Idén 100 éves a Tour de Hongrie, Magyarország leghíresebb, de nemzetközi szinten is elismert kerékpáros körversenye. A jubileumi évben – ahogyan 1925-ben is – a verseny első szakasza <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/05/a-gellert-terrol-rajtol-az-idei-tour-de-hongrie">a Szent Gellért térről indul</a>. A centenárium alkalmából Budapest Főváros Önkormányzata egy különleges szabadtéri kiállítással tiszteleg a verseny előtt, aminek májusi rajtjáig a Városháza parkban lehet megnézni a Tour de Hongrie elmúlt 100 évét archív fotókon, történelmi pillanatokon keresztül, ugyanakkor szépiaszínű képeken keresztül meg lehet ismerkedni a budapesti kerékpáros közlekedés elmúlt 150 évével is.
Jó ötlet, hogy a Budapesti Kerékpározás Története Képekben című kiállítás nem csak képekben mutatja be, hogy mi történt a fővárosban 1882 óta, amikor is először használták a kerékpár szót magyar utakon, így az általános műveltségünk kétkerekű szekcióját lehet gazdagítani a hazai kerékpározás történetének szemelvényeivel. Volt ez a gazdagok játékszere, a szegények talicskája, luxus- és tömegtermék is. Most sem nehéz elképzelni, de volt idő, amikor többen a motorizáció akadályát látták benne, meg is adóztatták, aztán széleskörű elterjedésében segített a gazdasági világválság is. A 150 évnyi evolúció után azt azért le lehet írni, hogy a feladat még nincs elvégezve, ahogy a kiállítás beköszönője is írja: máig keressük a biciklizés helyét a közlekedésben – szó szerint.
A Városháza Park van annyira központi helyen, hogy külföldiek is meg-megállnak a hatalmas, biciklis képek láttán – a kiállítás vizuális része eleve nemzetközi, önmagáért beszél, a szöveges magyarázatok pedig angolul is befogadhatóak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img6416-2.jpeg" alt="TDH" width="3779" height="2699">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a szerk@budapest.hu-ra!

150 éves a budapesti kerékpározás és 100 éves a Tour de Hongrie – egymás mellett épültek, fejlődtek, akadályoktól nem mentes történetükről átfogó kiállítás nyílt a város közepén.


KULTÚRA

Két kiállítás kétkerekűekről, nem csak budapestieknek

Április 23-án a szokásos, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/23/az-utolso-simitasokat-vegzik-a-szinhazi-megallapodason">fővárosi közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésén Kiss Ambrus már beszámolt </a>arról, hogy az utolsó simításokat végzik a színházi megállapodáson. A főigazgató akkor a leendő megállapodásról úgy nyilatkozott, hogy az öt színház, amik eddig is a főváros tulajdonában és finanszírozásában voltak (Katona, Radnóti, Örkény, Városmajori Szabadtéri, Trafó), továbbra is megmaradnak és a hét, fővárosi tulajdonú, de állami finanszírozású színház (József Attila, Báb, Kolibri, Madách, Új, Víg és Margitszigeti Szabadtéri) is megmaradnak az eddigi kategóriában. Kiss szerint abban is megállapodnak majd, hogy ahogy eddig is, az állam továbbra is támogatja a független színházakat, a Budapesti Fesztiválzenekart, és megmarad a Centrál támogatása is. Ami azt is jelentené, hogy az új megállapodás nagyrészt az előző meghosszabbítását jelenti majd. Azzal a különbséggel, hogy a főváros az öt színháza esetében 48 százalékkal emelte a támogatás összegét, az állam most átlagosan 28 százalékos emelést hajtott végre a hét színház esetében. 
Karácsony Gergely főpolgármester majdnem egy hétre rá, kedd reggel jelentette be Facebook posztjában, hogy
<blockquote>
fellélegezhet a fővárosi színházi világ (...) végre sikerült a kormánnyal egyezségre jutni a fővárosi színházak támogatásáról.
</blockquote>
A főpolgármester szerint az új megállapodásban azt is elérte a Főváros, hogy a kormány közel a duplájára emelje a fővárosi független előadóművészeti szervezetek támogatását, amelynek elosztásáról továbbra is a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) által kijelölt kuratórium dönt majd. 
Ez az összeg egészül ki a fővárosi 150 milliós támogatási kerettel, amit a FESZ-szel közös adománygyűjtési akciókkal igyekeznek majd megduplázni – így lesz elegendő támogatás ahhoz, hogy a független színházak zavartalan működése biztosítva legyen. 
A  kormánnyal kötött megállapodás és a független színházakat támogató közalapítvány sorsáról a soron következő közgyűlés dönt szerdán, azaz holnap. 
A korábban kötött színházi megállapodás az állammal március 31-én lejárt, de az állam az átmeneti időben is biztosította a forrásokat az intézmények számára, tehát likviditási problémákról nem tudnak – erősítette meg a főigazgató.

Összesen tizenkét színház érintett az egy hónapja lejárt finanszírozási megállapodás kérdésében. Bár a kormánnyal egyezségre jutott a Főváros, a megállapodás és a független színházakat támogató közalapítvány sorsáról a soron következő közgyűlés dönt majd.

Megállapodott a budapesti színházak támogatásáról a Főváros és a kormány

Az elmúlt évek sikerfilmjei, nagy klasszikusok és különleges remekművek a vásznon – csak győzzünk választani a kínálatból, meg ébren maradni reggel hatig. Ugyanis idén májusban is érdemes hosszú éjszakára készülnie minden filmrajongónak, hiszen reggelig tartó vetítéssorozattal várja őket a Művész, a Puskin, a Toldi, a Kino és a Tabán mozi. Ahogyan az elmúlt években, most is elég egyetlen karszalagot vásárolni, és bármelyik vetítésre beülhetsz vele.
A hagyomány szerint az idei Artmozik éjszakáján is levetítik az elmúlt év sikerfilmjeit. Ha lemaradtál olyan moziélményekről, mint a Fekete pont, A szer vagy az Egy csiga emlékiratai, most itt a legjobb alkalom, hogy bepótold őket – írják közleményükben.
De aki valami igazán újra vágyik , annak sem kell csalódnia, mert premier előtti vetítésekből sem lesz hiány: látható lesz a Köln 75, a Ha megérkezik az ősz, az Ez nem én vagyok és a Diamanti.
A Puskin moziban külön termet szentelek Mijazaki Hajao és a Studio Ghibli varázslatos rajzfilmjeinek. A Toldi mozi nagytermében David Lynch negyvenéves klasszikusát, a Kék bársonyt vetik, a Tabán moziban az elmúlt évek legjobb animációs filmjeinek megtekintésére is lesz lehetőség, a Kino moziban pedig Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának mindhárom filmje műsorra kerül.
És hogy hogyan jutunk haza, vagy egyik moziból a másikba a legkönnyebben majd az éjjeli és hajnali órákban? A karszalag mellé 200 perc MOL Bubizásra váltható kupont is adnak a szervezők és a BKK ajándékba, amely az Artmozik Éjszakája ideje alatt, május 17. 18:00 és május 18. 06:00 között lesz felhasználható. A részletes tájékoztató a kuponon lesz megtalálható.
Karszalagok május 17-én 23.00 óráig vásárolhatók meg online Budapest Film <a href="https://artmozi.hu/termekek/artmozik-ejszakaja-2025-karszalag" target="_blank" rel="noopener">weboldalán</a> 6200 Ft-os áron.. Ezt követően május 18-án 02.00 óráig lehet karszalagot venni a mozik pénztáraiban a készlet erejéig. 
Részletes <a href="https://artmozi.hu/artmozikejszakaja2025">műsor itt</a> érhető el. 
(A kiemelt kép illusztráció, a Verzió Filmfesztivál megnyitóján készült a Puskin moziban. Képszerk/Pelikán János)

Egyetlen  éjszaka, öt mozi, hetven film. Május 17-ről 18-ra virradóra vár mindenkit az egyéjszakás mozikaland. Külön terem Mijazaki filmjeinek, premier előtti remekek és nagy klasszikusok is lesznek.

Micsoda éjszaka jön az artmozikban!

A többség könnyen lemond a keddről. Túlságosan a hét elejére esik vagy épp ellenkezőleg, a hétvégét juttatja az eszünkbe, de borzasztóan negatív színben. Április 29-én viszont itt alkalom, hogy megszeressük a hét legszürkébb napját. Két kiállítást is ajánlunk, de egyszerre tekinthetők meg.
<h3>Megáll az időtudat</h3>
Dezső Tamás és Szabó Nóra kiállítása a Pillanatnyi elmék címet viseli és szó szerint természetközeli. A kiállítási összefoglaló szerint mindketten a természet különböző jelenségeit kutatják, kutatásaik azonban feljegyzésszerűek: nem hoznak ítéletet vizsgálódásuk tárgyáról, nem metaforaként használják a megfigyelt létformákat és nem tekintenek belső tájként a természetre. Alapos és koncentrált figyelem jellemző alkotási folyamatukra, amely – bár szerves részét képezik filozófiai elméletek és esztétikai szövegek – az elkészült műveknek szabad értelmezési keretet hagy. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tdtsmafautumndetail03.jpeg" alt="Dezső" width="2000" height="1631">
<figcaption>Dezső Tamás műve Kép: Budapest Galéria/Budapest Galéria</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás címe Gottfried Wilhelm Leibniz monadológiai elméletére utal, amely szerint a világon minden, a legkisebb elemig egyfajta elme (monász), ami képes visszatükrözni a világegyetem egészét. Azonban az olyan egyszerű létezők, mint a növények vagy a vegyületek – szemben az emberrel – nem rendelkeznek emlékezettel, nem képesek a gondolkodásra, így időtudatuk sincs, létezésük és törekvésük pillanatnyi csupán. A kiállítás az ember időről alkotott fogalmának pillanatnyiságát bizonyítva igyekszik ezt megkérdőjelezni. 
A kiállítás kurátora: Kollár Dalma Eszter
Megnyitó előtt 17 órától tárlatvezetést tartanak a művészek.
<h3>Nekem a tenger a Balaton</h3>
A másik kiállítás címe: Miután idegenek lettünk, célja pedig az, hogy külföldi és magyar művészek munkáin keresztül járja be azt a távolságot, amely ember és környezete közt feszül. A szándék nem kevesebb, mint  hogy a művek ennek a viszonynak a megváltozására reflektáljanak, felmutatva azokat a megszelídítési kísérleteket is, amelyekkel ez a távolság mindenek dacára mégis intimitássá formálódhat. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szirakuizai-bolond-parafraizis.jpeg" alt="Szirakuzaiai" width="800" height="610">
<figcaption>Trapp Dominika műve Kép: Budapest Galéria/Budapest Galéria</figcaption>
</figure>
</div>
A Miután idegenek lettünk az UGM | Maribor Művészeti Galéria által 2024-ben megrendezett EKO 9 Triennále anyagából készült válogatás és újrarendezés. A maribori Triennále az Eyes in the Stone címet viselte, a szlovén táj egy emblematikus képződményére, a Prisojnik-hegy szikláiból kirajzolódó leányarcra utalva. A budapesti válogatás a hazai táj hasonlóan mitizált és rengeteg képzetet magába sűrítő tavát, a Balatont idézi meg annak érdekében, hogy a lokális kontextus érzékenységeire is reflektáljon.
A kiállító művészek: Ana Čavić, Ines Doujak, Mila Panić, Ana Pečar, Trapp Dominika, Ulbert Ádám. A kurátorok: Erőss Nikolett, Szász Anna Lujza, Tóth Fanni.
A kiállítások megnyitója 18 órakor kezdődik, beszédek helyett Pándi Balázs zenei performanszával.
Borítókép: Mila Panić műve; Kép: Budapest Galéria

Két kiállítás egy megnyitó. Természet és távolság. Leibniz és a Balaton a létező világok legédesebbik tava. Szlovén közvetítéssel

2 in 1 a Budapest Galériában

Jókai kétkönyves regényfolyama az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán 1854-ben jelent meg – összesen nyolc kötetben. Az író a nagysikerű művek honoráriumából birtokot vásárolt magának az ekkor még szinte lakatlan Svábhegyen, de nemcsak azért, hogy itt alkosson és pihenjen. Úgy vélte, ha már földbirtoka van, tegyen is úgy, mint egy földbirtokos, sőt mint egy elszánt földbirtokos… És ebben sem vallott kudarcot: nemcsak meghonosította a szőlőművelést ott, ahol addig csak az erdőgazdálkodást és a bányaművelést ismerték; kifogástalan mintagazdaságának a csodára jártak. Ez lett a veszte.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/jokaimor.jpeg" alt="Jókai" width="1260" height="1576">
<figcaption>Jókai 1854-ben Kép: Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
Jókai szőlőjének és borának híre lett, s az 1870-es években önjelölt szőlősgazdák hada szállta meg a környéket. „De csak addig volt a Svábhegy paradicsom, amíg a spekulánsok meg nem tudták, hogy az. 
<blockquote>
Egyszerre csak ellepték a Svábhegyet a szőlőtermesztés vandáljai. Elpusztították az őserdőket; szőlőt ültettek a helyükbe; kivágták Mátyás király mulatókertjének négyszázados hársfaóriásait, a terebély juharfákat; elűzték a berkekből a rigókat s a múzsákat,
</blockquote>
és szőlőt ültettek mindenüvé. A Svábhegy aztán azzal állt rajtuk bosszút, hogy mikor bort akartak belőle facsarni, a vizet is megtagadta tőlük. Az őserdők kiirtásával elapadtak a források, s míg azelőtt a király kútja Budavárát is ellátta friss ivóvízzel, most a svábhegyi lakosoknak a Dunáról kellett fölhordatni szekérrel az ivóvizet. Ez volt a Svábhegy pusztulása” – írta Jókai Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat 1893-ban megjelent kötetének Budapesti élet Jókaitól című fejezetében.
Ennek fényében válik érthetővé az is, hogy az író miért lett módfelett ideges fogaskerekű építése miatt. De mivel megakadályozni nem tudta, maradt a morgolódás. Így jött el az ünnepélyes megnyitó napja 1874. június 24-én. Természetesen Jókai is meghívottak közt volt, de esze ágában sem volt megjelenni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/joikaimoirasvaibhegyinyaraloijaibanroizsaiikoizoitt.jpeg" alt="Jókai" width="2312" height="2016">
<figcaption>Kép: Új idők/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
„A fővárosi közönség pesti része csoportonként özönlik most kifelé a legszebb kirándulási helyére. A Dunán közlekedő apró »csavargó gőzösök« (így nevezték el a csavargőzösöket) állomásai valóságos ostromnak vannak kitéve ugy az alkonyat közeledte felé. A lánczhidtól induló budai közúti vaspályán 60 kr-ért válthat az ember jegyet az egész útra és vissza, a lóvonatu vaspályán elérkezik a városmajorig, hol a hegyi pályának csinos telepén már ott prüszköl és szuszog a fűtött mozdony” – számolt be az ünnepi eseményről a Vasárnapi Ujság, amely komplett útleírással is elszórakoztatta olvasóit olyan részletekre is kitérve, mint a lipótmezei tébolyda és az épülő Margit-híd.
<blockquote>
Vidéki olvasóink, ha a főváros felé jönnek, el ne mulasszák megtekinteni ezt a helyet. Oly élvezettől fosztanák meg magukat, melyet egész életükben okuk lenne sajnálni
</blockquote>
– jegyezték meg természetesen a fogasra, Svábhegyre, és nem a tébolydára utalva,
Jókai Mór valószínűleg rájött, hogy jelentős élvezetek vannak kilátásba helyezve: a svábhegyi végállomás szomszédságában lévő villájából láthatta ugyanis azt az izgatott sürgés-forgást, amely a megnyitóval járt, s nem tudta kivonni magát a hatása alól. Olyannyira nem, hogy amikor meghallotta az induló vonat füttyjelét… De innentől adjuk át a szót Ágai Adolfnak, a Borsszem Jankó című élclap alapító-főszerkesztőjének, aki így emlékezett vissza a jeles napra Utazás Pestről-Budapestre című kötetében: „Az első váltónál egyszer csak elibénk szegül Jókai, aki svábhegyi kert és háztulajdonos létére jogot váltott, úgy mondá, a vonat megállítására. »Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra.« parancsolá. Hollán Ernő államtitkár, s az ünnepi hadsereg fővezére, nevetve állítá meg a vonatot. Jókai árkon-bokron keresztül, kökény-tüskétől megszaggatott attilával, nyári parókáját lengetve, gyöngyöző homlokkal kapaszkodott fel hozzánk.” Jókai nem örökítette meg felkapaszkodását, ezért minden okunk megvan, hogy Ágai kissé kiszínezte a történetet, amelynek legfontosabb szereplője nem Jókai, még csak nem is a fogas, hanem az avatót követő „bankett”volt.
<blockquote>
„Az Eötvös-villában aztán úgy felavattuk ezt a hegyi vonatot, hogy lemenet még a vonat kürtője is félre hajlott. Az Eötvös házban ittuk meg áldomását ennek a vasútnak, mely kurjantásnyira tolta a Svábhegyet a fővároshoz”
</blockquote>
– írta Ágai, így nem véletlen, hogy a Borsszem Jankó tudósítása is elsősorban az emelkedett hangulatú eseményre fókuszált, elsősorban Hollán Ernő dagályos tósztját parodizálva, amelyet csak azért érdemes idézni, mert ma is előfordulnak az efféle politikusi semmitmondások, bár kevéssé választékos előadásban: „… e fogaskerekű vasútnak három tekintetben van roppant jelentősége: nemzetgazdasági, kereskedelmi és hadászati jelentősége. Technikailag véve e pálya csak látszólagos emelkedést mutat. Amennyit megyen fölfelé, épen annyit jön lefelé, tehát compensálja magát s e szerint sik pálya, könyörgöm alásan. Nemzetgazdasági és kereskedelmi fontossága szembeszökő. Az emelkedő vasút a talaj árának emelkedését jelenti. Mentől értékesebb a telek, annál olcsóbb házakat lehet rá építeni, melyek idő múltával semmibe sem kerülnek”. A Borsszem Jankó Jókait idézve meglehetősen szűkszavú: „ – Mert uraim, e hegyek lakossága lelkes és önfeláldozó, hazafias és szorgalmas. Ha sváboknak hijják is őket, én, ki 25 éve lakom közöttük, biztosíthatom, hogy egészen olyanok mintha magyarok volnának” – mondja az író, és őszintén szólva, sejtelmünk sincs, hogy ebben – aktuálisan – mi volt olyan vicces azonkívül, hogy Jókai elég hamar megbékélt a fogaskerekűvel. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fogas1.jpeg" alt="Fogaskerekű" width="5872" height="3908">
<figcaption>Kép: Klösz György/Budapest Főváros Levéltára/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
És a véleménye később sem változott. Idézett 1893-as írásában a fogaskerekűról, s annak meghonosítójáról, a Magyarországot többé el sem hagyó Cathry Szaléz Ferencről is elismeréssel szólt. „A véletlen (azt mondják, egy regénynek a hatása) odahozott ekkor egy svájci vállalkozót (Cathry), aki megkísérté a lehetetlent, a költő fantazmagóriájának megtestesítését, egy fogaskerekű vasútnak az építését föl, a Svábhegy tetejéig. Ugyanez összevásárolta a vasút közelébe eső telkeket. Előtte való évben úgy elpusztítá egy apocalypticus jégeső az egész Svábhegyet, hogy örült, aki menekülhetett a telkétől. S a vállalkozó azon a gyakorlati oldalon kezdte, hogy a parcellázott telkekre nyaralókat építtetett, amelyeket sok évi törlesztésre áruba bocsátott. Így támadt néhány év alatt egy új villacsoport, mely mai napság már egy egész városrésszé nőtt kényelmes, ízléses épületekkel s pompás kertekkel és parkokkal." Jókai szavaiból kicseng ugyan a lokálpatrióta büszkesége, de sorait mégis így zárja: „S a múltat, amikor még a tulipánok helyén vadvirágok nyíltak, amikor az őserdők fáin még sasok tanyáztak, a harasztban futó kígyó zörgött, az udvaron végig sétált a tüskés borz, amikor a róka kedélyesen pislogott ki az odúja nyílásán, a kövek közt sütkérezett az aranyzöld gyík, az egész boldog ősvadon képét, melyben éjjel a fénybogarak világítottak, – csak a vén poéta álmodja még vissza, a ki azokat mind szemeivel látta”.

Amikor 1874-ben megindult a gőzös vontatta fogaskerekű vasút, Jókai Mórnak két évtizede volt birtoka a Svábhegyen. És komolyan is vette a szőlősgazda szerepét.

Az írófejedelem  potyautas volt a fogaskerekűn

A Föld Napján, április 22-én konferencia, a Föld Napja „szombatján” viszont programkavalkád fogadta azokat, akik a Városhaza Parkot választott. A legnagyobb számban biztosan a kerékpárosok voltak, már csak azért is,  mert innen indult délután 3-kor, a tizedik, jubileumi I Bike Budapest bringás felvonulás. A gyerekek 10 és 15 óra között biciklis tanpályán gyakorolhattak a Merlin Színház előtti területen. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ibikebudapest20225.jpeg" alt="IBikeBudapest2025" width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/ÉnBudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Forgatag Zöld Budapest asztalánál kóstolóval kedveskedett a közétkeztetést biztosító Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet. Olyan klímatudatos, növényi fehérjére épülő menüsort mutattak be, amely részét képezi annak a törekvésnek, ahogy a Főváros szeretné megújítani a közétkeztetés rendszerét. A látogatók a rendezvényen további hasznos információkhoz juthattak a fenntartható táplálkozás fontosságáról is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kostolo.jpeg" alt="Földnapi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Vízművek pedig kiváló minőségű budapesti ivóvizet szolgáltatott. A Zöld Budapest asztalánál meg lehetett  nézni, milyen a kiváló minőségű komposzt, amit magunk is elkészíthetünk otthon, és amihez a szakértők a helyszínen tanácsot is adtak.  
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc08009.jpeg" alt="Földnapi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A FŐKERT elsősorban egynyári növényeket, a Magyar Gyula Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola pedig szobanövényeket árusított kedvezményes áron.
A Fővárosi Önkormányzat klímavédelemmel kapcsolatos munkáját a Budapesti Klímaügynökség és a Klímafőosztály segítségével ismerhettük meg,  a Nyitott Budapest Osztály közösségi költségvetés csoportja gyerekprogramokkal, ügyességi programokkal, rajzolással, kvízzel készült. Az eseményen részt vett Az Év Fővárosi Civil Szervezete díját elnyerő Alapítvány Taxiturija is, ahol használt ruhák vásárlásával támogathattuk az egyesület munkáját, de kitelepült az Idősek Információs Pontja, a Civilizáció koalíció pedig elsösorban azokat várta, akik jobban megismernék a civil szervezetek mindennapjait, és abban  is segítséget nyújottak, hogy hogyan tudjuk felajánlani az adónk 1%-át.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pingpong.jpeg" alt="Földnapi" width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A látogatók a Városháza Park új sportfejlesztéseit is megismerkedhettek; pingpong asztal, teqball asztal és petanque pálya várja a jövőben a sportolni vágyókat a Fővárosi Önkormányzat udvarán a Budapesti Sportszolgáltató Központ jóvoltából. 
Borítókép: Gallov Adrienne/Énbudapestem

A Föld Napjától megihletve rendezték meg szombaton, április 26-án a Forgatag nevű eseményt – a zöld ötven árnyalatában.

Tavaszi színes forgatag a Városháza Parkban

Évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek a BKV nyílt napjai a társaság telephelyein. Az ingyenesen látogatható rendezvényeken az utasok megismerhetik a főváros közösségi közlekedésének rejtett, izgalmas világát, a kulisszákat és a kulisszatitkokat. 2025-ben április 26-án, szombaton kerül sor az első nyílt napra, a helyszín a Tátra villamosokat üzemeltető, 1896-ban épült Angyalföld kocsiszín lesz, amelynek címe, pontosabban az irányítószáma (1045 Budapest, Széchenyi tér 1. – Erzsébet utca felőli kapu) kissé elbizonytalanít.
<blockquote>
Az 1045 nem Újpest? De az.
</blockquote>
Így hát a telephelynek már az elnevezése is érdekességet tartogat, hiszen hivatalosan valóban Újpesten található, de mivel épp itt ér véget a szomszédos kerület, korábban Budapest is, a remízt Angyalföldről nevezték el. Újpest 1950-ben csatlakozott Nagy-Budapesthez, a nyílt nap pedig ily módon csatlakozik a Nagy-Budapest 75. születésnapi programsorozathoz. Ám ez nem azt jelenti, hogy a remízbe érkezőket ne a BKV nyílt napjain megszokott programkavalkád várja. A rendezvénnyel kapcsolatos legfrissebb információk folyamatosan megtalálhatók <a href="https://www.facebook.com/bkvzrt1">a cég hivatalos Facebook-oldalán: </a>
<h3 class="MsoNormal">Járműkiállítás</h3>
A telephelyen üzemeltetettek mellett bemutatják a cég több különleges járműve is: 3-as UV szerelvény, „Fény” T5C5 szerelvény, „hagyományos” 2 kocsiból álló T5C5 szerelvény, T5C5K2 szerelvények, 2624-es pályaszámú nosztalgia-villamos és a Schörling munkagép. Ott lesz a BKV szerintünk legmenőbb villamosa, az ún. toborzó villamos is.  Ez annyit tesz, hogy 2021-ben a 4314-4324-es T5C5K Tátra-párost egyes helyeken átlátszó lemezekkel alakították át, hogy akár menet közben is megfigyelhető legyen a járművek működése.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/2624.jpeg" alt="2624" width="1000" height="667">
<figcaption>A 2624-es pályaszámú nosztalgiavillamos Kép: BKV</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3 class="MsoNormal">Tesztvezetés</h3>
A villamosközlekedés iránt elmélyültebben érdeklődök számára a váltóállítás mellett kihagyhatatlan lehetőség a tanulóvillamossá alakított kétkocsis ČKD Tatra T5C5 típusú jármű próbavezetése vasútszakmai oktató felügyelete mellett. A tesztvezetésen a 18. életévüket betöltött, a helyszínen személyigazolvánnyal rendelkező, járművezetésre képes fizikai állapotban lévő látogatók vehetnek részt. Az alkoholos, illetve bármely egyéb szer által okozott befolyásoltság természetesen kizáró ok.
<h3 class="MsoNormal">Vezetett túra</h3>
A vezetett csarnoklátogatáson járműműszaki szakemberek mutatják be a telephelyen folyó munkák egy részét, a karbantartott villamosok felépítését, illetve az üzemeltetésükhöz használt eszközöket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img3907.jpeg" alt="-" width="4032" height="3024">
<figcaption>A tavaly Ferencváros kocsiszínben pörgött a Muki Kép: Legát Tibor/Enbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A tesztvezetésen és a vezetett túrákon előzetes online regisztrációval lehet részt venni.<a href="https://www.facebook.com/bkvzrt1"> A regisztrációs linkeket a BKV hivatalos Facebook-oldalán teszi közzé: </a>
<h3 class="MsoNormal">Egyéb programok, látnivalók</h3>
A kocsiszín területén belül lehetőség lesz kipróbálni, milyen egy tehermozdonyon utazni. Meg lehet nézni a járműalkatrészek interaktív kiállítását és a Ganz csuklós villamoson elhelyezett vasútmodell kiállítást is. A kisebbeket most is várni fogja a BKV különleges duplacsuklós játszóbusza. Emellett BKV-s relikviákat, ajándéktárgyakat is lehet vásárolni. Büfé és baba-mama szoba is szolgálja a vendégek kényelmét.
<h3 class="MsoNormal">Megközelítés</h3>
A különleges alkalomra a BKV különleges utaztatásról gondoskodik.
<ol start="1" type="1">
<li class="MsoListParagraph">A Lehel térről az N14-es jelzésű FVV 1233-as pályaszámú „bengáli” villamossal,</li>
<li class="MsoListParagraph">Rákospalotáról, a Kossuth utca megállótól az N12-es jelzésű 2806-os pályaszámú, K típusú favázas nosztalgia-villamossal,</li>
<li class="MsoListParagraph">Káposztásmegyerről, a Megyeri út megállótól az R11-es jelzésű kétkocsis klasszikus T5C5 szerelvénnyel is megközelíthető lesz a kocsiszín.</li>
</ol>
Az N12 és az R11 járatok a Széchenyi tér - Erzsébet utcánál érkeznek a kocsiszínhez, és onnan is indulnak, míg az N14-es járat behajt a telephelyre és onnan is indul vissza a Lehel térre.
Az N jelzésű járatokra nosztalgia díjszabás érvényes: 14 év alatt ingyenes, 14 év felett a kalauznál vagy a BudapestGo applikációban váltott 500 Ft-os jeggyel lehet felszállni, az R jelzésű járat normál jeggyel-bérlettel vehető igénybe. A járatok menetrendje szintén megtalálható a BudapestGo alkalmazásban.

Április 26-án, szombaton 10 és 16 óra között az Angyalföld kocsiszínbe várja a közösségi közlekedés iránt érdeklődő gyermekeket és felnőtteket a BKV. Az egész napos esemény minden korosztály számára izgalmas programokat kínál.

Az angyalok földjén Tatra kanyarog

A Belügyminisztérium elutasította a Fővárosi Közgyűlés felterjesztését, hogy rendszámfelismerő kamera felvétele alapján is lehessen szabálysértési bírságot kiszabni a közösségi közlekedés akadályozása miatt, <a href="https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/pfbid02WHsmwQpPrynVq56YYbEBMcEAp156D8u8zf9SYLxE3bySpn3U5z5muSMJhX1woLVql" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> április 23-án Vitézy Dávid.
Ahogy a posztjában is írja, a Fővárosi Közgyűlés 2024 novemberben élt a felterjesztési jogával, és arra tett javaslatot, hogy
<blockquote>
akár a közterületi kamerák, akár a buszok, villamosok elején található kamerák felvételei segítségével lehessen kiszabni bírságot
</blockquote>
a közösségi közlekedést szabálytalanul akadályozó, vagy épp a piroson áthajtó, tilosban kanyarodó, buszsávot jogosulatlanul használó, a buszmegállóban várakozó járművek vezetőivel szemben.
Mint emlékeztetett, korábban erre megvolt a jogi lehetősége az önkormányzatoknak, míg Tarlós István korábbi főpolgármester – egy családi tapasztalata nyomán – kezdeményezte a közterület-felügyeletek kamerás szankcionálási jogának megszüntetését.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/intaczkedacsi-terv-a-gacpjarmavek-levegaszennyezacsacnek-csakkentacsacre-nys4854.jpeg" alt="Dugóban" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=125362;type=5;parentid=18399;parenttype=2" target="_blank" rel="noopener">az előterjesztésben</a> Vitézy Dávid és Gál József, a Podmaniczky-mozgalom képviselője fogalmaztak, a Belügyminisztérium 2017 májusában arról tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket, hogy a jövőben a közterület-felügyelet által üzemeltetett kamerafelvételek alapján, az objektív felelősség szabályai szerint jogszerűen nem bírságolható a szabályszegést elkövető.
A belügyminisztériumi állásfoglalás minden bizonnyal nem volt független attól az esettől – tették hozzá a javaslatban –, melynek kapcsán
<blockquote>
Tarlós István főpolgármester az egyik Budapest infón kijelentette, hogy jogtalanul büntetnek a közterület-felügyelők, kizárólag kamerafelvétel alapján.
</blockquote>
„A közterület-felügyelő bent ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet, és azt írják utána, úgy írnak utána, mintha a közterület-felügyelő ott lett volna a helyszínen. Hát ilyen a világon nincs” – fogalmazott ingerülten Tarlós.
Az önkormányzatok azóta tehetetlenek az, ugyanis a közterület-felügyelet az általa üzemeltetett térfigyelő kamerákkal rögzített szabályszegések esetén jelenleg nem jogosult az üzembentartó objektív felelősségén alapuló bírság kiszabására.
<blockquote>
Az előterjesztés szerzői emlékeztetnek, hogy az Alapvető Jogok Biztosának egyik jelentése is megállapította, hogy a kialakult helyzet ellentmondásos.
</blockquote>
„Meglátjuk, hogy számít-e bármit egy ilyen felterjesztés, de azt azért tegyük hozzá, hogy legutóbb a főváros kezdeményezésére történt a tiltás is” – vetette fel <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/27/fovarosi-kozgyules-november" target="_blank" rel="noopener">a novemberi közgyűlésen</a> Vitézy Dávid.
A fideszes Radics Béla erre közölte, hogy a felterjesztéssel egyet tudnának érteni, mégis úgy érzik, hogy az előterjesztés egy bosszúhadjárat Tarlós István ellen. Erre Vitézy azt felelte, ha ez valóban bosszúhadjárat lenne a részéről, akkor az egész Tarlóssal kapcsolatos sztorit elmesélte volna.
A szintén fideszes Gulyás Gergely Kristóf is megerősítette, hogy a felvetése megfontolandó. Vitézy elmondta, hogy nagyon örül annak, ha a kérdésben szakmailag egyet tudnak érteni, hiszen a kormányon múlik, hogy lehet-e rendezni. Közölte azt is, hogy a felterjesztésben az összes Tarlós Istvánnal  kapcsolatos említést törli, ha ez kell ahhoz, hogy a fővárosi fideszes képviselők támogassák, hogy a kormány meghozza a szükséges döntéseket, „és a budapesti közlekedésbiztonság érdekében ezeket a változtatásokat meg tudjuk tenni”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/csamari-aoti-felaljara-felaojatasa-bkk.jpeg" alt="Egy" width="950" height="633">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ahogy akkoriban <a href="https://hvg.hu/cegauto/20170404_Fordulat_a_kozteres_kamerak_ugyeben_Tarlos_maga_adott_hozzajarulast_a_feleseget_mebunteto_kamerahoz" target="_blank" rel="noopener">sokat cikkeztek róla</a>, Tarlós azután borult ki, hogy
<blockquote>
2017 februárjában 50 ezer forintra bírságolták a feleségét, miután szabálytalanul kanyarodott a III. kerületi Bécsi útról a Szépvölgyi útra.
</blockquote>
Az egykori főpolgármester ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs összefüggés a családot ért büntetés és a közterületesek által fenntartott kamerás rendszer elleni fellépése között. Ahogy <a href="https://24.hu/belfold/2017/03/30/tarlos-felesege-50-ezres-birsagot-kapott-a-szepvolgyi-uti-keresztezodesben/" target="_blank" rel="noopener">a 24.hu-nak fogalmazott</a>: „ő a közterületesek basáskodása ellen akar fellépni, ahol nem egyszeri 50 ezer, hanem évente több mint 200 millió forintos büntetésösszeg a tét”. A főpolgármester akkor annyira elragadtatta magát, hogy arra buzdította az autósokat, hogy ne fizessenek büntetést, ha egy kamera felvétele alapján bírságolják meg őket. Ezután született döntés arról, hogy a felvételek alapján ne bírságolhassanak.
Mivel a Belügyminisztérium elutasította a Fővárosi Közgyűlés felterjesztését, a nyolc évvel ezelőtti szabály egyelőre nem változik.
 
<blockquote>
„Furcsa egy hely ez a Magyarország” – kommentálta a Belügyminisztérium döntését Vitézy Dávid.
</blockquote>
„Míg egy betiltott gyülekezésen résztvevőket arcfelismerő kamerával lehet 200 ezerre büntetni, addig a közösségi közlekedés akadályozása miatt rendszámfelismerő kamerával nem lehet szabálysértési bírságot kiszabni továbbra sem.”

Vitézy Dávid javaslatára a Fővárosi Közgyűlés élt a felterjesztési jogával, és azt szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium állítsa vissza a korábbi gyakorlatot, mely szerint a közterületi kamerák, valamint a közösségi közlekedési eszközökön található kamerák felvételei után is lehessen bírságolni.

Vitézy Dávid javaslatára a Fővárosi Közgyűlés élt a felterjesztési jogával, és azt szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium állítsa vissza a korábbi gyakorlatot.

Továbbra is megússzák az autósok a büntetést

Nem sok budapestinek kell ecsetelni, hogy a Római-part miért volt mindig is népszerű, generációknak van onnan sporttal, pihenéssel, gasztronómiával kapcsolatos élménye. A “mindig is” elejéhez nagyjából <a href="https://budapestbrand.hu/2022/07/a-romai-part-regen-csonakhazak-es-vadevezosok-paradicsoma/">a 19. század elejéig kell visszatekintenünk</a>, egy bizonyos versenyig, amitől a Rómain zajló vízi élet kezdetét is számítjuk. Maga az esemény presztízs-jellege miatt most is címlapra kerülhetne: gróf Széchenyi István, az evezős sport megalapítója és aktív művelője báró Wesselényi Miklóssal megrendezte az első versenyt, amelyen a győztes hajót a Lánchíd tervezője, Clark Ádám kormányozta. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan224125kieselbach-tamais1937.jpeg" alt="római" width="1600" height="1050">
<figcaption>A római 1937-ben. Kép: Kieselbach Tamás/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A Római így került fel a térképre, és bár a jelenleginél volt már felkapottabb, de most is népszerűnek számít, pláne mióta hosszabb lett a besétálható part a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/05/europa-zold-parkjai-koze-kerult-punkosdfurdo" target="_blank" rel="noopener">Pünkösdfürdő Park</a>kal, és több évtizedes tiltás után <a href="https://enbudapestem.hu/2022/07/19/ingyenes-szabadstrand-nyilt-a-dunan-csobbantunk-egyet-a-romain" target="_blank" rel="noopener">újra lehet a Dunában strandolni.</a> Szomjas kenusból is maradtak még elegen, ezért a vendéglátás továbbra is a part egyik fő vonzereje a vasúti hídtól északra.
<h3 dir="ltr">És ne gondoljuk, hogy Clark Ádámék nem lettek szomjasak utána!</h3>
A nemesi verseny után virágzó evezős élettel megjelent az igény más szolgáltatásokra is: gombamód szaporodtak el a vendégházak, vendéglők, a csónakgarázsok, strandok is, amik nyilván saját vendéglátóhellyel próbálták magukhoz csábítani az akkor már tömegével kilátogató budapestieket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan156105zentai-daivid-1941.jpeg" alt="római" width="1589" height="1600">
<figcaption>A 40-es évek elején. Kép: Zentai Dávid/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az <a href="https://www.evezossorkert.hu/#/job-list" target="_blank" rel="noopener">Evezős Sörkert</a> saját magát 1983-tól datálja, amikor egy vállalkozó kedvű úr, Farkas Lajos, egy rózsaszín, pléh bodegát vett bérbe az államtól, később ennek helyére húzta fel a jelenlegi éttermet és sörkertet. Ezekben az években még autóval is végig lehetett araszolni a parti sétányon, és a Rozgonyi Piroska utca végén pedig működött a hajóállomás, pezsgett tehát az élet az egész Rómain. A hely híres lett a bableveséről és a túrógombócáról, de vannak, akik évtizedek óta a hekk miatt járnak ide. A család összes tagját a pult mögé állító vállalkozás 2017-ig bírta a halas olajköd szagát, aztán Farkasék úgy döntöttek, hogy átadják a stafétát egy új üzemeltetőnek, aki nem kevesebb lelkesedéssel próbálja azóta is megtartani a régi vendégkört, miközben a nemrég modernizált étlappal, gyerek- és zenés programokkal új rajongókat is próbálnak toborozni a helynek.
<h3 dir="ltr">Mi volt itt 1983 előtt?</h3>
Az 1930-as évek elején itt működött és ajánlott menüt a Hungária strand és annak étterme, ezt váltotta a Béke strand, ami szintén üzemeltetett vendéglőt, ahhoz pedig tartozott utcai italmérés is. 1955-től már egyértelműbb hivatkozásokat találunk a nyomtatott sajtóban, az Evezős Kertet akkor a III. kerületi Vendéglátóipari Vállalat (későbbi Észak-Budai Vendéglátó Vállalat) üzemeltette, és ahogy a Belkereskedelem című újság írta: “Az Evezős Kert előtt tejbódé várja a közönséget jégbehűtött tejjel, mellette pavilon, amelyben szeszes italokat és hideg ételeket árusítanak. Lesz bőven kristályvíz, szódavíz! Egy újítás jóvoltából 35 literes új szódakeverő gépeket szereltünk fel. Két perc alatt jéghideg szóda szökken a gépből.” Egy 1961-es Esti Hírlap-számból tudjuk, hogy voltak idők, amikor az Evezős télen is nyitva tartott, egy 1962-es Magyar Nemzetből pedig azt, hogy a számtalan Rómain működő hely közül ez nyitott a legkorábban – feltételezhetően az itt nagy létszámban nyaraló családok miatt – már reggel f6-kor várta a hubizni és kakaózni váró apákat és fiúkat. 
<h3 dir="ltr">Inkább hírhedt mint híres</h3>
Volt olyan, amikor a Római is olyan népszerű lett, amit már nem bírt el, erről is megemlékezett a korabeli sajtó. “A „kulturális élet” központja az egymástól alig pár méterre felállított három büfé, valamint az eszpresszó és a söröző. Ezek a „műintézetek” bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. A busszal érkező, eltikkadt utazó a peronról egyenesen a sörre várakozók hosszú sorába állhat be. A büfékben rengeteg mindent árusítanak, de szeszes italból fogy a legtöbb. Cigarettát, gyufát, szendvicset soron kívül adnak, sörhöz, pálinkához azonban csak a sort végigállva juthat a szomjazó idegen. Hasonló a helyzet a többi bódénál is. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan110387bauer-saindor-1961.jpeg" alt="római" width="1600" height="1297">
<figcaption>Római part, Sport büfé 1961-ben. Kép: Bauer Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A környék „gyöngye” az Evezős Sörkert. Az ütött-kopott épület a csodálatos név ellenére is nagyon, lehangoló látványt nyújt. Több mint tíz esztendővel ezelőtt már azzal biztatták a környéken üdülőket, hogy rövidesen korszerű éttermet emelnek a már akkor is elavult söröző helyébe. A terv azóta is terv csupán.” -  írja a Magyar Nemzet 1971-ben. Nekik még 10 évet kellett várni arra, ami nekünk már a múlt: az elavult söröző helyébe lépett az 1983-ban újjáépített és megújult Evezős Sörkert, ami azóta az egyik zászlóshajója lett és maradt az egész Rómainak.
(Forrás: <a href="https://adt.arcanum.com/hu/discover/" target="_blank" rel="noopener">Arcanum</a>)

A generációkon átívelő helyszín 70 éve tejbárként is üzemelt, most pedig panírozott kovászos uborkával és táncos estekkel várja a közönségét.


Egy intézmény a Római parton – Evezős sörkert

A következő egy hónapban a <a href="https://hegyvidek.hu/" target="_blank" rel="noopener">XII. kerület</a> az urbánus méhészkedés epicentruma lesz, több programmal is készülnek, mindegyik ingyenes.
<h3 dir="ltr">Méhlegelőt szeretnék a kertembe</h3>
2025. április 25-én, pénteken a 12. kerület ötlete nyomán <a href="https://www.facebook.com/events/1349561756315330?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22mechanism%22%3A%22attachment%22%2C%22surface%22%3A%22newsfeed%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull%7D">Beporzóbarát programot</a> szerveznek a méhek és a zöld gondolkodás szerelmeseinek. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ad helyet az önkormányzat eseményének, ahol a Hegyvidéken történő, beporzóbarát beavatkozások mellett szó lesz arról, hogyan létesíthetünk méhlegelőt a kertünkben, valamint megismerhetjük a MOME Méhészet történetét. Az előadásokat követően pedig kedvezményes magkeverék vásár lesz, az előzetes regisztráció alapján, valamint a készlet erejéig.
Emellett az érdeklődők kisebb csoportokban megnézhetik a MOME méhcsaládjait, megsimogathatják a méheket. Az esemény regisztrációhoz kötött, ezt <a href="https://hegyvidek.hu/ugyintezes/zold-iroda/ismeretterjeszto-eloadasok">ennek az oldalnak</a> az aljára görgetve lehet megtenni. 
<h3 dir="ltr">MOMÉZ</h3>
A <a href="https://mome.hu/hu/momez">Moholy-Nagy Művészeti Egyetem</a> egy évvel ezelőtt ökológiai és oktatási céllal hozta létre a saját méhészetét, hogy az egyetem közössége ne csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is tegyen a természeti környezetért, a méhekre épülő foglalkozásokkal és oktatási tevékenységgel pedig a hallgatók szemléletét is formálja.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/momeiz-2.jpeg" alt="Méhek" width="2048" height="1362">
<figcaption>Kép: MOME/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
Két méhcsaláddal alakult meg az egyetemi méhészet, a MOME-méhek munkába állását követően pedig nem sokkal megszületett az Egyetem saját méze, a MOMÉZ. Tóték és Mézgáék, a két méhcsalád évente közel 100 kilogramm mézet, emellett propoliszt és méhviaszt termelnek meg, amelyekkel különböző oktatási projektek, kreatív foglalkozások valósíthatók meg. A kaptárakból kinyert anyagok mentén induló, valamint a mézszüretekhez kapcsolódó közösségi események pedig nemcsak az egyetemisták, de a környék iskolásai számára is lehetőséget adnak, hogy megismerkedhessenek a méhészkedéssel. Több sikeres foglalkozást és közösségi mézszüretet követően pedig idén, április 30-án, a méhek napján az eredeti terveknek megfelelően további két méhcsaláddal bővül a kolónia! A részvétel biztonságos, a zárt ruházat ajánlott.
Időpont: 2025. április 30. (szerda), 11:00–12:30
Helyszín: 1121 Budapest, Zugligeti út út 9. - Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
MOME BASE épülete, B004-es terem, a méhkaptárak mellett
Regisztráció: <a href="https://go.mome.hu/m%C3%A9hek">https://go.mome.hu/méhek</a>
Az eseményen Kutasi Tamás méhész vezetésével beszélgetés lesz a méhek természetben betöltött szerepéről, be lehet kukkantani a kaptárakba, meg lehet ismerkedni a két új méhcsaláddal, és friss mézet is lehet majd pergetni. Kutasi az a méhész, aki a <a href="https://zold.hegyvidek.hu/">Hegyvidéki Zöld Iroda</a> segítségével <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/26/hetvegi-mehsimogato-es-mezkostolo-a-normafanal">méhsimogatókat és kóstolókat</a> is szervez a kerületben, a Normafán.
Budapesten egyre nő a méhlegelők száma és mérete, a hivatalosan extenzív gyepgazdálkodás néven futó programról egyéb információt a sokkal befogadhatóbb és leíróbb <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/zoldfeluletek/vadviragos-budapest" target="_blank" rel="noopener">Vadvirágos Budapest</a> link alatt lehet olvasni.
Borítókép:MOME/Facebook

Két méhcsalád, Mézgáék és Tóték évente 100 kilót termelnek belőle az egyetemi diákoknak, és most kóstolni is lehet.


Ön kóstolta már a MOMÉZ-et?

Április 22-én, a Föld napján nyílt meg a Városháza Gerlóczy utcai kiállítótermében <a href="https://deak17galeria.hu/kiallitasok/visual-waste/">Visual Waste címmel Sinkovics Ede</a> egyszerre látványos, zavarbaejtő és inspiráló kiállítása. Nem csak az alkalom, de a helyszín is különleges, mivel hosszú idő után ezzel nyitott ki a Városháza földszinti, Gerlóczy utcai szárnyának egy része – a kiállítást bemutató Deák17 Galéria ideiglenes külsős helyszíneként. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250422-mm1588-1.jpeg" alt="Sinkovics" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A megnyitón elhangzó beszédében Szerbhorváth György így idézte fel Sinkoviccsal megismerkedésük történetét és a művészi nyelv megtalálását:
„Edét amúgy is úgy ismertem meg, hogy leesett egy jegenyefáról, ami szerbül Topolya, úgy is mint szülővárosunk neve, illetve az ő állatorvosi középiskolájának helye. Tehát felmászott rá, s leesett, mankóval járt, ekkor akadt ideje elgondolkodni az élet jó s rossz dolgairól, nietzschei értelemben . Egy lánynak udvarolt, s lezuhant, mert a természet, vagyis egy nagy fa kegyetlen tud lenni.
<blockquote>
Közben édesapja műhelye adta az inspirációt, hogy semmit se dobjon el, s egyik első, díjnyertes műve egy közlekedési szerencsétlenségben leszakadt autóajtó volt."
</blockquote>
Kiemelte, hogy Sinkovics munkája több, mint művészet – aktivizmus, környezettudatosság, újrahasznosítás, prekariátus kapitalista befektetés. Mindketten egy félparaszti közegből származnak, ahol eldobni bármit vétek, hisz valamire még jó lesz – hangzott el a megnyitón. 
<blockquote>
Az utolsó madzagdarab, a félbevágott pillepalack a mi világunk, még a csikkből is lehet festményszerűt alkotni… a használhatatlan is felhasználható, öreganyám elnyűtt köténye is jó lesz valamire, ha másra nem, csipketerítőnek a tévére borítva. 
</blockquote>
A kiállított alkotások közül találunk papír és műanyag kollázsképeket, hatalmas, fesztiválok után hátramaradt sátorlapokból varrott világtérképet és jegesmedvével, teknőssel körbevett impresszív David Attenborough arcképet is. A többméteres Batman-Terminátor és medve szobrokról nem is beszélve.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250422-mm1300.jpeg" alt="Sinkovics" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az izgalmas látvány és az anyag ismeretén túl furcsa tapasztalat volt egészen közelről megszemlélni ezeket az alkotásokat – hogy mennyi mindent ismerünk fel belőlük.
<blockquote>
Ez most vajon egy mosószeres flakon nyaka, az meg egy kávékapszula deformálódva?
</blockquote>
A minket körülvevő, jellegtelen anyagi világ használati tárgyai, amik egyszeri céljukat beteljesítve hullanak ki a kezünkből, emlékezetünkből és a körforgásból is kerülnek itt új fénytörésbe. Mennyi a mi hozzájárulásunk, mi az, ami ebből akár a mi szemetünk is lehetne? A trash Vénusz a habokból kiemelkedve jól érthető, már-már didaktikus szimbóluma annak az ökológiai katasztrófának, amibe végső soron a kényelmünkkel  és nemtörődömségünkkel kormányozzuk magunkat. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250422-mm1332.jpeg" alt="Sinkovics" width="3921" height="2614">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Nyitvatartás április 30-ig:
<ul>
<li dir="ltr">Hétfő-Péntek: 10.00-18.00</li>
<li dir="ltr">Szombat: 9.00-13.00</li>
<li dir="ltr">Vasárnap: zárva</li>
</ul>
Sinkovics Ede tárlatvezetéseket is tart az alábbi időpontokon:
<ul>
<li>Április 23.: 17:00 óra</li>
<li>Április 24.: 11:00 óra</li>
<li>Április 25: 17:00 óra</li>
<li>Április 26.: 11:00 óra</li>
<li>Április 28.: 11:00 óra</li>
<li>Április 30.: 17:00 óra</li>
</ul>

Sinkovics Ede képzőművész a „trash art” vagy „upcycled art” művészeti irányzat módszereivel a fogyasztói szokásaink és a fenntarthatóság kérdéseit vizsgálja – azaz újrahasznosított anyagokból, köznapi nevén a nagy többség által szemétnek titulált elemekből készít műalkotásokat. 

Sinkovics Ede képzőművész a „trash art” vagy „upcycled art” művészeti irányzat módszereivel a fogyasztói szokásaink és a fenntarthatóság kérdéseit vizsgálja.

Valamire még jó lesz – amikor a tejfölösdoboz se gondolta volna, hogy Botticelli-epigonná válik

Közös alapot hoz létre a Városmajor fejlesztésére a II. és a XII. kerületi önkormányzat, <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0mNkxBjctnUqSiYe9Mn9pa8nvf9AKebPj1i5Man3RJgNPy1894pxVynZELjj5T4f3l&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> Kovács Gergely, XII. kerületi polgármester.
A parkban szerinte megállt az idő, úgyhogy a két kerület
<blockquote>
20-20 millió forintot tesz az ún. Városmajor Fejlesztési Alapba,
</blockquote>
mert úgy gondolják, már pár tízmilliós ráfordítással is látható eredményeket érhetnénk el a zöldfelületekkel és az utcabútorokkal kapcsolatban.
Mivel a terület a főváros kezelésében van, Kovács azzal folytatja, levelet írtak Karácsony Gergelynek, hogy tegyenek hozzá még 20 milliót, és akkor, mint a MKKP <a href="https://www.facebook.com/justanotherwordpresspage/posts/k%C3%B6z%C3%B6s-alapot-hoz-l%C3%A9tre-a-v%C3%A1rosmajor-fejleszt%C3%A9s%C3%A9re-a-ii-%C3%A9s-a-xii-ker%C3%BCleti-%C3%B6nkorm%C3%A1/1076650631162329/" target="_blank" rel="noopener">egy másik posztban</a> fogalmazott, az összefogásuknak akár már idén látványos eredménye lehet.
Ahogy a levélben írják, együttműködésre szeretnék felkérni a Fővárosi Önkormányzatot a két kerület határán elhelyezkedő park fejlesztése kapcsán. A parkot ugyanis mindkét kerület polgárai magukénak érzik, a kerület lakói alkotják a rendszeres használóinak többségét is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230725mm0692.jpeg" alt="Városmajor," width="5136" height="3424">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Ahhoz, hogy a két kerület lakói szívesen töltsék itt az idejüket, ki tudják használni a park nyújtotta rekreációs lehetőségeket, nagyon fontos, hogy a zöldfelületek gondozottak, jó minőségűek legyenek.” A pénz elköltéséről természetesen megkérdezik a környéken lakókat és a park használóit is, jegyezte meg Kovács, mert „nagy eséllyel, ők tudják leginkább, milyen apróbb fejlesztésekre lenne szükség a parkban”.
Ahogy parkkal kapcsolatban <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/varosmajor-park/blog_posts/fejlesztes-elott-all-a-varosmajor" target="_blank" rel="noopener">a főváros írja</a>,
<blockquote>
a terület nagyrészt a főváros és a kerület tulajdonában van,
</blockquote>
legutóbb 2014-ben esett át látványosabb fejlesztésen, amikor többek között futópályával és parkour-eszközökkel bővült a szabadtéri sportkínálat.
A park teljes területére kiterjedő felújításra ekkor nem volt lehetőség, noha például a zöldfelületek állapota ezt már indokolttá tenné. Az önkormányzat <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/varosmajor-park/blog_posts/fejlesztes-elott-all-a-varosmajor" target="_blank" rel="noopener">2020 áprilisában</a> társadalmi egyeztetést indított, a kérdőívben <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/varosmajor-park" target="_blank" rel="noopener">olyan kérdésekre</a> keresték a választ, vajon mit adhatna a XXI. század a parknak? Milyen felújításokkal válthatna még népszerűbbé? Van-e olyan funkció, ami hiányzik, vagy ami éppenséggel túl markáns?
A közel 240 éves park (a Helytartótanács 1785. július 25-én nyilvánította közkertté Városmajort II. József rendeletére) körül
<blockquote>
2022 első felében volt utoljára nagyobb nyüzsgés.
</blockquote>
Fürjes Balázs, akkori Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár <a href="https://www.facebook.com/furjesbalazsbp/posts/355067006642379" target="_blank" rel="noopener">bejelentette</a>, hogy a Vitézy Dávid vezette, kormányzati Budapest Fejlesztési Központtal összefogva, kormányzati finanszírozásban, a fővárossal és a XII. kerülettel nagyon szoros együttműködésben egy zöldebb, rendezettebb, még inkább felhasználóbarát parkot hoznak létre. A lelkesedés viszont nem tartott sokáig, Lázár János építési és közlekedési miniszter <a href="https://telex.hu/belfold/2023/01/27/lazar-janos-fovarosi-fejlesztesek-lista-lezarni" target="_blank" rel="noopener">a hírek szerint</a> már 2022 őszén kivégezte a projektet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm0175.jpeg" alt="Városmajor" width="5472" height="3648">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A területtel kapcsolatban <a href="https://www.facebook.com/reel/1027900272404737" target="_blank" rel="noopener">egy 2024-es bejáráson</a> Bardóczi Sándor főtájépítész megerősítette, hogy valóban nincs a legjobb állapotban: a vadgesztenyefákat például aknázómoly tizedeli. Mint akkor fogalmazott, a fejlesztéseket a XII. kerülettel, mint másik tulajdonossal együttműködésben kell megtervezni és elkezdeni.
A főtájépítész a 2025. április 22-i, azaz Kovács Gergely posztjának megjelenésének másnapján, az önkormányzat Föld napi konferenciáján, a poszttól valószínűleg nem függetlenül elmondta, hogy a Városmajorban 
<blockquote>
most próbálnak összehozni valamit a két kerülettel,
</blockquote>
azaz várhatóan a főváros sem fog megfutamodni a fejlesztés elől.

Európa egyik legrégibb parkja felújításra szorul. Most úgy néz ki, többen is összefognak, hogy ebből legyen is valami.

Megpróbálnak valamit összehozni a Városmajorban

A Balázs Mór Klub néven futó online rendezvénysorozat sikerén felbuzdulva tavaly a BKK úgy döntött, hogy szélesebbre tárja a szakmai platform kapuit és 2024. május 3-án életre hívta az első Balázs Mór Konferenciát. A CEU Nádor utcai campusán megrendezett eseményen, amely a Határtalan mobilitás elnevezést kapta, a városi közlekedéshez kapcsolótó iparágak szakemberei is részt vettek (pl. data science, informatika, service design, ingatlanfejlesztés stb.), akik új nézőpontokat, válaszokat adtak a közlekedési, városfejlesztési – Budapest-specifikus és globális mobilitási – kihívásokra. E gondolatokkal kezdődött a tavalyi év emlékezetes városfejlesztési-közlekedési konferenciájáról szóló beszámoló, amely a nap mint nap felvetett, jövőnkkel kapcsolatos kérdéseket járta körül.
<blockquote>
Ahogy ma már a kihívások is sokszor globálisak egy város élhetősége, közlekedése szempontjából  – gondoljunk akár a Covid járványra, az ellátási láncokat megzavaró ukrán háborúra, az energiaválságra, a nagyvárosokban élők lakhatási problémáira vagy a klímaváltozás következményeire –, úgy a megoldások keresésekor is érdemes határtalanul gondolkodnunk, akár földrajzi értelemben, akár a tudományok, szakmák tekintetében
</blockquote>
– mondta tavalyi nyitóbeszédében Dr. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, és erre tökéletesen rímel az<a href="https://bkk.hu/rolunk/programok-a-bkk-val/balazs-mor-konferencia/"> idén május 14-re meghirdetett II. Balázs Mór Konferencia </a>címe: Együtt a jövőbe. Ugyanakkor az esemény alcíme – 75 év tapasztalat, 25 év vízió kijelöl bizonyos határokat is. 
<h3>Kíváncsi vagy, milyen lehet a most 75 éves Nagy-Budapest 25 év múlva?  </h3>
2025-ben a konferencia kapcsán a BKK ezt a Verne Gyulához illő ajánlatott tette; a „75 év” alatt Nagy-Budapest születésére utalva, ugyanis 1950. január 1-jén jött létre hivatalosan Nagy-Budapest az akkori 22 kerülettel, és és belegondolni is sok, hogy azóta mennyi változásnak volt a szemtanúja a város mind történelmileg, mind a fejlődését tekintve.
A szervezők szerint elképesztően izgalmasnak ígérkezik a következő 25 év is, a konferencia előadói pedig a változatosságot is szem előtt tartva próbálnak kizárólag tudományos és szakmai szempontok alapján a jövőbe látni, és arra a két fő kérdésre választ adni, hogy milyen fejlesztési irányokat látunk a világban és ezek hogyan tükröződhetnek a magyar fővárosban, illetve hogy hogyan alapozhatjuk meg a következő 25 év fenntartható városi mobilitási ökoszisztémáját?
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/e2102.jpeg" alt="-" width="2507" height="2507">
<figcaption> Elektromos tesztbusz Kép: -/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A BKK az eseményt azoknak ajánlja, akik mindennapi munkája során vagy akár csak közvetve érintettek a város közlekedésének tervezésében és működtetésében; akik figyelemmel kísérik, mit és hogyan tehetünk közösen az élhető budapesti jövő megteremtéséért.  
<blockquote>
A közlekedésszakmai kérdésekre van, hogy nem a közlekedésszakmán belülről érkezik a legjobb válasz. Éppen ezért idén is célunk, hogy kinyissuk a konferencia részvételi és előadói körét a városi közlekedéshez kapcsolódó más ágazatok, tudományok szakemberei felé, akik új nézőpontokat adhatnak, ezzel is tágítva a mobilitás határait
</blockquote>
– állapítja meg a konferenciát szervező Budapesti Közlekedési Központ.
A II. Balázs Mór Konferencia programjai 2025. május 13-án, 10 órakor kezdődnek a plenáris előadásokkal. Elsőként Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója beszél a társaság jövőképéről és középtávú stratégiájáról, majd Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke tart előadást Úton a zöld város felé címmel, Hörcher Dániel az International College London és Budapesti Gazdaságtudományi- és Műszaki Egyetem adjunktus-kutatója pedig a városszerkezet anatómiájáról, amely a közlekedésszervezés és Budapest gazdaságföldrajzának szimbiózisát járja körül. 
A programok közt találjuk Bodor Ádámnak, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettesének a budapesti autózás jövőjével foglalkozó előadását (11.20 óra) illetve Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista előadását, melynek címe: Fenntartható közlekedésről – komolyan (13.00 óra). A konferencia tematikus szekcióüléseire 13.30– 15.50 óra között kerül sor, többek közt a közterületfejlesztéssel, a digitalizációval, a szétterülő várossal a fókuszban, majd záróprogramként 15.50-kor egy beszélgetés lesz Budapest 75 címmel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Vitézy Dáviddal, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnökével, a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjével. 
<blockquote>
Az esemény szervezése és lebonyolítása során is fontos, hogy odafigyeljünk a fenntarthatóságra, ezért a szervezők arra kérnek mindenkit, hogy amennyiben tehetik, a helyszínre eljutáshoz
válasszák a környezetbarát, fenntartható közlekedési módokat: érkezzenek közösségi közlekedéssel, kerékpárral, rollerrel vagy gyalog. 
</blockquote>
Az eseményről bővebben a <a href="https://bkk.hu/rolunk/programok-a-bkk-val/balazs-mor-konferencia/">BKK honlapján lehet olvasni és itt lehet az eseményre regisztrálni</a> is. A rendezvényen való részvétel regisztrációs díj befizetéséhez kötött.

A főváros állandó mozgásban van, és a következő 25 évben sem áll le. A tavalyi siker után a BKK  idén ismét megrendezi a Balázs Mór Konferenciát, ahol a előadók között találjuk Ürge-Vorsatz Dianat, Litkai Gergelyt, valamint Karácsony Gergelyt és Vitézy Dávidot is.  

Milyen lesz a 75 éves Nagy-Budapest 25 év múlva?

„Magyar Színház: Magnetic” – a címlapon Bajor Gizi arcképe alatt olvasható ez a szöveg. Azt gondolnánk, hogy konkrétan a művésznőre utal, ám ez csak részben és általánosságban volt igaz, aktuálisan ő volt a főszerepelője a hasonló című darabnak. De Bajor Gizi igéző tekintetén túl is Magnetic, pontosabban a süllyedő hajó uralta a Színházi Élet oldalait, hiába jelent meg ez alkalommal „húsvéti magazin” alcímmel 154 oldalon. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/sziinhaizi-eilet-ciimlap.png" alt="színházi" width="714" height="1096">
<figcaption>Kép: Színházi Élet</figcaption>
</figure>
</div>
A történészek úgy tekintenek az 1925-ös évre, mint a Trianon utáni gazdasági válságból kilábalás kezdetére, de a magazinban ennek nem látni nyomát. Rákosi Jenő Színészháború címet viselő nagy szerkesztőségi cikke arra int minden érintettet, hogy attól nem lesz senkinek jobb, ha átharapják egymás torkát. A legendás színigazgató, aki még Blaha Lujzát sem hagyta elszabadulni, nem volt tapasztalatok híján. Ám a nyomorúságos 1925-ös évben semmi okát nem látta a derülátásnak. „Ma van-e az időjárás fölöttünk, magyarok fölött, hogy csak úgy könnyedén elmenjünk a jégre táncolni? És most él-e éppen a színészet olyan napokat, hogy háborúságban töltse az idejét. Persze, hogy nehéz a sorsunk, persze, hogy elérkeztünk az egyiptomi hét tehenek sovány éveire. De ki tudja, nem lesznek-e a következők még soványabbak?” Rákosi Jenő nagybölcsen azt üzente, hogy a veszekedés, meghasonlás, elégedetlenség nem segít, hanem csak egyetértés, megalkuvás, vállvetett munkája színésznek, igazgatónak és egyesületnek. „Az időt kell leteperni, a közönséget a művészet bűvös eszközeivel ostromolni s majd ha ismét kisüt egünkön a nap, – nos, akkor majd megint veszekedhetünk egy kicsit” – írta.
A Magnetic című darabot, amit a Magyar Színházban mutattak be, szerzője Pásztor Árpád világutazó riporter és közismert szépíró, aki híres lehetne amiatt, hogy az elsők közt fordított Edgar Allen Poe-t és Walt Whitmant, vagy azért, mert ő volt az első, akik versében Lenint dicsőítette, de abban is az első volt, hogy a regénybe öntse a Tanácsköztársaságról alkotott lesújtó véleményét. Pásztor Árpádot azonban onnan ismeri mindenki, hogy Molnár Ferenc a Pál utcai fiúkban róla mintázta a nagyobbik Pásztort. Aki nem tűnt a regényben bonyolult jellemnek.
Az egyszerűség a Magnetic című darabról is elmondható. Noha a Színház Élet szerzője tisztességes és becsületes munkáról, biztos mesterségbeli tudásról számol be, alábbi sorairól lehetetlen eldönteni, hogy gúnykacaj, vagy komoly szakmai elemzés: „A Magnetic hajókatasztrófájáról érdemes volna néhány irodalmi gondolatot megmenteni. Például ezt: a férfi megkéri a nő kezét. Ha nem lesz a feleségem, mondja, főbe lövöm magam. A hajón kitör a pánik, ő pedig eltaszítja a feleségét, hogy maga annál könnyebben menekülhessen. Aztán az életösztön első brutális kielégítése után, a feleségéért csakugyan főbe lövi magát. De nem hal meg. Rosszul teszi. Halálával irodalmi életét maradandóbbá tette volna. Végül a sérthetetlensége valószínűtlenné teszi, se jéghegy, se golyó nem fog rajta. (…) A súlypont egyszerre a golyót irányító kéz biztosságára terelődik. Én azt hiszem, ilyenkor csak az író keze nem biztos. De lehet, hogy a színpadi író biztosságát éppen az ilyen eltévesztett golyó igazolja, új részvét, új érdeklődés, új boldogság”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/toirzs-jenoi-bajor-gizi-csortos-gyula.png" alt="színházi" width="1560" height="1202">
<figcaption>Kép: Színházi Élet</figcaption>
</figure>
</div>
De úgy tűnik, hogy a darab feltételezett hibáit csak a kritikus nem észlelte, közönség pedig már attól elalélt, hogy Bajor Gizi mellett a férfi főszerepeket Csortos Gyula és Törzs Jenő alakította. „Három élő ember, aki ebben a megszemélyesítésben minden viszontagságos kaland nélkül is érdekes ember” – írja a kritikus, de száz év múltán az ebben legmeglepőbb, hogy ezáltal válnak hétköznapivá a magyar színjátszás mitológiai alakjai.
Akiknek kitettsége Szép Ernő Húsvét című tárcájából is kitűnik. „Húsvét ünnepe, de kedves szerelmem vagy az ünnepek közt. De szeretem a szagodat, a színedet, a szívedet, a szavadat, húsvét. Nem szoktam én se hasra, se vétre gondolni, mikor olvasom és hallom a szavadat, azt a szép magyar húsvét nevet” – kezdi a szerző, és ragozza elvirágzásig hódolatát a tavasz felé, hogy jó szokásához, a szöveg iránya éles fordulatot vegyen: „Nekem olyan a természetem, hogy a bálban eszembe jutnak a sánták, a moziban a vakok, a hajón a betegek, akik a kórházban fekszenek. Nekem most, amikor mindenki legalább fogaskerekűn utazik el húsvétolni, az én szépséges és kedves pajtásaim, a színésznők, a színészek jutnak az eszembe…” Akiknek az ünnepnapokon kell a legtöbbet dolgozniuk. „A karácsonyestje meg a nagypéntekje van a színésznek és a többi ünnepen meg fejfájást kap az emberpárától és elutálja a fáradságtól az életét. Hej, nincsen a bakának vasárnap! Se Balaton, se Hűvösvölgy, még csak footballmatch sincs a színésznépnek a lakosság boldog ünnepnapjain, ők még színházba se mehetnek soha . . .” – állapítja meg Szép Ernő utánozhatatlan stílusában. 
Összességében elmondható, hogy ez a letargia uralja Színházi Élet 100 évvel ezelőtt Húsvéti magazinját, de mivel minden a színház körül forog, az igazi tragédia után is meghajlás következik.

A korszak egyik legnépszerűbb hetilapja volt a Színházi Élet volt, amelyben elfért egymás mellett a bulvár és a színikritika, a pletyka és a tényfeltárás. Húsvétkor pedig a süllyedő hajó a nyúl helyett.


Süllyedő hajó a nyúl helyett? Ilyen volt az 1925-ös húsvét a Színházi Élet lapjain

A célpont vonzereje nem olyan meglepő, hiszen már a 18. század közepétől borospincék vonzották a tömegeket, a pesti kőrengetegben élők pedig a füst, a por, a bűz és a lárma elől kerestek menedéket a természetben. Főleg tavasszal tört rájuk a vágy, hogy a zöldbe menjenek, az igazi tömeg azonban húsvétkor mozdult ki. Ilyenkor tömegek látogattak a Városligetbe, az Orczy kertbe, a Margitszigetre, és népszerű volt még Zugliget is, de a hétfői napon a legtöbben a Gellérthegy felé vették az irányt. Ezen a napon több tízezer munkás- és polgárcsalád zarándokolt a hegyre, de nem a csend, hanem a szórakozás kedvéért, a szokásos húsvéti búcsúba.
Pest-Buda apraja-nagyja már korán reggeltől hosszú sorban vonultak felfelé a Gellérthegy lankáin, ott sátrak százai várták a vendégeket, boroshordókkal és söröshordókkal megrakott szekerek álltak véges-végig az utak mentén jobbra-balra. Mindenfelé sütöttek-főztek, hatalmas nyársakra húztak ökröket, amelynek sütése a szabad ég alatt külön tudományt igényelt, de látványnak sem volt utolsó. Az alkalomra Pestre jöttek vidéki árusok is, szentképeket, játékokat, trombitát, tükröt, mézeskalácsot, pipát, színes üvegpoharakat kínáltak, gyorsfényképező bódék és napkitöréseket vizslató távcsövek körül gyűlt a tömeg. Zenészek játszottak, verklisek, tárogatósok, szólt a zene a hegy minden pontján. A mutatványosok alkalmi bódéi és sátrai is nagy volt a tolongás, a körhintán kurjongattak, sikoltoztak, de lehetett kuglizni és pingpongozni is, este pedig még tűzijáték emelte tovább a hangulatot.
<h3 dir="ltr">Fel és le</h3>
Nem volt egyszerű feljutni, hiszen vékony ösvények vezettek a hegy tetejére, a tízezres, hangyabolyra hasonlító tömeg pedig csak lassan tudott haladni, gyakori szünetekkel. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy a csúcsra elsőként felért, unatkozó gyerekek szórakozásból almával és tojással dobálták az utakon tolongó tömeget. Idővel annyira elfajult ez a fajta szórakozás, hogy miután többen megsebesültek – sőt, haláleset is történt – a rendőrségnek kellett közbelépnie. Történtek balesetek is: aki kapatosan próbált lekeveredni a hegyről és rossz utat választott, azt másnap úgy kellett összeszedni a hegy aljánál. A fiatal, csinos lányok pedig seholsem voltak biztonságban, divatban volt ugyanis egy olyan udvarlási forma, ami ma már elfogadhatatlannak tűnik, akkoriban azonban az “áldozatok” büszkén viselték a csábítási folyamattal járó következményeket. Fiatal férfiak gumizsinórra kötött labdával, tetszésük jeléül a tömegben bújkálva messziről hátba vágták a lányokat, akik viháncolva kezdtek forgolódni, hogy megtalálják, aki kiszemelte őket. A nap végére a legcsinosabb lányok tucatnyi kék-zöld folttal lettek gazdagabbak, de miután ezeket a sérüléseket a szépségüknek köszönhetően szerezték, büszkén mutogatták őket. 
 
(Kiemelt kép: Barabás Miklós: Húsvéti mulatság a Gellérthegyen 1845-ben / Vasárnapi Ujság)

A húsvéti népünnepély a hegytetőn ökörsütéssel, tojásdobálással, táncmulatsággal több mint 100 évig bírta rá a családokat a hegymászásra.


Amikor még tízezrek lepték el a Citadella környékét húsvétkor

A ferencvárosi önkormányzat 2023-ban döntött úgy, hogy emlékművet állít Bernovits Vilma katolikus hítoktató tiszteletére, akit a nyilasok valószínűleg 1944. december 27-én gyilkoltak meg. Bernovits Vilma Salkaházi Sárával együtt vezette a Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társaságának Bokréta utca 3. alatti katolikus leányotthonát,
<blockquote>
Salkaházi Sárával együtt mentett zsidókat a vészkorszakban, és együtt lőtték őket a folyóba. 
</blockquote>
Neve kevésbé ismert, mint a boldoggá avatott Salkaházi Sáráé. Ahogy a <a href="https://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20141229_Akit_a_Dunaba_lottek_de_a_kutya_sem_emlek">hvg.hu-n</a> 2014-ben megjelent írás fogalmaz: „1944-ben Bernovits komoly életmentő tevékenységet folytatott: nemcsak kikeresztelt életveszélyben lévő zsidókat, de mindenféle formalitás, tehát valódi keresztelés nélkül is adott ki keresztleveleket az üldözötteknek” – írta Szegő Péter, hozzátéve, hogy
<blockquote>
itt az ideje Bernovits Vilma nevét is nagybetűkkel beírni a kollektív emlékezetbe.
</blockquote>
A cikk szerzője szerint a magyar állam a Soá idején száz százalékig lejáratta magát, és hogy a magyar társadalom „nem százszázalékosan”, az csakis az annak a maroknyi embernek, köztük Bernovits Vilmának volt köszönhető volt, akik nem voltak hajlandók belenyugodni a teljes elembertelenedésbe. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250416ga5759.jpeg" alt="Bernovits" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Tíz év telt a cikk megjelenése óta. Azóta sem sikerült a mártír nevét beírni a kollektív emlékezetbe. Talán ezért is döntött úgy még 2023-ban, meggyilkolása nyolcvanadik évfordulójához közeledve Ferencváros önkormányzata, hogy méltó emléket állít Bernovits Vilmának.
Az emlékmű-pályázat eredményhirdetése január közepén volt, a zsűri Hartvig Dániel és Kálna Dávid „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című művét értékelte a legtöbbre. Az eredményhirdetés után az <a href="https://epiteszforum.hu/stigma--bernovits-vilma-emlekere-hartvig-daniel-es-kalna-david-i-dijas-palyamuve">Építészfórum mutatta be részletesen </a>a koncepciót:  „A Gizella sétányon épült magas dunai partfal tömör vasbeton mellvédjét kikötési pontok létesítése céljából utólag áttörték, a kivágott szakaszokat a Dunába döntötték. Alacsony vízállás esetén ma is láthatóak a folyómederben. Az emlékmű a Boráros tér mára használaton kívüli kikötési pontjába, a tömör mellvéd megszakadásába tervezett. Új bronzkorlát jelzi szelíden a beavatkozás helyét. A partfal peremén, a burkolat síkjába 94 x 77 x 23 cm befoglaló méretű vastömb épül, rajta felirat  Bernovits Vilma nevével és mártíromsága okaival. 
<blockquote>
Az idő múlásával a kezeletlen vastömb pusztul, a nemesfém felirat egyre hangsúlyosabb rajzolatú. Az időben lejátszódó folyamat a Duna szemszögéből nézve ellentéte a sétány halk, bensőséges találkozásának. A megfolyó rozsda hangos kiáltás, stigma a pesti oldalon.
</blockquote>
A mű elkészült, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján avatták fel.  Karácsony Gergely főpolgármester beszédében megköszönte az alkotóknak és a ferencvárosi önkormányzatnak a mementót és a kezdeményezést, hogy köztéri emlékmű őrizze mostantól Bernovits Vilma emlékét.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250416ga5695.jpeg" alt="Bernovits" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Nekünk az emlékezés azzal kezdődik, hogy szembenézünk a valósággal. A holokausztot fájóan nagyrészt magyarok tették magyarokkal. A magyar állam tette magyar állampolgárokkal. És igen, volt benne szerepe a Fővárosi Önkormányzat jogelődjének is. Az elődök bűneiért főpolgármesterként, nyolcvan év után, én itt és most bocsánatot kérek mindenkitől” – mondta Karácsony Gergely, azzal kiegészítve, hogy 
<blockquote>
bőven itt lenne az ideje, hogy a magyar állam is vállalja a maga felelősségét.
</blockquote>
Emlékeztessük magunkat újra és újra: bármilyen fájdalmas is ez a sors, a sorstalanság még rosszabb. A sorstalanság – ahogy Kertész Imre csodálatos művéből tudjuk – maga a beletörődés, a közöny. És mi nem lehetünk közönyösek – fejezte ki reményét a Karácsony Gergely, de a Baranyi Krisztina, a ferencvárosi polgármester szavai arra is utaltak: eddig azok voltunk.
„Ha olyan világban és olyan országban élnénk, amilyenben szeretnénk, akkor Bernovits Vilmáról már nyolc évtizede lennének elnevezve egyesületek, utcák, iskolák, díjak. Életéről és haláláról könyvek, filmek, történelemórák szólnának. Nemzeti emlékezetünkben a legnagyobb példaképek között szerepelne. Ez még holnapra sem valósul meg, de mától legalább egy emlékművel tisztelgünk előtte” – mondta Baranyi Krisztina. Ungváry Rudolf író pedig a Szociális Testvérek Társaságának páratlan működése kapcsán fejtette ki gondolatait. „Még azzal is nézzünk szembe, hogy (…) ma itt, a Duna partján, az egykori vérengzés helyén egy ugyancsak törpe kisebbség – maguk, mi – helyezi el az emléktáblát.
<blockquote>
Mert mi is arányaiban semminek látszó, apró kisebbség vagyunk a nemzet létszámához képest
</blockquote>
– hangsúlyozta beszédében Ungváry Rudolf író, majd így folytatta: „Bíztatásul utalok rá, hogy a ma ismert antik irodalom létezése csak egy tucat ír szerzetesnek volt köszönhető. Ők 800 és 900 között, az egykori római világ boreális, észak-nyugati határán, színtisztán saját belső késztetéseikre hallgatva másolták a kolostoraikban őrzött, porló görög és latin kézirataikat. Most apró, lényegében láthatatlan pontszerű valamiként avatunk mi is, és utalunk arra, hogy feltehető: a világegyetem is egy egykor pontszerű semmiből keletkezett. Az volt ugyanis az ige, amely kezdetben volt. Ezt az igét próbáljuk megérteni” – jegyezte meg Ungváry Rudolf, ezzel zárva szavait: „Kedves maroknyi, elenyésző, törpe kisebbség: köszönöm, ha megértettek. És legyenek derűlátóak. Rosszkedv? Ezeknek? Soha!”

„Ahogyan nemzetünkön nem gyógyuló sebet ejtett a holokauszt, úgy ejt sebet a Boráros téri partfalon Bernovits Vilma emlékműve is” – mondta Karácsony Gergely a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartott avatóünnepségen.