A Csengery Antal-díj Budapest sajtódíja, amelyet azok az újságírók, újságok, oldalak, csatornák, bloggerek kapnak évről évre – immár két évtizede – akik kitartóan és magas színvonalon a főváros életének, kultúrájának, mindennapjainak független és hiteles bemutatására törekednek. 
2025-ben Csengery Antal-díjat kapott a fővárost érintő társadalmi és gazdasági kérdések magas színvonalú bemutatásáért, sokszínű közéleti és kulturális újságírói tevékenységéért F. Szabó Emese újságíró. Budapest egyik legszínesebb területe, a Népszínház utca karakterének, sajátos atmoszférájának, kulturális sokszínűségének autentikus, újszerű bemutatásáért Csengery Antal-díjban részesül a Népszínház TV alkotóközössége. A díjat Tenuki-Telkész László vette át. Budapest sokszínűségének, kulturális életének, gasztronómiájának és rejtett kincseinek független és hiteles bemutatásáért, a szerkesztőség példaértékű lokálpatriotizmusáért Csengery Antal-díjat vehet át a We Love Budapest szerkesztősége. A díjat Zacsek Ágnes főszerkesztő és Tamasi Szilvia ügyvezető vették át.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250314mm2740.jpeg" alt="Csengery-díj" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Magyarországon nem csak sérül, de milliók számára meg is szűnik létezni a sajtószabadság. Budapest azonban tiszteli a bátrakat, és hálás a szabad sajtó képviselőinek. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a jó sajtó olyan, mint Budapest: szabad és sokszínű. Budapest hálás mindazoknak a médiumoknak, amelyek az erős ellenszélben is kitartanak, és azoknak az újságíróknak, akik a folyamatos megbélyegzés, fenyegetés és lejáratás ellenére végzik a munkájukat a közösségért.” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a díjátadón elhangzott beszédében.

Az idén 20 éves díjat 2025. március 14-én adta át a Városházán Karácsony Gergely főpolgármester. 

KULTÚRA

A jó sajtó olyan, mint Budapest: szabad és sokszínű – átadták a Csengery Antal-díjakat

Bár ma mindenkinek egyértelmű, hogy mit értünk magyar himnusz alatt, azt kevesebben tudják, hogy hivatalosan csak 1989 októberében iktatta törvénybe az országgyűlés, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Az pedig, hogy a XIX. század közepén micsoda verseny folyt, hogy kinek a tollából származik majd egy országegyesítő ima és erkölcsi szózat, ami nemzeti dalként működhet, az gyakorlatilag filmre kívánkozik. Igen, nemzeti dal, ugyanis a himnusz szó használatát megelőzően így hivatkoztak minden ország saját ünnepélyes dalára.
<h3 dir="ltr">A Szózat</h3>
A Rákóczi-szabadságharc elbukását követően, a Rákóczi-nóta első nemzeti jelképként énekelt dalunkká vált, néphimnuszként működött, mely számtalan változatban, kéziratban, de népdalként is élt a 18. század folyamán. Az első, elképesztően népszerű, nemzeti dalként hivatkozott mű viszont egyértelműen a Szózat volt. 1841-ben már „nemzeti dallá vált Szózat”-ról beszélnek, többek között Kossuth Lajos is azt írja, hogy „Vörösmarty Szózata máris nemzeti himnusszá vált.” Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője a Hymnus című művét 1823-ban írta, tehát jóval a Szózat előtt, de azt nem értékelte senki, megjelenése után is visszhang nélkül maradt, sőt Kölcsey sem tartotta kiemelkedő művének. Nem túlzás azt állítani, hogy Erkel Ferenc zenéje "rakta fel a térképre", évtizedekkel később. Az első körben tehát egyértelműen a Szózat volt az, ami a legnagyobb ismertségre és elismertségre tett szert.
1843. januárjában pályázatot írtak ki az 1836-os Vörösmarty Szózatának megzenésítésére – akkoriban gyorsabban őröltek a malmok – Egressy Béni művét választották és ugyanabban az évben, május elején már be is mutatták. Kölcsey Himnuszának megzenésítése szintén pályáztatás útján történt, de Kölcsey 1838-as halálával és a vers addigi viszonylagos ismeretlensége miatt ezt a köznyelv Erkel himnuszaként emlegeti, 1844 augusztusában egy nyilvános ünnepségen szólalt meg először, amikor az óbudai hajógyárnál vízre bocsátották a Széchenyi gőzhajót. Így már két ismert, megzenésített vagyis énekelhető nemzeti dala is volt az országnak, és bár a Szózat még mindig egyértelműen népszerűbb volt, mint a Himnusz, az irodalmi elit további keresgélésbe kezdett. 
<h3 dir="ltr">Még mindig nincs meg a Nemzeti Dal</h3>
1844-ben a Kisfaludy Társaság felkérte Vörösmarty Mihályt, hogy harminc aranyért egy „bármely ünnepies alkalomkor énekelhető nemzeti dalt" illetve "maradandó nemzeti hymnus-t" írjon, ezt kritikaként is felfoghatjuk a Szózattal és a Hymnus-szal szemben. Vörösmarty mégis eleget tett a kérésnek, pedig ezen a ponton a költő új himnuszának már esélye sem volt, hiszen a már Erkel dallamával énekelhető Kölcsey-féle Himnusszal, de főleg, a még korábban megzenésített Szózattal kellett volna konkurálnia. Továbbra sem volt tehát nemzeti dala a magyaroknak. A Pesti Divatlapban meg is jelent egyfajta magyarázat, hogy miért nem: “a nemzeti dal nem olyan mint a sarkantyús csizma, amit csak úgy csináltatni lehet. A nemzeti dal magától csinálódik, a véletlen körülmény, a pénzen meg nem vásárolható nemzeti, költői ihletés készíti azt.” 
Ezen a ponton érdemes beemelni Petőfi Nemzeti Dal című művét a képbe. A fenti feltételrendszernek a 1848. március 13-án írt vers maximálisan megfelel. Gyakorlatilag a Nemzeti Dal himnuszabb volt Kölcsey Himnuszánál, bár annak nincs fellelhető nyoma, hogy Petőfi valaha be akart volna szállni a “himnuszíró verseny”-be. Az viszont egyértelműen látható, hogy 1848-ban Nemzeti Dal címmel verset megjelentetni egy identitásáért küzdő és himnuszát vagyis nemzeti dalát kétségbeesetten kereső országban érdekes kérdéseket vet fel minden irodalmat szerető társaságnak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/saindorpetoifi-nationalsong-googleartproject.jpeg" alt="A" width="1729" height="2265">
<figcaption>Kép: Wikipédia</figcaption>
</figure>
</div>
A forradalomban Petőfi költeménye pillanatok alatt ismert lett, de a zűrzavarban egyszerűen nem volt annyi ideje, mint Vörösmarty vagy Kölcsey művének. Ráadásul 1848-ban a forradalmi törvényhozás sem a hivatalos nemzeti himnusz kérdésével foglalkozott, a forradalom elbukásával pedig az Osztrák-Magyar Monarchia német nyelvű császári himnusza lett a hivatalos "nemzeti dal" nálunk is – nyilvánvaló okok miatt ez népszerű sosem lett. A megzenésített Nemzeti Dalt sosem énekelték annyian, mint a Szózatot, a kottáját pedig nem  övezte akkora marketing kampány, mint a Himnuszét, amit az egyik legnépszerűbb politikusnak, Deák Ferencnek ajánlottak. Sőt, a kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én mikor Ferenc József Pesten megnyitotta az országgyűlést, egyfajta gesztusként, a Himnusz hangjaira vonult be, amit úgy is lehet értelmezni, hogy segített kiválasztani, hogy a magyarok melyik nemzeti dal mellett tegyék le a voksukat.

Az 1840-es években már bőszen keresték az ország himnuszát vagy ahogy akkor hívták, nemzeti dalát. Több esélyes is volt, és Petőfi forradalmi verse a legtöbb szempontnak meg is felelt volna.


Hogyan nem lett a Nemzeti Dal a magyar himnusz?

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. idén nemcsak a Víz Világnapja (március 22.), hanem Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából is várja az érdeklődőket Lakossági nyílt napján. 
Mikor: 2025. március 22-én, szombaton 9-től 15 óráig. 
Hol: Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen (1238 Budapest, Meddőhányó u. 1.).
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2239.jpeg" alt="FCSM" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Program: A nyílt napon, szakemberek által vezetett csoportokban megismerhetjük, hogy mi történik a szennyvízzel, miután otthon a lefolyókon keresztül távozik. A látogatók megismerhetik, hogy az ország egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító telepén hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, miként alakítják azt át biogázzá, sőt azt is, hogyan kell helyesen használni a csatornarendszert. A csoportok negyedóránként indulnak, a látogatás 30-40 percig tart.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2217.jpeg" alt="FCSM" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Jelentkezés: a látogatás ingyenes, de <a href="https://www.fcsm.hu/rendezvenyek/lakossagi-nyilt-nap/lakossagi-nyilt-nap-jelentkezes">előzetes regisztráció</a>hoz kötött.
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Pestlőrinc, Kispest, Erzsébet és Soroksár (XVIII., XIX., XX., XXIII.) kb. 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak, továbbá az agglomerációs terület (Gyál, Vecsés, Üllő) szennyvizét fogadja és tisztítja folyamatosan. A tisztítótelep a legkorszerűbb és a legkörnyezetkímélőbb technológiával működik. Nemcsak a hagyományos kétfokozatú bioszűrést alkalmazzák, hanem egy magyar fejlesztésnek, az élőgéprendszernek köszönhetően, élő növényzet és mesterséges hordozók segítségével növelték a tisztítás hatásfokát és az európai normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet enged a befogadó, Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. <a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/22/dzsungel-a-szennyviz-folott-avagy-hogy-tisztul-amit-a-csatornaba-kuldunk">Mi jártunk ebben az élőgépben</a>, és lenyűgöző volt egy szennyvíztelepen lepkék és banánfák között sétálni.

Katicákkal és banánfákkal is várják a szennyvíztelepen azokat, akik csak bűzösen fortyogó csatornalére számítanak.


Lakossági nyílt nap a Fővárosi Csatornázási Műveknél március 22-én

<h3 dir="ltr">Március 15-i ünnepi program</h3>
11:00–17:00 óra között családi programok várnak mindenkit, kézműves foglalkozásokkal és játékokkal. Az egésznapos kézműves foglalkozásokon gyerekek és felnőttek egyaránt készíthetnek különleges emléktárgyakat maguknak, legyen szó akár egy emblematikus műtárgyunkat ábrázoló egyedi kokárdáról, saját montázsról a ’48-as újsághírekből vagy az eredeti nyomdagéppel saját kezűleg nyomtatható Nemzeti dalról.De ez még nem minden: a hatalmas terepasztalon és szerepjátékaikon bárki újrajátszhatja a sorsfordító ütközeteket, átélve a forradalom atmoszféráját és stratégiai döntéseinek jelentőségét, miközben a legkisebbek mágneskirakókon ismerkedhetnek meg a jeles nap történelmi eseményeivel.
11:30 és 13:30 óra között mini tárlatvezetést (30 perc) tartanak Hídrobbantók Pest-Budán – merénylet a Lánchíd ellen címmel.  Vajon kik és miért akarták felrobbantani a Lánchidat 1849-ben? Ki tudja,, melyek a híd leggyengébb „láncszemei”? Ki volt az álnok Alnoch ezredes, és mi lett a sorsa? Tárlatvezető: Benyó Gergely régész Találkozó: a Fény és Árnyék kiállítás bejárata előtt
14:30-kor kezdődik Dr. Csorba László előadása vetítéssel, aminek témája A második március 15-e. Annak a bizonyos híres-neves március 15-ének estéjén Petőfi Sándor így tekintett vissza mindarra, ami történt: „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit, mint mink / Huszonnégy óra alatt.” Ám egy esztendővel később, amikor szóba került, hogy a dátumot nyilvánítsák hivatalos állami ünneppé, Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke egy levelében csak „kis pesti lárma”-ként emlegette az eseményekre. Miért láthatták ennyire különbözően mindazt, amit a Pilvaxtól elinduló és végül Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg aznap cselekedett? És vajon tényleg hivatalos ünnep lett a második (!) március 15.? Az előadás ezekre és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre adja meg a modern történettudomány – egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – feleletét. Helyszín: Gótikus terem
16:30-kor indul a történeti séta az újkori palotatörténeti kiállításban: Miért nem jött fel a tömeg a palotába március 15-én? Március 15-én délután az emberek feljöttek Budára a Helytartó Tanácshoz, majd kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt. Tudják hol zajlottak ezek az események? Miért nem jöttek a királyi palota területére? Mi volt itt az épületben? Sétavezető: R. Kiss Gabriella közművelődési munkatárs Találkozó: földszint, Mária Terézia festménynél
Március 15. alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
<h3 dir="ltr">Városi séták:</h3>
Buda, a hegyen épült város. Várostörténeti séta a Várnegyedben (2025. március 22. 15:00)
A séta a Várnegyedben a polgárváros sok évszázadot felölelő épületei közé vezet, így az érdeklődők megismerhetik Buda elmúlt 500 évének építészetét és életét.
Szentek, remeték, úttörők. Várostörténeti séta a budaszentlőrinci kolostorrom környékén (2025. március 23. 11:00)
A János-hegy alatti Szépjuhászné a budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye. Azt azonban kevesen tudják, milyen leletekre bukkantak a múzeum régészei az itteni, budaszentlőrinci kolostor ásatásai közben.
Puzzle a föld alól. Restaurátor workshop (2025. március 29. 14:15)
A látogatók betekintést nyerhetnek a múzeum restaurátorainak (fém, üveg, kerámia) munkájába, majd maguk is kipróbálhatják a különböző eljárásokat a múzeum munkatársak segítségével és saját kályhacsempét festhetnek.
A múzeum összes programja <a href="https://varmuzeum.hu/programok/">itt érhető el</a>.
(Kiemelt kép: BTM Vármúzeum)

A BTM Vármúzeum különleges ünnepi programokkal készül március 15-re, családi programoktól mini tárlatvezetésekig lesznek aznap ingyenes eseményeik. De a jó idő beköszöntével a városi séták is felpörögnek, ahol restaurátorok, régészek, történészek műhelytitkaival ismerkedhetek meg a résztvevők. 

Családi nap és városi séták – a Vármúzeum márciusi programjai

Az érintett rakpartszakaszra
<blockquote>
a péntekről szombatra virradó éjszakától hétfő hajnalig nem hajthatnak be a gépjárművel és taxival közlekedők.
</blockquote>
A fővárosiak és az idelátogatók tehát csendes, nyugodt, a gépjárműforgalomtól mentes környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.
A látogatottsági adatok alapján népszerű célpont a Pesti alsó rakpart, különösen hétvégente, amikor több ezer ember számára biztosít kikapcsolódási vagy sportolási lehetőséget. 2024-ben az árvíz miatt ritkábban volt lehetőség márciustól október végéig megnyitni a szakaszt: a 38 rendelkezésre álló napon a viadukt előtti szakaszon mégis (vagy éppen ezért) átlagosan napi több mint 10 ezren haladtak át.
<h3 class="MsoNormal">Különleges év lesz</h3>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/iden-is-lesz-rakpartnyitas-nem-is-akarhogy" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem megírtuk</a>, 2025 különleges év lesz a rakpart szempontjából. Egyrészt az ötödik évfordulója lesz annak, hogy 2020 nyarán először megnyitott a pesti alsó rakpart, és lett Budapest egyik legnépszerűbb helyszíne. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240901mm2679-masolat.jpeg" alt="2024." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Másrészt ez az utolsó év, hogy ebben a formában megnyílik a gyalogosok, bringások, görkorisok, rolleresek, jógázók, grillezők, társasozók, szerelmesen andalgók, naplementét nézők és futók előtt, ugyanis az Újjáéledő Rakpart 2030 projekt keretében
<blockquote>
a Jane Haining rakpart melletti viadukt és több rakpartszakasz megújítása is elkezdődhet majd 2025-ben és 2026-ban.
</blockquote>
<h3 class="MsoNormal">Figyelem, figyelem</h3>
A mozogni és kikapcsolódni vágyóknak érdemes tudniuk, hogy az Erzsébet híd (Irányi utca) és a Közraktár utca között nem szabad az útpályán gyalogolni.
A megnyitott rakpartszakaszt déli irányból az alsó rakpart járdáján, vagy a felső rakparton közlekedő villamosokkal lehet megközelíteni; az Erzsébet híd pesti hídfőjétől érkezők a Március 15. tér villamosmegállóból déli irányba sétálva érik el a megnyitott rakpartot.
A nemzeti ünnephez kapcsolódó programok miatt március 15-én, szombaton közúti korlátozásokra, és emiatt közösségi közlekedési változásokra kell készülni a belvárosban. A változásokról és lezárásokról a BKK folyamatosan tájékoztatást ad, egyúttal arra kéri a rakpartra látogatókat, hogy fokozottan figyeljenek, és vegyék figyelembe a környező rendezvények szervezőinek a kéréseit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240315rr5773.jpeg" alt="Hétvégi" width="6240" height="4160">
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
A pesti alsórakpart egyébként március 15. és október 26. között minden szombaton és vasárnap, valamint minden munkaszüneti napon megnyílik; mígnem októberben egy négynapos hétvégével búcsúzik.
<h3 class="MsoNormal">Folyamatos nyitvatartás</h3>
A tervek szerint a tanév vége után, június 21-én, szombaton egészen egészen augusztus közepéig ráadásul folyamatosan nyitva fog tartani.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/iden-is-lesz-rakpartnyitas-nem-is-akarhogy" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben írtuk</a>, az elmúlt évek alatt fontos tapasztalatokkal lettek gazdagabbak a tervezők, a programszervezők és a városhasználók is, és
<blockquote>
az újranyitás minden évben ezen információk felhasználásával történik, így lesz egyre zöldebb a Duna partja,
</blockquote>
így kínálnak egyre több és minőségibb szolgáltatásokat a programszervezők.

Idén is folytatódik a népszerű rakpartnyitás-sorozat, először a március 15–16-i hétvégén nyílik meg a Pesti alsó rakpart a mozogni és kikapcsolódni vágyók előtt.

Szabad rakpart – ebben a formában utoljára

„Az út az elején rögös, a cél viszont mindig is egyértelmű volt: létrehozni egy olyan szervezetet, amely gyerekeknek segít!" – olvasható KIKAPCS. Alapítvány honlapján. A KIKAPCS. küldetése 2019 óta változatlan: szeretetteljes és támogató közösséget szeretnének teremteni az SNI gyermeket nevelő családoknak.
A sajátos nevelési igény (SNI) egy olyan pedagógiai ernyőfogalom, amely alá több olyan diagnózisok is tartozhatnak, mint látássérülés, hallássérülés, mozgássérülés, intellektuális képességzavar, de a a pszichés fejlődési zavarok is (autizmus, ADHD).
A KIKAPCS. Alapítvány célja, hogy a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Respite_care">Respite Care</a> fogalmi elemein keresztül egy „lélegzetvételnyi szünetet” biztosítsanak úgy, hogy a család minden tagja feltöltődhessen, miközben szakmai támogatást is kapnak. „Büszkén mondhatjuk, hogy közösségünkhöz már 164 KIKAPCS. család tartozik, és 77 emlékezetes nyaralást szerveztünk meg együtt. Idén 277 gyermek számára varázsolunk örök élményeket, és már 55 izgalmas közösségi programon vagyunk túl" – nyilatkozták az alapítvány képviselői tavaly, azóta ez a szám csak növekedett.
Az alapítvány tavaly fogalmazta meg, hogy szeretnék, ha március 10-ét az SNI gyereket nevelő családok napjá legyen. „Mivel manapság mindennek megvan a világnapja, szeretnénk, hogy ezen a napon a sajátos igényű gyereket nevelő családokért fogjon össze Magyarország" – közölte az alapítvány, és erre emlékeztetett a hogy a Lánchíd az alkalomra kék díszkivilágítást kapott 2024. március 10-én
Idén sem volt másképp. A Lánchíd hétfő este ugyancsak kékbe öltözött.

Március 10. az SNI gyermeket nevelő családok napja, ma este a Lánchíd fénye is azt üzeni, hogy ezek a családok fontosak, és nincsenek egyedül.

Nemes célok érdekében  kapott díszkivilágítást a Lánchíd

A Fővárosi Közgyűlés a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom előterjesztéseinek
<blockquote>
elfogadásával feladta a leckét a BKK-nak, mert a változtatásokhoz valahonnan elő is kell teremtenie a pénzt. 
</blockquote>
A közgyűlés még 2024 októberében <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/30/fovarosi-kozgyules-oktober30" target="_blank" rel="noopener">döntött arról</a>, hogy ünnepnapokat megelőző éjszakákon, valamint pénteken és szombaton járjon éjfél után is a metró, és hogy eszerint vizsgálják felül Budapest éjszakai buszhálózatát.
A BKK akkor azt írta , hogy már az üzemidő további 2 órával történő bővítése is több mint 100 millió forint többletköltséget jelentene. 
A 2024 decemberi közgyűlésen pedig <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december" target="_blank" rel="noopener">arról döntöttek</a>, hogy a 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű bérlettel rendelkezők a normál vonaljegy áráért használhassák a 100E jelű repülőtéri expressz autóbuszjáratot. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/100edin.jpeg" alt="100E" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: Nyirő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-bizottsagainak-nyilvanos-ulesei;id=18434;type=2" target="_blank" rel="noopener">március 10-én, hétfőn tárgyalta</a> a BKK javaslatait, amelyek között 10 százalékos jegyáremelés is szerepel.
Ahogy a bizottság elé vitt koncepcióban írják, 2025-ös évre nagyon konzervatívan körülbelül 0,7 százalékos teljesítménynövekedést és körülbelül 500 millió forintos fejlesztési keretet terveztek, amiből 7 darab villamos-, troli- és buszfejlesztés terveztek, a tartalékért viszont, mint visszafogottan fogalmaztak, több releváns hálózatfejlesztési téma verseng. 
<blockquote>
A 100E esetében jelentősebb változást ők legkorábban 2026 januárjáról javasolnak bevezetni, az éjszakai hálózat fejlesztésére jelenleg 100 milliót javasolnak,
</blockquote>
a 2025-ben rendelkezésükre álló körülbelül 500 millió forintos hálózatfejlesztési forrás fennmaradó részét a szokásos kisebb léptékű hálózatoptimalizációs fejlesztésekre és a potenciálisan nagyobb hatású versenyképes folyosó pilotok 2025 utolsó negyedévében történő megvalósítására fordítanák. 
A nagyobb 2025-ös mozgástérhez, illetve a 2026. évi üzleti terv egyensúlyba hozásához viszont szükséges lenne egy 10 százalékos eseti- és napijegy-áremelésre júniusban, amely számításaik szerint éves szinten 880 milliós többletbevételt eredményezne. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys2843-masolat.jpeg" alt="BKK" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: BKK/Nyirő Simon</figcaption>
</figure>
</div>
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az ülésen arról beszélt, úgy gondolják, van jogosultsága egy tarifaemelésnek a fővárosban. Az áremelés szerinte alapvetően azokat érintené, akik nagyon alkalmilag utaznak a BKK járatával, illetve a turistákat. Azért sem tartja elviselhetetlennek, mert
<blockquote>
egy vonaljegy ára jelenleg Debrecenben is magasabb, mint Budapesten, holott a kínálat össze sem hasonlítható a két város esetében.
</blockquote>
Ahogy a koncepcióban írják, Debrecenben 500 forint papír alapú vonaljegy, 480 a digitálisan vásárolt, 650 forint a fedélzeti vonaljegy, míg Szegeden 470 forint az elővételben vásárolt vonaljegy és 550 forint az elektronikus úton vagy fedélzeti jegykiadó automatából vásárolt jegy, a járművezetőnél váltott jegy pedig 650 forint.
Budapesten a papír alapú és digitálisan váltott vonaljegy is 450, a helyszínen váltott pedig 600, azaz minden esetben olcsóbb, mint az említett két nagyvárosban, holott reálbéreket tekintve a KSH adatai szerint Debrecen 18 százalékkal, Szeged 21 százalékkal marad el a budapesti 817 ezer forintos reálkeresettől (előbbi 668 ezer, utóbbi 649 ezer).
Budapest a jelenlegi árakat tekintve Bukarest után a második legolcsóbb város Európába, és az 50 forintos áremeléssel is még mindig jelentősen az európai átlag alatt maradna a vonaljegy ára, a harmadik helyre – Pozsony és Prága közé – kerülne a magyar főváros.
Mint a 100E repülőtéri buszjárattal kapcsolatban írják, már önmagában a reptéri forgalom bővülése miatt 2025-re 15 százalékos általános forgalomnövekedés várható.
<blockquote>
Ha a bérletes utasok kedvezményesen vehetik igénybe a szolgáltatást, az további 15-20 százalékos forgalomnövekedést eredményezhet.
</blockquote>
Az együttesen akár 35 százalékos utasforgalom-növekedés kezelésére viszont a Deák tér már bizonyosan nem lesz alkalmas, ezért új végállomásnak a Nyugati teret javasolják.
A megnövekedett forgalom kiszolgálásához és a Nyugati pályaudvarig történő meghosszabbításhoz 11 darab új buszra lenne szükség (8 darabra a forgalomnövekedés miatt, 3 darabra útvonalhosszabbítás miatt), amelyek beszerzése és forgalomba állítása 2026 végére valósulhat meg.
Az új útvonal és a sűrűbben közlekedő járművek éves várható többletköltsége körülbelül 1,4 milliárd forint. Ezen túlmenően egyszeri fejlesztési költségek is felmerülnek mind a végállomás, mind a buszok validátorokkal történő felszerelése kapcsán.
A megnövekedett forgalomból származó éves többletbevétel várhatóan egymilliárd forintot jelentene, amit azért jelentős részben kompenzálná a forgalmi kapacitás bővítésével járó kiadásokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys1420.jpeg" alt="Éjszakai" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
Az éjszakai hálózat fejlesztésével kapcsolatban azt írják, hogy összes utasforgalom 1,2 százalékát szállítják éjjel 1,8 százalékos költségarány mellett. A költségigénye egyébként évente 4-5 milliárd forint.
<blockquote>
A budapesti éjszakai közösségi közlekedési hálózat nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú,
</blockquote>
ám megvannak azért a problémái: a belvárosban helyenként zsúfolt, miközben a külvárosokban rendkívül alacsony a kihasználtság, vagy például nem mindenhonnan érhető el a hálózat egy kilométeren belül.
A BKK azt is elismeri, hogy az ügyfélbiztonság és –komfort a hálózat egyes részein, ezeknek is köszönhetően, nem optimális.
A fejlesztési lehetőségek között szerepel, hogy 1, finomhangolják a jelenlegi keretek között; 2, bővítik a metró üzemidejét az éjszakai hálózat felépítésének alapvető változtatása nélkül; 3, újratervezik a nappali hálózat logikája alapján.
Ha a városvezetés a 3-as pont mellett döntene, az – mint már korábban is közölték – évente körülbelül 100 milliós többletköltséggel járna.
Az éjszakai közlekedési hálózatot jelenleg 47 buszjárat, a 6-os villamos, illetve 200E és 100E buszok alkotják.  Az általuk javasolt, újratervezett hálózatban viszont 46 buszjárat, 3 metró, illetve metrópótló, 12 éjjel-nappal közlekedő járat, 4 nappalihoz hasonlóan közlekedő éjszakai járat, valamint bővített üzemidőben közlekedő 1-es és 47-es villamos szerepel.
A BKK továbbra is azt mondja, hogy – mint fentebb írtuk – tekintve, hogy 
<blockquote>
az összes utasforgalom mindössze 1,2 százalékát szállítják, metrót igénylő forgalom éjszaka nem jelenik meg, 
</blockquote>
és hogy az extra forrásokat ők elsősorban a nappali közösségi közlekedés fejlesztésére fordítanák.
Az éjszakai közösségi közlekedési hálózat 4-5 milliárdos költségigényének megtartásával úgy tudnák hosszabb metró-üzemidővel, a javaslatnak megfelelően újratervezni az éjszakai hálózatot, ha például hétvégén 50 perccel tolódna a metróüzemkezdet.

A BKK csak úgy látja megoldhatónak, hogy végrehajtsa a közgyűlés döntéseit, ha ehhez árat emelnek. Az áremelést nem tartják ettől függetlenül ördögtől valónak, de továbbra sem lenne mindegy, a plusz bevételt, hogyan használják fel. 

Feladták a leckét a BKK-nak

Számos meglepetéssel szolgált az a beszélgetés, amely 2009. március 26-án zajlott Nemes Nagy Ágnesről. Három író, Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória értett egyet és vitatta meg a költő munkásságának kevésbé ismert – konkrétan eltitkolt – epizódjait.
„Az est szereplői sok mindenben nem értettek egyet, de azt vállvetve hangsúlyozták, hogy az összegyűjtött versek első, a szerző által publikált része homlokegyenest mást mutat, mint a kéziratban maradt, alig ismert hagyaték. Az elszemélytelenedés felé tartó, tárgyias, objektív (és még sorolhatnánk a közhelyeket) versekkel egy időben keletkező, változó színvonalú »melléktermékek« egy szenvedő, elfojtásokkal terhelt ember kifakadásai, gyakran a vallomásos líra hagyományos eszközeivel. Ahogy Menyhért fogalmazott:
<blockquote>
szubjektívabb és nőibb költészet
</blockquote>
– írta a Magyar Narancs <a href="https://magyarnarancs.hu/konyv/szemellenzo_nelkul_-_rozsaszin_szemuveg_a_ferfias_nemes_nagy_agnes-71078">az estről szóló beszámolójában</a>, hozzátéve, hogy a résztvevők megpróbálták megfejteni, hogy a költő valójában miért hagyta rejtve ezt az oldalát, és egyebek mellett arra jutottak, hogy Nemes Nagy Ágnes pályája valójában diadalmas kudarc, egy következetesen végigjátszott, de kínkeserves szerepjáték. Ezt támasztja alá Szabó Magda írása, ahol hangsúlyozza, hogy ők ketten profik voltak, tehát nem írónők. „Minden barátom azzal szokott dicsérni, hogy milyen erős, milyen férfias vagyok. Ez hízeleg is nekem, igyekszem is azt domborítani, amit dicsérnek bennem.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemesnagy2.jpeg" alt="Nemes" width="1600" height="1369">
<figcaption>Nemes Nagy Ágnes 1964-ben Kép: Hunyady József/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
De igaz-e?” – írta Nemes Nagy Ágnes 1958-ban egy csak halála után publikált jegyzetében, és ennek tükrében egészen más fénytörésbe kerülnek bizonyos gesztusok is. Például az, hogy a költő megtagadta 1946-os első kötetében olvasható versét, a <a href="https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00386/nemesnagy00389/nemesnagy00389.html">Női tájt</a>, amit egyszerűen kihúzott a gyűjteményes kötetéből. Radics Viktória szerint az életmű „két nagy kirekesztése”, hogy
<blockquote>
Nemes Nagy Ágnesnek se politikáról és közéletről, se a nemiségről nincs szava – legalábbis a hivatalos életműben.
</blockquote>
Menyhért Anna összefoglalója szerint az ismeretlen Nemes Nagy Ágnes – aki utálta, ha költőnőnek nevezték – ugyanúgy eltrécselt főzésről és ruhákról, mint a barátnői, de az irodalomban elfogadta, sőt: belsővé tette az általa pontosan érzékelt – férfias –irodalomeszményt. „Megcsinálta magát, és a körülötte lévő férfiak kanonizálták.”
A 16 évvel ezelőtti eseményt azért idéztük fel is ilyen részletesen, mert találtunk egy érdekes és aktuális Nemes Nagy Ágnes szöveget, amelynek megértéséhez vélhetően közelebb visznek a kortárs szerzők gondolatai. A szöveg 50 évvel ezelőtt hangzott el Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén, amelyet a Nők Nemzetközi Éve tiszteletére rendeztek. A beszédet 1975. június 14-én az Élet és Irodalom közölte.
Az alábbiakban a szöveg rövidített változatát olvashatják.
<h3>Húszezer éves vétkeink</h3>
Voltaképpen nem érzem magam illetékesnek arra, hogy az úgynevezett nőkérdéshez hozzászóljak. Ez az ügy – a nők ügye –, úgy gondolom, régóta túlhaladta a szubjektivitás kereteit, tudományra van szüksége, nem vallomásra, alaposságra és nem érzelmekre, tárgyiasságra és nem személyességre. A tudósokat illeti a szó meg a társadalmi cselekvőket, a szociológusokat, politikusokat, az élettan, a lélektan szakembereit. Ők azok akik érdemben szólhatnak a tárgyhoz, ők azok, akik tovább mozdíthatják ezt a húszezer éves problématömböt a társadalom életében – minden más szóvirág. A nőkérdés ma már komplex tudomány. Mindezeket jól megfontolva és szakértelmem hiányait felmérve, mégis hozzászólok a tárgyhoz. Hozzászólok, mert költő vagyok – méghozzá nőnemű költő –, hozzászólok, mert a nők kulturális kreativitása mélyen érdekel, hozzászólok, mert egy költő mindenbe beleszól. Különösen nálunk, Magyarországon. (…) Szóval, ahogy mondani szokták, nálunk az utcát is legszívesebben költőkkel söpörtetnék. Vagy másképp: az íróféle olyan, mint egy két lábon járó pótalkatrész-lerakat, mindent pótolhat – kérdés, hogy ő maga, saját szakmájában pótolható-e.
<blockquote>
Ha most – csöppet sem merész asszociációval – közös filmre fényképezem össze a költő fenti képét, meg a nő társadalmi helyzetét, a párhuzamot nem tudom elhárítani. Mindkét arcképben van valami, ami egy szakképzetlen és ezért mindenre használható segédmunkásra emlékeztet. Azzal a korántsem elhanyagolható különbséggel, hogy a költőnek neve van és pozíciója, a nő pedig – többnyire –, névtelen és arctalan.
</blockquote>
(…) Egy kis lelkiismeretvizsgálatot ajánlok tehát – az sosem árt. Milyenek vagyunk? Milyenek vagyunk mi nők, itt a huszadik század utolsó harmadában, mi, szellemi munkát végzők, az élet bármely területén? Nem haszontalan ezt megkérdeznünk akkor sem, ha nem feledkezhetünk meg róla, hogy produktumai vagyunk egy történelmi folyamatnak, amelyet igen kevéssé irányíthattunk. Melyek például azok a jellegzetes, mindig újra felbukkanó tulajdonságaink, amelyek munkánkat, szellemi önkifejezésünket gátolják? Mik a hibáink, vétkeink, vagy önmagunkat hátráltató jellemvonásaink? Ezekről ejtenék néhány szót. 
Sorukban én elsőnek a közönyt említeném. Hadd kezdjem azon: mindnyájan, akik itt jelen vagyunk, vagy átvitt értelemben vagyunk jelen, kivételek vagyunk. Kivételek vagyunk, hiszen az egész föld léptékében gondolkozva, ma is keskeny réteg az, amelyből egyáltalán kiválhatnak szellemi foglalkozású nők.
<blockquote>
De hadd fűzzem hozzá mindjárt: ebből a nagyon kevésből is sokan közömbösek saját szellemi lehetőségeik iránt.
</blockquote>
Érthető ez a nehéz fizikai munkát, vagy gépies alkalmazotti munkát végzőknél, kevésbé a nagyobb lehetőségűeknél. Abból az óriási társadalmi és lelki komplexumból, amely ezt a magatartást létrehozza, én most a közönyt emelem ki, mint amin változtatni némileg talán hatalmunkban van, a tompa nemtörődömséget, az eleve belenyugvást, azt, hogy nem kell nekünk a szellemi erőfeszítés akkor sem, ha módunk volna rá. Mi más ez, mint harcnélküli vereség? 
Közönyünk egyébként szorosan összefügg egy másik, oly sokszor fölemlegetett tulajdonságunkkal: a kisebbségi érzéssel. Van személyes kisebbségi érzés, van hivatásbeli, nemzeti, a csoportlélektannal összefüggő – ez utóbbiak közé tartozik a nők önbizalomhiánya. Hány kiváló képességű nőt, hány vitathatatlan tehetséget, hány csillogó fiatal lányt láttam visszariadni, összeroppanni a pálya elején, sőt, közepén, nemcsak azért, mert terheik túl súlyosak voltak – ezt mindnyájan ismerjük –, hanem azért is, mert a belső kétely, az a titkos meggyőződés, hogy „úgysem vagyok képes rá”, meg „minek is ez az egész” szétrágta szellemi aktivitásukat. (…) Egyáltalán nem a kiváló elődeinket kívánom ezzel lebecsülni, Szapphótól napjainkig, sőt, pusztán egy analógiára utalok.
<blockquote>
Azért, mert például az európai jobbágyság, parasztság évezredek alatt szembetűnően kevés karmestert vagy csillagászt adott a kultúrának, abból senki sem következtet arra, hogy a parasztságból hiányzik az égi mechanika vagy a magasabb zene iránti érték.
</blockquote>
Ott, ahol a tömeges kiválasztás feltételei nincsenek meg, ott a múltból nem lehet következtetni a jövőre. A tehetség és a lehetőség találkozása mindezidáig véletlen volt, a kifejtetlen képesség pedig mindig mérhetetlen. Voltaképpen – társadalmi méretekben – fogalmunk sincs róla, mire képesek a nők, azonos feltételek esetén. (…)
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nemesnagylengyelbalaizs.jpeg" alt="Nemes" width="1600" height="1370">
<figcaption>Nemes Nagy Ágnes férjével, Lengyel Balázzsal Kép: Hunyady József/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
És mit hagytam utoljára? A legsúlyosabbat. Jellemez minket, nőket, a tárgy iránti érdeklődés csonkasága. Hajlandók vagyunk rá – legyen szó bármilyen témáról, tudományról, művészetről, saját életbevágó tennivalóinkról, vagy a legelvontabb gondolatmenetekről –, hogy a dolgok személyes oldalát tekintsük, magát a tárgyat elhanyagolva. Nem puszta szubjektivizmus, afféle női szeszély ez; rendkívül súlyos, reális okok formáltak minket ilyenné, elvégre a mi női szakmánk az emberi kapcsolat. A szerelem, a család, a gyermek, ez a mi egzisztenciánk alapja (még ma is), a szó anyagi, társadalmi, közfelfogásbeli és annyi más értelmében, föl egészen a filozófiákig, hogy úgy mondjam, filozófiai helyzetünkig. Ezt találjuk még abban az elvont sávban, is, ahol a nőkről szóló hiedelmek, meghatározások, célképzetek foglalnak helyet a női létnek mintegy metafizikájában.
<blockquote>
És ha létünk személyes kapcsolatoktól függ húszezer éve, elemi érdekünk, hogy azokkal foglalkozzunk és ne mással. Így is cselekszünk. Ezért olyan nehéz (és mellesleg kockázatos is) átváltanunk a szubjektumról az objektumra, ezért olyan nehéz elérnünk, hogy a tárgy, elsősorban a tárgy és csakis a tárgy érdekeljen bennünket, amivel foglalkozunk, vagy amit létrehozunk, a halogénvegyületek daganatgátló hatása, a vers, amit írunk, egy épület statikája.
</blockquote>
Pedig enélkül nincs semmi. (…) Nem kételkedem benne, hogy ma még a nő szellemi önmegvalósítása többnyire bizonyos önfeláldozással jár. Megnevezhető vagy sokszor névtelen áldozatokkal, az „elviselni, elbírni” igék olyan szinonimáival, amelyek a szótárakban nem találhatók. És persze többszörös teherhordozással. Bátorítson minket, hogy egy kreatív férfi önmegvalósítása sem éppen gyerekjáték – a történelem tanúsága szerint. (…) Egy alkalommal közösen interjúvoltak meg egy neves színésznővel. Mikor rám került a sor, az ifjú riporter feltette a hervadhatatlan kérdést: hogyan érzem magam nő létemre, íróként. Megérdeklődtem tőle, hogy ugyan miért nem kérdezte meg ezt társnőmtől is, hogyan érzi magát, nő létére, a színpadon. Hiszen még Shakespeare-nél és persze az antikoknál is, fiúk játszották a női szerepeket (mint jól tudjuk, csak elfelejtjük), hogy is tehette volna nő színpadra a lábát. A hivatásos színésznő fogalma alig több, mint háromszáz éves. Nos, azt hiszem, háromszáz év múlva — ha időközben föl nem robbantjuk magunk alatt a földet — más listát készíthetünk majd az úgynevezett női tulajdonságokról, női lehetőségekről, mint most készítettünk, mi ősanyák. 
Háromszáz évet mondtam. Miért? Mert derűlátó vagyok. 
Borítókép: Hunyady József/Fortepan

Nemcsak a nőnap miatt aktuális Nemes Nagy Ágnes ötven évvel ezelőtti beszéde, amit Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén mondott el. Annak kapcsán, hogy az ENSZ 1975-öt a „Nők Nemzetközi Évének" nyilvánította.

Nemcsak a nőnap miatt aktuális Nemes Nagy Ágnes ötven évvel ezelőtti beszéde, amit Párizsban, a francia Pen Club rendezvényén,  mondott el. Annak kapcsán, hogy az ENSZ 1975-öt a „Nők Nemzetközi Évének" nyilvánította.

„Háromszáz évet mondtam. Miért? Mert derűlátó vagyok.”

A színház tájékoztatása szerint az idei évad már most izgalmas fellépőkkel csábítja nézőit. „A gyermekek legnagyobb örömére színpadra lép Halász Judit, a Kiskalász zenekar, valamint a képünkön látható Farkasházi Réka és a Tintanyúl.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/farkashazireka-es-a-tintanyul-2025.jpeg" alt="Farkasházi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Városmajori Szabadtéri Színpad</figcaption>
</figure>
</div>
A zenei programok közül Falusi Mariann szóló koncertjére már kaphatók a jegyek, de különleges eseménynek ígérkezik Bősze Ádám »Köszönöm, hogy imádott!« című előadása, amely a bárzongoristák titokzatos világába enged betekintést, Gubik Petra színésznő és Oláh Zoltán bárzongorista közreműködésével” – írják, hozzátéve, hogy folytatódnak a nagysikerű önálló estek is olyan előadókkal, mint Steigerwald Krisztián generációkutató, Dr. Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus, Jakupcsek Gabriella televíziós újságíró és Dezső András újságíró. 
Ami a színházi produkciókat illeti, az Orlai Produkciós Iroda három előadással, a María Luisával, a Brooklyni mesével és a Macskazenével érkezik a Városmajorba, a L’art pour l’art Társulat a Fölszáradt a páva című előadásával tér vissza, míg a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház a Hippolyt, a lakájt mutatja be.
A programokról <a href="https://varosmajoriszinpad.hu/nyitolap/programok/">ezen a felületen </a>tájékozódhatnak. 
Borítókép: Hernádi Judit a Brooklyni mese című előadásban

Megkezdődött a jegyértékesítés a Városmajori Szabadtéri Színpad 2025-ös évadának programjaira. A főváros szabadtéri játszóhelye idén sok jót ígér júniustól októberig.

Városmajor? Ott a helyünk!

Az ATLO és a Budapest Főváros Levéltára közös projektje, a Nevek és terek – Budapest utcanevei című adatvizualizációs oldalának 2022-es adatai alapján akkor Budapesten 2309 férfinév között 2177 valós férfinév szerepelt, ami a férfiakról elnevezett közterületek 94 százaléka, az összes közterület 84 százaléka.
<blockquote>
A 282 női név között 165 valós női név szerepelt, ami a nőkről elnevezett közterületek 58 százaléka, az összes közterület 6,3 százaléka.
</blockquote>
Ez az arány azóta ici-picit javult, mert van rá Fővárosi és jelentős kerületi igyekezet is, hogy több legyen a nőkről elnevezett köztér. Ma már találkozhatunk a utcanév táblákon Nemes Nagy Ágnes, Hugonnai Vilma és Fábián Juli, Slachta Margit vagy éppen Pécsi Eszter nevével is. De a 10 százalékos arányt még most sem érjük el. 
Ezért nőnapra a Főváros a social media felületén eljátszott egy alternatív valóság gondolatával: 
“Képzeljétek el, hogy ma a belvárosban sétálva a Laborfalvi Róza férje téren találkozunk. Ha villamosra szállunk, áthaladunk a Szendrey Júlia férje utcán, majd a parlament előtt a Kossuth Zsuzsanna bátyja téren szállunk le. Furán hangzik?
<blockquote>
Pedig a történelemben a nőket sokszor pontosan így kezelték: háttérbe szorítva, csak valakinek a feleségeként, testvéreként emlegetve...Ezért most nőnap alkalmából eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha egy napra így neveznénk át a köztereket? Hogy érezzük, milyen abszurd lenne, ha mindig a férfi státusza határozná meg a női érdemeket – vagy épp fordítva.”
</blockquote>
Csak a digitális világban de a Rákóczi tér egy napra  Zrínyi Ilona fia térré változott. Lehetett volna mondjuk Zrínyi Ilona férje tér is. Ugyanis a VIII. kerületi tér 1871-ben kapta a Borjú tér helyett a Rákóczi tér nevet, feltehetően hazafias felbuzdulás okán, és három évre rá a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is hivatalosan megerősítette ezt a nevet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2611rakoczi.jpeg" alt="nőnapi" width="5007" height="3338">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Ugyan a névadó nem konkrétan I. vagy II. Rákóczi Ferenc, hanem a család, viszont Zrínyi Ilona az egyik híres Ferencnek a felesége, másiknak az anyja volt, nélküle egyik férfi politikus karrierje sem lehetett volna olyan jelentős, hogy a legnagyobb magyar államférfiak sorába kerüljenek. De Zrínyi Ilona azon kevés nők egyike, akit a történelmi-irodalmi művek és festmények is sokszor megénekelnek, tekintve hogy abszolút férfias terepen állt helyt – Munkács várát védte a török ellenében 1685 és 1688 között. Amúgy róla a XVI. kerületben Rákosszentmihályon van is egy utca elnevezve, de hát ez sovány vigasz a Rákóczi út és tér árnyékában. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2599battyhany.jpeg" alt="nőnapi" width="5835" height="3890">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
De arra is garantáltan felkapnánk a fejünket, ha egy reggel a pirosmetrón azt hallanánk, hogy a következő megálló a Zichy Antónia férje tér (vagy történelmi profiknak Zichy Antónia testvérének a szeretője tér). Antónia a férje halála után a nemzet özvegye címet viselte halálig, soha nem házasodott újra és örökre feketében járt. De ki volt, amíg élt Batthyany Lajos? Addig, testvérével, Zichy Karolinával együtt a „legbőszebb” honleány címet érdemelte ki, mai szóval <a href="https://24.hu/tudomany/2023/05/20/batthyany-lajos-zichy-antonia-szerelem-hazassag-politika-reformkor-tortenelem/">kora influenszerei, nőodeáljai voltak</a>, a magyaros divat megteremtői, akiket nők százai, ha nem ezrei követtek öltözködésben, irodalmi ízlésben a reformkori Magyarországon. De a hazai Védegylet sikerre vitele is az ő érdemük volt. És Antóniának bizony jelentős szerepe lehetett abban, hogy férje nem csak a politika, de a magyar nemzeti ügy felé fordult.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2572joikai.jpeg" alt="nőnapi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Laborfalvi Róza a hazai színjátszás csillaga volt, drámai színésznőként Shakespeare, Schiller hősnőit játszotta, férje a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai volt, de megismerkedésükkor már volt egy 12 éves kislánya a kor szépfiú színészétől, Lendvay Mártontól – ezt így együttesen nehezen vette be a közvélemény gyomra. Pedig a szabadságharc bukása után ha ő nincs, Jókait is jó eséllyel elkapják – Róza volt az, aki kijárta neki a menlevelet, bújtatta az írót. Ha Róza nincs, akkor nincs Erdély aranykora, Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok és Arany ember, amiket Jókai mind az 1850-60-as években írt, megmenekülve a megtorlástól. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2579petoifi.jpeg" alt="nőnapi" width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Gyimesi Emese <a href="http://gyimesiemese.hu/">kutatása </a>irányította rá a figyelmet Szendrey Júliára, aki sokkal több volt, mint Petőfi múzsája. Szerelmi szabadságharcuk rengeteg újdonságot hozott a kor normái között, “kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány.”- írja. Petőfi halála után pedig Júlia az egyik első modern magyar nő, saját jogán költő, író, és műfordító. Például az Andersen meséket ő fordította le először, ezért Koppenhágában szobra is van. A közvélemény gyors második házassága miatt meghurcolta, hűtlennek bélyegezte, irodalmi érdemeit csak lassan ismerték el, pedig "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek."
 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250306mm2584kossuth.jpeg" alt="nőnapi" width="5735" height="3823">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
És ne feledkezzünk meg Kossuth Lajos legkisebb húgáról sem, aki nélkül ezrek haltak volna meg a csaták után… mert harcba menni se könnyű, de utána fogadni és ellátni a sebesülteket és ápolni őket, hát ez sem az. Zsuzsanna ezt a munkát vette magára, ő volt az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője. A legelső katonakórházakat ő szervezte meg 1849-ben, munkájának eredményeként három hónap alatt 72 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. Elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a világ figyelmét, a magyar nőket pedig felszólította, hogy önkéntesként vegyenek részt a szabadságharc sebesültjeinek ápolásában. Munka mellett betanította az önkénteseket és a kisegítőket, szigorú követelményeket, működési rendet állított fel. Munkájának nyomán pontosan meghatározták a kornak megfelelő kórházi felszereléseket, szabványosították a műszerezettséget, biztosították a gyógyszer és a kötszer ellátását. Az önkéntes nőegyleteken belül megalakították a betegápoló egyleteket, miközben ő maga fáradhatatlanul járta az országot, és próbált a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. Munkáját az egész világ ismerik és elismerik.
 Az ő szobrát már nem varázsolták át a grafikusok, pedig Déryné Széppataki Róza is megérdemelné, hogy legalább a teljes nevén hívják, és ne az abuzív férjéén. Schenbach Rozália néven született, ő volt az első magyar primadonna és operaénekesnő. Szülei ugyan nem rajonganak az ötletért, hogy lányuk színésznő lesz, de a korban szokatlan módon nem is gáncsolták el terveit. Anyja ugyan óvni akarta Rózát színészi pályától, ezért egyezséget kötöttek, miszerint Róza egy évig próbálkozhat a színészkedéssel, de ha ez idő alatt se lesz sikeres, le kell mondani álmairól. Amire szerencsére soha nem került sor. A fényes karrier mellett a párválasztásban Róza kevésbé volt sikeres, 20 évesen ment feleségül a szintén színész Déry Istvánhoz, aki kapcsolatban nem egyszer bántalmazta, verte őt, ezért Róza –  bár el nem váltak soha papíron – hamar különköltözött tőle.

Furcsán hangzik? Gyerekkoromban én meg azt nem értettem, miért a Veres Pálné utcán kell sétálnom, hát mi volt a rendes neve néninek? (A válasz amúgy Beniczky Hermin Karolina.)

Találkozzunk a Szendrey Júlia férje utca sarkán, jó?

A Józsefvárosi Önkormányzat 2025 februárban meghirdette a Múzeum Kávéház nevű helyiségét kiadásra, ahol 1876-ban nyitott meg Budapest egyik első kávéháza, a <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20210626_maig_orzi_eredeti_belso_disziteset_budapest_egyik_legregebben_mukodo_kavehaza">Schodl Kávéház</a>. Az évtizedek alatt több üzemeltetője is volt a helynek, ami őrzi a történelmi múltat, több védett műtárgy is található itt.
Ahogy közleményükben írják az önkormányzat nem pusztán a legmagasabb bérleti díjat kínálót bérlőt keresi, hanem pontozási rendszerükben a szakmai koncepció például háromszor annyit számít, mint a bérleti díj összege.
A pályázóktól várnak egy 1500 szavas üzleti tervet, belefoglalva például ebbe az energetikai fenntarthatóságot és a Józsefvárosnak teendő közérdekű felajánlásokat. 
<blockquote>
Az új üzemeltető éttermet, kávézót vagy cukrászdát alakíthat ki, miközben a hely történelmi atmoszféráját is megőrzi. 
</blockquote>
A kulturális szerepvállalást külön kiemelik a pályázatban: évi öt rendezvényt kell majd ingyen befogadnia az új bérlőnek.
További részletek a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2025/02/berlot-keres-a-muzeum-kavehaz/">pályázatról itt olvashatóak</a>. 
(Kiemelt kép: Múzeum körút 12., Múzeum kávéház 1957-ben. Fortepan/Bauer Sándor)

1876-ban itt nyílt meg itt Budapest egyik első kávéháza, ahol a belső díszítés és enteriőr a mai napig megmaradt eredeti állapotában. A Józsefvárosi Önkormányzat most új bérlőjét keresi, de tekintettel a hely történelmére a helyiségben csak vendéglátó tevékenység végezhető, a hely hangulatának megőrzésével.

Bérlőt keresnek a patinás Múzeum Kávéházba

A hazai természetfotózás legjavát mutatja be az a kiállítás, melynek anyagát a Varázslatos Magyarország természetfotó nagydíjának legszebb képeiből válogatták össze a szervezők. A 222 felvételből álló tárlat hazánk 10 nemzeti parkjának természeti szépségeit és élővilágát varázsolja a közönség elé. A természetfotó kiállítás február 28-tól március 30-ig látogatható a Biodóm aulájában.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vmdijatado2025fullres345dsc1344.jpeg" alt="fotókiállítás" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Varázslatos Magyarország</figcaption>
</figure>
</div>
A 66 alkotó 222 felvételéből álló tárlat a hazai természetfotózás legjavát vonultatja fel, a képeket a <a href="https://varazslatosmagyarorszag.hu/">Varázslatos Magyarország</a> által jegyzett, az ország egyik legrangosabb természetfotós pályázatára beküldött alkotások legjobbjaiból válogatták ki. A magas művészi színvonalra maga a szakmai zsűri a garancia, amely olyan nagynevű szakemberekből állt, mint Britta Jaschinski világhírű fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország magazin főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila és Suhayda László természetfotósok, valamint Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.
A kiállításon látható képek „A magyar természetfotó nagydíjasainak” legszebb alkotásait, valamint Magyarország tíz nemzeti parkjának természeti szépségeit és élővilágát örökítik meg, illetve mutatják be a közönségnek, sokszor különleges, egyéni nézőpontból. A fotográfiák gyönyörű tájakat, az állatok mindennapi életének békés, vagy éppen feszültségtől izzó pillanatait varázsolják a látogató elé, sőt, némelyikük még azt is megjelenítik, ami szabad szemmel láthatatlan.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vmdijatado2025fullres062dsc0613.jpeg" alt="Varázslatos" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Varázslatos Magyarország</figcaption>
</figure>
</div>
Az érdeklődők a kiállításról további részleteket az <a href="https://zoobudapest.com/programok/varazslatos-magyarorszag-termeszetfoto-kiallitas/">Állatkert weboldalán</a> olvashatnak, belépőjegyeket pedig a helyszínen, illetve az Intézmény <a href="https://tickets.zoobudapest.com/hu/?f=vm2025">internetes jegyvásárlási felületén</a> válthatnak.
(Kiemelt kép: Németh Bálint – Leskelődő)

A Varázslatos Magyarország fotókiállítása – ami hazánk  tíz nemzeti parkjának természeti szépségeit és élővilágát varázsolja a közönség elé – bő egy hónapon keresztül látogatható. 


Magyarország legjobb természetfotói a Biodómban

A Fővárosi Önkormányzat a XI. Kerület Önkormányzatával együttműködésben azt tervezi, hogy pályázatot nyújt be a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkára által február 11-én közzétett Országos Görpark Program felhívására, hogy felújítsák a Petőfi híd budai lábánál lévő Goldmann György téren található gördeszkapályát.
<blockquote>
A pálya tervezésébe pedig szeretnék bevonni a jelenlegi, balesetveszélyes pálya használóit is.
</blockquote>
Ahogy <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/goldmann-gyorgy-ter" target="_blank" rel="noopener">a projekt honlapján írják</a>, a Rió del Cafe egykori helyén egy gördeszkás közösség az elmúlt években a főváros hozzájárulása nélkül egy gördeszkapályát alakított ki, amely viszont nem felel meg a vonatkozó szabványok előírásainak, illetve – mint említettük – balesetveszélyes.
A balesetveszély elhárítása történhet a pálya elbontásával vagy annak átfogó felújításával. Az önkormányzatok, mint mindebből már sejthető, a felújítás szorgalmaznák.
Mint írják, a pálya, állapota ellenére, igen népszerű a gördeszkás közösségben. „Becslésünk szerint átlagosan napi 100 fő körüli látogatója van, még a Brazil Gördeszka Válogatott is tartott itt edzést a 2024. júniusi budapesti olimpiai kvalifikációs versenyek idején.”
A pályát mindemellett a Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség is nyilvántartja, és támogatná annak felújítását.
Ahogy <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid021JELntLHDKUGSj8DKpe4bGv14P6FFhjXnYMtqL8nVzce1mDY3FFVuoXi7SUcU8JTl" target="_blank" rel="noopener">Bardóczi Sándor, főtájépítész fogalmazott</a>, ilyenkor
<blockquote>
az a bevett szokás, hogy megkérdezik, illetve megkísérlik bevonni az  érintetteket.
</blockquote>
Az <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/goldmann-gyorgy-ter" target="_blank" rel="noopener">itt található oldalon</a> várják mindenki véleményét, javaslatait a felújítással kapcsolatban.
Az eredeti felhívást Bardóczi azzal egészítette ki, hogy elképzeléseik szerint nemcsak a Rió egykori területét újítanák fel, hanem híd túloldalát, az egykori Zöld Pardon területét is. A ZP egykori területén egy „növényzet dominálta zöldfelületet” hoznának létre, ahol klímaváltozáskori zöldfelület-fenntartással kísérleteznének. „Az egykori Rió uralta terület [pedig] lehetne gördeszkás paradicsom, de csakis szabályosan.”
A két szórakozóhelyet, amik közül a Zöld Pardon már 1998 óta működött a területen, 2011 október 31-én záratta be a fideszes vezetésű újbudai önkormányzat.
A Rióért nem sok könnyet ejtettek, ám a Zöld Pardon bezárása miatt <a href="https://index.hu/belfold/2011/09/19/tizezres_tomeg_tuntetett_a_zold_pardonert/" target="_blank" rel="noopener">az Index akkori cikke szerint</a> több ezren tüntettek. Ahogy a lap írta, a tüntetésen részt vett többek között Gyurcsány Ferenc és Deutsch Tamás is, fellépett a Csík zenekar, a Quimby és a Kiscsillag. A Zöld Pardon üzemeltetője 111 ezer aláírást is összegyűjtött, köztük közel 10 ezer kerületi lakos is támogatta a hely fennmaradását, mégis mennie kellett.
A Cafe del Rió ezzel szemben leginkább arról maradt emlékezetes, hogy az egykori ügyvezetője és résztulajdonosa, Kalmár Zoltán még évekkel korábban, 2008-ban <a href="https://index.hu/belfold/riomolnar06/?token=5d36ec246d0c964ad5c405891c84dfbd" target="_blank" rel="noopener">azt állította</a>, hogy személyesen ő fizette ki az akkor még polgármesteri posztért induló Molnár Gyula kortesprogramjain szereplő zenekarokat.
Kalmár szintén az egykori Indexnek elmondta azt is, hogy
<blockquote>
Molnár – már polgármesterként – személyi titkárával együtt évekig ingyen ehetett-ihatott a Rióban. 
</blockquote>
A Pardon zártkörű részlegében, a Szeparéban egyébként Molnár Gyula szintén visszajáró vendégnek számított.
Ahogy a lap írta, a Zöld Pardonban 13 év alatt több mint 1800 koncertet tartottak, és mintegy 6,5 millió vendéget fogadtak. Ha jó volt az idő, mindkét szórakozóhelyen.
A gyakori látogatók között voltak művészek, sportolók és politikusok: VIP-vendég volt a Fidesz egykori alpolgármestere, Balázs Piri László, de tartott már itt ellazulós bulit az ifjú szocialistáknak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hiller István volt pártelnök is.
Az önkormányzat azt kommunikálta, hogy a két szórakozóhely működésével kapcsolatban számtalan panasz érkezett a környéken élőktől a hivatalhoz. A városrészben élők egyebek mellett az elviselhetetlen zajra panaszkodtak.
Mint később kiderült, a bejelentések nem közvetlenül a szórakozóhelyeket érintették, hanem a szórakozóhelyhez vezető útvonal környékéről vagy a városrész távolabbi pontjairól, és főként az éjszakai hangoskodás és az eldobált szemét miatt érkeztek.
A ZP helyén
<blockquote>
Hoffmann Tamás egy, az új alaptörvénynek emléket állító országzászlót szeretett volna állítani,
</blockquote>
de egy helyi közvélemény-kutatás után úgy döntöttek, az országzászlót inkább máshol állítják fel. A terület azóta az enyészeté.

A XI. kerület a fővárossal összefogva felújítaná a Goldmann György téren található gördeszkapályát. Várják hozzá a véleményeket.

Budai deszkások, szevasztok, ez titeket is érint

A Városi Zöld Füzet első, 2018-as kiadása óta számos zöld projekttel bővült a Főváros – a Pünkösdfürdő parktól az új természetvédelmi területekig – így a Deák17 Galéria idén frissíti a kiadvány korábbi változatát. Ráadásul a 2025-ös évben Nagy-Budapest 75 évfordulóhoz kapcsolódva készül el az új változat, így a Főváros valamennyi kerületének zöld értékei is fontos szerepet kapnak benne. 
Amint írják
<blockquote>
Szeretnénk, ha a családok szabadidejének minél kellemesebb eltöltését segítené a kiadvány, ezért szeretnénk segítségét kérni a rövid kérdőívünk kitöltésével.
</blockquote>
A korábbi kiadvány digitális formában ezen <a href="https://deak17galeria.hu/upload/userfiles/Let%C3%B6lthet%C5%91%20dokumentumok/varosi_zold_fuzet_D17.pdf">a linken</a> érhető el, ebben mindenféle feladványokkal, kincskeresésekkel, rejtvényekkel adták át a gyerekeknek azt a sok izgalmas természeti és várostörténeti tudnivalót, amit a népszerű kirándulóhelyek, kertek, parkok rejtenek. 
A kérdések azt járják körbe, hogy a család Budapest mely környékét szeretne jobban megismerni, milyen gyakran kirándulnak, mekkora gyerekekkel vágnának neki az útnak, míg a tanároknál arra is kíváncsiak, milyen aktivitás során használnák a kiadványt vagy éppen melyik órához tudnák a tananyaghoz kapcsolni. 
A szülőknek készített<a href="https://forms.gle/LFQjJ1KfjKEGDd5s7"> kérdőív itt érhető el, </a>míg a pedagógusok az <a href="https://forms.gle/q5CDx2AC9o4RQ2Z77">alábbi linken </a>tudnak válaszolni a kérdésekre. 
A válaszokat március 30-ig várják.

A szülők és tanárok véleményét kéri ki a Zöld Füzetet összeállító Deák17 Galéria csapata, hogy a kiadvány friss változata a lehető legjobb legyen. 


Interaktív füzet készül gyerekeknek a városi zöldben bolyongáshoz

Egy bérház aljában, a forgalmas Kossuth Lajos utca mellett áll, és még ha nem is épp egy filmre sietünk ide, a kirakata előtt mindig megállunk, mert az üveg vitrinekben az éppen futó filmekhez szinte egy mini tárlatot rendeznek be. Igen, ez a Puskin mozi, ami egy híján 100 éve, 1926-ban nyitott itt meg, eredetileg Fórum néven. A korszak egyik legelegánsabb és nem utolsó sorban legmodernebb filmszínháza is volt, az korabeli Magyar Hírlap cikke szerint ugyanis London után a kontinensen elsőként it mutattak be beszélőfilmet, azaz hangosfilmet 1928-ban. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz306979pj202311290018-150.jpeg" alt="Puskin" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerk</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://www.timeout.com/film/the-50-most-beautiful-cinemas-in-the-world">Time Out </a>által közzétett 50-es listát a We Love Budapest <a href="https://welovebudapest.com/cikk/2025/03/03/puskin-mozi-vilag-legszebb-mozijai-lista/">szúrta ki</a>, ahol a Puskin mozi javítva korábbi pozícióját immár a 8. helyre került. A listán az európai fővárosok, Párizs, Amszterdam, Madrid, London mellett a világ minden tájáról hoznak példákat, és az egészen apró régi mozik és grandiózus art deco és modern filmszínházak is helyet kaptak rajta. 
És hogy mi tesz igazán különlegessé egy mozit a Time Out szerint? Persze a legmodernebb technika is fontos, de ez nem minden, mert vannak olyan helyek, ahol a történet már azelőtt elindul, hogy leülnénk a vászon elé a popcornnal a kezünkben. 
Nem csak a Puskin, de a <a href="https://bpfilm.hu/">Budapest Film artmozijai</a>, a Corvintól a Művészen át a Tabánig is ilyenek, mindegyiknek egyedi karaktere és hangulata van, budapestiként gyűjtjük az emlékeket és élményeket, hogy melyikben mit láttunk, milyen filmfesztiválon voltunk itt, ahol a mozi után órákig tartó beszélgetés jött. és hát ha lehetünk telhetetlenek, akkor azért jövőre a keleties varázsú Urániát is szívesen látnánk egy ilyen lista élmezőnyében, mert különleges hangulatával, itt tartott fesztiváljaival ez is nemzetközi szinten kiemelkedő helyszín.

Az 50-es lista előkelő 8. helyén végzett Puskin mozi egy híján 100 éve része a város életének. 

A világ legszebb mozijai közé választották az egyik budapesti kedvencünket

Egy évszázada, 1925. március 4-én adták hírül a lapok, hogy a 75. születésnapját ünneplő színészkirálynőt, Jászai Marit igazán rendhagyó ajándékkal lepte meg a kormányzó, Horthy Miklós – egy 10 holdas ún. vitézi telekkel. Vagyis egy olyan, jelentősnek nem mondható földterülettel, amit különben csak Horthy vitézi rendjének tagjai kaphattak. 
De kik voltak ők? A Révai Nagy Lexikona ekképp határozza meg a vitézi rendet: „Horthy Miklós kormányzósága idejében 1920. alapított szervezet, amelynek célja utódaikban is jutalmazni és az ország hűségében megtartani mindazokat, akik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségükkel és nemzeti érzésükkel kitűntek”, maga Horthy viszont egy Teleki Pálhoz írott levelében a következőkkel tette teljessé a definíciót. „Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy 
<blockquote>
mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre.
</blockquote>
Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva”.
Ennek tükrében meglehetősen abszurd Jászai Mari jelenléte – még ha csak telektulajdonosként is – az egyébként javarészt különítményesekből álló illusztris társaságban. De az adomány vitézi mivoltára volt épkézláb magyarázat is, legalábbis akkoriban úgy gondolták.
„A világháború vitézein kívül alig van még valaki, aki jobban megérdemelné a vitézi telket, mint a Nemzeti Színház nagy művésznője, Jászai Mari. Mint értesülünk, a művésznő a legközelebbi napokban megkapja a hivatalos értesítést is arról, hogy a kormányzó tíz hold földet, mint vitézi telket adományozott neki” – írta a Magyarország című lap, amelyben
<blockquote>
utaltak arra is, hogy a világháború idején már 60 év fölötti színésznő hogyan lett háborús hős. 
</blockquote>
Nos úgy, hogy a világháború idején jótékonysága nem ismert határokat: „A háború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte. Minden jövedelmét rájuk költötte. Ellátta őket alsóruhával, dohánnyal, édességgel, könyvvel, szavalt nekik egész délutánokon át. Nem irtózott a szenvedéstől, a szennytől, a piszoktól és nem fogadott el köszönő szót, sem medáliát. Lakása valóságos raktár volt. Zsákszám álltak ott a szeretetadományok, amiket a harcterekre küldött. Megtakarított kis vagyonát így költötte el a háború alatt. Még adósságokba is keveredett” – olvasható a Schöpflin Aladár szerkesztette Magyar Színművészeti Lexikonban.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/jaiszaioireg.png" alt="Jászai" width="538" height="387">
<figcaption>Jászai Mari 1923-ban Kép: Magyar Színművészeti Lexikon/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
„Szép megbecsülése ez a kiváló művésznőnek, akinek szuggesztív erejű művészeténél csak a szerénysége nagyobb.
<blockquote>
Jászai Mariról csak olyankor hall vagy olvas a közönség, amikor nemes hivatását végzi vagy a színpadon és a koncertpódiumon, vagy — amint a háború alatt is tette — a jócselekedetek oltárán áldoz
</blockquote>
– összegzett a Magyarország tudósítója, akinek sikerült egy interjút is készítenie a színésznővel.
„Tegnap délután egy jóakaróm hivatalos helyről telefonon tudtomra adta, hogy csakugyan megkaptam a szép és becses adományt. Mondhatom, nagyon jól esett és boldoggá tett az a tudat, hogy méltányolták tevékenységemet, amelyet – s ezt tán mondanom se kell – egész életemben önzetlenül végeztem” – mondta a Jászai Mari, hozzátéve, hogy
<blockquote>
a tíz holdnak már csak azért is nagyon örül, mert egyebe sincsen ennél.
</blockquote>
„A háború hosszú hat esztendeje alatt (sic!) mindenemet a haza oltárára áldoztam” – jegyezte meg Jászai Mari, kiegészítve ezzel: „Hogy mit fogok földemmel csinálni, azt ebben a pillanatban még csak azért nem tudom megmondani, mert nem tudom hol van a telek. Nem jól értettem a telefonon. De az a szándékom, hogy egyelőre a testvéröcsém fog rajta gazdálkodni. Aztán épületünk rá valami kis házat, ahol majd szépen meghúzódunk”.
Sajnos a színésznő ezen kívánsága nem teljesülhetett. Egy évvel később, 1926. október 5-én hunyt el, 76 éves korában.

A nagyvonalú és szerény színésznővel interjút is készítettek a különleges ajándék kapcsán.