A november 20-i háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a következő, november 27-i közgyűlésen Karácsony Gergely kísérletet tesz a főpolgármester-helyettes megválasztására, sőt, mint az előterjesztés címéből kiderül, több főpolgármester-helyettest is javasolni fog.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/04/nem-allt-meg-az-elet-a-kozgyulesben" target="_blank" rel="noopener">korábban is írtuk</a>, az október 4-i alakuló ülésen Karácsony nem jelölt helyettest, mert <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/01/harom-nap-mulva-osszeul-a-fovaros-karacsony-bizakodo" target="_blank" rel="noopener">nem látta azt</a>, hogy sikerülne olyan megoldást találni, „amely stabil, működőképes városvezetést biztosítana”.
Azt javasolta, mielőtt elszabadulnának az indulatok, kezdjék el a közös munkát az új felállású közgyűlésben, „hátha a munkaterápia meghozza azt a bizalmat, ami az ilyen típusú személyi döntések meghozatalához” akkor nem állt fönt.
Ahogy a Telexnek még szeptember végén adott <a href="https://telex.hu/belfold/2024/09/30/karacsony-gergely-interju-budapest-fovarosi-kozgyules-vitezy-david-magyar-peter" target="_blank" rel="noopener">interjújából</a> kiderült, Karácsony eredetileg azt javasolta a pártoknak, hogy a korábbi jobbkeze, Kiss Ambrus maradjon általános, Vitézy Dávid pedig legyen városfejlesztési helyettes, de Tisza nem szavazta volna meg Kisst.
Magyar Péter, a párt elnöke és Ordas Eszter, a párt budapesti frakcióvezetője az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy ők biztosan nem szavazzák meg Kisst, aki végül a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként folytatta a munkát.
<blockquote>
Hogy kiket fog javasolni Karácsony, az várhatóan november 22-én, pénteken fog kiderülni, amikor is feltöltik a javaslatokat.
</blockquote>
„Azt tudom mondani, hogy a főpolgármester-helyettességhez három dolog szükséges: hogy akarja az illető, akit felkérnek, hogy a főpolgármester felterjessze, és végül, hogy a közgyűlés megválassza” – mindössze ennyi mondott a leendő jelöltekkel kapcsolatban Kiss, valamint emlékeztetett, hogy Sára Botond főispán törvényességi felhívással élt a közgyűlés felé, hiszen amíg nincsen helyettes, a főváros törvénytelenül működik. A felhívást a közgyűlésnek tárgyalnia kell, és ha ennek ellenére sem történik kinevezés, akkor a Fővárosi Kormányhivatal bírósághoz fordul.
<blockquote>
A következő közgyűlés témája lesz a parkolással összefüggő önkormányzati rendelet módosítása is, amivel kapcsolatban folynak még az egyeztetések,
</blockquote>
de nagyon könnyen lehet, hogy ez egy többes előterjesztés lesz, a részletek szintén pénteken derülhetnek ki.
Ahogy <a href="https://444.hu/2024/11/14/az-autoellenes-forradalom-elkezdodott" target="_blank" rel="noopener">a 444 is pedzegette</a>, az utóbbi időben forró téma lett a parkolás, „és kivételesen nem annak korrupciós vonzata miatt”. A belső kerületek egymás után jelentették be, hogy 2025-től már tízezreket kell fizetni a parkolásért, több vidéki városban, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban vagy Siófokon pedig már a zöld rendszámos autóknak is fizetniük kell. Mint emlékeztetnek, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/969447207877284?ref=embed_post" target="_blank" rel="noopener">Karácsony is hangosan töprengett már azon</a>, mi lenne, ha Budapesten sem parkolhatnának többet ingyenesen.
Ahogy a lap is kiemelte, a cél nem az autósok cseszegetése, hanem egy olyan város kialakítása, ahol autósok és nem autósok is jól érzik magukat. Ez viszont az autók korlátozása nélkül nem megy, már csak azért sem, mert több az autó, mint a parkolóhely.
A találgatások jó kiindulópontja lehet az a parkolásszabályozás átalakításáról szóló, <a href="https://www.levego.hu/sites/default/files/parkolasi_level_fovarosi_kepviseloknek_%202024-10-04_honlapra.pdf" target="_blank" rel="noopener">15 pontos javaslatcsomag</a>, amit a Fővárosi Közgyűlés megalakulására időzítve, a közgyűlés újonnan megválasztott képviselőinek címezve jelentetett meg hét civil szervezet. A javaslatok között szerepel például, hogy a nagyméretű autók parkolási díja legyen magasabb, amit szintén emlegetett már Karácsony.
Kiss Ambrus is megemlékezett arról, hogy november 19-e volt ezredik napja az ukrajnai háború kirobbanásának. Mint mondta,
<blockquote>
a háború kezdete óta <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/10/ket-ev-alatt-tobbszaz-csaladot-segitettek" target="_blank" rel="noopener">Budapest helytáll</a>: 271 ezer vendégéjszakát biztosítottak a menekültek számára, 700 ezer adag ételt osztottak ki,
</blockquote>
menekült információs pontot üzemeltetnek, a Bárczy utcai információs és közösségi ponton több mint 15 ezer látogatót fogadtak, valamint több ukrán városnak nyújtottak segítséget.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/14/elkeltek-a-lanchid-regi-kandelaberei-mutatjuk-hogy-mennyiert" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem megírta</a>, a Lánchíd régi kandeláberiért szervezett árverésből befolyt pénzt is a kárpátaljai testvérvárosnak, Beregszásznak ajánlotta fel Budapest a helyi kórház és különösen a frontról hazatérők rehabilitációját szolgáló fejlesztések támogatására.
A november 27-i közgyűlésen többek között ismét napirendre kerül a fővárosi cégek igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása, valamint döntenek arról is, hogy a városvezetés újabb intézményeket venne át az Oltalom Karitatív Egyesülettől.
Mint arról itt, az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/12/azok-mellett-allnak-akik-a-legnagyobb-szuksegben-vannak" target="_blank" rel="noopener">szintén beszámoltunk</a>, november elsejével megkezdődött a téli krízisidőszak, és a fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények. Mint Kiss elmondta, a fővárosi hajléktalanellátók kihasználtsága novemberben 10 százalékkal, 150 fővel nőtt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.

És a következő közgyűlésen várhatóan a parkoláson is szigorítani fognak - derült ki többek között a november 20-i háttérbeszélgetésen. 

KÖZÉLET

Hamarosan kiderül, kit jelöl Karácsony Gergely a helyettesének 

Az elmúlt évtizedek legnagyobb lakhatási programját indította el a Fővárosi Önkormányzat.
<blockquote>
A lakhatási válság [ugyanis] a jövőnket érintő egyik legnagyobb kihívás. A lakásárak és a lakbérek gyors, a jövedelmek emelkedését jóval meghaladó növekedése Budapest és a budapestiek egyik legfontosabb problémája” – magyarázták <a href="https://budapest.hu/eselyteremto-budapest/elerheto-lakhatas">az önkormányzat honlapján</a>, amit direkt azért hoztak létre, hogy a lakhatási válság enyhítését célzó programok, kapcsolódó közösségi költségvetési projektek, információk egy helyen, könnyen megtalálhatóak legyenek.
</blockquote>
Mint azt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/22/egy-het-mulva-kozgyules-az-szmsznek-nekimennek-helyettesre-nincs-javaslat">egy háttérbeszélgetésen elmondta</a>, bár ők elég régóta beszélnek róla, néhány hete a kormány is észrevette, hogy lakhatási válság van Budapesten. Van néhány kormányzati kezdeményezés, amelyek irányával egyetértenek, de úgy gondolják, hogy ez még kevés, és tovább kell lépni.
A kormányzati szereplők ugyanis, mint emlékezetes, Orbán Viktor <a href="https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-2024-10-11/">október 11-i rádióinterjúja</a> után kezdtek lakhatási válságról beszélni, miután a miniszterelnök azt fejtegette, hogy a gazdaság fellendítésének egyik alapfeltétele a megfizethető lakhatás. „Itt várjuk, hátha Budapest is mond már végre valamit, mert a legnagyobb baj éppen Budapesten van, de mintha nem ezzel lennének elfoglalva, de nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra."
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240602mm1631.jpeg" alt="KOCKOLÓGIA." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Egy hét sem telt el, október 16-án, a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely már <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/10/16/gulyas-gergely-uj-gazdasagpolitika-21-pontos-terv">határozottan kijelentette</a>, Budapest súlyos lakhatási problémákkal néz szembe, október 17-én, csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Economic Forumon <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/10/17/portfolio-konferencia-gazdasag-nagy-marton">azzal folytatta</a>, hogy Budapesten „egyértelműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa". Nagy beszélt arról is, hogy a lakásár-növekedés ellensúlyozására a kormánynak évente 25 ezer új lakást kéne építenie.
Orbán 2023 decemberében, egy interjújában <a href="https://www.youtube.com/watch?v=z4p4XcttW2Q">még azt fejtegette</a>, hogy lakásügyben ő a bérlet helyett a magántulajdonban hisz, mivel az nagyobb biztonságot ad az embereknek. Közel egy évvel később, a 2024. november 15-i, Kossuth rádiónak viszont már <a href="https://kormany.hu/hirek/a-brusszeli-politikai-csatakhoz-kell-a-municio">arról beszélt</a>, hogy szerinte – Nagy Mártont is meghazudtolva – „nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni, hanem inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást”.
<blockquote>
„A kormány, úgy látszik, ébredezik hosszú álmából és semmittevéséből, és észrevette, hogy lakhatási válság van, a világban is, Magyarországon is, de leginkább Budapesten” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/1127239212098082">reagált a kormányzati megszólalásokra Karácsony Gergely</a>. „Érdemes onnan kezdeni, hogy a kormány asztalán fekvő tanulmány kimondja: a kormány elhibázott lakáspolitikája mélyítette a lakhatási válságot.
</blockquote>
(...) Örülünk, ha rájöttek, pont annak az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit eddig tettek.”
Ahogy Karácsony Gergely az Orbán Viktornak írt levelében is <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/15/level-a-miniszterelnoknek">emlékeztetett</a>, Budapestnek nem csak javaslatai, de az Európai Bizottság és a kormány intézményeként működő Irányító Hatóság munkatársaival egyetértésben kidolgozott konkrét programjai is vannak. A fővárosi vezetés 12 pontos lakáspolitikai javaslatcsomagját pedig a legutóbbi, október 30-i közgyűlés, ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/30/fovarosi-kozgyules-oktober30">a beszámolónkban írtuk</a>, folyamatos fideszes tartózkodás mellett, pontról pontra el is fogadott.
A lakhatási válság egyik legfontosabb oka, hogy Budapesten a lakásállomány mindössze négy százaléka van közösségi tulajdonban, ami Európában az egyik legkisebb arány. Bécsben a lakások negyede a városi önkormányzat tulajdonában lévő, megfizethető bérlakás, és a magánlakások bérlői is jelentős állami támogatásban részesülnek (Alföldi György, a BME dékánja pedig Angliát és Hollandiát hozta fel példaként az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/17/alfoldi-gyorgy-mindenkit-az-erdekel-hogyan-fog-budapest-kinezni-2050-ben">itt olvasható interjúnkban</a>.) „Ebbe az irányba kellene haladni, már ha a kormány képes túllépni elavult berögződésein.”
A Fővárosi Önkormányzat Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel 2024 májusában rendezett egy konferenciát, ahol többek között <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/21/nagyon-komoly-problemak-tornyosulnak-elottuk-de-ezeket-a-tornyokat-meg-fogjuk-maszni">az is elhangzott</a>, hogy Bécs példáján keresztül jól látszik, hogy míg az osztrákoknál nem számít cikinek bérlakásban élni, Magyarországon mintha a társadalmi lecsúszás egyik jeleként értelmeznék (amivel összecsengenek Orbán korábbi szavai is), ami megint csak nem segít azon, hogy a bérlakások vonzónak számítsanak.
Czirfusz Márton a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa felidézte az egyik kutatásukat is, amelyből
<blockquote>
az derült ki, hogy korántsem igaz, hogy a magyar emberek tulajdonban szeretnének élni. Ha lenne Budapesten megfizethető és biztonságos bérlakás, akkor az több százezernyi budapesti háztartásnak lenne opció. Ebben kulcsszerepe lenne egy jó lakástörvénynek, a mostaniról ugyanis a szakértők már a megszületésekor azt mondták, hogy teljesen alkalmatlan a feladatát betölteni, de egyik kormány sem mert érdemben hozzányúlni.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 20 milliárdos lakáspolitikai javaslatcsomagjának <a href="https://www.facebook.com/reel/1084849673227156">első pontja</a>, hogy a kormányzati intézményrendszer végre megjelentesse az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott fővárosi lakhatási programokhoz kapcsolódó felhívásokat. A felhívásokkal kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus azt mondta, hogy a társadalmi vitáikat az Orbánnak írt levél közzétételének másnapján megjelentette a kormány. Az Európai Bizottság jelenlétében azt kérték, hogy ne húzzák tovább a dolgot, még idén jelentessék meg őket. Kiss a helyzet súlyának érzékeltetésére elmondta azt is, hogy az uniós területfejlesztési programok keretének 51 százalékát már lekötötte, illetve elköltötte a kormány, a főváros esetében viszont kereken nulla forintra szerződött le. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240616mm1772.jpeg" alt="Vizafogó" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A csomag második pontja, hogy a kormány az 1998-2002 közötti kormányzati ciklus idején bevezetett Állami Támogatású Bérlakás Program mintájára biztosítson az önkormányzatok számára tőketámogatást és kedvezményes hitelforrást az önkormányzati bérlakás-szektor bővítésére. A harmadik pontja, hogy a kormány segítse a budapesti energiahatékonysági lakásfelújítási programot a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott vissza nem térítendő támogatási keret állami vagy európai uniós forrásokból történő kiegészítésével a meglévő lakásállomány optimálisabb kihasználása érdekében.
Az említett konferencián <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/16/vege-a-perverz-ujraelosztasnak-ez-a-budapesti-lakasugynokseg-terve">elhangzott az is</a>, hogy
<blockquote>
a fővárosi háztartások 56 százaléka nem éri el a C energiahatékonysági fokozatot, azaz az utcát fűtik. Ami külön megnehezíti a dolgot, hogy a magyarok, részben a rezsicsökkentésnek is köszönhetően, alig éreznek motivációt, hogy modernizálják az ingatlanjaikat. Mindezek után kevésbé meglepő, hogy Budapesten nemcsak az ingatlan- és albérletárak magasak, hanem a jövedelmekhez képest <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/590786339945789/">a rezsiköltségek is</a>.
</blockquote>
A felmérések szerint a háztartások közel felének gondot okoz a havi rezsiköltség kigazdálkodás.
A Fővárosi Önkormányzat szeretné megelőzni a lakások turisztikai célú hasznosításának további budapesti terjedését (negyedik pont), ezért egy legalább kétéves moratórium bevezetését javasolta az új magán- és egyéb szálláshelyek nyilvántartásba vételére, emellett szükséges a felkészülési időt a jogilag lehetséges legszűkebbre szorítani. Azt Karácsony is <a href="https://www.facebook.com/reel/896990215865212">elismeri</a>, hogy vannak pozitív gazdasági hatásai, de a város szerkezetére és az ingatlanpiacra pusztító hatással van. A belváros bizonyos részei ugyanis teljesen kiürülnek, és szállodává válnak, amelynek következtében egyfajta Patyomkin-belváros kezd kialakulni. A másik probléma az, hogy felverik az ingatlanárakat.
Nagy Márton az előbb említett októberi konferencián be is jelentette, hogy kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban, ez viszont csak 2025 januárjától lép csak életbe. Erre is utalt Kiss Ambrus, amikor azt mondta, az iránnyal egyetértenek, de keveslik. A háttérbeszélgetésen is elmondta, és mint a közgyűlés elé vitt javaslatban is szerepel, hogy a hatálybalépést annyira lerövidítenék, amennyire csak lehetséges.
A főváros fontosnak tartja azt is, hogy a kormány minimum kétéves moratóriumot vezessen be az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására (ötödik pont). Mint <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0SCutUH4tWKoDbVTe6ePHJmtTzsjbvBQzNNXLpBKRumBcoRqWaTHyFRxfHrTnRD1ql">Karácsony írja</a>, az „egekbe szökött lakásárak egyik oka a befektetési célú lakásvásárlások magas aránya”. A Magyar Nemzeti Bank <a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.mnb.hu%2Fletoltes%2Flaka-spiaci-jelente-s-2024-ma-jus-hun.pdf%3Ffbclid%3DIwZXh0bgNhZW0CMTAAAR1egsE5sEB3YABFr0NgHWp2KvPSYfxFvyGk53HEObtGL-Okq0UqRNZJPss_aem_1MHFCvCE4RBUsIIWOKy7qA&amp;h=AT1FUVqo3rHL0dLZkhWFhI1V1iEo8PSSi_OqKNK5fTc8U2FQEHpZgjM32XCY_wxNjE1HO_C8u_hIVyUoQkqP_alAqujlp-moerYNxfIKjNE7H6t72w58oeTdytCdO8ferw&amp;__tn__=R-R&amp;c%5b0%5d=AT0MmTk9O0kHXY3r_8ppRQ27mj9wO4zWLXSruBajeqGT88Q0ycow59-2ojJh00w4mWsZGyU3o9J5Zg87Nh9Oj0FKDg-7eZ56wwO2v6GbeHsb2-rHUNWelIQXRqzBlFbQGR22ridhnpEi26KPa80LYfDR-r4yLrGuo1q8pJD7caNP4qaCMUj-Okb48IHs4jg7TzK0ND4-tqi6fw-0RH0-BmGkiuA">úgy becsülte</a>, hogy 2008 és 2022 között a befektetési célú lakásvásárlások aránya a belső pesti kerületekben az összes lakásvásárlás 30-40 százalékát tette ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300695pj202310030549-150.jpeg" alt="2023.10.03." width="1823" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/</figcaption>
</figure>
</div>
Az előterjesztés hatodik pontjával a főváros azt szeretné elérni, hogy az adórendszer ösztönözze a hosszútávú lakáskiadást. „Ha ma valaki szállodaként működteti a lakását, akkor sokkal kedvezőbb feltételekkel adózhat, mintha kiadná azt egy budapesti családnak” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02Bt3LdA9N3PWGsHggTz5n4FYC2yzPNDEqaaSSUNmJcFWycn3UKnHGVPZK8ZGsoytzl">magyarázza Karácsony</a>. Ez az abszurd helyzet is hozzájárult a rövid távú lakáskiadás, és az ezeket a lakásokat kínáló szolgáltatások elterjedéséhez. A főváros ezért azt javasolja a kormánynak, hogy biztosítson adómentességét a legalább három évre kiadott lakások jövedelme után, az egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetében pedig a turisztikai célú lakáskiadás átalányadójának felét érje az adóterhelésük.
A hetedik pontban felkérték a főpolgármestert, hogy tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, jelenleg nem lakáscélú ingatlanok folyamatban lévő, a lakhatási célra való használathoz szükséges beruházási igényeiről. Az előterjesztés nyolcadik pontjának értelmében az önkormányzat felméri a tulajdonában álló, lakáscélú beruházásra alkalmas telkeket, és kidolgozza a lakásfejlesztési célú hasznosításra alkalmas jogi és közgazdasági feltételrendszert.
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak egy, a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási és lakbér-támogatás bevezetését (kilencedik pont).
<blockquote>
Mint Karácsony Gergely <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1773226820088081/">elmondta</a>, Európában nem nagyon van olyan ország, ahol az állam valamilyen módon ne járulna hozzá a rászorulók lakhatási költségeihez. „Magyarországon azonban csak az ingatlanvásárláshoz lehet valamilyen állami támogatást kapni, ami jellemzően egyébként éppen a kevésbé rászorulókat éri el.” A kormány, emlékeztetett Karácsony, 2015-ben teljesen kivonult a lakásfenntartási támogatások finanszírozásából, és az önkormányzatokra bízta ezt a feladatot.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak annak biztosítását is, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóik részére (tizedik pont). A javaslat úgy tűnik, célt ért, ugyanis a november 14-i kormányinfón Gulyás Gergely <a href="https://mti.hu/hirek/2024/11/14/gulyas-gergely-havi-150-ezer-forintos-kedvezo-adozasu-lakhatasi-tamogatast-adhat">bejelentette</a>, hogy 2025-ben havi 150 ezer forintos szintig adókedvezménnyel adható lakbér- vagy lakáshiteltörlesztő-támogatás a 35 év alatti munkavállalóknak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240419mm0397.jpeg" alt="Budapest" width="3200" height="2133">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Önkormányzat szeretné elérni az építési szabályzat módosítását is (tizenegyedik pont), amely megszünteti az új lakások építéséhez kapcsolódó parkolóhely-létesítési kötelezettséget, és biztosítja, hogy ilyet a megfizethető bérlakások kialakítására vonatkozóan helyi építési szabályzat se írhasson elő. Ahogy Kiss Ambrus <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/22/egy-het-mulva-kozgyules-az-szmsznek-nekimennek-helyettesre-nincs-javaslat">egy háttérbeszélgetésen elmagyarázta</a>, erre azért van szükség, mert a kormány által visszaadott iskolaépületek csak úgy tudják átalakítani bérlakásokká, ha nem kell annyi parkolóhelyet létesíteni, ahány lakást létrehoznak, erre ugyanis ezekben az esetekben nincs elég hely. Ez Karácsony szerint <a href="https://www.facebook.com/reel/1087172318978589">azért is gond</a>, mert teljesen feleslegesen generálja az autózási igényt a városban, és megdobja a költségeket is.
Az utolsó, tizenkettedik pont a fővárosi rozsdaövezetekről szól. Az önkormányzat javaslata szerint az állami tulajdonú fővárosi rozsdaövezetek esetében a kormánynak biztosítania kell, hogy az épülő lakások legalább felerészben köztulajdonú, megfizethető bérlakások legyenek.
<blockquote>
Mint a főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/reel/1084132316716668">elmondta</a>, az ilyen rozsdaövezeteket a megfizethető lakhatás érdekében kellene hasznosítani, és nem turisztikai és látványberuházást csinálni belőlük. Budapesten több mint 3000 focipályányi ilyen terület van, és ezeknek a többsége állami tulajdon. Ezek jelentik Budapest aranytartalékát.
</blockquote>
Ezeknek a lakhatási célú hasznosításával pedig mindenki jól járna, de főleg a fiatalok, akik Budapesten szeretnének boldogulni.
Az ügyben annyi előrelépés történt, hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke november közepén <a href="https://www.facebook.com/alexandra.szentkiralyi.bp/posts/pfbid0ZfvgwWCH6hK8r9kANoEXnwth4BGv87TFGbdbcG8eArZW9ik8SQbhzUsoUVeYkxyxl?ref=embed_post">bejelentette</a>, hogy a kormány 12 ezer kollégiumi férőhellyel megépíti a Diákvárost. A dolog pikantériája, hogy a kormány korábban a Fudan Egyetemet szerette volna felhúzni a területre. „Úgy látszik, tényleg fogy a levegő, ami komoly felismerésekhez vezet” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/1145802576908412?ref=embed_post">kommentálta</a> a hírt a főpolgármester.

Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban, jelentette be a főpolgármester. A következő években húszmilliárd forintot terveznek elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására, és a piacon található üresen álló lakások bevonására. 

Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban, jelentette be a főpolgármester. A következő években húszmilliárd forintot terveznek elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására,

12 pont, amellyel a fővárosi vezetés a lakhatási válságot kezelné

2022. február 24-én, éppen 1000 nappal ezelőtt rohanta le Putyin Oroszországának hadserege a független és szuverén Ukrajnát. Budapest a háború első napjaitól a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik azokkal a nemzetközi és magyarországi partnerekkel, akik a humanitárius segítségnyújtást szervezik, legyen szó a visegrádi régió fővárosairól, kárpátaljai önkormányzatokról, vagy épp az UNICEF-ről. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc02471.jpeg" alt="A" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
„Számtalan kollégámmal és civil önkéntessel dolgoztunk és dolgozunk azért, hogy mindazok, akik a háborús pusztítás elől menekülve tartósan vagy ideiglenesen Budapestet választották otthonuknak, befogadó, támogató, és az ukrán nép erőfeszítéseit elismerő környezetben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/10/ket-ev-alatt-tobbszaz-csaladot-segitettek">érdemi segítséghez jussanak</a>”- írja megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

A szomszédos országban 1000 napja zajló háborúra emlékezve így is kifejezi szolidaritását a magyar főváros Ukrajna népével.

Az ukrán zászló színeibe öltözött a Lánchíd

Nobel-díjas magyar írónk, Kertész Imre Sorstalanság című könyvéből tudjuk, hogy a sorstalanság maga a közöny, a beletörődés. Mi azért vagyunk most itt, hogy útját álljuk a közönynek – mondta el a főpolgármester, majd így folytatta:
"Egyik személyes hősöm, a szintén magyar kötődésű Elie Wiesel azt mondta: emlékezni nemes és feltétlenül szükséges munka. Hiszen minden egyes megemlékezés célja kettős: emlékezni a holokauszt áldozatainak millióira, és egyértelművé tenni: ilyen többé nem történhet. Emlékeznünk kell mindazokra, akiktől elvették a jogaikat, a vagyonukat, a szabadságukat és az életüket. És emlékeznünk kell, hogy megértsük azt, amit nem lehet megérteni. Meg kell hallanunk Elie Wiesel másik igazságát is:
<blockquote>
„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. Az életnek nem a halál az ellentéte, hanem az élet és halála között választani nem hajlandó közömbösség”. 
</blockquote>
A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk, magunk. Mi, akik nem vagyunk közönyösek. Egymás felé fordulva kell világossá tennünk, hogy a gyűlöletnél, az erőszaknál erősebb a közösség összetartozása. Október 7. óta tudjuk, hogy ezek nem lehetnek üres szavak. Ébernek kell lennünk, mert a gyilkos gyűlölet bármikor újra elszabadulhat."
[gallery ids=12ed61fc-62b8-47d5-8b06-ead608e93717,f661fa70-4a62-407d-8b73-43a861dbcf14,8d303ae7-9593-4640-88fd-7ce39b589d3f,b043f892-40ac-477b-a768-b448f5ee1a08,dd57f137-8569-43e4-8acd-169af3439e9c]
Budapest gazdag történelmi örökségéről megemlékezve kiemelte, megtisztelő, hogy annak a csodálatos városnak lehet a főpolgármestere, ahol Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége él. Budapest történelme a lehető legszorosabban összekapcsolódik a zsidóság történelmével. Budapest társadalma, kultúrája, gazdasága vagy éppen az építészete elképzelhetetlen a helyi zsidóság nélkül – gyárosok és iparosok, bankárok és kereskedők, művészek, szakácsok és újságírók – mindannyian fontos szerepet játszottak abban, hogy Budapest az legyen, ami.
A Holokauszt előtt Budapest lakosságának mintegy negyede volt zsidó, így érthetővé válnak az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre szavai, miszerint Budapestet a zsidók tették európai nagyvárossá. Az sem véletlen, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk a Budapestről elhurcolt és Auschwitz borzalmait túlélő Kertész Imre. Ahogyan a kevés Oscar-díjas filmjeink egyike, a Saul fia is a haláltábor szörnyűségeiről szól. 
„Nekünk, magyaroknak az emlékezés azzal kezdődik, hogy szembenézünk a valósággal. Sajnos tartja magát egy illúzió, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal. Nem. A holokausztot Magyarországon a magyar állam tette magyar állampolgárokkal. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, hogy méltósággal emlékezhessünk, le kell számolnunk az illúziókkal! A relativizálás és az emlékezés nem fér meg egymás mellett." - hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely a szimpóziumon. 
A történelem úgy hozta, hogy miközben a holokauszt során az Magyarországot felfoghatatlan veszteség érte, a budapesti zsidóság nagy része elkerülte a deportálást és a haláltáborokat. Budapest ma az egyik legbiztonságosabb város a zsidóság számára Európában, ahol nem kell tartani antiszemita támadásoktól, a zsidók elleni gyűlölet-bűncselekményektől. Sőt: egyfajta zsidó reneszánsz zajlik Budapesten. Nemcsak zsidó múzeum van, de zsidó filmfesztivál, zsidó színház is. Számos zsidó iskola működik, vannak zsidó folyóiratok – és mindez nem csak a zsidók számára érdekes és izgalmas. A kutatások szerint Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol nem erősödött az antiszemitizmus a gázai harcok után.
„Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy Magyarországon minden rendben van. Igaz, hogy nem különösebben erős az antiszemitizmus, de erősödik a xenofóbia. Mind többen teszik felelőssé a problémáikért a migránsokat, az ukránokat, vagy bárkit, akit a politika ellenségnek kiált ki. 
<blockquote>
Mi, magyarok akkor küzdünk hatékonyan az antiszemitizmus ellen, ha a gyűlölet, a megkülönböztetés és a kirekesztés minden formája ellen küzdünk. A legjobb stratégia az antiszemitizmus ellen, ha egy nyitott és befogadó országot építünk. Ahol mindenki boldogulhat és mindenki biztonságban tudhatja magát és a szeretteit. Ez a budapesti zsidóság érdeke, mindannyiunk érdeke. 
</blockquote>
Ehhez azonban nemcsak a gyűlölet, hanem a közöny, a sorstalanság ellen is küzdenünk kell. Hiszen még a nehéz sors is jobb, mint a sorstalanság. Hiszen sors nélkül mi magunk sem létezünk." - zárta a beszédét a főpolgármester.

Karácsony Gergely főpolgármester Auschwitz-Birkenauban az Európai Zsidó Szövetség megemlékezésén vett részt. A koszorúzást követően a krakkói szimpóziumon elmondott beszédében Budapest zsidó örökségéről és a múlttal való szembenézés fontosságáról beszélt. 

„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny" 

Az idei árvízi védekezésben a Főváros cégeinek – a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a BKM-FKF, a BKM-FŐKERT, a BKV és a FÖRI, a Budapest Közút – többszáz dolgozója vett részt, közülük hatvanan kaptak elismerést a védekezés során végzett munkájukért. A kitüntetetteket a Karácsony Gergely Budapest hőseinek nevezte. 
A főpolgármester a városegyesítés 151. évfordulóján tartott rendezvényen elmondta, a jövőben gyakrabban kell számítani szélsőséges természeti eseményekre, ezekkel kapcsolatban a Fővárosnak kettős szerepe van: egyrészt a fejlesztésekkel ellenállóbbá kell tenni a várost, másrészt a mostani árvízhez hasonló helyzetekben minimalizálni kell a károkat és el kell végezni a helyreállító munkálatokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm8857.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az eddigi eredményekről szólva Karácsony Gergely felidézte, hogy az elmúlt években elkészült a pünkösdfürdői védmű, a Csillaghegyi öblözet védelme az Aranyhegyi és a Barát patak között és elkészültek a Nánási út - Királyok útjára tervezett védmű tervei.
A főpolgármester valamennyi budapesti nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvíz elleni védekezésben. Felidézte: a szakemberek a Királyok útján több mint 6 ezer köbméter agyag felhasználásával, 1700 méteren támogatták meg a fővédvonalat. Közel félmillió homokzsákkal védték meg a Margitszigetet, a Dagály fürdőnél pedig 500 méter hosszan készült el a mobilgát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm9615.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Szeptemberben Budapest a város történetének egyik legnagyobb árvízével nézett szembe. A legmagasabb vízszint végül a várakozások alatt maradt, a Duna szeptember 21-én 830 centiméteren tetőzött. 
„Egy olyan várost és hőseit ünnepeljük ma, amelyhez folyamatosan kapcsolódunk, amely a nap minden percében az életünk része. Akkor is, amikor talán észre sem vesszük. A fűtött lakás melegét, a csapból a vizet, a hajnalban elinduló villamost, a könyvet a könyvtárból vagy épp egy gondoskodó mozdulatot az idősotthonban – ezt mind Budapest adja” – mondta az ünnepségen a főpolgármester.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm9851.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Hozzátette: a Főváros igyekszik méltó fizetéssel és a Budapest-pótlékkal megbecsülni a Budapest-család tagjait, mindazokat, akik a Fővárosi Önkormányzatnál vagy annak valamelyik cégénél, intézményénél dolgoznak.  
A Főváros tavaly a díjnyertes Budapest Hősei kampánnyal tisztelgett azon hétköznapi emberek előtt, akik – nem hétköznapi munkát végezve – nap mint nap Budapestért, az itt élőkért dolgoznak. Karácsony Gergely bejelentette, hogy a jövőben a fővárosi szervezetek közreműködésével minden évben megválasztják és megünneplik Budapest Hőseit.

A sikeres árvízi védekezésben részt vett szakembereket tüntetett ki Karácsony Gergely Budapest egyesítésének 151. évfordulóján. A főpolgármester bejelentette: a sikeres kampányt folytatva mostantól minden évben megválasztják Budapest Hőseit.

Budapest árvízi hőseit tüntette ki a főpolgármester

„Ma Budapest, ez a szabadságához makacsul ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével mond köszönetet a szabad embereinek. A polgárról szóló definíciós vitát pedig zárjuk le Saly Noémi szép mondatával: a polgár az, aki hozzátesz a világhoz, a díszpolgár pedig az, aki hozzátesz Budapesthez" - mondta  a főváros napján tartott ünnepi beszédében a főpolgármester, mielőtt személy szerint is köszöntette az új díszpolgárokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1520.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Én maradnék inkább egyszerű polgár, mondta egyszer, egy másik kor másik díszpolgári címe kapcsán” – idézte Karácsony  Bródy Jánost, de rögtön hozzátette: nem engedjük meg neki, hogy dísz nélküli egyszerű polgára maradjon ennek a városnak. „Magára vessen, mondanám rajongóként, ha már gitárt vett a kezébe és beleköltözött mindannyiunk fülébe, meg szívébe és lelkébe is, végig követve őt az úton, ahogyan a dühöngő ifjúság érzéseinek tolmácsolójából bölcs, szemlélődő szerző lett” – mondta a főpolgármester, aki Zoboki Gábor építész díszpolgári címét is a díjazottól kölcsönzött idézettel kezdte: „Otthon, igazi otthon akkor lesz a városból, ha az meg van komponálva. Kell hozzá karmester is, tegyük hozzá. Olyan zenész, aki ezt a tehetséget az építészetben gyakorolja” – mondta egykor Zoboki Gábor, amit a főpolgármester azzal egészített ki, hogy „zengenek is városszerte az ő szimfóniái”, a MÜPÁ-tól a felújított Operaházig. „Az érzékenység és kíváncsiság visszhangzik általuk, egy építész, egy nagy építőmester legfontosabb tulajdonságai”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1526.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A legnagyobb baj az, hogy az elöljáróink még hülyébbek, mint mi vagyunk. Így volt ez mindig, hiába választottuk a legeszesebbet, amint beleült a hivatali székibe, rögtön kezdett hülyülni elfele. Mind. … talán a székekben van valami baj, vagy valami másban” – mondta ezután Karácsony Gergely, ami ugyancsak idézet volt. Méghozzá a Legényanya című filmből, amelynek Pogány Judit volt az egyik szereplője. „Jól tesszük, ha újra és újra meghallgatjuk ezt a monológot, hátha rájövünk egyszer: nem a székekkel van itt a baj. Pogány Juditot kellene tehát néznie és hallgatnia mindenkinek, hogy megbecsüljük a kort, amikor ilyen nagy művészt játszani láthatunk, hogy felfogjuk, micsoda büszkesége Budapestnek” – jegyezte meg a főpolgármester, köszönetet mondva a művésznőnek „hogy bearanyozta a gyerekkorunkat és bearanyozza a gyerekeinkét is, hogy szívvel, lélekkel, hol nevetéssel, hol sírással, mikor mire van szükségünk, azzal tölti meg felnőtt életünket”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1537.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Karácsony Gergely ezután Korniss Péter fotográfust méltatta, aki fényképezőgépével a kezében „soha nem fordítja el a fejét, nem néz félre, hanem megörökíti, ezáltal örökkévalóvá teszi mindazt, amit az eltűnés homályába sodorna a jelenkor, az erdélyi paraszti kultúrától a szabolcsi ingázókig, táncháztól a balettig" – mondta Karácsony Gergely, majd Korniss Závada Pállal közösen jegyzett Egy sor cigány című könyvére emlékeztetett. „Sorsok a tekintetek mögött, néha olyan fájdalmasak, hogy levegőt alig kap az ember, de a leküzdött, túlélt megaláztatásról mesélnek, meg az erőfeszítésről, méltóságról, tehetségről, az identitástudatról és a szeretetről. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1523.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Mindarról, amiért annyi, de annyi csatát vívott tántoríthatatlanul Daróczi Ágnes. Aki ugyancsak díszpolgári címet kapott. „Minden küzdelme arra az igazságra figyelmeztet bennünket, hogy a méltóság egyenlősége, az emberi méltóság visszavonhatatlan joga erősebb kell, hogy legyen, mint bármi más.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc08743.jpeg" alt="Díszpolgári" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Mi ebben a városban , amely minden szeletében, minden részletében magán viseli a budapesti cigányság munkájának a nyomát, nem feledkezhetünk meg a sorsközösségünkről, hogy a másság helyett figyeljünk az egymásságra inkább” – mondta a legendás kultúraszervezőről Karácsony Gergely, aki „Budapest értő és alázatos hódolójától” Török Andrásról azt jegyezte meg díszpolgári címének okán, hogy „könyvei belőlünk, Budapest-lakókból is Budapest-szerelmeseket faragnak”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1539.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Nem csak menti a múltat, hanem megbecsüli a jelent is, aki ismerni is, érteni is akarja ezt a várost, hozzá fordulhat bizalommal” – ajánlotta Karácsony Gergely.Két művész nevét is a díszpolgárok között találjuk, de ők már nincsenek közöttünk.  „Amit nem érünk fel ésszel, az rögtön a zseni hanyagsága” – így szól az öreg színész, Benedek Miklós utolsó szerepében, és mi tényleg nehezen érjük fel ésszel, hogy drámától humoreszkig, operettől kabaréig, mennyi mindent kaptunk ettől a hanyag zsenitől. Maradunk tisztelettel, örökké maradunk tisztelettel, drága művész úr” – mondta a főpolgármester, felidézve, hogy Benedek Miklós néhány éve egy olyan színházi zsűrit vezetett, amely Tompos Kátyát díjazta. „Fájóan kevés jutott nekünk a hangból, a bájból, de Budapest egyszer és mindenkorra magához öleli a tehetséget, amellyel megajándékozott bennünket” – emlékezett a fiatalon elhunyt színésznőre Karácsony Gergely. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241115mm1535.jpeg" alt="Budapest" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3>A 2024-es év fővárosi díjazottjai:</h3>
<div dir="auto">Budapest díszpolgára címben részesült:</div>
<div dir="auto">- Bródy János, zeneszerző, szövegíró, előadóművész;</div>
<div dir="auto">- Daróczi Ágnes, kultúraszervező;</div>
<div dir="auto">- Korniss Péter, fotográfus;</div>
<div dir="auto">- Pogány Judit, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Jászai Mari- és Hazám-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja;</div>
<div dir="auto">- Török András, várostörténész;</div>
<div dir="auto">- Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.</div>
<div dir="auto">Posztumusz díjat kapott:</div>
<div dir="auto">- Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja;</div>
<div dir="auto">- Tompos Kátya, Jászai Mari- és Junior Prima Díjas előadóművész.</div>
<div dir="auto">
<div dir="auto">
<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs">
<div dir="auto">Pro Urbe Budapest díjat kapott:</div>
<div dir="auto">- Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, igazgatója</div>
<div dir="auto">- Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója</div>
<div dir="auto">- Rosenstein Tibor, étteremtulajdonos, séf</div>
<div dir="auto">- Dr. Talyigás Katalin, szociológus, szociálpolitikus</div>
<div dir="auto">- Virág Judit Galéria és Aukciósház</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div dir="auto">Posztumusz díjban részesült:</div>
<div dir="auto">- Fahidi Éva, holokauszt túlélő, a gyűlöletmentesség hirdetője</div>
<div dir="auto">- Grétsy László, nyelvész</div>
</div>
Budapestért díj kitüntetésben részesült:</div>
<div dir="auto">- Balogh Jánosné Ibike, óvónő</div>
<div dir="auto">- Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete igazgatója</div>
<div dir="auto">- Csepeli Munkásotthon Művelődési Ház</div>
<div dir="auto">- Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központ</div>
<div dir="auto">- Juhász Gábor, jazzgitáros</div>
<div dir="auto">- Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze</div>
<div dir="auto">- NVC alkotócsapat</div>
<div dir="auto">- Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének nyugalmazott vezetője</div>
<div dir="auto">- Scherer Péter, Jászai Mari-díjas színész, rendező</div>
<div dir="auto">- Sodró Eliza, Junior Prima Díjas színművész</div>
<div dir="auto">- Szöllősy Marianne, helytörténész, az Újpesti Városvédő Egyesület elnöke</div>
<div dir="auto">- Vass Péter, a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek Otthona intézményvezetője</div>
</div>
<div dir="auto">
<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
</div>

 A főváros napján nyolcan kaptak díszpolgári címet, heten Pro Urbe Budapest díjat, tizenketten pedig Budapestért-díjat. Karácsony Gergely ünnepi beszédében így méltatta Budapest legújabb díszpolgárait.

Karácsony Gergely: „A díszpolgár pedig az, aki hozzátesz Budapesthez"

<div>
A hagyományokhoz híven idén is változatos programokkal ünnepeljük Budapest születésnapját, ám a hagyományoktól eltérően idén az elegáns díjátadó helyszíne a Fővárosi Szabó Ervin központi könyvtárának messze földön híres olvasóterme volt, az egykori Wenckheim-palota szalonja. „A díszletek másra utalnak ugyan, de ez itt mégis csak egy születésnapi ünnepség. Afféle szülinapi buli, de most vendégségbe jöttünk, egy másik szülinaposhoz, az idén 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba” – indokolta ünnepi beszédében a helyszínválasztást Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy Wenckheim Frigyes is büszke lenne, ha tudná, hogy egykori szalonjából Európa egyik legszebb olvasóterme, otthonából pedig igazi kulturális központ lett. „Hazajöttünk mi is ide, hiszen ahogy Esterházy Péter írta a haza legjobb meghatározása a könyvtár" – jegyezte meg a főpolgármester, majd azzal folytatta, hogy ha otthon is érezzük magunkat, igyekszünk úgy viselkedni, ahogy az a vendéglátóhoz illik. „Talán a kedves ünnepelt, Budapest sem bánja, hogy az idei születésnap nem olyan hangos, mint tavaly, a 150. volt. Volt akkor hangzavar elég, kapott sok köszöntést és ajándékot az ünnepelt, tortát, nyitányt, nagyregényt, filmet, és még több szeretetet és kötődést a budapestiektől. Van mire emlékeznie és nekünk is van mire emlékeztetni magunkat, arra leginkább, hogy Budapest születésnapja mindig és mindenkor a sokszínűség egységének megünneplése” – jelentette ki Karácsony Gergely, kiemelve, hogy Budapest története az egyesítés, az egymást követő egyesítések története.
<blockquote>
„Nincs Európának egyetlen szeglete sem, ahonnan ne érkeztek volna ide olyanok, akiknek kéznyomát magán viseli a város, és nincs olyan szeglete a magyar vidéknek, ahonnan ne jöttek volna új lakók. Mi, mai budapestiek az ő leszármazottaik vagyunk. Az egyesítőké, akik részeiből összerakták, felépítették és működtették ezt a csodálatos várost, a különbözőségek városát. Az elmúlt másfél évszázad tapasztalataiból tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha ezek a különbözőségek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást”
</blockquote>
– állapította meg a főpolgármester, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy október 4-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Ferenc pápát idézve azt mondta, hogy „A politika a városból, az együttélés, a jogok garantálása, és a kötelességek tiszteletben tartása iránti kézzelfogható szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, ami segíti a gondolkodásunkat erről, mint ahogy Budapest”. Karácsony Gergely szerint ezt kellene mindenkor szem előtt tartani a Városházán – még akkor is, ha jelenleg úgy is tűnik, hogy újra „erőre, vagy csak hangerőre kaptak azok, akik a megosztásra, akik a mi és ők szembeállításra építenek”.
<h3>Nagy-Budapest, nagy Budapest</h3>
A főpolgármester szót ejtett egy újabb kerek évfordulóról: 2025. január 1-jén lesz 75 éve, hogy létrejött Nagy-Budapest, amikor hét megyei város és tizenhat nagyközség csatlakozott a fővároshoz.  „A Budapest részéve váló városok és községek nem egyszerűen csatlakoztak Budapesthez, hanem egy új Budapestet teremtettek. Mert Budapest az összekapcsolódások által lett azzá, amiért ma is szeretjük. A városegyesítés pedig nem egy befejezett múlt, hanem egy folyamatos jelen” – jegyezte meg Karácsony Gergely. Mint mondta, ma is előbb vagyunk cinkotaiak, újpestiek, lőrinciek, vagy budafokiak... és budapestiek. És ez jól is van így, mert a lokális kötődések teszik élhetővé, emberi léptékűvé, beláthatóvá és besétálhatóvá a várost; a mi budapestiségünk, a sokszínűség egységének őrzése és erősítése teszi alkalmazkodóvá a fővárost. „Bacher Iván azt mondta, hogy Budapest tele van faluval, a modern urbanisták meg úgy mondják ugyanezt, hogy kompakt város, sétálható város, ki távolságok városa... És így lesz a lokális kötődésekből globális megfontolás, mert csak az emberi léptékű, teljes életet adó zöld város tud ellenállni a klímaválságnak, és csak a magát a lakóhelyén otthon érző, egymásra és a környezetére odafigyelő polgár tud ellenállni a valósághajlító, a közösséget megosztó hordószónokoknak – emlékeztetett Karácsony Gergély, kiegészítve azzal, hogy a jövőt szolgáló politika egyfajta visszatérés a polgári értékekhez.
<h3>Szabad emberek</h3>
„Egy megbillent, tótágast álló világrenden belül a polgár teremtett egyensúlyt” – idézte Márai Sándort a főpolgármester a díszpolgári címek átadása előtt, de hozzátette, hogy e szöveg nyomán tűnt fel neki, hogy milyen furcsa a legjelentősebb budapesti elismerésre a díszpolgár kifejezés. „Mert hát miféle dísz a polgár? És egyáltalán, polgár. Merre sodorta a mi közelmúltunk ennek a szónak a legszebb időket megélt értéktartalmát?” – tette fel a kérdést, bár elmondása szerint, arra könnyebb válaszolni, hogy mi nem a polgár. Nos, nem politikai termék, nem máz, nem puszta szlogen; a polgár nem kliens és nem alattvaló, nem állhatja, ha annak, és végképp nem, ha azt akarnak faragni belőle. „Talán jobban is illene a miénkhez hasonló, de pár száz évvel korábbi londoni elismerés elnevezése, ott ugyanis a legkiválóbbakat úgy hívják: freeman" – mondta a főpolgármester, s azon meggyőződésének adott hangot, mely szerint a polgár legfőképp szabad ember.
<blockquote>
„Ma Budapest, ez a szabadságához makacsul ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével mond köszönetet a szabad embereinek. A polgárról szóló definíciós vitát pedig zárjuk le Saly Noémi szép mondatával: a polgár az, aki hozzátesz a világhoz”
</blockquote>
– jelentette ki a Karácsony Gergely, kiegészítve azzal, hogy a díszpolgár pedig az, aki hozzátesz, nagyon sokat hozzátesz Budapesthez. „Ezzel a díjjal, illetve a Pro Urbe elismeréssel ás Budapestért kitüntetéssel is egy polgári város mond most köszönetet Önöknek, városi polgároknak” – mondta Karácsony Gergely, aki <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/15/karacsony-gergely-a-diszpolgar-pedig-az-aki-hozzatesz-budapesthez">a díjazottak méltatása </a>után arra a fővárosi levéltárban őrzött ún. polgárlevélre emlékeztetett, amelynek Pest városa már az egyesítés előtt is birtokában volt, és amelyben az olvasható, hogy a polgárrá vált városlakó a város „szabadságaiban, privilégiumaiban, s igazaiban részessé tétetik”.
„Ennek a városnak a díszpolgárai, kitüntetettjei már sokat tettek azért, hogy ezekben nap mint nap részessé tegyük Budapest polgárait, Budapest mai szabadságaiban, jelen idejű jogaiban és létező igazságaiban. Budapest mai szabadságában, hogy ebben a városban mindenki saját sorsának főszereplője lehet, saját értékei, kultúrája és képességei által. A nagyvárosi lét csodája, hogy az életünk szinte bármelyik pillanatában belefuthatunk valakibe, aki másképp ugyanolyan, mint mi. Aki talán mást gondol, másban hisz, máshogy szeret, mint mi, de ugyanúgy elfogadásra vágyik, és így talán ő maga is képes elfogadóvá válni” – mondta ünnepi beszéde végén Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy a szabad társadalomban annak polgárai elsősorban nem a maguk, hanem egymás szabadságáról gondoskodnak. „Ez pedig számunkra a dolgok emberi léptékének helyreállítását jelenti. Nem másért, hanem a legfontosabbért: hogy Budapest városból otthonná váljon. Mindannyiunk közös otthonává”.
</div>
<div> </div>

Nagy-Budapestről, a polgár szó jelentéséről és a sokszínűségről is szót ejtett Karácsony Gergely november 15-én, a Főváros elő-születésnapján tartott ünnepi beszédében, mielőtt átadta az idei díszpolgári címeket, a Pro Urbe Budapest-díjakat, és a Budapestért-emlékérmeket.

Nagy-Budapestről, a polgár szó jelentéséről és a sokszínűségről is szót ejtett Karácsony Gergely november 15-én, a Főváros elő-születésnapján tartott ünnepi beszédében, mielőtt átadta az idei díszpolgári címeket.

„Az egyesítők leszármazottai vagyunk”

A XII. kerületi önkormányzat új vezetése <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/valtozas-kerulet">egy közleményben jelentette be</a>, hogy
<blockquote>
az első intézkedéseik között szeretnének szakítani az előző vezetés vagyongazdálkodási rendszerével, és már a következő, novemberi közgyűlést követően szeretnének átláthatóbban kommunikálni az ún. elidegenítésre kijelölt ingatlanokról, hogy máris példát mutassanak.
</blockquote>
Ahogy a honlapon írják, az elmúlt években az volt a gyakorlat, hogy az értékesíteni kívánt ingatlanokat egyrészt rendszeresen átláthatatlan módon hirdették meg, másrészt jelentős összeget kértek a részletes dokumentációért, ami „eleve drasztikusan szűkítette az érdeklődők körét, és így a verseny lehetőségét is”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/463313161862074006116313585959530187294383n.jpeg" alt="XII." width="1641" height="1231">
<figcaption>Kép: Hegyvidéki Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
 
A kerület új polgármestere, a kutyapártos Kovács Gergely <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/27/ertekes-epuletek-vontak-helyi-vedelem-ala">rendszeresen bírálta</a> a kerület vezetését a lakóparkok, a műemlékvédelem és többek között az ingatlaneladások miatt. Ahogy 2024 elején <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/01/30/mit-csinaltunk-eddig-a-xii-keruletben/">egy összefoglalójában írta</a>, „a Hegyvidéki Önkormányzat akkora lelkesedéssel árulja sok-sok éve az ingatlanjait”, hogy az üres, beépíthető lakóövezeti telkek gyakorlatilag el is fogytak.
Ahogy <a href="https://telex.hu/belfold/2024/07/02/kovacs-gergely-interju-444-valasztas-xii-kerulet-magyar-peter-ellenzek">később is fogalmazott</a>, szerinte
<blockquote>
„a helyi Fidesz fő tevékenysége a korrupció volt, és a lakóparkok építésének segítése”. Pokorni Zoltán egy, <a href="https://telex.hu/belfold/2024/07/22/pokorni-zoltan-interju-fidesz-orban-viktor-hegyvidek-xii-kerulet" target="_blank" rel="noopener">a Telexnek adott interjúban</a> visszautasította a vádakat, szerinte Kovács „nem a feladatára koncentrál, hanem lábra megy, ahogy a fociban mondják”.
</blockquote>
Emlékezetes, hogy a június 9-i választást követően is <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/08/04/pokorni-zoltan-xii-kerulet-mkkp-hegyvidek-kovacs-gergely-ingatlant-licit-kobanyai-panel">üzengettek egymásnak</a>: Pokorni ugyanis július elején az ATV műsorában azt mondta, az új városvezetés arra kérte, hogy ne kössenek semmilyen közbeszerzést, illetve ne értékesítsenek ingatlanokat, és ők gavallérok, és ennek a kérésnek eleget is tesznek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240424105610mm3241.jpeg" alt="Pokorni" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Két ingatlant mégis eladásra kínált a XII. kerület, Kovács szerint árul alul, mire az önkormányzat közleményben reagált, hogy „vannak olyan döntések, amelyek meghozatala szükséges”.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/milliardokkal-jobban-allnank-kozbeszerzesek-ingatlanhasznositas/#ingatlanok">a programjában is azt írta</a>, szerintük tarthatatlan, hogy a fideszes Pokorni Zoltán vezette önkormányzat évről évre milliárdos értékben, többnyire áron alul ad el ingatlanokat.
Mint fogalmaztak, szerintük az önkormányzati ingatlanokat nem eladni kellene, hanem hasznosítani. Ha pedig mégis úgy látják majd, hogy valamit érdemes eladni, mert az önkormányzat nem tud mit kezdeni vele, akkor azt normálisan meg kell hirdetni.
A korábbi gyakorlat ugyanis – <a href="https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/01/30/mit-csinaltunk-eddig-a-xii-keruletben/">mint itt részletezték</a> – szerintük
<blockquote>
arra utalt, hogy az eladandó ingatlant kiszemelt vevőnek, kikiáltási áron akarták értékesíteni. A leendő vevők egy részét szerintük már azzal elriasztották, hogy az eladó ingatlant és a megvásárlás feltételeit csak fizetés ellenében engedték megnézni.
</blockquote>
Mint itt írják, lehet, hogy az összeg csak pár tízezer forint, de „miért is fizetne bárki bármennyit azért, hogy megnézhessen egy eladásra kínált átlagos méretű kerületi lakást, mikor ingyen megnézhet több tucat másikat az erre szakosodott weboldalak segítségével”?
Az értékesebb ingatlanok esetében pedig úgy jártak el, hogy szörnyen hangzó feltételeket írtak az adásvételi szerződésekbe, évekkel későbbi elállás lehetőségével, amiket a kiszemeltekkel szemben aztán nem érvényesítettek.
„Tipikusan ilyen szokott lenni, hogy a legtöbb értékesebb ingatlan adásvételijébe beleírják, hogy az önkormányzat 2 év múlva elállhat a szerződéstől, s ha így tesz, a vevő az eredeti vételárat kapja vissza, amit még az inflációval sem növelnek meg.”
A Kutyapárt a honlapján azzal folytatja, ha még ez is kevés volt ahhoz, hogy a kiszemelt vevőre szűkíthessék a licitálást, akkor egyszerűen visszavonták az eljárást.
A megfelelő árakról pedig másfél évtizede ugyanaz a cég, az Aquadom Kft. gondoskodott, ők készítették a Hegyvidék valamennyi értékbecslését. „A kft. gondos munkával szinte bármilyen ingatlan értékét képes nevetséges összegben meghatározni”.
Az új városvezetés célja, hogy a hivatal valódi funkcióját helyreállítsa, hogy a lehető legalaposabb döntés-előkészítést végezzék el. „Egyetlen ingatlant sem fogunk úgy értékesíteni, ahogy eddig tették.” Mivel a költségvetés olyan helyzetben van, hogy bizonyos ingatlanok eladása mégis elkerülhetetlen, máris példát mutathatnak, hogyan terveznek eljárni az ilyen esetekben.
Mint írják, a konkrét elidegenítésre kijelölt ingatlanokról a novemberi képviselőtestületi ülésen várhatóak további döntések.
Annyit elöljáróban viszont elmondtak, hogy
<blockquote>
az eladásra szánt ingatlanok listáját jól látható módon fogja kommunikálni az önkormányzat a digitális felületein – mint a Hegyvidék honlapon és Facebook oldalán”. A licitálók pedig az eddigi díj töredékéért elérhetik majd a részletes dokumentációt.
</blockquote>
A terveik között szerepel még, hogy a közeljövőben az ingatlanokat két, egymástól független, piaci alapon működő ingatlanértékelő céggel is felbecsültetik, hogy valódi áron tudják értékesíteni azokat, valamint, hogy az ország egyik legnagyobb ingatlanhirdetési portálján is közzéteszik a hirdetéseket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tarsashaz31200x921.png" alt="Hegyvidéki" width="1200" height="921">
<figcaption>Kép: Hegyvidéki Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
 
Hosszútávon pedig a hegyvidek.hu honlapon is létrehoznak egy felületet, ahol „átláthatóan és felhasználóbarát módon lehet licitálni az ingatlanokra”.
Fonti Krisztina, a Fidesz–KDNP kerületi frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek november elsején még <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kovacs-gergely-igerete-ellenere-folytatja-a-hegyvideki-ingatlanok-eladasat">azt nyilatkozta</a>, hogy kerület kutyapárti többségű képviselő-testülete az októberi ülésén lényegi változtatás nélkül fogadta el a költségvetés módosítását, amit még az előző vezetés állított össze. Ebben 833 millió forint értékben szerepel ingatlaneladás.
A kutyapártos vezetés viszont a november 9-i közleményében azt írja,
<blockquote>
bár bizonyos eladások elkerülhetetlenek, azt meg tudják oldani, hogy „több százmillió forintnyi vagyonelemet az önkormányzat megtartson”, „tehát jóval kevesebb lesz az összesített ingatlaneladás mértéke a tervezettnél”, ami másfél milliárd forint lett volna a teljes évben.
</blockquote>
(Kiemelt kép: Hegyvidéki Önkormányzat)

A XII. kerület kutyapártos vezetése már a következő, novemberi közgyűlést követően szemléltetné, szerintük hogyan lehet az önkormányzati ingatlanértékesítést átláthatóan és tisztességesen csinálni.

Máris leckét adna az MKKP átlátható ingatlaneladásból

November 2-án, szombaton <a href="https://telex.hu/belfold/2024/11/02/idojaras-elorejelzes-lehules-nap-szel-fagy">arra figyelmeztettek</a> mindenkit az időjárásjelentésekben, hogy használják ki, hogy aznap még enyhe, őszi, igazi kirándulós idő lesz, mert vasárnap megérkezik a hidegfront, és hajnali fagyra lehet készülni. A következő napokban is maradt a hajnali fagyokkal tarkított, hűvösebb őszi időjárás.
A HungaroMet november 5-i, keddi beszámolójában már <a href="https://www.facebook.com/HungaroMet/posts/pfbid03jhpYj4MigTkcWQQ3wiHkzpFnzz99uTi7beWEinwXxS1gBHvWyMyKhiMutioXCcil?ref=embed_post">úgy fogalmazott</a>, hideg légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, „éjszaka felhők és szél hiányában a hőmérséklet az ország nagyobb részén fagypont alá süllyedt”, a továbbiakban, cikkünk írásakor, november 12-én pedig arról lehet olvasni, hogy „hideg és szürke idővel robog tovább a hét”.
<blockquote>
Ahogy <a href="https://www.facebook.com/maltai.szeretetszolgalat/photos/%EF%B8%8Fnovember-1-j%C3%A9vel-megkezd%C5%91dik-a-t%C3%A9li-kr%C3%ADzisid%C5%91szak%EF%B8%8Febben-az-id%C5%91szakban-az-utcai-/964767302357489/?_rdr">a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is írja</a>, november elsejével nem véletlenül kezdődött meg a téli krízisidőszak: amikor is „az utcai szolgálatok munkatársai intenzívebben vannak jelen: több alkalommal, meleg takaróval, meleg teával keresik fel az utcán élőket”.
</blockquote>
Ahogy Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója legújabb <a href="https://substack.com/home/post/p-151552587" target="_blank" rel="noopener">bejegyzésében is írja</a>, egy 1,7 millió fős nagyvárosban, amely 525 négyzetkilométeren terül el, komoly rendszer működik annak érdekében, hogy minél kevesebben (lehetőség szerint senki) leljék halálukat a hidegek miatt. Több szervezet dolgozik együtt, néha kevéssé látványosan, de annál hatékonyabban.
Hogy hány személy él lakhatási bizonytalanságban a fővárosban, azt szerinte azért sem lehet megmondani, mert magát a kifejezést is nehéz definiálni. „A szívességi lakáshasználó, szobahasználó például minek számít ebben az értelmezésben, hiszen lehet, hogy éppen ő nem az utcán alszik, de semmiképpen sem biztosított tartósan a lakhatása” – <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/kiss-ambrus-nincs-statisztikai-adat-arrol-hany-hajlektalan-lehet-budapesten">nyilatkozta</a> még szeptember közepén a Magyar Nemzetnek.
Ahogy arról <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/14/hajlektalan-nepszamlalas-volt-budapesten">az Énbudapestem is beszámolt</a>, október 11-én, pénteken, este nyolctól éjfélig önkéntesek járták Budapest belső kerületeit, hogy összeszámolják, hányan töltik utcán az éjszakát. A biztosok este 20 és 24 óra között összesen 461 embert regisztráltak, valamint 31 olyan üres helyszínt, amely láthatóan fedél nélküliek alvóhelyéül szolgált.
<blockquote>
Az így regisztrált emberek közül 133 emberről lehet tudni biztosan, hogy ezen az éjszakán fedél nélkül lesznek, mivel ők már a felmérés idején lefeküdtek alvóhelyükre. A többiek ébren voltak, róluk nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az éjszakát fedél nélkül töltötték-e.
</blockquote>
A kutatás a Városkutatás Kft., a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti hajléktalanellátó szervezetek összefogásával valósult meg. Mint írtuk, nem kétséges, hogy e kutatásnak vannak bizonytalansági tényezői, ám már ezek az adatok is hatalmas segítséget jelenthetnek a szakembereknek.
Dr. Tellér Nóra kutatásvezető, a Városkutatás Kft. munkatársa szerint a projekt megalapozza a hajléktalanságra és otthontalanságra vonatkozó adatok rendszeres és összehasonlítható helyi szintű gyűjtését.
A Fővárosi Önkormányzatnak, ahogy minden más önkormányzatnak is, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 18. pontja szerint közfeladata a hajléktalanellátás biztosítása.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (2) bekezdése értelmében pedig a Fővárosi Önkormányzat köteles gondoskodni a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének, valamint a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.
<blockquote>
Egy, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére Karácsony Gergely által benyújtott <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=125168;type=5;parentid=18385;parenttype=2" target="_blank" rel="noopener">előterjesztés azt írja</a>, a Szociális Ágazati Portál adatai szerint a fővárosi hajléktalan-ellátó intézményrendszer jelenleg 5211 szállásnyújtó férőhellyel működik. Ebből 2055 az éjjeli menedékhely, 3067 a hajléktalan személyek átmeneti szállása, 89 hajléktalanok otthona. Emellett 3793 fős kapacitással működik nappali melegedő.
</blockquote>
A posztjában Kiss viszont azt írja, a rendszerben normál módon 1768 éjszakai férőhely található, amit a BMSZKI egyedül képes akár 300 férőhellyel is bővíteni, és ez nagyjából megegyezik a fent említett éjjeli menedékhelyek számával. A nagy és elhúzódó hideg esetén mindenesetre könnyedén megnőhet a szállók kihasználtsága, ami a zsúfoltság érzését is növelheti. „Ez utóbbi nemcsak azért probléma, mert romlik az amúgy sem magas komfortérzet, hanem félő, hogy többen az utcán való túlélést választják” – magyarázza Kiss.
Budapesten középtávon ugyan csökkent az éjjeli menedékhelyekre mutatkozó igény, vagyis csökkent az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők átlagos száma, az elmúlt másfél évben viszont megváltozott a tendencia. Úgy növekedett ráadásul számottevő mértékben az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők száma, hogy közben az éjjeli menedékhelyeken elérhető férőhelyek száma csökkent.
Ahogy Karácsony magyarázta, az elmúlt két évben lehetetlenült el a Léthatáron Alapítvány Népszigeten működő alacsony küszöbű éjjeli menedékhelye (76 férőhellyel), és az elmúlt egy évben szűnt meg a Menedékház Alapítvány éjjeli menedékhelye (100 férőhellyel), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik, a Nyugati pályaudvar külső holtvágányán működő ún. <a href="https://www.maltai.hu/vonat">V</a><a href="https://www.maltai.hu/vonat">onat – Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye</a> pedig úgy szűnt meg, hogy a szervezet a korábbi kapacitásoknak csak mintegy felét tudta más helyszínen biztosítani.
A fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények, amelyek működése az utóbbi hónapokban szintén komoly veszélybe került, de az október 4-i, alakuló ülésen a közgyűlés megszavazta, hogy a főváros átveszi a hajléktalanellátást.
Breitner Péter, a BMSZKI szakmai igazgatóhelyettese a tavalyi, 2023/2024-es téli krízisidőszak kapcsán <a href="https://www.bmszki.hu/hu/cikkek/beszamolo-202324-es-teli-krizisidoszakrol">egy másik, jelentős problémára is felhívta a figyelmet</a>,
<blockquote>
az utcán, közterületen élő hajléktalan emberek száma ugyan csökkenést mutatott az utóbbi években, közülük azonban egyre többen aggasztóan rossz mentális és fizikai állapotban vannak: súlyos szenvedélybetegséggel, pszichiátriai zavarokkal, demenciával küzdenek, önmaguk ellátására csak részben képesek”.
</blockquote>
Ezek az emberek több szempontból is speciális befogadó közeget és segítségnyújtást igényelnek, azonban – miközben tehát a magyar társadalom és ezzel a hajléktalanszállásokat igénybe vevő ügyfélkör összetétele is jelentősen megváltozott – a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok. Erre a meglévők mellé több, kisebb létszámú, speciális szakmai programmal és házirenddel működő szolgáltatással igyekeztek reagálni.
Megfagyni ráadásul, folytatja Kiss is a friss bejegyzésében, nem csak hajléktalanként, az utcán lehet. „Veszélyben vannak azok az egyedálló emberek is, akiket hirtelen rosszullét, vagy egy elesés miatt a kiskertjükben ér az éjszaka, esetleg nincsen erejük már befűteni, és a kihűlt házban kell aludniuk”. Ezt támasztják alá az adatok is, a KSH szerint  <a href="https://www.facebook.com/TordaiBence/posts/pfbid02W8iichnh6mg9BJFbuw6m6bioXT7KcaQuUWdhxieM5upLcSKzZtDxK1jtaMzDmYGjl" target="_blank" rel="noopener">tavaly 247-en fagytak halálra</a> Magyarországon, és a tragédiák 60 százaléka nem az utcákon, hanem otthon történt (csak 17 százaléka közterületen). 
A szociális munka napján, október 12-én a BMSZKI <a href="https://www.facebook.com/BMSZKI/posts/pfbid0ErvCA62rXVn9MDdF7s3tb9uKEyMAFyXnbec17ujpZv2XUiayi4o4UvwoHDs1MnQjl">arról ír</a>, hogy „a szociális munka nem könnyű hivatás”. Minden nap kihívásokkal találják szembe magukat, történetekkel, amelyek nem mindig végződnek úgy, ahogy remélték.
A munka szépsége abban rejlik, hogy valódi hatással lehetnek mások életére. „Ott vagyunk azok mellett, akik a legnagyobb szükségben vannak, és megpróbáljuk elérni, hogy mindenki esélyt kapjon egy méltóbb, teljesebb életre és ha megkapja, képes is legyen rá, hogy élni tudjon ezzel az eséllyel.” Arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenki legyen érzékenyebb, figyelmesebb, és legyen nyitott együttérzésre, kitartásra, összefogásra, szolidaritásra.
Budapesten és Pest megyében a Regionális Diszpécser Szolgálat elérhetősége: +36 1 338 4186
A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 112
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem

November 12-én ünnepeljük a szociális munka napját, és mivel az utóbbi napokban megérkezett a fagy, és megkezdődött a téli krízisidőszak, ez jó alkalmat ad, hogy áttekintsük, Budapest hogyan áll ezen a területen.  A cikkből kiderül, hogy a férőhelyszám csak az egyik probléma, talán annál is súlyosabb gond, hogy a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok, miközben a társadalom átalakult.

November 12-én ünnepeljük a szociális munka napját, és mivel az utóbbi napokban megérkezett a fagy, és megkezdődött a téli krízisidőszak, ez jó alkalmat ad, hogy áttekintsük, Budapest hogyan áll ezen a területen.

Azok mellett állnak, akik a legnagyobb szükségben vannak

Ahogy az Énbudapestem is <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/31/fovaros-mukodik-kozgyules-dolgozik-kiss-ambrus-foigazgato-osszefoglaloja-az-oktober-vegi-ulesrol" target="_blank" rel="noopener">beszámolt róla</a>, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Karácsony Gergely jobbkeze, Kiss Ambrus <a href="https://substack.com/@ambruskiss?" target="_blank" rel="noopener">oldalt indított</a>, ahol közérthetően és olvasmányosan igyekszik írni a fővárost érintő fontosabb kérdésekről, amilyen például a közgyűlés alakulása, vagy a főváros gazdasági helyzete.
A Substacken október 25-én egyszer már írt Budapest pénzügyi helyzetéről, ami a napokban, november 7-én egy újabb bejegyzés követett.
<blockquote>
Az első bejegyzésében <a href="https://substack.com/home/post/p-150709718">arról írt</a>, úgy látja, Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatban két narratíva van: „az egyik, talán leegyszerűsítve kormánypárti megközelítés az, hogy volt pénz, elherdálták, csőd. A másik megközelítés, hogy a kormány elvette a pénzt a jelenlegi városvezetéstől, nem engedik működni, harc a csőd ellen”.
</blockquote>
Szerinte 2022 után akár működőképessé is válhatott volna a főváros, de a készülő kormányzati javaslatok (szolidaritási hozzájárulás emelése, iparűzési adó növekmény elvonása) vissza fogják lökni a fenntarthatatlan modellbe. A második posztjában <a href="https://substack.com/home/post/p-151322161">azt magyarázza el</a>, szerinte milyen eszközökkel játszik a kormány, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse a főváros működését.
Az egyik például a hitelfelvétel, mert „az önkormányzatok számára nem az jelenti a korlátot, hogy a finanszírozó bankok képesnek tartják-e a hitel visszafizetésére, hanem az, hogy ehhez kell a kormány politikai döntése is”.
A folyamat pedig, mondja Kiss, végtelenül álságos. A költségvetés megalkotása során az önkormányzatoknak döntenie kell arról, hogy bizonyos kiadások fedezeteként hitelt kíván beállítani finanszírozási bevételként. A hitelt megtárgyalja a bankokkal, kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot, a hitelszerződést ezután elfogadja a testület, aláírja a település vezetője, majd be kell nyújtaniuk a kormány elé.
„Ezt követően kezdődik egy feketedoboz-folyamat. Azaz
<blockquote>
nem tudni, hogy milyen mechanizmusban, milyen szűrőkön keresztül hozzák meg a döntést, de az egy szó a végén: igen/nem. Ez pedig egy kormányhatározatban ölt testet mindenféle indoklás nélkül. Ezzel a módszerrel lényegében az összes önkormányzat fejlesztési elképzelése blokkolható, hiszen a kormánynak elegendő egy nemet mondania a megfogalmazott igényre” 
</blockquote>
– magyarázza a főigazgató.
A másik módszer pedig, amivel szerinte szintén aktívan visszaél a kormány: a szolidaritási hozzájárulás intézménye, aminek története „azért izgalmas, mert arról szól, hogyan lehet pénzügyileg béklyót kötni egy települési önkormányzatra, és hogyan lehet bármikor ezt úgy megrántani, hogy ne legyen belőle szabadulás”.
A szolidaritási hozzájárulás 2017-es megalkotását azzal indokolták, emlékeztet Kiss, hogy „az iskolák államosítása után (önkormányzatoktól elvették a közoktatás működtetését) elvegyék a települési önkormányzatoktól azt a pénzt, amit a saját iskoláikra költöttek. Nincs iskola, akkor költség sincsen – szólt a mondás”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4033.jpeg" alt="Kiss" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kiss Ambrus, Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Csakhogy a dolog úgy néz ki, hogy a „szolidaritási hozzájárulás beáramlik a központi költségvetésbe, és nem kapcsolódik konkrét kifizetésekhez”.
Budapestnek ráadásul, folytatja a főigazgató, 2024-ben nemcsak a normatíva 100 százalékát kell visszafizetnie, hanem még el kellene, hogy utaljon 32 milliárd forintot is pluszban. Ez a fokú elvonás pedig már fenntarthatatlanná teszi a gazdálkodást. „Nem mindegy, hogy egy település a normatív támogatásának 21 százalékát vagy 179 százalékát fizeti-e meg egy hozzájárulás formájában.”
A Fővárosi Önkormányzat mindenesetre 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal ennek kapcsán”, mert hangsúlyozta, megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”.
<blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június hatodikán <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros">nyújtotta be</a> a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek. Karácsony Gergely emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól (a 2024. évi előirányzott összege 75,5 milliárd forint).
</blockquote>
Szerinte ez erkölcstelen, nemcsak főváros, hanem Magyarország-ellenes lépés, mivel Budapest az ország gazdasági motorja. Úgy vélte, az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel ellentétes, hanem a nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is, mivel ezek szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami támogatásra jogosultak és tőlük nem lehet elvonni pénzt.
A per során, magyarázza Kiss, a közigazgatási bíróság azt a döntést hozta 2023. végén, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó jogszabály alaptörvényellenességének és nemzetközi szerződésbe való ütközésének megállapítását. Az ügyben 2024. október 22-én született egy nagyon fontos határozat, ami a főigazgató szerint „nagyon erős segítséget adott a közigazgatási bíróságnak arra, hogy folytassa az eljárást”.
Az AB határozat kimondta, hogy a mostani törvények alapján kötelezettsége a kormánynak a tisztességes hatósági eljárás lefolytatására, ahol ügyféljogai vannak a fővárosnak, azaz Kiss megítélése szerint „vizsgálni kell az elvonás nagyságát, és azt, hogy az nem veszélyezteti-e a fenntartható gazdálkodást”.
<blockquote>
Szerinte más nem következhet ebből, minthogy „a fővárosnak igazat ad a közigazgatási bíróság, és a 2023-as, illetve a 2024-es szolidaritási hozzájárulás jogosulatlanul lett kivetve”. Az viszont további fejvakarásra ad okot, hogy ha nyernek, hogyan szerezzék vissza a pénzt, ugyanis nincs inkasszójoguk, mint a kormánynak, „azaz harcolnunk kell a pénzünkért”.
</blockquote>

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója összefoglalta, szerinte milyen trükkökkel próbálja gazdaságilag ellehetetleníteni a kormány a főváros működését.

Milyen eszközökkel játszik a kormány? 

A korábbi évekhez hasonlóan gondoskodnak arról, hogy a hozzátartozók méltó módon emlékezhessenek meg szeretteikről mindenszentek és halottak napja idején – közölte a Budapesti Közművek Temetkezési Divíziója (BTI). Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy az összes fővárosi temető korábban nyit és később zár (7.30–20.00 óra között lesznek nyitva), de azt is, hogy a megnövekvő ügyfélforgalomra való tekintettel, november 1-jén és 2-án, 7.30-17.00 óra között, a <a href="https://bti.budapestikozmuvek.hu/nyitva-tartas">köztemetők irodái</a> is nyitva tartanak. 
<blockquote>
A Farkasréti temető irodájában, november 1-jén a sírhelyek részletfizetésre történő újraváltására is lehetőség nyílik.
</blockquote>
A Farkasréti és az Óbudai temetőben november 1-jén 16.00 órai kezdettel a temetőlátogatókkal közös mécsesgyújtás lesz, a IV. Országos Mindenszenteki Mécsesgyújtáshoz csatlakozva. Emellett számos egyházi megemlékezésre is sor kerül. Az ezzel kapcsolatos részletek, valamint a temetők látogatási rendjével kapcsolatos további tudnivalókról a <a href="https://bti.budapestikozmuvek.hu/hirek/mindenszentek-halottak-napja-2023">bti.budapestikozmuvek.hu</a> weboldalon tájékozódhatnak.
A BTI külön is felhívja a figyelmet, hogy november 3-ig - a korábbi évekhez hasonlóan – a fővárosi temetőkbe gépjárművel behajtani tilos. A behajtási tilalom alól kivétel az Új Köztemető, ide – a temetői forgalomtól és telítettségtől függően – november 3-án, 20.00 óráig díjmentesen lehet behajtani. Az Új köztemetőben további forgalmirend-változásokra is lehet számítani, a látogatók számától függően.
<blockquote>
Kérjük a családokat, látogatókat, hogy a kihelyezett jelzéseket, és a beléptetést, illetve forgalomirányítást végző rendvédelmi munkatársak iránymutatásait kövessék.
</blockquote>
A temető kiterjedt területére tekintettel október 28. – november 2. között, 08.00-17.00-ig kisbusz segíti a közlekedést a gyalogosan érkezők számára” – olvasható a BTI Új köztemetőre vonatkozó közleményében. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező látogatót szállító gépjárművek ebben az időszakban is időkorlátozás nélkül hajthatnak be a BTI temetőibe, amennyiben ezt a sírkertek gyalogosforgalmának sűrűsége lehetővé teszi. A Budapesti Közművek arra kéri az idős, illetve mozgásukban korlátozott látogatókat, hogy ezeken a napokon lehetőség szerint inkább a – kisebb forgalmú – délelőtti órákban keressék fel a fővárosi sírkerteket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc1523.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az ünnepi időszakban jelentkező esetleges forgalmi dugók, illetve a korlátozott parkolási lehetőségek miatt a Budapesti Közművek arra kéri a temetőket felkeresni szándékozókat, hogy elsősorban a közösségi közlekedést vegyék igénybe.
November 3-ig a temetők kényelmesebb megközelítése érdekében a Budapesti Közlekedési Központ járatsűrítésekkel készül, illetve rendkívüli járatokat indít. Erről <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/28/rendkivuli-temetoi-jaratok-is-forgalomba-allnak">itt olvashatnak bővebben</a>, de indulás előtt érdemes a <a href="https://bkk.hu/bkk-info/">BKK Info</a> oldaláról tájékozódni.
Kiemelt kép: Bartha Dorka/Énbudapestem

A kegyeleti helyszínek nyugalmának biztosítása érdekében november 3-ig a budapesti temetőkben – az Új köztemető kivételével –gépjármű-behajtási tilalom van érvényben.

Halottak napja: nem érdemes autóval menni a temetőbe

Az elmúlt hónapok egyik témája az volt, hogy hogyan tud dolgozni majd a Fővárosi Közgyűlés egy olyan testületi összetételben, amely a júniusi önkormányzati választáson kialakult. Akik címlapra akartak kerülni, már arról beszéltek, hogy egyáltalán meg tud-e alakulni a közgyűlés. Október 1. óta két közgyűlés és négy bizottsági ülés is volt. Döntések születtek, viták voltak. Ennél komolyabb bizonyíték nem kell arra, hogy működik-e a Fővárosi Közgyűlés – <a href="https://substack.com/inbox/post/150987400?r=4l8pb0&amp;utm_medium=ios&amp;triedRedirect=true">írja</a> a főigazgató bevezetőjében. 
A statisztikai adatokat nézve a 2024. október 30-ai Fővárosi Közgyűlésen 27 napirendi pont volt, ennek keretében 37 előterjesztésről volt vita, majd szavazás. Az előterjesztéshez 26 módosító javaslat érkezett, és 76 esetben kellett érdemi ügyben szavaznia a közgyűlési tagoknak. Mindössze 8 alkalommal volt olyan szavazás, amikor egyhangúlag mindenki egyirányba adta a voksát. A 37 előterjesztésből módosító javaslatok nélkül 19 került eredeti szöveg alapján elfogadásra, 11 esetben átment az előterjesztés, de képviselői módosítóval, vagy főpolgármesteri módosítóval, míg 7 előterjesztést leszavazott a testületi többség.
A jelentősebb napirendi pontok, a hozzájuk érkezett módosítók és a szavazások eredményei az alábbi módon alakultak:
1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) kapcsán az a törvényi kötelezettség, hogy az önkormányzati ciklus alakuló ülésén, vagy az azt követőn legyen napirenden. Ez mindkét alkalommal megtörtént, és az október 30-ai közgyűlésen a korábbi SZMSZ kisebb módosítása (bizottságok számának csökkentése) elfogadásra is került.
Ehhez a napirendhez kapcsolódóan elfogadták a képviselők a Tisza-frakció azon kezdeményezését, hogy tegyen kísérletet a Főváros egy tanács létrehozására, amelyben a kerületek és az agglomerációs települések is ott ülnek. Ehhez hozzátartozik, hogy kerületekkel közös szervezet most is van, ez a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (XIII. kerület kilépett ebből még 2019 előtt), illetve egy törvénnyel létrehozott Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is működik/működhetne. Ez utóbbi a valóságban nem képes feladatait elvégezni.
2. A személyi kérdések kapcsán a Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell legalább azokról az igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági helyekről, amelyeknél lejár a tagok mandátuma. Ez rövidtávon három céget (BKK, BKV, BFVK) érint. Erről végül nem szavazott a testület, mivel nem értek véget a frakciókkal az egyeztetések. Ugyanakkor volt a javaslatnak több eleme, amelyeket elfogadtak. Ezek bizottsági tagcserék, Budapesti Vállalkozási Közalapítványt érintő döntés, illetve egy V. kerületi önkormányzattal közös parkolási bizottság megszüntetésére vonatkozó javaslat.
3. A bizottsági üléseken is nagy vita volt a „Mi Budapestünk Program” kapcsán. Ezt három diákszervezet állította össze a kampány alatt, és képletesen letette az önkormányzati választáson induló jelöltek asztalára, és kérte a támogatásukat. Bizottsági ülésen nem ment át a javaslat. A közgyűlési szavazáson végül csak a Fidesz szavazott ellene, mivel a programpontok megvalósítását elhalasztó módosító javaslatát a Tisza, és a Podmaniczky-mozgalom is visszavonta a zárószavazás előtt. Ezzel lényegében az eredeti főpolgármesteri előterjesztés  „ment át”.
4. A hat lakhatási előterjesztésből négy került elfogadásra. A két Fidesz javaslat, amelynek célja az volt, hogy a már kialkudott, Területfejlesztési Operatív Program pluszban szereplő lakhatási csomag forrásait átcsoportosítsák pontosan nem definiált programokra, nem került elfogadásra. A Főpolgármester által korábban bemutatott 12 pontos terv mellett, a közgyűlési döntés értelmében készül egy összefoglaló az elmúlt 5 évben végzett munkáról, amely bemutatja a lakhatás területén tett intézkedéseket, egy újfajta koncepcióban megpróbálja a Főváros hasznosítani a Rimaszombati úton található volt kollégiumi épületet, illetve áttekintésre kerül a Fővárosi Lakásrezsi Program. Ez utóbbin keresztül az elmúlt években 26 ezer támogatást hagyott jóvá az Önkormányzat 500 millió forintnál nagyobb összegben.
5. Elfogadta a Közgyűlés, hogy ismét kerüljön kiírásra az Égig Érő Fű Udvarzöldítési Program. 2020 óta lehet erre pályázni, és 56 „udvar” kapott támogatást arra, hogy társasházak belső terei zöldítésre kerüljenek. Ennek nem csak esztétikai célja van, hanem ezáltal növeljük a zöldterületeket a városban, és segít a klímaadaptáció kapcsán is.
6. A közgyűlési vita során méltatlanul kevés figyelmet kapott a 2024. évi környezeti állapotértékelésről szóló előterjesztés. Ebben adatok segítségével leírást adunk arról, hogy természeti környezet, épített zöldfelületek, talajszennyezettség, ivóvíz, zajterhelés szempontjából milyen állapotban van a város. Teljesség igénye nélkül néhány megállapítás, amely talán kedvet csinál arra, hogy mások is elolvassák ezt az anyagot:
- magánterületeken csökken a zöldfelület nagysága, önkormányzati területek esetében nő;
- közel 90 olyan terület van, ahol kármentesítésre lenne szükség a talajszennyezettség okán;
- Budapesten több regisztrált (chippel ellátott) kutya van, mint 14 év alatti gyerek. A kutyák 2/3-a nincsen oltva. Ez infrastruktúra, közterületek használata és terhelése, valamint zoonózis (állatról emberre terjedő betegségek) szempontjából meghökkentő adat;
- a budapestiek 27%-a olyan területen él, ahol 65 decibel feletti a zajterhelés. Ennek 80-85%-a gépjárművek miatt van;
- csökkent a levegőszennyezettség, de ennek inkább globális okai vannak;
- a klimatikus folyamatok visszafordíthatatlanul gyorsulnak, és a helyi alkalmazkodásra kell jobban fókuszálni;
- vizeink kapcsán az ún. kisvízfolyások egyre inkább túltelítettek, klímaváltozásból adódó terhelésekre jobban készülni kell (hirtelen, nagytömegű csapadék).
7. A közgyűlésen sok szó esett általában a lakhatásról. A valóság mindig a konkrét közpolitikai programokról szól. A közösségi költségvetés keretében megszavazott „üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdők számára” című program keretében 50 millió forintot lehetett szétosztani civil szervezetek között. A Tiszta Forrás Alapítvány két lakásra kapott támogatást, amelyet megvalósított. A Menhely Alapítvány szintén két lakásra kapott támogatást. Ez nem tudott megvalósulni, mert például az egyik lakást államosította a kormány (Diószegi Sámuel utcai projektként híresült el ez a sajtóban).
A Fővárosi Közgyűlés támogatta, hogy a Menhely másik két ingatlant újítson fel a korábban elnyert támogatásból.
8. A közgyűlés elítélte a HÉV menetrendjének a ritkítását (Podmaniczky-mozgalom és Demokratikus Koalíció előterjesztések), a budapesti múzeumok vidékre költöztetését (Podmaniczky-mozgalom).
Támogatta Podmaniczky-mozgalom kezdeményezésére, hogy készüljön egy új közútkezelési rendelet, valamint legyen díjmentes a kutya- és kerékpárszállítási lehetőség.
9. Valamint megvizsgálásra kerül (Podmaniczky-mozgalom javaslata) a metró üzemidejének kiterjesztése azzal, hogy ez nem okozhatja a külvárosok közösségi közlekedésének korlátozását az éjszakai időszakban. Azaz kapacitások áthelyezése a metróra ne vonjon el a buszágazattól forrást. Fontos, hogy ez még nem döntés, hiszen a 2025. évi költségvetésnek még a tervezési időszakában vagyunk. 
Jelentős kihívást okoz a városban, hogy a visszaváltható palackok értékkel bírnak. Egy magyar válogatott focimeccs idején a stadion környékén 30 millió forint lehet az utcán (minden néző egy palack elven). Sajnos a kukaborogatás többször is visszatérő városképi elem lett, mivel sokan a palackot, sörösdobozt bedobják az útszéli szeméttárolókba, ahonnan mások kiszedik nem túl higiénikus módszerekkel.
A Podmaniczky-mozgalom javaslatára, több módosítással az került elfogadásra, hogy pilot projektként nézzük meg külön palackgyűjtők felszerelésével lehet-e javítani a helyzeten. Nagyságrendileg fél év múlva pedig kerüljenek a tapasztalatok kiértékelésre, és akkor lehet majd dönteni a program kiterjesztéséről.
10. A Fidesz javaslatára támogatta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a XIII. kerületben a korábban Horn Gyula-sétányként elnevezett közterület Pesti srácok-sétány legyen azzal, hogy előtte a törvény alapján a kerületnek ezt kezdeményeznie kell. Ezzel együtt az a módosító javaslat is elfogadásra került, hogy természetes személyről a halála elteltét követő 25 év után lehet csak Budapesten közterületet elnevezni. Ez alól a díszpolgárok jelentenének kivételt.
11. A közgyűlés utolsó nyílt üléses szavazása arról szólt, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján legyen biztosítva a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros vasúti kapcsolata. A Podmaniczky-mozgalom javaslatát két módosítással fogadta el a testület.
A most tárgyalt közgyűlési előterjesztések mellett októberben bizottsági üléseken 45 előterjesztést tárgyaltak a testületek (kizárólag bizottsági hatáskörben hozott döntések).

Kiss Ambrus főigazgató a maratoni, 9 órás ülés legfontosabb pontjait, és néhány kevesebb figyelmet kapott, de fontos döntését foglalta össze közérthető és olvasmányos formában. Például megtudjuk, melyik előterjesztésből derült ki, hogy Budapesten több chippel ellátott kutya van, mint 14 év alatti gyerek vagy mi is történt végül a sokat emlegetett SZMSZ-szel. 

„Főváros működik, közgyűlés dolgozik” – Kiss Ambrus főigazgató összefoglalója

Félnapos, maratoni vitasorozat után véget ért a Fővárosi Közgyűlés első rendes ülése. Az előző közgyűlésen tapasztalt tanácstalanságnak és feszültségnek nyoma sem volt. Főpolgármester-helyettes választással ezúttal még csak meg sem próbálkoztak, az SZMSZ is elbukott, mégis komoly előrehaladást értek el. 

Nagyüzem volt a Fővárosi Közgyűlésben 

Okkal lehetünk büszkék arra a példátlan ipari-technikai fejlődésre, amely Budapest születését követte: a vízvezetékekre, a csatornákra, az elektromos hálózatra, vagy a rakpartra, hiszen ilyen nagyszabású városépítés akkoriban nem zajlott Európa más vidékein. Ám a születő nagyvárosnak nap mint nap szembe kellett néznie megoldhatatlannak tűnő problémákkal is; ezek közül is talán legnagyobb gondot a lakáshiány okozta. A teljességhez tartozik, hogy 19. század végétől a lakáshiány minden modern nagyváros születésének velejárója volt. Így hát megjelenéséért Budapest létezését lehetett okolni.
Pontosabban azt a népességrobbanást, amely logikus következménye volt 1873-as egyesülésnek.
<blockquote>
Leegyszerűsítve: ha világvárost akarsz, akkor építkezni kell, az építéshez munkáskéz kell (és sok pénz), a munkásnak viszont lakás kell, ezért aztán építkezni kell, és ezzel a kör bezárult.
</blockquote>
Ördögivé attól vált, hogy miközben szegények százezrei költöztek a fővárosba a jobb megélhetés reményében; számukra a kulturált és megfizethető hajlék álom volt csupán. (Persze akkoriban egészen mást értettek kulturális és megfizethető hajlék alatt, mint most.) Az építési vállalkozók közül csak kevesek szánták rá magukat arra, hogy olyan házakat emeljenek, ahol olcsó a lakbér, és kezdetben a főváros vezetése nem is érezte illetékesnek magát arra, hogy megfelelő lépéseket tegyen a probléma leküzdésére, ahogy a szociális ellátórendszer szókapcsolat is értelmezhetetlen volt a kezdetek kezdetén. 
<h3>S mily nagy e szerencsétlenek száma!</h3>
Az 1870-1880-as években, az árvizek és kolerajárványok nyomán vált egyértelművé, hogy a fővárosi gondoskodás elkerülhetetlen. A katasztrófák egyenes következménye lett a hajléktalanság, és akkoriban becslések sem voltak a számukat illetően. „A pinczelakások, félig föld alá temetett épületek, nedves és sötét kamrák rothadt szalmáján tömegesen és zsúfoltan lakók nyomoránál csak a szállástalanoké nagyobb, a mai társadalom e pária-szerű embereié. Az előbbieknek legalább van hová lehajtani fejüket, ha beáll az éj, zivatar dúl az égen és földön, vagy beköszönt a szegénység által annyira rettegett tél, dermesztő vihara, hava és fagyával. De mit kezdjenek az utóbbiak, kiknek számára a nagy város annyi ezer épülete közül egyetlenegy sem áll nyitva, hogy megvonják magukat éjjelenként az időjárás befolyásai elől? S mily nagy e szerencsétlenek száma!
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/akacfafortepan229323.jpeg" alt="Koldusasszony" width="2560" height="1681">
<figcaption>Kép: Hirsch Hugó/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A statisztika nem készített róluk kimutatást, a rendőrség alig tizedrészüket ismeri, a társadalom nem tett még nyomoruk enyhítésére semmit sem. Csak az épülő házak pinczéi és téglarakásai, a temetők sírboltjai és hantjai, a közel erdőségek bokrai s a reggelig nyitva álló kávéházak és lebujok tudnák megmondani: hányan vannak” – írta 1874-ben a Vasárnapi Ujság, külön is kiemelve, hogy „a társadalom kötelessége” lenne, hogy a „nyugoti példákat” szem előtt tartva éjjeli menedékhelyeket (asyliumokat) építsenek, illetve nem lenne szabad a hajléktalanságot összemosni a bűnözéssel.
<blockquote>
A tapasztalat bebizonyította, hogy a hajléktalanok menhelyeit mindenütt a valóban segélyre méltó szegénység keresi föl jelentékeny túlarányban, miáltal alaptalannak tűnik föl azon aggodalom, hogy azok csak a börtönök és fegyházak jelöltjei számára nyújtanak majd előszeretettel fölkeresett alvóhelyet. Éppen ez utóbbiak azok, kik legcsekélyebb töredékét képezik az asylumok közönségének
</blockquote>
– írta Vasárnapi Ujság azzal érvelve, hogy külföldi menedékhelyek elengedhetetlen velejárója a szigorú házirend és a rendőri jelenlét; ezek pedig elriasztják „a rendőrileg ismert csavargókat, s a vagyon- és személybiztonság ellen törő nyomorultakat”. 
Az első ilyen asylium Feszty Adolf építész ötlete és a Vasárnapi Ujságban is megjelent érvek hatására hozták létre 1876 februárjában az Akácfa utcában, két szobában, mindössze 24 férőhellyel. A civil kezdeményezés mögött az a szabadkőműves páholy állt, amelynek Feszty is a tagja volt, s novemberre sikerül annyi adományt összegyűjteniük, hogy átköltözhetnek egy Stáhly utcai házba, ahol már 45 ember éjszakázhatott. A következő évtől az adományok legfeljebb  ennek ugyancsak szűkös helynek a működését tették lehetővé, bár az is igaz, hogy nagyon kevesen tudtak a menhely létezéséről. (Ami érthető volt a szerény férőhelyszám miatt, ám így adományokat sem lehetett gyűjteni.) Győri Péter A Hajléktalanok Menhelye Egylet című tanulmányában (Esély 1998/5. p. 21-42) Győri Péter arra a következtetésre jut, hogy menhely-ügyben az áttörést a Pester Lloyd 1879-ben megjelent cikke hozta el, amelynek szerzője Neményi Ambrus „néhányszor jelen volt a vendégek felvételekor, tanúja volt a felvett egyének hálás megelégedésének és a helyszűke miatt visszautasítottak fájdalmas felkiáltásainak”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/akaicfanemeinyi.png" alt="Neményi" width="432" height="618">
<figcaption>Kép: Vasárnapi Ujság Erdélyi fényképe után, 1904. december 18/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
A cikk decemberben, egy különösen hideg téli napon jelent meg, s ennek hatására az addig anyagi gondokkal küzdő polgári kezdeményezés egycsapásra közismertté vált. Sorra érkeztek az adományok, ezért a vezetőség úgy döntött 1880-ban, hogy működését egyesületi formában, tehát hivatalos keretek közt folytatja, a „Hajléktalanok Menhelye czímű Jótékony Egylet” néven. Az egyesület alakuló ülését 1881. december 11-én tartották, alapszabályát két nappal korábban fogadta el a belügyminiszter. „A választott forma tehát nem az, hogy valamelyik kezdeményező alapítványt tesz, hanem a mai egyesületnek megfelelő szervezet, nyilvánvalóan azért, mert így az adományozók köre jobban bővíthető, ők az adománnyal együtt tagságot nyerhetnek, ez hosszabb ideig folyamatosan „megtartja” az adományozókat a kezdeményezés mellett” – írja Győri Péter, hozzátéve, hogy részletesen szabályozták az egylet főbb szerveit (közgyűlés, igazgatóság, igazgató-választmány, ellenőrző felügyelő bizottság), azoknak és a tagok jogait, az eljárások rendjét. Az igazgatóság hatáskörének szabályozását, mely szerint az igazgatóság dönt az ingatlanok adásvételéről, és így „sikerül kialakítani a kor normáinak megfelelő »társadalmi« (mai szóval civil) szervezeti formát”. 
Egyre többen
Az egyesület 1882-ben telket kap a fővárostól (VII., Rottenbiller utca 16-18.), az épület terveit Feszty Adolf készíti el ingyen, de az egyesületnek így is 10 ezer forint jelzálogkölcsönt kell felvennie. 130 férőhelyes épületet 1883. november 1-jén adta át Podmaniczky Frigyes, a Hajléktalanok Menhelye Egylet elnöke, aki „köszönetet adott a budapesti polgármestereknek”, mire Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer polgármester biztosították a bárót, hogy a főváros az egyletet ezután is támogatni fogja. „A beszédek végeztével Gundl, a menhely igazgatója a vendégeket körülvezette a tágas és tiszta helyiségekben. A menhely egyemeletes épülete június hó közepe táján kezdett épülni, s október 15-én fejeztetett be. Az épület hat teremből áll, melyekben 120 ágy van berendezve” – írta a megnyitóról a Nemzet című lap.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/arotten-utca.jpeg" alt="Rottenbiller" width="709" height="539">
<figcaption>Kép: Vasárnapi Ujság, Cserépy Árpád rajza, 1886. január 31./Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
Az ekkor még kies Rottenbiller utca már egy év múlva, a közeli Keleti Pályaudvar átadása után rohamos fejlődésnek indul. Ezzel a menhelyet is bővíteni kellene, de az ott, helyben már nem lehetséges. A főváros ismét telekkel segít: a VIII., Alföldi utca 6-8. alatti ingatlan adományozzák a Hajléktalanok Menhelye Egyletnek, és itt már 380 férőhelyes létesítmény épülhet 1888 novemberében. Ugyanakkor kialakul a megfelelő konstrukció a beruházásokra és fejlesztésekre: az egylet hitelt vesz fel, amelyre a főváros 36 évre szóló támogatási nyilatkozata nyújt fedezetet. „Az ezt követő évtizedben lényegében ugyanilyen városi-egyleti közös konstrukcióban épül »menház« 1892 decemberében a II., Szegényház utcában („a Szent János kórház mellett”, 144 férfi, 41 női férőhellyel, melegedőszobával, népkonyhával), és 1894-ben a VI., Külső Váci út–Angyalföldi utcában („a régi vám előtt”), 361 férfi, 41 női férőhellyel, melegedővel, népkonyhával). Az egylet által működtetett négy menházban az 1890-es években összesen mintegy ezer ágyon tudják fogadni éjjelenként a hajléktalanokat. Ebből 100-120 ágyon nők alhatnak, de befogadják a velük együtt érkező gyerekeket is, bár ez utóbbit korlátozással, egészségügyi okokból egy felnőtt legfeljebb egy gyermeket vihet be” – írja Győri Péter. Ami az is jelentette, hogy a menhelyi férőhelyek száma majdnem a tízszeresére emelkedett. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a témát a sajtó nem súlyos problémaként, inkább amolyan érdekességként kezelte. A Vasárnapi Ujság 1896 áprilisában ezt a rejtvényt közölte:
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/akaicfa-keiprejtveiny.png" alt="Vasárnapi" width="580" height="286">
<figcaption>Kép: Vasárnapi Ujság, 1896. április 19./Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
Nos, a megfejtés az volt, hogy „hajléktalanok menhelye".

Ha létezik örök probléma Budapesten, akkor az a mindenkori lakáshelyzet… Hívhatjuk lakáshiánynak vagy lakhatási válságnak, a mondat vége mindig az: „megoldásra vár”. Az Énbudapestem új sorozatában az elmúlt 150 év törekvéseit próbáljuk áttekinteni az első hajléktalanszálló megnyitásától kezdve. . 

Az első fővárosi hajléktalanszálló huszonnégy férőhelyes volt

2023 februárjában mutatta be a Budapesti Közlekedési Központ <a href="https://bkk.hu/rolunk/strategiank/kozlekedesbiztonsagi-strategia">Közlekedésbiztonsági Stratégiáját</a>, amelynek az a célja, hogy 2030-ra a maihoz képest felére csökkenjen a halálos balesetek száma, 2050-re pedig elérjük a <a href="https://bkk.hu/hirek/2021/04/vision-zero-budapesten-fokuszban-a-fovarosi-kozlekedesbiztonsag.6344/">Vision Zero</a> balesetmegelőzési program célkitűzését, és felzárkózzunk Oslo vagy Helsinki mellé, ahol volt olyan év, amikor egyetlen ember sem halt meg közúti balesetben.
E célkitűzést Karácsony Gergely is megemlítette a Fővárosi Közgyűlés október 4-i alakuló ülésén, külön is hangsúlyozva, hogy a Vision Zero megvalósulásának egyik leghatékonyabb módja a sebességcsökkentés.
<blockquote>
„A városban, amely nem csak lakóhely, de közös otthon is: célunk kell, hogy legyen, hogy senki ne veszítse az életét közlekedési balesetben. Minden okosan kialakított sebességcsillapítás, zebra, kamera, közelebb vihet ehhez”
</blockquote>
– mondta <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/04/budapestnek-kezzelfoghato-gyakorlatias-politikara-van-szuksege">Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén</a>, nem sokkal később pedig a BKK is konkrét lépést tett az ügy érdekében: az I. kerületi Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán 50 km/h-ról 40 km/h-ra csökkentette a maximálisan megengedett sebességhatárt – tesztjelleggel. Ezen szakaszon még zajlanak a vizsgálatok, de a BKK október 28-i közleménye szerint újabb útszakaszokon változik a legnagyobb megengedett sebesség.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/andrassy2.jpeg" alt="BKK" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A helyszíneket a Közlekedésbiztonsági Stratégia, a 2030-as Közúthálózati terv és a BKK ún. prediktív modelljének együttes elemzése alapján választották ki a szakemberek. A prediktív modell azt értékeli, hogy melyik útszakaszokon van kifejezetten nagy szerepe a megengedett sebességnek az ütközések előidézésében. Az adatalapú, mesterséges intelligencia modell segítségével a szakemberek 5 év adatainak értékelésével még jobban megbizonyosodhatnak arról, hogy hol van szükség beavatkozásra a biztonságos közlekedés érdekében.
<blockquote>
A helyszínek kijelölésekor a szakemberek azt is figyelembe vették, hogy az adott útszakaszokon az elmúlt években hányszor történtek olyan incidensek, amelyek alacsonyabb sebességnél megelőzhetők lettek volna.
</blockquote>
Mindezek alapján az alábbi helyszíneken változik a megengedett legnagyobb sebesség:
– az Andrássy út Oktogon és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszán a korábbi 50 km/óráról 40 km/órára;
– a Bécsi út Vörösvári út és Reménység utca közötti szakaszán 60 km/óráról 50 km/órára;
– a Váci út Róbert Károly körút és Dózsa György út közötti szakaszán 70 km/óráról 50 km/órára;
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/andraissy-3.png" alt="Sebességcsökentéses" width="1200" height="900">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
</figure>
</div>
BKK közleménye így fogalmaz: 
„Az útszakaszokban közös, hogy a már korábban elfogadott Közúthálózati Tervben előirányzott útszakaszokon csökkentik az 50 km/órát meghaladó sebességhatárt, illetve a hálózati és a közterületi szerephez igazítják a maximálisan megengedett sebességet. Az új sebességhatárok bevezetését követően a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az érintett szakaszokon bevezetett intézkedések hatásaira, folyamatosan mérik az ott közlekedők sebességét, monitorozzák a forgalmat. A további helyszínekkel kapcsolatban a BKK egyeztetést kezdeményez az érintett kerületekkel.
Kiemelt kép: Nyírő Simon/BKK

A Budapesti Közlekedési Központ folytatja a közlekedésbiztonsági intézkedéseinek bevezetését, és hamarosan újabb útszakaszokon változik a legnagyobb megengedett sebesség. A helyszínek kiválasztását alapos tervezés előzte meg.

Három budapesti főútvonalon vezetnek be sebességcsökkentést – a biztonságos közlekedés érdekében

A következő napokban nagyobb forgalomra, útlezárásokra kell számítani a temetők környékén, amelyek hatással lehetnek a közlekedésére – írja közleményében a Budapesti Közlekedési Központ. Az ünnepi időszakban a temetők környékén várható jelentős gépkocsiforgalom, illetve a korlátozott parkolási lehetőségek miatt a BKK azt javasolja, hogy a temetőkbe látogatók elsősorban a közösségi közlekedést válasszák.
A társaság november 3-ig a temetőket érintő fővárosi vonalakon, sűrűbben közlekedő, nagyobb járműveket, illetve rendkívüli temetői járatokat is forgalomba állít.
A BKK járataival megközelíthető temetők közlekedése a következőképp alakul: 
<h3 class="xmsonormal">Új köztemető</h3>
 Az Új köztemető megközelítésére a BKK a Blaha Lujza tér felől a 28-as, valamint ebben az időszakban minden nap napközben az Új köztemetőig közlekedő 37-es villamost, továbbá november 1-jén és 2-án a Keleti pályaudvar és az Új köztemető között közlekedő 28B villamost, a Kőbánya-Kispest metróállomástól pedig a 68-as, a 202E és a 268-as autóbuszokat, valamint november 1-jén és 2-án Kőbánya-Kispest M és az Új köztemető között közlekedő <a href="https://futar.bkk.hu/route/BKK_0682?layers=OSVB">68B autóbuszt</a> ajánlja. A temető elérhető továbbá a Puskás Ferenc Stadion metróállómás felől a 95-ös és 195-ös autóbusszal is. <a href="https://futar.bkk.hu/route/BKK_3282?layers=OSVB">A 28B villamosjárat</a> útvonala és menetrendje elérhető a BKK felületein.
November 1. és november 3. között megváltozik az Új köztemető környékén a forgalmi rend, a Sírkert utat egyirányúsítják a Kozma utca irányába. Ebben az időszakban a 95-ös, és a 195-ös autóbuszok módosított útvonalon közlekednek. A Felsőcsatári köz végállomás felé tartó buszok november 1-től 3-ig a Harmat utca–Újhegyi út útvonalon érik el a temetőt, az útvonalváltozás miatt nem érintik a Kada utca/Mádi utca, Kada utca/Maglódi út, a Bajcsy-Zsilinszky kórház, a Venyige utca és a Sírkert út megállóhelyet. A temetőnél az Újhegyi úton, a körforgalom előtt áll meg a 95-ös busz.
 
<blockquote>
Az Új köztemető környékén ideiglenes forgalmi rend lép életbe: az Újhegyi utat a Maglódi úttól a temető bejárata felé a közösségi közlekedésnek tartják fenn október 28-án 8.00 órától november 1-jén 20.00 óráig; 
</blockquote>
 
ebben az időszakban a Sírkert utat egyirányúsítják a Kozma utca irányába; a Kozma utca Jászberényi út–körforgalom közötti szakaszát október 28-án 7.00 órától november 1-jén 20.00 óráig operatív rendőri intézkedéssel – a forgalom nagyságának függvényében – a Jászberényi út irányába csak a közösségi közlekedési járatok használhatják.
<h3 class="xmsonormal">Farkasréti temető</h3>
A Farkasréti temető a Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar, illetve az M2-es metró felől a november 1-jén és 2-án napközben sűrűbben közlekedő 59-es, illetve az 59A villamossal érhető el. Emellett a 8E és az 53-as autóbusz is gyakrabban közlekedik november 1-jén és 2-án, előbbi gyors eljutást biztosítva többek között Kelenföld és Gazdagrét felől.
<h3 class="xmsonormal">Óbudai temető</h3>
Az Óbudai temető megközelítéséhez november 1-jén és 2-án a szokásosnál sűrűbben induló 160-as, továbbá a 260-as járatot ajánlja a BKK. A 118-as és a 218-as autóbusz mellett 118B jelzéssel rendkívüli buszjárat indul a Szentlélek tér H és az Óbudai autóbuszgarázs között november 1-jén és 2-án, biztosítva a H5-ös HÉV felől is a sírkert könnyebb elérését. A temető a Bécsi úton közlekedő elővárosi buszjáratokkal is megközelíthető. <a href="http://futar.bkk.hu/route/BKK_1182?layers=OSVB">A 118B rendkívüli buszjárat</a> útvonala és menetrendje a BKK felületein érhető el.
<h3 class="xmsonormal">Megyeri temető</h3>
A Megyeri temető megközelítéséhez a november 1-jén és 2-án a szokásosnál sűrűbben induló 30A és 196-os, valamint a 30-as, a 230-as, és a 147-es autóbuszt ajánlja a BKK. A 122E autóbusz Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak végállomás felé is megáll a Megyeri temetőnél október 28-a és 31-e között.
<h3 class="xmsonormal">Rákospalotai temető</h3>
A Rákospalotai temető megközelítéséhez a szokásosnál sűrűbben induló 196-os, 196A, valamint a 231-es és a 231B autóbuszokat, továbbá a 69-es villamos mellett a 130-as járatot ajánlja a BKK, mely október 26-a és november 3-a között hétvégi napokon csuklós autóbusszal, hétköznap napközben pedig sűrűbb követéssel közlekedik.
<h3 class="xmsonormal">Pesterzsébeti temető</h3>
A Pesterzsébeti temető megközelítéséhez a 2B, a 36-os és az 52-es járatokat ajánlja a BKK, továbbá a november 1-jén és 2-án a Gubacsi út/Határ út és a Szentlőrinci úti lakótelep között közlekedő 36B jelzésű rendkívüli autóbuszjáratot. A temető elérhető a megszokottnál sűrűbben közlekedő 135-ös autóbusszal, amely november 1-jén az áruházak zárva tartása miatt csak a Szentlőrinci úti lakótelepig közlekedik. <a href="https://futar.bkk.hu/route/BKK_0362?layers=OSVB">A 36B rendkívüli buszjárat</a> közlekedik a Gubacsi út/Határ út és Szentlőrinci úti lakótelep között.
<h3 class="xmsonormal">Kispesti temető</h3>
A Kispesti temető megközelítéséhez november 1-én és 2-án sűrűbben közlekedő 93-as, a 93A autóbuszokat, továbbá a 42-es villamost, a 132E, a 142E, a 194-es és a 194B autóbuszokat ajánlja a BKK.
<h3 class="xmsonormal">Pestszentlőrinci temető</h3>
A Pestszentlőrinci temető megközelítéséhez a november 1-én és 2-án sűrűbben közlekedő 93-as, a 93A, a 182-es, a 184-es autóbuszokat, továbbá a 182A, a 198-as, a 217-es, a 217E és a 282E és a 284E buszokat ajánlja a BKK.
<h3 class="xmsonormal">Csepeli temető</h3>
A Csepeli temetőhöz a megszokott menetrendjük szerint közlekedő 38-as, a 38A, a 138-as, a 238-as és a 278-as autóbusszal, valamint a Halásztelek és Szigetszentmiklós felé közlekedő elővárosi buszjáratokkal lehet eljutni. A felsorolt vonalakon a szokásosnál nagyobb befogadóképességű, csuklós autóbuszok közlekednek.
<h3 class="xmsonormal">Cinkotai temető</h3>
A Cinkotai temető a november 1-én és 2-án sűrűbben közlekedő 92-es és a 92A autóbuszokkal közelíthető meg.
<h3 class="xmsonormal">Budafoki temető</h3>
A Budafoki temető az 58-as és a 158-as, a 250-es és a 250B buszjárattal, valamint november 1-jén és 2-án a Savoya Parktól induló <a href="https://futar.bkk.hu/route/BKK_1582?layers=OSVB">158B autóbusszal</a> közelíthető meg.
<h3 class="xmsonormal">Budakeszi temető</h3>
A Budakeszi temető  a 188-as, a 188E és a 222-es és a Budajenő felé közlekedő 793-as, 794-es és 795-ös autóbusszal, illetve rövid sétával a 22-es és a 22A autóbusszal, valamint a Páty felé közlekedő elővárosi járatokkal közelíthető meg.
<h3 class="xmsonormal">Nagytétényi temető</h3>
A Nagytétényi temető megközelítésére a november 1-jén sűrűbben közlekedő 33-as autóbuszokat, továbbá a 13-as, a 113-as, a 113A és a 133E buszok igénybevételét javasolja a BKK.
<h3 class="xmsonormal">Fiumei úti sírkert</h3>
A Fiumei Úti Sírkert megközelítésére a BKK a 23-as, illetve a 24-es villamos mellett Kőbánya felől a 28-as, a 28A és a 37-es villamost ajánlja. November 1-jén és 2-án rendkívüli járatként a Keleti pályaudvar és az Új köztemető között 28B jelzéssel is közlekedik villamos.
<h3 class="xmsonormal">Kozma utcai izraelita temető</h3>
Az Izraelita temető megközelítésére a BKK a Blaha Lujza tér felől a 28-as villamost, Kőbánya-Kispest metróállomástól pedig a 68-as és a 268-as autóbuszt ajánlja.
  
<blockquote>
Az iskolai őszi szünet idején, október 28. és 31. között a tanszüneti menetrendek, november 1-jén az ünnepnapi, illetve vasárnapi menetrendek szerint közlekednek a BKK járatai.
</blockquote>
 
A BKK közleménye külön is felhívja az utasok figyelmét, hogy a közösségi közlekedési változásokról, az előforduló közúti fennakadásokról folyamatosan friss információkat nyújt a BudapestGO alkalmazáson, vagy <a href="https://bkkinfo.hu/">a BKK Info weboldalán</a> keresztül.
<a href="https://kozut.bkkinfo.hu/">A BKK Info – Közút oldalon</a> valós idejű közúti közlekedési információk érhetők el: a fővárosban közlekedők interaktív térkép segítségével tájékozódhatnak arról, hogy hol milyen fennakadásokra kell számítaniuk; az előre tervezett forgalomkorlátozások már napokkal az életbe lépésük előtt elérhetők ezen a címen.
Az utazás megtervezéséhez érdemes <a href="https://www.bkk.hu/budapestgo">a BudapestGO alkalmazást</a> használni, amely többek között valós idejű járatinformációk alapján számolja ki az optimális útvonalat az úti cél eléréséhez, de akár jegyét, bérletét is megvásárolhatja az applikáció segítségével.
Kiemelt kép: BKK

A közelgő mindenszentek ünnepére és halottak napjára a Budapesti Közlekedési Központ jelentős forgalmi változásokkal készül.