A 2025 áprilisi közgyűlés már negyedik órájában meglepő beismerést tettek a képviselők, amikor az adott napirendi pont vitája közben megszavazták, hogy továbblépnek, mert már hosszú-hosszú hozzászólások óta nem a témával foglalkoznak. Az ismét meglehetősen hullámzó színvonalú ülésen ennek ellenére is sikerült többek között dönteniük a közös működtetésű színházakról, az erzsébetvárosi sétálóutcákról, a fonódó villamoshálózat fejlesztéséről és panelprogramról.

KÖZÉLET

Karácsony is közel volt ahhoz, hogy leforduljon a székről

Belső-Erzsébetváros nemcsak Budapest legsűrűbben lakott és beépített városnegyede, de kedvelt turista célpont is. A területen már régóta problémát okoz a sűrű gyalogos- és a gépjárműforgalom, hogy a gyalogosok száma jelentősen meghaladja az erre közlekedő autókét, a szűk utcák pedig alkalmatlanok a kétféle közlekedési igény egyidejű lebonyolítására. A problémát tetézi a kijelölt rakodóhelyek hiánya, valamint a járdákat beszűkítő, helyenként eltorlaszoló parkolóhelyek is. A probléma komplex és több körös egyeztetést követő megoldásához - ahogy a BKK közleménye fogalmaz - a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat közlekedési kérdésekkel foglalkozó Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának, valamint a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapest Közút (BK) együttműködésére volt szükség. Ami azt eredményezte, hogy az érintettek javaslatai alapján a Fővárosi Közgyűlés április 30-i ülésének napirendjére kerülhet az az előterjesztés, melynek értelmében Belső-Erzsébetvárosban 2025. június 20-tól a BKK és a Budapest Közút által tervezett új forgalmi rend léphet életbe,
<blockquote>
amely utcaszakaszonként differenciált megoldásokkal javítaná a terület élhetőségét, illetve biztosítaná a gyalogos-kerékpáros forgalom elsőbbségét.
</blockquote>
Az új forgalmi rendre vonatkozó javaslat elkészítése során a BKK a korábbi tapasztalatokra alapozva kiemelten figyelembe vette a meglévő célpontok logisztikai kiszolgálását és a kerületben élők parkolási igényeit is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/belsoerzsebetvarosterkeptervbkk.png" alt="BKK" width="1200" height="900">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A javaslat értelmében:  a Kazinczy utca Rákóczi út – Dohány utca és a Wesselényi utca – Dob utca közötti, a Dob utca Rumbach Sebestyén utca – Síp utca közötti, valamint a Csányi utca Király utca – Dob utca közötti szakaszát csak a gyalogos és kerékpáros forgalom vehetné igénybe, a gépjármű-behajtás megszűnne (a térképen piros vonallal jelölve);  a Kazinczy utca Dohány utca – Wesselényi utca közötti, a Király utca Rumbach Sebestyén utca – Károly krt. közötti, a Madách Imre út Rumbach Sebestyén utca –Asbóth utca közötti szakaszán, valamint az Asbóth utca esetében a gépjármű-behajtás a továbbiakban engedélyhez kötött lenne (a térképen folyamatos sárga nyíllal jelölve); a Wesselényi utca egy rövid szakasza a Rumbach Sebestyén utca – Síp utca között kétirányúvá alakulna, így a Holló utca gépjárművel továbbra is elérhető maradna; a Kis Diófa utca haladási iránya megfordulna, oda a továbbiakban a Király utca felől lehetne behajtani; a Klauzál tér északkeleti oldalán, a vásárcsarnok előtt a jelenlegi kétirányú forgalom megszűnne, a szakasz a Klauzál utcával azonos módon a Dob utca felé lenne járható; Belső-Erzsébetváros többi utcájában megmaradna a gépjármű-behajtás és -áthajtás lehetősége (a térképen zöld nyíllal jelölve).
A Klauzál utca teljes, Rákóczi út – Klauzál tér közötti szakaszának forgalomcsillapítása, illetve a gépjármű-behajtás engedélyhez kötése később, a közterület átépítése esetén valósulhat meg, így arról a Közgyűlés egyelőre csak koncepcionális döntést hozhat (a térképen szaggatott sárga nyíllal jelölve).
<blockquote>
Az érintett útszakaszokon megfelelő szélességű járdát biztosítanának, zavartalanná válna a taxik utascseréjének lebonyolítása, továbbá koncentrált rakodóhelyek és új taxiállomások is létesülnének.
</blockquote>
A Síp utca és a Kazinczy utca Wesselényi és Dob utca közötti szakaszain a parkolás megszűnik, a Klauzál tér északkeleti oldalán, a Kazinczy utca Dob utca – Király utca közötti, valamint a Dob utca további két érintett szakaszán az átmenő forgalom fenntartása mellett a parkolók száma csökkenne. A kétirányúsítás miatt a Wesselényi utca érintett szakaszán a jelenlegi, kétoldali párhuzamos parkolás helyett egyoldali párhuzamos parkolóhelyek állnának majd a továbbiakban az ide autóval látogatók rendelkezésére (a térképen sárga pöttysorral jelölve). Az érintett utcákban megszűnő lakossági parkolóhelyeket a kerületi önkormányzat a környező utcákban található díjfizető parkolóhelyek átalakításával pótolná.
Amennyiben a közgyűlés megszavazza, a változásokat június 21-től ütemezetten, több lépésben vezetnék be. 
<blockquote>
A tervek szerint a Dob utca érintett szakaszának sétálóutcává alakítása, valamint a Wesselényi utcában kialakítandó kétirányú forgalom bevezetése a nyári szünidőben, 2025. június 21 – augusztus 20. között tesztjelleggel történne, az időszak végén a tapasztalatok kiértékelése után születhet döntés
</blockquote>
a végleges forgalmi rendről ezeknek a szakaszoknak az esetében. Amennyiben ezek kedvezőek, a forgalomtechnikai kialakítás tartósan fennmaradna.
A forgalmi rend átalakítása nyomán felszabaduló utcák élhetőbbé alakításáról a továbbiakban a tulajdonos VII. kerületi Önkormányzat és a helyi civil szervezetek, kulturális szereplők gondoskodhatnak a helyiek bevonásával. A mobil elemekkel, taktikai beavatkozásokkal történő közterületi humanizálás az elmúlt években sikeresnek bizonyult például Józsefvárosban, a várakozások szerint hasonlóan kedvező eredményre vezethet Belső-Erzsébetvárosban is - fogalmaz a BKK közleménye.

A tervek szerint nyártól új forgalmi rend lép életbe Belső-Erzsébetvárosban, amely a helyi tapasztalatok alapján, VII. kerületi Önkormányzat, illetve a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság megbízásából dolgozott ki a Budapest Közlekedési Központ. A Fővárosi Közgyűlés április 30-án szavazhat róla.

A tervek szerint nyártól új forgalmi rend lép életbe Belső-Erzsébetvárosban.

A troli és a bicikli suhan, gyalogolni jó

A háttérbeszélgetést Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója két, a lakhatási válság enyhítésére, a lakhatási körülmények javítására szolgáló előterjesztés bemutatásával kezdte, ám előtte még emlékeztetett, hogy
<blockquote>
a fővárosnak járna uniós forrás, amely lakhatásra, lakásügynökségre, lakások felújítására, lakhatási garanciaprogramra szolgálna, csakhogy el vannak zárva tőle.
</blockquote>
Gulyás Gergely ugyan 2024-ben azt mondta, hogy a pályázatokat meg fogják jelentetni, de azóta sem tették meg.
Az egyik előterjesztésben a magántőke bevonásának lehetőségeivel való kísérletezésre kérnek felhatalmazást. A városvezetés megvizsgálta, mit lehetne a főváros tulajdonában lévő telkekkel kezdeni, hogy ezekből valamilyen módon megfizethető lakhatás szülessen a budapestiek számára. 226 felépítmény nélküli ingatlanja van a fővárosnak, ezek közül választottak ki ötöt, amik szóba jöhetnek pilotprogramként, ahol vagy a kerülettel való megállapodást követően, vagy anélkül már el lehet kezdeni valamilyen lakhatási projektet.
Az egész projektnek az a célja, hogy a rákosrendezői beruházásra már úgy álljanak készen, hogy többféle finanszírozási modellt is kipróbáltak.
A Rimaszombati úti kollégium volt épületével kapcsolatban arra jutottak, hogy amikor meghirdetik a területet, kikötik, hogy a fejlesztés főként lakhatási funkcióval bírhat, maximalizálják a kereskedelmi és irodai funkció méretét 15 százalékban, és megadják a licithez, hogy hány tartós, azaz tízéves bérletet szeretnének ezért a telekért kapni. Ezeket a lakásokat a lakásügynökségen keresztül adnák ki a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók részére. A másik 4 telekkel kapcsolatban még nem hoztak döntést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rimaszombatutikollegiumgoogle.jpeg" alt="Rimaszombati" width="2608" height="1467">
<figcaption>Kép: StreetView/Google</figcaption>
</figure>
</div>
A másik, szintén a lakhatással összefüggő előterjesztés lesz a Budapesti Zöld Panelprogram lebonyolításával kapcsolatos javaslat. Kiss elmondta, hogy a fővárosban 200 ezer paneles szerkezetű lakás van, a budapestiek 28 százaléka ilyenben lakik, amiknek körülbelül a negyede, azaz jelentős része nincs felújítva.
Mint emlékeztetett: 2010-ben megállt a panelfelújítási program hazánkban; a fővárosnak viszont, folytatta Kiss, régi célkitűzése, hogy ebbe valahogyan életet leheljenek.
<blockquote>
Az a szándékuk, hogy elindítanak egy programot, amelynek keretében megmutatják, hogy igenis van létjogosultsága a panelfelújításnak.
</blockquote>
Abban reménykednek, hogy a magyar kormány is ráeszmél, hogy az uniós forrásokat erre hatékonyan fel tudná használni, hiszen ezek a felújítások nemcsak az ott élőknek, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is kifejezetten jó projektek: viszonylag egyszerű technológiát, élőmunkaerőt igényelnek, és nem kell hozzá komoly tőke kapacitás sem.
Ha a közgyűlés jóváhagyja, akkor kiírnak egy pályázatot, ahova olyan társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946-1995 között épültek panel, vagy más, iparosított technológiával, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van. A pályázatot lakásszövetkezetek nyújthatják be, első körben a megvalósíthatósági tanulmányra adnak visszatérítendő támogatást, majd az így elkészült tanulmányokkal lehet pályázni magára az épületenergetikai felújításra és az épületek akadálymentesítésére – legalábbis a bejárati szintekére.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240616mm1807.jpeg" alt="Vizafogó" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Azokban a kerületekben írják ki a pályázatot, ahol az önkormányzat is pénzügyileg hozzájárul. Kiss elmondása szerint több kerület már döntött erről. Ha a közgyűlés elfogadja, és a kerületek is felzárkóznak, akkor a tervek szerint júniusban megjelentetik a pályázati felhívást, és szeptemberben be lehet adni a pályázatokat.
A főváros úgy kalkulál, hogy 3-500 millió között van egy ház felújítása, de nagyon nem mindegy, hogy pontházról vagy sorházról van-e szó, hány emeletesek, satöbbi. Nagyjából 14 milliárd forinttal terveznek.
<blockquote>
A közös működtetésű színházakkal kapcsolatban elmondta, hogy a hírekkel ellentétben nem született meg a megállapodás;
</blockquote>
egyrészt azért nem, mert ezt a közgyűlésnek el kell fogadnia, másrészt a szöveget még egyeztetik – bár már valóban az utolsó simításokat végzik rajta. Kiss azt reméli, hogy rövidesen benyújtják.
A megállapodásról annyit tudott elmondani, hogy az öt színház, amik eddig is a főváros tulajdonában és finanszírozásában voltak (Katona, Radnóti, Örkény, Városmajori Szabadtéri, Trafó), továbbra is megmaradnak, a hét, fővárosi tulajdonú, de állami finanszírozású színházak (József Attila, Báb, Kolibri, Madách, Új, Víg és Margitszigeti Szabadtéri) is megmaradnak az eddigi kategóriában.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oirkeiny-sziinhaiz.jpeg" alt="Örkény" width="1920" height="1080">
<figcaption>Kép: Örkény Színház</figcaption>
</figure>
</div>
Abban is megállapodtak, hogy ahogy eddig is, az állam továbbra is támogatja a független színházakat, a Budapesti Fesztiválzenekart, és megmarad a Centrál támogatása is.
<blockquote>
Azt is mondhatnánk, hogy a megállapodás nagyon sok tekintetben az előző megállapodás meghosszabbítását jelenti.”
</blockquote>
Egy dolog bekerült a megállapodásba, bár Kiss nem nevezné újdonságnak, hogy a viharos igazgatóváltáson átesett Kolibri színház művészeti profilja nem változhat meg, továbbra is csecsemő, gyermek és ifjúsági színháznak kell maradnia. Ezzel szeretnének megnyugtatásul szolgálni mind a Kolibrit szeretők, mind a dolgozók számára is, hogy nem engedik a profilváltás, de – tette hozzá Kiss – Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter se szeretné.
És bár a megállapodás elhúzódott, az állam az átmeneti időben is biztosította a forrásokat az intézmények számára, tehát likviditási problémákról nem tudnak.
A főváros az öt színháza esetében egyébként 48 százalékkal emelte a támogatás összegét, az állam most átlagosan 28 százalékos emelést hajtott végre a hét színház esetében. A városvezetés újra a közgyűlés elé viszi a Pro Cultura Urbisszal kapcsolatos előterjesztést, ami lényegében egy 150 milliós színházi támogatási alap létrehozásáról szól.

A szokásos, fővárosi közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésén Kiss Ambrus beszámolt arról, megkezdik a kísérletezést, hogyan tudnának Rákosrendezőn a magántőke bevonásával kedvező áron kiadható ingatlanokhoz jutni, valamint beszélt panelfelújítási programról és a színházak helyzetéről is. 

A szokásos, fővárosi közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésén Kiss Ambrus beszámolt arról, megkezdik a kísérletezést, hogyan tudnának a Rákosrendezőn a magántőke bevonásával kedvező áron kiadható ingatlanokhoz jutni, valamint beszélt panelfelújítási progra

Az utolsó simításokat végzik a színházi megállapodáson

Nagy mennyiségű szemét ég a XIII. kerületben – írta a Katasztrófavédelem a <a href="https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/vesz/esemeny/77422?back=https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/vesz/esemenyterkep">honlapján </a>vasárnap este. Az esethez nagy erőkkel vonultak a fővárosi hivatásos tűzoltók. A rajok a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett öt vízsugárral oltják a tüzet.
A lángok a MÁV Gépjárműjavító üzemének a közelében csaptak fel a képek alapján. Az égő szemét füstje a gyalogos-kerékpáros híd környékén kifejezetten maró volt este 10 előtt kicsivel, kollégánk helyszíni beszámolója szerint.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250413-mm7453.jpeg" alt="Rákosrendező" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250413-mm7508.jpeg" alt="rákosrendező" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/48899066420193281619244784212217973214218749n.jpeg" alt="rákosrendező" width="1992" height="1328">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250413-mm7552.jpeg" alt="rákosrendező" width="3858" height="2571">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Nem ez az első alkalom, hogy kigyullad Rákosrendezőn valami, 2024 tavaszán és őszén is az itt tárolt szennyezett talpfák kaptak lángra, <a href="https://telex.hu/belfold/2025/04/13/tuz-van-szemet-langol-13-kerulet">írta a Telex</a>. Rákosrendező területével kapcsolatban – amit a Főváros élve az elővásárlási jogával éppen megvásárolt az államtól, és jelenleg is zajlanak a tárgyalások – április elején jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy megkezdték az itt tárolt és felgyűlt vasúti szakanyag elszállítását. Erre reagálva Karácsony Gergely kifejtette, a magyar államnak évtizedes adóssága, hogy Rákosrendező olyan állapotba került, amilyenben most leledzik; ennek orvoslása, a területnek a budapestiek érdekeit szolgáló fejlesztése minden magyar ember közös ügye. Az itt tárolt szemetet illetően pedig a magyar jogszabályok világosan fogalmaznak: a szemét azé, aki odavitte, a szennyező fizet.
Kiemelt kép: Olvasói fotó

A Tatai utcába riasztották a tűzoltókat a Katasztrófavédelem  vasárnap esti fél 9 körüli közleménye szerint. 


Több száz négyzetméteren ég a hulladék Rákosrendezőnél

<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc06762.jpeg" alt="Tüntetés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/1000027244.jpeg" alt="Tüntetés" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure> 
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc06777.jpeg" alt="Tüntetés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc06952.jpeg" alt="Tüntetés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc07010.jpeg" alt="Tüntetés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc07328.jpeg" alt="Tüntetés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>

Kedden délután újra tüntetés volt Budapesten a gyülekezési jog korlátozása ellen Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő felhívására. Ezúttal az Erzsébet hídon, és az esti órákban egy időre a Szabadság hídnál is zajlottak az események. Képgaléria. 

Egy hónapja tartanak a keddi tüntetések a gyülekezési jog korlátozása ellen

Összesen több mint negyven pályázat érkezett a fővárosi cégvezetők vezetői posztjaira a március 31-i jelentkezési határidőig – írta <a href="https://hang.hu/belfold/fovarosi-cegvezetok-palyazat-174822" target="_blank" rel="noopener">a Magyar Hang</a>, miután megkeresésükre a Főpolgármesteri Hivatal Sajtókapcsolati Csoportja tájékoztatást adott a részletekről. Az alábbi cégek vezetői posztjára lehetett pályázni:
<ul>
<li class="MsoNormal">Budapesti Közlekedési Központ (BKK),</li>
<li class="MsoNormal">Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV),</li>
<li class="MsoNormal">Budapesti Közművek (BKM),</li>
<li class="MsoNormal">Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK),</li>
<li class="MsoNormal">Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt. (BFGYH).</li>
</ul>
A Főpolgármesteri Hivatal elvégezte a benyújtott pályázatok formai áttekintését. Annak megítélése, hogy az egyes pályázók megfelelnek-e a pályázati kiírásban megfogalmazott tartalmi feltételeknek, az érdemi elbírálásra tartozó kérdés. Karácsony Gergely felkérte a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság tagjait, hogy bíráló bizottságként segítsék elő, hogy a főpolgármester az Mötv.-ben biztosított kizárólagos javaslattételi jogával tehessen személyi javaslatot a Fővárosi Közgyűlés számára.
A bíráló bizottság elnökének Orbán Árpádot, a Tulajdonosi Bizottság tiszás elnökét kérte fel a főpolgármester. A Tulajdonosi Bizottság első körben a pályázatok anonim értékelését tartotta szükségesnek, így a benyújtott vállalatstratégiákat ilyen formában bocsátotta a bíráló bizottság tagjai rendelkezésére a Főpolgármesteri Hivatal, átadta a pályázati anyagokat és az egyes pályázók pályázati feltételeknek való megfeleléséről szóló előzetes értékelést is.
A főpolgármester felkérte a bíráló bizottságot, hogy
<blockquote>
az arra alkalmasnak tartott pályázókat személyesen is hallgassa meg, 
</blockquote>
ennek alapján tegyen indokolással ellátott javaslatot a főpolgármester számára, valamint arra is felkérte a bizottságot, hogy biztosítsa az ülésein az adott gazdasági társaság munkavállalói reprezentatív szakszervezeteit képviselő személy tanácskozási joggal való jelenlétét. 
A Mötv. szabályozási logikája alapján azt a személyt lehet a bíráló bizottság javaslatának tekinteni, aki mögött a bíráló bizottság tagjainak több mint fele támogató szavazata felsorakozik. A Magyar Hang úgy tudja, hogy minden jelenlegi cégvezető újrázna, vagyis mindannyian a pályázók között vannak.
A pályázatokat csak nem mindennapi csatározások után írták ki. Karácsony Gergely ugyan már <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/06/nyilt-palyazatot-hirdet-vezeto-poziciokra-karacsony-gergely">2024 szeptemberében javaslatot tett</a> arra, hogy a fővárosi cégek vezetőit nyílt pályázaton válasszák ki, hozzátéve, hogy csak a közgyűlésbeli frakciókkal való egyeztetés után tenné meg a Fővárosi Közgyűlésnek a személyi javaslatait. A bejelentésére reagálva Vitézy Dávid elmondta, hogy a pályáztatás a jelenlegi formájában szerinte csak látványpékség, Magyar Péter pedig azt írta, szeretné, hogy „az eddigi urambátyám kinevezési rendszer megszűnjön a fővárosban”.
A decemberi közgyűlésen aztán <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december">Karácsony a 2025-ös költségvetés elfogadásáért cserébe belement</a>, hogy radikálisan bővítsék a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét a cégek működésével kapcsolatosan, azaz újra előterjesztette azt a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), amiben
<blockquote>
a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga is átkerül a közgyűléshez.
</blockquote>
A következő, 2025 januári közgyűlésen viszont levették a napirendről a pályázattal kapcsolatos javaslatot, mert mint Karácsony fogalmazott, a Tulajdonosi Bizottság nem végezte el az ezzel kapcsolatos munkát: a javaslat nem csak átgondolatlan volt, de számos jogi és politikai probléma is felmerült vele kapcsolatban, utóbbira példa, hogy a pályázat kiírása kapcsán megemelték volna a cégvezetők fizetését, ami ebben a költségvetési helyzetben szerinte nem biztos, hogy ez támogatható. A javaslatot a Fidesz, a DK, sőt a kutyapártos Kovács is aggályosnak találta, egyedül Vitézy vette védelmébe. A januári közgyűlés emiatt <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/19/karacsony-bejelentes-kozgyules-tisza-kivonulas">elég sajátosan alakult</a>, a tiszás képviselők hol kivonultak, hol visszajöttek, hol szavaztak, hol nem szavaztak.
A BKM vezérigazgatói tisztségére tizenketten jelentkeztek. A BKM Nonprofit Zrt. <a href="https://budapestikozmuvek.hu/bkm-nonprofit-zrt">2021. szeptember 1-vel alakult</a> meg a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat döntésének megfelelően. A cég az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezdte meg működését. Az új fővárosi közműcégben a gazdasági hatékonyságnövelés és a fenntartható működés céljával egyesült a FŐTÁV Nonprofit Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a FŐKERT Nonprofit Zrt, a BTI Nonprofit Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Nonprofit Kft. A 2024. <a href="https://fotav.budapestikozmuvek.hu/flmngr/BKM/K%C3%B6z%C3%A9rdek%C5%B1%20adatok/%C3%81ltal%C3%A1nos/K%C3%B6telez%C5%91%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9tel%20-%202024%20IV.%20n%C3%A9.pdf">IV. negyedév adatai szerint</a> a cégnél átlagosan <a href="https://budapestikozmuvek.hu/iii-2-alkalmazottak-es-vezeto-tisztsegviselok-letszama-es-szemelyi-juttatasa">több mint 3200-an</a> dolgoznak.
A BKK vezérigazgatói tisztségére heten jelentkeztek. A céget még <a href="https://bkk.hu/rolunk/bemutatkozas/kik-vagyunk/">2010-ben hozták létre</a> a Fővárosi Önkormányzat komplex szemléletű, integrált közlekedésszervező és közlekedésszakmai kompetenciaközpontjaként, kiemelt feladatuk a budapesti közlekedés működtetése és folyamatos fejlesztése, emellett olyan jelentős fővárosi beruházásokat valósítanak meg, mint a Lánchíd vagy a Blaha Lujza tér felújítása.
Az utasforgalmat egy nap alatt megközelítőleg 1600 jármű, illetve a budapesti közösségi közlekedést irányító és szervező 13 ezer dolgozó szolgálja ki, amiből a BKK közvetlen kötelékében 1500-an végzik a munkájukat.
A BKV vezérigazgatói tisztségére hatan jelentkeztek. A BKV Zrt. a BKK Zrt.-vel közszolgáltatási szerződésben álló közlekedési szolgáltató, ami a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően az utasok számára személyszállítási szolgáltatást nyújt. A társaság tehát a több mint <a href="https://karrier.bkv.hu/tartalom/rolunk">9 600 munkavállalójának</a> együttes munkájával Budapest meghatározó közösségi közlekedési szolgáltatója.
Ahogy az Énbudapestem <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/04/a-2025-os-koltsegvetes-celja-hogy-megorizze-a-varos-penzet">többször is megírtuk</a>,
<blockquote>
a főváros legnagyobb kiadása évente a közösségi közlekedés finanszírozása;
</blockquote>
ez 2024-ben 160 milliárd forint volt, 2025-ben pedig 169 milliárddal terveznek.
A BFVK vezérigazgatói tisztségére nyolc, míg a BGYH vezérigazgatói tisztségére tíz pályázat érkezett. Az előbbi <a href="https://www.bfvk.hu/fobb-tevekenysegeink-23">főbb tevékenységei közé tartozik</a> a fővárosi önkormányzati és saját tulajdonú ingatlanok hasznosítása (bérbeadás és értékesítés) és üzemeltetése, a fővárosi önkormányzati ingatlanfejlesztési beruházások előkészítése, lebonyolítása, valamint Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedések kezelése.
A BGYH története <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/cegtortenet">a 17. századig nyúlik vissza</a>, amikor is a Rudas Fürdő városi tulajdonba került. Mára Budapest történelmi gyógyfürdőit, a Gellértet, a Királyt, a Lukácsot, a Rudast, a Széchenyit és Palatinust üzemeltetik, illetve hozzájuk tartozik a Csillaghegyi, a Dandár és a Pesterzsébeti Jódos-Sós Fürdő is, valamit a Pünkösdfürdői és a Római strand is.

A Főpolgármesteri Hivatal elvégezte az öt fővárosi cég vezérigazgatói tisztségére benyújtott pályázatok formai áttekintését és Karácsony Gergely felkérte a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság tagjait, hogy hallgassák meg, és tegyenek javaslatokat a fővárosi céget vezetőinek személyére. 

Tízezrek munkájának irányítására, százmilliárdok kezelésére 40-en jelentkeztek

A Tour de Strasbourg elnevezésű akciójuk keretében 12 nap alatt 1300 kilométert teker le  az az ötvennél is több diák, akik a szabadságért és igazságért tüntetve biciklivel indultak el Újvidékről április 3-án. A Belgrádban és Szerbia zajló hatalmas tüntetésekhez a szikrát az tragédia adta, amikor 2024. november 1-jén az újvidék vasútállomás előteteje összeomlott, 16 ember halálát okozva.
Ahogy a Tour de Strasbourg oldalán is <a href="https://tourdestrasbourg.com/">írják a tüntetők</a>, ez nem egy baleset volt, hanem a politikai rendszer korrupciójának és hanyagságának az eredménye. 
Budapesten a Hősök terén több százan üdvözölték a bringás tüntetőket, magyar és szerb fiatalok közösen. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250405-mm3013.jpeg" alt="Tour" width="3644" height="2429">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

Szombat délután Budapestre érkezett az a közel ötven szerb diák tüntető, akik Strasbourgig tekernek, így hívva fel a figyelmet az ügyükre. 


Biciklivel Újvidékről Strasbourgba

Az újpesti önkormányzat <a href="https://www.youtube.com/watch?v=WHsNG0xATFY" target="_blank" rel="noopener">március 31-i közgyűlésén</a> kisebb vita robbant ki arról, hogy az önkormányzat éljen-e az elővásárlási jogával a Megyeri csárdával kapcsolatban.
Ahogy Trippon Norbert polgármester is kiemelte, a kerület vagyonrendelete azt mondja, hogy százmillió forintos fölötti értékhatár felett vagyon és pénzügyi kérdésekben a képviselő-testület jogosult dönteni, ezért került eléjük az ügy, az ingatlant ugyanis 135 millió forintért venné meg az egyik magántulajdonos a másiktól.
Trippon a vitát azzal nyitotta, hogy a költségvetésükben erre jelenleg nincsen fedezet, és
<blockquote>
nem is látják indokát annak, hogy éljenek az elővásárlási jogukkal.
</blockquote>
A Mi Hazánk egykori polgármesterjelöltje, Pajor Tibor képviselő rögtön megjegyezte, hogy elképzelhetetlennek és elképesztőnek tartja, hogy Újpest szerinte legikonikusabb és talán legrégebbi épületének semmilyen védettsége nincsen, emiatt aztán megtörténhet az, hogyha valaki megveszi, másnap le is dózerolhatja, és a helyére egy lakóparkot építhet.
Pajor később azt is felhozta, hogy amikor Fővárosi Közgyűlés 2015-ben döntött arról, hogy nem helyezi védettség alá az épületet, a döntés meghozatalakor a jelenlegi DK-s polgármester, Trippon és az akkori fideszes polgármester, Wintermantel Zsolt is a közgyűlésben volt. Most azt szeretné kérdezni, hogy miért nem helyezték a csárda épületét védelem alá?
Kató Balázs, a Fidesz frakcióvezetője pedig leginkább az előterjesztést kritizálta, szerinte ugyanis felelős döntést csak akkor hozhatnak, ha minden információ a birtokukban van, márpedig a javaslat szerinte súlytalan, elvárná ugyanis, hogy csatolják a vételi ajánlatot, a tulajdoni lapot és egy főépítészi tájékoztatást.
Ő is kiemelte később, hogy Újpest legrégebbi épületéről van szó, amit még jóval a kerület megalapítása előtt emeltek, és amiben a mindenkori magyar kulturális, művészeti politikai élet nagyjai, sőt koronás fők is egyaránt megfordultak.
Kató azt javasolta, hogy vegyék meg, aztán csináljanak állapotfelmérést, mi legyen a sorsa. A megvásárlásával Újpest csak gyarapodhatna.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy – mint fogalmazott – a Duna másik oldalán egy hasonló határcsárda prosperálóan működik, és úgy gondolja, Újpestnek is lehetősége lenne most egy hasonlóan nívós helyet létrehozni.
Déri Tibor DK-s alpolgármester reagált a felszólalókra és elmondta, hogy 2006-ban indították meg a műemléki védetté nyilvánítási eljárást, ami során a szakértők arra jutottak, hogy 
<blockquote>
semmi nincs az épületben, ami miatt védettnek kéne nyilvánítani.
</blockquote>
Déri elmondta azt is, hogy a jelenleg hatályos szabályozási terv szerint lakást a területen nem lehet építeni, és hozzátette még, hogy a vételárat, azaz a 135 millió forintot szerinte másra is lehetne a kerületben fordítani.
„Ha meg is veszi az önkormányzat, mit épít ott? Egy múzeumot? Népkonyhát? Vagy mit?” – kérdezte a fideszesektől.
Czigler László, jobbikos alpolgármester azzal érvelt az eladás mellett, hogy egyrészt a képviselő-testületben senkinek nincs vendéglátós tapasztalata, másrészt, amíg kitalálnák, mi legyen az épülettel, 3-3,5 millió forintot is elvihetne az őrzése.
A harmadik érve pedig úgy szólt, hogy a vevő, a médiavállalkozó, Ruff Zoltán mostanában az idegenforgalomba fektet be, úgyhogy valószínűleg ezúttal is felújítani fog, és nívós csárda üzemeltetésére készül.
Ruff nem mellékesen vezető tisztségviselő volt a Hír TV-nél majd az Echo TV-nél, 2019-től igazgatósági tag a Mészáros Lőrinc volt felesége által indított Media Vivantisben is. A gigantikus <a href="https://telex.hu/gazdasag/2021/04/02/oxo-properties-nem-orban-viktor-csaladjatol-vettuk-a-balatonhenyei-ingatlant" target="_blank" rel="noopener">balatonhenyei építkezés</a> körül is előkerült a neve.
A kutyapártos Nagy Dávid azt javasolta, hogy beszéljenek még a javaslatról, a momentumos Sulykos Kristóf pedig azt mondta, őt az nyugtatná meg, ha kapnának Rufftól egy visszaigazolást, hogy valóban vendéglátóipari egységet szeretne üzemeltetni a jövőben is, és javaslatot várna a fideszesektől, mégis honnan vegyenek el forrást a csárda megvételéhez.
A vita végén Trippon arról beszélt, ő nagyon nem szeretne az ingatlanvásárlás miatt forrást átcsoportosítani az óvodák vagy a bölcsődék felújítási programjából, nem szeretne elvenni az útfelújítási keretből sem, és nem szeretné eltörölni a városnapi és adventi rendezvényeket sem.
Nem gondolja azt sem, hogy az önkormányzat vendéglátóipari bizniszbe kéne utaznia, szerinte az ő feladatuk az, hogy
<blockquote>
a kötelező feladataikat a legmagasabb szinten ellássák.
</blockquote>
A javaslat arról szólt, hogy ne éljenek az elővásárlással, úgyhogy 10 igennel, 6 nemmel és egy tartózkodással úgy döntöttek, nem is élnek az elővásárlással.
A csárda körüli vita ezzel még nem ért véget, a különböző felületeken mindenki mondta a magáét.
Az önkormányzat megjelentett <a href="https://ujpestmedia.hu/a-megyeri-csarda-ugye/" target="_blank" rel="noopener">egy közleményt</a>, amiben arról írnak, bár a csárda jelentős és nagyra becsült, kétségkívül sokuknak kedves hely, néha más szempontokat is figyelembe kell venni a felelősségteljes döntés meghozatalánál: a 135 milliós vételáron mellett még legalább ennyit tenne ki a felújítási költség, és ha az üzemeltetést is beleszámolják, félmilliárd forintnál tartanának, amit nem tudnának előteremteni.
Ahogy <a href="https://ujpestmedia.hu/megyeri-csarda/" target="_blank" rel="noopener">a kerületi lap összefoglalta</a>, a terület 1695-ben került Újfalusi János földbirtokos tulajdonába, aki ekkortájt épített fogadót a török korban elpusztult Káposztásmegyer falu helyén azzal a céllal, hogy pihenőhelyként szolgáljon a Pest és Vác között utazóknak. A következő birtokos, gróf Fekete György országbíró 1780 körül korszerűsítette és kibővítette az épületet az országút felé.
A terület besorolása egyébként csakis vendéglátásra és szállásra ad lehetőséget, úgyhogy megerősítették: nem lehet sem lakóparkot felhúzni, sem üzletközpontot építeni.
A <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02q2waBrgT9FTLBQyN6QyHKtWseuMuRQX1GCCkXnDPeFwqn2AucrVc6V4x47YxdErnl&amp;id=100068887012891" target="_blank" rel="noopener">Mi Hazánk</a> és a <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2025/03/31/a-megyeri-csarda-is-a-ner-tulajdonaban/?related_post_from=68855" target="_blank" rel="noopener">Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)</a> meglepő módon egy platformra került a döntést követően, mindketten azt emelték ki, hogy DK vezette, összefogásos városvezetés támogatásával
<blockquote>
végül is a NER terjeszkedhet tovább Újpesten.
</blockquote>
A fideszes Kató pedig <a href="https://www.facebook.com/katobalazs05/posts/pfbid0saV7ptE8oRua65qzEwrs64Hwkt2cXHeXW3Romo5XonmVmP9fFKnfSQWUSCWhPdeVl" target="_blank" rel="noopener">azt írta</a>, a baloldali többség megrettent a feladattól, hogy Újpest új turisztikai látványosságát alakítsák ki.  
(Kiemelt kép: Újpest Média)

A csárdáért 135 millió forintot kellett volna fizetnie az önkormányzatnak, úgyhogy végül lemondtak róla, a vita viszont ezúttal sem volt tanulságok nélküli. 

A Megyeri csárda megvételén vitatkoztak az újpesti közgyűlésben

Egy újabb maratoni közgyűlést tartottak a Városházán, amin több mint 50 előterjesztést tárgyaltak. Előbb a fideszesek küzdötték ki, hogy a főpolgármester minősíthetetlennek nevezze a kommunikációjukat, utána Vitézy ingerelte azzal, hogy harmadszor is felterjesztette a Klímaügynökség önállóságának felszámolását. 

Kiprovokálhatják Karácsonyból az első vétót Vitézyék 

12.734.387.060 forint kifizetésével Rákosrendező a budapestieké lett, <a href="https://www.facebook.com/photo?fbid=1239018264253509&amp;set=a.447302586758418">jelentette be</a> Karácsony Gergely főpolgármester.
<h3 dir="ltr">Hogyan jutottunk idáig?</h3>
Viszonylag váratlan fordulatként, miután januárban kiderült az elővásárlási jog léte, 2025 január 27-én, hétfőn a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megküldte a főváros cégének, a Budapesti Közműveknek a Rákosrendező teljes területére vonatkozó<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/28/a-magyar-allam-kimondta-hogy-budapestnek-elovasarlasi-joga-van-rakosrendezore"> elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó</a> felhívást is. Majd februárban a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/06/gulyas-gergely-sok-sikert-rakosrendezohoz">kormány tudomásul veszi</a>, hogy a főváros megveszi Rákosrendezőt. Március 7-re az is kiderült, hogy a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/07/mas-nem-elt-az-elovasarlasi-jogaval-budapest-megkaphatja-rakosrendezot">Stockton Zrt. a nyitva álló határidőn belül nem élt</a> a Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területein fennálló elővásárlási jogával, <a href="https://kormany.hu/hirek/egyedul-a-fovarosi-onkormanyzat-tulajdonaban-allo-budapest-kozmuvek-elt-elovasarlasi-jogaval">jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium</a> (NGM), ami azt is jelenti, hogy egyedül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Közművek (BKM) Zrt. lépett be vevőként az adásvételi szerződésbe.
<h3 dir="ltr">Mi történik most?</h3>
A tulajdonszerzés után a birtokba kerülés következik – írj a főpolgármester, de ehhez kell még legalább két hónap. Ugyanis a
<blockquote>
tulajdonszerzés még nem jelent birtokba kerülést, az adásvételi szerződés szerint hatvan napon belül a MÁV-val a használati megosztásról meg kell állapodni
</blockquote>
és Rákosrendező majd ezt követően, egy újabb hónapon belül kerülhet a terület a főváros birtokába. 
A terület megtisztítása és rendbetétele, a kommunális hulladék elszállítása is csak a birtokba kerülés után indulhat el. Ezzel párhuzamosan meg kell állapodni az állam által korábban itt elhelyezett hulladék eltakarításáról is – mint az egykori leégett Sportcsarnok romjai – a magyar jogszabályok szerint ugyanis a szemét elszállításáról az azt kihelyezőnek kell gondoskodnia. 
Budapest – hangsúlyozta a főpolgármester – az adásvételi szerződésbe lép be, és abból a magától értetődő tényből indul ki: ami járt volna az arab milliárdosnak, az jár a budapestieknek is. 
<h3> Mi lesz a terület jövője?</h3>
 A februári közgyűlés döntött úgy, hogy a főváros vagyonkezelő cége, a BFVK Zrt. keretein belül létrehoz egy projektirodát a rákosrendezői fejlesztés koordinációjára, a nemzetközi tervpályázat előkészítésére és lebonyolítására. Ennek élére Dományi Bálint építész-urbanistát nevezték ki, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/19/ebben-a-helyzetben-mindenre-nyitottnak-kell-lenni-rakosrendezon-setaltunk-az-uj-projektiroda-vezetojevel">vele készült interjúnkban</a> sok, a terület közeli jövőjét érintő tervről beszélgettünk. 
A projektiroda lesz a felelős azért, hogy elkészüljön egy úgynevezett mesterterv Rákosrendezőre. A tervek szerint júniusban a Fővárosi Közgyűlés dönt a pályázat kiírásáról, ami december környékén le is zárulhat. A tervpályázatot szeretnék kinyitni a külföldi érdeklődők irányába is. 
 De beszélt Rákosrendező jelentőségéről<a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/02/egy-uj-varosresz-semmit-nem-er-zoldfeluletek-nelkul"> Bardóczi Sándor főtájépítész</a> és <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/17/rakosrendezo-itt-a-lehetoseg">Misetics Bálint, lakás- és szociálpolitikai tanácsadó is</a>, aki a 21. századi városok és Budapest előtt álló kihívások keretében tekintettek a területre.

Jelentős fordulóponthoz ért Rákosrendező ügye. Miután januárban kiderült, hogy a Főváros cégének elővásárlási joga van a területre az arab beruházóval szemben, váratlan fordulatokkal teli volt az út a mostani tulajdonszerzésig. 


Átutalta Rákosrendező vételárának első részletét a Budapesti Közművek

A Rákosrendezővel kapcsolatban elmondta, hogy március 10-én, hétfőn kezdődtek meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) azok a technikai egyeztetések, amik
<blockquote>
reményeik szerint holnap, azaz március 20-án le is zárulnak.
</blockquote>
Úgy készülnek ugyanis, hogy a március 20-i egyeztetés után minden feltétel adott lesz, hogy az első vételárrészletet átutalják, ezzel pedig a BKM tulajdonjog bejegyzése előtt megnyílik az út.
Ezt követően állami tárgyalópartnert váltanak, hiszen ettől kezdve nem az MNV-vel kell tárgyalniuk, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV-val.
A következő, velük folytatott tárgyalásoknak két része lesz, maga a birtokba vétel és a fejlesztési megállapodás.
Az ÉKM, mint Kiss mondta, várhatóan addig kijelöli a tárgyalópartnert, azt a miniszteri biztost, akit a korábbiakban ígértek, mert személyéről a fővárosnak eddig semmi információja nincsen. Kiss külön is megjegyezte, hogy ennek azért itt lenne már az ideje, hiszen, ha megtörténik az utalás, és a tulajdonjogszerzés is megtörténik, az MNV kikerül a képből.
A birtokbevételhez
<blockquote>
még 60 napon belül a MÁV-val egy használati megállapodást kell kötniük,
</blockquote>
hogy a vállalat milyen területeket kíván a jövőben használni.
A közgyűlés februárban döntött, hogy júniusban érkezik annak a mestertervnek a kiírása, aminek reményeik szerint ez évben már kézelfogható eredménye lesz: megismerhetjük azokat a terveket, amelyek alapján a beruházást végigviszik.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/26/fovarosi-kozgyules-beszamolo-februar26" target="_blank" rel="noopener">az előterjesztésben is írták</a>, a Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat az ún. mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása.
A mesterterv tartalmazza a terület
<ul>
<li class="MsoNormal">jövőbeli szerkezetét,</li>
<li class="MsoNormal">beépítési intenzitását,</li>
<li class="MsoNormal">alapvető építészeti karakterét,</li>
<li class="MsoNormal">elhelyezhető funkcióit, </li>
<li class="MsoNormal">zöldfelületi rendszerét,</li>
<li class="MsoNormal">közlekedési rendszerét,</li>
<li class="MsoNormal">közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciókat.</li>
</ul>
Ahogy az előterjesztésben is kiemelték, a terület fejlesztése során a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket. Ezen a kiíráson március eleje óta a BFVK Zrt. keretein belül egy projektiroda dolgozik, aminek vezetője Dományi Bálint. A vele készült friss interjúnk <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/19/ebben-a-helyzetben-mindenre-nyitottnak-kell-lenni-rakosrendezon-setaltunk-az-uj-projektiroda-vezetojevel" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva olvasható</a>.
A háttérbeszélgetésen szóba került az, hogy főpolgármester-helyettes hiányában szabálytalanul működik-e a főváros. A Fővárosi Törvényszék a 2025. március 18-án <a href="https://birosag.hu/aktualis-kozlemenyek/fovarosi-torvenyszek-megallapitotta-budapest-fovaros-onkormanyzatanak-mulasztasat-fovarosi" target="_blank" rel="noopener">meghozott ítéletében</a> – annak kapcsán, hogy a közgyűlés nem választott meg a saját tagjai közül legalább főpolgármester-helyettest –
<blockquote>
megállapította Budapest Főváros Önkormányzatának mulasztását.
</blockquote>
A pert Budapest Főváros Kormányhivatala, mint felperes indította a Budapest Főváros Önkormányzat alperessel szemben.
Ahogy a közleményükben írták, az alperes a per során nem vitatta sem a határozathozatali kötelezettségét, sem annak elmulasztását, alaki jellegű védekezéssel viszont élt. Vitatta a bíróság hatáskörét, illetve álláspontja szerint a keresetet nem az Önkormányzattal, hanem a Közgyűléssel szemben kellett volna a felperesnek előterjesztenie.
Az ítélet, ahogy a háttérbeszélgetésen Kiss is kiemelte, nem jogerős, azzal szemben a felek a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthetnek be. Hogy fognak-e fellebbezni, nem tudta megmondani, mert még nem kapták meg az ítéletet írásban.
„Megnézzük, mi van ebben leírva. Az a tényállítás, hogy
<blockquote>
nincsen főpolgármester-helyettes, nyilván nehezen vitatható 
</blockquote>
– bárhogy is számoljuk.”
Mint Kiss magyarázta, mielőtt a kormányhivatal jelölhetné ki a helyettest, még újra bírósághoz kell fordulnia.
A következő közgyűlésen nem fognak helyettest választani, a főigazgató megerősítette, hogy nem fog szerepelni a napirendek között.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus a szokásos, közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésen beszélt erről. Szóba került az is, a következő közgyűlésen terveznek-e  főpolgármester-helyettest választani. 

Csütörtökön utalja a főváros az első részletet Rákosrendezőért

A februári közgyűlés döntött úgy, hogy a főváros vagyonkezelő cége, a BFVK Zrt. keretein belül létrehoz egy projektirodát a rákosrendezői fejlesztés koordinációjára, a nemzetközi tervpályázat előkészítésére és lebonyolítására. Ennek élére Dományi Bálint építész-urbanistát nevezték ki. Vele jártuk be a leendő fejlesztési területet, miközben az előttünk álló fél-egy évről beszélgettünk.

„Ebben a helyzetben mindenre nyitottnak kell lenni” – Rákosrendezőn sétáltunk az új projektiroda vezetőjével

A Stockton Zrt. a nyitva álló határidőn belül nem élt a Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területein fennálló elővásárlási jogával, <a href="https://kormany.hu/hirek/egyedul-a-fovarosi-onkormanyzat-tulajdonaban-allo-budapest-kozmuvek-elt-elovasarlasi-jogaval" target="_blank" rel="noopener">jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium</a> (NGM), ami azt is jelenti, hogy
<blockquote>
egyedül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Közművek (BKM) Zrt. lépett be vevőként az adásvételi szerződésbe.
</blockquote>
A szerződés értelmében a BKM Zrt.-nek a szerződéskötéstől számított 8 napon belül anyavállalati garancia vagy egyenértékű biztosíték nyújtását kell igazolnia az állam felé az első két vételárrészletre, azaz mintegy 30,5 milliárd forintra vonatkozóan. Emellett 10 munkanapon belül intézkednie szükséges az első vételárrészlet, vagyis a teljes vételár 25%-át kitevő 12,7 milliárd forint maradéktalan megfizetéséről.
A Ptk. és a vonatkozó joggyakorlat alapján az elővásárlásra jogosult e jogát akként gyakorolhatja, hogy az adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljesíti, beleértve az ügylet tárgyára, a vételárra és annak fizetési feltételeire, a szerződéses biztosítékokra és valamennyi egyéb körülményre vonatkozó kitételt.
Az NGM azt írja, az állam nyomon fogja követni az adásvételi szerződésben meghatározott vevői kötelezettségek, így a vételár megfizetésének maradéktalan betartását és a méltatlan állapotok felszámolását. 
Az NGM kihangsúlyozta, hogy a területen lévő méltatlan állapotok felszámolása, így
<blockquote>
a környezeti károk és hulladékok kezelése, illetve ezek kockázatainak viselése ugyanis a BKM Zrt. kötelezettsége.
</blockquote>
A területen tervezett jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó fővárosi elképzelések megvalósítása érdekében viszont az új tulajdonosnak lehetősége van egyedi jogalkotási és szabályozási igényeit jelezni a magyar állam felé.
A terület birtokbavételének további feltétele az ingatlanok használati megosztását szabályozó szerződés megkötése a MÁV Zrt.-vel, amire a feleknek 60 nap áll rendelkezésre.
A szerződéses konstrukció értelmében a második vételárrészlet megfizetésére abban az esetben köteles a fővárosi vállalat, ha a fenti megállapodások szerinti szabályozási változások hatályba léptek, az ingatlanokon nincs folyamatban peres eljárás, illetve ha a szükséges telekalakítások megvalósultak. Az utolsó vételárrészlet megfizetése az állami infrastruktúra beruházások megvalósítását követően, de legkésőbb 2039. március 25. napjáig esedékes.
Ahogy az Énbudapestemen megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/28/fovarosi-kozgyules-januar-29-eloterjesztesek-javaslat" target="_blank" rel="noopener">a januári ülésén döntött arról</a>, hogy a Budapesti Közműveken (BKM) keresztül megveszi Rákosrendező 85 hektáros területét. A februári közgyűlésen pedig arról is döntöttek, amennyiben a Stockton Zrt. lemond az elővásárlási jogáról, milyen alapelvek mentén tervezik fejleszteni a területet. 
<blockquote>
A terület fejlesztése során <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/24/mi-lesz-a-kovetkezo-lepes-rakosrendezovel-kapcsolatban" target="_blank" rel="noopener">a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie</a>, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket.
</blockquote>
A Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat a terület jövőbeli szerkezetét, beépítési intenzitását, alapvető építészeti karakterét, elhelyezhető funkcióit, zöldfelületi rendszerét, közlekedési rendszerét, közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciótervre, az ún. mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása.
Fontos persze az is, hogy a területen 90 méternél magasabb toronyház nem épülhet, de fontos az is, hogy a magyar állam is vállalja mindazt, amit az arab befektetővel szemben vállalt.
A városvezetés, ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/12/08/peldamutato-valasz-lehetne-a-kozelgo-urbanisztikai-es-klimakatasztrofara-rakosrendezo-fejlesztese" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> részletesen összefoglaltuk, parkvárost szeretne a területen,
<blockquote>
amihez – mint <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=651643010887064" target="_blank" rel="noopener">március 6-án bejelentette</a> – az Európai Beruházási Banktól (EIB) venne fel „kedvezményes, hosszú távú” hitelt a főváros.
</blockquote>
Karácsony a bejelentéskor arról beszélt, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) háromnapos, luxemburgi konferenciájának fő témája is a lakhatás volt, ugyanis „Európai-szerte lakhatási válság van”, ezért „összeurópai cselekvésre is szükség van”. Az EIB éppen ezért hosszú távú és kedvező hiteleket tervez biztosítani a válság megoldására.

Az állam nyomon fogja követni az adásvételi szerződésben meghatározott vevői kötelezettségek, így a vételár megfizetésének maradéktalan betartását és a méltatlan állapotok felszámolását, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Más nem élt az elővásárlási jogával, Budapest megveheti Rákosrendezőt

A Fidesz egészpályás letámadást próbált indítani a Tisza ellen, minden alkalmat igyekeztek megragadni, hogy migránsozzanak, ügynöközzenek, brüsszelezzenek, és bár a viták nem voltak a legemelkedettebbek, a közgyűlés hatékonyan dolgozott: döntöttek többek között a Rákosrendezőt érintő további lépésekről, az Óbudai Gázgyár megtisztításával kapcsolatos kiállásról, és hogy elutasítják a főispán költségvetéssel kapcsolatos törvényességi felhívását. És még közel 4 tucat kérdésről. 

A közgyűlés döntött, munkára fognák az államot

Budapest 2025. január 31-én a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/28/fovarosi-kozgyules-januar-29-eloterjesztesek-javaslat">közgyűlés döntése után</a> megtette a rákosrendezői ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot – az államnak a kézhezvételt követően 30 napja van erre reagálni. Azonban a magyar állam képviseletében eljáró MNV részéről mindeddig arról sem kapott tájékoztatást a BKM, hogy a szintén elővásárlási joggal rendelkező STOCKTON Zrt. az elővásárlási jogáról lemondott-e, illetve lejárt-e az elővásárlási jog gyakorlására szabott, a vételi ajánlat közlésétől (az MNV levelének kézhezvételétől) számított harmincnapos határidő. 
A birtokbavételt követő feladatokról szól <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=126111;type=5;parentid=18424;parenttype=2">Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése</a>, amit 2025. február 26-án, szerdán tárgyalhat a Fővárosi Közgyűlés, annak ellenére, hogy  az előterjesztést <a href="https://www.youtube.com/live/9SRpOoi53g0?si=2EvmVADN3cUZ0itP&amp;t=719">tárgyalta február 24-én a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülése is</a>, ahol a jelenlévők négy igen, egy nem és négy tartózkodással úgy szavaztak, hogy a bizottság nem támogatja a Rákosrendezőről szóló előterjesztés közgyűlés általi elfogadását. 
Az előterjesztés lefekteti a későbbi beruházásra vonatkozó alapelveket, kiemelve, hogy a terület fejlesztése során a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket. Figyelembe véve a korábban elkészült terveket és tanulmányokat, a 85 hektáros területen épülő városrésznek választ kell adnia a közös jövőnket érintő legfontosabb kihívásokra. Az urbanisztikai feladatok taglalásánál az előterjesztés kimondja, hogy a Fővárosi Önkormányzat a rendszerváltás óta nem szembesült ilyen léptékű és összetettségű városfejlesztési feladattal, a terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljeskörű megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe. A projekt kiemelt jelentőségére figyelemmel különösen fontos, hogy a Fővárosi Önkormányzat szervei (Közgyűlés, feladatkörrel rendelkező bizottság, főpolgármester) a hatáskörükhöz igazodó szoros irányítást gyakoroljanak a projekt felett.
A Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat a mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása – erről a közgyűlést megelőző, Kiss Ambrus tartotta <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/19/karacsony-bejelentes-kozgyules-tisza-kivonulas">háttérbeszélgetésen </a>is azt mondta, amit itt megerősített, hogy a júniusi közgyűlésre szeretnék elkészíteni.
Az adásvételi szerződés számos, kulcsfontosságú kérdést az eladó és a vevő külön megállapodására utalt, ebben az előterjesztés alapján Budapest főpolgármestere azt az álláspontot képviseli, hogy ami járt az arab befektetőknek, az megilleti a budapestieket is. A használati megállapodás megkötése után az adásvételi szerződés szerint a mellékletben szereplő vázrajzot alapján használati megállapodást kell kötni a MÁV-val, hogy a vasúti üzemi területeket milyen jogcímen és milyen feltételek mellett használhatja a továbbiakban. Ezen túlmenően az adásvételi szerződés szerint a későbbi állami közlekedési beruházásokhoz szükséges területet az állam vissza fogja vásárolni – mondta el Kiss Ambrus főigazgató a hétfői bizottsági ülésen. 
Azt mindenki tudja, hogy a terület jócskán szennyezett állapotban fog a fővároshoz kerülni, ezekkel kapcsolatban az első feladat, hogy a tényfeltárási dokumentációt az állam átadja a fővárosnak. Ennek ismeretében a terület megtisztítása során a felhalmozott hulladékok sorsa is többféle lehet. A kommunális hulladékot a Budapesti Közművek elszállítja és ártalmatlanítja, addig az ismert eredetű hulladékhalmok – mint a MÁV által lerakott vasútépítési anyagok és az egykori, leégett Budapest Sportcsarnok két évtizede ide lepakolt törmeléke – esetében következetesen érvényesíteni szükséges a „szennyező fizet” elvet.
A Rákosrendezőre vonatkozó adásvételi szerződés szerint a Magyar Állam vállalja a projekt megvalósítása érdekében bármilyen építésügyi előírás, valamint bármilyen egyéb hazai jogszabály módosítását, ráadásul ezeknek a jogszabályoknak az elfogadása a második vételárrészlet kifizetésének az előfeltétele is. Ez a feltétel lehetőséget kínál a Fővárosi Önkormányzat számára a beruházás optimális jogszabályi környezetének megteremtésére, mind közigazgatási, mind műszaki-építésjogi szempontból.
Az előterjesztés kapcsán Balogh Balázs tiszás képviselő tett fel kérdést arra vonatkozóan, hogy a Városháza milyen szervezeti struktúrában gondolja a lebonyolítást, a BKM kezében maradna vagy esetleg egy projektcég jönne létre? Kiss Ambrus válaszában úgy fogalmazott, hogy a terület tulajdonosa a BKM (lesz), az előkészítés fázisához tartozó minden munkarész a BKM szervezeti keretén belül lenne, de a döntéseket a Fővárosi Közgyűlés hozná meg, nélkülük stratégiai döntések nem is tudnak megszületni. 
A részletes <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=126111;type=5;parentid=18424;parenttype=2">előterjesztés itt érhető el</a>, a hétfői Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülését pedig az<a href="https://www.youtube.com/live/9SRpOoi53g0?si=2EvmVADN3cUZ0itP&amp;t=719"> alábbi linken</a> lehet videón megnézi.

Miután a januári közgyűlés megszavazta, hogy Budapest, élve a Budapesti Közművek (BKM) elővásárlási jogával, megveszi Rákosrendező 85 hektáros területét, februárban a terület  birtokbavételét követő feladatokról is tárgyal és vitázik. 

Mi lesz a következő lépés Rákosrendezővel kapcsolatban?

A Fővárosi Közgyűlés tavaly áprilisban egyhangú döntéssel fogadta el, hogy legyen a romák elleni, 2008-2009-es gyilkosságsorozat emléknapja február 23. legyen. Egy szélsőjobboldali csoport 2009-ben, Tatárszentgyörgyön, ezen napon gyújtotta fel egy roma család házát, és lőttek rá a a házból menekülőkre. Az apát, Csorba Róbertet és ötéves fiát agyonlőtték, egy hatéves kislány súlyosan megsérült. Fél éven belül ez már a hetedik hasonló hasonló támadás volt, és a második, ami halálos áldozatokkal járt.
<h3 class="p1">Kiáltsuk együtt az égbe</h3>
A tragédia nyomán, a civil szervezetek összefogásából alakult Február 23. Emlékbizottság a fővárossal és Józsefvárossal közösen szervezte meg az idei emléknapot, melynek keretében szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városháza Parkban.
„Nehéz szavakkal állok itt veletek, mert az emlékezet újra előhívja a 2008-2009-ben történt szörnyűségeket. Nehéz a szó, mert a áldozatok nevei itt csengenek fülemben" – mondotta Rácz Béla, a Február 23. Emlékbizottság tagja, majd szomorú felsorolással folytatta beszédét: „Nagy József, élt 43 évet; Nagy Tiborné, élt 40 évet; Csorba Róbert, élt 27 évet; Csorba Robika, élt 5 évet; Kóka Jenő, élt 53 évet; Balogh Mária, élt 45 évet. Emléketek legyen áldott, nyugodjatok békében a haza sírjában!” – hajtott fejet a szónok, mielőtt felidézte a 16 évvel ezelőtt történteket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm3952.jpeg" alt="Roma" width="3768" height="2512">
<figcaption>Kép: Merész Marton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Ártatlan emberek vesztették életüket, családok törtek össze, és egy egész közösség élte meg a gyűlöletet és a félelmet. Ma itt állunk Budapest szívében, az Emlékezet Napján, és kiáltsuk együtt az égbe: nem felejtjük el, ami történt”. Rácz Béla elmondta, kezdeményezésükhöz, hogy legyen országos emléknap a tatárszentgyörgyi merénylet napja, csatlakozott Budapest és Józsefváros is, de ezt várnák el a magyar parlamenti pártoktól is. 
<blockquote>
A Fővárosi Közgyűlés megértette, hogy a támadás Magyarország egésze ellen irányult, megértette, hogy a »romagyilkosságok« kifejezés helytelen, hiszen nem a cigányok követtek el bűncselekményt, hanem rasszista indíttatású terrortámadás történt, amelynek áldozatai magyar roma emberek voltak
</blockquote>
– hangsúlyozta Rácz Béla, ezután pedig keserűen jegyezte meg, hogy véleménye szerint ma, Magyarországon a cigányok gyűlöletében nemzeti konszenzus van. Ezért arra kérte az esemény résztvevőit, hogy ne engedjék a gyűlöletkeltést semmilyen körülmények között. Karácsony Gergely főpolgármestert pedig arra, hogy a főváros állítson méltó emlékművet az áldozatoknak. „Kedves emlékezők! Az a hitünk, hogy Magyarország egyszer mindannyiunk hazája lesz, most még álom. Kitárt karokkal ölelnénk magunkhoz, hazám, de viszonzást nem találhatunk. Magyarország, mikor leszel az édesanyánk? Magyarország, mikor lesznek a cigányok is gyermekeid? Megcsaltál, de veled maradtunk, ne vedd el a napfényt tőlünk!” – zárta szavait Rácz Béla.
<h3 class="p3"> Senkit sem érhet igazságtalan megkülönböztetés</h3>
Karácsony Gergely megnyitó beszédében Tamás Gáspár Miklóst idézte, aki <a href="https://merce.hu/2019/02/23/tgm-a-ciganyok-tiz-eve/">10 évvel a terrortámadások után tette fel a kérdést</a>: „Hogyan térhet ez az ország derűsen nyugovóra, ameddig a meggyilkolt cigányokat – fivéreinket és nővéreinket – meg nem siratta?” Karácsony Gergely ezt kérdezte: „lehet-e szenvtelenül elmesélni, ami a mi életünkben, a mi hazánkban, a mi honfitársainkkal történt?”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4058.jpeg" alt="Roma" width="3556" height="2371">
<figcaption>Kép: Merész Marton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A főpolgármester a filozófussal egyetértve jelentette ki: „Ha ebben nincsen erkölcsi fordulat, ha nincs megbánás és újrakezdés, akkor ennek az országnak nincs reménye – és ne is legyen." Karácsony Gergely szerint meg kellene érteni, hogy amikor bármely kisebbség jogait védjük, akkor a saját szabadságunkat védjük – mert senki nem korlátozhatja a másik szabadságát anélkül, hogy azzal a magáét ne csorbítaná. „Amikor mindenki egyenlő bánásmódban részesül. amikor mindenki emberi méltósága, hite, vallása, meggyőződése, orientációja tiszteletben van tartva, akkor beszélhetünk szabadságról. Amikor senkit nem érhet igazságtalan megkülönböztetés, akkor beszélhetünk az igazság érvényesüléséről” – jegyezte meg Karácsony Gergely, aki szerint nem az a kérdés, hogy tragikus események Budapesten vagy vidéken történt. „Ebben nincs ilyen. Velünk történt. És ha velünk történt, akkor dolga van vele a nemzet fővárosának. A nemzet fővárosának, amely minden magyarért felelősséggel tartozik – jelentette ki.
<blockquote>
Ebben a városban, legalább ebben a városban, a méltóság egyenlősége, az emberi méltóság visszavonhatatlan joga erősebb kell, hogy legyen, mint bármi más. Aki pedig megvonja ezt a másiktól, az maga válik méltatlanná 
</blockquote>
– tette hozzá. A főpolgármester szerint Budapest egysége nem jelenthet egyformaságot, hanem az egyediség tiszteletét és megbecsülését kell jelentse.
„Ahogy a gyűlölet felszítása szavakkal kezdődik, úgy az összetartó, együttérző és a méltóság egyenlőségén alapuló társadalom építése is. Az, ahogy egymáshoz szólunk, ahogy egymással bánunk, az a hazánk” – szögezte le Karácsony Gergely, majd Rostás-Farkas György írót idézte: „A másságot miért ne válthatná fel az egymásság, annak tudata és megélése, hogy egymásra vagyunk utalva itt ezen a földön, mert a legfontosabb és a végső problémáink ugyanazok.”
Borítókép: Kép: Merész Marton/Énbudapestem
<blockquote>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
</blockquote>


A Városháza Parkban köztéri fotókiállítással emlékeznek azokra a roma áldozatokra, akik ellen 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között egy szélsőjobboldali nézeteket valló csoport követett el merényletsorozatot. A kiállítás megnyitója február 21-én, pénteken volt.

A Városháza Parkban köztéri fotókiállítással emlékeznek azokra a roma áldozatokra, akik ellen 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között egy szélsőjobboldali nézeteket valló csoport követett el merényletsorozatot. A kiállítás megnyitója február 21-én, 