„Minden költségvetés egy értékválasztás” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1094923648511985/" target="_blank" rel="noopener">kezdte Karácsony Gergely</a> a sajtótájékoztatót. A jövő évi állami költségvetés szerinte az önkormányzatiság további legyalulásának a költségvetése, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241204mm2006-masolat.jpeg" alt="Sajtótájékoztató" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Önkormányzat költségvetése éppen ezért erre adott válaszként a város önrendelkezésének a megerősítését hivatott jelképezni, hiszen célja, hogy megőrizze a város pénzét. „Nem tudunk és nem is akarunk alkotmányosan vitatható, további kormányzati elvonásoknak megfelelni” – jelentette ki a főpolgármester, utalva a szolidaritási hozzájárulásra. 
Varga Mihály pénzügyminiszter 2024 november 11-én <a href="https://kormany.hu/hirek/az-uj-gazdasagpolitika-koltsegvetese-a-2025-os" target="_blank" rel="noopener">úgy fogalmazott</a>, a 2025-ös büdzsé a „béke költségvetése" lehet,
<blockquote>
Karácsony viszont már <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02Wz6VG8Uk547YVnWxmkRVFrkJowv7qTQqow1Kjw6F3qLxMd1ZxP74YsLyMS7sWkN7l" target="_blank" rel="noopener">akkor azt mondta</a>, »ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése”. A városvezetők viszont tesznek róla, jelentette ki, hogy a kormány megértse, hogy »a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a ránk bízott feladatok ellátását«.
</blockquote>
<h3>Nem állami matek lesz</h3>
Ezúttal azzal folytatta, egy olyan költségvetést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlés tagjainak, ami 2024-es szinten biztosítja a közszolgáltatások finanszírozását, illetve a reálbérek megőrzését garantáló béremeléssel is számol. Beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel a tervezetben. A legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlása, ami hosszútávon egy megtérülő beruházás, mert így nem kell például a kisebbségi tulajdonosnak osztalékot fizetni.
Mindez nem jelenti azt, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésekre az elkövetkező években, hiszen 300 milliárd forintnyi EU-s forráshoz fog hozzájutni. Emellett a Budapesti Közművek saját forrásából elindítja Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját is, amelynek keretében jelentős mértékben megújítják a köztisztaság garantálását szolgáló eszközparkot, illetve a ciklus végéig <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/18/lecserelik-a-zold-kukakat" target="_blank" rel="noopener">lecserélik azokat a kukákát</a>, amik fölött eljárt az idő.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc21701.jpeg" alt="Köztisztasági" width="5594" height="3734">
<figcaption>Kép: FPH</figcaption>
</figure>
</div>
A részletekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már több lényeges dolgot is elárult <a href="https://nepszava.hu/3260155_budapest-szolidaritasi-hozzajarulas-per-orban-kormany-ado-kiss-ambrus-interju" target="_blank" rel="noopener">a Népszavának adott</a>, december 4-én, reggel, tehát a sajtótájékoztató előtt megjelent interjújában. Mint fogalmazott, „egy teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetést” terjesztenek a közgyűlés elé, amin sokat nem lehet csiszolgatni.
Az általa is csak „az önrendelkezés költségvetéséként" hívott tervezetben ugyanis nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”. 
<h3>Kifejezetten elkobzó jellegű</h3>
Ahogy a főigazgató <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/10/milyen-eszkozokkel-jatszik-a-kormany" target="_blank" rel="noopener">többször is elmondta</a>, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a Fővárosi Önkormányzat 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal”, mert megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”. 
A 2024-es és a 2025-ös költségvetés szűk mozgástere ugyanis két sokknak köszönhető, amiket, mint Karácsony a sajtótájékoztatón is felidézte, nagyon szépen összefoglalt az Állami Számvevőszék is egy idei jelentésében.
<a href="https://budapest.hu/api/file/doc/%20Budapest%20Fovaros%20Onkormanyzata%20koltsegvetesenek%20e%C3%8C%C2%81s%20zarszamadasanak%20ellenorzese_ASZ%20jelentes_2024.pdf" target="_blank" rel="noopener">Mint írják</a>, „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett
<blockquote>
az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak”.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június 6-án <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">nyújtotta be</a> a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, és Karácsony Gergely akkor is emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól. Az összeg azóta folyamatosan növekszik, a 2024. évi hozzájárulás előirányzott összege 75,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 89 milliárd forintot vonnának el a fővárostól. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240129mm0044.jpeg" alt="Városháza" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
 
A hozzájárulással kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék is, idézte fel szintén Karácsony, <a href="https://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/56ce851847832753c1258af3005b236e/$FILE/III_1693_0_2024_ind%C3%ADtv%C3%A1ny_anonim.pdf" target="_blank" rel="noopener">szokatlanul keményen fogalmazott</a>: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke (...) kifejezetten elkobzó jellegű”. A következő tárgyalás 2025 januárjában lesz, és Kissék megítélése szerint nem következhet más, minthogy végül nekik adjanak igazat. Erről bővebben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/10/milyen-eszkozokkel-jatszik-a-kormany" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet olvasni. 
<h3>Hogy is néz ez ki?</h3>
A fővárosi költségvetéssel kapcsolatban egyébként Kiss már többször adott gyorstalpalót.
Az önkormányzat idei, 2024-es várható összbüdzséje 420-430 milliárd forint lesz, a 2025-ös pedig, derült ki a Népszava interjújából, 412 milliárd,
<blockquote>
amivel „szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll”, ha nem terveznek semmilyen új beruházást és béremelést, csakhogy a béreket emelni kell. Az egyenlet csak úgy jön ki nullára, ha a kormány által kiszabottnál 50 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetnek be.
</blockquote>
Ahogy a lapnak is fogalmazott, a bevételi oldal faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, aminek nagyját az iparűzési adót teszi ki, de beletartozik az idegenforgalmi adó, ami a Fővárosi Önkormányzat esetében csak a Margitszigetet érinti, azaz nagyon minimális összeg, valamint az építményadó, amiből 2024-ben 132 millió forint érkezett be. Az iparűzési adó 2024-ben 303 milliárd forintot jelentett, és jövőre is 303,6 milliárddal terveznek. 
A második bevételi forrás a kötelező feladatok ellátására kapott állami normatíva, azaz többek között a közösségi közlekedésre, az idősotthonoktól a hajléktalanszállókig és a könyvtárhálózat működtetésére kapott támogatások, amelyeknek az összege 37-38 milliárd forint. 
A harmadik elem az egyéb működési bevételek köre, magyarázta a lapnak is, ide tartoznak a térítési díjakból, a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből, a parkolási díjakból és az osztalékokból származó bevételek. Ebből 65 milliárd forintot várnak, ami jelentős csökkenés az ideihez képest, hiszen most 84 milliárd volt a terv. Kiss Ambrus szerint hitellel nem érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeiket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240605mm0949.jpeg" alt="parkolás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ami a kiadásokat illeti: a legnagyobb kiadás a közösségi közlekedés finanszírozása, ez 2024-ben 160 milliárd forint, jövőre pedig 169 milliárddal terveznek,
<blockquote>
ezt pedig máris követi, ahogy Kiss fogalmaz, »a kormány működtetése«, azaz a szolidaritási hozzájárulás, ami akkora, mint minden más, egyéb kiadás összesen. »Ez a baj, az egyensúlytalan működés problémája«
</blockquote>
– magyarázta egy háttérbeszélgetésen.
<h3>Nem aggódnak miatta</h3>
Kiss Ambrus a 24.hu-nak augusztusban <a href="https://24.hu/fn/gazdasag/2024/08/07/podcast-della-kiss-ambrus-fovaros-koltsegvetes-magyar-peter-karacsony-gergely/" target="_blank" rel="noopener">adott interjújában</a> beszélt, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy „a közgyűlési áldást csak jövő februárban vagy márciusban szerzi meg a városvezetés”. (A jogszabályok szerint egyébként március a határidő.) Akkor egyébként úgy fogalmazott, hogy szerinte a költségvetés ügyében akár a Fidesszel is el lehet jutni egy kompromisszumos megállapodásig.
A következő közgyűlés várhatóan december 18-án lesz, legkésőbb akkor kiderül majd, hogyan fogadják a képviselők a tervezetet.

A főpolgármester röviden ismertette a jövő évi költségvetést, aminek legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni.  

KÖZÉLET

A 2025-ös költségvetés célja, hogy megőrizze a város pénzét

A BKK nem véletlenül időzítette december 3-ra az bemutatót. Az ENSZ még 1992-ben döntött úgy, hogy ez a nap legyen a Fogyatékkal Élők Világnapja, a közösségi közlekedés ezért választotta a téli időpontot. Az eseményt Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy
<blockquote>
a közösségi közlekedést csak akkor lehet közösséginek nevezni, ha az mindenki számára hozzáférhető.
</blockquote>
A társaság ennek jegyében végzi a dolgát, az akadálymentesítést kiemelt feladatuknak tartják. Sok tennivalójuk van még, de az elmúlt években sokat tettek is az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: érkezett 300 alacsonypadlós busz, ma már 48 alacsonypadlós troli is forgalomban van, de a vezérigazgató ugyanilyen fontosnak tartja az utastájékoztatás akadálymentesítését – legyen szó applikációról, vagy megállóhelyi információról, amely a látássérült emberek közlekedését könnyíthetik meg. A BudapestGO alkalmazás az útvonaltervezésben lehet nélkülözhetetlen segédeszköz,  a megállóhelyi „beszédes” segítség pedig úgy lehetséges, hogy a FUTÁR-kijelzők, illetve a megállókba érkező járművek külső hangszóróinak köszönhetően hangosan is tudják tájékoztatni az ott várakozókat arról, hogy melyik járat érkezett. Mint azt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/16/beszelo-buszok-segitik-a-latasserultek-onallo-kozlekedeset">korábbi cikkünkben írtuk</a>, az efféle bemondást a forgalomba állt járművek esetén a látássérült emberek egy távirányítóval tudják elindítani a FUTÁR-kijelzők és járművek esetében is. Walter Katalin elmondta, hogy e szolgáltatást a járművek közül eddig csak egyes buszjáratoknál lehetett igénybe venni, december 3-tól azonban a teljes trolibusz-flotta is fel lett szerelve, amit „jó útjelzőnek tekint” az akadálymentes közlekedés megteremtésének folyamatában. A vezérigazgató ígérete a munka nem áll meg, és a jövő év végére az összes autóbusz is tud majd beszélni.
Bovier György, a főváros az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős tanácsnokaként elismerését fejezte ki a BKK akadálymentesítési tevékenysége okán, de mint mondta, ő érintettként, kritikusabb a témával kapcsolatban. „Úgy gondolom, hogy ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy a BKK-val a jövőben együtt tudjunk dolgozni, és minden tömegközlekedési eszköz akadálymentessé váljon” – jegyezte meg a tanácsnok, hozzátéve, hogy október 5. óta betöltött tanácsnoki pozíciójában ennek az elősegítését kiemelt feladatának tartja. Bovier György elmondta, hogy már két nap múlva tárgyalni fog a BKK-val nemcsak a járművek, hanem azok környezetének akadálymentesítését is szem előtt tartva. „Egy európai nagyvárosban ez a minimum, és bízom abban, hogy a következő évek nagyobb léptékben valósulhatnak meg az ezzel kapcsolatos fejlesztések" – jegyezte meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm1818-2.jpeg" alt="Beszélő" width="2791" height="1861">
<figcaption>Bovier György, Ollé-Németh Orsolya, Karácsony Gergely, Walter Katalin Kép: Meresz Marton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ollé-Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szakmai vezetője beszédében elmondta, hogy nagyra értékelik, hogy a Fogyatékkal Élők Világnapján egy olyan társaság  – a BKK – is hallatja a hangját, amelynek nem a fogyatékkal élő emberek támogatása a fő profilja. Azonban a BKK ezzel együtt olyan szolgáltatást nyújt, amelynek hozzáférhetősége elengedhetetlen a fogyatékkal élő emberek számára.
<blockquote>
Látássérült emberként nekem nem alternatíva sem az autózás, sem az olyan modern közösségi közlekedési eszközök, mint a BuBi vagy az elektromos roller, Nekem gyakorlatilag az az egyetlen hozzáférhető mód arra, hogy Budapesten önállóan közlekedjek, a közösségi közlekedés használata
</blockquote>
– szögezte le a szakmai vezető, majd azt a lassan húsz éves múltra visszatekintő eszközt méltatta – az úgynevezett VIAR-távirányítót (Visually Impaired Access Receiver – látássérültek hozzáférhetőségi vevőkészüléke), amely kezdetben a jelzőlámpákat „tudta szóra bírni” előbb Budapesten, majd egyre több magyar városban. A FUTÁR-táblák pár évvel később szólaltak meg, majd M3 és M4 metró mozgólépcsőinek hangjelzését is be lehetett ezzel kapcsolni, tavaly pedig már budapesti autóbuszokat is. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy az eszköz nem varázspálca, a megszólaltatni kívánt berendezésekről – legyen jelzőlámpa vagy trolibusz – a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
Ollé-Németh Orsolya szerint a mostani trolibusz-megszólalás azért  is jelentős lépés, mert azokban a megállókban, ahol egyszerre több járat is megáll, eddig csak az emberi segítségre tudtak hagyatkozni. Néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében készségesen segítenek nekik, ők azonban szeretnék ezt is önállóan megoldani, nem beszélve arról, ha nincs is segítség a közelben. „Aprónak látszó, de nagyon hasznos segítség, hogy mi magunk tudjuk aktiválni a hangbemondást, amellyel információt szerezhetünk a jármű viszonylatszámáról, illetve a haladási irányáról” – mondta Ollé-Németh Orsolya a BKK fejlesztéséről, s közölte azt is, hogy a távirányító ugyan pénzbe kerül, ám számos olyan támogató kezdeményezés van, amikor a készülék ingyenesen is hozzáférhető. A szakmai vezető elmondta, hogy a tárgyalásokat folytatnak a BKK-val a távirányító egyéb felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban, végezetül pedig arról beszélt, hogy néhány napja Brüsszelben járva azt tapasztalta, hogy akadálymentesítésben és a hozzáférhetőségben Budapest messze előrébb jár, mint a belga főváros.
Az esemény végén Karácsony Gergely elmondta, hogy Budapest számára az akadálymentesítés a politika lényege, illetve civilizációs kérdés. „Ha egy város nem a mindannyiunké, akik benne élünk, akkor az valójában senkié sem lesz” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat a korábbiaknál sokkal többet tett azért, hogy „a szép célok” meg tudjanak valósulni. Karácsony szerint az M3-as metró, a teljes buszflotta akadálymentesítésével, a trolik majdnem teljes és a villamosok folyamatos akadálymentesítésével nagyon sokat tesznek azért, hogy ez a város mindannyiunk közös otthona legyen. De hozzátette: „Amikor akadálymentesítésről beszélünk, akkor elsősorban fizikai akadályokra gondolunk, de nyilván nagyon sok más olyan akadály is van, amely elválaszt egymástól egy budapestit egy másik budapestitől. Éppen ezért fontos ez a BKK fejlesztés is, hogy
<blockquote>
most minden trolin, jövő év végére pedig már minden buszon segítséget nyújtunk a látássérült budapestieknek annak érdekében, hogy pontosan tudjanak tájékozódni” 
</blockquote>
– mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy BKK mostani fejlesztését nagyon fontosnak tartja, mert szerinte „ezekből a látszólag kicsi fejlesztésekből, ezekből az apró téglákból épül fel az a város, amilyennek Budapestet látni szeretnénk.”

December 3-án mutatta be a Budapesti Közlekedési Központ a „beszélő trolibuszt”. A Városháza Park előtt, a Deák téri buszmegállóban rendezett eseményen azt is megtudhattuk, hogy miből áll e  beszédkészség.

Már a trolibusz is tud beszélni

A Mexikói úti végállomáson a zuglói polgármester, Rózsa András és  Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója beszéltek arról, hogy az új járattal régi adósságot törlesztenek a kerület azon lakói felé, akik a Alsórákoson laknak és a kisföldalattihoz vagy a metróhoz szeretnének eljutni. Sokaknak ugyanis csak úgy van lehetőségük arra, hogy villamosról villamosra vagy troliról trolira kell átszállniuk, olykor hosszas gyaloglás után. Ezen próbálnak most változtatni.
<blockquote>
A cél a zuglói haránt irányú kapcsolatok fejlesztése és Alsórákos északnyugati részének hatékonyabb kiszolgálása.
</blockquote>
A troli új útvonala a Nagy Lajos király útjával párhuzamos Miskolci utcában járna, amely keresztezi az Erzsébet királyné útját és a Csömöri utat is, jelentős átszállási lehetőségekkel. Az új járathoz új megállók kialakítása szükséges, amely a zuglói önkormányzat közreműködésével valósulhat meg.
Ami a konkrét útvonalat érinti: az új 81-es a tervek szerint a Mexikói út földalatti végállomásról a 74A útvonalán jut el a Miskolci utcáig, ahol önjáró, akkumulátoros üzemmódban megy a Szugló utcáig, innen a 77-es trolival párhuzamosan halad a Komócsy utcáig, és ezután a 82-es trolibusz útvonalán érheti el az Örs vezér téri végállomását. Mutatjuk térképen is:
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/81.jpeg" alt="Új" width="1280" height="1143">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
Az útvonalhoz kapcsolódva a BKK a bemutató napján, november 29-én, pénteken társadalmi egyeztetést indított, hogy a kerületben közlekedők, a leginkább érintettek elmondják véleményüket a tervezett fejlesztésekről. A kérdőívet 2025. január 10-ig<a href="https://bkk.hu/dontsunk-kozosen/tarsadalmi-egyeztetes-a-zugloi-miskolci-utca-kozossegi-kozlekedesi-kapcsolatainak-fejleszteserol.13545/"> lehet kitölteni a társaság weboldalán</a>. </figure>
</div>
E kérdőív arra is választ ad, hogy az új járat forgalomba állítása esetén mi történne a jelenlegi 74A, 81-es és 82-es járattal.
<blockquote>
Nos, a 74A járat nem közlekedne tovább, hiszen szerepét átvenné az új 81-es trolibusz, a sűrűn közlekedő 74-es troli pedig továbbra is elérhető maradna.
</blockquote>
Az új 81-es ugyan nem érintené a Csáktornya parkot (itt van a 74A végállomása), de a Sárrét park megállótól a környéken található óvoda és bölcsőde 300 méteres sétával, az általános iskola 350 méteres sétával elérhető maradna a Mexikói út felől is. Természetesen a 74-es trolibusszal a Csáktornya park továbbra is elérhető marad. A 82-es vonalán a menetrend nem változna, ezért az új járattal közös szakaszán sűrűbben járnának a trolik. Ami pedig a jelenlegi 81-es trolibuszt illeti, a jövőben a 80-as jelzéssel közlekedne változatlanul a Fischer István utca és az Örs vezér tere között.
Az 1970-es évek végének zuglói trolibusz hálózatfejlesztéséről ebben <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/15/igy-lett-zuglobol-trolibuszos-kerulet-legat-tibor">a cikkünkben írtunk részletesen</a>. 1979 augusztus 27-én volt a jelenlegi 81-es premierje, mely járat az akkor 131-es és 133-as buszokat váltotta.„Csendesebb lesz a közlekedés ezentúl a Füredi úti és a Csertő utcai lakótelepen. A levegője is tisztább lesz, mert az (…) autóbuszokat felváltották a levegőt nem szennyező és zajtalanul suhanó, szovjet gyártmányú Z1U–9 trolibuszok.
<blockquote>
Végállomásuk az Örs vezér téren van.
</blockquote>
A 13 megállóhelyet érintő körforgalomban tizennégy trolibusz szállítja az utasokat 81-es járatszámmal, amely a már üzembe helyezett 80-as trolibuszhoz a Csertő utcai megállóhelynél csatlakozik” – írta az új járatról a Magyar Rendőr című lap, amely ma már rövidebb útvonalon közlekedik, voltaképp a 80-as trolibusz betétjárataként. Ezért nem is okozna semmiféle útvonali változás az eltűnése.
Borítókép: Nyírő Simon/BKK

A Budapesti Közlekedési Központ 81-es viszonylatjelzéssel készül új trolibusz járatot indítani, amelynek sok köze nincs a jelenlegi 81-eshez. November 29-én, a társaság és a zuglói önkormányzat a helyszínen mutatta be a járat tervezett útvonalát.

Új zuglói trolijárat indulhat tavasszal

Nem fogadták el a kutyapártos Kovács Gergely javaslatát, maradhatnak a városban a Csillagok háborújából ismerős birodalmi lépegetők, tartottak viszont karácsonyi ajándékozós húzást a képviselők. Az újra közel 9 óra hosszan tartó közgyűlésben először volt kifejezetten jó hangulat, és több komoly ügyben is sikerült előrelépést tenniük: helyettest nem választottak, a parkolási reformot viszont támogatták. Helyszíni beszámolónk.

A helyére tette a kutyapárt a közgyűlést

A <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=18399;type=2">szerda reggel kezdődő Fővárosi Közgyűlés</a> várhatóan ismét komoly vitákkal, jelentős érdeklődés mellett zajlik majd. Ezt már az ülés első érdemi napirendi pontja megalapozza, hiszen Karácsony Gergely – törvényi kötelezettségének eleget téve – javaslatot tesz főpolgármester-helyettesek megválasztására. A közgyűlési frakciók eddigi nyilatkozatai alapján ugyanakkor nem számíthatunk arra, hogy az előterjesztett két politikus, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi főigazgatója, illetve Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője közül bármelyikük megkapja a megválasztáshoz szükséges tizenhét szavazatot.
Az Közgyűlés további témái közül kiemelendő a parkolási rendszer újabb reformja. A főpolgármester több felületen <a href="https://www.youtube.com/watch?v=iNGnUHBaa3M">kommunikált</a> előzetesen arról, hogy a budapesti utcák és parkolóhelyek továbbra is túlzsúfoltak. Ezt a helyzetet a város élhetőségének és a városi terek sokoldalú használatának biztosítása érdekében orvosolni kell.
A javaslatcsomagja része, hogy megszüntetnék a parkolóautomatákat, és a továbbiakban a Budapest GO alkalmazásban lehetne megvásárolni a parkolójegyeket online. Itt a vásárlók kedvezményben részesülnének abban az esetben, ha BKK-bérlettel is rendelkeznek. Megszüntetnék továbbá az úgynevezett zöld rendszámos autók parkolási kedvezményét, hiszen ezek a zömmel rendkívül drága autók indokolatlan mértékben hozzák kedvezőbb helyzetbe a parkolás során a jobb anyagi helyzetű fővárosiakat. Vitézy Dávid a főpolgármesteréhez rendkívül hasonló előterjesztést nyújtott be, így számíthatunk rá, hogy ebben a kérdésben a szereplők konszenzusra jutnak.
Várható, hogy ismét éles vita bontakozik ki az életvitelszerű közterületen tartózkodás kapcsán, miután a Fidesz és a Podmaniczky Mozgalom is rendpárti okokból lezárná a fővárosi aluljárókat éjszakára. A városvezetés erre több aspektusból is reagált az elmúlt napokban. Egyrészt az egyre alacsonyabb hőmérséklet miatt a nyílt utcán éjszakázás akut életveszéllyel jár, életmentő lehet, ha valaki be tud húzódni fedett helyre a tél során. Másrészt az aluljárókban tapasztalható rendbontások legnagyobb része nem a hajléktalansághoz kapcsolódik, így azok lezárása egyszerűen más területre terelné a problémát. Nem elhanyagolható az sem, hogy a budapesti aluljárók – két kivétellel – nem zárhatóak le. Karácsony Gergely többször hangsúlyozta, hogy mind a közterületi rendbontások, mint a hajléktalanság problémája olyan komplex kihívás, amelyet csak a szociális védőháló sűrűbbre szövésével, illetve a lakhatási válság orvoslásával lehet megoldani.
Az előterjesztések között szerepel további sok egyéb mellett például javaslat kedvezményes gyógyfürdőbelépők biztosítására, illetve a díjmentes kutya -és kerékpárszállítás jogosulti körének kiterjesztésére a BKK járatain. Számíthatunk rá, hogy a kemény politikai és szakmai viták mellett humoros jelenetek is tarkítják majd a várhatóan ismét maratoni hosszúságú ülést: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviseletében Kovács Gergely a birodalmi lépegetők Budapestről való kitiltására is javaslatot fogalmazott meg!
Az <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=18399;type=2">előterjesztések teljes listája itt érhető</a> el.

A szerda reggel kezdődő Fővárosi Közgyűlés várhatóan ismét komoly vitákkal és jelentős érdeklődés mellett zajlik majd. Összeszedtük a  legfontosabb, kiemelt témákat.

Fókuszban a parkolás a ciklus harmadik Közgyűlésén

Ahogy a Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával folytatott, november 20-i, szerdai <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/20/hamarosan-kiderul-kit-jelol-karacsony-helyettesenek" target="_blank" rel="noopener">háttérbeszélgetésen kiderült</a>, a következő, november 27-i közgyűlésen téma lesz a parkolással összefüggő önkormányzati rendelet módosítása is. Kiss akkor csak annyit osztott meg az újságírókkal, hogy a módosítással kapcsolatban folynak még az egyeztetések, részletek csak pénteken derülnek ki.
Elérkezett november 22-i péntek, és Karácsony Gergely főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0ijtUcqxHt4f2ZAuXASWrCuZhZyjpHPtBdAm4aJk8uXREZJjgCq78xmmT9NmWwxJYl" target="_blank" rel="noopener">bejelentette a főbb intézkedéseket</a>. Mint fogalmaz, a javaslat, aminek tartalmáról az utóbbi hetekben egyeztettek több kerületi polgármesterrel és közgyűlési képviselővel is,
<blockquote>
megszabadítja a várost a parkolás »szent teheneitől«”.
</blockquote>
Az előterjesztés főbb irányvonalai a főpolgármester posztja alapján: olcsóbb lesz a parkolás annak, akinek van BKK bérlete, az előterjesztés elfogadása esetén a jövőben a BudapestGO-n lehet intézni a parkolást, megszüntetik a parkolóautomatákat és megszüntetik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolását.
A főpolgármester azt írja, a bérletes kedvezménnyel értelemszerűen a bérletvásárlást és a közösségi közlekedés használatát szeretnék ösztönözni. A parkolóautomatákkal kapcsolatban pedig azt mondja, hogy sokba kerül a fenntartásuk, miközben egyre kevesebben használják őket. Azt szeretné, ha az a pénz, amit most a kerületek a parkolás üzemeltetésére fordítanak, inkább náluk maradna.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4308.jpeg" alt="Zöldrendszámos" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A zöld rendszámos autók ingyenes parkolásának megszüntetése nem jelent komoly meglepetést. Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/20/hamarosan-kiderul-kit-jelol-karacsony-helyettesenek" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben is írtuk</a>, Karácsony már pedzegette a dolgot. Szerinte ezzel, írja a friss posztjában, igazságosabbá lehet tenni a parkolóhelyek elosztását, a rendelet ugyanis jelenlegi formájában
<blockquote>
a parkolóhelyek pazarlását eredményezi
</blockquote>
és azt, hogy „a kevésbé tehetősek fizetik a jobb módban élők kedvezményeit”.
A poszttal egyidőben <a href="https://www.youtube.com/watch?v=iNGnUHBaa3M" target="_blank" rel="noopener">egy videó is megjelent</a> Karácsony csatornáján, amiben arról beszél, „nagyon sokan teljes joggal mondják azt, hogy nem lehet parkolni a városban”, és hogy „nincsen elég parkolóhely”.
Ahhoz, hogy a helyzet jobb legyen, nem féligazságokat, vagy hazugságokat kéne mondani a parkolással kapcsolatosan, hanem őszintén beszélni. Ez pedig azzal kezdődik, hogy „kimondjuk azt, hogy Budapesten több az autó, mint a parkolóhely”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230207mm0178.jpeg" alt="Parkolás" width="5472" height="3648">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A parkolóautomatákkal kapcsolatban itt kitér arra, hogy napjainkban az emberek 80 százaléka mobillal fizet, mégis fönntartanak egy drága infrastruktúrát.
<blockquote>
Az automaták 2026 júliusától szűnnének meg,
</blockquote>
a továbbiakban tájékoztatótáblák lesznek.
 
A BudapestGO-val kapcsolatban felemlegette a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert, amin keresztül az állam 10 százalékot levesz a parkolási bevételekből. Elmondja továbbá, hogy az európai és a magyar bíróság is kimondta, hogy ez egy olyan monopólium, aminek semmi keresnivalója a parkolás környékén.
A zöld rendszámos autókkal kapcsolatban pedig azt fűzi még hozzá, volt időszak, amikor ez egy indokolható volt azzal a céllel, hogy népszerűsítsék és támogassák az elterjedésüket, de napjainkra már elértük a plafont, eljött az idő, hogy változtassanak ezen.
A legnagyobb probléma a zöld rendszámos autókkal, legalább is ebben az esetben, nem az, hogy gyakran felmerül a greenwashing vádja, hanem hogy éppen annyi helyet foglal el a városban, mint a nem zöld rendszámos autó.
<blockquote>
Lehet, hogy a „reformcsomag” nem lesz népszerű,
</blockquote>
folytatja Karácsony, de biztos abban, hogy helyes. „Ahhoz, hogy egy jobb várost tudjunk építeni, meg kell változtatnunk dolgokat, hiszen a világ is változik.” A csomag elfogadása hozzájárul ahhoz, hogy Budapest zöldebb, szolidárisabb, igazságosabb hely legyen.

Karácsony Gergely több részletet is megosztott a következő közgyűlésre benyújtott parkolással kapcsolatos reformcsomagjáról. Mint fogalmazott, lehet, hogy nem lesz népszerű, de abban biztos, hogy helyes, mert a cél egy mindenkinek élhetőbb város megteremtése. 

Rendszerváltás jön a parkolásban – 4 fontos intézkedés, amiről dönt a közgyűlés

A november 20-i háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a következő, november 27-i közgyűlésen Karácsony Gergely kísérletet tesz a főpolgármester-helyettes megválasztására, sőt, mint az előterjesztés címéből kiderül, több főpolgármester-helyettest is javasolni fog.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/04/nem-allt-meg-az-elet-a-kozgyulesben" target="_blank" rel="noopener">korábban is írtuk</a>, az október 4-i alakuló ülésen Karácsony nem jelölt helyettest, mert <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/01/harom-nap-mulva-osszeul-a-fovaros-karacsony-bizakodo" target="_blank" rel="noopener">nem látta azt</a>, hogy sikerülne olyan megoldást találni, „amely stabil, működőképes városvezetést biztosítana”.
Azt javasolta, mielőtt elszabadulnának az indulatok, kezdjék el a közös munkát az új felállású közgyűlésben, „hátha a munkaterápia meghozza azt a bizalmat, ami az ilyen típusú személyi döntések meghozatalához” akkor nem állt fönt.
Ahogy a Telexnek még szeptember végén adott <a href="https://telex.hu/belfold/2024/09/30/karacsony-gergely-interju-budapest-fovarosi-kozgyules-vitezy-david-magyar-peter" target="_blank" rel="noopener">interjújából</a> kiderült, Karácsony eredetileg azt javasolta a pártoknak, hogy a korábbi jobbkeze, Kiss Ambrus maradjon általános, Vitézy Dávid pedig legyen városfejlesztési helyettes, de Tisza nem szavazta volna meg Kisst.
Magyar Péter, a párt elnöke és Ordas Eszter, a párt budapesti frakcióvezetője az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy ők biztosan nem szavazzák meg Kisst, aki végül a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként folytatta a munkát.
<blockquote>
Hogy kiket fog javasolni Karácsony, az várhatóan november 22-én, pénteken fog kiderülni, amikor is feltöltik a javaslatokat.
</blockquote>
„Azt tudom mondani, hogy a főpolgármester-helyettességhez három dolog szükséges: hogy akarja az illető, akit felkérnek, hogy a főpolgármester felterjessze, és végül, hogy a közgyűlés megválassza” – mindössze ennyi mondott a leendő jelöltekkel kapcsolatban Kiss, valamint emlékeztetett, hogy Sára Botond főispán törvényességi felhívással élt a közgyűlés felé, hiszen amíg nincsen helyettes, a főváros törvénytelenül működik. A felhívást a közgyűlésnek tárgyalnia kell, és ha ennek ellenére sem történik kinevezés, akkor a Fővárosi Kormányhivatal bírósághoz fordul.
<blockquote>
A következő közgyűlés témája lesz a parkolással összefüggő önkormányzati rendelet módosítása is, amivel kapcsolatban folynak még az egyeztetések,
</blockquote>
de nagyon könnyen lehet, hogy ez egy többes előterjesztés lesz, a részletek szintén pénteken derülhetnek ki.
Ahogy <a href="https://444.hu/2024/11/14/az-autoellenes-forradalom-elkezdodott" target="_blank" rel="noopener">a 444 is pedzegette</a>, az utóbbi időben forró téma lett a parkolás, „és kivételesen nem annak korrupciós vonzata miatt”. A belső kerületek egymás után jelentették be, hogy 2025-től már tízezreket kell fizetni a parkolásért, több vidéki városban, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban vagy Siófokon pedig már a zöld rendszámos autóknak is fizetniük kell. Mint emlékeztetnek, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/969447207877284?ref=embed_post" target="_blank" rel="noopener">Karácsony is hangosan töprengett már azon</a>, mi lenne, ha Budapesten sem parkolhatnának többet ingyenesen.
Ahogy a lap is kiemelte, a cél nem az autósok cseszegetése, hanem egy olyan város kialakítása, ahol autósok és nem autósok is jól érzik magukat. Ez viszont az autók korlátozása nélkül nem megy, már csak azért sem, mert több az autó, mint a parkolóhely.
A találgatások jó kiindulópontja lehet az a parkolásszabályozás átalakításáról szóló, <a href="https://www.levego.hu/sites/default/files/parkolasi_level_fovarosi_kepviseloknek_%202024-10-04_honlapra.pdf" target="_blank" rel="noopener">15 pontos javaslatcsomag</a>, amit a Fővárosi Közgyűlés megalakulására időzítve, a közgyűlés újonnan megválasztott képviselőinek címezve jelentetett meg hét civil szervezet. A javaslatok között szerepel például, hogy a nagyméretű autók parkolási díja legyen magasabb, amit szintén emlegetett már Karácsony.
Kiss Ambrus is megemlékezett arról, hogy november 19-e volt ezredik napja az ukrajnai háború kirobbanásának. Mint mondta,
<blockquote>
a háború kezdete óta <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/10/ket-ev-alatt-tobbszaz-csaladot-segitettek" target="_blank" rel="noopener">Budapest helytáll</a>: 271 ezer vendégéjszakát biztosítottak a menekültek számára, 700 ezer adag ételt osztottak ki,
</blockquote>
menekült információs pontot üzemeltetnek, a Bárczy utcai információs és közösségi ponton több mint 15 ezer látogatót fogadtak, valamint több ukrán városnak nyújtottak segítséget.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/14/elkeltek-a-lanchid-regi-kandelaberei-mutatjuk-hogy-mennyiert" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem megírta</a>, a Lánchíd régi kandeláberiért szervezett árverésből befolyt pénzt is a kárpátaljai testvérvárosnak, Beregszásznak ajánlotta fel Budapest a helyi kórház és különösen a frontról hazatérők rehabilitációját szolgáló fejlesztések támogatására.
A november 27-i közgyűlésen többek között ismét napirendre kerül a fővárosi cégek igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása, valamint döntenek arról is, hogy a városvezetés újabb intézményeket venne át az Oltalom Karitatív Egyesülettől.
Mint arról itt, az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/12/azok-mellett-allnak-akik-a-legnagyobb-szuksegben-vannak" target="_blank" rel="noopener">szintén beszámoltunk</a>, november elsejével megkezdődött a téli krízisidőszak, és a fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények. Mint Kiss elmondta, a fővárosi hajléktalanellátók kihasználtsága novemberben 10 százalékkal, 150 fővel nőtt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.

És a következő közgyűlésen várhatóan a parkoláson is szigorítani fognak - derült ki többek között a november 20-i háttérbeszélgetésen. 

Hamarosan kiderül, kit jelöl Karácsony Gergely a helyettesének 

Az elmúlt évtizedek legnagyobb lakhatási programját indította el a Fővárosi Önkormányzat.
<blockquote>
A lakhatási válság [ugyanis] a jövőnket érintő egyik legnagyobb kihívás. A lakásárak és a lakbérek gyors, a jövedelmek emelkedését jóval meghaladó növekedése Budapest és a budapestiek egyik legfontosabb problémája” – magyarázták <a href="https://budapest.hu/eselyteremto-budapest/elerheto-lakhatas">az önkormányzat honlapján</a>, amit direkt azért hoztak létre, hogy a lakhatási válság enyhítését célzó programok, kapcsolódó közösségi költségvetési projektek, információk egy helyen, könnyen megtalálhatóak legyenek.
</blockquote>
Mint azt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/22/egy-het-mulva-kozgyules-az-szmsznek-nekimennek-helyettesre-nincs-javaslat">egy háttérbeszélgetésen elmondta</a>, bár ők elég régóta beszélnek róla, néhány hete a kormány is észrevette, hogy lakhatási válság van Budapesten. Van néhány kormányzati kezdeményezés, amelyek irányával egyetértenek, de úgy gondolják, hogy ez még kevés, és tovább kell lépni.
A kormányzati szereplők ugyanis, mint emlékezetes, Orbán Viktor <a href="https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-2024-10-11/">október 11-i rádióinterjúja</a> után kezdtek lakhatási válságról beszélni, miután a miniszterelnök azt fejtegette, hogy a gazdaság fellendítésének egyik alapfeltétele a megfizethető lakhatás. „Itt várjuk, hátha Budapest is mond már végre valamit, mert a legnagyobb baj éppen Budapesten van, de mintha nem ezzel lennének elfoglalva, de nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra."
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240602mm1631.jpeg" alt="KOCKOLÓGIA." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Egy hét sem telt el, október 16-án, a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely már <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/10/16/gulyas-gergely-uj-gazdasagpolitika-21-pontos-terv">határozottan kijelentette</a>, Budapest súlyos lakhatási problémákkal néz szembe, október 17-én, csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Economic Forumon <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/10/17/portfolio-konferencia-gazdasag-nagy-marton">azzal folytatta</a>, hogy Budapesten „egyértelműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa". Nagy beszélt arról is, hogy a lakásár-növekedés ellensúlyozására a kormánynak évente 25 ezer új lakást kéne építenie.
Orbán 2023 decemberében, egy interjújában <a href="https://www.youtube.com/watch?v=z4p4XcttW2Q">még azt fejtegette</a>, hogy lakásügyben ő a bérlet helyett a magántulajdonban hisz, mivel az nagyobb biztonságot ad az embereknek. Közel egy évvel később, a 2024. november 15-i, Kossuth rádiónak viszont már <a href="https://kormany.hu/hirek/a-brusszeli-politikai-csatakhoz-kell-a-municio">arról beszélt</a>, hogy szerinte – Nagy Mártont is meghazudtolva – „nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni, hanem inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást”.
<blockquote>
„A kormány, úgy látszik, ébredezik hosszú álmából és semmittevéséből, és észrevette, hogy lakhatási válság van, a világban is, Magyarországon is, de leginkább Budapesten” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/1127239212098082">reagált a kormányzati megszólalásokra Karácsony Gergely</a>. „Érdemes onnan kezdeni, hogy a kormány asztalán fekvő tanulmány kimondja: a kormány elhibázott lakáspolitikája mélyítette a lakhatási válságot.
</blockquote>
(...) Örülünk, ha rájöttek, pont annak az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit eddig tettek.”
Ahogy Karácsony Gergely az Orbán Viktornak írt levelében is <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/15/level-a-miniszterelnoknek">emlékeztetett</a>, Budapestnek nem csak javaslatai, de az Európai Bizottság és a kormány intézményeként működő Irányító Hatóság munkatársaival egyetértésben kidolgozott konkrét programjai is vannak. A fővárosi vezetés 12 pontos lakáspolitikai javaslatcsomagját pedig a legutóbbi, október 30-i közgyűlés, ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/30/fovarosi-kozgyules-oktober30">a beszámolónkban írtuk</a>, folyamatos fideszes tartózkodás mellett, pontról pontra el is fogadott.
A lakhatási válság egyik legfontosabb oka, hogy Budapesten a lakásállomány mindössze négy százaléka van közösségi tulajdonban, ami Európában az egyik legkisebb arány. Bécsben a lakások negyede a városi önkormányzat tulajdonában lévő, megfizethető bérlakás, és a magánlakások bérlői is jelentős állami támogatásban részesülnek (Alföldi György, a BME dékánja pedig Angliát és Hollandiát hozta fel példaként az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/17/alfoldi-gyorgy-mindenkit-az-erdekel-hogyan-fog-budapest-kinezni-2050-ben">itt olvasható interjúnkban</a>.) „Ebbe az irányba kellene haladni, már ha a kormány képes túllépni elavult berögződésein.”
A Fővárosi Önkormányzat Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel 2024 májusában rendezett egy konferenciát, ahol többek között <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/21/nagyon-komoly-problemak-tornyosulnak-elottuk-de-ezeket-a-tornyokat-meg-fogjuk-maszni">az is elhangzott</a>, hogy Bécs példáján keresztül jól látszik, hogy míg az osztrákoknál nem számít cikinek bérlakásban élni, Magyarországon mintha a társadalmi lecsúszás egyik jeleként értelmeznék (amivel összecsengenek Orbán korábbi szavai is), ami megint csak nem segít azon, hogy a bérlakások vonzónak számítsanak.
Czirfusz Márton a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa felidézte az egyik kutatásukat is, amelyből
<blockquote>
az derült ki, hogy korántsem igaz, hogy a magyar emberek tulajdonban szeretnének élni. Ha lenne Budapesten megfizethető és biztonságos bérlakás, akkor az több százezernyi budapesti háztartásnak lenne opció. Ebben kulcsszerepe lenne egy jó lakástörvénynek, a mostaniról ugyanis a szakértők már a megszületésekor azt mondták, hogy teljesen alkalmatlan a feladatát betölteni, de egyik kormány sem mert érdemben hozzányúlni.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 20 milliárdos lakáspolitikai javaslatcsomagjának <a href="https://www.facebook.com/reel/1084849673227156">első pontja</a>, hogy a kormányzati intézményrendszer végre megjelentesse az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott fővárosi lakhatási programokhoz kapcsolódó felhívásokat. A felhívásokkal kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus azt mondta, hogy a társadalmi vitáikat az Orbánnak írt levél közzétételének másnapján megjelentette a kormány. Az Európai Bizottság jelenlétében azt kérték, hogy ne húzzák tovább a dolgot, még idén jelentessék meg őket. Kiss a helyzet súlyának érzékeltetésére elmondta azt is, hogy az uniós területfejlesztési programok keretének 51 százalékát már lekötötte, illetve elköltötte a kormány, a főváros esetében viszont kereken nulla forintra szerződött le. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240616mm1772.jpeg" alt="Vizafogó" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A csomag második pontja, hogy a kormány az 1998-2002 közötti kormányzati ciklus idején bevezetett Állami Támogatású Bérlakás Program mintájára biztosítson az önkormányzatok számára tőketámogatást és kedvezményes hitelforrást az önkormányzati bérlakás-szektor bővítésére. A harmadik pontja, hogy a kormány segítse a budapesti energiahatékonysági lakásfelújítási programot a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott vissza nem térítendő támogatási keret állami vagy európai uniós forrásokból történő kiegészítésével a meglévő lakásállomány optimálisabb kihasználása érdekében.
Az említett konferencián <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/16/vege-a-perverz-ujraelosztasnak-ez-a-budapesti-lakasugynokseg-terve">elhangzott az is</a>, hogy
<blockquote>
a fővárosi háztartások 56 százaléka nem éri el a C energiahatékonysági fokozatot, azaz az utcát fűtik. Ami külön megnehezíti a dolgot, hogy a magyarok, részben a rezsicsökkentésnek is köszönhetően, alig éreznek motivációt, hogy modernizálják az ingatlanjaikat. Mindezek után kevésbé meglepő, hogy Budapesten nemcsak az ingatlan- és albérletárak magasak, hanem a jövedelmekhez képest <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/590786339945789/">a rezsiköltségek is</a>.
</blockquote>
A felmérések szerint a háztartások közel felének gondot okoz a havi rezsiköltség kigazdálkodás.
A Fővárosi Önkormányzat szeretné megelőzni a lakások turisztikai célú hasznosításának további budapesti terjedését (negyedik pont), ezért egy legalább kétéves moratórium bevezetését javasolta az új magán- és egyéb szálláshelyek nyilvántartásba vételére, emellett szükséges a felkészülési időt a jogilag lehetséges legszűkebbre szorítani. Azt Karácsony is <a href="https://www.facebook.com/reel/896990215865212">elismeri</a>, hogy vannak pozitív gazdasági hatásai, de a város szerkezetére és az ingatlanpiacra pusztító hatással van. A belváros bizonyos részei ugyanis teljesen kiürülnek, és szállodává válnak, amelynek következtében egyfajta Patyomkin-belváros kezd kialakulni. A másik probléma az, hogy felverik az ingatlanárakat.
Nagy Márton az előbb említett októberi konferencián be is jelentette, hogy kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban, ez viszont csak 2025 januárjától lép csak életbe. Erre is utalt Kiss Ambrus, amikor azt mondta, az iránnyal egyetértenek, de keveslik. A háttérbeszélgetésen is elmondta, és mint a közgyűlés elé vitt javaslatban is szerepel, hogy a hatálybalépést annyira lerövidítenék, amennyire csak lehetséges.
A főváros fontosnak tartja azt is, hogy a kormány minimum kétéves moratóriumot vezessen be az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására (ötödik pont). Mint <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0SCutUH4tWKoDbVTe6ePHJmtTzsjbvBQzNNXLpBKRumBcoRqWaTHyFRxfHrTnRD1ql">Karácsony írja</a>, az „egekbe szökött lakásárak egyik oka a befektetési célú lakásvásárlások magas aránya”. A Magyar Nemzeti Bank <a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.mnb.hu%2Fletoltes%2Flaka-spiaci-jelente-s-2024-ma-jus-hun.pdf%3Ffbclid%3DIwZXh0bgNhZW0CMTAAAR1egsE5sEB3YABFr0NgHWp2KvPSYfxFvyGk53HEObtGL-Okq0UqRNZJPss_aem_1MHFCvCE4RBUsIIWOKy7qA&amp;h=AT1FUVqo3rHL0dLZkhWFhI1V1iEo8PSSi_OqKNK5fTc8U2FQEHpZgjM32XCY_wxNjE1HO_C8u_hIVyUoQkqP_alAqujlp-moerYNxfIKjNE7H6t72w58oeTdytCdO8ferw&amp;__tn__=R-R&amp;c%5b0%5d=AT0MmTk9O0kHXY3r_8ppRQ27mj9wO4zWLXSruBajeqGT88Q0ycow59-2ojJh00w4mWsZGyU3o9J5Zg87Nh9Oj0FKDg-7eZ56wwO2v6GbeHsb2-rHUNWelIQXRqzBlFbQGR22ridhnpEi26KPa80LYfDR-r4yLrGuo1q8pJD7caNP4qaCMUj-Okb48IHs4jg7TzK0ND4-tqi6fw-0RH0-BmGkiuA">úgy becsülte</a>, hogy 2008 és 2022 között a befektetési célú lakásvásárlások aránya a belső pesti kerületekben az összes lakásvásárlás 30-40 százalékát tette ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300695pj202310030549-150.jpeg" alt="2023.10.03." width="1823" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/</figcaption>
</figure>
</div>
Az előterjesztés hatodik pontjával a főváros azt szeretné elérni, hogy az adórendszer ösztönözze a hosszútávú lakáskiadást. „Ha ma valaki szállodaként működteti a lakását, akkor sokkal kedvezőbb feltételekkel adózhat, mintha kiadná azt egy budapesti családnak” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02Bt3LdA9N3PWGsHggTz5n4FYC2yzPNDEqaaSSUNmJcFWycn3UKnHGVPZK8ZGsoytzl">magyarázza Karácsony</a>. Ez az abszurd helyzet is hozzájárult a rövid távú lakáskiadás, és az ezeket a lakásokat kínáló szolgáltatások elterjedéséhez. A főváros ezért azt javasolja a kormánynak, hogy biztosítson adómentességét a legalább három évre kiadott lakások jövedelme után, az egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetében pedig a turisztikai célú lakáskiadás átalányadójának felét érje az adóterhelésük.
A hetedik pontban felkérték a főpolgármestert, hogy tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, jelenleg nem lakáscélú ingatlanok folyamatban lévő, a lakhatási célra való használathoz szükséges beruházási igényeiről. Az előterjesztés nyolcadik pontjának értelmében az önkormányzat felméri a tulajdonában álló, lakáscélú beruházásra alkalmas telkeket, és kidolgozza a lakásfejlesztési célú hasznosításra alkalmas jogi és közgazdasági feltételrendszert.
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak egy, a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási és lakbér-támogatás bevezetését (kilencedik pont).
<blockquote>
Mint Karácsony Gergely <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1773226820088081/">elmondta</a>, Európában nem nagyon van olyan ország, ahol az állam valamilyen módon ne járulna hozzá a rászorulók lakhatási költségeihez. „Magyarországon azonban csak az ingatlanvásárláshoz lehet valamilyen állami támogatást kapni, ami jellemzően egyébként éppen a kevésbé rászorulókat éri el.” A kormány, emlékeztetett Karácsony, 2015-ben teljesen kivonult a lakásfenntartási támogatások finanszírozásából, és az önkormányzatokra bízta ezt a feladatot.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak annak biztosítását is, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóik részére (tizedik pont). A javaslat úgy tűnik, célt ért, ugyanis a november 14-i kormányinfón Gulyás Gergely <a href="https://mti.hu/hirek/2024/11/14/gulyas-gergely-havi-150-ezer-forintos-kedvezo-adozasu-lakhatasi-tamogatast-adhat">bejelentette</a>, hogy 2025-ben havi 150 ezer forintos szintig adókedvezménnyel adható lakbér- vagy lakáshiteltörlesztő-támogatás a 35 év alatti munkavállalóknak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240419mm0397.jpeg" alt="Budapest" width="3200" height="2133">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Önkormányzat szeretné elérni az építési szabályzat módosítását is (tizenegyedik pont), amely megszünteti az új lakások építéséhez kapcsolódó parkolóhely-létesítési kötelezettséget, és biztosítja, hogy ilyet a megfizethető bérlakások kialakítására vonatkozóan helyi építési szabályzat se írhasson elő. Ahogy Kiss Ambrus <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/22/egy-het-mulva-kozgyules-az-szmsznek-nekimennek-helyettesre-nincs-javaslat">egy háttérbeszélgetésen elmagyarázta</a>, erre azért van szükség, mert a kormány által visszaadott iskolaépületek csak úgy tudják átalakítani bérlakásokká, ha nem kell annyi parkolóhelyet létesíteni, ahány lakást létrehoznak, erre ugyanis ezekben az esetekben nincs elég hely. Ez Karácsony szerint <a href="https://www.facebook.com/reel/1087172318978589">azért is gond</a>, mert teljesen feleslegesen generálja az autózási igényt a városban, és megdobja a költségeket is.
Az utolsó, tizenkettedik pont a fővárosi rozsdaövezetekről szól. Az önkormányzat javaslata szerint az állami tulajdonú fővárosi rozsdaövezetek esetében a kormánynak biztosítania kell, hogy az épülő lakások legalább felerészben köztulajdonú, megfizethető bérlakások legyenek.
<blockquote>
Mint a főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/reel/1084132316716668">elmondta</a>, az ilyen rozsdaövezeteket a megfizethető lakhatás érdekében kellene hasznosítani, és nem turisztikai és látványberuházást csinálni belőlük. Budapesten több mint 3000 focipályányi ilyen terület van, és ezeknek a többsége állami tulajdon. Ezek jelentik Budapest aranytartalékát.
</blockquote>
Ezeknek a lakhatási célú hasznosításával pedig mindenki jól járna, de főleg a fiatalok, akik Budapesten szeretnének boldogulni.
Az ügyben annyi előrelépés történt, hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke november közepén <a href="https://www.facebook.com/alexandra.szentkiralyi.bp/posts/pfbid0ZfvgwWCH6hK8r9kANoEXnwth4BGv87TFGbdbcG8eArZW9ik8SQbhzUsoUVeYkxyxl?ref=embed_post">bejelentette</a>, hogy a kormány 12 ezer kollégiumi férőhellyel megépíti a Diákvárost. A dolog pikantériája, hogy a kormány korábban a Fudan Egyetemet szerette volna felhúzni a területre. „Úgy látszik, tényleg fogy a levegő, ami komoly felismerésekhez vezet” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/1145802576908412?ref=embed_post">kommentálta</a> a hírt a főpolgármester.

Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban, jelentette be a főpolgármester. A következő években húszmilliárd forintot terveznek elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására, és a piacon található üresen álló lakások bevonására. 

Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban, jelentette be a főpolgármester. A következő években húszmilliárd forintot terveznek elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására,

12 pont, amellyel a fővárosi vezetés a lakhatási válságot kezelné

2022. február 24-én, éppen 1000 nappal ezelőtt rohanta le Putyin Oroszországának hadserege a független és szuverén Ukrajnát. Budapest a háború első napjaitól a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik azokkal a nemzetközi és magyarországi partnerekkel, akik a humanitárius segítségnyújtást szervezik, legyen szó a visegrádi régió fővárosairól, kárpátaljai önkormányzatokról, vagy épp az UNICEF-ről. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc02471.jpeg" alt="A" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
„Számtalan kollégámmal és civil önkéntessel dolgoztunk és dolgozunk azért, hogy mindazok, akik a háborús pusztítás elől menekülve tartósan vagy ideiglenesen Budapestet választották otthonuknak, befogadó, támogató, és az ukrán nép erőfeszítéseit elismerő környezetben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/10/ket-ev-alatt-tobbszaz-csaladot-segitettek">érdemi segítséghez jussanak</a>”- írja megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

A szomszédos országban 1000 napja zajló háborúra emlékezve így is kifejezi szolidaritását a magyar főváros Ukrajna népével.

Az ukrán zászló színeibe öltözött a Lánchíd

Nobel-díjas magyar írónk, Kertész Imre Sorstalanság című könyvéből tudjuk, hogy a sorstalanság maga a közöny, a beletörődés. Mi azért vagyunk most itt, hogy útját álljuk a közönynek – mondta el a főpolgármester, majd így folytatta:
"Egyik személyes hősöm, a szintén magyar kötődésű Elie Wiesel azt mondta: emlékezni nemes és feltétlenül szükséges munka. Hiszen minden egyes megemlékezés célja kettős: emlékezni a holokauszt áldozatainak millióira, és egyértelművé tenni: ilyen többé nem történhet. Emlékeznünk kell mindazokra, akiktől elvették a jogaikat, a vagyonukat, a szabadságukat és az életüket. És emlékeznünk kell, hogy megértsük azt, amit nem lehet megérteni. Meg kell hallanunk Elie Wiesel másik igazságát is:
<blockquote>
„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. Az életnek nem a halál az ellentéte, hanem az élet és halála között választani nem hajlandó közömbösség”. 
</blockquote>
A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk, magunk. Mi, akik nem vagyunk közönyösek. Egymás felé fordulva kell világossá tennünk, hogy a gyűlöletnél, az erőszaknál erősebb a közösség összetartozása. Október 7. óta tudjuk, hogy ezek nem lehetnek üres szavak. Ébernek kell lennünk, mert a gyilkos gyűlölet bármikor újra elszabadulhat."
[gallery ids=12ed61fc-62b8-47d5-8b06-ead608e93717,f661fa70-4a62-407d-8b73-43a861dbcf14,8d303ae7-9593-4640-88fd-7ce39b589d3f,b043f892-40ac-477b-a768-b448f5ee1a08,dd57f137-8569-43e4-8acd-169af3439e9c]
Budapest gazdag történelmi örökségéről megemlékezve kiemelte, megtisztelő, hogy annak a csodálatos városnak lehet a főpolgármestere, ahol Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége él. Budapest történelme a lehető legszorosabban összekapcsolódik a zsidóság történelmével. Budapest társadalma, kultúrája, gazdasága vagy éppen az építészete elképzelhetetlen a helyi zsidóság nélkül – gyárosok és iparosok, bankárok és kereskedők, művészek, szakácsok és újságírók – mindannyian fontos szerepet játszottak abban, hogy Budapest az legyen, ami.
A Holokauszt előtt Budapest lakosságának mintegy negyede volt zsidó, így érthetővé válnak az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre szavai, miszerint Budapestet a zsidók tették európai nagyvárossá. Az sem véletlen, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk a Budapestről elhurcolt és Auschwitz borzalmait túlélő Kertész Imre. Ahogyan a kevés Oscar-díjas filmjeink egyike, a Saul fia is a haláltábor szörnyűségeiről szól. 
„Nekünk, magyaroknak az emlékezés azzal kezdődik, hogy szembenézünk a valósággal. Sajnos tartja magát egy illúzió, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal. Nem. A holokausztot Magyarországon a magyar állam tette magyar állampolgárokkal. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, hogy méltósággal emlékezhessünk, le kell számolnunk az illúziókkal! A relativizálás és az emlékezés nem fér meg egymás mellett." - hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely a szimpóziumon. 
A történelem úgy hozta, hogy miközben a holokauszt során az Magyarországot felfoghatatlan veszteség érte, a budapesti zsidóság nagy része elkerülte a deportálást és a haláltáborokat. Budapest ma az egyik legbiztonságosabb város a zsidóság számára Európában, ahol nem kell tartani antiszemita támadásoktól, a zsidók elleni gyűlölet-bűncselekményektől. Sőt: egyfajta zsidó reneszánsz zajlik Budapesten. Nemcsak zsidó múzeum van, de zsidó filmfesztivál, zsidó színház is. Számos zsidó iskola működik, vannak zsidó folyóiratok – és mindez nem csak a zsidók számára érdekes és izgalmas. A kutatások szerint Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol nem erősödött az antiszemitizmus a gázai harcok után.
„Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy Magyarországon minden rendben van. Igaz, hogy nem különösebben erős az antiszemitizmus, de erősödik a xenofóbia. Mind többen teszik felelőssé a problémáikért a migránsokat, az ukránokat, vagy bárkit, akit a politika ellenségnek kiált ki. 
<blockquote>
Mi, magyarok akkor küzdünk hatékonyan az antiszemitizmus ellen, ha a gyűlölet, a megkülönböztetés és a kirekesztés minden formája ellen küzdünk. A legjobb stratégia az antiszemitizmus ellen, ha egy nyitott és befogadó országot építünk. Ahol mindenki boldogulhat és mindenki biztonságban tudhatja magát és a szeretteit. Ez a budapesti zsidóság érdeke, mindannyiunk érdeke. 
</blockquote>
Ehhez azonban nemcsak a gyűlölet, hanem a közöny, a sorstalanság ellen is küzdenünk kell. Hiszen még a nehéz sors is jobb, mint a sorstalanság. Hiszen sors nélkül mi magunk sem létezünk." - zárta a beszédét a főpolgármester.

Karácsony Gergely főpolgármester Auschwitz-Birkenauban az Európai Zsidó Szövetség megemlékezésén vett részt. A koszorúzást követően a krakkói szimpóziumon elmondott beszédében Budapest zsidó örökségéről és a múlttal való szembenézés fontosságáról beszélt. 

„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny" 

Az idei árvízi védekezésben a Főváros cégeinek – a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a BKM-FKF, a BKM-FŐKERT, a BKV és a FÖRI, a Budapest Közút – többszáz dolgozója vett részt, közülük hatvanan kaptak elismerést a védekezés során végzett munkájukért. A kitüntetetteket a Karácsony Gergely Budapest hőseinek nevezte. 
A főpolgármester a városegyesítés 151. évfordulóján tartott rendezvényen elmondta, a jövőben gyakrabban kell számítani szélsőséges természeti eseményekre, ezekkel kapcsolatban a Fővárosnak kettős szerepe van: egyrészt a fejlesztésekkel ellenállóbbá kell tenni a várost, másrészt a mostani árvízhez hasonló helyzetekben minimalizálni kell a károkat és el kell végezni a helyreállító munkálatokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8857.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az eddigi eredményekről szólva Karácsony Gergely felidézte, hogy az elmúlt években elkészült a pünkösdfürdői védmű, a Csillaghegyi öblözet védelme az Aranyhegyi és a Barát patak között és elkészültek a Nánási út - Királyok útjára tervezett védmű tervei.
A főpolgármester valamennyi budapesti nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvíz elleni védekezésben. Felidézte: a szakemberek a Királyok útján több mint 6 ezer köbméter agyag felhasználásával, 1700 méteren támogatták meg a fővédvonalat. Közel félmillió homokzsákkal védték meg a Margitszigetet, a Dagály fürdőnél pedig 500 méter hosszan készült el a mobilgát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm9615.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Szeptemberben Budapest a város történetének egyik legnagyobb árvízével nézett szembe. A legmagasabb vízszint végül a várakozások alatt maradt, a Duna szeptember 21-én 830 centiméteren tetőzött. 
„Egy olyan várost és hőseit ünnepeljük ma, amelyhez folyamatosan kapcsolódunk, amely a nap minden percében az életünk része. Akkor is, amikor talán észre sem vesszük. A fűtött lakás melegét, a csapból a vizet, a hajnalban elinduló villamost, a könyvet a könyvtárból vagy épp egy gondoskodó mozdulatot az idősotthonban – ezt mind Budapest adja” – mondta az ünnepségen a főpolgármester.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm9851.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Hozzátette: a Főváros igyekszik méltó fizetéssel és a Budapest-pótlékkal megbecsülni a Budapest-család tagjait, mindazokat, akik a Fővárosi Önkormányzatnál vagy annak valamelyik cégénél, intézményénél dolgoznak.  
A Főváros tavaly a díjnyertes Budapest Hősei kampánnyal tisztelgett azon hétköznapi emberek előtt, akik – nem hétköznapi munkát végezve – nap mint nap Budapestért, az itt élőkért dolgoznak. Karácsony Gergely bejelentette, hogy a jövőben a fővárosi szervezetek közreműködésével minden évben megválasztják és megünneplik Budapest Hőseit.

A sikeres árvízi védekezésben részt vett szakembereket tüntetett ki Karácsony Gergely Budapest egyesítésének 151. évfordulóján. A főpolgármester bejelentette: a sikeres kampányt folytatva mostantól minden évben megválasztják Budapest Hőseit.

Budapest árvízi hőseit tüntette ki a főpolgármester

„Ma Budapest, ez a szabadságához makacsul ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével mond köszönetet a szabad embereinek. A polgárról szóló definíciós vitát pedig zárjuk le Saly Noémi szép mondatával: a polgár az, aki hozzátesz a világhoz, a díszpolgár pedig az, aki hozzátesz Budapesthez" - mondta  a főváros napján tartott ünnepi beszédében a főpolgármester, mielőtt személy szerint is köszöntette az új díszpolgárokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1520.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Én maradnék inkább egyszerű polgár, mondta egyszer, egy másik kor másik díszpolgári címe kapcsán” – idézte Karácsony  Bródy Jánost, de rögtön hozzátette: nem engedjük meg neki, hogy dísz nélküli egyszerű polgára maradjon ennek a városnak. „Magára vessen, mondanám rajongóként, ha már gitárt vett a kezébe és beleköltözött mindannyiunk fülébe, meg szívébe és lelkébe is, végig követve őt az úton, ahogyan a dühöngő ifjúság érzéseinek tolmácsolójából bölcs, szemlélődő szerző lett” – mondta a főpolgármester, aki Zoboki Gábor építész díszpolgári címét is a díjazottól kölcsönzött idézettel kezdte: „Otthon, igazi otthon akkor lesz a városból, ha az meg van komponálva. Kell hozzá karmester is, tegyük hozzá. Olyan zenész, aki ezt a tehetséget az építészetben gyakorolja” – mondta egykor Zoboki Gábor, amit a főpolgármester azzal egészített ki, hogy „zengenek is városszerte az ő szimfóniái”, a MÜPÁ-tól a felújított Operaházig. „Az érzékenység és kíváncsiság visszhangzik általuk, egy építész, egy nagy építőmester legfontosabb tulajdonságai”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1526.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A legnagyobb baj az, hogy az elöljáróink még hülyébbek, mint mi vagyunk. Így volt ez mindig, hiába választottuk a legeszesebbet, amint beleült a hivatali székibe, rögtön kezdett hülyülni elfele. Mind. … talán a székekben van valami baj, vagy valami másban” – mondta ezután Karácsony Gergely, ami ugyancsak idézet volt. Méghozzá a Legényanya című filmből, amelynek Pogány Judit volt az egyik szereplője. „Jól tesszük, ha újra és újra meghallgatjuk ezt a monológot, hátha rájövünk egyszer: nem a székekkel van itt a baj. Pogány Juditot kellene tehát néznie és hallgatnia mindenkinek, hogy megbecsüljük a kort, amikor ilyen nagy művészt játszani láthatunk, hogy felfogjuk, micsoda büszkesége Budapestnek” – jegyezte meg a főpolgármester, köszönetet mondva a művésznőnek „hogy bearanyozta a gyerekkorunkat és bearanyozza a gyerekeinkét is, hogy szívvel, lélekkel, hol nevetéssel, hol sírással, mikor mire van szükségünk, azzal tölti meg felnőtt életünket”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1537.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Karácsony Gergely ezután Korniss Péter fotográfust méltatta, aki fényképezőgépével a kezében „soha nem fordítja el a fejét, nem néz félre, hanem megörökíti, ezáltal örökkévalóvá teszi mindazt, amit az eltűnés homályába sodorna a jelenkor, az erdélyi paraszti kultúrától a szabolcsi ingázókig, táncháztól a balettig" – mondta Karácsony Gergely, majd Korniss Závada Pállal közösen jegyzett Egy sor cigány című könyvére emlékeztetett. „Sorsok a tekintetek mögött, néha olyan fájdalmasak, hogy levegőt alig kap az ember, de a leküzdött, túlélt megaláztatásról mesélnek, meg az erőfeszítésről, méltóságról, tehetségről, az identitástudatról és a szeretetről. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1523.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Mindarról, amiért annyi, de annyi csatát vívott tántoríthatatlanul Daróczi Ágnes. Aki ugyancsak díszpolgári címet kapott. „Minden küzdelme arra az igazságra figyelmeztet bennünket, hogy a méltóság egyenlősége, az emberi méltóság visszavonhatatlan joga erősebb kell, hogy legyen, mint bármi más.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc08743.jpeg" alt="Díszpolgári" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Mi ebben a városban , amely minden szeletében, minden részletében magán viseli a budapesti cigányság munkájának a nyomát, nem feledkezhetünk meg a sorsközösségünkről, hogy a másság helyett figyeljünk az egymásságra inkább” – mondta a legendás kultúraszervezőről Karácsony Gergely, aki „Budapest értő és alázatos hódolójától” Török Andrásról azt jegyezte meg díszpolgári címének okán, hogy „könyvei belőlünk, Budapest-lakókból is Budapest-szerelmeseket faragnak”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1539.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Nem csak menti a múltat, hanem megbecsüli a jelent is, aki ismerni is, érteni is akarja ezt a várost, hozzá fordulhat bizalommal” – ajánlotta Karácsony Gergely.Két művész nevét is a díszpolgárok között találjuk, de ők már nincsenek közöttünk.  „Amit nem érünk fel ésszel, az rögtön a zseni hanyagsága” – így szól az öreg színész, Benedek Miklós utolsó szerepében, és mi tényleg nehezen érjük fel ésszel, hogy drámától humoreszkig, operettől kabaréig, mennyi mindent kaptunk ettől a hanyag zsenitől. Maradunk tisztelettel, örökké maradunk tisztelettel, drága művész úr” – mondta a főpolgármester, felidézve, hogy Benedek Miklós néhány éve egy olyan színházi zsűrit vezetett, amely Tompos Kátyát díjazta. „Fájóan kevés jutott nekünk a hangból, a bájból, de Budapest egyszer és mindenkorra magához öleli a tehetséget, amellyel megajándékozott bennünket” – emlékezett a fiatalon elhunyt színésznőre Karácsony Gergely. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1535.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3>A 2024-es év fővárosi díjazottjai:</h3>
<div dir="auto">Budapest díszpolgára címben részesült:</div>
<div dir="auto">- Bródy János, zeneszerző, szövegíró, előadóművész;</div>
<div dir="auto">- Daróczi Ágnes, kultúraszervező;</div>
<div dir="auto">- Korniss Péter, fotográfus;</div>
<div dir="auto">- Pogány Judit, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Jászai Mari- és Hazám-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja;</div>
<div dir="auto">- Török András, várostörténész;</div>
<div dir="auto">- Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.</div>
<div dir="auto">Posztumusz díjat kapott:</div>
<div dir="auto">- Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja;</div>
<div dir="auto">- Tompos Kátya, Jászai Mari- és Junior Prima Díjas előadóművész.</div>
<div dir="auto">
<div dir="auto">
<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs">
<div dir="auto">Pro Urbe Budapest díjat kapott:</div>
<div dir="auto">- Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, igazgatója</div>
<div dir="auto">- Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója</div>
<div dir="auto">- Rosenstein Tibor, étteremtulajdonos, séf</div>
<div dir="auto">- Dr. Talyigás Katalin, szociológus, szociálpolitikus</div>
<div dir="auto">- Virág Judit Galéria és Aukciósház</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div dir="auto">Posztumusz díjban részesült:</div>
<div dir="auto">- Fahidi Éva, holokauszt túlélő, a gyűlöletmentesség hirdetője</div>
<div dir="auto">- Grétsy László, nyelvész</div>
</div>
Budapestért díj kitüntetésben részesült:</div>
<div dir="auto">- Balogh Jánosné Ibike, óvónő</div>
<div dir="auto">- Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete igazgatója</div>
<div dir="auto">- Csepeli Munkásotthon Művelődési Ház</div>
<div dir="auto">- Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központ</div>
<div dir="auto">- Juhász Gábor, jazzgitáros</div>
<div dir="auto">- Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze</div>
<div dir="auto">- NVC alkotócsapat</div>
<div dir="auto">- Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének nyugalmazott vezetője</div>
<div dir="auto">- Scherer Péter, Jászai Mari-díjas színész, rendező</div>
<div dir="auto">- Sodró Eliza, Junior Prima Díjas színművész</div>
<div dir="auto">- Szöllősy Marianne, helytörténész, az Újpesti Városvédő Egyesület elnöke</div>
<div dir="auto">- Vass Péter, a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek Otthona intézményvezetője</div>
</div>
<div dir="auto">
<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
</div>

 A főváros napján nyolcan kaptak díszpolgári címet, heten Pro Urbe Budapest díjat, tizenketten pedig Budapestért-díjat. Karácsony Gergely ünnepi beszédében így méltatta Budapest legújabb díszpolgárait.

Karácsony Gergely: „A díszpolgár pedig az, aki hozzátesz Budapesthez"

<div>
A hagyományokhoz híven idén is változatos programokkal ünnepeljük Budapest születésnapját, ám a hagyományoktól eltérően idén az elegáns díjátadó helyszíne a Fővárosi Szabó Ervin központi könyvtárának messze földön híres olvasóterme volt, az egykori Wenckheim-palota szalonja. „A díszletek másra utalnak ugyan, de ez itt mégis csak egy születésnapi ünnepség. Afféle szülinapi buli, de most vendégségbe jöttünk, egy másik szülinaposhoz, az idén 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba” – indokolta ünnepi beszédében a helyszínválasztást Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy Wenckheim Frigyes is büszke lenne, ha tudná, hogy egykori szalonjából Európa egyik legszebb olvasóterme, otthonából pedig igazi kulturális központ lett. „Hazajöttünk mi is ide, hiszen ahogy Esterházy Péter írta a haza legjobb meghatározása a könyvtár" – jegyezte meg a főpolgármester, majd azzal folytatta, hogy ha otthon is érezzük magunkat, igyekszünk úgy viselkedni, ahogy az a vendéglátóhoz illik. „Talán a kedves ünnepelt, Budapest sem bánja, hogy az idei születésnap nem olyan hangos, mint tavaly, a 150. volt. Volt akkor hangzavar elég, kapott sok köszöntést és ajándékot az ünnepelt, tortát, nyitányt, nagyregényt, filmet, és még több szeretetet és kötődést a budapestiektől. Van mire emlékeznie és nekünk is van mire emlékeztetni magunkat, arra leginkább, hogy Budapest születésnapja mindig és mindenkor a sokszínűség egységének megünneplése” – jelentette ki Karácsony Gergely, kiemelve, hogy Budapest története az egyesítés, az egymást követő egyesítések története.
<blockquote>
„Nincs Európának egyetlen szeglete sem, ahonnan ne érkeztek volna ide olyanok, akiknek kéznyomát magán viseli a város, és nincs olyan szeglete a magyar vidéknek, ahonnan ne jöttek volna új lakók. Mi, mai budapestiek az ő leszármazottaik vagyunk. Az egyesítőké, akik részeiből összerakták, felépítették és működtették ezt a csodálatos várost, a különbözőségek városát. Az elmúlt másfél évszázad tapasztalataiból tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha ezek a különbözőségek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást”
</blockquote>
– állapította meg a főpolgármester, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy október 4-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Ferenc pápát idézve azt mondta, hogy „A politika a városból, az együttélés, a jogok garantálása, és a kötelességek tiszteletben tartása iránti kézzelfogható szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, ami segíti a gondolkodásunkat erről, mint ahogy Budapest”. Karácsony Gergely szerint ezt kellene mindenkor szem előtt tartani a Városházán – még akkor is, ha jelenleg úgy is tűnik, hogy újra „erőre, vagy csak hangerőre kaptak azok, akik a megosztásra, akik a mi és ők szembeállításra építenek”.
<h3>Nagy-Budapest, nagy Budapest</h3>
A főpolgármester szót ejtett egy újabb kerek évfordulóról: 2025. január 1-jén lesz 75 éve, hogy létrejött Nagy-Budapest, amikor hét megyei város és tizenhat nagyközség csatlakozott a fővároshoz.  „A Budapest részéve váló városok és községek nem egyszerűen csatlakoztak Budapesthez, hanem egy új Budapestet teremtettek. Mert Budapest az összekapcsolódások által lett azzá, amiért ma is szeretjük. A városegyesítés pedig nem egy befejezett múlt, hanem egy folyamatos jelen” – jegyezte meg Karácsony Gergely. Mint mondta, ma is előbb vagyunk cinkotaiak, újpestiek, lőrinciek, vagy budafokiak... és budapestiek. És ez jól is van így, mert a lokális kötődések teszik élhetővé, emberi léptékűvé, beláthatóvá és besétálhatóvá a várost; a mi budapestiségünk, a sokszínűség egységének őrzése és erősítése teszi alkalmazkodóvá a fővárost. „Bacher Iván azt mondta, hogy Budapest tele van faluval, a modern urbanisták meg úgy mondják ugyanezt, hogy kompakt város, sétálható város, ki távolságok városa... És így lesz a lokális kötődésekből globális megfontolás, mert csak az emberi léptékű, teljes életet adó zöld város tud ellenállni a klímaválságnak, és csak a magát a lakóhelyén otthon érző, egymásra és a környezetére odafigyelő polgár tud ellenállni a valósághajlító, a közösséget megosztó hordószónokoknak – emlékeztetett Karácsony Gergély, kiegészítve azzal, hogy a jövőt szolgáló politika egyfajta visszatérés a polgári értékekhez.
<h3>Szabad emberek</h3>
„Egy megbillent, tótágast álló világrenden belül a polgár teremtett egyensúlyt” – idézte Márai Sándort a főpolgármester a díszpolgári címek átadása előtt, de hozzátette, hogy e szöveg nyomán tűnt fel neki, hogy milyen furcsa a legjelentősebb budapesti elismerésre a díszpolgár kifejezés. „Mert hát miféle dísz a polgár? És egyáltalán, polgár. Merre sodorta a mi közelmúltunk ennek a szónak a legszebb időket megélt értéktartalmát?” – tette fel a kérdést, bár elmondása szerint, arra könnyebb válaszolni, hogy mi nem a polgár. Nos, nem politikai termék, nem máz, nem puszta szlogen; a polgár nem kliens és nem alattvaló, nem állhatja, ha annak, és végképp nem, ha azt akarnak faragni belőle. „Talán jobban is illene a miénkhez hasonló, de pár száz évvel korábbi londoni elismerés elnevezése, ott ugyanis a legkiválóbbakat úgy hívják: freeman" – mondta a főpolgármester, s azon meggyőződésének adott hangot, mely szerint a polgár legfőképp szabad ember.
<blockquote>
„Ma Budapest, ez a szabadságához makacsul ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével mond köszönetet a szabad embereinek. A polgárról szóló definíciós vitát pedig zárjuk le Saly Noémi szép mondatával: a polgár az, aki hozzátesz a világhoz”
</blockquote>
– jelentette ki a Karácsony Gergely, kiegészítve azzal, hogy a díszpolgár pedig az, aki hozzátesz, nagyon sokat hozzátesz Budapesthez. „Ezzel a díjjal, illetve a Pro Urbe elismeréssel ás Budapestért kitüntetéssel is egy polgári város mond most köszönetet Önöknek, városi polgároknak” – mondta Karácsony Gergely, aki <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/15/karacsony-gergely-a-diszpolgar-pedig-az-aki-hozzatesz-budapesthez">a díjazottak méltatása </a>után arra a fővárosi levéltárban őrzött ún. polgárlevélre emlékeztetett, amelynek Pest városa már az egyesítés előtt is birtokában volt, és amelyben az olvasható, hogy a polgárrá vált városlakó a város „szabadságaiban, privilégiumaiban, s igazaiban részessé tétetik”.
„Ennek a városnak a díszpolgárai, kitüntetettjei már sokat tettek azért, hogy ezekben nap mint nap részessé tegyük Budapest polgárait, Budapest mai szabadságaiban, jelen idejű jogaiban és létező igazságaiban. Budapest mai szabadságában, hogy ebben a városban mindenki saját sorsának főszereplője lehet, saját értékei, kultúrája és képességei által. A nagyvárosi lét csodája, hogy az életünk szinte bármelyik pillanatában belefuthatunk valakibe, aki másképp ugyanolyan, mint mi. Aki talán mást gondol, másban hisz, máshogy szeret, mint mi, de ugyanúgy elfogadásra vágyik, és így talán ő maga is képes elfogadóvá válni” – mondta ünnepi beszéde végén Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy a szabad társadalomban annak polgárai elsősorban nem a maguk, hanem egymás szabadságáról gondoskodnak. „Ez pedig számunkra a dolgok emberi léptékének helyreállítását jelenti. Nem másért, hanem a legfontosabbért: hogy Budapest városból otthonná váljon. Mindannyiunk közös otthonává”.
</div>
<div> </div>

Nagy-Budapestről, a polgár szó jelentéséről és a sokszínűségről is szót ejtett Karácsony Gergely november 15-én, a Főváros elő-születésnapján tartott ünnepi beszédében, mielőtt átadta az idei díszpolgári címeket, a Pro Urbe Budapest-díjakat, és a Budapestért-emlékérmeket.

Nagy-Budapestről, a polgár szó jelentéséről és a sokszínűségről is szót ejtett Karácsony Gergely november 15-én, a Főváros elő-születésnapján tartott ünnepi beszédében, mielőtt átadta az idei díszpolgári címeket.

„Az egyesítők leszármazottai vagyunk”

A XII. kerületi önkormányzat új vezetése <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/valtozas-kerulet">egy közleményben jelentette be</a>, hogy
<blockquote>
az első intézkedéseik között szeretnének szakítani az előző vezetés vagyongazdálkodási rendszerével, és már a következő, novemberi közgyűlést követően szeretnének átláthatóbban kommunikálni az ún. elidegenítésre kijelölt ingatlanokról, hogy máris példát mutassanak.
</blockquote>
Ahogy a honlapon írják, az elmúlt években az volt a gyakorlat, hogy az értékesíteni kívánt ingatlanokat egyrészt rendszeresen átláthatatlan módon hirdették meg, másrészt jelentős összeget kértek a részletes dokumentációért, ami „eleve drasztikusan szűkítette az érdeklődők körét, és így a verseny lehetőségét is”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/463313161862074006116313585959530187294383n.jpeg" alt="XII." width="1641" height="1231">
<figcaption>Kép: Hegyvidéki Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
 
A kerület új polgármestere, a kutyapártos Kovács Gergely <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/27/ertekes-epuletek-vontak-helyi-vedelem-ala">rendszeresen bírálta</a> a kerület vezetését a lakóparkok, a műemlékvédelem és többek között az ingatlaneladások miatt. Ahogy 2024 elején <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/01/30/mit-csinaltunk-eddig-a-xii-keruletben/">egy összefoglalójában írta</a>, „a Hegyvidéki Önkormányzat akkora lelkesedéssel árulja sok-sok éve az ingatlanjait”, hogy az üres, beépíthető lakóövezeti telkek gyakorlatilag el is fogytak.
Ahogy <a href="https://telex.hu/belfold/2024/07/02/kovacs-gergely-interju-444-valasztas-xii-kerulet-magyar-peter-ellenzek">később is fogalmazott</a>, szerinte
<blockquote>
„a helyi Fidesz fő tevékenysége a korrupció volt, és a lakóparkok építésének segítése”. Pokorni Zoltán egy, <a href="https://telex.hu/belfold/2024/07/22/pokorni-zoltan-interju-fidesz-orban-viktor-hegyvidek-xii-kerulet" target="_blank" rel="noopener">a Telexnek adott interjúban</a> visszautasította a vádakat, szerinte Kovács „nem a feladatára koncentrál, hanem lábra megy, ahogy a fociban mondják”.
</blockquote>
Emlékezetes, hogy a június 9-i választást követően is <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/08/04/pokorni-zoltan-xii-kerulet-mkkp-hegyvidek-kovacs-gergely-ingatlant-licit-kobanyai-panel">üzengettek egymásnak</a>: Pokorni ugyanis július elején az ATV műsorában azt mondta, az új városvezetés arra kérte, hogy ne kössenek semmilyen közbeszerzést, illetve ne értékesítsenek ingatlanokat, és ők gavallérok, és ennek a kérésnek eleget is tesznek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240424105610mm3241.jpeg" alt="Pokorni" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Két ingatlant mégis eladásra kínált a XII. kerület, Kovács szerint árul alul, mire az önkormányzat közleményben reagált, hogy „vannak olyan döntések, amelyek meghozatala szükséges”.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/milliardokkal-jobban-allnank-kozbeszerzesek-ingatlanhasznositas/#ingatlanok">a programjában is azt írta</a>, szerintük tarthatatlan, hogy a fideszes Pokorni Zoltán vezette önkormányzat évről évre milliárdos értékben, többnyire áron alul ad el ingatlanokat.
Mint fogalmaztak, szerintük az önkormányzati ingatlanokat nem eladni kellene, hanem hasznosítani. Ha pedig mégis úgy látják majd, hogy valamit érdemes eladni, mert az önkormányzat nem tud mit kezdeni vele, akkor azt normálisan meg kell hirdetni.
A korábbi gyakorlat ugyanis – <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/01/30/mit-csinaltunk-eddig-a-xii-keruletben/">mint itt részletezték</a> – szerintük
<blockquote>
arra utalt, hogy az eladandó ingatlant kiszemelt vevőnek, kikiáltási áron akarták értékesíteni. A leendő vevők egy részét szerintük már azzal elriasztották, hogy az eladó ingatlant és a megvásárlás feltételeit csak fizetés ellenében engedték megnézni.
</blockquote>
Mint itt írják, lehet, hogy az összeg csak pár tízezer forint, de „miért is fizetne bárki bármennyit azért, hogy megnézhessen egy eladásra kínált átlagos méretű kerületi lakást, mikor ingyen megnézhet több tucat másikat az erre szakosodott weboldalak segítségével”?
Az értékesebb ingatlanok esetében pedig úgy jártak el, hogy szörnyen hangzó feltételeket írtak az adásvételi szerződésekbe, évekkel későbbi elállás lehetőségével, amiket a kiszemeltekkel szemben aztán nem érvényesítettek.
„Tipikusan ilyen szokott lenni, hogy a legtöbb értékesebb ingatlan adásvételijébe beleírják, hogy az önkormányzat 2 év múlva elállhat a szerződéstől, s ha így tesz, a vevő az eredeti vételárat kapja vissza, amit még az inflációval sem növelnek meg.”
A Kutyapárt a honlapján azzal folytatja, ha még ez is kevés volt ahhoz, hogy a kiszemelt vevőre szűkíthessék a licitálást, akkor egyszerűen visszavonták az eljárást.
A megfelelő árakról pedig másfél évtizede ugyanaz a cég, az Aquadom Kft. gondoskodott, ők készítették a Hegyvidék valamennyi értékbecslését. „A kft. gondos munkával szinte bármilyen ingatlan értékét képes nevetséges összegben meghatározni”.
Az új városvezetés célja, hogy a hivatal valódi funkcióját helyreállítsa, hogy a lehető legalaposabb döntés-előkészítést végezzék el. „Egyetlen ingatlant sem fogunk úgy értékesíteni, ahogy eddig tették.” Mivel a költségvetés olyan helyzetben van, hogy bizonyos ingatlanok eladása mégis elkerülhetetlen, máris példát mutathatnak, hogyan terveznek eljárni az ilyen esetekben.
Mint írják, a konkrét elidegenítésre kijelölt ingatlanokról a novemberi képviselőtestületi ülésen várhatóak további döntések.
Annyit elöljáróban viszont elmondtak, hogy
<blockquote>
az eladásra szánt ingatlanok listáját jól látható módon fogja kommunikálni az önkormányzat a digitális felületein – mint a Hegyvidék honlapon és Facebook oldalán”. A licitálók pedig az eddigi díj töredékéért elérhetik majd a részletes dokumentációt.
</blockquote>
A terveik között szerepel még, hogy a közeljövőben az ingatlanokat két, egymástól független, piaci alapon működő ingatlanértékelő céggel is felbecsültetik, hogy valódi áron tudják értékesíteni azokat, valamint, hogy az ország egyik legnagyobb ingatlanhirdetési portálján is közzéteszik a hirdetéseket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tarsashaz31200x921.png" alt="Hegyvidéki" width="1200" height="921">
<figcaption>Kép: Hegyvidéki Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
 
Hosszútávon pedig a hegyvidek.hu honlapon is létrehoznak egy felületet, ahol „átláthatóan és felhasználóbarát módon lehet licitálni az ingatlanokra”.
Fonti Krisztina, a Fidesz–KDNP kerületi frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek november elsején még <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kovacs-gergely-igerete-ellenere-folytatja-a-hegyvideki-ingatlanok-eladasat">azt nyilatkozta</a>, hogy kerület kutyapárti többségű képviselő-testülete az októberi ülésén lényegi változtatás nélkül fogadta el a költségvetés módosítását, amit még az előző vezetés állított össze. Ebben 833 millió forint értékben szerepel ingatlaneladás.
A kutyapártos vezetés viszont a november 9-i közleményében azt írja,
<blockquote>
bár bizonyos eladások elkerülhetetlenek, azt meg tudják oldani, hogy „több százmillió forintnyi vagyonelemet az önkormányzat megtartson”, „tehát jóval kevesebb lesz az összesített ingatlaneladás mértéke a tervezettnél”, ami másfél milliárd forint lett volna a teljes évben.
</blockquote>
(Kiemelt kép: Hegyvidéki Önkormányzat)

A XII. kerület kutyapártos vezetése már a következő, novemberi közgyűlést követően szemléltetné, szerintük hogyan lehet az önkormányzati ingatlanértékesítést átláthatóan és tisztességesen csinálni.

Máris leckét adna az MKKP átlátható ingatlaneladásból

November 2-án, szombaton <a href="https://telex.hu/belfold/2024/11/02/idojaras-elorejelzes-lehules-nap-szel-fagy">arra figyelmeztettek</a> mindenkit az időjárásjelentésekben, hogy használják ki, hogy aznap még enyhe, őszi, igazi kirándulós idő lesz, mert vasárnap megérkezik a hidegfront, és hajnali fagyra lehet készülni. A következő napokban is maradt a hajnali fagyokkal tarkított, hűvösebb őszi időjárás.
A HungaroMet november 5-i, keddi beszámolójában már <a href="https://www.facebook.com/HungaroMet/posts/pfbid03jhpYj4MigTkcWQQ3wiHkzpFnzz99uTi7beWEinwXxS1gBHvWyMyKhiMutioXCcil?ref=embed_post">úgy fogalmazott</a>, hideg légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, „éjszaka felhők és szél hiányában a hőmérséklet az ország nagyobb részén fagypont alá süllyedt”, a továbbiakban, cikkünk írásakor, november 12-én pedig arról lehet olvasni, hogy „hideg és szürke idővel robog tovább a hét”.
<blockquote>
Ahogy <a href="https://www.facebook.com/maltai.szeretetszolgalat/photos/%EF%B8%8Fnovember-1-j%C3%A9vel-megkezd%C5%91dik-a-t%C3%A9li-kr%C3%ADzisid%C5%91szak%EF%B8%8Febben-az-id%C5%91szakban-az-utcai-/964767302357489/?_rdr">a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is írja</a>, november elsejével nem véletlenül kezdődött meg a téli krízisidőszak: amikor is „az utcai szolgálatok munkatársai intenzívebben vannak jelen: több alkalommal, meleg takaróval, meleg teával keresik fel az utcán élőket”.
</blockquote>
Ahogy Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója legújabb <a href="https://substack.com/home/post/p-151552587" target="_blank" rel="noopener">bejegyzésében is írja</a>, egy 1,7 millió fős nagyvárosban, amely 525 négyzetkilométeren terül el, komoly rendszer működik annak érdekében, hogy minél kevesebben (lehetőség szerint senki) leljék halálukat a hidegek miatt. Több szervezet dolgozik együtt, néha kevéssé látványosan, de annál hatékonyabban.
Hogy hány személy él lakhatási bizonytalanságban a fővárosban, azt szerinte azért sem lehet megmondani, mert magát a kifejezést is nehéz definiálni. „A szívességi lakáshasználó, szobahasználó például minek számít ebben az értelmezésben, hiszen lehet, hogy éppen ő nem az utcán alszik, de semmiképpen sem biztosított tartósan a lakhatása” – <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/kiss-ambrus-nincs-statisztikai-adat-arrol-hany-hajlektalan-lehet-budapesten">nyilatkozta</a> még szeptember közepén a Magyar Nemzetnek.
Ahogy arról <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/14/hajlektalan-nepszamlalas-volt-budapesten">az Énbudapestem is beszámolt</a>, október 11-én, pénteken, este nyolctól éjfélig önkéntesek járták Budapest belső kerületeit, hogy összeszámolják, hányan töltik utcán az éjszakát. A biztosok este 20 és 24 óra között összesen 461 embert regisztráltak, valamint 31 olyan üres helyszínt, amely láthatóan fedél nélküliek alvóhelyéül szolgált.
<blockquote>
Az így regisztrált emberek közül 133 emberről lehet tudni biztosan, hogy ezen az éjszakán fedél nélkül lesznek, mivel ők már a felmérés idején lefeküdtek alvóhelyükre. A többiek ébren voltak, róluk nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az éjszakát fedél nélkül töltötték-e.
</blockquote>
A kutatás a Városkutatás Kft., a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti hajléktalanellátó szervezetek összefogásával valósult meg. Mint írtuk, nem kétséges, hogy e kutatásnak vannak bizonytalansági tényezői, ám már ezek az adatok is hatalmas segítséget jelenthetnek a szakembereknek.
Dr. Tellér Nóra kutatásvezető, a Városkutatás Kft. munkatársa szerint a projekt megalapozza a hajléktalanságra és otthontalanságra vonatkozó adatok rendszeres és összehasonlítható helyi szintű gyűjtését.
A Fővárosi Önkormányzatnak, ahogy minden más önkormányzatnak is, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 18. pontja szerint közfeladata a hajléktalanellátás biztosítása.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (2) bekezdése értelmében pedig a Fővárosi Önkormányzat köteles gondoskodni a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének, valamint a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.
<blockquote>
Egy, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére Karácsony Gergely által benyújtott <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=125168;type=5;parentid=18385;parenttype=2" target="_blank" rel="noopener">előterjesztés azt írja</a>, a Szociális Ágazati Portál adatai szerint a fővárosi hajléktalan-ellátó intézményrendszer jelenleg 5211 szállásnyújtó férőhellyel működik. Ebből 2055 az éjjeli menedékhely, 3067 a hajléktalan személyek átmeneti szállása, 89 hajléktalanok otthona. Emellett 3793 fős kapacitással működik nappali melegedő.
</blockquote>
A posztjában Kiss viszont azt írja, a rendszerben normál módon 1768 éjszakai férőhely található, amit a BMSZKI egyedül képes akár 300 férőhellyel is bővíteni, és ez nagyjából megegyezik a fent említett éjjeli menedékhelyek számával. A nagy és elhúzódó hideg esetén mindenesetre könnyedén megnőhet a szállók kihasználtsága, ami a zsúfoltság érzését is növelheti. „Ez utóbbi nemcsak azért probléma, mert romlik az amúgy sem magas komfortérzet, hanem félő, hogy többen az utcán való túlélést választják” – magyarázza Kiss.
Budapesten középtávon ugyan csökkent az éjjeli menedékhelyekre mutatkozó igény, vagyis csökkent az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők átlagos száma, az elmúlt másfél évben viszont megváltozott a tendencia. Úgy növekedett ráadásul számottevő mértékben az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők száma, hogy közben az éjjeli menedékhelyeken elérhető férőhelyek száma csökkent.
Ahogy Karácsony magyarázta, az elmúlt két évben lehetetlenült el a Léthatáron Alapítvány Népszigeten működő alacsony küszöbű éjjeli menedékhelye (76 férőhellyel), és az elmúlt egy évben szűnt meg a Menedékház Alapítvány éjjeli menedékhelye (100 férőhellyel), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik, a Nyugati pályaudvar külső holtvágányán működő ún. <a href="https://www.maltai.hu/vonat">V</a><a href="https://www.maltai.hu/vonat">onat – Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye</a> pedig úgy szűnt meg, hogy a szervezet a korábbi kapacitásoknak csak mintegy felét tudta más helyszínen biztosítani.
A fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények, amelyek működése az utóbbi hónapokban szintén komoly veszélybe került, de az október 4-i, alakuló ülésen a közgyűlés megszavazta, hogy a főváros átveszi a hajléktalanellátást.
Breitner Péter, a BMSZKI szakmai igazgatóhelyettese a tavalyi, 2023/2024-es téli krízisidőszak kapcsán <a href="https://www.bmszki.hu/hu/cikkek/beszamolo-202324-es-teli-krizisidoszakrol">egy másik, jelentős problémára is felhívta a figyelmet</a>,
<blockquote>
az utcán, közterületen élő hajléktalan emberek száma ugyan csökkenést mutatott az utóbbi években, közülük azonban egyre többen aggasztóan rossz mentális és fizikai állapotban vannak: súlyos szenvedélybetegséggel, pszichiátriai zavarokkal, demenciával küzdenek, önmaguk ellátására csak részben képesek”.
</blockquote>
Ezek az emberek több szempontból is speciális befogadó közeget és segítségnyújtást igényelnek, azonban – miközben tehát a magyar társadalom és ezzel a hajléktalanszállásokat igénybe vevő ügyfélkör összetétele is jelentősen megváltozott – a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok. Erre a meglévők mellé több, kisebb létszámú, speciális szakmai programmal és házirenddel működő szolgáltatással igyekeztek reagálni.
Megfagyni ráadásul, folytatja Kiss is a friss bejegyzésében, nem csak hajléktalanként, az utcán lehet. „Veszélyben vannak azok az egyedálló emberek is, akiket hirtelen rosszullét, vagy egy elesés miatt a kiskertjükben ér az éjszaka, esetleg nincsen erejük már befűteni, és a kihűlt házban kell aludniuk”. Ezt támasztják alá az adatok is, a KSH szerint  <a href="https://www.facebook.com/TordaiBence/posts/pfbid02W8iichnh6mg9BJFbuw6m6bioXT7KcaQuUWdhxieM5upLcSKzZtDxK1jtaMzDmYGjl" target="_blank" rel="noopener">tavaly 247-en fagytak halálra</a> Magyarországon, és a tragédiák 60 százaléka nem az utcákon, hanem otthon történt (csak 17 százaléka közterületen). 
A szociális munka napján, október 12-én a BMSZKI <a href="https://www.facebook.com/BMSZKI/posts/pfbid0ErvCA62rXVn9MDdF7s3tb9uKEyMAFyXnbec17ujpZv2XUiayi4o4UvwoHDs1MnQjl">arról ír</a>, hogy „a szociális munka nem könnyű hivatás”. Minden nap kihívásokkal találják szembe magukat, történetekkel, amelyek nem mindig végződnek úgy, ahogy remélték.
A munka szépsége abban rejlik, hogy valódi hatással lehetnek mások életére. „Ott vagyunk azok mellett, akik a legnagyobb szükségben vannak, és megpróbáljuk elérni, hogy mindenki esélyt kapjon egy méltóbb, teljesebb életre és ha megkapja, képes is legyen rá, hogy élni tudjon ezzel az eséllyel.” Arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenki legyen érzékenyebb, figyelmesebb, és legyen nyitott együttérzésre, kitartásra, összefogásra, szolidaritásra.
Budapesten és Pest megyében a Regionális Diszpécser Szolgálat elérhetősége: +36 1 338 4186
A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 112
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem

November 12-én ünnepeljük a szociális munka napját, és mivel az utóbbi napokban megérkezett a fagy, és megkezdődött a téli krízisidőszak, ez jó alkalmat ad, hogy áttekintsük, Budapest hogyan áll ezen a területen.  A cikkből kiderül, hogy a férőhelyszám csak az egyik probléma, talán annál is súlyosabb gond, hogy a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok, miközben a társadalom átalakult.

November 12-én ünnepeljük a szociális munka napját, és mivel az utóbbi napokban megérkezett a fagy, és megkezdődött a téli krízisidőszak, ez jó alkalmat ad, hogy áttekintsük, Budapest hogyan áll ezen a területen.

Azok mellett állnak, akik a legnagyobb szükségben vannak

Ahogy az Énbudapestem is <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/31/fovaros-mukodik-kozgyules-dolgozik-kiss-ambrus-foigazgato-osszefoglaloja-az-oktober-vegi-ulesrol" target="_blank" rel="noopener">beszámolt róla</a>, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Karácsony Gergely jobbkeze, Kiss Ambrus <a href="https://substack.com/@ambruskiss?" target="_blank" rel="noopener">oldalt indított</a>, ahol közérthetően és olvasmányosan igyekszik írni a fővárost érintő fontosabb kérdésekről, amilyen például a közgyűlés alakulása, vagy a főváros gazdasági helyzete.
A Substacken október 25-én egyszer már írt Budapest pénzügyi helyzetéről, ami a napokban, november 7-én egy újabb bejegyzés követett.
<blockquote>
Az első bejegyzésében <a href="https://substack.com/home/post/p-150709718">arról írt</a>, úgy látja, Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatban két narratíva van: „az egyik, talán leegyszerűsítve kormánypárti megközelítés az, hogy volt pénz, elherdálták, csőd. A másik megközelítés, hogy a kormány elvette a pénzt a jelenlegi városvezetéstől, nem engedik működni, harc a csőd ellen”.
</blockquote>
Szerinte 2022 után akár működőképessé is válhatott volna a főváros, de a készülő kormányzati javaslatok (szolidaritási hozzájárulás emelése, iparűzési adó növekmény elvonása) vissza fogják lökni a fenntarthatatlan modellbe. A második posztjában <a href="https://substack.com/home/post/p-151322161">azt magyarázza el</a>, szerinte milyen eszközökkel játszik a kormány, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse a főváros működését.
Az egyik például a hitelfelvétel, mert „az önkormányzatok számára nem az jelenti a korlátot, hogy a finanszírozó bankok képesnek tartják-e a hitel visszafizetésére, hanem az, hogy ehhez kell a kormány politikai döntése is”.
A folyamat pedig, mondja Kiss, végtelenül álságos. A költségvetés megalkotása során az önkormányzatoknak döntenie kell arról, hogy bizonyos kiadások fedezeteként hitelt kíván beállítani finanszírozási bevételként. A hitelt megtárgyalja a bankokkal, kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot, a hitelszerződést ezután elfogadja a testület, aláírja a település vezetője, majd be kell nyújtaniuk a kormány elé.
„Ezt követően kezdődik egy feketedoboz-folyamat. Azaz
<blockquote>
nem tudni, hogy milyen mechanizmusban, milyen szűrőkön keresztül hozzák meg a döntést, de az egy szó a végén: igen/nem. Ez pedig egy kormányhatározatban ölt testet mindenféle indoklás nélkül. Ezzel a módszerrel lényegében az összes önkormányzat fejlesztési elképzelése blokkolható, hiszen a kormánynak elegendő egy nemet mondania a megfogalmazott igényre” 
</blockquote>
– magyarázza a főigazgató.
A másik módszer pedig, amivel szerinte szintén aktívan visszaél a kormány: a szolidaritási hozzájárulás intézménye, aminek története „azért izgalmas, mert arról szól, hogyan lehet pénzügyileg béklyót kötni egy települési önkormányzatra, és hogyan lehet bármikor ezt úgy megrántani, hogy ne legyen belőle szabadulás”.
A szolidaritási hozzájárulás 2017-es megalkotását azzal indokolták, emlékeztet Kiss, hogy „az iskolák államosítása után (önkormányzatoktól elvették a közoktatás működtetését) elvegyék a települési önkormányzatoktól azt a pénzt, amit a saját iskoláikra költöttek. Nincs iskola, akkor költség sincsen – szólt a mondás”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4033.jpeg" alt="Kiss" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kiss Ambrus, Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Csakhogy a dolog úgy néz ki, hogy a „szolidaritási hozzájárulás beáramlik a központi költségvetésbe, és nem kapcsolódik konkrét kifizetésekhez”.
Budapestnek ráadásul, folytatja a főigazgató, 2024-ben nemcsak a normatíva 100 százalékát kell visszafizetnie, hanem még el kellene, hogy utaljon 32 milliárd forintot is pluszban. Ez a fokú elvonás pedig már fenntarthatatlanná teszi a gazdálkodást. „Nem mindegy, hogy egy település a normatív támogatásának 21 százalékát vagy 179 százalékát fizeti-e meg egy hozzájárulás formájában.”
A Fővárosi Önkormányzat mindenesetre 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal ennek kapcsán”, mert hangsúlyozta, megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”.
<blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június hatodikán <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros">nyújtotta be</a> a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek. Karácsony Gergely emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól (a 2024. évi előirányzott összege 75,5 milliárd forint).
</blockquote>
Szerinte ez erkölcstelen, nemcsak főváros, hanem Magyarország-ellenes lépés, mivel Budapest az ország gazdasági motorja. Úgy vélte, az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel ellentétes, hanem a nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is, mivel ezek szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami támogatásra jogosultak és tőlük nem lehet elvonni pénzt.
A per során, magyarázza Kiss, a közigazgatási bíróság azt a döntést hozta 2023. végén, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó jogszabály alaptörvényellenességének és nemzetközi szerződésbe való ütközésének megállapítását. Az ügyben 2024. október 22-én született egy nagyon fontos határozat, ami a főigazgató szerint „nagyon erős segítséget adott a közigazgatási bíróságnak arra, hogy folytassa az eljárást”.
Az AB határozat kimondta, hogy a mostani törvények alapján kötelezettsége a kormánynak a tisztességes hatósági eljárás lefolytatására, ahol ügyféljogai vannak a fővárosnak, azaz Kiss megítélése szerint „vizsgálni kell az elvonás nagyságát, és azt, hogy az nem veszélyezteti-e a fenntartható gazdálkodást”.
<blockquote>
Szerinte más nem következhet ebből, minthogy „a fővárosnak igazat ad a közigazgatási bíróság, és a 2023-as, illetve a 2024-es szolidaritási hozzájárulás jogosulatlanul lett kivetve”. Az viszont további fejvakarásra ad okot, hogy ha nyernek, hogyan szerezzék vissza a pénzt, ugyanis nincs inkasszójoguk, mint a kormánynak, „azaz harcolnunk kell a pénzünkért”.
</blockquote>

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója összefoglalta, szerinte milyen trükkökkel próbálja gazdaságilag ellehetetleníteni a kormány a főváros működését.