2025. február 3-9. között, közel másfél évtizedes kihagyás után, a budapesti Corvin moziban <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/19/13-ev-utan-ujra-lesz-filmszemle-budapesten">rendezik meg a 44. Magyar Filmszemlét</a>. December 7-én pedig már le is zárult a nevezési határidő, amire a várakozást felülmúlóan, több mint 300 filmet neveztek az alkotók. A Szemlére nevezni 2023. január 1. után készült filmekkel lehetett, díjmentesen, az alábbi kategóriákban és feltételekkel:
<ul>
<li dir="ltr">játékfilm (70 percnél hosszabb alkotás)</li>
<li dir="ltr">kisfilm (max. 30 perc hosszú alkotás)</li>
<li dir="ltr">kísérleti film (műfaji és technikai megkötés nélkül)</li>
<li dir="ltr">dokumentumfilm (70 percnél hosszabb alkotás)</li>
<li dir="ltr">rövid dokumentumfilm, dokumentumfilm sorozat 1. epizód (70 percnél rövidebb alkotás)</li>
<li dir="ltr">animációs film (70 percnél hosszabb alkotás)</li>
<li dir="ltr">animációs rövidfilm (70 percnél rövidebb alkotás)</li>
<li dir="ltr">TV sorozat (egy epizódjával, 70 percnél rövidebb alkotás)</li>
</ul>
A 300 beérkezett filmből az egyes kategóriák előzsűrijei válogatják ki azt a 150 versenyfilmet, amelyet a nézők majd láthatnak a Corvin termeiben, fesztiválnak otthon adó patinás mozi 6 teremmel készül a fesztivál látogatóinak vendégül látására.
„Örömteli ez a nagy érdeklődés, mert azt mutatja, hogy minden filmes műfajban születnek új alkotások és bíztató, hogy sok a jelentkezők között a pályakezdő filmes.” – mondta Muhi András a Filmszemle igazgatója. 
Pataki Ágnes producer a Szemletanács tagja hozzáfűzte: „A Filmszemle szlogenjével egyre bizakodóbban valljuk, hogy februárban ÚJRA LÁTJUK EGYMÁST! a jelek szerint egyre többen.”
 „Újra tele lesz a Corvin mozi magyar filmekkel, magyar filmesekkel, és ami a számunkra a legfőbb: a magyar filmek iránt rajongó nézőkkel. A nevezések alapján reményt keltő magyar filmes tavasznak nézünk elébe”. – mondta Liszka Tamás a Budapest Film vezérigazgatója.
<h3 dir="ltr">Amit még tudni lehet</h3>
Minden kategóriában a zsűrik két fődíjat adnak át, a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjat. A Játékfilm kategóriában az Ökumenikus zsűri a legjobb filmnek járó díjat és egy különdíjat ad át. A zsűrik által odaítélt díjak pénzjutalommal nem járnak. 
A Filmszemle ideje alatt a filmek és a filmblokkok egységesen 1.000 Ft-ért tekinthetők meg a Corvin Moziban. Ezért az összegért nem csak a filmélmény jár, a vetítéseket követően a filmek stábja felvonul a vászon előtti színpadra, azért, hogy a nézők elbeszélgethessenek velük.

A filmeseknek biztosan nagyon hiányzott, ez egyértelműen látszik a jelentkezések nagy számából, de mára kiderült az is, hogy mennyiért nézhetünk majd filmeket a fesztiválon.


KULTÚRA

Budapestnek nagyon kellett már a Filmszemle

– Mi az alapvető különbség a századforduló és napjaink lakhatási válsága között?
– A 19. század utolsó harmadában népességrobbanás volt Budapesten. A jobb munkalehetőség reményében rengeteg bevándorló érkezett a fővárosba, olyanok, akik nem számíthattak semmiféle szociális ellátásra. Az elesettekről való gondoskodás ugyanis a társadalom feladata volt, a főváros önkormányzatának pedig nem voltak gazdasági lehetőségei ilyen feladatok ellátására. Vagyis röviden: a 19. században nagyon sok bevándorló érkezett Budapestre és ez a tömeg olcsó kislakásokat keresett, amikből a megnövekedett igény hatására hirtelen túl kevés lett.
– Tehát épp azoknak nem építettek házakat, akik építették Budapestet?
– Mondhatjuk így is. A főváros csak a helyi születésű, és igazoltan szegény emberekről gondoskodott valamennyire, és fel sem merült, hogy lakást kapjanak a rászorulók.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/uteipitoik-a-szarvas-teiren-1894benkloisz.jpeg" alt="útépítők" width="1600" height="1094">
<figcaption>Útépítés 1894-ben, a Szarvas téren Kép: Klösz György/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
– Az 1890-es években hány embernek lett volna szüksége lakásra?
– Erre nincsenek, nem is lehetnek pontos számadatok. Akkoriban teljesen hétköznapi volt, hogy az emberek ágyakat béreltek, előfordult, hogy egy ágyat hárman is használtak a különféle napszakokban. Jellemző volt az is, ha például egy szegény család kibérelt egy lakást, akkor ott élt az egész család, de még a faluról feljött rokonság is, és 2-3 ágyrajáró is. Sokat éltek ilyen körülmények között, ez akkoriban teljesen normálisnak számított.
– Ez nyomorúságosabbnak tűnik a falusi életnél is.
– Pedig nem volt az. A bevándorlók eleve a jobb élet reményében érkeztek a fővárosba, és nem is költöztek vissza a falujukba. Budapesten jobb volt az élelmezés: a városi ember például több húst evett, mint a falusiak. A lakhatás tekintetében alapvetően mások voltak az igények. Az akkori ember az említett lakáskörülményeket nem élte meg nyomornak. Sokkal rosszabb néven vette volna, ha csak ketten laknak egy szobában, mert azt pazarlásnak tartotta.
– Megbecsülhető az akkori hajléktalanok száma?
– Csak azok a hajléktalanok szerepelnek a statisztikákban, akik igénybe vették a szálláshelyeket. <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/30/az-elso-fovarosi-hajlektalanszallo-huszonnegy-ferohelyes-volt">(Sorozatunk első részben erről írtunk – a szerk.)</a> De olyan sokan nem vették igénybe, ugyanis a szociális juttatások hatósági ellenőrzéssel jártak, és ezektől sokan féltek. Még az ingyenkonyhákra sem mert mindenki elmenni. 
– Mennyire volt korszerű/progresszív az akkori szociális ellátórendszer?
– Állami szociális ellátás nem létezett, az állam ezt városi feladatnak tekintette.
<blockquote>
Az önkormányzat legfőbb feladata azonban az volt, hogy jól gazdálkodjon az adófizetői/választói befizetett adójával, vagyis nem lehetett veszteséges vállalkozásokba fognia.
</blockquote>
Csak a századforduló után születik olyan, haladó szellemű szociálpolitikai rendelet, amely már szélesíti az ellátandók körét, és már nem csak azon elesettekről kellett gondoskodnia, akik budapesti születésűek voltak. A gazdaságosság elve azonban az első világháború éveiig fennmaradt.
– Mikortól válik korszerűbbé a szociális ellátások köre?
– A századforduló után, az egyre több beköltözőnek köszönhetően, szaporodtak a problémák. Lakbérsztrájkok voltak, sőt házrombolások a megemelt lakbér miatt. Jelentős változások akkor kezdődtek, amikor 1906-ban Bárczy István került a polgármesteri székbe. Bárczy fellépése nyomán olyan, haladó szellemű szociálpolitika születik meg Budapesten, hogy azzal meg is előzzük az összes többi nagyvárost: Budapest az önkormányzati építkezésekben lesz világelső, de például Angliában az államnak már korábban is voltak lakásépítési programjaik.
– Hogyan lehetett erről meggyőzni a közgyűlést?
– A polgármester: Bárczy István személye ennek az egész folyamatnak a „kovásza”. De legalább ennyire fontos volt az, hogy megfelelő szakember-gárdát választott maga mellé..
– Milyen kézzelfogható eredménye volt Bárczy István 1918-ig tartó működésének?
– 6000 kislakás. Ezek úgy születtek, hogy a főváros ekkor igen sok ingatlanterületnek volt a tulajdonosa; a Bárczy-féle program keretében a jobb helyeken hatalmas bérházak épültek, a külvárosban pedig telepek. A kislakásos épületeket két alaptípus szerint építették.
<blockquote>
A központibb, jól kiépült városterületen fekvő telkeken, három- és négyemeletes bérházakban 1-2-3-4 szobás lakásokat létesítettek, amelyek előtérrel vagy előszobával, konyhával, kamrával és vécével rendelkeztek. A kislakásos telepeket a központtól távolabb eső telkeken helyezték el, ahol földszintes, vagy egyemeletes házakból álló komplexumok létesültek.
</blockquote>
Ez esetben jóval kisebb befektetést igénylő háztípusok jöttek létre, az olcsóbb, de még mindig jó közlekedési kapcsolattal rendelkező telkek hasznosításával. A házak egy része hordozható, fából vagy kőből készült barakkszerű építmény volt, de a program későbbi szakaszaiban inkább szilárdabb szerkezetű telepi lakóházakat emeltek, amelyek közül, annak ellenére, hogy maximálisan 30 évre tervezték azokat, többségük még az 1970-es években is működött.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gubacsi-fofoto.jpeg" alt="A" width="1600" height="1211">
<figcaption>A Gubacsi úti telep 1973-ban Kép: FŐFOTÓ/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ilyen telepet ma már nem látni – az utolsó a Ciprus utcai telep volt, amit 1995-ben számoltak fel – de a bérházak többsége ma is áll. Az egyik ilyen a Nagyvárad téren áll, az Üllői út és a Haller utca sarkán. Érdemes megjegyezni, hogy Bárczy iskolaépítési programja is kapcsolódott a lakásépítéshez; addig az osztálytermek egy része szintén bérházakban volt elhelyezve, vagyis lakások helyét foglalta el. Ebben az időszakban mintegy harminc iskola épült.
– És ebben az időszakban épült (1909-1913) a Wekerle-telep, ami állami beruházás volt. Ezek szerint megváltozott az állam hozzáállása is?
– Alapvetően nem. Arról volt szó, hogy egyre több állami vállalat működött, és az ott dolgozókat jutatták lakáshoz.
– Ezek jobb minőségű lakások volt, mint a fővárosiak?
– Nem igazán. A Wekerle annyiban volt jobb, hogy itt a lakók többségének saját telekrészük is volt. 
– Visszatérve a fővárosi lakásépítésekhez, a 6000 kislakás nagyon kevésnek tűnik.
– Valóban kevés volt. De tudni kell, hogy a lakásépítési program nem ráfizetéses jótékonysági szolgálat volt. A program során bérlakások épültek, a főváros nem fizetett rá.
<blockquote>
Bárczynak épp az volt a célja, hogy példát mutasson.
</blockquote>
Bizonyítsa a vállalkozó rétegnek: a kislakások építése is lehet rentábilis.
– A világháború lehetetlenítette el a program kiteljesedését?
– Az említett lakásépítési program 1913-ban ért véget. Utána is próbáltak különféle programokat beindítani, de a világháború alatt már csak Angyalföldön, a Babér utcában van egy kisebb építkezés, amely később szükséglakás-telepként működik majd a két világháború között.
Borítókép: A Bárczy-programban épült ház a Üllői út és a Haller utca sarkán; Kép: Fortepan/FŐMTERV/Domonkos Endre

Ha létezik örök probléma Budapesten, akkor az a mindenkori lakáshelyzet… Hívhatjuk lakáshiánynak vagy lakhatási válságnak, a mondat vége mindig az: „megoldásra vár”. Az elmúlt 150 év törekvéseit bemutató sorozatunkban a téma történész szakértőjét, Umbrai Laurát kérdeztük. 

„A főváros nem fizetett rá”

A <a href="https://www.dfds.com/en" target="_blank" rel="noopener">DFDS</a> Európa egyik legnagyobb utazásszervezője és nyilván ebben az időszakban főleg az ünnepek köré épülnek ajánlataik. Az európai karácsonyi vásárokat ajánló csomagjukat egy budapesti vásár képével ajánlják, de szezonon kívül is listázták már a magyar fővárost az olcsó tömegközlekedése miatt. Ugyan Budapestre közvetlenül nem szerveznek utakat, de kíváncsiságból megnézték, hogy melyik Európa legjobban keresett jégpályája. A módszer az volt, hogy rákerestek, hogy a téli időszakban milyen találati számokat produkál az Európán belül legismertebb 75 helyszín (ebben benne vannak a befagyott és korcsolyázható tavak is), a találatokat pedig sorba rendezték. A listát egyébként több utazásszervező és magazin is tovább osztotta, ami nekünk csak jót tesz.
Ezt a listát állították össze:
<ol>
<li dir="ltr">Hyde Park Winter Wonderland - London </li>
<li dir="ltr">Városligeti Műjégpálya - Budapest </li>
<li dir="ltr">Strasbourg Christmas Market - Strasbourg -</li>
<li dir="ltr">Ice*Amsterdam - Amsterdam </li>
<li dir="ltr">Skate at Somerset House - London</li>
<li dir="ltr">Neptune Fountain Ice Rink - Berlin </li>
<li dir="ltr">Ice Magic - Munich </li>
<li dir="ltr">Vienna Ice World - Vienna  </li>
<li dir="ltr">Ice Park - Helsinki</li>
<li dir="ltr">Hampton Court Palace - London </li>
</ol>
Az összehasonlítás annyiból nem is fair, hogy például a Városligeti Műjégpályát egyedüliként megelőző Hyde Park Winter Wonderland tulajdonképpen egy óriási téli vidámpark, ahol a hullámvasút és körhinta mellett történetesen korcsolyázni is lehet. Szóval ezt nyugodtan kihúzhatjuk a lista elejéről és elkönyvelhetjük, hogy a Városligeti Műjégpályája a legnépszerűbb ilyen jellegű sportolási helyszín Európában. A 19. században épült Korcsolyacsarnok és a Vajdahunyad Vára közötti terület szezononként 270.000 embert lát vendégül, ezrek tanulnak meg itt korcsolyázni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/telbudapestbarthadorka3600-masolat2.jpeg" alt="Városligeti" width="1656" height="1104">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ha ez azonban nem lenne elég bizonyíték arra, hogy a legjobb koripályáról beszélünk, a Korcsolyázás Világnapjának fő eseményét a Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU) <a href="https://isu.org/news/budapest-to-host-main-event-for-world-ice-skating-day-2024/">pont erre a pályára szervezi</a>. 2024. december 15-én a Városligeti Műjégpálya egy hatalmas, egész napos rendezvénynek ad otthont az <a href="https://www.facebook.com/events/359593653910418" target="_blank" rel="noopener">esemény</a> alkalmából.
Egész napos programok:
<ul>
<li dir="ltr">Műkorcsolya, jégtánc és gyorskorcsolya bemutatók, ahol a legtehetségesebb sportolók mutatják be tudásukat.</li>
<li dir="ltr">Ingyenes korcsolyaoktatás kezdők és haladók számára.</li>
<li dir="ltr">Családi programok: gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató játékok és kihívások a jégen.</li>
<li dir="ltr">Élménykorcsolyázás: közös korcsolyázás a sportolókkal és a rendezvény vendégeivel.</li>
<li dir="ltr">Forró italok és ünnepi hangulat, karácsonyi zenével</li>
</ul>

Nemzetközi, egész napos eseményt szerveznek Európa legjobb koris helyszínén– igen, Budapesten – és a bemutatók és oktatás mellett világsztárokkal is lehet majd jégtáncolni.

Európa legjobb korcsolyás helyszíne a Városligeti Műjégpálya

A Budapest Építészeti Nívódíja idén is azokat a kiemelkedő ötleteket, elképzeléseket díjazta, amelyek méltók a város múltjához, meghatározzák a jelenét, és követendő válaszokat adnak a jövő kihívásaira.

Egyetemi könyvtárat választottak az év budapesti épületének

A Delta Produkció a legfiatalabb és legkisebb tagja annak az ötszereplős előadóművészeti együttműködésnek, amelynek célja az ÁTRIUM tartalommal, élettel való megtöltése. A céljuk, hogy időről időre ne csak színházi produkciókkal jelentkezzenek, hanem különböző társadalmi ügyek és kérdések mentén erős közösségek is épüljenek az ÁTRIUM köré.
Az első megjelenésük az ÁTRIUM színpadán 2024. december 9-én lesz, amikor egy <a href="https://www.deltaprodukcio.hu/jotekonysagi-est/.">jótékonysági esttel</a> zárják le a <a href="http://wmn.hu/">wmn.hu</a> oldallal közösen indított kampányukat. Az estén a Delta Produkció óriási sikerrel bemutatott Darázs című előadásuk is „színpadra lép”. Ez a színdarab kendőzetlenül, rendkívül szókimondóan tárja a nézők elé az iskolai zaklatás, a feldolgozatlan, kibeszéletlen fiatalkori traumák hosszú távú hatásait, Ördög Tamás rendezésében, Sodró Eliza és Kiss-Végh Emőke közreműködésével.
A rendezvény támogató nagykövete Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke; védnökei Beck Zoltán énekes, dalszerző, Borbély Alexandra színművész, Bombera Krisztina újságíró, külföldi tudósító, Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos, Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, kutatóorvos, Erős Antónia televíziós műsorvezető, Gazsi Zoltán az Eisberg ügyvezető igazgatója, Puskás Tamás a Centrál Színház igazgatója, Rónai Egon televíziós-rádiós műsorvezető, Varga Dániel olimpiai és világbajnok vízilabdázó és Virág Judit műkereskedő, művészettörténész.

A jótékonysági est célja, hogy közösen tegyünk az iskolai zaklatás ellen.

Az iskolai zaklatás NEM OKÉ! Jótékonysági est az Átriumban

A Fővárosi Önkormányzat augusztus 12-én <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/22/keresik-azokat-akik-a-legkilatastalanabb-helyzetben-sem-csuggednek" target="_blank" rel="noopener">harmadik alkalommal írta ki</a> a pályázatát, amely idén már 5 millió forint pénzjutalommal jár, és a győztes – nem mellesleg – megkapja szimbolikusan a Városháza kulcsát is. Emellett a nyertes szervezet egy éven keresztül használhatja saját kommunikációjában „Az Év Fővárosi Civil Szervezete” megnevezést.
A pályázat meghirdetésekor is írták, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/22/keresik-azokat-akik-a-legkilatastalanabb-helyzetben-sem-csuggednek" target="_blank" rel="noopener">a főváros célja</a>, hogy minden évben elismerésben részesítse azt a budapesti civil szervezetet, amely tevékenységével leginkább hozzájárult Budapest fejlődéséhez, élhetőségéhez és a lakosság életminőségének javításához.
A beérkező pályázatokat a Budapesti Civil Adatbázis tagjai bírálták el, és választották ki pontozással a legjobb tízet, közülük pedig a budapestiek döntik el szavazás útján, hogy ki kapja az elismerő címet.
<a href="https://budapest.hu/nyitott-budapest/civil-szervezeteknek/ev-fovarosi-civil-szervezete-dij">Az idei jelöltek:</a>
<ul>
<li><a href="https://adomanytaxi.hu/adomanytaxi-kozossegi-ter/" target="_blank" rel="noopener">Adománytaxi Alapítvány</a></li>
<li><a href="https://deviszontkozter.hu/" target="_blank" rel="noopener">Egyenlő Esélyekkel az Iskolapadban Egyesület</a></li>
<li><a href="https://jarokelo.hu/" target="_blank" rel="noopener">Járókelő Közhasznú Egyesület</a></li>
<li><a href="https://kavaszinhaz.hu/" target="_blank" rel="noopener">Káva Kulturális Műhely Egyesület</a></li>
<li><a href="https://kerekparosklub.hu/" target="_blank" rel="noopener">Magyar Kerékpárosklub</a></li>
<li><a href="https://nane.hu/" target="_blank" rel="noopener">Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület</a></li>
<li><a href="https://www.patent.org.hu/" target="_blank" rel="noopener">Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület</a></li>
<li><a href="https://www.rosaparks.hu/" target="_blank" rel="noopener">Rosa Parks Alapítvány</a></li>
<li><a href="https://utcarollakasba.hu/" target="_blank" rel="noopener">Utcáról Lakásba! Egyesület</a></li>
<li><a href="https://valyo.hu/" target="_blank" rel="noopener">Város és Folyó Egyesület</a></li>
</ul>
Az első nyertes a 2010 óta működő Utcajogász Egyesület volt, amely nagyrészt önkéntes jogászokkal nyújt ingyenes jogi segítséget – a lakhatási és a szociális ügyekben – a szegénységben élő, főleg hajléktalan vagy rossz, bizonytalan lakhatási körülmények között élő embereknek.
Mint Az Év Fővárosi Civil Szervezete díjátadó <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/12/utcajogaszok-segitseg-annak-is-jar-akinek-nincs-penze-ugyvedre" target="_blank" rel="noopener">kapcsán mondták</a>: „mi, civil szervezetek együtt dolgozunk azért, hogy a körülöttünk lévő világot egy kicsit jobb hellyé változtassuk. Bármilyen kilátástalannak is tűnik néha a helyzetünk, soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a munka, amit végzünk, jelentős, hogy szükség van ránk”.
A cím jelenlegi birtokosa pedig a Heti Betevő Egyesület, amely több mint tíz éve, 2013 óta oszt minden vasárnap minőségi melegételt több száz rászoruló embernek Budapest szívében, önkéntesként, politikától és egyházi szervezetektől függetlenül, pusztán adományokból.
„Több mint 500 ételosztás után mélyen hiszünk abban, hogy ha az elfordulás helyett a cselekvést választod, az közelebb hozza egymáshoz a segítőt és a rászorulót, és élhetőbbé teszi a mindennapjainkat” – mondták <a href="https://enbudapestem.hu/2024/02/01/a-heti-betevo-egyesulet-kapta-az-ev-fovarosi-civil-szervezetenek-dijat" target="_blank" rel="noopener">a bemutatkozásukban</a>.
A budapestiek a TOP 10 szervezet jelöltjeire 2024. december 2. és 2025. január 15. között lehet szavazni <a href="https://budapest.hu/civil-szervezeteknek/ev-fovarosi-civil-szervezete-dij-szavazas" target="_blank" rel="noopener">az alábbi linken</a>.

December 2-től lehet szavazni az Év Fővárosi Civil szervezetére, idén is 10 szervezet közül választhatunk, kire adjuk le a voksunkat. 

Ki kapja meg a Városháza kulcsát?

Szegény asztalosinasból jutott el európai mesterek iskoláiba, a Párizsban töltött közel három évtizede alatt pedig híres és ünnepelt festőfejedelemmé vált, minden bál kötelező díszvendége, nők bálványa. Képeit vagyonokért tudta értékesíteni amerikai műkincsgyűjtőknek is. Munkácsy a kiállításokat, a műpiacot és a kapcsolati hálóját okosan használó, modern művész volt, bár sikerei mögött nem csak egy (több) erős nő állt, hanem egy okos műkereskedő is, Charles Sedelmeyer. Ő nagyban hozzájárult a képek nemzetközi el- és megismertetéséhez, sok festménynek a megszületéséhez is, például ő szorgalmazta a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota megfestését is. Sedelmeyer jól érzett rá, hogy Munkácsynak is rá kell csatlakoznia a korabeli európai trendre, és monumentális méretű és letaglózó témájú képeket kell készítenie, amivel le lehet döbbenteni a világot. A kolosszálképeivel a festőfejedelem is képes volt megszólítani az embereket, országhatároktól függetlenül. Pályájának egyik csúcsaként megfesthette az épülő Országház számára a Honfoglalást. A 62 négyzetméteres kép – ami a kiállításnak is az egyik csúcspontja – a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képe, az érte kifizetett 92 ezer forint pedig a korabeli Magyarország legdrágább festmény-megrendelése volt. Összehasonlításképp, pár évvel később a magyar államnak csupán 1800 forintot ért meg Szinyei Merse Majálisa.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/munkaicsyszeipmuiveiszeti01.jpeg" alt="Szépművészeti" width="2048" height="1363">
<figcaption>Kép: Szépművészeti Múzeum </figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Nem kell apropó</h3>
2024-2025-ben duplán Munkácsy emlékévet ünnepelhetünk a mester születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából, pedig a kiállításnak igazi apropó nem is kell. A <a href="https://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/munkacsy-egy-vilagsiker-tortenete/">Munkácsy – Egy világsiker története</a> bármiféle előismeret vagy kutatómunka nélkül is működik, pár perc alatt megteremti a saját hangulatát. A kiállítás ritkaságokkal megtűzdelt, átfogó gyűjteményi bemutatással érkezik, erős rendezési elvében is, külön térben a művész tájképeivel és szalonképeivel, de megnézhetjük személyes használati tárgyait is. Széke, asztalkája, állványa, ecsetei, a párizsi Szalonokon elnyert aranyérmei, díszoklevelei mind megtekinthetők, de a festményei mellett az azokhoz készült tanulmányok, vázlatok, rajzok, a művész vázlatfüzete és fotók is – az egyiken maga Munkácsy látható, keresztre feszítve, ugyanis a Golgota című festményre készülvén a Krisztust alakító modell leesett az emelvényről és megsérült, ezért neki kellett beugrania helyette.
Karrierjének minden festményével sikerül egyre magasabbra tennie a lécet. 1867-ben a Nemzeti Múzeum megvásárolja a Vihar a pusztán című képét, ami akkor még hatalmas sikernek tűnt a 23 éves művésznek. 3 évvel később, 1870-ben viszont már Aranyérmes lett a Siralomház című képe a párizsi Szalonon – ezzel a művész végleg felkerült az európai térképre. Krisztus Pilátus előtt című festményt elkészülte után (1881) egy európai turné keretein belül mutatták be Londontól kezdve, Stockholmon át Brüsszelig – kétmillió ember volt rá kíváncsi.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/munkaicsyszeipmuiveiszeti04.jpeg" alt="Szépművészeti" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Szépművészeti Múzeum </figcaption>
</figure>
</div>
Érdekes látni, hogy honnan indult, az akkor még ismeretlen művész egyik képét egy csekély összegért így ajánlották az Irodalmi Napi Közlönyben, 1864-ben:
“Kukorica-pattogtatás, Munkácsy Mihálytól, 130 ft. Kitűnő talentumu ifjú ember műve, kit a magyar képzőművészeti társulat vett pártfogása alá, és méltán, mert ha tanulmányait erős elhatározással és a művészet iránti kedvvel folytatja, szép jövőt biztosíthat magának a művészet terén. Jelen valóban jó carricaturai erőt feltüntető képén látszik ugyan a kezdő kéz némi bizonytalansága s elmosódottsága, de színérzéke, a világosság és árny helyes felosztása is alkalmazása azt bizonyítják, hogy jó mester útmutatásai mellett és szorgalmas tanulmány által hamar túl lesz a nehézségeken”.
Munkácsyra nem véletlenül utalnak még mindig festőfejedelemként. Ez a rettentően erős kifejezés egy szóban próbálja összefoglalni a művész sikereit, hatását, népszerűségét. Ahogy Dallos Sándor is írta Munkácsy kétkötetes életrajzi regényében egy-egy szocio festményének bemutatójakor az emberek sírva borultak térdre, vagy sűrű mozdulatokkal vetették a kereszteket és gyors imába kezdtek a Krisztus-trilógia valamelyik képének megpillantásakor.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/munkaicsyszeipmuiveiszeti02.jpeg" alt="Szépművészeti" width="2048" height="1363">
<figcaption>Kép: Szépművészeti Múzeum/Szépművészeti Múzeum</figcaption>
</figure>
</div>
Ez a típusú siker ma már nem reprodukálható – a nyers számok egy szintjéig talán, de hogy ma egy influenszer tömegeket megmozgató hatással legyen egy 100 vagy 150 évvel később élő generációra, elképzelhetetlen. A művészetnek ez az elismertsége, univerzalitása, társadalmi beágyazódása kiemelkedő, páratlan azóta is. A 19. század leglátványosabb magyar művészkarrierje volt az övé, évtizedeken keresztül szerepelt a magyar és nemzetközi sajtóban, de a figyelem több mint 100 évvel később sem látszik csitulni körülötte. Közben pedig nem lehet nem észrevenni, hogy Munkácsy a mai napig hírértékkel bír, Pákh Imre gyűjteményének állami megvételéről cikkezik a sajtó, pár hete 155 milliót adtak egy képéért egy budapesti galéria aukcióján, a festőzseni Honfoglalás című képének szállításáról készült videók pedig rekord nézettséget hoztak a múzeum social média csatornáinak. Még mindig aktuális.

A Munkácsy-kiállításhoz sem a realista festőket, sem az életrajzi könyvét nem kell ismerni, a klasszikus magyar népmesei hősköltemény már az elejétől hidegrázós élmény.

Fejedelmi történetmesélés a Szépművészetiben

1931. március 25-én volt Bartók Béla 50 éves, de a korszak talán legjelentősebb hazai zenetudósa és szakírója, Tóth Aladár nem tudott ünnepi köszöntőt írni a Pesti Naplóba – inkább szomorú szöveggel jelentkezett. Tényeket közölt. Elsősorban azt, hogy míg Bartók zsenialitását külföldön régóta elismerik, Magyarországon hallgatás veszi körül. „Hihető, hogy az elismerten legnagyobb magyar orcheszterkomponista legelső zenekari művének csak tavaly volt első teljes magyarországi előadása? Hogy sok Bartók-művet máig sem hallhatott közönségünk többször, mint egyetlenegyszer? Hogy bérleti filharmonikus koncertjeink műsorán több éven át egyetlen Bartók-szerzemény sem szerepelt?” – tette fel a kérdést Tóth Aladár, s rögtön válaszolt is rá: „Ilyen metódussal még Beethoven művészetét sem lehetett volna nemzete közkincsévé tenni”.
<h3 class="p1">Bartók mesterséges kultusza</h3>
Nem véletlenül idézzük a szomorú megállapítást. Noha Bartókot 1945-ben, az Egyesült Államokban bekövetkezett halála után immár idehaza is Liszt Ferenccel emlegették egy napon – tananyag lett, utcanév és bronzszobor, lakóhelyéből múzeum –, ám a zeneszerző ma is, holnap is érvényes üzeneteinek tolmácsolása helyett a hazai kultúrpolitika próbálta meg a saját céljai érdekében felhasználni.
<blockquote>
Bartók művészete forradalom. Olyan forradalom, amely előkészítője mai zeneszerzésünk fejlődésének. Művészetének eredményei teszik lehetővé, hogy ma az egész magyar nép egyetemét átható zenei forradalomért harcolhassunk Pártunk vezetésével. Bartók Béla a miénk!
</blockquote>
– írta 1951-ben a Népszava, ás tíz évvel később így folytatta: „Jelképnek is megfelel, hogy az utat, ahol a század legszennyesebb, fasiszta áradata egy senki személyi vezérletével beáradt hajdan fővárosunkba, s amelyet sokáig Horthy Miklós útnak neveztek, ma Bartók Béla útnak hívjuk. Ez a szűkszavú tény érzékletesen fejezi ki a mérhetetlen különbséget a mi világunk és ama másik között, amely Bartók nagyságát egyszerűen elviselni sem tudta”. E két rövidke idézet is mutatja, hogy Bartók Béla mesterségesen gerjesztett kultusza sokkal fontosabb volt, mint a zene, így Tóth Aladár megállapítása a szocializmus éveiben is érvényes maradt: a zeneszerző legfőbb ihletője, a „nép” továbbra sem tette magáévá Bartók életművét, gondolkodásmódját. A többség számára legfeljebb utcanév volt, sőt… A zeneszerző nevét leggyakrabban a Bartók mozi műsorával kapcsolatban emlegették, vagy amikor randevút beszéltek meg a Bartók presszóba. A legnagyobb címletű bankjegyen, az 1000 forintoson Bartók arcképe volt…
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5769.jpeg" alt="Bartók" width="3806" height="2537">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ugyanakkor zeneműveit folyamatosan játszották nemcsak a hangversenytermekben, de a rádióban, sőt a televízióban is, sorra jelentek meg a Bartók-lemezek, a Mikrokozmosz a zenetanulás „alaptankönyve” lett, tudós könyvek tucatjai születtek.
<blockquote>
Vagyis nem Bartók hozzáférhetőségével volt a baj, hanem azzal, hogy mindebből a nagyközönséghez csak a közhelyes pátosz jutott el, a tényleges tartalom sokkal legkevésbé.
</blockquote>
Elszalasztott lehetőségként tekinthetünk a szocializmus éveinek Bartók-kultuszára, hiszen ami a „hangzó részt illeti” – lemezek, koncertek –, minden feltétel megadatott, méghozzá jelentős állami dotációval.
<h3 class="p1">Sem lenyelni, sem kiköpni</h3>
„Hogyan magyarázzuk meg a saját értékeit (különösen manapság) olyan gondosan felkaroló külföldnek, hogy itt nem a nemzet a hibás, hanem azok a kulturális faktorok, akiknek hivatása a művészi zseni és nemzet között közvetíteni. Akik nem lobogtatják magasan, ellenkezőleg, talán még véka alá szeretnék rejteni a magyar tehetségnek egyik legragyogóbb fáklyáját!” – írta 1931-ben Tóth Aladár, mivel szerinte az az értetlenség és elhallgatás, amely Bartókot övezte, épp az 50. születésnapon vált nyilvánvalóvá. Azt viszont ma kell szomorúan megállapítanunk, hogy szavai ismét érvényesek: napjaink „kulturális faktorai” Bartókot ugyanúgy elhallgatják, mint 90 évvel ezelőtt; 
<blockquote>
szerintük nemzetközi megítélésünknek, az „országimázsnak”, egyúttal a magyar kultúrának jobb, ha a »világ legismertebb magyar embere« egy labdarúgó, és nem a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője.
</blockquote>
Mert igaz ugyan, hogy a zeneszerzővel kapcsolatos tudományos munka nem állt le, fontos művek is megjelentek az elmúlt 14 évben, de a nemzeti együttműködés rendszerének Bartókkal való viszonyát mégis inkább az a kis malőr jelképezi, amely Székesfehérváron, a 2013-as kihelyezett kormányülésen esett. Orbán Viktor beszéde előtt a Hermann László Kamarazenekar játszott, de a felkonferálásban Bartók vonósnégyesének, a Román népi táncoknak a címe Népi táncokra olvadt. Mindezt a szervezők azzal magyarázták, hogy nem akartak „diplomáciai bonyodalmakat”. 
Egyértelmű az is, hogy egy olyan közegben, ahol pop-, rock- és mulatós zenészek légiója testesíti meg a „magyar zenét”, Bartókkal nem lehet mit kezdeni. Ahhoz viszont túlságosan is világhíres, hogy az ún. kultúrharc során átkozódni kezdjenek rá, munkásságát megkérdőjelezzék, hogy például Mihalik Kálmánt, a Székely himnusz zeneszerzőjét nevezzék helyette. 
<h3 class="p1">„Nem siettünk elfogadni – mondja a Csend</h3>
A körülményekre való tekintettel hatalmas vállalás a most újjászületett Bartók Emlékház új kiállítása, amely nem kevesebbre vállalkozik, minthogy „a közgondolkodásban általánosan létező Bartók-kép hamis sztereotípiái helyett bemutassa valódi arcát; érzékeltesse Bartók egyetemes alkotói rangját, rámutasson arra, hogy Bartók személyében a magyarság az egész világhoz tudott szólni; megismertesse, megértesse és megszerettesse zenéjét”. 
A főváros tulajdonában lévő Bartók Emlékház több mint negyven éve nyílt meg, ifj. Bartók Béla kezdeményezésére és anyagi támogatásával a zeneszerző születésnek 100. évfordulójára – annak okán, hogy Bartók a pasaréti Csalán utcában található villában élt és alkotott 1932. április 10. és 1940. október 12. között. 1981-ben a koncertterem is létesült a házban, tíz évvel később bővítették az épületet. 2006-ban nagyszabású felújítás zajlott, amelyet Bartók magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor finanszírozott; a zeneszerző saját bútorai, gazdag népművészeti gyűjteménye és személyes tárgyai alkották az akkori új kiállítás anyagát. A jogörökös azonban 2021-ben visszavonta a letétben elhelyezett kiállítási tárgyakat, ezért ki kellett valamit találni, ami pótolja a felbecsülhetetlen értékű tárgyak hiányát.
Az emlékház vezetésének koncepciója a lehető legjobb megoldásnak tűnik, hiszen nem megpróbálták a pótolhatatlant pótolni, inkább – nagyon helyesen – másik irányba indultak el. A Bartók Emlékház negyven évig pontosan az volt, amit a neve ígért: a zeneszerző személyes tárgyainak gyűjteménye, otthonának bemutatása, most viszont olyan 21. századi kulturális központtá válhat, ahol biztosítva van mindazon szellemi és technikai háttér, amely szükséges ahhoz, hogy az intézmény betölthesse nemes küldetését.
<blockquote>
És talán azokat is meg tudja győzni Bartók egyetemességéről és magyarságáról, akik kételkednének ebben. 
</blockquote>
„Annyi bizonyos: ha nálunk nem volna szokás ötvenéves művészeket hivatalosan felköszönteni, nemzeti ajándékokkal elhalmozni, díszelőadásokon ünnepelni, akkor nem volna annyira beszédes az a szép csend, mellyel Bartók Bélát ötvenedik születésnapja alkalmából saját hazája köszöntötte” – írta 1931-ben Tóth Aladár, hozzátéve, hogy e „szép csend” miatt az ő szava sem lehet hangos ünnepi szózat. „Csak tolmácsa annak, amiről az ötvenéves Bartók körüli némaság beszél.” Mindezt a szerző a „Csend” képzeletbeli monológjával illusztrálja: „Nem dicsőíthetünk olyan művészt, akinek dicsőségéhez semmivel sem járultunk hozzá, – mondja a Csend. – Nem siethetünk ajándékokkal olyan művészhez, akinek elénkbe szórt roppant szellemi kincseit nem siettünk elfogadni – mondja a Csend. – Nem zavarhatjuk magányában azt a művészt, aki elől elzárkóztunk – mondja a Csend. – Nem büszkélkedhetünk azzal a művésszel, akit, bár nekünk született, és nekünk élt, mégsem tettünk a magunkévá…”
Az újjávarázsolt Bartók Emlékház nagy lehetőség, egyben felelősség is, hogy beváltsa Tóth Aladár reményeit, egyúttal élő cáfolata legyen a Bartók körüli mostani csendnek.
<blockquote>
Még úgy is, hogy az új kiállítás a Bartók csendje címet viseli.
</blockquote>
A rendezők szerint azért, mert „abból a látszólagos paradoxonból indul ki, hogy miközben Bartók zenéjét sokan a mai napig disszonánsnak, »barbárnak«, hangosnak tartják, a zeneszerző szomjazta a csendet; költözéseit is ez befolyásolta, és ezért választotta a Csalán úti villát.”
Számunkra viszont épp az a látszólagos paradoxon, hogy Bartók csendje így válik zenévé.

Új kiállítással várja látogatóit a pasaréti Bartók Emlékház. Az intézmény Budapest fontos kulturális központja lehet, jelentőségét növeli, hogy az állami kultúrpolitikát nem igazán foglalkoztatja a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének munkássága.

Új kiállítással várja látogatóit a pasaréti Bartók Emlékház. Az intézmény Budapest fontos kulturális központja lehet, jelentőségét növeli, hogy az állami kultúrpolitikát nem igazán foglalkoztatja a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének munkásság

Bartók csendje és a Bartók körüli csend

Itt állva a nagy római gladiátor játékok jutnak az eszembe, és hát végül is az is az előadóművészet egy ága volt –<a href="https://www.facebook.com/OrkenyIstvanSzinhaz/videos/8269552906472630/"> lamentál Mácsai Pál </a>színházigazgató, a Papp László Budapest Sportarénában. 
Ugyanis ez lesz a helyszíne annak a születésnapi bulinak amit a társulat tizenegyezred-magukkal tart majd itt. Az egész estés esemény egyszerre koncert, buli, költészet, rock, jazz, klasszikus zene és népdal, film és színház, emlékezés és jövőbe pillantás – ahol az Örkény teljes társulata színpadra lép - és csak egyszer látható, ígérik.
Az Örkény mára fogalom, a budapesti kulturális élet megkerülhetetlen helyszíne, a két évtized alatt tartottak több, mint száz bemutatót, fogadtak kétmillió nézőt, nyertek száz szakmai és fesztivál- díjat, és „szerencsére meg is buktunk párszor. Abból tanultunk a legtöbbet” – ahogy ők fogalmaznak. 
Ígérik, ünnepi beszédek nem lesznek, de helyette zsúr, buli, parti, színház, koncert, vers, szöveg, kép, meglepetés az igen. 
A <a href="https://www.eventim.hu/hu/jegyek/oerkeny-20-arena-budapest-papp-laszlo-sportarena-647882/event.html?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR1x-1kiR-hoQorkD1lPSEXCPZFQ_3wXSchqiqv1wFbnWvEr9wcOPYDX75I_aem_23nBG2kJ8V69eOCZVedL3Q">jegyek itt érhetőek el</a>, aki erről lemarad, az utána már csak a mesékből tudhatja meg, milyen jó is volt, mert nincs ismétlés, legfeljebb talán húsz év múlva.

Az Örkény Színház ebben az évadban ünnepi 20. születésnapját, és ennek apropóján május 23-án eddigi legnagyobb találkozásukra készülnek a közönségükkel.


Az Örkény Színház ebben az évadban ünnepi 20. születésnapját, és ennek apropóján május 23-án eddigi legnagyobb találkozásunkra készülnek a közönségünkkel.


„Olyasmit szeretnénk csinálni, amit nem szoktunk” – A 20 éves Örkény az Arénában

Gyakran olvasni külföldi oldalakon Budapestre érkező vendégeknek szóló programajánlókat, de ezek rendszerint csak a felszínt kapargatják, ellentétben a legfrissebb ilyen listával, ahol a szerző ajánlásaiból legalább azt meg lehet mondani, hogy járt valaha Budapesten. A Condé Nast Traveler a világ egyik legjelentősebb életmód és utazási magazinja, amelyben elég gyakran írnak Budapestről. A CNT online felületének szerkesztője <a href="https://www.cntraveller.com/article/best-things-to-do-in-budapest">most egyszerre végzett alapos és felületes munkát</a>, hiszen a szokásosnál izgalmasabb programokat válogatott össze, de a 15-ös listáján csak 14 ajánlat szerepel. Mi rájöttünk, hogy mi az, ami az év végi listájáról lemaradt, ráadásul Budapest egyik fő vonzerejéről van szó. A 14-es lista alapján egyébként elég jól meg lehet ismerni a magyar fővárost, ha valaki még sosem járt itt
1.Nem meglepetésre, a budapesti fürdőkultúrára is felhívják a figyelmet, kiemelve a <a href="https://www.rudasfurdo.hu/" target="_blank" rel="noopener">Rudas</a> tetején található jacuzzit, ahonnan tényleg kiváló panoráma élvezhető.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szechenyifurdobarthadorka3441-masolat.jpeg" alt="Széchenyi" width="2199" height="1237">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
2. A 19. században megnyitott Operaház mindenképp jó alkalom arra, hogy egyszerre élvezze valaki az épület szépségét vagy akár körbetekintsen az esti előadás közben és megcsodálja Lotz Károly freskóit is. Ugyanakkor budapesti zenei élményekkel kapcsolatban nevesítik a Mátyás templomot, a Szent István Bazilikát, a Magyar Zene Házát és a Budapest Music Centert is, utóbbinak jazz kínálatát méltatják.
3. Kiemelik, hogy sok épület újraértelmezett funkciójában vonzó célpont lehet a látogatóknak, erre az egyik legegyértelműbb példa egy romkocsma. Ez lehet, hogy sokaknak már elcsépelt ajánlatnak tűnik, de egy turistának, aki még sosem járt itt, izgalmas délutáni-esti program lehet. A Trafó és a Sziklakórház Atombunker Múzeum a romkocsmákhoz hasonlóan kreatív újratervezés eredményeként működhetnek jelenlegi helyükön.
4. Sétálj és tévedj el a Várnegyedben, hiszen az a Halászbástyáról megcsodálható kilátás és a Mátyás templom színes tetőzetén kívül több tucatnyi látnivalót kínál – szól az ajánlat. A középkori utcák, az építészeti emlékek, a Tóth Árpád sétány simán megérnek egy fél napot a budapesti tartózkodásból.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/varnegyedbp100barthadorka4347-6.jpeg" alt="-" width="1500" height="1000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
5. A SUP is különleges élmény, de nem télen, azzal érdemes a tavaszt megvárni.
6. A nemrég felújított, jóval csendesebb <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/08/ha-azt-hitted-hogy-a-lanchidon-csak-4-oroszlan-van-akkor-nem-vetted-eszre-azt-a-138-at-amit-mi-megtalaltunk" target="_blank" rel="noopener">Lánchíd</a>, ami idáig is népszerű célpontja volt a tömegturizmusnak most új fotópontokkal várja a tökéletes szelfiket gyűjtő utazókat.
7. A turistáknak izgalmas kaland, ami nekünk a legjobb esetben is nosztalgia: a Memento Park nem a város központi részén van, de az ott látható szoborgyűjtemény mindenképp megéri a rá szánt időt.
8. Minden ide érkezőnek érdemes a legfrissebb street food kocsikról, éttermekről és bárokról szóló írásokat böngészni, és felkeresni a legjobb ajánlásokkal rendelkező helyeket.
9. A Palotanegyed ritkán kerül rá bármilyen listára, pedig az ott található galériák, designer boltok, bárok miatt mindenképp megéri ide elsétálni, ráadásul itt található a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete is, ami nem gyakran szerepel hasonló listákon.
10. A zsidó negyed alapvetően az éjszakai életéről, szórakozóhelyei miatt híres, a cikk viszont a történelmi emlékekre, emlékművekre, zsinagógákra hívja fel a figyelmet, amiket szintén érdemes felkeresni.
11. Az egyik legjobb és legolcsóbb városnézési lehetőség a pesti oldalon, közvetlenül a Duna partján robogó 2-es villamos, ami körbefutja a Parlamentet és aminek ablakából a páratlan budai panoráma is élvezhető.
12. A világszép Parlamenttel fotózkodó látogatók többsége megelégszik azzal, hogy kívülről megcsodálja az épületet, vagy épp nem is tudják, hogy be is lehet menni. Pedig bent vezetett túrák és például a koronázási ékszerek várják azokat, akiket el lehet varázsolni aranytól csillogó relikviákkal.
13. Az egyik legjobb tanács, amit turista kaphat, az az, hogy bármerre is jár, nézzen felfelé. Ez azt jelenti, hogy sétálás, lángosevés közben érdemes szemmagasság fölé is tekinteni, mert Budapest különböző építészeti stílusainak ismertető jegyei a kirakatok szintje fölött mutatják meg magukat leginkább.
14. Egy jó múzeumlátogatás kötelező programpontja a legtöbb utazásnak, erre Budapesten is számtalan lehetőség kínálkozik. A lista viszont mások mellett megemlíti a Flippermúzeumot is, ami tényleg a világon is egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik.
<h3 dir="ltr">+1</h3>
A friss lista megfeledkezett egy olyan programról, ami garantáltan érdekel mindenkit, aki november vége felé a fővárosban látogat: ezek a karácsonyi vásárok, amik egyébként tényleg a legszebbnek számítanak Európában. A repülőtérről érkező busz pár méterre áll meg a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/18/megnyitott-a-teli-elmenypark-a-varoshaza-elott">Téli Élményparktól</a>, ami jó kezdés lehet egy budapesti hosszú hétvégéhez. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1935.jpeg" alt="width=5580" height="3720">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">+grátisz</h3>
Ne felejtsük el, hogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/14/korikat-elo-penteken-megnyitja-kapuit-a-mujegpalya">Európa egyik legszebb jégpályája</a> is Budapesten van, a korcsolyázás pedig remek családi vagy romantikus kikapcsolódás lehet a legtöbb turistának.

Újabb ajánló jelent meg a Budapestre érkező turistáknak, de az egyik legnépszerűbb programot lehagyták róla.


Idén télen ezt a 15 dolgot nézi meg minden turista Budapesten

<h3 class="p1">Miért lettek a képek elrejtve a fürdőszobában?</h3>
Frida Kahlo 1954-ben bekövetkezett halála után férje, Diego Rivera Mexikónak adományozta otthonukat, a Kék Házat, amiből emlékmúzeumot hoztak létre. Kérésére felesége személyes tárgyainak egy részét – többek között egy hatezer fényképből álló fotógyűjteményt – elzárták a nyilvánosság elől. Az archívum ötven évig maradt rejtve a ház fürdőszobájában, egészen 2003-ig. Az akkor előkerült gyűjteményből kiválogatott 241 fényképből állt össze a kiállítás anyaga, ami azóta bejárta a világot és közel 1 millióan látták. 
<h3 class="p1">Milyen képeket láthatunk a kiállításon?</h3>
A tárlaton bemutatott fotók többségét Frida Kahlo rokonai, barátai készítették, illetve néhány saját fotójával is találkozhatunk. A fényképek jelentős részének tárgya maga Frida, illetve számos képet láthatunk az őt körülvevő emberekről és környezetéről. A fotók egy részét körbevágta, kézírással, jelöléssel látta el, a gyűjtemény tehát egy személyes archívum, ami Frida Kahlo rejtett világába enged betekintést. 
<h3 class="p1">Figyelem! A fotókat fotózni tilos! Nagyító használata viszont erősen ajánlott!</h3>
Manapság már a legtöbb kiállítóhelyen engedik, hogy fényképeket készítsünk, itt viszont tilos fotózni. Ez a tiltás egy mára már eltűnőben lévő látogatói magatartást követel meg tőlünk: nem a telefonunkkal, hanem a szemünkkel kell rögzítenünk a látottakat, így sokkal koncentráltabb, intenzívebb figyelemmel nézzük végig a tárlatot. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kiállított képek egy része kis méretű, így közelről kell megfigyelni őket. Ebben segítenek a bejáratnál elhelyezett nagyítók, amiket bárki használhat. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fotoikredit-biroi-daivid-mai-manoi-haiz-1.jpeg" alt="Mai" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Biró Dávid/Mai Manó Ház</figcaption>
</figure>
</div>
Érdemes abba is belegondolni, hogyha lehetne fotózni a kiállításon, akkor az itt látható fényképek digitális másolatai azonnal ellepnék a közösségi médiát. Ez különösen igaz a Fridát ábrázoló képek esetében, hiszen karakteres arca telefonnal kifejezetten „jól fotózható”, tökéletes Instagram-alapanyag (#frida). A kiállítás képanyaga pillanatok alatt átalakulna nyilvános online adatbázissá. Ez a folyamat általában kitűnő reklámként szolgál a legtöbb kiállítás esetében, ez a tárlat azonban pont a lényegét veszítené el így. Hiszen az itt bemutatott eredeti fotók ereje az „itt és mostban”, a tiszta minőségben és a fizikai valóságban rejlik. Nekünk is jelen kell lennünk fizikailag, személyesen kell látnunk ezeket a fotókat, csak így kerülhetünk közel annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy… 
<h3 class="p1">…ki is volt Frida Kahlo valójában? </h3>
A világhírű festőnő színes formavilágát, önarcképein megjelenített arcát mindenki ismeri, így mára egy pop-kulturális ikonná vált. A „Frida-dizájnnal” díszített tárgyakat tömegesen állítják elő; kapható „fridás” bögre, vászontáska, a telefonunkon beállíthatunk „fridás” effekteket, filtereket. A 21. században ez megszokott jelenség, azonban művészetének esszenciája, valódisága, mélysége és valahol ő maga is eltűnt ebben a folyamatban. 
Ez a kiállítás ezzel a folyamattal megy szembe. Frida Kahlo féltve őrzött, szeretettel gondozott fotógyűjteményének képein keresztül egy rendkívül személyes nézőpontból láthatunk rá életére, személyiségére, művészetére. Megismerhetjük rokonait, barátait, szerelmeit, hétköznapjait, otthonát és a róla készült képeket látva fájdalmas sorsát is. Az őt ábrázoló portréfotókon – ahogy önarcképein is – „fegyelmezett” tartással, határozott tekintettel néz az őt figyelő szemébe, azonban a kiállítás több fényképén a sebezhető, törékeny, hajdíszek és arcfesték nélküli Frida arca jelenik meg előttünk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fotoikredit-biroi-daivid-mai-manoi-haiz-2.jpeg" alt="Mai" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Biró Dávid/Mai Manó Ház</figcaption>
</figure>
</div>
Ilyenek a balesete után, a kórházban készült fotók, vagy az egyik műtétje után készült kép, amin karosszékben ül kibontott hajjal, egyszerű fehér öltözetben, és a fotóra írt szavakat idézve „elképzelhetetlen fájdalmai” vannak. A legnehezebb pillanatait látjuk, mégis ezekből a képekből végtelen szépség, elegancia és karizma sugárzik. Ezeket a kendőzetlenül őszinte fotókat nézve érthetjük meg, hogy bár tudatosan dolgozott saját imázsának kialakításán, a „Fridaság” nem csupán egyedi festészeti világából, hanem személyiségének legmélyebb és legigazabb rétegéből ered. 
Egy olyan kiállításra látogathatunk el tehát a Mai Manó Házban, ahol az eredeti fotográfia varázsa, a képek intenzív megfigyelése és Frida Khalo legőszintébb érzéseinek megismerése által egy igazán valóságos, zsigeri művészeti élménnyel gazdagodhatunk.  
A kiállítás 2025. január 12-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban, az ÉnBudapestem appal most <a href="https://enbudapestemapp.hu/kedvezmenyek/mai-mano-haz/">20% kedvezményt kapsz</a> a felnőtt, diák és nyugdíjas belépőből.

Egy fotókiállítás, ahol tilos fotózni. Egy fotógyűjtemény, ami ötven évig el volt rejtve a nyilvánosság elől. A 20. század egyik legizgalmasabb és legnagyobb hatású festőművésze, akit személyes archívumán keresztül tudunk igazán megismerni. Megnéztük a Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítást a Mai Manó Házban. Sugár Zsófia írása. 

Az eredeti fotográfia varázsa – avagy miben rejlik a „Fridaság”?

November 22-től olyan 21. századi kulturális központtal lett gazdagabb a főváros, amelyet a világ bármely pontján örömmel fogadna a zeneértő közönség – hiszen Bartók Béla nevét mindenhol ismerik. Ám ez a létesítmény kizárólag Budapesten jöhetett létre, lévén, hogy abban a házban működik, ahol a zeneszerző 1932-1940 között élt és dolgozott, a Pasaréten, a Csalán utca 29. szám alatt. Noha közismert e cím, miként a ház is, csakhogy az 1981-től harminc éven át itt működő, eredeti tárgyakkal berendezett és koncertteremmel is kiegészített Bartók Emlékházból a zeneszerző jogörököse 2021-ben visszavonta a letétben elhelyezett kiállítási tárgyakat. Most viszont – több mint három év elteltével – a ház ismét megnyitja kapuit a közönség előtt; a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat támogatásával új, interaktív Bartók-kiállítás nyílt a villában, amelynek ünnepélyes megnyitóját november 22-én, délelőtt tartották. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5376-1.jpeg" alt="Bartók" width="3201" height="2134">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">„Minden rosszban van valami jó"</h3>
„Bartók pályafutása arról szól, hogy akkor leszünk a világ számára érdekesek, hogyha felfedezzük a világ számára a saját kincseinket” – mondta Karácsony Gergely köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy a főváros kulturális politikájának legfontosabb szava a sokszínűség. „Hisszük, hogy a kultúra ereje abból származik, hogy a legkülönbözőbb kreatív energiákat megőrizzük és hagyjuk kibontakozni” – jelentette ki a főpolgármester, hozzátéve, hogy ezen belül is mennyire fontos saját kulturális tradícióinknak a feltárása. „Bartókról, Kodályról mindenki tudja, az iskolában megtanultuk, hogyan gyűjtötték azt a népdalkincset, ami felfoghatatlan értéke nemcsak a saját nemzeti kultúránknak, hanem az egyetemes kultúrának is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5716.jpeg" alt="Bartók" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
De azt, hogy ebből mi következik, nem biztos, hogy értjük és átérezzünk nap mint nap” –  jegyezte meg a főpolgármester, majd így folytatta: „
<blockquote>
A világ egyik leghíresebb magyarja akkor hagyta el a hazáját, amikor a »magyarság« igazi politikai termékké vált, szerintem ez nagyon egyértelmű jelzése annak, hogy milyen a viszonyban van a valódi nemzeti elkötelezettség, a valódi kulturális örökség feltárása azzal a politikával, amely ezekből a dolgokból furkósbotot akar faragni.
</blockquote>
Karácsony Gergely nagyon büszke arra, hogy a Bartók Emlékház gazdája a főváros, ígérete szerint minden erejükkel azon lesznek, hogy a kiállítás bővülni tudjon. „Minden rosszban valami jó.  Az, hogy Bartók örököse az itt kiállított tárgyakat máshol akarta elhelyezni, lehetőséget nyújtott arra, hogy újragondoljuk az emlékházi kiállítást, és 21. századi módon mutassuk be azt az örökséget, amit az egyik leghíresebb magyar hagyott ránk” – zárta köszöntőjét a főpolgármester. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5691.jpeg" alt="Bartók" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Nemcsak emlékhely</h3>
Az eseményen Farkas Zoltán igazgató ismertette az új kiállítás koncepcióját. A kiállítás célja, hogy a közgondolkodásban általánosan létező Bartók-kép hamis sztereotípiái helyett bemutassák a zeneszerző valódi arcát; érzékeltessék Bartók egyetemes alkotói rangját, és megmutassák, hogy Bartók személyében a magyarság az egész világhoz tudott szólni. 
A most megnyílt kiállítás bemutatja, hogy milyen volt egykor a villa. Emellett Bartók további budapesti lakhelyeit is megismerhetjük, valamint a zeneszerző pályájának kontextusát a történelmi és kulturális események tükrében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5277.jpeg" alt="Bartók" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A koncertteremben megtekinthető egy film-összeállítás az összes olyan felvétellel, amelyen Bartók mozgóképen látható, és a hozzá legközelebb állók, felesége, fiai, valamint Kodály Zoltán emlékeznek vissza rá. 
<blockquote>
Interaktív eszközökön keresztül szemléltetjük, hogy a műzene (elődök és kortársak) hogyan hatottak zenéjére. Bemutatjuk népzenei gyűjtőútjait és népzenekutatói munkásságát is. 
</blockquote>
– ígéri <a href="https://bartokemlekhaz.hu/">az emlékház honlapja, </a>amelyből kiderül az is, hogy a korszerű kiállítási elemeket eredeti tárgyak egészítik ki: a Bartók-lakás egykori hangulatát a körösfői népi fafaragó, Péntek „Gyugyi” György díszes bútorai idézik meg, amelyek Szabó Csaba zeneszerző családi örökségéből származnak , illetve azt is megtudhatjuk, hogy a Csalán utcai villa nemcsak emlékhely, hanem a főváros egyik fontos hangversenyhelyszíne is. 90-100 főt befogadó kamaraterme évi 40-45 koncertnek ad otthont, amelyeken a magyar klasszikus zene kiemelkedő előadói lépnek fel, a koncertteremhez csatlakozó stúdió felszereltsége pedig rádiófelvétel-minőséget garantál.
Farkas Zoltán megnyitó beszédében szót ejtett arról is, hogy mostanra a Bartók csendje című kiállítás első üteme zárult le, a jövőben Bartók dolgozószobája is megtekinthető lesz, a tervek szerint ennek átadása 2026-ban lesz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm5735.jpeg" alt="Bartók" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az igazgató külön is köszönetét fejezte ki az emlékház munkatársainak, illetve mindazoknak, akik kitalálták, megvalósították és támogatták a kiállítás megrendezését, mások mellett Bajzáth Juditnak, a kiállítási koncepció kidolgozásáért, Taraczky Dánielnek, a belsőépítészet kialakításáért felelős art1st design studio Kft. vezetőjének, aki a látványterveket, a grafikai arculatot és a kivitelezés jó részét is térítésmentesen végezte, Sipos Józsefnek, aki jogdíj nélkül bocsátotta rendelkezésre filmjének részleteit, valamint Szabó Csaba zeneszerző jogutódainak, akik letétbe helyezték díszes faragott bútoraikat.
A megnyitón Ránki Fülöp zongoraművész Bartók-műveket adott elő.
A Bartók Emlékház keddtől-vasárnapig 10 -17 óra között, esti rendezvény esetén az esemény végéig tart nyitva, állami és egyházi ünnepeken, munkaszüneti napokon zárva tartanak. 
Hamarosan érkezünk egy újabb cikkel, ami pedig a kiállítást és a ház történetét mutatja be részletesen.

Az 1981-ben megnyílt pasaréti villa berendezését Bartók Béla örököse 2021-ben elszállíttatta a zeneszerző egykori lakhelyéről. A Bartók Emlékház azonban nem szűnt meg, és a Bartók csendje című új állandó kiállítással várja a látogatókat.

Interaktív kiállítással nyílt meg a Bartók Emlékház

A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött az M1, Magyarország első televízióadója kísérleti adásainak beindulásával, de ez nem jelenti azt, hogy a magyarok itt találkoztak először a televíziózás élményével. Ez azoknak az érdeklődőknek adatott meg először, akik az 1947-es Közlekedési Kiállítás postakísérleti állomás termében beálltak egy hosszú sorba. Közlekedési Kiállítás – ennél szerényebb, félrevezetőbb nevet nem is kaphatna egy olyan esemény, ami tömegeket vonzott a maga korában. Sokkal inkább volt ez egy technológiai expo, ahol felnőtt és gyerek egyaránt jól érezhette magát, miközben a technika legfrissebb vívmányai mellett hatalmas terepasztalokon játszhattak hídemelő darukkal, vasúti váltókkal, de beülhettek élethű pilótafülkékbe is. Láttak viszont más csodákat is.
<h3 dir="ltr">Ízlelgették a szót: televízió</h3>
Az emberek egyik ámulatból a másikba estek, amikor a kiállításon bóklászva meglátták a teleprintert – ez volt a távolbaíró, másik nevén távfirkáló gép, amivel egy szobán keresztül lehetett üzenetet küldeni. Az egyik helyen bepötyögött szöveg megjelent a másik gépen, mintha egy korai e-mail szolgáltatás lett volna. Még nagyobb tömeg csodált egy nagy alumínium dobozt, amin két fehérköpenyes mérnök tekergetett gombokat, miközben hullámok terjedéséről próbáltak a lehető legegyszerűbben értekezni. Hangok lebegtek a fejek felett, muzsika szólalt meg, és egy másik gép 10 négyzetcentiméteres kis ablakán megjelent egy zöld csík. Nőtt a feszültség, amikor a csík szélesedni kezdett, majd kockás lett, és egyszerre átalakult két női fejjé. Majd egy harmadik is felbukkant. A nők röviden, szomorúan búcsúzkodtak egymástól, amivel az adás véget is ért. Az emberek lenyűgözve álltak az új csoda, a képpé vált rádió előtt. Hihetetlennek tűnt, ami a rádiókészülék üveglapján volt látható – szólt az egyik tudósítás – pedig ez az üveglap nem is volt a film előtt vagy mögött, a vetítőgép derékszögben állt tőle. A vetítés rossz minőségű volt, bizonytalanul rezgett. Volt rá magyarázat: ez nem az amerikai televíziós készülék másolata volt, ezt a magyar posta laboratóriumában egyszerű eszközökkel, csak úgy, munkaidőn kívül állították össze a posta mérnökei. Nemes Tihamér, feltaláló volt az egyikük, aki – az amerikai készüléket nem is ismerve – szerkesztette meg a katódsugárcsöves letapogatással működő vevőkészüléket. A katódsugárcső működéséhez szükséges 1000 voltos anódfeszültséget szárazelemekből álló oszlop szolgáltatta. Szép látvány lehetett.
<h3 dir="ltr">A magyarok csodája volt ez</h3>
Amerikában – bár korlátozott számban – de már elérhető volt a színes adást közvetítő készülék, amin kezdetben divatbemutatókat közvetített a Columbia rádiótársaság. Van a történetben egy csavar is: a színes televízió tökéletesítése egy magyar ember műve volt, Dr. Peter C. Goldmark Budapesten született és mint fiatal mérnök került ki Amerikába. 1940-ben már színes televíziós adást tudott produkálni, adó- és vevőkészüléket is tervezett, ez utóbbinak gyártási jogát a General Electric szerezte meg és gyártani is kezdte 1945-ben, két évvel a budapesti kiállítás ugráló, zöld adása előtt.
<h3 dir="ltr">Nem mindenki várta tárt karokkal a televíziózás elterjedését</h3>
Többen félelmeket fogalmaztak meg az új találmány itthoni elterjedésével kapcsolatban.
<ul>
<li dir="ltr">A Magyar Rádió – a zenei műsoroktól eltekintve – művészi csődbe jutna, ha a televíziót bevezetnék, hiszen a rádió színészi produkcióinak előfeltétele, hogy a közönség ne lássa a színészt, aki nem tudja fejből a szerepét. A rádió egyelőre nem tud annyit fizetni a színésznek, amennyiért az a sok próbára időt szakíthatna. </li>
<li dir="ltr">A villamosenergia fogyasztás szempontjából sem volt mindegy, hogy mikor jelennek majd meg a háztartásokban a készülékek. Attól tartottak, hogy ha a magyar lakásokba is bevonul majd a televízió, akkor csupán ez az egyetlen berendezés óriási terhet jelent majd a rendszerre nézve, aminek eddigi kedvezményezettje egyértelműen az ipar volt. </li>
</ul>
<h3 dir="ltr">A világnapnak egyszer még célja is volt</h3>
1996. november 21-22-én tartottak egy konferenciát, amely World Television Forum néven került megrendezésre, és ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban. Ebből a világfórumból nőtt ki aztán a televíziózás világnapja. Ez a világnap elvileg egyfajta megállapodás is lett a tévétársaságok között, hogy ezen a napon olyan magasabb röptű témákat tűznek műsorra, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés. 
(Kiemelt kép: Fortepan/Bauer Sándor)

A nemzetközi tévézés világnapján visszamentünk az időben odáig, amikor egy budapesti először láthatott működő tévékészüléket, egy postás kiállításon, 1947-ben.


Ön mit látott először a tévében? Csak nem három puszilkodó nőt?

<h3 class="MsoNormal">Az ünnepélyes átadás</h3>
1964. november 21-én adták át Magyarország egyik, ha nem a legszebb hídját, a budapesti Erzsébet hidat.
A híd átadásának eredeti határideje 1964. november 7., az oroszországi bolsevik puccs, avagy „a nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója, a kommunista rendszer egyik legnagyobb ünnepe volt, az építők viszont addigra nem készültek el.
A híd építése igazi látványosság volt a hatvanas évek elején, a a korabeli fotókon is látni, a Március 15. térnél rendszeresen csoportok figyelték a munkálatokat. Ahogy általában a hídépítések esetében, az Erzsébet híd esetében hordógurítással ünnepelték a szerkezetkész állapotot. A legenda szerint ugyanis baj éri azt, aki elsőként megy át a hídon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan59877nagy-gyula.jpeg" alt="Épülő" width="2560" height="2497">
<figcaption>Kép: Nagy Gyula/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az átadást megelőzően négy nappal, november 17-én, vasárnap tartották a híd legnagyobb teherpróbáját. A <a href="https://fovarosi.blog.hu/2014/11/05/otven_eve_irtak_1964_november" target="_blank" rel="noopener">Népszabadság beszámolója</a> szerint a fontos munkához már kora reggeltől gyülekeztek a szakemberek, a járművek és velük együtt a híd építését nyomon követő kíváncsi városlakók.
A két hídfőnél reggel 9 órakor már együtt volt a teherpróbán részt vevő 155 jármű: 67 autóbusz, 24 locsolókocsi, 22 teherautó, 12 hármas villamosszerelvény, 4 villamos motorkocsi és 2 HÉV-dízelmozdony. A járművek 11 órára foglalták el a hídszerkezet pályájának szinte minden talpalatnyi helyét.
A próba természetesen jól sikerült, a hídszerkezet a terhelés nyomán, az előzetes számításoknak megfelelően, mintegy 68 centiméternyit süllyedt. A következő napokban, hétfőn, kedden, szerdán még kisebb terheléssel ugyan, de folytatták a teherpróbát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan59958nagy-gyula-terhelacs.jpeg" alt="Erzsébet" width="2560" height="2534">
<figcaption>Kép: Nagy Gyula/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az ünnepélyes avatást november 21-én, 14 órakor tartották, a beszédet dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter mondta, és kiemelte, hogy az új Erzsébet híd olyan – minden tekintetben igazi – szocialista létesítmény, amelynek megépítésénél a három alapvető követelményt: a határidőt, a költségelőirányzatokat megtartották, a minőségi igénynek pedig maradéktalanul eleget tettek.
A beszéde végén az építők nevében átadta a hidat Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökének, aki felkérte Kádár Jánost, hogy vágja át a szalagot.
A gyalogos-, a közúti és a villamosforgalom 16 órakor indulhatott meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan58553nagy-gyula-atadas.jpeg" alt="Erzsébet" width="2493" height="2560">
<figcaption>Kép: Nagy Gyula/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Bár az eredeti, november 7-i átadásnál később, de valamiféle szocialista leleménynek köszönhetően, mégis a tervezettnél korábban sikerült felavatni a hidat. Az Esti Hírlap ugyanis arról számolt be, hogy az Erzsébet híd „zászlókkal ékesítve, virágdíszben állt, várta az avatásra érkező vendégeket, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet vezetőit és a hídépítőket, akik áldozatos munkával, a tervezett határidőnél 40 nappal hamarabb, mára, november 21-ére elkészítették Közép-Európa legszebb hídját”.
Az átadás utáni első nyáron mindenesetre máris <a href="https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/11/19/1964_felavattak_az_erzsebet_hidat/?token=8d0141ad9f37eb6acc2313df61c71e8c" target="_blank" rel="noopener">kisebb hullámosodás keletkezett</a> az aszfalton, ami az évek alatt egyre terebélyesedett, és már az autóforgalom biztonságát, valamint a híd szerkezetét veszélyeztette.
Ami említést érdemel még, hogy a hídavatás napjától számít sétálóutcának a Váci utca Vörösmarty tér és Pesti Barnabás utca közötti szakasza. A Váci utca lett a Belváros első sétálóutcája.
 
<h3 class="MsoNormal">Autópályának épült</h3>
Az eredeti, még 1903-ban épült, acélszerkezetű lánchidat 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló németek. A töltetek csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbantak fel, a pilon a Dunába is zuhant, a pesti pilon viszont, ha bizonytalanul egyensúlyozva is, de állva maradt, és egészen a hatvanas évek elejéig, az új Erzsébet híd építésének megkezdéséig mementóként emlékeztetett a háború pusztítására.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan197690kevehazi-janos.jpeg" alt="Erzsébet" width="2560" height="2497">
<figcaption>Kép: Keveházi János/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A háború után az első lépés volt, hogy a pesti pilont megerősítsék, mert akkor még úgy számoltak, hogy a régi hidat építik újjá. Az 1956-os forradalom egyik eredménye volt, hogy 1958-tól engedélyezték a benzin vásárlását magánszemélyeknek is, és újra megjelenhettek a magántulajdonú személyautók.
Ahogy <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20191014_domonkos_csaba_60_eve_dolt_el_az_erzsebet_hid_sorsa" target="_blank" rel="noopener">a Pestbuda részletesen beszámol róla</a>, már 1957-től felerősödtek a hangok, hogy új, szélesebb, más szerkezetű hídra van szükség, az 1958-as fejlemények után pedig pláne indokoltnak látták nemcsak a híd kiszélesítését, hanem azt is, hogy hat forgalmi sáv kerüljön rá.
Mint írják, 1958 közepén már formálódott egy grandiózus terv is, a kelet-nyugati országtengely kialakítása, egy olyan útvonal, ahol a járművek szintbeni keresztezés nélkül suhanhatnak át a városon, ezáltal elősegítve a nagyvárosi fejlődést.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/16/nem-60-as-evekben-hanem-1900-korul-pecsetelodott-meg-budapest-sorsa" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> is írtuk, akkoriban úgy gondolták, a motorizáció egyet jelent a fejlődéssel. Ennek, a Sasadi útnál lévő Budaörsi úti csomóponttól kezdődő, a Rákóczi úton végigfutó, Ferencieket terét, Astoriát, Blaha Lujza és Baross teret kettészelő belvárosi autópályának lett első eleme az új, széles, hatsávos Erzsébet híd.
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<figcaption></figcaption>
Az azonban, hogy új Erzsébet híd pecsételte volna meg az élhetőbb Budapest sorsát, Erő Zoltán, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/16/nem-60-as-evekben-hanem-1900-korul-pecsetelodott-meg-budapest-sorsa" target="_blank" rel="noopener">a főváros főépítésze szerint tévedés.</a> (Spoiler: ezt a régi Erzsébet híd tette).</figure>
</div>
A minisztertanács 1959. október 15-én döntött az új kábelhíd felépítéséről. Sávoly Pál, az Erzsébet híd tervezője azért javasolt kábelhidat, mert ennél a legkevesebb az anyagfelhasználás. A régi acélszerkezete 11 170 tonna volt, az új csak 6300 tonna.
Mint <a href="https://index.hu/nagykep/2014/11/21/50_eves_az_erzsebet_hid/" target="_blank" rel="noopener">a régi Index is írja</a>, az akkor 66 éves Sávoly ezzel a munkával ért pályája csúcsára, habár már korábban épített hidat Indiában, Sziámban (ma: Thaiföld), Indiában, Kínában, valamint részt vett az Árpád híd tervezésében, ő tervezte a Petőfi híd Boráros téri hídfőjét, az alul- és felüljárókat, illetve megtervezte a Szabadság híd, a Lánchíd újjáépítését.
Ahogy a legtöbb helyen megemlítik, a felépítéséhez a kölni Mülheim híd szolgált mintául, amit az építők nemcsak tanulmányoztak, hanem a tervezőivel konzultáltak is.
<h3 class="MsoNormal">Villamosok is járták</h3>
Az első Erzsébet híd 378,6 méter hosszú volt, és 1903-as átadásakor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchidja volt. A 11 méter széles, négysávos kocsiút mellett kétoldalt, a láncok külső oldalán két 3,5 méter széles járda készült, és ami szintén nem mellékes, hogy ezen a hídon épült először Budapesten villamospálya.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan277770deutsche-fotothek-brack-und-son.jpeg" alt="Régi" width="2560" height="1751">
<figcaption>Kép: Deutsche Fotothek, Brück und Sohn/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az idősebbek emlékezhetnek rá, de több generáció számára már korántsem evidens, hogy 1972-ig az új hídon is járt villamos.
A háború után a korábbi, Erzsébet hídon átmenő villamosvonalak megmaradtak azzal a különbséggel, hogy a pesti, illetve a budai oldalon új végállomást kaptak. Ahogy <a href="https://hampage.hu/trams/erzsebethid/" target="_blank" rel="noopener">a Budapest elveszett sínei blog írja</a>, a járatok átkelőhelyének szerepét a viszonylag hamar helyreállított Szabadság híd vette át, a Március 15. téren, a híd felhajtóján pedig hurokvágányt építettek.
A villamosforgalom visszavezetése viszont olyannyira nem volt egyértelmű, olvasható a blogon, hogy a már félig kész hídtervekbe vették be a vágányok építését.
Az elképzelések szerint ugyanis a ’60-as évekre már működnie kellett volna a földalatti gyorsvasútnak, csakhogy az '50-es évek második felére pénzügyi okok miatt leállították a metró építését.
Mivel a síneket csak utólag tervezték be, azzal járt, hogy nem teljes értékű vágány-alépítményt készítettek, hanem közvetlenül a pályatesthez rögzítették őket. Mindez azt eredményezte, hogy a villamoskocsik rezgései csillapítatlanul adódtak át a hídnak, ami pedig egy évtized alatt már károkat okozott.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1210.jpeg" alt="-" width="3906" height="2988">
<figcaption>Kép: BKV Archívum/BKV Archívum</figcaption>
</figure>
</div>
Annak ellenére, hogy elég vitatható megoldással kerültek sínek a hídra, az eredeti átkelőhöz hasonlóan az új Erzsébet hídon is <a href="https://rubicon.hu/kalendarium/1964-november-21-az-uj-erzsebet-hid-megnyitasa-budapesten" target="_blank" rel="noopener">jelentős villamosforgalmat akartak lebonyolítani</a>: a felavatás után a 19-es, 44-es, 60-as, 60A-s, 67-es és 68-as számú járatok is itt haladtak át. A villamosok a híd közepén haladtak, és a hídfőkben is volt megállójuk.
A metró átadása után viszont, 1972. december 31-ig, az összes vonalat felszámolták, 1975-re pedig a síneket is felszedték.
A <a href="https://bkk.hu/rolunk/forgalmi-adatok-diagramok/a-fobb-budapesti-duna-hidak-kozuti-forgalmanak-megoszlasa/" target="_blank" rel="noopener">BKK adatai szerint</a> az Árpád és a Rákóczi híd után a harmadik legforgalmasabb hidunk. A pesti lehajtójának déli oldalán utoljára 2023 szeptemberében, a budai hídfőjénél a Szent Gellért rakpart felé vezető lehajtón 2023 októberében <a href="https://enbudapestem.hu/2024/02/13/felujitjak-az-arpad-hidat-de-csak-a-legszuksegesebbre-futja" target="_blank" rel="noopener">végeztek lokális szigetelési munkálatokat</a>, többször át is festették, máskülönben nincs komoly panasza.
Isten éltesse!
Kiemelt kép: Bambi/Fortepan

Az eredeti híd felrobbantása után közel 15 évig azt sem tudták, hogyan építsék újjá. Az új híd nem készült el az eredeti határidőre, mégis 40 nappal a határidő előtt készült el, akartak is rá villamost, meg nem is. Mindenesetre 60 éve áll, és nincs is rossz formában. 

Az eredeti híd felrobbantása után közel 15 évig azt sem tudták, hogyan építsék újjá. Az új híd nem készült el az eredeti határidőre, mégis 40 nappal a határidő előtt készült el, akartak is rá villamost, meg nem is. Mindenesetre 60 éve áll, és nincs is ros

Isten éltesse a 60 éves Erzsébet hidat!

Nem mondhatnánk, hogy a honfoglalás idején Árpád vezér tudta, hogy vizekben gazdag területre érkezett a magyar törzsek élén, de az tény, hogy az ősi Pannon tenger helyén vékonyabb a földkéreg, ezért van az, hogy a Kárpát-medencében világviszonylatban is sok ásvány- és termálvíz forrás található. Régi írások és mondák tanúsága szerint már az ókori rómaiak idejében is ismerték a forrást, és vízvezeték szállította annak vizét a közeli Aquincum városába. Nevét később, az Árpádok korában, a környék népe közt élő rege szerint azért kapta, mert Árpád fejedelem feltételezett nyugvóhelye is itt van a közelben. Halastó is volt itt, és malmot hajtottak a forrás vizével, ez utóbbiból lett a 19. század végén az Árpád fürdőtelep.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241119ga1022.jpeg" alt="Csillaghegyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Amikor a kőbányai nem csak sör volt</h3>
A forrásvizet Csillaghegyi Ásványvíz néven palackozták és palackozzák ma is, pont 120 éve, hiszen a Csillaghegyi forrásvíz első címkéjének védjegyét 1904-ben jegyezték be, ez tehát a forrásvíz első kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja is. Maga a fürdő is elképesztő minőségű szolgáltatásokat nyújtott, több tízezer ember járt ide, Budapest <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/28/hullamok-haboruja-az-1920-as-evekben-budapesti-strandok-versenyeztek-a-vilag-elso-hullamfurdoje-cimert">első hullámfürdője </a>is itt volt, homokos plázs fogadta a vendégeket, de még nemzetközi vízilabda meccseket is szerveztek itt. Ezalatt az ásványvíz is nagy karriert futott be, néhány év elteltével már három részvénytársaság forgalmazta a források vizét, szép porcelán kupakkal, csatos üvegben. A hideg vizéről híres fürdőben termálvíz után kutatva került sor három új kút fúrására, melyek eredményeként 110, 137, illetve 500 méteres mélységből, elemi erővel tört fel a víz. Ezek a kutak ma is használatban vannak, képesek percenként több ezer liter alacsony ásványi anyag tartalmú, enyhén lúgos, kiváló minőségű ásványvizet biztosítani, kis túlzással egész Budapestet el lehetne innen látni kiváló minőségű ivóvízzel. Innentől kezdve már nem a forrásokból, hanem a kutakból nyert vizet palackozták, Csillaghegyi Ásványvíz vagy Csillaghegyi Kristályvíz néven. A Péter villa alagsorában 1928-ban létesített üzem termelését báró Kohner és Kaszab Emil fejlesztette, 1934-ben a Kőbányai Polgári Serfőző vette át a csillaghegyi üzemet és a sörrel együtt terítette az ásványvizet is. A II. világháborút követően, az államosítás idején azonban már csak jogilag létezett az üzem. A palackozást a Budapest Gyógyfürdői Zrt. élesztette újjá.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241119ga1021.jpeg" alt="Csillaghegyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Jobb mint iható </h3>
Kevesen tudják, de több gyógyfürdőben (a Széchenyiben, a Rudas, a Lukácsban) kiváló minőségű ivóvíz is elérhető. A Csillaghegyi Ásványvíz azért is csodálatos, mert készen kapjuk, ahogy kijön a kútból, úgy megy a palackba, nem kell megváltoztatni, kivonni belőle semmit. A csillaghegyi vizek hőmérséklete 20-23 C, az összes oldott anyag tartalmuk 645-900 mg/l között ingadozik. Mérsékelt ásványianyag tartalma miatt korlátlanul fogyasztható. Ebből 230 000 ballont töltenek egy év alatt a stranddal szemben található  palackozóban, amit egyébként maroknyi ember működtet. A ballonos kiszerelés gazdaságosabb, és – a kevesebb műanyag révén – környezetbarátabb.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241119ga1011.jpeg" alt="Csillaghegyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241119ga1028.jpeg" alt="Csillaghegyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ráadásul ez a víz – mint az egyedüli fővárosi ásványvíz – keveset utazik a városon belül, amitől még fenntarthatóbb. A fővárosi cégeket is Csillaghegyről látják el vízzel, sőt, az első magyar szénsavas üdítőitalt, a Bambit is a <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/">BGYH</a> égisze alatt töltik.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241119ga1032.jpeg" alt="Csillaghegyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az eredeti receptet – ami a közhiedelemmel ellentétben sosem tartalmazott kátrányt – a lehető legjobban próbálták megközelíteni, bár reprodukálni már nem lehet, mert nem léteznek az eredeti alapanyagok.

A csillaghegyi fürdő és az ásványvíz töretlenül fejlődik csodálatos minőségű vizet szolgáltatva a budapestieknek. Sőt, még Bambi is kapható.


Idén 120 éves Budapest egyetlen ásványvize

A külföldi tudósítók már jóval a 2. világháború előtt beszámoltak egy különleges járműről, amelyet nem csak a közforgalom, de a közművelődés szolgálatába is állítottak. Az Uj Nemzedék című lap 1929. szeptember 21-én, címében öles betűkkel arról számolt be, hogy „A müncheni városi könyvtár könyvtár-villanyosokat járat a munkásnegyedekben”,  az alcím pedig nem kevesebbet állított, mint azt, hogy
<blockquote>
A statisztika szerint így leszoktatták a munkásokat a ponyvaregényekről és helyes irányba terelik az olvasóközönség ízlését. 
</blockquote>
A cikkben részletesen elmagyarázzák, hogyan szerelték át a maga nemében páratlan járműveket – a kocsikba padok helyett könyvekkel teli polcok voltak beépítve, középen pedig egy asztal a könyvtáros számára –, és hogyan üzemeltetik azokat. „A villamoskocsik minden nap egy meghatározott órában nekiindulnak a város kültelki, munkások által lakott utcáinak és viszik magukkal a könyveket, amelyeket olvasójegy ellenében a városházi könyvtár díjmentesen ad ki, és mindenki igénybe vehet” – írta a cikk szerzője, hozzátéve, hogy a könyvtárvillamos meghatározott helyeken áll meg, minden nap ugyanabban az időpontban. „Az olvasók tudják már, mikor érkezik, s ha a könyvtárkocsi megáll, beszállanak, mint a rendes villamosba, megmondják milyen könyvet kívánnak és pár pillanat alatt már meg is kapják.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/munch.jpeg" alt="A" width="600" height="337">
<figcaption>Kép: muenchner-stadtbibliothek.de</figcaption>
</figure>
</div>
Az egész művelet nem vesz több időt igénybe, mint a rendes jegyváltás” – írta az Uj Nemzedék, kiegészítve a cikket egy olyan tanulsággal, amelyet leginkább bocsánatos idealizmusnak neveznénk. „Az eddigi tapasztalatokból összeállított statisztika világosan igazolja, hogy a munkások, amióta a könyvtár villamos intézménye működik, rászoktak a rendszeres olvasásra és szívesen alkalmazkodnak a könyvtár útbaigazításához” – állítja a cikk szerzője, sőt még azt is hozzáteszi, hogy a könyveket „kifogástalan állapotban” szolgáltatják vissza s „aki egyszer igénybe vette a könyvtárt, az állandó vendége is marad”. Végül megállapítja: „A világon sehol nincsen hasonló intézmény, a költség, amibe ennek a mozgó könyvtárnak a fenntartása belekerül, elenyészik az óriási erkölcsi haszon mellett”.
<h3 class="p1">Budapest válasza</h3>
Nem tudni, hogy a kommunista Vas Zoltán – aki 1945 májusa és szeptembere között Budapest főpolgármestere volt – olvasta-e ezt a cikket, ám arról talán értesült, hogy tíz évvel korábban a városháza közművelődési szakbizottságának ülésein komolyan foglalkoztak a könyvtárvillamossal. Némethy Károly a kulturális ügyek vezető tanácsnoka a bizottság 1935. szeptember 9-i ülésén arról beszélt, hogy a villamos mozgókönyvtár felállításának tervével az ügyosztály „már régóta" foglalkozik. „A könyvanyag összehozása nem is lenne túlságosan nehéz és arra az 1936. évre bizonyos összeget már sikerült kiszorítani. A villamoskocsit is átengedné a Beszkárt” – jelentette ki  Némethy, aki a megvalósulás akadályát elsősorban a villamos átépítési, illetve magas üzembentartási költségeiben látta, amelyhez mindenképpen szükséges lett volna a BSZKRT segítsége.
<blockquote>
Már csak azért is, mert  a könyvtárosok nem tudtak villamost vezetni.
</blockquote>
A közlekedési társaság ódzkodása miatt a következő tíz évben a villamos mozgókönyvtár ügye lekerült a napirendről, ám 1945 tavaszán Vas Zoltán főpolgármesterként – a romok eltakarítása közben némileg váratlanul – felkarolta a kezdeményezést, pontosabban az élére állt, és tulajdonképpen parancsba adta a BSZKRT-nak, hogy két villamoskocsit könyvtárrá alakítsanak át.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/7410eo.jpeg" alt="Villamos" width="700" height="443">
<figcaption>Kép: villamosok.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A vállalat villamosainak jelentős része ugyan megsérült vagy elpusztult a háború alatt, de talán épp ezért könnyebben is találtak a célnak megfelelő sérült járműveket. A villamosokat a józsefvárosi Baross kocsiszínben „polcolták be” a münchenihez hasonló módon, és a remízben elraktároztak több mint 2000 kötet könyvet is.
<blockquote>
A villamos – hivatalosan I. számú mozgókönyvtár – első útjára 1945. július 23-án került sor, a Szabad Könyv Ünnepe elnevezésű fesztivál eseményeként.
</blockquote>
A fesztivál után egy héttel már a második mozgókönyvtár is forgalomba állt, 1946. január 28-án pedig harmadik is. A kommunista Szabadság című lap munkatársa azonban elégedetlenségének is hangot adott. „A Fővárosi Könyvtárnak a múltban – igen jellemzően, – csak a belterületeken voltak fiókkönyvtárai. Ezen segít most sok külföldi országban ismeretes, de nálunk újszerű módon, a villamoskocsikra szerelt mozgókönyvtár. Már két ilyen mozgókönyvtár járja a kültelkeket, viszi el a dolgozók közé Tolsztoj, Zola, Gorkij s a magyarírók műveit. Sajnos, néhány igen kellemetlen »potyautas« is felkapaszkodott e nemes célzatú villamosjáratra, többek között Nyírő József könyvei, Cronin s Bromfield  álirodalmi ponyvái s az Ártatlanok szerzőjének, Kádár Lajosnak két regénye. Elvárjuk a Fővárosi Könyvtár igazgatójától, hogy szigorú ellenőrként haladéktalanul leszállítja ezeket a kártékony »bliccelőket«. Azt hisszük, tudja mi a szokás ilyenkor, tudja, hogy a potyautasokat a rendőrnek szokták átadni?" – írta 1945. július 25-én a Szabadság.
<h3 class="p1">Hamar lefutottak</h3>
E villamosok azonban más „koreográfia” szerint működtek, mint bajor elődeik. Míg Münchenben a villamosok egy bizonyos vonalon haladtak, és megálltak a megállóhelyeken, addig budapesti villamosok inkább „lecövekeltek” egy-egy forgalmasabb helyen, heti két alkalommal 3-3 órán át. A 1-esnek a Bosnyák téren és az angyalföldi Béke téren, a 2-esnek Kőbányán, a Liget téren és a kispesti villanytelepnél, a 3-asnak pedig a farkasréti Lejtő úton, a Török utcában, illetve Albertfalva kitérőnél voltak a „megállói”. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2024-11-18-20.jpeg" alt="Villamos" width="376" height="334">
<figcaption>Kép: Népszabadság/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
A sikerre való tekintettel a következő években a villamosok Budapest számos további pontjára is eljutottak, így Újpestre, Pestlőrincre, Pestimrére, Kelenföldre, vagy éppen a János kórházhoz, a népszerűségük azonban viszonylag rövid ideig tartott.
<blockquote>
A szerényebb érdeklődés a sorra nyíló új fiókkönyvtáraknak volt köszönhető, illetve annak, hogy a szakszervezetek egyre több munkahelyi könyvtárat létesítettek, így az olvasni vágyó dolgozóknak már külön könyvtárba sem kellett elmenniük.
</blockquote>
Ennek ellenére a villamos mozgókönyvtárak jelentősége így is felbecsülhetetlen volt, hiszen közvetlenül a háború után ez volt a legkönnyebben elérhető könyvtári szolgáltatás. „A peremvárosokban és községekben 1950-ig szinte egyáltalán nem volt könyvtári élet, a bűvös kört a felszabadulás évében megindított villamos mozgókönyvtárak törték át először a maguk szerény eszközeivel” – írta 1974-ben a Könyvtáros című folyóiratban Remete László, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár munkatársa.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2024-11-18-18.jpeg" alt="Villamos" width="513" height="762">
<figcaption>Kép: A könyvtáros/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
Az említett okok miatt 1955-ben megszüntették az első mozgókönyvtárat, de következőt csak tíz év múlva. A villamos utoljára 1969-ben állt az olvasók rendelkezésére, de a budapesti olvasók nem sokáig maradtak mozgókönyvtár nélkül: 1973-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elindította az ún. bibliobuszt, vagyis könyvtárrá átalakított autóbuszát – elsősorban az épülő lakótelepek felé, olyan helyekre, ahol akkor még nem létesült fiókkönyvtár, ami a nyolcvanas évek közepéig működött.
<h3 class="p1">Visszatért egy napra</h3>
Az 2000-es év az „Olvasás éve" volt, ennek tiszteletére, szeptember 30-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a BKV egy napig ismét forgalomba állította a villamos mozgókönyvtárat. „A villamoskönyvtár emlékjárata nem az eredeti útvonalak egyikén közlekedik szombaton, hanem a Duna-parton, a kettes villamos vonalán. A járművet a régihez hasonlóan öltöztetik fel. (...) Mivel a kölcsönzést nem tudták megoldani, a könyvtár használt dokumentumait árusítják – ígéretük szerint olcsón. Készítenek emlékvillamosjegyet és képeslapot, amelyet alkalmi bélyegzővel pecsételnek le. Az emlékjáratot a fél tízkor kezdődő ünnepi ceremónia végén a fővárosi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, Körmendy Ferenc és a BKV Rt. közlekedési főosztályának vezetője, Bősze Sándor bocsátja útjára a Boráros téren. A mozgókönyvtár - amely a Boráros térről egészkor, a Jászai Mari térről pedig mindig félkor indul - megáll a kettes villamos összes megállójában. A két végállomáson pedig délután négyig programok várják a fel- és leszállókat" – számolt be a Népszabadság a 24 évvel ezelőtti különleges alkalomról.

Az idén 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetének különös fejezetére emlékezünk, a villamos-mozgókönyvtárakra.