Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot felidézve hősök, csaták, győzelmek, és a fegyverletétel juthatnak eszünkbe, de a Budapest Galériában kiállított korabeli Közlönyt böngészve megakadhat a szemünk a női neveken, és a felajánlásokon is: ágyneműt, inget kínálnak tépésnek, sebkötözőnek. A szabadságért folyó harc hátterében ott van a gondoskodó hátország, ahol a a gyógyítás és a feltöltődés játssza a főszerepet: a nők vezetésével. Ahogyan a nemzetközi nőjogi mozgalmak alakulásában komoly szerepet játszott az első világháború, úgy volt hatással a nemzetállammá válás és 1848 a magyar nők politikai szerepvállalására. És ebben a folyamatban komoly szerepet kapott egy óriási, 12 méter hosszú szőnyeg is.  
A férfi helyét senki sem firtatja a forradalomban – szól a Budapest Galéria új kiállításának címe, Szász Anna Lujza kurátor és Bicskei Éva gondolatkísérletében olyan szemlélettel meséli újra a történelmet, amelyben nem a győztesek és a vesztesek, az egyedi hősök a főszereplők, hanem a kapcsolódások, a közösségek, a gyógyulások – mindezt egy virágmintás szőnyegből kiindulva.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250717mm4823.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Magyar Tudományos Akadémia székházát 1865-ben adták át, de mire felépült, a pénz elfogyott, így a belső terek díszitetlenek maradtak.
A korszak kiemelkedő nőalakja, Bohusné Szőgyén Antónia vezetésével és szervezésével 160, vagyoni, társadalmi helyzetét tekintve különböző nő, de zömében a szabadságharc özvegye vagy árvája dolgozott a 75x75 cm-es négyzetekből álló szőnyegen 1865 és 1867 között. Az ilyen és ehhez hasonló női kezdeményezések tartották életben a nemzeti mozgalmat a szabadságharc bukása után, ennek példája az a (kiállításon csak fotón látható) hímzett karosszék is, amit a Zala megyei hölgyek készítettek a passzív rezisztenciát képviselő Deák Ferencnek, és az a mikrotűs hímzéssel készült sorozat is, amely Széchenyi életét dolgozza fel megdöbbentő aprólékossággal. 
<blockquote>
A szőnyeg tehát a térfoglalás eszközeként jelent meg és szimbolikus jelentőséggel bírt: a nők így akartak belépni a tudományos és társadalmi nyilvánosság terébe, a nemzeti közösséghez tartozni.
</blockquote>
A szőnyeg készítői ragaszkodtak hozzá, hogy a szőnyeg olyan helyre kerüljön, ahol a nagyközönség számára látható és hozzáférhető (így az Akadémiáról kimaradó, a szőnyeget készítő nők számára is), legyen nyilvános a nevük és az Akadémia közgyűlésén olvassák fel azokat. Bohusné a neveket el is küldte a testület számára, amit sajnos és természetesen sosem olvastak fel, a munkájukat az Akadémia tagsága sosem ismerte el az alkotók számára megfelelő módon, egy kisebb ülésen tettek eleget a kérésnek.
Az erőfeszítés, ami a szőnyeg megteremtésével járt, mégsem volt hasztalan, sőt erőforrássá tudott válni, hiszen a nők felismerték: képesek a szerveződésre és a kapcsolódásra. Az erejüket pedig innentől kezdve nem a patriarchátus dekorálásába fektették: a Bohusnéval is kapcsolatban álló Veres Pálné született Beniczky Hermint annyira felbosszantotta Madách Imre akadémiai székfoglaló beszéde, hogy kezdeményezésére létrejött az Országos Nőképző Egyesület, amelyből később a Veres Pálné Gimnázium lett. 
<blockquote>
A Budapest Galéria emeleti kiállítótere több mint százötven éves tartozást törleszt, amikor a szőnyeg terében felolvassa a szőnyeget alkotó nők névsorát: megrendítő élmény rászánni ezt a pár percet arra, hogy meghallgassuk a felsorolt nők nevét, úgy, ahogyan azt ők is szerették volna.  
</blockquote>
A kiállítás origója az MTA szőnyege, köré épülnek a történeti és kortárs tárgyak – kettő közülük hiányával mutat rá a kiállítás tematikájára. Egy gyapjúszálból horgolt női kézitáska például csak rajz formájában jelenik meg, az Aradi Ereklyemúzeum tulajdona, az eredeti táskát Varjassy Jakab készítette rabként a theresienstadti várbörtönben. A szabadságharc leverése után társadalmi igény volt a relikviák összegyűjtésére és a hősök kultuszának építésére, amelynek középpontja a vértanúk kivégzésének helyszíne, Arad lett. A „Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma” létrejött ugyan, egy ideig még önálló épülete is volt, de a Ceaușescu-diktatúra véget vetett a gyűjtemény hozzáférhetőségének. 
A Fedex ügyetlensége miatt egy abortusztörténeteket mesélő szőnyeg is csak fotókon tud megjelenni a kiállításban, jelen állás szerint a 12 ezer dollár értékű szőnyeget a csomagküldő szolgálat elveszítette. Nicole LaRue és Marie Anderson 25 méter hosszú takarója 50 abortusz történetet mesélte el, így hívják fel a figyelmet arra, vannak olyan katolikusok is, akik másként gondolkodnak ebben a kérdésben. A készítők mögött álló szervezet, a Catholics for Choice attól tartott, hogy a takarót kísérő munkatársukat Trump szigorításai miatt esetleg nem fogják visszaengedni az Egyesült Államokba, ezért a személyes szállítás helyett – úgy tűnik végzetes következményekkel – a csomagküldő szolgálat mellett döntöttek. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250717mm4808.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Történeti fogalomként jelenik meg a zászlóanyaság is: ez azt jelentette, hogy a katonai alakulat számára zászlót készítő nő szimbolikus védnökséget vállalt a zászlóalj felett. A zászlóra kerülhettek jelszavak („Szebb jövendőt a hazának”) és a készítő neve is: Földváry Lajosné sz. Szita Aloyzia.
<blockquote>
A szabadságharc leverése a zászlók számára is következményekkel járt: el kellett őket égetni vagy a cári seregek kobozták el, a szerencsének köszönhetően maradhattak fent a kiállításon is látható darabok.
</blockquote>
Ezekre a történelmi zászlókra is reflektál a Szabó Eszter Ágnes képzőművész alakját őrző, a Képzőművészeti Egyetem közösségi alkotásában készült fekete emlékzászló. A zászló mint eszköz és a kézimunka, mint hordozó ugyanaz: de a téma már egy női képzőművész munkásságának megőrzése és feldolgozása. Hasonlóan nem történeti, hanem privát témát dolgoz fel Sophie Utikal Amikor a testem még a tiéd volt sorozata: a finom organza anyagra cérnával varrt képek az anyaságot és az azzal járó testi változásokat dolgozzák fel témaként. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250717mm4821.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
A kiállítás terében több ellenállási történet is megjelenik: a 2020-2021-es belorusz tüntetésekhez Marina Naprushkina Madarak a néppel sorozata kapcsolódik: ő a festett szőnyegek belorusz hagyományát idézte fel, egy-egy sort festett rájuk azokból a népdalokból, amelyeket az utcai demonstrációkon skandáltak, így kapcsolva össze a népi hagyományt az utcai ellenállással. A mexikói zapatista felkelés emlékezetéből nőtt ki Caleb Duarte installációja, a Zapantera Negra címében a Fekete Párducok örökségére is utal, a két polgárjogi küzdelem és tiltakozás-sorozat emlékezetét olvassa össze egy művészeti alkotásba, így mutatva rá, hogy az ellenállások tanulhatnak egymástól, kölcsönözhetnek egymástól, hiszen nem versenyeznek egymással, hanem éppen ellenkezőleg, kapcsolódásukkal erősítik meg egymást. Az egymással való szolidaritás erőt ad. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250717mm4810.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítást a Magyar Női Alap ügyvezető igazgatója, Süvecz Emese nyitotta meg, beszédében idézve Lyka Károly művészettörténész 1910-es években írott, női kézimunkát degradáló tanulmányát. A Budapest Galéria kiállítása éppen arra bizonyíték, hogy a kézimunkának az esztétikán túl is juthat szerep, segítségével bemutatható a nők és a történelem, a nők és az ellenállás eddig talán kevésbé ismert viszonya.

Széchenyi életét képregénybe hímezték a reformkor asszonyai, a haza bölcsének díszes karosszéket ajándékoztak Zala megye hölgyei. 1848 szervezte közösségbe a magyar nőket: ennek csúcsterméke az MTA számára készült, eredetileg 12 méter hosszú, közösségi varrásban készült szőnyeg. Hogyan tudott ez az erő, ez a női szövetség magára figyelni? Hogyan lehet a kézimunka eszközeivel női témákat nyilvánosságra hozni? A Budapest Galéria új kiállítása erre keresi a választ. 

KULTÚRA

Hogyan lehet a kézimunka eszközeivel női témákat nyilvánosságra hozni? A Budapest Galéria új kiállítása erre keresi a választ. 

Az ellenállás nem versengés, a közösség erőt ad

Ha valaki komolyan veszi a Magyar Nemzet címadási gyakorlatát, azt is hihetné, hogy Budapesten templomok égnek, papokat vernek meg, s mindeközben dominó-módjára dőlnek a köztéri keresztek. A hisztériát a Szabadság-szobor „keresztelője” kapcsán született főpolgármesteri Facebook-poszt váltotta ki, ami azért is abszurd, mert a kormányoldalnak a mostanit megelőző közfelháborodásra azóta sem volt egy szava sem. De nézzük sorjában!
Amikor tavaly nyilvánosságra hozták, hogy a Szabadság-szobor talapzatába méretes keresztet vésnek/fúrnak/faragnak/toldanak, akadtak konzervatív szavazók és egyházi személyek is, akik kifejezetten szerencsétlen ötletnek tartották, hogy a kereszténység jelképe kerüljön oda, ahol eredetileg egy géppisztolyos szovjet katona állt. Ahogy akkoriban viccesesen mondogatták: hogy megvédje Budapestet a szabadságtól. Ám attól nem tudta megvédeni sem vörös zászlóval, sem fegyverrel, hogy a főváros ne hasznosítsa, ha már úgyis olyan magasra nőtt. És ennek nyomán a pálmaágat tartó alak még a szabadság paródiájaként is Budapest szimbólumává magasztosult. Jól példázza ezt, hogy 1956-ban, amikor a szovjet katona szobrát ledöntötték,  komolyan vehető ötletként senki nem gondolta, hogy magát a Szabadság-szobrot is el kellene tüntetni. Amely így, eredeti és átvitt értelemben egyaránt: kulcstartókon, jelvényeken, csikóbőrös kulacsokon stb. örökítették meg, egy csomó vállalati címerben szerepelt, a vendéglátóipar épp úgy kisajátította mint a gépgyártás. Ami azt eredményezte, hogy a Szabadság-szobor látványa (bármily formában) mára nem a szobrot, hanem magát Budapestet jelenti, némi pátosszal a „Budapest-mindenséget". . <img src="/api/file/image/fortepan15812.jpeg" alt="Egy" width="2560" height="2191">
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<figcaption>Kép: Fortepan/Gellérthegy anno</figcaption>
</figure>
</div>
Ám most az a paradox helyzet állt elő a kereszt - vagyis épp a „mindenható" -  miatt, hogy csorbát szenvedett ez a "Budapest-mindenség". Sajnálatos, de a mai Magyarországon a kisajátított kereszt nemzetszimbólumként épp az jelenti, aminél Budapest több: a provincializmust, mozdulatlanságot, és sok-sok ellenességet, a multikulturális, sokszínű, mindenre nyitott Budapest meg- és kitagadását.
De ugyanakkor egyértelmű, hogy a felháborodást elsősorban nem maga a kereszt okozta, hanem az előbb taglalt „odanemillőség”, illetve az a tény, hogy a kormány nevében eljáró felelős, a Várkapitányság mindenféle szakmai egyeztetés nélkül, önkényesen eszközölte e jelentős változtatást Kisfaludy-Strobl Zsigmond művén, ami pedig már az örökösök ellenszenvét váltotta ki. 
Mielőtt ismertetnénk a történet teljes elborulással járó végkifejletét, még egyszer szögezzük le, hogy az elégedetlenkedőknek – beleértve Karácsony Gergelyt is – nem a keresztállítás tényével volt/van bajuk, hanem azzal, hogy 
1.) egy műtárgyon eszközölnek visszafordíthatatlan változásokat;
2) egy olyan műtárgyon eszközölnek visszafordíthatatlan változásokat – az örökösök jóváhagyása nélkül –, amely semmiféle módon nem hozható összefüggésbe a kereszttel, a kereszténységgel;
3) A Gellérthegyen van már egy nagy méretű kereszt a Sziklakápolna előtt. (Valamint egy harmadik Gellért püspök kezében.) 
4) A Várkapitányság önkényesen, mindenféle egyeztetést hanyagolva járt el.
Mindezt azért fontos megjegyezni, mert Karácsony Gergely elhíresült Facebook posztjában szintén ezeket a dolgokat kifogásolta, és ezek mellett fejezte ki nemtetszését a kormány azon, egyébként általános gyakorlatával szemben is, hogy politikai haszonszerzésre használnak fel történelmi emlékeket, műalkotásokat. Amúgy a főpolgármester egyetlen szóval sem ítélte el az egyéb keresztállításokat. „Nem, nem a kereszt a baj, hanem a kereszttel való visszaélés. Az, hogy utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét. És ez akkor is így van, ha a leghatározottabban elítélek minden olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával” – jegyezte meg a főpolgármester. 
De hiába próbálta meg jóelőre tisztázni az esetleges félreértéseket, a Fidesz olyan össztüzet zúdított rá, kiforgatva szavait, hogy annak alapján Robespierre-rel meg Dzerzsinszkijjel kellene egy napon említeni őt.  A kormánysajtó szerint a főpolgármester „ismét belerúgott a keresztényekbe”, „támadást indított a keresztény közösségek ellen” és így tovább, Rétvári Bence belügyi államtitkárig, aki okfejtését azzal a „megszólítással” indítja hogy
<blockquote>
„pár nap ráhagyással Karácsony Gergely is beleállt a Gyurcsány Ferenc által indított politikai vonalba”.
</blockquote>
Úgy tűnik, Rétvári legfőbb baja az, hogy Karácsony a „Szent Gellértről elnevezett hegy tetejére tervezett kereszt ellen” tiltakozott, ami szerinte szigorúan tilos abból kiindulva, hogy a névadó keresztény vértanú. Az államtitkárnak még a kereszttel kapcsolatos villám-ismeretterjeszésre is futotta, s emlékezteti - jókora csúsztatással - Karácsonyt arra, hogy „a kereszt a magyar címerben, az angol zászlóban vagy a vöröskereszt jelképében is benne van, és ott senkit nem sért”, és azt is hozzáteszi: „az a kereszt, ami ott van a Szabadság-szobortól pár lépésre Szent Gellért kezében, vagy a kommunista időkben befalazott Sziklatemplom előtt”.
Vagyis ő maga ismeri el, hogy a Gellérthegynek van már egy keresztje, Nem is akármilyen; messzire ellátszik, és annak is jelentősége van, hogy azt az a kápolnát őrzi, amit a kommunisták még be is falaztak.
Ezután miért kell még egy kereszt?
Rétvári nem indokol, így jobb híján arra gondolhatunk hogy szerinte „egy kereszt nem kereszt”. Hiszen nem a keresztet hiányolja, hanem a több keresztet a Gellért-hegyre.  Amivel csak az a probléma, hogy az efféle „installációkat" nem emlékhelynek, emlékműnek hívják, ahol a nemzeti emlékezet is kiteljesedhet, hanem úgy, hogy temető . Ha most felnézünk a Gellérthegyre két keresztet látunk egymás fölött. És aki ezt kifogásolja, az keresztényellenes – mi jöhet még?

A hét elejétől a kormányoldal az áldozat szerepében tetszeleg; államtitkárok és sajtómunkások, a teljes propagandagépezet azt próbálja eladni, hogy a „bűnös” fővárosban keresztényüldözés zajlik. Véleménycikk a Szabadság-szoborra került kereszt ügyéről. 

A hét elejétől a kormányoldal az áldozat szerepében tetszelet; államtitkárok és sajtómunkások, a teljes propagandagépezet azt próbálja eladni, hogy a „bűnös” fővárosban keresztényüldözés zajlik. Véleménycikk a Szabadság-szoborra került kereszt ügyéről. 

Egy kereszt nem kereszt

Július közepén a kultúra is nyaralni megy. A szabadtéri színpadokon a „könnyed” meg a „zenés” az állandó jelző, a fesztiválok limonádéban versenyeznek, mondván,  nyáron semmit nem lehet komolyan venni. Mert mindenki nyaral. De nyugalom! Mielőtt komolyan vennék kijelentéseinket, gyorsan szólunk, hogy általánosítunk, meg átlagolunk, különben mi is tudjuk, hogy nem muszáj fajsúlyosnak lenni egy produkciónak ahhoz, hogy ne csak szúnyogok miatt maradjon emlékezetes. 
Ezzel együtt, úgy gondoljuk, hogy az idei nyár legvagányabb húzása, hogy a Cirko-Gejzír moziban tegnap óta Tarr Béla filmeket vetítenek.
<blockquote>
Mindet.  
</blockquote>
A retrospektív vetítéssorozat apropója az, hogy a legismertebb magyar filmrendezőnek július 21-én lesz a hetvenedik születésnapja. Ennél már csak az menőbb, hogy a Cirkóban egész nyáron filmkülönlegességeket lehet nézni. Eddig francia és német hétvégéket rendeztek, a Tarr Béla  hétvége után iránit, spanyol-, olasz-, és japán hétvégét, augusztus közepén pedig Arany Pálma-hétvégét Cannes jegyében.
A Tarr Béla hétvége hétfőn is a tart, a vasárnap a Sátántangóé… A konkrét program: 
július 19. szombat
Panelkapcsolat 16.15
Kárhozat 18.00
Werckmeister-harmóniák 20.15
július 20. vasárnap
Sátántangó 13.30
július 21. hétfő
A londoni férfi 17.45.
A torinói ló 20.15
Borítókép: Részlet a Kárhozat című filmből; kép: mafab.hu

Egész estés vetítésekkel tisztelegnek a rendező előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából.

Tarr Béla-összes  a Cirkóban

<h3 class="MsoNormal">Augusztus 6., szerda – Charli xcx</h3>
A Sziget ezúttal is rögtön az egyik legnagyobb névvel, Charli xcx-vel indítja a fesztivált. Charli a legtöbb nagynevű popelőadónak szerzett már dalt, az utóbbi években is olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Billie Eilish, Lorde, Addison Rae, Robyn, Yung Lean, Julia Fox, Chloë Sevigny és Rachel Sennott. Az avant-pop és elektronikus szupersztár, ahogy <a href="https://szigetfestival.com/hu/program#/artist/2020677-Charli%20XCX" target="_blank" rel="noopener">a szigetes ajánló nevezi</a>, úttörő karrierje vállalkozó szellemével kivívta a kritikusok elismerését, és előremutató szemléletével átformálta a popkultúrát. 2024 nyara is az angol énekesnőről szólt, mert, <a href="https://marieclaire.hu/kultura/2024/08/22/brat-girl-summer/" target="_blank" rel="noopener">mint itt írják</a>,
<blockquote>
ezernyi fiatal nőt szabadított fel, akik mindannyian boldog, gátlásoktól mentes, hedonista és melltartómentes életre vágynak. 
</blockquote>
Charli xcx 21:45-kor kezd a Nagyszínpadon.
<h3 class="MsoNormal">Augusztus 7., csütörtök – Nelly Furtado</h3>
Az igaz ugyan, hogy csütörtökön fellép a francia elektronikus zene egyik legendája, a Justice is, aminek több mint 10 évvel ezelőtti fellépésével kapcsolatban az egykori Index például <a href="https://index.hu/kultur/zene/fesztival/2013/07/12/duhkitores_a_cigifustben/" target="_blank" rel="noopener">azt írta</a>, hogy „amikor azt hinné az ember, hogy erre meg erre a remixre most már tényleg nem lehet lapot húzni, ők azért mégis megteszik, és általában koppra 21 jön ki”. Mi most mégis egy másik fellépést ajánlunk. A Grammy-díjas Nelly Furtado egyrészt <a href="https://langolo.hu/megerkeztek-a-2025-os-sziget-elso-nevei/" target="_blank" rel="noopener">több mint 20 milliárd streameléssel</a>, 45 millió eladott lemezzel, megannyi listavezető slágerrel kétségtelenül a popzene egyik valószerűtlen nagyságává vált. Másrészt, mivel a hétköznapjaink közszereplői amúgy is azzal szórakoznak, hogy minden tettükre rálicitáljanak, hogy 19-re újra és újra lapot húzzanak, a brit-kolumbiai Furtado kedves, békés, nosztalgikus dalaival egy kicsit visszalassulhatunk. 
Nelly Furtado 19:15-től játszik a Nagyszínpadon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szigetelsoinap6.jpeg" alt="Sziget" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3 class="MsoNormal">Augusztus 8., péntek – Caribou</h3>
Ahogy <a href="https://recorder.blog.hu/2020/04/20/fajoan_eletszeru_tokeletesen_tokeletlen_caribou_suddenly_lemezkritika">a Recorder megfogalmazta</a>, Dan Snaith a hatvanas pszichedelikus krautrockpopjáért és a Boards Of Canada-féle elvágyódó technójáért rajongó hálószobazenészből lett előbb az ibizai táncterek egyik kedvence, majd Daphni nevű alteregójával klubokat megtöltő DJ-producer. Snaith tehát több mint két évtizede meghatározó szereplő az elektronikus zenében. A legutóbbi, Honey című lemeze <a href="https://recorder.blog.hu/2024/12/01/caribou_honey_lemezkritika">az életmű legtáncosabb darabja</a>. A jeles matematikus-zenész
<blockquote>
fogott néhány stílust: house, garage, kis French touch; és beoltotta őket a jellegzetes, napsütötte, könnyeden gördülő Caribou-hangzással, 
</blockquote>
az élő előadások nem csoda hát, hogy <a href="https://szigetfestival.com/en/programs#/artist/2023651-Caribou" target="_blank" rel="noopener">hatalmas energiát</a> sugároznak. 
A Caribou 00:30-tól zenél a Revolut színpadon.
<h3 class="MsoNormal">Augusztus 9., szombat – FKA Twigs</h3>
Az szerintünk nem kérdés, hogy a fesztivál legérdekesebb előadója FKA Twigs, akinek már első megjelenéseit is komoly elismerések követték. A látszólag törékeny, több oktávos hangját – amely évekig tartó klasszikus képzés eredménye – gyakran kíséri erőteljes ütemekkel, a kísérleti elektronikus zenéből, vagy ahogy <a href="https://szigetfestival.com/hu/program#/artist/2030025-FKA%20Twigs" target="_blank" rel="noopener">a szigetes ajánló írja</a>, az ipari és futurisztikus R&amp;B-ből összerakott alapokkal. A korai megjelenéseket is olyan albumok és kiadások követték, amiken nem félt a határok feszegetésétől, és a trance-hatásokkal teli, euforikus felfedezésekben gazdag, 2025-ös Eusexuán is ezt az utat folytatja, amit nem mellesleg a 2025 januári megjelenés ellenére is <a href="https://www.electronicbeats.hu/a-het-lemeze-fka-twigs-eusexua/" target="_blank" rel="noopener">volt, ahol</a> már az év egyik legjobbjának választottak. 
FKA Twigs 19:15-től játszik a Nagyszínpadon.
<h3 class="MsoNormal">Augusztus 10., vasárnap – Armin van Buuren </h3>
A Nagyszínpadot ugyan Post Malone fogja elfoglalni, aki talán az idei fesztivál legnagyobb fogásának számít, mi azonban
<blockquote>
azokat is megértjük, akik a hetet nem hiphopba oltott country-val szeretnék elbúcsúztatni, hanem mondjuk úgy, hogy valami súlyosabbal. 
</blockquote>
Ahogy <a href="https://szigetfestival.com/hu/program#/artist/2019734-Armin%20van%20Buuren" target="_blank" rel="noopener">a szigetes ajánló is említi</a>, a holland Armin van Buuren több mint 20 éve a globális elektronikus zene ikonja, ötször is elnyerte az első helyet a DJ Mag Top 100 DJs szavazásán, és 20 egymást követő top 5-ös helyezéssel büszkélkedhet. Buuren ugyan minden évben fellép valahol hazánkban, de ugyanilyen megbízhatóan hozza is a trance-es bulikat. 
Armin van Buuren 01:00-tól játszik a Bolt Night színpadon. 
<h3 class="MsoNormal">Augusztus 11., hétfő – Refused</h3>
A fesztivált a Nagyszínpadon az egyik húzóneve, az amerikai Chappell Roan fogja zárni 21:45-től, előtte azonban még bőven el lehet kapni a hardcore legendáit, a svéd Refused együttest. A 1998-ban jelent meg kultikus lemezük, a The Shape of Punk to Come „egy olyan meghatározó dalcsokor, amelyet <a href="https://recorder.blog.hu/2012/03/06/refused_szar_zenekar_nagyszeru_terv_avagy_a_punk_uj_formaja" target="_blank" rel="noopener">rajongásig lehetett szeretni</a> (...), [ami] semmilyen nemű átmenetet nem képviselt”, és amit követően szinte azonnal fel is oszlottak. A zenekar 2012-ben már egyszer újraalakult, <a href="https://recorder.blog.hu/2015/04/28/tizenhet_ev_utan_visszater_a_refused" target="_blank" rel="noopener">de csak néhány fellépés erejéig</a>, 2014 végén aztán bejelentették, hogy tényleg koncerteznek, azóta pedig több albumot is megjelentettek, amikkel nem tudták lerombolni az őket övező rajongást.
A Refused 18:45-től játszik a Revolut színpadon. 
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

Agusztus 6-án újra Sziget Fesztivál, ami ismét egy rakás komoly nevet hoz el Budapestre. Az Énbudapestem ajánl mind a hat fesztiválnapról egy nevet, amiért érdemes lehet kilátogatni. Lesz itt nőket felszabadító, vállalkozó szellemű popénekesnő, kétezres évek közepét visszahozó nosztalgiabuli, trance, kísérleti elektronika és hardcore. 

Ezernyi fiatal nőt szabadított fel

„Budapesten gyakorlatilag végkiárusítást tart a kormány, egyszerre hirdették meg a belváros tucatnyi védett, ikonikus állami tulajdonú épületét eladásra egy MNV honlapjára feltöltött <a href="https://mnv.hu/sw/static/file/Ingatlan_prospektus_2025.junius_2.pdf?fbclid=IwY2xjawLkbaNleHRuA2FlbQIxMABicmlkETE3bVlmZ0xTOWZXY0RxNmk0AR4KXfPpTmtKp-QZ7130796jGXGRUH7a5H4V86jDqZ2nBEjjzj_LqgMCIQIwVg_aem_0wvsVvdWY7k5dfV_xheafA">PDF-ben</a>” –kongatta meg a vészharangot <a href="https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/pfbid0uHveE6AhgQS1A76NEThBExeqRxretWBu4mawFiZ3g1vGdHeHGrVmf1D2wRr6f4Lsl">Vitézy Dávid posztjában</a>. 
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Ingatlan prospektus nevű 57 oldalas dokumentuma jó nézelődést és sikeres licitálást kíván minden kedves megtekintőnek és potenciális vásárlónak. Az eladásra szánt épületek között olyan, a világörökségi területen fekvő és Budapest építészeti értékeinek és historikus-történelmi városszövetének kiemelt helyszínei találhatók, amelyeknél kiemelten fontos lenne, hogy egy esetleges magánkézbe kerülés esetén is konszenzus legyen arról, mi lesz a sorsuk, kik és hogyan nyúlnak hozzájuk. 
A dokumentumban szerepel a Hold utcai, <a href="https://enbudapestem.hu/2021/05/18/ragyogo-szinpompa-a-fejunk-felett-a-legszebb-zsolnay-tetozetek-budapesten">Zsolnay-cseréppel borított</a> Lechner Ödön tervezte Magyar Államkincstár, ami a magyar építészet egyik kiemelkedően fontos és formabontó épülete. Lechner fantáziája a szigorú megkötések és helyszűke ellenére is szárnyalt, a város legizgalmasabb tetődíszeit itt alkották meg Zsolnayval karöltve 1901-re.
De ott találjuk a közeli József nádor téri az Alpár Ignác tervei alapján épült volt Pénzügyminisztérium műemléki épületét is. „Az épület műemlék, különleges kialakítású terekkel, az előterek és lépcsőházak minden szinten márvánnyal burkoltak. Az épület homlokzata is díszített, szobrai Maróti Géza műhelyében készültek” – emeli ki a prospektus. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/joizsefnaidorteiriaiteipiiteisapeinzuigyminiszteiriumfeleineizve2018belvairos-lipoitvairos.jpeg" alt="pénzügymin" width="3102" height="1914">
<figcaption>Kép: Wikipédia</figcaption>
</figure>
</div>
A történelmi látkép központi helyén, a Széchenyi téren álló volt Belügyminisztérium hatalmas tömbje is a végkiárusítás egyik eleme lett. „A hatalmas és minden szempontból összetett épületállomány nettó alapterülete mintegy 35.500 m2 nagyságrendet képvisel” – írják. 
Lipótváros még megannyi volt kormányzati épülete – sorolja Vitézy – a Garibaldi utcában a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda, a NAV korábbi központja a Széchenyi rakparton vagy az Akadémia utcai tömbök is most mind szabad prédává váltak
A Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetője azt írja: „Elképzelhetetlen bárhol Európában, hogy ilyen meghatározó történelmi épületek értékesítését a világörökségi védelmet élvező belváros közepén a város önkormányzatával való egyeztetés nélkül, bármilyen jövőkép meghatározását mellőzve, egy PDF feltöltésével hozza nyilvánosságra egy állam.”
A listát tovább böngészve azért találunk még izgalmakat, II. kerületi Trombitás úti <a href="https://24.hu/kultura/2020/09/17/pikler-villa-josef-hoffmann-becsi-szecesszio/">szecessziós Pikler-villa</a>, az Újpesti volt Árpád-kórház, a Soroksári úton egy egykori malom, a Duna mellett, a Pünkösdfürdő parknál egy 20 000 négyzetméteres telek ingatlannal vagy éppen Népszigeti ház is szerepel rajta. És persze azért értékes balatoni telkeket is árulnak a prospektus szerint, a tihanyi, 18 éve üres ingatlanegyüttest a Kenderföldi úton már 2024-ben kétszer is próbálták eladni, egyre olcsóbban, a tó vonzáskörzetében kastélyokat is árulnak és megvásárlásra ajánlják Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkját – az M3-as autópálya polgári leágazásánál található Archeoparkot. Mégse működik olyan jól egy múzeumi épület egy autópálya lehajtó mellett, úgy tűnik.

Egy kis Lechner Zsolnay-val jöhet? Vagy konzervatívabbnak tetszik lenni, Alpár Ignác legyen inkább? A Belváros – a volt kormányzati negyed – legértékesebb, védettséget élvező történelmi épületeit hirdette meg eladásra kormány, derül ki egy 57 oldalas PDF dokumentumból.

Garázsvásárrá silányítja Budapest építészeti értékeit a kormány

A nyári kertmozi rajongásunkról már idén is többször írtuk, amikor<a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/14/5-kulonleges-kertmozis-elmeny-amivel-konnyu-feldobni-egy-nyari-estet"> toplistába szedtük a különlegesebb válfajokat</a>, vagy éppen a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/07/ejjeli-kertmozizas-a-termalmedencebol">Széchenyi-fürdő medencés mozijáról </a>számoltunk be. A lista szerencsére most tovább bővül, ugyanis a Nagy-Budapest75 emlékév részeként egyedülálló nyári programsorozattal várja a főváros a mozizás szerelmeseit: Road Movie 2025 címmel hét külső budapesti kerületben rendeznek ingyenes kertmozi vetítéseket, méghozzá olyan különleges helyszíneken, ahol korábban még sosem volt kültéri filmvetítés.
A Budapest Film Zrt. és a Budapesti Művelődési Központ együttműködésében megvalósuló eseménysorozat célja, hogy Budapest városrészeinek rejtettebb, szokatlanabb terei is bekerüljenek a kulturális körforgásba – és egyúttal méltón ünnepeljük a Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját.
<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/06/75-eves-nagy-budapest-otlet-es-megvalositas">1950. január 1-jén hivatalosan is létrejött Nagy-Budapest</a>: huszonhárom környező települést – köztük olyan városokat, mint Újpest, Csepel, Kispest vagy Pesterzsébet – csatoltak Budapesthez. Ezzel a főváros területe több mint kétszeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. Ez volt a legnagyobb közigazgatási átalakulás az 1873-as városegyesítés óta. Az évforduló lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezzük a város peremvidékeit, közös történelmünket – és azokat a helyeket, ahol ma is pezseg az élet.
A Road Movie 2025 kertmozi sorozat július 17-én indul a Pesterzsébeti Strandfürdőn, ahol a kultikus Csinibaba című filmet vetítik. A következő hetekben többek közt a Kondor Béla Közösségi Ház, a RAM, a Bikás park és a DunaFok Szabadidőközpont is vetítővászonná változik, olyan klasszikusokkal, mint A tanú, Megáll az idő, Legényanya vagy Macskafogó.
A program minden eseménye ingyenesen látogatható, a vetítések a sötétedéshez igazodva, 20:00 és 21:00 között kezdődnek. A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy hozzanak magukkal pokrócot, szúnyogriasztót és jókedvet – a hangulatot Budapest városrészei és a magyar filmtörténet remekei garantálják.
ROAD MOVIE 2025 – Vetítési időpontok és helyszínek:
<div dir="ltr" align="left">
<table><colgroup><col width="105"><col width="233"><col width="127"><col width="62"></colgroup>
<tbody>
<tr>
<td>
Dátum
</td>
<td>
Helyszín
</td>
<td>
Film
</td>
<td>
Kezdés
</td>
</tr>
<tr>
<td>
július 17.
</td>
<td>
Pesterzsébeti Strandfürdő
</td>
<td>
Csinibaba
</td>
<td>
21:00
</td>
</tr>
<tr>
<td>
július 24.
</td>
<td>
Kondor Béla Közösségi Ház
</td>
<td>
Idő van
</td>
<td>
20:30
</td>
</tr>
<tr>
<td>
július 31.
</td>
<td>
RAM
</td>
<td>
A tanú
</td>
<td>
20:30
</td>
</tr>
<tr>
<td>
augusztus 21.
</td>
<td>
Pünkösdfürdői Strand
</td>
<td>
Sose halunk meg
</td>
<td>
20:00
</td>
</tr>
<tr>
<td>
augusztus 21.
</td>
<td>
Bikás Park
</td>
<td>
Megáll az idő
</td>
<td>
20:00
</td>
</tr>
<tr>
<td>
augusztus 28.
</td>
<td>
Pestújhelyi Közösségi Ház
</td>
<td>
Legényanya
</td>
<td>
20:00
</td>
</tr>
<tr>
<td>
augusztus 29.
</td>
<td>
XXII. DunaFok Szabadidőközpont
</td>
<td>
Macskafogó
</td>
<td>
20:00
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
 
A vetítések előtt és után a szervezők rövid beszélgetésekkel, meglepetésvendégekkel is készülhetnek. További részletek és az egyes események Facebook-oldalai elérhetők a Budapest Film és Budapest Városháza felületein.
(A kiemelt kép illusztráció, a Hunyadi téri kertmoziban készült. )

Hét kerület hét különleges helyszínén hét magyar kultfilmet vetítenek ingyenesen a Nagy-Budapest 75. emlékév alkalmából. Elő a pokrócokkal és irány a közeli strand, park vagy közösségi ház. 

Különleges helyszínekkel indul a főváros első vándorkertmozija

Az elmúlt hatvan évben jónéhány olyan film készült, amelyeket nem a felejthetetlen alakítások, a zseniális forgatókönyv, vagy operatőri munka, és nem is a rendező zsenialitása miatt őrzi az közemlékezet. Persze vannak köztük ilyenek is, ennél azonban erősebb hatással bírnak azok a képsorok, amelyeken a korszak népszerű, gyakran kultikus budapesti helyszínei szolgálnak kulisszaként, ráaádásul néhány képkocka erejéig azok a művészek, zenekarok is láthatók, akik a valóságban is ott léptek fel. És mivel ezekről, az utóbb legendásnak kikiáltott produkciókról csak a legritkább esetben készült professzionális felvétel, sokszor épp ezek a pár percek maradtak meg utókor számára. több szórakozóhelyen Jancsó Miklós 1963-as Oldás és kötés című filmjében a modern magyar jazz emblematikus helyszínei, az EMKE presszó, és Várkert Kioszk láthatók, egy házibuliban pedig Kovács Gyula (Bolond Kovács) dobol úgy, hogy az, hatvan évvel később is megtestesült avantgarde. A legendás  Kex együttes mozgóképen egyedül Mészáros Márta 1970-es Szép lányok ne sírjatok című filmjében látható, a Trabant Xantus János Eszkimó asszony fázikjában (1984), de említhetnénk Nemes Gyula Egyetleneim című filmjét is (2006), amelyben olyan, ma már csak emlékekben élő szórakozóhelyek kapnak fontos szerepet, mint a Süss Fel Nap vagy a Zöld Pardon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kex.jpeg" alt="Kex" width="638" height="480">
<figcaption>A Kex együttes Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjében Kép: Mafilm/Mafilm</figcaption>
</figure>
</div>
Hosszan folytathatnánk a sort, de valójában azért kezdtünk bele, mert minden arra utal, hogy az elsőfilmes Szabó Márton István Zajkapitány című nagyjátékfilmjében fontos szerephez jutnak Budapest underground vagy valaha underground helyszínei  (a Turbina, illetve az A38 hajó). Már csak azért is, mert a film címszereplője egy hetvenes éveiben járó DJ, aki kénytelen szembenézni azzal, hogy hamarosan meg fog süketülni. Miközben vállalnia kell sorsát és fel kell készülnie zenei karrierje végére, megpróbálja “kimaxolni” rég elvesztett fiatalságát, amihez foggal-körömmel ragaszkodik. Fiatal zenészek és tinderrandik között keresi a megnyugvást, mikor újra találkozik fiatalkori barátaival: Jancsival (Böhm György), a rockgitárossal és az ő volt feleségével, a komolyzenész Ritával (Vlahovics Edit). A közöttük újra bontakozó szerelmi háromszög azonban csak tetézi a bonyodalmakat. A kérdés, hogy képes lesz-e végül Pápai jól működő emberi kapcsolatokat kialakítani, mielőtt abba kell hagynia az egyetlen dolgot, amit komolyan vett az életében: a zenélést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rendezodiossigaborcglodibalazs-1.jpeg" alt="Zajkapitány" width="3871" height="2581">
<figcaption>Szabó Márton István és Dióssi Gábor a forgatáson Kép: Glódi Balázs</figcaption>
</figure>
</div>
"Régóta foglalkoztat, hogyan tudok idős szereplőkkel abszurd jelenetekben filmre vinni egy felnőtté-válás-történetet. A film Dióssi Gábor színész kortalan karaktere köré épül. Dj Pápai történetén keresztül azt szeretném megmutatni, hogy az az életszakasz váltás, ami a nyugdíj előtt álló embereket érinti nagyon hasonló ahhoz a kapunyitási félelemhez, amivel nekünk, harminc körülieknek kell szembe néznünk. Karrier, család, barátok, irreálisnak tűnő félelmek a fiatalságunk elpazarlásától és az öregségre való felkészületlenségtől – ezek mind összekötnek minket.” – nyilatkozta a film rendezője, a 32 éves Szabó Márton István. Azt csak mi tesszük hozzá, hogy ha meg kellene választani az elmúlt 20-30 év független magyar színjátszásának legjellegzetesebb alakját, akkor jó esély lenne, hogy mi is a Szkénéből és MU-színházakból ismerős 71 éves Dióssi Gáborra szavaznánk.
A film zenéjét Kiss Benjámin szerezte, olyan zenészek közreműködésével, mint Szendrey-Nagy Olivér, Baksa-Soós Csanád, Szabó Benedek, Henri Gonzo, Barkóczi Noémi, Hegedűs Józsi, Cz.K. Sebő és Balla Gergely. A film producere Mécs Mónika. Az NFI Inkubátor Programjának támogatásával készülő alkotás a tervek szerint 2026 második felében kerül a mozikba.
Borítókép: Glódi Balázs

Az eddigi hírek alapján ez is lehetne a címe Szabó Márton István első nagyjátékfilmjének.

Dj Beethoven kalandjai a földalatti Budapesten

Vannak bizonyos események, amelyekről utólag kiderül, hogy, aki élt és mozgott, az a helyszínen tekintette meg. 1954. május 23-án mindenki ott volt a Népstadionban, amikor Puskásék 7-1-re legyőzték angolokat, 1956. október 23-án este mindenki döntötte le a Sztálin szobrot a Felvonulási téren, de ilyen volt 1983. augusztus 18-án az István, a király premier a Városligetben, 1989. június 16-án a Nagy Imre temetés... Ilyen volt 1957. május elseje, de arra egy idő után már senki sem emlékezett. De az olyan "kevésbé történelmi eseményeknek" is, mint az Erzsébet-híd avatása (1964. november 25.), vagy a 2-es metró átadása (1970. április 2.) ugyancsak mindenki a szemtanúja volt. 
Egészen mostanáig szent meggyőződésem volt, hogy 1970. augusztus 20-án, öt évesen, engem is elvittek libegőzni. Ám ebből csak annyi igaz, hogy öt évesen valóban elvittek libegőzni. Nem a megnyitó napján. Nemrég elolvasva a korabeli tudósításokat, egyértelmű, hogy épeszű ember 1970. augusztus 20-án nagy ívben elkerülte Zugligetet. "Már reggel 7 órakor megkezdődött a Zugligeti úti bejárat előtt a sorbaállás. 9 órakor legalább ezren várakoztak. Éppen ezért 10 óra helyett már 1/4 10 órakor meg kellett indítani az ünnepi járatokat... Ám változatlanul állandóan nőtt a tömeg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/6693539014270440341051174140080450204860416n-masolat.jpeg" alt="Libegők" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: /BKV</figcaption>
</figure>
</div>
11 óra után már a rendőrség segítségét is igénybe kellett venni, s üzemzárásig 200-400 méteres sorokban kígyóznak a Libegőre várakozók" - írta a másnap Magyar Hírlap, hozzátéve, a rohamra a BKV  nem készült fel. "Az egyszerelvényes, 58-as villamosokon hering módjára zsúfolódva utaznak. Helyes lenne, ha az elkövetkező hetekben - amíg a  a libegőt régi pesti szokás szerint, száz- és százezrek ki nem próbálták - sűrítenék a járatokat - tanácsolta a Magyar Hírlap szerzője, és megerősített abban, hogy már csak azért sem lehettem ott a megnyitón, mert nagyapám, aki ilyen jellegű ismereteimért volt már a Moszkva téren, az első tömött 58-as láttán hátraarcot vezényelt volna. A hivatalos adatok szerint az első napon 10 346 utasa volt a libegőnek.
Mindez úgy jön ide, hogy amikor szombat este megláttam a Zugligeti úton az éjszakai libegőzésre vágyók végeláthatatlan sorát, okkal állapíthattam meg, soha nem láttam még itt ennyi embert. Némi szkepszissel megállapíthattam azt is, hogy valóban csak úgy lehet a félórás libegőzés "egész estés" elfoglaltság, az 1-2 várakozással teli órát is a közelben töltünk. De az egész annyira gördülékenyen zajlott, hogy még a sorba állók is elfelejtettek egymás torkának ugrani. Rendőrt? Ide? Minek?
Minden a tervek szerint haladt, nemcsak a libegő ülései a magasban, de az egykori 58-as villamost helyettesítő nosztalgia buszok is. A Libegő személyzete pedig rutinosan, jókedvvel és kellő gyorsasággal végezte a dolgát az éjjel egy órás zárásig. Több mint 2000 utas kiszolgálásával.

Szombat este hatalmas tömeg gyűlt össze a libegő végállomásánál. Az emberek hármasával-négyesével várták türelmesen, hogy haladjon pár métert a sor, amely legalább egy buszmegállónyi hosszban kanyargott a Zugligeti úton. De a libegő mindenkit megvárt.

Zugliget bevétele

Miután az önkormányzat 2025 januárjában <a href="https://pesterzsebet.hu/wp-content/uploads/pesterzsebet_ujsag/2025/2025_01.pdf" target="_blank" rel="noopener">eldöntötte</a>, hogy együttműködési megállapodást köt az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról, a minisztérium a napokban <a href="https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/446127-2025" target="_blank" rel="noopener">meghirdette a közbeszerzést</a> a kiviteli tervek elkészítésére és a kivitelezésre.
A dokumentum szerint a fejlesztés célja
<blockquote>
a helyi védettség alatt álló főépület teljes körű felújítása, a piactér alatti kétszintes mélygarázs kialakítása, valamint a környezet revitalizációja.
</blockquote>
Ahogy a hirdetményből is <a href="https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/446127-2025" target="_blank" rel="noopener">kiderül</a>, a felújítást két ütemben fogják végezni, az első ütemben revitalizálják a vásárcsarnok épületét és környezetét, a második ütemben pedig egy mélygarázst építenek a piactér alá.
A vásárcsarnok jelenlegi hasznos alapterülete 2695 négyzetméter, amit várhatóan 300 négyzetméterrel kibővítenek majd, ám ennek pontos méretezését a tervezés során határozzák meg.
A mélygarázst kétszintesre, 175-200 állásosra tervezik, aminek hasznos alapterülete várhatóan 5976 négyzetméter lesz, ám a méretét ennek is majd a tervezés során pontosítják.
A mélygarázs kialakítása mellett a második ütemben átalakítják a környező utcák forgalmát, ismét rendezik a közterületeket és növelik a zöldfelületet. Mint írják, a felújításba vont terület várhatóan körülbelül ötezer négyzetméter.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/budapest20-kertatra-teri-csarnok0327-2009.jpeg" alt="Pesterzsébeti" width="1000" height="750">
<figcaption>Kép: Wikipédia/Wikipédia</figcaption>
</figure>
</div>
A felújítást követően a földszinten az eredeti funkciók mellett nagyobb kereskedelmi egységek is nyílhatnak, akadálymentesítik a csarnokot, személy- és teherliftet alakítanak ki, és egyéb, plusz szolgáltatások is helyet kaphatnak, például posta vagy újságos. A felújítást követően a csarnoképület már hűthető, illetve fűthető lesz.
<blockquote>
A képviselő-testület egyhangúlag döntött arról is, hogy vásárcsarnok felújítása után emléktáblával tisztelegnek Vermes József, a csarnok tervezője előtt.
</blockquote>
Ahogy a javaslatot benyújtó Mach Péter <a href="https://mach.hu/2025/01/24/megujulhat-a-tatra-teri-vasarcsarnok-es-emlektablat-allitunk-tervezojenek-vermes-jozsefnek/" target="_blank" rel="noopener">írja</a>, „ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem [reményeik szerint] hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét”.
Vermes hagyatékát ugyanis – írta meg kiemelkedő, <a href="http://telex.hu/komplex/2024/12/11/vermes-jozsef-epitesz-budapest-holokauszt-vilaghaboru-magyarorszag-kutatas" target="_blank" rel="noopener">komplex cikk</a>ben a Telex –, annak ellenére sem ápolta senki, hogy „ma is százak élnek Vermes József által tervezett épületekben a Mester, a Hegedűs Gyula, a Kresz Géza, a Kőfaragó, a Baross, a Práter, a Szugló és még sok más utcában”.
Vermes bérházai ráadásul „egytől egyig az adott utcák legjobb, legkiemelkedőbb épületei. Messziről is látszik, hogy festői ízléssel egyeztette össze homlokzatai ritmusát a tetőidomokkal, közelebb lépve pedig nem lehet nem észrevenni a házdíszek kiemelkedően részletgazdag kidolgozását”.
A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült. Ahogy <a href="http://telex.hu/komplex/2024/12/11/vermes-jozsef-epitesz-budapest-holokauszt-vilaghaboru-magyarorszag-kutatas" target="_blank" rel="noopener">a cikkből kiderül</a>, a Vermes az 1923-ban induló Stabil Építő Rt. tervezőjeként készítette el a pesterzsébeti vásárcsarnok terveit.
Ez Vermes leghíresebb épülete, és
<blockquote>
a magyar art deco szakértője, Bolla Zoltán szerint az első, franciás art deco jegyeket mutató vásárcsarnok Magyarországon, de talán az egész világon is.
</blockquote>
Az akkor még külön városként működő Pesterzsébet ugyanis még az építkezés megkezdése előtt különbizottságot küldött Párizsba, hogy tanulmányozzák az ottani vásárcsarnokokat, Vermes pedig ennek a bizottságnak a tagjaként meríthetett ihletet a munkájához.
A korabeli sajtó rajongott a pesterzsébeti vásárcsarnokért, az agglomerációs település folyamatos modernizálódásának irigylésre méltó bizonyítékát látták benne.
Az ÉKM 2025. augusztus 21-ig várja az ajánlatokat.

A pesterzsébeti vásárcsarnok a hosszú évtizedekig elfeledett, kalandos életű, tragikus sorsú Vermes József különleges munkája.

A világon egyedülálló, védett épület felújításába fognak

„A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt. Esterházy Pétert a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti” – közölték a hírt kilenc évvel ezelőtt. Esterházy 1950. április 14-én született Budapesten, a születésének 75. évfordulójáról szintén <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/14/mintha-egy-elkoborolt-krudy-hos-volnek" target="_blank" rel="noopener">megemlékeztünk</a>.
Mint akkor is említettük, az író egyébként nem tartotta magát városinak. Az évfordulón egy, az egykori lakóhelyével kapcsolatos sajtótájékoztatót is szerveztek a Magvető Caféban. Ahogy az Énbudapestemen szintén <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/22/a-iii-kerulet-megveszi-es-alkotohazza-alakitja-az-esterhazy-csalad-lakhelyet" target="_blank" rel="noopener">megírtuk</a>, Dragomán György és Vámos Miklós kezdeményezésére ugyanis Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata úgy döntött, hogy megvásárolja a néhai író Emőd utcai házát, hogy alkotóházként működjön tovább. A sajtótájékoztatón Vámos és Dragomán beszámoltak az ingatlan felújításának állásáról és a távlati tervekről. Az Óbudai újság <a href="https://obuda.hu/obuda-ujsag/obuda-ujsag-2025-evfolyam-8-szam/" target="_blank" rel="noopener">cikke szerint</a> legkorábban ősszel kezdheti meg működését a Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza (MIBA) az épületben, ahol elsősorban a magyar irodalom külföldi műfordítóinak biztosítanak majd szállást és étkezést egy-egy hónapos időtartamra, valamint irodalmi rendezvényeket, könyvbemutatókat is terveznek, a kilenc éve elhunyt író egykori dolgozószobájában pedig emlékszobát alakítanak ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ep2024052240.jpeg" alt="Esterházy" width="2560" height="1703">
<figcaption>Kép: Pozsonyi Roland/obuda.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a <a href="mailto:szerk@budapest.hu-ra">szerk@budapest.hu-ra</a>!

Mély fájdalommal tudatták

<div>
Sokan ma is úgy gondolják, hogy Bartók és Kodály előtt a zenepedagógia Magyarországon legfeljebb a meg nem értett finnyás zongoratanárok megélhetését szolgálta, akik a botfülű tanítványokon verték le, hogy remekműveiket rajtuk kívül nem érti senki. A valóság ezzel szemben az, hogy már 1777-ben Mária Terézia oktatási  rendelkezésében, a Ratio Educationisban is helyet kapott a zeneoktatás, pár évtizeddel később pedig a tanítóképzésben. Noha a 19. század névtelen zenepedagógusai nem említhetők egy napon a következő évszázad neves szakembereivel, az letagadhatatlan, hogy munkájuk teremtette meg az alapokat.
<blockquote>
Nem rajtuk múlott, hogy a közízlés oly sokszor állta útját annak, hogy Magyarország sokkal zeneértő és zenét művelő honpolgár legyen.
</blockquote>
Goll János neve az <a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/06/lila-ruhas-ferfiak">újpesti sportélet születéséről szóló cikkünk </a>során került elő, ő alapította és elnökölte az Újpesti Torna Egyletet, az ÚTÉ-t, emellett az országos tornász szövetségnek is vezetőségi tagja volt. Goll János emlékezete azonban nemcsak sporttörténetben érvényes. Ő ugyanis még újpesti tevékenységénél is jóval intenzívebben fáradozott azom, hogy zenével kapcsolatos ismeretek mindenki számára hozzáférhetőek és elsajátíthatók legyenek. Ám a kivételes pedagógus életrajzának ismeretében leginkább az a rémes közhely képződhet meg bennünk, hogy kitartással és szorgalommal minden kitűzött cél elérhető.
Goll János 1841-ben született Bátaszéken, és minden arra utalt, hogy soha ne hagyja el a Tolna megyei települést, és születése idején az is elképzelhetetlen volt, hogy a tanítás legyen a szenvedélye. Apja kisbirtokos borkereskedő volt, aki 1846-ben megözvegyült, egyedül nevelte őt és három. lánytestvérét. A család azután került a tönk szélére, hogy két évvel később kirabolták őket. Goll Jánost a bátaszéki kántortanítónak, Bene Jánosnak köszönheti, hogy ha vagyonnal nem is, de tudással, elsősorban zenei tudással próbáljon boldogulni. Bene hegedülni tanította védencét, akinek zenei tehetsége hamar megmutatkozott, így kilencévesen már ő foglalkozott a kisebb gyerekekkel – ami egyértelművé teszi, hogy Gollnak gyerekként is volt némi pedagógiai érzéke.
<blockquote>
14 évesen már zenetanításból él, így teremtve meg a lehetőséget, hogy 1858-ban Pestre költözzön és elvégezze a tanítóképzőt – de ugyanekkor a siketnémák képzését is elsajátította.
</blockquote>
1860 májusában alkalmazta tanítóként Pest városa, ő azonban munkavégzés mellett is elvégezte a Nemzeti Zenede szaktanfolyamát, egy évvel később pedig részt vett az első magyar tornatanítói tanfolyamon és ott is sikerrel vizsgázott. 1865-ben a tanítóképzőbe már zenetanárként tért vissza. 1873-tól ugyancsak zenetanárként működött a Nagymező utcai polgári fiúiskolában. Ekkor már számontartották zeneszerzőként is, de valójában közéleti szerepvállalása révén vált ismertté: ő volt a Magyarhonban Élő Zeneművészek Segély és Nyugdíj Egyletének, és az Országos Magyar Tanáregyesületnek pénztárnokaként is működött 1883-ban A Zenetanársok Országos Egyletének alelnöke, 1889-től az Országos Magyar Dalárdaegyesület pénztárnoka. De Goll János a köztes időben sem csak annyit tett, hogy megalapította az Újpesti Torna Egyletet. 
1864-től jelentek meg zenei és pedagógiai tárgyú írásai, 1883-as Miért nincsen az ének tanításának oly eredménye iskoláinkban mint a többi tantárgyaknak? című írása sokakat késztetett cselekvésre. Goll saját folyóiratokat is kiadott. a Tánczot és az Apollót, ezenkívül hiánypótló tankönyvek sorát írta meg, és az olyan kötetek, mint a Kis dalok, elemi iskolák számára, 65 énekkel; a Magyar nemzeti lant (200 magyar dal férfinégyesekben),  illetve az Általános zenetan
<blockquote>
a magyar ének-zene tantárgypedagógia mérföldköveinek számítanak.
</blockquote>
Amikor Goll János 1907 novemberében, 66 éves korában elhunyt, az Ország-Világ című lap így emlékezett rá: „Goll János az egyik legrégibb harcosa a legbuzgóbb művelője a magyar zenei kultúrának, aki egy emberöltőn keresztül kitartó, céltudatos munkássággal, leküzdve minden előítéletet és áthidalhatatlannak látszó akadályt, vitte előre a magyar dal kultuszát.
</div>
--

A magyar zeneoktatás úttörőjének nevét kevesen ismerik, pedig igazán megérdemelné.

Goll János, akinek dalból volt a lelke

Az ingyenes program 17 órakor kezdődik, az est első felében a szolnoki Tesz-Vesz Ifjúsági és Gyermekalapítvány játszóházában hagyományos francia népi játékokkal ismerkedhetsz meg, majd a Mothers Back művészeivel közösen megalkothatod az Utcabál saját, kifejezetten erre az alkalomra készülő koreográfiáját.
Este nyolckor áll színpadra, a 2024-es FAIR-díj nyertese, Anaïs Rosso, francia zeneszerző-előadó elrepítve minket a blues és az opera, az elektronika és a barokk zene találkozására épülő hibrid zenei világába. Ezt követően, este kilenctől a Womex-életműdíjas Lakatos Mónika folktriójával oláh cigány dalokat ad elő, amelyeket örömmel fűszerez más nemzetiségek zenéjével is. 
Az estet a Tilos rádiós DJ Sanyi fergeteges szettje zárja. Az utcabálon az Francia Intézet előtti téren a finomságé lesz a főszerep: Raclette by Lili olvadó sajtos szendvicsei, quiche-ek és császármorzsa, valamint burgerek a Burger Boyzz és a Kiskopár együttműködéséből. 
Borítókép: Utcabál Párizsban, az 1930-as években; Kép: Fortepan/SZL

Ma délután a Fő utca francia trikolórt ölt. A Francia Intézet zenés-táncos eseménye több mint harminc éve szerepel a fővárosi programnaptárban. Elő a kakasos pólót, még nem késtél le semmiről!

Ma délután a Fő utca francia trikolórt ölt. Elő a kakasos pólót, még nem késtél le semmiről!

Párizsi  utcabál a Duna-parton

Még mindig azon szörnyülködünk, hogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/08/viharkar-miatt-lezartak-az-obudai-szigetet">mennyi kárt okozott a vihar, hány fát tett tönkre</a>, mekkora meglepetés volt sok utcában és kertben a hirtelen lezúduló csapadék. Egyrészt a klímaváltozással egyre gyakrabban lesznek hasonló időjárással kapcsolatos élményeink – jobb, ha megszokjuk! Másrészt egy hasonló méretű vihar illetve nagynak tűnő esőzés könnyen keltheti azt a látszatot, hogy a fák öntözése most egy ideig meg van oldva, de ez tévedés. Az eső és a nagy vihar együttese egy intenzív élmény volt a legtöbb budapestinek, de ez mégsem jelenti azt automatikusan, hogy akkor a héten nem is kell <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/23/ilyen-egyszeru-ennyire-kevessel-ilyen-sokat-tenni-varosi-locsolas-20" target="_blank" rel="noopener">önkéntesen vízadni és locsolakozmázni</a>. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250708-mm4549-1-1-m.jpeg" alt="Óbudai-sziget" width="2400" height="1600">
<figcaption>Viharkár a Hajógyári-szigeten. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Továbbra is mínuszban vagyunk</h3>
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint az elmúlt napok esői után is az a jellemző, hogy 50-100 cm mélységben már csak 30% a talajnedvesség, és 125-150 mm csapadék hiányzik a talajból. Képzeljük csak el, hogy ha 50 liter, azaz 5 vödörnyi vizet kell egy fiatal fára önteni alkalmanként, az egy rövid időintervallumon belül mennyi csapadék lezúdulását feltételezné! A <a href="https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/csapadek/index.php?ful=d1">Hungaromet adatai</a> szerint a csapadékösszeg-anomália az elmúlt 30 napot vizsgálva mínusz 25 mm körül van. A csapadékösszeg-anomália azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban a ténylegesen lehullott csapadékmennyiség mennyiben tért el az adott helyre jellemző, hosszú távú átlagtól. Tehát hiába az a megélésünk, hogy jelenleg milyen esős időket élünk, ha évekre visszanézünk, és beleszámoljuk az aszályos időszakokat is, idén még ennél is kevesebb csapadékot kaptunk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250706-mm3278-m.jpeg" alt="Locsolakoma" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Önkéntes Vízadás</h3>
Öntözni, locsolni tehát továbbra is fontos. A <a href="https://www.facebook.com/10millioFa">10 millió fa</a>, a <a href="https://www.beeco.hu/hu/onkentes-vizadas">beeco</a> alkalmazás, a <a href="https://www.facebook.com/fokertbp">BKM Zrt. FŐKERT divíziója</a>, <a href="https://www.facebook.com/budapestmindenkie">Budapest Főváros</a> egyedülálló összefogásaként létrejött kampány neve <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/23/ilyen-egyszeru-ennyire-kevessel-ilyen-sokat-tenni-varosi-locsolas-20">Önkéntes Vízadás</a>, de Locsolakoma néven is bele lehet futni. Ez utóbbi rendezvény-sorozat célja, hogy összegyűjtse a fák iránt felelősséget érző embereket, akik minőségi időt tudnak együtt tölteni, miközben tapasztalataikról is beszámolhatnak egymásnak. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250706-mm3358-m.jpeg" alt="Locsolakoma" width="2400" height="1601">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az Önkéntes Vízadás azonnali sikeréről <a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/06/hajra-onkentes-vizadok" target="_blank" rel="noopener">itt</a> tudsz olvasni, a következő Locsolakomák időpontjai és helyszínei a következők, Facebookon már elérhető az összes esemény:
Július 13. – Vérmező, I. ker.
Július 20. – Népliget
Július 27. – Tabán, I. ker.
Augusztus 3. – János Pál pápa tér, VIII. ker.
Augusztus 10. – Gellérthegy, XI. ker.
Augusztus 17. – Blaha, VII. ker.
Augusztus 24. – Városmajor, XII. ker.
Augusztus 31. – Kubala László park 
Szeptember 7. – Tétényi kastély, XXII. ker.
Szeptember 14. – Feneketlen-tó, XI. ker.

A viharos, esős idő láttán sokan fellégeznek: végre, nem szomjaznak többé a fák! Ez tévedés: öntözés, locsolás, az önkéntes vízadás továbbra is kulcsfontosságú!


Az esős idő ellenére is szükség van a locsolásra, hogy életben tartsuk az 5 évnél fiatalabb fákat

„Nem létezik olyan szentendrei hatás, amelyet egy elszánt művészettörténész-hallgató ki ne tudna mutatni Czimra Gyula életművében” – írta Rózsa Gyula 2010-ben , a Népszabadságban, a művész székesfehérvári kiállítása kapcsán, és ezzel voltaképpen azt a beszélgetést zárta le, amely a<a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/02/aki-egesz-eleteben-muvesznek-keszult-csak-nem-vegig-tudott-rola">z aktuális Nemzeti Galériában megrendezett Czimra-kiállítás</a> első felének, a művész szentendrei korszakának kulcskérdése és dilemmája: mennyire tanúskodnak a nagy tehetségű festő képei egyéni látásmódról? Rózsa Gyula szerint nem eléggé, ám ha mégis, az felér egy robbanással.
<blockquote>
És mégis! A kilencszázharmincas évek derekán Czimra néhány olyan képet fest, amelyet a legnagyobb szentendrei mesterekéi mellett kell mindig tudnunk.
</blockquote>
Egy Szentendrei táj (…) azt a diadalmas, gyönyörködtető színezőt szabadítja fel, amelyet több helyi illetékességű művész is megörökölt az addigra kiátkozott aktivizmustól. És amelyet Czimra hitelessé, egyénivé tudott tenni egy késői, anakronisztikus korban. A kövezet izzósárga lávája elönti, fel is emésztené az egész terecskét, uralmának azonban határt szab, hogy az ég teljesen zöld, feszítő, és zavartalan”.
Czimra Gyula legnagyobb sikereit kései műveivel érte el. Miután az 1950-es évektől szentendrei ihletettsége alábbhagyott, festőállványával lakókörnyezete, Rákosmente felé fordult, és hétköznapi, utcai jeleneteket kezdett festeni. Végtelen egyszerűséggel, ám tűpontosan, csodás színekkel. Ugyanakkor zavarba ejtőek ezek a képek, elsőre a szocreált juttatják a eszünkbe – a témaválasztás miatt. De Czimránál nyoma sincs hamisításnak manipulációnak, idealizálásnak – a szocialista realizmus kelléktárából.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/217083.jpeg" alt="Rákoskeresztúri" width="1200" height="667">
<figcaption>Kép: Magyar Nemzeti Galéria/MNG</figcaption>
</figure>
</div>
Rákosmente efféle megörökítése attól bizonyult jó választásnak,  mert Czimra Gyula az újdonságokat festette, a régi dolgok már csak azért is hidegen hagyták, mert 1932 óta élt Rákoshegyen, úgyhogy volt ideje ráunni a falu nevezetességeire. De a művész Nagy-Budapest születése, 1950. január elseje óta megtapasztalhatott valódi változásokat is, azon túl, hogy elmondja magáról, hogy budapesti lakos.
<blockquote>
Nem elképzelhetetlen, hogy Czimra a „nagy-budapesti identitást” próbálta megragadni, sőt megkockáztatjuk: ő volt az első olyan festő, akinek az ecsetét a „nagybudapestiség” vezette. 
</blockquote>
Bizonyíték lehet erre, hogy több képén is felbukkan az ötvenes évek utcaképet meghatározó pótkocsis autóbusz. E különös járműszerelvények 1958-tól közlekedtek Rákoskeresztúron és Csepelen, vagyis kizárólag a külvárosi utasok jártak vele. Czimra hihette azt, és lehetett rá büszke, hogy a legnagyobb buszokat a munkásosztály kapja. Honnan is tudhatta volna, hogy a pótkocsis buszok már 1954-ben felbukkantak Budapesten, és csak miután a belvárosi próbajáratok sorra csődöt mondtak – a kátyús utakon leszakadt a pótkocsi, a szűk ívek miatt nem lehetett rákanyarodni a merőleges utcára stb. – akkor találták ki, hogy e buszok a külvárosokban még használhatók. Ám ott is legfeljebb öt évig, a csuklóskorszak beköszöntéig jártak.

A Magyar Nemzeti Galéria tárlatán a hetvenes években sikeres, majd elfeledett festő, Czimra Gyula életmű kiállítása látható. Erős a gyanúnk, hogy az ötvenes évek végén született munkáinak lelki háttere a hirtelen jött nagy-budapesti lokálpatriotizmus volt.

Nagy-Budapest festője tiszteleg a pótkocsis Ikarusnak

A kispesti városvezetés hosszú évek gondolkodik azon, hogyan lehetne felújítani a helyi uszodát.
<blockquote>
2024-ben végeztek egy állapotfelmérést, és arra jutottak, hogy költséghatékonyabb lenne, ha új uszodát építenének.
</blockquote>
Ahogy a <a href="https://kispestiuszoda.hu/wp-content/uploads/2024/09/KISPESTI-USZODA-SZAKVELEMENY-20240417.pdf" target="_blank" rel="noopener">szakvélemény</a> tartószerkezeti fejezetében is többek között sorolják,
<ul>
<li class="MsoNormal">a tanmedence fölötti födém alján és oldalán kisméretű- és hajszálrepedések láthatók,</li>
<li class="MsoNormal">pinceszinten talajnedvesség és a medencékből származó ázás nyomai láthatók,</li>
<li class="MsoNormal">tanmedence oldalfalán és alatta a mennyezeten nagymértékű beton- és betonacél károsodások vannak,</li>
<li class="MsoNormal">galéria szinti vizes helyiségek áztatják az alatta lévő teherhordó szerkezeteket, valamint</li>
<li class="MsoNormal">az egész épület tető rétegrendje, héjalása és annak állapota elégtelen.</li>
</ul>
Ami pedig az épületszerkezetet illeti:
<ul>
<li>szinte minden tetőszakasszal érintkező fal mentén beázás tapasztalható</li>
<li>üzemi és használati víz elleni szigetelés hiányzik</li>
<li>medence vízszigetelése hiányzik</li>
<li>elöregedett talajvíz elleni szigetelés</li>
<li>nincs talajnedvesség elleni szigetelés</li>
<li>lábazati vízszigetelés hiányzik</li>
<li>a vízzáró vasbeton szerkezetek feltehetőleg nem vízzáró szerkezetek</li>
</ul>
A közelmúltban elkészült az új uszoda koncepcióterve.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kispest-uszoda-enterv-rajz-3.png" alt="kispesti" width="1447" height="926">
<figcaption>Kép: ENTERV Kft./Octogon</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy az önkormányzat is <a href="https://uj.kispest.hu/hirek/14531-uj-uszodaja-es-strandja-is-lehet-majd-kispestnek" target="_blank" rel="noopener">hangsúlyozza</a>, ez még nem jelenti azt, hogy azonnal nekilátnak az építkezésnek. A tervet, mint Gajda Péter polgármester is <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=744334434705647" target="_blank" rel="noopener">magyarázta</a>, azért készítették, hogy az esetleges hazai vagy uniós pályázati lehetőségeket el tudják érni. Gajda ezt a ciklus egyik legnagyobb fejlesztési feladatának nevezte.
Az önkormányzat egyébként az ENTERV Kft.-t kérte fel „a XXI. századi igényekhez igazodó új, korszerű uszoda koncepciótervének elkészítésére”. A tervezés során elsődleges szempont volt a meglévő városszerkezethez való illeszkedés, a fenntarthatóság, valamint a lakossági és sportolói igények egyensúlyba hozása, hirdetik <a href="https://www.octogon.hu/epiteszet/terszervezes-vizre-hangolva-az-uj-kispesti-uszoda-megvaltozott-varosi-szerepben-x/" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkben</a>.
A tervezők éles, diagonális vonalakra és határozott tömegalakításra alapozták a koncepciót. A nagyméretű, „lebegő” tetőszerkezet egyszerre teremt védettséget és nyitottságot, míg az üvegezett homlokzat mögött világos, barátságos belső terek sejlenek fel.
<blockquote>
A terv nemcsak egy sportlétesítményt kíván létrehozni, hanem egy közösségi tér új minőségét,
</blockquote>
ahol a rekreáció, az egészségmegőrzés és a városi életminőség egymást erősítve jelennek meg. „A forma nem öncélú játék, hanem egy új városi térszervezési logika manifesztuma” – vallják az épületről a tervezők.
A telek jelentősen eltérő karakterű területek találkozásánál fekszik. A Simonyi Zsigmond utcán jelentős ingatlanfejlesztéseket végeztek, a Móricz Zsigmond utca mellett szervizút fut, amellett földszintes garázsok és panelek, a Wesselényi utca családi házas, az ingatlant negyedik oldalról pedig a kispesti Károlyi Mihály Gimnázium határolja.
Ahogy a szaklapban <a href="https://www.octogon.hu/epiteszet/terszervezes-vizre-hangolva-az-uj-kispesti-uszoda-megvaltozott-varosi-szerepben-x/" target="_blank" rel="noopener">hirdetik</a>, erre a beépíteni tervezett tömegnek is reagálnia kellett:
<blockquote>
a Simonyi utca felől induló magasabb és intenzívebben beépítésű épülettömeg a Wesselényi utca felé lecsendesedik a földszintes magastetős épületek felé.
</blockquote>
A tervezett beépítés fő eleme maga az uszodaépület, a városi uszodai igényekhez igazodó 25 méteres medencével, illetve a vele egy térben elhelyezkedő tanmedencével. Az épületben egyszerre 500 fő tartózkodhat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kispest-uszoda-enterv-06-12-6.jpeg" alt="kispesti" width="1386" height="867">
<figcaption>Kép: ENTERV Kft./Octogon</figcaption>
</figure>
</div>
 
Szauna- és wellnessvilág is helyet kapott hidegvizes merülőmedencével a medencetérből nyílóan, illetve egy fitneszterem. A földszintre egy bisztrót is beterveztek.
Mivel az uszoda használatának nagy részét az iskolai úszásoktatás, illetve az úszóklub edzései teszik ki, ezért a medenceteret lelátó galériával tervezték, ahonnan a szülők a foglalkozások ideje alatt követhetik gyermekeik fejlődését, írják.
A beépítést egy strandépület is kiegészíti a Wesselényi utca felől. A Simonyi utcai oldalon tartoznak még a tervhez további épületek is, például strandpénztárak és vendéglátóegységek.
Az épületek homlokzati kialakítása és anyaghasználata során egységes megjelenésre törekedett az ENTERV építész kollektívája. Anyagválasztásuk során fontos volt az időtállóság és az ellenállóság. A tervezés során cél volt, hogy a meglévő és még jó állapotú szoláris rendszereket felhasználják, amelyek az új főépület tetejére kerültek át, kiegészítve az új igényeknek és szükségleteknek megfelelően.
A zöldfelületeket pedig kiterjesztették az épület függőleges részeire is, hogy a párologtató felületeket megnövelve csökkenjen a környezet felmelegedése.
Ahogy a cikkünk elején is említettük, azt egyelőre lehetetlen megjósolni, a tervekből mikor lesz valóság, de mint a polgármester is fogalmazott,
<blockquote>
a Kispesti Uszoda addig is áll a kispestiek rendelkezésére, biztonsággal használhatják mind a beltéri medencét, mind a kültéri parkot.
</blockquote>

Új uszodát álmodtak Kispestre. Pénz még nincs rá, de remélik, egyszer majd lesz. Kinek hogy tetszik?

Nem öncélú játék

A rendezvényt július 12-én,  szombaton 19.00-01.00 között tartják meg, aki ekkor szeretne libegőzni, az külön erre az alkalomra szóló 5000 Ft-os retúrjeggyel teheti ezt meg. Azzal érdemes számolni, hogy a nyugdíjas, diák- és egyéb kedvezmény nem vehető igénybe, viszont a 3 év alatti gyerekek díjmenetesen utazhatnak.
A jegyeket előre a Földalatti Vasúti Múzeumban a Deák téren lehet megvásárolni, vagy az esemény napján a Zugligeti Libegő (pénztárnyitás 17:30 órakor) pénztárában. A BKV a honlapján azt írja, mind a két helyszínen csak készpénzes jegyvásárlás lehetséges! A Zugligeti Libegőre való felszállás érkezési sorrendben történik, ezért célszerű az elővásárlást választani!
Rendezvény időtartama: 19.00 – 01.00 (00.30 percig lehet a völgyállomásról a hegyállomásra utazni)
Közlekedés a Zugligeti Libegőhöz:
<ul>
<li dir="ltr" aria-level="1">
Menetrend szerint a 291-es autóbusz Nyugati pályaudvarról,
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
R158-as retro autóbusz a Széll Kálmán térről biztosít közvetlen eljutási lehetőséget a Libegőhőhöz.
</li>
</ul>
A budapesti Libegőt 1970. augusztus 20-án adták át. A turisták körében is népszerű személyszállító drótkötélpálya mindössze 15 perc alatt felér Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegyre. Az 1040 méter távolságon és 262 méter szintkülönbségen átívelő kábelvasút egy nyilvánosan meghirdetett névpályázaton kapta a Libegő nevet. A "libegőzés" egész éveben közkedvelt program, amely egyedülálló panorámával szolgál minden kirándulni vágyónak.

Július 12-én tizedik alkalommal rendezik meg a Libegők Éjszakáját – az éjjelt, amikor 1-ig jár a hegyi „járat” – amire a jegyek már megválthatók. 
