NEWSLETTER

<p><strong> </strong>A pályázatra elsősorban a hazai és határon túli magyar sajtó munkatársainak jelentkezését várják a szervezők, de a megmérettetés – a korábbi évekhez hasonlóan – minden 18. életévét betöltött pályázó számára nyitott.</p>
<p>Pályázni 2023. január 1. és 2023. december 31. között készült képekkel lehet a Hír- és eseményfotó, a Képriport, valamint minden „egyedi” kategóriában. Az időbeli korlátozás nem vonatkozik a többi „sorozat” kategóriára, ahova több éven átívelő, elemző pályaművek is beküldhetők, de ezekben is kell, hogy szerepeljen 2023-ban készült felvétel.</p>
<p>Egy pályázó összesen 30 pályaművet küldhet be a pályázatra, kategóriától függetlenül. A pályamű állhat egyedi képből vagy képsorozatból, az utóbbi legfeljebb 10 képet tartalmazhat.</p>
<p>A pályázatban külön kiemelik, hogy a képek készítésénél tilos az MI használata, illetve további sajátossága az idei kiírásnak, hogy külön kategóriát kapott Budapest egyesítésének 150. évfordulója.</p>
<p>A pályázat részleteiről <a href="https://fotomagazin.hu/palyazatok/42-sajtofotopalyazat/">itt lehet</a> bővebben olvasni.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)</em></p>

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége idén is kiírta pályázatát, amelyre január 5-től lehet pályázni.

KULTÚRA

Kiírták a 42. Sajtófotó pályázatot, amely idén a Budapest 150 kategóriával bővült

<p>A JCDecaux Magyarország Zrt., valamint a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásának köszönhetően nyílt különleges kiállítás a XV. kerületben, méghozzá a buszmegállók citylight felületein 2023. november 16. és december 15. között Budapest 13 arca címmel. A Szebeni Műhely Fotográfiai Alkotócsoport tagjainak Budapest 150. születésnapja alkalmából készített kiállítási anyagát találhatják meg a buszmegállókban az érdeklődők.</p>
<figure><img src="/api/file/image/ruprech-judit-kacsa-varosliget-2021resize-1024x683.jpeg" alt="Szebeni" width="1024" height="683" />
<figcaption><strong>Kacsa, Városliget, 2021</strong> Kép: Ruprech Judit/Szebeni Műhely</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p><strong>A kiállítás fotóit a következő megállókban találhatjuk meg:</strong></p>
<ul>
<li>Pestújhelyi tér - Pestújhelyi út, 124 busz Bosnyák tér felé</li>
<li>Eötvös utca- Radda Bärnen utca, 25, 125 buszok Bosnyák tér felé'</li>
<li>Szántóföld u. - Régi Fóti út: 124 busz &gt; Rákospalota felé</li>
<li>Kanizsai Dorottya - Székely E. u. 170, 270 buszok Újpest Központ M felé</li>
<li>Eötvös utca - Rädda Barnen utca 25,125 autóbuszok, Újpest-Központ, Rákospalota felé</li>
<li>Eötvös utca - Rädda Barnen utca 25,125 autóbuszok, Újpest-Központ, Rákospalota felé</li>
<li>Wysocki utca 125 autóbusz, Rákospalota felé</li>
<li>Wysocki utca - Rákos út 125 autóbusz, Bosnyák tér felé</li>
<li>Karatna tér (Tóth István utca felől) 25 autóbusz, Mexikói út felé</li>
<li>Pozsony utca-Dal u.: 270 busz 12 villamos &gt; Újpest-Központ felé</li>
<li>Szerencs u. – Dessewffy u.: 96,296, 296A buszok &gt; Újpest, Fóti út felé</li>
<li>Késmárk u. - Rákospalotai határút : 231,277 busz &gt; Örs vezér tere felé</li>
<li>Zsókavár u - Fő tér: 69 villamos &gt; Újpalota felé</li>
<li>Páskomliget u. - Sárfű u.: 69 villamos &gt; Mexikói út felé</li>
<li>Páskomliget u. - Sárfű u.: 69 villamos &gt; Újpalota felé</li>
<li>Páskomliget u. - Sárfű u.: 69 villamos &gt; Újpalota felé</li>
<li>Páskomliget u. - Vásárcsarnok: 69 villamos &gt; Újpalota felé</li>
<li>Kossuth u.-Csillagos köz : 5, 231 busz &gt; Pasaréti tér felé</li>
<li>M3-as bevezető-Szerencs u: 225 busz &gt; Mexikói út felé</li>
<li>Rákospalota, Széchenyi tér: 231 busz &gt; végállomás</li>
<li>Károlyi S. u.-Székely E. u.: 125, 170 busz &gt; Bosnyák tér felé</li>
<li>Szent Korona útja-Kolozsvár u.: 231 busz &gt; Örs vezér tere felé</li>
<li>Rákos út (SZTK): 5, 25, 96 busz &gt; Pasaréti tér felé</li>
<li>Rákos út-Wesselényi u.: 5, 25, 96 busz &gt; Pasaréti tér felé</li>
<li>Rákospalota-Újpest vasútállomás: 14 villamos &gt; Lehel tér felé</li>
<li>Rákospalota-Újpest vasútállomás: 14 villamos &gt; Lehel tér felé</li>
<li>Külső Szilágyi út-Atlétikai Stadion: 14 villamos &gt; Káposztásm. felé</li>
<li>Külső Szilágyi út-Atlétikai Stadion: 14 villamos &gt; Lehel tér felé</li>
</ul>
<p><em>(Kiemelt kép: Gordon Eszter/Szebeni Műhely)</em></p>

A közönség a Szebeni Műhely Fotográfiai Alkotócsoport fotóiból készült kiállítást tekintheti meg Budapest 150. születésnapja alkalmából.

Különleges buszmegálló-kiállítás „nyílik” a XV. kerületben

<h3><strong>Mi maradt a Hajógyárból és a környezetéből?</strong></h3>
<figure><img src="/api/file/image/hajogyarobolo.jpeg" alt="1933-ban" width="4455" height="1489" />
<figcaption><strong>1933-ban a hajóvédőcsarnok még munkában és 2022-ben jachtkikötőként</strong> Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/hajogyarobol2o.jpeg" alt="1915" width="4455" height="1489" />
<figcaption><strong>1915 és 2022, háttérben a Zichy kastély</strong> Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/portao.jpeg" alt="1924" width="3943" height="1317" />
<figcaption><strong>1924 és 2022, Porta a H-hídnál</strong> Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/hajogyarkazanhaz4-o.jpeg" alt="1912" width="7592" height="2838" />
<figcaption><strong>1912 és 2022, Központi kazánház</strong> Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/hajogyarkazanhaz4-masolat.jpeg" alt="1927" width="1280" height="556" />
<figcaption><strong>1927 és 2022, Központi kazánház</strong> Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<h3><strong>A sziget ezerarcú épülete</strong></h3>
<p>A Hajógyár egykori és a Sziget fesztivál lélektani határán van egy épület, ami a Horthy-korszakban Folyamőr Tiszti Kaszinó volt (a folyamőrök legfontosabb feladata az aknamentesítés volt). Ez lett aztán a hajógyári munkások óvodája, ahova a Hajógyár portáján összegyűjtött gyerekeket vitte el a “Dénesbusz” az óvoda bejáratáig. A Dénesbusz egy Robur márkájú busz volt, aminek a sofőrjét hívták Dénesnek, és ami a negyedórás gyalogúttól kímélte meg az apróléptű gyerekeket.</p>
<p>Ha lekésték a buszt, akkor – nem szabadott, de – lehetett stoppolni, targoncát. Aki ezzel érkezett, arra az óvónénik csúnyán, a többi gyerek elismerően nézett. Amikor a gyerekeknek nagy kirándulást terveztek (értsd: a saját lábukon kellett valahova menniük), akkor kivitték őket a közeli játszótérre, amit ma csúszdadombként ismerünk. A csúszdákon nem csak lecsúszni volt érdekes, hanem elbújni alattuk a pókhálós, kátrányszagú fahasábok között.</p>
<figure><img src="/api/file/image/hajagyari-avoda.jpeg" alt="Hajógyári" width="1319" height="742" />
<figcaption>Kép: Google Maps</figcaption>
</figure>
<p>Később, miután a gyár tönkrement, a 90-es években az épület Sziget Szanatórium néven magánklinikává alakult, azután pedig telemarketinggel foglalkozó reklámügynökség lett. Mindez idő alatt a természetvédelmi területen álló épületet a különböző profilú cégek nem pusztították le, például az udvaron álló szökőkút, amit már az 50-es években is medencének használtak a gyerekek, még ma is látható. A kaszinó-óvoda-klinika most elhagyatottan áll, benőtte a gaz, következő lelkes gazdájára vár.</p>
<h3><strong>Mi az a “gorombakovács-műhely”?</strong></h3>
<p>Nem a műhely goromba és nem is a kovács. Hanem az, aki az Óbudai Hajógyárban a kemence mellett dolgozott, és pokoli erővel és eltorzult arccal küzdött az izzó tömbökkel, forró vasakkal. Ő dolgozott a kalapácsgép “keze alá”, szedte ki a kemencéből a tűzforró vasakat, és azokat formára kovácsolta. Csak úgy rengett a föld alatta, tehát nem a finom műveleteket – mint a sorjázás vagy a reszelés – végezte. A hajógyárban egyenjogúság volt, több női művezető is dolgozott ott, de talán a legkülönlegesebb történet Raposáné Jolié, aki manökenből lett az izmos férfiak között gorombakovács-művezető 1974-ben. Ezekben az időkben országosan is alig pár ember értett a szakmához, aki hajlandó volt többtonnás gőz- és légkalapácsokkal dolgozni és acéltömböket formázni. Egyetlen rossz mozdulattal is hatalmas bajt lehetett csinálni. A szakmának meg is volt a respektje, a munka ünnepén, a felvonuláson ők kapták a leghangosabb elismerő tapsot.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan133211.jpeg" alt="Óbuda" width="8355" height="5755" />
<figcaption>Kép: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Történeti Fényképek Gyűjteménye/Óbudai Hajógyár gyűjteménye/Fortepan</figcaption>
</figure>
<h3><strong>A gyár alapítójáról nevezték el az egyik első, és az egyik utolsó hajót</strong></h3>
<p>A Hajógyár – mint Budapesten annyi minden – Széchenyi István kezdeményezésére jött létre 1835-ben. 1844-ben már az alapító nevét viselte egy vízre bocsátott gőzhajó, aminek az avatásán különleges dolog történt. Az ünnepségen először lehetett a Magyar Himnuszt a hozzá komponált zenével együtt nyilvánosan hallani – úgy, ahogy azt ma már természetesnek vesszük.</p>
<p>144 évvel később 1988-ban úszott ki a Hajógyár egyik utolsó hajója, a Széchenyi jégtörő. 418 tonnás, 2 cm vastag acéllemez felhasználásával készült, és több ezer lóerő küzd azóta is a jég ellen, óránként 250 liter üzemanyag fogyasztása mellett. Olyan különlegesen egyedi darabról van szó, hogy van, amikor szomszédos országok is kölcsönkérik.</p>
<figure><img src="/api/file/image/szechenyijegtorokosztoliczpeter.jpeg" alt="Széchenyi" width="1400" height="1081" />
<figcaption>Kép: Kosztolicz Péter</figcaption>
</figure>
<h3><strong>Tömegek gyűlnek</strong></h3>
<p>Megszoktuk a látványt, hogy nyaranta több tízezres tömegek gyűlnek és tombolnak a Sziget fesztivál Nagyszínpada előtt, a fesztivál előtt és után viszont a Hajógyári a béke szigete. Azt is gondolhatnánk, hogy a fesztivál előtt még soha nem fordult meg egyszerre ennyi ember a Hajógyári szigeten, pedig már az 1960-as években szervezett üdülőtáborok is nagyon népszerűek voltak, számtalan közös programmal, “napiparancs-hirdetéssel” és fesztiválokkal. </p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan125331.jpeg" alt="1981-es" width="3343" height="2080" />
<figcaption>Kép: Urbán Tamás/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p>A következő nagy tömeget a sziget 1980-ban és 1981-ben látta vendégül, a gyakran kevert<a href="https://enbudapestem.hu/1691636760000/undefined/undefined/a-fekete-baranyoktol-a-kati-es-a-kerek-perecig-a-kadar-kor-sziget-fesztivaljai"> Fekete Bárányok és Szuperkoncert </a>elnevezésű eseményeken. Az előbbin még a legfeketébb bárány, a Beatrice is zenélhetett (a P. Mobil, a Hobo Blues Band és a Bizottság mellett), a következő évben, a Szuperkoncert néven futó eseményen már szervezési kritérium volt, hogy a 14 fellépő és maga a fesztivál is csak akkor kap engedélyt, ha a legbotrányosabb csapat, a Beatrice nem kap lehetőséget. Az együttes még ebben az évben (1981) fel is oszlott. A koncerteket viszont hatalmas tömeg követte élőben.</p>
<h3><strong>A Hajógyári-sziget 5 hídja</strong></h3>
<p><strong>Hadrianus hídja</strong></p>
<p>Az nem újdonság, hogy római kori romok vannak a Hajógyári-szigeten. Hadrianus helytartó palotájának maradványairól már 170 éve tudunk. Az viszont azóta sem világos, hogy ez pontosan hol helyezkedett el. A romok megvannak, csak az nem bizonyos, hogy a szigetet a rómaiak választották le a Dunából vagy csak szabályozták a folyót gátakkal. Van még az a feltevés is, hogy ez a rész mindig is része volt a szárazföldnek és egy összefüggő települést alkotott Aquincummal. Ezekről a teóriákról jelenleg is viták folynak, minden elméletnek van követőbázisa, akiknek bizonyítékaik vannak arra, hogy az ő irányuk a helyes. Ha maradunk amellett, hogy a palota egy szigeten állt, ahhoz kellett, hogy kapcsolódjon egy híd is, ami az első két elmélet képviselői szerint kizárólag időszakos lehetett, mert az árvizek és a téli jég ellen olyan stabil hidat kellett volna építeniük, aminek a nyomai ma is látszanának (vannak, akik szerint látszanak). Az ásatás egyébként nem látogatható, mert azt visszatemették, hogy addig is védve legyen, amíg kiderül, hogy mi legyen a romokkal. </p>
<p><strong>A K-híd az egyetlen híd, ami nem merőleges a Dunára.</strong></p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan251038-masolat.jpeg" alt="K-híd" width="2000" height="1587" />
<figcaption>Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p>Azért ferde, mert a hídon ma is látható síneknek egykor fontos funkciója volt. Általuk kapott vasúti összeköttetést a Hajógyár. Volt csatlakozása Esztergom és Újpest felé, illetve be volt csatornázva a Szentendrei HÉV vonalára is. 1989-ig tartotta meg ezt a szerepét, azóta a kutyasétáltatók és fesztivállátogatók ikonikus hídja Budapesten.</p>
<p><strong>Árpád híd </strong></p>
<p>Ez a híd árnyékot ugyan vet a Hajógyári-szigetre, de nincs közvetlen összeköttetésben azzal.</p>
<p><strong>H-híd vagy Hajógyári híd</strong></p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan12030-masolat2.jpeg" alt="H" width="7286" height="4010" />
<figcaption>Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p>Hadrianus vélt/valós hídja után sokáig nem volt közvetlen és főleg állandó összeköttetés a szigettel. Először 1858-ban épült híd a mai H-híd helyére, ez fából készült és úgynevezett tolóhíd volt. A középső részét egy csörlővel lehetett széthúzni, hogy a kéményes hajók elférjenek. Ezt a fahidat cserélték le 1885-ben. Az új darab már kőpilléreken állt és vasból készült, a középső részt nem széthúzni, hanem felemelni lehetett. Ez az ún. emelőhíd (vagy Remmel-híd, tervezője, Remmel Péter után) mechanikusan működött, két ember 7 percig csörlőzött, mire felhúzták. Ez állt 1968-ig, utána épült a most is látható vasbeton híd.</p>
<p><strong>A gyaloghíd</strong></p>
<p>A sziget mellett, az Óbudai Szeszgyár helyén most épülő lakópark tervezői egy gyaloghidat terveznek építeni. Ez nyilván majd a sziget területén is tereprendezést igényel, tehát egyelőre csak a terveken látni ennek nyomát.</p>
<figure><img src="/api/file/image/bwjblpz7qlj0czjnm1cdgintiux0w8e2f8jemyty.jpeg" alt="Waterfront" width="1280" height="746" />
<figcaption>Kép: Waterfront City/BIGGEORGE</figcaption>
</figure>
<h3><strong>A Hajógyári-szigeten nőttek a Margitsziget virágai</strong></h3>
<p>Mindannyian csodáljuk a Margitsziget parkjait, aminek tervezése mindig is a sziget főkertészeinek a dolga volt, és az ő érdemük a mai napig. Már 1870-ben európai szinten híres “rozarium” (rózsakert) létesült itt, de ez a 20. század elejére fejlődött fel igazán. Annyira, hogy a sziget közepén létesült kertészeti telep az üvegházaival, faiskolájával (ahol a kitelepítendő növényanyagot nevelték) komposzt- és trágyatárolóival már útban volt az eredeti ötletadó, József nádor örökségének, a rózsáknak. Ezért a kertészeti üzemet a Margitszigetről 1928-ban az Hajógyári-szigetre költöztették, hogy helyére a Margitszigeten rózsakerteket ültessenek. Egészen 1946-ig működött ez a rendszer. A virágok mellett a saját szaporítású páva és vadfácán-állomány is a Margitsziget büszkesége volt, de a látogatók nagy száma miatt a fácánok nagy része szintén átköltözött a szomszéd szigetre, a Hajógyár mellé.</p>
<p>(Kiemelt kép: Fortepan/Szalay Zoltán)</p>

A következő szöveggel az a szándékunk, hogy a címben megnevezett területtel kapcsolatban legalább egy olyan információhoz juttassunk minden olvasót, amivel korábban nem rendelkezett. A Hajógyári-sziget úgy az életünk és a városunk része, hogy igazából alig tudunk róla valamit, ezt a csorbát próbáljuk most kiköszörülni.


A következő szöveggel az a szándékunk, hogy a címben megnevezett területtel kapcsolatban legalább egy olyan információhoz juttassunk minden olvasót, amivel korábban nem rendelkezett. 

A Hajógyári-sziget titkai – amit eddig mi sem tudtunk róla, de nem féltünk utánanézni

<p>Három éve vándorolnak Budapest helyszínei között a pianínók – van, amelyik úgy tűnik megtalálta végleges helyét, mint a Fény utcai, míg a többiek újabb és újabb helyeken bukkannak fel. Ezúttal a Népligeti autóbusz pályaudvaron játszhatunk a pianínón, vagy hallgathatunk várakozás közben másokat. </p>
<figure><img src="/api/file/image/mm1283.jpeg" alt="width=5846" height="3897" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>A <a href="https://linktr.ee/budapestpiano">BudapestPiano</a> elmúlt évek egyik legszerethetőbb, köztéri projektje, ami egy kicsit még jobb hellyé tette Budapestet. Az egész menedzselését az ötlet megszületésétől a hangolásig Demeter Márton csinálja és koordinálja, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/02/02/kozteri-zongorak-amiken-barki-jatszhat-de-hogy-kerultek-budapest-utcaira-budapestpiano">februárban, amikor a Keleti pályaudvarhoz költözött az egyik hangszer, egy hosszú interjúban ki is faggattuk</a>, hogy mi adta neki az ötletet, és milyen tervei vannak. </p>
<figure><img src="/api/file/image/mm1368.jpeg" alt="width=5797" height="3865" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>Most a zongora kipróbálása közben futottunk össze vele. A Népligeti autóbusz pályaudvar a Volán és a MÁV fennhatósága alá tartozik, és ők nagyon nyitottak és támogatóak voltak, tudtuk meg Marcitól. Egyébként mindenhol csupán a helyszínt, meg az engedélyeket adták, minden további teendő és költség az ötletgazdát terheli, aki <a href="https://linktr.ee/budapestpiano">közösségi gyűjtésből</a> és saját erőből tartja fenn a zongorákat. Nem egyszerű a feladat ilyenkor: szállítás, takarítás, hangolás, felújítás, matricák elkészítése, médiamegjelenések szervezése. </p>
<figure><img src="/api/file/image/mm1414.jpeg" alt="width=5952" height="3968" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>Mivel köztéren áll a zongora, rengetegen játszanak rajta, hétköznapi emberek, influenszerek, zenészek, a hazai zenei élet több nagy művésze. Játszott a Fény utcain Presser Gábor, a Fővám téren, amíg ott állt a zongora, Oláh Krisztián, de nagy dobás volt az első év karácsonyán Buka Péter felbukkanása is. A közel 3 milliós YouTube követőbázissal rendelkező zongorista <a href="https://www.youtube.com/watch?v=W7Bbaey5p44&amp;t=2s">karácsonyi dalokat játszott,</a> amit azóta több százezren megnéztek, de mára vannak töbmilliós nézettségű videók is amikben a zongorákon játszanak.</p>
<p>Az elmúlt három év tapasztalatait összegezve Marci elmondta, hogy jó érzés látni, hallani, tudni, hogy a zongorák már benne van a köztudatban, keresik, használják az emberek, tudják, hogy hol vannak, sokan járnak ki gyakorolni is. A Fény utcai a legnépszerűbb, szombatonként nincs olyan, hogy valaki ne játszana rajta, illik az ottani hangulathoz, míg a Keletiben sok külföldi talál rá, és ott inkább ők zenélnek spontán módon. </p>
<figure><img src="/api/file/image/mm1388.jpeg" alt="width=5744" height="3829" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>A közeljövő eseményei közül biztos, hogy szombaton az Utasellátó 75. születésnapi buliját ünneplik a Keletiben, és itt a pianínó is szerephez jut, Buka Péter fog zongorázni a látogatóknak. Illetve nagy erőkkel készül Marci a Nemzetközi Zonogranapra, amit minden év 88 napján ünnepelnek (a billentyűk száma után).</p>

A zene mindig varázslat – a Népligeti autóbusz pályaudvaron is elég leütni pár billentyűt, és azonnal megváltozik egy hely atmoszférája. A frissen idekerült zongora mellett kaptuk el Demeter Mártont, a BudapestPiano ötletgazdáját és mindenesét, hogy kifaggassuk a zongorák friss történeteiről.

A zene mindig varázslat – a Népligeti autóbusz pályaudvaron is elég leütni pár billentyűt, és azonnal megváltozik egy hely atmoszférája. A frissen idekerült zongora mellett kaptuk el Demeter Mártont, a BudapestPiano ötletgazdáját.

Új helyszínen bukkant fel egy köztéri zongora Budapest szülinapján

<p>Ha átlagember vagy, akkor neked nem tartogat semmilyen meglepetést ez a kép, számodra teljesen nyilvánvaló, hogy mit látsz – ezzel minden átlagember ugyanígy van. Ha viszont szuperintelligenciával rendelkezel, akkor ezúttal sajnos nem a szerencsések közé tartozol, számodra egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy mit látsz a képen – ezzel minden szuperintelligens ember ugyanígy van.</p>
<p>Látod a fától az erdőt? Vagy nem látod az erdőtől a fát? Hol van itt fa? És erdő? Félig üres az a pohár, vagy teljesen? Gyurcsány vagy Orbán? Melyik van a képen? Karácsony? Hányan vannak? Magyarok! Férfiak és asszonyok?</p>
<blockquote>
<p>Egy vagy két telefont fognak a kezükben? Melyik kéz kihez tartozik? Az egymáshoz tartozó testrészeket határozott vonallal kösd össze!</p>
</blockquote>
<figure><img src="/api/file/image/mm2030.jpeg" alt="Tüntetés" width="5461" height="3641" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>Nem kéne kicsit színezni is? Feketével vagy fehérrel? Homályos? Mindenki homályos? Biztos mindenki homályos? Melyik a kakukktojás: a piros, a fehér vagy a zöld?</p>
<p>Ha 5 másodperc alatt sikerült mindenre válaszolnod, vagy már előre kész válaszaid voltak, akkor győztél. Ha viszont az 5 másodpercből kicsúsztál, és a felmerülő további kérdések miatt sok időre lenne még szükséged, akkor nyertél.</p>
<p><em>Merész Márton Escher Károly-, valamint többszörös Magyar Sajtófotó díjas fotográfus, az Énbudapestem képszerkesztője.</em></p>

Voltál ott, ahol más is, vitted magaddal azt, amit más nem. És Budapest hagyta, hogy vidd, nem csak a várost, az utcát, a teret, a mozdulatot: valami mást is. Ez a #fotósokbudapestje!

Te mit látsz ezen a képen? Az átlagemberek igen, a szuperintelligensek nem veszik észre

<p>A <a href="https://www.verzio.org/hu" target="_blank" rel="noopener">Verzió dokumentumfilm fesztivál</a> idén tehát <strong>20. alkalommal</strong> jelentkezik, és tulajdonképpen virtuális utazásra invitál mindenkit több mint 40 országon keresztül, 80 alkotás segítségével.</p>
<blockquote>
<p>A vetítések helyszínéül szolgáló Toldi mozi mellett ebben az évben új helyszínként kapcsolódik be a Corvin mozi.</p>
</blockquote>
<p>A fesztivál a legújabb díjnyertes filmek mellett kísérleti műveket is elhoz, amelyek megmutatják a dokumentumfilmezésben rejlő műfaji sokrétűséget. Ilyen többek között az idén jelentkező <strong>Vektor VR 2023 program</strong>, amelynek alkotásai mélyebbre ásnak az érzékszervi észlelés, a megértés és egymásra hatás módozataiban.</p>
<p>A 2023-as új arculat a Verzió gazdag kínálatára és a világban folyamatosan végbemenő változásra utal. Az itt bemutatott filmek elgondolkodtatnak a lehetséges jövőről, a megőrzendő emberi értékekről, és azokról a dolgokról is, amiken szeretnénk változtatni. Ezért a friss arculat a múlt-jelen-jövő hármasára épít, egy idővonalra helyez minket és felteszi a kérdést: Merre tartunk?</p>
<blockquote>
<p>„A dokumentumfilmek nagyon személyes, egyéni történeteken keresztül tudnak rámutatni globális változásokra, érzelmi kapcsolatot teremtenek a főszereplőkkel, és segítenek elgondolkodni a világ sokféleségén. A múlt ismeretében és a jelen megértésével jobban láthatjuk, merre tartunk, és hozzájárulhatunk a megfelelő irány kiválasztásához”</p>
</blockquote>
<p>– mondja Oksana Sarkisova fesztiváligazgató.</p>
<p>Ebben nyújtanak évről évre értékes támpontot a Verzió filmek: immár tehát 20 éve invitálnak a valóság különböző rétegeinek megismerésére, és arra, hogy globális és személyes történeteken keresztül közelebb kerüljünk világunk sokféleségéhez és egységéhez, és megértsük, merre tartunk benne. Idén több mint 80 filmet lehet megtekinteni, 5 versenykategóriában és 7 szekcióban.</p>
<p>A november 22-i nyitónapon köszöntőt mond <strong>Karácsony Gergely</strong>, Budapest főpolgármestere és <strong>Sarkisova Oksana</strong>, fesztiváligazgató, majd a fesztivált <strong>Krusovszky Dénes</strong> író és <strong>Pankotai Lili</strong> diák, aktivista nyitja meg.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Verzio International Human Rights Documentary Film Festival/Facebook)</em></p>

80 filmmel érkezik az idei a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál november 22-29. között. A fesztivál már két évtizede aktuális világunk filmes lenyomata. Az idei kulcskérdés: Merre tartunk?

Aki szembe akarna nézni a valósággal – „Merre tartunk?” címmel indul a Verzió filmfesztivál

<p>Zsizsgő, pezsgő, vibráló éjszakák, amelyekhez képest Pest járvány előtti bulinegyede egy fékezett habzású iskolabuli volt. Valahogy így kell elképzelni az <strong>1920-as, 1930-as évek budapesti éjszakai életét</strong>, amely akkoriban is a VI., illetve VII. kerületben zajlott. A téves elképzelésekkel ellentétben, miszerint akkoriban finom urak sétapálcával itták mértéktartva a finom magyar borokat, Budapesten szinte nyíltan szívták a kokaint. Persze akkoriban még más idők jártak és <strong>lehetett kokaint vásárolni a gyógyszertárban</strong> is, ám szigorúan vényköteles volt, és csak nagyon kis adagokban porciózták. Legálisan tehát nem lehetett akkora mennyiséghez hozzájutni, amennyi kiszolgálta volna a fogyasztói igényeket, így kiépült az alvilági rendszer, amely a nemzetközi drogkereskedelemre csatlakozva szolgálta ki a korabeli „bulikultúrát”.</p>
<p>A korabeli újságok – ahogy az <a href="https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/01/20/kokain_budapest_huszas_evek_drog_kabitoszer_morfium_opium_moralis_panik_sarosi_peter/">Index írta</a> – 2-3 pengőre tették egy adag pesti árfolyamát, de a mennyiséget nem részletezték. A szert egyébként nem csak por formájában árulták; folyadékként, üvegcsében is lehetett kapni. A budapesti feketepiacra a kokain majdnem kizárólag Németországból került. A húszas évekre egyébként is Berlin lett az európai kokainfőváros. A háborús célokra felhalmozott kokainkészletek a háború után megtalálták az utat a feketepiacra, Németország pedig nem csak az ópiátok előállításában volt világelső, ők voltak a világ fő kokainexportőrei is. Mindennek elsődleges oka az volt (ahogy arra Dezső András is rámutatott a <a href="https://hvg.hu/360/202043__kokainvilag_anno__lexi_trukkjei__aranyifjak__szippanto_hatas">HVG-be írt cikkében</a>), hogy a vesztes Németország a Romániának és Olaszországnak fizetett <strong>jóvátétel egy részét gyógyszerekkel, köztük kokainnal egyenlítette</strong> ki. Így aztán sok helyen több kokain halmozódott fel, mint amennyire szükség volt, a felesleg pedig a feketepiacon és nemzetközi csempészeknél landolt.</p>
<p><strong>Címlapon a kokain</strong></p>
<p>Maguk az újságok egyébként szintén teljesen rá voltak csúszva a kokainra, ám nem abban a formában, ahogy a fogyasztók. A Pesti Napló úgy számolt be, hogy „valóságos divatőrületté fajult a kokain élvezete. Csaknem mindegyik táncosnőnél van egy kis dobozocska, amely körülbelül akkora, mint a rizspordoboz. Ha megfelelő társaságba kerülnek, elegáns mozdulattal veszik ki retiküljükből a csinos kis dobozt és hintik ki belőle a port kézfejükre”. A húszas évek közepére ennek megfelelően szinte hisztériaszerűen foglalkozott a magyar sajtó a szerhasználat terjedésével, ám a valóságban nagyjából 50 ezer főre volt tehető a fogyasztók száma.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan32590.jpeg" alt="1930" width="1551" height="964" />
<figcaption><strong>1930</strong> Kép: Pesti Brúnó/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>A narkotikumok, ahogyan <a href="https://telex.hu/eszkombajn/2022/05/08/a-horthy-kori-arisztokrata-aki-egy-kokainszeansz-aldozata-lett">Az Újság is írta</a>, a társadalom legfelsőbb rétegeiben is nagy népszerűségnek örvendtek:</p>
<blockquote>
<p>„Mint minden bűvös szenvedély, a nagyváros éjszakájában szinte észrevétlenül terjed, behúzódik a házakba, magánlakásokba, igen gyakran előkelő emberek lakásába is, és ezekbe a rendőrség szeme, természetesen, nem láthat be.”</p>
</blockquote>
<p><strong>Drogok a szélben</strong></p>
<p>Ezzel Budapest felzárkózott az európai trendekhez, hiszen az első világháború utáni depresszió „ellenszereként” Londonban, Párizsban, Berlinben, Bécsben is tombolt a kokainláz, így elkerülhetetlen volt, hogy az akkoriban <strong>„fehér méregnek” nevezett narkóra </strong>a magyar elit is rákapjon.</p>
<p>Persze a Horthy-rendszer szigorúan szabályozta a kokainkereskedelmet, ám a dílerek leleményessége akkoriban is kiemelkedő volt, így receptet hamisítottak, a nagykereskedők pedig Nyugat-Európából csempészték kilószámra a drogot különböző módokon (volt olyan eset, amikor egy ortodox görög álérsek szervezte a szállítást Bécs és Budapest között, az álca kedvéért pedig úgy tett, mintha zarándoklatot szervezne a közismerten zárt Athos hegyre). A kokaint aztán a budapesti kávéházakban pincéreken, taxisokon vagy prostituáltakon keresztül értékesítettek.</p>
<p><strong>Lexi és a báró halála</strong></p>
<p>A bulvársajtó pedig egyre keményebben nyomta a kokaintémát, gátlás nélkül hozta nyilvánosságra a függők és a dílerek neveit, akiket vagy démonizált, vagy sztárrá emelt. Ez utóbbiak körébe tartozott a rendőrséget rendszeresen lóvá tevő Sóhár Elek, vagy ahogy többen ismerték: Kokós Lexi.</p>
<p>Lexit alighanem a stílusa és a rafináltsága tette a sajtó egyik kedvencévé, aki nem mellesleg maga is súlyos kokainfüggő volt. Elegáns ruhákban járt, ott élt a „bulinegyed” közepén, kísértetként járta a várost, ügyesen mozgatta a szálakat, kijátszotta a rendőrséget és hálózatával lényegében teljes Budapestet ő látta el, <strong>tőle vásároltak az elit tagjai Kosztolányi Dezsőtől Kövess Hermann báró egyik fiáig</strong>.</p>
<p>Előbbiről egy ismert aranyköpése alapján is tudható volt, hogy kokainozott, Kövess Jenőről viszont jóval kevesebbet lehetett tudni, hiszen egyáltalán nem volt a kor „sztárja”. Ellenben saját köreiben tudhatóan hedonista volt, minden éjjel belevetette magát az éjszakába, a pesti kokainbarlangokban törzsvendégként tekintettek rá.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan13390.jpeg" alt="Táncos" width="3452" height="2683" />
<figcaption><strong>Képünk illusztráció</strong> Kép: Fortepan</figcaption>
</figure>
<p>Ami azonban az aranyifjú Kövesst a címlapokra emelte, az a halála volt, amely óriási visszhangot vert és a sajtó rögtön a kokainhoz kötötte azt. Ahogy <a href="https://hvg.hu/360/202043__kokainvilag_anno__lexi_trukkjei__aranyifjak__szippanto_hatas">Dezső András írja</a>: Kövess Jenőre 1929. január 16-án reggel talált rá a főbérlője. A férfi eszméletlenül feküdt az ágyában, összeverve. Ilyen állapotban került szanatóriumba, ahol tüdőgyulladást állapítottak meg nála, néhány nap múlva pedig elhunyt. A körülmények arra utaltak, hogy a halála körül valami nem stimmel, ezért a rendőrség nyomozni kezdett.</p>
<p>A nyomok a szórakozónegyedbe, egy Zichy Jenő utcai lakásba, pontosabban egy kokainbarlangba vezettek, ahol a kokainüzlettel is foglalkozó prostituáltak bevallották, ők verték össze a drog miatt megvadult Kövesst, majd tették ki szinte meztelenül a hideg lépcsőházba. Kövess halála felforgatta a közvéleményt és a fővárosi kokainpiacot is, mivel a rendőrség üldözni kezdte a hírhedtebb drogkereskedőket. Így került mások mellett célkeresztbe Kokós Lexi és az ő hálózata is.</p>
<p>Egy darabig úgy tűnt, hogy Lexi túljár a detektívek eszén, ám karrierje csúnya véget ért, mikor 1932 tavaszán egy rendőr a Király utca és a Wesselényi utca sarkán kiszúrta az akkor már körözés alatt álló kokainkirályt. Üldözőbe vette, elkapta, Lexi pedig az aznap éjjelt a VII. kerületi fogdában töltötte. Másnap, amikor a fogdából kihallgatásra felkísérték, a zsebében elrejtett nagy mennyiségű kokaint lenyelte, a rendőrök viszont azt hitték, hogy Lexi megint hülyére akarja venni őket, de miután látták, hogy komoly a baj, orvost hívtak, ám életét már nem tudták megmenteni.</p>
<p>Két évvel Lexi halála után létrejött az <strong>első budapesti drogellenes nyomozócsoport</strong>, amely alig pár év alatt komoly sikereket ért el, kiszorítva a dílerek jelentős részét a fővárosból. A kábítószer persze, így a kokain sem tűnt el Budapestről, azonban már koránt sem kokainoztak olyan nyíltan az éjszakai életben, mint Lexi királysága idején.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Fortepan)</em></p>

Amennyiben azt gondolnánk, hogy a kábítószer valamiféle modernkori hívság, akkor oszlassuk el a bizonyosságunkat, ugyanis Budapestet szinte szó szerint betakarta a kokain a Horthy-korszak húszas éveiben – legalábbis a korabeli sajtó szerint mindenképp. Mindenesetre tény, hogy komoly keletje volt, amelynek elosztása mögött az akkori „kokainkirály”, Sóhár Elek, vagy ahogy akkoriban ismerték: Kokós Lexi állt.

Amennyiben azt gondolnánk, hogy a kábítószer valamiféle modernkori hívság, akkor oszlassuk el a bizonyosságunkat, ugyanis Budapestet szinte szó szerint betakarta a kokain a Horthy-korszak húszas éveiben.

Trianon után az egész várost beporozta a pesti kokainbáró

<p>62 éves korában elhunyt Palotai Zsolt, akit DJ Palotaiként ismert az ország, a budapesti underground zene nagy hatású alakja, az elektronikus zene, a drum and bass és a breakbeat egyik magyarországi meghonosítója, a Tilos az Á egykori művészeti vezetője, a Tilos Rádió alapítója. Aznap halt meg, amikor a fővárostól Pro Cultura Urbis-díjat kapott.</p>
<p>A Tilos Rádió így emlékezett meg róla: "Palotai Zsolt neve összefonódott a magyar underground zenei élet meghonosításával, a Tilos az Á és a Tilos Rádió elindításában is közreműködő DJ Palotai harminc éve meghatározó szereplője a Tilos Rádió műsorainak, az ország legnagyobb zenei kitekintésű magyar DJ-je."</p>
<p><strong>Pándi Balázs </strong>zenész-újságíró <a href="https://tilos.hu/news/6558d17734a3676f0e61cb22">ezt írta</a>: </p>
<blockquote>
<p>Felkapcsolták a takarítófényeket, a főváros főhőse arcát absztraháló cigifüstben, utoljára áthúzza a termen lemezes táskáját, kerekeivel a törött poharak szilánkjait ritmikusan ropogtatva. Jó utat Zsolti, hiányozni fogsz.</p>
</blockquote>
<p><strong>Ágoston Dániel </strong>kollégánk, aki az újságírás mellett zenei producer és DJ, így emlékezett meg a nagy elődről:</p>
<p><em>"Valahogy az élet úgy hozta, hogy sosem ismertem meg Palotai Zsoltot. Amit furcsálltam, mert jó darabig a Corvintetőn dolgoztam, de valahogy mégis csak kétszer találkoztam vele összesen.</em></p>
<p><em>Egyszer, amikor bemutatkoztam neki a Tető backstage-ben. Nem mondanám, hogy kellemes, meghitt pillanat volt, de hát a Palotairól jó előre tudtam, hogy sajátos hangulatú ember. Aztán másodszor a Tilos Rádióban találkoztam vele, mikor Zoidberg Zoltán meghívott zenélni. Palotai éppen végzett, én váltottam. Bemutatkoztam (mert miért is emlékezett volna rám), ő összepakolt, aztán leült mögöttem cigizni. Azt hiszem, hogy 2 órát zenéltünk Zolival, Zsolt pedig még egy órát ott volt még és hallgatta, hogy mit művelek. Miután elment, Zoli rám nézett és azt mondta: ilyen se fordul elő sűrűn, hogy itt marad hajnalban a szettje után.</em></p>
<figure><img src="/api/file/image/ksz303794pj202311090412.jpeg" alt="-" width="2667" height="4000" />
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
<p><em>Nem gondolom, hogy a zsenim tartotta volna ott - viszont azt biztosan tudom, hogy köszönés nélkül, ordító csendben távozott volna azonnal, ha szarnak ítéli azt, amit játszom.</em></p>
<p><em>Palotai nagysága örök és elvitathatatlan. Szomorú, igaz, mégis nagyon keserű az utolsó interjúja - talán túl keserű is. Annak tükrében azonban, amit a magyar underground alapembereként végig kellett néznie, hogy bárki taknyost egy bősz iram felrepít, hogy amit ő hozott, ami új, nagy, átkozottan sok pazar ige, azt tényleg léha nullák raja söpri be, lehet, hogy nem is érdemes nagyon csodálkozni ezen a keserűségen.</em></p>
<p><em>De azt hiszem, hogy az úgynevezett trúság útja ez, Zsolt pedig mindent elért, amit ebben a sportágban lehetséges, ami csak az Andy Weatherall-ok szintje és osztályrésze."</em></p>
<p><strong><em>Nézd meg Palotai Zsoltról és az ő szubkultúrájáról szóló, Extázis tíztől-hétig című filmet:</em></strong></p>
<p><iframe src="https://www.youtube.com/embed/6KvmpUmT2wM?si=MZLX7QI75IlXqj1-" width="560" height="470" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p><em>Kiemelt kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</em></p>

Meghalt Palotai Zsolt, DJ Palotai, a Tilos Rádió alapítója. Aznap távozott, amikor a fővárostól zenei munkásságáért Pro Cultura Urbis-díjat kapott.

Meghalt DJ Palotai

<p>Napfényes, tágas belsővel, számos funkció és esemény befogadására alkalmas terekkel kapja vissza a város ezt a nagymúltú épületet. Az 1928-ban felépült, art deco stílusú ipari épület a <a href="https://nanavizio.hu/" target="_blank" rel="noopener">Nanavízió tervezte</a> felújítása után az eredeti karakterét megőrizve alkalmazkodott a 21. század követelményeihez, és egy pezsgő, kísérletező kulturális és közösségi térként tér vissza a városi élet vérkeringésébe. A Merlin felújítása a Városháza és a körülötte elterülő park több éves átfogó fejlesztésének egyik kiemelkedően fontos eleme.</p>
<h3>Átalakuló áramátalakító</h3>
<p>Kezdetben adott volt egy (jól álcázott) ipari épület, amit a fejlődő nagyváros igényei hoztak létre, és a kor legmagasabb technikai színvonalán készült el, ugyanis a Merlin születésekor, 1928-ban, még mint <strong>transzformátorállomás kezdte a pályafutását</strong>. Az Elektromos Művek vezetősége 1925-ban döntött egy újabb trafóház felépítéséről, a helyszín kiválasztása után az épület tervezését Borbíró (Bierbauer) Virgilre bízták, aki a korszellemhez alkalmazkodva, egy modern, és részben art deco stílusjegyekkel rendelkező épületet álmodott meg. Az építész neve számos budapesti, a korszakban elkészült elektrotechnikai épület kapcsán felbukkan, nem véletlenül – a húszas, harmincas években jóformán az elektromos művek háziépítésze volt. Ahogy más munkáira, erre is jellemző, hogy a hétköznapi szemlélő nem is sejtette, milyen ipari funkciót rejt az elegáns, Kiskörút menti városszövetben jól illő külső. </p>
<figure><img src="/api/file/image/budapest-v-kerulet-belvarosi-aramatalakito-merlin-szinhaz-2-620x423.jpeg" alt="-" width="620" height="423" />
<figcaption>Kép: Nanavízió oldala</figcaption>
</figure>
<h3>Klub, színház, bulihely</h3>
<p>Az elektromos hálózat fejlődésével pár évtized után az épület eredeti funkciójában fölöslegessé vált, de bontás helyett a történetében egy új fejezet kezdődött. 1961-62-ben ugyanis a teljes belső átalakítása után a <strong>Fővárosi Tanács Klubjaként nyílt meg</strong>. (Az átalakítás tervezője Iványi László, a BUVÁTI építésze volt, a belsőéptész Puskás Tamás.)</p>
<figure><img src="/api/file/image/merlinmagyarepitomuveszet1962.png" alt="-" width="1840" height="1170" />
<figcaption>Kép: Magyar Építőművészet, 1962.</figcaption>
</figure>
<p>Az épület alkalmassá vált <strong>fogadások, táncestélyek, de megbeszélések lebonyolítására</strong> is, emellett helyet kapott benne a földszinten egy könyvtár, olvasóterem, zeneterem, irodák, sakk- és klubszobák is, míg a „nagy vizuális összefüggéseket kívánó klubhelyiségek, dohányzó, büfé, 250 fős előadóterem az emeleten kialakított nagytérben helyezkednek el.” - írja a Magyar Építőművészet fényképes beszámolójában 1962-ben. </p>
<p>Budapesten már-már hagyománya van annak, hogy impozáns ipari épületek, trafóházak funkcióváltás során kulturális szféra fontos helyszíneivé válnak, nem véletlenül kapta a nevét a Trafó sem – utalva az épület eredeti funkciójára, de a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum épülete, benne a sokáig itt működő Tesla Teátrummal – vajon mi volt eredetileg? Hát persze hogy transzformátorállomás.</p>
<figure><img src="/api/file/image/merlinfortepan698821969.jpeg" alt="-" width="1600" height="1196" />
<figcaption>Kép: A Városháza udvara a bazársorral 1969-ben. Fortepan</figcaption>
</figure>
<p>Az épület történetében az újabb fordulópontot a rendszerváltás hozta el, ugyanis 1991-ben itt jött létre a hazai Merlin Kulturális Központ, ami sokkal több volt, mint a hazai  idegennyelvű színjátszás bölcsője. <strong>Jordán Tamás és Lázár Kati vezetésével működő intézmény</strong> azt a légkört szerette volna újra megteremteni, mint ami az 1960-as években az Egyetemi Színpad hőskorának volt a jellemzője. A Merlin az alapítók szándéka szerint egy szellemi központ lett a Belvárosban, ahol megfért egymás mellett a dzsesszklub, stúdió, befogadószínház, Kaláka koncertek a gyerekeknek és színésziskola is. </p>
<blockquote>
<p><em>„Mindenképpen azt szeretném, ha az a kép alakulna ki ró­lunk, hogy a Merlinbe érdemes elmenni, mert ott biztosan történik valami”</em></p>
</blockquote>
<p>–  nyilatkozta egy 1992-es interjúban Jordán Tamás. </p>
<p><em>„Tehát egy ilyen útikönyv-ismertetőbe is azt írnám, hogy a Merlin Budapest egyik fontos szellemi találkozóhelye. Azt szeretném, és azt hiszem, egy kicsit már sikerült is, hogy a Merlin délután ötkor is tele legyen. Kártyázzanak, társasjátékozzanak, beszélgessenek.”</em> – szőtte tovább az álmot egy  ÉS interjúban  szintén Jordán négy évvel később. </p>
<p>A Merlinben az általa fémjelzett hőskorszaknak tekintett időszakban összesen 124 különböző előadást tartottak majdnem ezer alkalommal (1995 végéig bezárólag.) A Merlin ez idő alatt a budapesti színházi élet megkerülhetetlen intézményévé vált.</p>
<p>Itt ünnepelte Esterházy Péter 44. és Cseh Tamás 52. születésnapját a kilencvenes években. Ennek ellenére 1996-ban az önkormányzat már a lebontását fontolgatta az előtte húzódó bazársorral egyetemben, de a Főváros kikötötte, hogy erre saját forrást nem fordít. Az akkori ötletek között egy funkciójában leginkább a Westendhez hasonló épület is szerepelt, amiben irodák, üzletek és szálloda is helyet kapott volna. Az Merlin megmenekült, 2003-ban Magács László vette át az  igazgatói posztot Jordán Tamástól, aki ettől az évtől kezdve (2008-ig) a Nemzeti Színház igazgatója lett.</p>
<p>Ám a viharfelhők nem tűntek el, 2005-ben is bontható jellegűnek nevesítette az előzetes ingatlanszakértői tanulmány a Merlint, és az épület megtartásával a 2007-2008-as Városháza Fórum tervpályázat se számolt. Szerencsére végül az eldózerolása nem történt meg, a Merlin Színház egészen 2011-ig működött itt. De legendás klub és bulihely is volt kora 2000-es években, a fővárosi alter és undergorund élet egyik központja.</p>
<h3>Az újjászületett épület</h3>
<p>12 év kallódás után most felújítva újra megnyitotta a kapuit Budapest 150.születésnapjára, és a jövőben az épület nem önmagában fog állni, hanem szerves része lesz a körülötte a Városháza Parkban kialakuló életnek.</p>
<figure><img src="/api/file/image/dsc5383.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>A belsőépítészeti tervezés során a Nanavízió építészei a volt áramátalakító eredeti karakterét megtartották, sőt a Merlin Színházas időhöz képest a belső terekben sok mindent vissza is kellett bontani, hogy a fekete falak mögül elkerüljenek a napos, világos terek, amelyek konferenciák, kiállítások, előadások, közösségi és kulturális események, workshopok, beszélgetések, kisebb performanszok befogadására is alkalmasak lettek. </p>
<figure><img src="/api/file/image/ksz304627bv202311170014.jpeg" alt="-" width="4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
<p>Az épületben karakteres elemekben nincs hiány, a központi csigalépcsőt megtartották, sőt a fölötte lógó installált gömblámpákkal a karakterét csak még jobban kiemelték, ez lett egész belső tér szervező eleme. Vizuálisan az épület köré megálmodott zöld tér, amely egészen a Kiskörúttól húzza be a járókelőket, az épületen belül is folytatódik, felkúszva a csigalépcsőn az emeleti padló mentazöld színezetében. </p>
<figure><img src="/api/file/image/mm6021.jpeg" alt="-" width="5838" height="3892" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>[gallery ids=be49414a-f430-415d-9f78-a0f793e48073,bbbad196-ef25-4f99-b13a-5c297ed0a2fc,0a2c1c5c-21ef-4260-889f-6e78987688dd,c2c00c6e-2278-4e88-9d21-9ecf49cb100a,12b6cc2b-7c82-4534-b25b-2bb4b08c8448]</p>
<p>A tervezés három alapgondolata a flexibilitás, a legtöbb eredeti elem megtartása és a kevés, de hangsúlyos elemmel az épületet mai tevő dizájn alkalmazása voltak. Az art deco múlt és annak geometriai játékossága is inspirációt jelentett, míg a sok helyen visszaköszönő hangsúlyos zöld szín a fenntarthatóság szimbóluma. </p>

12 év elhagyatottság után újra életre kelt a főváros ikonikus helyszíne, a transzformátorházból lett Merlin. A lassan 100 éves épület annak a kreatív, kísérletező és adaptív, megújulásra mindig képes városi szellemnek a megtestesülése, ami olyan szuper hellyé teszi Budapestet. Igazi nagy túlélő, hiszen bontását számos alkalommal fontolgatták, ennek ellenére itt áll a 150 éves Budapest szívében, szebben mint valaha. 

12 év elhagyatottság után újra életre kelt a főváros ikonikus helyszíne, a transzformátorházból lett Merlin. 

Varázslat a belvárosban – ilyen lett a Merlin felújított épülete

A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével, napra pontosan ma 150 éve. A jubileumi évforduló alkalmából kvízünkkel tesztelheted tudásod a születésnapos fővárosról.

A jubileumi évforduló alkalmából kvízünkkel tesztelheted tudásod a születésnapos fővárosról.

Mennyire ismered Budapestet? Teszteld tudásod születésnapi kvízünkkel!

<p>Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Budapest 150-nel nem csak Pest, Buda és Óbuda egyesítését ünnepeljük,</p>
<blockquote>
<p>az egyenlet része volt a Margitsziget is, aminek szintén jót tett a fővárosi státusz.</p>
</blockquote>
<p>A Margitsziget ma főleg a sportolás és kikapcsolódás színtere, de nem volt ez mindig így, természetesen már a város egyesítése előtt is volt itt élet, bár az inkább hasonlított a természeti szépségekben gazdag, de törvényen kívüli vadnyugat filmekből ismert világhoz. </p>
<h3><strong>Csodatévő Szent Margit </strong></h3>
<p>A 10 éves Margit számára egyértelmű utat jelöltek ki: <strong>apja már születése előtt Istennek ajánlotta fel őt a tatárjárást megsínylő haza szabadulásáért cserébe</strong>. Margit első csodáját rögtön ennek az aktusnak tulajdonítják: Ögödej nagykán halálhírére a mongolok abbahagyták a pusztítást, és elhagyták az országot. IV. Béla később kolostort is építtetett az akkor még Nyulakról elnevezett szigetre, a domonkosoknak, akiknek lányát is adta.</p>
<p><strong>Margit itt is halt meg, 28 évesen</strong>, hogy mások szolgálatával, ápolásával és állandó imádsággal, önsanyargatással teli élete vitte el, az vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy már életében is szentként tisztelték, halála után pedig gyakorlatilag sorban álltak rózsaillatot árasztó teste mellett mindenféle csodákat remélve. Nemhiába – süketek, vakok és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számoltak be spontán csodákról, sírja mellett elhangzott, szívből szóló imádság térített meg és támasztott fel gyermeket ördögi megszállottságból és fagyhalálból.</p>
<p>A csodák nem voltak helyhez kötve: amikor a szigeten élő és sírját gondozó apácák a török sereg érkezésének hírére elhagyták a várost és Margit szent testét is magukkal vitték, Pozsonyba érkeztek a maradványaival, a spontán gyógyulások száma nem apadt el, sőt, az akkor épp tomboló pestis azonnal visszaszorult. .</p>
<figure><img src="/api/file/image/be076a471452438bb6e7048abb70c6e4.jpeg" alt="Székely" width="1422" height="800" />
<figcaption><strong>Margit a Nyulak szigetére érkezik</strong> Kép: Székely Bertalan festménye/MEK OSZK</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<h3><strong>Kincskeresők (plusz egy csoda)</strong></h3>
<p>A Margit-sziget a XIX-XX. századi feltöltés előtt még gyakrabban esett árvizek áldozatául, <strong>az 1838-as árvíz 30 centis iszapot rakott az egész szigetre</strong>, és elvonulván addig nem ismert szarkofágot hagyott nyitva, amiben koronát és gyűrűt találtak.</p>
<blockquote>
<p>A tulajdonos kiléte bizonytalan maradt, és hiába volt csekély a talált tárgyak értéke, de arra jó volt, hogy kincskeresők lepjék el a Margitszigetet.</p>
</blockquote>
<p>A legenda szerint volt a szigetnek egy pontja, amit Margit halálának évfordulója előtt különleges fényár borított be, a levegő illattal telt meg, a magasból (az égből) pedig magasztos dalok énekét lehetett hallani. Az éjféli harang kongása után a földből fellobbanó kék lángok jelölték a kincset.</p>
<p>600 évvel Margit halála után az ilyen legendák csak erősítették a frissen felszínre került szarkofág körüli titokzatosságot, és elégnek bizonyultak ahhoz, hogy <strong>szerencsevadászok éjszaka a szigetre szökjenek</strong> és extra jövedelem reményében földet túrjanak a holdfényben. Küldetésüket nem segítette, hogy hivatalosan a hajóközlekedés este 11 után szünetelt. </p>
<figure><img src="/api/file/image/12091089129030406363948111198221704783334497n.jpeg" alt="Margitszigeti" width="1638" height="1092" />
<figcaption><strong>Margitszigeti Korona</strong> Kép: MNM</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<h3><strong>Volt, hogy fizetni kellett érte – vonzó volt, csak olcsó nem</strong></h3>
<p>A szigetet 1790-ben a magyar országgyűlés az akkori <strong>nádornak, Sándor Lipót főhercegnek adományozta</strong>, onnantól kezdve volt magántulajdonban. A tulajdonviszonyoktól függetlenül a sziget belépő ellenében látogatható volt – a háborítatlan természet, a tiszta levegő ugyanolyan nagy vonzerő volt, mint a szervezett programok.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan277745deutsche-fotothekbrack-und-sohn1905.jpeg" alt="Margitsziget" width="4173" height="5072" />
<figcaption>Kép: Deutsche Fotothek/Brück und Sohn/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<blockquote>
<p>Híd nem lévén, más módon lehetett a szigetet megközelíteni, járt oda gőzös, de „csolnaktúrákat” is szerveztek, és nyilván voltak, akik úszva próbáltak pénzt spórolni.</p>
</blockquote>
<p>A Margit híd megépítéséig a gőzhajó mellett különböző típusú és szerkezetű alkalmatossággal lehetett megközelíteni a szigetet, <strong>kis haranggal lehetett hívni a révészt</strong>, aki még a célbaérésért sem mindig vállalt felelősséget: ha ladikját a szél felborította, akkor az könnyen jelenthette az utasok halálát is. Mindez persze csak azokban az évszakokban, amikor nem volt jég a Dunán.</p>
<p>A menetrend szerint közlekedő hajó jegyárába be volt építve a sziget belépője, ami fillérenként növekedett, ahogy a sziget is népszerűsödött. Fél óránként, óránként járt hajó, a szigeten pedig <strong>cigányzene, katonazene vagy népzene, állatkert</strong> várta a látogatókat, természetesen újabb felárért. Vonzó volt a sziget, de sokan nem engedhették meg maguknak a többszörös díjterhelést. </p>
<figure><img src="/api/file/image/margit-szigetfeltles-masolat.jpeg" alt="Margitsziget" width="2391" height="1594" />
<figcaption><strong>Margitsziget feltöltése</strong></figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>Volt egy rövid ideig tartó kivétel, amikor <strong>1919-ben, a Tanácsköztársaság idején</strong> – a többi közkerttel együtt – ingyen látogathatóvá tették a Margitszigetet is.</p>
<blockquote>
<p>„A proletárság is belekerül végre ebbe a paradicsomba, ahol eddig csak a kiválasztottak kéjelegtek.”</p>
</blockquote>
<p><strong>Csak 1948-tól vált ingyenessé a sziget látogatása</strong>, a népszerűsége ennek megfelelően robbanásszerűen megnövekedett.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82303fortepanklkasz-masolat.jpeg" alt="Margit-sziget" width="2000" height="1333" />
<figcaption><strong>1876</strong> Kép: Klösz György/Budapest Főváros Levéltára/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<h3><strong>A Margitsziget rózsái és fácánjai</strong></h3>
<p>Mindannyian csodáljuk a Margitsziget parkjait, aminek tervezése mindig is <strong>a sziget főkertészeinek a dolga volt, és az ő érdemük a mai napig</strong>. 1870-ben például európai szinten is <strong>híres „rozarium” (rózsakert) létesült itt</strong>, de ez a 20. század elejére fejlődött fel igazán. Annyira, hogy a sziget közepén létesült kertészeti telep az üvegházaival, faiskolájával (ahol a kitelepítendő növényanyagot nevelték) komposzt- és trágyatárolóival már útban volt az eredeti ötletadó, József nádor örökségének, a rózsáknak.</p>
<p>Ezért a kertészeti üzemet a Margitszigetről 1928-ban a Hajógyári-szigetre költöztették, hogy helyére a Margitszigeten rózsakerteket ültessenek. A virágok mellett a saját szaporítású páva és vadfácán-állomány is a Margitsziget büszkesége volt, de a látogatók nagy száma miatt a fácánok nagy része szintén átköltözött a szomszéd szigetre, a Hajógyár mellé.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan96180buzinkay-gacza-1932.jpeg" alt="Margitsziget," width="5382" height="3635" />
<figcaption>Kép: Buzinkay Géza/Fortepan</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<h3><strong>A Margit híd, ami nem ért el a Margitszigetig</strong></h3>
<p>Régóta tervezték már, hogy a Lánchíd után egy <strong>második állandó híd is létesül</strong> majd, de sokáig se a helyszín, se az nem volt biztos, hogy mennyi tudnak (akarnak) költeni rá. Végül nem a legolcsóbb, hanem egy impozáns megoldást választottak, de</p>
<blockquote>
<p>az 1876-ban elkészült híddal maga a sziget egyáltalán nem került közelebb az emberekhez – a ma ismert szárnyhíd ugyanis 1900-ig meg sem épült.</p>
</blockquote>
<p>Az üdvösséghez azonban nemcsak a szárnyhíd hiányzott, hanem a szigetnek az a része is, amivel a leágazás a Margit hidat összekötheti. A XIX. századig egy karcsú kis ívelt földnyelv volt a sziget, azt a Margitszigetet, amit össze lehetett kötni a híddal (és később az Árpád híddal) <strong>meg kellett építeni</strong>. Északon egy pici szigetet elkotortak, délen egy másikat hozzácsaptak az ívelt földnyelvhez, és hogy megelőzzék a sorozatos árvizek okozta károkat,</p>
<blockquote>
<p>az így kapott sziget tengerszint feletti magasságát hatalmas munkával megtoldották, több mint két méterrel.</p>
</blockquote>
<p>Az eredmény egy szinte szimmetrikus sziget lett, ami körül a medret kikotorták, így a feltöltési munkák még <strong>a hajózásnak is kedveztek</strong>.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan204095fortepanmargit-had-margit-sziget1900-masolat.jpeg" alt="a" width="3000" height="2000" />
<figcaption><strong>A Margit híd Margit-szigetre vezető szárnyhídjának építési munkálatai</strong> Kép: Fortepan</figcaption>
</figure>
<p><em>Forrás: </em></p>
<p>Radványi Imre: Margit-sziget története (1858)</p>
<p>Arcanum</p>
<p><em>(Kiemelt kép: 1928 Pesti Brúnó/Fortepan)</em></p>

Vadnyugati állapotok az 1873 előtti vadkeleten: érdekes epizódokat szemezgettünk a Margitsziget múltjából, és volt miből: az embereket nem zavarta, hogy nincs például híd, számtalan földi és földöntúli okuk volt így vagy úgy eljutni oda.


Fácánok és kincskeresők a Nyulak szigetén

<p>„Szép antológia jelent meg a Kozmosz Könyvek sorozatban. Komlós Aladár vállalkozott arra, hogy a középkortól napjainkig terjedő idők legszebb Budapestről szóló verseit kiválogassa és kötetbe gyűjtse. Bornemissza Péter Siralmas énnekömjétől a ma költőinek meghitt vallomásáiig szép és hosszú a sor,<strong> </strong>s<strong> úgy érezzük, hogy a szerkesztő hibátlan munkát végzett</strong>” – lelkendezett a Népszava recenzense 1968 szeptemberében, amikor a könyvesboltok polcaira került az a olyan verseskötet, ami címében – Verses Budapest – egyértelműen a mai (akkori) fővárosra utalt, ám első felében még szó sincs városegyesítésről.</p>
<p>A korabeli kritika egyhangúan lelkesedett a kiadványért, ami ha nem is volt példa nélküli, ám a korábban megjelent fővárosi versantológiákkal szemben nem Budapest ostromának borzalmait, majd az újjáépítést helyezte fókuszába, nem is a munkásosztály mindennapjainak versbe szedett hétköznapjait, és ezzel máris <strong>nagy lépést tett a jó ízlés irányába</strong>.</p>
<blockquote>
<p>Külön ciklusba szedte a csak Pestről s külön a Budáról szóló verseket, de nem feledkezett meg a régi idők nosztalgikus, Pestet dicsérő, vagy éppen fanyalogva elítélő költeményekről sem</p>
</blockquote>
<p>– így a Népszava kritikusa, és ugyan a további ciklusokban „a külvárost és a munkásosztályt bemutató művek”, „az úri, a fellengzős városról szóló írások”, illetve a legújabb versek voltak,  mai szemmel sem tűnik aránytévesztésnek a szerkesztői munka, Komlós Aladár válogatása annak ellenére is nagyszerű, hogy azért néhány gyengébb darab is helyett kapott benne – különösen a kortárs műveket illetően.</p>
<p>Mivel a kötetben több száz költemény sorakozik, Pion István kollégánk válogatása teljesen önkényes volt, amikor kiválasztott négy, számára kedves verset, sőt el is szavalta őket.  </p>
<h3>Gyulai Pál: Budapest</h3>
<p>A költő-tanár-műkritikust (nem feltétlenül ebben a sorrendben) így jellemezte barátja, Eötvös Károly: „Hanem hát ő nem tegeződik minden pitty-potty emberrel. Nem is érzeleg és nem is pajtáskodik senkivel, hanem ehelyett vitába keveredik mindenkivel”, ami úgy jön ide, hogy a fővárosról írott versét oly mértékben átlengi a nosztalgia, pontosabban az újdonságtól való tartózkodás, hogy az kissé megüli a gyomrunkat. Az még hagyján, hogy az automobil a vers születése idején, 1906-ban még újdonságnak számított Magyarországon, de a villamosok ekkor már majd’ harminc éve járták a főváros utcáit.</p>
<p><em>Ha nem jön be elsőre a videó, frissítsd az oldalt!</em></p>
<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/CztbjAhIvim/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14">
<div>
<div>
<div> </div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>
<div>A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.instagram.com/reel/CztbjAhIvim/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" target="_blank" rel="noopener">Énbudapestem (@enbudapestem) által megosztott bejegyzés</a></p>
</div>
</blockquote>
<p>
<script src="//www.instagram.com/embed.js" async=""></script>
</p>
<h3>Hollós Korvin Lajos: Tavasz az utcán</h3>
<p>Amikor nevéről kérdezték, büszkén mesélte, hogy „a Korvin nevet a Horthy-ellenforradalomban kivégzett kommunista Korvin Ottó iránt érzett kegyeletből” vette fel, ám minden jel arra utal, hogy elvakult proletkult rajongóként, szélsőbalos szavalókórus-alapítóként sem veszette el a humorérzékét, ami azokban a körökben meglehetősen ritka dolognak számított. Legalábbis a tavaszi fővárost megidéző „urbán népdalában” elsősorban humora kelt figyelmet, a már-már kötelezőnek mondható szociális érzékenység mellett.</p>
<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/CztPbH-oKSO/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14">
<div>
<div>
<div> </div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>
<div>A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.instagram.com/reel/CztPbH-oKSO/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" target="_blank" rel="noopener">Énbudapestem (@enbudapestem) által megosztott bejegyzés</a></p>
</div>
</blockquote>
<p>
<script src="//www.instagram.com/embed.js" async=""></script>
</p>
<h3>Eörsi István: Fényforrások nézzetek rám</h3>
<p>Az 1956 után nyolc évre ítélt költő, későbbi a Demokratikus Ellenzék meghatározó egyénisége 1960-ban szabadult amnesztiával, de csak 1967-ben kapott állandó munkát az Élet és Irodalomnál. Ironikus, fanyar versében nyilvánvaló a város iránt érzett szeretet, ám egyúttal épp az esti fények felidézésével – ragadja azt a meg azt nyomasztó sötétet és szürkeséget is, ami sokkal inkább sajátja volt a hatvanas évek Budapestjének, mint a világvárosi fényfürdő.</p>
<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/CztDcPpIC6k/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14">
<div>
<div>
<div> </div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>
<div>A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.instagram.com/reel/CztDcPpIC6k/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" target="_blank" rel="noopener">Énbudapestem (@enbudapestem) által megosztott bejegyzés</a></p>
</div>
</blockquote>
<p>
<script src="//www.instagram.com/embed.js" async=""></script>
</p>
<h3>Gutai Magda: Montázs</h3>
<p>A költő 26 éves volt 1968-ban, ekkor jelent meg első verseskötete, Zászló a hóban címmel, amelyről a Jelenkor közölt recenziót, a hiányosságokat sem rejtve véka alá. Ám az egyértelmű dicséret, amikor azt írja a kritika szerzője, Arató Károly, hogy „hol az élmény melege, a téma ereje áttöri a megszokott, többnyire keresztrímes, félrímes strófaképleteket, a költő hangja átforrósodik, egyszeriben drámaibbak lesznek a versek”. Ilyen versnek mondható az antológiában megjelent Montázs is, amely valóban szívbe markoló, drámai mű.</p>
<p> </p>
<blockquote class="instagram-media" data-instgrm-captioned="" data-instgrm-permalink="https://www.instagram.com/reel/CztmFAYoDYH/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" data-instgrm-version="14">
<div>
<div>
<div> </div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>
<div>A bejegyzés megtekintése az Instagramon</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
</div>
<div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.instagram.com/reel/CztmFAYoDYH/?utm_source=ig_embed&amp;utm_campaign=loading" target="_blank" rel="noopener">Énbudapestem (@enbudapestem) által megosztott bejegyzés</a></p>
</div>
</blockquote>
<p>
<script src="//www.instagram.com/embed.js" async=""></script>
</p>

Volt egyszer antológia, amelyben igyekeztek a lehető legtöbb Budapestről szóló verset összegyűjteni. Mai szemmel sem tűnik kudarcos vállalkozásnak, úgyhogy elhatároztuk, hogy bemutatunk négyet közülük.

Volt egyszer antológia, amelyben igyekeztek a lehető legtöbb Budapestről szóló verset összegyűjteni. Mai szemmel sem kudarcos vállalkozásnak, úgyhogy elhatároztuk, hogy bemutatunk négyet közülük.

Versek Budapestről a Verses Budapestből

<p>Ez tényleg egy társasjáték, amit elméletben milliók is játszhatnak, egyedül is neki lehet ugrani, de kicsi csapattal a legéletszerűbb, mert többfelé kell figyelni és mindig van mit megbeszélni, és úgy érdekes, ha van kivel. </p>
<p>Budapest 150. születésnapját a számtalan program mellett egy városfelfedező-játékkal is meg lehet ünnepelni. Kis térképészkedés segítségével sétaútvonalakat teljesíthetünk, ahol a megállókat egyénileg kell összekötnünk. Gyalog látunk és tanulunk a legtöbbet, de tömegközlekedéssel vagy akár biciklivel is meg lehet oldani a játék helyváltoztatós részét. Miközben tengernyi érdekes információ ömlik ránk, máris belecsöppentünk a játékba, mert a helyszíneken rejtvényeket kell majd megfejtenünk (néha egyszerűen csak úgy, hogy jó helyre állunk és szemmagasságban megkeresünk valamit). Ez a <a href="https://budapestbejaro.hu/">Budapest Bejáró</a>. </p>
<figure><img src="/api/file/image/20231116mm1529.jpeg" alt="width=5734" height="3823" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>Mi a Jászai Mari térről induló sétát jártuk be, ami hivatalosan (és a játék szerint) a Pesti Fehér Ház, a Nagy Imre szobor, a Főnix-ház, Radnóti Miklós otthona és a Palatinus-házak érintésével Újlipótvárosra fókuszál. Tanulni, izgalmas részleteket észrevenni nem csak a fenti pontok érintésével lehet, hanem amíg eljutunk egyik helyről a másikra szemünket a kirakatok szintjénél egy hangyányival feljebb emelve. Megtudtuk, hogy a görögül is beszélő, férfifaló Jászai Mariról elnevezett tér eredetileg egy Révjenő nevű falu volt és a Nagy Imre szobra melletti esztétikailag kihívásokkal küszködő épület az egyik első luxuslakóház volt, ami privát garázsokkal és bekötött telefonokkal várta nyugati életszínvonalra áhítozó lakóit. Újlipótvárosban minden sarkon Radnótiba futunk, de azt, hogy a szomszédjában lakó keramikus, Kovács Margit egyik legközelebbi barátja volt, a bejáráson hallottuk először. A Margitsziget, mint téma adta magát, de lépten-nyomon védett házakba (a világháborúban a budapesti zsidóknak diplomáciai védelmet nyújtó házak) is belebotlottunk. Ezernyi történet van pár utcányi területen.</p>
<figure><img src="/api/file/image/20231116mm1533.jpeg" alt="width=6000" height="4000" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>Egy budapesti kirándulás önmagában is új élmény lehet sokunknak, hiszen hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy jól ismerjük a várost, mivel naponta elmegyünk például a Jászai Mari tér mellett villamossal. Ezek a séták viszont ennél jóval többet ajánlanak. Csupán azzal, hogy a ragyogó őszi időben végigmegyünk a Budapest Bejáró útvonalain máris jól fogunk szórakozni, pedig ez még csak hab a tortán, és a cseresznye még csak ezután jön. Városi kirándulásainkkal és a rejtvények helyes megfejtésével még számtalan exkluzív élménnyel is gazdagabbak lehetünk.</p>
<p><strong>Játszva nyerhetsz pénzért nem megvásárolható élményeket a 150 éves Budapesten kalandozva!</strong></p>
<p>Exkluzív látogatás a 200 méter magas FŐTÁV-kéménybe, egy szennyvíztisztító-telep bejárása vagy vezetett látogatás a Margitsziget több száz éves fáihoz – mindez egy kis városi játékkal most elérhető.</p>
<p>Az egészet nem csak a látvány és az izgalmas helyszínek teszik érdekessé. A séták elengedhetetlen kelléke a Budapest Bejáró feladványfüzet, amely már letölthető a <a href="https://budapestbejaro.hu/">játék honlapjáról</a>. Itt a rejtvény megértését és több esetben magához a megoldáshoz vezető utat is egyszerű grafikai anyagok, ábrák, rajzok, skiccek segítik. Elképesztő mennyiségű érdekes információ áll itt rendelkezésre, amik önmagukban eladják az egész projektet, nyeremény nélkül is. </p>
<figure><img src="/api/file/image/20231116mm1537.jpeg" alt="width=5328" height="3552" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p>A megfejtés egy szó vagy szám, amely a gyűjtőponthoz tartozó játék megoldásához szükséges. Aki végigjárja mind a 20 bázispontot, és kitöltve visszaküldi a füzetet, Budapest városához kapcsolódó élmény-nyereményben részesül. A füzet nyomtatott verziója a Deák Ferenc téren, a Széll Kálmán téren, a Keleti Pályaudvaron, a Szentlélek téren és Kelenföldön, a BKK Ügyfélközpontokban gyűjthető be. </p>
<p>Léteznek egyébként szervezett séták is, ahol lelkes idegenvezetők kegyeire bízva magunkat sodródhatunk az info-árral. A séták gyorsan betelnek, de még terveznek újakat, érdemes figyelni és gyorsan reagálni.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)</em></p>

Sétálva, beszélgetve és nézelődve szórakozni és tanulni – ezt ajánlja a Budapest Bejáró, a főváros 150. születésnapjára kiötölt, felfedezőknek szánt városismereti játék, amit most kipróbáltunk.


Sétálva, beszélgetve és nézelődve szórakozni és tanulni – ezt ajánlja a Budapest Bejáró, a főváros 150. születésnapjára kiötölt felfedezőknek szánt városismereti játék, amit most kipróbáltunk.

Bejártuk Budapest egy szeletét a legjobb urbanista társasjátékkal

<p>Budapest 150. szülinapja alkalmából, de most a 49-es vonalán, Kelenföld és a Deák Ferenc tér között 3 napon át DJ-k zenélnek azoknak, akik jegyet váltanak az esti party-ra! Ha regisztrálsz az ÉnBudapestem applikációban, nyisd meg a Bulivillamos eseményt, egy gombnyomással le lehet tölteni a digitális jegyet, és már csak el kell kapni a villamost. </p>
<p>A fergeteges hangulatról minhárom nap DJ-k gondoskodnak, csütörtökön Pure Lust, pénteken LavaLava, szombaton pedig Pumped Gabo áll majd a pult mögött.</p>
<p><em>Nézd meg videónkat az első nap fergeteges hangulatáról - amennyiben a videó nem tölt be elsőre, frissítsd az oldalt!</em></p>
<blockquote class="tiktok-embed" cite="https://www.tiktok.com/@enbudapestem/video/7302130860038376737" data-video-id="7302130860038376737">
<section><a title="@enbudapestem" href="https://www.tiktok.com/@enbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">@enbudapestem</a> Elindult a bulivillamos, Budapest 150-ik születésnapja alkalmából Regisztráció és részletek az ÉnBudapestem applikációban! <a title="bulivillamos" href="https://www.tiktok.com/tag/bulivillamos?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#bulivillamos</a> <a title="budapest" href="https://www.tiktok.com/tag/budapest?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#budapest</a> <a title="énbudapestem" href="https://www.tiktok.com/tag/%C3%A9nbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#énbudapestem</a> <a title="fy" href="https://www.tiktok.com/tag/fy?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fy</a> <a title="fyp" href="https://www.tiktok.com/tag/fyp?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fyp</a> <a title="magyarinsta" href="https://www.tiktok.com/tag/magyarinsta%F0%9F%87%AD%F0%9F%87%BA?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#magyarinsta</a> <a title="instagood" href="https://www.tiktok.com/tag/instagood?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#instagood</a> <a title="musically" href="https://www.tiktok.com/tag/musically?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#musically</a> <a title="love" href="https://www.tiktok.com/tag/love?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#love</a> <a title="follow" href="https://www.tiktok.com/tag/follow?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#follow</a> <a title="instagram" href="https://www.tiktok.com/tag/instagram?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#instagram</a> <a title="followforfollowback" href="https://www.tiktok.com/tag/followforfollowback?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#followforfollowback</a> <a title="like" href="https://www.tiktok.com/tag/like?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#like</a> <a title="music" href="https://www.tiktok.com/tag/music?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#music</a> <a title="instamemes" href="https://www.tiktok.com/tag/instamemes?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#instamemes</a> <a title="cute" href="https://www.tiktok.com/tag/cute?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#cute</a> <a title="likeforlikes" href="https://www.tiktok.com/tag/likeforlikes?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#likeforlikes</a> <a title="instahot" href="https://www.tiktok.com/tag/instahot?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#instahot</a> <a title="duet" href="https://www.tiktok.com/tag/duet?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#duet</a> <a title="hot" href="https://www.tiktok.com/tag/hot?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#hot</a> <a title="Can't Get You out of My Head - Mondello'G &amp; LAUWEND &amp; Gaullin" href="https://www.tiktok.com/music/Can't-Get-You-out-of-My-Head-7268714605907150849?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">Can't Get You out of My Head - Mondello'G &amp; LAUWEND &amp; Gaullin</a></section>
</blockquote>
<p>
<script src="https://www.tiktok.com/embed.js" async=""></script>
</p>
<h3><strong>Fontos információk</strong></h3>
<p>Előzetes <strong>regisztráció nélkül nem lehet</strong> felszállni a bulivillamosra, illetve fel- és leszállni csak a Kelenföld vasútállomás és a Deák tér megállókban lehet.</p>
<p>Egy útra <strong>maximum 80 főt tud fogadni</strong> a járat, az utasok érkezési sorrendben szállhatnak fel a villamosra.<br /> <br />Regisztrálni az <a href="https://enbudapestemapp.hu/">ÉnBudapestem applikációban</a> lehet, a Bulivillamos eseményt a Kedvezmények Budapesti szülinap rovatában található, ahol megszerezhető a felszálláshoz szükséges kép!</p>
<h3><strong>A bulivillamos menetrendje</strong></h3>
<p>2023. 11. 16. | 17:00 - 23:00</p>
<p>2023. 11. 17. | 17:00 - 23:00</p>
<p>2023. 10. 18. | 17:00 - 23:00</p>
<p>Az ennél is pontosabb menetrend az énBudapestem applikációban található.</p>
<figure><img src="/api/file/image/img6550.jpeg" alt="-" width="3569" height="2263" />
<figcaption>Kép: Szlazsánszky Filip/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>

A tavalyi elképesztő siker után idén ismét kigurult a bulivillamos, a város egyik legkülönlegesebb, mozgó bulihelyszíne! November 16-18 között, a 49-es villamos vonalán, délután 5-től este 11-ig bárki bulizhat a munkából, iskolából hazafelé menet, aki regisztrált az ÉnBudapestem applikációban.

A tavalyi elképesztő siker után idén ismét kigurult a bulivillamos, a város egyik legkülönlegesebb, mozgó bulihelyszíne! 

Elképesztő hangulat, bulizó utasok – videón a bulivillamos első napja

Hatalmas hangulat, bulizó utasok – videón a bulivillamos első napja

<p><strong>– Pár </strong><strong>é</strong><strong>ve m</strong><strong>á</strong><strong>r k</strong><strong>é</strong><strong>szültek r</strong><strong>ö</strong><strong>videbb Budapest-animáci</strong><strong>ó</strong><strong>k a stúdi</strong><strong>ó</strong><strong>ban. Ezek a film előzm</strong><strong>é</strong><strong>ny</strong><strong>é</strong><strong>nek tekinthető</strong><strong>k?</strong></p>
<p><strong>Kondacs András: </strong>– Az Animatiqua animációs filmstúdió, amely elsősorban imázs- és reklámfilm-készítéssel foglalkozik. Korábbi Budapest-filmjeink afféle „love projektek” voltak, amelyeket önerőből készítettünk. Viszonylag profán okból: nagy szerelmesei vagyunk a Budapestnek, sokat forgatunk a városban, és e közben tűnt fel az, hogy mennyi foghíjtelek van a városban, vagy például az, hogy két neobarokk palota között egy brutalista bérház áll. Elkezdtünk utánamenni a témának, átnéztük a Fortepan-fotóit a háború előtti Budapestről, vásároltunk mi magunk is képeket. Végül arra jutottunk, hogy a képeket – animációs stúdió lévén – meg is tudnánk mozdítani. Először rövid snitteket, részleteket készítettünk egy-egy épületről, utána pedig – és ezért is használtam a profán kifejezést –  már evidenciának tűnt, hogy a snitteket egymás után helyezzük, és ebből film készüljön. Csináltunk előbb egy egyperces filmet, aztán egy kicsit hosszabbat. Mivel önerőből készültek, nyilván korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink – ezért igyekeztünk partnereket, szponzorokat bevonni a munkába. Mostanáig négy részt készítettünk Budapest eltűnt épületeiről.</p>
<figure><img src="/api/file/image/budapest-szaletacse-poster1.jpeg" alt="Budapest" width="1489" height="2126" />
<figcaption>Kép: Animatiqua</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p><strong>– Így </strong><strong>é</strong><strong>rkeztünk el Budapest szület</strong><strong>é</strong><strong>s</strong><strong>é</strong><strong>nek száz</strong><strong>ö</strong><strong>tvenedik </strong><strong>é</strong><strong>vfordul</strong><strong>ó</strong><strong>jáig.</strong></p>
<p><strong>KA: </strong>–<strong> </strong>Úgy gondoltunk, hogy hosszabb filmre is képesek vagyunk, ez készült el most. Itt már nemcsak eltűnt épületekről van szó, hanem a meglévő épített örökségről is. Ugyanis fontosnak tartjuk, mondhatnánk a küldetésünk, hogy eljusson a nézőközönséghez is, hogy milyen volt ez a város, milyenek az eltűnt épületek, hogy fájjon ezeknek a hiánya. Egyúttal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi épített örökségre jobban vigyázzunk. Ahogy már említettem, partnereket kerestünk a készülő filmhez, így kapóra jött a 150. évforduló. Felvettük a kapcsolatot a Budapest Branddel – ők először olyan filmet kértek tőlünk, amit a margitszigeti szökőkútra lehet vetítetni –, de támogatták a Budapestről szóló filmtervünket is. Mellettük egyéb szponzorokat is sikerült bevonnunk. Én azonban azt is szerettem volna, hogy legyen megírt forgatókönyv. Amit olyasvalaki ír, akinek értékes a kulturális tevékenysége, aki imádja Budapestet, és tud azonosulni a projektünkkel is. Így esett a választás Nyáry Krisztiánra. Mellette megemlíteném Kovács Gábor nevét, aki a Budapest Brand részéről támogatta ezt a munkát. Noha ő a operatív részben már nem volt közreműködő, de az adminisztratív részek precíz intézése nélkül nem jöhetett volna létre a filmünk ezen a színvonalon. Kovács Gábor ajánlotta Deák Kristófot is, akinek a munkásságát nagyon szeretjük és nagyra értékeljük.</p>
<figure><img src="/api/file/image/20231110mm1715.jpeg" alt="Deák" width="5790" height="3860" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p><strong>Deák Kristóf: </strong>–  Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, mert nekem is nagy múzsám a város. Nekem az a feladat jutott, hogy Nyáry Krisztiánnal együtt olyan keretet biztosítsunk, ami tizenöt percen át érdekessé és nézhetővé tudja tenni a filmet, ami eljut egy íven keresztül az elejétől a végéig. Ami kíváncsivá teszi a nézőt, hogy mi fog történni a következő pillanatban.</p>
<p><strong>– Mi lett ez a keret?</strong></p>
<p><strong>DK: </strong>–<strong> </strong>Egészen pontosan az, hogy Budapest legyen megszemélyesítve, és saját maga mesélje el a történetet. A női karaktert Krisztián dobta fel. Budapest legyen egy olyan hölgy, aki már nem fiatal, de még nem is öreg; a „zsenge” 150 éves város végül Hámori Gabriella hangján kelt életre.</p>
<p><strong>KA: </strong>– Ami azért is volt jobb választás egy idősebb színésznőnél, mert 150 év egy város életében azért nem olyan hosszú idő.</p>
<p><strong>– Mi</strong><strong>é</strong><strong>rt kellett, hogy nő legyen?</strong></p>
<p><strong>DK:</strong> –  Ez érdekes… De számomra – és Krisztián számára is – magától értetődő volt, hogy Budapest egy nő. Eddig ezt nem is kérdezték meg.</p>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan86703-masolat.jpeg" alt="1901" width="3000" height="2169" />
<figcaption><strong>1901 Erzsébet híd építése</strong> Kép: Erdélyi Mór cége/Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p><strong>– </strong><strong>Ha abb</strong><strong>ó</strong><strong>l indulunk ki, hogy Krúdy Gyula szerint Budapestnek vőleg</strong><strong>é</strong><strong>nye is volt Podmaniczky Frigyes szem</strong><strong>é</strong><strong>ly</strong><strong>é</strong><strong>ben, t</strong><strong>é</strong><strong>nyleg magát</strong><strong>ó</strong><strong>l </strong><strong>é</strong><strong>rtet</strong><strong>ődő. Egy</strong><strong>é</strong><strong>bk</strong><strong>é</strong><strong>nt a sz</strong><strong>ö</strong><strong>vegre k</strong><strong>é</strong><strong>szült a film, vagy fordí</strong><strong>tva?</strong></p>
<p><strong>DK: </strong>–<strong> </strong>Előbb voltak a snittek, amelyeknek volt egy laza füzérük is a helyszínek és a kronológia alapján. Annyit tudtunk már az elején, hogy második világháborúnak döntő dramaturgiai jelentősége lesz. Akkor ugyan minden elveszett, de végül ezt is túléli Budapest, így a filmnek pozitív végkicsengése lett. Ehhez a vázhoz jött az ötletelés és Krisztián szövegei.</p>
<p><strong>– Ha Budapest ostroma a vízválaszt</strong><strong>ó</strong><strong>, akkor t</strong><strong>ö</strong><strong>bb mint 70 </strong><strong>é</strong><strong>vet kellett 15 percbe, n</strong><strong>é</strong><strong>gy 3-4 perces epiz</strong><strong>ó</strong><strong>dba sűríteni. Anyagi okok miatt ilyen r</strong><strong>ö</strong><strong>vid a film?</strong></p>
<p><strong>DK: – </strong>Nem. Rögtön az elején tisztáztuk, hogy a film ne legyen tizenöt percnél hosszabb; a mai TikTok-os világban már van, akinek harminc másodperc is sok… Az volt a lényeg, hogy egy sztori legyen, ami valahogy be tud húzni, ami után menni lehet. Száraz adatokkal, évszámokkal ez nem lett volna összehozható. Viszont mindenképpen szeretünk volna kissé rejtélyesek maradni: ezért a film egyúttal játék is a nézővel, mert minden egyes snittben van egy olyan részlet, amire még a narráció sem ad magyarázatot.</p>
<p><strong>– A filmben egy bizonyos parallax technikát használnak. Mit kell erről tudni?</strong></p>
<p><strong>KA: </strong>– Itt elsősorban különféle rétegek, úgynevezett layerek elcsúsztatásáról van szó. Ez úgy történik, hogy a digitalizált fotográfiákat komputergrafikai eszközökkel szétvágjuk, és rétegekre bontjuk. Tehát ha a képen van felhő, van a Duna, vannak az épületek, az előtérben pedig járókelők, mindegyiket a lehető legtöbb rétegre bontjuk fel. Ezek fognak mozogni egymástól függően vagy függetlenül, és ezeket egészítjük ki helyszíni felvételekkel. Emellett vannak olyan felvételek, amelyek 3D-ben készültek, ilyenkor konkrétan lemodelleztük az épületeket – talán ez volt a legnehezebb része a munkának. Egy snitt általában 5-7 másodperc, a gyártási ideje viszont 3-4 munkanap volt.</p>
<figure><img src="/api/file/image/20231110mm1722.jpeg" alt="Deák" width="5608" height="3739" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p><strong>– Úgy tudom, hogy nyolcvanezer k</strong><strong>é</strong><strong>pet n</strong><strong>é</strong><strong>ztek át, v</strong><strong>é</strong><strong>gül száznegyven k</strong><strong>é</strong><strong>p került a filmbe. Nem kev</strong><strong>é</strong><strong>s ez?</strong></p>
<p><strong>DK:</strong> – Egyáltalán nem. Úgy érezzük, hogy a száznegyven kép is sűrű anyagot jelent. Annyira jó Andrásék animációja, hogy szinte már „bombáznak” a képek, annyi minden jön egymás után.</p>
<p><strong>KA:</strong> – Ez így van, de közben egy csomó minden nem fért bele. Például a Váci utca. Az Opera három másodpercig látható, a Nagykörút nyolc másodpercig.</p>
<p><strong>– Úgy tudom, a filmnek lesz angol nyelvű változata is.</strong></p>
<p><strong>KA: </strong>– Ennek több oka is van. Nyilván a magyar közönségnek jobban megdobban a szíve, ha anyanyelvén hallja a narrációt, de mivel szeretnénk a filmet nemzetközi fesztiválokra is eljuttatni, ott jobb az angol verzió. Ami a hosszt illeti, eleve terveztünk egy ötödik epizódot is, aminek az lett volna a címe, hogy Eltűnt legendák nyomában, és a kor nevesebb magyar találmányait jártuk volna körbe szintén a misztikum határain belül. Például a Zwack recept kicsempészését, Dreher Antal, Richter Gedeon történetét vagy a Törley- és a Houdini-sztorit. Erre az epizódra most nem volt forrásunk, de a későbbiekben szeretnénk ezt is elkészíteni. Viszont az angol nyelvű változathoz december körül látunk neki, hogy márciusra elkészülhessen. Ehhez új szöveget íratunk Nyáry Krisztiánnal. Azért, mert egy angol nyelvű szöveget eleve másképp kell megfogalmazni. Úgy véljük, hogy az egészet európai kontextusba kell helyeznünk, így Liszt és Bartók mellett, más nemzetközileg is ismert magyar hírességek is kerülnének, emellett pedig kihangsúlyoznánk az analógiákat más világvárosokkal.</p>
<p><em>Nézd meg a filmet:</em></p>
<p><iframe src="https://www.youtube.com/embed/FnuDMr7QCDo?si=PhYuyM9kQLPFRlGk" width="560" height="470" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>

Számos könyvet írtak és sok filmet is forgattak a főváros születéséről, de olyat még biztosan nem, amilyet a Budapest 150. évfordulójára készített Kondacs András az Animatiqua Stúdióban. A Budapest születése című filmben régi fotográfiák válnak mozgóképpé, a tökéletesség illúzióját keltve. A film rendezője mellett beszélgető partnerünk volt az Oscar-díjas Deák Kristóf is, aki egy tervezett sorozat első részének narratív társrendezője volt. VIDEÓ!

Számos könyvet írtak és sok filmet is forgattak a főváros születéséről, de olyat még biztosan nem, amilyet a Budapest 150. évfordulójára készítettek.

Egy hölgy születése - filmes időutazás Budapest aranykorában

<p>A Budapest Brand, a főváros hivatalos turisztikai, kulturális és marketing szervezete idén egy élményekben gazdag, <strong>megújult ünnepi környezetet kínál látogatóknak</strong>. Kedvezményekkel, közös gyertyagyújtással és jégpályával várják a vásározókat. Elindult a Budapesti Karácsonyi Vásár és Városháza Téli Élménypark <a href="https://budapestikaracsony.hu/" target="_blank" rel="noopener">honlapja is</a>, ahol minden hasznos információ megtalálható.</p>
<blockquote>
<p>A Városháza parkban felállított jégpálya hétfőtől szerdáig reggel 8-tól 20 óráig, míg csütörtöktől vasárnapig egy órával tovább, egészen 21 óráig tart majd nyitva.</p>
</blockquote>
<h3>A belépőjegy is igen kedvező:</h3>
<ul>
<li><strong>1950 forint,</strong></li>
<li><strong>amiből az Énbudapestem applikációval 15 százalék kedvezményt kaphatunk</strong>,</li>
<li><strong>72 órás Budapest Carddal pedig egy alkalommal ingyen használhatjuk a jégpályát.</strong></li>
</ul>
<p>A helyszínen – a készlet erejéig – korcsolyát is lehet majd kölcsönözni.</p>
<p>Mind a Deák Ferenc téri Karácsonyi Vásárban, mind a Városháza parkban olyan finomságok várják a látogatókat, mint az ilyenkor elengedhetetlen sült gesztenye, kürtőskalács, de kapható lesz street food és lángos is.</p>
<figure><img src="/api/file/image/varoshazapark.jpeg" alt="Városháza" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép:  Budapest Brand</figcaption>
</figure>
<p> </p>
<p>A Deák Ferenc téren <strong>minőségi, hazai, kézzel készített termékekkel</strong> várják a vendégeket. A kézműves standoknál szívvel-lélekkel készült egyedi portékákat szerezhetünk be az ünnepekre: kerámiák és csalogató mézeskalácsok, macaron, különleges díszek a tökéletes karácsonyfára, és még számos egyedi dísztárgy található a bőséges kínálatban.</p>
<p>A november 24-i megnyitót követően,</p>
<blockquote>
<p>december 3-án, az első adventi vasárnapon meghitt, közös gyertyagyújtással készülnek a szervezők a Városháza parkban.</p>
</blockquote>
<p>A gyermekekről sem feledkeznek meg, hiszen <strong>december 6-án megérkezik a Mikulás</strong>, akivel a legkisebbek fotózkodhatnak és korcsolyázhatnak is. Ha csoportképet készítenénk vagy szelfizni támadna kedvünk, karácsonyi installáció, fényoroszlánok és fotófal is lesz a helyszínen.</p>
<p><strong>A Baptista Szeretetszolgálat cipősdoboz-akciója is kitelepül a Városháza parkba november 24. és december 18. között.</strong> Ide várják a hátrányos helyzetű vagy nehéz körülmények között élő gyerekek részére cipősdobozba csomagolt hasznos és kedves ajándéktárgyakat, játékokat.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Budapest Brand)</em></p>

November 24-én megnyitja kapuit a főváros téli ünnepe, két helyszínen is hangolódhatunk: a Deák Ferenc téren karácsonyi vásár, a Városháza parkban jégpálya várja a kicsiket és a nagyokat.