A főpolgármester november 6-án, csütörtök délután 12:30-kor <a href="https://enbudapestem.hu/2025/11/06/hogyan-vedjek-meg-a-varost-a-magyar-allamtol" target="_blank" rel="noopener">találkozott a szakszervezetekkel</a>, hogy megvitassák, milyen eszközökkel védjék meg nemcsak a megélhetésüket, hanem a város működőképességét, a közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés színvonalát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1154407503509752" target="_blank" rel="noopener">közölte</a>, hogy a maga részéről tájékoztatta őket a Főváros anyagi helyzetéről. Elmondta továbbá, hogy
<blockquote>
a főváros a Kúrián is megnyerte azt a pert, amit még 2023-ban indítottak a Fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan.
</blockquote>
A korábban már jogerős másodfokú döntést a Kúria is jóváhagyta.
A Kúria kimondta, hogy az Államkincstár törvénytelenül inkasszálta a Főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le róla 28 milliárd forintot. A döntés azt ugyan nem jelenti, hogy vissza kell utalni a pénzt, de mindenképpen visszajár, közel 4 milliárd forintos kamattal. A döntést követően a Főváros kártérítési pert indít az összeg visszaszerzése érdekében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc08892.jpeg" alt="Sztrájkbizottság" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A döntés azért is precedens értékű, mert kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás az nem egy adó, éppen ezért a kivetését egy közigazgatási eljárásban kellene érvényesíteni, ahol a kincstárnak érdemben vizsgálnia kéne, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az elvonás.
A döntés azt is jelenti, magyarázta Karácsony, hogy
<blockquote>
amióta a hozzájárulás létezik, az Államkincstár a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti a behajtását.
</blockquote>
A főváros pénzügyi helyzete szempontjából viszont – bár a jogi út rendkívül fontos – nem elég gyors, hogy a város működőképességét meg tudják őrizni.
Ha ugyanis nincsen kormányzati beavatkozás, és az Államkincstár továbbra is törvénytelenül inkasszálja a főváros folyószámláját, akkor az év végén nagyjából mínusz 37 milliárd forinton lesz a hitelkerete, ami azt jelenti, hogy nem fognak tudni megfelelni a gazdasági stabilitási törvénynek, ami megtiltja, hogy adósságuk legyen az év végén, azaz megszűnik a Főváros folyószámla-kerete.
A Főváros tehát nem fog tudni bért fizetni a dolgozóknak, aminek beláthatatlan következményei lesznek.
Karácsony emlékeztetett, hogy Gulyással folytatatott nyár eleji tárgyalásnak volt egy nagyon fontos eredménye:
<blockquote>
közösen megfogalmazták azt, hogy ez a helyzet, a Főváros közszolgáltatásainak a veszélyeztetése nem fordulhat elő.
</blockquote>
A Főváros Karácsony elmondása szerint mindent megtett azért, hogy tárgyalóasztalnál tartsa a kormányt, de mint <a href="https://enbudapestem.hu/2025/11/06/hogyan-vedjek-meg-a-varost-a-magyar-allamtol" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> is írtuk, a tárgyalások megszakadtak. Az idő viszont fogy, és sajnos a főváros pénze is fogy, tette hozzá a főpolgármester. Ők értetlenül állnak azelőtt, hogy nyáron megkezdett tárgyalásokat a kormány miért függesztette föl. Ez már messze túlvan a politikai vitákon. Mint Karácsony fogalmazott, nem politikai harcba szeretnék a szakszervezeteket bevonni, hanem annak a jogos igénynek az érvényesítésébe, ami közös érdekünk, hogy ez a város működni tudjon.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke többek között elmondta,
<blockquote>
nekik kötelességük lesz tájékoztatni a dolgozóikat, hogy akinek nem fizetik ki a munkája ellenértékét, az nem köteles dolgozni.
</blockquote>

Ha az Államkincstár továbbra is törvénytelenül inkasszálja a főváros folyószámláját, akkor az év végén nagyjából mínusz 37 milliárd forinton lesz a hitelkerete, aminek országosan is beláthatatlan következményei lehetnek.

KÖZÉLET

Ha a kormány nem ül tárgyalóasztalhoz, a Főváros nem fogja tudni fizetni a dolgozóit

“Nincsen demokrácia fair választás, nincs fair választás fair szavazatszámlálás nélkül” - promózza a szavazatszámlálás fontosságát Karácsony Gergely főpolgármester is. A szavazatszámlálás pontosságáról és fontosságáról egyaránt meggyőződhettünk <a href="https://enbudapestem.hu/2024/07/12/most-lett-vege-a-fopolgarmester-valasztasnak-karacsony-gergely-a-vegso-gyoztes">Budapest főpolgármesterének megválasztásakor</a>, 2024-ben.
<h3 dir="ltr">A toborzásról</h3>
A választott szavazatszámlálók toborzását hagyományosan a kerületi önkormányzatok végezték a rendelkezésükre álló felületeken (pl. kerületi lap, hirdetőtábla), az utóbbi választások tapasztalatai alapján azonban ez egyre több helyen okozott nehézséget. A Főváros ehhez nyújt segítséget most először azzal, hogy az arra igényt tartó kerületek számára egy egységes elektronikus felületen lehetővé teszi a jelentkezést, illetve a rendelkezésére álló kommunikációs felületeken népszerűsíti a szavazatszámlálói munkát. Az 1., 5., 13., 17. és a 23. kerület nem tartott igényt erre a segítségre, így ezekre a kerületekre nem terjed ki a toborzás.
Mi a szavazatszámláló feladata?
<ul>
<li dir="ltr">Részt venni egy képzésen: a választott szavazatszámláló bizottsági tagok a feladatuk ellátásához előzetesen képzésben részesülnek.</li>
<li dir="ltr">Jelen lenni a szavazás elejétől a végéig, majd összeszámolni a szavazatokat és aláírni a jegyzőkönyvet: a szavazatszámláló bizottság feladata a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás törvényes lebonyolításának biztosítása, a szavazás során felmerülő vitás kérdésekben való döntés, a szavazatok megszámlálása, a választás eredményének megállapítása a szavazókörben és erről jegyzőkönyv kiállítása, aláírása</li>
<li dir="ltr">A szavazás napján a szavazatszámláló bizottságok tagjait hajnaltól késő éjszakáig dolgoznak. Munkájukat végig a kerületi jegyzők munkatársai, hivatásos szakemberek segítik.</li>
</ul>
A jelentkezés feltételei
A kerületi önkormányzatok beválogathatják a szavazatszámláló bizottságok tagjának azt, aki:
<ul>
<li dir="ltr">nagykorú,</li>
<li dir="ltr">Budapesten van az állandó lakóhelye (a lakcímkártyája szerint),</li>
<li dir="ltr">van választójoga, nem áll fenn vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok (nem lehet tag a köztársasági elnök, a háznagy, a képviselő, az alpolgármester, a jegyző, másik választási bizottság vagy másik választási iroda tagja, hivatásos és szerződéses katona, a jelölt),</li>
</ul>
Mit kap a szavazatszámláló bizottság választott tagja?
<ul>
<li dir="ltr">pénzbeli díjazást: jogszabály alapján bruttó 80 000 Ft, amelyet az önkormányzat még ki is egészíthet,</li>
<li dir="ltr">étkezést: a szavazás napján,</li>
<li dir="ltr">munkaszüneti napot: a szavazás napja és az azt követő nap (tehát vasárnap és hétfő)</li>
</ul>
Budapestre 6000  embert keresnek (a pártok által delegált szavazatszámlálók ebben nincsenek benne), akik nem pártokat képviselnek, hanem a kerületi önkormányzatok, a helyi választási bizottságok megbízásából vesznek részt a képzésen és lesznek jelen a szavazatszámlálás teljes időtartama alatt.
Jelentkezni <a href="https://budapest.hu/urlapok/jelentkezes-szavazatszamlalo-bizottsag-onkormanyzat-altal-valasztott-tagjanak">ezen a linken keresztül</a> lehet.
Jelentkezési határidő: 2026. február 15.

Történelmi időket élünk, lesz mit mesélnie az unokáknak annak is, aki részt vesz a 2026-os országgyűlési választásokon szavazóként, de főleg szavazatszámlálóként. Az első napokban 1500-an már jelentkeztek is. 

Budapest 6000 szavazatszámlálót keres

November 6-án, csütörtök délután 12:30-kor kezdődik a főváros és a szakszervezetek egyeztetése. Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester október 31-én <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0eF5BJXjsXEoHWLEd7EiPqU19uiXpjmLRMF5u35HGnofgxEtVKTF4BQxoXNEcDyGwl" target="_blank" rel="noopener">bejelentette</a>, a Budapest-család dolgozóit tömörítő szakszervezetek azután hívták össze a demonstrációs és sztrájkbizottságot, hogy a kormány október 28-án, kedden este szolidaritási hozzájárulás címén
<blockquote>
újabb 6,2 milliárdot emelt le az önkormányzat számlájáról, és emiatt veszélyben érzik a munkahelyüket és a megélhetésüket.
</blockquote>
A főpolgármester <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0rLkJPSGkTU4UJpFApqqJLRPawiKup2XMuWYLYrjRkTGg2eDmeuwCCRVip5CYjUhbl" target="_blank" rel="noopener">beszámolója </a>szerint eddig 46 milliárdot vontak el Budapesttől, miközben az összes kötelező feladatuk ellátására mindössze 22 milliárdot biztosít az állam. „Az újabb kormányzati sarc nem az utolsó csepp a pohárban, ez már a halálos döfés” – fogalmazott Karácsony, az elmondása szerint ugyanis Budapest biztonságos működőképessége az elvonás miatt már nem fenntartható. „A budapestieknek biztosított közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés a megszokott és okkal elvárt szinten nem működtethető.”
A helyzet, magyarázta Karácsony, a kormány és a főváros tárgyalása nélkül nem rendezhető. A kormány viszont kerüli a tárgyalást. Ahogy Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója még szeptemberben <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/09/ujabb-pert-nyert-a-fovaros-a-kormannyal-szemben" target="_blank" rel="noopener">elmondta</a>, június óta még csak informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a tárgyalásokat illetően. Ha viszont a kormány fönntartja azt az igényét, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összegét el akarja vonni, azzal a következménnyel jár, figyelmeztettek akkor is, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kg20241114ouk-8.jpeg" alt="A" width="1920" height="1080">
<figcaption>Kép: A Fővárosi Önkormányzatra kivetett szolidaritási adó/A Fővárosi Önkormányzatra kivetett szolidaritási adó</figcaption>
</figure>
</div>
 
A főváros eljutott ugyanis a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye. Ahogy az Énbudapestemen is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/09/ujabb-pert-nyert-a-fovaros-a-kormannyal-szemben" target="_blank" rel="noopener">beszámoltunk róla</a>, a Fővárosi Törvényszék például szeptemberben újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint
<blockquote>
a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulásnak a jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.
</blockquote>
2024-ben a Fővárosi Ítélőtábla <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid021zrTiiqQ451unBNZCQNK4iHR6sPY4iefFVnKyt1qMSZnCH2VoURKzcYMUbw8fhfhl" target="_blank" rel="noopener">állapította meg</a>, hogy a Budapestet sújtó sarc „egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. Az ítélőtábla beadványára pedig tavaly az Alkotmánybíróság is megállapította: „a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával”.
„Nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy a kormány visszaüljön a tárgyalóasztalhoz” – mondta egy szeptemberi <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/09/ujabb-pert-nyert-a-fovaros-a-kormannyal-szemben" target="_blank" rel="noopener">sajtótájékoztatón</a> Karácsony. Ő nagyon reméli, hogy hogy „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”. A városvezetés nyitott minden egyeztetésre, ugyanakkor nem tudnak másképp tekinteni az előttük álló folyamatokra, „minthogy a kormány legalább részben kivezeti azokat az elvonásokat, amelyeket több jogerős bírósági döntés és alkotmánybírósági döntés is a magyar alaptörvénnyel ellentétesnek mondott ki”.
Kiss Ambrus az utóbbi hetekben <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/09/ujabb-pert-nyert-a-fovaros-a-kormannyal-szemben" target="_blank" rel="noopener">beszélt arról is</a>, hogy a főváros helyzete szorosan összefügg az ország helyzetével, és hogy nem lát olyan forgatókönyvet, hogy
<blockquote>
a főváros csődje ne járna rögtön az ország hitelminősítésének a lerontásával vagy ne járna a forint romlásával.
</blockquote>
Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/06/tiz-percre-leall-a-varos-minden-tudnivalo-a-leallassal-kapcsolatban" target="_blank" rel="noopener">a júniusi is leállás volt</a>, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc05509.jpeg" alt="10" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ezzel kapcsolatban a főpolgármester egyébként azt mondta, nem szeretnék a budapestieket büntetni a kormány rossz politikája miatt, de ha a Főváros pénze elfogy, és nem tudják finanszírozni a BKV működését, akkor az ő döntésüktől függetlenül le fog állni a közösségi közlekedés. Ahogy eddig, ezúttal is bízik majd a budapestiek szolidaritásában is, szerinte szükség lesz rá.
(Kiemelt kép: 2025. június 02. Karácsony Gergely főpolgármester szakszervezetek vezetőivel tárgyal Fotó: Gallov Adrienne)

Ma délután találkozik a főpolgármester a szakszervezetekkel, mert a dolgozók a kormányzati elvonások miatt veszélyben érzik a munkahelyüket. A cél, hogy megvitassák, milyen eszközökkel védjék meg nemcsak a megélhetésüket, hanem a város működőképességét, a közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés színvonalát.

Hogyan védjék meg a várost a magyar államtól?

A rendezvényen a budapestiek személyesen és online is részt vehettek: a budapest.hu oldalon élő közvetítésen keresztül követhették az eseményeket, <a href="https://onkormanyzati.tv/videoanyagok/fovarosi-kozgyules-kozmeghallgatasa-2025-10-30/">ami itt visszanézhető</a>.
A közmeghallgatás célja az volt, hogy a fővárosi lakosok közvetlenül tegyék fel kérdéseiket a városvezetésnek, illetve választ kapjanak az előzetesen beküldött felvetéseikre. A kérdések beküldésére október 27-ig volt lehetőség, elsősorban az Ügyfélkapun keresztül, az e-Papír szolgáltatás segítségével. A résztvevők éltek a lehetőséggel, hogy közvetlenül tegyenek fel kérdéseket a városvezetésnek, és több konkrét ügyben is választ kaptak. 
A napirend szerint először az előzetesen beküldött kérdésekre válaszoltak a városvezetők, amennyiben a kérdező személyesen is jelen volt. Aki nem jelent meg, az írásban kapja meg a válasz 15 napon belül. Végül a helyszínen feltett kérdések következtek.
A közmeghallgatás során szó esett többek között általánosabb közlekedési fejlesztésekről, zöldterületek megóvásáról, lakhatási kérdésekről is, illetve egy nagyobb kérdésblokk foglalkozott a megjelent taxisok követeléseivel és az óbudai Harisnyagyár környéki beépítésekkel, a reptéri zajszennyezéssel és a Sziget fesztivál helyzetével is. 
Több kérdés érkezett a közlekedéssel kapcsolatban. A 2-es villamos vonalán tapasztalható jegyautomaták hiányára reagálva elhangzott, hogy bár közvetlenül a vonal mentén valóban kevés automata található, a közelben több helyen elérhetők, és a BudapestGO alkalmazásban is megvásárolhatók a jegyek. A budai Várban közlekedő 16-os és 16A buszok jövőjéről szólva a főváros jelezte, hogy dolgozik a buszpark frissítésén, és a Gellérthegyen közlekedő midibuszokhoz hasonló járművek bevezetése is napirenden van. Az elektromos rollerek szabályozása kapcsán elhangzott, hogy Budapest két szempont között egyensúlyoz: egyrészt támogatja a mikromobilitást mint zöld közlekedési lehetőséget, másrészt a bérrollerek használata társadalmi feszültségeket is generál. A főváros az új KRESZ szabályozásra vár, és már 900 MOBI pontot alakított ki a szabályos parkolás érdekében. A Citadella tömegközlekedési elérhetősége is szóba került, ahogy a Mocsárosdűlő területén megjelenő vaddisznók problémája is. Az Aquincum-Mocsáros Közhasznú Egyesület képviselője szerint a helyzet romlott az elmúlt időszakban, a kerületi önkormányzat vizsgálja, hogyan lehet növelni a lakosság biztonságérzetét. Érkezett kérdés a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal Deák tér és Lehel tér közötti szakaszának helyzete kapcsán, és a Budai fonódó villamoshálózat II. üteméről is. Több kérdés érintette a hidak, felüljárók és forgalmas terek felújítását, amelyek sok lakost foglalkoztatnak.
Felmerült az is, hogy mikor lehet Budapest olimpiát, foci-világbajnokságot vagy világkiállítást rendező város. A válaszokból kiderült: a főváros nyitott ezekre a lehetőségekre, és példaként említették Párizst, amely jól járt az olimpia megrendezésével.
Az óbudai Biggeorge fejlesztés kapcsán elhangzott, hogy a beruházóval és az érintett kerülettel megkötött szabályozás 51 méteres maximális építménymagasságot rögzít. A fővárosnak az az érdeke, hogy a HÉV közelében épüljenek lakások, ne pedig 40 kilométerről ingázzanak naponta az emberek.
A Sziget Fesztivállal kapcsolatban is érkeztek kérdések: a lakosok garanciát várnak arra, hogy jövőre valóban megtartják a rendezvényt. A közgyűlés tagjai hangsúlyozták, hogy mindannyian azon dolgoznak, hogy a szükséges döntések megszülessenek.
A fővárosi taxiszolgáltatásokkal tartott vita során a főpolgármester ígéretet tett arra, hogy a következő egyeztetésen személyesen is részt vesz. A felszólalások alapján úgy tűnt, közelednek az álláspontok.

2025 október 30-án, csütörtök délután 17 órától tartotta meg idei közmeghallgatását a Fővárosi Közgyűlés a Városháza Dísztermében. 


Közérdekű kérdések és válaszok a Fővárosi Közgyűlés közmeghallgatásán

Amikor az ember azt gondolná, hogy a közgyűlés nem tud már meglepetést okozni, akkor kapja a legnagyobb pofont. Miközben egymást érik a nagyobbnál nagyobb botrányok, kizárólag a Fővárossal kapcsolatos híreket elnézve lehetett volna akár az is a benyomásunk, hogy itt olyan jólét van, amit a Benelux államok is megirigyelhetnének, tudniillik a legnagyobb probléma, a leghevesebb vitát kiváltó ügynek egy többnyire azért piaci alapon működő magánvállalkozás megmentése látszott. A képviselők legalább négy körben értetlenkedtek, hogy aztán ne történjen semmi.

A képviselők nagyon akarták a Szigetet, aztán valahogy mégsem mentették meg

2025. október 23-án Orbán Viktor Békemenete és Magyar Péter Nemzeti Menete vette birtokba a budapesti utcákat. Az előbbi a Margit híd budai hídfőjétől vonult a Kossuth térre, ahol Orbán, az utóbbi az Andrássy úton vonult a Hősök terére, ahol Magyar mondott beszédet. Ám a két szöveg tartalmi eltéréseinél is sokkal szembetűnőbb volt, hogy míg a Tisza Párt elnöke a menet élén haladva érkezett a helyszínre, ahol egy teherautó platójáról, a közönségtől karnyújtásra tartotta meg szónoklatát, addig Orbán Viktor kordonokkal elzárt, megközelíthetetlen színpadon mondta el beszédét. 
De úgy tűnik, hogy az elhangzottaknál sokkal fontosabb volt mindkét tábor, hogy azt bizonyítsák: ők voltak többen, ami már csak azért sem meglepő, mert Orbán Viktor volt a legeminensebb „mérőállás-számláló", mivel ő már akkor kiposzolta, hogy kétszer annyian voltak, mint Magyar Péterék, amikor a Tisza rendezvénye még el sem kezdődött.
Képriportunkat Gallov Adrienne és Merész Márton készítette:
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2395-3.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2605.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2713-2.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2762.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2849-2.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2668">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251023-mm2894-1.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00025.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00095.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00139.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2665">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00413.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00485.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc00608.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc09789.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc09817.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

Két tömeges megmozdulás és két szónoklat képezte a forradalmi megemlékezést Budapesten. Ha úgy tetszik, a nemzeti ünnepet. Mégsem lepett meg senkit, hogy több szó esett 2026-ról mint 1956-ról.



Ünnepi menetek: Akik mindig többen lesznek

Letöbbször már gyászoló hozzátartozóként szembesülünk a ténnyel, hogy a temetői sírhelyek megváltáskor az öröklét szó érvényét veszti, s helyébe a szürkébb és hivatalosabb „határozott időtartam” lép. Ez a hamvasztásos temetéseknél általában 10 év, a földbetemetések esetében pedig 25 év. Fontos ezt észben tartani, mert ha egy sírhelyet a lejárat évében vagy az azt követő évben nem váltanak újra, akkor megszűnik annak rendelkezési joga, így az újra kiadhatóvá válik. Az újraváltást a sírhely felett rendelkező személy vagy meghatalmazottja kezdeményezheti.
<blockquote>
A már lejárt sírhelyek meghosszabbítása megváltási díj megfizetése ellenében lehetséges.
</blockquote>
A sírhelyek újraváltását/megváltását a Budapesti Közművek temetőirodáin és a XI. kerületi Barázda u. 20-30. szám alatti, központi ügyfélszolgálati irodán lehet személyesen intézni, készpénzes és bankkártyás fizetési módokkal.
Ha valakinek nincs lehetősége személyes ügyintézésre, akkor e-mailben is jelezheti újraváltási szándékát az <a href="mailto:info@budapestikozmuvek.hu">info@budapestikozmuvek.hu</a> címre küldött levélben. A Budapesti Közművek ügyfélszolgálataira beérkező megkeresésnek tartalmaznia kell
<blockquote>
a sírhely pontos adatait, valamint a sírba temetett elhunyt(ak) nevét, temetési idejét (legalább évszám).
</blockquote>
A megkeresésre a sírhely temetői egyeztetését és szemléjét követően a Budapesti Közművek kollégái információt küldenek a sírhosszabbítás pontos összegéről és az átutalás alaki követelményeiről, annak érdekében, hogy a beérkezett összeg beazonosítása pontos legyen és a számlázás megtörténhessen.
<blockquote>
A Budapesti Közművek az újraváltás esetében részletfizetésre is lehetőséget biztosít.
</blockquote>
A részletfizetési szerződés a Budapesti Közművek XI. kerületi Barázda utcai központi ügyfélszolgálatán köthető meg, ahova <a href="https://bti.budapestikozmuvek.hu/kapcsolatfelvetel">honlapjukon</a> vagy a (+36-1) 700-7000 számon foglalható online időpont.
Noha a Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divízió a sírhely lejárati évében a megváltáskor megadott lakcímre értesítőt küld, illetve a sírhelyre egy matricát is felhelyez, melyben felhívja a figyelmet az adott sírhely lejáratára. Azonban a hosszú időtartam miatt előfordulhat, hogy a lakcím megváltozott, a hozzátartozó pedig elfeledkezik az újraváltás időpontjáról. Mivel sokan csak a halottak napja időszakában mennek a temetőbe, a BKM elsősorban azoknak egyszerűsíti meg az ügyintézést, akik a helyszínen észlelik a matricás figyelmeztetést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/crz4725.jpeg" alt="sírhely" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: BKM-BTI</figcaption>
</figure>
</div>
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a temetési szolgáltatások árai igen jelentősen megnövekedtek az elmúlt öt esztendőben. A 69131 kódszámú „Temetési szolgáltatás, egyedi megrendelésre (alapszolgáltatás: sírásás, ravatalozás, temetés levezetése, gyászkocsi stb.)" szolgáltatás fogyasztói ára 2021 januárjában 274 640 forint volt, a 69132 kódszámú „Temetési szolgáltatás, hamvasztás (alapszolgáltatás: ravatalozás, áldozati láng, temetés levezetése, gyászkocsi stb.)" szolgáltatás pedig 192 790 forint. Ugyanezek a szolgáltatások 2025 szeptemberi statisztikában 501 800 és 350 880 forint volt.

A Budapesti Közművek temetői ügyfélszolgálatai munkanapokon személyesen, telefonon és online segítik a hozzátartozókat a sírhelyek újraváltása tárgyában. De ilyenkor, mindenszentek és a halottak napja időszakában a temetői irodákban ünnepnapokon is van ügyfélfogadás.

A Budapesti Közművek temetői ügyfélszolgálata segíti a hozzátartozókat a sírhelyek újraváltása tárgyában. 

Így válthatja újra szerettei sírhelyét a budapesti köztemetőkben

Karácsony Gergely főpolgármester 2023. július 28-án, a Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott <a href="https://service-einfoszab.budapest.hu/api/dvd/191816" target="_blank" rel="noopener">előterjesztésében azt írta</a>, elfogadhatatlannak tartja, hogy Budapest utcáin átlagosan hetente egy ember az életét veszti. 
Ez az akkori nemzetközi összehasonlításban azt jelentette, hogy az európai városok között Budapest a „középmezőnyben" volt a közlekedésbiztonságot illetően: 100 000 főre vetítve évente 2,9 halálos áldozata volt a közúti közlekedésnek (szemben Oslo 0,16-os vagy Bécs 0,6-os értékével).
<blockquote>
A cél az lenne, hogy a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék, és legkésőbb 2050-re sikerüljön nullára levinni.
</blockquote>
– közölte Karácsony Gergely a főváros közlekedésbiztonsági stratégiájának legfontosabb elemét, az ún. Vision Zerót.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/422379021919399493520893542135518741456551n.jpeg" alt="-" width="1600" height="1200">
<figcaption>Kép: Őrsi Gergely/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
 
<a href="https://enbudapestem.hu/2023/02/25/embargos-1000-ember-elete-lenne-megmentheto-hogyan-lesz-biztonsagos-a-kozlekedes-budapesten" target="_blank" rel="noopener">Mi az a Vision Zero</a>? Az 1990-es évek elején megalkotott skandináv kezdeményezésnek a célja az, hogy nullára csökkentse a közlekedés közben bekövetkező súlyos vagy halálos sérülések számát. A program fő üzenete, hogy az emberek hibáznak. Ezért azzal érvel, hogy az intézkedéseket több szinten kell ötvözni, így megelőzve, hogy a hibák miatt emberek haljanak meg.
A stratégiában megjelölt célok eléréséhez többek között a sebességhatárok átírására; hatékonyabb sebességellenőrzésre; átfogó zebrafelújítási programra; állandó egyeztető fórumokra, és szemléletformáló kampányra van szükség – írtuk <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/28/megszavaztak-a-strategiat-ami-alapjan-a-fovaros-kozlekedeset-tervezik-alakitani">két évvel ezelőtt.</a>
A program azóta sem lett elfelejtve, a felsoroltak közül sok minden megvalósult már, és nemrég érkeztek bíztató eredmények is. A BRFK október 14-i sajtótájékoztatóján elmondtaák, hogy
<blockquote>
jelentősen javult a főváros közlekedési helyzete: a balesetben elhunytak száma 43 százalékkal volt kevesebb az idei év első kilenc hónapjában, mint tavaly.
</blockquote>
Ez azt jelenti, hogy szeptember végéig 16-an haltak meg közlekedési balesetben Budapesten, ami csaknem a felével kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, amikor 28 halálos áldozat volt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230711114534mm6905-masolat.jpeg" alt="width=5472" height="3078">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Idén az első háromnegyed évben 2157 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Budapesten, ami 5,5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek 22 százalékkal csökkentek az előző év első 9 hónapjához képest.
<blockquote>
A közlekedési balesetek leggyakoribb oka a gyorshajtás, a figyelmetlenség, illetve az elsőbbségadás és az előzés szabályainak megsértése.
</blockquote>
A BRFK sajtótájékoztatóján ismertették a részleteit az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (Roadpol) október 6-12. között lezajlott  akciójám, amelynek során elsősorban a biztonság öv használatát, a kézben tartott mobiltelefont és az ittas vezetést ellenőrizték a rendőrök, és lesújtó eredmény született: Budapesten több mint 2700 ellenőrzött járműből 1446-ban nem használtak biztonsági övet, tehát az ellenőrzött járművek mintegy felében, és 734-ben mobiltelefont tartottak kézben. 
Minderre nehéz épeszű magyarázatot találni. Jövőre lesz ötven éve, hogy Magyarországon is kötelezővé tették a biztonsági öv használatát (az első üléseken), amit épp 25 évvel később, 2001-ben egészítettek a hátsó ülésekre is vonatkoztatva. Ami pedig a telefonálást illeti: kb 30 év árusítanak olyan kihangosító berendezéseket, amelyek helyettesítik a telefonkészülékeket, és ma ma már az sem lehet kifogás, ami régen, hogy ezek az eszközök nagyon drágák.

Ám elégedettségre nincs okunk. Csak a végső eredmény tekinthető jó eredménynek, és talán nem kell hozzá 25 év.

A fővárosban jelentősen csökkentek halálos kimenetelű közúti balesetek 

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is levélben reagált arra, hogy az Andrássy úti  spontán kialakult Navalnij-emlékhelyet a közelmúltban kétszer is eltüntették. A kapcsolódó szerdai demonstráció alatt zajlott a közgyűlés, így a főpolgármester személyesen nem tudott jelen lenni a megmozduláson.
Levelében úgy fogalmazott, hogy Alekszej Navalnijt mi, Budapestiek hősnek tekintjük. Hősnek és mártírnak, aki hazája és a honfitársai szabadságáért adta az életét. Özvegye, Julija egy a budapestieknek küldött tavalyi videóüzenetében azt mondta, férje tulajdonképpen nagyon egyszerű dolgokért harcolt: a szólásszabadságért, tisztességes választásokért, a demokráciáért, a korrupció és háború nélküli élet jogáért.
A főpolgármester rámutat, hogy a budapestieknek ezek az értékek olyanok, mint a tiszta levegő, amelyet belélegzünk. Mindez számunkra létkérdés. Az özvegy egyik visszatérő gondolata, hogy Oroszország nem Putyin és Putyin nem Oroszország. Ezt mi, budapestiek ugyanúgy tudjuk, mint azt, hogy Magyarország nem Orbán es Orbán nem Magyarország – fogalmazott Karácsony.
„Mi, budapestiek büszkék vagyunk arra kis emlékpontra, amely Alekszej Navalnijra, az általa vallott értékekre, a küzdelmeire es a mártírhalálára emlékeztetnek itt, a kisföldalatti Bajza utcai állomásának korlátjánál. Ez az emlékpont a miheztartás. Egy feltartott mutatóujj, amely arra figyelmezteti a hatalmat, hogy az aljasságok nem merülnek feledésbe. De ennél is fontosabb, hogy ez az emlékhely támogatás mindazon orosz emberek számára, akik szabadon, demokráciában akarnak élni a hazájukban és szabadon akarják megválasztani a vezetőiket."
A főpolgármester megerősítette, hogy büszke arra, hogy akárhányszor számolják fel ezt az emlékpontot, újra és újra visszakerülnek a képek és a virágok. Szerinte ennél jobb jelkép nem is kell: ahányszor csak megtámadják a demokráciát, annyiszor küzdünk meg érte. Ahányszor eltávolítják az emlékhelyet, visszaállítjuk. 
Kiemeli, hogy jogos igény az is, hogy Alekszej Navalnij emlékét egy állandó emlékhely őrizze, amit nem lehet az éj leple alatt gyáván, sunyi módon elhordani. Ezért támogatását fejezete ki Soproni Tamás terézvárosi polgármester kezdeményezésével kapcsolatban: Budapest Főváros Önkormányzata nyitott egy állandó Navalnij emlékhely létrehozására itt, a VI. kerületben, az orosz nagykövetség közelében.

Soproni Tamás terézvárosi polgármester kezdeményezésével kapcsolatban levélben reagált Karácsony Gergely az elmúlt héten kétszer is eltüntetett spontán emlékhely sorsára.

Állandó emlékhelyet kaphat Navalnij Budapesten

A főpolgármester támogatja, hogy Navalnij állandó emlékhelyet kapjon 

A nyári szünetet követő első közgyűlésen támadásba lendült a Tisza, és már az első percekben megpróbálta beszorítani a Fideszt azzal, hogy hiteltelenül képviselik a gyermekvédelmet. A Fidesz ugyan megpróbálta visszavenni a kezdeményezést, de érdektelenségbe fulladtak a brüsszelezéssel kapcsolatos felvetéseik, úgyhogy az új testület második legrövidebb közgyűlése lett a mostani. 

A fővárosi közgyűlésben is a gyermekvédelem volt a téma

A főigazgató többek között elmondta, hogy az elmúlt napokban beérkezett az iparűzési adó jelentős része, 290 milliárd forint, ami azt is jelenti, hogy jelenleg 32 milliárd forintos pluszban van főváros számlája, de ettől még koránt sincs minden rendben.
A főváros jelenleg tehát likvid,
<blockquote>
azonban minden azon múlik, hogyan tudnak a kormánnyal dűlőre jutni a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
</blockquote>
Csakhogy Kiss elmondása szerint továbbra sem volt semmilyen tárgyalás.
A napokban találkoztak viszont egy nemzetközi hitelminősítő intézettel, ami megerősítette azt, amit a városvezetés már régóta mond, hogy a főváros helyzete szorosan összefügg az ország helyzetével.
Kiss nem lát olyan forgatókönyvet, hogy ha a kormány csődbe viszi a fővárost, akkor az ne járna rögtön az ország hitelminősítésének a lerontásával vagy ne járna a forint romlásával. Azt gondolhatja ugyanis egy hitelminősítő, hogy
<blockquote>
ha a kormány elveszi a saját fővárosa pénzét, és ezzel képes csődbe taszítani, valószínűleg azért teszi, mert neki sincsen pénze.
</blockquote>
Kiss ezúttal is elmondta, reméli, folytatódnak a tárgyalások, mert ez a fajta politikai lökdösődés, mint látható, gazdasági krachhal járhat.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/09/ujabb-pert-nyert-a-fovaros-a-kormannyal-szemben" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem megírtuk</a>, a városvezetés legutóbb alig egy héttel ezelőtt nyert újabb pert a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
Karácsony Gergely főpolgármester szeptember 9-én, egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fővárosi Törvényszék újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint
<blockquote>
a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.
</blockquote>
Karácsony arról is beszélt, hogy bár nagyon örülnek a bíróság döntésének, mert újra megerősíti azt, hogy nem csak politikai, nem csak erkölcsi, hanem jogi értelemben is igazunk van, amikor vitatjuk a fővárost tönkre tevő elvonásoknak a mértékét, nincs idejük arra, hogy végigjárják a jogi utat.
Ha az állam ugyanis mindennek ellenére fönntartja azt az igényét, hogy további 50 milliárd forintot el akar vonni a fővárosi költségvetésből, az azzal a következménnyel jár, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
A főváros ezzel eljutott a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye, Karácsony nagyon reméli, „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”.
A háttérbeszélgetéssel körülbelül egy időben megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) <a href="https://www.asz.hu/allami-szamvevoszek-azonnali-es-hatekony-intezkedesekre-van-szukseg-a-fovaros-penzugyi-stabilitasanak-helyreallitasa-erdekeben" target="_blank" rel="noopener">friss jelentése</a> is, amiben
<blockquote>
szintén arról írnak, hogy intézkedések hiányában az önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat, 
</blockquote>
amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, azaz nem csak a városvezetés riogatásáról van szó, amikor Karácsony azt mondja, nem tudják az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
A jelentésben ezúttal is kitérnek arra, hogy az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is.
„Az állam legfőbb ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék ismét ugyanazt mondja Budapest gazdálkodásáról, amit mi mondunk évek óta: ha a kormány nem változtat a Budapest-ellenes politikán, akkor a város fizetésképtelen lesz. Azt már én teszem hozzá újra:
<blockquote>
aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja. Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény”
</blockquote>
– <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02CgjaJekHiMqMtDSv2toxjaCNHhRkPRmt2KNjZA7m4jUq1CxxqzMvYcunr3nfdQBrl" target="_blank" rel="noopener">reagált a hírre</a> a főpolgármester is.
Az ÁSZ ugyanakkor arról is írt, hogy szerintük a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához.
A háttérbeszélgetésen mindezek mellett szó volt arról is, hogy nem emeli a főváros a területén érvényes taxi-tarifát, hogy igyekeznek tisztítani a taxis piacot, és arról is, hogy bár nem értenek egyet azzal, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági projektté nyilvánítja a legalább 250 lakás megépítését vállaló beruházásokat, mert az intézkedés csorbítja az önkormányzatok autonómiáját, a maguk eszközeivel is megpróbálnak segíteni az Otthon Start miatt elkezdett új lakóparkok építését.
A főváros azért, hogy a beruházások illeszkedjenek a városképbe, és valóban jó projektek valósuljanak meg, 
<blockquote>
egy olyan konstrukciót dolgozott ki, amivel együttműködés esetén a szükséges engedélyek beszerzésével igyekeznek segíteni a beruházót.
</blockquote>

Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény, mondja Karácsony Gergely főpolgármester.

Aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja

A bíróság másodjára is az Alkotmánybírósághoz fordult, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/746668204852826" target="_blank" rel="noopener">jelentette be Karácsony Gergely</a> főpolgármester 2025 szeptember 9-én egy sajtótájékoztatón. Ez azt jelenti, folytatta, hogy a Főváros minden érdemi, tartalmi pert megnyert az elmúlt két évben a magyar kormánnyal szemben.
Ez a döntés is azt igazolja, magyarázta, hogy
<blockquote>
bármilyen jogi formát is talál ki a kormány a szolidaritási hozzájáruláshoz, az ellentétes a magyar jogszabályokkal.
</blockquote>
A szolidaritási hozzájárulás ugyanis nem egy adó. Azoknak az önkormányzatoknak, akiknek ezt a hozzájárulást be kell fizetniük, egy közigazgatási eljárásban módot kell biztosítani arra, hogy vitassák a rájuk kirótt elvonás mértékét. Az államnak pedig érdemben meg kell vizsgálnia azt, hogy ez az elvonás nem teszi-e kockára az önkormányzatok által ellátott közfeladatok biztonságát.
„Nagyon örülünk a bíróság döntésének, mert újra megerősíti azt, hogy nem csak politikai, nem csak erkölcsi, hanem jogi értelemben is igazunk van, amikor vitatjuk a fővárost tönkre tevő elvonásoknak a mértékét.”
<a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid021zrTiiqQ451unBNZCQNK4iHR6sPY4iefFVnKyt1qMSZnCH2VoURKzcYMUbw8fhfhl" target="_blank" rel="noopener">Mint emlékeztetett</a>, 2024-ben a Fővárosi Ítélőtábla állapította meg, hogy
<blockquote>
a Budapestet sújtó sarc „egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. 
</blockquote>
Az ítélőtábla beadványára pedig tavaly az Alkotmánybíróság is megállapította: „a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával”.
Karácsony figyelmeztetett, hogy arra viszont nincs idejük, hogy végigjárják a jogi utat, a Főváros működőképességének érdekében szeretnék tárgyalóasztalhoz hívni a kormányt. A főpolgármester elmondása szerint is a tárgyalások megszakadtak, a tárgyalópartnerek eltűntek, nem válaszolnak a megkereséseikre.
„Azt remélem, a Törvényszék tegnapi döntése
<blockquote>
világosan kijelöli újra a kormány feladatát: vissza kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és biztosítanunk kell a főváros működőképességét.”
</blockquote>
A városvezetés nyitott minden egyeztetésre, ugyanakkor nem tudnak másképp tekinteni az előttük álló folyamatokra, „minthogy a kormány legalább részben kivezeti azokat az elvonásokat, amelyeket több jogerős bírósági döntés és alkotmánybírósági döntés is a magyar alaptörvénnyel ellentétesnek mondott ki”.
Van tehát egy jogi út, magyarázta Karácsony, ami nagyon lassú, és van egy politikai út, ami kellő gyorsasággal tudná rendezni ezt a kérdést. „A lényeg az, hogy a fővárost érintő, idei évre vonatkozó, 89 milliárd forintos állami elvonás ellentétes az alaptörvénnyel” – jegyezte meg.
Ezúttal is hozzátette azonban, hogy ők csak a szolidaritási hozzájárulás azon részét vitatják, amit a Fővárosi Önkormányzat a beérkező állami normatíván felül fizet.
Arra a kérdésre, hogy későbbi befizetésekre ez az elsőfokú döntés milyen hatással lehet, az nem teljesen egyértelmű.
Ha az állam fönntartja azt az igényét, hogy további 50 milliárd forintot el akar vonni a fővárosi költségvetésből, azzal a következménnyel jár, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat, és hogy 
<blockquote>
az államnak el kell számolnia a budapesti állampolgárokkal, miért tartja járhatóbb útnak a közszolgáltatások leállását annál,
</blockquote>
minthogy visszatérne az alaptörvény alapjaihoz, és mérsékeli az elvonásokat.
Az említett egyeztetésekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egyébként a napokban több interjúban is azt mondta, hogy június óta még csak informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a folytatást illetően. Márpedig szeptember elsején lejárt a Főváros jogvédelme, úgyhogy a szolidaritási hozzájárulás további részleteinek levonása előtt megnyílt a lehetőség.
Ahogy Kiss a <a href="https://magyarnarancs.hu/belpol/sokszor-targyaloasztal-sincs-277293" target="_blank" rel="noopener">Magyar Narancsnak elmondta</a>, ők készek újra a bírósághoz fordulni, hogy jogvédelmet kérjenek, de mint magyarázta, ez kiszámíthatatlanabb út, hiszen egy háromtagú bírói testület kezébe helyezik ezzel a fővárosi közszolgáltatások finanszírozásának kérdését. Nem automatikus ugyanis, hogy a következő hónapokra is megkapják a jogvédelmet.
Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen a júniusi is leállás volt, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki. Ezzel kapcsolatban most Karácsony is azt mondta, nem szeretnék a budapestieket büntetni a kormány rossz politikája miatt, de ha a Főváros pénze elfogy, és
<blockquote>
nem tudják finanszírozni a BKV működését, akkor az ő döntésüktől függetlenül le fog állni a közösségi közlekedés.
</blockquote>
Karácsony nagyon reméli, hogy „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”. A főváros eljutott ugyanis a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye. „Nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy a kormány visszaüljön a tárgyalóasztalhoz”.
A következményekkel kapcsolatban Kiss egyébként azt mondta, ha valaki Budapestet csődbe akarja lökni, akkor azt Budapest magával rántja, mert egy ekkora méretű város csődbe taszítása ilyen gazdasági szerkezettel biztos, hogy károkat okoz a magyar gazdaságnak.

A Fővárosi Törvényszék újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulásnak a jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.

Újabb pert nyert a főváros a kormánnyal szemben

Szeptember elején, hétfőn lejárt a jogvédelem, aminek értelmében a Magyar Államkincstár
<blockquote>
nem vonhatott le 2025. május, június, július és augusztus hónapokban szolidaritási hozzájárulás címén egy forintot sem a főváros számlájáról.
</blockquote>
A városvezetés még május 27-én kért <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/17/megkapta-a-jogvedelmet-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">azonnali jogvédelmet</a> a szolidaritási hozzájárulás várható inkasszója miatt egyrészt azért, mert attól a ponttól kezdve Budapest a költségvetés nettó befizetőjévé vált volna, másrészt azért, mert a további inkasszók a főváros működését veszélyeztetik.
Az Államkincstár ennek ellenére is inkasszált a főváros számlájáról 10,2 milliárdot, holott ezt a bíróság döntéséig nem tehette volna meg. Ennek egyik folyománya lett, hogy a városvezetés figyelmeztetésül június 6-án, pénteken egy rövid időre leállíttatta a közlekedést.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc05509.jpeg" alt="10" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kormány emberei június 10-én, kedden aztán tárgyalóasztalhoz ültek a városvezetéssel. Ahogy <a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1016424690668232&amp;set=pb.100069021316157.-2207520000&amp;type=3" target="_blank" rel="noopener">a közleményükben írták</a>,
<blockquote>
abban mindenképpen egyetértettek, hogy el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégek fizetésképtelenségét.
</blockquote>
A felek bizakodóak voltak, elmondták, hogy még júniusban folytatják a tárgyalásokat, és megoldást találnak a város helyzetére. A kormányzat kész támogatást biztosítani, folytatták a közleményben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kaphat.
Karácsony Gergely többször is elmondta, hogy ennek a kérésnek eleget tettek, és a kormányzat által megbízott szakértőnek korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója viszont néhány nappal korábban, augusztus 29-én a <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/08/megrekedtek-a-fovaros-es-kormany-kozti-targyalasok" target="_blank" rel="noopener">Magyar Nemzet</a>nek és a <a href="https://hang.hu/belfold/kiss-ambrus-interju-budapest-fovarosi-kozgyules-179915" target="_blank" rel="noopener">Magyar Hang</a>nak is arról beszélt, hogy a kormány által felkért cég még mindig az adatbekérés fázisában van,
<blockquote>
a tárgyalások pedig, a főpolgármester hiába kezdeményezett újabbat, a júniusi megbeszéléseket követően megszakadtak.
</blockquote>
Az volt ugyan az ígéret, folytatta Kiss, hogy a július végi kormányülésen foglalkoznak a kérdéssel, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utána azt mondta a kormányinfón, hogy a kérdés nem volt napirenden.
Azóta informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a tárgyalásokkal kapcsolatban, pedig a városvezetés bármikor készen állna a megbeszélések folytatására.
Az, hogy szeptember elsején lejár a jogvédelem, még nem jelenti azt, hogy elsejétől be lehet szedni visszamenőlegesen a szolidaritási hozzájárulást, csak azt, hogy a további részletek levonása előtt nyílik meg a lehetőség, magyarázta Kiss.
A további részleteket is csak akkor vonhatja le az Államkincstár, ha a főváros nem kér, vagy pedig nem kap az őszi hónapokra azonnali jogvédelmet. Hogy fognak-e kérni, arra nem adott választ Kiss.
<blockquote>
Azt mondta, hogy az az álláspontjuk, hogy a kormánnyal való megállapodásnak nem alternatívája az, hogy folyton jogvédelmet kérnek.
</blockquote>
Szerinte nem biztonságos megoldás, hogy egy háromfős bírói tanács kezébe kerül a főváros közszolgáltatásainak a finanszírozásának biztosítása.
„Abban az esetben [viszont], ha nincsen a kormánnyal megállapodás, akkor nyilván ez az út marad nekünk.”
Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen a júniusi is leállás volt, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki.
Az interjúkban ezúttal is megismételte a főigazgató, ők csak azt szeretnék, hogy a főváros ne legyen az államkassza nettó befizetője. A kormány idén már 89 milliárd forint befizetését várja el, ők viszont ebből 51 milliárdot szeretne visszakapni, „mert ez az az összeghatár, aminél már nettó finanszírozók vagyunk”.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus arról beszélt, hogy nem gondolják, hogy a kormánnyal való megállapodásnak alternatívája lenne, hogy jogvédelembe menekül Budapest. 

Megállapodás nincs, míg az inkasszó elleni jogvédelemnek vége

Ha nem lett volna eddig is elég baj, szolidaritási hozzájárulás, Tiborcz István, vaddisznók, sorolja Kovács Gergely polgármester egy 2025 augusztus 27-én, szerda reggel, Facebookon <a href="https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&amp;v=1493806235109557" target="_blank" rel="noopener">megosztott videóban</a>,
<blockquote>
most fogta magát a turul, és még ő is lerakta a tojásait”.
</blockquote>
A következő másodpercekben aztán jól látható válik, hogy három hatalmas tojásszerűséget helyeztek a szobor mögé. „Egy madárral sem tudtunk mit kezdeni, most meg úgy tűnik, hogy lesz négy” – tetté még hozzá.
Egy nem sokkal <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0ERrNdiyqUBcehRkXvtidXX6Mf5Fs88jUWofz1uQ4kzKJDUsDfwDT2zx1nQREEKNvl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">későbbi posztjában</a> pedig arról is megoszt egy képet, ahogy két kollégájával viszik a tojásokat a Böszörményi úton, utána pedig alaposan dokumentálják a tojások elhelyezkedését.
A szobor rendszeresen kerül viták kereszttüzébe. A felállításának ötlete Mitnyan György, akkori fideszes polgármester fejéből pattant ki, és annak ellenére keresztülvitte azt, hogy semmilyen fórum nem támogatta, és
<blockquote>
még építési engedélyt sem kapott az építésügyi hatóságtól.
</blockquote>
A turult Mitnyan maga avatta fel 2005. október 22-én, a kerületi önkormányzat szeretett volna fennmaradási engedélyt kérni rá, azonban főváros arra kötelezte, hogy 160 napon belül bontsák el. Az emlékmű elbontásáról 2008 márciusában jogerős bírósági döntés is született.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hegyvidekturulkg04.jpeg" alt="hegyvidek_turul_KG" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Kovács Gergely Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
A 2010-es kormányváltásnak köszönhetően a szobor mégis a helyén maradhatott, ugyanis a kormány az önkormányzatok hatáskörébe adta az emlékművek állítását.
A turul ennek ellenére is állandó viták témája maradt, köztudottá vált, hogy a nyilasok által elkövetett tömeggyilkosságok közvetlen közelében található, a nyilasok még a szobor melletti területen, a vízműveknél is végeztek ki embereket.
Ezek után kiderült az is, hogy a szobron 4 nyilas tömeggyilkos és további 17 nyilas párttag neve szerepelt, 367 áldozat neve pedig lemaradt róla. A nevek között szerepelt az akkori fideszes polgármester, Pokorni Zoltán nagyapjának neve is, akiről nem sokkal korábban derült, hogy nem áldozata, 
<blockquote>
hanem résztvevője volt a nyilasok vérengzésének.
</blockquote>
Pokorni egy történészi szakmai bizottságot állított fel, ami megállapította, hogy a turul szimbolikája kegyeletsértő. Ennek hatására a szobrot átminősítették emlékezettörténeti kiállítóhellyé, ám továbbra is helyén maradhatott.
A 2024-ben megválasztott Kovács Gergely <a href="https://www.youtube.com/live/d2tUmYaeLMg?si=r1JmUa9RpJY5dbl_&amp;t=23756" target="_blank" rel="noopener">többször is elmondta</a>, hogy bár a turul helyzete nem tartozik a legfontosabb ügyei közé, a ciklus végére szerinte ebben a formában nem lesz a helyén. Kovács a Szoborparkban látta volna szívesen.
A kutyapártos vezetés megválasztása után jelentkezett a MIÉP, hogy megvásárolná és elszállíttatná a szobrot, ám ebből sem lett végül semmi.
Nem sokkal később aztán, 2024 október 21-én <a href="https://www.facebook.com/lazarjanosfidesz/posts/1073716634108509?ref=embed_post" target="_blank" rel="noopener">megérkezett a vitába</a> Lázár János építési és közlekedési miniszter, és
<blockquote>
elrendelte a szobor műemléki védelem alá helyezését.
</blockquote>
Szerinte az, hogy az egyébként is engedély nélkül épült szobor folyamatosan viták témája volt, még nem lehet ok arra, hogy „egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hegyvidekturulkg03.jpeg" alt="hegyvidek_turul" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Kovács Gergely Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
2025 július 4-én meg is jelent a rendelet, ami nemzeti emléknek minősülő <a href="https://www.facebook.com/lazarjanosfidesz/posts/pfbid02enZcfkZCexMNJz2FuhQjrF1QmnwSrjWy9KMztnd8bMvRSifyfUz7RB1tPhLqrRvzl" target="_blank" rel="noopener">műemléknek minősítette</a> a turult.
A hegyvidéki önkormányzat nem hagyta annyiban a dolgot, <a href="https://telex.hu/belfold/2025/07/04/turul-szobor-xii-kerulet-onkormanyzat-nemzeti-emlek-muemlek-jogorvoslat" target="_blank" rel="noopener">bejelentették</a>, hogy a szobor korábbi vitás megítélése és elhelyezésének körülményei miatt úgy gondolják, a kérdésről való társadalmi párbeszéd nem lezárható pusztán jogi eszközökkel, és vizsgálják a további jogi és szakmai lehetőségeket.
Kovács a mostani trollkodáshoz annyit fűzött még hozzá, hogy szerencsére Hatvanpusztán közösségi finanszírozásból épült egy állatkert, a tojásból kikelt kismadarakat majd oda elviszik.

Elbontani, elajándékozni nem tudja, úgyhogy jobb híján meghekkelte a hegyvidéki önkormányzat kutyapártos vezetése a helyi turul-szobrot.

Kiderült, hogy a hegyvidéki turul a tojó 

A Kőbánya-Kispest közlekedési csomópont köztisztaságával és közbiztonságával kapcsolatos feladatok elosztásáról tárgyaló, döntés-előkészítő szakmai fórumot tartottak a kispesti városháza dísztermében. A fórumon részt vettek a terület tulajdonosai, azaz a fővárosi városvezetők, a közgyűlés képviselői közül néhányan, a MÁV Zrt., a BKK Zrt., a BKV Zrt., az FKF Zrt., a KÖKI terminál képviselői, valamint a X. és a XIX. kerületek rendőrkapitányai és közterület-felügyelői. 
A kerületi lap <a href="https://www.facebook.com/kispestimagazin/posts/pfbid03HydCctBVnTEEhJ2QwQc3opMyFy7CETRaDXwhe5166RzV4V85bSKyV8mxXFfmCrRl" target="_blank" rel="noopener noreferrer">cikke szerint</a> az eseményen Varga Attila alpolgármester is arról beszélt, hogy sajnos igazuk van mindazoknak, akik panaszkodnak az itteni állapotokra, és sürgetik az intézkedéseket. A helyzet ugyanis szerinte sem jó, bár apró lépésekben szerinte azért haladnak előre, és sikerült már kisebb sikereket elérniük. A helyzetet ugyanakkor nagyban megnehezíti, hogy, mint a fentebb felsoroltakból is látszik, a területnek több tulajdonosa van, ezért az operatív intézkedések meghozatala különösen komplikált. 
Arató Gergely országgyűlési képviselő <a href="https://www.facebook.com/aratogergely/posts/pfbid033pZ5SvQkaWoi3HBKf9gfUx2u5T3jtXXkDoj6jGFdD2AjkhLeLxCda7RpuaK8UA3Vl" target="_blank" rel="noopener noreferrer">beszámolója szerint</a> az egyeztetésen fontos döntések születtek, a főváros például vállalta, hogy előkészít egy üzemeltetési szerződést, amiben rögzítik, melyik terület kihez tartozik, azaz kinek a felelőssége annak rendben tartása. Ahogy Arató is megjegyezte, és ahogy az eddigiekből is jól látszik, a rendezetlenségnek ugyanis leginkább ez az oka.
Döntöttek arról is, hogy részletes takarítási leírást készítenek, amiben minden cég rögzíti, melyik területen milyen módon, milyen rendszerességgel végeznek takarítást, a leírásnak köszönhetően pedig mindez ellenőrizhetővé is válik. 
Ezenkívül felszámolják vagy átalakítják a felüljárón található, alkoholt árusító üzleteket, felmérik, milyen rendészeti szerv milyen rendszerességgel járőrözik a KÖKI-n, és ennek alapján javaslatot tesznek arra, milyen feltételekkel lehet megoldani az állandó rendészeti jelenlétet. Az állomáson tájékoztató táblákat helyeznek ki arról, milyen módon lehet jelezni a rendészeti problémákat, zavarokat.
Az egyeztetésen kiderült az is, hogy a MÁV-állomás mozgólépcsői nem javíthatóak, ezért ott a MÁV megkezdi a lift beépítésének tervezését, ennek köszönhetően pedig az állomás végre akadálymentes lehet, és kiderült az is, van rá esély, hogy jövőre felújítják a felüljárót, ám mivel ehhez le kell állítani a vasúti forgalmat, gondos tervezést igényel. A KÖKI bevásárlóközpont jelezte továbbá, hogy rövidesen kicserélik a Vak Bottyán utcai mozgólépcsőt, úgyhogy megnyithat ez a bejárat is. 
A terület rendbetételére egyébként a 2025 júniusi közgyűlésre érkezett <a href="https://einfoszab.budapest.hu/Session/DvdItem/128201?sessionType=1&amp;organizationtype=2&amp;parentId=18481&amp;parenttype=1&amp;key=fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei&amp;type=5" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egy tiszás javaslat</a>, amit <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/30/a-varos-sorsa-a-sajat-kezeben-maradhat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a közgyűlés el is fogadott</a>. Ebben többek között felkérték a főpolgármestert, hogy hívjon össze egy olyan megbeszélést, ahol az érintett szereplőkkel meghatározzák, és egy erre a célra készült térképen konkrétan bejelölik, hogy a Kőbánya-Kispest közlekedési csomópont karbantartásáért, a szemétszállításért, a köztisztaságért és utaskomfortjáért pontosan ki, hol felelős, és hogy erre az egyeztetésre hívja meg a Fővárosi Közgyűlés frakcióinak egy-egy tagját is. A Podmaniczky Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, a Fidesz és a Tisza képviselői el is fogadták a meghívást.  A városvezetést többek között Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója képviselte. 
Ahogy az előterjesztésben is megfogalmazták, Kőbánya-Kispest jelenlegi állapota méltatlan Budapest egyik legforgalmasabb közösségi közlekedési csomópontjához. A város kapujáról van szó: mind a nemzetközi utasok, mind a napi több ezres nagyságrendű utasforgalom első benyomását alakítja ez a helyszín. Ha egy turistának az első budapesti élménye egy piszkos, emberi vizelettel és ürülékkel szennyezett környezet, az nemcsak az adott hely, de az egész főváros hírnevét is rontja. A jelenlegi állapot – a rendszeres szemétfelhalmozódás, az átható bűz, a galamb- és patkányprobléma, valamint a burkolathibák – ráadásul valós közegészségügyi kockázatot is jelentenek azon több tízezer ember számára, akik naponta áthaladnak ezen a csomóponton. 
A probléma gyökere, jelentették ki az előterjesztésben is, természetesen a nem jól meghatározott és szétesett felelősségi rendszer. Az itt olvasható összefoglaló szerint a metróvégállomás és az aluljáró a főváros közlekedési cégeinek kezelésében vannak, a buszpályaudvar és a kapcsolódó felületek részben a MÁV, részben a főváros, részben pedig magánkezelő (például a bevásárlóközpont) fennhatósága alá esnek, a vasúti peron és környezete a MÁV területe, a közterületek karbantartása a főváros vagy adott esetben akár kerületi hatáskör is lehet. Egészen eddig tehát nem akadt egyetlen szereplő sem, aki a teljes terület állapotáért felelősséget vállalna, vagy akinek érdekében állna összehangolt rendet teremteni. 
A Kispesti Magazin beszámolója szerint a most megbeszéltek, felajánlások, vállalások teljesítéséről várhatóan három hónap múlva egy hasonló körben megtartandó találkozón esik majd szó.

A Kőbánya-Kispest közlekedési csomópont fővárosunk egyik legfontosabb tömegközlekedési csomópontja: egyszerre metróvégállomás, vasúti megállóhely és az egyik legforgalmasabb buszvégállomásunk. A bevásárlóközpont megszületésével ráadásul szolgáltató- és szórakoztatóközponttá is vált. Abban mindenki egyetért, hogy jelenlegi állapota méltatlan Budapesthez, és most végre lehet, hogy elindulhat a változás.

Egyeztetések indultak a Köki rendbetételéről

Ilyenre 2022 óta nem volt példa, most azonban két nap alatt kétszer is, ez azonnali vizsgálatot igényel – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02KSfrcShtrQN1ujC1kBiHdEeVdsBbPpNkGTYQckm17TNAKr99TZkh1MBfnJh685Fnl">jelentette be a főpolgármester</a>. A balesetben szerencsére személyi sérülés nem történt egyik nap sem. 
Szerdán a délelőtti órákban az Attila úton, a József nádor térnél égett ki egy 16-os busz – ami a török gyártású Karsan ATAK – miután a motorterében tűz keletkezett. A sofőr azonnal leszállította a járművön utazó négy embert és riasztotta a tűzoltókat. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1131873-1.jpeg" alt="Busz" width="1024" height="682">
<figcaption>Kép: Fővárosi Katasztrófavédelem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A vonalon ezek a típusú járművek 2015. novemberében álltak forgalomba, annak idején összesen 16 példány érkezett a fővárosba – a <a href="https://www.vezess.hu/hirek/2025/08/13/tobbszor-egett-mar-ilyen-busz-budapesten/">vezess.hu hu híre </a>szerint nem ez az első eset, hogy probléma van a típussal, egy évtizedes szolgálatuk alatt ez a harmadik busz, ami kigyulladt. Ahogy írják, 2017 áprilisában pár napon belül kettő is kigyulladt: az NCV-295 rendszámúban a tüzet gyorsan eloltotta a sofőr, ám néhány nappal később az NCV-287-es teljesen kiégett a Várfok utcában. A Karsanok előtt ezen a vonalon a várba közlekedő Ikarus 412-es midibuszok közül 2002 és 2011 között is összesen négy égett le. 
Csütörtökön a reggeli órákban az Érdi úton gyullad ki egy 59-es villamost pótló <a href="https://online.winmenetrend.hu/futar/history/vehicles/LYH120">Mercedes Citaro O530-as busz </a>a Farkasréti temető és a Süveg utcai megállók között. A villamos felújítása alatt a vonalon pótlásra – aminek épp augusztus 14. az utolsó napja – beállított buszok abból a 2000 környékén gyártott, és<a href="http://hbweb.hu/jarmu/bkv_mbcitaro_cim.htm"> Budapesten 2012-ben üzembe helyezett </a>flottából származnak, amelyek korábban Frankfurtban, Salzburgban, Madridban és Berlinben szolgáltak. Itt tehát egy busz életkorral számolva idős, 25 éves járgányról van szó, ami ideiglenes szolgálatot teljesített a vonalon. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-08-14-10.png" alt="Busz" width="2034" height="1258">
<figcaption>Kép: Fővárosi Katasztrófavédelem</figcaption>
</figure>
</div>
Az első adatok alapján az látszik, hogy más-más járműtípusól és gyártmányról van szó a két esetben, amik külön telephelyről is származnak, így ilyen összefüggés nincs az esetek között, és a ma reggeli 7 óra körüli tűz oka a hőség sem lehetett. A pontos okokkal, miértekkel és a szükséges lépésekkel kapcsolatban a BKV szolgál majd további részletes tájékoztatással a vizsgálat után.

Két nap alatt már a második busz gyullad ki a városban, a BKV vizsgálja az okokat. 