Április elején megkezdték a munkaterületek átadását, így a közeljövőben elkezdhetik megvalósítani a kerület forgalomcsillapítási terveit.
A rókahegyi, óbudai és csillaghegyi területeket érintő forgalomcsillapítási tervek bemutatását követően március 18-án, a Csillaghegyi Közösségi Házban és március 21-én, az Óbudai Platán Könyvtárban bemutatták a Budapest III. kerület Szentendrei út – Rákóczi utca – Batthyány utca – Pünkösdfürdő utca – Királyok útja – Nánási út – Emőd utca határolta övezet forgalomtechnikai elképzeléseit is.
Ahogy a harmadik kerületi önkormányzat illetékese elmondta, fontos ügyként kezeli a forgalombiztonság kérdését, ezért költségvetési lehetőségeihez mérten folyamatosan készítteti el és valósítja meg a terveket a problémás területeken, aktuálisan a Rókahegy, az Óbudai lakótelep és Csillaghegy déli részének térségében.
A Csillaghegy északkeleti területének forgalomtechnikai felülvizsgálata keretében már 2021 novemberében arról döntöttek, hogy a Mátyás király út, Batthyány utca, Árpád utca, Pünkösdfürdő utca és a Királyok útja által határolt területre hat forgalomcsillapító küszöböt tesznek, és egy helyen pedig sávelhúzással egy forgalmi sávra szűkítik a forgalmat.
A terület ugyanis 2017-ben már végeztek fogalomcsillapító beavatkozásokat, azonban úgy találták, hogy ezt követően is nagy maradt a térség forgalomterheltsége.
A Róka-hegy keleti területén 2022 tavaszán avatkoztak be: a fennálló harmincas övezet hatékonyabb forgalomcsillapításának érdekében a Szentendrei út–Ürömi út–Dózsa György utca–Hollós Korvin Lajos utca által határolt területen szintén forgalomcsillapító küszöböket helyeztek el.
A harmadik kerületi önkormányzat 2023 szeptemberében azt is bejelentette, hogy hadat üzen az illegális gyorsulási versenyeknek. Az augusztus végi testületi ülésükön megszavazták, hogy kilenc helyre összesen tíz sebességmérő boxot telepítenek, amik a Budapesti Rendőr-főkapitányság VÉDA rendszerhez tartozó, változtatható helyű közlekedési ellenőrzési pontokként fognak működni.
2024 márciusában a Csillaghegy és Rómaifürdő térségét érintő forgalomcsillapítási terveiket is bemutatták.
A szakmai koncepció számos ponton, együttesen
csaknem 100 beavatkozási helyszín fejlesztésére, átalakítására tér ki. Ezek között szegély menti helyreállítás, aszfalt pályaszerkezet építése, meglévő forgalomcsillapító küszöbök bontása és átépítése, új forgalomcsillapító küszöbök kialakítása, kerékpáros nyom felfestése, járdák átépítése, forgalomirányító táblák kihelyezése és víznyelők áthelyezése is szerepel.
„Közlekedjünk akár gyalogosan, kerékpárral, rollerrel vagy gépjárművel, egy övezet forgalomcsillapítási beavatkozásai – közvetve vagy közvetlenül – mindannyiunk életére hatással lesznek” – magyarázták az Énbudapestemnek.
A balesetek kimenetele szempontjából a sebesség döntő tényező: míg 30 km/h-s sebességgel csupán 5, 50 km/h-s sebességgel már 50 százalék az esélye annak, hogy a gyalogos nem éli túl a balesetet. 70 km/h-s sebesség esetén pedig gyakorlatilag elkerülhetetlen a tragédia.
„A kisebb forgalom és az alacsonyabb sebesség egy körzet szomszédsága számára is számos előnnyel bír. A közlekedés biztonságosabbá válásán túl a gépjárművek környezetterhelő hatása csökken, míg a közterületi körülmények (például: mikroklíma, zajszennyezés, utcakép) javulnak.”
A forgalomcsillapított övezetek kialakítása összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által 2023. október 25-én elfogadott Budapesti Mobilitási Tervével, ami többek között megduplázná a 30 km/órás sebességű övezetek méretét Budapesten annak érdekében, hogy 2030-ra felére, 2050-re pedig nullára csökkenjen a fővároson belüli halálos közlekedési balesetek száma.
Ahogy az Énbudapestemen több cikkben is foglalkoztunk vele, az európai városok között Budapest a középmezőnyben található a közlekedésbiztonság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer főre vetítve 2010-2019 között évente 2,9 halálos áldozata volt a közúti közlekedésnek (szemben Oslo 0,16-os vagy Bécs 0,6-os értékével).
A különbség a közlekedők eltérő viselkedésére (például szabályok be nem tartására), a járműparkra (az elöregedő, biztonsági felszerelésekkel nem megfelelően ellátott, de egyre növekvő számú gépkocsiállományra) és a sok helyen túl magas maximális sebességet és gépjárműforgalmat megengedő, de nem önmagát magyarázó és megbocsátó úthálózatra vezethető vissza.
A budapesti rendőrfőkapitány, Terdik Tamás éppen a március 27-i Fővárosi Közgyűlésen tartott rövid beszédet, amikor is első napirendi pontként elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, és amiből több lényeges infó is kiderült.
A személyi sérüléses balesetek számában például 4 százalékos csökkenés mutatkozott, azaz 3100-ról 3000-re csökkent, és 14 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma is, de még így is 43-an haltak meg 2023-ban Budapest útjain. „Határozottan nem vagyok elégedett ezzel a számmal” – jegyezte meg a rendőrfőkapitány is.
Egyébként a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már 2020 augusztusában elindított egy mintaprojektet, aminek részeként a Vörösvári úton és a Szentendrei út elején a megengedett legnagyobb sebességet 60 km/h-ról 50 km/h-ra csökkentették, és áthangolták a jelzőlámpákat is.
Az elmúlt években a város számos más pontján is lehetett ilyen mintaprojektekkel találkozni: ennek része volt, hogy hétvégente a gyalogosoké és a bicikliseké volt a rakpart; egyes forgalmas, lakóterületen átvezető út sebességhatára csökkent, és több helyen forgalomcsillapított zónákat jelöltek ki a belvárosban.
Azóta, mint ebben a cikkünkben is írtuk, kiderült, hogy a Vörösvári és a Szentendrei út lakóterületen átmenő szakaszának, valamint az Üllői út egy szakaszának a sebességkorlátozása bevált, ahogy működött a Pasaréten létrehozott 30-as övezet, és belső-Erzsébetváros komplex forgalomcsillapítási övezete is.
A kerületek eközben a saját hatáskörükben szintén sorra rendelték el a korlátozásokat. Józsefváros például a mozgáskorlátozottak és állandó gondozásra szorulók kivételével 2023 januárjától megszüntette az ingyenes parkolást, a budai Várba 2022 decemberétől csak vaskos összeg ellenében hajthatnak be és állhatnak meg a turistabuszok.
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere pedig már tavaly nyáron bejelentette, hogy „Terézváros minden utcájában, ahol nem jár BKK-járat, 30-as sebességkorlátozást vezetnek be, amit fizikai korlátokkal is biztosítani fognak”.
A harmadik kerületi önkormányzat beszámolója szerint a tervbemutató rendezvényekre rengeteg érintett látogatott el, és véleményeivel javaslataival aktívan hozzájárult a végleges műszaki tartalom kialakításhoz. A bemutatott fejlesztések szükségességével minden megjelent egyetértett, de a mindennapok tapasztalatai és egyéb aktualitások alapján további javaslatok is felmerültek.
A kivitelezésre az önkormányzat elmondása szerint legkésőbb az év végig sor kerül.
(Kiemelt kép: III. kerület önkormányzata)