Második üteméhez érkezett az Andrássy út újrazöldítése, a korábbi műfű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért most visszatértek a gyökerekhez.
Az első szakasz, a Nagykörút és a Csengery utca közötti szakaszon 2023 tavaszára elkészült, ennek eredményeképpen az Andrássy út fáinak tövét 600 négyzetméternyi, pasztellszínekben pompázó, gyorsan terülő és ellenálló évelőszőnyeg borítja, erről itt írtunk. A zöldsávot ráparkolást, áttaposást és kutyák ideszoktatását megakadályozó vastag oszlopok illetve egyedileg tervezett, előregyártott, sorolható kerítés elemek védik. A rehabilitáció második ütemében a hiányzó Csengery utca - Kodály körönd szakasz zöldfelületének megújítása során is így járnak el.
A talajt egy különleges eljárással, a fák gyökereit kímélő „levegőásással” készítik elő (ennek lényege, hogy magasnyomású levegő segítségével a gyökerek megsértése nélkül lefújják és egyben lazítják is a tömörödött talajréteget), majd következik a talajcsere és a növényeket védő, a környezetbe illő kerítés lefektetése.
Ahogy a Terézváros által a rehabilitációhoz készített műszaki tanulmány írja: “A zöldsáv állapota erősen leromlott, sem funkciójában, sem esztétikájában nem funkcionál megfelelően.” Az önkormányzat ezért saját forrásból megbízta a FŐKERTet a kísérleti projekt folytatásával: a cél továbbra is a zöldfelületek állapotának javítása a jelenleg épített elemek megtartása mellett.
Az Andrássy úton a fák extrém terhelésnek vannak kitéve, ezért védelmükkel kiemelten foglalkozik a program. A fákat károsító környezeti tényezők:
- Talajtömörödés: a gépjárművek által és a kisföldalatti által keltett rezgés, valamint az emberi és kisállat (kutya) taposás, illegális zöldfelületre parkolás miatt. A talaj tömörödés az egyik legfőbb károsító tényező, ami a fák életterén keresztül a fa állapotát lerontják. A tömörödés víz-, és oxigénhiányt okoz a talajban, így a fa tápanyagellátása akadályozott.
- Téli útsózás: felverődik a zöldsávra a sós hólé, a só a talajba jut, ez végzetes következménnyel járhat minden növény számára. A sókoncentráció megemelkedésével a vízfelvétel akadályozva van, a gyökérszőrök leégnek a savas környezetben. A só nehezen mosódik ki a talajból, és folytonos visszadúsulása minden téli időszakban megtörténik, amely NaCl-felhalmozódáshoz vezet.
- Vízellátás hiányossága: A fák keskeny zöldsávban állnak, a csurgóterület alatti felszívó zóna nagy része vízzáró burkolattal fedett (aszfalt), a burkolatról lefolyó csapadékvíz a csapadékcsatornába távozik.
- Hőhatás: Az aszfalt burkolat magába szívja, tárolja a hőt, majd éjszaka kibocsátja magából a hőt, éppen akkor, amikor a gázcserenyílások nyitva vannak.
- Kutyavizelet: károsítja a fák termőtalaját, gyökereit és törzsüket is, ugyanis a vizelet magas nitrogéntartalma maró hatású, magas koncentrációban fitotoxikus. Károsodnak a hajszálgyökerek. A fiatal fák különösen veszélyeztetettek.
- Légszennyezés, kipufogógázok: a légszennyezés az emberekre és a városi növényeinkre is káros hatással van, mivel a szálló részecskék eltömítik a gázcserenyílásokat, a fotoszintézis gátolt, ez tápanyagellátási nehézségekhez vezet, ami a fa legyengülését okozza.
- Kártevők: a fa környezeti ártalmak miatt legyengül, ezért fogékonyabb a kártevőkre (gomba, rovar, vírus, baktérium). A fasorban olyan kártevők jelenetek meg, amelyeknek hazánkban nincs természetes ellensége, és növényvédelmi módszerekkel sem lehet védekezni a kártevő ellen.
A tanulmány is jelzi, hogy a program rövid-, illetve középtávú megoldást nyújt, hiszen a fent felsorolt, zöldfelületet károsító tényezők nagy része megmarad.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)