Kőbánya díjat alapított, amivel a kerületi felújítások és az új építmények alkotóit szeretnék elismerni, hogy nagyobb figyelmet kapjon a helyi építészet, ami így is rejt egy-két csodát.
A Kőbányai Önkormányzat évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a kerület értékeinek megőrzésére és megismertetésére, írta az önkormányzat honlapja. Teszi mindezt annak érdekében, hogy Kőbánya a régi kőbányaiak és az újonnan beköltözők számára egyaránt élhető, vonzó városrész legyen.
A kerület vonzerejének, márkaértékének javításához ugyanis nagyon fontos hozzájárulás az épített környezet megújítása, a minőségi környezetalakítás, magyarázzák. Az önkormányzat éppen azért hozta létre az idén első alkalommal meghirdetett Kőbánya Építészeti Díja pályázatát, hogy ezt jobban tudják kommunikálni.
A pályázat célja az, hogy az elismerés adományozásával az újonnan épült vagy példamutató módon felújított, illetve bővített épületek értékeit bemutassák, és hogy ezen épületek publicitást kapjanak.
A pályázatra összesen 24 pályamű érkezett. A benyújtott valamennyi beadvány arról tanúskodik, jegyzi meg az önkormányzat, hogy Kőbányán az elmúlt évtizedben számos magas építészeti színvonalú új épület épült, és a meglévő épületállomány értékőrző megújítására, átalakítására is számos példa született.
Az kétségtelen, hogy ha ma valaki építészeti sétát szeretne tenni, akkor nem Kőbánya az elsőszámú célpontja. A fővárosi védettség alatt álló épületek száma is körülbelül harminc lehet.
Ahogy egyébként Erő Zoltán, főépítész
a Védett kincseink című, fővárosi helyi védelemmel rendelkező épületek bemutatásának összeállításában írta, Budapest természeti és épített értékeinek továbbörökítése nemcsak annak tulajdonosa, hanem az egész közösség számára nagy jelentőségű.
Az egyik, a legnagyobb és leghíresebb természetesen az 1912 és 1914 között épült Maglódi úti volt sörgyár, aminek funkcióját 1958-tól 2009-ig a Globus konzervgyáraként működött. Az ipari terület jelentős hányadát jelenleg nem használják és üresen áll.
A másik sokat emlegetett, jelentős építészeti emlék a Budapest szinte mértani középpontjában álló, Martinovics téren álló szecessziós stílusú lakó- és bérház, amit Schönteil Richárd építész a maga számára építtetett.
A sokat emlegetett épületek között szerepel még az 1950-es évek szocialista realista építészetének egyik monumentális emléke, a Kőrösi Csoma Sándor út 43-51. alatt található lakóépület, a főváros egyetlen kör alaprajzú temploma, a Kőbányai evangélikus templom, valamint a Ligettelkek egyes utcaszakaszai.
Az utóbbi időkben az egyik legtöbbet emlegetett, mégis kevesek által ismert, az egykori Szőlészeti Kutatóintézet Bormúzeumának udvarlefedése, az ország első, térbeli kötélrendszerrel feszített függőtetője.
Ahogy az Építészfórum írja, a feszített héjszerkezeteket Európában az 1958-as brüsszeli világkiállítás pavilonjai hozták divatba, és hazánkban 1959-ben két műhelyben is lázas munka folyt az elsőségért.
Horváth Z. Kálmán statikus és Kismarty Lechner Ödön építész tervei már 1960-ra készen álltak, és bár Emődy Attila építész és Zentai Zoltán statikus már 1959-ben elkészítettek egy függőtetővel rendelkező, ideiglenes pavilont, ez az 1962 decemberére elkészülő munka vált úttörővé.
Itt helyezték el a muzeális értékű borgyűjteményt és borászati eszközöket, amelyekből reprezentatív múzeumot terveztek kialakítani. Ahogy a lap jellemzi: Magyarország első kétköteles rendszerű függőteteje hallatlanul elegáns megoldással, földre hullott virágsziromként óvta a Kísérleti Pincészet mélyudvarát.
A Horváth Z. által tervezett, folytatja a lap, végül magányos fecske maradt. A Kísérleti Pincészet 2005-ben megszűnt, a jogörökös kecskeméti FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet ezt követően eladta a kőbányai területet. Az egykori Bormúzeum udvarlefedése elhagyatottan pusztul.
Az utóbbi években azért már lehetett arról olvasni, hogy mozgolódás van Kőbányán,
2016-ban egy kőbányai óvodát, a Sütöde utcai Idesüss Óvodát és Bölcsődét Nívódíjjal jutalmazták. 2018-ban a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központot jutalmazták szintén Nívódíjjal, amit több kincset is rejtő Ligettelkek területén áll. 2020-ban aztán Újhegyi lakótelep sétánya nyerte el a díjat.
Ha nem is olyan sűrűn, de mint látható, akadnak azért Kőbányán is izgalmas épületek. Ezek mellé sorakoztatja fel az önkormányzat azt a négy épületet, amiknek létrehozói és megújítói elnyerték a Kőbánya Építészeti Díja 2024. elismerést.
Az egyik a Márga u. 21/B szám alatti lakóépület, amit Horváth Farkas Zsófia és Horváth Sándor tulajdonosok és felelős tervezők nemcsak felújítottak, hanem ki is bővítettek.
A bírálóbizottság értékelése szerint bár ez a lakóépület nem helyi védett érték, mégis izgalmas eleme Kőbánya épített örökségének.
A tervező nagy gonddal őrizte meg az eredeti ház karakterét, építészeti részleteit, szerkezeti megoldásait, és úgy fejlesztette tovább egy merész, kortárs formavilágú, anyaghasználatú elemmel, hogy az mégis harmonikusan illeszkedő, szerves részét képezi a felújított régi épületnek.
A másik elismerést a Hölgy utca 11. szám alatti lakóépület eklektikus utcai homlokzatának értékőrző megújításában közreműködőknek ítélték oda.
Mint írták, a bírálóbizottság értékelése szerint a felújított Hölgy utcai épület Kőbánya polgárosodásának korában, a korra jellemző, igényes építészeti részletekkel készült.
A díjazott eklektikus stílusú lakóház homlokzatának a felújítása során az eredeti állapot teljes körű helyreállítása történt meg, mai technikai eszközökkel, precízen kidolgozott és kivitelezett részletekkel, példaértékű, értékőrző módon.
A harmadik elismerést a Gyömrői út 8-48. szám alatti „Richter Gedeon Látogatóközpont” meglévő épület felújításában és bővítésében közreműködők kapták.
A bírálóbizottság értékelése szerint a Látogatóközpont kialakítása során az épület véghomlokzatának átalakítása magas építészeti színvonalon történt meg, amelynek része a különleges formájú bejárati előtető is.
A negyedik elismerést a a Kőbányai út 30. szám alatti „Magyar Állami Operaház és Erkel Színház Eiffel Műhelyháza és Próbacentruma” meglévő épület felújításáért és átépítéséért ítélték oda.
A 2009-ig eredeti funkciójában működő MÁV járműjavító csarnokot korszerűen, magas építészeti színvonalon újították fel, és reményeik szerint az épület mintája lehet a Kőbányai út mentén még álló, funkciójukat vesztett, színvonalas ipari épületek értékmegtartó, értékteremtő újragondolásának.
A Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete dicséret elismerést adományozott még további 8 épület létrehozásában vagy felújításában közreműködőknek, például Szabó Bernadett tulajdonosnak, aki a Hölgy u. 32. szám alatti, egyébként szintén fővárosi védelem alatt álló lakóépület utcai homlokzatának értékőrző megújítását végezte.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség)