<p dir="ltr">Immár hagyományosnak is mondható, hiszen nem első alkalommal kerül rá sor, hogy Budapest büszkesége, a BFZ Fischer Iván vezényletével a szabad ég alatt lép fel egy hatalmas ingyenes koncerten, ahova várnak kicsiket és nagyokat. </p>
<p dir="ltr">Az esemény különlegessége nem csak a helyszín is, de a hangulat is – tényleg több ezer ember gyűlik össze ilyenkor a Hősök terén, hogy közösen élvezze a klasszikusokat. </p>
<p dir="ltr">Az idei hangverseny 18:30-kor kezdődik, a programban Schubert 8., Befejezetlen szimfóniája, Arvo Pärt Nyári keringője, valamint Prokofjev Hamupipőke-szvitje szerepel, a Pärt-művet a BFZ Gyermekkórusa adja elő eredeti észt nyelven, és ahogy már említettük, ez lesz a bemutatkozó fellépésük is. A szervezők azt írják, az idei koncert elsősorban a családokat és a legfiatalabb zenerajongókat szólítja meg.</p>
<p dir="ltr">A rendezvény mindenki számára ingyenesen, regisztráció látogatható, de kényelmesebb ülőhelyek érdekében érdemes időben érkezni; a helyszínen a szervezők papírszékeket is biztosítanak, amelyeket a korábbi évekhez hasonlóan a koncert után haza lehet vinni.<strong id="docs-internal-guid-b85997b9-7fff-7a7a-4863-348e557628d0"></strong></p>

Idén is ingyenes szabadtári koncerttel indítja az őszi szezont a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Fischer Iván vezényletével. A szeptember 12-i koncerten bemutatkozik a zenekar frissen alakult gyerekkórusa is.


KULTÚRA

Idén igazán különleges ingyenes koncertet ad a Hősök terén a Budapesti Fesztiválzenekar

<p>Budapest világvárossá válásához számos külföldi szakember is hozzátette a magáét. Az Andrássy út kapcsán a belga Joseph Toussaint nevét szokás említeni, akinek sikerült meggyőznie Andrássy Gyula miniszterelnököt arról, hogy a Reitter Ferenc-féle csatornás tervet hanyagolja, s vigyázó szemét inkább vesse Párizsra, ahol a világvárosias jelleget széles és káprázatos avenue-k kiépítésével teremtették meg. Andrássy olyan hamar magáévá tette az ötletet, hogy az első pesti sugárút tervei már 1869-ben elkészültek, egy évvel később pedig megépítését törvénybe foglalták. </p>
<p>Az 1870. évi LX. törvénycikket „a Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút munkálatai költségeinek fedezéséről” címen alkották meg. A törvény értelmében hatalmas állami kölcsönökhöz jutott a leendő főváros, hiszen</p>
<blockquote>
<p>a terület megszerzésére több mint 3,3 millió forintot, a munkálatokra pedig több mint 4,8 millió forintot biztosított a Pénzügyminisztérium,</p>
</blockquote>
<p> határidők nélkül kimondva, hogy a közmunkatanács „köteles ezen kölcsönt a szerint, a mint az abból megszerzett területet értékesíti, időnkénti részletekben azon alapnak, a melyből a kölcsön adatott, esedékes kamatjaival együtt visszatéríteni”. A törvény nem foglalkozott azzal, hogy hol és mikor épül meg ama bizonyos sugárút, ezeket a kérdéseket később tisztázták.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kodalyk.jpg" alt="Körönd" width="2560" height="1561">
<figcaption>Kép: BFL, Klösz György/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A befektetési kedv növelése érdekében a főváros ingyen biztosította a telkeket az építési vállalkozóknak, a munkálatok már 1871-ben megkezdődtek, de a hatalmas lendülettel indult vállalkozás az 1873-as gazdasági válság miatt elakadt. Ekkor beruházók sora adta vissza a telkeket, mert nem tudták teljesíteni a fővárossal kötött szerződés feltételeit, és csak 1876-ban újult meg a beruházási kedv – leginkább arisztokraták részvételével, az igazán nagy építkezések csak ekkor indultak.</p>
<blockquote>
<p>Andrássy Gyula mellett Podmaniczky Frigyes nevét érdemes feljegyezni a Sugárút kapcsán, aki a közmunkatanács alelnökeként a fővárosi újdonság legnagyobb lobbistája volt.</p>
</blockquote>
<p>Szükség is volt rá, hiszen sokan még az építkezések idején is felesleges pazarlásnak tartották azt az utat, amely a korabeli szóhasználattal „sehonnan sehová vezet”.</p>
<p>Az 1870-es tervek szerint az utat öt év alatt kellett volna úgy megépíteni a Váci út (Bajcsy-Zsilinszky út) és a Városliget között több mint két kilométer hosszban, hogy azt reprezentatív épületek is szegélyezzék, tíz év múlva pedig már a környező utcákban is emeletes bérházak álljanak.  Végül indulástól tíz-tizenöt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a főváros közönsége elfogadja és használatban vegye az egységes Budapest első szimbolikus városképi beavatkozásaként létrejött sugárutat, amelyet 1885-ben nevezték el Andrássy Gyuláról.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oktogon11.jpg" alt="Oktogon" width="2560" height="1797">
<figcaption>Kép: BFL-Klösz György/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Ennek ellenére az út hivatalos átadása már 1876. augusztus 21-én megtörtént, az esemény apropója pedig az volt, hogy ekkorra készült el az ugyancsak reprezentatív, fakockákból álló útburkolat az út teljes hosszában. (Ami nem volt teljesen igaz, ugyanis az Egyetértés című lap augusztus 24-i számában azt írta, hogy "ma a sugárútbeburkolása annak egész hosszában befejeztetett. Ennek különben még Sz. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie".)</p>
<blockquote>
<p>És itt ismét egy külföldi szakelem kapott lehetőséget, a brit John Norris, aki a faburkolatú utak specialistájának mondta magát saját szabadalmakkal.</p>
</blockquote>
<p> Működése azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a fakockás burkolattal az átadás pillanatától bajok voltak. Az illetékeseket egy ideig az nyugtathatta, hogy Norris 15 éves javítási garanciát is vállalt. De az évtized végén már ez sem segített, az Egyetértés 1879. december 9-én ugyanis ezt írta: "Köztudomás szerint a faburkolás eszméje a fővárosi középítési bizottság egyik legszerencsétlenebb spekulácziója közé tartozik, amint azt a sugárút s a fürdő utcza világosan bizonyítja. Ezen spekulácziót még szerencsétlenebbé teszi azon körülmény, hogy a faburkolat meghonosítója Norris John angol vállalkozó egy 24.500 frtnyi tartozás hátrahagyásával eltűnt s most a kincstár mint hitelező egy f. hó 17-ére kitűzött sommás tárgyalásra idézi őt".</p>
<blockquote>
<p>1885-ben, az Andrássy-névadáskor kapott új faburkolatot a sugárút, de akkor már sokan sejtették, hogy előbb-utóbb el kell felejteni az efféle burkolatokat. </p>
</blockquote>
<p>Azonban fakocka-botrány a 2010-es évek Budapestjén is volt: 2017. július 27-én, a felújítottnak (valójában új) mondott orosz metrószerelvények forgalomba állításakor, mindenféle meghibásodásokat követően, Tarlós István egy sajtótájékoztatón mutatta fel azt a fakockát, ami a metróajtó alá szorult és ezért az érintett szerelvényt ki kellett vonni a forgalomból. "A fakocka nem tréfadolog" – mondta akkor Tarlós István, majd hozzátette:  „Ez a fakocka olyan pontosan beleillik a metróajtó sínéhez, mintha beletervezték volna. Pont akkora, mintha oda öntötték volna.”</p>
<div id="szerkfoto_image_17926398">
<div id="szerkfoto_image_17926398_4253368"></div>
</div>
<p> </p>

Idén ünnepeljük az első száz százalékosan budapesti közút, az első tudatosan sugárútnak nevezett fővárosi sugárút átadásának 150. évfordulóját. És ezt szó szerint kell érteni. 1876. augusztus 21-én ugyanis úgy adták át az Budapest első nevezetességét, hogy azt csak a gyalogosok használhatták.


Ünnepeljük az Andrássy utat, mert ünnepelni jó

<p dir="ltr">Gigantikus könyv jelent meg a Budavárról, a városrészről, ahova budapesti ember kikapcsolódni nem jár, hiszen azt bármikor megteheti, bár végül mégsem teszi sohasem. Pedig a hellyel kapcsolatos ismereteink a legjobb esetben is hiányosak, nagyjából kimerülnek a Halászbástyáról befogható pesti oldal fölötti elmélkedésben, még gyerekkorunkból. Ez most érdemben orvosolható akár egy sarokkanapéról is, bár egyszer tényleg érdemes lenne újra felmenni a Várba, és akkor miért ne most.</p>
<h3>Bemelegítésnek kapunk egy rövid történeti áttekintést </h3>
<p dir="ltr">Még Krisztus előtt költöznek a kelta eraviszkuszok a Gellért-hegyre, de a budai oldal első magyar települése az Aquincum területén jött létre a IX. században, az első várat pedig IV. Béla rakatta – tanulva a tatár pusztításból – elejét véve egy esetleges harmadik honalapításnak. Ezzel indult Buda fejlődésnek, az új, modernebb Buda pedig saját születésével létrehozta Óbudát, sőt, a könyv életben tartja azt a legendát is, miszerint egyszer létezett egy Ős-Buda is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260901mm5693.jpg" alt="Legendás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Itt kezdődik a mese</h3>
<p dir="ltr">Száraz Miklós György <strong>a Budai Vár dicső és dicstelen múltjából építi a jelenét és talán a jövőjét, házról-házra jár, a padlásterekbe és a pincelejárókba is bekopogtat</strong>, és mindenhol talál egy történetet. Ebben semmi meglepő nincs, sok száz évnyi ideje volt az itt álló házaknak, hogy történjen bennük valami. Fosztogatás, tűz, kisajátítás, mongolok utáni, török uralom alatti időkből vagy akár a XX. században, mondjuk az SS után. Képekkel gazdagon illusztrált a könyv – erre a 400 oldal lehetőséget is ad – a vizuális megerősítéssel az olvasó egyértelműen jól jár, de a hellyel szemben is illetlenség lenne fekete-fehér és szépiaszínű képekkel gazdagon nem megszórni a történeteket. A szöveg és a kép ritmusos váltakozása nyomán szép lassan bomlik ki előttünk Budavára nosztalgiára épülő, zegzugos, keszekusza históriája, úgy ugrálunk közterek, korszakok, emberi sorsok között, ahogy az egykoron itt élők kerülgethették a harcok utáni romokat. </p>
<p dir="ltr">Ahogy kerítésekre, kapualjakra, macskakövekre bontjuk a várat és Száraz segítségével körbeszőjük őket mesékkel, emberi történetekkel, napi drámákkal, úgy épül Budavár legendája. Nem ritkán sírással és halállal, máskor könnyebb kis anekdotákkal. Elképesztő titkokat rejtenek a mindenki által jól ismert látványosságok, a Mátyás-templom illetve a Halászbástya, Dísz tér, és ezeket rendre fel is dolgozzuk, <strong>a földfelszín felett és jóval a macskakő alatt is</strong>. Az <strong>Úri utca részletes, házszám szerinti kibontásával</strong> napokat is el lehet tölteni, a Szentháromság tér pedig mint a világ közepe jelenik meg, aki valami fontos ügyben sántikált, az ott kívánta ezt megpecsételni, megáldatni, megesküdni rá. A könyv egy csodálatos Budavár-tankönyvként is forgatható, megtudjuk, hogy pontosan mi volt a kenyérbiztos dolga, elolvashatunk mindent, amit a Vörös Sün Házról még a vezetett sétákon sem mondanak el, és kiderül, hogy az egyik legjobb nevű köztérnél, a Balta közben egykor még baracklekváros-rumos omlett is kapható volt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260901mm5691.jpg" alt="Legendás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A korabeli és a Budavárra vonatkozó sajtó kifogyhatatlan <strong>tárháza volt a kultúrbulvárnak </strong>is, Jókai egyhavi börtönéletéről olvashatunk, amit saját bútorai és személyes tárgyai között tölthetett el olyan minőségben, hogy őrei csak sóhajtoztak utána nagy irigységükben. Elviccelődünk Rákosi Mária Magdolna-templomba temetkezéséről, leleplezzük a Misi Mókus íróját, Tersánszky Józsi Jenőt, hogy ide járt kolbászos bablevesért, és egy vödör vízzel segítettük azt a zöldséget áruló kofaasszonyt, aki felgyújtotta a saját szoknyáját. És itt egy grátisz-kérdés is: azt tudtad, hogy Platón, a görög filozófus talizmánokat gyártott és helyezett el Budán?</p>
<p dir="ltr">Több évszázadnyi sajtót átböngészve, <strong>magyarázattal, személyes sorsokkal kerülünk közelebb a budavári mindennapokhoz</strong>, szinte halljuk a lovak patkójának klattyogását az utakon, érezzük a parányi ablakon kiáramló, sülő cipő illatát, halljuk a kocsmárosné öblös nevetését a szűk utcácskában. Nekünk ezt mind nem olyan nehéz elképzelni, abba viszont izgalmas belegondolni, hogy tőlünk távolabb, mondjuk Angliában vajon tudtak-e egyáltalán Buda létezéséről – és itt jön a meglepetés. A könyvből arról is tanulhatunk, hogy VIII. Henrik két lefejezés között – nyilván önös érdekből – hogyan próbált hatni a magyar politikára, miközben szenvedélyesen gyűjtötte a magyar ruhákat, hangszereket, vadászsólymokat. Irigyelte a Bécs és Budapest közé szervezett kocsiközlekedést, és nem csak a távolból követte a magyar divatot, hordta is a magyaros ruhákat. Pestiesen szólva Budával kapcsolatban is képben volt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260901mm5695.jpg" alt="Legendás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr"><em>“Léteznek örök városok, melyeket, ha olykor kifosztottak, felégettek is, az élet folytonossága sosem szűnt meg bennük. És léteznek feltámadó városok, melyeket elpusztítanak, üszkös romjaik közt nem marad túlélő, aztán mégis életre kelnek. Buda az utóbbiak közé tartozik.”</em> - lehetett olvasni első benyomásként még a fülszövegen. Ez szomorúan, ezt megállapítani pedig szentimentálisan hangzik, de ettől nem lesz kevésbé igaz, még akkor se, ha végül ez a folytonos reneszánsza a Budavárnak önmagában elég anyagot kínál egy 400 oldalas könyv megírásához.<strong> </strong></p>
<p dir="ltr">Az biztos, hogy<strong> a budai várnak jól áll az időbeli távolság is</strong>: olyan messze kerültünk a sok nyomorúságtól, fosztogatástól, háborútól, hogy olvasás közben könnyű az egyik pillanatban arra eszmélni, hogy még izgalmas is ez a sok horror, abszurd mese, a másikban pedig már megérkezik a felismerés is: a sok egymást váltó, Budát leigázó népcsoport, kultúra és kultúrsokk nélkül ma talán ez csak pár ódon ház lenne egy dombtetőn.</p>
<p dir="ltr">A Legendás Budavár című könyv megteremti a saját hangulatát, több száz évnyi eseményt gyúr egybe, és ezzel egy különleges fantasy-világba repíti az olvasóit. A jó hír, hogy ezt a Budavárat még nyomokban most is megtalálni itt-ott, csak jókor kell lenni, jó helyen. A koránkelés segít, pont annyira legyen reggel, hogy a nap már fent van, de az első turistacsoportok még nem, és ha séta közben felemeljük a fejünket a cipőnk és a modern, vágott felületű macskakő bámulásából, magasabbra a kézben szorongatott telefonunknál, kicsit feljebb a földszinti ablakoknál is, akkor még mindig csodákat látni. Ha nem bánunk könyvvel sétálni, az pedig tényleg hatalmas előny lehet.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260901mm5690.jpg" alt="Legendás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Nem irigylem a könyv íróját, Száraz Miklós Györgyöt, hiszen ennyi kutatómunka után már nem tud többé úgy sétálni és nézelődni Budavár utcáin, hogy ne jusson eszébe minden kapualjról, beszögellésről, épület mögül kikandikáló toronycsúcsról egy történet. Irigylem a könyv íróját, Száraz Miklós Györgyöt, hiszen ennyi kutatómunka után már csak úgy tud sétálni és nézelődni Budavár utcáin, hogy minden kapualjról, beszögellésről, épület mögül kikandikáló toronycsúcsról eszébe jut egy történet. </p>
<p dir="ltr"><a href="https://www.scolar.hu/legendas_budavar_4653">Száraz Miklós György: Legendás Budavár - Scolar kiadó</a></p>
<p><strong id="docs-internal-guid-1f5ffbb4-7fff-d7b2-2f5d-9ff497960a38"></strong></p>

Napra pontosan ma van 340 éve, hogy Budát visszafoglaltuk a töröktől, és a Várnegyed – nagyvonalúan átugorva pár eseményt – azóta is nekünk gyönyörű. A Legendás Budavár című könyv megmutatja, hogy mennyi minden miatt.


Palotáktól a baracklekváros-rumos omlettig, avagy miért olvassuk el a Legendás Budavárat?

<div>
<p lang="HU-HU">A Salgótarjáni utcai temető kijelölése előtt a Budapesti zsidóságnak két temetője volt. A régebbit a 18. század végén a váci vámhatáron túl jelölték ki. Ez a hatalmas 2050 négyszögöl területű temetőt Pest városa 1808-ban lezáratta, arra hivatkozva, hogy útjában áll a település fejlődésének. Ez részben kedvezett a zsidó közösségnek hiszen a régi temető a város tulajdonában volt, ez teljes mértékben szembe ment a vallási előírásoknak. Gondoljunk csak arra hogy Sára sírjának megvásárlása meglepően hosszan van leírva a Genezisben.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4718.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p lang="HU-HU">A Bibliai és talmudi érvek mellett közegészségügyi szempontokra is hivatkoztak a közösség képviselői, az új temetőben halottas házat tudnának építeni így a holttest őrzését nem kéne lakóterületen lebonyolítani. Végül az új temető a zsidó közösség tulajdonába került, viszont hamar betelt és évekig tartó huza-vona kezdődött a Szentegylet és a város vezetés között, hogy hol és mekkora területen jelöljék ki a harmadik pesti zsidó temetőt. Ennek az eredménye lett, hogy az akkori köztemetőből, a fiumei úti sírkertből vágtak ki egy részt, a Salgótarjáni utcai temetőt.   </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4915.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p lang="HU-HU">A hagyományos zsidó temetkezési forma nagyon egyéni. A Sulchan Aruch 16. századi kódex mind a mai napig a legszélesebb körben elfogadott törvény és szertartás gyűjteménye a zsidóságnak, ebben külön ki van emelve, hogy a halottakat nem temethetik egymás mellé, hacsak nincsen közöttük olyan erős választófal ami magától is megáll. A falnak legalább hat hüvelykujj (15 cm) szélesnek kell lennie. Az egyetlen kivétel ez alól ha, kisgyereket temetnek a szülőjével, vagy nagyszülőjével. Viszont ez is csak akkor lehetséges, ha egyszerre hunynak el, tilos azért felnyitni sírt, hogy mást oda temessenek. Ezek miatt a szabályok miatt a családok együtt temetése nem volt jellemző, egészen addig, ameddig a Váci úti új temetőben elkezdtek családi parcellákat létrehozni, amik a Salgótarjáni utcai temető hatalmas kriptáinak előképei lettek. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4821.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4900-2.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p lang="HU-HU">Kis alapterülete miatt a Salgótarjáni utcai temető csak rövid ideig lehetett használatban, ez az időszak viszont pont a “magyar zsidóság” aranykora volt. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után három részre: ortodox, neológ és status quo ante szakadt a magyarországi zsidóság. A pesti Szentegylet azonban egészen 1890-ig intézte mindhárom irányzat temetkezéseit, amíg az ortodoxok meg nem szerezték a mai Csörsz utcai ortodox temetőként ismert területet. Az 1890-es évek előtt épített sírok így jól mutatják az irányzatok egyre jobban eltávolodó temetkezési szokásait.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4816.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p lang="HU-HU">A neológ mauzóleumok lekövetik a magyarországi építészet stílusváltozásait, a neoreneszánsztól kezdődően a historizmuson és a szecesszión át az újklasszicizmusig. Számos neves építész tervezett ide síremléket például Alpár Ignác, Hajós Alfréd és Vidor Emil, a Palatinus-házak tervezője is. A fogadó és szertartási épületek elkészítésére Lajta Béla építészt kérték fel. Ő később több híres síremléket is tervezett, már nem a Szentegylet, hanem a családok kérésére. De Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona, a Zsidó Vakok intézete, és Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium) is az ő tervei alapján készültek. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4751.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div>
<p>Ezek a sírok viszont nem csak az építészeti értékük miatt fontosak, itt nyugszanak a 19.-20. század történelmének meghatározó alakjai. A Hatvany-Deutsch család kriptájában fekszik Hatvany Lajos író, kritikus, a Nyugat alapító tagja. A részvények nagy részének felvásárlásával ő alapozta meg a folyóiratot és könyvkiadó vállalatot szervezett mellé. A Nyugatból való kilépése után is több írót támogatót, köztük Ady Endrét és József Attilát. Többször vendégül látta Thomas Mannt a Bécsi kapu téri villájában. 1937-ben József Attila itt tudta átadni a Thomas Mann üdvözlése című költeményét a híres írónak, miután azt az államrendészeti osztály nem engedélyezte annak felolvasását.  </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4839.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4834.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>Hatvany Lajos öccse, Hatvany Ferenc festőművész és neves műgyűjtő volt, élete során számos gyűjteményes kiállítást rendezett. A második világháború után a gyűjtemény szétszóródott, innen kerültek olyan remekművek, mint Cézanne <em>Buffet</em>, Delacroix <em>Arab tábor,</em> Courbet <em>Birkózók</em>, Picasso <em>Anya gyermekével</em> és El Greco <em>Mózes Sinai hegyén</em> című képe a Szépművészeti Múzeum birtokába. Az ő svájci sírhelye sajnos ismeretlen, így a családi kripta az egyetlen hely, ahol meg lehet róla emlékezni.  </p>
</div>
<div>
<p>A Hatvany kriptánál jóval kisebb, de érdekes sír Bacher Vilmos rabbié. Bacher az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (ORZSE) első tanár generációjához tartozott, elnöke, és igazgatója is volt az egyetemnek. Világszerte elismert Talmud kutató volt, de orientalistaként perzsiai költészettel, arab nyelven íródott kora középkori zsidó irodalommal és filozófiával is foglalkozott.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4857.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A sírkő Lajta Béla munkája, hagyományos síremléket – macevát – idéz, egyszerű kőtábla lekerekített szélekkel. Viszont a hagyományos sírkövekkel ellentétben teljes egészében fehér márványból készült, és indás díszítés futja körbe a névtáblát. Az indákon termő gránátalmák, szintén régebbi temetkezési hagyományokat idéznek. A gránátalma egyike annak a hét fajnak, amelyek az Ígéret földjén teremnek (sivat haminim) a Tóra szerint, a hagyomány pedig úgy tartja számon, hogy a gránátalmának 613 magja van, pont annyi, mint amennyi parancsolatot a Tórából ki lehet olvasni. A síron lévő gránátalma így jelképezi az ott fekvő erényes, törvények szerint élt életét, az Ígéret földjét, és mint a zsinagógai újév gyümölcse, az új kezdetet a messiási korban eljövő feltámadást is jelképezi. Bacher Vilmos sírkövén viszont a gránátalma mellett látható pálmalevelek már inkább a keresztény sírokra emlékeztetnek. A keresztény szimbolikában a pálmalevél a halhatatlanság, a halál feletti győzelem jele, hasonló jelentése van a gránátalmához. A síremlék nyugati oldala, ismét a hagyományos sírkőveket másolja, itt a teljes felületet kitölti a héber. A bíborvég motívumok amiket a szövegben megjelenő hézagok kitöltésére használnak, azonban itt is finoman utalnak az asszimilációra. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4760.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A korszak gazdasági elitjének megannyi prominens tagja közül itt nyugszik a Zwack gyárat alapító Zwack József, itt található a híres Weiss család sírboltja Weiss Manfréd gyárossal, ide temetkeztek a textilgyáros Schossberger família tagjai is. A politikai és kulturális élet kiemelkedő alakjai közül itt nyugszik Wahrmann Mór, aki az Országgyűlés első zsidó képviselője volt és Vázsonyi Vilmos is, aki igazságügyminiszterként Magyarország első zsidó származású minisztere volt, Wodianer Fülöp könyvkiadó és Fényes Adolf festő és Kiss József költő is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4766.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A temető megállíthatatlannak tűnő pusztulása az 1960-as években indult el, a sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe - írják az intézet honlapján. A kis területű, ámde vadregényes temetőben órákig lehet sétálgatni és emlékezni a különös, elszigetelt csendben anélkül, hogy bárkivel összefutnánk. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/260811bd4733-2.jpg" alt="Salgótarjáni" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
</div>
</div>

A fiumei úti sírkert szomszédságában fekszik egy kevésbé ismert, de legalább annyira érdekes temető. Mindössze 4 hektáron itt nyugszik a 19. és a 20. század első felének megannyi meghatározó alakja és családjaik. Ahogy Schweitzer József budapesti főrabbi mondta “sírkövekből álló múzeum”. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben sétáltunk.   

„Sírkövekből álló múzeum” – a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jártunk

<p dir="ltr"><a href="https://marcusgoldson.co.uk/" target="_blank" rel="noopener">Marcus Goldson</a> egy Budapesten élő, kenyai származású brit képzőművész, festő és illusztrátor, aki az elmúlt évtizedekben a magyar főváros és a hazai valóság egyik legkülönlegesebb krónikásává vált. Alkotásai – amelyek leginkább szatirikus, ironikus, mégis végtelenül melegszívű akvarellek – hűen tükrözik a magyar mindennapok, a budapesti utcaképek és a balatoni nyarak összetéveszthetetlen hangulatát. Marcus Goldson a kenyai Mombasában született, gyermekkorát ebben a kelet-afrikai kikötővárosban töltötte, ami alapjaiban határozta meg művészetét: az afrikai kontinens vibráló energiája, a helyi textíliák merész mintái és a természet intenzív színei a mai napig visszaköszönnek a munkáiban. Angliában szerzett klasszikus képzőművészeti diplomát, ezzel a zsebében és egy vajdasági magyar lánnyal a kezében érkezett meg Budapestre 1993-ban, a rendszerváltás utáni Magyarországra. Budapesten gyökeret eresztett, családot alapított, felesége és üzlettársa, Ildikó segítségével pedig stúdiót nyitott. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-08-27-20.png" alt="Marcus" width="978" height="1336">
<figcaption>Kép: Marcus Goldson/marcusgoldson.co.uk</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">Bár szobrászként végzett – és elvétve ma is készít formabontó tárgyakat kartonból és újrahasznosított sörösdobozokból –, <strong>Magyarországon a papír és az akvarell felé fordult. Ez a technika egyszerre engedi meg a pillanat gyors megragadását, a finom részletek kidolgozását és a látványos távolságtartást a modern  képalkotó technológiáktól.</strong> Goldson folyamatosan vázlatokat készít a tömegközlekedésen vagy kávézókban. Festményein nincsenek tökéletes beállítások, a rendező elv a mindennapi élet adta spontaneitás: minden alakot valós emberek ihlettek, akiket a 112-es buszon, a Széchenyi fürdőben, a Népszínház utcában vagy a bulinegyedben látott. <strong>Művészete ötvözi a naiv bájjal átitatott stílust és a modern karikatúra elemeit, miközben kerüli a bántó gúnyt. Azzal késztet mosolygásra, hogy felismerjük a háttereket és az előttük pózoló karikatúrákat, akiket mégsem nevetünk ki, hiszen ezek a sokszor ízléstelenül öltöző, borostás, sörösdobozt szorongató alakok mi magunk vagyunk.</strong> Képein a magyar valóság teljes, ízes és humoros valójában tárul elénk. Témái között tehát mindenki számára ismert budapesti életképeket találunk, aminek előterében megelevenednek a klasszikus fővárosi figurák. A háttérben – indirekt értékmentő jelleggel – a városi látképből ismert épületeket, kocsmákat, fürdőket, kereszteződéseket rögzíti, és például az időközben múltidővé vált Körszállót is. A metrókocsiban utazók, a Károlyi-kertben kutyát sétáltató párok, a romkocsmák flaszterén sörözők vagy a gangokon cigarettázó nénik ugyanúgy művészetének önkéntelen áldozatai, mint a lángossütők előtt kígyózó sorokban álló, a gumimatracot cipelő, furán leégett, strandon szundító mi magunk. Megjelenéseivel rendszeresen találkozhatunk a hazai sajtóban, műveiből pedig könyv is jelent meg <a href="https://marcusgoldson.co.uk/art-inspired-products/">Budapest Safari</a> címmel, sőt, alkotásai ma már művészeti nyomatokként, selyemsálakon is viselhetőek. </p>
<h3 dir="ltr">Kiállítás hamarosan</h3>
<p dir="ltr">Marcus Goldson festményeiből most <a href="https://www.facebook.com/events/27740425058919344">kiállítás nyílik</a> a <a href="https://www.facebook.com/ferencvaroskalauz/" target="_blank" rel="noopener">Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény</a> kiállítótermében, ahol Budapestről készült akvarellfestményeiből láthatsz válogatást, kis Ferencváros fókusszal, ahol a művész több mint tíz évig élt. A megnyitón közös bejárás és beszélgetés során mesél majd az alkotói folyamatokról és a kiállított festményekről: hogyan születik meg egy kép, miként válik egy jelenet történetté, és milyen rejtett jelentések bontakoznak ki a részletekben. A kiállításon eredeti akvarellek és művészeti nyomatok is láthatók és megvásárolhatók.</p>
<p dir="ltr"><em>Időpont: 2026. augusztus 28, péntek - 18:00–20:00</em></p>
<p dir="ltr"><em>Helyszín: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, 1092 Ráday utca 18. A bejárat az Erkel utca 15. felől található!</em></p>
<p dir="ltr">A kiállítás augusztus 28. és szeptember 25. között látogatható, Marcus Goldson a Bakáts Feszt mindhárom napján személyesen is ott lesz. A <a href="https://www.facebook.com/bakatsfeszt/?locale=hu_HU">Bakáts Fesztről</a> pedig itt lehet többet megtudni.</p>
<p> </p>

Senki más nem lát minket olyan színesnek, mint Marcus Goldson: párducmintában piálunk, a seggünk is kilóg, olyan lazák vagyunk. És mind eredetiek és szerethetőek.


Messziről jött ember azt fest, amit akar, de ő Budapestet akarja immár 34 éve, és minket, akik benne lakunk

<p>Az 1989-es tapasztalatink szerint a formabontó augusztus 20-i tűzijáték ugyanúgy a rendszerváltás velejárója volt, mint a csak kevéssé titkosított anyagok nyilvánosságra hozatala. És az isaz is biztosra vehető, hogy a szervezői szándék ugyancsak most is a „múlt végképp eltörlésére” irányult. Csak hát 2026 sokban különbözik 1989-től: nem állomásoznak itt idegen katonák, nem terhel ideológiának hazudott államvallás. A szocializmus alatti aug. 20-ra ráerőltették, hogy „alkotmányunk ünnepe”, így a rendszerváltás ezzel kapcsolatos lső feladata István, a király ismételt szentté rehabilitása volt. Most azonban – mivel a rendszerváltás 2026-ban mást jelent, legfőképp: nem az egypártrendszer ellen kellett vitézkedni az urnáknál – úgy tűnt, hogy az idei Szent István-nap identitáskeresése elsősorban anyagi természetű. A tavalyinál sokkal olcsóbb, a pazarlást hírből sem ismerő takarékos ünneplését képzeltük még pár napja, amely a szerénység mellett a szegénységünkre is figyelmeztetni akart. [gallery ids=43cd18ac-deea-49ed-938a-5e838961b474,b74ab1d1-421f-4dd6-8628-60911a8f23bc,3fccafae-2c62-4062-8afd-64f710d1a4c3,8c3c2c00-4a51-4daa-85a2-5c9c9ea3a0b6,50640298-8337-4e03-98a6-1e4e23815ca9,6c755259-ca12-4508-bd04-1e693d3c7f72,4dc5edd4-ebac-47b6-a702-f20f75e1db3a,4ba8d81f-1b2d-44a0-a8f0-e5c01cd08f88,de65741f-c861-4d4b-8658-baf67b420091,e4e229bc-b6f6-4248-906e-9d46d49bf131,8659e2d8-5f5d-48f2-8fe1-9e16e7415978,8ccdd908-5d7f-4931-afb1-d87ded49e144,da9ce677-5f6a-4476-931e-1e9c09cb93d7,bfce251a-754a-4707-939b-ed53216e09fb,b2faeaef-eb54-484c-aaa5-821eecaf6f8f,5f08f6cb-01ee-4504-a085-2c8925ff592c,7e3d6ea0-1aad-422c-a79b-f7d4f8fc04cf,6303fe2d-4404-4425-aa8c-938c8aa53340,91bcaa0a-5d59-4f9c-9cb8-732490ebbf9a,f64cd957-a559-460a-a9dd-4cba56d22787,3bd8ab8f-f775-44ab-ac05-e2f5dfa69c83,41043dbf-d154-469a-9336-f1aca4394427,0c77a5db-1754-42e2-b712-bb46de3435c4,3e115acf-aab9-4aea-883e-cac30813ec2a,e514ecc6-0511-4682-b376-6ae6550862cc,1e3a8f43-f925-4a55-adf0-4e3b9358e44d,3bf41012-cc77-43c2-aebf-7eb08f39c39f,916fde54-246c-484a-a7ff-b56a92217137]</p>
<p>Nem akart. A programok kreatív-művészeti koncepciójáért felelő Centrum Production vizuális alkotóműhely mottója az volt, hogy az ünnep minden magyar emberé legyen. A programkínálat összeállításakor szempont volt, hogy megmaradjanak az értékes tradíciók, miközben modern és kortárs elemekkel újuljon meg a nemzeti ünnep, és reményteli végeredményt látva, egyedül az nem világos, hogy az elmúlt száz évben ez eddig miért nem jutott az eszébe senkinek?</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)</em></p>

Az idei augusztus 20. kapcsán kissé korainak tűnhet mindjárt új hagyományokat emlegetni, de minden jel arra mutat, hogy így történt.

Szemünk láttára születnek új hagyományok

<p>Minden korábbinál grandiózusabb tűzijátékra készülhetnek a Szent István-nap látogatói, a csaknem öt kilométer hosszú, úgynevezett látványtéren több mint 45 ezer fény- és pirotechnikai elem jelenik meg augusztus 20-án, a tűzijáték mellett idén is lesz drónshow és fényfestés is – közölték tavaly, közvetlenül augusztus 20, előtt.  A közlemény szerint az idei Szent István-napi tűzijátékot</p>
<blockquote>
<p>tűzmozsarak, kartácsok, rómaigyertyák, kométok, görögtűz, bombetták és szikraszökőkutak teszik látványossá,</p>
</blockquote>
<p>és drónshowt is ígértek, amelyek "a magyar történelem legmeghatározóbb jelképeit jelenítik meg". A népünnepély-jelleg fokozásának céljából a kormány gondoskodott arról is, hogy ne szaladjanak a magasba az italárak: a rendezvényen, a csapolt sör (0,4l) 380, a dobozos (0,5l) 430 forintba került. 1 deci bor pedig 260 forintba. A "Európa legnagyobb tűzijátékaként" is meghirdetett esemény több mint 3,7 milliárd forintos árával minden bizonnyal Európa legrdább tűzijátéka is volt, sőt ha a félórás műsoridőt tekintjük, talán a minden idők legdrágább show-ja címre is esélyes lenne, hiszen így minden egyes perce több mint 123 millió forintot kóstált. De a tavalyi tűzijáték attól is különlegesnek számított, hogy egy nyilvánvaló történelmi párhuzam - "az idegen érdekekeket képviselő" Orseolo Péter megidézésével -,  a 2026-os választási kampány elemének is lehetett tekinteni.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250820mm5030.jpg" alt="2025." width="4821" height="3214">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Az idei tűzijátékról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az évtized legolcsóbb ilyen jellegű látványossága lesz és csak tíz percig tart. A MTI tudósítása szerint az idei esti fényshow és a tűzijáték a Kossuth térről is jól látható lesz, és közvetlenül a show után a Parlament előtt "elindul a buli." </p>
<blockquote>
<p>A Kossuth tér Diszkótér néven válik hatalmas táncparketté, ahol a mai slágerek mellett a korábbi évtizedek örökzöldjei is hallhatók, így minden korosztály ráismerhet a kedvenceire </p>
</blockquote>
<p>– emelték ki a szervezők. </p>
<p>A távolabbi múltat felidézve azért érdemes az ötven évvel ezelőtti tűzijáték részleteibe is elmerülni, mert épp az 1976-os év volt az, amikor e látványosság egyértelműen valamiféle lakossági közérzetjavító célt szolgált, hiszen ez volt az első olyan év, amikor az illetékesek már jól tudták, hogy magyar gazdaság válsága tartós, és  jövőben elkerülhetetlenné válnak az áremelések és a különféle jóléti intézkedésekből is le kell faragni. A tűzijáték pedig tulajdonképpen ennek az elkendőzését szolgálta. Az idei tűzijáték szélesvásznú lett.  A látvány szépségének fokozása, a térbeli kiterjedés növelése érdekében az idén több kilövőállást helyezünk el a Dunán, így ugyanis jobban betöltjük, kihasználjuk a teret.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan134365chuckyeager-tumblr1979.jpg" alt="tűzijáték" width="2941" height="1960">
<figcaption>Kép: chuckyeager tumblr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A műsort reflektor színjáték vezeti be. A nyitókép színei: piros, fehér, zöld. Ezt színes virágkoszorúk és az eddig is nagy sikerű pálmakombinációk követik. Az alapszínekkel és a különböző tűzijátékformákkal 70 képvariációt alkalmazunk. A vízesésék a vízzuhatag-látványát keltve a Citadella-várfalról indulnak, „végigbukdácsolnak”, görgedeznek a Gellérthegy oldalán, majd végül a rakpart fölötti korlátnál vízfüggönyt alkotva a Dunába „csorognak" - ismerette a programot Mihályfi István, a Nitrokémia Ipartelepek tűzijáték-vezetője az Esti Hírlap 1976. augusztus 12-i számaban</p>

Ötven  éve pálmakombinációkkal és vízzuhataggal, tavaly kartácsokkal, bombettákkal, Orseolo Péterrel és több milliárd forint elköltésével tették emlékezetessé a tűzijátékot, amely idén 10 perces szellemidézéssé változott. 

A legnagyobb, a legkisebb és a szélesvásznú

<p dir="ltr">A III. kerületi Hunor utca fejlesztési terve az <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/egeszseges-utcak-tudaskozpont">Egészséges Utcák</a> program pályázaton közel másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 2026 januárjában, ezzel <a href="https://enbudapestem.hu/2026/02/24/hunor-utca-a-legegeszsegesebb-obudai-kozter-lesz-par-even-belul">elkezdődhetett a környék egyik legátfogóbb közterület-megújítása</a>, ahogy erről az Énbudapestem is tudósított. A projekt célja, hogy a lakók, az itt működő intézmények közösségei és a családok egyaránt biztonságosabb, zöldebb és élhetőbb környezetben tölthessék mindennapjaikat. <strong>Ugyanakkor a Hunor utca és környéke az egykori aquincumi katonaváros egyik legsűrűbben lakott területe volt, így mind a mai napig Budapest egyik kiemelkedő régészeti lelőhelye,</strong> a <a href="https://btm.hu/">Budapesti Történeti Múzeum</a> régészei az Egészséges Utcák projekt előkészítéséhez kapcsolódó feltárás során a Kr. u. II–III. századból származó házra bukkantak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/675424124817139big.jpg" alt="Hunor" width="582" height="388">
<figcaption>Kép: http://orokvaros.network.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A mintegy 70 négyzetméteres feltárt területen római kori épület falai kerültek elő. Az egyik helyiség terrazzo padlót rejtett, amelyen leomlott, fehér és vörös festésű freskótöredékeket találtak. Két nagyobb, átégett folt is előkerült, amelyek akár egykori kemencék maradványai is lehetnek. Ezek teljes feltárása további munkát igényel, de már most is értékes leletek kerültek elő a környezetükből: import, jó minőségű római kerámia, az Aquincumban állomásozó Legio II Adiutrix bélyeges téglájának darabja, mécses- és üvegtöredékek, kerámiák, egy bronz bulla töredéke, valamint állatcsontok. </p>
<p dir="ltr">Már 1930-ban végzett itt feltárásokat Nagy Lajos, az <a href="https://www.aquincum.hu/">Aquincumi Múzeum</a> régésze, aki római kori épületek, köztük egy <strong>ókeresztény temetőkápolna</strong>, a Cella trichora falait is megtalálta. Akkori összefoglalójában azt írta, hogy egyes falak a Hunor utca alatt is folytatódhatnak. Most, közel száz évvel később, lehetőség nyílt arra, hogy ezt a feltevést is megvizsgálják a szakemberek – és kiderült, hogy Nagynak igaza volt, hiszen a régészek olyan nyomokat is találtak, amelyek alapján további ókeresztény sírok jelenléte sem zárható ki, erről azonban csak további vizsgálatok után lehet majd biztosat mondani. Az biztos, hogy az <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/egeszseges-utcak-tudaskozpont">Egészséges Utcák projekt</a> keretein belül ennek a területnek az állagmegőrző örökségvédelmi és edukációs célú megújítása is megvalósul, összefüggő, árnyékot adó zöld felülettel, a levegő minőségét javító növényekkel, újonnan létesített ivókúttal, kényelmes és időjárásálló padokkal, kültéri tornaeszközökkel és felújított közvilágítással. </p>
<p dir="ltr">A régészeti feltárás lezárulta után az eredetileg tervezettnél tovább tart a helyreállítás, a munkálatok nem fejeződnek be az iskolakezdésig.</p>

Nem lepődhettek meg nagyon a régészek, amikor a Hunor utca alatt római kori épület maradványaira, freskótöredékekre, kerámiákra, bélyeges téglára bukkantak.


2000 évet vártak az Egészséges Utcák projektre a római leletek

<p><strong>„E</strong>lkészült a gipszmakett és megvan a helyszín is, jelentette be Tóth József, a XIII. kerület polgármestere" – <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/09/megvan-hol-allitananak-szobrot-fenyo-miklosnak" target="_blank" rel="noopener">számoltunk be június 8-án </a>a tervezett egész alakos  Fenyő Miklós szobor felállításának első lépéséról.  A XIII. kerületi önkormányzat  döntése szerint a szobrot a Szent István park 26. szám előtt emelték volna. A pályázatra érkezett tervek közül a szakmai zsűri Orbán Előd szobrászművész alkotását javasolta megvalósításra.</p>
<p>A rajongók öröme azonban csak addig tartott, míg meg nem látták az bemutatott gipzsmakettet. Orbán Előd tervezett műve olyan elemi felháborást váltott ki, amely az önkormányzatot arra késztett, hogy ne egyelőre visszavonulót fújjon.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/71793011215548775728779236831427256746477890n.jpg" alt="fenyő" width="1365" height="2048">
<figcaption>Kép: Tóth József Facebook oldala/ Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Különösen azok után, hogy civilek kezdeményezésére a<a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/25/a-szakmai-tanacs-is-ellenzi-a-fenyo-miklost-abrazolo-szobor-felallitasat" target="_blank" rel="noopener"> Köztéri Művészeti Szakmai Tanács is megvizsgálta a tervezett Fenyő-szobrot  </a>és lesújó véleményt mondott nemcsak a tervezett szoborról, hanem általában a magyarországi szoborállítási gyakorlatról is. Nem sokkal később a XIII. kerületi önkormányzat bejelentette, hogy a szobor megvalósításáról szóló előterjesztés lekerül a közgyűlés aznapi napirendjéről.</p>
<div>
<p>A tanács a rendelkezésre álló információk alapján ellenezte a szobor felállítását és átláthatóbb, szakmailag megalapozottabb folyamatot indítványozott. Mint írták, „a hagyományos figurális szobrászati alkotás, még inkább a zsánerszobor túlhasználtsága és a kortársitól eltérő esztétikai karaktere miatt devalválhatja az emlékállítás gesztusát és méltatlanná válhat ahhoz a személyhez, az általa képviselt értékekhez, akire emlékezni szeretnénk”. A tanács megjegyzi, hogy a családi, baráti és rajongói kezdeményezések, a közvetlen gyászolók bevonása gátolhatja a független, közösségi és szakmai döntéshozatalt" – írták és a kezdeményezés újragondolását javasolták: társadalmi egyeztetést, valamint egy kevésbé sematikus művészeti forma és egy a tervezettnél méltóbb helyszín kiválasztását. Az önkormányzat nem sokkal később, 2026 június 25-én <a href="https://www.facebook.com/budapest13kerulet/posts/pfbid02EK2mqn5hAuaqA2NLvTzkurfAR2dotfcudED1ZFPnPfKiDstmKWgoAovL1uYeV2oWl?__cft__[0]=AZa2gwdhkSvPzaomynUxAIgbSLtiAf2kFqOaIStM-M1tYlc0rZNmAIUuF7r3G2T-phQYsy1ZYh2xOJP3XJVex22mGzEqyTbij1Ai1RgWNI6pga6IZcUsUPqLtHEa4L6vfZpuLU0Hn8TNkqiCqlrRhG7JIrFqlknfYPeGckpdCDQEKA&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">közleményt adott ki azzal a megállapítással, </a>hogy az „elmúlt időszakban a nyilvánosságban kialakult vita, a különböző szakmai álláspontok megismerése a folyamat újragondolását teszi szükségessé”.</p>
<p>Amúgy a terv nyilvánosságra kerülése után alig 24 óra alatt több mint 200-an írták alá szoborállítást ellenző petíciót, és fejezték ki tiltakozásukat esztétitikai kifogások mellett, az önkormányzat eljárása miatt.  </p>
<p>Ezek után kevesen gondolták volna, hogy még az iidén nyáron felavatnak egy Fenyő Miklós-emlékhelyet, mégis ez történt – csak nem Újlipótvárosban, hanem Zamárdiban: a város és a Strand Fesztivál együttműködésében. De szó sincs egész alakos szoborról! A mű valójában pepita szemüveget formázó köztéri pad, amely egyszerre jelképes és praktikus  állandó köztéri alkotásként valósult meg a Margó Ede sétányon, a Zöldfa utcánál.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/strandsoi2.jpg" alt="Fenyő" width="1280" height="853">
<figcaption>Kép: Strand Fesztivál Official/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Az MTI tuósítása  szerint Lobenwein Norbert, a Strand Fesztivál alapítója és a pad ötletgazdája azt mondta: fesztiválszervezőként másfél évtizede vannak jelen Zamárdi életében, és a szórakoztatás mellett érzelmi pluszt is kívánnak adni a közönségnek.</p>
<p>A fesztivál ideje alatt több elhunyt művésznek állítanak emléket úgy, hogy utcát neveznek el róluk, ebbe a sorba illik az is, hogy egy Fenyő Miklós világát megidéző emlékpaddal gazdagodik Zamárdi.</p>
<p>Csákovics Gyula, Zamárdi  független polgármestere úgy fogalmazott: jó érzéssel tölti el, hogy Fenyő Miklós szerette a Balatont és Zamárdit, ennek a kötődésnek állít emléket a pad. Radnai Péter újságíró kiemelte, hogy Fenyő Miklós az általa teremtett színes világgal sok mindent adott "egy szürke ország" lakosságának. A rendezvényen részt vett az idén januárban elhunyt Fenyő Miklós két gyermeke, Diána és Dávid, valamint korábbi élettársa, Balogh Erika is.</p>
<p>Fenyő Miklós lánya az avatás előtt meghatónak és megtisztelőnek nevezte az emlékpadot, amely szerinte méltó édesapja életművéhez, majd örömét fejezte ki a helyszín miatt is, hiszen sok időt töltött Zamárdiban együtt családjuk.</p>
<p>A Strand Fesztivál szervezői az emlékpad avatását követően közleményben jelezték, hogy a Balaton-parti sétány a fesztivál idejére Fenyő Miklós nevét veszi fel.</p>
<p> </p>
</div>

A Fenyő Miklós emlékpad egyszerű, praktikus, jelképes.  Különben is, a rock and rollnak semmi köze a pátoszhoz.


Fenyő Miklós emléke lement a Balatonra

<p dir="ltr">Sokan mennek fesztiválra a hangulatért, régi barátokért, másoknak viszont mindig kell pár kapaszkodó, események, fellépők formájában, amik egy kincses térképhez hasonlóan rajzolják meg egy nap vonulási útvonalát. <strong>A szép sorban felfűzött koncertek előtt vagy magában a tömegben lehet találkozni és együtt bólogatni barátokkal is. Ez egyfajta fesztiválélmény, amit szembe lehet állítani egy másik működő modellel, ami ennek az antitézise: a találomra lődörgés szabadsága.</strong> Kérdés persze, hogy valaki, aki idáig mindig programfüzetet tűzött a szíve fölé, annak mennyire szabadság az, ha nem tudja, hogy melyik sarkon mi fog történni, és kivel fog találkozni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260812ga5476.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Kérdés az is, hogy <strong>működnek-e még a régi, csak a Szigetre jellemző élmények</strong>: az A-ból B-be vonulás közben felfedezett ismeretlen zenekarokkal, a váratlanul felbukkanó régi ismerősökkel, és valóban érdemes-e még mindig kimenni kora délután, történik-e ott bármi az esti koncertek előtt. Spoiler: minden működik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260813mm6060.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A tömeget is el lehet kerülni, ha korábban megyünk ki – a biztonsági ellenőrzésnél abba a sorba állj, ahol a legkevesebb csomagos ember van – és programok már akkor is vannak. <strong>Például, aki a zenét szereti, annak egy kora délutáni zenekari beállás is élmény lehet. </strong>Így kicsit lehet csalni azzal, hogy belenézünk valamibe, ami csak később kezdődik, akkor, amikor pont a fesztivál másik oldalán várunk valakire feleslegesen. A beállás alatt megkapjuk a zanzásított esti koncertet, kicsit a kulisszák mögé is lehet így nézni. Még viccesebb a sztori, ha később mégis elsétálunk a már éles koncert mellett, és kiderül, hogy a beállás zeneileg érdekesebb volt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260813mm6061.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A Nagyszínpadon is már viszonylag hamar megjelennek az első fellépők, és hiba lenne azt gondolni, hogy a korai időpont miatt nem adnak bele mindent. Egy ilyen zenekarnak, fellépőnek <a href="https://enbudapestem.hu/2026/08/09/a-helyszinen-mar-ne-kiabaljon-senki-egymassal">ez hatalmas lehetőség</a>, új rajongókat és tapasztalatot gyűjthet egy óriási fesztiválon, a hangulat pedig pazar, szellős tömegben lehet táncolni, tülekedés nélkül. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260812ga5531.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Annak az ellenőrzése is vicces kihívás, hogy vajon kommunikáció nélkül mennyire futsz össze véletlenül a barátaiddal. Hiszen az eddigi véletleneket nagy eséllyel az azonos érdeklődés vagy ízlés támogatták – vagyis: ugyanazért futtok össze egy koncerten, amiért barátok vagytok. Megtörténik: a több tízezer ember közötti lődörgés közben is lesznek ismerősök, és tényleg váratlanul. Talán mert jókor vagy jó helyen ahhoz, hogy pont egyszerre legyetek tanácstalanok, hogy hova menjetek legközelebb vagy egyszerre szomjaztok meg. Sok pult  és kút van a Szigeten, és mindegyikhez gravitálnak az emberek, pláne a nappali forróságban.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260813ga5675.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr"><strong>A céltalan bolyongás egyik legnagyobb előnye, hogy konkrét terv üldözése híján megúszhatatlan, hogy valami újba botoljon a fesztiválozó, és szerencsére nem nagyon van olyan szeglete a Szigetnek, ahol ne történne semmi. </strong>Tánctanítás, zenére mozgás workshop formátumban szinte 10 méterenként van, egy időben, különböző helyszíneken, legyen az fém konténerből, használaton kívüli buszból vagy fa rekeszekből építve. A legszebb fa játszótereket megidéző vurstliban célbadobással lehet egereket kergetni, a színes légvárakban elfeküdni, egyébként meg bármerre is tekergünk, biztos, hogy szembejön egy steampunk biciklis utcazenész vagy a tüköremberek csillogó csoportja.[gallery ids=f6ad19e0-6c1b-4117-b065-d7aa585537ac,b0457d4e-4078-401a-afd5-1547981053b4,20d1fd83-6799-46ae-80f6-3f4a78217928,c6bcfb16-2744-406c-b057-72b3ef501821,89e72381-d715-4126-9731-55af05b21637,c7afb500-371f-49a0-adc0-af1d105ff11c,20f67d08-ff66-4fbc-8085-27b495803b84,eaf0c90e-4e34-483d-b836-355103d7a5f4,d04487a5-05ca-4b52-8b92-09941b34e09d,4294e18e-b349-428c-9119-51932682d933,98fd8862-4c41-459b-a8f0-d533d32cfa19,ac7110a5-fc15-42c5-a8a7-e701227230a8,b17437fe-cf4d-4cc5-bca3-2691fdcf44d1,c2c318de-41ce-4718-8961-3eb38cc0f777,c1ec97fc-a40b-420c-bcb3-c01c65b163f8,7cca1915-9a76-4098-bca8-a833608145de,9294cb9b-31cd-4143-bcd8-0601d52ce80d,f34c1272-38ed-45f1-a21e-049a4b41c1d3,18e1b9ad-1564-4bc0-a3be-e230e6260c76,b9616b8e-1f2b-42e2-af99-35088ba77fa7]</p>
<p dir="ltr">Ezek mindegyike van tehát, megtörténik, ami megtörténhet délután 3-4 körül is, a komfortfokozatnak egy új szintje lehet, ha tervek, térképek, célok nélkül vágunk neki a fesztiválnak a K-híd után. </p>
<p dir="ltr"><em>(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)</em></p>
<p> </p>

A nagy gonddal összeállított programtábla követése helyett céltalan cirkálásba kezdtünk  a fesztiválon, hogy ellenőrizzük, működnek-e még a régi dinamikák a vonulással, a véletlen találkozásokkal és zenei rácsodálkozásokkal.


Vakrepülés a Szigeten

<p>Budapest és környéke is remek túrázási lehetőségekkel szolgál, nemrég jártunk a<a href="https://enbudapestem.hu/2026/07/23/rejtett-dolomit-sapkak-tura-a-budaorsi-koparokon" target="_blank" rel="noopener"> budaörsi kopárokon</a>, de kerestünk fel <a href="https://enbudapestem.hu/2020/11/18/ez-is-budapest-5-kilato-ha-uj-tavlatokat-es-meseszep-panoramat-keresel" target="_blank" rel="noopener">budapesti kilátókat, </a> <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/13/a-tundek-varazslatos-erdeje-budapest-hataraban-az-also-jegenye-volgyben-kirandultunk" target="_blank" rel="noopener">mesés erdőket</a> és <a href="https://enbudapestem.hu/2021/11/08/az-osz-utolso-szinpompas-pillanatai-a-budai-apathy-sziklanal" target="_blank" rel="noopener">izgalmas sziklákat</a> is. </p>
<p>A nagyobb lélegzetvételű Piros túra körülbelül 250 km-es útvonala könnyen tagolható, a legmesszebbi pontja is csak egy órára van kocsival a fővárostól.  A tömegközlekedés is kifejezetten jó, a pecsételő helyek pedig direkt közel vannak a vasútállomásokhoz. Kezdő túrázóknak jó ráhangolódás lehet a nehezebb jelvényszerző túrákra a könnyű terep és a hivatalos digitális térképek miatt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/piros-taora-cikk-bioratakacp.jpg" alt="Ráckevei" width="800" height="533">
<figcaption>Kép: Csanádi Márton/turistamagazin</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Az igazolófüzetben jelölt legrövidebb útvonala Ráckeve és Dömsöd között húzódik, mindössze 11 kilométer. (A H6-os hévvel átszállás nélkül ide lehet jutni a fővárosból, jó első túra lehet a Piroson.) Ráckeve Duna-parti kis utcái, és lejáró közei mellett 1920-as években épült parasztházak állnak, köztük végighaladva rátalálunk a Savoyai kastélyra. A kastélyt a XVIII. században az osztrák barokk egyik legnagyobb mestere Johann Lukas Von Hildebrandt tervei alapján építették. Továbbhaladva betérhetünk az Árpád Múzeumba, vagy megnézhetjük Magyarország egyetlen ma is működő hajómalmát.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rackevei-hajamalom.jpg" alt="Ráckevei" width="800" height="500">
<figcaption>Kép: danubetourism.eu</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A rózsákkal teleültetett Duna-part és a kertváros után leérünk a nyaraló sor alá. Itt közvetlenül a Duna mellett visz a piros jelzés egészen Dömsödig. Inkább nyáron érdemes errefelé sétálni a stégek, fagyizók és a rengeteg meggyfa miatt. Dömsödön a bélyegzőhely maga is látványosság, az 1823-ban épült parasztház ma Petőfi Múzeumként működik. Petőfi szülei 1846-47 között éltek Dömsödön, az ő házuk ma is lakóházként működik, a mellette lévő múzeumot Petőfi Kukucskánétól bérelte azért, hogy nyugodtan dolgozhasson. A ház faszerkezete, falai és ablakai is eredetiek, a pincéjében régi mezőgazdasági eszközök gyűjteménye található.</p>
<p>A második legrövidebb, szintén könnyen bejárható útvonal 13 kilométer hosszú, a Gödöllői Királyi Kastélyt köti össze az Isaszegi Horgásztóval. A gödöllői kastélyt a XVIII. század egyik legjelentősebb főura I. Grassalkovich Antal építtette, a XIX. század második felében pedig Ferenc József és Sisi rezidenciájául szolgált. Itt található Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza, és a Piros Túra pecsételő állomása is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/godolloi-kiralyi-kastely.jpg" alt="A" width="2048" height="1371">
<figcaption>Kép: libra.hu/libra.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Innen először a Repülőtéri út mellett haladva érhetünk el az erdőhöz. Ahogy azt az út neve is elárulja, itt egészen közelről láthatjuk a gödöllői repteret. A hosszú erdős rész után, szántóföldek és tanyák mellett sétálhatunk, majd a már Isaszeghez tartozó erdei utcákon. A lebetonozott utcákra kiérve már csak pár száz méter a horgásztó, ami az Isaszegi Tőzeges része. A tó gátján átkelve bejutunk Isaszeg városába. Bent a városban több helyen is láthatunk az isaszegi csatára emlékeztető táblákat, ha továbbhaladunk a piros jelzésen, a katonasírokat is megtalálhatjuk. Kis extra gyaloglással a XV. századi öregtemplomot is megnézhetjük. A hazaút előtti pihenést a templomtéren lévő kis park és a fagyizók szolgálják.</p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p> </p>

A Magas-Börzsöny határától a Kiskunsági nemzeti parkig egészen változatos tájakat járhatunk be a legrövidebb piros túrán. Olyan nevezetességek mellett, mint a Gödöllői királyi kastély vagy a Vácrátóti Arborétum Pest Megye eldugottabb részeit is megismerhetjük. 

Hajómalomtól a kastélyig – A Pest Megyei Piros túra

<p>Azért ebben ne legyünk annyira biztosak, hiszen alig egy héttel korbban, augusztus 1-jén elindult az első pesti lóvasút is, a Kálvin tér és Újpest – amely a mai formában is működő budapesti közösségi közlekedés első jelentős epizódja volt, sőt még az is igaz állítás, hogy a járat, a hármas metró közvetlen elődjének tekinthető.Legalább annyira, mint az, hogy a ló is állat.</p>
<p>De ne gondoljuk, hogy az állatkert ehhez a fontos és fajsúlyos „infrastrukturális tényezőhöz” képest</p>
<blockquote>
<p>csak látványosságnak, érdekességnek, különlegességnek számított. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.</p>
</blockquote>
<p>Ráadásul az állatkert nélkül soha nem alakult volna ki az jellegzetes miliő, amely a Városliget fejlődésének volt a záloga, és minden bizonnyal a hazai állatorvostudomány és biológia sem fejlődhetett volna oly szélsebesen a századfordulón, ha a medikusoknak legfeljebb ó  Dürer Rinocéroszát mutogathatták volna mint Európában nem honos állatot.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/duirersrhinoceros1515.jpg" alt="Dürer" width="1280" height="1014">
<figcaption>Kép: Wikipedia/Albrecht Dürer (1515)</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Persze a feljegyzések szerint nemcsak a kortársak láthattak a fővárosban egzotikus állatokat, de már a középkorban élők – ha éppen jókor voltak jó hleyen.</p>
<blockquote>
<p> III. Béla annyi tevét hozott haza aktuális keresztesháborúból, hogy még Barbarossa Frigyes császárnak is küldött belőlük néhányat</p>
</blockquote>
<p>Mátyás király pedig külön kis játszóteret alakíttatott ki annak a két oroszlánnak, amelyek Itáliából érkezett ajándékok voltak. Ha elfogadjuk, hogy Mátyásnak volt egy rakás papagája is, akkor egészen buztos, hogy néhány majom hiányozhatott a királyi udvarból. A következő néhány évszázadban a magyar nép egyszerű fiai a vándorcirkuszosok és egy egyéb széltolók révén ismerkedhettek meg bizonyos egzotikus állatokkal, ha csak nem olyan előadóművészek csalásáról, amilyen a Huckleberry Finnben a „király” és „herceg” attrakciója, melynek során a meztelenre vetkőzött, festékkel pingált „király” alakítja az „állatot”, de ebbe katigoriába illik</p>
<blockquote>
<p>Elvis Presley későbbi menedzserének Parker ezredesnek a fiatalkori trükkje, amikor vándorcirkuszosként verebeket festett sárgára és kanáriként árusította a szerencsétlen madarakat.</p>
</blockquote>
<p>De Amerika említésének a budapesti állatkert alapítása okán is van létjogosultsága Noha már a reformkorban is megfogalmazódott a hazai állatkert igénye, az úgy első, valóban komolyan vehető lobbistája az a Xántus János volt, aki a szabadharc bukása után, mindenféle börtönbüntetések elől emigrált, majd kötött ki az 1850-évek elején a Amerikában, és alig tíz éves kint tartózkodása idején mindig ott volt, ahol éppen a legizgalmasabb dolgok történtek. Jogi diplomája ellenére inkább szakmérnöki munkát végzett, de térképeszeti munkát is végzett, illetve gyűjtőmunkát  az „amerikai nemzeti múzeumnak”, a washingtoni Smithonian-nek. De közben a Magyar Nemzeti Múzeumnak is nagy tételekben küldte haza a kinti holmikat, legyen szó indián népművészeti tárgyről vagy egy kipreperált skorpióról. Ennek köszönhetően 1859-ben, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.</p>
<p>Xántus romló egészségi állapota miatt tért csak haza, nemcsak magáévá tette az állatkerti eszmét, de rögtön az élharcosává is vált. Az államii állatkert létrehozásának ideáját a pozitív hollandiai és belgiumi tapasztalataira alapozta. A pesti állatkertet működtető társulat 1862. március 12-én alakult meg, Xántus lett a tiszteletbeli elnöke, az 1866. augusztus 9-én megnyílt állatkertnek pedig az első igazgatója. De csak egy feltétellel vállalta:</p>
<p>„...szerencsétlenségemre pár év óta hazánk nyilvános személyiségei közé tartozom. Minden el nem fogult ember tudhatja, hogy a világon sehol sincsen – hasonló nagyságu területen – annyi irigység összehalmozva, mint hazánkban, sehol nincsen annyi gyanusitás, ócsárlás és rágalmazás. Az állatkert eszméjét én hoztam életbe, mint tudjuk én indítványoztam a társulat megalapítását, s én elnököltem az alakitó gyülésen. Ha tehát most az igazgatói állást elfogadnám, melylyel fizetés és anyagi érdek van összekötve, igen természetesen nagyon sokan azt hinnék és képzelnék, hogy az állatkertet magam számára és anyagi érdekből inditványoztam. (...) Ezen indokbol hálásan megköszönve a választmány bennem helyzetet bizalmát; azt kénytelen vagyok el nem fogadni; de bármit tehetek a társulat érdekében, fizetés nélkül és ingyen megtenni mindenkor kedves kötelességemnek fogom tartani"  <a href="https://orient-projekt.hu/blog/a-gyujtes-rabszolgaja-2-resz" target="_blank" rel="noopener">idézi blogjában</a> Xántus levelét Dr. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/xantus.png" alt="Xántus" width="1629" height="994">
<figcaption>Kép: Barabás Miklós/Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A 160 évvel ezelőtti megnyitó azonban nemcsak az írástudókat hozta lázba, országos üggyé vált. Olyannyira hogy például</p>
<blockquote>
<p>egy parasztasszony azzal küldött két gyöngytyúktojást Xántusnak, hogy keltesse azokat ki, a csibékkel pedig gyarapítsa a gyűjteményt.</p>
</blockquote>
<p>„A napi sajtó kezelői átlátva az ügy fontosságát, nemcsak szívesen tért nyitottak lapjaikban az állatkertek ismertetését tárgyaló czikkeknek, hanem maguk részéről is melegen ajánlották a közönség pártolásába a keletkező intézetet. Ez nem maradt hatás nélkül. Az olvasók kezdték átlátni, hogy az ily kert nemcsak pusztán mulatóhely, hanem oly intézmény, mely egykoron nemzetgazdászati tekintetben is az egész országra nézve hasznossá válhatik. Mások buzgón gyűjtötték a részvényaláírásokat, szorgalmazták az engedély kiadatását. Pest városa nagylelküleg egy a városligetben fekvő terjedelmes telket minden terhes bérfizetés nélkül 30 évre átengedett. Ily módon a szerveződni kezdő társulat 1865. folytán oly helyzetbe jött, hogy augusztus 22-én a nemzeti muzeum kis termében megtarthatta alakuló közgyűlését. Ekkor már mintegy 60,000 forintot képviselő tőke alá volt írva s a megalakult társulat, látva az emelkedő részvétet, minden nehézséget elhárítottnak hitt, bizton remélve, hogy a még megkívántató összeg rövid időn aláiratik” – írta az ügyről a Vasárnapi Ujság, de legrészletesebbe ebből a lapból értesülhetett a közönség azzal kapcsolatban is, hogy mi minden látható majd az új állatkert, a magát csak L.-ként nevező szerző, röviddel az ünnepélyes megnyitó előtt tekithette meg az állatkertet. E cikk azért felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, mert aktuálisan és valóban a látottak alapján készült, s nem évtizedekkel később, levéltári iratok, rosszul emlékező kortársak beszámolóinak felhasználásával.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aillatk2.png" alt="Állatkerti" width="856" height="601">
<figcaption>Kép: Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A kert keleti oldalán, a telek közepe táján, a Pávasziget felől van a bemenet, innen balra fordulva, kis erdő szélén levő az orvmadár kalit mellett haladunk el (...) két öl mélységű erős vasrácsozatból készült és öt külön rekeszre oszlik, ezek közül a középső három öl széles és öt öl magas kúp alakú a keselyűk számára van szánva s ebben meglehetősen tág röptért nyernek eme hatalmas szárnyakkal bíró ragadozó madaraink, melyek közül ép a legszebbek, úgymint a fakó keselyű (Gänsegeier) és a barna keselyű (Vultur cinereus, Mönchsgeier) kitűnően szép példányokban vannak kertünkben képviselve. A más négy rekesz a középső mellett jobbról és balról három három öl hosszúságú szárnykalitokat képeznek (...) </p>
<blockquote>
<p>A majomház a kert egyik legköltségesebb épülete, de meg is érdemli a rá fordított költséget.</p>
</blockquote>
<p>Ez egy hosszúdad négyszöget képez homlokzatával keletnek fekvve. Hossza tizenegy és fél öl, mélysége öt öl és négy láb. Közepén négy öl átmérőjű, félkör alaku, vas rácsozatu kalit áll, melynek közepére sok águ tölgyfa van beásva, melyen a majmok kényük, kedvük szerint ugrálhatnak; az épület két szárnya elül szintén vasrácsozattal van ellátva s több rekeszre osztva, ezekbe azon nagyobb majmok helyeztetnek el, amelyek kevésbbé kedvelve a társaséletet, kisebb, pajkos rokonaikkal egy födél alatt, vagyis helyesebben ugyanazon rekeszben nehezen élnének békében, sőt azokra nézve könnyen veszélyessé válhatnának. </p>
<p>E helyiségek mind igen alkalmasak nyári mulatóul, de az örök kék ég és meleg égaljhoz szokott majmok ezzel nem érhetik be. Gondoskodni kellett tehát jó meleg téli palotáról is a kényes ficzkók számára s ez okból a majomház, hosszában két részre osztatott akként, hogy az épen leírt előrész a nyaralót, a dél-nyugatnak fekvő hátulsó rész pedig a téli lakást képezze. Ez utóbbi is akként van berendezve, hogy a legfinnyásabb majom-úrfi és kisasszony is meg lehet azzal elégedve. Nemcsak tágas rekeszek vannak ebben, hanem a hátulsó fal mellett virágállványok lesznek, mi a mellett, hogy a helyiség díszítésére szolgál, egészségi szempontból is szükséges, mivel a majmok a mi égaljunk alatt mellbetegségben szoktak elpusztulni, ez ellenében pedig a növények kigőzölgése hatalmas óvszer.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepanfwerencz-zoltain-zeinoi84141.jpg" alt="budapesti" width="2560" height="1718">
<figcaption>Az utódoktól már produkciót is vártak (1941.); Kép: Ferencz Zoltán Zénó/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Innen, a tó hosszában levő sétányon menve jutunk a bagolyvárhoz. A sétány egyes fáira lesznek aggatva a már megrendelt kajdácsok (papagályok) kalitjai. A bagolyvár egyszersmind magában foglalja több más állat rekeszét. (...) Földszinén a borzok, farkasok és rókák számára vannak rekeszek készítve, míg az emeleten a baglyok vannak elhelyezve, még pedig oly ügyesen, hogy a rekeszeikben levő éji madarak akként tűnnek szemünkbe, mintha a várrom időrongált ablakaiba csak amúgy jókedvükből repültek volna. (...) Haladjunk tovább a kert északi része felé, a vasút mentében. Amott egy terebélyes fákkal benőtt liget előtt megpillantjuk a teveházat, mielőtt azonban oda mennénk, állapodjunk meg az utunk mellett levő mókus kalitnál. Valóban genialis gondolat, egy három öl magas, szép lombos fát dróthálóval beborítani s eme nagy kalitba helyezni az élénk, örök mozgásban levő mókusokat, melyek itt kényük, kedvük szerint ugrálhatva, úgy érezhetik magukat, mint künn a szabadban, sőt maga a szemlélő is e képet maga előtt látva, képzeletben künn az erdőben átbűvöltnek véli magát. E kalit közelében lesz a marmoták ketrecre. De tekintsük meg már a teve-házat. Ez gúlaalakra egyiptomi stylben vörös téglából készült épület, nagy kiterjedésű udvarral körülvéve, hol a tevék mozgásra elegendő térrel bírnak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-08-12-15.png" alt="Állatkerti" width="871" height="627">
<figcaption>Kép: Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Később a palámákatis ez épületbe fogják elhelyezni. A fák sűrűjében ott áll a szarvasól.Ez egy hat szögletet képező fa akol, melynek deszkából készült középfalai az építmény közepéről sugárosan nyúlnak kifelé és ilyformán hat pár szarvasnak elkülönített tartózkodási helyet szolgáltatnak. Igen jól illik az egészhez a csúcsosan végződő csinos szalma-födél. Az egészet erős farácsozattal elkerített s minden faj számára elkülönített téves udvar veszi körül. A szarvas-ólon túl lesz az emu (kazuár) udvara. Azon túl a kert keleti oldala felé van tervezve a tehén-istálló, hol fris tej és savó is fog árulatni, ez azonban csak jövő évben lesz fölépitve. E helyről visszatérve, a kijárat felé a kert keleti részén először is a juh és kecskeólhoz érünk. (...) </p>
<blockquote>
<p>Nem messze az akoltól, szép ákácz-ültetmény végénél gyeptér terül el. Ez egyelőre két részre van beosztva, egyik az amerikai vad pulykák, másik a túzokok számára, mely utóbbiakból már is szép példányokat bir a társulat. </p>
</blockquote>
<p>A gyeptér határos egy széles árokkal, melyen a fölösleg víz eresztetik le. Ez sem maradt használatlanul. Beültették széleit náddal, kákával, vizi-liliom és vizi-violával, melynek árnyában igen jól fogja magát érezni az a sokféle kisebb gázló madár, melyek itt lesznek elhelyezve. Az árkon levő hídon áthaladva, balról ott áll a gőzgép épülete, melynek segélyével földalatti csöveken hajtatik a víz a tóba. Jobbról a vidra-rekesz áll, egy két öl átmérőjű vízmedencze, közepén kis szigetkével s beborítva egy ölnyi magas erős vashálózattal. Néhány ölnyi távolságra ettől, a fiatal medvék barlangjához érünk. A társulat jelenleg nem rendelkezvén oly nagy tőke fölött, hogy nagyobb medvevár építésére 8 -10 ezer forintot költhessen, e mellett elvül tűzve ki azt, hogy kölcsön fölvételéhez nem folyamodik, nem tehetett mást, mint hogy egyelőre csakis kisebb, illetőleg fiatal medvék számára készíttetett helyiséget. (...)  Ezek a jelenleg meglevő épületek. Mindenesetre be kell vallani, hogy a társulat aránylag kis tőke fölött rendelkezve, annyit tett, amennyit csak tehetett, s oly kertet nyit meg már a jövő hó folytán, melynek virágzása és gyarapulása felől előre is meg lehetünk győződve".</p>

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a pesti állatkert, azaz nemcsak Budapest egyesítése, hanem még a kiegyezés előtt. Abban az évtizedben nem is lehet ennél nagyobb fővárosi szenzációt találni.

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

<p>Nem indult könnyen az idei fesztivál szervezése. Karácsony Gergely 2025. október 13-án bejelentette, hogy levelet kapott a Sziget Zrt. vezérigazgatójától, amelyben arról tájékoztatta, hogy a főváros és a Sziget közötti megállapodás felmondását kénytelen kezdeményezni. Mivel a fesztivált szervező cég ötéves területfoglalási szerződése csak 2026 után járt volna le, Karácsony azt valószínűsítette, hogy a lépés mögött üzleti megfontolás állhat.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm3513-m.jpg" alt="Sziget," width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A Sziget 2024-ben 3,8 milliárdos veszteséget csinált, és mint kiderült, 2025-ben is 2,8 milliárd forint veszteséggel zárt. A döntés azért volt mégis némileg meglepő, mert a 2025-ös fesztivált követően azt kommunikálták, hogy</p>
<blockquote>
<p>az utóbbi évek folyamatos esése után végre növekedésnek indult az összlétszám, két nap közel álltak a teltházhoz is.</p>
</blockquote>
<p>A magyar menedzsment ugyanakkor felvetette a tulajnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, hátha vele folytatódhat a rendezvény. A közleményükben azt írták, ők őszintén bíznak abba, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttér megerősíthetné a Sziget klasszikus értékeit és szellemiségét, és akár az eddigieknél is sikeresebb lehetne.</p>
<p>Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/13/meg-oktoberben-eldolhet-a-sziget-sorsa">ebben a cikkünkben</a> részletesebben is összefoglaltuk, Gerendai és három társa (Takács Gábor, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert) még 2017 elején 15,2 milliárdért adhatták el a Sziget Zrt. 70 százalékát egy Providence nevű amerikai befektetési alapnak, a maradék 30 százalékot pedig 2022 végén értékesítették 2,8-3 milliárd forintért.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230810mm0704.jpg" alt="2023," width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A bejelentésében a főpolgármester arról is írt, hogy bízik abban, hogy „a felmondás nem egy korszak végét, hanem egy új kezdet reményét jelenti”. A Sziget ugyanis érték, „bizonyítéka annak, hogy Budapest szabad, nyitott és sokszínű város”, ezért aztán a fővárosnak a lehetőségeihez mérten ki kell állnia annak jövőjéért.</p>
<p>Ahhoz viszont, hogy a Sziget megmaradhasson, az is kellett, hogy a fővárosi Tulajdonosi Bizottság megszüntesse a Sziget korábbi közterület-használati hatósági szerződését, hogy</p>
<blockquote>
<p>egy új, kedvezményesebb, hosszabb távú szerződést kössenek, ami garanciát jelentene a leendő új tulajnak, hogy érdemes a fesztiválba fektetni.</p>
</blockquote>
<p>A politikusok <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/29/a-kepviselok-nagyon-akartak-a-szigetet-aztan-valahogy-megsem-mentettek-meg">töketlensége</a> miatt a Sziget ügye aztán a 2025 októberi közgyűlésre is bekerült, az ottani, körülbelül két és fél órás vita aztán az év egyik mélypontja lett. A közgyűlés előtt megjelent egyébként Gerendai Károly is, aki elmondta, hogy most arról döntenek, hogy adnak-e egy esélyt, hogy legyen fesztivál, és ebből legyen-e a fővárosnak valamilyen bevétel. Ha már korábban mindannyian elmondták, milyen fontos számukra a Sziget, akkor mutassák meg.</p>
<p>Gerendai azt is hozzátette, hogy <strong>máris hatalmas késésben vannak</strong>, a fellépők egy részét ugyanis már le kellett volna szervezniük, a jegyeket pedig már hónapok óta árulniuk kéne.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc04149.jpg" alt="Gerendai" width="2400" height="1600">
<figcaption><strong>Gerendai Károly a 2025 októberi Közgyűlésen.</strong> Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A politikusok rendkívüli segítőkészsége ellenére Karácsony a közgyűlés másnapján, október 30-án csütörtök délután mégis arról posztolt, hogy elkezdődhet a Sziget Fesztivál szervezése, ugyanis a frakciók reakciói alapján már látszik a többség az új hatósági szerződés mögött ez pedig tartalmilag pótolja a közgyűlési mandátumátadást.</p>
<p>2025 november 4-én a szervezők <a href="https://enbudapestem.hu/2025/11/04/gerendai-atvette-a-szigetet-indul-a-jegyarusitas">bejelentették</a>, hogy újra magyar kézbe került Európa egyik legnagyobb fesztiválja, azaz Gerendai Károly átvette a Sziget Zrt.-t, és stratégiai vezetőként folytatja a munkát, valamint bejelentették a fesztivál dátumát is. Gerendai elmondta továbbá, hogy szerinte a hosszú távú siker kulcsa az lehet,</p>
<blockquote>
<p>ha a Sziget újra hangsúlyosan kiemeli egyediségét, kulturális értékeit és a Budapesttel való együttműködését.</p>
</blockquote>
<p>A legerősebb célcsoportjuk továbbra is a mai fiatalok maradnak itthon és külföldön egyaránt, de a régebbi látogatóikat is fontosnak tartják megszólítani. A céljuk, hogy új lendülettel szervezzenek egy mindenki számára szerethető, a nemzetközi piacon is unikális fesztivált. A következő hónapokban aztán sorra bejelentették a fellépőket: Bring Me The Horizon, Twenty One Pilots, Florence + The Machine, Skrillex.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260812mm5880-m.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Én már évek óta nem tudom, minek járok Szigetre, mert az előadók többsége egyáltalán nem érdekel, az ismerősök is elfogytak a fesztiválról, és mindig attól rettegek, hogy menthetetlenül fiatalabbkori önmagam paródiájává válok. Aztán évről évre <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/15/a-reklamszoveg-nem-hazudik-a-szabadsag-szigete">sikerült meggyőznie</a> a fesztiválnak azzal, hogy</p>
<blockquote>
<p>gyönyörű, hogy egymást érik rajta a kisebb produkciók, amitől tök élő, lélegző valaminek tűnik, és azzal, hogy itt tényleg mindenki kedves.</p>
</blockquote>
<p>Emberek nevetnek, táncolnak, jól érzik magukat, barátkoznak, keresik a szerelmet, és örülnek, ha megtalálják, és tovább küzdenek és keresik, ha nem. Ha valakinek éppen szarul is megy dolga, itt nem azért van, hogy magát sajnáltassa, és a többieket hibáztassa, éppen ellenkezőleg, hogy támaszt és vigaszt és partnereket találjon, és kicsit nevethessen, ha úgy alakul, magán is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260811bb5923.jpg" alt="Fotó:" width="2000" height="1332">
<figcaption>Kép: Bárdos Bodza/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Mindeközben azért remekül <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/08/faradt-koncerttel-nyitotta-a-szigetet-kylie-minogue">el tudtam lenni</a> Kylie Minogue-gal is, végre el tudtam dönteni, hogy Charli XCX nem véletlenül <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/07/senki-nem-kerulheti-el-a-sorsat-charli-xcx-elhozta-a-dolgok-elengedesenek-evet">nem érdekelt soha sem</a>, és <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/12/van-remeny">megismerkedtem Chappell Roannal</a>. A tavalyi, Roannal kapcsolatos cikket is azzal zártam, hogy álljon emlékeztetőül, hogyha ezúttal is elbizonytalanodnék, van-e még helyem a Szigeten, akkor tudjam, tök jó dolog, ha a világ minden tájáról érkező, vidám emberek vesznek körül.</p>
<p>Ezzel a lendülettel indultam meg aztán augusztus 11-én, kedden a fesztivál első napjára, hogy <strong>aztán majdnem ne legyen az egész szigetezésből semmi</strong>.</p>
<p>Ahogy az Énbudapestemen is <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/04/felujitjak-a-k-hidat">megírtuk</a>, a Budapest Közút Zrt. idén nyár elején bejelentette, hogy végre elindította a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást,</p>
<blockquote>
<p>úgyhogy még 2026 őszén elindulhat, és <strong>2027 nyarára be is fejeződhet az óbudai K-híd felújítása</strong>.</p>
</blockquote>
<p>Mint akkor is írtuk, az 1955-ben átadott híd eredetileg ideiglenes szerkezetként épült, mégis évtizedek óta kulcsszerepet tölt be a Hajógyári-sziget megközelítésében, az idő pedig nem kímélte. A Budapest Közút által készített, 2025. évi féléves hídszemle jegyzőkönyve súlyos megállapításokat tartalmazott, többek között szánalmas romhalmaznak nevezte a hidat.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260812mm5867-m.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A BKK ugyanakkor, szintén 2025-ben azt írta, annak ellenére, hogy a megépítése óta jelentős beavatkozásra nem került sor, a biztonságos közlekedés lebonyolítására alkalmas, hiszen az ehhez szükséges beavatkozásokat az üzemeltető Budapest Közút rendszeresen elvégzi, állapotát az évente megrendezett Sziget Fesztivál ideje alatt is rendszeresen ellenőrzik.</p>
<p>Hogy a híd nagyon nincs jó állapotban, Sebestyén Balázsék augusztus 8-i buli kapcsán is <a href="https://enbudapestem.hu/2026/08/07/sebestyen-balazsek-bulija-komoly-kihivast-jelent-a-kozlekedesnek">elhangzott</a>. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter figyelmeztetett, hogy</p>
<blockquote>
<p>a K-híd jelen állapotában nem tud egyszerre nagy tömeget fogadni, de kedden kiderült, hogy egy szerényebb tömeggel se nagyon bír el.</p>
</blockquote>
<p>A híd előtt ugyanis, mivel a biztonságiak kétszer is leszűkítették a teret, hogy egyszerre csak kettesével léphessenek fel az emberek a hídra, <strong>akkora tömeg torlódott fel, ami többeknek, köztük nekem is elvette a kedvét a fesztiválozástól</strong>. Amikor ugyanis az ember fellélegezne, hogy kábé fél óra, 40 perc várakozás után átjutott a kapun, egy újabb torlódás várja közvetlenül a híd előtt, ahol tovább lassítják a haladást.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260812mm5864-m.jpg" alt="2026." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A bejutás így aztán jegyfelvétellel együtt közel másfél órát vett igénybe, ami épp arra volt jó, hogy kiölje belőlem a lelkesedést. A fesztiválon ezúttal is lettek volna érdekes előadók, Kim Draculába, a Perturbatorba vagy az Underworldbe bele tudtam volna nézni, de inkább becsületből csak futottam néhány kört, megállapítottam, hogy <strong>Zara Larsson a naplementében végül is cuki</strong>, <strong>Sombrról pedig ugyancsak</strong> <strong>nem véletlenül nem tudtam semmit, és nekem ennyi igazából elég is volt</strong>.</p>
<p>Gerendai az utóbbi hetekben több helyen is elmondta, hogy bár jegyekből jóval kevesebbet értékesítettek, mint amennyivel számoltak, idén is kábé 1,5 milliárdos veszteségre készülnek, és remélik, hogy jövőre már nullszaldós lehet a fesztivál.</p>
<p>Sokat gondoltam rá, milyen lehet majd az a pillanat, amikor</p>
<blockquote>
<p>ennek a közel 30 éves történetnek a részemről vége szakad, és tessék, a csapás a K-híd előtt kábé 100 méterrel ért.</p>
</blockquote>
<p>Ennek ellenére persze szurkolok, hogy fesztivál maradjon, és nem azt mondom, hogy én ide többet be nem teszem a lábam, de a felújított K-hidat tuti megvárom.</p>
<p><em>(Kiemelt kép: Bárdos Bodza/Énbudapestem)</em></p>

Sokat gondoltam rá, milyen lehet majd az a pillanat, amikor egyszer csak belefáradok a fesztiválozásba, és tessék, a csapás már a K-híd előtt kábé 100 méterrel elért. Ennek ellenére persze szurkolok, hogy fesztivál maradjon, sőt sikeresebb legyen, mint valaha. 

Egy közel 30 éves történet vége

<p>„Budapest az utcazenészek városa." Utoljára a rendszerváltás tájékán mondhattuk volna ezt, ám akkoriban az utcazenészt inkább vagy az éneklő koldus modern megtestesülésének vagy valamiféle nem idevaló hangos entitásnak tekintették és nem is mindig ok nélkül. A hatóság pedig akkoriban, a korlátlan, pontosabban, korlátozatlan szabadság kivételes időszakában, egyszerűen nem mert határozott intézkedeseket foganatosítani.  </p>
<p>Ki tudja, hova tűntek a kilencvenes évek budapesti utcazenészei? Hirtelen lettek nagyon sokan, és nemcsak különböző helyekről, de különböző  időkből érkeztek. Volt köztük középkori énekmondó, 19. századi verklis, kiszuperált rocksztár, jöttek Latin-Amerikából, volt szovjet tagköztársaságokból, jöttek határontúliak és minden határon túliak. Egyesek szerint a koldusmaffia irányította az egészet, mások szeint az területileg iletékes önkormányzati előadók. Ma már minden elképzelhető azokról az évekről, és mindennek az ellenkezője is. Aztán ahogy formálódtak a törvények és jöttek létre különféle erőszakszervezetek, úgy tűntek el a szürkezónás zenészek, Budapest pedig megszűnt az utcazenészek városa lenni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gloisz-andrais.jpg" alt="Utcazenészek" width="2560" height="1681">
<figcaption>Kép: Glósz András/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Ám úgy tűnik, az idén végre megváltozott a helyzet. Sőt már tavaly elkezdődött valami, amikor Budán fesztivált rendeztek azon bátraknak, akik a járdát tekintik a világot jelentő deszkáknak. Nos, idénre immár nyereményekkel csábító vetélkedő is kerekedett a dologból a A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapest Park támogatásával.amely a keresztségben</p>
<blockquote>
<p>a Budapest Play nevet kapta</p>
</blockquote>
<p>Nyár elején indult a nevezés, s a szervezők legnagyobb meglepetésére majdnem 400-an jelentkeztek.  Akik közül zsűri 84 előadót juttatott tovább, és akik július 30–31-én, augusztus 1-jén, valamint az augusztus 6–8. között zajló fesztivál keretében mutathatták bet udásukat a következő helyszíneken: : Deák tér, Batthyány tér, Fény utcai piac, Nagyvárad tér, Fábián Juli tér, ALLEE előtti tér, Margitsziget bejárat, Örs Vezér tér, Keleti Pályaudvar, Rakpart – Meder.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260806mm5719.jpg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>Augusztus 8-án, a fesztivál utolsó napján hirdettek győztest. </p>
<p>A zsűri tagjai, Biczó Andrea, a Budapest Park PR menedzsere, Somody Áron zenei producer, dalszerző és előadó és Szepesi Mátyás zenész, dalszerző és előadó szerint a fődíjat az Egyesült Államokból származó, de magyar felmenőkkel rendelkező és nemrég a magyar állampolgárságot is megszerző Larissa Roses érdemelte meg, aki három éve rendszeresen utcazenél Budapesten és Budapest körül.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/roses.jpg" alt="Larissa" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A közönségdíjat a félig amerikai, félig magyar énekes-dalszerző, Esther Brown Wood, a hangszeres utcazenei díját a latin zenét játszó Alex Torres érdemelte ki. Az Artisjus szerzői különdíját Héjja Norbert kapta, aki a díj részeként mentorprogramban vehet részt</p>
<p>A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. különdíját két formáció nyerte el. A Quack feat. BENCE a Széchenyi fürdőbe szóló ingyenes belépő mellett fellépési lehetőséget is kapott, míg az AKAN és a Firkás a Pesterzsébeti Fürdő strandzáró buliján szórakoztathatja majd a közönséget.</p>
<p>A Sziget Fesztivállal kialakított együttműködésnek köszönhetően idén összesen tizenkét utcazenész kap lehetőséget arra, hogy a fesztivál közönsége előtt is bemutatkozzon.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>.</p>

Két hétvégére Budapest az utcazenészek városává vált. A vállalkozó kedvű muzsikusok kedvét nem szegte sem a pokoli kánikul, sem ennek velejárója, ennek velejárója, a közönség hiánya. A címben idézett Trabant-dalszöveg újabb jelentést kapott. 

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

<div>
<div>
<h3>1. Unitárius templom és székház – Nagy Ignác utca 2.-4.  </h3>
Az Alkotmány és Nagy Ignác utca sarkán álló bérházból nem nézné ki az ember, hogy a második emeletén egy kis erdélyi templom rejtőzik. A Kiegyezés után egyre több unitárius érkezett Erdélyből Budapestre, elsősorban tisztségviselők és kereskedők, akik megalapították a Budapesti Unitárius Egyházközösséget. Kezdetben a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartották az istentiszteleteiket, de 1882-ben a Főváros Tanácsa telket adományozott a közösségnek, hogy azon templomot építhessenek. Ekkoriban ez még a Lipótváros külső része volt, de már rendezték az itteni telkeket, szélesítették az utakat, hogy később megépülhessen a Törvényszék, a Földművelési Minisztérium, a Kereskedelmi Akadémia és a Steindl Imre által tervezett Országház. Az unitárius közösség ezekhez a jövőbeli épületekhez méltó templomot akart emelni, ezért Pecz Samu ismert építészt és műegyetemi tanárt alkalmazták a tervek elkészítésére.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/unitarius-templomnemethildiunitarius-2.jpg" alt="Unitárius" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Németh Ildikó/Magyar Krónika</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Azonban a hatalmas neogótikus épületre és a mellette álló paplakra a hitközségnek sehogy sem volt pénze, ezért végül egy bérház megépítése mellett döntöttek. Erre csak azzal a kikötéssel kaptak engedélyt a Fővárostól, ha az épületről kívül is látszik “templom jellege”. Pecz Samu ezt úgy oldotta meg, hogy a Koháry utca (ma Nagy Ignác utca) felől neogótikus, rozettás homlokzattal és a tetőből kiemelkedő huszártornyokkal jelezte az épület templomságát, minden egyéb falrész pedig egyszerű bérház képét mutatja. Mivel a templom fölé nem kerülhettek üzlet- és raktárhelyiségek, ezért azt a második emeleten kellett kialakítani, a hívek nagy bosszúságára. A templom boltozatának gyámolító rendszere a csatlakozó bérház főfalaiból áll, Pecz így egyeztette össze belsőleg is az épület rendszerével. Az épületet több Róth Miksa által tervezett üvegablak is díszíti, ugyan ezek közül sok megsérült a II. világháború alatt. A hitközség mai orgonája sem az eredeti, Budapest ostroma alatt a javítás miatt már szétszerelt hangszert eltüzelték. Ezek a károk ma már egyáltalán nem látszanak az épületen, ami ma is a hitközség tulajdonában van, és a Magyarországi Unitárius Egyház központi hivatala is itt működik. </p>
<h3>2. Rákóczi úti evangélikus templom -  Rákóczi út 57/A  </h3>
<p>A Rákóczi úti bérház udvarán álló épület a pesti szlovák kisebbségnek volt a temploma. Megépítése, akárcsak az unitárius templomé, anyagi okokból többször is szünetelt. Végül, hat év után, 1863-ban készült el a tetőzet, de a torony befejezésére és a felszentelésre még négy évet kellett várni. Két oldalán eredetileg iskola és lelkészlakás állt. Az 1870-es években a többezer fős gyülekezet eladósodott, és az 1873-ban hivatalba lépett új lelkész, Bachát Dániel úgy döntött, hogy a templom elé bazársort építtet, mert az ebből befolyó bevétellel kívánta az adósságot csökkenteni. Sajnos az 1890-es évekre a gyülekezet anyagi gondjai csak rosszabbá váltak, így Bachát úgy döntött, hogy hatalmas bérházat emeltet a templom köré.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/960luther-udvar-budapest1-jpg-epiteszforum-20-2024-10-15-140708.jpg" alt="Luther" width="1060" height="643">
<figcaption>Kép: epiteszforum.hu</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<p>Az iskola és a lelkészlakás elbontása után <strong>meg is kezdődött a Luther-ház építése</strong>. Ez valószínűleg még ma is Budapest legnagyobb egybefüggő társasháza. A Trianoni békeszerződés hatására a pesti szlovákság jelentős része visszavándorolt az anyaországba, a két világháború közötti időszak, majd az 1946-47-ben bekövetkezett lakosságcsere is nagyban hozzájárult a Rákóczi úti templom gyülekezetének fogyásához. 1952-ben a bérházat államosították. Az egyik fő bevételi forrásától így elesett és megfogyatkozott gyülekezet végül 1965-ben állami nyomásra eladta a templomot. Ma a bérházban kialakított kápolnában folynak az evangélikus istentiszteletek, a templom épülete pedig kaszinóként, raktárként, turkálóként, játszóházként, táncstúdióként, harcművészeti központként és konditeremként is működött már. Jelenleg az Országos Szlovák Önkormányzat tulajdonában van és felújítás alatt áll, hogy kulturális központot alakíthassanak ki benne.  </p>
</div>
<div>
<h3>3. Szent Hierotheosz és Szent-István kápolna – Váci utca 55. </h3>
<p>A fővárosban a Konstantinápolyi Patriarchátusnak jelenleg két kápolnája van, az egyik a Váci utca 55. alatt található. A kápolnát a késő klasszicista ház egyik lakásában alakították ki. Az épület eredetileg egyemeletesnek épült 1822-ben, mai formáját 1847-ben a második emelet ráépítésekor nyerte el. A XIX. század első felében annak a gróf Buttler Jánosnak a tulajdonában állt, akiről Mikszáth Kálmán a Különös házasságban ír.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szent-istvan-acs-szent-hierothos-orthodox-kapolna.jpg" alt="Ortodox" width="1125" height="750">
<figcaption>Kép: orient-projekt.hu</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A kápolna 2000-ben nyitotta meg a kapuit, amikor Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka hivatalosan is az ortodox egyház szentjeiként ismerte el Szent István királyt és Szent Hierothoszt. Hierothosz szerzetes az egyik első ortodox hittérítő volt a magyarok között. 950 táján Theophükalosz pátriárka a turkok (magyarok) püspökévé szentelte föl. A kápolnát görögök és magyarok együtt látogatják. A berendezés részét képezi több modern ikonosztáz, a fő ikonok Korényi János és Dimitrisz Szirengelasz ikonfestők munkái. Az áthosz-hegyi Dohiaríu monostor Gyorsan Meghallgató Istenszülő ikonjának másolata is része a gyűjteménynek, ezt az áthoszi Szimonpetrasz monostor apátja ajándékozta a budapesti közösségnek. A kápolnában Szent István, Szent György, és Magyar Szent Mózes egy-egy ereklyéjét is őrzik, amik eredetileg mind a növekvő közösségnek juttatott adományként kerültek ide.  </p>
</div>
</div>
<div>
<div>
<h3>4. Dessewffy utcai zsinagóga  </h3>
<p>Budapest legrégebbi folyamatosan működő ortodox imahelye (bár a legenda szerint az 56-os forradalom alatt egy keddi napon nem nyitott ki), az utolsó megmaradt földszintes, falusias ház, ami őrzi az egykori Lipótváros és Belső-Terézváros látképét. A Dessewffy utca, Terézváros XVIII. század végén kialakult dűlőútja, egykor a Három Szív utca néven volt ismert. Egy 1840-ben épült lakóház udvarán, 1870-ben alakították ki a zsinagógát, mert környéken élő és dolgozó zsidó hordároknak munkájuk közben is elérhető imahelyre volt szükségük.</p>
</div>
<div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kacpernyakacp4-8-2026132730rabbi.jpg" alt="A" width="1430" height="955">
<figcaption>Kép: rabbi.zsinagoga.net</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A ma is látható zsinagóga építésére csak 1894-ben került sor. A kéthajós öntöttvas oszlopokkal alátámasztott imaház, régi szokásnak megfelelően nem az utcára, hanem az udvarra nézett. Ezekben az időkben a zsinagógát “vörös sipkások” templomának is nevezték, utalva ezzel a fuvarosok, és hordárok jellegzetes fejfedőjére. A Bikur Cholim Egyesület 1925-ben átalakításba és bővítésbe kezdett, ekkor nyerte el az épület a mai jellegzetes vörös téglás, boltíves formáját. Ez a korai art deco külső szimbolikus is, a boltíves bejárat a törvénytáblát idézi.  1932-ben új art deco tórafalat, majd 1937-ben új tóraolvasó emelvényt (bimát) állítottak carrarai fehér márványból. A régi tóraszekrény és bima még ma is megtalálhatóak a zsinagóga egyik emeleti szobájában, a belső tér pedig ezt a két változtatást leszámítva, nem sokat változott. A zsinagógában mind a mai napig rendszeresen imádkoznak. </p>
</div>
<div>
<h3>5. Frankel Leó úti zsinagóga - Frankel Leó út 49.  </h3>
</div>
<div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/budapest-hungary-frankel-leo-synagogue-2.jpg" alt="A" width="2500" height="2041">
<figcaption>Kép: Buildings Tell Tales</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div>
<p>A Frankel Leó úti zsinagógát vagy másik nevén Újlaki zsinagógát, akárcsak a Rákóczi úti evangélikus templomot, egy lakóház öleli körbe. Az épület Fellner Sándor tervei alapján készült, neogótikus stílusban, a ma kilátszó részéből meg sem lehet állapítani, hogy egy keresztény templom vagy zsinagóga-e, hiszen a homlokzaton található Dávid-csillagokat, és menóra reliefet, rajta Mózes kőtábláival, takarja a lakóház. Az Újlaki zsidóság először 1766-ban építtetett itt zsinagógát, Nöpauer Máté építőmester tervei alapján, de ezt a XIX. század végére kinőtte a közösség, és újra építkezésbe fogtak. Az 1888. augusztus 8.-i átadáskor, még csak földszintes házak és egy kóser mészárszék volt a közelben. Fellner Sándor az Újlaki zsinagóga tervezője az első olyan építészek közé tartozott, akik szerint nem kell a zsinagógákat külön stílusjegyekkel megkülönböztetni, innen a neogótikus stílus. Az eredeti csúcsíves ablakokat Róth Miksa tervezte. A bérházat az 1920-as években építették köré, részben védelmi okokból: az egyre erősödő antiszemitizmus miatt jobbnak látták elrejteni a zsinagógát. Emellett a hitközség tagjainak jóval egyszerűbb volt szombatonként eljutni a zsinagógába úgy, hogy csak egy-két emeletet kellett megtenni. A házban emellett helyett kaptak a hitközség irodái, a tanácsterem, a téli imaterem és a fiatalok kultúrterme is. Az 1928-as <em>Tér és Forma</em> című lap cikke szerint központi fűtés, minden lakáshoz tartozó mellékhelyiség, gáztűzhelyek és egy lift tette kényelmesebbé az ottlakók életét. A hitközség tagjai között sok volt az értelmiségi, például Molnár Ferenc író vagy dr. Geréb József klasszikafilológus. A II. világháború alatt a közösség nagyrésze elpusztult, a ház megrongálódott, a németek pedig istállóként használták a zsinagógát. Ma nagyon szépen helyreállítva ismét működő imaház. </p>
</div>
<div> </div>
<div><em>Borítókép: orient-projekt.hu</em></div>
<div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p> </p>
</div>
<div>
<p> </p>
</div>
<div>
<p lang="HU-HU"> </p>
</div>
</div>

Budapest tele van olyan érdekes és értékes helyekkel, melyekről gyakran azok sem tudnak, akik születésük óta itt élnek. A templomok egy része ilyen, hiába van gazdag történetük és építészeti értékük. Sőt, az ebben a cikkben szereplő templomokat azok, akik nem tudják hol kell keresni őket, nem is igen láthatják.  

 

5 különleges, rejtett templom Budapesten

<p dir="ltr">A <a href="https://www.facebook.com/events/1593548492566792/" target="_blank" rel="noopener">tárlat</a> anyaga az igényesebb fotókat készítő Glódi Balázs Fényérzékeny blogjának képeiből, valamint a korszak meghatározó online felületeinek – a Pulzar, a Drumandbass.hu és az Antropos – archívumaiból áll össze. Ez utóbbiak amellett, hogy ajánlottak is rendezvényeket, azokra el is mentek, és gyorsan elkészített, vakuval megvilágított fast fotókat készítettek nagy mennyiségben, amiket vízjelekkel ellátva fel is töltöttek honlapjaikra, hogy további forgalmat generáljanak. A korabeli partifotók többsége ezzel a céllal készült, de mégis elképesztően népszerűek voltak, hiszen 25 évvel ezelőtt nagyjából ez volt az egyetlen módja, hogy vissza tudjuk követni, hogy milyen bulikon vettünk részt, amit másoknak is meg tudtunk így mutatni. </p>
<p dir="ltr">A tárlat a kétezres évek elejének azt az időszakát idézi fel, amikor az éjszakai életet már könnyebb volt vizuálisan feldolgozni digitális fényképezőgépek az egyre terjedő internet segítségével, bár ekkor még nyilván nem beszélünk okostelefonról, nagyfelbontású képekről, social médiáról. Nem készültek szelfik, húsz–huszonöt évvel ezelőtt a budapesti klubélet szinte minden fontos eseményét online portálok fotósai dokumentálták, a hétvégi bulik képei pedig napokon át ezreket vonzottak az internetkávézók és az otthoni számítógépek monitorjai elé. </p>
<p dir="ltr">Ezek azok az idők, amikor művészire rajzolt flyerekből és bannerekből lehetett tájékozódni a legjobb bulikról, ahol ott kellett lenni, arra pedig, hogy mi történt ott, gyakran egy napot is várni kellett. Sokaknak van olyan élménye, amikor alig várják, hogy az adott honlapra felkerüljenek a képek az előző estéről, hiszen így kiderülhetett, hogy érezték magukat, kik voltak még ott és mi történt, erről ők maguk nem tudtak képeket csinálni az okostelefonjukkal, mert akkor még nem volt olyan. Otthon a betárcsázós modem recsegése után szépen megvárták, ahogy az akár többszáz 150kb-os képből álló galéria szép lassan, egyesével betölt, és máris indulhatott a böngészés. Vagy sztalkerkedés, ki mire használta.</p>
<p dir="ltr">A fotók mellett egy infografikus klubtérkép is látható, amely a korszak ikonikus helyszíneit mutatja be, az akkor legnépszerűbb klubokkal, amelyeknek jelentős része mára nemcsak bezárt, de már régi plakát vagy reklámfelirat sem őrzi nyomukat. Az ezredfordulón népszerű Cha-Cha-Cha, a Süss Fel Nap, a Kultiplex, a Zöld Pardon, a Piaf, a Cinetrip, a Mono, a Mumus, a Sirály vagy a Kuplung tánctereiben készült képek így mára több szinten érvényes kordokumentumként értékelhetők.</p>
<p dir="ltr">A partyfotózás műfaja még ma is létezik egyébként, a célja ugyanúgy elsősorban promóciós, mint negyedszázaddal ezelőtt, de a befogadó oldal közben megváltozott: azzal, hogy mindenkinek telefon van a kezében az ilyen képek exkluzivitása megszűnt.</p>
<p dir="ltr"><em>A kiállítás Ingyenesen látogatható a <a href="https://zenehaza.hu/">Magyar Zene Házában</a>: 2026. augusztus 4. – szeptember 13.</em></p>
<p dir="ltr"><em>Kiemelt kép: Glódi Balázs</em></p>

Augusztus 4-én nyílik meg a Magyar Zene Házában a Vakuviharban – A magyar partifotózás pixelzajos hőskora a 2000-es évek elején című fotókiállítás, amely a kétezres évek budapesti klubkultúrájának vizuális emlékeit mutatja be a korszak meghatározó fotósainak és online archívumainak anyagából. 

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Idén igazán különleges ingyenes koncertet ad a Hősök terén a Budapesti Fesztiválzenekar

Ünnepeljük az Andrássy utat, mert ünnepelni jó

Palotáktól a baracklekváros-rumos omlettig, avagy miért olvassuk el a Legendás Budavárat?

„Sírkövekből álló múzeum” – a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jártunk

Messziről jött ember azt fest, amit akar, de ő Budapestet akarja immár 34 éve, és minket, akik benne lakunk

Szemünk láttára születnek új hagyományok

A legnagyobb, a legkisebb és a szélesvásznú

2000 évet vártak az Egészséges Utcák projektre a római leletek

Fenyő Miklós emléke lement a Balatonra

Vakrepülés a Szigeten

Hajómalomtól a kastélyig – A Pest Megyei Piros túra

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

Egy közel 30 éves történet vége

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

5 különleges, rejtett templom Budapesten

Amikor az ismerőseid még a netről tudták meg, hogy hol voltál tegnap

Közösségi oldalaink

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Idén igazán különleges ingyenes koncertet ad a Hősök terén a Budapesti Fesztiválzenekar

Ünnepeljük az Andrássy utat, mert ünnepelni jó

Palotáktól a baracklekváros-rumos omlettig, avagy miért olvassuk el a Legendás Budavárat?

„Sírkövekből álló múzeum” – a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jártunk

Messziről jött ember azt fest, amit akar, de ő Budapestet akarja immár 34 éve, és minket, akik benne lakunk

Szemünk láttára születnek új hagyományok

A legnagyobb, a legkisebb és a szélesvásznú

2000 évet vártak az Egészséges Utcák projektre a római leletek

Fenyő Miklós emléke lement a Balatonra

Vakrepülés a Szigeten

Hajómalomtól a kastélyig – A Pest Megyei Piros túra

„Téli palota kényes ficzkók számára"– Ilyen volt 160 évvel ezelőtt az állatkert

Egy közel 30 éves történet vége

„Az utca a megoldás, lejár oda más is"

5 különleges, rejtett templom Budapesten

Amikor az ismerőseid még a netről tudták meg, hogy hol voltál tegnap

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink