Érkezni minimális érdeklődéssel is elég, de hogy ez az érdeklődés általánosságban a japán kultúrát célozza-e, a képregények gyűjtéséből vagy anime-imádatból fakad vagy Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagavánál című képének puzzle verziója volt a motiváció, ezt döntse el mindenki jegyvásárlás előtt. Mindenesetre nem kell túlgondolni, mély tudással rendelkezni a 19. századi japán vizuális kultúrával kapcsolatban, egy iskolás gyerek is rendelkezik annyi tapasztalattal, rajzolt már annyi embert és arcot, hogy élvezettel néz majd körül az egyébként nem nagy teremben.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41721.jpg" alt="2026." width="3482" height="2321">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ez egy képregény-kiállítás? Nem. A mesteri Hokuszai munkásságára épülő, átfogó kiállítás? Nem. Minden, ami manga? Távolról sem. Inkább kicsi eredettörténet ez, ami segít összefüggéseket keresni és találni a mai manga és Hokuszai majd 200 éves rajzai között. Teszi ezt történeti áttekintéssel, egy-egy tablón tematikus összehasonlításokkal: például fel lehet fedezni a mai képregények alapelemeit, a szövegbuborékokat, izgalmas látni, hogy a 19. század elején mire és hogyan használták.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41281.jpg" alt="2026." width="3203" height="2135">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41681.jpg" alt="2026." width="3504" height="2336">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Emellett bele lehet nézni a Hokuszai Manga példányaiba, ami 800 oldalon 4000 csodálatos, fekete-szürke-bőrszín képet jelent, ez egyszerre esztétikai élmény, utazás térben és időben, és természetesen egzotikum. Nagyszerű olvasztótégely, ami minden látogató figyelmét magára vonja.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260527ga41691.jpg" alt="2026." width="3504" height="2336">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/budapest.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A Hokuszai Manga és a mai japán képregények közötti mélyebb összefüggések boncolgatása nem a magyar látogatók feladata, erre nem is vagyunk képesek a japán rajongók sem képesek generációk óta. A kiállítás alapján lehet érvelni a kapcsolat ellen, de még könnyebb mellette. Eredetileg nincs is olyan szándék, hogy távozáskor már egyértelmű válaszaink legyenek, csak összekacsintások vannak és a relaxált állapot, hogy tét nélkül pillantottunk bele valamibe, ami teljes gyönyörű és izgalmas és komplexitásában Magyarországon talán nem is befogadható. A kiállítás egyértelmű üzenete és előnye, hogy nem akar befolyásolni, nem lökdös egyik irányba sem. Sőt, azt is elfogadhatónak tartja, ha a látogató nem távozik okosabban, mint ahogy érkezett, mert tudja, hogy hiányérzete sem lesz.
[gallery ids=e43b5bc4-ec5a-4c77-a149-2bc51de74342,04697e6d-2d7d-45b0-9606-fb4551101245,aca67792-b1fc-4235-ab5c-cac11b6e5763,68b425e4-e898-4753-8a0d-5e5d5f3141b0,0a31cf0a-5437-4798-b6fc-f5c39496d37f,a0098d96-2069-428e-b4de-6bed7e5e5a0c,9de4d81c-daa5-4c2c-aaf2-9595904bb30e]
A kiállításról megtekinthető: <a href="https://www.neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2026/manga-%E2%80%93-hokuszai-%E2%80%93-manga.html" target="_blank" rel="noopener">Néprajzi Múzeum</a>, 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16.
Jegyeket <a href="https://jegy.neprajz.hu/program/manga-hokusai-manga-191708" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet vásárolni.

Hogyan kell érkezni, mit kell várni, hogy kell nézni, mit lehet látni a Néprajzi Múzeum japán rajzművészeti kiállításán?


KULTÚRA

Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

A cikket rögtön egy vallomással kezdeném: nagyon-nagyon szeretem a divatfotókat nézegetni, a gondosan, műteremben megkonstruált, profi sminkes, ruhakölteményes változatoktól az elkapott street fashion pillanatokig. 
Késő kamaszkorom fő divatinspirációs forrása amúgy a lookbook nevű honlap volt, ahova világszerte mindenki feltölthette az aznapi outfitjét, lehetett lájkokat osztani és kommentálni. Mai szemmel kicsit fapados, esetlen, ellenben őszinte volt – ez még bloggerek felfutásának hajnalán, az intézményesült influenszerkultúra előtti aranykorban volt. Ezeken a képeken is nem egy esetben az illető fashionista lakókörnyezete szolgált kreatív helyszínként a fotózásokhoz, városi terek, utcák, üzletek, parkolók, iskolák, parkok, így a környezet is szinte akaratlanul az imázs része lett. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8854.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás nevének hallatán és aztán a kiállítótérben bolyongva ez az egészen elfelejtett emlék volt az első, ami beugrott, aztán felrémlett, hogyan is nézett ki 2005 táján a ruhásszekrényem belső ajtaja - nagyjából úgy, mint a kiállítás, magazinfotókból összeollózott lookbook, mindenféle inspiráló stílusú divat-, street-, és reklámfotó keveredésével. 
Évtizedeket és a stílusok széles palettáját öleli fel a Kiscelli kiállítása is, ami a 2023-as, nagysikerű Divat &amp; Város vizuális és gondolati kiteljesedése - írja a múzeum. Egyszerre mutatják meg a divat identitásteremtő erejét és narratíva alkotási képességét, miközben egy izgalmas fotótörténeti kiállítás is. Ugyanis egymás mellett vannak olyan ismert fotósok alkotásai, mint Keleti Éva, Szipál Márton vagy éppen Szombat Éva és Tombor Zoltán, de mivel a kiállítási anyag kiválasztása pályázati úton zajlott, sok fiatal, még kevésbé ismert fotós képe is helyet kapott a falakon. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8865.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás arra törekszik, hogy a divatfotót mint önálló vizuális műfajt mutassa be – egy olyan médiumként, amely túlmutat a reklám- vagy trendkövető funkción. A fotó mint képalkotási forma itt nemcsak a test, hanem egy adott korszak kultúrájának, feszültségeinek és értékeinek hordozója is. Hiszen az öltözködés mindig több volt, mint puszta praktikum vagy egyéni önkifejezés: a divat a kor szellemiségének, értékrendjének és társadalmi viszonyainak vizuális leképezése. A városi terekben megjelenő öltözködési formák – akár hétköznapi, akár extrémebb stílusok – mindig is komplex társadalmi jelentéssel bírtak. A '80-as évek punkjai például szakadt nadrágjaikkal, bőrdzsekijeikkel és szegecses kiegészítőikkel nemcsak egy zenei irányzat követői voltak, hanem vizuálisan is szembefordultak a hivatalos normákkal. Ugyanebben a korszakban a miniszoknya és a tupírozott haj nem egyszerűen stílusjegyek voltak, hanem olyan vizuális szimbólumok, amelyek a nemzedéki különbségeket és a női szerepek átalakulását is megjelenítették. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8881.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás erős indító elemei Szipál Márton képei. A kiállítást a tíz éve elhunyt Szipál Márton fekete-fehér sorozata nyitja egy erős felütéssel. Az ‘56-ban amerikába emigrált fotós négy évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, Tommy Lee Jones-tól kezdve Priscilla Presley-ig, és csak 1997-ben tért vissza Magyarországra.
Ám ha kedvenc témát vagy sorozatot kéne választani, akkor talán azt emelnénk ki, ami a divatfotó világában a mai napig meghökkentőnek is hat – az időseket ábrázoló sorozatokat. Hiszen a divat világával önkéntelenül a fiatalságot, modellakatot társítjuk, pedig az igazi izgalmak sokszor nem is itt vannak. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8826.jpg" alt="2026." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Bődey János Farsang az idősek otthonában sorozata sajtófotó díjat is nyert, nem véletlenül, zseniálisak a képek. És hasonlóan érdekesek Chripkó Lili streetfotói, aki az idősebb korosztály utcai viseletét dokumentálta képeivel. 
 
Hol? Kiscelli Múzeum: <a href="http://kiscellimuzeum.hu/bff2026_lookbook">Lookbook - Divat, identitás és narratíva a kortárs magyar fotográfiában</a>
Meddig? 2025.05.16-06.28. között
<a href="http://google.com/url?q=http://kiscellimuzeum.hu/bff2026_lookbook&amp;sa=D&amp;source=docs&amp;ust=1779982578502987&amp;usg=AOvVaw36pxA8mNe2zw1M_ClZcTBm">Jegyek itt. </a>
 
Kurátorok: SOMOSI Rita, SZARKA Klára, Kurátor asszisztens: KURUCZ Mónika
Kiállítók:  AJKAI Dávid,  ALMÁSI Csaba,  BÁNKI Sarolta,  BŐDEY János,  BUDAVÁRI Csaba, CHRIPKÓ Lili,  CSENKI Bianka,  CSOBOTH Edina,  DOMOKOS Attila, EGRI Veronika,  FÁBIÁN Soma,  FEDOR Ilka,  GÁMÁN Zsuzsa,  GÁSPÁRDY György,  GORDON Eszter,  HARTYÁNYI Norbert,  HORLING Róbert, JANIK Zoltán,  KELEMEN Sándor, KELETI Éva, KISS Andrea,  Pol KURUCZ, LADJÁNSZKI Máté, MARTIN Wanda,  MÉSZÁROS László, NÉMETH Virág,  NYILASSY Lili, RÉDLING Hanna,  RIGÓ Diána, SCHÄFFER Zsuzsa, SCHRAM András,  SZÁRAZ Katalin,  SZÉMAN Csaba,  SZIKSZAI-MISKOLCZI Noémi,  SZIPÁL Márton, SZIRBEK Anita, SZOMBAT Éva,  TOMBOR Zoltán, TŐKÉS Kamilla, TÖRŐ Balázs,  URBÁN Ádám, VARGA Kinga, VARGA Tamás,  VERESS Ráhel, ZÁDOR Nina

Hogyan fonódott össze a divat a nagyvárosi élet dinamikájával? Mit akarunk elmondani magunkról a ruháinkkal? A Kiscelli Múzeum impozáns templomtere egy több évtizedet felölelő, inspiráló, térbeli lookbookban bolyongássá vált közel 50 hazai fotós munkáján keresztül. 

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

A Friss Hús egy nemzetközi fesztivál, amelynek keretében 2013-ban 26 filmet, míg 2014-ben már 66 alkotást (ebből 40 magyart) láthattak az érdeklődők, idén pedig közel 150 alkotásra nőtt a mezőny. A hazai közönség itt láthatja először azokat a filmeket is, amelyek később Cannes, Szarajevó és más A-kategóriás fesztiválok versenyprogramjaiba kerültek be, 2024 októbere óta a Friss Hús hivatalosan is az Oscar-kvalifikáló fesztiválok elit klubjába lépett, így a Legjobb magyar élőszereplős rövidfilm és a Legjobb magyar animációs rövidfilm kategóriában is esélyt teremt arra, hogy magyar alkotások elnyerjék az aranyszobrot.
A vetítések a Puskin mozi termein kívül a Városháza díszudvarán is zajlanak majd, itt minden este magyar filmes blokkokra lehet jegyet váltani. 
Íme a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 2026-os magyar versenyprogramja, nyugodtan elhozhatod itt élő expat barátaidat is, hiszen minden filmet angol felirattal vetítenek.
𝟏. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟐𝟖. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Immortals – Nagyistók Edit
Cargo Voyage – Diószeghy Dániel
Istenem, országom – Sólyom Kristóf
Északi Part – Csaplár Júlia
Kilépő – Varga Gábriel
𝟐. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟐𝟗. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Night Sky Elevator – Baksa-Sós Csanád
Nincs nagy baj – Burns Katalin
Égigérő – Kálnoky Emília Ludmilla
Csak érjünk oda – Sulyok Hanna
Funfair – Darabos Évi
𝟑. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟑𝟎. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Citrom és márvány – Lovrity Kata
Seprű – Puskás Dávid
Végem – Fárizs Mihály
Charlie Is Not a Boy – Paul Kurucz
Valami vad – Konrád Zsuzsa
𝟒. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐦𝐚́𝐣𝐮𝐬 𝟑𝟏. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Felesleges életek – Kenderes Csaba
Strigoi – Nagy Márton
Utószezon – Kisházy Eszter
Adgwa Ata – Kreif Zsuzsanna
𝟓. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟎𝟏. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
RIFT – Bethlenfalvy Péter, Fazakas Lóci
Pont más – Urbán Zsanett
Víztükör – Csizmadia Máté Noel
Alkotás – Klingl Béla
Flódni – Kenéz Ágoston
𝟔. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟎𝟐. 𝟐𝟏:𝟎𝟎
Hopemachine or the new sensibilities – Ulrich Gábor
L'amur – Vig Zsombor
EGG 2 – Nagy Lili
Poros utakon – Varga Sébastien
Szeplőtelen – Dubinyák Réka
𝟕. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟑. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
Ami látható – Csókás Nándor
Fészek – Lukács Gergely
Bonefuzz – László Márk
Somewhere I Call Home – Joonyoung Kim
Miklós (28) – Szilágyi Máté, Kereszty Róza
𝟖. 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 – 𝟐𝟎𝟐𝟔. 𝐣𝐮́𝐧𝐢𝐮𝐬 𝟒. 𝟐𝟏.𝟎𝟎
Alíz, a torreádor szeretője – Tóth Kristóf Zsolt
Simon – Donáth Péter
Fire in My Pocket – Feiner Janka
Kukurikú – Pálos Péter, Kárpáti Jakab 
A Friss Hús fesztivál honlapja <a href="https://frisshusbudapest.com/" target="_blank" rel="noopener">itt</a>, a szabadtéri vetítések programjáról <a href="https://www.facebook.com/events/2363791850781697" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet minden információt megtudni, blokkjaira <a href="https://www.tixa.hu/friss-hus-2026-szabadteri-vetitesek-open-air-screenings-20260528/hu" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet jegyet venni.

A Friss Hús rövidfilmes fesztivál magyar blokkjaiba lehet elmerülni a város közepén, a szokásos helyen, a Városháza díszudvarán május 28. és június 4. között. 


Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Carlos Moreno francia-kolumbiai urbanista, a Sorbonne professzora 2016-ban alkotta meg a 15 perces város koncepcióját. A modell lényege, hogy a városlakók a legfontosabb mindennapi szükségleteiket 15 perces gyaloglással vagy kerékpározással elérhessék otthonukból. Moreno elmélete szerint minden városi negyednek biztosítania kell 6 alapvető városi funkciót: lakhatást, helyi vagy távmunkát, kereskedelmi funkciókat, egészségügyi ellátást, oktatást, valamint kultúrát és pihenést, elgondolásait egy könyvben is megjelentette, 2024-ben. A szerző érvelése szerint ez a modell választ ad napjaink legégetőbb városi kihívásaira: legyen minden a lakhatástól, az oktatáson át a szórakozásig 15 percen belül, mert ennek számtalan pozitív hozadéka van az emberre és a városra nézve, különös tekintettel a közösségépítés lehetőségére, régen az utcák a találkozások színterei voltak. Fontos elv a többfunkciós terek használata is (pl. iskolaudvarok megnyitása hétvégén közparkként) és a decentralizáció, azaz az egyközpontú városok felváltása sok önellátó alközponttal. A koncepció a COVID-19 világjárvány alatt kapott globális lendületet, a hazai várostervezésre is inspirálóan hathat (például Rákosrendező kapcsán), 2026. áprilisában Carlos Moreno Budapesten is tartott előadást az elképzeléseiről és részt vett kerekasztal beszélgetésen is. Jelenleg ez a legelfogadottabb várostervezési szemlélet.
A modell egyik kulcseleme a krono-urbanizmus: ez a városi teret az időérzékelés alapján szervezi át, megszüntetve a hosszú ingázást avagy a városi élet összehangolása az emberek idejével, hiszen az ingázással töltött idő csökkentésével javul az életminőség. Az ingázással legyőztük a távolságot, de elvesztettük a hasznos időt, ezzel mindent, ami a jó életminőséghez kell. Ennek az időmegtakarításnak az egyik következménye egyben fenntarthatósági cél is: a kevesebb autóhasználat, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással és élhetőbb környezettel jár. Az időzónákkal, a magunknál viselhető órákkal, az időméréssel végleg elszakadtunk a természet ritmusától, időegységekre bontottuk az életet és azokat hasznosságuk szerint csoportosítottuk, addig, amíg úgy éreztük, megéri sietni. Minden azzal a szándékkal változik, hogy megkönnyítse az életünket, mégis, az ember végül mindig kimarad belőle. Le Corbusier szándékai hasonlóak voltak, akinek 1920-30-as években kiadott elméletei és a megvalósult metropoliszok alapjaiban változtatták meg a mai nagyvárosok képét. Ő is az ember életminőségének javítását tartotta szem előtt: egy zónákból felépülő települési szövetet képzelt el, ahol a funkciók nem keverednek. Szétválasztotta az ipari, kereskedelmi és lakóövezeteket és minden szolgáltatást az autózás köré épített. Sokáig a mobilitás volt és maradt a várostervezés kulcsszava, az autókkal és az őket kiszolgáló infrastruktúrával a középpontban. Gyorsabb lett az élet. 
<h3>A könyv szállítja az élhetőbb jövőt</h3>
A könyv elején – ha kétségeink lettek volna az újszerű gondolat létjogosultságát illetően – Moreno adatbombákkal szór meg minket, hogy az egészségügyi problémáktól kezdve a gazdasági kihívásokig a városi élet miért nem tesz jót nekünk. Ezen nincs mit vitatkozni, ezeket tényként kezeli a könyv is, a városi ember pedig nap mint nap szembesül vele. Az összes többi gondolat arra épül, hogy ezt elfogadjuk alapvetésként. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ramai-parti-kazassacgi-tervezacs-ksz246253bv202209240013-150.jpg" alt="Római-partnál" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Berecz Valter/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az 1-7. fejezet a várostervezés evolúcióját mutatja be, 8-11. Párizsban jár, bejárjuk a világot a 12-20. részben, megnézzük, ahogy különböző városok megtérnek, és megoldásokat találnak a helyi kihívásaikra, hiszen a modell egy univerzális, szinte bármilyen kultúrához és földrajzi adottsághoz igazítható keretrendszer. A szerző részletesen elemzi Párizs úttörő szerepét, ahol a koncepció a gyakorlatban is politikai programmá vált az autós sávok felszámolásával és a zöldítéssel. Az európai minták között Milánó a sűrűn lakott negyedek élhetőbbé tételét, míg a lengyelországi Pleszew vagy Skócia programjai azt példázzák, hogy a megközelítés kisvárosokban és regionális szinten is működik. Az amerikai kontinensen az autócentrikus múlt ellenére Portland és Cleveland sikeresen alakította át negyedeit emberléptékűvé, míg Buenos Aires a dél-amerikai metropoliszok zsúfoltságára keresett zöld megoldásokat. A könyv kitér az ausztrál Melbourne-re, az észak-afrikai Sousse történelmi kikötővárosára, valamint a dél-koreai Puszanra, ahol a high-tech okosváros-technológiát használják: létrehoztak egy kártyát, ami támogatja a helyieket, pontgyűjtéssel bátorítja a lakosokat, cserébe ingyenes szolgáltatásokat kapnak. 
(A könyv magyar nyelvű változata a Városháza Kiadónál jelent meg 2026. áprilisában, Carlos Moreno: A 15 perces város - Megoldás időnk és bolygónk megmentésére címmel.)
<h3>Kelet-Európában vajon tudjuk értelmezni, használni a 15 perces város koncepciót? A kerekasztal mellett erről volt szó </h3>
A társas- és panelházakkal nagy népesség jár, az elmélet szerint, ha nekik jobb életet teremtünk helyben, akkor nem fognak autóba ülni. Kiemelkedően fontos az ipari területek rehabilitálása, meg kell oldani a social housing problémákat is egy olyan környezetben, ahol profitorientált vállalkozók lakóparkokat építenek, ezért ezeket a projekteket szükségszerűen a helyi hatóságnak kell menedzselnie.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/photo-sg-2019-parisetmetropole-imp-b-22-page-opei.jpg" alt="clichy-batignolles" width="1428" height="700">
<figcaption>Kép: Clichy-Batignolles Paris /www.parisetmetropole-amenagement.fr</figcaption>
</figure>
</div>
 
A fejlesztők bevonása elengedhetetlen, de érdekeltté kell tenni őket abban, hogy ne csak profitot termeljenek, hogy tartsák tiszteletben a közérdeket. A párizsi <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/25/rehabilitacio-okosan-rozsdaovezetek-kulfoldon">Clichy-Battignoles</a> negyed létrehozása erre kiváló példa, ami Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vezénylete mellett valósult meg.
<h3 dir="ltr">Ki az, aki egy üres villamoson vágyik rá, hogy mellé üljenek le?</h3>
Ez nem csak urbanista, hanem egy filozófiai elmélet is, ami a városi életen keresztül mutatja meg, tart tükröt elénk, hogy mit csinálunk rosszul, de a 15 perces város koncepciója azt a kérdést is feszegeti, hogy a sok autót sok biciklivel kell-e leváltani vagy pedig nemközlekedéssel? 
Ugyanakkor a 15 perces város modellje, amely szerint a lakóknak negyedórás sétával vagy kerékpározással el kellene érniük a mindennapi szolgáltatásokat nem vesz figyelembe pár jellemzőt, amit akár emberi tényezőnek is lehetne nevezni. Nagyon sokan a dugók ellenére és a tömegközlekedés minőségétől függetlenül is szeretnek a saját autójukban ülni, ők a legtöbb gyalogos- és biciklisbarát rendelkezést autósüldözésként élik meg. Az elmélet feltételezi, hogy minden típusú munka elérhető egy ilyen körzetben, pedig ha valaki a lakóhelye 15 perces körzetén belül akar elhelyezkedni, az nagyságrendekkel kevesebb pozícióból vagy képzettségének nem megfelelő munkakörből válogathat. A modell azt is tényként kezeli, hogy a piacról élő vállalkozások is mind megtalálják itt a gazdasági számításukat. Nem utolsósorban pedig abból indul ki, hogy az embereknek szükségük van több személyes interakcióra, abban a korban, amikor egyre többen a mesterséges intelligencától kérünk tanácsokat a magánéletünkre vonatkozóan, házhozszállíttatunk ahelyett, hogy kimozdulnánk, és nem, soha nem ülünk egymás mellé a villamoson, ha van máshol is hely.

A közelség koncepciója lehet a válasz a városi élet legtöbb kihívására, de mi az a közelség? Erre is választ ad a 15 perces városokról szóló elmélet és könyv.


Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk 

A Budapesti Fesztiválzenekar az évek során több olyan zenei programot is kidolgozott, ami arra hivatott, hogy érdekessé, otthonossá és szerethetővé tegye a klasszikus zenét a gyerekek számára. <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/zenei-neveles/kakaokoncertek/">Kakaókoncertjükre</a> év közben szinte lehetetlen jegyet szerezni – ezen a napon viszont ingyen élvezhetik ezt a mára már ikonikussá vált koncertformát kicsik és nagyok.
Mesébe öltöztetett, mindig fontos tanulságot rejtő koncertformájukkal, a <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/kozossegi-programok/zenevar/">Zenevárral</a> az ország számtalan településére eljutottak már. Budapesten ritkábban lehet elcsípni ezt az élményt – nem érdemes kihagyni! A Családi napon ezen kívül <a href="https://bfz.hu/hu/kozosseg-es-zenei-neveles/zenei-neveles/hangszerkostolo-6-8-ev/">Hangszerkóstoló</a> is lesz – a gyerekek a vonós, az ütős és a fúvós hangszerek világában is elmerülhetnek.
Mindeközben lesznek kamarakoncertek a varázslatos régizenétől a léleksimogató klasszikusokon és mosolyt csalogató rezes muzsikán át a vérpezsdítő népzenéig és az ütőhangszeresek mindig emlékezetes produkciójáig.
<h3>Játék, alkotás, könyvek</h3>
A szervezők több játékkal is készülnek, melyek végén kézzelfogható emlékeket vihetnek haza a gyerekek. Csatlakozik a rendezvényhez a most 25 éves <a href="https://www.pagony.hu/">Pagony</a> is, akik varázslatos, izgalmas könyvekkel telepakolt standjuk mellett egy Gruffalós játékot álmodtak meg a résztvevőknek. Szintén kint lesz a <a href="https://rugartfest.hu/">SZETT csapata</a>, akik kézműves foglalkozásokkal várják a gyerekeket a pompomkészítéstől a hegedűkészítésig.
<h3>Élmények első kézből</h3>
Az eseményen a szórakozás mellett kényelmes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség. A Fesztiválzenekar 2026–27-es évadának egyik újdonsága <a href="https://bfz.hu/hu/programkezelo-oldal/202627/a-gruffal%C3%B3-fischer-iv%C3%A1n-gyerekoper%C3%A1ja/">Fischer Iván humoros gyerekoperája</a>, amely Julia Donaldson és Axel Scheffler világszerte ismert meséjéből, a Gruffalóból készült, és a magyar közönség októberben láthatja először – Nádasdy Ádám fordításában. Emellett Kakaókoncertjeikre és nemzetközi sztárokat felvonultató <a href="https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncertnaptar/?season=5021&amp;month=&amp;category=&amp;q=">nagyzenekari hangversenyeikre</a> is vásárolhatnak jegyet.
<a href="https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncerttipusok-es-fesztivalok/bfz-zenei-vasar-es-csaladi-nap/">A Zenei vásár és családi nap részletes programja itt érhető el.</a>
A rendezvény a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

Május 31-én, gyereknapon idén is megrendezik az Aquincumi Múzeum és Régészeti Parkban a BFZ Zenei vásár és családi nap című ingyenes rendezvényét koncertekkel, sok-sok kézműveskedéssel, tánccal, közös alkotással és játékkal.

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

A hogy korábban írtuk, minden jel arra mutat, hogy idén augusztusban és a következő években <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/29/15-izgalmas-hir-az-idei-szigetrol">visszakapjuk azt a Szigetet, ami egyszer már mindenkinek jó volt</a>. Azóta kiderült, hogy a nulladik nap nosztalgiázásával nem ér véget a visszatekintés. Az előtte lévő, időnként mínusz egyedik napként jegyzett napon a 80 évesen még mindig aktív Bródy Jánosnak állít tiszteletet a Sziget fesztivál a Bródy Dalok Napjával. A koncepció már létezik egyébként, Magyarországon az MTV Icon működött hasonlóképpen: az esemény lényege, hogy egy adott előadó munkásságára fókuszál a teljes zenei szcéna, gyakran saját stílusában, új hangszereléssel feldolgozva az adott művész dalaiból válogatott dallistát. Bródy Jánosnál pedig volt miből válogatni.
<h3 dir="ltr">Bródy</h3>
Bródy János a magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb alakja, aki eddigi pályafutása során több mint 60 nagylemez elkészítésében működött közre szerzőként vagy előadóként. A hatalmas életművet tovább számszerűsítve körülbelül 800 dal szövegét és mintegy 200 dal zenéjét szerezte. Zenei karrierje az 1960-as években indult az Illés-együttesben, ahol Szörényi Leventével közösen megteremtették a magyar nyelvű beatzenét, amire akkor már a komoly igény volt, például a Beatles sikere miatt is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan1906841974-szalay-zoltain.jpg" alt="Az" width="1600" height="1081">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Később a Fonográf zenekar alapítójaként, majd önálló szólistaként is maradandót alkotott. Saját stúdióalbumokat is 45 éve jelentet meg, azért a jelen idő, mert Az első 80 év címmel legutóbb 2025-ben adott ki lemezt, igen, CD-n és vinylen is. Saját szerzeményei mellett Bródy sokoldalúsága más előadók repertoárjában is megmutatkozott, évtizedeken át írt dalszövegeket Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is. Emellett nevéhez fűződnek a hazai kultúrtörténet legnépszerűbb színpadi műveinek – például az István, a király rockoperának – a dalszövegei is. Van tehát miből szemezgetni.
<h3 dir="ltr">Előadónként 2 számra lehet számítani</h3>
Augusztus 9-én, akik Bródy János karrierjét bármekkora mértékű szeretettel is követték, egyszeri és megismételhetetlen koncertet kapnak. A hátrányos helyzetű gyerekekből álló Superar-kórus különleges előadása mellett fellépnek még Azahriah, a Bagossy Brothers Company, Beton.Hofi, a Blahalouisiana, a Carson Coma, Charlie, Csemer Boglárka, a Csík zenekar, Deák Bill Gyula, Döbrösi Laura, Dzsúdló, Feke Pál, Földes László Hobo, Fullajtár Andrea, Gerendás Péter, Gubik Petra, Gypsy JamMAL, Halász Judit, Hernádi Judit, a Hiperkarma, Hrutka Róbert, az Ivan &amp; the Parazol, Járai Márk, Kiss Tibor, Koncz Zsuzsa, Lábas Viki, Lovasi András, Müller Péter Sziámi, az Örkény Színház színészei, Palya Bea, Péter Bence, Péterfy Bori, Presser Gábor, Radnay Csilla, Sena, Columbo (Irie Maffia), Szörényi Levente, Tarján Zsófia, Tolcsvay László, Törőcsik Franciska és a Wellhello. És persze Bródy János, aki 40 percet kapott a 6 órás monstre koncert végén. Izgatottan várjuk, hogy melyik előadó melyik számot választja, bár a Mindannyian mások vagyunk című “énekelt, ritmusos szöveget”, – ahogy Bródy János a dalait hívja – várhatóan az összes fellépő egyszerre is előadja majd az egész koncert végén.

Augusztus 9-én 6 órán keresztül fog 50 fellépő Bródy János-dalokat játszani, énekelni pedig egy egész város.


Már a nulladik nap előtt is a Szigeten kell lenni

A városvezetés elkötelezett az iránt, hogy hosszú évtizedek után végre elköltözhessen a 99-es busz végállomása a Népszínház utca körút felőli oldaláról, <a href="https://www.facebook.com/pikoandraspolgarmester/posts/pfbid0rAhXjt49QhHgFixVAccjHoxNVFxERj1RcsbqaNu73uow5NpHXKDENEfd4MVMSQWzl">jelentette be</a> május 15-én, Pikó András, VIII. kerületi polgármester.
„A feladatok már tiszták, át kell szervezni a Blaha Lujza téren a buszfordulót, módosítani kell a járat útvonalát, és
<blockquote>
a vonal másik végén új végállomást kell kialakítani”
</blockquote>
– magyarázta Pikó.
Ahogy a posztjából kiderül, Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával már arról is megállapodtak, hogy a költségeket közösen állják, Józsefváros 100 millió forinttal száll be a finanszírozásba.
A Népszínház utcai buszvégállomás a tervek szerint
<blockquote>
Józsefváros 250. születésnapján, 2027-ben szűnik meg,
</blockquote>
és a kerület kezelésében lévő szakaszon új, modern, egy világváros belvárosához méltó közteret fognak fejleszteni.
„A politikai egyezség létrejött, a Fővárosi Közgyűlés és a Józsefvárosi Képviselő-testület elé a szükséges előterjesztést Karácsony Gergely főpolgármester és jómagam fogjuk benyújtani” – tette hozzá Pikó.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/neipszi.jpg" alt="Népszínház" width="1600" height="1112">
<figcaption>A Népszínház utca 1980-ban; Kép: Prohászka Imre/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ahogy a polgármester is utalt rá, a buszvégállomás elköltöztetése kezdettől a programjának a része, a 2024-es önkormányzati választásra viszont <a href="https://pikoandras.hu/program/">annyit módosult</a>, hogy Pikó kiemelte,
<blockquote>
a Blaha Lujza téri kapcsolat minden megoldás esetén megmarad.
</blockquote>
A polgármestert elkísérte Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármester is, aki <a href="https://www.facebook.com/radaidaniel/posts/pfbid02vHYK2f7zUnmNpeoPwmjNVXe7RtFCmwXSTZ7osQifytdHvAefoz31LooKUxQv6gxxl">úgy kommentálta</a> a megállapodást, hogy ezzel közelebb kerültek egy álom megvalósulásához.
Mint mondta, most minden korábbi elvi megállapodásnál és gyakorlati előkészítésnél közelebb vannak a Népszínház negyediek évtizedes álmához, hogy a 99-es busz végállomása költözzön ki a Népszínház utca Blaha Lujza téri torkolatából.
„A 99-es józsefvárosi, kőbányai és kispesti utazóközönsége legalább ennyire várja, hogy
<blockquote>
kiszabaduljon a méltatlan gyalogos viszonyok közül”
</blockquote>
– tette hozzá.
A Népszínház utca élhetőségének és a Blaha Lujza térrel való kapcsolatának ugyanis, <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2021/03/uj-ter-epul-amihez-a-kornyezetenek-fel-kell-majd-nonie/">magyarázta</a> korábban, egyik alapvető feltétele a buszvégállomás felszámolása. A Budapesti Közlekedési Központtal évek óta egyeztetnek erről.
„A 99-es buszt a budai forgalomba lehetne integrálni, bár műszakilag nagy kihívást jelent. A buszok vélhetően a Luther és Kiss József utcán közlekednének, vagyis a Népszínház utca elején megszűnne a buszforgalom” – fejtegette néhány éve.

A VIII. kerület közelebb került egy álom megvalósulásához. 

Elköltöztetik a buszvégállomást a Népszínház utcából

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiválja. és ahogy telnek úgy lesz egyre népszerűbb. . Ráaádsul nemcsak moziélmény, hanem a magyar filmszakma egyik legfontosabb találkozóhelye. A programban szakmai fórumok, az egyetlen magyar rövidfilmes pitchfórum, workshopok és mesterkurzusok várják a filmszakmai szereplőket, diákokat és érdeklődőket egyaránt.
A magyar filmek évről évre sikerrel szerepelnek nemzetközi fesztiválokon. Emlékezetes sikert aratott Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje, amely 2016-ban a Friss Hús különdíjasa volt, majd Oscar-díjat nyert. A hazai közönség itt láthatta először azokat a filmeket is, amelyek később Cannes, Berlin, Szarajevó és más A kategóriás fesztiválok versenyprogramjaiba kerültek be. 2024 októbere óta a Friss Hús hivatalosan is az Oscar-kvalifikáló fesztivállá vált, a Legjobb magyar élőszereplős rövidfilm és a Legjobb magyar animációs rövidfilm kategóriában nevezhet magyar alkotókat, filmeket.
Május 14-től, a mai naptól a Friss Hús <a href="https://frisshusbudapest.com/filmek">nemzetközi versenyprogramja </a>is nyilvános.
<blockquote>
A válogatás az olyan népszerű és elismert fesztiválkurátorok érdeklődését is visszatükrözi , mint  Dragomán György, Fekete Giorgio, Gryllus Dorka és Indigo.
</blockquote>
Miként azt a szervezők közölték, az idei fesztivál öt tematikus blokkba rendeződik, Lázálmok és bálványok, Vakvágányon, Hajszálrepedések, Bőr alatt, valamint Mi és ők címmel.  E négy blokkot állították össze az említett kurátotok, míg az ötödiket a Friss Hús csapata.
Május 28-án kezdődő,  június 3-ig tartó fesztivál idén is bemutatja az év legígéretesebb fiatal színészeit, a Friss Csillagokat. A program célja, hogy olyan pályakezdő színészekre irányítsa a figyelmet, akik már most markáns jelenléttel bírnak a színházi és filmes világban, és akiknek a pályája az elkövetkező években meghatározóvá válhat. 2026-ban ezt a címet Major Irma és Juhász Vince kapja.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/sivak-zsafi-friss-haos.jpg" alt="Friss" width="914" height="1280">
<figcaption>Kép: Sivák Zsófi/Friss Hús</figcaption>
</figure>
</div>
 
Közölték azt is, hogy  <a href="https://frisshus.mozijegy.hu/">ma indul a jegyvásárlás a fesztivál vetítéseire.</a> A programban idén is a világ legfontosabb fesztiváljairól – többek között Cannes-ból, Velencéből, Locarnóból és a Berlinaléról – érkező rövidfilmek szerepelnek, számos nemzetközi alkotó látogat el a Friss Húsra, és az idei Oscar-nyertes is látható lesz.  Az idei válogatás a már említett öt tematikus blokkban mutatja be a kortárs nemzetközi rövidfilm legizgalmasabb alkotásait:
<blockquote>
animációkat, kísérleti filmeket, társadalmi drámákat, fekete komédiákat és erős szerzői munkákat.
</blockquote>
 A nemzetközi versenyprogram mellett a Friss Hús minden évben külön országfókusz keretében mutatja be egy-egy nemzet rövidfilmes termésének legjavát. Az idei fesztivál Glitches című blokkja a brit rövidfilmes szcéna friss és sokszínű alkotásaiból ad ízelítőt.
A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál (2026. május 28. – június 3.) a legfrissebb magyar és nemzetközi rövidfilmek mellett  idén is szakmai programokkal, beszélgetésekkel és workshopokkal várja a közönséget. A fesztivál vetítéseire ma indul a jegyvásárlás. A jegyek a<a href="https://frisshus.mozijegy.hu/"> Friss Hús weboldalán</a> érhetők el. A versenyprogramok győzteseit a fesztivál utolsó napján, június 3-án hirdetik ki.

A 2025-ös kerekszámos Friss Hús után, idén futballhasonlatok ugranak be, hiszen a tizenegyes erre kötelez. Természetesen nem a "büntetői" értelemben, de: nem ott lenni  kihagyott helyzet, sőt az országgyűlési választások előtti hazai finanszírozás anomáliáinak ismeretében az is elmondható, hogy a magyar tehetségek szinte kizárólag a Friss Hús és hozzá hasonló független "szabad rúgások" során mutatkozhattak be..

Verhetetlen tizenegy brit invázióval

Ha abból indulunk ki, hogy 1981-ben,<a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/30/egy-mareknyi-dollarert" target="_blank" rel="noopener"> az első Budapesti Tavaszi Fesztivál </a>elsődleges célja az idegenforgalom fellendítése volt – azon belül is a nyugati turisták Budapestre csábítása, ill. valutaszerzés, akkor bátran kijelenthetjük, hogy negyvenöt évvel később e gondolatmenet tökéletes antitézise valósult meg főpolgármesteri közreműködéssel. Karácsony Gergely olyan helyszínen nyitotta meg az elsősorban énekesnőként ismert Tarján Zsófia kiállítását, egyúttal a Budapesti Tavaszi Fesztivált,  amely ugyan szálláshely a szó szoros értelmében, ám itt „idegenforgalom”  alatt egészen mást értenek, mint a turisztika-szakmában, és a szolgáltatásokhoz sem a bevétel vagy a profit kifejezések kapcsolhatók. 
<h3>Népszálló, népművelés</h3>
15 évvel ezelőtt <a href="https://magyarnarancs.hu/lokal/szazeves_hazak_-_otcsillagos_szegenyhaz_-_az_arena_uti_nepszallo-76047" target="_blank" rel="noopener">Ötcsillagos szegényház címmel írtam</a> a Dózsa György út és az Angyalföldi út sarkán álló, egykor Aréna Úti Népszállónak, mai nevén a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) központjának nevezett épületről, hogy sok minden eszünkbe juthat impozáns épület láttán, ám az bajosan, hogy a fővárosi hajléktalanellátás központja lenne.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3145-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Enbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
„Inkább szállodára tippelnénk. Efféle »erődkastélyokat« – bárhol Európában – főként a vendéglátás jegyében emeltek a századfordulón, s általában Ritznek vagy Carltonnak nevezték őket. Ezt viszont se ennek, se annak” – írtam akkor, külön is kiemelve Bárczy István híres 1909-es lakásprogramját, amelynek keretében épült a népszálló is. Hivatalosan csak 1912-ben adták át, de már 1911-ben beköltöztek az első lakói. Az épület funkciója 114 év alatt nem változott, de szerencsére soha nem is lehetett egy napon említeni a klasszikus-drasztikus éjjeli menedékhelyekkel, melegedőkkel, szegényházakkal. A létesítmény, nemcsak kívülről, de belsőjét tekintve sem maradt el egy nálánál sokkal előkelőbb hoteltől. A Schoditsch Lajos és Eberling Béla terve alapján – az akkoriban újdonságnak számító vasbeton szerkezettel -– épült szecessziós palotával valóban nem spóroltak: a Zsolnay-gyártól rendeltek falikutakat, az ebédlő falát Undi Piroska falfestményei díszítették. Ami azt is jelenti, hogy e helyen a szükségleti szolgáltatások mellett kezdettől fogva hangsúlyt fektettek a kultúrára is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3161-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Ennek fényében talán nem tűnik annyira rendhagyónak Tarján Zsófia kiállítása, bár ez semmit nem von le annak értékéből.  
„Nagyon hálás vagyok, hogy olyan helyen lehetnek a képeim, ahol rengeteg embernek segítenek! Az eladott képek árának a felét a BMSZKI-nek ajánlom fel!” – írta Facebook oldalán Tarján Zsófia a május 5-i megnyitó és bejárás után.
<h3>Budapest DNS-e</h3>
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az esemény a tekintetben is jelképesnek mondható, hogy miközben nap nap után derülnek ki az állami kulturális alap botrányai, Budapesten a legkiszolgáltatottabb embereket ellátó intézményben indul el az a kulturális programsorozat, amelyre a fővárosnak lényegében nem volt módja közpénzt áldozni. „Ha ilyen színvonalas programsorozatot lehet megvalósítani az alkotó közösségek összefogásával, képzeljük el, mit lehetne kihozni annyiból, amennyit mondjuk Mága Zoltán fotósára elszórt a bukott kormány…” – jegyezte meg a főpolgármester, de hozzátette:
„Fontosabb ennél, hogy ezt a helyet a kiállítással és a Budapesti Tavaszi Fesztivál kulturális programsorozatával talán ez a kultúradefiníció köti össze: a kultúra az emberi méltóság mindennapi gyakorlata. A kultúra pedig, a szabad és sokszínű, közben nagyon is magyar kultúra Budapest DNS-e. Az elmúlt években Budapestnek dolga volt a független kultúra megvédésével, így tettünk például a színházainkkal, a független társulatokkal, a Freeszfe-vel. Itt az idő, hogy az állam is visszatérjen a polgáraihoz, és oda, ahol dolga van: a kultúra kiszámítható és szakmai függetlenséget biztosító finanszírozásához.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3142-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
„Tarján Zsófia Múlt, jelen, jövő című kiállítását nézve nehéz eldönteni, hogy egy énekesnőről van-e szó, aki képeket alkot, vagy egy képzőművészről, aki nem mellesleg énekel, ami biztos, az a tehetsége és a kreativitása” – mondta Karácsony Gergely a kiállítás kapcsán, amely legközelebbi bejárása május 16-án, 14 órakor lesz 
Jegyvásárlás: https://www.jegy.hu/program/tarjan-zsofia-mult-jelen-jovo-cimu-kiallitasa-tarlatvezetessel-191701
 
--

Karácsony Gergely rendhagyó helyszínen indította útjára a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivált. Egy angyalföldi padláson, Tarján Zsófia jó és jótékony műveivel.

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

A Duna mindig is meghatározta Budapest karakterét, mégis paradox módon a város hosszú időn keresztül elfordult tőle. A rakpart – amely ma sokak számára elsősorban közlekedési útvonal – eredetileg egészen más szerepet töltött be. Ha visszatekintünk a történetére, egyértelművé válik, hogy nem egyszerűen egy infrastruktúra-elemről van szó, hanem egy olyan városi térről, amelynek mély kulturális és közösségi jelentősége van.
Budapest története elképzelhetetlen a Duna nélkül. A folyó évszázadokon keresztül nemcsak természeti adottság volt, hanem a város fejlődésének és gazdaságának egyik legfontosabb mozgatórugója, amit már maga az elnevezés is jelez: a rakodó part a 18–19. századi városi élet meghatározó színtere volt. Itt zajlott a hajón érkező áruk kirakodása és cseréje, és ehhez kapcsolódóan a környezetében vásárok is működtek, miközben találkozóhelyként is funkcionált. A rakpart tehát egyszerre volt gazdasági központ és társadalmi tér: a kereskedelem és a mindennapi élet nem különült el egymástól.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82328-22.jpg" alt="Pesti" width="2400" height="1595">
<figcaption>A pesti alsó rakpart, piac a Petőfi téri hajóállomásnál. Balra a Királyi Palota (később Budavári Palota), távolban a Széchenyi Lánchíd látszik. A felvétel 1893 körül készült. Kép: Klösz György /Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
</div>
A rakpartok kialakulása azonban nem egy romantikus városi tér születéséről szólt, hanem kényszerről: a szabályozatlan folyó, az áradások és a nehezen használható partvonal miatt a 19. században megkezdődött a Duna „megszelídítése”. Az 1838-as árvíz után felgyorsultak a munkálatok, a partokat kőfalakkal erősítették meg, és létrejött az a rendezett, de zárt struktúra, amely azóta is meghatározza a város és a folyó kapcsolatát. A kiépített védmű stabilitást és biztonságot adott, de egyben fizikailag is elválasztotta a várost a víztől. A rakpart így elsősorban gazdasági és közlekedési térként működött: kikötők, rakodóhelyek, kereskedelmi útvonalak jellemezték. Ugyanakkor a Duna-part a korzózás helyszíne is volt: a városi séták, a társasági jelenlét és a reprezentáció tere. Az emberek jelen voltak, figyeltek, találkoztak. Ez a fajta használat teszi igazán közösségi hellyé a rakpartot: nem a funkciója, hanem az ott zajló élet. Már a 19. században is voltak olyan hangok, amelyek más irányt javasoltak: Táncsics Mihály például azt kritizálta, hogy a Duna-part beépítése helyett inkább közparkokat és közösségi tereket kellett volna kialakítani. Ez a gondolat azonban akkor még nem talált széles körű támogatásra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22043.jpg" alt="A" width="2560" height="1669">
<figcaption>A Visy lányok a pesti alsó rakparton a Vigadó térnél 1904-ben. Kép: Lakatos Mária/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan210475.jpg" alt="A" width="2560" height="1647">
<figcaption>A pesti alsó rakpart lépcsői az Erzsébet híd mellett 1967-ben. Kép: Herpay Gábor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan301414.jpg" alt="a" width="2560" height="1707">
<figcaption>A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél, háttérben a lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője 1955-ben. Kép: Szalay János/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-05-13-13.png" alt="rakpart" width="2298" height="1446">
<figcaption>A Széchenyi rakpart a Margit híd felől nézve, háttérben az Országház 1954-ben és a pesti alsó rakpart a Dunakorzó alatt, háttérben a Széchenyi Lánchíd 1958-ban (Fortepan szent-Tamási Mihály)</figcaption>
</figure>
</div>
A 20. század második felére a rakpart végleg az autóforgalom tere lett. A város és a Duna kapcsolata fizikailag és szimbolikusan is megszakadt: a vízpart nehezen megközelíthetővé vált, elveszítette közösségi szerepét, és  az áthaladás vált elsődlegessé, miközben a jelenlét eltűnt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az az elképzelés, ami a '60-as évektől egy belvárosi autópályává tette Budapest legszebb történelmi negyedeit és részeit, egy elhibázott városfejlesztési koncepció volt, mindegy, hány sávot, alul- és felüljárót hoztak létre, biztosítva az autós közlekedés elsőbbségét, a dugók nem szűntek, mert a történelmi belváros tereit egyszerűen nem ilyen méretű átmenő forgalomra tervezték évszázadokkal ezelőtt. 
A rakparton elvezetett átmenő forgalmi útvonalak, a zebrák ritkasága és a funkciók hiánya miatt hosszú évtizedekre a budapestiek számára a Duna jelenléte inkább látvány lett, mint megélt tapasztalat. 
2020 után azonban látványos fordulat következett be. A városvezetés kilépve a pusztán elméleti, tervezési szakaszból a taktikai urbanizmus eszközéhez nyúlt, miközben felvette a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, akik már évek óta szerveztek úttörő módon izgalmas programokat a Dunával kapcsolatban. Ez abból a felismerésből fakadt, hogy a rakpartban rejlő lehetőségek messze túlmutatnak a közlekedési funkción és a rakpart újraértelmezése nem pusztán fejlesztési kérdésként jelent meg, hanem egyre inkább kulturális és társadalmi ügyként.
Elsőként a covid hullámok alatt, 2020-ban, majd azt követően tavasztól-őszig minden évben kísérleti jelleggel egyre több szakasz vált elérhetővé a gyalogosok számára úgy, ahogyan addig nem használhatták a területet, hétvégi megnyitásokkal, ideiglenes installációkkal és közösségi eseményekkel fedezhették fel a városlakók a folyójuk adta lehetőségeket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tuningrakpartbudaialsobarthadorka0233-1.jpg" alt="Ideiglenes" width="1500" height="1000">
<figcaption>2021, amikor a Lánchíd felújítása miatt lezárt budai rakpart lett a nyitott rakpart egy nyárra. Kép: Bartha Dorottya/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És ami különösen fontos: ez működik. Amikor megnyílik a rakpart, az emberek azonnal birtokba veszik. Sétálnak, leülnek, sportolnak, beszélgetnek, vagy egyszerűen csak nézik a vizet. Ez a spontán használat jól mutatja, hogy a közösségi igény mindig is jelen volt, csak sokáig nem volt tere. A leglátványosabb, figyelemfelhívó pillanatok korábban azok a napok-hetek voltak, amikor az árvíz miatt az autóforgalom elől már le kellett zárni a rakpartokat, de gyalogosan még le lehetett menni. Ilyenkor a bámészkodók mellett azonnal bringások, futók, kutyasétáltatók jelentek meg szép számban. 
[gallery ids=dba61802-8f0a-46f0-9415-a2067f5d2562,679d87c2-f50f-4575-929c-cf085c915a55,eb510ee5-af1b-41cd-b3d6-db10e5f131f2,23741912-950f-4924-a653-642b99a803a2,7fee71b6-b214-43ce-a25d-274699035515,0faada2e-a2d4-401c-94f6-1b25aa41e504,86a21619-992d-4f57-bf0d-ee91ff5a0444]
A felmérések is ezt támasztják alá: a budapestiek jelentős része támogatja a gyalogosbarát fejlesztéseket és a közösségi funkciók erősítését. Ez a változás nemcsak használati módot, hanem szemléletet is tükröz. A rakpart ma már nem csupán infrastruktúra, hanem élmény, találkozási pont és kulturális tér. Egy olyan közös hely, ahol a város nemcsak működik, hanem él is és amit a budapestiek egyre inkább magukénak érezhetnek.
A jövő rakpartja ennek a folyamatnak a kiteljesedése lehet. A tervek szerint a hangsúly az emberközpontú kialakításon van: több zöldfelület, közvetlen kapcsolat a vízzel, árnyékot adó fasorok, lépcsős partok és sokszínű közösségi terek jelennek majd meg.
[gallery ids=1c96939c-6bfa-4223-9114-7b17740a7d47,b908a58d-4d8b-453c-9485-857ea7d620c1,4d1595a8-0495-4e23-a54f-ebf18b53af46,986376bf-20ee-452e-80a4-b87e45523404,5482ed22-b28b-448f-b1d5-c27006c74da9] A cél egy olyan városi tér létrehozása, amely egyszerre szolgálja a kikapcsolódást, a közösségi életet és a városi identitás erősítését, miközben tiszteletben tartja a világörökségi környezetet is, és demokratikus térként működik. Nem mint háttér, hanem aktív, megélhető közeg: a közművelődés mindennapi színtereként. Fontos eleme a fejlesztéseknek a társadalmi párbeszéd: civil szervezetek, szakmai szereplők és a lakosság bevonásával formálódik a rakpart jövője. Ez azt is jelenti, hogy a rakpart nem egy lezárt projekt, hanem folyamatosan alakuló történet – olyan tér, amely reagál a városlakók igényeire és a változó városi életformákra. A kérdés azonban nem az, hogy a rakpart megváltozik-e, hanem az, hogy milyen irányba. Képes lesz-e valóban közösségi térré válni, vagy megmarad kompromisszumos megoldások között egy félig közlekedési, félig rekreációs zónának. A budapesti rakpart története így egyfajta tükör: megmutatja, hogyan gondolkodtunk korábban a városról, és hogyan gondolkodunk ma. A múltban a kontroll és a funkcionalitás dominált, a jelenben a visszanyitás és az újraértelmezés, a jövőben pedig az emberközpontúság és a közösség kerülhet a középpontba. A rakpart története valójában egy visszatérés története. Visszatérés ahhoz az állapothoz, amikor a város és a folyó nem elválasztva, hanem együtt létezett. Amikor a rakpart nem egy út volt, hanem egy hely. És talán ez a legfontosabb felismerés: a rakpart nem attól válik jelentőssé, hogy végig lehet rajta haladni, hanem attól, hogy meg lehet rajta állni!
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22043.jpg" alt="A" width="2560" height="1669">
<figcaption>Kép: Lakatos Mária/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rakpartseta.jpg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

Budapest egyik legfontosabb tere tulajdonképpen nem is tér, ugyanis nincs közepe, nincs egyértelmű határa, mégis generációk életének volt meghatározó része. A rakpart története nem csupán városfejlesztési kérdés – hanem annak a története, hogyan fedezi fel a város saját folyóját– és vele együtt önmagát is. 

Kié a Rakpart?

„Nagy ajándéka az életemnek, hogy többször is volt alkalmam belenézni az ő tekintetébe, és hallgatni nyugodt, mindig bölcs, gyakran humoros szavait" – írta közösségi oldalán Karácsony, Kardos Pétert köszöntve a kilencvenedik születésnapja alkalmából. A nyugalmazott főrabbi volt, aki 2024. október 13-án, amikor <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/13/s-szegyenlenem-magam-az-emberfaj-helyett" target="_blank" rel="noopener">a Klauzál téren felavatták a pesti gettó áldozatainak emlékművét, </a>halotti imát mondott. Előtte  arról beszélt, hogy az engesztelés napját követően, a hagyománytisztelő zsidó ember leveszi halotti ruháját, és visszatér a hétköznapi életbe. „Azoknak, akikre most emlékezünk – személyesen tanúsíthatom – még halotti ruhára, tisztességes temetésre sem jutott. Érettük szól az ima” – mondta az ünnepélyes eseményen, de nem sokkal később az Énbudapestemnek azt is elmesélte, hogy 1944-ben a borzalmak ellenére is gyerek tudott maradni. 
„...mi is bújócskáztunk, vagy éppen „bombáztuk” az építőkockákból felépített házakat. Az ingfogasok hasonlítottak a repülőgépekhez. Berregtünk is hozzá. Voltak felhúzós tankjaink is, ezek szikráztak. Lebombáztunk, újjáépítettünk – nekünk ez volt a gyerekkor – emlékszik vissza. – Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna, és valójában csak évekkel később tudtuk meg, hogy tulajdonképpen mi történt.
<blockquote>
– Másik gyerekkor híján mi úgy tudtuk, hogy a gyerekkor ezzel jár, az üldözés és a nélkülözés a gyerekkor része. Mi nem tudtuk, hogy van még a foci meg egyebek.
</blockquote>
Azt tudtuk, hogy minket üldöztek, mert mi… Azt csak később tudtuk meg, hogy azért üldöztek, mert történt itt egy évszázadokig tartó lélekmérgezés, az antijudaizmus, majd az antiszemitizmus – mondja a Kardos Péter, de kiemeli, hogy őt valamiféle buborékban tartották a családtagjai, hogy megóvják a borzalmaktól.
1944. október 16-án, közvetlenül a Szálasi-puccs után a nyilasok a zsidók számára kijelölt ún. csillagos házakból a zsinagógákba terelték az ott lakókat. Nyitva kellett hagyniuk lakásuk ajtaját, és le kellett adniuk értéktárgyaikat a hatóságnak. Kardos Péter édesanyjával és nővérével, valamint sok száz sorstársukkal együtt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában töltötték azt az éjszakát, másnap már a kifosztott Kertész utcai lakásukba térhettek vissza. Nem sokkal később sikerült szomszédaik segítségével – akiknek svájci menlevelük volt –, egy Tátra utcai védett házba költözniük, egy olyan 50 négyzetméteres lakásba, ahol velük együtt huszonnyolcan éltek. A védett házakba elvileg nem mehettek be a nyilasok, a gyakorlat azonban mást mutatott. – Egy délután lehajtottak minket és a Szent István parkba, a Duna-partra. Ott több ezer zsidó ember volt felsorakoztatva. Legalább egy órát álltunk ott, nyilasok, rendőrök között, és lehet, hogy én voltam az egyetlen, aki nem tudta, hogy mi következik, mert sokan búcsúztak egymástól, a nővérem is az anyámtól – mondta egy régebbi interjújában Kardos Péter, akinek szeretteivel együtt csak azért sikerült megmenekülnie a Dunába lövés elől, mert a sorakozó alatt megjelent egy autó, amelyből egy ismeretlen férfi szállt ki, fél órát tárgyalt a nyilasokkal, mire ők hazaengedték azokat, akik gyerekkel voltak. – Nem laktunk messze, és amikor mentünk fel a lépcsőn, meghallottuk a sortűz zaját; azokat ölték meg, akik gyermektelenek voltak – jegyezte meg a rabbi, egyúttal azt is jelezve, hogy az a buborék, amelyben őt tartották, nem mindig tudott épségben maradni.
Kardos Péterrel készült interjúnk teljes szövegét<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/aki-buborekban-veszelte-volna-at-veszkorszakot-kardos-peter-forabbi-es-a-budapesti-getto" target="_blank" rel="noopener"> itt olvashatják el.</a>

Isten  éltesse a 90 éves Kardos Pétert.

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Szokatlan egyszarvús plakátok jelentek meg május elején Budapest utcáin. Aki kicsit is foglalkozik vizuális kultúrával, azt is meghökkenti, mennyire ronda, de talán jobban tudja olvasni, hogy mennyi szándékolt “hiba” van benne.  És pont ettől lett szerintünk zseniális. A tervezőpáros, Dorina copywriterként, Bence art directorként dolgozik a győri Mangrove reklámügynökségnél, őket kérdeztük arról, hogy vajon nehéz-e csúnya dolgot tervezni? Mit szóltak, amikor a zsűri döntése értelmében elnyerték az első helyet Budapest Főváros Önkormányzata, a Civilizáció koalíció és a CEU Közép-európai Egyetem közös pályázatán? Mik is ezek a betűtípusok és színek?
Ez a plakát tényleg nagyon csúnya. Cserébe viszont nagyon okos – ezt egy kicsit el tudjátok magyarázni, hogy mit is látunk és miért?
Több koncepciót is hoztunk erre a pályázatra, és mindegyikben azt feszegetjük, hogy milyen ötlettel tudjuk átlépni azt a szintet, amivel megragadjuk a figyelmet az adó 1%-os felajánlás kapcsán. És ez volt az egyik ilyen ötletünk, hogy csináljunk valami annyira csúnya dolgot, ami annyira vonzza a szemet, hogy egyszerűen muszáj elolvasni az embernek, hogy mi ez, és mit szeretne mondani ez a plakát.
Ki tudtok emelni belőle konkrét elemeket, hogy mi miért ronda? Hogy igazából betartottátok valamennyire a szakma szabályait, csak a fonákjára fordítottátok?
Például a betűtípusoknak a világ két legrondább betűtípusát kiválasztottuk, a Comics Sans-ot és a Papyrust, csak ezek jelennek meg, amik minden grafikusnak azonnal tiltólistásak alapból amúgy. A grafikai elemekben meg a minél jobban nem odaillő dolgokat válogattuk, minél inkább olyan színátmeneteket kerestünk, amiben minden szín van össze-vissza, nagyon igyekeztünk, hogy ne passzoljon semmi semmihez.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260506mm3486-2.jpg" alt="1%" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És néha ez nagyobb kihívás, vagy nehezebb direkt csúnyát alkotni?
Sokkal nehezebb, igen.
Közben meg ez a vizuális nyelv, ez nem idegen, a neten is elég gyakran szembejön…
Alapvetően azt gondoljuk, hogy azzal, hogy ilyen széles körben elterjedt az AI, most folyamatosan ilyenekkel találkozunk, csak nyilván az AI által felturbózottabb változatokban.
Meg szerintünk mindenki, aki tanult a közoktatásban azért nagyon sok ilyennel és hasonlóval találkozott, amikor még a szárnyát próbálgatta. Gondolunk itt a power point prezentációkra, azoknak a minél extrább megoldásaira, amikkel mindenki kísérletezett szerintem. És ha kreatív pályára mész, kinövöd persze, de szerintem ez olyan szinten benne marad a köztudatban, hogy ezzel mindig lehet példálózni, hogy hát ez volt az etalon valaha. Illetve sok mindenkinek ez az etalon még ma is, és azt gondolja, ezzel a vizuállal egy magas szintű grafikai munkát adott ki a keze közül.
Mennyire lepődtetek meg, amikor ezt a plakátot választotta ki a zsűri?
Ennél a konkrét plakátnál, én voltam az értelmi szerző (Dorina), hogy ez legyen egy ilyen csúnya dolog. Bencével már elég régóta dolgozunk együtt, és azért ő szereti mindig a szebbik felét megfogni a dolgoknak, és a grafikailag sokkal igényesebb munkákra koncentrál. Ez ilyen kicsit fun fact, hogy alapvetően nem ez volt az első verzió, ami elkészült belőle. Az is csúnya volt, de a szép csúnya.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260504-mm1020.jpg" alt="1%-os" width="2937" height="1958">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Az első változatra egy nagyon ronda mélytengeri halat választott Bence, hogy ez a hal nagyon csúnya, viszont az adó egy százalékát felajánlani nagyon szép dolog. És akkor ott volt egy kis pusholás, hogy de mi lenne, ha tényleg megpróbálnánk egy ilyen ocsortány grafikai munkát, és mondta, hogy na jó most az egyszer, és soha többet. Végül öt plakáttal neveztünk összesen, és nem gondoltuk, hogy pont ez lesz a befutó, de nagyon szerettük volna megpróbálni.
Akkor nektek is egy nagy meglepetés volt, hogy a Főváros azt mondta, hogy hm, ezt szeretnénk az utcákra mindenhova?
Igen, mert szerintünk volt több olyan ötletünk is, ami úgy éreztünk, hogy erős lett, és amikor megkaptuk az e-mailt, hogy nyertünk, akkor nem is gondoltuk, hogy az unikonisossal. Szakmailag nekünk ez egy nagyon nagy mérföldkő, nemcsak hogy nyertünk, de hogy ezzel a szokatlan ötlettel értük el ezt.  Grafikailag is kihívás csúnyát tervezni, de marketing szempontjából is igazából az, hogy sikeres lehet ez az antidesign és antimarketing.
Láttátok már valahol Budapesten kihelyezve a plakátokat?
Igen, vonattal jöttünk Győrből, és ahogy kijöttünk Kelenföldön az aluljáróból, ott az Etele Plázánál egyből szembe is jött. Úgyhogy csináltunk is pár képet vele.
Mi a szakmai véleményetek, ma milyen állapotban van a köztéri vizuális kultúránk?
Szerintünk egy plakát akkor éri el  igazán a célját, hogyha beszélünk róla. Ha megállunk, észrevesszük, beszélgetünk róla kicsit, és ez az unikornisos plakát szerintem eléggé feszegeti azt, hogy emellett azért biztos meg fognak állni az emberek már csak így ránézni, hogy mi az Isten ez.
Alapvetően azért azt mi is látjuk, hogy iszonyatos reklámzajban élünk, folyamatos túltelítettség van ebből, és akármilyen szép, akármilyen jól kidolgozott egy plakát, nem kapjuk fel rá a fejünket. Most is, ahogy itt jöttünk, és nézegettük a közterületeken, hogy hol van kint az unikornis, azért látjuk, hogy millió meg egy hirdetés kint van, és igazából nagyon nehéz szerintem áttörni így az emberek ingerküszöbét azzal kapcsolatban, hogy megnézzenek valamit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260506mm3479-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ez az egyik része, a másik meg az, hogy a jelenlegi közéleti szituációban, amiben a választások után vagyunk, amikor iszonyatos hirdetési dömping volt, most tényleg egy kicsit megpróbáltak az emberek elhatárolódni már ettől. Túlstimulálódtak a hirdetésekből, meg plakátokból, ami alapvetően is egy valid jelenség, de most szerintünk ez még fokozottabban van jelen. Ezért mindenképp egy olyan kampány plakátot szerettünk volna egy ilyen fontos témához, ami  át tudja törni ezt az ingerküszöböt.
Ráadásul nagyon nagy szívügyeink a közhasznú dolgok, meg olyan kampányok, amik nem egy terméket akarnak eladni. És lehet, hogy kicsit rosszul hangzik egy marketinges szájából, de jó kiszakadni néha abból az értékesítési központú alkotásból és valami nagyobb jó, nagyobb egész érdekében csinálni valamit, úgyhogy mi nagyon örültünk ennek a pályázatnak.
És te már felajánlottad az 1%- odat???

Vállalhatatlanul csúnya, vállaltan figyelemfelkeltő – talán így írható le az a pályázaton kiválasztott, meghökkentő plakát, amely Budapest-szerte hirdeti, hogy ne felejtsük el felajánlani a személyi jövedelemadónk 1%-át. Mielőtt az ízlésrendőrség kiszállna a Fővárosi Önkormányzathoz, a plakátot tervező Rácz Dorinával és Madár Bencével beszélgetünk, hogy mi is ez és mi miért van.

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Az önkormányzat célja egy olyan szabályozás kialakítása, amely
<blockquote>
egyensúlyt teremt a lakhatási szempontok, a helyi közösségek érdekei és a turizmus gazdasági hatásai között.
</blockquote>
<a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2026/05/rovidtavu-szallaskiadas-szabalyozasa-jozsefvarosban-szoljon-hozza/">Hangsúlyozzák</a>, hogy nem a rövidtávú szálláskiadás teljes tiltására épül, hanem annak korlátozására és átláthatóbbá tételére.
Ahogy az Énbudapestemen is beszámoltunk róla, a VI. kerületben például 2026 január 1-jén hatályba lépett <a href="https://terezvaros.hu/hirek/egy-uj-idoszamitas-kezdete">a rövid távú lakáskiadás tiltása</a>, vagyis megszűnt az úgynevezett airbnb-zés jogi lehetősége.
A VIII. kerületben 2026 márciusában összesen 1760 darab regisztrált rövidtávú szálláshely működött, amelyből 53 szálloda, panzió vagy szálló és 1707 magán- és egyéb szálláshely volt. A rövidtávú lakáskiadás a lakások körülbelül 3,5 százalékát érintette, összesen ugyanis 48444 lakás van Józsefvárosban.
A rövidtávú szállások eloszlása viszont nagyon különböző a negyedek között: a legtöbb a Palotanegyedben és a Corvin negyedben található. A szabályozással az önkormányzat célja részben a túlterhelt negyedek terhelésének csökkentése is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz337017kj202409120096-150.jpg" alt="Kerületek" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Kummer János/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az önkormányzat háromszintű szabályozást javasol: kerületi, negyed és társasházi szinten. A teljes kerületben 4 százalékos korlátozást vezetne be, a negyedek eltérő korlátozás alá esnének.
A legzsúfoltabb negyedekben, az említett Palota- és Corvin negyedben jelenleg 7 százalék fölött van a rövidtávú szálláshelyek aránya, azaz
<blockquote>
a negyedek máris túlterheltek, az önkormányzat ezért a jelenleginél alacsonyabb, 6 százalékos arányt határozna meg.
</blockquote>
A javasolt szabályozás, mint magyarázzák, csak hosszú távon, évek múltán fejtenék ki hatásukat, mert jelenleg kiadott, szabályos engedélyt senkitől nem venne el az önkormányzat.
A Csarnok, Népszínház negyedekben, valamint Kerepesdűlőn 4 százalékban határoznák meg a javasolt arányt, jelenleg még egyik negyedben sem éri el a rövidtávú szálláshelyek száma ezt az arányt, és nem is szeretnék, ha ez megtörténne, mert mint mondják, ez az arány teremti meg az egyensúlyt a lakhatási célok és az üzleti igények között.
A 4 százalékos korlát ezekben a negyedekben azt jelenti, hogy a Csarnok negyedben a jelenlegi 277-hez képest további 2 darab, a Népszínház negyedben a jelenlegi 188-hoz képest további 27 darab, a Kerepesdűlőn a jelenlegi 20-hoz képest további 9 darab rövidtávú szállás jöhet létre.
A Magdolna, Orczy, Losonci, Százados és Ganz negyedekben, valamint a Tisztviselőtelepen a rövidtávú szállások aránya nagyon alacsony, ezért ezekben a negyedekben 1 és 2 százalékos korlátot javasolnak. Ez egyértelműen kifejezi, hogy ezek a negyedek lakó funkciójúak, szálláshelyek elvétve fordulnak csak elő, de van minimális lehetőség a növekedésre.
A kerületi és negyed szintű szabályozás alatti utolsó szint a társasházi szintű előírás. A társasházakon belül 10-20 százalék közötti korlátot javasolnak. A szabályozás a Palota- és Corvin negyedben a társasházi lakások maximum 20 százalékában elfogadja a rövidtávú szállásokat, a többi negyedben maximum 10-15 százalékos korlátot határoz meg.
A házakra vetítve a szabályozás célja, hogy
<blockquote>
a rövidtávú szálláshelyet üzemeltető ingatlantulajdonosok aránya sehol se kerüljön többségbe, és meg se közelíthesse a többséget.
</blockquote>
Amennyiben ugyanis egy társasházban a nem életvitelszerűen ott tartózkodó személyek aránya meghalad egy bizonyos szintet, az épület működése megváltozik: a lakóház közösségi tereinek használata, a közös költségekhez való viszony, a zajterhelés, valamint az általános együttélési normák is átalakulnak. Ez hosszabb távon a lakóközösségek felbomlásához, a társasházak állapotának romlásához és a lakófunkció visszaszorulásához vezet. Ez a szabályozási szint biztosítja, hogy a szabályozás ne csak mennyiségi, hanem közösségvédelmi eszköz is legyen.
A százalékos korlátozások mellett az önkormányzat azt is javasolja, hogy új rövidtávú szálláshely csak a társasházi közgyűlés hozzájárulásával jöhessen létre. Emellett kötelező lenne a rövidtávú szállások ajtaján feltüntetni, hogy ott szálláshely működik, valamint megjelölni az üzemeltető elérhetőségét is.
A szabályozást lehet online is véleményezni, egy kérdőívet május 31-ig <a href="https://reszvetel.jozsefvaros.hu/kerdoiv/rovidtavu-szallaskiadas-szabalyozasa-jozsefvarosban-kerdoiv/" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet kitölteni, de a készülő szabályozás kapcsán május 26-án, este 18 órakor, a H13 Kultpontban (1085 Budapest, Horánszky utca 13.) lakossági fórumot is tartanak. A fórumon részt vesz Udvarhelyi Tessza, Rádai Dániel és Sátly Balázs alpolgármesterek. A véleményezés időszakában rendeznek társasházi fórumunkat is.

A Józsefvárosi Önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a rövidtávú szálláskiadás szabályozásáról szóló javaslatát. Az elmúlt években, mint írják, megnőtt a rövidtávú szállások száma Józsefvárosban, ami egyre több lakhatási, közösségi és városüzemeltetési kérdést vet fel.

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek 

Az alkotómunka fókuszában az egyéni és kollektív identitáskeresés vizsgálata áll. Mit jelent nekünk Európa és mit jelentünk mi Európának, mit kezdünk édes anyanyelvünkkel, létezik-e újrakezdés az egyes ember és egy ország számára? Véget ér-e az ezeréves pechszéria? Milyen jelentésárnyalatokkal gazdagíthatják előadásaink, művészetközvetítő és közösségi programjaink a névadónk Nézzünk bizakodva a jövőbe című egyperceséből választott évadszlogent: I’m going magyarni?
Bemutatók a Színpadon
A 2026/2027-es évadban három nagyszínpadi előadás bemutatóját tervezzük. Október elején Szilágyi Eszter Anna megtörtént esetet feldolgozó műve kerül színre, A nő, aki saját magát kereste - izlandi buszos társasopera címmel, Polgár Csaba rendezésében. A darab valóságalapiát egy 2012-es hír szolgáltatta: izlandi buszos társasutazás során eltűntnek vélték a csoport egy tagját. Az egynapos hajsza végén derült ki, hogy a keresett személy végig velük volt. A produkció műfaji megjelölése szóopera - ezzel folytatódik az Örkény zene és próza ötvözésére épülő előadásainak izgalmas sora. Zeneszerzőként bemutatkozik a színház új zenei vezetője, Szép András, és újra velünk dolgozik Molnár Csaba, a The Black Rider koreográfusa. Az előadásban részt vesznek a Budapesti Színészképző hallgatói – Bodó Viktor osztályának ez lesz az első színpadi fellépése.
Decemberben Kincses Réka nagy sikerű családtörténetének, a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza folytatása kerül színpadra. A Rekviem egy vidéki ügyvédért munkacímű előadásban, amely a színészek improvizációi alapján nyeri el végleges formáját, Géza, az apa, elhalálozik. Temetése fontos társadalmi eseménnyé válik Erdélyben, amit mindkét (magyarországi) politikai oldal szeretne kisajátítani. Csöpi legnagyobb örömére maga a miniszterelnök is bejelentkezik a temetésre (szigorúan magánemberként), ami családon belüli konfliktus-lavinát indít el. A személyes veszteség és gyász a politika és a sajtó prédájává válik, ráadásul egy delíriumos álomban a Ceaușescu házaspár is felbukkan, amint éppen menedéket keresnek’89 decemberében.
Az évad utolsó színpadi bemutatóját Márton Dávid jegyzi, akinek ez lesz az első hazai rendezése. A Zeneakadémiát végzett művész elsősorban 20. századi és kortárs operarendezéseivel szerzett magának nemzetközi hírnevet, legutóbb Kurtág Beckett-operáját (A játszma vége) állította színpadra Bázelben, számos rangos színházban (Burgtheater, Volksbühne) is dolgozott. Az Örkényben Döblin klasszikus regényét adaptálja: a Berlin, Alexanderplatz főhőse, a frissen szabadult Franz Biberkopf új életet próbál kezdeni a modern nagyvárosban. Előadásunk ezt a személyes történetet a mai társadalmi valósággal és a közelmúlt emlékezetével állítja párhuzamba: milyen esélyeket kaptunk az újrakezdésre, és mit kezdtünk velük?
Bemutatók a Stúdióban
 Az Örkény Színház új programjában az egyik Stúdiós előadás belső pályázat útján kerül kiválasztásra. A 2026/2027-es évadra munkatársaink nyolc tervet nyújtottak be, amelyek közül Bíró Kriszta színész-író, Laky Diána rendezőasszisztens és Varga Zsófia dramaturg koncepciója nyert: az Á.T. című előadás Widder Kristóf rendezésében valósul meg. A történet öt szereplője egy tehetségkutató verseny keretében küzd meg egymással. De vajon mihez kezdenek a fődíjként beígért szabadsággal?
Decemberben a bécsi székhelyű tbdworks alkotói kollektívával együttműködésben mutatjuk be A teljesség igénye című előadást. Geréb Zsófia, Závada Péter és Varga Zsófia történetében összegyűlik a család az elhunyt nagymama könyvtárának felszámolására. A hagyatékból a legfiatalabb unoka kezébe kerül egy napló, ami elindítja a kutatás és a feldolgozás felé. A rendező saját családi emlékezetét kiegészítik az alkotócsapat tagjai által készített interjúk, amelyekből kirajzolódik a huszadik század pszichológiai, történelmi öröksége.
2027. tavaszán Vörösmarty Mihály egyetlen befejezett komédiája, A fátyol titkai igazi meglepetésnek ígérkezik Dohy Balázs rendezésében. A művet szerkezeti szabálytalanságai és furcsa megoldásai miatt a kortársak elmarasztalták, viszont nyelvi leleményei, különleges atmoszférája és egyedi humora miatt méltó az újrafelfedezésre. A történet központi kérdése, hogy egy illúzióját vesztett nő és férfi hogyan tanul újra reménykedni, bizakodni a jövőben – így az előadás a privát szinten túlmutatóan, a megváltozott közéleti helyzetre is izgalmasan reflektál.
A társulat
Ahogyan arról korábban a sajtó már hírt adott, Hámori Gabriella távozik a társulattól, szerepeit azonban továbbra is megtartja. Szintén elköszön Kerekes Éva, őt az évad végéig láthatja a közönség előadásainkban. Csuja Imre nyugdíjba vonul, utoljára június 3-án lép színpadra a Kertész utcai Shaxpeare-mosó című előadásban.
A 2026/2027-es évadtól két új taggal bővül a társulat: csatlakozik Kiss-Végh Emőke – akit az Örkény közönsége már színészként, rendezőként és íróként is megismerhetett –, valamint Rába Roland, aki legutóbb a Momo vendégművészeként szerepelt a színházban.
Bérletek, pártolói tagságok
Az új évad jegyeit változatlan áron kínáljuk. Továbbra is a bérlet lesz a legkedvezőbb konstrukció mindazoknak, akik visszajárnak az Örkénybe: a nézői igények alapján összeállított új bérletkonstrukcióban négy szabadon választható jegyet tudnak megvásárolni jelentős, akár 30%-os kedvezménnyel. A bérletek május 13-ától kaphatók, első fecske áron.
A színház megújított pártolói programja három különböző lehetőséget kínál mindazoknak, akik különleges találkozásokon keresztül szeretnének közelebb kerülni a színházhoz, és közösséget vállalnak az Örkény törekvéseivel. Az ÖrkényKÖR tagsági csomagjai már megismerhetők és megvásárolhatók a színház honlapján.
Az idei évadot az Örkény a Romantika című előadás újvidéki és zágrábi vendégjátékával zárja, a 26/27-es szezon nyitóeseménye a hagyományos ÖrkényKert lesz szeptember 12-én.
Kimelet kép: Momo. Horváth Judit/Örkény Színház

 Hat új premierrel, köztük négy, kifejezetten a színház felkérésére írt kortárs dráma ősbemutatójával, részvételi színházi produkciókkal és Mácsai Pál új egyszemélyes előadásával várja nézőit a 2026/2027-es évadban az Örkény Színház.

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Az interjú első részében egy általános áttekintés mellett a Rác fürdőre fókuszáltunk, ezt <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/04/harom-furdo-harom-tortenet-i">itt</a> érdemes elolvasni, hiszen szervesen kapcsolódik a most következőkhöz.
<h3>- A Rác fürdő mellett jelentősen megújul a Gellért is.</h3>
- A Gellért fürdő vonatkozásában a közgyűlés elfogadta azt a műszaki megvalósíthatósági tanulmányt, amit készítettünk, ez is egy abszolút vállalható, megtérülő beruházás. Most ott tartunk, hogy ki kellett írnunk a közbeszerzési pályázatát tavaly év végén a kiviteli tervezésnek, azt most kellett leadni. A kiviteli tervek alapján lesz egy árazott és egy árazatlan költségvetés, és az árazott költségvetés alapján fogjuk látni azt, hogy az a nagyságrendileg 20 milliárd forint – ebből 20%-ot saját erőből, 80%-ot pedig a hitelfelvételből kellene megoldanunk – elég-e arra, hogy a Gellért fürdő terveinek, kiviteli terveinek megfelelő felújítás realizálódjon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1364.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A közgyűlésnek volt egy olyan döntése, hogy akkor, amikor elkészült a kiviteli terv, és megvan az árazatlan és árazott költségvetés, akkor vissza kell mennünk a közgyűlés elé – feltételezve, hogy egyébként van kormányengedélyünk a hitelfelvételre – és be kell mutatnunk, hogy ezekkel a számokkal hogy alakulna a beruházás megtérülése. Ezen kívül, ami a fürdőt érinti, még fontos, hogy a szálloda rá akar építeni az épületre, ezért folyik az alap megerősítése, és ez a teljes épületkomplexumot jelenti, tekintettel arra, hogy azért a fürdő is időnként vagy helyenként ki van téve a hegyről érkező víznek és a hegy mozgásának. Egyébként bárhogy is megy előre a fürdő, megígértük, hogy ebben az évben rendbetesszük a feladógépházat. Ez adja a vizet a medencékbe, ez a szíve-lelke, a motorja, ezt mindenképp meg kell csinálni, nem maradhat ilyen állapotban. Most fogjuk a közbeszerzési eljárását egy dinamikus beszerzési eljárásban meghirdetni. Azt gondolom, hogy ez ebben az évben meg fog történni, és akkor ilyen szempontból nyugodt szívvel tekintünk arra, hogy hogy fog a fürdő további beruházása teljesülni, illetve elindulni.
A <a href="https://www.budapestkozut.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Közút</a> műszaki ellenőrei, akik korábban a 3-as metró és a Lánchíd beruházásának a műszaki ellenőrei voltak, dolgoznak nekünk pluszban műszaki ellenőrként ebben a projektben. Van egy in-house szerződésünk, ami szerintem nagyon jó, mert a fővárosi cégek közötti szinergiát tudja erősíteni, és ezek nagyon jó együttműködést jelentenek. Van ilyen szerződésünk a <a href="https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/ugyintezes" target="_blank" rel="noopener">Vízművekkel</a>, a Budapest Közúttal és van a <a href="https://www.fcsm.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Csatornázási Művekkel</a> is együttműködésünk. Ha most átadásra kerül majd a teljes terv, akkor el kell telnie pár hétnek, mire a terveknek a tényleges felülvizsgálata egy iterációs folyamat keretében még a tervezőkkel megtörténik. Ez nagyjából 1-1,5 hónapot még igénybe fog venni, és bízom abban, hogy mire a tervek véglegesítődnek, ez a folyamat le tud zárulni, addigra meg van esély arra, hogy a hitelfelvétel kapcsán is lesz valamilyen pozitív elmozdulás. És ha ez megvan, akkor nyilván ennek alapján tudunk továbblépni. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1345-2.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://www.budapestkozut.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Közút</a> műszaki ellenőrei, akik korábban a 3-as metró és a Lánchíd beruházásának a műszaki ellenőrei voltak, dolgoznak nekünk pluszban műszaki ellenőrként ebben a projektben. Van egy in-house szerződésünk, ami szerintem nagyon jó, mert a fővárosi cégek közötti szinergiát tudja erősíteni, és ezek nagyon jó együttműködést jelentenek. Van ilyen szerződésünk a <a href="https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/ugyintezes" target="_blank" rel="noopener">Vízművekkel</a>, a Budapest Közúttal és van a <a href="https://www.fcsm.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Csatornázási Művekkel</a> is együttműködésünk. Ha most átadásra kerül majd a teljes terv, akkor el kell telnie pár hétnek, mire a terveknek a tényleges felülvizsgálata egy iterációs folyamat keretében még a tervezőkkel megtörténik. Ez nagyjából 1-1,5 hónapot még igénybe fog venni, és bízom abban, hogy mire a tervek véglegesítődnek, ez a folyamat le tud zárulni, addigra meg van esély arra, hogy a hitelfelvétel kapcsán is lesz valamilyen pozitív elmozdulás. És ha ez megvan, akkor nyilván ennek alapján tudunk továbblépni. 
<h3 dir="ltr">- Elhangzott, hogy a Rác fürdő veszi át a Gellért helyét, ami azért érdekes, mert még a Rác sincs kész. Milyen nyitásról lehet beszélni a Rác és a Gellért kapcsán reálisan?</h3>
- Ha a Rác fürdő nyáron el tudna indulni, akkor a Rác fürdő, 15 hónappal számolva, 2027 végére meg tud nyílni. Ez volt az eredeti terveinkben, és mi ezt láttuk reálisnak. A Gellért vonatkozásában pedig úgy van a timeline, hogy ha most, tegyük fel, a hitelfelvétel rendben lenne, és a Fővárosi Közgyűlés támogatja azt, akkor meg kell hirdetnünk a tervek alapján a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési pályázatot a beruházás elkészítésére. Ez nagyjából elvinné szerintem a második félévet. Úgy terveztük, hogy gyakorlatilag 2027-ben indul el maga a tényleges beruházás – kivéve ezt a feladógépházat, illetve az alapmegerősítést – és nagyjából 2028 végére készülne el a beltér. Tehát két év a fürdőnek az a felújítása, ami a belteret jelenti, kivéve azt, ami a korábbi nappali kórház területének az átalakítása: ott egy ilyen privát spa részleget fogunk kialakítani, azt le lehet külön zárni, tehát tudjuk külön, szeparáltan csinálni. A kültér az pedig 2029 félév. Ez volt az eredeti terveinkben, és még nem csúsztunk meg ezzel, most úgy megyünk az ütemezéssel, ahogy azt eredetileg terveztük, és hát nagyon jó volna, hogyha ez így is maradna. Így gyakorlatilag majdnem egy évet a Rác tudná tehermentesíteni a Gellértes forgalmat. 
<h3>- A Gellért hullámmedencéje marad?</h3>
- Teljesen felújítjuk a hullámmedencét, annak a hidraulikáját, ami kvázi a fürdő látványossága lesz, hiszen ez egy több mint 100 éves hullámgép, és készülünk egy olyan megoldással, hogy a hullámgép majd egy üvegfalon keresztül megtekinthető lesz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1468.jpg" alt="gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Úgyhogy igen, lesz hullámmedence. Az összes medencének rendberakjuk a statikáját, és a Zsolnay gyár is elkezdte már a felmérést, hiszen azt lehet tudni, hogy a Gellértnek a medenceterében rengeteg Zsolnay csempe és Zsolnay által elkészített tárgy van, a padok például vagy a vízköpők. A Zsolnay gyárnak az számít, hogy mi az, ami ebből restaurálható, mi az, amit le kell gyártani. Ugye ők úgy dolgoznak, hogy nekik gyakorlatilag egy-másfél évvel előtte kell tudni, hogy mi az, ami gyártásba vesznek, mert a kapacitásaik nem korlátlanok. Ezért is lenne jó, hogyha eljutnánk odáig év végére, hogy hogy haladunk, mert akkor a Zsolnay 2027-ben ezeket a restaurálásokat el tudja kezdeni illetve gyártásba tudja venni annak érdekében, hogy már 2028-ra elkészüljenek, mert maga ez a gyártási folyamat is legalább egy évet igénybe vesz. Ezt nagyon pontosan össze kellett rendeznünk, hogy mit mikor kell elindítani annak érdekében, hogy összeérjenek a folyamatok. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1418.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">- A Széchenyiről is hallani mostanában mindenfélét, újabban megint a nemrég elkészült nagymedencéről.</h3>
- A Széchenyi fürdőről azt kell tudni, hogy ahogy a Gellért, ez is bőven megérett egy nagy felújításra. Azt tudjuk, hogy egyszerre ennyi fürdőt nem lehet felújítani, de a Széchenyi fürdő alkalmas arra, hogy részben részletekben újítsuk föl, tehát gyakorlatilag egy-egy komplett résznek a lezárása mellett menjen a fürdő felújítása. A tavalyi évben a legnagyobb beruházásunk az úszómedence felújítása volt, amivel nagyon sokat küzdünk, nagyon sok problémánk van vele, mert az a cég, ami megnyerte a közbeszerzési eljárást, rendkívül rossz munkát végzett, annyira, hogy komoly elszámolási vitában vagyunk velük, nem is fizettük ki. Nemrég volt kint a TSZSZ (a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv) megvizsgálni ezt, mi kértünk független szakértői vizsgálatot. Ez egy nagyon nehéz történet, mert azt gondolom, hogy az úszómedence egy olyan ikonikus része annak a kültérnek, ami nélkül nagyon nehéz üzemeltetni, és mi a tavalyi nyarat végigcsináltuk úgy, hogy iszonyatos komoly lezárásokkal, nagyon sok minőségi problémával terhelt beruházás mellett rengeteg lom le volt rakva a kültérre. Szóval, nagyon nehéz nyarunk volt, és azt hittük, hogy túl vagyunk rajta, de most az látszik, hogy nem.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/enbp202501.jpg" alt="Széchenyi" width="2400" height="1600">
<figcaption>A kép még a felújítás indulása előtt készült. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ráadásul az úszómedence mellett is muszáj néhány dologhoz hozzányúlnunk már idén nyáron, például az uszoda oldali, a cirkusszal szemben lévő lépcsőnek a felújítása van soron. Ebben már az örökségvédelemmel megvolt az egyeztetésünk, kész terveink vannak, ennek a kiírása most indul el. Megpróbáljuk úgy ütemezni, hogy ez különösebb forgalmi torlódást ne okozzon. A másik nagy dolog, ami hamarosan meg fog történni, az a napozóterasz felújítása, ami a kültérnek ugyancsak egy fontos, ikonikus része. A beltérben az öltözők vonatkozásában van egy nagy projektünk idén: az öltözőket koedukálttá alakítjuk. Mert ugye eddig úgy volt, hogy volt férfi oldal meg női oldal, most öltözőkabinokkal akarjuk ellátni ezeket, mert azt látjuk, hogy sokkal gördülékenyebb más fürdőben, hogyha ez így van megoldva. Emellett hajszárítószoba kerül kialakításra azért, hogy egy kicsit modernebb és komfortosabb legyen a vendégek részére a fürdő, ez a folyamat ebben az évben elindul. Továbbá tervezünk a női termál részleg felújításával, ami kimondottan hitelből valósul majd meg, amit még tavaly ősszel elfogadott a Fővárosi Közgyűlés, és aztán utána mi megálltunk vele. Tudni kell, hogy a Széchenyi fürdő medencéinek a 90%-a ma töltő-ürítő formában működik, így készült el a fürdő annak idején. A kültéri medencéink azok, amik szűrőforgatós megoldásban működnek. Közben megszületett egy kormányrendelet, ami előírta azt, hogy Magyarországon is meg kell szüntetni a töltő-ürítő medencéket, szűrőforgatóssá kell alakítani mindet, és ennek az átalakításnak 2029 májusa a határideje. Mi azt gondoltuk, hogy azoknál a medencéknél, amelyeknél volt korábbi felmentés a szűrőforgatóssá alakítás alól, ott be kell adni újra a felmentési kérelmeket, és majd eldől, hogy megadja, vagy nem adja meg az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) a felmentést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2467.jpg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A BGYH szempontjából ez egy kulcskérdés, mert több mint 50 medencénk van, amit át kellene alakítani, ha valaki ezt összeadná, akkor én biztos vagyok benne, hogy az 50 medence átalakítása meghaladná a 10 milliárd forintos beruházási összeget. A lényeg, hogy mi beadtuk a Rudas török fürdőjének az Oktogon medencéjére vonatkozó felmentési kérelmünket tavaly ősszel, de megdöbbentő módon, néhány nap alatt elutasították azt, egy több mint 500 éves történelmi fürdő vonatkozásában. Ezért nem mertünk továbbmenni a Széchenyivel sem, mert nem tudtuk, hogy mi fog történni. Kiírtunk egy pályázatot arra, hogy egy szakcég vizsgálja meg, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a termálrészleg négy medencéjét átalakítsuk szűrőforgatóssá: milyen  szűrési technológia lehetséges, műszakilag hogyan alakítható ki, mi lenne ennek a költsége, mi lenne ennek az üzemeltetési költsége – úgyhogy itt tartunk most a dologgal. A szakcég vizsgálati eredményei után valószínűleg át kell majd alakítanunk az örökségvédelem által egyébként korábban már jóváhagyott kiviteli terveket annak érdekében, hogy el tudjunk indulni a termál részek átalakításával vagy felújításával. 
<h3 dir="ltr">Azt lehet mondani, hogy ez az átalakítás nem csak anyagi kérdés, hanem műszaki, gyógyászati, sőt, még esztétikai vonzatai is lehetnek?</h3>
Ennek a legnagyobb része anyagi és műszaki kérdés, mert ugye mi az, ami a térben elfér, műszakilag megoldható, és mi ennek a költsége. Aztán utána a következő, hogy van egy üzemeltetési költség is, ami felmerülhet, mert ha például ultraszűrők kerülnek kivitelezésre, az egy sokkal költségesebb megoldás, mint a korábbi homokszűrős megoldásaink, amit egyébként a Széchenyi fürdő három medencéjénél alkalmazunk. Tehát ez egy nagyon összetett kérdés. Nyilván megpróbáljuk a lehetőségek szerint a leghatékonyabb megoldásokat kialakítani, de ezek komoly problémát jelentenek, és egyébként nem csak nekünk, hanem a <a href="https://www.furdoszovetseg.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fürdőszövetség</a> valamennyi tagjának. Úgyhogy most azon dolgozunk, hogy hogyan lehet a korábbi jogszabályokhoz kapcsolódóan valami olyan jogszabálymódosítást elérni a következő kormánnyal, ami tud segíteni nekünk. Mi nem azt vitatjuk, hogy egyébként adott esetben szükség van-e egy ilyen átalakításra, bár gyógyászati oldalról komoly kérdéseket vet fel, hogyha a termálvizet, gyógyvizet fertőtlenítjük. Most be kellene adnunk év végéig a felmentési kérelmet, és hogyha elutasítják a felmentési kérelmet, akkor pedig ott a 2029-es határidő. Szerintem a fürdők jelentős része képtelen ennyi idő alatt megoldani ezeket a feladatokat részben anyagi, részben meg műszaki okoknál fogva, úgyhogy dolgozunk azon, hogy elkészüljön egy olyan jogszabálytervezet, vagy egy olyan jogszabálymódosítási csomag, amivel majd szeretnénk továbblépni teljes fürdőszövetségi oldalról annak érdekében, hogy a fürdőknek a fennmaradása, működése ne lehetetlenüljön el a következő időszakban.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatóját, Szűts Ildikót kérdeztük, arról, hogy milyen fejlesztések indulnak 2026-ban. Beszélgetésünk második részében a Gellért és a Széchenyi fürdők jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.


Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

A teljességhez tartozik – legalábbis a Zenta utca vonatkozásában –, hogy a túloldalon is csak egy háztömb van, amely ráadásul majd' harminc évvel idősebb. Az egykori Hadik laktanyáról van szó, amely tökéletesen példázhatná egy „akkor és most" képpárosításban az „akkor"-t. A laktanya építése idején, 1898-ban, még külvárosnak számított a Gellért tér és a környéke, a Gellért-hegyen bámészkodók helyett szőlősgazdák tettek-vettek. A két évvel korábban átadott Ferenc József (Szabadság) híd azért épülhetett meg előbb a belvárosi Erzsébet hídnál, mert a városatyák az áruszállítást fontosabbnak találták.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm30051.jpg" alt="2026." width="3241" height="2160">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Kemény Lágymányos</h3>
De egy évvel később, amikor a budafoki, budaörsi HÉV-ek megindulásával a közösségi közlekedés is átlagon felülivé vált, már sejteni lehetett, hogy a főváros fejlődése e területen bizonyosan számottevővé válik. Az irányok azonban nem voltak határozottan kijelölve, így amikor építkezni kezdett a honvédség, megvolt az esély arra is, hogy Lágymányos valamiféle helyőrségi jelleget kapjon, ám ugyanekkor kezdett nagy erőkkel épülni a Műegyetem kampusza is, és a katonák helyett a diákváros lett a meghatározó. Mindez természetesen jótékony hatással volt az ingatlanfejlesztésekre is. A Budafoki úton egyre több ún. mérnökház épült, a felső-középosztály igényeinek figyelembe vételével, mit több, az 1910-es évek is a fejlesztés jegyében teltek, amit még a világháború sem tudott oly mértékben megakasztani, mint egyéb kerületek esetében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm29921.jpg" alt="2026." width="3600" height="2400">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Sőt a környék a Gellért fürdő és szálló 1918-as (!) megnyitásával olyan létesítménnyel gazdagodott, amely Budapest arculatára is jelentős hatással volt.
<blockquote>
Bár erre egy kicsit várni kellett.
</blockquote>
1918-ban Budapest arculatát az éhség s a nélkülözés testesítette meg, a két forradalom után pedig a káosz és az ámokfutás, végül mindezek betetőzéseként v. nb. H. Miklós. fehér lovon ülve itt, a Gellért téren mondta el hírhedt beszédét a vörös rongyokba öltözött bűnös városról, majd miután tetemre hívta, bevette magát a szállóba, és onnan intézte az ország ügyeit. Mindeközben dicsőségesnek végképp nem mondható húszas évek első felét próbálták túlélni az emberek. Elsőként a spanyolnáthát. Budapest megtelt az új határokon túlról menekültekkel, a lakásínség csúcsra járt. Mindeközben, amelyben a kormány tudtával valutát hamísították, és egykori különítményesekből alakult szélsőjobbos csoportosulások tartottak rettegésben ismert közszereplőket, az infláció az egekig ért... A nemzetközi közvélemény szemében Magyarország páriának számított. 
<h3>Tömbbizalom</h3>
A nyomorúságos helyzet csak 1925 után, Bethlen István miniszterelnöksége idején változott, Bethlen sikeres konszolidációs törekvéseinek köszönhetően. A gazdaság a pengő bevezetésével hellyel-közzel, de talpra állt, és az állam is tevőleges szerepet vállalt a lakáshiány enyhítésében – különféle ösztönzőkkel. Ennek nyomán Budapesten kislakás-építési program indult, és a város legkülönbözőbb pontjain épültek olcsó bérlakások. A Zenta utcai tömb is a program részének volt tekinthető, de nem feltétlenül. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm3017-11.jpg" alt="2026." width="3571" height="2380">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A társasház lejtős terepen foglal helyet, kétoldalt zártsorú beépítéshez kapcsolódik, így alkot egy lakóépület-csoportot. A Zenta utca felől négy előudvarral, a Budafoki út felől egy előudvarral rendelkezik. Alaprajzát tekintve hosszfőfalas, kéttraktusos. A ház magasföldszintes, négy-, helyenként ötemeletes, magastetős. A Zenta utca 5. épülete a mai Bartók Béla út felé esik. Középtengelyesen szimmetrikus és ezen tengelyben helyezkedik el a bejárat, valamint ennek folytatásaként a háromkarú lépcsőház is. Az általános szinteken négy-négy lakás volt, amelyek közül egy a mai Bartók Béla útra – akkor Fehérvári út –, két másik a Zenta utcára, a negyedik pedig a második belső udvarra nézett. Mindegyik lakáshoz tartozott előszoba és fürdőszoba is. A 2-4 szobás – bizonyos esetekben plusz hallos – lakásokat zárt folyosós lépcsőházakból lehet elérni, amelyeket függőfolyosós rendszer köt össze. A folyosókra egyedül az akkori cselédszobák és konyhák néznek. Az épület általános szintjein ezen helyiségekből is négy volt. A magasföldszint záradékáig a homlokzatot lábazatszerű barázdáltság jellemzi, helyenként art deco jellegű díszítés is helyet kap rajta. Az első emelettől a házat lapos ívű zárterkélyek osztják fel, ezt
<blockquote>
az egységet felülről az utolsó előtti szint bontja meg, aminek a padlóvonalánál markáns osztópárkány fut körbe, jelezvén azt, hogy a legfelső szinten a zárterkélyeket nyitott teraszok váltják fel.
</blockquote>
A félköríves erkélyek és a ház lekerekített sarka összességében dinamikusan hullámzó domborzatot alkotnak, amibe a sűrű osztatú ablakok tökéletesen belesimulnak, ezzel kölcsönözve némiképp hagyományos jelleget a háznak. A három kapualjból a két szélső épület tulajdonképpen tükörszimmetrikus képei egymásnak, 6 emeleten nagypolgári lakásokkal, a földszinten üzlethelyiségekkel, pinceszinttel és padlással, a mansard-tetős tetőtérben pedig a mosókonyha és a mángorló mellett még két műteremlakással" – írja a Budapest100 önkéntese, Veszprémi Andrea kutatásai összefoglalójában a 5-ös számú házról, de az 1-es számú házról is hasonlók lennének elmondhatók.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/zenta2.png" alt="zenta" width="897" height="656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Nem így a Zenta utca 3. Noha a három ingatlan egészet alkot, a középső ház teljesen más célokat szolgált: itt valóban kislakásokat (inkább szobákat) alakítottak ki alacsony lakbér fejében. „Szálló jelleggel működött, ahol a szobák átlag mérete 18m² volt közös fürdővel a folyosón, és egy közös, 160m²-es tetőterasszal. Ahonnan egészen káprázatos kilátás nyílik. De ne szaladjunk előre. Van itt még valami, ami kulcsszerepet töltött be a háztömb történetében, a Zenta utca jó-és rosszhírét egyszerre testesítve meg. A Kis Rabló (máskor Kisrabló) vendéglőről van szó, amelyet eleve étteremnek terveztek a 3. számú ház alagsorában. Azt nem tudni, hogy a vendéglőt bérlő Szűts Lajos ott forgolódott-e már a tervek készítése idején, de tény, hogy a ház 1926-os átadásától kezdve a Kis Rablót többnyire Szűts Lajos nevével együtt emlegették.
„A Kis Rabló terrasza a legszebb! A Kis Rabló terrasza a legkellemesebb! A Kis Rabló éttermei magyaros motívumaival páratlanok! A pénteki halászlé estjei már közismertek. Szives látogatást kér SZŰTS LAJOS vendéglős I. Zenta utca 3. Hadik-laktanyánál” – hirdette Szűts már nyitás után, de még a harmincas években is. A visszaemlékezések szerint volt terasz az utcán és az udvarban is, de a Zenta utca 3-ban élő közös képviselő elmondta, hogy felfedeztek egy tetőig érő ételliftet is, s ennek alapján okkal feltételezhetjük, Szűts a tetőt a vendéglátás igájába hajtotta. Ugyancsak a közös képviselőtől tudjuk, hogy a pincebárban felfedeztek egy titkos ajtót, amely a szomszédos ház lépcsőházába vezet.  Vélhető, hogy Szűts Lajos olykor-olykor tilosban járt, és sikerült megkopasztania néhány rosszarcú falatozót, ezzel együtt legalább annyit forgathatott bűnügyi jegyzőkönyveket, mint szakácskönyvet. Legalábbis erre utal az alábbi 1943-as keltezésű híradás:
„Cséry Bálint főkapitányhelyettes utasítására a detektívek tegnap este záróra ellenőrző razziát tartottak a fővárosban. Az ellenőrző detektívek autókon indultak el este háromnegyed 11-kor a főkapitányság épületéből s a razzia éjjel fél 1-ig tartott. A nagyarányú ellenőrzés során a főváros egész területén mindössze egy vendéglőt találtak, ahol túllépték a zárórát. A legtöbb helyen már háromnegyed 11-kor fizettek a vendégek s tizenegy órakor már mindenütt lehúzott redőnyök, bezárt ajtók fogadták a detektíveket. Egyedül a Zenta utcai „Kisrabló"-ban nem tartották be az előirt zárórát s itt még fél 12-kor is hangosan mulató társaságot találtak a razziázó detektívek. A detektívek felszólítására hagyták csak abba a mulatságot a Kisrabló vendégei s tizenkettő lett, mire a (...) vendéglő redőnyeit lehúzták. A zárórakihágás miatt a Kisrabló tulajdonosa, Szűts Lajos ellen megindult az eljárás" – írta az esti Kurír 1943 januárjában. Az államosítást követően a Kisrabló azon kevés vendéglátóegység közé, amely megőrizte nevét. Ám nemcsak alábbi, 1969-ben készült fotó a bizonyíték, hogy a sokat emlegetett szocialista erkölcs visszatartó ereje sem volt mindig elégséges: 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kisrablo-fortepan-65774.jpg" alt="razzia" width="1980" height="1666">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Persze lehetséges az is, hogy akkoriban rendőrök azért portyáztak gyakrabban, mert ugyancsak 1969-ben, egy februári estén igencsak kritikus helyzet állt elő, amelyet az Esti Hírlap tudósításból ismerhetünk: „Három, láthatóan ittas fiatalember állított be egy februári éjjel a Kisrabló étterembe. (…)  Kettőjüket — Sidlovszky Lajos 21 éves segédmunkást és Futó László 30 éves gépszerelőt — korábban lopás, illetve garázdaság miatt már elítélték, s társuknak, Nagy László 26 éves kőművesnek is meggyűlt a baja a hatósággal: a rendőrség garázdaság miatt egyszer már megbírságolta. Az üzletvezető felszólításának fittyet hányva, határozott léptekkel a ruhatár elé vonultak, s hanyag eleganciával dobálták kabátjukat a pultra. Az egyik felszolgáló megpróbálta jobb belátásra bírni őket, ez azonban végképp felbőszítette az ellentmondást nem tűrő társaságot. Pontban éjfélkor kitört a botrány. Sidlovszky egyetlen jól irányzott balhoroggal harcképtelenné tette a pincért.
<blockquote>
Az étteremből a ruhatár elé tódultak a vendégek, hogy a megtámadott felszolgáló segítségére legyenek. A zene elhallgatott, s a helyiségben egyik pillanatról a másikra elszabadult a pokol.
</blockquote>
Az elegáns mulatóban egy kültelki kocsmának is becsületére való tömegverekedés tört ki: a három felbőszült fickó dühödten pusztítani kezdte a berendezést. Recsegve törtek az asztalok és a székek, tányérok, poharak, hamutartók röpködtek a levegőben. Az étterem kétségbeesett vezetői a szomszédos laktanya készültségét hívták segítségül, s azonnal értesítették a rendőrséget... Sidlovszky és társai ellengarázdaság miatt emelt vádat az ügyészség. A három botrányhős hamarosan bíróság elé kerül”.
A Kisrabló persze túlélte ezt is, és a 2010-es évek végéig nevet sem váltott. Előbb Bölcső, jelenleg pedig Zenta Kraft by Etyeki néven a kézműves sörök és a hamburgerek kedvelőit igyekszik meggyőzni, amint ezt a Bp100 keretében odalátogatók is megtapasztalhatják. Az esemény alkalmából a helyreállított utcafronti ólomüvegablakok a helyükre kerülnek, melyek szintén a 100 éves múltat idézik meg, illetve az Etyeki Sörfőzde kifejezetten erre az alkalomra készít sört Kisrabló néven.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm29991.jpg" alt="2026." width="3497" height="2331">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
[gallery ids=18572f46-7987-40e3-a723-5dd05bdd3983,6bf4a617-f075-43d4-a667-51fce662d1ab,79c5b525-895c-491c-a96e-a264cce58146,915d130a-515b-4073-b250-343d0affe313,b9b3f473-a7d3-49bd-a943-17a329e1be9c]
A hétvégi program a Zenta utcában a következő lesz: szombaton 11.00 és 14.00 órakor lesz kb. egy órás épületbejárás, melyek után közös sörözésre kerülhet sor. Vasárnap ugyanez élő koncerttel is kiegészül, 15.00 órakor KMB &amp; Ponkie koncertezik.

Öt éve volt már bejárás a lágymányosi Zenta utca teljes nyugati oldalát elfoglaló hármas lakótömb házaiba, ám azóta újabb érdekességek kerültek napvilágra és van új perspektíva is. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a tömb is idén száz esztendős.

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

Már a nulladik nap előtt is a Szigeten kell lenni

Elköltöztetik a buszvégállomást a Népszínház utcából

Verhetetlen tizenegy brit invázióval

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

Kié a Rakpart?

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

Rablóra néző laktanya

Közösségi oldalaink

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

Manga - Hokuszai - Manga: 200 év japán rajzai kezdőknek és haladóknak

Punkoktól a modellekig, streetfotótól a műteremig – divatfotók a Kiscelliben

Újra vár a szabadtéri mozizás a Városháza udvarán

Egy ideális városban, minden 15 percen belül elérhető, autóba se kell ülnünk

Szuper, ingyenes gyereknapi programokkal készül idén is a Budapesti Fesztiválzenekar

Már a nulladik nap előtt is a Szigeten kell lenni

Elköltöztetik a buszvégállomást a Népszínház utcából

Verhetetlen tizenegy brit invázióval

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

Kié a Rakpart?

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

Rablóra néző laktanya

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink