<p>Azért ebben ne legyünk annyira biztosak, hiszen alig egy héttel korbban, augusztus 1-jén elindult az első pesti lóvasút is, a Kálvin tér és Újpest – amely a mai formában is működő budapesti közösségi közlekedés első jelentős epizódja volt, sőt még az is igaz állítás, hogy a járat, a hármas metró közvetlen elődjének tekinthető.Legalább annyira, mint az, hogy a ló is állat.</p>
<p>De ne gondoljuk, hogy az állatkert ehhez a fontos és fajsúlyos „infrastrukturális tényezőhöz” képest</p>
<blockquote>
<p>csak látványosságnak, érdekességnek, különlegességnek számított. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.</p>
</blockquote>
<p>Ráadásul az állatkert nélkül soha nem alakult volna ki az jellegzetes miliő, amely a Városliget fejlődésének volt a záloga, és minden bizonnyal a hazai állatorvostudomány és biológia sem fejlődhetett volna oly szélsebesen a századfordulón, ha a medikusoknak legfeljebb ó  Dürer Rinocéroszát mutogathatták volna mint Európában nem honos állatot.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/duirersrhinoceros1515.jpg" alt="Dürer" width="1280" height="1014">
<figcaption>Kép: Wikipedia/Albrecht Dürer (1515)</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Persze a feljegyzések szerint nemcsak a kortársak láthattak a fővárosban egzotikus állatokat, de már a középkorban élők – ha éppen jókor voltak jó hleyen.</p>
<blockquote>
<p> III. Béla annyi tevét hozott haza aktuális keresztesháborúból, hogy még Barbarossa Frigyes császárnak is küldött belőlük néhányat</p>
</blockquote>
<p>Mátyás király pedig külön kis játszóteret alakíttatott ki annak a két oroszlánnak, amelyek Itáliából érkezett ajándékok voltak. Ha elfogadjuk, hogy Mátyásnak volt egy rakás papagája is, akkor egészen buztos, hogy néhány majom hiányozhatott a királyi udvarból. A következő néhány évszázadban a magyar nép egyszerű fiai a vándorcirkuszosok és egy egyéb széltolók révén ismerkedhettek meg bizonyos egzotikus állatokkal, ha csak nem olyan előadóművészek csalásáról, amilyen a Huckleberry Finnben a „király” és „herceg” attrakciója, melynek során a meztelenre vetkőzött, festékkel pingált „király” alakítja az „állatot”, de ebbe katigoriába illik</p>
<blockquote>
<p>Elvis Presley későbbi menedzserének Parker ezredesnek a fiatalkori trükkje, amikor vándorcirkuszosként verebeket festett sárgára és kanáriként árusította a szerencsétlen madarakat.</p>
</blockquote>
<p>De Amerika említésének a budapesti állatkert alapítása okán is van létjogosultsága Noha már a reformkorban is megfogalmazódott a hazai állatkert igénye, az úgy első, valóban komolyan vehető lobbistája az a Xántus János volt, aki a szabadharc bukása után, mindenféle börtönbüntetések elől emigrált, majd kötött ki az 1850-évek elején a Amerikában, és alig tíz éves kint tartózkodása idején mindig ott volt, ahol éppen a legizgalmasabb dolgok történtek. Jogi diplomája ellenére inkább szakmérnöki munkát végzett, de térképeszeti munkát is végzett, illetve gyűjtőmunkát  az „amerikai nemzeti múzeumnak”, a washingtoni Smithonian-nek. De közben a Magyar Nemzeti Múzeumnak is nagy tételekben küldte haza a kinti holmikat, legyen szó indián népművészeti tárgyről vagy egy kipreperált skorpióról. Ennek köszönhetően 1859-ben, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.</p>
<p>Xántus romló egészségi állapota miatt tért csak haza, nemcsak magáévá tette az állatkerti eszmét, de rögtön az élharcosává is vált. Az államii állatkert létrehozásának ideáját a pozitív hollandiai és belgiumi tapasztalataira alapozta. A pesti állatkertet működtető társulat 1862. március 12-én alakult meg, Xántus lett a tiszteletbeli elnöke, az 1866. augusztus 9-én megnyílt állatkertnek pedig az első igazgatója. De csak egy feltétellel vállalta:</p>
<p>„...szerencsétlenségemre pár év óta hazánk nyilvános személyiségei közé tartozom. Minden el nem fogult ember tudhatja, hogy a világon sehol sincsen – hasonló nagyságu területen – annyi irigység összehalmozva, mint hazánkban, sehol nincsen annyi gyanusitás, ócsárlás és rágalmazás. Az állatkert eszméjét én hoztam életbe, mint tudjuk én indítványoztam a társulat megalapítását, s én elnököltem az alakitó gyülésen. Ha tehát most az igazgatói állást elfogadnám, melylyel fizetés és anyagi érdek van összekötve, igen természetesen nagyon sokan azt hinnék és képzelnék, hogy az állatkertet magam számára és anyagi érdekből inditványoztam. (...) Ezen indokbol hálásan megköszönve a választmány bennem helyzetet bizalmát; azt kénytelen vagyok el nem fogadni; de bármit tehetek a társulat érdekében, fizetés nélkül és ingyen megtenni mindenkor kedves kötelességemnek fogom tartani"  <a href="https://orient-projekt.hu/blog/a-gyujtes-rabszolgaja-2-resz" target="_blank" rel="noopener">idézi blogjában</a> Xántus levelét Dr. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/xantus.png" alt="Xántus" width="1629" height="994">
<figcaption>Kép: Barabás Miklós/Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A 160 évvel ezelőtti megnyitó azonban nemcsak az írástudókat hozta lázba, országos üggyé vált. Olyannyira hogy például</p>
<blockquote>
<p>egy parasztasszony azzal küldött két gyöngytyúktojást Xántusnak, hogy keltesse azokat ki, a csibékkel pedig gyarapítsa a gyűjteményt.</p>
</blockquote>
<p>„A napi sajtó kezelői átlátva az ügy fontosságát, nemcsak szívesen tért nyitottak lapjaikban az állatkertek ismertetését tárgyaló czikkeknek, hanem maguk részéről is melegen ajánlották a közönség pártolásába a keletkező intézetet. Ez nem maradt hatás nélkül. Az olvasók kezdték átlátni, hogy az ily kert nemcsak pusztán mulatóhely, hanem oly intézmény, mely egykoron nemzetgazdászati tekintetben is az egész országra nézve hasznossá válhatik. Mások buzgón gyűjtötték a részvényaláírásokat, szorgalmazták az engedély kiadatását. Pest városa nagylelküleg egy a városligetben fekvő terjedelmes telket minden terhes bérfizetés nélkül 30 évre átengedett. Ily módon a szerveződni kezdő társulat 1865. folytán oly helyzetbe jött, hogy augusztus 22-én a nemzeti muzeum kis termében megtarthatta alakuló közgyűlését. Ekkor már mintegy 60,000 forintot képviselő tőke alá volt írva s a megalakult társulat, látva az emelkedő részvétet, minden nehézséget elhárítottnak hitt, bizton remélve, hogy a még megkívántató összeg rövid időn aláiratik” – írta az ügyről a Vasárnapi Ujság, de legrészletesebbe ebből a lapból értesülhetett a közönség azzal kapcsolatban is, hogy mi minden látható majd az új állatkert, a magát csak L.-ként nevező szerző, röviddel az ünnepélyes megnyitó előtt tekithette meg az állatkertet. E cikk azért felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, mert aktuálisan és valóban a látottak alapján készült, s nem évtizedekkel később, levéltári iratok, rosszul emlékező kortársak beszámolóinak felhasználásával.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aillatk2.png" alt="Állatkerti" width="856" height="601">
<figcaption>Kép: Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A kert keleti oldalán, a telek közepe táján, a Pávasziget felől van a bemenet, innen balra fordulva, kis erdő szélén levő az orvmadár kalit mellett haladunk el (...) két öl mélységű erős vasrácsozatból készült és öt külön rekeszre oszlik, ezek közül a középső három öl széles és öt öl magas kúp alakú a keselyűk számára van szánva s ebben meglehetősen tág röptért nyernek eme hatalmas szárnyakkal bíró ragadozó madaraink, melyek közül ép a legszebbek, úgymint a fakó keselyű (Gänsegeier) és a barna keselyű (Vultur cinereus, Mönchsgeier) kitűnően szép példányokban vannak kertünkben képviselve. A más négy rekesz a középső mellett jobbról és balról három három öl hosszúságú szárnykalitokat képeznek (...) </p>
<blockquote>
<p>A majomház a kert egyik legköltségesebb épülete, de meg is érdemli a rá fordított költséget.</p>
</blockquote>
<p>Ez egy hosszúdad négyszöget képez homlokzatával keletnek fekvve. Hossza tizenegy és fél öl, mélysége öt öl és négy láb. Közepén négy öl átmérőjű, félkör alaku, vas rácsozatu kalit áll, melynek közepére sok águ tölgyfa van beásva, melyen a majmok kényük, kedvük szerint ugrálhatnak; az épület két szárnya elül szintén vasrácsozattal van ellátva s több rekeszre osztva, ezekbe azon nagyobb majmok helyeztetnek el, amelyek kevésbbé kedvelve a társaséletet, kisebb, pajkos rokonaikkal egy födél alatt, vagyis helyesebben ugyanazon rekeszben nehezen élnének békében, sőt azokra nézve könnyen veszélyessé válhatnának. </p>
<p>E helyiségek mind igen alkalmasak nyári mulatóul, de az örök kék ég és meleg égaljhoz szokott majmok ezzel nem érhetik be. Gondoskodni kellett tehát jó meleg téli palotáról is a kényes ficzkók számára s ez okból a majomház, hosszában két részre osztatott akként, hogy az épen leírt előrész a nyaralót, a dél-nyugatnak fekvő hátulsó rész pedig a téli lakást képezze. Ez utóbbi is akként van berendezve, hogy a legfinnyásabb majom-úrfi és kisasszony is meg lehet azzal elégedve. Nemcsak tágas rekeszek vannak ebben, hanem a hátulsó fal mellett virágállványok lesznek, mi a mellett, hogy a helyiség díszítésére szolgál, egészségi szempontból is szükséges, mivel a majmok a mi égaljunk alatt mellbetegségben szoktak elpusztulni, ez ellenében pedig a növények kigőzölgése hatalmas óvszer.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepanfwerencz-zoltain-zeinoi84141.jpg" alt="budapesti" width="2560" height="1718">
<figcaption>Az utódoktól már produkciót is vártak (1941.); Kép: Ferencz Zoltán Zénó/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Innen, a tó hosszában levő sétányon menve jutunk a bagolyvárhoz. A sétány egyes fáira lesznek aggatva a már megrendelt kajdácsok (papagályok) kalitjai. A bagolyvár egyszersmind magában foglalja több más állat rekeszét. (...) Földszinén a borzok, farkasok és rókák számára vannak rekeszek készítve, míg az emeleten a baglyok vannak elhelyezve, még pedig oly ügyesen, hogy a rekeszeikben levő éji madarak akként tűnnek szemünkbe, mintha a várrom időrongált ablakaiba csak amúgy jókedvükből repültek volna. (...) Haladjunk tovább a kert északi része felé, a vasút mentében. Amott egy terebélyes fákkal benőtt liget előtt megpillantjuk a teveházat, mielőtt azonban oda mennénk, állapodjunk meg az utunk mellett levő mókus kalitnál. Valóban genialis gondolat, egy három öl magas, szép lombos fát dróthálóval beborítani s eme nagy kalitba helyezni az élénk, örök mozgásban levő mókusokat, melyek itt kényük, kedvük szerint ugrálhatva, úgy érezhetik magukat, mint künn a szabadban, sőt maga a szemlélő is e képet maga előtt látva, képzeletben künn az erdőben átbűvöltnek véli magát. E kalit közelében lesz a marmoták ketrecre. De tekintsük meg már a teve-házat. Ez gúlaalakra egyiptomi stylben vörös téglából készült épület, nagy kiterjedésű udvarral körülvéve, hol a tevék mozgásra elegendő térrel bírnak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-08-12-15.png" alt="Állatkerti" width="871" height="627">
<figcaption>Kép: Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Később a palámákatis ez épületbe fogják elhelyezni. A fák sűrűjében ott áll a szarvasól.Ez egy hat szögletet képező fa akol, melynek deszkából készült középfalai az építmény közepéről sugárosan nyúlnak kifelé és ilyformán hat pár szarvasnak elkülönített tartózkodási helyet szolgáltatnak. Igen jól illik az egészhez a csúcsosan végződő csinos szalma-födél. Az egészet erős farácsozattal elkerített s minden faj számára elkülönített téves udvar veszi körül. A szarvas-ólon túl lesz az emu (kazuár) udvara. Azon túl a kert keleti oldala felé van tervezve a tehén-istálló, hol fris tej és savó is fog árulatni, ez azonban csak jövő évben lesz fölépitve. E helyről visszatérve, a kijárat felé a kert keleti részén először is a juh és kecskeólhoz érünk. (...) </p>
<blockquote>
<p>Nem messze az akoltól, szép ákácz-ültetmény végénél gyeptér terül el. Ez egyelőre két részre van beosztva, egyik az amerikai vad pulykák, másik a túzokok számára, mely utóbbiakból már is szép példányokat bir a társulat. </p>
</blockquote>
<p>A gyeptér határos egy széles árokkal, melyen a fölösleg víz eresztetik le. Ez sem maradt használatlanul. Beültették széleit náddal, kákával, vizi-liliom és vizi-violával, melynek árnyában igen jól fogja magát érezni az a sokféle kisebb gázló madár, melyek itt lesznek elhelyezve. Az árkon levő hídon áthaladva, balról ott áll a gőzgép épülete, melynek segélyével földalatti csöveken hajtatik a víz a tóba. Jobbról a vidra-rekesz áll, egy két öl átmérőjű vízmedencze, közepén kis szigetkével s beborítva egy ölnyi magas erős vashálózattal. Néhány ölnyi távolságra ettől, a fiatal medvék barlangjához érünk. A társulat jelenleg nem rendelkezvén oly nagy tőke fölött, hogy nagyobb medvevár építésére 8 -10 ezer forintot költhessen, e mellett elvül tűzve ki azt, hogy kölcsön fölvételéhez nem folyamodik, nem tehetett mást, mint hogy egyelőre csakis kisebb, illetőleg fiatal medvék számára készíttetett helyiséget. (...)  Ezek a jelenleg meglevő épületek. Mindenesetre be kell vallani, hogy a társulat aránylag kis tőke fölött rendelkezve, annyit tett, amennyit csak tehetett, s oly kertet nyit meg már a jövő hó folytán, melynek virágzása és gyarapulása felől előre is meg lehetünk győződve".</p>

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a pesti állatkert, azaz nemcsak Budapest egyesítése, hanem még a kiegyezés előtt. Abban az évtizedben nem is lehet ennél nagyobb fővárosi szenzációt találni.

KULTÚRA

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

<p>„Budapest az utcazenészek városa." Utoljára a rendszerváltás tájékán mondhattuk volna ezt, ám akkoriban az utcazenészt inkább vagy az éneklő koldus modern megtestesülésének vagy valamiféle nem idevaló hangos entitásnak tekintették és nem is mindig ok nélkül. A hatóság pedig akkoriban, a korlátlan, pontosabban, korlátozatlan szabadság kivételes időszakában, egyszerűen nem mert határozott intézkedeseket foganatosítani.  </p>
<p>Ki tudja, hova tűntek a kilencvenes évek budapesti utcazenészei? Hirtelen lettek nagyon sokan, és nemcsak különböző helyekről, de különböző  időkből érkeztek. Volt köztük középkori énekmondó, 19. századi verklis, kiszuperált rocksztár, jöttek Latin-Amerikából, volt szovjet tagköztársaságokból, jöttek határontúliak és minden határon túliak. Egyesek szerint a koldusmaffia irányította az egészet, mások szeint az területileg iletékes önkormányzati előadók. Ma már minden elképzelhető azokról az évekről, és mindennek az ellenkezője is. Aztán ahogy formálódtak a törvények és jöttek létre különféle erőszakszervezetek, úgy tűntek el a szürkezónás zenészek, Budapest pedig megszűnt az utcazenészek városa lenni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gloisz-andrais.jpg" alt="Utcazenészek" width="2560" height="1681">
<figcaption>Kép: Glósz András/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Ám úgy tűnik, az idén végre megváltozott a helyzet. Sőt már tavaly elkezdődött valami, amikor Budán fesztivált rendeztek azon bátraknak, akik a járdát tekintik a világot jelentő deszkáknak. Nos, idénre immár nyereményekkel csábító vetélkedő is kerekedett a dologból a A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapest Park támogatásával.amely a keresztségben</p>
<blockquote>
<p>a Budapest Play nevet kapta</p>
</blockquote>
<p>Nyár elején indult a nevezés, s a szervezők legnagyobb meglepetésére majdnem 400-an jelentkeztek.  Akik közül zsűri 84 előadót juttatott tovább, és akik július 30–31-én, augusztus 1-jén, valamint az augusztus 6–8. között zajló fesztivál keretében mutathatták bet udásukat a következő helyszíneken: : Deák tér, Batthyány tér, Fény utcai piac, Nagyvárad tér, Fábián Juli tér, ALLEE előtti tér, Margitsziget bejárat, Örs Vezér tér, Keleti Pályaudvar, Rakpart – Meder.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260806mm5719.jpg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Augusztus 8-án, a fesztivál utolsó napján hirdettek győztest. </p>
<p>A zsűri tagjai, Biczó Andrea, a Budapest Park PR menedzsere, Somody Áron zenei producer, dalszerző és előadó és Szepesi Mátyás zenész, dalszerző és előadó szerint a fődíjat az Egyesült Államokból származó, de magyar felmenőkkel rendelkező és nemrég a magyar állampolgárságot is megszerző Larissa Roses érdemelte meg, aki három éve rendszeresen utcazenél Budapesten és Budapest körül.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/roses.jpg" alt="Larissa" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A közönségdíjat a félig amerikai, félig magyar énekes-dalszerző, Esther Brown Wood, a hangszeres utcazenei díját a latin zenét játszó Alex Torres érdemelte ki. Az Artisjus szerzői különdíját Héjja Norbert kapta, aki a díj részeként mentorprogramban vehet részt</p>
<p>A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. különdíját két formáció nyerte el. A Quack feat. BENCE a Széchenyi fürdőbe szóló ingyenes belépő mellett fellépési lehetőséget is kapott, míg az AKAN és a Firkás a Pesterzsébeti Fürdő strandzáró buliján szórakoztathatja majd a közönséget.</p>
<p>A Sziget Fesztivállal kialakított együttműködésnek köszönhetően idén összesen tizenkét utcazenész kap lehetőséget arra, hogy a fesztivál közönsége előtt is bemutatkozzon.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>.</p>

Két hétvégére Budapest az utcazenészek városává vált. A vállalkozó kedvű muzsikusok kedvét nem szegte sem a pokoli kánikul, sem ennek velejárója, ennek velejárója, a közönség hiánya. A címben idézett Trabant-dalszöveg újabb jelentést kapott. 

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

<div>
<div>
<h3>1. Unitárius templom és székház – Nagy Ignác utca 2.-4.  </h3>
Az Alkotmány és Nagy Ignác utca sarkán álló bérházból nem nézné ki az ember, hogy a második emeletén egy kis erdélyi templom rejtőzik. A Kiegyezés után egyre több unitárius érkezett Erdélyből Budapestre, elsősorban tisztségviselők és kereskedők, akik megalapították a Budapesti Unitárius Egyházközösséget. Kezdetben a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartották az istentiszteleteiket, de 1882-ben a Főváros Tanácsa telket adományozott a közösségnek, hogy azon templomot építhessenek. Ekkoriban ez még a Lipótváros külső része volt, de már rendezték az itteni telkeket, szélesítették az utakat, hogy később megépülhessen a Törvényszék, a Földművelési Minisztérium, a Kereskedelmi Akadémia és a Steindl Imre által tervezett Országház. Az unitárius közösség ezekhez a jövőbeli épületekhez méltó templomot akart emelni, ezért Pecz Samu ismert építészt és műegyetemi tanárt alkalmazták a tervek elkészítésére.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/unitarius-templomnemethildiunitarius-2.jpg" alt="Unitárius" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Németh Ildikó/Magyar Krónika</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Azonban a hatalmas neogótikus épületre és a mellette álló paplakra a hitközségnek sehogy sem volt pénze, ezért végül egy bérház megépítése mellett döntöttek. Erre csak azzal a kikötéssel kaptak engedélyt a Fővárostól, ha az épületről kívül is látszik “templom jellege”. Pecz Samu ezt úgy oldotta meg, hogy a Koháry utca (ma Nagy Ignác utca) felől neogótikus, rozettás homlokzattal és a tetőből kiemelkedő huszártornyokkal jelezte az épület templomságát, minden egyéb falrész pedig egyszerű bérház képét mutatja. Mivel a templom fölé nem kerülhettek üzlet- és raktárhelyiségek, ezért azt a második emeleten kellett kialakítani, a hívek nagy bosszúságára. A templom boltozatának gyámolító rendszere a csatlakozó bérház főfalaiból áll, Pecz így egyeztette össze belsőleg is az épület rendszerével. Az épületet több Róth Miksa által tervezett üvegablak is díszíti, ugyan ezek közül sok megsérült a II. világháború alatt. A hitközség mai orgonája sem az eredeti, Budapest ostroma alatt a javítás miatt már szétszerelt hangszert eltüzelték. Ezek a károk ma már egyáltalán nem látszanak az épületen, ami ma is a hitközség tulajdonában van, és a Magyarországi Unitárius Egyház központi hivatala is itt működik. </p>
<h3>2. Rákóczi úti evangélikus templom -  Rákóczi út 57/A  </h3>
<p>A Rákóczi úti bérház udvarán álló épület a pesti szlovák kisebbségnek volt a temploma. Megépítése, akárcsak az unitárius templomé, anyagi okokból többször is szünetelt. Végül, hat év után, 1863-ban készült el a tetőzet, de a torony befejezésére és a felszentelésre még négy évet kellett várni. Két oldalán eredetileg iskola és lelkészlakás állt. Az 1870-es években a többezer fős gyülekezet eladósodott, és az 1873-ban hivatalba lépett új lelkész, Bachát Dániel úgy döntött, hogy a templom elé bazársort építtet, mert az ebből befolyó bevétellel kívánta az adósságot csökkenteni. Sajnos az 1890-es évekre a gyülekezet anyagi gondjai csak rosszabbá váltak, így Bachát úgy döntött, hogy hatalmas bérházat emeltet a templom köré.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/960luther-udvar-budapest1-jpg-epiteszforum-20-2024-10-15-140708.jpg" alt="Luther" width="1060" height="643">
<figcaption>Kép: epiteszforum.hu</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<p>Az iskola és a lelkészlakás elbontása után <strong>meg is kezdődött a Luther-ház építése</strong>. Ez valószínűleg még ma is Budapest legnagyobb egybefüggő társasháza. A Trianoni békeszerződés hatására a pesti szlovákság jelentős része visszavándorolt az anyaországba, a két világháború közötti időszak, majd az 1946-47-ben bekövetkezett lakosságcsere is nagyban hozzájárult a Rákóczi úti templom gyülekezetének fogyásához. 1952-ben a bérházat államosították. Az egyik fő bevételi forrásától így elesett és megfogyatkozott gyülekezet végül 1965-ben állami nyomásra eladta a templomot. Ma a bérházban kialakított kápolnában folynak az evangélikus istentiszteletek, a templom épülete pedig kaszinóként, raktárként, turkálóként, játszóházként, táncstúdióként, harcművészeti központként és konditeremként is működött már. Jelenleg az Országos Szlovák Önkormányzat tulajdonában van és felújítás alatt áll, hogy kulturális központot alakíthassanak ki benne.  </p>
</div>
<div>
<h3>3. Szent Hierotheosz és Szent-István kápolna – Váci utca 55. </h3>
<p>A fővárosban a Konstantinápolyi Patriarchátusnak jelenleg két kápolnája van, az egyik a Váci utca 55. alatt található. A kápolnát a késő klasszicista ház egyik lakásában alakították ki. Az épület eredetileg egyemeletesnek épült 1822-ben, mai formáját 1847-ben a második emelet ráépítésekor nyerte el. A XIX. század első felében annak a gróf Buttler Jánosnak a tulajdonában állt, akiről Mikszáth Kálmán a Különös házasságban ír.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szent-istvan-acs-szent-hierothos-orthodox-kapolna.jpg" alt="Ortodox" width="1125" height="750">
<figcaption>Kép: orient-projekt.hu</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A kápolna 2000-ben nyitotta meg a kapuit, amikor Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka hivatalosan is az ortodox egyház szentjeiként ismerte el Szent István királyt és Szent Hierothoszt. Hierothosz szerzetes az egyik első ortodox hittérítő volt a magyarok között. 950 táján Theophükalosz pátriárka a turkok (magyarok) püspökévé szentelte föl. A kápolnát görögök és magyarok együtt látogatják. A berendezés részét képezi több modern ikonosztáz, a fő ikonok Korényi János és Dimitrisz Szirengelasz ikonfestők munkái. Az áthosz-hegyi Dohiaríu monostor Gyorsan Meghallgató Istenszülő ikonjának másolata is része a gyűjteménynek, ezt az áthoszi Szimonpetrasz monostor apátja ajándékozta a budapesti közösségnek. A kápolnában Szent István, Szent György, és Magyar Szent Mózes egy-egy ereklyéjét is őrzik, amik eredetileg mind a növekvő közösségnek juttatott adományként kerültek ide.  </p>
</div>
</div>
<div>
<div>
<h3>4. Dessewffy utcai zsinagóga  </h3>
<p>Budapest legrégebbi folyamatosan működő ortodox imahelye (bár a legenda szerint az 56-os forradalom alatt egy keddi napon nem nyitott ki), az utolsó megmaradt földszintes, falusias ház, ami őrzi az egykori Lipótváros és Belső-Terézváros látképét. A Dessewffy utca, Terézváros XVIII. század végén kialakult dűlőútja, egykor a Három Szív utca néven volt ismert. Egy 1840-ben épült lakóház udvarán, 1870-ben alakították ki a zsinagógát, mert környéken élő és dolgozó zsidó hordároknak munkájuk közben is elérhető imahelyre volt szükségük.</p>
</div>
<div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kacpernyakacp4-8-2026132730rabbi.jpg" alt="A" width="1430" height="955">
<figcaption>Kép: rabbi.zsinagoga.net</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A ma is látható zsinagóga építésére csak 1894-ben került sor. A kéthajós öntöttvas oszlopokkal alátámasztott imaház, régi szokásnak megfelelően nem az utcára, hanem az udvarra nézett. Ezekben az időkben a zsinagógát “vörös sipkások” templomának is nevezték, utalva ezzel a fuvarosok, és hordárok jellegzetes fejfedőjére. A Bikur Cholim Egyesület 1925-ben átalakításba és bővítésbe kezdett, ekkor nyerte el az épület a mai jellegzetes vörös téglás, boltíves formáját. Ez a korai art deco külső szimbolikus is, a boltíves bejárat a törvénytáblát idézi.  1932-ben új art deco tórafalat, majd 1937-ben új tóraolvasó emelvényt (bimát) állítottak carrarai fehér márványból. A régi tóraszekrény és bima még ma is megtalálhatóak a zsinagóga egyik emeleti szobájában, a belső tér pedig ezt a két változtatást leszámítva, nem sokat változott. A zsinagógában mind a mai napig rendszeresen imádkoznak. </p>
</div>
<div>
<h3>5. Frankel Leó úti zsinagóga - Frankel Leó út 49.  </h3>
</div>
<div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/budapest-hungary-frankel-leo-synagogue-2.jpg" alt="A" width="2500" height="2041">
<figcaption>Kép: Buildings Tell Tales</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A Frankel Leó úti zsinagógát vagy másik nevén Újlaki zsinagógát, akárcsak a Rákóczi úti evangélikus templomot, egy lakóház öleli körbe. Az épület Fellner Sándor tervei alapján készült, neogótikus stílusban, a ma kilátszó részéből meg sem lehet állapítani, hogy egy keresztény templom vagy zsinagóga-e, hiszen a homlokzaton található Dávid-csillagokat, és menóra reliefet, rajta Mózes kőtábláival, takarja a lakóház. Az Újlaki zsidóság először 1766-ban építtetett itt zsinagógát, Nöpauer Máté építőmester tervei alapján, de ezt a XIX. század végére kinőtte a közösség, és újra építkezésbe fogtak. Az 1888. augusztus 8.-i átadáskor, még csak földszintes házak és egy kóser mészárszék volt a közelben. Fellner Sándor az Újlaki zsinagóga tervezője az első olyan építészek közé tartozott, akik szerint nem kell a zsinagógákat külön stílusjegyekkel megkülönböztetni, innen a neogótikus stílus. Az eredeti csúcsíves ablakokat Róth Miksa tervezte. A bérházat az 1920-as években építették köré, részben védelmi okokból: az egyre erősödő antiszemitizmus miatt jobbnak látták elrejteni a zsinagógát. Emellett a hitközség tagjainak jóval egyszerűbb volt szombatonként eljutni a zsinagógába úgy, hogy csak egy-két emeletet kellett megtenni. A házban emellett helyett kaptak a hitközség irodái, a tanácsterem, a téli imaterem és a fiatalok kultúrterme is. Az 1928-as <em>Tér és Forma</em> című lap cikke szerint központi fűtés, minden lakáshoz tartozó mellékhelyiség, gáztűzhelyek és egy lift tette kényelmesebbé az ottlakók életét. A hitközség tagjai között sok volt az értelmiségi, például Molnár Ferenc író vagy dr. Geréb József klasszikafilológus. A II. világháború alatt a közösség nagyrésze elpusztult, a ház megrongálódott, a németek pedig istállóként használták a zsinagógát. Ma nagyon szépen helyreállítva ismét működő imaház. </p>
</div>
<div> </div>
<div><em>Borítókép: orient-projekt.hu</em></div>
<div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p> </p>
</div>
<div>
<p> </p>
</div>
<div>
<p lang="HU-HU"> </p>
</div>
</div>

Budapest tele van olyan érdekes és értékes helyekkel, melyekről gyakran azok sem tudnak, akik születésük óta itt élnek. A templomok egy része ilyen, hiába van gazdag történetük és építészeti értékük. Sőt, az ebben a cikkben szereplő templomokat azok, akik nem tudják hol kell keresni őket, nem is igen láthatják.  

 

5 különleges, rejtett templom Budapesten

<p dir="ltr">A <a href="https://www.facebook.com/events/1593548492566792/" target="_blank" rel="noopener">tárlat</a> anyaga az igényesebb fotókat készítő Glódi Balázs Fényérzékeny blogjának képeiből, valamint a korszak meghatározó online felületeinek – a Pulzar, a Drumandbass.hu és az Antropos – archívumaiból áll össze. Ez utóbbiak amellett, hogy ajánlottak is rendezvényeket, azokra el is mentek, és gyorsan elkészített, vakuval megvilágított fast fotókat készítettek nagy mennyiségben, amiket vízjelekkel ellátva fel is töltöttek honlapjaikra, hogy további forgalmat generáljanak. A korabeli partifotók többsége ezzel a céllal készült, de mégis elképesztően népszerűek voltak, hiszen 25 évvel ezelőtt nagyjából ez volt az egyetlen módja, hogy vissza tudjuk követni, hogy milyen bulikon vettünk részt, amit másoknak is meg tudtunk így mutatni. </p>
<p dir="ltr">A tárlat a kétezres évek elejének azt az időszakát idézi fel, amikor az éjszakai életet már könnyebb volt vizuálisan feldolgozni digitális fényképezőgépek az egyre terjedő internet segítségével, bár ekkor még nyilván nem beszélünk okostelefonról, nagyfelbontású képekről, social médiáról. Nem készültek szelfik, húsz–huszonöt évvel ezelőtt a budapesti klubélet szinte minden fontos eseményét online portálok fotósai dokumentálták, a hétvégi bulik képei pedig napokon át ezreket vonzottak az internetkávézók és az otthoni számítógépek monitorjai elé. </p>
<p dir="ltr">Ezek azok az idők, amikor művészire rajzolt flyerekből és bannerekből lehetett tájékozódni a legjobb bulikról, ahol ott kellett lenni, arra pedig, hogy mi történt ott, gyakran egy napot is várni kellett. Sokaknak van olyan élménye, amikor alig várják, hogy az adott honlapra felkerüljenek a képek az előző estéről, hiszen így kiderülhetett, hogy érezték magukat, kik voltak még ott és mi történt, erről ők maguk nem tudtak képeket csinálni az okostelefonjukkal, mert akkor még nem volt olyan. Otthon a betárcsázós modem recsegése után szépen megvárták, ahogy az akár többszáz 150kb-os képből álló galéria szép lassan, egyesével betölt, és máris indulhatott a böngészés. Vagy sztalkerkedés, ki mire használta.</p>
<p dir="ltr">A fotók mellett egy infografikus klubtérkép is látható, amely a korszak ikonikus helyszíneit mutatja be, az akkor legnépszerűbb klubokkal, amelyeknek jelentős része mára nemcsak bezárt, de már régi plakát vagy reklámfelirat sem őrzi nyomukat. Az ezredfordulón népszerű Cha-Cha-Cha, a Süss Fel Nap, a Kultiplex, a Zöld Pardon, a Piaf, a Cinetrip, a Mono, a Mumus, a Sirály vagy a Kuplung tánctereiben készült képek így mára több szinten érvényes kordokumentumként értékelhetők.</p>
<p dir="ltr">A partyfotózás műfaja még ma is létezik egyébként, a célja ugyanúgy elsősorban promóciós, mint negyedszázaddal ezelőtt, de a befogadó oldal közben megváltozott: azzal, hogy mindenkinek telefon van a kezében az ilyen képek exkluzivitása megszűnt.</p>
<p dir="ltr"><em>A kiállítás Ingyenesen látogatható a <a href="https://zenehaza.hu/">Magyar Zene Házában</a>: 2026. augusztus 4. – szeptember 13.</em></p>
<p dir="ltr"><em>Kiemelt kép: Glódi Balázs</em></p>

Augusztus 4-én nyílik meg a Magyar Zene Házában a Vakuviharban – A magyar partifotózás pixelzajos hőskora a 2000-es évek elején című fotókiállítás, amely a kétezres évek budapesti klubkultúrájának vizuális emlékeit mutatja be a korszak meghatározó fotósainak és online archívumainak anyagából. 

Amikor az ismerőseid még a netről tudták meg, hogy hol voltál tegnap

<p>Augusztus 6-án a sport és az emberi kitartás kerül a középpontba a <a href="https://varosmajoriszinpad.hu/eloadasok/transcanada-ultra/"><strong>TransCanada Ultra</strong></a> című dokumentumfilm vetítésén, amely Szőnyi Ferenc világrekorder ultratriatlonista elképesztő teljesítményét mutatja be. A film a sportoló 12 500 kilométeres kanadai útját követi végig, amelyet 45 nap, 3 óra és 14 perc alatt teljesített, új világrekordot felállítva.</p>
<p>A dokumentumfilm azonban jóval több egy sportkrónikánál. A Yukon hegyeitől az Atlanti-óceán partjáig tartó út során a nézők nemcsak a fizikai kihívásokkal szembesülnek, hanem egy ember belső küzdelmével is, aki a teljesítőképesség határait feszegeti. A film különleges atmoszféráját a lenyűgöző kanadai tájak, a szélsőséges körülmények és az ultratáv teljesítésével járó mentális kihívások adják, amelyek egyszerre teszik látványossá és emberközelivé ezt a rendkívüli történetet.</p>
<p>Az est különlegessége, hogy a <strong>vetítést követően Szőnyi Ferenc személyesen is találkozik a közönséggel</strong>. A nézők betekintést nyerhetnek a kulisszák mögé, hallhatnak a felkészülésről, a mélypontokról és azokról a mentális erőforrásokról, amelyek egy ilyen emberfeletti vállalkozáshoz szükségesek. A beszélgetést közös fotózás és dedikálás is követi majd.</p>
<p><em>YouTube filmajánló <a href="https://youtu.be/2_mJa7n68Gs?si=vCGD4Z4arZhgJPHi" target="_blank" rel="noopener">ezen a linken tekinthető meg</a>. </em></p>
<p> </p>
<p> </p>

A színházi esték mellett egy különleges, közönségtalálkozóval egybekötött kertmoziélmény várja a nézőket a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Az inspiráló dokumentumfilm egy emberfeletti kerékpáros teljesítmény előtt tiszteleg.

Aki világrekordot felállítva áttekert Kanadán – Szőnyi Ferenc a Városmajori Szabadtéri Színpadon

<p style="text-align: left;">A kastélyt a nemesi származású Vojnovich Piroska építtette, és 1881-ben vette használatba. Dr. Párkányi Ferenc helytörténeti művében csak Piroskaként utal rá, de a közeli Piroska közt is róla nevezték el. Következő tulajdonosa, dr. Huszár Géza 1928-ban vásárolta meg az addigra már többszörösen átépített, eklektikus épületet. Huszár a járadékszámítás és a biztosítási számítások elismert szakértője volt, és 1938-1961-ig a Közgazdaságtudományi Egyetem matematika tanszékét vezette. Egyetlen fia, ifj. Huszár Géza, a jogi egyetem után a Zeneakadémiát is elvégezte majd zongoraművészként és zenetanárként dolgozott. Szüleivel együtt a budai társadalmi élet egyik központjává tette a villát, a társasági összejövetelek gyakran házimuzsikálással, mini koncertekkel is kiegészültek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vojnovich-macszka-oszlopok.jpg" alt="Mészkő" width="720" height="479">
<figcaption>Kép: Böjtös Kinga/édenkert.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A kerületi legenda szerint, a professzor felesége, aki imádott festeni, tervezte a ma is látható francia kertet. A kert helyén eredetileg birkalegelő volt, annak végében pedig mészkőbánya működött, innen származnak a kerítés és kandalló kövei. A professzor és családja emlékét ma egy tanítványai által állított márványdombormű és emléktábla őrzi a villa toronyrészén.</p>
<p>Az épület sérülés nélkül vészelte át a II. világháborút, csak a körülötte lévő birtokot darabolták telkekre. Az 1950-es években társasházzá alakították, bár a „szakértő, de osztályidegen” professzor első magyar munkásbiztosítóban kapott munkájára tekintettel csak három lakást alakítottak ki benne. A középső szalon és a park a Huszár család tulajdonában maradt. Utolsó örökösük olyan jó viszonyt ápolt a szomszéd Fodor házaspárral, hogy végül rájuk hagyta a villát. Fodor Péterné hegedű tanárnő, Fodor Péter pedig a Magyar Állami Hangversenyzenekar nagybőgőse volt. Mindhárom fiuk hegedűművészként végzett. A villa így lett „a régi világot idéző, kulturális közösségi értékteremtő, társadalmi összejöveteleknek otthont adó családi vállalkozás”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vojnovich-jaga.jpg" alt="Jóga" width="724" height="545">
<figcaption>Kép: huszonketto.hu<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>A házi koncerteket kezdetben a Fodor család adta, meg is alapították a saját kamaraegyüttesüket. De később olyan nevek is megfordultak a villa falai között, mint Jandó Jenő és SzilasiAlex zongoraművészek, és népdalénekes Sebestyén Márta. A legidősebb fiú, Tamás felesége, Fodorné Zwickl Erika hozta be az irodalmi, színházi vonalat. Itt is nagy nevekkel dolgoztak együtt, például Kányádi Sándorral és Mécs Károllyal. A kulturális programok mellett, a díszparkban jóga órákat is tartottak, és pár évvel ezelőtt Erika létrehozta a” Lélek szalont”, ahol egy klinikai szakpszichológus beszélgetett a kerületi lakosokkal.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vojnovich-szandarab-2.jpg" alt="A" width="686" height="457">
<figcaption>Kép: Endrédy Gábor/szig.hu<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>A villa új élete most sem áll meg: augusztus végétől új koncertekkel várja az érdeklődőket, nem csak a XXII. kerületből.</p>

Hányatott sorsú vadászkastély, ahol Purcell és Scarlatti mellett a kortárs irodalom hangjai is hallhatók. A Vojnovich-Huszár Villa mára Budatétény kulturális központja lett, egy elhivatott zenész családnak köszönhetően. 

A XXII. kerületi vadászkastély, ahol jógázhatsz is 

<p dir="ltr">Az alkotó nemcsak korának egyik legmeghatározóbb szobrászművésze volt, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek Budapesten belül, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtt felállított Arany János-emlékmű, hanem pedagógusként is kiemelkedő szerepet töltött be az előző századforduló magyar művészképzésében. 1885-től a <a href="https://mke.hu/index.php" target="_blank" rel="noopener">Képzőművészeti Egyetem</a> elődjében, a Mintarajztanodában oktatta a szobrászhallgatókat, majd a Szobrász Mesteriskola vezetője lett. Négy évtizeden át tanított az Epreskertben, ahol saját műterme is működött.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gerbeaud-emil.jpg" alt="Gerbaud" width="1305" height="1841">
<figcaption>Gerbaud Jenő és Gerbaud Jenő mellszobra, az Epreskerben (1918)Kép: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum/MúzeumDigitár</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p dir="ltr"><a href="https://www.facebook.com/events/1543004627216051?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22surface%22%3A%22home%22%7D%2C%7B%22mechanism%22%3A%22search_results%22%2C%22surface%22%3A%22search%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull%7D" target="_blank" rel="noopener"><em>A halhatatlanság forrása</em> című kiállítás</a> – amely címét az 1897-es műcsarnoki Művészestély Strobl által tervezett installációjáról kapta – egy olyan környezetben mutatja be a szobrász művészetét, amelyhez alkotóként és pedagógusként is számtalan szállal kötődött. A tárlat helyszíne a Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépülete, amely eredetileg 1877-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokaként nyílt meg, és az új Műcsarnok 1896-os megnyitásáig Budapest legfontosabb kortárs kiállítóhelye volt. Maga Strobl is itt, a Társulat éves kiállításain mutatta be új alkotásait először, így számos alkotása most oda tér vissza, ahol a budapesti közönség a 19. század végén először találkozhatott vele.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gerbeaud-emil.jpg" alt="Gerbaud" width="1305" height="1841">
<figcaption>Kép: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum/MúzeumDigitár</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">Az Andrássy úton, még az épület előtt rögtön egy meglepetés várja látogatókat. Az eredetileg Strobl Alajos Mechwart emlékművének egyik mellékalakját ábrázoló mű, itt egy 3D-ben kinyomtatott, aranysárga, lépcsőn ülő alak formájában köszönt mindenkit a kiállítás megtekintése előtt. A szobor szépen reagál a kiállítás címére is: figyelemfelkeltő a kontraszt miatt, a régi és új technológia találkoztatása – nem ütköztetése – de benne van tiszteletadás is az egykori szobrász előtt. Ahogy ez a kiállítás információs tábláiról is kiderül: egy szobor elhelyezése, a helyszín és a környezet kölcsönhatása talán ugyanolyan fontos a szobrásznak, mint a szobor maga. Talán magának a mesternek is tetszene az aranyszobor egykori munkahelye előtt. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/stalajos1.jpg" alt="Strobl" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p dir="ltr">A kiállítás az életmű 45 művére koncentrál, köztük az alkotói pálya jó néhány kulcsművét és hiánypótló szobrászati csemegéket is bemutat, a nagyközönség most először láthat számos olyan, a Stróbl család és más magángyűjtők anyagából érkező gipsz és terrakotta plasztikát, amelyek az utóbbi száz évben nem szerepeltek kiállításon és – anyagukból és a technikából adódóan – közvetlenül, módosítások nélkül mutatják Strobl Alajos szobrászi elképzeléseit.</p>
<p dir="ltr">Valódi szenzációt jelentenek azok a művek is, amelyeket a kiállítás előkészítése során azonosítottak a szobrász alkotásaiként levéltári dokumentumok, archív fotóanyagok és a családi hagyatékban fennmaradt jegyzékek alapján. A Strobl-hagyatékban talált fotógyűjtemény a kurátoroknak nagy segítség volt bizonyos kiállítási tárgyak azonosításában, nekünk viszont izgalmas hozzáadott értéket képviselnek. Kiderül, hogy Strobl sokszor jótékonykodott azzal, hogy nem kérte el a munkabérét, megtanulhatjuk, hogy milyen munkafázisai vannak egy szobor elkészültének, élőben hasonlíthatjuk össze, hogy milyen különbségek vannak egy bronz és egy festett gipsz között, megismerhetjük valamennyire a család tagjait is, de számtalan szobor eredettörténete is olvasható itt, az elkészülésükkel kapcsolatos kihívásoktól kezdve odáig, hogy miért vándoroltak a városban, mire elfoglalhatták végső helyüket.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/stalajcsi.jpg" alt="Strobl" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">Sokszor hosszú szövegben és archív képek formájában kapunk segítséget a kiállított művek mellé, így azok a csatolt történetekkel még érdekesebbek és színesebbek lesznek, mert betekintést engednek a kor erkölcseitől kezdve a politikán át a családi élet kulisszái mögé is. </p>
<p dir="ltr"><em>Megtekinthető</em>: 2026. július 22-től szeptember 19-ig</p>
<p dir="ltr"><em>Helyszín</em>: Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay terem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)</p>
<p dir="ltr"><em>Nyitva</em>: Keddtől szombatig 10-től 18 óráig </p>
<p dir="ltr">Borítókép: Gerbaud Emil Strobl Alajos műtermében; 1918; MuezeumDigitár; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum</p>
<p> </p>

A Képzőművészeti Egyetem idén egykori legendás tanárára, Strobl Alajosra emlékezik születésének 170. évfordulóján, és a kiállítás egyik fénypontjához be sem kell menni az épületbe.


Strobl, aki körülvesz

<p dir="ltr">Ahogy már írtuk korábban, a fesztiválra végül a szervezőket is meglepően nagyszámú, <a href="https://enbudapestem.hu/2026/07/21/383-an-jelentkeztek-a-budapest-play-utcazene-fesztivalra">383 jelentkezés érkezett</a>, amit végül 84-re szigorítottak, ezt nevezhetjük elődöntőnek. Őket azóta udvarias hangú üzenetben ki is értesítették, amiben a szervezők a gratuláció mellett elmondták, hogy a 10 különböző helyszínen milyen technikai feltételek várják majd a zenészeket, illetve felhívták a figyelmet a pontos megjelenésre. <strong>A legfrissebb és leginformatívabb hír pedig, hogy már el is készült <a href="https://budapestplay.hu/hu#beosztas">a helyszíni beosztás</a>, ahol figyelembe vették a zenészek kéréseit is, így feltételezhetően mindenki akkor és ott játszik, ahol szeretne, vagyis már csak a zenére kell koncentrálni. Ez a beosztás azért is hasznos, mert rögtön rá is tudunk kattintani az előadókra, ahol pár sor alapján megismerhetjük őket és egy videó alapján a várható élményről is benyomásaink lehetnek.</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-07-21-15.png" alt="Utcazene" width="1313" height="466">
<figcaption>Kép: Főpolgármesteri Hivatal/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr"><strong> </strong>Lesz itt a Dalfutárból ismert kismama, ismert zenészek háttérvokálosaként ismert, de most saját dalokkal készülő lány, elektronikus zenész gitárosok, de olyan zenész is, akinek bevallottan a szöveg a legfontosabb. 70 percnyi játékidőt kapott mindenkit, ez igazán nagy kihívás egy tapasztalt zenésznek is, de hogy mindez miért éri meg, arról <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/23/az-utcazenevel-mindenki-jol-jar" target="_blank" rel="noopener">itt</a> írtunk. </p>
<p dir="ltr">Július 30-án pedig indul a verseny, de főleg: Budapest annyi utcazenét fog hallgatni, amennyit talán még sosem. A zenészeknek sok nézőt – és kalapozás esetén jó bevételt – a városlakóknak pedig jó szórakozást kívánunk!</p>
<p><strong id="docs-internal-guid-29277594-7fff-fff7-ce0b-2442e7e404f7"><br><br></strong></p>

A Budapest Play Utcazene Fesztiválon QR kód beolvasásával lehet majd szavazni, a szavazattal pedig Sziget-jegyet lehet nyerni.


Már mind a 84 továbbjutót értesítették, megvannak a helyszíni beosztások is

<p>Közösségi közlekedéssel kifejezetten könnyen megközelíthető a kirándulás helyszíne. A <a href="https://futar.bkk.hu/stop/BKK_F04717?routeIds=|BKK_2870" target="_blank" rel="noopener">Budaörs, Városháza</a> buszmegállótól mindössze 20 percet kell sétálni a tekergős budaörsi utcákon, hogy a Kopárok legkisebb csúcsához a Kő-hegyhez érjünk. Az oda utat borászatok, XIX-XX. századi régi városi házak szegélyezik. A hegy tetején álló kápolna zarándokhely, előtte játsszák el minden évben a híres kő-hegyi passiót, a kilátás pedig már innen is gyönyörű. A hegy mellett található Kálvária-domb lábánál szintén egy szép kis kápolna, vízvételi lehetőséggel a közeli játszótéren. Ha kisgyerekkel szeretnénk túrázni, erre ez a két legalkalmasabb rész. Kevés gyaloglással nagyon szép helyekre juthatunk fel.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szalas-haz-budaars.jpg" alt="Egy" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Kessler Emma/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A Kő-hegy az egyetlen, amit teljesen körülölel a város, innen már nem kell az utcákon sétálni, hogy elérjük a hegylánc erdős részeit. Itt több különleges, védett faj is él, például a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) és a haragos sikló (Dolichopis caspius). A növényzet legjellegzetesebb részei a betelepített feketefenyvesek. A dolomitképződményekkel együtt ezek a fák igazi mediterrán érzetet adnak a tájnak. </p>
<p>Az erdő bejáratánál álló Odvas-hegyet szűk, egyszemélyes csapáson lehet körbejárni, egész Budaörs és a távolban Buda is látszik a hegytetőről. Akinek nincs kedve sziklát mászni, az megnézheti a lenti ösvényekről is könnyen megközelíthető Odvas-barlangot. A barlang ugyan kicsi, de remek pihenőhely, főleg a nyári melegben.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/odvas-barlang.jpg" alt="A" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Kessler Emma/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<p>A Kopárok egyik legszebb pontja a Farkas-hegy csúcsa. A piros jelzést követve, jóval könnyebben megmászható mint az Odvas-hegy. A hegy tetején a XX. század közepéig vitorlás-repülőtér állt, a romjai ma is láthatók egy emlékművel együtt (ami jelenleg javítás alatt áll). A Farkas-hegyről továbbhaladva a Szekrényes-hegy csúcsa már könnyen elérhető. Ugyan a Kopárok teljes területe a Budai Tájvédelmi körzet része, ezért szigorúan tilos letérni a kijelölt túraútvonalakról, de ez a rész fokozottan védett, így érdemes még jobban odafigyelni, mint a többi csúcsnál. Innen könnyen továbbhaladhatunk a mediterrán Sorrento-sziklákhoz, a Törökugratóhoz, vagy akár a Csíki-hegyek könnyebb ösvényeihez. Galériánkban még több látnivalót megcsodálhattok.</p>
<p>[gallery ids=465c7024-27e1-43f7-b835-1023a07a560d,63bca128-92f4-4295-bfb8-aaa619353221,e060082f-afd3-4543-889b-1f595726a31c,219c612e-a2d3-475f-848e-d342f6478dcf,cf5af89d-3d51-4e9c-a07a-7c389afaaabf]</p>
<p><em>Borítókép: Kessler Emma/Énbudapestem </em></p>

A budai piros jelzésű túraútvonal egyik legszebb szakasza a pár óra alatt bejárható budaörsi „hegyvidék". A kellemes családi sétától kezdve az évente megrendezett teljesítménytúráig rengeteg lehetőséget és szépséget rejtenek ezek a hegyek.

Túrázás a rejtett dolomit sapkákon – Budaörsi kopárok 

<p dir="ltr"><em>Ha valaki 3 éve pozitív meglepetésként értékelte a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/02/02/infansno-a-kapualjban-macsai-istvan-kiallitas-kiscelli-muzem-festeszet">Mácsai István festményeiből épített kiállítást a Kiscelli Múzeumban</a>, akkor most is kereshet magának egy újabb szabad délutánt, mert a napokban a <a href="https://fortepan.hu/hu/" target="_blank" rel="noopener">Fortepan</a> oldalán a művész közel ezer fotója vált böngészhetővé.</em></p>
<p dir="ltr">Mácsai István a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkülönlegesebb figurája volt, akinek festményeit a mesteri, fotórealisztikus pontosság és a mély, sokszor melankolikus atmoszféra jellemzi. Műveiben könnyű és ajánlott is elmerülni, a részletességük, a sokat magasztalt nosztalgia vagy egy jól elhelyezett képi poén mindenképp megéri a rájuk szánt időt. Művészete még most is mélyen alulértékeltnek tekinthető, aki esetleg csak ismerkedik a munkásságával, az pont jókor kapcsolódik be, most hogy a festők után a fotósok térképére is felkerült. </p>
<p dir="ltr">A <a href="https://enbudapestem.hu/2026/07/04/egy-mitosz-lerombolasa-volt-e-a-festok-modellje-es-muzsaja-budapest">Kieselbach nemrég bezárt, elképesztően sikeres kiállításán</a> felmerült a kérdés, hogy a magyar művészek vajon találtak-e elég ihlető erőt a budapesti emberek és közterek között bolyongva, ez a kérdés azonban Mácsaival kapcsolatban fel sem merül. Ezen a kiállításon Mácsai egyes festményei a pesti utcáról vagy a rakparton ücsörgő fiatalokról már ismerősként köszönnek vissza, a Fortepanra felkerült fotók viszont egyelőre még felderítetlen terület, hiszen azok kulcsszavak és többnyire leírások nélkül vannak sorba rakva. A <a href="https://fortepan.hu/hu/">Fortepan</a> szerkesztői ugyan kiemeltek a most elérhetővé vált 932 kép közül 70-et, de mi jó programnak találtuk végigpörgetni az összeset: különben lemaradtunk volna majd’ egy egész emberöltőnyi részletesen dokumentált budapestbolygóról. A közel ezer fotóból álló galéria a két világháború között indul és egészen a rendszerváltásig el is kísér minket. Számtalan családi élmény mellett és európai út között rendre visszaköszön az a budapesti városkép, amilyennek Mácsai látta azt, és amilyennek mi már nem fogjuk sohasem látni.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/maicsai1.png" alt="Mácsai" width="1748" height="1240">
<figcaption>Kép: Mácsai István hagyatéka/Fortepan/Mácsai István</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">A frissen előkerült fényképek egyébként nagyon könnyen beilleszthetők a festményei közé is, hiszen Mácsai világa nagyrészt Budapest több dimenzióban vett értelmezéséből áll, egy téren és időn átívelő univerzumból, amiben a dunai panorámáról zoomol a parkoló autók közé, hogy aztán egy zöldség-gyümölcsös árukészletén időzzön el. Újabb izgalmas réteg és párhuzamos világok közötti váltás megtalálni azokat a fotókat, amik közvetlen ihletői voltak festményeinek, legyen szó akár a télbe borult körútról, egy árkádok alatt parkoló autóról vagy a rakparton zenélő fiatalokról. Az újabb dimenzióhoz – ami például megengedi azt is, hogy egy oroszlán sétáljon be a lakásba a körgangról – már szükség volt a festészet szabadságára is. </p>
<p dir="ltr">Még izgalmasabb példa lehet a Téli vadászat című festményének története, aminél a művész a saját kamerájával, utcán rögzített képet emelte a mágikus realizmus szintjére, feszültséget illetve játékosságot teremtve a múlt és a jelen között, hiszen a festményen a 20. században befotózott és behavazott körútra terelte Bruegel reneszánsz vadászait a Vadászok a hóban című képről, akik nyilván azóta is töprengenek, hogy mégis hol vannak, és vajon milyen vicceskedvű varázsló dobta őket egy állatkereskedés elé.  </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/maicsai2.png" alt="mácsai" width="1748" height="1240">
<figcaption>Kép: Mácsai István hagyatéka/Fortepan/Mácsai István</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">Megismerhetjük Mácsait magát is a családjáról és a baráti társaságról készített fotóin keresztül, látszik, hogy imádta az autókat, sokat utazott – talán azt is érdemes lenne mélyanalízisnek alávetni egyszer, hogy mi fogta meg az angol, olasz, lengyel városképekben turistaként és ezt összevetni a magyar valóság sokszor borúsan ábrázolt valóságával. Az ezres galériában 1956 eseményei mellett az Oktogon neonjai, emberi portrék, családi autó portrék ugyanúgy felbukkannak, mint az utca embere vagy az emberek utcái, mondjuk Óbuda omladozó házaival. A fotókon számos, ma már ismert festményt látunk a háttérben, modelleket az előtérben: mind-mind kis kulcslyukak a Mácsai-család mindennapjaiba, a hatalmas Mácsai-örökség többnyire fekete-fehérben ábrázolt, de színes világába.<strong><br></strong></p>
<p dir="ltr"> </p>
<p> </p>

A festmények után fotókon keresztül is közelebb kerülhetünk Mácsai Budapest-képéhez, összehasonlíthatjuk más művészekével, de akár a sajátunkkal is.


Tovább tágul a Mácsai-univerzum a most előkerült közel 1000 privátfotón keresztül

<p>Cserna Hajnalka július 14-én arról <a href="https://www.facebook.com/cserna.hajnal/posts/pfbid0k39XJz1WzwGCfivJeQPbe3gQqxnd2yZ1asCqgNCsciTfCojsPHMHbH8oLfQdGvD5l">számolt be</a>, hogy július 11-12-i hétvégén a játszótérrel szemben <strong>kidőlt az útra egy nagy fa</strong>. Az eset éjszaka történt, úgyhogy nem történt nagyobb baj, azonban, ha nem vigyázunk, előbb-utóbb történhet.</p>
<p>Mint írja,</p>
<blockquote>
<p>a faállomány jelentős része ugyanis leromlott állapotú,</p>
</blockquote>
<p>az elmúlt évek tartós aszálya pedig tovább gyengítette őket. Sajnos egyre több szárad ki, és válik balesetveszélyessé. „Szinte napról napra tapasztalható újabb veszteség” – mondja Cserna.</p>
<p>A FŐKERT munkatársai évek óta azt tapasztalják, hogy kéréseik ellenére, szervezett edzések során TRX-es köteleket és egyéb eszközöket rögzítenek a fák törzsére, illetve ágaira, és</p>
<blockquote>
<p>azokat ismétlődő, dinamikus terhelésnek teszik ki.</p>
</blockquote>
<p>A kötelek és rögzítőhevederek károsíthatják a kérget, nyomást és dörzsölést okozhatnak, a testsúllyal végzett gyakorlatok pedig olyan ágakat és ágrészeket is terhelhetnek, amelyek állapota kívülről nem ítélhető meg, holott mint mondja, „minden megóvott ág, minden sértetlen törzs különösen értékes”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirt.jpg" alt="„Sportolók&quot;" width="1200" height="900">
<figcaption>Kép: Cserna Hajnalka/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A fákra történő felmászás is ágak letörését, kéreg- és koronakárosodást okozhat, tovább gyengítheti a fákat, megannyi kis repedés fertőzési kaput nyithat, és az ott élő állatokat is zavarhatja. Ez nemcsak a fákat veszélyeztetheti,</p>
<blockquote>
<p>hanem súlyos baleseti kockázatot is jelent.</p>
</blockquote>
<p>A vezető felidézett több esetet is. Az egyiknél az egyik tölgyfánál egy teljes középiskolai osztályt küldött fel a pedagógus a fára. Amikor jelezte, hogy ez a fa számára káros, azt a választ kapta: „Ha elkészül a csoportkép, lejönnek.”</p>
<p>„Egy fénykép néhány másodperc alatt elkészül. Egy letört ág, egy megsérült kéreg vagy egy túlterhelt, megrepedt ágrész következménye azonban</p>
<blockquote>
<p>akár visszafordíthatatlan is lehet” </p>
</blockquote>
<p>– magyarázza.</p>
<p>„Nem tudjuk sajnos minden fa környezetét lekeríteni, televénnyel védeni. <strong>Nem is a testmozgást szeretnénk korlátozni</strong>. A Gellért-hegy mindenkié, és örülünk annak, hogy sokan választják kikapcsolódásuk helyszínéül. Arra kérünk azonban mindenkit, hogy az edzéshez</p>
<blockquote>
<p>ne használja rögzítési pontként a fákat,</p>
</blockquote>
<p>különösen ne a természetvédelmi területen álló egyedeket!”</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gellerthegyi.jpg" alt="Dekoráció" width="1600" height="901">
<figcaption>Kép: Cserna Hajnalka/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A főkertesek azt mondják, <strong>évek óta kongatják a vészharangot a fákkal kapcsolatban</strong>, de még mindig nem elég hangosan.</p>
<p>A Gellért-hegy országos jelentőségű védett természeti terület, „hivatkozhatnék itt a Büntető Törvénykönyvre és a természetvédelmi törvény megsértésének jogkövetkezményeire, azonban (egyelőre) csak kérünk mindenkit, hogy az ünneplés és a közös program során</p>
<blockquote>
<p>vigyázzon a helyszín legértékesebb vendéglátóira,</p>
</blockquote>
<p>a fákra, hogy még sokáig árnyékot adhassanak a következő osztályoknak, családoknak és születésnapi ünnepségeknek is”!</p>

A FŐKERT gellérthegyi üzemegységének vezetője arra kér mindenkit, hogy az edzéshez ne használja rögzítési pontként a fákat, különösen ne a természetvédelmi területen álló egyedeket, és hogy a helyszínen dolgozó kollégáik jelzését és a fák védelmét szolgáló kéréseiket tartsák tiszteletben.

Azt kérik a főkertesek, hogy edzéshez senki ne használja a Gellérthegy fáit

<p> </p>
<p><strong>1.    Városligeti Kertmozi a Pavilon kertben</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/varosliget-kertmozi.jpg" alt="Városligeti" width="757" height="397">
<figcaption>Kép: Dócs Benedek /welovebudapest</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A városligeti kertmozizás több mint százéves hagyományát viszi tovább a Pavilon kert ingyenes vetítéseivel. Szerdánként olyan klasszikusokat láthatunk, mint a Ponyvaregény vagy a Good Will Hunting, péntekenként a romantikus filmeké a főszerep, szombaton pedig kifejezeten családi moziesteket tartanak.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://budappest.hu/budapest-programok/varosligeti-kertmozi-2026-ingyenes-szabadteri-filmvetitesek-a-pavilon-kertben" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>2.    PikNik Mozi -Óbudán</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/piknik-kertmozi.jpg" alt="Emberek" width="1136" height="852">
<figcaption>Kép: Facebook/PikNik Mozi/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
</figure>
</div>
<p>Több különböző helyszínen valósul meg az idei PikNik mozi, az Óbudai Nyár programsorozat részeként. A filmválaszték éppolyan változatos, mint a helyszínek: Sakáltanyától a Garfield 4.-ig minden van, a belépés pedig ingyenes.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.obudainyar.hu/esemeny/piknik-mozi-2026/" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>3.    Dankó kertmozi – Józsefváros</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240529mm0749.jpg" alt="URBANITY" width="573" height="382">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>A Dankó udvarban található ingyenes kertmozi kifejezetten gyerekeknek szóló filmeket vetít, remek családi program lehet meglátogatni. Az udvar sötétedés előtt is számos foglalkozással várja a gyerekeket: lehet agyagozni, kosarazni, tollasozni és makramézni is.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://facebook.com/events/s/a-danko-kertmozi-bemutatja-fel/1354175033272461/" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a> </li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>4.    Újbudai Kertmozik sorozat a Bikás parkban</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bikas-park-kertmozi.jpg" alt="Emberek" width="510" height="510" is="">
<figcaption>Kép: Facebook oldala/B32 Galéria és Kultúrtér<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
</figure>
</div>
</figure>
</div>
<p>Augusztusban az Újbudai Kertmozik programsorozat a Bikás parkba költözik. A Kelenföldi Városközpont ikonikus parkjában vetített filmek inkább felnőtteknek szólnak, de a belépés itt is teljesen ingyenes.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.facebook.com/events/2030592535001239/2030592548334571/?active_tab=about" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>5.    Kertmozi a Ruttkai Éva parkban -XIII. kerület </strong></p>
<p> </p>
<p>A park névadójának, Ruttkai Éva színésznőnek a filmjeit vetítik az öreg fák alatt. A gyerekeket a Fantasztikus nagynéni (1985) várja, teljesen ingyen.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1708375857956636&amp;set=a.485903373537230&amp;type=3" target="_blank" rel="noopener">részletek itt. </a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>6.    Budapest Kertmozi a Városháza Parkban </strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz329713bb202406280005-150-1.jpg" alt="2024.06.28." width="611" height="407">
<figcaption>Kép: Barta Bálint/Énbudapestem<br><br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>A Városháza Pop Up Parkban már hagyománnyá vált a nyári kertmozizás. A Michael Ende klasszikus gyerekkönyvéből készült Momo, az Ördög Prádát visel 2. és A Tyúk is műsoron lesznek az idei nyáron, mint mindig, most is ingyenesen.  </p>
<ul>
<li>További <a href="https://bpkertmozi.hu/#musorlista" target="_blank" rel="noopener">részletek itt. </a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>7.   Kertmozi a Római-parton - Fellini Római Kultúrbisztró</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fellini-kertmozi.jpg" alt="fellini" width="649" height="364">
<figcaption>Kép:Fellini Római Kultúrbisztró<br><br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>Ha valaki vízparti moziélményre vágyik, akkor nem kell tovább keresgélnie. A Fellini bisztró ingyenes vetítésein a Dunaparton strandszékekből nézhetünk filmeket. Az elsősorban kortárs európai filmek között mindenki találhat újdonságot, bár ezek a filmek inkább felnőtteknek szólnak.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.instagram.com/p/DZ609xuNSAs/" target="_blank" rel="noopener">részletek itt. </a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>8.    Virág Benedek ház kertmozi</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/virag-benedek-haz-kertmozi.jpg" alt="Egy" width="627" height="418">
<figcaption>Kép: Virág Benedek ház/Facebook<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>Az egykori Tabán megmaradt kis szigete a Virág Benedek ház. Belső udvarát sokan nem ismerik, pedig nagyon hangulatos, egy százéves diófa is áll benne, nyáron pedig kertmozinak ad otthont. A jegyek kerületi lakosoknak és gyermekeknek mindössze 1000 forintba kerülnek, és a teljes értékű jegy ára is csak 2000 Ft.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=1427388112764065&amp;id=100064786686639" target="_blank" rel="noopener">részletek itt. </a></li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>9.    Kertmozi a Klebelsberg Kultúrkúriában – Pesthidegkút</strong></p>
<p> </p>
<p>A gyönyörű Klebelsberg kúria melleti művelődési ház udvarán rendezik be minden évben a kertmozit. A családi mozizáshoz tökéletes a hely, és idén például a Mágikus Állatok Iskoláját is adják. A belépő ára 2000 Ft.</p>
<p> </p>
<ul>
<li>További <a href="https://www.facebook.com/events/1009349661642828/1009349664976161/?locale=hu_HU" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a> </li>
</ul>
<p> </p>
<p><strong>10. Hunyadi téri kertmozi – Terézváros</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/budapest-kertmozi-3-fb.jpg" alt="Budapest" width="663" height="442">
<figcaption>Kép: Budai Önkormányzat/Facebook<br><br></figcaption>
</figure>
</div>
<p>A belváros közepén lévő kis parkban különleges hangulatú kertmozi bújik meg. Olyan klasszikusokat játszanak, mint a Szerelmes Shakespeare és a Jézus Krisztus szupersztár. Remek hely egy barátokkal eltöltött estéhez.</p>
<ul>
<li>További <a href="https://eotvos10.hu/esemenyek/kategoria/programok/film/" target="_blank" rel="noopener">részletek itt.</a> </li>
</ul>
<p> </p>
<p><em>Borítókép: Barta Bálint/ÉnBudapestem </em></p>

A kellemes nyári estéken nem kell bent kucorogva filmet néznünk, hiszen ilyenkor Budapest-szerte várnak a jobbnál-jobb kertmozik. Itt van pár hely, ahová akár családdal, akár baráti társasággal indulunk, garantáltan megtaláljuk a megfelelő filmet. 

Ha nyár akkor kertmozi – 10 kertmozi a Városligettől Békásmegyerig 

<p dir="ltr">A Best of Diploma évről évre a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanévzáró időszakának egyik legfontosabb eseménye. a hazai művészeti felsőoktatás legnívósabb éves seregszemléje, amely a frissen végzett hallgatók legkiemelkedőbb diplomamunkáit mutatja be az érdeklődőknek, immár 20 éve. <strong>Az esemény nem csupán egy egyetemi vizsgakiállítás, hanem egy komoly presztízzsel bíró kulturális esemény, amely hidat képez az akadémiai világ és a professzionális művészeti szcéna között, maga a Best of Diploma-kiállítás pedig az egészet konvertálja egy az átlagemberek által is felfogható és értékelhető szintre.</strong> A kiállítás alapkoncepciója szigorú szakmai szelekcióra épül: miután a végzős hallgatók megvédik diplomamunkáikat, egy szakmai zsűri választja ki az adott évfolyam legígéretesebb, leginnovatívabb alkotásait. A legjobb diploma művek kiválasztása során a magas művészeti és szakmai színvonalat tekintik elsődleges szempontnak vagyis a döntés a művek koncepcionális erejének, technikai megvalósításának és a mögöttük álló kutatási háttér – a szakdolgozatban megfogalmazott elméleti megalapozottság – együttes értékelésén alapul. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bestof2.jpg" alt="Best" width="3000" height="2250">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p><strong>Az itt bemutatott művek forrása valamiféle feldolgozásra váró szorongás, a kiállítás műtárgyai pedig tűpontosan reflektálnak a kor aktuális kérdéseire: az identitáskeresésre, a társadalmi és generációs traumákra, a testképre, valamint a technológia és az emberi létezés kapcsolatára. Ebben benne van természetesen a social média hatása, a múlandóság feldolgozása és bemutatása, az ember élővilágra gyakorolt hatásának szemléltetése egy fácánvadászaton keresztül, szégyenérzet elemzése egy középkori szőttes segítségével, a felejtés hatása egy óriási, recehorgolásos technikával készült családi fényképen keresztül, a méz, mint rituális szent anyag felhasználása, a határok elmosása a báb és hangszer között. </strong>Alkotásaikban nem csupán kérdések fogalmazódnak meg, hanem egy érzékenyebb, emberibb világ iránti igény is, még akkor is, ha van olyan hallgató, aki a saját halálának a megrendezésével nyerte el a lehetőséget, hogy kiállíthat a <a href="https://arthab.hu/">HAB-ban</a>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bestof.jpg" alt="Best" width="3000" height="2250">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p dir="ltr">A tárlat sokszínűsége a különböző egyetemi tanszékek együttéléséből fakad: a hagyományos műfajok, mint a festészet, a szobrászat és a grafika, tökéletesen megférnek az intermédia, a látványtervezés, valamint a digitális és konceptuális művészet legújabb törekvéseivel. A kiállítás azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert hiteles látleletet ad a jövő művészetéről is. A Best of Diploma ideája arra is tökéletes, hogy betekintést enged egy zárt világba, hogy mivel foglalkoznak a <a href="https://www.mke.hu/" target="_blank" rel="noopener">Magyar Képzőművészeti Egyetem</a> falain belül, vagyis hol tart ma a magyar képzőművészet – hiszen ez a kérdés rendszeresen adja magát a közvetítő médiumok evolúciójának következtében is – milyen kihívásokkal szembesíti a hallgatóit. Legyenek akár restaurátorok, szobrászok, grafikusok, vizuális művészek vagy díszlettervezők, fontos, hogy kinek milyen a reakcióideje, megoldásának minősége, hogy adott palettából, ki tud-e keverni olyan választ, ami érvényes 2026-ban. </p>
<p dir="ltr"><em>A bemutató a belváros szívében, az Andrássy úti Hungarian Art &amp; Business (HAB) művészeti központban kapott helyet 3 emeleten, és 2026. augusztus 9-ig látogatható díjmentesen</em></p>
<p> </p>

Az eutanáziakapszula, a fából faragott PET palack, és az anakronisztikusnak ható horgolás rituális műveletével feldolgozott családi fotó találkozása a szorongáskultúránkkal. Kiállítás látható egy világból, ahol a problémákat nem coach-ok, hanem művészek oldják fel.


Best of Diploma 2026, Best of jövő képzőművészei

<p>2026. június 23-án indult a nevezés a fesztiválra, és ahogy lapunk <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/30/nehez-helyzetben-van-a-zsuri-tobb-szaz-jelentkezo-lesz-a-budapest-play-utcazene-fesztivalon">beszámolt róla</a>, <strong>már a regisztráció első hetében 120-an jelentkeztek</strong>.</p>
<p>A szervezők <a href="https://www.facebook.com/budapestplay/posts/pfbid0NQsNN7EpqKsnLr5doM3CXrzC3Sgt13etZDDdVhXeyB8DUzVrisMSKB6GkLqVSzSFl" target="_blank" rel="noopener">tájékoztatása szerint</a> a zsűri most javában dolgozik, hogy összeállítsák, kik jutnak tovább Budapest első Utcazene Fesztiváljának következő fordulójába.</p>
<p>A fesztivál programját és a fellépőket a jelentkezés lezárása után</p>
<blockquote>
<p>július 23-án 11:00-ig teszik közzé </p>
</blockquote>
<p><a href="https://budapestplay.hu/hu" target="_blank" rel="noopener">a weboldalon</a> és a fesztivál hivatalos <a href="https://www.facebook.com/budapestplay" target="_blank" rel="noopener">Facebook oldalán</a>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/utcaizen.jpg" alt="utcazenész" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Budapest Play/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p>A közönség július 30–31-én, augusztus 1-jén, valamint augusztus 6–8. között zajló Budapest Play – Budapesti Utcazene Fesztivál és Versenyen szavazhat kedvenceire.</p>
<p>A fesztiválon ezeken a helyszíneken lehet majd találkozni az előadókkal: Deák tér, Batthyány tér, Fény utcai piac, Nagyvárad tér, Fábián Juli tér, ALLEE előtti tér, Margitsziget bejárat, Örs Vezér tér, Keleti Pályaudvar, Rakpart – Meder.</p>
<p>Minden előadónak 2 időpontot fognak felajánlani a szervezők, belvárosi és külső helyszínen.</p>
<p>A közönségdíjas előadó</p>
<blockquote>
<p>fellépési lehetőséget kap az idei Szigeten, </p>
</blockquote>
<p>a szakmai zsűri pedig további 5–6 zenészt juttat be a Sziget utcazenei programjába, emellett a legjobbak értékes szakmai díjakban részesülnek.</p>
<p>A produkciókra szavazók között is kisorsolnak a szervezők a 0. napra szóló napijegyeket.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-07-21-15.png" alt="Utcazene" width="1313" height="466">
<figcaption>Kép: Főpolgármesteri Hivatal/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A zsűri tagjai pontozással szavaznak, akiktől</p>
<blockquote>
<p>a nyertesek szakmai mentorációt kapnak</p>
</blockquote>
<p>egy kiválasztott saját dal elkészítéséhez a verseny után.</p>
<p>A zsűri tagja Biczó Andrea, a Budapest Park PR menedzsere, Somody Áron zenei producer, dalszerző és előadó és Szepesi Mátyás zenész, dalszerző és előadó.</p>
<p>A szervezők</p>
<blockquote>
<p>hároméves szakmai együttműködést vállalnak</p>
</blockquote>
<p>annak érdekében, hogy a Budapest Play hosszú távon is a főváros kulturális életének meghatározó eseményévé váljon.</p>
<p>A partnerek között megtalálható a Sziget, a Budapest Park, a Dugattyús, a Buda Szóda, a Fény Utcai Piac és a Visit Hungary.</p>

A napokban lezárult a nevezés, a Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint közel 400-an jelentkeztek a Budapest Play Utcazene Fesztiválra.

383-an jelentkeztek a Budapest Play utcazene fesztiválra

<div id=":183">
<div id=":184"></div>
<div id="avWBGd-19"></div>
</div>
<div>
<div id="avWBGd-20"></div>
<div id=":18e" tabindex="-1"></div>
<div id=":186">
<div id=":185">
<div id="avWBGd-23">
<div dir="ltr">
<div>
<p>Amikor az egész világ Victor Vasarelyt, azaz Vásárhelyi Győzőt ünnepelte mint a képzőművészet megújítóját, Magyarországon Felekiné Gáspár Anni kapott Munkácsy-díjat Füttyös kalauznő című festményéért. Noha e tény tökéletes példázata annak is, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában, ez Vasarely esetében többszörösen sántít; ő ugyanis – ismerve a hazai viszonyokat – meg sem próbálkozott hazai karrierrel. Legfőképp azért, mert így élete végéig következetes maradhatott ahhoz, amit tanárától a húszas évek végén tanult meg idehaza, Bortnyik Sándor műhelyében. „Döntő eseménye életemnek (...) Ott találkoztam először a modern plasztika gondolatával, ott értettem meg, hogy mindennek, tehát a művészetnek is haladnia kell a korral. Nincs sok értelme napjainkban olyan képeket festeni, amilyeneket a középkorban a reneszánsz alatt, a neoklasszicizmus korában vagy a század elején festettek mestereink.</p>
<blockquote>
<p>A kultúrértékek bizonysága szerint minden korból csak az autentikus újítók művei maradtak fenn, s ezt az igazságot én rögtön magamévá tettem, és törhetetlen akarattal indultam el az ismeretlen ígéretek nehéz útján</p>
</blockquote>
<p>– nyilatkozta Vasarely ifjú korára visszaemlékezve. </p>
<p>Az életmű ismeretében elmondható, hogy küldetését teljesítette,  sohasem tért le az általa kijelölt útról, nem dőlt be divatoknak és az olcsó megoldásokat is hanyagolta – ezzel nemcsak önmagát és saját művészetét találta meg; Vasarely képzőművészként eljutott oda, ahová csak nagyon kevesen a XX. században: alkotásaival teljesen új fejezetet nyitott a művészet történetében.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vasarnyiiit.jpg" alt="Vasarely" width="3567" height="2378">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A Szépművészeti Múzeumban a mester 120. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás is ezt támasztja alá. Persze a kurátorok, Pócs Veronika, a budapesti Vasarely Múzeum muzeológusa és Zombori Mónika, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének muzeológusa biztosan nem a „méltán világhír” bizonyítását és reprezentációját vállalták, ám a kifejezett nagy léptékű, méreteiben talán csak a híres 1969-es Műcsarnokbéli „bemutatkozó kiállításhoz” hasonlítható tárlat megtekintése után nem lehet vita tárgya a művész jelentősége…</p>
<p>A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait: a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. „A bemutatott művek érzékeltetik azt a következetesen épülő gondolati ívet, amelyben a forma, a szín és a mozgás viszonya nem pusztán esztétikai kérdésként, hanem a modern vizuális nyelv alapvető elemeként jelenik meg.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vasar4.jpg" alt="Vasarely" width="5587" height="3725">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p> A látogatók képet kaphatnak arról is, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen műtermi keretek közül, hogy a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon” – olvasható a Szépművészeti Múzeum ismertetőjében. Ennek bizonyítására a kiállítás azokat a művész által létrehozott intézményeket említi, amelyeket lehet ugyan Vasarely-múzeumoknak nevezni, de ezeken a bemutatóhelyeken nemcsak műtárgyakat tekinthetnek meg a látogatók, hanem az alkotói szándék szerint olyan vizuális rendszer tárul fel előttük, amely kutatható, tanítható. A hétköznapokhoz jobban köthető, hogy a Vasarely-motívumok kiszabadultak a kiállítóterekből, és például lakótelepek házainak homlokzatáról köszönnek vissza ránk.</p>
<blockquote>
<p>A Vasarely nevével fémjelzett stílus, az op-art egészen rendkívüli hatás gyakorolt a hatvanas évek divatvilágára, miképp a dizájnjára is.</p>
</blockquote>
<p>Az op-art motívumok a popkultúra meghatározó vizuális elemeivé váltak, kis túlzással, felhúzták a sorompót a kortárs képzőművészet következő nagy dobásának, a pop-artnak. Amelyben teljesen feloldódtak az op-art toposzai, és már szó sem volt következetességről, a tudomány megismerésére irányuló olthatatlan vágyról.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vasar1.jpg" alt="Vasarely" width="5668" height="3779">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A korai művek közül a 1938-as Mitin című reklámgrafikája a legdöbbenetesebb. Ebben ugyanis teljesen kiforrottan jelenik meg mindaz, ami egy Vasarely-művet rögtön felismerhetővé tesz. A sakktáblaszerű felület a kompozíció különböző pontjain torzít hullámzik és gömbszerűen kiemelkedik Ám ez még ösztönös nekirugaszkodás volt, elmélet nem állott mögötte. Ugyancsak 1938-as keltezésű az 1959-ben készült híres Zebrák című művének előzménye. Látszólag ugyanolyan, ám az apró különbségek épp annyi változást idéznek elő, hogy ha megmagyarázni nem is tudjuk, de nyilvánvaló, hogy az miért válhatott világhírűvé, a másik meg miért nem.  A Szépművészeti Múzeum kiállítása talán az első alkalom, hogy olyan 1940-es évekből származó műveket is láthatunk, amelyeket csak tévutasnak nevezett alkotója. Nem véletlenül: ha Vasarely azon az úton haladt volna, amely az efféle képek alkotóit tereli egy irányba, talán soha nem hallottuk volna róla.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vasarzebra.jpg" alt="Vasarely" width="4991" height="3327">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Vasarely nagy felismerése az volt, hogy szemben a XX. század legtöbb irányzatával egyáltalán nem volt harsány, nem volt ordenáré, nem volt nárcisztikus, nem emberiség mocskát akarta sajátos módszerekkel eltüntetni.</p>
<blockquote>
<p>Nem az emberiség fájdalmát, a fizikai/szellemi/lelki nyomort nézte, hanem a reménységét: a tudományt, amely az űrkorszak előszobájában készülődött sokszoros forradalmakra</p>
</blockquote>
<p>„Most pedig megkísérlem egy általános helyzetkép gyors vázlatát. Nagyot fordult egynéhány évtized alatt a világ. A dinamikus gépek meggyorsították a haladást, s dialektikus gépek, mint a nyomdatechnika, a mozi, a televízió, a rádió és az elektronikus agyvelők egyre szédítőbb iramban informálnak minket, mennyiségileg és minőségileg, a földteke színpadán történő változásokról. A népek közel kerültek egymáshoz, lehetővé vált kultúrák, eszmék és találmányok kicserélése; az emberi és elvont tudományokat új alapokra fektették, a matematika, a fizika, a kémia, a genetika, a csillagászat, az ökonómia, a szociológia, a pszichológia, a kibernetika már nem egy misztikus, idealista, egocentrikus és maradi emberhez szólnak, hanem egy öntudatos, tudni vágyó, materialista és szociális gondolkodású lényhez” – nyilatkozta 1970-ben, hozzátéve, hogy a romantikus egyén, a gőgös zseni művész helyett speciális szaktudású csoportoknak kellene képviselniük a művészetet. „A festő nem ihletett, inspirált valaki, hanem képzett kutató, hasonlatos a tudóshoz, aki tisztában van az emberiség testi, fizikai és szellemi jogaival.</p>
<blockquote>
<p>Mi tanúi vagyunk egy technológiai világtársadalom fájdalmas, de sokat ígérő születésének.</p>
</blockquote>
<p>A múlt ideológiai forradalmai lassan meghozzák gyümölcseiket, a materialista javak elosztásával párhuzamosan, az embermilliók igényelni kezdik a kultúrjavak elosztását is, a művészet tehát közkincs kell legyen” – jelentette ki 56 évvel ezelőtt és általánosságokat illetően prognózisa helytállónak bizonyult. Ám egyvalamiben hatalmasat tévedett. Ő kultúrjavak alatt bizonyosan nem azt értette, amit mai átlagember.</p>
<p><em>A kiállítás augusztus 12-ig látható a Szépművészeti Múzeumban</em></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>

A Szépművészeti Múzeum nagyszabású emlékkiállítással tiszteleg a világ leghíresebb magyar származású képzőművésze előtt.

Vasarely öröksége:  „A festő nem ihletett, inspirált valaki, hanem képzett kutató"

<p dir="ltr">A Városháza toronysisakja 2025 december 12-én került a földre. Le kellett emelni, mert a faszerkezet sok eleme – különösen a tornyot tartó és rögzítő talpgerendák koszorúja – elkorhadt – í<a href="https://www.facebook.com/ero.zoltan/posts/pfbid0oisMQxYkwdyTrguPpfuYs4Rrp6vNSkEst1c5rYHXV8oxn241yUrVzB3wHx8DRxRMl" target="_blank" rel="noopener">rja Budapest főépítésze, Erő Zoltán. </a></p>
<p dir="ltr">Még a leemelés előtt a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/12/varoshaza-egy-kaszarnyaban-a-varoshaza-tomb-elmult-120-eve-galeria">Városháza történetéről szóló cikkeket jegyző kollégámmal</a> pár éve találtunk rá az információra az Arcanumot böngészve, hogy az épület utolsó felújításakor, <strong>a hatvanas évek végén időkapszulát rejtettek el az óratorony tetejének gömbjében, a villámhárító alatt</strong>. Azóta sokszor tekintettünk fel vágyakozva a belváros fölé magasodó csúcsdíszre, hogy hajh vajon mi lehet benne pontosan, és látni fogjuk-e mi valaha ezt az időkapszulát, és lőn, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/12/16/mult-szazadi-idokapszulat-talaltak-a-varoshaza-oratornyanak-rezgombjeben">december közepén ez teljesült is</a>. És hát ezt az érzést a jövő generációitól sem szép dolog elvenni, úgyhogy a mostani felújítással is új időkapszula került a toronyba.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260630mm50662.jpg" alt="2026." width="3200" height="2133">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260630mm51012.jpg" alt="2026." width="3200" height="2133">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Ez a Fővárosi Diákközgyűlés tagjaival közösen összeállított új időkapszula a mai Budapest és a kor lenyomatát őrzi majd az utókornak. Egy Magyar Nemzet és Népszava – azóta mindkettő megszűnt napilap lenni – a választások másnapján megjelent, április 13-i száma lett elcsomagolva az utókornak. Mellé korabeli pénzek és a felújítás tervei is bekerültek a lehegesztett hengerbe. Illetve a Diákközgyűlés tagjai egy mostani szlengszótárat és a jövőnek írt leveleket is elhelyeztek. Megkértek két diákot is, hogy írják meg, hogyan telik egy napjuk és hogyan élnek most, illetve ismert előadók, zenészek írtak a 2100-ban élő fiataloknak üzeneteket. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260630mm51062.jpg" alt="2026." width="3200" height="2133">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A leemelt toronysisaknak az eltelt hónapok során nem csupán az ácsszerkezete és a bádogos munkája újult meg, hanem sok mindent meg is tudtunk arról a kincsről, ami mindig is a szemünk előtt volt, de nem igazán törődtünk vele – írja a főépítész.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260715mm55802.jpg" alt="2026." width="4699" height="3132">
<figcaption>Kép: Merész Márton/enbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Közismert hogy a mai Városháza nem erre a célra épült, hanem katonakórháznak, invalidusháznak – a török harcokban megsebesült katonák otthonának. Az építész, Anton Erhard Martinelli 1728-ban hatalmas, négy udvaros épületet tervezett, ami azonban sohasem készült el ebben a formában: a középkori városfalat annak idején nem bonthatták el, így csak a ma ismert épületszárnyak készültek el 1741-re. Ebben az épületegyüttesben viszont a középtengelyben három emelet magas templomtér készült, amit 1735-ben szenteltek fel. Ennek tere ma a díszterem. A torony tehát templomtoronynak épült, két haranggal, toronyórával. Épp akkora is, mint egy korabeli templomtorony – csak a hatalmas épülethez képest tűnik kicsinek - folytatja Erő Zoltán a beszámolót.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260715rr55722.jpg" alt="2026." width="3148" height="2098">
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260715ga50652.jpg" alt="2026." width="5375" height="3583">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Mitől különleges a torony?</h3>
<p dir="ltr">Miközben kerestük a torony előképét, idősebb testvérét az egykori Pesten vagy Budán, arra kellett rájönnünk, hogy valószínűleg ez az egyik legöregebb megmaradt torony a városban. Az átalakítások is elkerülték, a II. világháborús ostrom során is csak kisebb sérülés érte, a két harang közül az egyik minden világégés és fémbegyűjtés dacára a helyén van, az öntött évszám 1735-ös, ez tehát a templomszentelés idejére a helyére kerülhetett. A Belvárosi templom toronysisakja 1739-re kapott barokk toronysisakot, az Egyetemi templom tornyai csak 1770-re készültek el. A budai városháza tornya 1723-as, ez tehát valószínűleg a legöregebb torony a mai Budapesten – de ez jóval kisebb méretű.</p>
<p dir="ltr">A toronyban magában tehát látható az egyik eredeti harang, és egy palánkkal kerített zárt dobozban egy sokszor átépített, modernizált, de már nem működő barokk óramű. Van tehát toronyóra lánccal. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260715ga50792.jpg" alt="2026." width="5180" height="3453">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Mi minden történt a helyreállítás során?</h3>
<p dir="ltr">A leemelés pillanatában a szakértők és a kivitelezők úgy becsülték, hogy a fa szerkezetek 70%-t ki kell cserélni, legfeljebb 30% tartható meg. Szerencsére a munkák során kiderült, hogy épp fordított az arány – a faanyag 70%-t meg lehetett tartani, még a deszkázatból is több négyzetmétert meg lehetett őrizni. Ez persze igen gondos, aprólékos munkát és sok időt kívánt. Kiderült az is, hogy a közel 300 éves faszerkezet fenyőanyaga jóval tömöttebb, sűrűbb és nehezebb mint a mai fűrészárúk. Új héjazat készült nemes cink lemezek felhasználásával.</p>
<p dir="ltr">A toronysisakot végül 2026. július 15-n visszaemelték, de ezzel közel sincs vége a felújításnak, a kőműves és asztalos munkák még hátra vannak, zárja a beszámolót a főépítész. </p>

2025 utolsó napjaiban került le a Városháza óratornyának igencsak megviselt sisakja, hogy aztán alapos vizsgálatok után – ekkor került elő a 60-as évek végéből származó időkapszula is – megújulva, új cinkburkolattal és megerősített faszerkezettel visszakerüljön évszázados helyére, belsejében a jövőnek szóló üzenettel. 

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

5 különleges, rejtett templom Budapesten

Amikor az ismerőseid még a netről tudták meg, hogy hol voltál tegnap

Aki világrekordot felállítva áttekert Kanadán – Szőnyi Ferenc a Városmajori Szabadtéri Színpadon

A XXII. kerületi vadászkastély, ahol jógázhatsz is

Strobl, aki körülvesz

Már mind a 84 továbbjutót értesítették, megvannak a helyszíni beosztások is

Túrázás a rejtett dolomit sapkákon – Budaörsi kopárok

Tovább tágul a Mácsai-univerzum a most előkerült közel 1000 privátfotón keresztül

Azt kérik a főkertesek, hogy edzéshez senki ne használja a Gellérthegy fáit

Ha nyár akkor kertmozi – 10 kertmozi a Városligettől Békásmegyerig

Best of Diploma 2026, Best of jövő képzőművészei

383-an jelentkeztek a Budapest Play utcazene fesztiválra

Vasarely öröksége: „A festő nem ihletett, inspirált valaki, hanem képzett kutató"

Új időkapszulával a belsejében került a helyére a Városháza megújult tornya

Közösségi oldalaink

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

5 különleges, rejtett templom Budapesten

Amikor az ismerőseid még a netről tudták meg, hogy hol voltál tegnap

Aki világrekordot felállítva áttekert Kanadán – Szőnyi Ferenc a Városmajori Szabadtéri Színpadon

A XXII. kerületi vadászkastély, ahol jógázhatsz is

Strobl, aki körülvesz

Már mind a 84 továbbjutót értesítették, megvannak a helyszíni beosztások is

Túrázás a rejtett dolomit sapkákon – Budaörsi kopárok

Tovább tágul a Mácsai-univerzum a most előkerült közel 1000 privátfotón keresztül

Azt kérik a főkertesek, hogy edzéshez senki ne használja a Gellérthegy fáit

Ha nyár akkor kertmozi – 10 kertmozi a Városligettől Békásmegyerig

Best of Diploma 2026, Best of jövő képzőművészei

383-an jelentkeztek a Budapest Play utcazene fesztiválra

Vasarely öröksége: „A festő nem ihletett, inspirált valaki, hanem képzett kutató"

Új időkapszulával a belsejében került a helyére a Városháza megújult tornya

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink