruháinkkal? A Kiscelli Múzeum impozáns templomtere egy több évtizedet felölelő, inspiráló, térbeli lookbookban bolyongássá vált közel 50 hazai fotós munkáján keresztül. 

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

A Friss Hús egy nemzetközi fesztivál, amelynek keretében 2013-ban 26 filmet, míg 2014-ben már 66 alkotást (ebből 40 magyart) láthattak az érdeklődők, idén pedig közel 150 alkotásra nőtt a mezőny. A hazai közönség itt láthatja először azokat a filmeket is, amelyek később Cannes, Szarajevó és más A-kategóriás fesztiválok versenyprogramjaiba kerültek be, 2024 októbere óta a Friss Hús hivatalosan is az Oscar-kvalifikáló fesztiválok elit klubjába lépett, így a Legjobb magyar élőszereplős rövidfilm és a Legjobb magyar animációs rövidfilm kategóriában is esélyt teremt arra, hogy magyar alkotások elnyerjék az aranyszobrot.
A vetítések a Puskin mozi termein kívül a Városháza díszudvarán is zajlanak majd, itt minden este magyar filmes blokkokra lehet jegyet váltani. 
Íme a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 2026-os magyar versenyprogramja, nyugodtan elhozhatod itt élő expat barátaidat is, hiszen minden filmet angol felirattal vetítenek.
𝟏. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟐𝟖. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Immortals – Nagyistók Edit
Cargo Voyage – Diószeghy Dániel
Istenem, országom – Sólyom Kristóf
Északi Part – Csaplár Júlia
Kilépő – Varga Gábriel
𝟐. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟐𝟗. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Night Sky Elevator – Baksa-Sós Csanád
Nincs nagy baj – Burns Katalin
Égigérő – Kálnoky Emília Ludmilla
Csak érjünk oda – Sulyok Hanna
Funfair – Darabos Évi
𝟑. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟑𝟎. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Citrom és márvány – Lovrity Kata
Seprű – Puskás Dávid
Végem – Fárizs Mihály
Charlie Is Not a Boy – Paul Kurucz
Valami vad – Konrád Zsuzsa
𝟒. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟑𝟏. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Felesleges életek – Kenderes Csaba
Strigoi – Nagy Márton
Utószezon – Kisházy Eszter
Adgwa Ata – Kreif Zsuzsanna
𝟓. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟎𝟏. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
RIFT – Bethlenfalvy Péter, Fazakas Lóci
Pont más – Urbán Zsanett
Víztükör – Csizmadia Máté Noel
Alkotás – Klingl Béla
Flódni – Kenéz Ágoston
𝟔. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟎𝟐. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Hopemachine or the new sensibilities – Ulrich Gábor
L'amur – Vig Zsombor
EGG 2 – Nagy Lili
Poros utakon – Varga Sébastien
Szeplőtelen – Dubinyák Réka
𝟕. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟑. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
Ami látható – Csókás Nándor
Fészek – Lukács Gergely
Bonefuzz – László Márk
Somewhere I Call Home – Joonyoung Kim
Miklós (28) – Szilágyi Máté, Kereszty Róza
𝟖. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟒. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
Alíz, a torreádor szeretője – Tóth Kristóf Zsolt
Simon – Donáth Péter
Fire in My Pocket – Feiner Janka
Kukurikú – Pálos Péter, Kárpáti Jakab 
A Friss Hús fesztivál honlapja <a href="https://frisshusbudapest.com/" target="_blank" rel="noopener">itt</a>, a szabadtéri vetítések programjáról <a href="https://www.facebook.com/events/2363791850781697" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet minden információt megtudni, blokkjaira <a href="https://www.tixa.hu/friss-hus-2026-szabadteri-vetitesek-open-air-screenings-20260528/hu" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet jegyet venni.

A Friss Hús rövidfilmes fesztivál magyar blokkjaiba lehet elmerülni a város közepén, a szokásos helyen, a Városháza díszudvarán május 28. és június 4. között. 


Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Carlos Moreno francia-kolumbiai urbanista, a Sorbonne professzora 2016-ban alkotta meg a 15 perces város koncepcióját. A modell lényege, hogy a városlakók a legfontosabb mindennapi szükségleteiket 15 perces gyaloglással vagy kerékpározással elérhessék otthonukból. Moreno elmélete szerint minden városi negyednek biztosítania kell 6 alapvető városi funkciót: lakhatást, helyi vagy távmunkát, kereskedelmi funkciókat, egészségügyi ellátást, oktatást, valamint kultúrát és pihenést, elgondolásait egy könyvben is megjelentette, 2024-ben. A szerző érvelése szerint ez a modell választ ad napjaink legégetőbb városi kihívásaira: legyen minden a lakhatástól, az oktatáson át a szórakozásig 15 percen belül, mert ennek számtalan pozitív hozadéka van az emberre és a városra nézve, különös tekintettel a közösségépítés lehetőségére, régen az utcák a találkozások színterei voltak. Fontos elv a többfunkciós terek használata is (pl. iskolaudvarok megnyitása hétvégén közparkként) és a decentralizáció, azaz az egyközpontú városok felváltása sok önellátó alközponttal. A koncepció a COVID-19 világjárvány alatt kapott globális lendületet, a hazai várostervezésre is inspirálóan hathat (például Rákosrendező kapcsán), 2026. áprilisában Carlos Moreno Budapesten is tartott előadást az elképzeléseiről és részt vett kerekasztal beszélgetésen is. Jelenleg ez a legelfogadottabb várostervezési szemlélet.
A modell egyik kulcseleme a krono-urbanizmus: ez a városi teret az időérzékelés alapján szervezi át, megszüntetve a hosszú ingázást avagy a városi élet összehangolása az emberek idejével, hiszen az ingázással töltött idő csökkentésével javul az életminőség. Az ingázással legyőztük a távolságot, de elvesztettük a hasznos időt, ezzel mindent, ami a jó életminőséghez kell. Ennek az időmegtakarításnak az egyik következménye egyben fenntarthatósági cél is: a kevesebb autóhasználat, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással és élhetőbb környezettel jár. Az időzónákkal, a magunknál viselhető órákkal, az időméréssel végleg elszakadtunk a természet ritmusától, időegységekre bontottuk az életet és azokat hasznosságuk szerint csoportosítottuk, addig, amíg úgy éreztük, megéri sietni. Minden azzal a szándékkal változik, hogy megkönnyítse az életünket, mégis, az ember végül mindig kimarad belőle. Le Corbusier szándékai hasonlóak voltak, akinek 1920-30-as években kiadott elméletei és a megvalósult metropoliszok alapjaiban változtatták meg a mai nagyvárosok képét. Ő is az ember életminőségének javítását tartotta szem előtt: egy zónákból felépülő települési szövetet képzelt el, ahol a funkciók nem keverednek. Szétválasztotta az ipari, kereskedelmi és lakóövezeteket és minden szolgáltatást az autózás köré épített. Sokáig a mobilitás volt és maradt a várostervezés kulcsszava, az autókkal és az őket kiszolgáló infrastruktúrával a középpontban. Gyorsabb lett az élet. 
<h3>A könyv szállítja az élhetőbb jövőt</h3>
A könyv elején – ha kétségeink lettek volna az újszerű gondolat létjogosultságát illetően – Moreno adatbombákkal szór meg minket, hogy az egészségügyi problémáktól kezdve a gazdasági kihívásokig a városi élet miért nem tesz jót nekünk. Ezen nincs mit vitatkozni, ezeket tényként kezeli a könyv is, a városi ember pedig nap mint nap szembesül vele. Az összes többi gondolat arra épül, hogy ezt elfogadjuk alapvetésként. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ramai-parti-kazassacgi-tervezacs-ksz246253bv202209240013-150.jpg" alt="Római-partnál" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Berecz Valter/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az 1-7. fejezet a várostervezés evolúcióját mutatja be, 8-11. Párizsban jár, bejárjuk a világot a 12-20. részben, megnézzük, ahogy különböző városok megtérnek, és megoldásokat találnak a helyi kihívásaikra, hiszen a modell egy univerzális, szinte bármilyen kultúrához és földrajzi adottsághoz igazítható keretrendszer. A szerző részletesen elemzi Párizs úttörő szerepét, ahol a koncepció a gyakorlatban is politikai programmá vált az autós sávok felszámolásával és a zöldítéssel. Az európai minták között Milánó a sűrűn lakott negyedek élhetőbbé tételét, míg a lengyelországi Pleszew vagy Skócia programjai azt példázzák, hogy a megközelítés kisvárosokban és regionális szinten is működik. Az amerikai kontinensen az autócentrikus múlt ellenére Portland és Cleveland sikeresen alakította át negyedeit emberléptékűvé, míg Buenos Aires a dél-amerikai metropoliszok zsúfoltságára keresett zöld megoldásokat. A könyv kitér az ausztrál Melbourne-re, az észak-afrikai Sousse történelmi kikötővárosára, valamint a dél-koreai Puszanra, ahol a high-tech okosváros-technológiát használják: létrehoztak egy kártyát, ami támogatja a helyieket, pontgyűjtéssel bátorítja a lakosokat, cserébe ingyenes szolgáltatásokat kapnak. 
(A könyv magyar nyelvű változata a Városháza Kiadónál jelent meg 2026. áprilisában, Carlos Moreno: A 15 perces város - Megoldás időnk és bolygónk megmentésére címmel.)
<h3>Kelet-Európában vajon tudjuk értelmezni, használni a 15 perces város koncepciót? A kerekasztal mellett erről volt szó </h3>
A társas- és panelházakkal nagy népesség jár, az elmélet szerint, ha nekik jobb életet teremtünk helyben, akkor nem fognak autóba ülni. Kiemelkedően fontos az ipari területek rehabilitálása, meg kell oldani a social housing problémákat is egy olyan környezetben, ahol profitorientált vállalkozók lakóparkokat építenek, ezért ezeket a projekteket szükségszerűen a helyi hatóságnak kell menedzselnie.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/photo-sg-2019-parisetmetropole-imp-b-22-page-opei.jpg" alt="clichy-batignolles" width="1428" height="700">
<figcaption>Kép: Clichy-Batignolles Paris /www.parisetmetropole-amenagement.fr</figcaption>
</figure>
</div>
 
A fejlesztők bevonása elengedhetetlen, de érdekeltté kell tenni őket abban, hogy ne csak profitot termeljenek, hogy tartsák tiszteletben a közérdeket. A párizsi <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/25/rehabilitacio-okosan-rozsdaovezetek-kulfoldon">Clichy-Battignoles</a> negyed létrehozása erre kiváló példa, ami Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vezénylete mellett valósult meg.
<h3 dir="ltr">Ki az, aki egy üres villamoson vágyik rá, hogy mellé üljenek le?</h3>
Ez nem csak urbanista, hanem egy filozófiai elmélet is, ami a városi életen keresztül mutatja meg, tart tükröt elénk, hogy mit csinálunk rosszul, de a 15 perces város koncepciója azt a kérdést is feszegeti, hogy a sok autót sok biciklivel kell-e leváltani vagy pedig nemközlekedéssel? 
Ugyanakkor a 15 perces város modellje, amely szerint a lakóknak negyedórás sétával vagy kerékpározással el kellene érniük a mindennapi szolgáltatásokat nem vesz figyelembe pár jellemzőt, amit akár emberi tényezőnek is lehetne nevezni. Nagyon sokan a dugók ellenére és a tömegközlekedés minőségétől függetlenül is szeretnek a saját autójukban ülni, ők a legtöbb gyalogos- és biciklisbarát rendelkezést autósüldözésként élik meg. Az elmélet feltételezi, hogy minden típusú munka elérhető egy ilyen körzetben, pedig ha valaki a lakóhelye 15 perces körzetén belül akar elhelyezkedni, az nagyságrendekkel kevesebb pozícióból vagy képzettségének nem megfelelő munkakörből válogathat. A modell azt is tényként kezeli, hogy a piacról élő vállalkozások is mind megtalálják itt a gazdasági számításukat. Nem utolsósorban pedig abból indul ki, hogy az embereknek szükségük van több személyes interakcióra, abban a korban, amikor egyre többen a mesterséges intelligencától kérünk tanácsokat a magánéletünkre vonatkozóan, házhozszállíttatunk ahelyett, hogy kimozdulnánk, és nem, soha nem ülünk egymás mellé a villamoson, ha van máshol is hely.

A közelség koncepciója lehet a válasz a városi élet legtöbb kihívására, de mi az a közelség? Erre is választ ad a 15 perces városokról szóló elmélet és könyv.


Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk 

A Budapesti Fesztiválzenekar az évek során több olyan zenei programot is kidolgozott, ami arra hivatott, hogy érdekessé, otthonossá és szerethetővé tegye a klasszikus zenét a gyerekek számára. <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/zenei-neveles/kakaokoncertek/">Kakaókoncertjükre</a> év közben szinte lehetetlen jegyet szerezni – ezen a napon viszont ingyen élvezhetik ezt a mára már ikonikussá vált koncertformát kicsik és nagyok.
Mesébe öltöztetett, mindig fontos tanulságot rejtő koncertformájukkal, a <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/kozossegi-programok/zenevar/">Zenevárral</a> az ország számtalan településére eljutottak már. Budapesten ritkábban lehet elcsípni ezt az élményt – nem érdemes kihagyni! A Családi napon ezen kívül <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/zenei-neveles/hangszerkostolo-6-8-ev/">Hangszerkóstoló</a> is lesz – a gyerekek a vonós, az ütős és a fúvós hangszerek világában is elmerülhetnek.
Mindeközben lesznek kamarakoncertek a varázslatos régizenétől a léleksimogató klasszikusokon és mosolyt csalogató rezes muzsikán át a vérpezsdítő népzenéig és az ütőhangszeresek mindig emlékezetes produkciójáig.
<h3>Játék, alkotás, könyvek</h3>
A szervezők több játékkal is készülnek, melyek végén kézzelfogható emlékeket vihetnek haza a gyerekek. Csatlakozik a rendezvényhez a most 25 éves <a href="https://www.pagony.hu/">Pagony</a> is, akik varázslatos, izgalmas könyvekkel telepakolt standjuk mellett egy Gruffalós játékot álmodtak meg a résztvevőknek. Szintén kint lesz a <a href="https://rugartfest.hu/">SZETT csapata</a>, akik kézműves foglalkozásokkal várják a gyerekeket a pompomkészítéstől a hegedűkészítésig.
<h3>Élmények első kézből</h3>
Az eseményen a szórakozás mellett kényelmes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség. A Fesztiválzenekar 2026–27-es évadának egyik újdonsága <a href="https://bfz.hu/hu/programkezelo-oldal/202627/a-gruffal%C3%B3-fischer-iv%C3%A1n-gyerekoper%C3%A1ja/">Fischer Iván humoros gyerekoperája</a>, amely Julia Donaldson és Axel Scheffler világszerte ismert meséjéből, a Gruffalóból készült, és a magyar közönség októberben láthatja először – Nádasdy Ádám fordításában. Emellett Kakaókoncertjeikre és nemzetközi sztárokat felvonultató <a href="https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncertnaptar/?season=5021&amp;month=&amp;category=&amp;q=">nagyzenekari hangversenyeikre</a> is vásárolhatnak jegyet.
<a href="https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncerttipusok-es-fesztivalok/bfz-zenei-vasar-es-csaladi-nap/">A Zenei vásár és családi nap részletes programja itt érhető el.</a>
A rendezvény a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

Május 31-én, gyereknapon idén is megrendezik az Aquincumi Múzeum és Régészeti Parkban a BFZ Zenei vásár és családi nap című ingyenes rendezvényét koncertekkel, sok-sok kézműveskedéssel, tánccal, közös alkotással és játékkal.

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

A hogy korábban írtuk, minden jel arra mutat, hogy idén augusztusban és a következő években <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/29/15-izgalmas-hir-az-idei-szigetrol">visszakapjuk azt a Szigetet, ami egyszer már mindenkinek jó volt</a>. Azóta kiderült, hogy a nulladik nap nosztalgiázásával nem ér véget a visszatekintés. Az előtte lévő, időnként mínusz egyedik napként jegyzett napon a 80 évesen még mindig aktív Bródy Jánosnak állít tiszteletet a Sziget fesztivál a Bródy Dalok Napjával. A koncepció már létezik egyébként, Magyarországon az MTV Icon működött hasonlóképpen: az esemény lényege, hogy egy adott előadó munkásságára fókuszál a teljes zenei szcéna, gyakran saját stílusában, új hangszereléssel feldolgozva az adott művész dalaiból válogatott dallistát. Bródy Jánosnál pedig volt miből válogatni.
<h3 dir="ltr">Bródy</h3>
Bródy János a magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb alakja, aki eddigi pályafutása során több mint 60 nagylemez elkészítésében működött közre szerzőként vagy előadóként. A hatalmas életművet tovább számszerűsítve körülbelül 800 dal szövegét és mintegy 200 dal zenéjét szerezte. Zenei karrierje az 1960-as években indult az Illés-együttesben, ahol Szörényi Leventével közösen megteremtették a magyar nyelvű beatzenét, amire akkor már a komoly igény volt, például a Beatles sikere miatt is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan1906841974-szalay-zoltain.jpg" alt="Az" width="1600" height="1081">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Később a Fonográf zenekar alapítójaként, majd önálló szólistaként is maradandót alkotott. Saját stúdióalbumokat is 45 éve jelentet meg, azért a jelen idő, mert Az első 80 év címmel legutóbb 2025-ben adott ki lemezt, igen, CD-n és vinylen is. Saját szerzeményei mellett Bródy sokoldalúsága más előadók repertoárjában is megmutatkozott, évtizedeken át írt dalszövegeket Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is. Emellett nevéhez fűződnek a hazai kultúrtörténet legnépszerűbb színpadi műveinek – például az István, a király rockoperának – a dalszövegei is. Van tehát miből szemezgetni.
<h3 dir="ltr">Előadónként 2 számra lehet számítani</h3>
Augusztus 9-én, akik Bródy János karrierjét bármekkora mértékű szeretettel is követték, egyszeri és megismételhetetlen koncertet kapnak. A hátrányos helyzetű gyerekekből álló Superar-kórus különleges előadása mellett fellépnek még Azahriah, a Bagossy Brothers Company, Beton.Hofi, a Blahalouisiana, a Carson Coma, Charlie, Csemer Boglárka, a Csík zenekar, Deák Bill Gyula, Döbrösi Laura, Dzsúdló, Feke Pál, Földes László Hobo, Fullajtár Andrea, Gerendás Péter, Gubik Petra, Gypsy JamMAL, Halász Judit, Hernádi Judit, a Hiperkarma, Hrutka Róbert, az Ivan &amp; the Parazol, Járai Márk, Kiss Tibor, Koncz Zsuzsa, Lábas Viki, Lovasi András, Müller Péter Sziámi, az Örkény Színház színészei, Palya Bea, Péter Bence, Péterfy Bori, Presser Gábor, Radnay Csilla, Sena, Columbo (Irie Maffia), Szörényi Levente, Tarján Zsófia, Tolcsvay László, Törőcsik Franciska és a Wellhello. És persze Bródy János, aki 40 percet kapott a 6 órás monstre koncert végén. Izgatottan várjuk, hogy melyik előadó melyik számot választja, bár a Mindannyian mások vagyunk című “énekelt, ritmusos szöveget”, – ahogy Bródy János a dalait hívja – várhatóan az összes fellépő egyszerre is előadja majd az egész koncert végén.

Augusztus 9-én 6 órán keresztül fog 50 fellépő Bródy János-dalokat játszani, énekelni pedig egy egész város.


KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Különleges koncertek a “magasból” Újlipótban

Hiába van jegyünk, a buszra hiúzzal nem szállhatunk fel

Megvan, hol állítanának szobrot Fenyő Miklósnak

Jövőre megnyitják az 58-as villamos egykori zugligeti végállomását

Nemcsak a marslakó, de a brazil császár is imádta Budapestet

Fiatalok klímavédelmi projektjeire nyert nemzetközi forrásokat a Főváros

Többmillió éves csigák tanúskodnak arról, amikor a Normafa még víz alatt volt

Negyven éves a Budavári Sikló, kedvezményt kapnak az időutazók

Múltmentés és újrakezdés a magyar film születésnapján

Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

Megunták a vállalkozók trükkjeit, szigorítottak a hegyvidéki építési szabályzatokon

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

Már a nulladik nap előtt is a Szigeten kell lenni

Közösségi oldalaink

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Különleges koncertek a “magasból” Újlipótban

Hiába van jegyünk, a buszra hiúzzal nem szállhatunk fel

Megvan, hol állítanának szobrot Fenyő Miklósnak

Jövőre megnyitják az 58-as villamos egykori zugligeti végállomását

Nemcsak a marslakó, de a brazil császár is imádta Budapestet

Fiatalok klímavédelmi projektjeire nyert nemzetközi forrásokat a Főváros

Többmillió éves csigák tanúskodnak arról, amikor a Normafa még víz alatt volt

Negyven éves a Budavári Sikló, kedvezményt kapnak az időutazók

Múltmentés és újrakezdés a magyar film születésnapján

Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

Megunták a vállalkozók trükkjeit, szigorítottak a hegyvidéki építési szabályzatokon

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

Már a nulladik nap előtt is a Szigeten kell lenni

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink