NEWSLETTER

Az egyébként meglehetősen kalandos történetű Kazinczy utca 40-48. alatti területet 2021-ben vásárolta meg a Forestay Group. Ahogy a 24.hu <a href="https://24.hu/kultura/2022/05/05/ismeretlen-budapest-kazinczy-utca-tancmuveszeti-foiskola-schmolka-kozma-szalami-hus-brklyn-kocka-epites-forestay-hotel-szalloda/" target="_blank" rel="noopener">korábban összeszedte</a>, a csoport mögött Botos Bálint és Németh Péter állnak. Botos 2015–2019 közt a Külgazdasági és Külügyminisztérium külsős ingatlantanácsadójaként dolgozott, a lap szerint a nemzetközi ingatlanpiacon hosszú ideje jelen van, Németh pedig a RIGG Vagyonkezelő vezetője.
Az elmúlt két évtizedben olyan munkák kapcsolódtak hozzájuk, mint a kultikus Tűzraktér helyén épített Dean’s College Hotel I, ami nem mellesleg Közép-Európa egyik legnagyobb privát diákhotelje, de ők a fejlesztési és befektetési vezetői a tévészékházként ismert egykori Tőzsdepalota felújításának, amit az utolsó hírek szerint a magyarországi gazdasági helyzet miatt egyelőre inkább pihentetnek.
Az erzsébetvárosi önkormányzat, illetve a befektető közötti egyeztetések 2022 első felére véget értek, még az év április elsején pedig a hatósági építési rendszerben feltűnt egy két pinceszinttel, illetve hat emelettel rendelkező szálloda építésiengedély-kérelme.
Ahogy a 24.hu is megjegyezte, az építkezésnek sok akadálya már nem lehet, ugyanis
<blockquote>
a szálloda tiszteletben tartja a telekre vonatkozó beépítési szabályokat.
</blockquote>
<h3>Komplikált helyzetek</h3>
Az Énbudapestemnek az önkormányzat azt írta,
<blockquote>
„a tárgyalások másfél-két évig elhúzódtak, de mielőtt bármi történhetett volna, a rendkívül komplikált jogi helyzetet kellett tisztázni”.
</blockquote>
Érdemes tudni, hogy a 2019-es önkormányzati választások után bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés, illetve hűtlen kezelés gyanújával indítottak eljárást a terület körüli kavarások miatt, amik Hunvald György polgármesterségéig, 2007-ig nyúltak vissza.
<figure><img src="/api/file/image/mm5017.jpeg" alt="Kazincy" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
A kerület beszámolója szerint az eljárás után kezdődhetett csak a tárgyalássorozat, aminek eredményeképpen létrejött egy Területrendezési Megállapodás a fejlesztővel.
„Ennek lényege, hogy az építkezést követően
<blockquote>
a fejlesztő köteles az egész utcaszakaszt pontosan úgy felújítani, ahogy azt a Dohány utca és a Dob utca közötti részen elkészült Kultúra utcája szakaszon 2017-ben kialakították"
</blockquote>
– közölte az Énbudapestemmel az önkormányzat. Külön kiemelték, hogy a Forestay Group tehát nem csupán az épület előtti részt, hanem a Dob utca és a Király utca közötti teljes szakaszt köteles felújítani.
„Ezáltal az egész Kazinczy utca egységes kinézetű, gyalogosbarát, forgalomcsökkentett, kvázi sétálóutcává válik" – tették hozzá. Ez pedig tökéletesen megfelel majd állításuk szerint a kulturális negyed koncepciójának, aminek többek között célja, hogy
<blockquote>
„az UNESCO világörökség határterületén világvároshoz méltó környezet jöjjön létre”.
</blockquote>
<h3>Fiatalok körében közkedvelt</h3>
Abba, hogy a szállodatulajdonos cég milyen franchise-megállapodást köt, az önkormányzatnak nincs beleszólása. A franchise egyébként a Marriott Internationalhez tartozó Moxy lett. A hotelmárka jelenleg 23 országban 120 egységgel van jelen, és – ahogy a <a href="https://turizmusonline.hu/belfold/cikk/uj_lifestyle_brand_a_hazai_szallodapiacon" target="_blank" rel="noopener">Turizmus Online írja</a> – a fiatalok körében sikeres és közkedvelt lifestyle brand.
A fiatalosság részben annak tudható be, hogy
<blockquote>
a szálloda központja, szíve-lelke egy bár, ami egyszerre tölti be a check-in pult szerepét és kínál „grab-and-go” ételkínálatot.
</blockquote>
„A telek megvásárlásának pillanatától kezdve az volt az elképzelésünk, hogy ehhez a lokációhoz pont egy olyan márka lenne az ideális választás, mint a Moxy, mert tökéletesen illeszkedik a VII. kerület DNS-éhez” – magyarázta a közleményben a Forestay Group alapító partnere, a már említett Botos Bálint. „A környék világszerte a magyar főváros turisztikai, gasztronómiai, szórakoztató és kulturális központjaként ismert” – tette hozzá.
<figure><img src="/api/file/image/utcai-homlokzat-hirdetmacnyi.jpeg" alt="Kazinczy" width="2481" height="1754" />
<figcaption>Kép: ÉTDR</figcaption>
</figure>
 
Arról, hogy a ma már egyetemként és máshol működő egykori táncművészeti főiskola épülete vajon védelmet érdemelt volna vagy sem, megoszlanak a vélemények.
<blockquote>
Az önkormányzat, mint kiderült, határozottan azon a véleményen van, hogy az eredeti épület nem érdemel védelmet.
</blockquote>
Ahogy a 24.hu <a href="https://24.hu/kultura/2021/01/13/tancmuveszeti-foiskola-korabbi-epuletei-bontas-kazinczy-utca/" target="_blank" rel="noopener">egy másik cikkében részletezi</a>, a 2007 óta műemléki jelentőségű területnek számító földdarabon 1976-ben jelentek meg az oktatási intézmény ideiglenesnek szánt oktatási épületei. Előtte itt működött egyébként 1840-től a Scheibel József által alapított Első Magyar Gőzfürdő.
„Az Állami Balettintézet oktató- és próbatermeit még a hetvenes években helyezték el ezen az üres telken – eredetileg is ideiglenesnek szánva, ezért könnyűszerkezetes megoldást alkalmaztak” – magyarázta lapunknak az önkormányzat.
<blockquote>
„Az épület semmilyen esztétikai értéket nem hordozott magában, környezetétől idegen és igénytelen volt. Az elmúlt 20 évben állaga is rendkívül leromlott. Megtartása nem, hogy nem volt indokolt, de Belső-Erzsébetváros kifejezett érdeke, hogy ez a romhalmaz eltűnjön onnan”
</blockquote>
– tették hozzá. Ahogy korábban megjegyeztük, a 280 szobás szálloda megépítését az építési szabályzat lehetővé teszi. „Az építészeti tervtanács a tervekkel kapcsolatban néhány változtatási igényt fogalmazott meg, amiket a tervező végre is hajtott. Ezt követően az építésügyi hatóság kiadta az építési engedélyt” – írta Erzsébetváros az Énbudapestemnek.
Az tudható, hogy a szállodának eredetileg is indusztriális megjelenést terveztek. Kérdés, hogy
<blockquote>
egy ilyen indusztriális megjelenésű, a beépítési határokat a végletekig kihasználó hotel hogyan fog festeni a világörökségi terület határában?
</blockquote>
<h3>Kiemelten ügyelt imázs</h3>
A kerület kifejezetten optimistának tűnik, hiszen, mint írták, a szálloda szerintük nem vonz különösebben nagy autóforgalmat, „tekintettel arra, hogy a vendégek elsöprő része nem gépkocsival érkezik majd” – írták. A hotelnek emellett elemi érdeke, hogy ne alakuljanak ki olyan vitás helyzetek, mint amilyenek az Airbnb-lakások üzemeltetőivel alakultak ki elsősorban néhány vendég viselkedése miatt. A rend fenntartását is jobban meg tudja szerintük oldani ez a konstrukció, mint egy társasházi közösség.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/02/17/ha-valami-akkor-a-bulinegyed-hoskora-biztos-veget-ert" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben mi is foglalkoztunk vele</a>, a magyar főváros 2022-ben megint a népszerűbb alkoholturisztikai célpontok között volt, még úgy is, hogy a ilyen céllal érkező külföldiek számára az egyetlen vonzóerő az, hogy Budapest olcsó.
<figure><img src="/api/file/image/javitotthardetmanyi-latvanyterv.jpeg" alt="Kazinczy" width="4167" height="5000" />
<figcaption>Kép: ÉTDR</figcaption>
</figure>
 
Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester 2022-ben <a href="https://telex.hu/belfold/2022/07/20/bulinegyed-erzsebetvaros-valtozasok-csendrendelet" target="_blank" rel="noopener">arról beszélt</a>, hogy gyakran kap a környék lakóitól leveleket, amelyek arról panaszkodnak, hogy „éjjel kettőkor-háromkor részeg hordák üvöltöznek”, és ezt erősítette meg Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros VII. kerületi önkormányzati képviselője is, aki szerint már tavaly minden ugyanolyan volt, mint a vírus előtt.
Ha mindez nem lenne elég, Zsendovits Ábel, a Szimpla Kert ügyvezetője is azt mondta, nem csak, hogy
<blockquote>
visszatértek a brit kocsmaturisták, de megint úgy isznak, mintha nem lenne holnap.
</blockquote>
Az erzsébetvárosi képviselő-testület 2022 decemberében határozatot hozott, hogy idén már tilos lesz kocsmatúrákat szervezni, a bulinegyedben működő vállalkozások pedig szintén idén jelentették be, hogy Közös Erzsébetvárosért néven egyesületet alapítottak, amelynek célja, hogy az utcákat tisztán tartsák, és csöndesebbé tegyék, azonban kétséges, hogy ez eredményre vezet-e.
Az önkormányzat viszont kétségtelenül optimista. Mint az Énbudapestemnek írták:
<blockquote>
„Igényes szállodáról van szó, ami egy világcég brandje alatt fut, világszerte számos ilyen szállodát üzemeltet, és egy világcég nyilván kiemelten ügyel a saját imázsára. Azt reméljük, hogy a kerületrészt felértékeli az új szálloda.”
</blockquote>

Május elején jelentették be, hogy egy 280 szobás szállodát építenek a Kazinczy utcában az egykori táncművészeti főiskola helyén. Megkerestük a VII. kerületi önkormányzatot, hogy a beruházás szerintük nem jelent-e újabb konfliktusforrást az egyébként is terhelt bulinegyedben.

KÖZÉLET

Nem jelent konfliktusforrást a 280 szobás szálloda Erzsébetváros szerint

A budapestiek és az itt menedékre találó ukrán menekültek május utolsó vasárnapja előtt, már május 25-én, csütörtökön felköszöntötték Kijev városát: az alkalomból Karácsony Gergely főpolgármester és Balog István, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője közösen nyitották meg a Kijevi Történeti Múzeum festményeinek és fényképeinek reprodukciójából összeállított szabadtéri tárlatot.
<figure><img src="/api/file/image/mm5304-masolat.jpeg" alt="2023." width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
A Városháza parkban elhelyezett tablók előtt felvezetésként népviseletbe öltözött, menekült ukrán felnőttek és gyerekek gyülekeztek közösen énekelve, aztán elsőként
<blockquote>
Karácsony Gergely Budapest nevében kifejezte együttérzését a bombázott ukrán főváros lakóival.
</blockquote>
A főpolgármester ezután a békéről beszélt, ami szerinte a legfőbb érdekünk, és amit Ukrajna nemzeti szuverenitásának és területi integritásának biztosítása hozhat csak el. Hozzátette: „Budapestnek és Magyarországnak érdeke az is, hogy kiálljunk, kitartsunk az elveink és az értékeink mellett, hogy tanúbizonyságot adjunk emberségből és szolidaritásból. Mint emlékeztetett, „fájdalmasan hosszú ideje, lassan 500 napja Magyarország szomszédságába költözött a háború”.
<figure><img src="/api/file/image/mm5504-masolat.jpeg" alt="2023." width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Balog István, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője azzal kezdte, hogy már második éve próbálják elvenni tőlük az ünnep örömét, majd azt mondta, hogy „a 15 hónapja tartó háborúban Oroszország több ukrán települést egyszerűen eltűntetett a föld színéről”. Az ügyvivő kiemelte:
<blockquote>
„Ukrajna békét akar. De nem a béke illúzióját, nem egy befagyott konfliktust akar az ukrán nép, hanem valódi, hosszan tartó, igazságos békét és garanciát arra, hogy az ilyen szörnyű bűnök ne ismétlődjenek meg.”
</blockquote>
[gallery ids=40f9dc84-242c-4976-a295-ea46a599a16a,1bd476c9-3400-48b6-aeae-692a2f5d9fbc,1f894497-95ed-4ea0-b05b-cd184eabcc4f,d867826e-1ebb-4b41-978b-e12bb6e6e71a,6176fed0-3855-4581-afac-f2b155ffc85b,e1b47d8f-745f-4ee7-a5a3-504d3803d57f,e012f368-a3b4-47de-ae5b-6b5c3ac32dc6,095f5b90-f692-4983-9c52-66832c6f2a59,f13a387a-ce6d-45eb-ad90-a3b0a1099f96,51343728-ebb5-4299-b01e-dbb812d54296,d0cb63e6-2bf4-4c51-b64a-60b8fc30d39f]
A tablókiállítás június 14-ig látható.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

A képhez Kijev napja szolgáltatott alkalmat: az ukránok május utolsó vasárnapján szokták ünnepelni saját fővárosukat. „Kyiv örökké” címmel a Városháza parkban nyílt tablókiállítás.

A képhez Kijev napja szolgáltatott alkalmat: az ukránok május utolsó vasárnapján szokták ünnepelni fővárosukat. „Kyiv örökké” címmel a Városháza parkban nyílt tablókiállítás.

Kétszáz ukrán gyermek közösen készített festményt hálából a budapestieknek

Elfogadta a BKK 24 milliárdos hitelfelvételéről szóló előterjesztést - 17 igen, 2 nem, 9 tartózkodás mellett – a Fővárosi Közgyűlés. A túlélőprogram részeként veszik fel hitelt, szeptember közepéig kell azt visszafizetni és a nyári hónapokra biztosítja a cég likviditását. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, magas, 673 milliós kamata van a hitelnek, amit rezsimegtakarításból és a Budapest 150 programsorozattól történő elvonásból fedeznek majd.
<figure><img src="/api/file/image/rs3715may-24-2023ruzsa-rania-202300034-16-lpr.jpeg" alt="Kiss" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
A mai közgyűlésen a Fidelitas megismételte korábbi akcióját, Gyurcsány Ferenc nyilatkozatából játszottak be részletet, és molinót feszítettek ki. Az akció rímelt a Wintermantel Zsolt napirend előtti felszólalására, ő is Gyurcsány Spirit FM-nek adott interjúját játszotta le és a fideszes frakcióvezető megismételte a korábban elmondott szövegét: Gyurcsány kiadta a feladatot, a főpolgármester teljesít. Arra utalt ezzel, hogy a DK elnök korábban azt mondta, a főpolgármesternek támadnia kellene a kormányt és Karácsony lakógyűléses aktivitását szerinte ez inspirálta.
<figure><img src="/api/file/image/rs3735may-24-2023ruzsa-rania00007-2-lpr.jpeg" alt="Közgyűlés" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
Wintermantel arról is beszélt, hogy Budapest a csőd szélére került, megkérdezte hova tűnt el az a 200 milliárd forint, amivel átadták a várost. Felelőtlen gazdálkodással vádolta Karácsonyt és szerinte Gyurcsány embereivel vette magát körül. Karácsony erre a szövegre a legutóbbi közgyűlésen igen, most nem reagált, helyettes Kiss Ambrus mondta el, hogy Tarlóstól 186 milliárd plusszal vették át a várost, ez az összeg 10 milliárd forintra apadt. Szerinte a bevételcsökkenésnek négy oka volt: a pandémia alatt is jártak a buszok, évről évre nőtt a szolidaritási adó mértéke, tartották magukat a bérmegállapodáshoz és az MNB megemelte a kamatlábat.
<figure><img src="/api/file/image/rs3714may-24-2023ruzsa-rania-202300034-9-lpr.jpeg" alt="Közgyűlés" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
A közgyűlésen több mint egyórás vita bontakozott ki Wintermantel Zsolt által benyújtott javaslatról, mely lényegében elítéli az orosz katonai agressziót, kiáll a mielőbbi béke érdekében, ellenzi a brüsszeli szankciókat és felszólítja a közélet szereplőit, hogy tartózkodjanak olyan nyilatkozatoktól, akcióktól, melyek háborúba sodorhatják Magyarországot.
A Momentum, a Párbeszéd, a DK és az MSZP módosító javaslatot adott be, mely szerint a főváros magáévá teszi az Európa Tanács békepárti határozatát, sajnálattal megállapítja, hogy nálunk a legmagasabb az infláció Európában és felszólítja a kormányt fejezze be a Brüsszellel folytatott csatáját és nyújtson támogatást az önkormányzatoknak.
A vita közben kiderült, hogy az eredeti javaslat lényegében a kaposvári fideszes polgármester indítványa, melyet más kerületekben, így Újbudán is beterjesztettek. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester egyenesen úgy fogalmazott, hogy Rogán Antal minisztériumában írt propagandanyilatkozatról van szó.
<figure><img src="/api/file/image/rs3726may-24-2023ruzsa-rania-202300034-27-lpr.jpeg" alt="Pikó" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
Pikó András józsefvárosi polgármester történelmi példákra hivatkozva beszélt arról, hogy mennyire álságos az azonnali békekövetelés. Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatát idézve - mely szerint nem számít ki kezdte a háborút, Ukrajna nem győzhet – arról beszélt, ez alapján másképp kellene tanítani az Egri csillagokat is az iskolákban.
<blockquote>
Nem Dobó István volt a hős, aki szembeszállt a túlerővel, hanem az áruló Hegedűs, aki az azonnali béketárgyalás híve volt. Szerinte alapjaiban kérdőjelezi meg a fideszes nyilatkozat a nemzeti öntudatot.
</blockquote>
Formálódni látszott az egyezség a szembenálló felek között, ugyanis Örsi Gergely II. kerületi szocialista polgármester és Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester egyetértett abban, hogy a javaslatnak csak annyit kellene tartalmaznia, hogy elítélik az orosz agresszort és kiállnak a béke mellett, de erre Wintermantel úgy reagált, hogy ne heréljék ki az ő indítványát. Végül az eredeti fideszes javaslatot az ellenzéki módosításokkal fogadta el a közgyűlés 17 igen, 10 nem 1 tartózkodás mellett. Az így módosított javaslatra a fideszes képviselők szavaztak nemmel.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

A túlélőprogram részeként 24 milliárdos hitelt vesz fel a BKK a nyári hónapokra. Erről döntött többek között ma a Fővárosi Közgyűlés.  Született egy békepárti nyilatkozat is, melyet eredetileg a Fidesz nyújtott be, de a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd azt alaposan átírta. 

A túlélőprogram részeként 24 milliárdos hitelt vesz fel a BKK a nyári hónapokra és született egy békepárti nyilatkozat is, melyet eredetileg a Fidesz nyújtott be, de a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd azt alaposan átírta. 

Hitelt vesz fel a BKK – ülésezett a közgyűlés

Függessze fel a kormányzati elvonások befizetését vagy csökkentse a járatok számát a közösségi közlekedésben? – kérdezi a főváros vezetése a Budapesti Lakógyűlésen a helyi polgároktól - Ön szerint mi lenne az igazságos? Ha a jelenlegi városvezetés is csak annyi elvonást fizetne, mint az előző vagy ha maradna a több mint tízszeresére emelt kormányzati elvonás?
<a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/11/igy-vette-el-a-kormany-a-fovaros-megtakaritasait-a-lakogyules-gazdasagi-kerdeseit-vizsgaltuk">A Lakógyűlés gazdasági kérdéseit elemző első cikkünkben arról írtunk</a>, hogy 2019 óta összesen 227 milliárd forinttal terhelte meg a kormány csak az adórendszeren keresztül a Fővárosi Önkormányzatot: 136 milliárd forint szolidaritásiadó-emelés, 81 milliárd forint elvonás az iparűzési adóbevételből és 10 milliárd forint szemétszállítási díj visszatartása a kukaholdingon keresztül. Ezen felül a várost terhelte még több ezeknél kisebb hatású elvonás, és mindemellett a külső válságok, így a Covid, a menekülthullám és az energiaválság kezelése.
A súlyos elvonások és a koronavírus-válság együttes hatása miatt a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2020-ban mind nominálisan, mind reálértékben, azaz a vásárlóerő tekintetében is jelentősen csökkentek.
2021-től ehhez képest némi javulás látható – ha annak tekinthető, hogy a bevételek ismét megközelítették legalább a két évvel korábbi szintet –, 2022-től pedig számszerűen is emelkedett a költségvetésbe befolyó összeg: 2019-ben ez 237, 2020-ban 215, 2021-ben 236 addig 2022-ben 268 milliárd forint volt - tudtuk meg a Fővárosi Önkormányzattól. 
Ez alapján állítják kormányzati szereplők, hogy a főváros egyre több pénzből gazdálkodhat. Ám az infláció miatt a pénz egyre kevesebbet ér, azaz szűkülő keretből kell nemcsak a várost üzemeltetni, fejleszteni és a válságok áldozatait segíteni, hanem még az egyre növekvő kormányzati elvonást, a szolidaritási adót is kifizetni.
<figure><img src="/api/file/image/adobevetel-2.gif" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az utolsó „békeév”, amikor az inflációnál gyorsabban emelkedtek a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2019 volt: ekkor a 3,4 százalékos inflációval szemben még 7 százalékkal nőttek a bevételek. Ekkor – 2019 októberéig – Tarlós István vezette a fővárost. Ez után, 2020-ban azonban – a főváros adatai szerint - hatalmas visszaesés következik, számszerűen (nominálisan) is jelentősen csökkent a bevétel.
Ha 2018-at tekintjük a kiindulási évnek, akkor 2022-re a fogyasztói árak 29 százalékkal emelkedtek, míg a főváros bevételei csak 14 százalékkal. Vagyis bár papíron valóban több pénz folyt be a főváros kasszájába, a valóságban kevesebbet ér az a pénz, amiből a város működtethető. 
A Fővárosi Önkormányzat vezetői többször hangsúlyozták, bár a Budapestet sújtó kormányzati intézkedések többsége valamilyen válságra hivatkozva került bevezetésre, úgy tűnik, hogy a kormány önmagán nem spórol, csak a fővárostól – és más ellenzéki vezetésű városoktól - várja azt el.  A központi költségvetés bevételeinek emelkedése bőven meghaladta az inflációt, 2018-hoz képest 2022-re 59 százalékkal emelkedett.  
Budapest finanszírozási helyzetének romlását azonban leginkább a bevételeinek GDP arányos alakulása mutatja meg. Miközben a fővárosban dolgozó emberek és az itt működő cégek termelik meg az ország GDP-jének a közel 40 százalékát, aközben a Fővárosi Önkormányzat bevételei egyre jobban elmaradnak a GDP növekedésétől. Így 2022-ben már csupán a GDP 0,44 százalékát kitevő bevételekből tartotta fent a város napi működtetését.
<figure><img src="/api/file/image/adobevetel-3.gif" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A főváros saját adóbevételei mellett elvileg érdemi bevételi forrást jelentenének azok az úgynevezett működési célú támogatások is, amelyek jogszabályi előírás alapján, főként a kötelező feladatok ellátására érkeznek az államháztartáson belülről. Ezek azonban e feladatok valós költségeinek csupán egy kisebb részét fedezik: így például a gyermekétkeztetésre költött fővárosi kiadások 30 százaléka, vagy a közvilágítás üzemeltetési költségének 28 százaléka érkezik normatív támogatásból.  
Van ezek között olyan is, amelyet hosszú évek óta nem emel a kormány, így például a budapesti közösségi közlekedéshez hosszú évek óta változatlanul évi 12 milliárd forintot ad, miközben a megszokott szolgáltatási szint fenntartásához a főváros a 2019-es 80 milliárd forinttal szemben 2022-ben már 116 milliárd forint támogatást adott a közösségi közlekedést üzemeltető BKK-nak.
Az elmúlt évek válságainak enyhítésére persze voltak eseti jellegű kormányzati támogatások az önkormányzati szektorban. Ezekből azonban Budapest – több más ellenzéki vezetésű városhoz hasonlóan – többnyire egy fillért sem kapott, így például nem érkezett támogatás még a megemelkedett rezsiköltség finanszírozására.
Így alakult ki az a helyzet, hogy miközben a főváros egyre több adót fizet be a kormánynak – a szolidaritási adó a 2018-as 5 milliárd forintról 58 milliárd forintra emelkedett –, aközben a város kötelező feladatainak ellátására érkező támogatások nem emelkedtek. Ennek végeredménye mára az, hogy míg Tarlós István főpolgármesterségének utolsó teljes évében még összességében 20 milliárd forinttal segítette a kormány Budapestet, addig az idén már Budapestnek kellene 25 milliárd forinttal támogatnia a központi költségvetést. Ezt a terhet  - állítják a város vezetői - a főváros a nominálisan emelkedő bevételek mellett sem tudja már elviselni.
<figure><img src="/api/file/image/adobevetel-4.gif" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A Fővárosi Önkormányzat úgy érvel, ha Budapest nem működik, akkor az egész ország leáll. Ezért a villamosnak mennie kell, a lámpáknak égniük kell az utcákon, a szemét nem állhat hegyekben a házak előtt, és a normális élethez hozzátartoznak a zöldülő parkok vagy a színházak is.

Az Európa-bajnok infláció miatt egyre kevesebbet ér az a pénz amiből Budapest gazdálkodhat, ezt a nehézséget tetézik még a kormányzati elvonások. A GDP-nek már a fél százalékát sem éri el az az összeg, amiből a fővárosi közszolgáltatásokat működtetni és fejleszteni kellene. Erről beszéltek korábban a főváros vezetői. Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest a központi költségvetés nettó befizetője lett. Cikksorozatunk második része.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest a központi költségvetés nettó befizetője lett. Cikksorozatunk második része.

Hogyan kényszerült Budapest a kormány finanszírozására? – A Lakógyűlés gazdasági kérdéseit vizsgáltuk

<blockquote>
Közel 2000 nap, 3500 ember megfeszített munkája, 22 ezer megtett kilométer metrópótló buszokkal, 20 állomás és 225 milliárd.
</blockquote>
A metrófelújítás már akkor is nagyon impresszív munka, ha csak a számokat nézzük, és <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/21/senki-sem-tudja-fejbol-ezeket-a-metrokvizbe-illo-erdekes-adatokat-a-frissen-felujitott-m3-as-metro-vonalarol">a sort a végtelenségig lehetne folytatni.</a> Például 40 ezer négyzetméter burkolatot fektettek le öt év alatt, illetve annyi kábelt használtak, hogy a kötegek egészen Barcelonáig elérnének. Na de nézzük, mi minden van a számokon túl...
<h3>Mit „tud" a 3-as metró?</h3>
Összességében, végállomástól végállomásig végig suhanva azt mondjuk, abszolút szerethető lett. Akadálymentes, ami a legnagyobb és legfontosabb erénye, de a 3-as metró felújítása szépen folytatta azt az iskolát is, amit a 4-es metró megteremtett. 
<figure><img src="/api/file/image/ksz257982tz202301230551-150.jpeg" alt="-" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Tuba Zoltán/Képszekesztőség</figcaption>
</figure>
Az állomások, ahol naponta utasok százezrei haladnak át, nem csak praktikusan felújított terek lettek, hanem mindegyik rejt valamilyen már-már képzőművészeti alkotást, játékosságot is, és persze itt is tobzódnak a színek. 
[gallery ids=ccae77e3-9f0b-4217-9bfe-543d6568684b,261a08cc-fc02-4203-b04d-e009808a1f1f,0453f0e0-9cb2-48a5-95e1-5f52b5dc200f,4479dd45-9808-42fb-ad4a-e1858cae0132]
Egyedi, jól megkülönböztethető arculatot és karaktert kapott az összes megálló, miközben a tervezők ötletes módokon a korábbi, főként '70-es évekbeli, jellegzetes dizájnelemeket is beemelték a modern arculatba. A Ferenciek terén a peronfalon Szent Ferenc madarai röppennek, a Kálvinon szarvassá változott fiú vágtat, és a régi műanyag metrószékek formáit is megőrizték a VPI Beton padjaival, hogy csak pár kedvencünket említsük. 
<figure><img src="/api/file/image/ksz262380tz2023032000617-150.jpeg" alt="-" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
Az akadálymentesítést taktilis jelekkel, liftekkel és az országban egyedülálló módon mozgólépcsők mellett futó ferdeliftekkel oldották meg, ezeknek a kialakítása és beszerelése elképesztő mérnöki bravúr volt. 
A felújítás során az utasok számára láthatatlan részek is megújultak –  a „színfalak mögött” a legmodernebb utasbiztonságot jelentő rendszereket építették be, új és korszerű vasúti pályaszerkezetre cserélték le az elöregedett elemeket, és teljes körű elektromos és gépészeti felújításon is átesett a kékmetró.
<h3>Milyenek a legújabb megállók?</h3>
A <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/12/oriascsillaroktol-a-felujitott-szellozokig-az-atadas-elott-allo-nagyvarad-teri-metroallomason-jartunk">Nagyvárad téri </a>óriáscsillárokról, vidám narancssárga falakról és a kezeket, kenyeret, valamint függönyt mintázó elemekről már beszámoltunk, amikor még az építés alatti állomáson jártunk. Már most úgy tűnik, az utazóközönségnek ez az egyik kedvenc állomása, nem csak a térélmény, de az élénk színek miatt is. 
[gallery ids=5e709e8f-95fb-4776-8824-626458433892,4994e666-c53c-4876-b5c3-0e28df39bd35,15519f94-e2c1-4d37-980a-10a8e1fc9a85,4505bab1-43c2-4034-bd76-7e64f94b1222]
Nem kisebb meglepetést okozott a <a href="https://www.sporaarchitects.hu/" target="_blank" rel="noopener">Sporaarchitects</a>  tervezte Lehel tér is. Ha valaki még emlékszik rá, itt morcos barna peronfalak voltak, ezek helyén most csodálatos rózsaszín világ fogad minket. A tervezők elárulták, hogy ezért a színért bizony meg kellett küzdeniük, de végül mindenki tetszését elnyerte. A máshol is felbukkanó élénk színek a nyers, kissé rideg anyaghasználatot ellenpontozzák tökéletesen. A mennyezetet izgalmas fényjátékok teszik változatossá, de ami a legnagyobb átalakulás, hogy a Lehel tér szerkezetileg is átalakult, a galériaszint átjárhatósága megszűnt.
<figure><img src="/api/file/image/20230522143820mm3956.jpeg" alt="-" width="3648" height="2432" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/20230522144410mm4017.jpeg" alt="-" width="3648" height="2432" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<h3>Mi történik most a felszínen a pótlóbuszok helyén?</h3>
A felszínen is átalakul a forgalmi rend, a korábban a pótlóbuszoknak kialakított sávokra az Újjáéledő sugárutak koncepcióban vázolt tervek szerinti jövő vár. A BKK és a Budapest Közút által kidolgozott új forgalmi rend egyes szakaszokon helyreállítja a buszpótlás előtti helyzetet, máshol a hiányzó kerékpáros infrastruktúrát teremti meg, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/20/atalakul-a-felszini-forgalmi-rend-is-a-3-as-metro-atadasaval-ujjaeledo-sugarutak">erről részletesen itt írtunk</a>. 
<h3>Kik és hogyan adták át?</h3>
Az összesen 225 milliárdos felújítás összegéből 178 milliárdot állt az unió, 7 milliárdot a fővárosi önkormányzat, a többit pedig a kormány. Ennek megfelelően az ünnepélyes átadón jelen volt és beszédet és köszönetet mondott Európai Bizottság egységvezetője, Agnés Monfret, Navracsics Tibor miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója.
<figure><img src="/api/file/image/20230522mm0200.jpeg" alt="-" width="5180" height="3453" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>

Kortárs dizájn a föld alatt, akadálymentes közlekedés a felszínre, korszerű utasbiztonság és technika – a Nagyvárad és a Lehel tér átadásával öt és fél év után a teljes vonalon megújulva, minden állomáson megállva jár a 3-as metró.

Kortárs dizájn a föld alatt, akadálymentes közlekedés a felszínre, korszerű utasbiztonság és technika – a teljes vonalon megújulva, minden állomáson megállva jár a 3-as metró.

Kétezer nap metrópótlózás vége – átadták a Lehel és a Nagyvárad téri állomásokat is

A Lánchíd jövője túlmutat a közlekedésben betöltött szerepénél, írtuk <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/07/lehet-erzelmek-nelkul-donteni-a-lanchidrol" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a>, a BKK 40 oldalas szakmai jelentést állított össze, miért javasolja azt, hogy maradjon a tesztidőszak forgalmi rendje, emellett konferenciát is szerveztek a kérdésben, amiről <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/07/lehet-erzelmek-nelkul-donteni-a-lanchidrol" target="_blank" rel="noopener">itt lehet többet</a> olvasni, május közepén pedig egy kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a témában, amit most érdemes elővenni.
<figure><img src="/api/file/image/szechenyiter03.jpeg" alt="Széchenyi" width="1920" height="1280" />
<figcaption>Kép: Korzó Tervezési Stúdió/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
A vitát a BKK kezdeményezte, a vendégek pedig a Budapest Közút, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Autóklub, a Magyar Kerékpárosklub, valamint az Országos Taxis Szövetség vett részt.
A beszélgetést Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztés igazgatója azzal indította, hogy a Budapesti Mobilitási Terv céljai egyértelműek,
<blockquote>
szeretnék a mostani 35 százalékról 20 százalékra csökkenteni a személygépkocsival megtett utak részarányát,
</blockquote>
úgyhogy szerinte a Lánchíd esetében is leginkább arról érdemes beszélni, a tesztidőszak forgalmi rendjén – amiről egyébként a lakók dönthetnek a közeljövőben – milyen apróbb módosításokat lehet végezni. A beszélgetés aztán nem pont így alakult. 
A <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/07/lehet-erzelmek-nelkul-donteni-a-lanchidrol" target="_blank" rel="noopener">mostani forgalmi rend</a> szerint csak a BKK járatai, a taxik, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok és a segédmotoros kerékpárosok hajthatnak át rajta, ami nyár végétől a gyalogosforgalommal egészülne ki.
A forgalommal kapcsolatos végső döntést azonban a városvezetők <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/08/elkezdodott-a-lakogyules-mutatjuk-hogyan-tud-szavazni" target="_blank" rel="noopener">a városlakókra bízzák</a>: Karácsony Gergely május másodikán jelentette be, hogy a Budapesti Lakógyűlés négy kérdéséből kettő fogja a Lánchidat érinteni, az egyik a finanszírozásával lesz kapcsolatban.
A Városháza munkatársai továbbra is <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/15/elkepeszto-latvanytervekkel-jovunk-a-szechenyi-terrol-a-szechenyi-rakpartrol-a-jozsef-attila-utcarol-es-a-clark-adam-terrol" target="_blank" rel="noopener">az új forgalmi renddel számolnak</a>, amikor kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodnak, úgyhogy az újraosztott, hídfőkkel kapcsolatos tervekben is elsősorban a gyalogos közlekedést támogatják.
<figure><img src="/api/file/image/carlos-hevia-628153-unsplash-masolat.jpeg" alt="Lánchíd" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Unsplash</figcaption>
</figure>
 
A kerekasztal-beszélgetés elején Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke hangsúlyozta, hogy BMT céljaiban mindannyian egyetértenek, a célokat közösen tűzték ki, úgyhogy jó lenne, ha komolyan is vennék: minden változás a városban, legyen felújítás vagy építkezés a 2030 utáni időszakra készítse fel a várost, 2030 után is vállalható, működőképes legyen.
Ne az legyen, hogy 2030 január elsején meghoznak száz intézkedést, amitől azt várják, hogy a következő napon máris kerékpározók tömegei jelennek meg az utakon.
A Lánchíd esetében, mint magyarázta, ez azt jelenti, hogy a csúcsnapokon
<blockquote>
nagyjából tízezer bringást ki kell tudnia szolgálni.
</blockquote>
A Lánchíd jelenlegi forgalmi rendjével, szerinte, bár vannak problémáik, például a taxisok nem tartják a záróvonalat, és sávon belül rendszeresen előzgetnek, holott nem lenne szabad, erre alkalmas.
<h3>Csak rossz választás</h3>
A beszélgetésbe ekkor kapcsolódott be Ajtay Szilárd, a Magyar Autóklub megbízott szakértője, aki rossz ötletnek tartotta a BKK megoldását, hogy visszaszorítja a forgalmat, torlódást vált ki, aztán a konszolidációs hatást látva örül annak, hogy csökkent a forgalom. Ajtay szerint, ha 10-20 év múlva élhetőbb várost szeretnénk,
<blockquote>
úgy véli, azt tarifális eszközökkel lehet elérni.
</blockquote>
A BKK szakmai jelentése arról ír, hogy a tesztidőszak alatt gyorsabb, kiszámíthatóbb lett a közösségi közlekedés, aminek köszönhetően a hidat környező kerületekben kisebbek lettek a dugók.
Ajtay szerint viszont inkább köszönhető annak, hogy a főváros megemelte a parkolási díjakat, és kiterjesztette a parkoló zónákat, valamint annak, hogy az infláció miatt az emberek takarékoskodnak.
Ajtay szerint a BKK által vizsgált lehetőségek, amikről <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/07/lehet-erzelmek-nelkul-donteni-a-lanchidrol" target="_blank" rel="noopener">itt olvashatsz bővebben</a>, mind sérelmes, rossz változatok voltak, ebből következően a Budapesti Lakógyűlésbe is két rossz közül választhatnak az emberek.
<figure><img src="/api/file/image/rs3388may-04-2023ruzsa-rania-202300006-5-lpr.jpeg" alt="Budapesti" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
Olyan forgalmi megoldás, ami most van a Lánchídon, szerinte Európában máshol komolyabb hídon nincs is, legfeljebb többszáz éves vagy más struktúrájú kőhidakon. „Sufnituning, cipőkanalas megoldás” – jellemezte a már föntebb bemutatott jelenlegi forgalmi rendet.
Bécsben, Londonban, Párizsban ráadásul, folytatta Ajtay a belvárosi szakaszok hídkínálata közúti szempontból másfélszerese a budapestinek. „Mi ezen a kétharmados helyzetünkön még rontani is akarunk azzal, hogy a Lánchidat lezárjuk.”
Ajtay szerint okos kompromisszumra és egy független szaktestületre van szükség. Az Autóklub szakértője több ötletet is felsorolt, szerintük hogyan lehetne bővíteni a Lánchidat használók csoportját: gondolkozzanak el a zöld rendszámos autók, a mozgáskorlátozottak autóinak felengedésén, bedobta, hogy át lehetne engedni az első kerület és az ötödik kerület lakóinak kocsijait.
<figure><img src="/api/file/image/080dc69e-9eb3-47e1-afde-cb0014160340-masolat.jpeg" alt="Lánchíd" width="1454" height="925" />
<figcaption>Kép: /Unsplash</figcaption>
</figure>
A sportkerékpárosok továbbra is használhatnák az útpályát, a családosok, a félénkebbek pedig mehetnénk az északi járdán, ami egy gyalogos-kerékpáros övezet lenne. A déli oldalról pedig ki lehetne tiltani a kerékpárosokat, hogy a járda kizárólag a gyalogosoké legyen.
<blockquote>
Ajtay ötletbörzéje aztán meghatározta a közel másfél órás kerekasztal-beszélgetést.
</blockquote>
<h3>Nem úgy van az!</h3>
A BKK-s Bodor a válaszában elmondta, máris létezik egy szaktestület, úgy hívják, hogy BKK, sőt létezik egy Budapest Közút nevű cég is, ami az operatív közútkezelői feladatokat látja el, és a jelenlegi fórum éppen arról szól, hogy információkat gyűjtsenek.
Ahhoz, hogy a Lánchíd északi járdájából gyalogos-kerékpárút legyen, felmentést kéne kérni az Útügyi Műszaki Előírás (ÚME) alól, mert annak meghatározása szerint
<blockquote>
egy kerékpárútnak legalább 2,75 méter szélesnek kell lennie, a Lánchíd járdája pedig 2,18 méter.
</blockquote>
Hogy kiknek lenne még érdemes behajtási engedélyt kérni, gondolkodott el Bodor. Ha az Ajtay által felsorolt körök, a mozgáskorlátozottak, a zöld rendszámos autó, a környező kerületek lakosai mind-mind engedélyt kapnának, rögtön jelentős számot adnának ki, csak zöld rendszámos autóból ugyanis 28 ezer van a fővárosban, és máris ugyanott vagyunk, ahonnan 2019-ben elindultunk.
Felvetődik egy műszaki-technikai kérdés is, hogyan ellenőrizzék, hogyan biztosítják, hogy tényleg csak azok hajthassanak be, akik jogosultak?
Szabó Gábor, a Budapest Közút műszaki vezérigazgató-helyettese szerint sem lenne ellenőrizhető a hídra való felhajtás, ő ráadásul nem gondolja, hogy ha valaki az első és az ötödik kerületek között ingázik, azt okvetlenül autóval kellene megtennie.
Ha gyalogosoknak segítséget szeretnének nyújtani, magyarázta, akkor meg kell oldani, hogy a kerékpárosok ne köztük tekerjenek, tehát meg kell oldani, hogy a bringások merjenek az útpályára menni, ehhez pedig az kell, hogy minél kisebb legyen ott a forgalom, és ami van, az is csökkentett sebességű legyen.
<figure><img src="/api/file/image/ksz266991pj202304220410-150.jpeg" alt="2023.04.22." width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Pelikán János/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
 
Ő egyébként, mint bevallotta, abban is kételkedett, hogy a taxisokat vissza szabad-e engedni a Lánchídra – utalva részben Kürti szavaira is. „De el kell fogadni, hogy a taxi valamilyen szinten mégis csak a tömegközlekedés része” – tette hozzá.
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke azt mondta, nekik pozitív tapasztalataik vannak. Abba, ki hogyan szabálytalankodik az utakon, inkább nem menne bele.
Metál szerint a BKK egészséges megoldást talált a Lánchíd használhatóságára, a probléma a belvárosban van, például a Deák tér és a Bajcsy-Zsilinszky kereszteződéséiben, ahol a forgalom összeér. „Kritikán aluli, ami ott van” –fogalmazott. A Szabadság híd pedig olyan mértékben leterhelt, hogy aki a közelébe téved, az készüljön egy napnyi hideg élelemmel.
A témát, reagált erre Szabó, most azért nem érdemes kinyitni, mert akkor a Lánchíd kérdésével soha nem végeznének.
<h3>Az ellenőrzés nehézségei</h3>
Ajtay szerint az ellenőrzés a legkisebb probléma: az autópályákon is meg tudják kamerákkal oldani.
<figure><img src="/api/file/image/peter-g-736694-unsplash.jpeg" alt="Lánchíd" width="5388" height="3592" />
<figcaption>Kép: /Unsplash</figcaption>
</figure>
Erre később Bodor azt felelte, hogy annál egy fokkal bonyolultabb a helyzet, minthogy egyszerűen felraknak néhány kamerát, amik leolvassák a rendszámokat.
<blockquote>
Egy ilyen rendszer kiépítése milliárdos tétel lenne, egyetlen hídra kiépíteni tehát aránytalanul drága lenne.
</blockquote>
Annak viszont látná értelmét, hogy az egész városra használatarányos útdíjat vezessenek be, csakhogy annak is rengeteg buktatója van.
Ajtay arról is beszélt, hogy számításaik szerint a hídpálya kihasználtsága jelenleg 10 százalékos, mint fogalmazott, lábtengózni lehet a sávokon. A környező hidakon komoly buszos tengelyt sikerült kialakítani, a Margit hídon van egy masszív villamostengely is, a közelben jár a 2-es metró,
<blockquote>
Ajtay nem érti, miért kell akkor a Lánchídból is egy buszos tengelyt csinálni.
</blockquote>
„Lehet, túl személyeskedőnek fog hangozni – kezdte a válaszát Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, – de én már utaztam csúcsidőszakban a 4-6-oson, utaztam a 2-es metrón is, és ha ezeknek a telítettségén csak egy kicsit is lehet enyhíteni, az számomra, utas számára, máris óriási, kedvező lépés lenne” – mondta.
Ha egy olyan járatot vezetünk be, magyarázta Szegő, aminek van alternatívája, az nem jelenti azt, hogy az embereknek nincs arra szüksége.
(Kiemelt kép: Unsplash)

A napokban mutatta be a főváros vezetése és a tervezők, hogyan képzelik el a Lánchíd környékét: autómentes híddal számolnak, ami újabb lendületet adott a vitának. Vajon milyen legyen a Lánchíd forgalmi rendje?

Tovább tart a Lánchíd-vita

Pénteken nem használtak könnygázt diákok ellen a rendőrök – akár ez is lehetne a címe ennek a tudósításnak, de valójában az volna természetes, ha erre a kezdőmondattá fokozott tényre egyáltalán nem kellene felhívni a figyelmet. De fel kell: ugyanis az előző két diáktüntetésen ennek az ellenkezője történt, erős vitákat és nemzetközi visszhangot is kiváltott, hogy magyar rendőrök könnygázt használtak tüntető magyar diákok ellen. Ez ma tehát szerencsére nem történt meg.
Harmadik tüntetésükbe kezdtek bele a diákok és a tanárok, most is a pedagógusok béremelését és az őket érintő státusztörvény teljes tervezetének azonnali visszavonását követelték, és megerősítették a „7igenes” országos népszavazási kezdeményezésüket is. A szervező az előző két tüntetést is levezénylő Egységes Diákfront volt, az eseményt pedig „Gyerekeket bántasz! – 7igennel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” címmel hirdették meg.
<figure><img src="/api/file/image/3483797607922606658147518871372340754939080n.jpeg" alt="-" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudpestem</figcaption>
</figure>
 
A megmozdulás késődélután, koraeste a Kossuth térről, a Parlament mellől indult, és ahogy azt már láttuk, rögtön vonulásos demonstrációvá is alakult, azonban
<blockquote>
a tömeg az Oktogon felé kanyarodott, előrevetítve, hogy ma nem a Budai Vár, és nem is a kordonokkal körülvett miniszterelnöki székhely az úticél.
</blockquote>
A Nyugati környékén szinte teljesen leállt a közlekedés, vonulás közben látványosan nagy volt a tömeg, és feszültek a jelszavas molinók:
<ul>
<li>„A történelmet mindig az ifjúság írja!"</li>
<li>„Nekünk is van szívhangunk!”</li>
<li>„Minden hatalom a népé!”</li>
</ul>
– mások mellett ilyen szalagcímek kerültek a transzparensekre.
A tömegben a tanárok szakszervezeteinek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Tanítanék Mozgalomnak a zászlaja is feltűnt, a politikusok közül lapunk helyszíni tudósítója Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettest, Fekete-Győr Andrást, Donáth Annát és Cseh Katalint fedezte fel, más tudósítások szerint ott volt Hadházy Ákos, Tordai Bence, Szabó Tímea, Orosz Anna, Hajnal Miklós, Jámbor András, Arató Gergely, Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó is.
<figure><img src="/api/file/image/34836533865087141624824027882893914280497172n.jpeg" alt="-" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Az Oktogonra szervezett, bejelentett és hivatalos rész a diáktüntetések himnuszává vált Mi vagyunk a grund című számmal kezdődött, aztán a szokásoknak megfelelően elhangzott néhány beszéd. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja például arról beszélt, hogy folytatni kell a kiállást a „kordonkormány ellen”, ami elzárja magát az újságíróktól és tönkreteszi az oktatási rendszert. Ezután felszólította a tüntetőket, hogy csatlakozzanak a 7igenes népszavazási kezdeményezéshez, és jelentkezzenek aktivistának a népszavazás elindításához.
Az Oktogonon történtek legnagyobb izgalmát egy kisebb provokáció jelentette, amikor kormánypárti aktivisták pár pillanatra megzavarták a rendezvényt. A biztonságiak a tömegből ki-, a rendőrök pedig elvezették őket. 
A hivatalos demonstráció az ikonikus téren tulajdonképpen véget is ért, a tüntetők egy nagyobb csoportja azonban úgy döntött, hogy a Fidesz Lendvay utcai székházához vonul, hogy ott folytassa a demonstrációt, de mire odaértek volna, a rendőrség lezárta az érintett utca mindkét oldalát. A rendőrsorfal elé megérkező diákok és a sorfalat alkotó rendőrök között ekkor egy hosszan tartó húzd meg, ereszd meg vette kezdetét, ami többször is dulakodásba fordult át.
<figure><img src="/api/file/image/3461231476438262476340518353526956703399444n.jpeg" alt="-" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Több hangadó diákot kiemeltek az első sorokból, ők a rendőrsorfal mögött tűntek el, valószínűleg előállították őket. Aztán a rendőrök váratlanul taktikát váltottak: saját sorfalukon áttörve sikerült három részre osztaniuk az eléjük toluló tömeget, amelynek tagjai így elveszítették csoportkohéziójukat, és lassan csillapodni kezdtek a kedélyek, fogyni kezdett a tüntetők száma, mígnem késő este békésen ért véget a tüntetés be nem jelentett része is.
Helyszíni tudósítónk hazafelé menet még arról számolt be, hogy a Lendvay utca környékén várakozó rendőrcsoportok körül szülők gyülekeztek, és amíg vártak a tüntetésen részvevő gyermekeikre, azzal töltötték az időt, hogy szóban próbálták meggyőzni a tüntetés jogosságáról a közeg tagjait. Kevés sikerrel.
A tüntetés ideje alatt egyébként a BRFK kommunikációért felelős munkatársai szinte real time reagáltak közleményekkel a történésekre, közölték például, hogy a tüntetők szándékosan provokálták a rendőröket, de a rendőrsorfal visszatartotta az agresszív résztvevőket. Azt is közölték, hogy a jogellenes gyűlés résztvevői a Lendvay utcában lökdösték és többször megtolták a rendőrsorfalat, megpróbálták áttörni azt, közben palackokat és vascsavarokat is dobáltak, a rendőröket pedig verbálisan is provokálták. Azonban arról sem feledkeztek meg, hogy a tüntetés bejelentett ideje alatt provokálták a jogszerű rendezvényt, és mint írták, azokat, akik az Oktogonon zavarták meg a rendezvényt, igazoltatták, szervezőjükkel szemben a gyülekezési joggal visszaélés miatt szabálysértési eljárást kezdeményeztek.
<figure><img src="/api/file/image/34837719859302934737654211370828993583090950n.jpeg" alt="." width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Végezetül álljon itt a Fidesz és a KDNP közös közleménye is, amelynek egyik elemét a két kormánypárt már 13 éve folyton csak ismételgeti: a baloldal a hibás. „A kormánypártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, csupán a baloldalon múlik, hogy ez még nem történt meg. Ha a baloldal nem áskálódik a saját hazája ellen. Magyarország már megkapta volna a neki járó uniós forrásokat. Most az a baloldal fűti a tüntetéseket, amelynek politikusai havi 5-6 millió forintos fizetésért bevallottan azért dolgoznak Brüsszelben is, hogy a magyar pedagógusok ne kapják meg a béremelést, és ne kereshessenek 800 ezer forintot.”

Kölcsönös nyomásgyakorlással töltötték az esti órákat a felek, dulakodás is volt, dobálás is, végül egy taktikai húzással a rohamrendőrök megosztották a tüntetők erőit, és békésen ért véget a tüntetés.

A diákok és a rendőrök nem a várban, hanem a Fidesz-székháznál néztek szembe egymással

Gálvölgyi János, Vitray Tamás és Kuncze Gábor mellett számos pályatársa és barátja videóüzenetben búcsúzott csütörtök délután a Szent István parkban Vágó Istvántól, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, valamint Verebes István Jászai Mari díjas színész, rendező és műsorvezető pedig élő beszédet is mondott.
<blockquote>
„Mielőtt felvillantanék pár képet erről a sokarcú mosolyemberről, felteszem előszőr, aztán majd később másodszor és harmadszor is azt a kérdést, hogy milyen is volt Vágó István? Milyennek ismertük mi meg?”
</blockquote>
– mondta a DK elnöke, majd válaszolt is a kérdésre: szerinte nehéz megmondani, ki is volt Vágó István, mert bár a legtöbben televíziós személyiségként ismerték, azon felül zenész, nyelvzseni, szkeptikus és utolsó éveiben politikus is volt. Gyurcsány Ferenc felelevenítette, hogy Vágó István apja iránymutatásainak eleget téve gyógyszer-vegyészmérnöknek tanult, aztán a Magyar Televízió Riporter kerestetik című versenyén indult el televíziós karrierje. Több vetélkedőjátékot is vezetett az állami tévében, később kereskedelmi csatornáknál tette ugyanezt.
2006-ban a Szkeptikus Társaság tagjává lett, 2014-ben önkormányzati képviselőjelöltként indult, 2015-ben pedig belépett a DK-ba és a párt média-munkacsoportjának vezetője lett. 2016-ban a XII. kerületi önkormányzat DK-s képviselője lett, 2019-ben egyéni képviselőnek választották.
<figure><img src="/api/file/image/ksz271311bv202305180022-150.jpeg" alt="2023.05.18." width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 
<blockquote>
„A barátságunk nem egyetértésen alapult. Nagyon sok mindenben nem értettünk egyet”
</blockquote>
– fogalmazott Verebes István. „Az életmódunk, a nyilvánosságban való részvételünk metódusai és választásai nagyon különböztek. Egy valamiben azonban nagyon egyetértettünk. Abban, hogy az ember – főleg, ha a nyilvánosság előtt szerepel – morális tartásának, de legalábbis az arrafelé vezető szándékának fedhetetlennek kell lennie.” Arról is beszélt: három alappillére volt a barátságuknak, a humor, a jómodor és a tisztesség. Kiemelte, hogy volt még egy nagy különbség kettejük közt: amíg Vágó szerette a bort, addig Verebes az alkohol illatától is rosszul van, ennek ellenére beszéde végén egy pohár bor megivásával adózott barátja emlékének.
A nyilvános búcsúztatóra több százan érkeztek, a tömegben találkoztunk olyanokkal is, akik személyesen is ismerték Vágót.
<blockquote>
Engem nagyon megrázott a halála, mert még előtte pár nappal is találkoztam vele. Egy tettre kész, életerős fiatalember volt, felfoghatatlan, hogy elment...
</blockquote>
– mesélte egy hölgy, akivel évekig dolgoztak együtt a XII. kerületben.
„Én ’89 óta ismertem, egy külföldi úton voltunk együtt” – emlékezett vissza egy idősebb férfi, aki elmesélte azt is, hogy olyan jóban lettek a kéthetes utazás során, hogy utána is összejártak időnként.
„Az egész fiatalkoromat jelentette” – emelte ki egy búcsúzó nő, akinek a tévé képernyőjén keresztül volt meghatározó a műsorvezető személye, mint mondta, lenyűgözte Vágó hatalmas tudása és az élethez való hozzáállása.
<figure><img src="/api/file/image/ksz271299bv202305180010-150.jpeg" alt="2023.05.18." width="2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 
<a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/29/meghalt-vago-istvan">Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy</a> Vágó István magyar televíziós műsorvezető és szerkesztő, a Demokratikus Koalíció politikusa április 29-én váratlanul elhunyt
Felesége a Kiskegyednek árulta el, hogy Vágó halála estéjén otthonában internetezett, Facebookon levelezett ismerőseivel, majd csak annyit mondott, hogy fáj valamije, és hirtelen összeesett.
 <iframe src="https://www.youtube.com/embed/qAS6qZ7905g" width="560" height="500" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
(Kiemelt kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség)

Nyilvánosan búcsúztak Vágó Istvántól csütörtök délután a DK kezdeményezésére a budapesti Szent István parkban. Az egykori tévés április 29-én, 74 éves korában halt meg. Videó.

Nyilvánosan búcsúztak Vágó Istvántól csütörtök délután a DK kezdeményezésére a budapesti Szent István parkban. Az egykori tévés április 29-én, 74 éves korában halt meg.

„A barátságunk nem-egyetértésen alapult...” – így búcsúztak Vágó Istvántól

„A barátságunk nem egyetértésen alapult...” – így búcsúztak Vágó Istvántól

A jövő heti közgyűlés napirendjén szerepel a túlélőprogram következő eleme, tárgyalnak a költségvetési egyensúlyt biztosító döntésekről, és biztosítják a BKK zavartalan működését – jelentette be Kiss Ambrus a Városházán. 
<blockquote>
Szükségünk van nyáron a közösségi közlekedésben áthidaló külső forrásra, egy 24 milliárd forintos hitelre
</blockquote>
– mint mondta, ezt a BKK fogja felvenni, a kamatköltség körülbelül 673 millió forint lesz. „Ezt össze kellett kaparnunk” – tette hozzá, majd részletezte: a költség jelentős részét az energiamegtakarításból tudják fedezni, A Budapest-modellnek köszönhetően kisebb energiaszámlák jöttek ugyanis, mint amikkel a költségvetésben eredetileg számoltak. A szükséges pénz másik felét pedig a Budapest150 programjaiból veszik el, mert Kiss elmondása szerint hatékonyabban is meg tudják valósítani őket.
Karácsony Gergely április 19-én <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/19/a-fovaros-felfuggeszti-a-kormany-finanszirozasat" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy
<blockquote>
a szolidaritási adó erkölcsösségét és törvényességét is vitatja a főváros.
</blockquote>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/19/a-fovaros-felfuggeszti-a-kormany-finanszirozasat" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben írtuk</a>, a főváros közigazgatási bíróságon pert indít az összeg csökkentése érdekében. Azért nem tartják törvényesnek, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.
A szolidaritási adó összegét erre az évre 58 milliárd forintban maximálták, ez az összeg 25 milliárddal magasabb, mint az összes állami támogatás, amit a főváros kap a különböző közszolgáltatások ellátására. Karácsonyék szerint tehát praktikusan 25 milliárd forint bevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.
<h3>Megnyerhető a per</h3>
<blockquote>
„Azt tudom megerősíteni, hogy május végén adjuk be a keresetet. Ennek első lépéseként kérni fogjuk az inkasszálás megtiltását.”
</blockquote>
Kiss a május végi időponttal kapcsolatban hozzátette: „Nem arról van szó, hogy nem tudtuk volna összeállítani a keresetlevelet, hanem mert abban a pillanatban fogunk finanszírozási pozícióba átfordulni”.
A főpolgármester szintén az április 19-i sajtótájékoztatón <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/19/a-fovaros-felfuggeszti-a-kormany-finanszirozasat" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy bár Orbán azt mondta Karácsony 2019-es győzelmekor, hogy az új városvezetés ugyanolyan együttműködésre számíthat a kormánnyal, mint az előző, a magyar kormány mégis egy Budapest-ellenes politika mellett kötelezte el magát. 
<figure><img src="/api/file/image/ksz266295bb202304190011-150-masolat.png" alt="Kiss" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Barta Bálint/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
 
Ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a városi közszolgáltatások, a főváros nemcsak, hogy megpróbálja bevasalni a kormányon azokat a kintlévőségeket, amelyeket a jogszabályok szerint már meg kellett volna kapnia, de
<blockquote>
a szolidaritási adó ügyében még bíróságra is megy a kormánnyal.
</blockquote>
Kiss Ambrus a háttérbeszélgetésen azt is elárulta, a főváros 2023 első négy hónapjában elkötött 105,8 milliárd forintot. Ennek a 38 százaléka közösségi közlekedésre ment, a 19,2 százalékát viszont a szolidaritási hozzájárulás tette ki.
Ebből is az derül ki, hogy a város működési költségének 58 százaléka két költségből áll: a közösségi közlekedésből és a kormány finanszírozásából.
„Ezért is mondjuk azt, hogy ez egy igazságtalan helyzet. Akkor is perre kéne miatta mennünk, ha hihetetlen mennyiségben lenne pénz, mert ez egy túlzott elvonás, ami, azt gondoljuk, az önkormányzati törvénnyel ellentétes” – erősítette meg Kiss Ambrus is.
<blockquote>
Őszinte meggyőződésünk, hogy ez egy nyerhető per!”
</blockquote>
– tette hozzá.
<h3>Költségek és megtakarítások</h3>
A főpolgármester-helyettes beszélt az első Budapesti Lakógyűlés költségeiről is. A becslésük szerint a népszavazás teljes költsége 100 millió 500 ezer forint. „Ez azt jelenti, hogy nyomtatással, borítékolással, kézbesítéssel, és a callcenter működtetésével együtt egy levél költsége 72 forint.”
Összehasonlításként a legutolsó Nemzeti Konzultáció ugyanilyen logisztikai költsége egy levél esetében 337 forintra jött ki.
A kommunikációs költségek a lakógyűlés esetében Kiss elmondása szerint 25 millió forintot tesznek ki, a Nemzeti Konzultáció esetében ugyanez a kormánynak 4,7 milliárd forintba került.
Az áprilisban elfogadott túlélőcsomag egyik része volt, hogy folytatniuk kell az energiamegtakarítási programjukat. Áprilisi adatokkal tudott szolgálni Kiss Ambrus a megtakarításokkal kapcsolatban. Tavaly szeptemberben a közösségi közlekedésben azt látták, hogy a piaci ár 300 forint/ kWh-nál áll. Erre nem szerződtek le. „És igazunk lett” – mondta.
Januárban 140,25 forint volt a kilowattonkénti ár, áprilisban pedig már 49 forint. „Csak közösségi közlekedésben ebben az első négy hónapban, ha a tavaly szeptemberi árhoz viszonyítunk, amire nagyon sokan leszerződtek, megtakarítottunk 16,2 millió forintot.”
Az ivóvízzel 6 milliárdot sikerült megtakarítania a fővárosnak, a közvilágítással 14,4 milliárdot.
<h3>Mi lesz a reklámokkal?</h3>
Egy fontos állítás még van, folytatta Kiss, ha valaki most közösségi közlekedéssel utazik, akkor lát reklámokat, azok pedig nem ingyen vannak, azokból jelentős bevétele van a fővárosi cégnek, 2020-21-22-ben ez 1,6 milliárd forint.
<blockquote>
Azon gondolkodnak, mit akarnak kezdeni a reklámszennyezéssel Budapesten,
</blockquote>
például kérdés, hogy a most felújított 3-as metróba ugyanúgy vissza akarják-e engedni a reklámokat, ahogy voltak. Ebben állítása szerint vita van a városvezetésen belül is.
<figure><img src="/api/file/image/20230320134005mm1201.jpeg" alt="metró," width="2736" height="1824" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
„Személyes véleményem az, hogy minél kisebb reklámszennyezést kell rászabadítani a városlakókra, így is elég nagy ér minket.”
A villanyoszlopon lévő reklámokra, az úgynevezett elefántfülekre mindennek ellenére kiírták a tendert, ennek a lezáró döntését is meg fogják tárgyalni a következő Fővárosi Közgyűlésen. A pályázat nyilvános volt, az egyetlen pályázati anyagot ugyanaz a cég adta be, amelyik eddig is végezte a hirdetésszervezést, jelenleg folyik a referenciák és formai követelmények ellenőrzése.
„Az látszik, hogy a korábbi minimum árhoz képest nagyobb bevétele származhat a fővárosnak.” Korábban a főváros 250 forint/oszlop/napos áron értékesítette ezt, ha a tender sikeresen lezárul, akkor ez nettó 385 forint/oszlop/napra emelkedik.

Nyerhető a szolidaritási adó mértéke miatt a kormány elleni per. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt a Fővárosi Közgyűlést megelőző, szokásos háttérbeszélgetésen. A főváros egyébként hamarosan hitelt vesz fel a közlekedés működtetésére, és elhangzott az is, hogy vonakodnak visszaengedni a reklámokat a 3-as metróba.

Nyerhető a szolidaritási adó mértéke miatt a kormány ellen indított per. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt a Fővárosi Közgyűlést megelőző, szokásos háttérbeszélgetésen.

A főváros meggyőződése, hogy nyerhető a kormány elleni per

Három központi téma körül forgott a szerdai Hungarian International Press Associaton (HIPA) sajtótájékoztatója, amit a főpolgármester nyitott meg, és válaszolt a felmerülő kérdésekre is: egyrészt a kormányzati elvonások és döntések patthelyzet elé állították a fővárosi önkormányzatot, másrészt a politikai helyzet is megérett a kielemzésre, főként a közelgő önkormányzati választások fényében, harmadrészt van egy olyan európai kontextus – a kormány vitája az EU-val –, ami szintén érinti Budapestet, és érdekelheti az itt élő tudósítókat és nagykövetségi dolgozókat is.
Amíg az előző ciklusban, a Tarlós-érában a fővárosi önkormányzat jelentősen élvezte a központi költségvetés támogatását, a Fidesz-kormány évi 25 milliárddal támogatta a várost, addig mostanra Budapest nettó befizetője lett a költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás is – 2017 óta kell fizetni – drasztikus mértékben emelkedett, a korábbi összeg tízszeresére: 2018-ban 5 milliárd forint volt, 2023-ban 58 milliárd forint lett évente. Csak hogy legyen viszonyítási alapunk, ebből az összegből kétszer teljesen fel lehet újítani a Lánchidat, de az elvonások nélkül Budapest egyedül is képes lett volna finanszírozni a 3-as metró felújítását is – mondta el a főpolgármester.
<figure><img src="/api/file/image/rs3585dsc3097-lpr.jpeg" alt="width=2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Fővárosi Önkormányzat</figcaption>
</figure>
Ráadásul az ilyen jogcímen beszedett pénz elvonását a főváros <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/19/talalkozunk-a-birosagon-uzente-meg-karacsony-a-kormanynak">nem tartja törvényesnek</a>, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók, ezért Budapest bíróság elé viszi az ügyet.
A pénzügyi helyzetet nem csak ez nehezíti, de a kormány miatt az EU-s pénzek sem érkeznek, és az energiakrízis is megterheli a várost. Közben az elmúlt 30 év legnagyobb közösségi közlekedés eszközparkfejlesztése zajlik, amire EU-s pénzeket el lehetne számolni, de a kormány ezt nem előlegezte meg. Míg más városok – például Debrecen – a hasonló problémákat megszorításokkal és a közszolgáltatások drasztikus csökkentésével oldják meg, Budapest erre nem hajlandó.
A főváros nemcsak a bíróságon lép fel a kormány igazságtalansága ellen, hanem közösségi támogatást is fel akarnak mutatni, erről is szól az első <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/08/elkezdodott-a-lakogyules-mutatjuk-hogyan-tud-szavazni" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Lakógyűlés</a>, amiben nem csak a gazdasági helyzetről, de a Lánchíd forgalmi rendjéről is tesznek fel kérdéseket.
A kérdések előtt a főpolgármester részletesebben visszatért az EU-s források kérdésére, amivel kapcsolatban két aggályos pontra is felhívta a figyelmet. Egyrészt szignifikánsan kimutatható, hogy a kormánypárti települések sokkal több forrást kaphatnak a jövőben, illetve Budapest az előző hétéves ciklushoz képest 40 százalékkal kevesebb pénzt kap.
<figure><img src="/api/file/image/rs3587dsc3204-lpr.jpeg" alt="width=2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Fővárosi Önkormányzat</figcaption>
</figure>
A másik hatalmas probléma a kormányzat részéről megjelenő erős centralizációs szándék, ugyanis az új építési törvényjavaslat alapján minden, legalább 50 százalékban EU-s forrásból megvalósuló beruházást az Építésügyi Minisztérium bonyolít le, attól függetlenül, hogy ki indítványozta azt. Ez azért jelent súlyos kockázatot, mert az állami beruházások korrupciós kockázata sokkal magasabb, mint az önkormányzatok által végbe vitt munkáké, és a végrehajtási kockázat is nő.
A sajtótájékoztatón elhangzó kérdések érintették a korábbi EU-s biztosokkal való tárgyalás kimenetelét, Budapest gazdasági erejét és az országban beöltött szerepét, GDP-hez való hozzájárulásának mértékét, de előkerült a közösségi közlekedést és az autót használók arányának valódi mértéke is – ami mindig ez előbbi javára billen – és a fiatalabb generációk politikai szimpátiája is.

A főpolgármester szerint Budapesten olyan helyzet van, hogy erről érdemes a nemzetközi szereplőkkel is beszélgetni.

Nagykövetségek képviselőivel és külföldi tudósítókkal találkozott Karácsony Gergely

Az eseményen Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Rigó István, Terézváros főkertésze, Temesvári Szilvia, Terézváros alpolgármestere, Lőrinczi István permakultúrás szakember, a Rózsa utcai közösségi kert vezetője vett részt Bognár Károly moderálása mellett, az eseményt pedig Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitotta meg.
Temesvári Szilvia alpolgármester kezdte a beszélgetést: bár szerinte a világban rengeteg probléma van – betegségek, éhínség,  szegénység –, de, mint mondta, ma nincs nagyobb kihívás az emberiség előtt, mint a klímakatasztrófa.
<figure><img src="/api/file/image/ksz270834bv202305150030-150.jpeg" alt="2023.05.15." width="2048" height="1366" />
<figcaption>Kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 
Ezt követően az alpolgármester egy Barack Obama idézetet elevenített fel: eszerint
<blockquote>
mi vagyunk az első olyan generáció, amelyik megtapasztalja a klímaváltozás negatív hatásait, és mi vagyunk az utolsó olyan generáció, amelyik még tehet azért, hogy néhány év múlva úgy adhassuk át a földet a következő generációnak, hogy utódaink még különösebb megszorítások nélkül tudjanak élni.
</blockquote>
„Nyugodtan mondhatom, és rögtön bocsánatot is kérek ezért a kijelentésért, de nekem önmagában a politikai pálya nem annyira vonzó. Azt gondolom, hogy az a politikus, aki nem értékek mentén politizál, a valóságban nem politikus. Számomra nagyon fontos, hogy olyan értékeket képviseljek a döntések során, amikkel egyetértek, és amik Terézváros lakóinak az érdekeit szolgálják” – fogalmazott Temesvári.
Az alpolgármester elárulta, hogy 25 éve kerékpározik a fővárosban, és hatalmas könnyebbségként élte meg, hogy a kerékpársávok kialakítása után egyszerűen tud átbringázni a városon, úgy, hogy nem kell kis utcákban kerülőutakat keresnie. Úgy fogalmazott: „Ha a jelenlegi városvezetés emiatt bukik meg, akkor én azt fogom gondolni, hogy legalább tettünk valami hasznosat. Ha 30 év múlva Karácsony Gergelyről a történelem- vagy a közlekedéstörténeti könyvekbe az kerülne be, hogy ő hozta létre a körúti kerékpársávokat, akkor én erre a teljesítményre büszke lennék, és azt mondanám, hogy megérte ezt az 5 évet eltölteni a fővárosban és a VI. kerületben.
<h3>Budapest magkeverék</h3>
Bardóczi Sándor az eseményen elmondta: a klímaváltozáson túl az az egyik legnagyobb akadálya a belváros zöldítésének, hogy
<blockquote>
30 ezer forint helyett – a közművek és a közterületek korábbi ki- és átalakítása miatt – 3-10 millió forintba kerül egy fa elültetése.
</blockquote>
A fővárosi főtájépítész kitért a klímaváltozásra is. Mint mondta, már a magyarországi időjárási viszonyok között is kihívás eldönteni, hogy milyen növényeket és virágokat volna érdemes ültetni Budapesten. Példaként a tavalyi aszályt említette, ami olyan szélsőséges kilengés volt, hogy még mindig nem dolgozta fel a magyar talaj a csapadékhiányt. Ez – folytatta a főtájépítész – fenntartási oldalról két súlyos problémát is okoz, az egyik, hogy sokkal többet kell öntözni, a másik, hogy rohamosan szűkül azon növényfajok listája, amelyeket ki tudnak ültetni, és még el is viselik a városi klímát.
<blockquote>
„Éppen ezért olyan Budapest magkeverék összeállításával kísérletezünk, ami a jelenlegi flóránál szárazságtűrőbb, a klímaváltozással szemben ellenállóbb, és hosszútávon is kompatibilis lehet a hazai éghajlati viszonyokkal.”
</blockquote>
Bardóczi elárulta, hogy már összeállt egy lista: ez azokat a fajokat sorolja fel, amelyek szóba jöhetnek. Szerinte azonban a tökéletes magkeverék összeállításához több feltétel sem adott: nincs kutatásfejlesztési bázis, és nincs olyan ipari háttér, amely képes lenne előállítani a terméket. Kiemelte, ha minden feltétel adott lenne, akkor is 10 évig tartana a kifogástalan Budapest magkeverék előállítása.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftemesvariszilvia%2Fposts%2Fpfbid02FyhWzbTh9Yafgh6iNRDXSLp7MfNDcU6ZA8zenaBFqyPbGRkgZYbUyNJjzLzFMKwwl&amp;show_text=true&amp;width=500" width="500" height="786" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
(Kiemelt kép illusztráció. Forrás: Unsplash)

És azt tudták, hogy 30 ezer helyett 3-10 millió forintba kerül egyetlen fa elültetése a fővárosban? És azt, hogy miért ilyen drága? Zöld kerekasztal-beszélgetés volt Terézvárosban.

Alakul a Budapest magkeverék: strapabíró növényekre lesz hozzá szükség

A Lánchíd pesti hídfőjének oldalában állunk a konténervárosban, ahol arról tartanak eligazítást, hogy ne féljünk szólni, ha tériszonyunk van, és ne féljünk segítséget kérni, ha útközben elbizonytalanodnánk, amikor majd egy keskeny létrán ereszkedünk lefelé a horgonykamrába.
A házigazdáink, az A-Híd munkatársai megkérnek mindenkit, hogy ami nem nélkülözhetetlen a munkához, a táskákat, a kameraállványokat, hagyjuk inkább fent, mert bár szívesen segítenek lejuttatni nekünk, előbb-utóbb úgyis csak fennakadnánk velük a szűk létrákon és a keskeny járatban.
Aztán megkérdezik, kesztyűt kérünk-e, azt mondják ugyanis, ha valakinek érzékeny a keze, annak jól jöhet.
<h3>Élmény lejutni</h3>
A Lánchíd horgonykamrába (másutt lánckamrának is nevezik, itt horgonyozzák le a hídról érkező láncokat - a szerk.) csak nagyon ritkán lehet lejutni, és amikor valakinek sikerült, megdöbbentő élményről számolt be.
A HVG újságírója például tíz évvel ezelőtt <a href="https://hvg.hu/kultura/20130508_Lanchid_hidmestere" target="_blank" rel="noopener">arról írt</a>, beleborzongott, amikor megtudta, hogy a második világháború alatt innen robbantották fel a hidat, az Énbudapestem újságírója pedig, akinek két évvel ezelőtt szintén megadatott, hogy lemásszon a kamrába, úgy érezte,
<blockquote>
a nyers erő szinte tapintható odalent.
</blockquote>
A lehorgonyzó kamrák a Dunával egy szintben vannak, 14 méter mélyen. A beszámolók szerint állandóan szivárog be a víz. A felújítás előtt például, ha nem szivattyúzták volna, egy hónap alatt derékig érhetett volna a vízszint.
A kamrák nemcsak a fontosságuk, a bennük összpontosuló erők és a méretek miatt elképesztően, hanem mert a legendárium szerint a kulturális jelentőségük sem elhanyagolható.
Ahogy az Fazekas János, a Lánchíd hídmestere az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/16/ha-szereted-a-hidat-el-fogja-mondani-hol-faj-neki" target="_blank" rel="noopener">Énbudapestemnek is elmesélte</a>, a Lánchíd lánckamrájában próbáltak a szocializmus utolsó évtizedének lázadó művészei, zenészei: a Sexepil mellett az URH, az Európa Kiadó és a Bizottság is „<a href="https://hvg.hu/kultura/20130508_Lanchid_hidmestere" target="_blank" rel="noopener">egészen addig</a>, amíg a rendőrségnek fel nem tűnt, hogy túl sok arrafelé a mozgás, és be nem tiltotta a zenélést a helyszínen”.
<figure><img src="/api/file/image/20230309mm0366.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Fazekas ugyanis, emlékezett vissza korábban a HVG-nek, eleinte nem olyan nyugalmas pályára készült, amilyen a hídmesterség, hanem olyan zenekarokban gitározott, mint a Sikátor (ők a méltán híres Peronoszpóra című számmal robbantak be a köztudatba), a Sexepil, vagy a 2. Műsor.
„Hála az édesapjának, a lánckamra felső termében próbálhattak, aminek mély, földalatti üzenetéhez hozzátett, hogy a mostani körforgalom közepén díszelgő virágok akkoriban még egy vörös csillagot formáztak” – olvasható a cikkben.
<blockquote>
Nagy kockázatot vállalt az apám”
</blockquote>
– magyarázta <a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/16/ha-szereted-a-hidat-el-fogja-mondani-hol-faj-neki" target="_blank" rel="noopener">lapunknak is</a>. „Az ügynöki jelentésekben olvastam, hogy figyelték a koncertjeinket, éneklünk-e rendszerellenes, lázító szövegeket. De nem mi voltunk a fő célpont, inkább a punkok, a CPg együttes és a többiek.”
Amikor ugyanis kijöttek a rendőrök, elővették az apját, hogy hídmesterként miért engedi a fiatalok zajongását. Elvették tőle a kamra kulcsát, aztán visszaadták, egy ejnyebejnyével megúszta.
<blockquote>
Nem mellesleg a villamos azért kanyarodott a híd alatt, és azért kanyarodik úgy, mert ki kell kerülnie az úgynevezett horgonykamrát.
</blockquote>
<h3>Kevésbé nyirkos</h3>
Az eligazítást követően a Széchenyi téren állunk, mögöttünk a Gresham-palota, előttünk a Budai Vár, és egy szűk akna körül várakozunk.
<figure><img src="/api/file/image/lanchiid6.jpeg" alt="-" width="3468" height="4624" />
<figcaption>Kép: Aradi Péter/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Egy újabb rövid eligazítást kapunk arról, bármilyen jó ötletnek is tűnik, ebbe meg abba a rácsba ne kapaszkodjunk, és a kísérőink elmondják még, hogy egyikőjük megy elől, a másikuk a csoport közepén, hogy ha megszédülnénk, akkor legyen a közelben valaki, akihez szólhatunk.
A kamrákba korábban egy húsz méter hosszú, síkos, keskeny létra vitt le, amit most felváltott egy másik létra, és egy felújított hágcsó, ám, ahogy az eligazításokból kiderült, azért még okozhat kellemetlen meglepetéseket. Mint kiderült, volt, akin a hágcsó felénél eluralkodott a kétség.
<figure><img src="/api/file/image/hiid1.jpeg" alt="-" width="3468" height="4624" />
<figcaption>Kép: Aradi Péter/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A lánccsatornákat, a lejáró aknákat és a horgonykamrákat negatív víznyomás elleni szigeteléssel látták el a szakemberek. Ahol az előzetes vizsgálatok szerint különösen erős volt a vízbeszivárgás, injektálással töltötték ki a régi tégla- és betonszerkezetben lévő üregeket, illetve repedéseket.
Olyan, hogy itt ne szivárogna legalább egy picit a víz, valószínűleg <a href="https://bkk.hu/fejlesztesek/lanchid/hirek/rejtett-fold-alatti-munkak-a-lanchidnal.7437/" target="_blank" rel="noopener">soha nem lesz</a>, de a hágcsó most legalább alig nyirkos.
Ahogy a BKK korábban <a href="https://bkk.hu/fejlesztesek/lanchid/hirek/rejtett-fold-alatti-munkak-a-lanchidnal.7437/" target="_blank" rel="noopener">megosztotta</a>, a hatalmas lehorgonyzó öntvények már 2022 tavaszán elkészültek: először szemcseszórással megtisztították, majd több lépésben felvitték rá az alapozó, a közbenső, végül pedig – a Lánchíd végleges, kékesszürke színét adó – fedő festékréteget.
A szakemberek hónapokig dolgoztak a szűk lánccsatornában és a 14 méter mélyen lévő horgonykamrában, hogy felvigyék a szükséges korrózióvédelmi rétegeket az öntvényekre, amiket azóta leragasztva és bezacskózva óvnak a szennyeződésekről.
<blockquote>
A kamrában állni aztán olyan érzés, mintha az Ötödik elem vagy az Emlékmás című filmbe csöppent volna az ember. Egy betonpiramis hatalmas belmagasságú termeibe, ahol egy idegen civilizáció rejtélyes szerkezeteit próbálják eldugni.
</blockquote>
<figure><img src="/api/file/image/hid4.jpeg" alt="-" width="3468" height="4624" />
<figcaption>Kép: Aradi Péter/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Ami a méreteket illeti: a láncok végét a híd 1914-1915-ös átépítésekor a pesti és a budai horgonykamrákban is az eredeti hídfőtömbhöz képest további mintegy ötezer köbméter betonnal súlyozták le.
<blockquote class="tiktok-embed" cite="https://www.tiktok.com/@enbudapestem/video/7232324302220102938" data-video-id="7232324302220102938">
<section><a title="@enbudapestem" href="https://www.tiktok.com/@enbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">@enbudapestem</a> Hamarosan befejeződik a Lánchíd felújítása, ennek apropóján lemászhattunk a 14 méter mélységben található lehorgonyzó kamrába, ami megközelítőleg a Duna vonalával egy szinten helyezkedik el. Tovabbi részletek az enbudapestem.hu-n! <a title="fy" href="https://www.tiktok.com/tag/fy?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fy</a> <a title="fyp" href="https://www.tiktok.com/tag/fyp?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fyp</a> <a title="foryou" href="https://www.tiktok.com/tag/foryou?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#foryou</a> <a title="foryoupage" href="https://www.tiktok.com/tag/foryoupage?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#foryoupage</a> <a title="enbudapestem" href="https://www.tiktok.com/tag/enbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#enbudapestem</a> <a title="budapest" href="https://www.tiktok.com/tag/budapest?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#budapest</a> <a title="lanchid" href="https://www.tiktok.com/tag/lanchid?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#lanchid</a> <a title="chainbridgebudapest" href="https://www.tiktok.com/tag/chainbridgebudapest?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#chainbridgebudapest</a> <a title="♬ We Rise Against (Full) - Jonathan Paulsen" href="https://www.tiktok.com/music/We-Rise-Against-Full-6777329408060426242?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">♬ We Rise Against (Full) - Jonathan Paulsen</a></section>
</blockquote>

<script src="https://www.tiktok.com/embed.js" async=""></script>

<h3>Felöltöztetik a hidat </h3>
A Lánchíd avatatlan szemek elől rejtett helyiségei mellett egyébként folyamatosan dolgoznak a híd felöltöztetésén is.
Szinte teljesen a helyükre kerültek a járdakorlát újragyártott elemei, és folyamatban van ezek gondos beállítása, új korlátok kerültek a pesti hídfőnél lévő háromszögszigetre, valamint a budai hídfő átépített, kétirányú kerékpárútból és elválasztott járdából álló aluljárójában a helyükre kerültek a falakat borító panelek.
[gallery ids=f9f13c8e-1e35-4bd0-8d62-5204b1ae7967,780af565-720f-44d4-a0e5-51a57d01a9b6,929b8248-28af-4225-a231-f58f4a0cf05f,04fec21e-4c42-42bb-aab0-8f0c339c0455]

A Lánchíd lánckamrájába csak nagyon ritkán lehet lejutni, és amikor valakinek sikerült, megdöbbentő élményről számolt be. A kamrában állni olyan érzés, mintha az Ötödik elem vagy az Emlékmás című filmbe csöppent volna az ember.  Egy betonpiramis hatalmas belmagasságú termeibe, ahol egy idegen civilizáció rejtélyes szerkezeteit próbálják eldugni.

A Lánchíd lánckamrájába csak nagyon ritkán lehet lejutni, és amikor valakinek sikerült, megdöbbentő élményről számolt be. A kamrában állni olyan érzés, mintha az Ötödik elem vagy az Emlékmás című filmbe csöppent volna az ember. 

Ahova jó darabig most nem mehet senki: bejutottunk a Lánchíd lánckamrájába

Függessze fel a kormányzati elvonások befizetését vagy csökkentse a járatok számát a közösségi közlekedésben? – kérdezi a főváros vezetése a Budapesti Lakógyűlésen a helyi polgároktól - Ön szerint mi lenne az igazságos? Ha a jelenlegi városvezetés is csak annyi elvonást fizetne, mint az előző vagy ha maradna a több mint tízszeresére emelt kormányzati elvonás?
Az elmúlt időszakban heves számháború alakult ki a kormány és Budapest vezetése között arról, hogy miért jutott el a város pénzügyi teherbíró képességének határára.
<blockquote>
A szócsaták egyik központi eleme az volt, hogy mi lett annak a több, mint 180 milliárd forintos tartaléknak a sorsa, amelyet a 2019-es önkormányzati választások után a Tarlós István vezette önkormányzat a bankszámlán hagyott. 
</blockquote>
Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője a legutóbbi közgyűlésen úgy érvelt, hogy az önkormányzat 14 hónapnyi regnálása alatt felélt a Tarlós István főpolgármesterségéből megmaradt 214 milliárd forintból 134 milliárd forintot. De maga Tarlós István is beszállt a vitába, amikor az Inforádióban azt mondta: a tartalékkal „szinte ajándékképp vették át tőlünk a várost”.
Karácsony a közgyűlésen Wintermantel felszólalására úgy reagált, hogy a fideszes politikus kihagyta felszólalásából, hogy a főváros hatalmas adósságot: banki hitelt és felújítandó hidakat örökölt. Ráadásul nominálisan kevesebb pénzből kell kigazdálkodnia a megemelkedett energiaszámlákat. A városnak a GDP arányában harminc százalékkal csökkent a bevétele.
<figure><img src="/api/file/image/graf1.jpeg" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A főváros adatai szerint a város folyószámláján 2020 januárjában 186,2 milliárd forint volt, három évvel később már csak 10,1 milliárd forintnyi szabad felhasználású pénz volt a kasszában. Ezen kívül a főváros számláin volt még mintegy 22,6 milliárd forint olyan „címkézett” pénz, amelynek felhasználása pontosan megadott fejlesztéshez kötöttek, például az Európai Unió által támogatott, már futó fejlesztési projektek befejezéséhez.
<h3>Hogy miért csökkent a bevétel?</h3>
<figure><img src="/api/file/image/graf2.jpeg" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását leginkább a szolidaritási adónak nevezett tétel terhelte meg, amelynek éves összege 2018 óta több, mint tizszeresésre emelkedett. Korábban beszámoltunk róla, hogy a szolidaritási adó éves összege 2018-ban – A Tarlós-éra idején - még csak évi 5 milliárd forint volt, a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2023-ban már 58 milliárd forintot kellene erre a célra befizetni.
<figure><img src="/api/file/image/graf3.jpeg" alt="A" width="1920" height="1080" />
<figcaption>Kép: Sturm Dániel/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az iparűzési adó – melyből lényegében a főváros fizeti a közvilágítást, támogatják a közösségi közlekedést, az idősotthonokat, tartják fent a könyvtárakat vagy a múzeumokat -  3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót.
<blockquote>
A főváros számításai szerint  2020-ban 40 milliárd, 2021-ben 20 milliárddal, 2022-ben közel 21 milliárd forinttal kevesebb adót szedhettek be a módosított szabályok miatt.
</blockquote>
A szemétszállítási díjbeszedés államosítása további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit. Miközben a budapesti lakosok továbbra is ugyanannyit fizetnek a szemétszállításért, mint régen, és a szemétszállítást elvégző BKM (régen FKF) költségei még növekedtek is az infláció miatt, a díjat államilag beszedő kukaholding a pénz egy részét visszatartja, az egyszerűen nem érkezik meg a fővároshoz.
<blockquote>
A kormányoldal által állított 180 milliárd forintos örökséggel szemben áll az önkormányzat számítása szerint 227 milliárd forintos kormányzati elvonás 3 év alatt.
</blockquote>
Ráadásul – erről a közgyűlésen Karácsony is beszélt - még a valódi külső válságokat is kezelniük kellett, a koronavírus, a menekültválság, a felpörgő infláció és az energiaválság miatti kiadás növekedéseket.

Összesen 227 milliárd forinttal terhelte meg a Fővárosi Önkormányzatot a kormány, miközben a kormányoldal 180 milliárdos örökség elherdálásáról beszél. A kormányzati intézkedések: adóemelés, adóbevétel elvonása és a kukaholdingon keresztül visszatartott milliárdok miatt Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest nettó befizetőjévé vált az államnak. A Budapesti Lakógyűlés gazdasági kérdéseinek hátterét vizsgáltuk.

Összesen 227 milliárd forinttal terhelte meg a Fővárosi Önkormányzatot a kormány, miközben a kormányoldal 180 milliárdos örökség elherdálásáról beszél. A Budapesti Lakógyűlés gazdasági kérdéseinek hátterét vizsgáltuk.

Így vette el a kormány a főváros megtakarításait – A Lakógyűlés gazdasági kérdéseit vizsgáltuk

<blockquote>
„Egy ideje sajnos már minden reggel azzal kezdem a napokat, hogy megnézem a Fővárosi Önkormányzat folyószámláját. Hétfőn reggelre elfogyott róla a pénz, azóta hitelből él a város, és ez egészen biztosan így is marad május végéig, amikor az itt működő cégek befizetik az adót”
</blockquote>
– válaszolta <a href="https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/10/della-podcast-kiss-ambrus-fopolgarmester-helyettes-hitel-budapest-budzse-szolidaritasi-ado-hitelkeret/" target="_blank" rel="noopener">a 24.hu Della című podcastjában</a> rögtön az első kérdésre Kiss Ambrus. Budapest főpolgármester-helyettese kiemelte: addig viszont nagyon közel kerülhet a pénzügyi vörös vonalhoz a főváros, a rendelkezésre álló 25 milliárd forintos hitelkeret kimerüléséhez.
„Kis reménysugár, hogy alaptalannak bizonyult a félelem a fővárosi kis- és középvállalkozások bedőlésétől, a budapesti kassza számára fontos iparűzési adó befizetésével idén valószínűleg nem lesz gond” – tette hozzá Kiss, aki szerint
<blockquote>
a pénzügyi problémák ellenére Budapest nem jut csődbe.
</blockquote>
Arról is beszélt, hogy az elismert beszállítói számlákat ki fogják fizetni, nem kell pénzügyi gondnokot ültetni sem a városvezetés nyakába. A főpolgármester-helyettes azt ígérte, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés színvonalán nem változtatnak – már amennyiben a most indult Budapesti Lakógyűlésen a válaszolók támogatják az önkormányzat programját.
Kiemelte: a fizetendő szolidaritási hozzájárulás miatt még ebben a hónapban benyújtják a keresetet a kormánnyal szemben. „Hosszú perre számítok” – mondta erről Kiss. Az interjúban szóba került a 2024-re szóló energiaszerződések megkötése, amellyel kapcsolatban a főpolgármester-helyettes beszélt a Budapest-modellről és arról is, hogy miért rúgna öngólt a kormány, ha fizetésképtelen helyzetbe akarná hozni a fővárost.
(Kiemelt képünk: Kiss Ambrus, Budapest főpolgármester-helyettese / Fotó: Ruzsa Rania/Budapest Városháza)

A főpolgármester-helyettes a 24.hu Della című podcastjában beszélt a város pénzügyi helyzetéről és az első Budapesti Lakógyűlésről.

Kiss Ambrus: „Hétfőn kiürült a fővárosi kassza, május végéig hitelből él Budapest”

Az év első hónapjai mozgalmasak a civilek számára. Ilyenkor gyűjtik az adó 1 százalékos felajánlásokat, ami személyenként bármilyen kevésnek is tűnik, összességében akár egy civil szervezet bevételeinek 50 százalékát is jelentheti!
<figure><img src="/api/file/image/adobuszosfekvo.jpeg" alt="-" width="5031" height="3579" />
<figcaption>Kép: Főváros</figcaption>
</figure>
Adófizető állampolgárként ilyenkor tiéd a lehetőség, hogy egy olyan civil ügyet támogass, ami neked is szívügyed. Legyen szó a természet védelméről, az elesettek segítéségéről, a jogaink érvényesítéséről vagy a közösségeink ápolásáról, rengeteg alapítvány és egyesület várja a segítségedet szerte az egész országban.
<iframe src="https://www.youtube.com/embed/K8pkSucTcko" width="560" height="470" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
Az országos szervezetek mellett sok olyan civillel is találkozhatsz, akik kifejezetten helyben, például Budapesten tesznek a közvetlen lakókörnyezetedért és az ott élőkért. Ha nyitott szemmel jársz, könnyen felfedezheted a munkájuk nyomait: egy közeledben működő közösségi helyet, a gyerekek iskolájában tartott foglalkozást, a rászorulóknak nyújtott segítséget vagy egy civil kezdeményezésnek köszönhetően megvalósult fejlesztést az utcádban.
Ha már eldöntötted, hogy támogatni szeretnél egy fontos ügyet, de még nem választottál szervezetet, <a href="https://adjukossze.hu/kereses/szervezet">ezen a linken</a> tudsz ötleteket gyűjteni.
Ne felejtsd: ha nem ajánlod fel, akkor adód 1 százaléka megy a többi 99 százaléka után az államkasszába, ahol már semmilyen befolyásod nem lesz rá, hogy mire költik el.
Adód 1 százalékát május 22-ig tudod felajánlani egy civil szervezetnek az ügyfélkapud segítségével az <a href="https://eszja.nav.gov.hu/">eSZJA oldalon</a>.

Gondolkodtál már rajta, idén mire adod az adód 1 százalékát? Természetvédelemre, oktatásra, egészségügyre, kultúrára, rászorulók segítésére, a jogvédelemre vagy valami másra? A felajánlás könnyű és nem kerül semmibe! A döntés május 22-ig a te kezedben van - utána viszont az állam dönt helyetted!

Gondolkodtál már rajta, idén mire adod az adód 1 százalékát? Természetvédelemre, oktatásra, egészségügyre, kultúrára, rászorulók segítésére, a jogvédelemre vagy valami másra? A felajánlás könnyű és nem kerül semmibe! 

Ha egy kicsit segítenél, az sokat segítene! Idén mire adod az adód 1 százalékát?

Ha egy kicsit segítenél, az sokat segítene! Idén mire adod az adód  1 százalékát?

Kedd reggel nagyjából 7 óra körül a Momentum Mozgalom politikusai és aktivistái teljesen elbontották Budapesten a Karmelita előtt felállított kordont – írja a 24.hu. A cikk szerint az elbontott kordonokat lefektették, majd rájuk ültek, amíg a rendőri sorfal be nem állt a Színház utcába.
A lap hozzáteszi, hogy rendőri erőszakra nem került sor, majd idézi Tóth Endrét, a párt országgyűlési képviselőjét, aki azt mondta, hogy a bontás meglepően gyorsan haladt.
Ezt követően a Karmelita ajtajára Hadházy Ákos független képviselő és Lőcsei Lajos képviselő kiragasztott egy 7 pontos követelést, Bedő Dávid képviselő pedig bejelentette, hogy a politikusok egész nap ott maradnak és őrizni fogják a kordont.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fmomentum.mozgalom%2Fposts%2Fpfbid0HHbZj5s7ZXNyCmN8KVG2nfS1JKKiuo1Tb7vTokYLF1X83pEvQe5HGis1NC1PVJqYl&amp;show_text=true&amp;width=500" width="500" height="754" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
A követelések a sajtószabadságról, a „hazug propaganda” betiltásáról, továbbá a rendeleti kormányzás felszámolásáról, a sztrájkjog visszaállításáról, a természet védelméről, a fenntartható gazdaságpolitikáról, a „fideszes káderek” leváltásáról, illetve az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is.
(Kiemelt kép: Momentum Mozgalom/Facebook)

A reggel hétkor megkezdett akció alatt teljesen lebontották a miniszterelnök hivatalát és az „építkezést” elkerítő kordont. A képviselők állítólag egésznap ott maradnak.