Ha abból indulunk ki, hogy 1981-ben,<a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/30/egy-mareknyi-dollarert" target="_blank" rel="noopener"> az első Budapesti Tavaszi Fesztivál </a>elsődleges célja az idegenforgalom fellendítése volt – azon belül is a nyugati turisták Budapestre csábítása, ill. valutaszerzés, akkor bátran kijelenthetjük, hogy negyvenöt évvel később e gondolatmenet tökéletes antitézise valósult meg főpolgármesteri közreműködéssel. Karácsony Gergely olyan helyszínen nyitotta meg az elsősorban énekesnőként ismert Tarján Zsófia kiállítását, egyúttal a Budapesti Tavaszi Fesztivált,  amely ugyan szálláshely a szó szoros értelmében, ám itt „idegenforgalom”  alatt egészen mást értenek, mint a turisztika-szakmában, és a szolgáltatásokhoz sem a bevétel vagy a profit kifejezések kapcsolhatók. 
<h3>Népszálló, népművelés</h3>
15 évvel ezelőtt <a href="https://magyarnarancs.hu/lokal/szazeves_hazak_-_otcsillagos_szegenyhaz_-_az_arena_uti_nepszallo-76047" target="_blank" rel="noopener">Ötcsillagos szegényház címmel írtam</a> a Dózsa György út és az Angyalföldi út sarkán álló, egykor Aréna Úti Népszállónak, mai nevén a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) központjának nevezett épületről, hogy sok minden eszünkbe juthat impozáns épület láttán, ám az bajosan, hogy a fővárosi hajléktalanellátás központja lenne.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3145-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Enbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
„Inkább szállodára tippelnénk. Efféle »erődkastélyokat« – bárhol Európában – főként a vendéglátás jegyében emeltek a századfordulón, s általában Ritznek vagy Carltonnak nevezték őket. Ezt viszont se ennek, se annak” – írtam akkor, külön is kiemelve Bárczy István híres 1909-es lakásprogramját, amelynek keretében épült a népszálló is. Hivatalosan csak 1912-ben adták át, de már 1911-ben beköltöztek az első lakói. Az épület funkciója 114 év alatt nem változott, de szerencsére soha nem is lehetett egy napon említeni a klasszikus-drasztikus éjjeli menedékhelyekkel, melegedőkkel, szegényházakkal. A létesítmény, nemcsak kívülről, de belsőjét tekintve sem maradt el egy nálánál sokkal előkelőbb hoteltől. A Schoditsch Lajos és Eberling Béla terve alapján – az akkoriban újdonságnak számító vasbeton szerkezettel -– épült szecessziós palotával valóban nem spóroltak: a Zsolnay-gyártól rendeltek falikutakat, az ebédlő falát Undi Piroska falfestményei díszítették. Ami azt is jelenti, hogy e helyen a szükségleti szolgáltatások mellett kezdettől fogva hangsúlyt fektettek a kultúrára is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3161-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Ennek fényében talán nem tűnik annyira rendhagyónak Tarján Zsófia kiállítása, bár ez semmit nem von le annak értékéből.  
„Nagyon hálás vagyok, hogy olyan helyen lehetnek a képeim, ahol rengeteg embernek segítenek! Az eladott képek árának a felét a BMSZKI-nek ajánlom fel!” – írta Facebook oldalán Tarján Zsófia a május 5-i megnyitó és bejárás után.
<h3>Budapest DNS-e</h3>
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az esemény a tekintetben is jelképesnek mondható, hogy miközben nap nap után derülnek ki az állami kulturális alap botrányai, Budapesten a legkiszolgáltatottabb embereket ellátó intézményben indul el az a kulturális programsorozat, amelyre a fővárosnak lényegében nem volt módja közpénzt áldozni. „Ha ilyen színvonalas programsorozatot lehet megvalósítani az alkotó közösségek összefogásával, képzeljük el, mit lehetne kihozni annyiból, amennyit mondjuk Mága Zoltán fotósára elszórt a bukott kormány…” – jegyezte meg a főpolgármester, de hozzátette:
„Fontosabb ennél, hogy ezt a helyet a kiállítással és a Budapesti Tavaszi Fesztivál kulturális programsorozatával talán ez a kultúradefiníció köti össze: a kultúra az emberi méltóság mindennapi gyakorlata. A kultúra pedig, a szabad és sokszínű, közben nagyon is magyar kultúra Budapest DNS-e. Az elmúlt években Budapestnek dolga volt a független kultúra megvédésével, így tettünk például a színházainkkal, a független társulatokkal, a Freeszfe-vel. Itt az idő, hogy az állam is visszatérjen a polgáraihoz, és oda, ahol dolga van: a kultúra kiszámítható és szakmai függetlenséget biztosító finanszírozásához.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260505ga3142-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
„Tarján Zsófia Múlt, jelen, jövő című kiállítását nézve nehéz eldönteni, hogy egy énekesnőről van-e szó, aki képeket alkot, vagy egy képzőművészről, aki nem mellesleg énekel, ami biztos, az a tehetsége és a kreativitása” – mondta Karácsony Gergely a kiállítás kapcsán, amely legközelebbi bejárása május 16-án, 14 órakor lesz 
Jegyvásárlás: https://www.jegy.hu/program/tarjan-zsofia-mult-jelen-jovo-cimu-kiallitasa-tarlatvezetessel-191701
 
--

Karácsony Gergely rendhagyó helyszínen indította útjára a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivált. Egy angyalföldi padláson, Tarján Zsófia jó és jótékony műveivel.

KULTÚRA

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

A Duna mindig is meghatározta Budapest karakterét, mégis paradox módon a város hosszú időn keresztül elfordult tőle. A rakpart – amely ma sokak számára elsősorban közlekedési útvonal – eredetileg egészen más szerepet töltött be. Ha visszatekintünk a történetére, egyértelművé válik, hogy nem egyszerűen egy infrastruktúra-elemről van szó, hanem egy olyan városi térről, amelynek mély kulturális és közösségi jelentősége van.
Budapest története elképzelhetetlen a Duna nélkül. A folyó évszázadokon keresztül nemcsak természeti adottság volt, hanem a város fejlődésének és gazdaságának egyik legfontosabb mozgatórugója, amit már maga az elnevezés is jelez: a rakodó part a 18–19. századi városi élet meghatározó színtere volt. Itt zajlott a hajón érkező áruk kirakodása és cseréje, és ehhez kapcsolódóan a környezetében vásárok is működtek, miközben találkozóhelyként is funkcionált. A rakpart tehát egyszerre volt gazdasági központ és társadalmi tér: a kereskedelem és a mindennapi élet nem különült el egymástól.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82328-22.jpg" alt="Pesti" width="2400" height="1595">
<figcaption>A pesti alsó rakpart, piac a Petőfi téri hajóállomásnál. Balra a Királyi Palota (később Budavári Palota), távolban a Széchenyi Lánchíd látszik. A felvétel 1893 körül készült. Kép: Klösz György /Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
</div>
A rakpartok kialakulása azonban nem egy romantikus városi tér születéséről szólt, hanem kényszerről: a szabályozatlan folyó, az áradások és a nehezen használható partvonal miatt a 19. században megkezdődött a Duna „megszelídítése”. Az 1838-as árvíz után felgyorsultak a munkálatok, a partokat kőfalakkal erősítették meg, és létrejött az a rendezett, de zárt struktúra, amely azóta is meghatározza a város és a folyó kapcsolatát. A kiépített védmű stabilitást és biztonságot adott, de egyben fizikailag is elválasztotta a várost a víztől. A rakpart így elsősorban gazdasági és közlekedési térként működött: kikötők, rakodóhelyek, kereskedelmi útvonalak jellemezték. Ugyanakkor a Duna-part a korzózás helyszíne is volt: a városi séták, a társasági jelenlét és a reprezentáció tere. Az emberek jelen voltak, figyeltek, találkoztak. Ez a fajta használat teszi igazán közösségi hellyé a rakpartot: nem a funkciója, hanem az ott zajló élet. Már a 19. században is voltak olyan hangok, amelyek más irányt javasoltak: Táncsics Mihály például azt kritizálta, hogy a Duna-part beépítése helyett inkább közparkokat és közösségi tereket kellett volna kialakítani. Ez a gondolat azonban akkor még nem talált széles körű támogatásra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22043.jpg" alt="A" width="2560" height="1669">
<figcaption>A Visy lányok a pesti alsó rakparton a Vigadó térnél 1904-ben. Kép: Lakatos Mária/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan210475.jpg" alt="A" width="2560" height="1647">
<figcaption>A pesti alsó rakpart lépcsői az Erzsébet híd mellett 1967-ben. Kép: Herpay Gábor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan301414.jpg" alt="a" width="2560" height="1707">
<figcaption>A pesti alsó rakpart a Petőfi térnél, háttérben a lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője 1955-ben. Kép: Szalay János/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-05-13-13.png" alt="rakpart" width="2298" height="1446">
<figcaption>A Széchenyi rakpart a Margit híd felől nézve, háttérben az Országház 1954-ben és a pesti alsó rakpart a Dunakorzó alatt, háttérben a Széchenyi Lánchíd 1958-ban (Fortepan szent-Tamási Mihály)</figcaption>
</figure>
</div>
A 20. század második felére a rakpart végleg az autóforgalom tere lett. A város és a Duna kapcsolata fizikailag és szimbolikusan is megszakadt: a vízpart nehezen megközelíthetővé vált, elveszítette közösségi szerepét, és  az áthaladás vált elsődlegessé, miközben a jelenlét eltűnt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az az elképzelés, ami a '60-as évektől egy belvárosi autópályává tette Budapest legszebb történelmi negyedeit és részeit, egy elhibázott városfejlesztési koncepció volt, mindegy, hány sávot, alul- és felüljárót hoztak létre, biztosítva az autós közlekedés elsőbbségét, a dugók nem szűntek, mert a történelmi belváros tereit egyszerűen nem ilyen méretű átmenő forgalomra tervezték évszázadokkal ezelőtt. 
A rakparton elvezetett átmenő forgalmi útvonalak, a zebrák ritkasága és a funkciók hiánya miatt hosszú évtizedekre a budapestiek számára a Duna jelenléte inkább látvány lett, mint megélt tapasztalat. 
2020 után azonban látványos fordulat következett be. A városvezetés kilépve a pusztán elméleti, tervezési szakaszból a taktikai urbanizmus eszközéhez nyúlt, miközben felvette a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, akik már évek óta szerveztek úttörő módon izgalmas programokat a Dunával kapcsolatban. Ez abból a felismerésből fakadt, hogy a rakpartban rejlő lehetőségek messze túlmutatnak a közlekedési funkción és a rakpart újraértelmezése nem pusztán fejlesztési kérdésként jelent meg, hanem egyre inkább kulturális és társadalmi ügyként.
Elsőként a covid hullámok alatt, 2020-ban, majd azt követően tavasztól-őszig minden évben kísérleti jelleggel egyre több szakasz vált elérhetővé a gyalogosok számára úgy, ahogyan addig nem használhatták a területet, hétvégi megnyitásokkal, ideiglenes installációkkal és közösségi eseményekkel fedezhették fel a városlakók a folyójuk adta lehetőségeket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tuningrakpartbudaialsobarthadorka0233-1.jpg" alt="Ideiglenes" width="1500" height="1000">
<figcaption>2021, amikor a Lánchíd felújítása miatt lezárt budai rakpart lett a nyitott rakpart egy nyárra. Kép: Bartha Dorottya/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És ami különösen fontos: ez működik. Amikor megnyílik a rakpart, az emberek azonnal birtokba veszik. Sétálnak, leülnek, sportolnak, beszélgetnek, vagy egyszerűen csak nézik a vizet. Ez a spontán használat jól mutatja, hogy a közösségi igény mindig is jelen volt, csak sokáig nem volt tere. A leglátványosabb, figyelemfelhívó pillanatok korábban azok a napok-hetek voltak, amikor az árvíz miatt az autóforgalom elől már le kellett zárni a rakpartokat, de gyalogosan még le lehetett menni. Ilyenkor a bámészkodók mellett azonnal bringások, futók, kutyasétáltatók jelentek meg szép számban. 
[gallery ids=dba61802-8f0a-46f0-9415-a2067f5d2562,679d87c2-f50f-4575-929c-cf085c915a55,eb510ee5-af1b-41cd-b3d6-db10e5f131f2,23741912-950f-4924-a653-642b99a803a2,7fee71b6-b214-43ce-a25d-274699035515,0faada2e-a2d4-401c-94f6-1b25aa41e504,86a21619-992d-4f57-bf0d-ee91ff5a0444]
A felmérések is ezt támasztják alá: a budapestiek jelentős része támogatja a gyalogosbarát fejlesztéseket és a közösségi funkciók erősítését. Ez a változás nemcsak használati módot, hanem szemléletet is tükröz. A rakpart ma már nem csupán infrastruktúra, hanem élmény, találkozási pont és kulturális tér. Egy olyan közös hely, ahol a város nemcsak működik, hanem él is és amit a budapestiek egyre inkább magukénak érezhetnek.
A jövő rakpartja ennek a folyamatnak a kiteljesedése lehet. A tervek szerint a hangsúly az emberközpontú kialakításon van: több zöldfelület, közvetlen kapcsolat a vízzel, árnyékot adó fasorok, lépcsős partok és sokszínű közösségi terek jelennek majd meg.
[gallery ids=1c96939c-6bfa-4223-9114-7b17740a7d47,b908a58d-4d8b-453c-9485-857ea7d620c1,4d1595a8-0495-4e23-a54f-ebf18b53af46,986376bf-20ee-452e-80a4-b87e45523404,5482ed22-b28b-448f-b1d5-c27006c74da9] A cél egy olyan városi tér létrehozása, amely egyszerre szolgálja a kikapcsolódást, a közösségi életet és a városi identitás erősítését, miközben tiszteletben tartja a világörökségi környezetet is, és demokratikus térként működik. Nem mint háttér, hanem aktív, megélhető közeg: a közművelődés mindennapi színtereként. Fontos eleme a fejlesztéseknek a társadalmi párbeszéd: civil szervezetek, szakmai szereplők és a lakosság bevonásával formálódik a rakpart jövője. Ez azt is jelenti, hogy a rakpart nem egy lezárt projekt, hanem folyamatosan alakuló történet – olyan tér, amely reagál a városlakók igényeire és a változó városi életformákra. A kérdés azonban nem az, hogy a rakpart megváltozik-e, hanem az, hogy milyen irányba. Képes lesz-e valóban közösségi térré válni, vagy megmarad kompromisszumos megoldások között egy félig közlekedési, félig rekreációs zónának. A budapesti rakpart története így egyfajta tükör: megmutatja, hogyan gondolkodtunk korábban a városról, és hogyan gondolkodunk ma. A múltban a kontroll és a funkcionalitás dominált, a jelenben a visszanyitás és az újraértelmezés, a jövőben pedig az emberközpontúság és a közösség kerülhet a középpontba. A rakpart története valójában egy visszatérés története. Visszatérés ahhoz az állapothoz, amikor a város és a folyó nem elválasztva, hanem együtt létezett. Amikor a rakpart nem egy út volt, hanem egy hely. És talán ez a legfontosabb felismerés: a rakpart nem attól válik jelentőssé, hogy végig lehet rajta haladni, hanem attól, hogy meg lehet rajta állni!
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22043.jpg" alt="A" width="2560" height="1669">
<figcaption>Kép: Lakatos Mária/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rakpartseta.jpg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

Budapest egyik legfontosabb tere tulajdonképpen nem is tér, ugyanis nincs közepe, nincs egyértelmű határa, mégis generációk életének volt meghatározó része. A rakpart története nem csupán városfejlesztési kérdés – hanem annak a története, hogyan fedezi fel a város saját folyóját– és vele együtt önmagát is. 

Kié a Rakpart?

„Nagy ajándéka az életemnek, hogy többször is volt alkalmam belenézni az ő tekintetébe, és hallgatni nyugodt, mindig bölcs, gyakran humoros szavait" – írta közösségi oldalán Karácsony, Kardos Pétert köszöntve a kilencvenedik születésnapja alkalmából. A nyugalmazott főrabbi volt, aki 2024. október 13-án, amikor <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/13/s-szegyenlenem-magam-az-emberfaj-helyett" target="_blank" rel="noopener">a Klauzál téren felavatták a pesti gettó áldozatainak emlékművét, </a>halotti imát mondott. Előtte  arról beszélt, hogy az engesztelés napját követően, a hagyománytisztelő zsidó ember leveszi halotti ruháját, és visszatér a hétköznapi életbe. „Azoknak, akikre most emlékezünk – személyesen tanúsíthatom – még halotti ruhára, tisztességes temetésre sem jutott. Érettük szól az ima” – mondta az ünnepélyes eseményen, de nem sokkal később az Énbudapestemnek azt is elmesélte, hogy 1944-ben a borzalmak ellenére is gyerek tudott maradni. 
„...mi is bújócskáztunk, vagy éppen „bombáztuk” az építőkockákból felépített házakat. Az ingfogasok hasonlítottak a repülőgépekhez. Berregtünk is hozzá. Voltak felhúzós tankjaink is, ezek szikráztak. Lebombáztunk, újjáépítettünk – nekünk ez volt a gyerekkor – emlékszik vissza. – Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna, és valójában csak évekkel később tudtuk meg, hogy tulajdonképpen mi történt.
<blockquote>
– Másik gyerekkor híján mi úgy tudtuk, hogy a gyerekkor ezzel jár, az üldözés és a nélkülözés a gyerekkor része. Mi nem tudtuk, hogy van még a foci meg egyebek.
</blockquote>
Azt tudtuk, hogy minket üldöztek, mert mi… Azt csak később tudtuk meg, hogy azért üldöztek, mert történt itt egy évszázadokig tartó lélekmérgezés, az antijudaizmus, majd az antiszemitizmus – mondja a Kardos Péter, de kiemeli, hogy őt valamiféle buborékban tartották a családtagjai, hogy megóvják a borzalmaktól.
1944. október 16-án, közvetlenül a Szálasi-puccs után a nyilasok a zsidók számára kijelölt ún. csillagos házakból a zsinagógákba terelték az ott lakókat. Nyitva kellett hagyniuk lakásuk ajtaját, és le kellett adniuk értéktárgyaikat a hatóságnak. Kardos Péter édesanyjával és nővérével, valamint sok száz sorstársukkal együtt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában töltötték azt az éjszakát, másnap már a kifosztott Kertész utcai lakásukba térhettek vissza. Nem sokkal később sikerült szomszédaik segítségével – akiknek svájci menlevelük volt –, egy Tátra utcai védett házba költözniük, egy olyan 50 négyzetméteres lakásba, ahol velük együtt huszonnyolcan éltek. A védett házakba elvileg nem mehettek be a nyilasok, a gyakorlat azonban mást mutatott. – Egy délután lehajtottak minket és a Szent István parkba, a Duna-partra. Ott több ezer zsidó ember volt felsorakoztatva. Legalább egy órát álltunk ott, nyilasok, rendőrök között, és lehet, hogy én voltam az egyetlen, aki nem tudta, hogy mi következik, mert sokan búcsúztak egymástól, a nővérem is az anyámtól – mondta egy régebbi interjújában Kardos Péter, akinek szeretteivel együtt csak azért sikerült megmenekülnie a Dunába lövés elől, mert a sorakozó alatt megjelent egy autó, amelyből egy ismeretlen férfi szállt ki, fél órát tárgyalt a nyilasokkal, mire ők hazaengedték azokat, akik gyerekkel voltak. – Nem laktunk messze, és amikor mentünk fel a lépcsőn, meghallottuk a sortűz zaját; azokat ölték meg, akik gyermektelenek voltak – jegyezte meg a rabbi, egyúttal azt is jelezve, hogy az a buborék, amelyben őt tartották, nem mindig tudott épségben maradni.
Kardos Péterrel készült interjúnk teljes szövegét<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/17/aki-buborekban-veszelte-volna-at-veszkorszakot-kardos-peter-forabbi-es-a-budapesti-getto" target="_blank" rel="noopener"> itt olvashatják el.</a>

Isten  éltesse a 90 éves Kardos Pétert.

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Szokatlan egyszarvús plakátok jelentek meg május elején Budapest utcáin. Aki kicsit is foglalkozik vizuális kultúrával, azt is meghökkenti, mennyire ronda, de talán jobban tudja olvasni, hogy mennyi szándékolt “hiba” van benne.  És pont ettől lett szerintünk zseniális. A tervezőpáros, Dorina copywriterként, Bence art directorként dolgozik a győri Mangrove reklámügynökségnél, őket kérdeztük arról, hogy vajon nehéz-e csúnya dolgot tervezni? Mit szóltak, amikor a zsűri döntése értelmében elnyerték az első helyet Budapest Főváros Önkormányzata, a Civilizáció koalíció és a CEU Közép-európai Egyetem közös pályázatán? Mik is ezek a betűtípusok és színek?
Ez a plakát tényleg nagyon csúnya. Cserébe viszont nagyon okos – ezt egy kicsit el tudjátok magyarázni, hogy mit is látunk és miért?
Több koncepciót is hoztunk erre a pályázatra, és mindegyikben azt feszegetjük, hogy milyen ötlettel tudjuk átlépni azt a szintet, amivel megragadjuk a figyelmet az adó 1%-os felajánlás kapcsán. És ez volt az egyik ilyen ötletünk, hogy csináljunk valami annyira csúnya dolgot, ami annyira vonzza a szemet, hogy egyszerűen muszáj elolvasni az embernek, hogy mi ez, és mit szeretne mondani ez a plakát.
Ki tudtok emelni belőle konkrét elemeket, hogy mi miért ronda? Hogy igazából betartottátok valamennyire a szakma szabályait, csak a fonákjára fordítottátok?
Például a betűtípusoknak a világ két legrondább betűtípusát kiválasztottuk, a Comics Sans-ot és a Papyrust, csak ezek jelennek meg, amik minden grafikusnak azonnal tiltólistásak alapból amúgy. A grafikai elemekben meg a minél jobban nem odaillő dolgokat válogattuk, minél inkább olyan színátmeneteket kerestünk, amiben minden szín van össze-vissza, nagyon igyekeztünk, hogy ne passzoljon semmi semmihez.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260506mm3486-2.jpg" alt="1%" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És néha ez nagyobb kihívás, vagy nehezebb direkt csúnyát alkotni?
Sokkal nehezebb, igen.
Közben meg ez a vizuális nyelv, ez nem idegen, a neten is elég gyakran szembejön…
Alapvetően azt gondoljuk, hogy azzal, hogy ilyen széles körben elterjedt az AI, most folyamatosan ilyenekkel találkozunk, csak nyilván az AI által felturbózottabb változatokban.
Meg szerintünk mindenki, aki tanult a közoktatásban azért nagyon sok ilyennel és hasonlóval találkozott, amikor még a szárnyát próbálgatta. Gondolunk itt a power point prezentációkra, azoknak a minél extrább megoldásaira, amikkel mindenki kísérletezett szerintem. És ha kreatív pályára mész, kinövöd persze, de szerintem ez olyan szinten benne marad a köztudatban, hogy ezzel mindig lehet példálózni, hogy hát ez volt az etalon valaha. Illetve sok mindenkinek ez az etalon még ma is, és azt gondolja, ezzel a vizuállal egy magas szintű grafikai munkát adott ki a keze közül.
Mennyire lepődtetek meg, amikor ezt a plakátot választotta ki a zsűri?
Ennél a konkrét plakátnál, én voltam az értelmi szerző (Dorina), hogy ez legyen egy ilyen csúnya dolog. Bencével már elég régóta dolgozunk együtt, és azért ő szereti mindig a szebbik felét megfogni a dolgoknak, és a grafikailag sokkal igényesebb munkákra koncentrál. Ez ilyen kicsit fun fact, hogy alapvetően nem ez volt az első verzió, ami elkészült belőle. Az is csúnya volt, de a szép csúnya.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260504-mm1020.jpg" alt="1%-os" width="2937" height="1958">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Az első változatra egy nagyon ronda mélytengeri halat választott Bence, hogy ez a hal nagyon csúnya, viszont az adó egy százalékát felajánlani nagyon szép dolog. És akkor ott volt egy kis pusholás, hogy de mi lenne, ha tényleg megpróbálnánk egy ilyen ocsortány grafikai munkát, és mondta, hogy na jó most az egyszer, és soha többet. Végül öt plakáttal neveztünk összesen, és nem gondoltuk, hogy pont ez lesz a befutó, de nagyon szerettük volna megpróbálni.
Akkor nektek is egy nagy meglepetés volt, hogy a Főváros azt mondta, hogy hm, ezt szeretnénk az utcákra mindenhova?
Igen, mert szerintünk volt több olyan ötletünk is, ami úgy éreztünk, hogy erős lett, és amikor megkaptuk az e-mailt, hogy nyertünk, akkor nem is gondoltuk, hogy az unikonisossal. Szakmailag nekünk ez egy nagyon nagy mérföldkő, nemcsak hogy nyertünk, de hogy ezzel a szokatlan ötlettel értük el ezt.  Grafikailag is kihívás csúnyát tervezni, de marketing szempontjából is igazából az, hogy sikeres lehet ez az antidesign és antimarketing.
Láttátok már valahol Budapesten kihelyezve a plakátokat?
Igen, vonattal jöttünk Győrből, és ahogy kijöttünk Kelenföldön az aluljáróból, ott az Etele Plázánál egyből szembe is jött. Úgyhogy csináltunk is pár képet vele.
Mi a szakmai véleményetek, ma milyen állapotban van a köztéri vizuális kultúránk?
Szerintünk egy plakát akkor éri el  igazán a célját, hogyha beszélünk róla. Ha megállunk, észrevesszük, beszélgetünk róla kicsit, és ez az unikornisos plakát szerintem eléggé feszegeti azt, hogy emellett azért biztos meg fognak állni az emberek már csak így ránézni, hogy mi az Isten ez.
Alapvetően azért azt mi is látjuk, hogy iszonyatos reklámzajban élünk, folyamatos túltelítettség van ebből, és akármilyen szép, akármilyen jól kidolgozott egy plakát, nem kapjuk fel rá a fejünket. Most is, ahogy itt jöttünk, és nézegettük a közterületeken, hogy hol van kint az unikornis, azért látjuk, hogy millió meg egy hirdetés kint van, és igazából nagyon nehéz szerintem áttörni így az emberek ingerküszöbét azzal kapcsolatban, hogy megnézzenek valamit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260506mm3479-2.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ez az egyik része, a másik meg az, hogy a jelenlegi közéleti szituációban, amiben a választások után vagyunk, amikor iszonyatos hirdetési dömping volt, most tényleg egy kicsit megpróbáltak az emberek elhatárolódni már ettől. Túlstimulálódtak a hirdetésekből, meg plakátokból, ami alapvetően is egy valid jelenség, de most szerintünk ez még fokozottabban van jelen. Ezért mindenképp egy olyan kampány plakátot szerettünk volna egy ilyen fontos témához, ami  át tudja törni ezt az ingerküszöböt.
Ráadásul nagyon nagy szívügyeink a közhasznú dolgok, meg olyan kampányok, amik nem egy terméket akarnak eladni. És lehet, hogy kicsit rosszul hangzik egy marketinges szájából, de jó kiszakadni néha abból az értékesítési központú alkotásból és valami nagyobb jó, nagyobb egész érdekében csinálni valamit, úgyhogy mi nagyon örültünk ennek a pályázatnak.
És te már felajánlottad az 1%- odat???

Vállalhatatlanul csúnya, vállaltan figyelemfelkeltő – talán így írható le az a pályázaton kiválasztott, meghökkentő plakát, amely Budapest-szerte hirdeti, hogy ne felejtsük el felajánlani a személyi jövedelemadónk 1%-át. Mielőtt az ízlésrendőrség kiszállna a Fővárosi Önkormányzathoz, a plakátot tervező Rácz Dorinával és Madár Bencével beszélgetünk, hogy mi is ez és mi miért van.

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Az önkormányzat célja egy olyan szabályozás kialakítása, amely
<blockquote>
egyensúlyt teremt a lakhatási szempontok, a helyi közösségek érdekei és a turizmus gazdasági hatásai között.
</blockquote>
<a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2026/05/rovidtavu-szallaskiadas-szabalyozasa-jozsefvarosban-szoljon-hozza/">Hangsúlyozzák</a>, hogy nem a rövidtávú szálláskiadás teljes tiltására épül, hanem annak korlátozására és átláthatóbbá tételére.
Ahogy az Énbudapestemen is beszámoltunk róla, a VI. kerületben például 2026 január 1-jén hatályba lépett <a href="https://terezvaros.hu/hirek/egy-uj-idoszamitas-kezdete">a rövid távú lakáskiadás tiltása</a>, vagyis megszűnt az úgynevezett airbnb-zés jogi lehetősége.
A VIII. kerületben 2026 márciusában összesen 1760 darab regisztrált rövidtávú szálláshely működött, amelyből 53 szálloda, panzió vagy szálló és 1707 magán- és egyéb szálláshely volt. A rövidtávú lakáskiadás a lakások körülbelül 3,5 százalékát érintette, összesen ugyanis 48444 lakás van Józsefvárosban.
A rövidtávú szállások eloszlása viszont nagyon különböző a negyedek között: a legtöbb a Palotanegyedben és a Corvin negyedben található. A szabályozással az önkormányzat célja részben a túlterhelt negyedek terhelésének csökkentése is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz337017kj202409120096-150.jpg" alt="Kerületek" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Kummer János/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az önkormányzat háromszintű szabályozást javasol: kerületi, negyed és társasházi szinten. A teljes kerületben 4 százalékos korlátozást vezetne be, a negyedek eltérő korlátozás alá esnének.
A legzsúfoltabb negyedekben, az említett Palota- és Corvin negyedben jelenleg 7 százalék fölött van a rövidtávú szálláshelyek aránya, azaz
<blockquote>
a negyedek máris túlterheltek, az önkormányzat ezért a jelenleginél alacsonyabb, 6 százalékos arányt határozna meg.
</blockquote>
A javasolt szabályozás, mint magyarázzák, csak hosszú távon, évek múltán fejtenék ki hatásukat, mert jelenleg kiadott, szabályos engedélyt senkitől nem venne el az önkormányzat.
A Csarnok, Népszínház negyedekben, valamint Kerepesdűlőn 4 százalékban határoznák meg a javasolt arányt, jelenleg még egyik negyedben sem éri el a rövidtávú szálláshelyek száma ezt az arányt, és nem is szeretnék, ha ez megtörténne, mert mint mondják, ez az arány teremti meg az egyensúlyt a lakhatási célok és az üzleti igények között.
A 4 százalékos korlát ezekben a negyedekben azt jelenti, hogy a Csarnok negyedben a jelenlegi 277-hez képest további 2 darab, a Népszínház negyedben a jelenlegi 188-hoz képest további 27 darab, a Kerepesdűlőn a jelenlegi 20-hoz képest további 9 darab rövidtávú szállás jöhet létre.
A Magdolna, Orczy, Losonci, Százados és Ganz negyedekben, valamint a Tisztviselőtelepen a rövidtávú szállások aránya nagyon alacsony, ezért ezekben a negyedekben 1 és 2 százalékos korlátot javasolnak. Ez egyértelműen kifejezi, hogy ezek a negyedek lakó funkciójúak, szálláshelyek elvétve fordulnak csak elő, de van minimális lehetőség a növekedésre.
A kerületi és negyed szintű szabályozás alatti utolsó szint a társasházi szintű előírás. A társasházakon belül 10-20 százalék közötti korlátot javasolnak. A szabályozás a Palota- és Corvin negyedben a társasházi lakások maximum 20 százalékában elfogadja a rövidtávú szállásokat, a többi negyedben maximum 10-15 százalékos korlátot határoz meg.
A házakra vetítve a szabályozás célja, hogy
<blockquote>
a rövidtávú szálláshelyet üzemeltető ingatlantulajdonosok aránya sehol se kerüljön többségbe, és meg se közelíthesse a többséget.
</blockquote>
Amennyiben ugyanis egy társasházban a nem életvitelszerűen ott tartózkodó személyek aránya meghalad egy bizonyos szintet, az épület működése megváltozik: a lakóház közösségi tereinek használata, a közös költségekhez való viszony, a zajterhelés, valamint az általános együttélési normák is átalakulnak. Ez hosszabb távon a lakóközösségek felbomlásához, a társasházak állapotának romlásához és a lakófunkció visszaszorulásához vezet. Ez a szabályozási szint biztosítja, hogy a szabályozás ne csak mennyiségi, hanem közösségvédelmi eszköz is legyen.
A százalékos korlátozások mellett az önkormányzat azt is javasolja, hogy új rövidtávú szálláshely csak a társasházi közgyűlés hozzájárulásával jöhessen létre. Emellett kötelező lenne a rövidtávú szállások ajtaján feltüntetni, hogy ott szálláshely működik, valamint megjelölni az üzemeltető elérhetőségét is.
A szabályozást lehet online is véleményezni, egy kérdőívet május 31-ig <a href="https://reszvetel.jozsefvaros.hu/kerdoiv/rovidtavu-szallaskiadas-szabalyozasa-jozsefvarosban-kerdoiv/" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet kitölteni, de a készülő szabályozás kapcsán május 26-án, este 18 órakor, a H13 Kultpontban (1085 Budapest, Horánszky utca 13.) lakossági fórumot is tartanak. A fórumon részt vesz Udvarhelyi Tessza, Rádai Dániel és Sátly Balázs alpolgármesterek. A véleményezés időszakában rendeznek társasházi fórumunkat is.

A Józsefvárosi Önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a rövidtávú szálláskiadás szabályozásáról szóló javaslatát. Az elmúlt években, mint írják, megnőtt a rövidtávú szállások száma Józsefvárosban, ami egyre több lakhatási, közösségi és városüzemeltetési kérdést vet fel.

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek 

Az alkotómunka fókuszában az egyéni és kollektív identitáskeresés vizsgálata áll. Mit jelent nekünk Európa és mit jelentünk mi Európának, mit kezdünk édes anyanyelvünkkel, létezik-e újrakezdés az egyes ember és egy ország számára? Véget ér-e az ezeréves pechszéria? Milyen jelentésárnyalatokkal gazdagíthatják előadásaink, művészetközvetítő és közösségi programjaink a névadónk Nézzünk bizakodva a jövőbe című egyperceséből választott évadszlogent: I’m going magyarni?
Bemutatók a Színpadon
A 2026/2027-es évadban három nagyszínpadi előadás bemutatóját tervezzük. Október elején Szilágyi Eszter Anna megtörtént esetet feldolgozó műve kerül színre, A nő, aki saját magát kereste - izlandi buszos társasopera címmel, Polgár Csaba rendezésében. A darab valóságalapiát egy 2012-es hír szolgáltatta: izlandi buszos társasutazás során eltűntnek vélték a csoport egy tagját. Az egynapos hajsza végén derült ki, hogy a keresett személy végig velük volt. A produkció műfaji megjelölése szóopera - ezzel folytatódik az Örkény zene és próza ötvözésére épülő előadásainak izgalmas sora. Zeneszerzőként bemutatkozik a színház új zenei vezetője, Szép András, és újra velünk dolgozik Molnár Csaba, a The Black Rider koreográfusa. Az előadásban részt vesznek a Budapesti Színészképző hallgatói – Bodó Viktor osztályának ez lesz az első színpadi fellépése.
Decemberben Kincses Réka nagy sikerű családtörténetének, a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza folytatása kerül színpadra. A Rekviem egy vidéki ügyvédért munkacímű előadásban, amely a színészek improvizációi alapján nyeri el végleges formáját, Géza, az apa, elhalálozik. Temetése fontos társadalmi eseménnyé válik Erdélyben, amit mindkét (magyarországi) politikai oldal szeretne kisajátítani. Csöpi legnagyobb örömére maga a miniszterelnök is bejelentkezik a temetésre (szigorúan magánemberként), ami családon belüli konfliktus-lavinát indít el. A személyes veszteség és gyász a politika és a sajtó prédájává válik, ráadásul egy delíriumos álomban a Ceaușescu házaspár is felbukkan, amint éppen menedéket keresnek’89 decemberében.
Az évad utolsó színpadi bemutatóját Márton Dávid jegyzi, akinek ez lesz az első hazai rendezése. A Zeneakadémiát végzett művész elsősorban 20. századi és kortárs operarendezéseivel szerzett magának nemzetközi hírnevet, legutóbb Kurtág Beckett-operáját (A játszma vége) állította színpadra Bázelben, számos rangos színházban (Burgtheater, Volksbühne) is dolgozott. Az Örkényben Döblin klasszikus regényét adaptálja: a Berlin, Alexanderplatz főhőse, a frissen szabadult Franz Biberkopf új életet próbál kezdeni a modern nagyvárosban. Előadásunk ezt a személyes történetet a mai társadalmi valósággal és a közelmúlt emlékezetével állítja párhuzamba: milyen esélyeket kaptunk az újrakezdésre, és mit kezdtünk velük?
Bemutatók a Stúdióban
 Az Örkény Színház új programjában az egyik Stúdiós előadás belső pályázat útján kerül kiválasztásra. A 2026/2027-es évadra munkatársaink nyolc tervet nyújtottak be, amelyek közül Bíró Kriszta színész-író, Laky Diána rendezőasszisztens és Varga Zsófia dramaturg koncepciója nyert: az Á.T. című előadás Widder Kristóf rendezésében valósul meg. A történet öt szereplője egy tehetségkutató verseny keretében küzd meg egymással. De vajon mihez kezdenek a fődíjként beígért szabadsággal?
Decemberben a bécsi székhelyű tbdworks alkotói kollektívával együttműködésben mutatjuk be A teljesség igénye című előadást. Geréb Zsófia, Závada Péter és Varga Zsófia történetében összegyűlik a család az elhunyt nagymama könyvtárának felszámolására. A hagyatékból a legfiatalabb unoka kezébe kerül egy napló, ami elindítja a kutatás és a feldolgozás felé. A rendező saját családi emlékezetét kiegészítik az alkotócsapat tagjai által készített interjúk, amelyekből kirajzolódik a huszadik század pszichológiai, történelmi öröksége.
2027. tavaszán Vörösmarty Mihály egyetlen befejezett komédiája, A fátyol titkai igazi meglepetésnek ígérkezik Dohy Balázs rendezésében. A művet szerkezeti szabálytalanságai és furcsa megoldásai miatt a kortársak elmarasztalták, viszont nyelvi leleményei, különleges atmoszférája és egyedi humora miatt méltó az újrafelfedezésre. A történet központi kérdése, hogy egy illúzióját vesztett nő és férfi hogyan tanul újra reménykedni, bizakodni a jövőben – így az előadás a privát szinten túlmutatóan, a megváltozott közéleti helyzetre is izgalmasan reflektál.
A társulat
Ahogyan arról korábban a sajtó már hírt adott, Hámori Gabriella távozik a társulattól, szerepeit azonban továbbra is megtartja. Szintén elköszön Kerekes Éva, őt az évad végéig láthatja a közönség előadásainkban. Csuja Imre nyugdíjba vonul, utoljára június 3-án lép színpadra a Kertész utcai Shaxpeare-mosó című előadásban.
A 2026/2027-es évadtól két új taggal bővül a társulat: csatlakozik Kiss-Végh Emőke – akit az Örkény közönsége már színészként, rendezőként és íróként is megismerhetett –, valamint Rába Roland, aki legutóbb a Momo vendégművészeként szerepelt a színházban.
Bérletek, pártolói tagságok
Az új évad jegyeit változatlan áron kínáljuk. Továbbra is a bérlet lesz a legkedvezőbb konstrukció mindazoknak, akik visszajárnak az Örkénybe: a nézői igények alapján összeállított új bérletkonstrukcióban négy szabadon választható jegyet tudnak megvásárolni jelentős, akár 30%-os kedvezménnyel. A bérletek május 13-ától kaphatók, első fecske áron.
A színház megújított pártolói programja három különböző lehetőséget kínál mindazoknak, akik különleges találkozásokon keresztül szeretnének közelebb kerülni a színházhoz, és közösséget vállalnak az Örkény törekvéseivel. Az ÖrkényKÖR tagsági csomagjai már megismerhetők és megvásárolhatók a színház honlapján.
Az idei évadot az Örkény a Romantika című előadás újvidéki és zágrábi vendégjátékával zárja, a 26/27-es szezon nyitóeseménye a hagyományos ÖrkényKert lesz szeptember 12-én.
Kimelet kép: Momo. Horváth Judit/Örkény Színház

 Hat új premierrel, köztük négy, kifejezetten a színház felkérésére írt kortárs dráma ősbemutatójával, részvételi színházi produkciókkal és Mácsai Pál új egyszemélyes előadásával várja nézőit a 2026/2027-es évadban az Örkény Színház.

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Az interjú első részében egy általános áttekintés mellett a Rác fürdőre fókuszáltunk, ezt <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/04/harom-furdo-harom-tortenet-i">itt</a> érdemes elolvasni, hiszen szervesen kapcsolódik a most következőkhöz.
<h3>- A Rác fürdő mellett jelentősen megújul a Gellért is.</h3>
- A Gellért fürdő vonatkozásában a közgyűlés elfogadta azt a műszaki megvalósíthatósági tanulmányt, amit készítettünk, ez is egy abszolút vállalható, megtérülő beruházás. Most ott tartunk, hogy ki kellett írnunk a közbeszerzési pályázatát tavaly év végén a kiviteli tervezésnek, azt most kellett leadni. A kiviteli tervek alapján lesz egy árazott és egy árazatlan költségvetés, és az árazott költségvetés alapján fogjuk látni azt, hogy az a nagyságrendileg 20 milliárd forint – ebből 20%-ot saját erőből, 80%-ot pedig a hitelfelvételből kellene megoldanunk – elég-e arra, hogy a Gellért fürdő terveinek, kiviteli terveinek megfelelő felújítás realizálódjon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1364.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A közgyűlésnek volt egy olyan döntése, hogy akkor, amikor elkészült a kiviteli terv, és megvan az árazatlan és árazott költségvetés, akkor vissza kell mennünk a közgyűlés elé – feltételezve, hogy egyébként van kormányengedélyünk a hitelfelvételre – és be kell mutatnunk, hogy ezekkel a számokkal hogy alakulna a beruházás megtérülése. Ezen kívül, ami a fürdőt érinti, még fontos, hogy a szálloda rá akar építeni az épületre, ezért folyik az alap megerősítése, és ez a teljes épületkomplexumot jelenti, tekintettel arra, hogy azért a fürdő is időnként vagy helyenként ki van téve a hegyről érkező víznek és a hegy mozgásának. Egyébként bárhogy is megy előre a fürdő, megígértük, hogy ebben az évben rendbetesszük a feladógépházat. Ez adja a vizet a medencékbe, ez a szíve-lelke, a motorja, ezt mindenképp meg kell csinálni, nem maradhat ilyen állapotban. Most fogjuk a közbeszerzési eljárását egy dinamikus beszerzési eljárásban meghirdetni. Azt gondolom, hogy ez ebben az évben meg fog történni, és akkor ilyen szempontból nyugodt szívvel tekintünk arra, hogy hogy fog a fürdő további beruházása teljesülni, illetve elindulni.
A <a href="https://www.budapestkozut.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Közút</a> műszaki ellenőrei, akik korábban a 3-as metró és a Lánchíd beruházásának a műszaki ellenőrei voltak, dolgoznak nekünk pluszban műszaki ellenőrként ebben a projektben. Van egy in-house szerződésünk, ami szerintem nagyon jó, mert a fővárosi cégek közötti szinergiát tudja erősíteni, és ezek nagyon jó együttműködést jelentenek. Van ilyen szerződésünk a <a href="https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/ugyintezes" target="_blank" rel="noopener">Vízművekkel</a>, a Budapest Közúttal és van a <a href="https://www.fcsm.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Csatornázási Művekkel</a> is együttműködésünk. Ha most átadásra kerül majd a teljes terv, akkor el kell telnie pár hétnek, mire a terveknek a tényleges felülvizsgálata egy iterációs folyamat keretében még a tervezőkkel megtörténik. Ez nagyjából 1-1,5 hónapot még igénybe fog venni, és bízom abban, hogy mire a tervek véglegesítődnek, ez a folyamat le tud zárulni, addigra meg van esély arra, hogy a hitelfelvétel kapcsán is lesz valamilyen pozitív elmozdulás. És ha ez megvan, akkor nyilván ennek alapján tudunk továbblépni. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1345-2.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://www.budapestkozut.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Közút</a> műszaki ellenőrei, akik korábban a 3-as metró és a Lánchíd beruházásának a műszaki ellenőrei voltak, dolgoznak nekünk pluszban műszaki ellenőrként ebben a projektben. Van egy in-house szerződésünk, ami szerintem nagyon jó, mert a fővárosi cégek közötti szinergiát tudja erősíteni, és ezek nagyon jó együttműködést jelentenek. Van ilyen szerződésünk a <a href="https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/ugyintezes" target="_blank" rel="noopener">Vízművekkel</a>, a Budapest Közúttal és van a <a href="https://www.fcsm.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Csatornázási Művekkel</a> is együttműködésünk. Ha most átadásra kerül majd a teljes terv, akkor el kell telnie pár hétnek, mire a terveknek a tényleges felülvizsgálata egy iterációs folyamat keretében még a tervezőkkel megtörténik. Ez nagyjából 1-1,5 hónapot még igénybe fog venni, és bízom abban, hogy mire a tervek véglegesítődnek, ez a folyamat le tud zárulni, addigra meg van esély arra, hogy a hitelfelvétel kapcsán is lesz valamilyen pozitív elmozdulás. És ha ez megvan, akkor nyilván ennek alapján tudunk továbblépni. 
<h3 dir="ltr">- Elhangzott, hogy a Rác fürdő veszi át a Gellért helyét, ami azért érdekes, mert még a Rác sincs kész. Milyen nyitásról lehet beszélni a Rác és a Gellért kapcsán reálisan?</h3>
- Ha a Rác fürdő nyáron el tudna indulni, akkor a Rác fürdő, 15 hónappal számolva, 2027 végére meg tud nyílni. Ez volt az eredeti terveinkben, és mi ezt láttuk reálisnak. A Gellért vonatkozásában pedig úgy van a timeline, hogy ha most, tegyük fel, a hitelfelvétel rendben lenne, és a Fővárosi Közgyűlés támogatja azt, akkor meg kell hirdetnünk a tervek alapján a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési pályázatot a beruházás elkészítésére. Ez nagyjából elvinné szerintem a második félévet. Úgy terveztük, hogy gyakorlatilag 2027-ben indul el maga a tényleges beruházás – kivéve ezt a feladógépházat, illetve az alapmegerősítést – és nagyjából 2028 végére készülne el a beltér. Tehát két év a fürdőnek az a felújítása, ami a belteret jelenti, kivéve azt, ami a korábbi nappali kórház területének az átalakítása: ott egy ilyen privát spa részleget fogunk kialakítani, azt le lehet külön zárni, tehát tudjuk külön, szeparáltan csinálni. A kültér az pedig 2029 félév. Ez volt az eredeti terveinkben, és még nem csúsztunk meg ezzel, most úgy megyünk az ütemezéssel, ahogy azt eredetileg terveztük, és hát nagyon jó volna, hogyha ez így is maradna. Így gyakorlatilag majdnem egy évet a Rác tudná tehermentesíteni a Gellértes forgalmat. 
<h3>- A Gellért hullámmedencéje marad?</h3>
- Teljesen felújítjuk a hullámmedencét, annak a hidraulikáját, ami kvázi a fürdő látványossága lesz, hiszen ez egy több mint 100 éves hullámgép, és készülünk egy olyan megoldással, hogy a hullámgép majd egy üvegfalon keresztül megtekinthető lesz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1468.jpg" alt="gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Úgyhogy igen, lesz hullámmedence. Az összes medencének rendberakjuk a statikáját, és a Zsolnay gyár is elkezdte már a felmérést, hiszen azt lehet tudni, hogy a Gellértnek a medenceterében rengeteg Zsolnay csempe és Zsolnay által elkészített tárgy van, a padok például vagy a vízköpők. A Zsolnay gyárnak az számít, hogy mi az, ami ebből restaurálható, mi az, amit le kell gyártani. Ugye ők úgy dolgoznak, hogy nekik gyakorlatilag egy-másfél évvel előtte kell tudni, hogy mi az, ami gyártásba vesznek, mert a kapacitásaik nem korlátlanok. Ezért is lenne jó, hogyha eljutnánk odáig év végére, hogy hogy haladunk, mert akkor a Zsolnay 2027-ben ezeket a restaurálásokat el tudja kezdeni illetve gyártásba tudja venni annak érdekében, hogy már 2028-ra elkészüljenek, mert maga ez a gyártási folyamat is legalább egy évet igénybe vesz. Ezt nagyon pontosan össze kellett rendeznünk, hogy mit mikor kell elindítani annak érdekében, hogy összeérjenek a folyamatok. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gelleirtfuirdoi250925bd1418.jpg" alt="Gellért" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">- A Széchenyiről is hallani mostanában mindenfélét, újabban megint a nemrég elkészült nagymedencéről.</h3>
- A Széchenyi fürdőről azt kell tudni, hogy ahogy a Gellért, ez is bőven megérett egy nagy felújításra. Azt tudjuk, hogy egyszerre ennyi fürdőt nem lehet felújítani, de a Széchenyi fürdő alkalmas arra, hogy részben részletekben újítsuk föl, tehát gyakorlatilag egy-egy komplett résznek a lezárása mellett menjen a fürdő felújítása. A tavalyi évben a legnagyobb beruházásunk az úszómedence felújítása volt, amivel nagyon sokat küzdünk, nagyon sok problémánk van vele, mert az a cég, ami megnyerte a közbeszerzési eljárást, rendkívül rossz munkát végzett, annyira, hogy komoly elszámolási vitában vagyunk velük, nem is fizettük ki. Nemrég volt kint a TSZSZ (a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv) megvizsgálni ezt, mi kértünk független szakértői vizsgálatot. Ez egy nagyon nehéz történet, mert azt gondolom, hogy az úszómedence egy olyan ikonikus része annak a kültérnek, ami nélkül nagyon nehéz üzemeltetni, és mi a tavalyi nyarat végigcsináltuk úgy, hogy iszonyatos komoly lezárásokkal, nagyon sok minőségi problémával terhelt beruházás mellett rengeteg lom le volt rakva a kültérre. Szóval, nagyon nehéz nyarunk volt, és azt hittük, hogy túl vagyunk rajta, de most az látszik, hogy nem.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/enbp202501.jpg" alt="Széchenyi" width="2400" height="1600">
<figcaption>A kép még a felújítás indulása előtt készült. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ráadásul az úszómedence mellett is muszáj néhány dologhoz hozzányúlnunk már idén nyáron, például az uszoda oldali, a cirkusszal szemben lévő lépcsőnek a felújítása van soron. Ebben már az örökségvédelemmel megvolt az egyeztetésünk, kész terveink vannak, ennek a kiírása most indul el. Megpróbáljuk úgy ütemezni, hogy ez különösebb forgalmi torlódást ne okozzon. A másik nagy dolog, ami hamarosan meg fog történni, az a napozóterasz felújítása, ami a kültérnek ugyancsak egy fontos, ikonikus része. A beltérben az öltözők vonatkozásában van egy nagy projektünk idén: az öltözőket koedukálttá alakítjuk. Mert ugye eddig úgy volt, hogy volt férfi oldal meg női oldal, most öltözőkabinokkal akarjuk ellátni ezeket, mert azt látjuk, hogy sokkal gördülékenyebb más fürdőben, hogyha ez így van megoldva. Emellett hajszárítószoba kerül kialakításra azért, hogy egy kicsit modernebb és komfortosabb legyen a vendégek részére a fürdő, ez a folyamat ebben az évben elindul. Továbbá tervezünk a női termál részleg felújításával, ami kimondottan hitelből valósul majd meg, amit még tavaly ősszel elfogadott a Fővárosi Közgyűlés, és aztán utána mi megálltunk vele. Tudni kell, hogy a Széchenyi fürdő medencéinek a 90%-a ma töltő-ürítő formában működik, így készült el a fürdő annak idején. A kültéri medencéink azok, amik szűrőforgatós megoldásban működnek. Közben megszületett egy kormányrendelet, ami előírta azt, hogy Magyarországon is meg kell szüntetni a töltő-ürítő medencéket, szűrőforgatóssá kell alakítani mindet, és ennek az átalakításnak 2029 májusa a határideje. Mi azt gondoltuk, hogy azoknál a medencéknél, amelyeknél volt korábbi felmentés a szűrőforgatóssá alakítás alól, ott be kell adni újra a felmentési kérelmeket, és majd eldől, hogy megadja, vagy nem adja meg az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) a felmentést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2467.jpg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A BGYH szempontjából ez egy kulcskérdés, mert több mint 50 medencénk van, amit át kellene alakítani, ha valaki ezt összeadná, akkor én biztos vagyok benne, hogy az 50 medence átalakítása meghaladná a 10 milliárd forintos beruházási összeget. A lényeg, hogy mi beadtuk a Rudas török fürdőjének az Oktogon medencéjére vonatkozó felmentési kérelmünket tavaly ősszel, de megdöbbentő módon, néhány nap alatt elutasították azt, egy több mint 500 éves történelmi fürdő vonatkozásában. Ezért nem mertünk továbbmenni a Széchenyivel sem, mert nem tudtuk, hogy mi fog történni. Kiírtunk egy pályázatot arra, hogy egy szakcég vizsgálja meg, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a termálrészleg négy medencéjét átalakítsuk szűrőforgatóssá: milyen  szűrési technológia lehetséges, műszakilag hogyan alakítható ki, mi lenne ennek a költsége, mi lenne ennek az üzemeltetési költsége – úgyhogy itt tartunk most a dologgal. A szakcég vizsgálati eredményei után valószínűleg át kell majd alakítanunk az örökségvédelem által egyébként korábban már jóváhagyott kiviteli terveket annak érdekében, hogy el tudjunk indulni a termál részek átalakításával vagy felújításával. 
<h3 dir="ltr">Azt lehet mondani, hogy ez az átalakítás nem csak anyagi kérdés, hanem műszaki, gyógyászati, sőt, még esztétikai vonzatai is lehetnek?</h3>
Ennek a legnagyobb része anyagi és műszaki kérdés, mert ugye mi az, ami a térben elfér, műszakilag megoldható, és mi ennek a költsége. Aztán utána a következő, hogy van egy üzemeltetési költség is, ami felmerülhet, mert ha például ultraszűrők kerülnek kivitelezésre, az egy sokkal költségesebb megoldás, mint a korábbi homokszűrős megoldásaink, amit egyébként a Széchenyi fürdő három medencéjénél alkalmazunk. Tehát ez egy nagyon összetett kérdés. Nyilván megpróbáljuk a lehetőségek szerint a leghatékonyabb megoldásokat kialakítani, de ezek komoly problémát jelentenek, és egyébként nem csak nekünk, hanem a <a href="https://www.furdoszovetseg.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fürdőszövetség</a> valamennyi tagjának. Úgyhogy most azon dolgozunk, hogy hogyan lehet a korábbi jogszabályokhoz kapcsolódóan valami olyan jogszabálymódosítást elérni a következő kormánnyal, ami tud segíteni nekünk. Mi nem azt vitatjuk, hogy egyébként adott esetben szükség van-e egy ilyen átalakításra, bár gyógyászati oldalról komoly kérdéseket vet fel, hogyha a termálvizet, gyógyvizet fertőtlenítjük. Most be kellene adnunk év végéig a felmentési kérelmet, és hogyha elutasítják a felmentési kérelmet, akkor pedig ott a 2029-es határidő. Szerintem a fürdők jelentős része képtelen ennyi idő alatt megoldani ezeket a feladatokat részben anyagi, részben meg műszaki okoknál fogva, úgyhogy dolgozunk azon, hogy elkészüljön egy olyan jogszabálytervezet, vagy egy olyan jogszabálymódosítási csomag, amivel majd szeretnénk továbblépni teljes fürdőszövetségi oldalról annak érdekében, hogy a fürdőknek a fennmaradása, működése ne lehetetlenüljön el a következő időszakban.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatóját, Szűts Ildikót kérdeztük, arról, hogy milyen fejlesztések indulnak 2026-ban. Beszélgetésünk második részében a Gellért és a Széchenyi fürdők jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.


Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

A teljességhez tartozik – legalábbis a Zenta utca vonatkozásában –, hogy a túloldalon is csak egy háztömb van, amely ráadásul majd' harminc évvel idősebb. Az egykori Hadik laktanyáról van szó, amely tökéletesen példázhatná egy „akkor és most" képpárosításban az „akkor"-t. A laktanya építése idején, 1898-ban, még külvárosnak számított a Gellért tér és a környéke, a Gellért-hegyen bámészkodók helyett szőlősgazdák tettek-vettek. A két évvel korábban átadott Ferenc József (Szabadság) híd azért épülhetett meg előbb a belvárosi Erzsébet hídnál, mert a városatyák az áruszállítást fontosabbnak találták.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm30051.jpg" alt="2026." width="3241" height="2160">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Kemény Lágymányos</h3>
De egy évvel később, amikor a budafoki, budaörsi HÉV-ek megindulásával a közösségi közlekedés is átlagon felülivé vált, már sejteni lehetett, hogy a főváros fejlődése e területen bizonyosan számottevővé válik. Az irányok azonban nem voltak határozottan kijelölve, így amikor építkezni kezdett a honvédség, megvolt az esély arra is, hogy Lágymányos valamiféle helyőrségi jelleget kapjon, ám ugyanekkor kezdett nagy erőkkel épülni a Műegyetem kampusza is, és a katonák helyett a diákváros lett a meghatározó. Mindez természetesen jótékony hatással volt az ingatlanfejlesztésekre is. A Budafoki úton egyre több ún. mérnökház épült, a felső-középosztály igényeinek figyelembe vételével, mit több, az 1910-es évek is a fejlesztés jegyében teltek, amit még a világháború sem tudott oly mértékben megakasztani, mint egyéb kerületek esetében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm29921.jpg" alt="2026." width="3600" height="2400">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Sőt a környék a Gellért fürdő és szálló 1918-as (!) megnyitásával olyan létesítménnyel gazdagodott, amely Budapest arculatára is jelentős hatással volt.
<blockquote>
Bár erre egy kicsit várni kellett.
</blockquote>
1918-ban Budapest arculatát az éhség s a nélkülözés testesítette meg, a két forradalom után pedig a káosz és az ámokfutás, végül mindezek betetőzéseként v. nb. H. Miklós. fehér lovon ülve itt, a Gellért téren mondta el hírhedt beszédét a vörös rongyokba öltözött bűnös városról, majd miután tetemre hívta, bevette magát a szállóba, és onnan intézte az ország ügyeit. Mindeközben dicsőségesnek végképp nem mondható húszas évek első felét próbálták túlélni az emberek. Elsőként a spanyolnáthát. Budapest megtelt az új határokon túlról menekültekkel, a lakásínség csúcsra járt. Mindeközben, amelyben a kormány tudtával valutát hamísították, és egykori különítményesekből alakult szélsőjobbos csoportosulások tartottak rettegésben ismert közszereplőket, az infláció az egekig ért... A nemzetközi közvélemény szemében Magyarország páriának számított. 
<h3>Tömbbizalom</h3>
A nyomorúságos helyzet csak 1925 után, Bethlen István miniszterelnöksége idején változott, Bethlen sikeres konszolidációs törekvéseinek köszönhetően. A gazdaság a pengő bevezetésével hellyel-közzel, de talpra állt, és az állam is tevőleges szerepet vállalt a lakáshiány enyhítésében – különféle ösztönzőkkel. Ennek nyomán Budapesten kislakás-építési program indult, és a város legkülönbözőbb pontjain épültek olcsó bérlakások. A Zenta utcai tömb is a program részének volt tekinthető, de nem feltétlenül. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm3017-11.jpg" alt="2026." width="3571" height="2380">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A társasház lejtős terepen foglal helyet, kétoldalt zártsorú beépítéshez kapcsolódik, így alkot egy lakóépület-csoportot. A Zenta utca felől négy előudvarral, a Budafoki út felől egy előudvarral rendelkezik. Alaprajzát tekintve hosszfőfalas, kéttraktusos. A ház magasföldszintes, négy-, helyenként ötemeletes, magastetős. A Zenta utca 5. épülete a mai Bartók Béla út felé esik. Középtengelyesen szimmetrikus és ezen tengelyben helyezkedik el a bejárat, valamint ennek folytatásaként a háromkarú lépcsőház is. Az általános szinteken négy-négy lakás volt, amelyek közül egy a mai Bartók Béla útra – akkor Fehérvári út –, két másik a Zenta utcára, a negyedik pedig a második belső udvarra nézett. Mindegyik lakáshoz tartozott előszoba és fürdőszoba is. A 2-4 szobás – bizonyos esetekben plusz hallos – lakásokat zárt folyosós lépcsőházakból lehet elérni, amelyeket függőfolyosós rendszer köt össze. A folyosókra egyedül az akkori cselédszobák és konyhák néznek. Az épület általános szintjein ezen helyiségekből is négy volt. A magasföldszint záradékáig a homlokzatot lábazatszerű barázdáltság jellemzi, helyenként art deco jellegű díszítés is helyet kap rajta. Az első emelettől a házat lapos ívű zárterkélyek osztják fel, ezt
<blockquote>
az egységet felülről az utolsó előtti szint bontja meg, aminek a padlóvonalánál markáns osztópárkány fut körbe, jelezvén azt, hogy a legfelső szinten a zárterkélyeket nyitott teraszok váltják fel.
</blockquote>
A félköríves erkélyek és a ház lekerekített sarka összességében dinamikusan hullámzó domborzatot alkotnak, amibe a sűrű osztatú ablakok tökéletesen belesimulnak, ezzel kölcsönözve némiképp hagyományos jelleget a háznak. A három kapualjból a két szélső épület tulajdonképpen tükörszimmetrikus képei egymásnak, 6 emeleten nagypolgári lakásokkal, a földszinten üzlethelyiségekkel, pinceszinttel és padlással, a mansard-tetős tetőtérben pedig a mosókonyha és a mángorló mellett még két műteremlakással" – írja a Budapest100 önkéntese, Veszprémi Andrea kutatásai összefoglalójában a 5-ös számú házról, de az 1-es számú házról is hasonlók lennének elmondhatók.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/zenta2.png" alt="zenta" width="897" height="656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Nem így a Zenta utca 3. Noha a három ingatlan egészet alkot, a középső ház teljesen más célokat szolgált: itt valóban kislakásokat (inkább szobákat) alakítottak ki alacsony lakbér fejében. „Szálló jelleggel működött, ahol a szobák átlag mérete 18m² volt közös fürdővel a folyosón, és egy közös, 160m²-es tetőterasszal. Ahonnan egészen káprázatos kilátás nyílik. De ne szaladjunk előre. Van itt még valami, ami kulcsszerepet töltött be a háztömb történetében, a Zenta utca jó-és rosszhírét egyszerre testesítve meg. A Kis Rabló (máskor Kisrabló) vendéglőről van szó, amelyet eleve étteremnek terveztek a 3. számú ház alagsorában. Azt nem tudni, hogy a vendéglőt bérlő Szűts Lajos ott forgolódott-e már a tervek készítése idején, de tény, hogy a ház 1926-os átadásától kezdve a Kis Rablót többnyire Szűts Lajos nevével együtt emlegették.
„A Kis Rabló terrasza a legszebb! A Kis Rabló terrasza a legkellemesebb! A Kis Rabló éttermei magyaros motívumaival páratlanok! A pénteki halászlé estjei már közismertek. Szives látogatást kér SZŰTS LAJOS vendéglős I. Zenta utca 3. Hadik-laktanyánál” – hirdette Szűts már nyitás után, de még a harmincas években is. A visszaemlékezések szerint volt terasz az utcán és az udvarban is, de a Zenta utca 3-ban élő közös képviselő elmondta, hogy felfedeztek egy tetőig érő ételliftet is, s ennek alapján okkal feltételezhetjük, Szűts a tetőt a vendéglátás igájába hajtotta. Ugyancsak a közös képviselőtől tudjuk, hogy a pincebárban felfedeztek egy titkos ajtót, amely a szomszédos ház lépcsőházába vezet.  Vélhető, hogy Szűts Lajos olykor-olykor tilosban járt, és sikerült megkopasztania néhány rosszarcú falatozót, ezzel együtt legalább annyit forgathatott bűnügyi jegyzőkönyveket, mint szakácskönyvet. Legalábbis erre utal az alábbi 1943-as keltezésű híradás:
„Cséry Bálint főkapitányhelyettes utasítására a detektívek tegnap este záróra ellenőrző razziát tartottak a fővárosban. Az ellenőrző detektívek autókon indultak el este háromnegyed 11-kor a főkapitányság épületéből s a razzia éjjel fél 1-ig tartott. A nagyarányú ellenőrzés során a főváros egész területén mindössze egy vendéglőt találtak, ahol túllépték a zárórát. A legtöbb helyen már háromnegyed 11-kor fizettek a vendégek s tizenegy órakor már mindenütt lehúzott redőnyök, bezárt ajtók fogadták a detektíveket. Egyedül a Zenta utcai „Kisrabló"-ban nem tartották be az előirt zárórát s itt még fél 12-kor is hangosan mulató társaságot találtak a razziázó detektívek. A detektívek felszólítására hagyták csak abba a mulatságot a Kisrabló vendégei s tizenkettő lett, mire a (...) vendéglő redőnyeit lehúzták. A zárórakihágás miatt a Kisrabló tulajdonosa, Szűts Lajos ellen megindult az eljárás" – írta az esti Kurír 1943 januárjában. Az államosítást követően a Kisrabló azon kevés vendéglátóegység közé, amely megőrizte nevét. Ám nemcsak alábbi, 1969-ben készült fotó a bizonyíték, hogy a sokat emlegetett szocialista erkölcs visszatartó ereje sem volt mindig elégséges: 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kisrablo-fortepan-65774.jpg" alt="razzia" width="1980" height="1666">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Persze lehetséges az is, hogy akkoriban rendőrök azért portyáztak gyakrabban, mert ugyancsak 1969-ben, egy februári estén igencsak kritikus helyzet állt elő, amelyet az Esti Hírlap tudósításból ismerhetünk: „Három, láthatóan ittas fiatalember állított be egy februári éjjel a Kisrabló étterembe. (…)  Kettőjüket — Sidlovszky Lajos 21 éves segédmunkást és Futó László 30 éves gépszerelőt — korábban lopás, illetve garázdaság miatt már elítélték, s társuknak, Nagy László 26 éves kőművesnek is meggyűlt a baja a hatósággal: a rendőrség garázdaság miatt egyszer már megbírságolta. Az üzletvezető felszólításának fittyet hányva, határozott léptekkel a ruhatár elé vonultak, s hanyag eleganciával dobálták kabátjukat a pultra. Az egyik felszolgáló megpróbálta jobb belátásra bírni őket, ez azonban végképp felbőszítette az ellentmondást nem tűrő társaságot. Pontban éjfélkor kitört a botrány. Sidlovszky egyetlen jól irányzott balhoroggal harcképtelenné tette a pincért.
<blockquote>
Az étteremből a ruhatár elé tódultak a vendégek, hogy a megtámadott felszolgáló segítségére legyenek. A zene elhallgatott, s a helyiségben egyik pillanatról a másikra elszabadult a pokol.
</blockquote>
Az elegáns mulatóban egy kültelki kocsmának is becsületére való tömegverekedés tört ki: a három felbőszült fickó dühödten pusztítani kezdte a berendezést. Recsegve törtek az asztalok és a székek, tányérok, poharak, hamutartók röpködtek a levegőben. Az étterem kétségbeesett vezetői a szomszédos laktanya készültségét hívták segítségül, s azonnal értesítették a rendőrséget... Sidlovszky és társai ellengarázdaság miatt emelt vádat az ügyészség. A három botrányhős hamarosan bíróság elé kerül”.
A Kisrabló persze túlélte ezt is, és a 2010-es évek végéig nevet sem váltott. Előbb Bölcső, jelenleg pedig Zenta Kraft by Etyeki néven a kézműves sörök és a hamburgerek kedvelőit igyekszik meggyőzni, amint ezt a Bp100 keretében odalátogatók is megtapasztalhatják. Az esemény alkalmából a helyreállított utcafronti ólomüvegablakok a helyükre kerülnek, melyek szintén a 100 éves múltat idézik meg, illetve az Etyeki Sörfőzde kifejezetten erre az alkalomra készít sört Kisrabló néven.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260424mm29991.jpg" alt="2026." width="3497" height="2331">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
[gallery ids=18572f46-7987-40e3-a723-5dd05bdd3983,6bf4a617-f075-43d4-a667-51fce662d1ab,79c5b525-895c-491c-a96e-a264cce58146,915d130a-515b-4073-b250-343d0affe313,b9b3f473-a7d3-49bd-a943-17a329e1be9c]
A hétvégi program a Zenta utcában a következő lesz: szombaton 11.00 és 14.00 órakor lesz kb. egy órás épületbejárás, melyek után közös sörözésre kerülhet sor. Vasárnap ugyanez élő koncerttel is kiegészül, 15.00 órakor KMB &amp; Ponkie koncertezik.

Öt éve volt már bejárás a lágymányosi Zenta utca teljes nyugati oldalát elfoglaló hármas lakótömb házaiba, ám azóta újabb érdekességek kerültek napvilágra és van új perspektíva is. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a tömb is idén száz esztendős.

Rablóra néző laktanya

<blockquote>
Az Építési és a Közlekedési Minisztérium 2026 május 6-án, szerdán eredménytelennek nyilvánította a Pázmány Campus megvalósítására kiírt tendert,
</blockquote>
<a href="https://www.facebook.com/pikoandraspolgarmester/posts/pfbid02yn9BCq3afyW7wZrczYNQjTgG1dX5XxCFBxwEpxj2EYLmeE29z513wb37T7bDAwrl">jelentette be</a> Pikó András, a VIII. kerület polgármestere. Az eredménytelenség indoka, magyarázta, hogy az ajánlatkérő minisztérium a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált.
A Fővárosi Törvényszék 2026 februárjában ideiglenesen megállította a beruházást, és azonnali jogvédelmet rendelt el az építési engedéllyel szemben, miután a Józsefvárosi Önkormányzat, a Szentkirályi utca 29–31. szám alatti társasház, valamint a Fővárosi Önkormányzat keresetlevelükben az építési engedély jogszerűségét vitatták.
A Fővárosi Törvényszék egyetértett tehát az önkormányzattal, hogy az engedély
<blockquote>
olyan bontási és átalakítási munkákat is érint a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotában, amelyek utólag nem lennének maradéktalanul helyreállíthatók.
</blockquote>
Az említett épületek a munkálatokkal egy-egy szinttel bővültek volna, az Eszterházy-palota pinceszintet, a Károlyi-palota pedig tetőtéri bővítést kapott volna.
Mivel nem látható előre, meddig tart az eljárás, a bíróság döntése pedig alapvetően befolyásolhatja a beruházás sorsát és a leendő szerződés teljesítését is, az ajánlatkérő nem tudja megkötni a kivitelezési szerződést.
Az ÉKM a bírósági döntést egyébként jogsértőnek tartotta, és a közleményükben azt írták, fellebbeznek a beruházást megakasztó határozat ellen. A közlemény szerint ők, a minisztérium, mint építtető mindvégig a legszélesebb társadalmi konszenzusra törekedtek az építkezés során.
A polgármester ezzel szemben <a href="https://www.facebook.com/pikoandraspolgarmester/posts/pfbid02yn9BCq3afyW7wZrczYNQjTgG1dX5XxCFBxwEpxj2EYLmeE29z513wb37T7bDAwrl">most azt írja</a>, hogy
<blockquote>
a helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért ezzel véget.
</blockquote>
„Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni. Így viszont tiszta lappal indulhat a Pázmány Campus jövőjéről szóló egyeztetés és munka.”
Ahogy az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/04/09/a-lakossag-velemenyet-kerik-a-pazmany-uj-jozsefvarosi-kampuszarol">korábban összefoglaltuk</a>, 2020 márciusában egy törvényjavaslatból derült ki, hogy a kormány a Palotanegyed számos épületét az egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átvenné a megüresedő piliscsabai épületeket.
A kormányhatározatban kijelölt, azóta Lázár Jánoshoz került és felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) nem sokkal később meg is kezdte a kampuszfejlesztés előkészületét, és ígéretet tett arra, hogy az új épületek 2027-re nyitva állnak majd a diákok előtt.
A beruházást 2021 áprilisában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, kiemelten közérdekűvé nyilvánították.
A Telex <a href="https://telex.hu/belfold/2023/12/12/kozmeghallgatas-pazmany-peter-egyetem-campus-jozsefvaros-civilek-piko-andras">egy régebbi cikke szerint</a> a Budapesti Fejlesztési Központtal
<blockquote>
még érdemi, előremutató közös munkát tudott folytatni a kerület és a főváros azonban Lázár János színrelépésével, a BFK bedarálásával mindez megszűnt.
</blockquote>
2024. szeptemberében <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/24/a-radio-bontasa-es-a-pazmany-brutalis-epitkezese-nem-kimeli-a-szomszed-epuleteket-sem">megkezdődött</a> a Magyar Rádió épületeinek bontása. A bontás megkezdésének délutánján <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/24/a-radio-bontasa-es-a-pazmany-brutalis-epitkezese-nem-kimeli-a-szomszed-epuleteket-sem">tüntetés is volt</a>, amin felszólalt Pikó András polgármester. Mint mondta, „egy normális világban az itt élők fel tudnának készülni arra, ami körülöttük történik,
<blockquote>
mi viszont nem tudjuk, hogy mi fog itt pontosan történni, mert nem volt társadalmi egyeztetés, nem akartak velünk megegyezni”.
</blockquote>
Amikor az önkormányzat a lakosság véleményét kérte a campusszal kapcsolatban, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/21/a-palotanegyedben-elok-nem-szeretnenek-uj-campust-a-keruletbe" target="_blank" rel="noopener">az derült ki</a>, hogy a Palotanegyedben élők többsége nem szeretne új campust a városrészbe. A környékbeliek nagyon nem szeretnék, hogy a területre sportcsarnokot, fitnesztermet, kollégiumot és parkolókat építsenek. Az új oktatási tömb pinceszintjére, ha valaki nem értesült volna, ugyanis egy 200 férőhelyes lelátóval bíró sportcsarnokot is beterveztek.
A polgármester most is azt írja, határozott álláspontunk, hogy a jelenlegi tervek elfogadhatatlanok, ezért az újratervezés elengedhetetlen.
„A Józsefvárosi Önkormányzat álláspontja következetes, egyértelmű és világos: semmit rólunk, nélkülünk! Az önkormányzat konstruktív és felelős párbeszédre készül az új kormánnyal, és minden érintett féllel, legyen szó akár a beruházás végleges leállításáról, áthelyezéséről vagy újratervezéséről. Biztosan vagyunk abban, hogy van mindenki számára elfogadható megoldás, ami egyszerre szolgálja a fejlesztést és a józsefvárosi lakosok érdekét.”
Kiemelt kép forrása: Új campus látványtervei 2023-ból. Fürjes Balázs/Facebook

A Pázmány Campus beruházás ügye 2020 óta meghatározó kérdés Józsefváros és különösen a Palotanegyed életében és most Lázár János minisztersége az utolsó napjaiban érvénytelenítette a tenderét. A kerület polgármestere reméli, az új kormánnyal találnak mindenki számára elfogadható megoldást.

Öt és fél éves jogtiprás ért véget

„MADEIRA szimpla és dupla cakkozó riseliő felszerelés készítése Naumann, Lucnyik és egyéb márkájú varrógépekhez. Ezen gépek forgalmazása, javítása. Blaskovics György, 1126 Budapest, Ugocsa u. 5. Tel.: 213-8927.” Ez az apróhirdetés épp 25 évvel ezelőtt jelent meg a Fürge Ujjak magazinban, és az előfizetők bizonyára nem követeltek magyarázatot. Még csak nem is mosolyodtak el, mint az archívumban búvárkodó egyszeri olvasó.  De miért is mosolyodtak volna?Huszonöt éve a lányok és asszonyok java nagyon is jól tudta, hogy „riseliőzés” komoly dolog. De természetesen nem az intrikát művészi szintre emelő barokk Richelieu bíboros (?1582 –1653) tetteihez hasonlatos szemétkedés, hanem az ún. gépi hímzés, melynek forrásvidéke viszont nem Párizs, hanem Kalocsa.
Mindez úgy jön ide, hogy Blaskovics úr ma is létező, ám „úgy maradt” varrógépszerelő műhelyét is megtekinthetik az érdeklődök a BP100 hétvégi bejárás alkalmával.
Fürge Ujjak negyedszázados hirdetése mégis friss hírnek tűnik ahhoz mérten, hogy az Ugocsa utca 5. egész, 101 éves története az alap.  De nem az eltelt idő okán lehet különösen érdekes. Kissé patetikus megfogalmazásban muszáj elmondani, hogy a Hertelendy utca trapéz-alakú saroktelkére felhúzott épület az Ugocsa utca fejlődésének is jelentős állomása, úgymond „záloga” volt. Elsősorban arra nézve, hogy jelentőséget tulajdonítsunk neki. Ez ugyanis a budapesti közterületek összességét figyelembe véve cseppet sem magától értetődő.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img0544.jpg" alt="ugocsa5bp100" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Legát Tibor/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A sztori azzal kezdődött, hogy miután a 19. század utolsó éveiben megtörtént a ma már elegáns és meglehetősen drága környék új utcáinak kialakítása, nevet kellett adni nekik. Így esett, hogy 1900-ban, az egyik kb. 300 méter földutat, amely a Márvány utcát kötötte össze a Böszörményi úttal elnevezték Ugocsa utcának – ismeretlen okokból. A történelmi Magyaroszágon, Szabolcs és a Kárpátalja között elhelyezkedő
<blockquote>
Ugocsa vármegye nemcsak a legkisebb megye volt az összes közül, de a legszegényebb is. 
</blockquote>
Jellemző, hogy a megyében nem volt egyetlen város sem, székhelye a 9000 lakosú nagyközség, Nagyszőllős volt, és mindössze két járása volt, a Tisza két partján. Beszédes adat a századfordulóról, hogy a 6 éven felüli férfilakosságnak 62%-a, a női lakosságnak 72,6%-a sem írni, sem olvasni nem tudott, de kimutatták azt is, hogy a tanköteles gyerekek 40,8%-a iskolakerülő.
Az újdonsült Ugocsa utca Budapest I. kerületéhez tartozott, annak is  Krisztinaváros, kültelek negyedéhez. Az akkori körülményeket plasztikusan fejezi ki az az 1902-ben történt eset, mely szerint „Özv. Kokesch Ágostné terhére az I.ker. budai külső körút csatornaépítési munkálataiból kifolyólag a tulajdonát képező I. ker. budai külső körút és Ugocsa utcza sarkán fekvő 12.961/1/2. hr. sz. ingatlan után 169 kor. 38 fill., a 12.959/13. hr. sz. ingatlana után pedig 184 kor. 95 fillér csatornaépítési járulék rovatott ki”. Amit Özv. Kokesch Ágostné sérelmes és fellebbezett amiatt, hogy a telkeit is érintő csatorna „csak azon czélból készült, hogy a közelben levő csendőrségi kaszárnya csatornája a főváros főcsatornájával összeköttessék, ő pedig nem is használhatja”. Az özvegy fellebbezését azzal utasították el, hogy
<blockquote>
 „a szabályrendelet értelmében az a körülmény, hogy az ingatlantulajdonos használhatja-e a közcsatornát vagy nem, a járulék fizetése iránt fennálló kötelezettségen mit sem változtat.”
</blockquote>
Amúgy az Ugocsa utcában valóban komolyan vehető csatornázás csak 1911-ben történt. Ekkor szó volt arról is korszerű útburkolat is lesz, ám az építkezés kezdete rendre elmaradt, például egy 1915-ös közgyűlési határozat elrendelte, hogy az Ugocsa utca makadámozása is vétessék fel a közmunka-programba, de a fejleményekkel kapcsolatos feljegyzést nem találtunk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mg0157.jpg" alt="Ugocsa5" width="5616" height="3744">
<figcaption>Kép: Legát Tibor/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A következő tíz évben a az Ugocsa utca legfeljebb jelentéktelenségi bajnokságokon pályázhatott volna előkelő helyezésre, a fordulatot a 1924-es esztendő hozta el, amikor a Ganz-gyár megvásárolta a Hertelendy utcai saroktelket, hogy bérházat építsen. A Trianon utáni Magyarország legnagyobb honi járműgyártójának beruházását elsősorban azzal magyarázhatnánk, hogy vállalat vezetése – kellő tőke birtokában – nem ugrott el azon lehetőség elől, amely mindenféle állami kedvezményeket helyezett kilátásba mindazoknak, akik a határozott lépéseket tesznek a fővárosi lakásínség felszámolása érdekében.
<blockquote>
(Tehát bérházakat építenek.)
</blockquote>
Noha a lakásínség szó a legszegényebbeket juttatja az eszünkbe, de a magasabb jövedelműeket is érintette ez a probléma. A Wälder Gyula tervei alapján épült neobarokk bérházban is elsősorban fehérgalléros dolgozókra számított a tulajdonos; a gyár középvezetői és tisztviselői költözhettek. „Miként Budán máshol, itt is már az építkezés elején gondok adódtak a talajvízzel és a forrásokkal. Éppen ezért az alapozásnál öt centiméteres kavicsréteget, valamint vassínekkel megerősített fémlemezeket kellett alkalmazni. Miután a két pincét kialakították, akkor kezdtek hozzá a felmenő falakhoz. A bokrétaünnepet – amikor az építkezés elérte a legmagasabb pontot – 1924. december 29-én délben tartották jelentős számú meghívottal. Az eseményen a Ganz vezetői – Szüllő Árpád, Szuk Géza, Fabinyi Tihamér – mellett megjelent Petrichevich-Horváth Emil, a Népjóléti Minisztérium államtitkára, aki a lakásépítésért felelt, és akit meleg hangú beszédben köszöntöttek. Ő pedig méltatta az építtetőket, akik az akadályok ellenére is gyors munkát végeztek. Az ünnepségen jelen volt Vasváry Géza és Török Gyula is, a minisztérium osztálytanácsosai, az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság vezetői” – írta a <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20240827_ahol_jozsef_attila_muzsaja_is_lakott_tisztviseloknek_epult_a_ganz_gyar_szazeves_berhaza_az_ugocsa_utcaban" target="_blank" rel="noopener">Pest-Buda portál</a> a kezdeti nehézségekről, melyeknek a  legyőzése után ötven 3,15 méter belmagasságú lakást adtak át, volt köztük két-, három- és négyszobás is”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mg0093.jpg" alt="ugocsa5bp100" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Legát Tibor/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>De nemcsak aktív és nyugdíjas ganzosok laktak-laknak itt. A legnagyobb szenzációnak az tekinthető, hogy itt élt József Attila ismeretlen múzsája Szőllősiné Marton Márta, akit a költőnek elég volt csak megpillantania Lillafüreden, a szállodában, és az asszony páratlan látványának hatására megírja az egyik legismertebb remekművét. Elvitathatatlan, hogy Ódának azon a polcon van a helye, amelyre csakis a világirodalom legszebb szerelmes versei kerülhetnek. De az Ugocsa utca 5-ről nélküle is ódákat lehetne zengeni.</figure>
Az XII., Ugocsa 5. sz. alatt az alábbi programok lesznek a hétvégén: 
Május 9. (szombat)
<ul>
<li>9.30 Emléktábla avatás Földváry Gergellyel, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével</li>
<li>10.10 és 12.30 Épületbejártás, háztörténeti előadás, pincetúra, lakómesék</li>
<li>11.00 Virágok a bugyellárisban – játékos pénz-kvíz</li>
<li>11.30 és 13.30 „Varrómasina máma má jobban kő, mint a rokka” – Gyuri bácsi varrógépjavító műhelye. (regisztráció: budapest100.hu)</li>
<li>14.20 József Attila múzsája – Bemutatja: Sas Zoltán színművész</li>
<li>15.00 A 85 éves Fellegi Ádám zongorázik és múltat idéz</li>
</ul>
</div>

Hétvégén, május 9-10-én rendezik meg a Nagy Budapest Házbejárást, a  Bp100-at, amely attól lesz rendhagyó, hogy nem lesz rendhagyó. Az eseményeken ugyanis a kezdeményezés eredeti céljához híven a 100 éves házakat lehet felfedezni. A szabályt erősítő kivétel a XII. kerületi Ugocsa utca 5., amely idén már 101 éves.

Kültelki palota

Júliustól augusztus 20-ig idén is lesz Római-parti plázs, <a href="https://www.facebook.com/reel/4488624104699830" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> Kiss László, III. kerületi polgármester. További részleteket egyelőre nem osztott meg, de mert a nyitás évek óta ugyanazt a forgatókönyvet követi, ezek alapján sok mindenre lehet azért következtetni. 
<blockquote>
A nyitást minden évben a partszakasz felmérése, szigorú hatósági és vízminőségi vizsgálatok, valamint szakhatósági engedélyeztetés előzte meg,
</blockquote>
amit aztán föveny-előkészítés és medertakarítás követett, hogy tiszta és gondozott partszakasz várja a kikapcsolódni vágyókat. Valószínűleg idén sem lesz ez másképp.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/plazs-1.png" alt="-" width="3840" height="2160">
<figcaption>Kép: -/Obuda.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
A vízminőség-ellenőrzést aztán a nyitvatartás teljes ideje alatt folyamatosan ismétlik. A közleményekben is rendszeresen kiemelik, ha a biztonságos, fürdőzésre alkalmas vízminőségi értéket bármikor meghaladják a mérések adatai, jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve a fürdőhelyet azonnal lezárják, és csak akkor nyitják újra, ha a mérőszámok alapján újra garantálható a megfelelő vízminőség. 
Fürdeni minden szezonban csak a szigorú biztonsági előírásokat betartva, a 120 centiméteres vízmélységet jelző bójákkal kijelölt területű, fürdőzésre alkalmas partszakaszon, nyitvatartási időben, 10 és 19 óra között lehet. A kikapcsolódást évek óta vízimentő szolgálat, illetve a Magyar Vöröskereszt Duna-parti Elsősegélynyújtó Szolgálata biztosítja.
<blockquote>
Az önkormányzat a korábbi években színes napágyakat, ingyenes ivóvizet, mosdó-, pelenkázó- és zuhanyzóhasználatot,
</blockquote>
valamint díjmentes kerékpár-tárolási lehetőséget biztosított a vendégeknek. A Római-parti Plázs gondozásáról évek óta fövenyőr gondoskodik, emellett a területen az éjszakai őrzést is biztosította az önkormányzat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/plazs-4.jpg" alt="Római-parti" width="5246" height="3567">
<figcaption>Kép: ismeretlen/Obuda.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Római-part hagyományosan a budai vízi élet felkapott, nyüzsgő központja volt, azonban a vízminőség romlása miatt a  kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban bezárták. 
<blockquote>
A strandolást a Város és Folyó Egyesület, vagyis a Valyo álmodta újra, az egyesület 2013 óta dolgozott a római-parti strand kiépítéséért.
</blockquote>
Az önkormányzat végül 2021 nyarán, közel 50 év után nyitotta újra a szabadstrandot, amely sokáig egyedülálló volt a fővárosban.
2024 decemberében a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, felkérik a főpolgármestert, hogy készíttessen megvalósíthatósági tanulmányt egy dunai folyami uszoda létesítési lehetőségeinek elemzése céljából, amelyben vizsgálja, hol, milyen műszaki és üzemeltetési feltételek mellett alakítható ki létesítmény. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz330374rd202407130034-masolat.jpg" alt="2024.07.13" width="3290" height="1851">
<figcaption>Kép: Ránki Dániel/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
 
A főváros megbízása alapján a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2025 tavasza óta rendszeresen mérte a vízminőséget a Duna kiválasztott pontjain. Az akkreditált vízminőségvizsgálatok eddigi eredményei biztatók voltak, úgyhogy még tavaszra <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/19/hany-napi-hivatali-munka-kell-ahhoz-hogy-lubickolhassunk-a-dunaban" target="_blank" rel="noopener">négy lehetséges helyszínt is kijelöltek</a> egy újabb szabadstrand létrehozására. 
A jelöltek közül a XI. kerületi Árasztó-part kapott engedélyt, hogy kijelölt természetes fürdőhely legyen. Végül 2025. augusztus 12-én <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/12/uj-szabadstrand-nyilt-budapesten-lehet-menni-husolni" target="_blank" rel="noopener">megnyitott a főváros második szabadstrandja is</a>, ami várhatóan kinyit 2026-ban is. 
<blockquote>
A Valyo még áprilisban <a href="https://www.facebook.com/valyovalyo/posts/pfbid0itp9ZenHeF1n9U1fUwZNjnQJD8BUVr814r28VFkKmtxycZTLNrSaefykhHRMbaHZl" target="_blank" rel="noopener">arról posztolt</a>, hogy előreláthatólag már június 20-án megnyitják, és szintén augusztus 20-ig fog üzemelni. 
</blockquote>

Bár a nyitás mindkét esetben még egy kicsit odébb van. Mindenesetre már a tudat is vigasztaló lehet, hogy idén is lehet majd ingyenesen strandolni Budapesten. 

Idén is megnyílnak a fővárosi szabadstrandok

Az idei a hatodik év, hogy tavasztól őszig a város egyik legjobb helyévé az autómentes Rakpart mostanra senki nem lepődik meg, ha hétvégente családosok, sportolók, grillező társaságok veszik birtokba a folyó menti területet. A tavalyi márciusi  nyitóhétvégén is a mérések szerint tízezrek fordultak meg lent a parton, és érzésre ez az idei májusi szezonnyitás még azt is felülmúlta. De izgatottan várjuk majd a pontos adatokat. 
A Viaduktban – ami a 2-es villamos sínjei alatti helyiségek sorát jelenti – a Viadukt Bár és a Dunyi (ami a Margit negyed beli Manyi tesója) mellé idén csatlakozott a Tuna a Turbina üzemeltetésében és a Meder. 
[gallery ids=4202071e-4b60-49c1-9b2a-cd7f55f889db,6d08b673-8305-44b2-85f0-93482280177b,746faba0-4995-4cba-8a82-0f37a809c158,262f3053-f5a4-4950-bf3f-e4f26847d347,a9c5c4d1-21e0-4826-943f-4d525bb776ff]
A május 1-jével megnyitott Rakpart eleinte hétvégén lesz a gyalogosoké, ücsörgőké, bringásoké meg. mindenkié, aki autómentesen szereti, majd május 26. és augusztus közepe között a rugalmas forgalmi rendet vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy hétköznapokon délután 17 órát követően vehetik birtokba a gyalogosok és kerékpárosok a Rakpartot.
[gallery ids=e23c6ed1-7276-45bd-ae2c-146f34f788af,4500ed52-39ca-4258-8b63-c26498c43978,f9432e3f-7731-4fd3-a3dd-daa064e75f80,2497b81c-7fe3-4989-913f-8e1730492269,98f8bc03-0a4c-42c5-9ff6-d6250e69e884]
Az új, rugalmas forgalmi rend a korábbi évek tapasztalataira épül, a cél, hogy minél több rakparthasználónak, köztük az autósoknak is, megfelelő kompromisszumos megoldást tudjunk találni – közölte a Városháza. Hétköznap napközben marad az autóforgalom, munkaidő után, este pedig gyalogos helyszín, programok, vendéglátás várják a látogatókat, ehhez <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/08/figyelembe-veszik-az-autosforgalom-szempontjait-is" target="_blank" rel="noopener">több helyszínen kapukat szerelnek</a> fel. 
[gallery ids=793b0831-b897-4bd2-9bad-99636222ee2a,98cef973-055b-45ab-ba23-97761d7a8594,cd8c18c1-b377-4d16-b5a2-7ee44a18ed3d,9263bd72-cfb9-4f49-9364-73cdcd288baf,48a2b2a3-812f-4d82-935d-a29884b8a71a]
A forgalom elől lezárt terület minden esetben a pesti alsó rakpart Margit híd és Erzsébet híd (Irányi utca) közötti szakasza. A hétvégéket és ünnepnapokat érintő forgalmi változás október 25-ig tart majd.
A nyitóhétvége programjai között voltak közösségi és kulturális, zenés, illetve gyermekprogramok is, amelyek mind ingyenesen voltak látogathatóak. A szervezett programokon felül a rakparti berendezések (piknikasztalok, grillezők, napozóágyak, kerékpártámaszok stb.) továbbra is bárki által ingyenesen használható közterületi bútorok.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260501ga2995.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/budapest.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
[gallery ids=9f45bca6-8acb-48f6-bfa5-f937854116ce,5e399d85-ac4c-44ab-a7db-621ef01c627f,dddbb288-a434-42d7-ba18-45a9c347301d,0e0e4750-aeac-44c1-a3e8-46b4c657242f,ea67a658-d31a-449a-9980-c82cee3836f3,0aeae4d7-c5ee-491d-b215-1fe300597c78,98c5d389-78e9-41e2-8c46-d223e43214b0]
Ha a friss programokról sem szeretnél lemaradni, elindult a Rakpart <a href="https://www.facebook.com/bprakpart" target="_blank" rel="noopener">Facebook</a> és <a href="https://www.instagram.com/bprakpart/" target="_blank" rel="noopener">Instagram</a> felülete is, köves be.

Ha csak a tavalyi adatokból indulunk ki, a  május 1-i hosszúhétvégén a ragyogó napsütésben most is tízezrek fordulhattak meg a pesti alsó rakparton. A Viaduktban újabb vendéglátóhelyek nyitottak, elindult a Tavaszi Fesztivál és egy tucatnyi program, koncert és persze verhetetlen panoráma és virágözön várta azt, aki kilátogatott ide. 

Ilyen volt az első szabad rakparti hétvége – képgaléria

A FŐKERT <a href="https://www.facebook.com/fokertbp/posts/pfbid033AG2gWZnKeT4soAFAaB8hvcAMtJoGRpTwh9zmH5Md77zLQt21w9AwdukN49ynUx6l" target="_blank" rel="noopener">tájékoztatója szerint</a> a burkolatbontást követően olyan zöldfelületet hoznak létre, amely
<blockquote>
a szélsőséges, városi viszonyok között is jól működik, de a járműforgalom szempontjából a beláthatóságot nem befolyásolja.
</blockquote>
„Mindkét helyszínre a száraz, meleg füves puszták, sziklagyepek növényeit telepítjük, részben magvetéssel, részben pedig már kifejlett évelőnövényekkel.”
A fejlesztésekkel kapcsolatban a Radó Dezső Terv, azaz Budapest zöldinfrastruktúra-fejlesztési és fenntartási akciótervének honlapján <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/beton-helyett-fa-budai-hidfo">azt írják</a>, színpompás, egész évben díszítő biodiverz évelőággyal teszik élhetőbbé, színesebbé az utcaszakaszokat. Ezzel
<blockquote>
nemcsak esztétikailag újulnak meg a terek, hanem egy ökologikusabb és hosszú távon fenntarthatóbb környezeteket is teremtenek.
</blockquote>
A Kerepesi út és a Fogarasi út kereszteződésében lévő középsziget megújításával kapcsolatban <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/beton-helyett-fa-fogarasi-kerepesi">megjegyzik továbbá</a>, amennyiben a közművek elhelyezkedése engedi, talajkapcsolatos fákat és bokrokat is ültetnek.
A FŐKERT <a href="https://www.facebook.com/fokertbp/posts/pfbid033AG2gWZnKeT4soAFAaB8hvcAMtJoGRpTwh9zmH5Md77zLQt21w9AwdukN49ynUx6l">beszámolója szerint</a> többek között lila ökörfarkkórót, ördögszemet és légies árvalányhajat ültetnek, később pedig, mikor a magok kihajtanak, homoki cickafarkat és nagyvirágú laputurbolyát is láthatunk majd.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240612mm1741.jpg" alt="Rottenbiller" width="3717" height="2477">
<figcaption>Jószagú cickafark sárgállik ott, ahol korábban beton volt a Rottenbiller utcában. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260501ga3048.jpg" alt="2026." width="3000" height="2000">
<figcaption>Virágzó rakpart. Kép: Gallov Adrienne/budapest.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Az Árpád fejedelem útján csak cserjéket, például veresgyűrűs somot, illetve bibircses kecskerágót ültetlnek, a Kerepesi úton viszont, erősítik meg, hat fát is ültetnek: juharokat, szileket. Itt több cserjét is a növényágy közepében lévő mélyedésbe helyeznek el egy nagy csoportban, hogy a csapadékvíz lefolyjon a gyökereikhez.
„A bokrokat szorosan a fák köré ültetjük, ezáltal képesek megvédeni a fákat a betonrengetegben uralkodó magas hőmérséklettől, széltől, és a gépjárművekből származó káros anyagoktól.”
<blockquote>
A csoportosan ültetett növények támogatják egymást is, együttesen magasabb a túlélési esélyük az extrém körülmények között.
</blockquote>
A magvetésre nyár végén, kora ősszel fog sor kerülni, a nárciszokat és krókuszokat ősszel ültetik el.
„A kivitelezési munkálatok alatt számíthattok forgalomkorlátozásra, ezzel kapcsolatban kérjük türelmeteket és megértéseteket!”
A kiemelt kép illusztráció, 2024. június 12-án készült, a  Rottenbiller utca Közösségi költségvetésen belüli zöldítéséről. Fotó: Merész Márton

A Fővárosi Önkormányzat Közösségi költségvetése keretében a FŐKERT Kertészeti Divíziója két helyszínen is kizöldíti a betonnal burkolt részeket: a Kerepesi út és a Fogarasi út találkozásánál lévő terelőszigeten, illetve az Árpád fejedelem útjának Margit hídhoz közel eső végén található hosszú középszigeten.

Két terelőszigeten feltörik a betont, hogy zöldítsenek

A beszélgetésben a három említett fürdő fókusza mellett szóba került még, hogy a turisták mit szeretnek a legjobban Budapesten, hogy üvegfalon keresztül lehet majd megcsodálni az idén 99 éves hullámmedencét mozgásba hozó gépet, de az is, hogy mi a baj a töltő-ürítő medencékkel. Ebben a részben a Rác fürdőre néztünk rá közelebből, ami <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/12/elkepeszto-szolgaltatasokkal-a-modernitas-es-az-idoutazas-kettosenek-jegyeben-nyithat-majd-meg-a-rac-furdo-2025-ben" target="_blank" rel="noopener">évekkel ezelőtt már közel járt ahhoz, hogy megnyisson.</a>
– Mit várnak, mit terveznek a BGYH-nál 2026-ban?
– Kezdjük azzal, hogy a stratégiai beruházásokhoz kapcsolódóan mi már tavaly is elmondtuk a közgyűlésnek, hogy ezeknek a pénzügyi forrása egy hitelfelvétellel teljesülhet. Ezt tavaly, december elején sajnos a kormány indoklás nélkül elutasította, merthogy nem köteles indokolni. Egyébként nagyon érdekes volt, hogy gyakorlatilag minden hitelkérelmet, ami a városok részéről megjelent, elfogadtak, kivéve ezt. Hogy ez most a <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/" target="_blank" rel="noopener">BGYH</a> ellen volt, vagy Budapest ellen volt, vagy mindkettőnk ellen volt, az teljesen mindegy. A lényeg, hogy elkészítettük a 2026 évi üzleti tervünket, illetve a tavalyi évi zárásunk is megtörtént, ezért átdolgoztuk ezt a hitelkérelmet, frissítettük új adatokkal és beadtuk. Tehát az újonnan alakuló kormány előtt gyakorlatilag ott van a hitelkérelem, és én nagyon bízom benne, hogy lesz arra forrás, hogy ezek a stratégiai beruházások megvalósuljanak. Ez nem csak azért fontos, mert a világörökség részeiről beszélünk, tehát ha Gellértre, ha Rácra, ha a Széchenyi fürdőre gondolunk, hanem mert ezek mindegyike Budapest turizmusának és Budapest lakosságának, a fürdőkultúrának egy olyan része, amelynek a felújítását muszáj megcsinálni. Ennek van egy gazdasági része – a turizmusnak a GDP-hez való hozzájárulása mindenki számára ismert –, de nemrég volt egy megbeszélése az újonnan alakuló kormány tagjainak, ahol azt mondták, hogy a turizmus továbbra is kiemelt ágazat, hiszen az ország GDP-hez való hozzájárulása olyan jelentős, olyan fontos, hogy stratégiai ágazatként kell erre tekinteni. A fürdők pedig egyfajta egyensúlyra törekednek, gyakorlatilag a hazai és a budapesti lakosság és a külföldi látogatók közötti valamilyen egyensúlyt szeretnénk a fürdők látogatottságában megoldani. Ennek része az, hogy a budapesti lakosság már a közgyűlés korábbi döntését megelőzően is több mint 4 milliárd forint kedvezményben részesült a különféle jegykonstrukcióinkon keresztül, de a tavalyi évben, amikor a közgyűlés arról döntött, hogy ezeket a kedvezményeket bővítsük ki, akkor további olyan lehetőségeket biztosítottunk a budapesti lakosság számára, ami ténylegesen a fürdőknek a rekreációban való részvételét, a sportolásra való lehetőségét biztosítja.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szuts-ildiko-vezerigazgato-2-foto-hunka-erika-masolat.jpg" alt="Szűts" width="3874" height="2583">
<figcaption>Szűts Ildikó, Kép: Hunka Erika/BGHY</figcaption>
</figure>
</div>
 
Két olyan konstrukciónk van, ami kimondottan kedvelt: nagyon bejött a diákoknak a BudapestGo-val való fürdőbejárásnak a lehetősége, ugye ez 50% kedvezményt ad nekik minden nap. Hetente egy alkalommal a nem történelmi fürdőkben, a történelmi fürdőkben meg havonta egyszer jöhetnek ezzel a kedvezménnyel, illetve, ha zárás előtt 2 órával érkeznek, akkor 80% kedvezménnyel – látszik, hogy ez nagyon-nagyon megfiatalította a hozzánk érkezőket. Ez különösen látszik például azoknál az esti nyitvatartásoknál, ahol este 10-ig vagyunk nyitva, hogy ott az utolsó két órában is nagyon sok a fiatal. Ez szerintem nagyon fontos, hiszen a törzsvendégeink az idősebb korosztályból kerülnek ki, de a fürdőkultúrának a továbbörökítése, a budapesti fürdőknek a gondolatiságba történő bekerülése a fiatalok számára nagyon fontos, és ez látszik, hogy teljesült. A másik ilyen, ami nagyon kedvelt és a budapesti lakosság körében egy folyamatosan emelkedő számot látunk, az a zárás előtti 2 órával érkezőknek az 50%-os kedvezménye. 
– Mi történik jelenleg a Rác fürdővel?
– A Rác fürdővel kapcsolatosan a tavalyi évben a közgyűlés számára benyújtottunk egy műszaki megvalósíthatósági koncepciót, ami gyakorlatilag biztosította vagy megmutatta azt, hogy ez egy viszonylag jól, 8-9 éven belül megtérülő beruházás tud lenni. Miután be van zárva a fürdő 2005 óta, 2010-től pedig enyészetté vált gyakorlatilag, a fürdő felújítása mindenképp alap volt a számunkra. Most ott tartunk, hogy a kiviteli terv alapján meghirdettük a közbeszerzést, és folyamatban van annak az értékelése. Annyit el tudok mondani anélkül, hogy a közbeszerzési jogszabályokat megsérteném, hogy több jelentkező van. Azt is el tudom mondani, hogy a korábbi általunk számolt beruházási árhoz képest nagyon kedvezőnek látjuk a mostani pályázati lehetőségeket, és folyik ennek a szakmai értékelése. Amikor ezzel megvagyunk, akkor eredményt fogunk hirdetni. Ez egy kettős feltétellel kiírt közbeszerzési eljárás volt, a két feltétel az volt, hogy legyen meg az engedélyünk a kormánytól a hitelfelvételre, a másik pedig, hogy kerüljön aláírásra a konzorciális ügy, a hitelszerződés a két bankkal, az OTP Bankkal és a K&amp;H Bankkal. Bízom abban, hogy mind a két feltétel tud teljesülni, és hogyha ez itt a következő hetek, hónapok eredményeként teljesül, akkor lesz győztese is a pályázatnak, és el tud indulni a fürdő beruházása. A korábbiakban a kiviteli tervek alapján 15 hónapban határozták meg, hogy körülbelül ennyi idő szükséges ennek a fürdőnek a felújításához. Én nagyon remélem, hogy nagyságrendileg ennyi idő alatt ez megvalósulhat, annál is inkább, hiszen azt mondtuk, hogy a Rác fürdő tud abban segíteni, hogy valamilyen módon helyettesítse a Gellért fürdőt, hiszen amíg a Gellért fürdő zárva van, addig a többi fürdő veszi át azt a turistaforgalmat, ami a Gellértbe járt. Az elmúlt pár hónapban, sőt, az elmúlt két évben mi egy csomó mindent megtettünk, megcsináltunk, próbáltuk az állagmegóvási kérdéseket rendezni. Például az árvízi szivattyúk, hogy működésbe lépjenek, hogyha szükséges, vagy például a tetőről történő ázásnak a kérdésköre. A penészedést is végleg megoldottuk, ami nagyon nehéz volt, 3 körben kerestünk céget, hogy ki vállalja el, mert már egyébként egészségre alkalmas volt önmagában a levegő. Ezeket mind próbáltuk rendezni azért, hogy további állagromlás ne történjen és az állagmegóvás erről az oldalról működjön, de hát nagyon sok mindent kell megcsinálni a fürdőben, és én bízom benne, hogy előbb-utóbb azzá az ékszerdobozzá fog válni, ami évek óta lehetne belőle.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20231011mm1325-masolat.jpg" alt="Rác" width="3000" height="1688">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
– A fürdőhöz kapcsolódó hotelről mik a legfrissebb hírek?
– A hotellel kapcsolatosan először is szeretnénk konszenzusra jutni, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés különféle frakcióinak egymástól eltérő véleménye volt a hotel sorsára vonatkozóan. Ugyanakkor az is fontos, hogy valamilyen módon legalább odáig eljussunk, hogy a hotelnek legyen meg az a terve, ami a hotel alapműködését biztosítja, legyen benne villany, víz, gáz, menjen a légtechnika, és az, hogy belül majd a hotel hogy alakul, hogy ez a hotel milyen hotellánchoz tud csatlakozni, hogy ki fogja üzemeltetni. A <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/" target="_blank" rel="noopener">BGYH</a> fogja üzemeltetni? Vagy ki fogja adni üzemeltetésbe? Honnan lesz majd a hotel felújítására pénzünk? Hiszen most ez a hitelkeret, amiről beszéltünk, három fürdő felújításáról szól, a hotel felújítása ebben nem volt benne, ez a következő időszaknak a feladata lesz. Ettől függetlenül mi felvettük a kapcsolatot a hotel tervezőjével, akinek szerzői joga van a hotel tervéhez és kértük azt, hogy adjon ajánlatot. Egy hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra lesz szükség, hogy ezeket a kérdéseket lehessen rendezni.
– Egyébként a BGYH-nak vannak olyan tervei, hogy egy csomagban üzemeltetnék a fürdőt és a hotelt? Vannak olyan számítások vagy szakmai tapasztalat, amik alátámasztják azt, hogy ez egy jó ötlet lehet?
– Korábban volt ilyen terv, de mi komolyan ezzel nem foglalkoztunk, mert amikor a fürdő és a hotel felújítását terveztük, akkor azt láttuk, hogy nekünk a hotel felújítására nem nagyon van forrásunk. Ha van most hitelfelvételi lehetőségünk, és én azt gondolom, hogy a BGYH-nak a gazdasági számai mind alátámasztják, hogy hitelképesek vagyunk, akkor ebből lehet egy új szemléletet, egy új konstrukciót kialakítani. Mi elmondtuk egyébként, főleg a tulajdonosi bizottságon merült fel az, hogy ne akarjuk eladni a hotelt, hanem őrizzük meg! Nincs hotelüzemeltetéshez kapcsolódó szakértelem a cégben, de azt is be lehet szerezni. Ha ez lesz a közgyűlésnek a döntése, és ha találunk forrást arra, hogy a hotel felújítása el tud indulni, akkor nyilvánvalóan abba az irányba fog lépni a cég. Egyébként a vidéki szállodák, vidéki fürdők együttműködésében valóban az látszik, hogy a szálloda-fürdő együttműködése ad lehetőséget arra, hogy ott a belföldi turizmus erős legyen. Ez itt, Budapest belvárosában önmagában egy kérdés, mert a hotel nagyon jó helyen van, fizikailag nagyon könnyen elérhető, de én nem gondolom, hogy a fürdő és a hotel együttese ugyanolyan hatékony tudna lenni, mint vidéken. Meg lehet gondolni például hosszú távon azt, hogy hogyan tudjuk a fürdőt és a hotelt akár csomagban úgy értékesíteni az ide érkező külföldiek számára. Biztos, hogy kell stratégiai együttműködés a hotel és a fürdő között, akkor is, hogyha ezt mi csináljuk, akkor is, hogyha más üzemelteti esetleg a szállodát, mert a Gellértnek a tapasztalatai is azt mutatták, hogy ha a szálloda és a fürdő együttműködik, az közös szinergiákat tud hozni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gellert-felujiitas03.jpg" alt="Gellért" width="1024" height="649">
<figcaption>Kép: BGYH/BGYH</figcaption>
</figure>
</div>
 
<div class="text_image_wrapper"> </div>
– Milyen mértékűek lehetnek ezek a szinergiák?
– A Gellértben a legjobb években maximum 20%-át adta a szállodai forgalomnak a fürdőbe érkező vendégeknek a köre. Ott volt olyan, akik Amerikából, külföldről hazajöttek, itthon voltak egy-két hetet, igénybe vették a fürdő szolgáltatásait, de a gyógyászat iránti érdeklődés nem nagyon volt meg. Tavaly készült egy kutatás a Budapestre érkező turisták körében, és az volt a kérdés, hogy miért jönnek és miért jönnek vissza. Az első öt válaszban, hogy miért jönnek, abban benne voltak a fürdők. Aztán abban, hogy miért jönnek vissza, abban két ok volt megnevezve, az egyik a gasztronómia, a másik a fürdők, úgyhogy ezek nekünk jó hírek. Viszont, ha a fürdőket nézem, ott adtak egy 5-ös szempontrendszert, hogy a fürdőben mi az, ami miatt jön, és nagyon érdekes, hogy talán az 5. érv csak a gyógyászat. Tehát benne van a rekreáció, hogy nagyon jó ott pihenni, benne van nyilván az építészet, az van az első helyen egyébként, benne van az, hogy egy nagyon jó program azokkal a barátokkal, párommal, férjemmel, feleségemmel, akivel jövök, de érdekes módon a gyógyászat az ötödik helyen van. Nem úgy gondolnak a budapesti fürdőkre, mint a vidéki fürdőkre, ahol mondjuk Sárváron, Hajdúszoboszlón, Hévízen a gyógyászati szempontok kerülnek előtérbe, hanem sokkal inkább az építészeti csodája, az a csoda, hogy egy ilyen gyönyörű épületben, mint a Széchenyi fürdő vagy a Gellért fürdő fürdeni lehet. Tehát nem arról szól a történet, hogy én most gyógyvízben vagy termálvízben vagyok.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatóját, Szűts Ildikót kérdeztük, arról, hogy milyen fejlesztések indulnak 2026-ban, és főleg, hol tart a Gellért fürdő, az újra javításra szoruló Széchenyi fürdő tervezése, felújítása, megújulása. Beszélgetésünk első részében az általános áttekintés mellett a Rác fürdőről beszélgettünk.

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? I. rész

A jelenlegi szabályozás szerint, mint <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/kepviselo-testuleti-ules-260430">magyarázták</a>, ha valaki lebont a XII. kerületben egy védett épületet, az önkormányzat 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szabhat ki rá, egy ilyen ügy pedig elévül 3 éven belül.
A szabályok szerint ráadásul a lebontás utáni újjáépítés is helyreállításnak számít, és akkor még a telek beépíthetősége is növekszik, azaz kevesebb zöldfelületet kell megtartani. „És jöhetett az újabb lakópark” – <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0eX7dpyR2KhLAXNWostYfm7e1tJab8K4sQnpJixBMNZyaqSrGqKkdRTZ9mR7xs9Mxl&amp;id=100063601939922&amp;__cft__%5b0%5d=AZap9y2TjPF6l_6FfDZkE3upxyi4vdmYIG6xsgXMCsT2zFoTvlM0oZxlNLZZPQBMu4ALAHn2VFaJGVfX3OdGuiNvXOST0NtLo6mhoe_s8PEmoXgxAzQjq3dnCj6jc52DJkvSjZRfMCuARbOn0V6bqHbbncxxXM_VIUMa3FszvMBxhGNxV6T8Choo1dQqla3uBBs&amp;__tn__=%2CO%2CP-R">fűzte hozzá</a> Kovács Gergely, a kerület polgármestere.
A büntetési tételek olyan alacsonyak, hogy semmilyen elrettentő erejük nincs.
<blockquote>
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a szabályozás nem minden esetben jelentett kellő visszatartó erőt. 
</blockquote>
Előfordult, hogy védelem alatt álló vagy védelemre javasolt épületek bontásra kerültek” – magyarázta az önkormányzat.
A tájékoztatásuk szerint ezért is bonthatták el teljesen szabálytalanul az elmúlt években az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét és egy Tóth Lőrinc utcai régi, védett villát.
„Na, ezt untuk meg” – fogalmazott Kovács. Az önkormányzat 2026. január 30-án ismertette a honlapján a KÉSZ-ek módosításának tervezetét kerületi polgárokkal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint megindította a véleményezési eljárást is.
A 2026. február 8-i határidőig nem érkezett észrevétel, javaslat. 2026. március 17-én megtartották az egyeztető tárgyalást az állami főépítésszel is, az itt elhangzottaknak megfelelően aztán pontosították a tervanyagot.
A tervezett szigorítás értelmében, amennyiben a tulajdonos elbontja vagy hagyja összedőlni a műemlék vagy helyi védettségű épületét, akkor gyakorlatilag semmit nem építhet majd a telkén.
 „A beépíthetőség 10 százalékra csökken, a szintterületi mutató pedig 0,1-re, ami azt jelenti, hogy
<blockquote>
egy 1000 négyzetméteres telken legfeljebb egy 100 négyzetméter alapterületű földszintes házat lehet majd felhúzni”.
</blockquote>
Az elbontott védett épületet is természetesen helyre kell állítania.
A kerületben <a href="https://www.facebook.com/Hegyvidek/posts/pfbid03A9eC78dP12wA7k1EAAY26tjuKMzSjKKGEzuHSX2DLAZQPdyWmtFPrsxw7W5ELGMl">jelenleg</a> 319 kerületi helyi védett épület, 161 fővárosi helyi védett épület és 147 műemlék található.
Ahogy az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/27/ertekes-epuletek-vontak-helyi-vedelem-ala">megírtuk</a>, a kerület kutyapártos vezetése már az első rendes testületi ülésén, 2024. október 24-én újabb értékes hegyvidéki épületeket vont helyi védelem alá, köztük például a Hollós út 5. szám alatt található egykori Jókai klubot és a svábhegyi r. k. templom plébániaépületét és kertjét.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/3nrtelepuleskepirendmod-22.jpg" alt="Istenhegyi" width="1125" height="753">
<figcaption>Kép: Hegyvidéki Önkormányzat/Hegyvidéki Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
 
2025 nyarának elejére pedig <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/02/szamos-epuletet-vonna-vedelem-ala-a-xii-keruleti-onkormanyzat">összegyűjtöttek</a> egy rakás további ingatlant, amik szakértők szerint védelemre érdemes lehetnek, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/08/ujabb-12-keruleti-villakat-tarsashazakat-es-egyeb-epuleteket-vontak-vedelem-ala">július végén</a> pedig újabb 11 épület kapott helyi védettséget. Ezzel egyidőben jelentették be azt is, hogy módosítják az építési és városképi szabályozásokat, hogy „a kerület természeti és építészeti értékei további védelmet kapjanak, így biztosítva egy élhető kerületet”.
<blockquote>
A módosítást a képviselők elmondásuk szerint támogatták volna, csakhogy a javaslatnak két eleme volt,
</blockquote>
az egyik irányult a védett épületek megóvására, a másik eleme pedig az építési övezet beépítésének módját pontosította volna.
A hatályos előírások a telken elhelyezhető épületek számát, valamint az egy épületben kialakítható rendeltetési egységek maximális számát is szabályozzák.
Az épületek terepszint alatti összekapcsolása (például mélygarázzsal) az építmények egy épületként való minősítését eredményezi, ami a rendeltetési egységek számára vonatkozó korlát miatt aránytalan beépítési korlátozást okoz. Ez pedig végeredményben gazdaságtalan és kevésbé esztétikus megoldásokhoz vezet.
A javasolt módosítás következtében lehetőség nyílt volna több, településképi szempontból különálló épülettömeg kialakítására abban az esetben is, ha az egy épületnek minősül, ami kevesebb tereprendezéssel, fakivágással jár, így összességében az építési telkek terhelését csökkentheti.
A szabályozás célja valójában ugyanis a terepszint felett megjelenő épülettömeg és tömegarány szabályozása,
<blockquote>
az épülettömeg fogalmának bevezetése és definiálása lehetővé tette volna a tagolt, a környezethez jobban illeszkedő beépítés kialakítását
</blockquote>
anélkül, hogy a terepszint alatti műszaki kapcsolat a beépítés indokolatlan korlátozásához vezetett volna.
A módosítás második eleme viszont fönnakadt a vitán, és az is kiderült, hogy nem lehet az előterjesztést két határozati pontba szétszedni, csak együtt lehet róla szavazni, mert egy rendelettervezet nem szedhető szét.
Az egészet le kellett tehát venni napirendről. Az első, védett épületek megóvására irányuló elemét valószínűleg már a következő közgyűlésre vissza tudják hozni.
A 2026. április 30-i közgyűlésen
<blockquote>
döntöttek viszont arról, hogy az engedély nélküli fakivágást az eddigieknél hatékonyabban és szigorúbban lehessen szankcionálni, 
</blockquote>
valamint, hogy a fa- és a cserjepótlás mértéke egységesen a kivágott fa törzsátmérőjének 150 százaléka, illetve cserje esetében a cserjével borított terület 150 százaléka legyen.
A meglévő előírásokhoz képest új elem pedig, hogy a madarak költési időszakában tiltják a fakivágásokat, továbbá, hogy a gyümölcsfák kivágásához is jegyzői engedélyre van szükség. A változások a május 10-től, a madarak és fák világnapjától kezdődően folyamatosan, szeptember 1-ig lépnek hatályba.
(Borítókép: A lebontott tündérhegyi szanatórium; Kép: Kovács Gergely/Facebook)

A XII. kerületi önkormányzat a 2026. április 30-i, csütörtök délutáni közgyűlésén módosította volna a Kerületi Építési Szabályzatokat, hogy a jövőben ne érhesse meg a tulajdonosoknak elbontani a műemlék vagy helyi védettségű épületeket.

Első körben elbukott a hegyvidéki építési szigorítás

A valóban világszenzációnak számító új közlekedési eszköz 1896. május 2-i premierje a sajtóban, szerkesztői megfontolásokból a vártnál kissé halkabb volt. Noha előtte két évig a földalattinak szinte bérelt helye volt a címlapokon, indulását a laptestbe süllyesztették. „Mától kezdve Budapest egy olyan közlekedési eszközzel gyarapodott, mint Európa egyetlen városában sincs. Ma délután két órakor nyitották meg a földalatti villamos vasutat, mely a Gizellat érről a városligetbe vezet. Az idő éppen ekkor kezdett esősre fordulni s
<blockquote>
a budapestiek szívesen menekültek a nagy, kivilágított, száraz alagútba, hogy az új, élvezetekkel kínálkozó utazást végig csinálják.
</blockquote>
A fényesen kivilágított, nagy kényelmű kocsik villámgyorsan robogtak végig a népes utcák alatt, mindig zsúfolásig tele. Az utasok pompásan érezték magukat, a levegő se volt fullasztó, az utazás pedig gyors volt. Pár ezer ember már ma belekóstolt, holnap a többi következik." A Budapesti Hirlap mindössze ennyit közölt a lap 13. oldalán, a rövid hírekben az Öngyilkos diák", a „Botrány a bécsi lóversenyen", a „Gyilkos cigányok" és a „Villámcsapás hadgyakorlat" közben című hírek között. Nem volt vágnivaló nemzeti színű szalag  a Gizella (ma: Vörösmarty) téri végállomás bejáratánál, ahogy beszédek, és katonazenekar sem, ezzel együtt mindenki tisztában volt vele: a föld feletti események csakis megismételhetetlenségük miatt élveznek elsőbbséget...
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kisfoldalattifovarosileveltar-4.jpg" alt="kisföldalatti," width="1575" height="1253">
<figcaption>Kép: Klösz György/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
</div>
 
Csak három nappal a megnyitó után próbálták ki a földalattit olyan notabilitások, akik a sajtó érdeklődését is felkeltették: Lipót Szalvátor és Ferenc főherceg Blanka főhercegné és számos udvari előkelőség társaságában utazott különvonaton a Városligetbe. A sajtó beszámolója szerint a főhercegeket „rendkívül meglepte a földalatti vasút elegáns berendezése, valamint menetének gyorsasága”. Külön kiemelték a lapok, hogy miután elismerésüket fejezték ki az jármű iránt, mi több lekezeltek a személyzettel, megjegyezték:
<blockquote>
Bárcsak Bécsben is lenne hasonló vasút.
</blockquote>
Ferenc József 1896. május 2-án Budapesten tartózkodott, hogy megnyissa és megtekintse az Ezredéves Kiállítást, de a földalattival csak hat nappal később utazott, és valójában ekkor – 1896. május 8-án került sor a földalatti ünnepelyes átadására. „A császár pontosan délben érkezett kíséretével a Gizella térre, ahol népes fogadóbizottság gyűlt össze, mások mellett Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, Vörös László államtitkár, illetve Balázs Mór, a BVVV, és Jellinek Henrik, a BKVT első embere. A császárt a miniszter köszöntötte, átadott neki egy képes díszalbumot, majd felkérte, hogy a vendégkönyvbe írja be a nevét. „Mire a király szép vonásokkal írta be: »Ferenc József 1896. május 8.« – írták a lapok, nem kifelejtve azt sem: – „a király egyúttal megengedte”, hogy az új vasutat róla nevezzék el. Ami némi bonyodalmat okozott.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mg9539.jpg" alt="Kisföldalatti" width="4330" height="2887">
<figcaption>Kép: Legát Tibor/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Amikor ugyanis Ferenc József „kegyesen engedélyezte”, hogy a földalatti vasút az ő nevét viselje, a kocsikon és egyéb helyeken már ott virított a földalatti építésére és üzemeltetésére szerveződött cég, Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút rövidítése: „BFKVV". Ebből azt is feltételezhetjük, hogy a földalatti vezetősége nem tudott a királyi gesztusról, hiszen ha tudtak volna róla, nem csinálnak maguknak felesleges munkát a cégtábla átfestésével. A vasút névváltozása ráadásul a társasági alapszabály módosításával is járt, így hivatalosan csak 1896. augusztus 22-én tudták beadni névváltoztatási kérelmüket a kereskedelemügyi miniszterhez, ami persze csak puszta formalitás volt. Ettől kezdve nevezték a földalatti vállalatot Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Részvénytársaságnak, a rövidítése pedig FJFVV lett.

130 évvel ezelőtt indult az első kisföldalatti – az Ezredéves Országos Kiállítás megnyitójára időzítve. Ám a városligeti attrakciót a dualizmuskori Magyarország legfontosabb reprezentációs eseményének szánták, a világkiállításokra adott „magyar válasznak", ezért az új közlekedési eszköz ünnepélyes avatását is későbbre halasztották. De a startot nem halogatták.

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

Kié a Rakpart?

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

Rablóra néző laktanya

Öt és fél éves jogtiprás ért véget

Kültelki palota

Idén is megnyílnak a fővárosi szabadstrandok

Ilyen volt az első szabad rakparti hétvége – képgaléria

Két terelőszigeten feltörik a betont, hogy zöldítsenek

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? I. rész

Első körben elbukott a hegyvidéki építési szigorítás

Nem várták meg Ferenc Józsefet

Közösségi oldalaink

KULTÚRA

Legfrissebb híreink

A fesztivál a padlásra megy – különleges kiállítással nyílt meg a BTF

Kié a Rakpart?

„Nem éreztük, hogy valamiből kimaradtunk volna"

Comic Sans és rózsaszín unikornis Budapest utcáin – de miért???

Józsefvárosban is az airbnb-zés szabályozására készülnek

I’m going magyarni – évadot hirdetett az Örkény István Színház

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? II. rész

Rablóra néző laktanya

Öt és fél éves jogtiprás ért véget

Kültelki palota

Idén is megnyílnak a fővárosi szabadstrandok

Ilyen volt az első szabad rakparti hétvége – képgaléria

Két terelőszigeten feltörik a betont, hogy zöldítsenek

Mi a helyzet a Rác, a Gellért és a Széchenyi fürdőkkel? I. rész

Első körben elbukott a hegyvidéki építési szigorítás

Nem várták meg Ferenc Józsefet

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink