Az idén centenáriumi rendezvényt is lehetne tartani André Kertész kapcsán, bár nem könnyű eldönteni, hogy ünnepi vagy ünneprontó dolog lenne, ha arról emlékeznénk meg, hogy a fotográfus még Kertész Andorként (szül.: Kohn Andor) épp 100 évvel hagyta el Magyarországot. Némi pátosszal mondhatnánk úgy is, hogy „cserébe a világhírért”, de mindjárt azt is hozzátehetnénk, hogy nincs ebben semmi túlzó. Ugyanakkor e kétségtelen tény vagy inkább dilemma indokolhatná az ünnepi megemlékezést is, mivel szinte bizonyos, hogy Kertész, ha itthon marad, nem vált volna a világ egyik leghíresebb fotográfusává. Sőt még az sem biztos, hogy Magyarországon megérte volna a kilencvenet, ehhez ugyanis az 1944-es évet is túl kellett volna élnie. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Kertész idehaza nem bontakoztathatta ki a tehetségét – 1925 előtt kibontakoztatta, később pedig azt nyilatkozta, hogy „mindaz, amit értékesnek tartanak életemben, Magyarországról származik” –, viszont a világsiker nem a tehetségen múlik elsősorban, a tehetség legfeljebb az egyik, nem is mindig elengedhetetlen feltétele.
Persze a világhír is lehet viszonylagos. André Kertész 1925 után csak háromszor járt Magyarországon, és mindhárom alkalommal szakított arra időt, hogy ellátogasson Szigetbecsére, ahol gyerekkora egy részét töltötte, és ahol megismerkedett a fényképezéssel.
„Először 1948-ban látogatott ide bátyjával.
<blockquote>
A ráckevei HÉV-állomástól gyalog jöttek Becsére, ahol kedves gyermekkori emlékeinek helyeit keresték. André megtalálta a falu elején egykori játszótársát, Stromayer Kati nénit.
</blockquote>
A községházán átadta az 1936-ban Párizsban megjelent Barátaink az állatok című könyvét, melyet köszönetként a szép gyermekkorért Szigetbecsének ajánlott” – idézte fel Kertész első visszatérését Raffay Béla szigetbecsei tanácselnök 1984-ben. A világhírű fotográfust Szigetbecsén nem ismerte senki, és nem is érdekelt senkit. „Senki nem szólt egy szót sem. Nem tudtam mit csinálni, csak álltam ott a testvéremmel, azok meg néztek rám némán. Végül letettem a kötetet az asztalra, mondtam, itt a könyv, s minden jót kívánunk” – emlékezett vissza Kertész a községházán lezajlott ajándékozási szertartásra, és ha nem is sértődött meg, vélhetően ez a kis epizód is közrejátszott abban – ha nem is annyira, mint a vasfüggöny, a hidegháború –, hogy legközelebb csak 23 év múlva jött Magyarországra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/andrekertesz.jpeg" alt="André" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Capa Központ</figcaption>
</figure>
</div>
Az ekkor már itthon is elismert művész életmű-kiállítását a Nemzet Galériában rendezték 1971 májusában – nagy sikerrel. Ám úgy tűnik, e tárlat sikerének híre nem jutott el Szigetbecsére, hiába állítottak ki ott készült képeket is. Ő viszont ismét eljutott, kíváncsi volt, megvan-e még régi ajándéka. A Barátaink az állatok. „Képet csinált Kati néniről, és ismét bement a községházára. Egy kedves asszony fogadta és a művész érdeklődésére nagyot nevetve válaszolt: Egy könyv, itt? Hát ki tudja azt, hol van?” – mondotta ugyancsak a szigetbecsei tanácselnök 13 évvel később, Kertész jelenlétében, 1984 márciusában, amikor a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendégeként ismét hazalátogatott, s 90 évesen, élete alkonyán még egyszer, utoljára ismét elment Szigetbecsére, ahol végre méltó fogadtatásban részesült: a művelődési házban nyílt kiállítása és megkapta a Ráckevéért emlékérmet is (mivel Szigetbecse a ráckevei járáshoz tartozik), amit e sorokkal köszönt meg: „Itt vagyok a gyerekkori emlékeim legdrágább helyén és fájó szívvel gondolok arra a gyönyörű emlékekre, mik ide kötnek.”
André Kertész 1985. szeptember 28-án hunyt el New Yorkban, de a végső búcsú előtt gondolt a szigetbecseiekre is, a településnek ajándékozta 120 eredeti, szignált fotóját. Két év múlva Szigetbecsén megnyílt a képeket bemutató André Kertész Fotómúzeum, Magyarország első fotográfiai múzeuma.
<blockquote>
A mester 120 fotót adományozott a községnek, s elhunyta után Szász Zsuzsanna, New Yorkban élő festőművész közreműködésével személyes tárgyai is Szigetbecsére érkeznek a Makádi út 40-es számú házba, amely egykor parasztporta volt
</blockquote>
– írta 1987. május 31-én a Vasárnapi Hírek, külön is kiemelve, hogy André Kertész művei oda érkeztek, ahonnan az alkotó elindult.
Majdnem negyven év telt el azóta, a múzeumi kiállításon nem szereplő szigetbecsei képek egy része mostantól Budapesten látható. Március 19-én nyílt meg a Capa Központ új állandó kiállítása – André Kertész műveiből.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/andrekertesz2.jpeg" alt="André" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Capa Központ</figcaption>
</figure>
</div>
A szentimentalista című kiállítás hat tematikus egység mentén – melyek a Rezdülések, A hadak útján, A feleségem története, A pesti műtermektől a párizsi atelierekig, A test metamorfózisa, Az enigmatikus kép címet viselik – mutatja be a kivételes életpályát. A szekciók követik az életút időrendjét, másrészt egy-egy élethelyzet, személy, motívum vagy esemény apropóján mélyebb betekintést nyújtanak az alkotót motiváló, meghatározó életeseményekbe, kapcsolatokba és művészi víziókba. A szerzői kópiákat bemutató törzsanyag kiegészül a művész által Franciaországnak adományozott Kertész-archívumból válogatott üvegnegatív képek digitális nyomataival.
A Capa Központ tájékoztatójában írják, hogy a nyomatokat Kopin Katalin kurátor azon szempontok szerint válogatta, hogy a jól ismert, ikonikus képsorokat árnyalva, egyfajta hiányzó láncszemként rámutassanak André Kertész munkamódszerére és részletesebb képet nyújtsanak életének egy-egy jelentős momentumáról vagy egy-egy kép előzményéről, utóéletéről. „A kiállítás további pillére a képzőművészet szerepe André Kertész életében: beemeltek néhány olyan képzőművészeti alkotást, mely kapcsolatba hozható életével és művészetével. Ezenkívül három olyan képeslapot is bemutatnak, mely feleségével közös kései levelezésükből származik. Végezetül az otthonát megidézve, a Szigetbecsének ajándékozott személyes tárgyai közül is megtekinthető néhány karakteres darab. Ezen rétegek által válik átélhetővé és bontakozik ki hosszú életútjának alakulása, ikonikus képeinek tágabb kontextusa, gondolkodásának és életfilozófiájának gyökerei" – közölte a Capa Központ . 
Borítókép: Capa Központ

A szentimentalista címet viseli a Capa Központ új állandó kiállítása, amely március 19-én nyílt André Kertész képeiből. Ez azt is jelenti, hogy a Nagymező utcai intézményben immár a két olyan korszakalkotó fotográfus életművét bemutató tárlat is látható, mint Robert Capa és André Kertész. 

KULTÚRA

Amit André Kertész soha nem felejtett el

Véget ért a terézvárosi önkormányzat kutyaürülék elleni kampánya. Ahogy Soproni Tamás polgármester <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/pfbid02Bf7TNxkzNkfZJkFGKr9X28q2XTf9sRBtg6NHdthSVKmHeRz7LLKDmxR1y9qzfYKql" target="_blank" rel="noopener">beszámolt róla</a>, a rendészeik 618 esetben ellenőrizték a kutyasétáltatókat, 32 bírságot szabtak ki átlagosan 5-6 ezer forint értékben, és született egy feljelentés is, mivel az egyik gazdi nem fogadta el a bírságot.
A kerület február 15-én indította el a <a href="https://terezvaros.hu/hirek/ne-hagyd-szarban-terezvarost" target="_blank" rel="noopener">Ne hagyd szarban Terézvárost!</a> elnevezésű, a renitens kutyatartókkal szembeni, átfogó kampányát. Ahogy a kampány oldalán is írják, Terézvárosban az egyik legnagyobb közterületi probléma, hogy
<blockquote>
a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.
</blockquote>
Ez ugyanis egyrészt számtalan lakossági panaszt szül, másrészt állandó feladatot ad a kerület köztisztasági cégének.
Az önkormányzat öt év alatt a háromszorosára emelte a köztisztaságra fordítandó költségkeretet, évente több mint 10 millió forintot fordítanak kutyaürülék-tartó szemetesek kihelyezésére és karbantartására, ingyenes ürülékgyűjtő zacskókra, a probléma ennek ellenére is folyamatos.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rs1535march-02-2023ruzsa-rania-202300094kovacspatriciaillatosut-48lpr.jpeg" alt="kutya" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
</div>
A kampány részeként közterületi plakátokat helyeztek ki, és online tájékoztatókat indítottak. Az önkormányzat egy tájékoztató füzetet is készített a kutyatartóknak a lehetőségeikről és kötelességeikről.
A legnagyobb figyelmet mégis az kapta, hogy figyelmeztettek, hogy súlyos bírsággal sújtják azokat, aki az ellenőrzés során fennakadnak a chip, a póráz, és az ürülékgyűjtő zacskó hiánya miatt.
Ha egy állattartót azon kapnak, hogy nem takarít a kutyája után, 
<blockquote>
akár 100 ezres bírsággal is sújthatták.
</blockquote>
Mint kiderült, erre végül nem került sor.
A kerület arról is tájékoztatott, hogy nem tett le arról sem, hogy olasz és spanyol mintára DNS-adatbázis alapján azonosítsa a hanyag gazdákat, ezért felvette a kapcsolatot azokkal a városokkal, ahol ezt bevezették.
A kampányt megelőzően februárban már 146 alkalommal ellenőriztek a rendészek, és a póráz, illetve az ürülékgyűjtő hiánya miatt 17 esetben bírságoltak is.
A terézvárosi önkormányzat kutyapiszok elleni küzdelme egyébként nem újdonság. Ahogy <a href="https://444.hu/2025/02/04/terezvaros-haborut-indit-a-kutyaszar-ellen" target="_blank" rel="noopener">a 444 összeszedte</a>, 1999-ben Farkas György akkori polgármester is tudatformáló kampányt indított, majd a következő polgármester, Verók István pedig 2002-ben kutyapiszok-átvételi helyeket alakított ki.
Soproni Tamás pedig először 2022-ben <a href="https://terezvaros.hu/hirek/hogy-rend-legyen-a-kutyak-utan" target="_blank" rel="noopener">szigorított a kutyatartás szabályain</a>: 2022 november elseje óta ötezertől 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető, ha a gazdánál nincs a kutyaürülék felszedésére alkalmas zacskó.
A mostani, 2025-ös kampánnyal kapcsolatban <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/pfbid02Bf7TNxkzNkfZJkFGKr9X28q2XTf9sRBtg6NHdthSVKmHeRz7LLKDmxR1y9qzfYKql" target="_blank" rel="noopener">azt mondta</a>,
<blockquote>
nem állítja, hogy megszűnt a probléma,
</blockquote>
hiszen nem lehetnek mindenki nyomában, de szerinte sikeresen hívták fel rá a figyelmet, „és már ennek, valamint a büntetésnek is volt visszatartó ereje”.
A rendészeik továbbra is mindent megtesznek, hogy tetten érjék azokat, akiket „egyáltalán nem érdekel a legelemibb szabályok betartása sem”. Erre kötelezi őket az is, magyarázza Soproni, hogy a közösségi költségvetés tervezése során a kerületiek első helyen jelölték meg a megoldandó problémák sorában a kutyaürüléket az utcákon.
Nem Terézváros egyébként az egyetlen, ahol ádáz küzdelmet folytatnak a hanyag gazdik ellen. Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester 2022 tavaszán <a href="https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/posts/pfbid036QVfet7jcu2GEhw2AUoZsYmquyeQUrpJeonABXQ2e1afDCHK9qxGDErR9oyZNxWNl" target="_blank" rel="noopener">arról számolt be</a>, hogy becsléseik szerint az állatok naponta közel
<blockquote>
ötezer kiló ürüléket hagynak a kerületi utcákon,
</blockquote>
azaz több mint másfél tonnányit évente. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem szedi fel a szemetet, az ötezertől 150 ezer forintig terjedő bírságot kaphat.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/19/a-jardak-tisztan-tartasa-a-kutyasok-nelkul-nem-fog-menni" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen összefoglaltuk</a>, a kutyaürülék rengeteg más kerületben is problémát okoz: a VII. kerületben, mint <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/14/lehet-nevetni-a-kutyapiszoaron-csak-hat-tobbszazezer-kutya-utan-nehez-takaritani" target="_blank" rel="noopener">itt beszámoltunk róla</a>, 2024 tavaszán szerelték fel az első kutyapiszoárokat, a VIII. és a IX. kerületekben szintén ilyenekkel kísérleteznek, a VI. és a XII. kerületekben pedig kifejezetten fejedelmi kutyavécéket állítottak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mmkutyawckis-3-1024x681.jpeg" alt="Kutyapiszoár" width="1024" height="681">
<figcaption>Kép: Mile Máté/Józsefvárosi Újság</figcaption>
</figure>
</div>
Mint <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/17/szentgyorgyvolgyi-peter-tisztelt-fotajepitesz-ur" target="_blank" rel="noopener">a napokban kiderült</a>, az V. kerületben is olyan súlyos a helyzet, hogy
<blockquote>
a kutyapisi miatt kellett újraültetni egy fát.
</blockquote>
A probléma, mint a terézvárosi példán keresztül is láthattuk, már korábban is létezett, azonban a koronavírus-járvány követően vált égetővé. Az Állatorvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis 2018-ban még csak a háztartások 36 százalékban volt állat, 2022 januárjára viszont országosan már a lakóingatlanok mintegy 50 százalékában volt legalább egy kutya.

A kerület egyik legnagyobb közterületi problémája, hogy a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.

Megvonták a terézvárosi kutyaürülék elleni kampány mérlegét

1961. március 18-án a Nemzeti Színház igazgatója, Major Tamás az irodájában tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a társulat ideiglenes jelleggel kiköltözik a Blaha Lujza téri épületből, és április 16-tól a Madách Színház felhagyott Izabella téri épületében tartja előadásait. Major elmondta, hogy az üresen álló Izabella téri épület (amely jelenleg a Magyar Színház otthona, az 1964 óta Hevesi Sándor nevét viselő téren) lehetővé tette, hogy Nemzetiben jelentős felújítási munkálatokat végezzenek; vonatkozik ez az elektromos berendezésekre és a tetőszerkezetre. Április 15-ig a megszokott helyen folynak az előadások, április 16-án azonban a Nemzeti Színház már az Izabella téren nyitja meg kapuit. A költözködés tehát nem érinti az előadások folytonosságát – jelentette ki a direktor.
<h3>Szép, új tetőzet</h3>
Major jelezte azt is, hogy a költözésnél sokkal nagyobb probléma a bérletesek kiszolgálása; az Izabella téri színházba ugyanis csak 850 néző foglalhatott helyet, szemben a Nemzet 1100 fős nézőterével. „Ez szükségessé tesz bizonyos átcsoportosítást. A kérdést úgy kívánjuk megoldani, hogy minden bérlettulajdonosnak név szerint is írunk, s megkérjük, hogy látogasson el személyesen megbeszélni az esetleg mutatkozó problémákat, így remélhetően közmegelégedésre sikerül majd minden vitát megoldani, s egyetlen nézőt sem ér károsodás” – mondta Major Tamás.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemzeti-neizoiteir.jpeg" alt="Nemzeti" width="1600" height="1152">
<figcaption>A Nemzeti Színház nézőtere az ötvenes években Kép: Album/08/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Mindezt azért idézzük, mert a leírtakból egyértelmű, hogy a hatvanas évek elején még semmiféle szándék nem volt arra vonatkozóan, hogy döntő változásokat eszközöljenek a Nemzeti Színház épületével kapcsolatban. 1961 nyarára a bérletesek problémája is megoldódott, és az épület tetőzetének cseréjét is megkezdték. De azt is csak ezen a nyáron írták meg a lapok, hogy a költözést egy konkrét esemény is megelőzte. Amely katasztrófával is végződhetett volna.
<blockquote>
A színházban még próbáltak, mikor – szerencsére az üres nézőtérre – nagy gipszdarab hullott le a mennyezetről. Az utcai fronton a kőpárkányról potyogtak apró darabkák az úttestre. Végül a legnagyobb ijedelmet az okozta, mikor a jegyszedőnő a kakasülőnél fent felfedezte, hogy a gipszből készült, mennyezetet tartó férfifigurák közül az egyiknek lerepedt a nyaka, a másikat hosszában szeli ketté egy hatalmas repedés 
</blockquote>
– írta az Esti Hírlap a márciusi tetőomlásról, de beszámoltak arról is, hogy a felújítási munkálatokat megnehezítette, hogy nem tudták lokalizálni a hiba okát, majd miután ez végre sikerült, nem találták az épület tervrajzait, ami ugyancsak megnehezítette a munkát. Ennek ellenére csak egy hónapot csúsztak, a társulat 1962 januárjában költözhetett vissza a Blaha Lujza térre.
<h3>Egymásnak feszültek</h3>
A közönség aligha sejtette, hogy a társulaton belül igen mérgező légkör alakult ki 1960-ban, a Nemzeti meghatározó alakjának, Gellért Endre főrendezőnek az öngyilkossága után. Major Tamás nem elégedett meg az igazgatói titulussal (amit 1945 óta viselt), és Gellért helyébe (is) lépett. Csakhogy Marton Endre személyében még egy főrendezője volt a Nemzeti Színháznak, aki nem szívlelte Majort (és viszont). A két főrendező rivalizálása nyomán 1962 tavaszára olyannyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy 
<blockquote>
hivatalosan a párt nevében, ám valójában a társulat nyomásra maga Aczél György lépett a tettek mezejére, s váltotta le Major Tamást igazgatói posztjáról, viszont főrendezőként és színészként maradhatott.
</blockquote>
Amilyen színes egyéniség volt Major, annyira volt szürke hivatalnok az utódja, Meruk Vilmos, aki kinevezése előtt tíz évig a Művelődési Minisztérium Színházi és Zenei Főosztályát vezette, 1964-től, a Nemzetiből való távozása után pedig ugyancsak a Művelődési Minisztérium Marxizmus–Leninizmus Oktatási Főosztályát, hogy aztán 1971-ben immár kubai nagykövetként érkezen karrierje újabb állomásához. Major Tamásnak az élete volt a Nemzeti Színház, Meruk Vilmosnak a munkahelye.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/major-tamais-kotnyek-antal.jpeg" alt="Major" width="1600" height="1435">
<figcaption>Major Tamás 1961-ben, Mefisztó szerepében Kép: Kotnyek Antal/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ennek ellenére vagy éppen ezért, Meruk kétéves igazgatósága idején történtek a sorsdöntő változások a színház történetében. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1963. december 3-án határozatot hozott, hogy a harmadik ötéves terv keretében a Nemzeti Színház számára új épületet kell emelni. A javaslat kitért arra is, hogy a színház társulatának átmeneti elhelyezését 1964 júniusa és 1966 szeptembere között a Nagymező utcai volt Petőfi Színház épületében, azt követően pedig a korábbi ideiglenes játszóhelyen, az Izabella téren kell megoldani. A határozat kijelölte a Nemzeti Színház új épületének helyszínét is: a Dózsa György úton, a Városliget magasságában, ahol a Sztálin szobor állt.
<h3>Útban volt</h3>
A sorok közt olvasva nyilvánvaló, hogy a régi épülettel nem számoltak, ha ekkor még nem is volt szó bontásról. Konkrét lépést csak 1964 elején tett az Országos Tervhivatal, amikor javaslatot terjesztettek be a Nemzeti Színház épületének szanálásáról. A bontás elsődleges okaként a metróépítés szerepelt. Az eredeti tervek szerint a metró Blaha Lujza téri megállója a Rókus kórháznál lett volna, ám ezt az ottani talajviszonyok nem tették lehetővé. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében már nem volt ilyen probléma. Viszont kiszámították, hogy a talajmunkálatok hatásait a színház épülete csak akkor tudná stabilan elviselni, ha a falakat megerősítenék. Ám kiszámították, hogy mintegy 20 millió forintot tennének ki az ezzel járó költségek, amit ezek szerint sokallottak. Noha csak március 27-én kelt hivatalos határozat arról, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének el kell tűnnie a föld színéről, az Esti Hírlap újságírója már március elején elmagyarázta az olvasóknak, hogy a hivatalos indoklás mellett még miért van szükség a bontásra.
„Megéri? Az új kérdésre a városrendező szakemberek egyöntetű válasza: nem! Érvelésük az, hogy az épület rozoga, sőt, veszélyes, olyannyira, hogy még a kétszintű útkeresztezés és a földalatti állomásának építése nélkül is szükség lenne az alapfalak megerősítésére.
<blockquote>
De vajon miért áldozzanak erre nagy összeget? Műemlék? Egyáltalán nem az. Dekoratív épület? Korántsem, sőt, hátránya az is, hogy hátát mutatja a Nagykörútnak.
</blockquote>
Avultsága nem is a legnagyobb hiba, de az már igen, hogy rossz az akusztikája” – olvashatták a lapban, arról viszont egy szó sem esett, hogy ha ennyire rozoga az épület, miért kellett ugyancsak milliókat rákölteni két és fél évvel korábban. Pedig e kérdést érdemes lett volna feltenni a fővárosi tanács névtelenségbe burkolózó illetékeseinek, akik a Magyar Nemzetnek nyilatkozva már arról beszéltek, hogy a Nemzeti Színházat akkor is le kellene bontani, ha nem építenének metrót. „Szükségessé teszi a lebontást az, hogy a színház épülete – amely a múlt században, 1875-ben is provizórikus jelleggel, maximálisan 50-60 éves használatra alkalmasan épült –, ma már igen elavult. Ha a régi Nemzeti Színház felújítása mellett döntöttek volna, rendkívül nagy költségekkel sem segíthettek volna azon az egyáltalán nem elhanyagolható körülményen, hogy az építészetileg felújított színház is korszerűtlen maradt volna. Ma a Nemzeti Színház nézőtere, színpada, színpad mögötti része, teljes technikai felszerelése elavult, és
<blockquote>
ezen sem tatarozás, sem részleges átépítés nem segíthetne, így sok pénzért olyan színházépületet újíthatnánk fel, amely egyetlen részletében sem volna igazán megfelelő,
</blockquote>
sem méltó az ország első, legrangosabb színházához” – jelentették ki megfellebbezhetetlenül, a metróépítést legfeljebb remek apropóként említve. Ám mai szemmel még ennél is abszurdabb volt az az igény, amelyet az Esti Hírlap újságírója fogalmazott meg: „A szakemberek ilyen érvelésével nehéz lenne vitába szállni. Akármennyire is fájdalmas, a színház épülete megérett a lebontásra. Arra azonban feltétlenül vigyázni kell, hogy felszabaduló helyét ne építsék be! Gondoljanak a jövőre, a személyautók növekvő számára. Épp ezért, legyen a helyén autóparkírozó. 
Innentől kezdve az események felgyorsultak, 1964. június 28-án a Lear király előadásával búcsúzott a társulat az épülettől, majd megkezdődött annak kiürítése. A lapok arról cikkeztek, hogy nagyszabású tárgy- és iratmegőrzési akció vette kezdetét, a Magyar Nemzet 1965. február 16-án írta meg, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum munkatársainak irányításával és két hónapon át a pincétől a padlásig megvizsgálták az épület minden részét, a falak dekorációitól a legkisebb megmozdítható berendezési tárgyig.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemzeti-bont-pailinkais-zsolt.jpeg" alt="Felrobbantott" width="1600" height="989">
<figcaption>Robbantások után Kép: Pálinkás Zsolt/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Nem telt el egy hónap sem ezután, és a 1965. március 15-én megkezdődött a robbantások miatt különösen emlékezetes bontási folyamat elindult. „Háromnegyed tizenegy volt, az EMKE-nél álltam. Hatalmas tömeg állt néma csöndben. Csak a rendőrök hangoskodtak: menjünk arrébb! Senki se mozdult.
<blockquote>
A díszletraktárral kezdték: hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlanságban, némán állt tovább.
</blockquote>
Ha ordítás lett volna, talán oldja a feszültséget. De az a csönd az elviselhetetlenségig fokozódott bennem és másban is” – emlékezett vissza Őze Lajos.
<h3>Kicsinyes bosszú</h3>
„1964 óta sokan, sokféleképp magyarázták és magyarázzák, vajon miért és miért épp akkor kellett lebontani a Nemzeti Színháznak 1908 óta otthont adó épületet? Több hivatalos dokumentum tanúskodik arról, hogy a bontás elrendelése előtt szakértőket kértek fel a színház műszaki állapotának elbírálására, esetleges felújítási költségeinek felbecsülésére. Ugyanakkor az is tény, hogy a köztudatban egészen más kép él.
[gallery ids=64358ebe-355b-48b5-baee-e0f7f5374216,82d4bdda-2fe8-4721-8bc8-e208ee8ce593,6a6995fd-db90-4a46-84e3-9a7cac51e9af,352b9f56-e899-4b8c-88f7-9c835dc5fa42,38594639-e573-4b0a-a59a-63536d472224]
Sokan, közöttük a színészek a Nemzeti Színház elleni támadásként élték meg az épület eltüntetését. Többen Aczél György személyes bosszúját látták a háttérben – írta Ring Orsolya A Nemzeti Színház lebontása és felépítése körüli politikai döntéshozatal elemzése 1945-1989 című tanulmányában, ami a Regio című folyóirat 2005/4. számában jelent meg. Berek Kati is azok közé tartozott akik Aczél György személyes indítékait véltek felfedezni a robbantással kapcsolatban. „Ő döntött úgy, hogy lebontatja és le is bontották. Ez az ő személyes bűne, a metróépítéshez nem sok köze van. Sokkal inkább ahhoz, hogy Aczél abban az időben nagyon jóban volt Majorral. A Nemzeti tagsága pedig egy emberként felállt és követelte, hogy váltsák le őt az igazgatói posztról. 
<blockquote>
Majort végül is leváltották, de Aczél ezt sosem bocsátotta meg nekünk. Rögtön utána eldöntötték, hogy a színház útban van. Ez volt a revans a társulat lázadásáért.
</blockquote>
– írta a színésznő a Tájkép magammal című önéletrajzában.
Noha Aczél személyes beavatkozására vonatkozó bizonyítékok nem kerültek elő, e szavakat már csak azért is érdemes fontolóra venni, mert Berek Kati férje, Gyurkó László író (Kádár János későbbi életrajzírója) révén meglehetősen a közel állt a pártelithez.
Mindez persze nem változtat a tényeken: 1965-ben eltűnt egy kilencven éves épület a Blaha Lujza térről; nem épült új Nemzeti Színház a Dózsa György úton, a tervezett határidőre, 1970-re; nem épült új Nemzeti Színház a tervezett határidő után harminckét évig. Az építészek és a színházi emberek többsége egyetértett abban, hogy szerencsésebb lett volna igényesebb, eredetibb és kevésbé megosztó épületet emelni a 2002-ben átadott Nemzeti Színháznál, a Külső-Ferencvárosban, a Közvágóhíddal átellenben.

Hatvan évvel ezelőtt, 1965. március 15-én kezdődött és több mint egy hónapig tartott a Nemzeti Színház épületének megsemmisítése a Blaha Lujza téren. Az utókor a hatalom szándékos károkozásaként tartja számon az épület elpusztítását, bár ezt nem lehet bizonyítani. 

„Legyen a helyén autóparkírozó”

Idén 17. alkalommal rendezik meg a <a href="https://www.facebook.com/events/9751605718216895/">Budapesti Építészeti Filmnapokat</a>, aminek minden évben más-más tematika van a fókuszában, idén a fő irányvonal fantázianeve a “Common Grounds” kifejezés lett, ezzel reflektálva közös építészeti és emberi alapértékeinkre. Az esemény közös nevezője ugyan az építészet, azon belül viszont szabadon váltja témáit: egyformán foglalkozik az épületek közérthetővé és befogadhatóvá tételével, a közösségeket erősítő terekkel, a művészet, a design és a tudomány összefogásával, kimerülő erőforrásokkal és energiakrízissel vagy építészportrékkal. Rehabilitálandó rozsdaövezetekről is gyakran forgatnak a filmesek, ez a téma pedig Budapesten folyamatosan aktuális lesz a következő években. 
Mi két filmet is megnéztünk az idei kínálatból, mindkettő minimum ihletadó lehet arra nézvést, hogy milyen irányokban lehet (kell?) gondolkoznia azoknak, akik lépést akarnak tartani az olyan építészeti trendekkel, mint a közösségek bevonása a projekt minden lépésébe (a kivitelezésbe is) vagy a fenntarthatóság kimaxolása.
<a href="https://filmnapok.kek.org.hu/portfolio/living-together-the-story-of-warren/">Living Together: The story of Warren</a>
Ez a film egy De Warrenként ismertté vált projektet mutat be, ami egy Amsterdam szélén felépült, 36 db bérlakásból álló közösségi alternatíva, majdnem határok nélküli együttélésre. Egy hippi kommunának is beillő baráti társaság tervezte és építette, nagyjából úgy, ahogy a legtöbb fiatal az életének egyik szakaszában kávézót akar nyitni – csak ők meg is csinálták. Vertikálisan és horizontálisan is egyenlők az ebben a projektben résztvevők, az esti buliban ugyanúgy benne van mindenki, mint a kertészkedésben, a festésben vagy a rendszeres munkaszervezésben. Még az építkezés előtt lefektettek olyan szabályokat, mint hogy a ház területének 30%-ának közösségi térnek kell lennie, a lakóépület fő építőanyagául pedig a glulamot választották – ragasztott laminált fa –, csak ott használtak betont, ahol az elkerülhetetlen volt, például a liftaknánál. A fenntarthatóság jegyében újrafelhasznált fával borították a homlokzatot, az épület fűtését biztosító csöveket a falba rejtették, elektromosságot pedig a tetőn elhelyezett napelemekből nyerik. Ugyanezen a tetőn esővizet is gyűjtenek, amivel a növények locsolását oldják meg. A hatalmas lépcsősor összeköti a házban szétszórtan található tereket: a játszószobát, a zenestúdiót, több co-working irodát, a meditációs szobát, az üvegházakkal rendelkező közös tetőteraszt és a közös konyhákat is. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-03-19-15.png" alt="the" width="2880" height="1544">
<figcaption>Kép: KÉK/Építészeti Filmnapok</figcaption>
</figure>
</div>
Ezt az ötletet nyilván egy olyan társadalomban lehet végigvinni, ahol van lehetőség arra, hogy az álmodozást tettek kövessék, ahol van elég jelentkező arra, hogy ennek létrehozásában részt vegyenek, a jogszabályok engedik, a szomszédok pedig támogatják a hasonló kezdeményezéseket – de meg lehet csinálni. Amit 74 percben látunk az egyben egy road movie is. Adott szereplőkkel utazunk együtt egy olyan kalandban, ami a semmiből hoz létre valami értékeset és követendőt, valamit, amihez több szándék és elkötelezettség kellett, mint tőke. A De Warren az elkészülése óta mintaként szolgál arra, hogy sűrű városszövetben hogyan lehet belevágni és végigvinni egy környezetbarát és közösségközpontú építkezést. A film pedig azt mutatja be, hogy milyen lehetőségek rejlenek az együttműködésre és együttélésre építő életvitelben és a fenntartható tervezésben egy modern városban.
A másik film, amit megnéztük, hogy kedvet csináljunk hozzá nektek is, a 
<a href="https://filmnapok.kek.org.hu/portfolio/power-to-renovation-a-question-of-values/">Power to Renovation</a>
Egy mindig hatásos statisztikával nyitunk: Európában minden percben lerombolnak egy épületet, pedig egy-egy ilyen alkalommal az épületekkel történeteik is elvesznek, sőt, ennél sokkal több. A film állítja, hogy szét kell választani a pénzt és a pénzen vásárolható dolgok, épületek, lakások, otthonok értékét. A filmben látható beszélő fejek egy olyan valós világot rajzolnak le nekünk, amit mindannyian látunk magunk körül: egy építkezési vállalkozó, vagyis a befektető jobban jár, ha rombol és újra épít, mintha megmentene, ésszerűsítene, felújítana. Ez egy egyszerű képlet. Az építőipar a legnagyobb széndioxid kibocsátó, rekord mennyiségű hulladékot termel az EU-ban (és a világon) évről évre, és ezt kizárólag a profitért teszi, azzal az ígérettel, hogy valami rosszat cserélnek valami jobbra – ez utóbbi állítás pedig nem bizonyított. Jelenleg az európai épületek nagyjából 11%-t tervezik felújítani, amiből könnyen kiszámolható, hogy 89% pedig szabad préda a vállalkozók számára.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keik-baff.jpeg" alt="POWER" width="2048" height="1075">
<figcaption>Kép: KÉK/Építészeti Filmnapok</figcaption>
</figure>
</div>
A film készítői azt az üzenetet próbálják átadni, hogy eljött az idő, hogy az épületek lerombolására úgy gondoljunk, mint az egyszer használatos szívószálakra és az ártatlan nyuszikon tesztelt kozmetikumokra. A film viszont nem áll meg ott, hogy problémákat köp az arcunkba, és nem hagyja, hogy aztán magunkban fortyogjunk – megoldást is kínál, amit ebben az írásban nem fogunk elspoilerezni.
A <a href="https://kek.org.hu/">Kortárs Építészeti Központ</a> szervezésében megvalósuló <a href="https://www.facebook.com/events/9751605718216895/">Budapesti Építészeti Filmnapok</a> keretében már közel 500 filmet mutattak be az elmúlt 16 évben. Az építészeti projektekről, városokról és építészekről szóló filmeknek, illetve a kísérő szakmai programoknak, beszélgetéseknek köszönhetően a filmnapokat évről-évre mintegy 1500-2000 fő látogatja. 
Mikor: 2025. Március 20-23. 
Hol: <a href="https://www.facebook.com/toldiartmozi">Toldi Mozi</a>

Két filmet is megnéztünk az idei felhozatalból, és azt az „ijesztő” tanulságot vontuk le belőlük, hogy a legmodernebb, fenntarthatósági világtrendek követése nem pénz kérdése, legtöbbször a szándék is elég a megvalósuláshoz.


Mit tanulhat Budapest az Építészeti Filmnapokon?

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a budapesti műemléki fürdőkben komoly felújításokat tervez a következő évekre, a komplex program a Dandár fürdő, a Gellért fürdő, a Széchenyi fürdő, megújulását eredményezi majd. Ezek közül is a <a href="https://www.szechenyifurdo.hu/" target="_blank" rel="noopener">Széchenyit</a> övezi a legnagyobb figyelem, hiszen az kétségtelenül az egyik legnépszerűbb budapesti desztinációnak számít jelenleg. Vannak olyan turisták is, akik kifejezetten a fürdő miatt látogatnak el hazánkba. Méreteiből és a hatalmas vendégforgalomból adódóan a fürdőben folyamatosan szükségesek karbantartási-, felújítási munkák. Mivel gyakorlatilag az év minden napján nyitva tart, így a szükséges kisebb javításokat, karbantartásokat üzem közben vagy az éjszakai órákban, a nagyobb volumenű felújításokat és beruházásokat egyes szolgáltatások részleges korlátozása mellett lehet elvégezni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2487.jpeg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Mára időszerűvé vált a fürdő komplex rekonstrukciója</h3>
A fürdőpalotához méltó külső megjelenés helyreállítása mellett a több, mint százéves épület műszaki állapotának rendbetételére és korszerűsítésére lesz szükség. A statikai vizsgálat kimutatta, a termálrészleg és a nappali kórház egyes részei hiányzó technológiai víz elleni szigetelés miatt az átszivárgó vizek és vegyszerek a födémek szerkezetében a beton és betonacél, a téglaboltozatokban, falakban és pillérekben a mészhabarcs korrózióját okozták. Ezen az épületrészen ezért a födémek, a pincefalak és pillérek statikai megerősítése, valamint az üzemi, technológiai víz elleni szigetelés szakszerű megoldása szükséges. A fenti problémák miatt a <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/" target="_blank" rel="noopener">BGYH</a> 2024-ben hároméves, 3-4 ütemben kivitelezett rekonstrukciós programot indított, melynek teljes tervezett költsége 4,5 milliárd forint.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2536.jpeg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A 2024-es évben már komoly lépések történtek: 
<ul>
<li dir="ltr">A legnagyobb és leglátványosabb változás volt a beltéri termál rész felújításának első ütemében a középső, kupola alatti medencéknél a burkolat teljes cseréje, a falak lefestése.</li>
<li dir="ltr">Uszoda oldalon külső homlokzati nyílászárók cseréje.</li>
<li dir="ltr">A napozóteraszok környezetében, az irodák és a termál részleg feletti több részből álló, fémlemezzel borított tetőfelület héjalásának teljes felújítása, a csapadékvíz levezető csatornák duguláselhárítása, bélelése.</li>
<li dir="ltr">A pálmaház árnyékolása, klimatizálása, teljes bútorcseréje.</li>
<li dir="ltr">A férfi nedves gőzfürdő mozaik burkolatainak és légtechnikai berendezéseinek teljes felújítása, a teljes épületrészben ablak, mennyezetek, kupolacsarnok tisztasági festése.</li>
<li dir="ltr">A Főnix szauna átalakítása gőzfűtésű hőlégkamrából elektromos kályhával fűtött finn szaunává, pihenőjének és csobbanó medencéjének teljes felújítása (Itt kultúraváltás is történt, a felújítása óta fürdőruhamentes szaunaként üzemel).</li>
<li dir="ltr">A Dante szauna (hőlégkamra) és környezetének felújítása (gőzfűtés és szellőzés felújítása, a teljes belsőépítészet bontása és újjáépítése).</li>
<li dir="ltr">A Cascade szauna helyén inhalatórium kialakítása.</li>
<li dir="ltr">A Városliget oldali főbejárati kapu restaurátori felújítása, ugyanitt a szélfogó elhasználódott tólóajtóinak cseréje.</li>
<li dir="ltr">A férfi gőzfürdő területén felújításra, illetve restaurálásra kerültek a medencét körülvevő ún. Ballusztrádos kőkorlát elemei.</li>
<li dir="ltr">Uszoda oldali előcsarnokban jegyautomaták beállítása és wifi kiépítése.</li>
<li dir="ltr">Dolgozói öltözők, szociális helyiségek rendbetétele.</li>
</ul>
[gallery ids=8c7ccabc-16bb-4b7a-bd11-9c4be9aced6c,3200b4f3-76ff-4ba1-9de3-100fdab79614,7dc740eb-d992-421b-8541-677486e3a6e4,7b915248-f39b-44a7-b0ad-f249f411282a,a3755f36-7f69-49f4-896d-9d6d518f6f20,d0257685-ff0a-460b-b0df-6735a2157392,8458ebd5-bfeb-4135-9d2b-cc2fbd132a07,21e0dc18-3cf2-4170-96b3-82ff4ce1fdd3,1e81892e-978c-4dea-969c-109c63a3c228,86cb542e-a829-4f63-8a47-0b6520b27498,a102663a-b06e-4f7f-a704-b87afb8556ab,743fb8f1-7efe-48ac-a98e-216455e9e3f2,ff22ee0c-ac11-4dd7-879e-a5be6d968bc3]
A felújítás a 2025-ös évben még nagyobb ütemben folytatódik, a tervek szerint ebben az évben 1 milliárd forintot fordítanak a Széchenyi fürdő rendbetételére:
<ul>
<li dir="ltr">Uszoda oldali főbejárati kőlépcső felújítása (örökségvédelmi engedély megszerezve).</li>
<li dir="ltr">Lépcső alatti öltözők talajvíz és csapadékvíz elleni szigetelése, az uszoda oldali öltözők modernizálása (koedukált, átöltöző kabinos, szekrényes rendszerre, hajszárító szobákkal, légtechnikával, világítással együtt).</li>
<li dir="ltr">Az úszómedence teljes körű felújításának kezdetén <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/07/igy-nez-ki-az-amikor-uzem-kozben-ujitjak-fel-a-szechenyi-uszomedencejet" target="_blank" rel="noopener">mi is ott jártunk</a>. Itt jelenleg a teljes medencében és a lábmosóban folyik a medenceburkolat és a jelenlegi cement alapú technológiai víz elleni szigetelés bontása. Műgyantaalapú, technológiai víz elleni szigetelés és új medenceburkolat készül műgyanta fugázással, megvalósul továbbá a medencében és környezetében lévő műkőelemek, korlátok tisztítása, felújítása, a vízgépészeti rendszer felújítása, a lábmosó és gépészetének felújítása.</li>
<li dir="ltr">Tervezik a lépcsős napozó felújítását egy koktélterasz kialakításával a női napozóterasz területén.</li>
<li dir="ltr">Megkezdődik a teljes légtechnikai rendszer felújítása, ez első ütemben a vízgépészeti rendszerek vegyszertárolóinak szellőzését érinti.</li>
<li dir="ltr">A teljes épületben befejeződött a 2024-ben elindult tűzjelzőrendszer kiépítése. </li>
<li dir="ltr">Megkezdődik a termálrészleg teljes felújítása – 7 ütemben, várhatóan 2-2,5 év alatt, a termálosztály egy-egy részlegének átmeneti bezárásával, de a fürdő többi részének folyamatos üzemeltetése mellett. A felújítás a legrosszabb állapotú, lesürgősebb beavatkozást igénylő teherhordó szerkezetekkel érintett területeken kezdődik, és a legalacsonyabb kockázatúakkal fejeződik be.</li>
</ul>
[gallery ids=92c0720f-b76d-46d6-8799-fde85a75a186,09ea1739-2db6-4fd5-8568-cf8100c65b6a,94e2255e-4fe5-4daf-8a46-49faa651782c,4481cef3-3aa7-4625-9803-bd9c985de0c8,1f8c7904-4ca2-43cc-9282-e468d7999b07,e9b1c8f6-1e21-4443-9c3f-ad45a8482aef,a902a2ee-2540-45a2-b9b8-6cdd11a2541a,29a0c44c-a66a-4abb-ad21-da7556d53a74,d2c2e604-6617-4d98-b370-f15a04000049,29606aef-7231-4dd4-b2fa-77f9ce535a20,efbc7f04-c24f-421d-bc0b-52ccd262bc86]
Hosszabb távon pedig előkészítik a Széchenyi fürdő teljes külső és udvari homlokzatainak felújítását, és még mintegy 500-600 m2-nyi tetőfelület is felújításra vár, amelyre eddig nem kerülhetett még sor. 
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. kiemelt feladatának tekinti a főváros építészeti örökségének részét jelentő fürdők megőrzését a jövő számára, még úgy is, hogy a fürdők üzemeltetése mellett a több, mint százéves épületeket, műemléki helyeket fenntartása nagyságrenddel több erőforrást igényel.

A modernizált légtechnika kevésbé látványos eleme a felújításnak, de enélkül egy hét alatt penészedés indulna a meleg és pára hatására.


3 év alatt teljesen megújul a Széchenyi fürdő

A Hair filmzenéjének legendás dalait Sena Dagadu, Bereczki Zoltán, Falusi Mariann, Schoblocher Barbara, Vitáris Iván, Fekete Giorgio, Veréb Tamás, Urbányi Zóra, Szaszák Zsolt, Márkus Luca, Ferenczi György, Ekanem Bálint és Ferenczi Bora éneklik majd el eredeti nyelven. A produkcióban közreműködnek a Duda Éva Társulat táncosai, a zenei kíséretet, Subicz Gábor vezetésével, a Fonogram-díjas Subtones zenekar adja, a látványos koncert és tánc-show rendezője és koreográfusa Duda Éva. Összesen 13 énekes, 17 táncos, 10 zenész, 2 artista és egy 8 fős kórus lép színpadra <a href="https://cooltix.hu/event/67bdac577835cd4b58f17458">április 17-én az MVM Dome-ban</a>, hogy egy felejthetetlen élményt adjon közönségnek.
<h3 dir="ltr">Legfőképp a zene érdekel</h3>
Itthon az a Hair musical előadásának nehézsége – meséli Duda Éva –, hogy a jelenetek mellett a számokat is magyarul adják elő, miközben ezek a dalok angolul működnek igazán, úgy hangzanak jól, úgy ültek be a fülünkbe. Lehet csinálni új, korszerű magyar fordítást, de amellett, hogy a film felülmúlhatatlan, engem legfőképpen a zenei anyag érdekel. Innen jött az ötlet, hogy engedjük el a színdarabot és a számokat eredeti nyelven, angolul énekeljük el, egy magas színvonalú, látványos koncert és tánc-show keretében. Természetesen a koreográfia is előtérbe kerül, hiszen mi egy tánctársulat vagyunk. Lesz élő zenekari kíséret, amire a Fonogram-díjas Subtones zenekart, zenei vezetőnek pedig Subicz Gábort kértem fel.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dbnrdoem.jpeg" alt="Hair" width="5625" height="7500">
<figcaption>Kép: Dömölky Dániel</figcaption>
</figure>
</div>
Éva kezdettől azt mondta, hogy a filmzenét csináljuk meg élőben – mondja Subicz Gábor –, amiről viszont alig van dokumentáció, kottánk sem volt. Rengeteg folyóórát töltöttem az internetet böngészve, hogy információkat gyűjtsek, de alig találtam valamit.
A szereplőválogatásnál karakterekben gondolkodtunk – folytatja Duda Éva –, de meghatározó volt, hogy ki tudja ezeket a magas lágéban megírt, technikailag is nehéz számokat elénekelni, és ki tud jól angolul. Zártkörű, meghívásos meghallgatást is tartottunk. 
Tőlem a Good Morning Starshine-t és a Walking In Space-t kérték – idézi fel a castingot Schoblocher Barbara – és a koncerten is ezeket adom elő.  A dalok komoly kihívást jelentenek annak ellenére, hogy a hangi adottságaimhoz passzolnak, de más technikával kell majd énekelnem, mint szoktam. Jó, hogy itt olyan emberekkel tudok együtt dolgozni, akiket amúgy is nagyon szeretek.
A meghallgatás nekem nem egy különleges helyzet, állapotfelmérésnek tartom inkább – vallja Bereczki Zoltán. – Jobb, ha az ember úgy tekint rá, mint egy próbára. Amikor megkerestek, az első, ami eszembe jutott, hogy szabad-e ebben részt vennem. Sokat dolgoztam azért, hogy ne csak musical énekesként legyek aposztrofálva, mert abban van valami pejoratív. Ezért volt bennem egy kérdőjel. De amikor megkérdeztem Éváéktól, ki lesz a többi a fellépő, olyan névsor ömlött rám, amire azt mondtam, úristen, ebben benne kell lennem!
<h3 dir="ltr">Úristen, de jó lesz!</h3>
A hetvenes években jelentése volt, ha egy férfinak hosszú a haja – utal a film címére Duda Éva. – Ma már ez nem nagy dolog, de eltelt közben ötven év. Lesz, aki csak azért jön el a koncertre, mert benne van Giorgio, Vitáris Iván, vagy Schloblocher Barbara. De ha átjön nekik az életérzés, meg fogják nézni a filmet is, vagy már eleve úgy jönnek el a koncertre, hogy látták.
Volt, amikor rengeteget hallgattam a filmdalokat – emlékszik vissza Vitáris Iván. – Egy verzióban az Aquarius el volt húzva, egy pszichedelikus impróval. Ha háromezerszer nem ment, akkor egyszer sem. Most meg próbálom eldönteni, hogy a dalszöveg lehozható-e izommemóriából, mert bár sokat hallgattam a zenéket, ezt a gyorshadarású Hair-számot még nem kellett megtanulnom. Elhalandzsázom bármikor, de most fontos, hogy pontos legyen az angol szöveg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hair-duda-eivadoimoilky-dainiel01.png" alt="Hair" width="2142" height="1580">
<figcaption>Kép: Dömölky Dániel</figcaption>
</figure>
</div>
Meglepő helyekről hallom vissza, hogy jaj, de jó, benne leszel a Hairben – lelkesedik Schoblocher Barbara. – Olyan emberek is felfigyeltek rá, akik nem feltétlenül tartoznak a zenekarom rajongótáborába.
A koncert dalainak sorrendje nagyjából követi majd a film zenei dramaturgiáját – avat be a további részletekbe Duda Éva. – Senával indul az Aquarius, ahogy a film is kezdődik. A számok nem szerepek szerint vannak leosztva, aki a főszereplő Berger dalát énekli az elején, nem biztos, hogy Berger lesz a végén is. Két csodálatos “hippi ősasszony” is van a front énekesek között, Sena és Falusi Mariann.
Amikor fiatal voltam, a Hair rendkívül mély hatással volt rám – fűzi hozzá Falusi Mariann –, de szerintem mindenkire. Örültem a felkérésnek. Nagyon kedvelem Évát és szívesen dolgozom vele, izgalmas kihívás ez a munka. A Hairt minden generációnak ismernie kell, és már felnőtt egy pár olyan, akikre ráférne egy kis Hair.
Eddig körülbelül hatvan emberrel beszéltem és szinte kivétel nélkül mindenki úgy reagált, hogy úristen, de jó lesz! Vagy úristen, de kár, hogy nem tudok jönni! A reakciók elején mindenkinél volt egy “úristen” – meséli Subicz Gábor.
<h3 dir="ltr">Játszik veled a rendszer</h3>
A Hair a szabadságról és békevágyról szól – foglalja össze a mű mondanivalóját Falusi Mariann. – Arról, hogy az embereket ne húzzák bele olyan dolgokba, amiket nem szeretnének csinálni.
Igen erős szabadságkeresés van a filmben – teszi hozzá Bereczki Zoltán –, ami újra és újra megüti az embert. Azt üzeni, az élet önmagáért is boldogság, és ha szeretjük magunkat, nem fogunk fegyvert a másikra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hair-duda-eivadoimoilky-dainiel02.png" alt="hair" width="1860" height="1344">
<figcaption>Kép: Dömölky Dániel</figcaption>
</figure>
</div>
Háborúba menni senki sem akar – folytatja a gondolatsort Duda Éva. – Ezek hatalmi játszmák, amiknek az elszenvedői vagyunk, vagy részesei leszünk akaratunk ellenére. Játszik veled a rendszer, az érdekei mentén felhasznál, és ebben nincs szabad választásod. Erről szól a film, hogy vajon hol van ennek a határa.
Mindennél nagyobb érték a szabadság – fűzi hozzá Schoblocher Barbara. – Ha hatalmunk van a saját döntéseink felett, az a szabadság megvalósulása.
<h3 dir="ltr">Minden énekesnek lesz egy nagy pillanata</h3>
Sokan támadták a filmváltozatot – meséli Subicz Gábor –, mert szerelmi háromszöggé butította a musicalhez képest a történetet. Viszont az abban szereplő, hatvanas évek végi amerikai, javarészt fehér hippi muzsikát a moziváltozatban lelocsolták gospel zenével, és így annyi érzelem ment bele, amitől időtlenné vált. Miközben ezt vizsgáltam, rájöttem, hogy az érzelem ugyanaz volt 200 éve és lesz majd 200 év múlva is. Az intellektuális töltet viszont, évtizedről évtizedre változik.
Jelmezeink a hippi stílust idézik majd – mondja Duda Éva –, de ha Ozorán szembejön veled egy ilyen figura, nem lepődnél meg. Schoblocher Barbi ruháit is a személyiségéhez illesztettük és Vitáris Ivánt sem szedtük ki a saját karakteréből, ő a koncertjein is hasonlóan néz ki. Ekanem Bálint az egyetlen, aki kap egy parókát is, hogy visszaidézzük vele a filmbéli figurát. Baromi jól áll neki, mondta is, hogy húsz éve még ekkora haja volt. Veréb Tomin vagány, menteszerű felső lesz, ez is olyan, hogyha szembejön valahol, azt mondod, milyen menő. Szándékos, hogy a jelmezekben is találkoznia kell a két kornak.
A tánc pedig nagyon árnyalt dolgokra képes! Tud beszélni szabadságról, fájdalomról, veszteségről, hiányról. Fantasztikusan ki lehet vele bontani a szépségét vagy a súlyát egy adott témának. A koreográfiában mindennek fontos szerepe van, az összes apró részletnek, ami hozzáad a teljes élményhez és a vizualitáshoz is. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/am6d5nkb.jpeg" alt="Hair" width="4000" height="4000">
<figcaption>Kép: Dömölky Dániel</figcaption>
</figure>
</div>
A koncert és tánc-show estéjén minden énekesnek lesz egy nagy pillanata. Egy olyan szám, ahol rajta van a fókusz. A Hare Krishna című dalban például Falusi Mariann és a kórus lesz a középpontban. Adott hozzá egy fantasztikus csapat: a produkcióban tizenhét táncos lép fel és két parkouros artista. Lesz, ahol a zenekar vagy az énekes kerül a fókuszba, és lesz, ahol mindegyik együtt, máshol a vizuál viszi majd a prímet. Az animációkkal is sok tartalmat lehet átadni, ehhez lesznek az óriási, élőképes LED-falak. Egyenrangúnak gondolom a zenét, az énekeseket, a táncosokat és a koreográfiát. Hol az egyik lesz előtérben, hol a másik.
<h3 dir="ltr">Uralni a teret</h3>
A színpad egy különleges nagyító – tér rá a nagy tér kihívásaira Duda Éva. – Azt gondolod, minél messzebbről nézed, annál kevésbé látsz egy kis mozdulatot. De ha az jól meg van világítva és úgy adják elő, kilométerekről is érzékelni fogod. Persze sokkal nagyobb energiákat kell megmozgatni egy ekkora színpadnál. Vagy megtöltöd és uralod teret, vagy összenyom és elsüllyedsz.
A nézők reakcióit egyben látni mindig óriási energia – mondja Vitáris Iván. – Nagyobb bulikon szinte csak egy masszát látsz belőlük, úgyhogy az ember “magára marad”. Ilyenkor sokat számít, kikkel vagy a színpadon.
Engem nagyon spannol egy ekkora tér – lelkesedik Schoblocher Barbara. – Borzasztó jó élmény, el tudnám viselni minden alkalommal. Előadóként fel kell nőni ehhez a hatalmas színpadhoz, nem kis feladat megtölteni energiával. Amikor arénákban játszottunk, vagy koncerteztünk, mindig kellett egy pillanat, amikor megálltál, és fölfogtad, hogy hol vagy – meséli Bereczki Zoltán. – De az a pillanat sohasem a dalon belül volt, hanem tapsrendnél, vagy takarásban.
Én még nem hallottam olyat, hogy egy független társulat bekerült volna az MVM Dome-ba – hozza szóba a Duda Éva Társulat egyik táncosa. – És amikor ennyi ember tapsol, az olyan energiákat ad, ami semmihez nem hasonlítható. Én majd azt a pillanatot várom – teszi hozzá egy társa –, amikor egy érzelmes rész után, több ezer ember pillanatnyi csöndjét tapasztaljuk meg.
<h3 dir="ltr">Azért vagyunk itt, hogy ez sikerüljön</h3>
Éva egy öntudatos, magas hőfokon égő személyiség, aki óriási ellenszélben tart egyben egy független társulatot – mondja Vitáris Iván. – Bebizonyította, hogy képes rá és össze tudja tartani ezt a csapatot. Most álmodott egy nagyot és ezt eredeti nyelven és zenével akarja megvalósítani. Nagyon jó és bátor választás, és mi azért vagyunk itt, hogy ez sikerüljön.
Évának kirobbanó energiája van – mesélik a tánctársulat tagjai. –, és nagyon tud minket is motiválni. Mindenki meg akarja neki mutatni, amit a színpadon szeretne látni. És mi egymást is támogatjuk. Olyan, mintha együtt lélegeznénk.
Nem véletlenül találta meg Évát ez a projekt, azaz talált rá ő maga – teszi hozzá Subicz Gábor. – Ez kicsit arról is szól, mekkora erő kell ahhoz, hogy valaki valamit keresztülvigyen, bármi ellenében. Hogy mi az a pont egy ember életében, amikor ékké változik, és azt mondja: ezen én most keresztülmegyek.
<h3 dir="ltr">Minden fontos, ami ad - megkérdőjelezem a korlátokat</h3>
Amikor elveszik az állami támogatásokat, akkor azt érzem, ki kell találjuk, mit csináljunk, hogy életben tartsuk azt, amit felépítettünk sok év munkájával – mondja Duda Éva. – Számos nagy zenés színházi előadást koreografáltam már, de egy ekkora volumenű rendezés nekem is új kihívás. Fiatalkoromban fontos volt ez a film, talán a szakmai orientációmat is meghatározta és mágnesként húzott magához. A Hair nekem arról is szól, hogy megkérdőjelezem a korlátokat. Valahányszor azt hallom, hogy nem lehet, vagy hogy nincs tovább, azonnal úgy érzem, hogy biztos van út, és dehogyisnem! És erről ne más döntsön helyettem.
Ma rengeteg küzdelem, dráma, apátia, és frusztráltság van az emberek életében és nagyon értékes és fontos minden, ami ad és tölt. Főleg ami őszinte, felszabadító, netán szellemes is, hogy ki lehessen lépni ebből a rendszerből, és egy kicsit szembemenni vele. Nem számít, ki miben hisz, mert itt egybe lehet olvadni a zenével, ami átmos minket. Érezzük, hogy emberek vagyunk és együtt doboghat a szívünk néhány órán át! 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hair2025.jpeg" alt="hair" width="1200" height="628">
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
Szeptemberben kaptuk meg a jogokat, azóta csak ezen az jár az agyam. A produkció költsége komoly kiadás, az egész vállalás iszonyú rizikós számunkra. Később is bemutathatnánk, több időt hagyva a jegyeladásokra. De van bennem egy intenzív felhajtóerő, amiről tudom, mikor fog kicsúcsosodni és én ettől a művészi feszültségtől működöm. Most tudom ezt az energiát kitolni magamból, és mindenkit “megfertőzni” vele. A vízióm visz előre, a képzeletemben már megjelent, mire képes ez a koncert. Van színe és szaga, ezért pontosan tudom, merre tartunk.
Canjavec Judit írása.

A hippikorszak kultuszművét, a Hair című musicalt 1967-ben mutatták be New Yorkban, és a szabadság, a lázadás és a vietnami háború elleni tiltakozás kifejezésének egyik legemblematikusabb alkotása lett, dalait milliók ismerik világszerte. A Milos Forman féle 1979-es filmváltozat egy év múlva meg is érkezett a magyar mozikba és az év legnézettebb filmje lett. Most pedig  április 17-én az MVM Dome színpadán kel életre. 

„A Hairt minden generációnak ismernie kell”

A Csengery Antal-díj Budapest sajtódíja, amelyet azok az újságírók, újságok, oldalak, csatornák, bloggerek kapnak évről évre – immár két évtizede – akik kitartóan és magas színvonalon a főváros életének, kultúrájának, mindennapjainak független és hiteles bemutatására törekednek. 
2025-ben Csengery Antal-díjat kapott a fővárost érintő társadalmi és gazdasági kérdések magas színvonalú bemutatásáért, sokszínű közéleti és kulturális újságírói tevékenységéért F. Szabó Emese újságíró. Budapest egyik legszínesebb területe, a Népszínház utca karakterének, sajátos atmoszférájának, kulturális sokszínűségének autentikus, újszerű bemutatásáért Csengery Antal-díjban részesül a Népszínház TV alkotóközössége. A díjat Tenuki-Telkész László vette át. Budapest sokszínűségének, kulturális életének, gasztronómiájának és rejtett kincseinek független és hiteles bemutatásáért, a szerkesztőség példaértékű lokálpatriotizmusáért Csengery Antal-díjat vehet át a We Love Budapest szerkesztősége. A díjat Zacsek Ágnes főszerkesztő és Tamasi Szilvia ügyvezető vették át.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250314mm2740.jpeg" alt="Csengery-díj" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Magyarországon nem csak sérül, de milliók számára meg is szűnik létezni a sajtószabadság. Budapest azonban tiszteli a bátrakat, és hálás a szabad sajtó képviselőinek. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a jó sajtó olyan, mint Budapest: szabad és sokszínű. Budapest hálás mindazoknak a médiumoknak, amelyek az erős ellenszélben is kitartanak, és azoknak az újságíróknak, akik a folyamatos megbélyegzés, fenyegetés és lejáratás ellenére végzik a munkájukat a közösségért.” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a díjátadón elhangzott beszédében.

Az idén 20 éves díjat 2025. március 14-én adta át a Városházán Karácsony Gergely főpolgármester. 

A jó sajtó olyan, mint Budapest: szabad és sokszínű – átadták a Csengery Antal-díjakat

Bár ma mindenkinek egyértelmű, hogy mit értünk magyar himnusz alatt, azt kevesebben tudják, hogy hivatalosan csak 1989 októberében iktatta törvénybe az országgyűlés, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Az pedig, hogy a XIX. század közepén micsoda verseny folyt, hogy kinek a tollából származik majd egy országegyesítő ima és erkölcsi szózat, ami nemzeti dalként működhet, az gyakorlatilag filmre kívánkozik. Igen, nemzeti dal, ugyanis a himnusz szó használatát megelőzően így hivatkoztak minden ország saját ünnepélyes dalára.
<h3 dir="ltr">A Szózat</h3>
A Rákóczi-szabadságharc elbukását követően, a Rákóczi-nóta első nemzeti jelképként énekelt dalunkká vált, néphimnuszként működött, mely számtalan változatban, kéziratban, de népdalként is élt a 18. század folyamán. Az első, elképesztően népszerű, nemzeti dalként hivatkozott mű viszont egyértelműen a Szózat volt. 1841-ben már „nemzeti dallá vált Szózat”-ról beszélnek, többek között Kossuth Lajos is azt írja, hogy „Vörösmarty Szózata máris nemzeti himnusszá vált.” Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője a Hymnus című művét 1823-ban írta, tehát jóval a Szózat előtt, de azt nem értékelte senki, megjelenése után is visszhang nélkül maradt, sőt Kölcsey sem tartotta kiemelkedő művének. Nem túlzás azt állítani, hogy Erkel Ferenc zenéje "rakta fel a térképre", évtizedekkel később. Az első körben tehát egyértelműen a Szózat volt az, ami a legnagyobb ismertségre és elismertségre tett szert.
1843. januárjában pályázatot írtak ki az 1836-os Vörösmarty Szózatának megzenésítésére – akkoriban gyorsabban őröltek a malmok – Egressy Béni művét választották és ugyanabban az évben, május elején már be is mutatták. Kölcsey Himnuszának megzenésítése szintén pályáztatás útján történt, de Kölcsey 1838-as halálával és a vers addigi viszonylagos ismeretlensége miatt ezt a köznyelv Erkel himnuszaként emlegeti, 1844 augusztusában egy nyilvános ünnepségen szólalt meg először, amikor az óbudai hajógyárnál vízre bocsátották a Széchenyi gőzhajót. Így már két ismert, megzenésített vagyis énekelhető nemzeti dala is volt az országnak, és bár a Szózat még mindig egyértelműen népszerűbb volt, mint a Himnusz, az irodalmi elit további keresgélésbe kezdett. 
<h3 dir="ltr">Még mindig nincs meg a Nemzeti Dal</h3>
1844-ben a Kisfaludy Társaság felkérte Vörösmarty Mihályt, hogy harminc aranyért egy „bármely ünnepies alkalomkor énekelhető nemzeti dalt" illetve "maradandó nemzeti hymnus-t" írjon, ezt kritikaként is felfoghatjuk a Szózattal és a Hymnus-szal szemben. Vörösmarty mégis eleget tett a kérésnek, pedig ezen a ponton a költő új himnuszának már esélye sem volt, hiszen a már Erkel dallamával énekelhető Kölcsey-féle Himnusszal, de főleg, a még korábban megzenésített Szózattal kellett volna konkurálnia. Továbbra sem volt tehát nemzeti dala a magyaroknak. A Pesti Divatlapban meg is jelent egyfajta magyarázat, hogy miért nem: “a nemzeti dal nem olyan mint a sarkantyús csizma, amit csak úgy csináltatni lehet. A nemzeti dal magától csinálódik, a véletlen körülmény, a pénzen meg nem vásárolható nemzeti, költői ihletés készíti azt.” 
Ezen a ponton érdemes beemelni Petőfi Nemzeti Dal című művét a képbe. A fenti feltételrendszernek a 1848. március 13-án írt vers maximálisan megfelel. Gyakorlatilag a Nemzeti Dal himnuszabb volt Kölcsey Himnuszánál, bár annak nincs fellelhető nyoma, hogy Petőfi valaha be akart volna szállni a “himnuszíró verseny”-be. Az viszont egyértelműen látható, hogy 1848-ban Nemzeti Dal címmel verset megjelentetni egy identitásáért küzdő és himnuszát vagyis nemzeti dalát kétségbeesetten kereső országban érdekes kérdéseket vet fel minden irodalmat szerető társaságnak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/saindorpetoifi-nationalsong-googleartproject.jpeg" alt="A" width="1729" height="2265">
<figcaption>Kép: Wikipédia</figcaption>
</figure>
</div>
A forradalomban Petőfi költeménye pillanatok alatt ismert lett, de a zűrzavarban egyszerűen nem volt annyi ideje, mint Vörösmarty vagy Kölcsey művének. Ráadásul 1848-ban a forradalmi törvényhozás sem a hivatalos nemzeti himnusz kérdésével foglalkozott, a forradalom elbukásával pedig az Osztrák-Magyar Monarchia német nyelvű császári himnusza lett a hivatalos "nemzeti dal" nálunk is – nyilvánvaló okok miatt ez népszerű sosem lett. A megzenésített Nemzeti Dalt sosem énekelték annyian, mint a Szózatot, a kottáját pedig nem  övezte akkora marketing kampány, mint a Himnuszét, amit az egyik legnépszerűbb politikusnak, Deák Ferencnek ajánlottak. Sőt, a kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én mikor Ferenc József Pesten megnyitotta az országgyűlést, egyfajta gesztusként, a Himnusz hangjaira vonult be, amit úgy is lehet értelmezni, hogy segített kiválasztani, hogy a magyarok melyik nemzeti dal mellett tegyék le a voksukat.

Az 1840-es években már bőszen keresték az ország himnuszát vagy ahogy akkor hívták, nemzeti dalát. Több esélyes is volt, és Petőfi forradalmi verse a legtöbb szempontnak meg is felelt volna.


Hogyan nem lett a Nemzeti Dal a magyar himnusz?

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. idén nemcsak a Víz Világnapja (március 22.), hanem Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából is várja az érdeklődőket Lakossági nyílt napján. 
Mikor: 2025. március 22-én, szombaton 9-től 15 óráig. 
Hol: Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen (1238 Budapest, Meddőhányó u. 1.).
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2239.jpeg" alt="FCSM" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Program: A nyílt napon, szakemberek által vezetett csoportokban megismerhetjük, hogy mi történik a szennyvízzel, miután otthon a lefolyókon keresztül távozik. A látogatók megismerhetik, hogy az ország egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító telepén hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, miként alakítják azt át biogázzá, sőt azt is, hogyan kell helyesen használni a csatornarendszert. A csoportok negyedóránként indulnak, a látogatás 30-40 percig tart.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2217.jpeg" alt="FCSM" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Jelentkezés: a látogatás ingyenes, de <a href="https://www.fcsm.hu/rendezvenyek/lakossagi-nyilt-nap/lakossagi-nyilt-nap-jelentkezes">előzetes regisztráció</a>hoz kötött.
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Pestlőrinc, Kispest, Erzsébet és Soroksár (XVIII., XIX., XX., XXIII.) kb. 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak, továbbá az agglomerációs terület (Gyál, Vecsés, Üllő) szennyvizét fogadja és tisztítja folyamatosan. A tisztítótelep a legkorszerűbb és a legkörnyezetkímélőbb technológiával működik. Nemcsak a hagyományos kétfokozatú bioszűrést alkalmazzák, hanem egy magyar fejlesztésnek, az élőgéprendszernek köszönhetően, élő növényzet és mesterséges hordozók segítségével növelték a tisztítás hatásfokát és az európai normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet enged a befogadó, Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. <a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/22/dzsungel-a-szennyviz-folott-avagy-hogy-tisztul-amit-a-csatornaba-kuldunk">Mi jártunk ebben az élőgépben</a>, és lenyűgöző volt egy szennyvíztelepen lepkék és banánfák között sétálni.

Katicákkal és banánfákkal is várják a szennyvíztelepen azokat, akik csak bűzösen fortyogó csatornalére számítanak.


Lakossági nyílt nap a Fővárosi Csatornázási Műveknél március 22-én

<h3 dir="ltr">Március 15-i ünnepi program</h3>
11:00–17:00 óra között családi programok várnak mindenkit, kézműves foglalkozásokkal és játékokkal. Az egésznapos kézműves foglalkozásokon gyerekek és felnőttek egyaránt készíthetnek különleges emléktárgyakat maguknak, legyen szó akár egy emblematikus műtárgyunkat ábrázoló egyedi kokárdáról, saját montázsról a ’48-as újsághírekből vagy az eredeti nyomdagéppel saját kezűleg nyomtatható Nemzeti dalról.De ez még nem minden: a hatalmas terepasztalon és szerepjátékaikon bárki újrajátszhatja a sorsfordító ütközeteket, átélve a forradalom atmoszféráját és stratégiai döntéseinek jelentőségét, miközben a legkisebbek mágneskirakókon ismerkedhetnek meg a jeles nap történelmi eseményeivel.
11:30 és 13:30 óra között mini tárlatvezetést (30 perc) tartanak Hídrobbantók Pest-Budán – merénylet a Lánchíd ellen címmel.  Vajon kik és miért akarták felrobbantani a Lánchidat 1849-ben? Ki tudja,, melyek a híd leggyengébb „láncszemei”? Ki volt az álnok Alnoch ezredes, és mi lett a sorsa? Tárlatvezető: Benyó Gergely régész Találkozó: a Fény és Árnyék kiállítás bejárata előtt
14:30-kor kezdődik Dr. Csorba László előadása vetítéssel, aminek témája A második március 15-e. Annak a bizonyos híres-neves március 15-ének estéjén Petőfi Sándor így tekintett vissza mindarra, ami történt: „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit, mint mink / Huszonnégy óra alatt.” Ám egy esztendővel később, amikor szóba került, hogy a dátumot nyilvánítsák hivatalos állami ünneppé, Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke egy levelében csak „kis pesti lárma”-ként emlegette az eseményekre. Miért láthatták ennyire különbözően mindazt, amit a Pilvaxtól elinduló és végül Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg aznap cselekedett? És vajon tényleg hivatalos ünnep lett a második (!) március 15.? Az előadás ezekre és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre adja meg a modern történettudomány – egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – feleletét. Helyszín: Gótikus terem
16:30-kor indul a történeti séta az újkori palotatörténeti kiállításban: Miért nem jött fel a tömeg a palotába március 15-én? Március 15-én délután az emberek feljöttek Budára a Helytartó Tanácshoz, majd kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt. Tudják hol zajlottak ezek az események? Miért nem jöttek a királyi palota területére? Mi volt itt az épületben? Sétavezető: R. Kiss Gabriella közművelődési munkatárs Találkozó: földszint, Mária Terézia festménynél
Március 15. alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
<h3 dir="ltr">Városi séták:</h3>
Buda, a hegyen épült város. Várostörténeti séta a Várnegyedben (2025. március 22. 15:00)
A séta a Várnegyedben a polgárváros sok évszázadot felölelő épületei közé vezet, így az érdeklődők megismerhetik Buda elmúlt 500 évének építészetét és életét.
Szentek, remeték, úttörők. Várostörténeti séta a budaszentlőrinci kolostorrom környékén (2025. március 23. 11:00)
A János-hegy alatti Szépjuhászné a budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye. Azt azonban kevesen tudják, milyen leletekre bukkantak a múzeum régészei az itteni, budaszentlőrinci kolostor ásatásai közben.
Puzzle a föld alól. Restaurátor workshop (2025. március 29. 14:15)
A látogatók betekintést nyerhetnek a múzeum restaurátorainak (fém, üveg, kerámia) munkájába, majd maguk is kipróbálhatják a különböző eljárásokat a múzeum munkatársak segítségével és saját kályhacsempét festhetnek.
A múzeum összes programja <a href="https://varmuzeum.hu/programok/">itt érhető el</a>.
(Kiemelt kép: BTM Vármúzeum)

A BTM Vármúzeum különleges ünnepi programokkal készül március 15-re, családi programoktól mini tárlatvezetésekig lesznek aznap ingyenes eseményeik. De a jó idő beköszöntével a városi séták is felpörögnek, ahol restaurátorok, régészek, történészek műhelytitkaival ismerkedhetek meg a résztvevők. 

Családi nap és városi séták – a Vármúzeum márciusi programjai

Az érintett rakpartszakaszra
<blockquote>
a péntekről szombatra virradó éjszakától hétfő hajnalig nem hajthatnak be a gépjárművel és taxival közlekedők.
</blockquote>
A fővárosiak és az idelátogatók tehát csendes, nyugodt, a gépjárműforgalomtól mentes környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.
A látogatottsági adatok alapján népszerű célpont a Pesti alsó rakpart, különösen hétvégente, amikor több ezer ember számára biztosít kikapcsolódási vagy sportolási lehetőséget. 2024-ben az árvíz miatt ritkábban volt lehetőség márciustól október végéig megnyitni a szakaszt: a 38 rendelkezésre álló napon a viadukt előtti szakaszon mégis (vagy éppen ezért) átlagosan napi több mint 10 ezren haladtak át.
<h3 class="MsoNormal">Különleges év lesz</h3>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/iden-is-lesz-rakpartnyitas-nem-is-akarhogy" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem megírtuk</a>, 2025 különleges év lesz a rakpart szempontjából. Egyrészt az ötödik évfordulója lesz annak, hogy 2020 nyarán először megnyitott a pesti alsó rakpart, és lett Budapest egyik legnépszerűbb helyszíne. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240901mm2679-masolat.jpeg" alt="2024." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Másrészt ez az utolsó év, hogy ebben a formában megnyílik a gyalogosok, bringások, görkorisok, rolleresek, jógázók, grillezők, társasozók, szerelmesen andalgók, naplementét nézők és futók előtt, ugyanis az Újjáéledő Rakpart 2030 projekt keretében
<blockquote>
a Jane Haining rakpart melletti viadukt és több rakpartszakasz megújítása is elkezdődhet majd 2025-ben és 2026-ban.
</blockquote>
<h3 class="MsoNormal">Figyelem, figyelem</h3>
A mozogni és kikapcsolódni vágyóknak érdemes tudniuk, hogy az Erzsébet híd (Irányi utca) és a Közraktár utca között nem szabad az útpályán gyalogolni.
A megnyitott rakpartszakaszt déli irányból az alsó rakpart járdáján, vagy a felső rakparton közlekedő villamosokkal lehet megközelíteni; az Erzsébet híd pesti hídfőjétől érkezők a Március 15. tér villamosmegállóból déli irányba sétálva érik el a megnyitott rakpartot.
A nemzeti ünnephez kapcsolódó programok miatt március 15-én, szombaton közúti korlátozásokra, és emiatt közösségi közlekedési változásokra kell készülni a belvárosban. A változásokról és lezárásokról a BKK folyamatosan tájékoztatást ad, egyúttal arra kéri a rakpartra látogatókat, hogy fokozottan figyeljenek, és vegyék figyelembe a környező rendezvények szervezőinek a kéréseit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240315rr5773.jpeg" alt="Hétvégi" width="6240" height="4160">
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
A pesti alsórakpart egyébként március 15. és október 26. között minden szombaton és vasárnap, valamint minden munkaszüneti napon megnyílik; mígnem októberben egy négynapos hétvégével búcsúzik.
<h3 class="MsoNormal">Folyamatos nyitvatartás</h3>
A tervek szerint a tanév vége után, június 21-én, szombaton egészen egészen augusztus közepéig ráadásul folyamatosan nyitva fog tartani.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/iden-is-lesz-rakpartnyitas-nem-is-akarhogy" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben írtuk</a>, az elmúlt évek alatt fontos tapasztalatokkal lettek gazdagabbak a tervezők, a programszervezők és a városhasználók is, és
<blockquote>
az újranyitás minden évben ezen információk felhasználásával történik, így lesz egyre zöldebb a Duna partja,
</blockquote>
így kínálnak egyre több és minőségibb szolgáltatásokat a programszervezők.

Idén is folytatódik a népszerű rakpartnyitás-sorozat, először a március 15–16-i hétvégén nyílik meg a Pesti alsó rakpart a mozogni és kikapcsolódni vágyók előtt.

Szabad rakpart – ebben a formában utoljára

„Az út az elején rögös, a cél viszont mindig is egyértelmű volt: létrehozni egy olyan szervezetet, amely gyerekeknek segít!" – olvasható KIKAPCS. Alapítvány honlapján. A KIKAPCS. küldetése 2019 óta változatlan: szeretetteljes és támogató közösséget szeretnének teremteni az SNI gyermeket nevelő családoknak.
A sajátos nevelési igény (SNI) egy olyan pedagógiai ernyőfogalom, amely alá több olyan diagnózisok is tartozhatnak, mint látássérülés, hallássérülés, mozgássérülés, intellektuális képességzavar, de a a pszichés fejlődési zavarok is (autizmus, ADHD).
A KIKAPCS. Alapítvány célja, hogy a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Respite_care">Respite Care</a> fogalmi elemein keresztül egy „lélegzetvételnyi szünetet” biztosítsanak úgy, hogy a család minden tagja feltöltődhessen, miközben szakmai támogatást is kapnak. „Büszkén mondhatjuk, hogy közösségünkhöz már 164 KIKAPCS. család tartozik, és 77 emlékezetes nyaralást szerveztünk meg együtt. Idén 277 gyermek számára varázsolunk örök élményeket, és már 55 izgalmas közösségi programon vagyunk túl" – nyilatkozták az alapítvány képviselői tavaly, azóta ez a szám csak növekedett.
Az alapítvány tavaly fogalmazta meg, hogy szeretnék, ha március 10-ét az SNI gyereket nevelő családok napjá legyen. „Mivel manapság mindennek megvan a világnapja, szeretnénk, hogy ezen a napon a sajátos igényű gyereket nevelő családokért fogjon össze Magyarország" – közölte az alapítvány, és erre emlékeztetett a hogy a Lánchíd az alkalomra kék díszkivilágítást kapott 2024. március 10-én
Idén sem volt másképp. A Lánchíd hétfő este ugyancsak kékbe öltözött.

Március 10. az SNI gyermeket nevelő családok napja, ma este a Lánchíd fénye is azt üzeni, hogy ezek a családok fontosak, és nincsenek egyedül.

Nemes célok érdekében  kapott díszkivilágítást a Lánchíd

A Fővárosi Közgyűlés a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom előterjesztéseinek
<blockquote>
elfogadásával feladta a leckét a BKK-nak, mert a változtatásokhoz valahonnan elő is kell teremtenie a pénzt. 
</blockquote>
A közgyűlés még 2024 októberében <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/30/fovarosi-kozgyules-oktober30" target="_blank" rel="noopener">döntött arról</a>, hogy ünnepnapokat megelőző éjszakákon, valamint pénteken és szombaton járjon éjfél után is a metró, és hogy eszerint vizsgálják felül Budapest éjszakai buszhálózatát.
A BKK akkor azt írta , hogy már az üzemidő további 2 órával történő bővítése is több mint 100 millió forint többletköltséget jelentene. 
A 2024 decemberi közgyűlésen pedig <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december" target="_blank" rel="noopener">arról döntöttek</a>, hogy a 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű bérlettel rendelkezők a normál vonaljegy áráért használhassák a 100E jelű repülőtéri expressz autóbuszjáratot. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/100edin.jpeg" alt="100E" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: Nyirő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-bizottsagainak-nyilvanos-ulesei;id=18434;type=2" target="_blank" rel="noopener">március 10-én, hétfőn tárgyalta</a> a BKK javaslatait, amelyek között 10 százalékos jegyáremelés is szerepel.
Ahogy a bizottság elé vitt koncepcióban írják, 2025-ös évre nagyon konzervatívan körülbelül 0,7 százalékos teljesítménynövekedést és körülbelül 500 millió forintos fejlesztési keretet terveztek, amiből 7 darab villamos-, troli- és buszfejlesztés terveztek, a tartalékért viszont, mint visszafogottan fogalmaztak, több releváns hálózatfejlesztési téma verseng. 
<blockquote>
A 100E esetében jelentősebb változást ők legkorábban 2026 januárjáról javasolnak bevezetni, az éjszakai hálózat fejlesztésére jelenleg 100 milliót javasolnak,
</blockquote>
a 2025-ben rendelkezésükre álló körülbelül 500 millió forintos hálózatfejlesztési forrás fennmaradó részét a szokásos kisebb léptékű hálózatoptimalizációs fejlesztésekre és a potenciálisan nagyobb hatású versenyképes folyosó pilotok 2025 utolsó negyedévében történő megvalósítására fordítanák. 
A nagyobb 2025-ös mozgástérhez, illetve a 2026. évi üzleti terv egyensúlyba hozásához viszont szükséges lenne egy 10 százalékos eseti- és napijegy-áremelésre júniusban, amely számításaik szerint éves szinten 880 milliós többletbevételt eredményezne. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys2843-masolat.jpeg" alt="BKK" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: BKK/Nyirő Simon</figcaption>
</figure>
</div>
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az ülésen arról beszélt, úgy gondolják, van jogosultsága egy tarifaemelésnek a fővárosban. Az áremelés szerinte alapvetően azokat érintené, akik nagyon alkalmilag utaznak a BKK járatával, illetve a turistákat. Azért sem tartja elviselhetetlennek, mert
<blockquote>
egy vonaljegy ára jelenleg Debrecenben is magasabb, mint Budapesten, holott a kínálat össze sem hasonlítható a két város esetében.
</blockquote>
Ahogy a koncepcióban írják, Debrecenben 500 forint papír alapú vonaljegy, 480 a digitálisan vásárolt, 650 forint a fedélzeti vonaljegy, míg Szegeden 470 forint az elővételben vásárolt vonaljegy és 550 forint az elektronikus úton vagy fedélzeti jegykiadó automatából vásárolt jegy, a járművezetőnél váltott jegy pedig 650 forint.
Budapesten a papír alapú és digitálisan váltott vonaljegy is 450, a helyszínen váltott pedig 600, azaz minden esetben olcsóbb, mint az említett két nagyvárosban, holott reálbéreket tekintve a KSH adatai szerint Debrecen 18 százalékkal, Szeged 21 százalékkal marad el a budapesti 817 ezer forintos reálkeresettől (előbbi 668 ezer, utóbbi 649 ezer).
Budapest a jelenlegi árakat tekintve Bukarest után a második legolcsóbb város Európába, és az 50 forintos áremeléssel is még mindig jelentősen az európai átlag alatt maradna a vonaljegy ára, a harmadik helyre – Pozsony és Prága közé – kerülne a magyar főváros.
Mint a 100E repülőtéri buszjárattal kapcsolatban írják, már önmagában a reptéri forgalom bővülése miatt 2025-re 15 százalékos általános forgalomnövekedés várható.
<blockquote>
Ha a bérletes utasok kedvezményesen vehetik igénybe a szolgáltatást, az további 15-20 százalékos forgalomnövekedést eredményezhet.
</blockquote>
Az együttesen akár 35 százalékos utasforgalom-növekedés kezelésére viszont a Deák tér már bizonyosan nem lesz alkalmas, ezért új végállomásnak a Nyugati teret javasolják.
A megnövekedett forgalom kiszolgálásához és a Nyugati pályaudvarig történő meghosszabbításhoz 11 darab új buszra lenne szükség (8 darabra a forgalomnövekedés miatt, 3 darabra útvonalhosszabbítás miatt), amelyek beszerzése és forgalomba állítása 2026 végére valósulhat meg.
Az új útvonal és a sűrűbben közlekedő járművek éves várható többletköltsége körülbelül 1,4 milliárd forint. Ezen túlmenően egyszeri fejlesztési költségek is felmerülnek mind a végállomás, mind a buszok validátorokkal történő felszerelése kapcsán.
A megnövekedett forgalomból származó éves többletbevétel várhatóan egymilliárd forintot jelentene, amit azért jelentős részben kompenzálná a forgalmi kapacitás bővítésével járó kiadásokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys1420.jpeg" alt="Éjszakai" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
Az éjszakai hálózat fejlesztésével kapcsolatban azt írják, hogy összes utasforgalom 1,2 százalékát szállítják éjjel 1,8 százalékos költségarány mellett. A költségigénye egyébként évente 4-5 milliárd forint.
<blockquote>
A budapesti éjszakai közösségi közlekedési hálózat nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú,
</blockquote>
ám megvannak azért a problémái: a belvárosban helyenként zsúfolt, miközben a külvárosokban rendkívül alacsony a kihasználtság, vagy például nem mindenhonnan érhető el a hálózat egy kilométeren belül.
A BKK azt is elismeri, hogy az ügyfélbiztonság és –komfort a hálózat egyes részein, ezeknek is köszönhetően, nem optimális.
A fejlesztési lehetőségek között szerepel, hogy 1, finomhangolják a jelenlegi keretek között; 2, bővítik a metró üzemidejét az éjszakai hálózat felépítésének alapvető változtatása nélkül; 3, újratervezik a nappali hálózat logikája alapján.
Ha a városvezetés a 3-as pont mellett döntene, az – mint már korábban is közölték – évente körülbelül 100 milliós többletköltséggel járna.
Az éjszakai közlekedési hálózatot jelenleg 47 buszjárat, a 6-os villamos, illetve 200E és 100E buszok alkotják.  Az általuk javasolt, újratervezett hálózatban viszont 46 buszjárat, 3 metró, illetve metrópótló, 12 éjjel-nappal közlekedő járat, 4 nappalihoz hasonlóan közlekedő éjszakai járat, valamint bővített üzemidőben közlekedő 1-es és 47-es villamos szerepel.
A BKK továbbra is azt mondja, hogy – mint fentebb írtuk – tekintve, hogy 
<blockquote>
az összes utasforgalom mindössze 1,2 százalékát szállítják, metrót igénylő forgalom éjszaka nem jelenik meg, 
</blockquote>
és hogy az extra forrásokat ők elsősorban a nappali közösségi közlekedés fejlesztésére fordítanák.
Az éjszakai közösségi közlekedési hálózat 4-5 milliárdos költségigényének megtartásával úgy tudnák hosszabb metró-üzemidővel, a javaslatnak megfelelően újratervezni az éjszakai hálózatot, ha például hétvégén 50 perccel tolódna a metróüzemkezdet.

A BKK csak úgy látja megoldhatónak, hogy végrehajtsa a közgyűlés döntéseit, ha ehhez árat emelnek. Az áremelést nem tartják ettől függetlenül ördögtől valónak, de továbbra sem lenne mindegy, a plusz bevételt, hogyan használják fel. 

Feladták a leckét a BKK-nak

Számos meglepetéssel szolgált az a beszélgetés, amely 2009. március 26-án zajlott Nemes Nagy Ágnesről. Három író, Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória értett egyet és vitatta meg a költő munkásságának kevésbé ismert – konkrétan eltitkolt – epizódjait.
„Az est szereplői sok mindenben nem értettek egyet, de azt vállvetve hangsúlyozták, hogy az összegyűjtött versek első, a szerző által publikált része homlokegyenest mást mutat, mint a kéziratban maradt, alig ismert hagyaték. Az elszemélytelenedés felé tartó, tárgyias, objektív (és még sorolhatnánk a közhelyeket) versekkel egy időben keletkező, változó színvonalú »melléktermékek« egy szenvedő, elfojtásokkal terhelt ember kifakadásai, gyakran a vallomásos líra hagyományos eszközeivel. Ahogy Menyhért fogalmazott:
<blockquote>
szubjektívabb és nőibb költészet
</blockquote>
– írta a Magyar Narancs <a href="https://magyarnarancs.hu/konyv/szemellenzo_nelkul_-_rozsaszin_szemuveg_a_ferfias_nemes_nagy_agnes-71078">az estről szóló beszámolójában</a>, hozzátéve, hogy a résztvevők megpróbálták megfejteni, hogy a költő valójában miért hagyta rejtve ezt az oldalát, és egyebek mellett arra jutottak, hogy Nemes Nagy Ágnes pályája valójában diadalmas kudarc, egy következetesen végigjátszott, de kínkeserves szerepjáték. Ezt támasztja alá Szabó Magda írása, ahol hangsúlyozza, hogy ők ketten profik voltak, tehát nem írónők. „Minden barátom azzal szokott dicsérni, hogy milyen erős, milyen férfias vagyok. Ez hízeleg is nekem, igyekszem is azt domborítani, amit dicsérnek bennem.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemesnagy2.jpeg" alt="Nemes" width="1600" height="1369">
<figcaption>Nemes Nagy Ágnes 1964-ben Kép: Hunyady József/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
De igaz-e?” – írta Nemes Nagy Ágnes 1958-ban egy csak halála után publikált jegyzetében, és ennek tükrében egészen más fénytörésbe kerülnek bizonyos gesztusok is. Például az, hogy a költő megtagadta 1946-os első kötetében olvasható versét, a <a href="https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00386/nemesnagy00389/nemesnagy00389.html">Női tájt</a>, amit egyszerűen kihúzott a gyűjteményes kötetéből. Radics Viktória szerint az életmű „két nagy kirekesztése”, hogy
<blockquote>
Nemes Nagy Ágnesnek se politikáról és közéletről, se a nemiségről nincs szava – legalábbis a hivatalos életműben.
</blockquote>
Menyhért Anna összefoglalója szerint az ismeretlen Nemes Nagy Ágnes – aki utálta, ha költőnőnek nevezték – ugyanúgy eltrécselt főzésről és ruhákról, mint a barátnői, de az irodalomban elfogadta, sőt: belsővé tette az általa pontosan érzékelt – férfias –irodalomeszményt. „Megcsinálta magát, és a körülötte lévő férfiak kanonizálták.”
A 16 évvel ezelőtti eseményt azért idéztük fel is ilyen részletesen, mert találtunk egy érdekes és aktuális Nemes Nagy Ágnes szöveget, amelynek megértéséhez vélhetően közelebb visznek a kortárs szerzők gondolatai. A szöveg 50 évvel ezelőtt hangzott el Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén, amelyet a Nők Nemzetközi Éve tiszteletére rendeztek. A beszédet 1975. június 14-én az Élet és Irodalom közölte.
Az alábbiakban a szöveg rövidített változatát olvashatják.
<h3>Húszezer éves vétkeink</h3>
Voltaképpen nem érzem magam illetékesnek arra, hogy az úgynevezett nőkérdéshez hozzászóljak. Ez az ügy – a nők ügye –, úgy gondolom, régóta túlhaladta a szubjektivitás kereteit, tudományra van szüksége, nem vallomásra, alaposságra és nem érzelmekre, tárgyiasságra és nem személyességre. A tudósokat illeti a szó meg a társadalmi cselekvőket, a szociológusokat, politikusokat, az élettan, a lélektan szakembereit. Ők azok akik érdemben szólhatnak a tárgyhoz, ők azok, akik tovább mozdíthatják ezt a húszezer éves problématömböt a társadalom életében – minden más szóvirág. A nőkérdés ma már komplex tudomány. Mindezeket jól megfontolva és szakértelmem hiányait felmérve, mégis hozzászólok a tárgyhoz. Hozzászólok, mert költő vagyok – méghozzá nőnemű költő –, hozzászólok, mert a nők kulturális kreativitása mélyen érdekel, hozzászólok, mert egy költő mindenbe beleszól. Különösen nálunk, Magyarországon. (…) Szóval, ahogy mondani szokták, nálunk az utcát is legszívesebben költőkkel söpörtetnék. Vagy másképp: az íróféle olyan, mint egy két lábon járó pótalkatrész-lerakat, mindent pótolhat – kérdés, hogy ő maga, saját szakmájában pótolható-e.
<blockquote>
Ha most – csöppet sem merész asszociációval – közös filmre fényképezem össze a költő fenti képét, meg a nő társadalmi helyzetét, a párhuzamot nem tudom elhárítani. Mindkét arcképben van valami, ami egy szakképzetlen és ezért mindenre használható segédmunkásra emlékeztet. Azzal a korántsem elhanyagolható különbséggel, hogy a költőnek neve van és pozíciója, a nő pedig – többnyire –, névtelen és arctalan.
</blockquote>
(…) Egy kis lelkiismeretvizsgálatot ajánlok tehát – az sosem árt. Milyenek vagyunk? Milyenek vagyunk mi nők, itt a huszadik század utolsó harmadában, mi, szellemi munkát végzők, az élet bármely területén? Nem haszontalan ezt megkérdeznünk akkor sem, ha nem feledkezhetünk meg róla, hogy produktumai vagyunk egy történelmi folyamatnak, amelyet igen kevéssé irányíthattunk. Melyek például azok a jellegzetes, mindig újra felbukkanó tulajdonságaink, amelyek munkánkat, szellemi önkifejezésünket gátolják? Mik a hibáink, vétkeink, vagy önmagunkat hátráltató jellemvonásaink? Ezekről ejtenék néhány szót. 
Sorukban én elsőnek a közönyt említeném. Hadd kezdjem azon: mindnyájan, akik itt jelen vagyunk, vagy átvitt értelemben vagyunk jelen, kivételek vagyunk. Kivételek vagyunk, hiszen az egész föld léptékében gondolkozva, ma is keskeny réteg az, amelyből egyáltalán kiválhatnak szellemi foglalkozású nők.
<blockquote>
De hadd fűzzem hozzá mindjárt: ebből a nagyon kevésből is sokan közömbösek saját szellemi lehetőségeik iránt.
</blockquote>
Érthető ez a nehéz fizikai munkát, vagy gépies alkalmazotti munkát végzőknél, kevésbé a nagyobb lehetőségűeknél. Abból az óriási társadalmi és lelki komplexumból, amely ezt a magatartást létrehozza, én most a közönyt emelem ki, mint amin változtatni némileg talán hatalmunkban van, a tompa nemtörődömséget, az eleve belenyugvást, azt, hogy nem kell nekünk a szellemi erőfeszítés akkor sem, ha módunk volna rá. Mi más ez, mint harcnélküli vereség? 
Közönyünk egyébként szorosan összefügg egy másik, oly sokszor fölemlegetett tulajdonságunkkal: a kisebbségi érzéssel. Van személyes kisebbségi érzés, van hivatásbeli, nemzeti, a csoportlélektannal összefüggő – ez utóbbiak közé tartozik a nők önbizalomhiánya. Hány kiváló képességű nőt, hány vitathatatlan tehetséget, hány csillogó fiatal lányt láttam visszariadni, összeroppanni a pálya elején, sőt, közepén, nemcsak azért, mert terheik túl súlyosak voltak – ezt mindnyájan ismerjük –, hanem azért is, mert a belső kétely, az a titkos meggyőződés, hogy „úgysem vagyok képes rá”, meg „minek is ez az egész” szétrágta szellemi aktivitásukat. (…) Egyáltalán nem a kiváló elődeinket kívánom ezzel lebecsülni, Szapphótól napjainkig, sőt, pusztán egy analógiára utalok.
<blockquote>
Azért, mert például az európai jobbágyság, parasztság évezredek alatt szembetűnően kevés karmestert vagy csillagászt adott a kultúrának, abból senki sem következtet arra, hogy a parasztságból hiányzik az égi mechanika vagy a magasabb zene iránti érték.
</blockquote>
Ott, ahol a tömeges kiválasztás feltételei nincsenek meg, ott a múltból nem lehet következtetni a jövőre. A tehetség és a lehetőség találkozása mindezidáig véletlen volt, a kifejtetlen képesség pedig mindig mérhetetlen. Voltaképpen – társadalmi méretekben – fogalmunk sincs róla, mire képesek a nők, azonos feltételek esetén. (…)
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemesnagylengyelbalaizs.jpeg" alt="Nemes" width="1600" height="1370">
<figcaption>Nemes Nagy Ágnes férjével, Lengyel Balázzsal Kép: Hunyady József/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
És mit hagytam utoljára? A legsúlyosabbat. Jellemez minket, nőket, a tárgy iránti érdeklődés csonkasága. Hajlandók vagyunk rá – legyen szó bármilyen témáról, tudományról, művészetről, saját életbevágó tennivalóinkról, vagy a legelvontabb gondolatmenetekről –, hogy a dolgok személyes oldalát tekintsük, magát a tárgyat elhanyagolva. Nem puszta szubjektivizmus, afféle női szeszély ez; rendkívül súlyos, reális okok formáltak minket ilyenné, elvégre a mi női szakmánk az emberi kapcsolat. A szerelem, a család, a gyermek, ez a mi egzisztenciánk alapja (még ma is), a szó anyagi, társadalmi, közfelfogásbeli és annyi más értelmében, föl egészen a filozófiákig, hogy úgy mondjam, filozófiai helyzetünkig. Ezt találjuk még abban az elvont sávban, is, ahol a nőkről szóló hiedelmek, meghatározások, célképzetek foglalnak helyet a női létnek mintegy metafizikájában.
<blockquote>
És ha létünk személyes kapcsolatoktól függ húszezer éve, elemi érdekünk, hogy azokkal foglalkozzunk és ne mással. Így is cselekszünk. Ezért olyan nehéz (és mellesleg kockázatos is) átváltanunk a szubjektumról az objektumra, ezért olyan nehéz elérnünk, hogy a tárgy, elsősorban a tárgy és csakis a tárgy érdekeljen bennünket, amivel foglalkozunk, vagy amit létrehozunk, a halogénvegyületek daganatgátló hatása, a vers, amit írunk, egy épület statikája.
</blockquote>
Pedig enélkül nincs semmi. (…) Nem kételkedem benne, hogy ma még a nő szellemi önmegvalósítása többnyire bizonyos önfeláldozással jár. Megnevezhető vagy sokszor névtelen áldozatokkal, az „elviselni, elbírni” igék olyan szinonimáival, amelyek a szótárakban nem találhatók. És persze többszörös teherhordozással. Bátorítson minket, hogy egy kreatív férfi önmegvalósítása sem éppen gyerekjáték – a történelem tanúsága szerint. (…) Egy alkalommal közösen interjúvoltak meg egy neves színésznővel. Mikor rám került a sor, az ifjú riporter feltette a hervadhatatlan kérdést: hogyan érzem magam nő létemre, íróként. Megérdeklődtem tőle, hogy ugyan miért nem kérdezte meg ezt társnőmtől is, hogyan érzi magát, nő létére, a színpadon. Hiszen még Shakespeare-nél és persze az antikoknál is, fiúk játszották a női szerepeket (mint jól tudjuk, csak elfelejtjük), hogy is tehette volna nő színpadra a lábát. A hivatásos színésznő fogalma alig több, mint háromszáz éves. Nos, azt hiszem, háromszáz év múlva — ha időközben föl nem robbantjuk magunk alatt a földet — más listát készíthetünk majd az úgynevezett női tulajdonságokról, női lehetőségekről, mint most készítettünk, mi ősanyák. 
Háromszáz évet mondtam. Miért? Mert derűlátó vagyok. 
Borítókép: Hunyady József/Fortepan

Nemcsak a nőnap miatt aktuális Nemes Nagy Ágnes ötven évvel ezelőtti beszéde, amit Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén mondott el. Annak kapcsán, hogy az ENSZ 1975-öt a „Nők Nemzetközi Évének" nyilvánította.

Nemcsak a nőnap miatt aktuális Nemes Nagy Ágnes ötven évvel ezelőtti beszéde, amit Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén,  mondott el. Annak kapcsán, hogy az ENSZ 1975-öt a „Nők Nemzetközi Évének" nyilvánította.

„Háromszáz évet mondtam. Miért? Mert derűlátó vagyok.”

A színház tájékoztatása szerint az idei évad már most izgalmas fellépőkkel csábítja nézőit. „A gyermekek legnagyobb örömére színpadra lép Halász Judit, a Kiskalász zenekar, valamint a képünkön látható Farkasházi Réka és a Tintanyúl.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/farkashazireka-es-a-tintanyul-2025.jpeg" alt="Farkasházi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Városmajori Szabadtéri Színpad</figcaption>
</figure>
</div>
A zenei programok közül Falusi Mariann szóló koncertjére már kaphatók a jegyek, de különleges eseménynek ígérkezik Bősze Ádám »Köszönöm, hogy imádott!« című előadása, amely a bárzongoristák titokzatos világába enged betekintést, Gubik Petra színésznő és Oláh Zoltán bárzongorista közreműködésével” – írják, hozzátéve, hogy folytatódnak a nagysikerű önálló estek is olyan előadókkal, mint Steigerwald Krisztián generációkutató, Dr. Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus, Jakupcsek Gabriella televíziós újságíró és Dezső András újságíró. 
Ami a színházi produkciókat illeti, az Orlai Produkciós Iroda három előadással, a María Luisával, a Brooklyni mesével és a Macskazenével érkezik a Városmajorba, a L’art pour l’art Társulat a Fölszáradt a páva című előadásával tér vissza, míg a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház a Hippolyt, a lakájt mutatja be.
A programokról <a href="https://varosmajoriszinpad.hu/nyitolap/programok/">ezen a felületen </a>tájékozódhatnak. 
Borítókép: Hernádi Judit a Brooklyni mese című előadásban

Megkezdődött a jegyértékesítés a Városmajori Szabadtéri Színpad 2025-ös évadának programjaira. A főváros szabadtéri játszóhelye idén sok jót ígér júniustól októberig.

Városmajor? Ott a helyünk!

Az ATLO és a Budapest Főváros Levéltára közös projektje, a Nevek és terek – Budapest utcanevei című adatvizualizációs oldalának 2022-es adatai alapján akkor Budapesten 2309 férfinév között 2177 valós férfinév szerepelt, ami a férfiakról elnevezett közterületek 94 százaléka, az összes közterület 84 százaléka.
<blockquote>
A 282 női név között 165 valós női név szerepelt, ami a nőkről elnevezett közterületek 58 százaléka, az összes közterület 6,3 százaléka.
</blockquote>
Ez az arány azóta ici-picit javult, mert van rá Fővárosi és jelentős kerületi igyekezet is, hogy több legyen a nőkről elnevezett köztér. Ma már találkozhatunk a utcanév táblákon Nemes Nagy Ágnes, Hugonnai Vilma és Fábián Juli, Slachta Margit vagy éppen Pécsi Eszter nevével is. De a 10 százalékos arányt még most sem érjük el. 
Ezért nőnapra a Főváros a social media felületén eljátszott egy alternatív valóság gondolatával: 
“Képzeljétek el, hogy ma a belvárosban sétálva a Laborfalvi Róza férje téren találkozunk. Ha villamosra szállunk, áthaladunk a Szendrey Júlia férje utcán, majd a parlament előtt a Kossuth Zsuzsanna bátyja téren szállunk le. Furán hangzik?
<blockquote>
Pedig a történelemben a nőket sokszor pontosan így kezelték: háttérbe szorítva, csak valakinek a feleségeként, testvéreként emlegetve...Ezért most nőnap alkalmából eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha egy napra így neveznénk át a köztereket? Hogy érezzük, milyen abszurd lenne, ha mindig a férfi státusza határozná meg a női érdemeket – vagy épp fordítva.”
</blockquote>
Csak a digitális világban de a Rákóczi tér egy napra  Zrínyi Ilona fia térré változott. Lehetett volna mondjuk Zrínyi Ilona férje tér is. Ugyanis a VIII. kerületi tér 1871-ben kapta a Borjú tér helyett a Rákóczi tér nevet, feltehetően hazafias felbuzdulás okán, és három évre rá a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is hivatalosan megerősítette ezt a nevet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2611rakoczi.jpeg" alt="nőnapi" width="5007" height="3338">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Ugyan a névadó nem konkrétan I. vagy II. Rákóczi Ferenc, hanem a család, viszont Zrínyi Ilona az egyik híres Ferencnek a felesége, másiknak az anyja volt, nélküle egyik férfi politikus karrierje sem lehetett volna olyan jelentős, hogy a legnagyobb magyar államférfiak sorába kerüljenek. De Zrínyi Ilona azon kevés nők egyike, akit a történelmi-irodalmi művek és festmények is sokszor megénekelnek, tekintve hogy abszolút férfias terepen állt helyt – Munkács várát védte a török ellenében 1685 és 1688 között. Amúgy róla a XVI. kerületben Rákosszentmihályon van is egy utca elnevezve, de hát ez sovány vigasz a Rákóczi út és tér árnyékában. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2599battyhany.jpeg" alt="nőnapi" width="5835" height="3890">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
De arra is garantáltan felkapnánk a fejünket, ha egy reggel a pirosmetrón azt hallanánk, hogy a következő megálló a Zichy Antónia férje tér (vagy történelmi profiknak Zichy Antónia testvérének a szeretője tér). Antónia a férje halála után a nemzet özvegye címet viselte halálig, soha nem házasodott újra és örökre feketében járt. De ki volt, amíg élt Batthyany Lajos? Addig, testvérével, Zichy Karolinával együtt a „legbőszebb” honleány címet érdemelte ki, mai szóval <a href="https://24.hu/tudomany/2023/05/20/batthyany-lajos-zichy-antonia-szerelem-hazassag-politika-reformkor-tortenelem/">kora influenszerei, nőodeáljai voltak</a>, a magyaros divat megteremtői, akiket nők százai, ha nem ezrei követtek öltözködésben, irodalmi ízlésben a reformkori Magyarországon. De a hazai Védegylet sikerre vitele is az ő érdemük volt. És Antóniának bizony jelentős szerepe lehetett abban, hogy férje nem csak a politika, de a magyar nemzeti ügy felé fordult.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2572joikai.jpeg" alt="nőnapi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Laborfalvi Róza a hazai színjátszás csillaga volt, drámai színésznőként Shakespeare, Schiller hősnőit játszotta, férje a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai volt, de megismerkedésükkor már volt egy 12 éves kislánya a kor szépfiú színészétől, Lendvay Mártontól – ezt így együttesen nehezen vette be a közvélemény gyomra. Pedig a szabadságharc bukása után ha ő nincs, Jókait is jó eséllyel elkapják – Róza volt az, aki kijárta neki a menlevelet, bújtatta az írót. Ha Róza nincs, akkor nincs Erdély aranykora, Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok és Arany ember, amiket Jókai mind az 1850-60-as években írt, megmenekülve a megtorlástól. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2579petoifi.jpeg" alt="nőnapi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Gyimesi Emese <a href="http://gyimesiemese.hu/">kutatása </a>irányította rá a figyelmet Szendrey Júliára, aki sokkal több volt, mint Petőfi múzsája. Szerelmi szabadságharcuk rengeteg újdonságot hozott a kor normái között, “kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány.”- írja. Petőfi halála után pedig Júlia az egyik első modern magyar nő, saját jogán költő, író, és műfordító. Például az Andersen meséket ő fordította le először, ezért Koppenhágában szobra is van. A közvélemény gyors második házassága miatt meghurcolta, hűtlennek bélyegezte, irodalmi érdemeit csak lassan ismerték el, pedig "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek."
 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2584kossuth.jpeg" alt="nőnapi" width="5735" height="3823">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
És ne feledkezzünk meg Kossuth Lajos legkisebb húgáról sem, aki nélkül ezrek haltak volna meg a csaták után… mert harcba menni se könnyű, de utána fogadni és ellátni a sebesülteket és ápolni őket, hát ez sem az. Zsuzsanna ezt a munkát vette magára, ő volt az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője. A legelső katonakórházakat ő szervezte meg 1849-ben, munkájának eredményeként három hónap alatt 72 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. Elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a világ figyelmét, a magyar nőket pedig felszólította, hogy önkéntesként vegyenek részt a szabadságharc sebesültjeinek ápolásában. Munka mellett betanította az önkénteseket és a kisegítőket, szigorú követelményeket, működési rendet állított fel. Munkájának nyomán pontosan meghatározták a kornak megfelelő kórházi felszereléseket, szabványosították a műszerezettséget, biztosították a gyógyszer és a kötszer ellátását. Az önkéntes nőegyleteken belül megalakították a betegápoló egyleteket, miközben ő maga fáradhatatlanul járta az országot, és próbált a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. Munkáját az egész világ ismerik és elismerik.
 Az ő szobrát már nem varázsolták át a grafikusok, pedig Déryné Széppataki Róza is megérdemelné, hogy legalább a teljes nevén hívják, és ne az abuzív férjéén. Schenbach Rozália néven született, ő volt az első magyar primadonna és operaénekesnő. Szülei ugyan nem rajonganak az ötletért, hogy lányuk színésznő lesz, de a korban szokatlan módon nem is gáncsolták el terveit. Anyja ugyan óvni akarta Rózát színészi pályától, ezért egyezséget kötöttek, miszerint Róza egy évig próbálkozhat a színészkedéssel, de ha ez idő alatt se lesz sikeres, le kell mondani álmairól. Amire szerencsére soha nem került sor. A fényes karrier mellett a párválasztásban Róza kevésbé volt sikeres, 20 évesen ment feleségül a szintén színész Déry Istvánhoz, aki kapcsolatban nem egyszer bántalmazta, verte őt, ezért Róza –  bár el nem váltak soha papíron – hamar különköltözött tőle.

Furcsán hangzik? Gyerekkoromban én meg azt nem értettem, miért a Veres Pálné utcán kell sétálnom, hát mi volt a rendes neve néninek? (A válasz amúgy Beniczky Hermin Karolina.)