A hétvégi ültetés, amibe a civil lakosságot is bevonták, a terület nemes nyárfás erdejének erdészeti átalakításához kapcsolódik, amelynek során első ütemben négy hektáron alakul át az idegenhonos nemesnyár faállomány őshonos fafajokból álló, elegyes erdővé, összesen mintegy 25 000 darab őshonos fa- és cserjefaj elültetésével. 
A területen lévő nemesnyár faültetvénnyel az egyik fő probléma, hogy a fafaj rövid életciklusa miatt a teljes megújítása elkerülhetetlen, és mindenkinek sokkal kedvezőbb az a megoldás, ha a drasztikus tarvágás helyett egy fokozatos, ütemezett erdőátalakítás valósul meg. A <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/life-biodiverz-varos" target="_blank" rel="noopener">LIFE Biodiverz Város</a> projekt ezt teszi lehetővé, a folyamatos ültetések eredményeként egy ellenállóbb, fajgazdagabb, elegyes erdő jön létre mintegy 15 őshonos fa és cserjefaj visszaültetésével. A fafajok között kiemelt szerepet kap a szürke és fekete nyár, valamint a fűz, éger, juhar, kőris és tölgy, illetve olyan cserjék, mint a galagonya vagy a vadrózsa. A faállomány természetes záródása 5-10 éven belül fokozatosan helyreáll, és hosszabb távon egy sokkal változatosabb, klímareziliens erdő fejlődik ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240409105002.jpg" alt="Mocsáros" width="4000" height="3000">
<figcaption>A Mocsáros vízborítása 2024-ben. Kép: Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
Azaz a beavatkozások nem csupán természetvédelmi, hanem klímaalkalmazkodási szempontból is fontosak: cél, hogy a terület jobban őrizze a vizet (ez elmúlt év országos asztálytérképét nézegetve rémisztő eredményeket láthatunk), ellenállóbbá váljon a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, és olyan élőhelystruktúra alakuljon ki, amely hosszú távon is fenntartható.
A projekt keretében 2025 őszén első körben négy hektár faállomány átalakítása kezdődött meg, majd a következő években további 2 + 3 hektár alakul át, míg a jelenlegi faállományban meglévő őshonos és egyéb értékes elegyfajokból álló három hektáros terület megőrzésre kerül.
Egy természetvédelmi és erdőgazdálkodási léptékben átmenetinek számító, 15 éves megújulási időszakkal érdemes számolni, amikortól már ismét egy természetes (elegyes, legalább 10-15 őshonos fa és cserjefajból álló, vegyes korösszetételű és szerkezetű) erdő érzete lesz a területnek. A projekt hozzáadott értéke, hogy a természetvédelmi beavatkozások hatására a talajvízszint emelkedni fog, az erősebb vízborítottság pedig gyorsítani fogja a fák növekedését is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260322ga16041.jpg" alt="Mocsáros" width="4204" height="2802">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A beavatkozások területén meglévő természetes újulat és az ültetett csemeték lombkoronája várhatóan 5-7 éven belül ismét bezárul, egy ökológiailag sokkal stabilabb és magasabb biodiverzitású erdőt létrehozva. Ezt az átmeneti időszakot követően az ökológiai funkciók – mint a hőmérséklet-szabályozás, a páratartalom fenntartás és a szél elleni védelem – visszaállnak a lakosság által megszokott szintre, azonban már egy olyan sokkal természetesebb erdő formájában, mely hosszú távon képes az erdő ökológiai és rekreációs értékeit biztosítani. 
A márciusi ültetésen a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei egy kb. 0,5 hektáros területet készítettek elő kifejezetten lakossági ültetésre. A helyszínen több erdész szakember segítette a résztvevőket, hogy mindenki megtanulhassa a helyes ültetési módszereket. Ez az alkalom nemcsak önkéntes munka, hanem közös élmény is volt: bárki elültethetett néhány vagy akár több tucat facsemetét az új, ellenálló és fajgazdag erdőben. A program során első kézből ismerhették meg a résztvevők a természetvédelmi célok hátterét és szakmai szempontjait is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Mocsáros természetvédelmi terület erdészeti átalakítását részletes erdészeti és természetvédelmi felmérés előzte meg, amely egyrészt a meglévő és megőrzendő értékek pontos megismerését, valamint a munkálatok tervezéséhez szükséges adatgyűjtést szolgálta.
Az eseményt Budapest Főváros Önkormányzata, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő NKft., és a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezte, a közösségi erdőtelepítésen az Aquincum-Mocsáros Egyesület, a LIFE Biodiverz Város projekt regisztrált önkéntesei és helyi lakosok, természetkedvelők vettek részt. 
Az erdőtelepítés a LIFE Biodiverz Város projekt keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.

Míg a 80-as években lakótelepet szántak ide, addig mára a Mocsáros Budapest egyik frissen bővített, összesen 75 hektáros természetvédelmi területe, ami az uniós forrásoknak hála a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű és legértékesebb vizes élőhelyévé válhat. Megőrzése és helyreállítása a LIFE Biodiverz Város projekt egyik kiemelt célja, ennek egyik fontos lépése az őshonos erdők telepítése, aminek részeként március 22-én 2500 őshonos fa- és cserjecsemetét ültettek el.


STÍLUS

Közösségi faültetést szerveztek a Mocsáros őshonos erdeiért

A város legforgalmasabb terein, mint a Blaha, Deák, Széll Kálmán vagy éppen a KÖKI már biztos sokan találkoztak a sötétzöld ruhás térgondokokkal, akik – két műszakban, hajnaltól estig – fáradhatatlanul felügyelik a tereket. 
A térgondnokok BKM  alkalmazásában állnak és feladatuk, hogy folyamatosan az általuk ellátott területen tartózkodjanak, és ott köztisztasági szemlét végezzenek, kezeljék a palackgyűjtés, vagy éppen a varjak miatt kialakuló köztisztasági helyzeteket, felszedjék az útjukba kerülő szemetet, és ha kell, akkor felkérik az illetékes önkormányzati szolgáltatókat, illetve az érintett elárusítóhelyeket a kezelésükbe tartozó hulladékgyűjtő edények soron kívüli ürítésére. Ezenkívül figyelemmel kísérik az adott helyszínen található utcabútorok, zöldfelületek, illetve fák állapotát is.
Az új szemléletű feladatkör létrehozásának célja, hogy a nagyvárosi köztisztaság sokszereplős feladatellátásában a főváros, kerületi önkormányzatok, állami szervek, ingatlantulajdonosok, járókelők, üzlethelységek, és gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés erősítésével tisztább legyen Budapest. Az első térgondnokok 2025 októberében a Blaha Lujza téren, a Deák téren és a KÖKI-n álltak munkába, novemberben pedig további három helyszínnel bővült a program: az Etele térrel, az Örs Vezér terével és a Széll Kálmán térrel.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251015ga2002.jpg" alt="Térgondnoki" width="6509" height="4339">
<figcaption>Térgondok a Blaha Lujza téren. Kép: Gallov Adrienne/budapest.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A két új helyszínen már Húsvét előtt találkozhatnak a budapestiek további térgondnokokkal a Boráros téren és a Baross téren. Az újabb helyszínek kiválasztásánál a BKM elsősorban a köztisztasági feladatellátás során képződő bőséges információ- és tapasztalati adatokat vette figyelembe. Ennek során elemezte az egyes terek hulladékgyűjtő-ellátottságát, azok napi-, heti terheltségét, továbbá a burkolt felületek (járdák, közlekedők), illetve az utcabútorok elhasználódásának, szennyeződésének ütemét. A tömegközlekedés által generált terheltség hatásának értékelésére a BKK egységes forgalmi modellje alapján képzett, le- és felszálló gyalogosforgalmat, valamint a legjelentősebb fővárosi civil közterületi bejelentéskezelő felület, a jarokelo.hu statisztikai adatait is figyelembe vette a kiválasztás során. 
A térgondnoki rendszer fenntartásának teljes éves forrásigénye mintegy 250 M Ft, mely a mostani bővítéssel együtt éves szinten további közel 90 M Ft-tal növekszik, - beleértve a program személyi, eszköz- és logisztikai költségelemeit is.   A már működő, illetve a most bővülő térgondnoki rendszer költségeit a Budapesti Közművek az egységes közműtársaság hatékonyabb működéséből származó megtakarítás útján finanszírozza.
Reméljük, az eddigi tapasztalatok alapján itt is a térgondnokok jelenléte önmagában is ösztönzőleg hat majd a járókelőkre a fegyelmezettebb, tudatosabb közterület-használat felé.

Jelenlegi hat helyszínen működik a térgondnoki szolgálat a Fővárosban, április elsejétől ez bővül ki a Baross térrel és a Borárossal. A 2025 őszén indult program rövid idő alatt a mindennapi városi működés természetes részévé vált és a térgondnokok munkájának köszönhetően jelentősen javult a felügyeletük alá tartozó terek és az ott található zöldfelületek általános tisztasága. 

Áprilistól két újabb forgalmas csomóponton is térgondnokok ügyelnek a rendre

„Egy fantasztikusan izgalmas nap, sőt kettő következik. Be fogunk zárkózni két napra a zsűrivel a Kristály Színtérbe, hogy értékeljük a Rákosrendező pályázatra érkezett 14 nemzetközi pályaművet. (...)
<blockquote>
Hamarosan meglátjuk, melyik ezek közül a legjobb”
</blockquote>
– <a href="https://www.facebook.com/reel/1442936644180210" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> Karácsony Gergely főpolgármester. 
A főváros 2025 szeptemberében <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/26/megjelent-a-rakosrendezo-mesterterv-nemzetkozi-tervpalyazata" target="_blank" rel="noopener">hirdetett nemzetközi pályázatot</a>, aminek célja volt, hogy megtalálják a legjobb tervezőt a közel 150 hektáros barnamezős terület fejlesztését megalapozó átfogó, ún. mesterterv, valamint a városrész közterületi terveinek elkészítésére.
A Rákosrendező jövőjét formáló nemzetközi városépítészeti és közterület-fejlesztési tervpályázat részvételi (előminősítési) szakasza 2025 novemberében zárult.
<blockquote>
Az első fordulóba 43 pályamunka <a href="https://budapest.hu/hirek/2025/11/18/lezarult-a-rakosrendezo-nemzetkozi-tervpalyazat-elominositesi-szakasza" target="_blank" rel="noopener">érkezett</a>,
</blockquote>
amelyek közül 38 bizonyult érvényesnek, közülük választották ki a tervezési szakaszba továbbjutó 16-ot, amelyből 14 van versenyben, és amelyeket február 10-én állítottak ki a bírálóbizottság és a munkájukat segítő szakértők számára.
A borítékok felbontása a margitszigeti Kristály Színtéren zajlott, a BFVK, egy titokgazdai feladatokat ellátó fejlesztő cég, jogi szakértők és a bírálóbizottság kijelölt tagjainak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc02061.jpg" alt="Rákosrendező" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A bontás lezárultával megkezdték <a href="https://budapest.hu/hirek/2026/02/10/ujabb-fordulohoz-ert-a-rakosrendezo-megujitasara-kiirt-nemzetkozi-tervpalyazat" target="_blank" rel="noopener">a pályaművek kihelyezését</a>, hogy a bírálóbizottság számára áttekinthető, egységes formában álljanak rendelkezésre a bírálati folyamat következő lépéseihez. A háttérben a munka szakértői ülésekkel folytatódott, hogy a bírálóbizottság márciusban meg tudja hozni a végső döntést.
Ahogy a főpolgármester is <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02PFbUCXsv32pCyAhQNBJASswHGDdJcbyDJXx4CvQVov7oWPzDiVneVXmgKqM6YHEbl" target="_blank" rel="noopener">magyarázta</a>, a tervek értékelése az elmúlt hetekben teljes anonimitás mellett folyt. A döntést
<blockquote>
egy hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri fogja meghozni,
</blockquote>
kizárólag szakmai alapon.
Ezután március végén minden pályamű nyilvános lesz, és mindenki láthatja majd: mi a különbség az emberi léptékű, zöld városfejlesztés és a magánérdekek mini-Dubaj típusú kiszolgálása között.
Ahogy korábban az Énbudapestem is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/26/megjelent-a-rakosrendezo-mesterterv-nemzetkozi-tervpalyazata" target="_blank" rel="noopener">összefoglalta</a>, az önkormányzat célja egy új, fenntartható és emberléptékű városnegyed létrehozása, amely magában foglal 8–10 ezer új lakást, amelyek legalább 20 százaléka támogatott, megfizethető lakhatást kínál.
Emellett magában kell foglalnia a városrészt behálózó gyalogosbarát, autómentes utcahálózatot, legalább 25 hektár közparkot, új intermodális közlekedési csomópontot a Rákosrendező vasútállomásnál és a környezeti fenntarthatóságot szolgáló energetikai és csapadékvíz-hasznosítási megoldásokat.
Budapestet ugyanis
<blockquote>
egyszerre fenyegeti a lakhatási és a klímaválság.
</blockquote>
Megoldásuk csak együttesen képzelhető el: a rákosrendezői terület megszerzésével egyedülálló lehetőséget kapott a főváros arra, hogy új városi identitást formáljon egy, a városszövetbe mélyen beágyazott helyszínen.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc04152.jpg" alt="Rákosrendező" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A pályázaton indulók feladata is az volt, hogy egyensúlyt találjanak a természet és az épített környezet, valamint a lakhatás, munka, kultúra és szabadidő igényei között. A Rákosrendezőn megvalósuló fejlesztés egész Budapest számára példát adhat a fenti kihívások XXI. századi kezelésére, és bemutathatja, hogyan valósíthatók meg a legkorszerűbb városfejlesztési megközelítések.
Az önkormányzat <a href="https://www.facebook.com/reel/941862841633970" target="_blank" rel="noopener">tájékoztatása szerint</a> a szakértői munkacsoportok vitái után azok a koncepciók kerültek az élmezőnybe, amelyek zöld és fenntartható városrészt javasolnak, figyelnek a lakhatási sokszínűségre, és jól illeszkednek Budapest városszerkezetébe. 
„Az itteni toplistás pályázatok
<blockquote>
simán felveszik a versenyt akár skandináv, akár osztrák fejlesztésekkel”
</blockquote>
– jegyezte meg Halász Áron, fenntartható közlekedési szakreferens a közlekedési munkacsoporttól. 
Garay Márton, a Főpolgármesteri Hivatalának urbanisztikai osztályvezetőjének, valamit az Urbanisztikai Munkacsoport vezetőjének elmondása szerint is nagyon színvonalas pályaművek érkeztek be, és érdekes vitákat folytattak fölöttük. A végére ennek azért egy mindenki által elfogadható, egységes véleményt tudtak kialakítani.
A megvalósíthatóság is nagyon fontos szempont. Mint Bukta Péter ingatlanfejlesztési szakértő, a megvalósíthatóság és gazdaságosság munkacsoport vezetője elmondta, azok, akik a projektbe pénzt fognak fektetni, szerinte a végén jó érzésekkel fejezik be, mert meg fog térülni a beruházásuk.
A döntést tehát végül egy hazai és nemzetközi szakértőkből álló zsűri hozza meg, teljes anonimitás mellett.
<blockquote>
Az eredményt március végén hozzák nyilvánosságra, 
</blockquote>
a pályaművek mindenki számára megtekinthetők lesznek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260226mm1096.jpg" alt="Rákosrendező" width="4500" height="3000">
<figcaption>Rákosrendező projekt - csoportok beszámolója - bíráló bizottság - Kristály. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A terület sorsának alakításába addig is bevonták a lakosságot. Március 15-ig mindenki <a href="https://enbudapestem.hu/2026/03/10/van-otleted-mi-legyen-rakosrendezon-amig-a-tervezes-zajlik-kerdoiv" target="_blank" rel="noopener">elmondhatta</a>, milyen elképzelései vannak Rákosrendező átmeneti hasznosítására. Az egyéni ötletek mellett lehetett válogatni és súlyozni megadott hasznosítási ötletek között. A városvezetés felmérte, mekkora igény van kutyafuttatóra, KRESZ és bringás pumpapályára, gördeszka és BMX parkra vagy éppen közösségi grillezőkre és a város oly sok pontján teltházas sikerrel futó közösségi kertekre.
Kiemelt kép: A Rákosrendező tervpályázat zsűrizése 2026. március 17-én a Kristályban. Fotó: Merész Márton/Énbudapestem

A Rákosrendezőn megvalósuló fejlesztés egész Budapest számára példát adhat a lakhatással és a klímaválsággal kapcsolatos kihívások XXI. századi kezelésére. A hivatalos eredményhirdetés március 31-én lesz, a tervező neve is ekkor derül ki, a borítékbontás után. 

A napokban döntenek a rákosrendezői pályázat győzteséről

A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén hangzott el nemrég, hogy ha a MÁV-HÉV Zrt.-nél járműhiány alakul ki, akkor a BKV a CAF villamosok érkeztével felszabaduló nagy kapacitású, selejtezésre érett hannoveri villamosait állíthatná forgalomba a H7-es – csepeli – vonalon. Noha a felvetés bizonyos elemeiben ironikus, a műszaki kivitelezés tulajdonképpen nincsenek akadályok. Feltéve, ha rendelkezik megfelelő anyagi forrásokkal.
<h3 class="Alaprtelmezett">Kár, hogy keskeny</h3>
A bizottság elnöke, Vitézy Dávid szerint a fővárosi HÉV-vonalakon közlekedő szerelvények közül egyre több éri el a 60 éves kort, amikor végleg ki kellene vonni a forgalomból, de a kormány olyan tendereket ír ki, amelyekre az "életszerűtlen közbeszerzési feltételek" miatt nem jelentkezik senki. Vitézy ezért ajánlotta a hannoveri villamosokat az illetékes miniszter, Lázár János figyelmébe. A szakemberek szerint a hannoveri villamosoknak megvannak a szükséges adottságaik, hogy HÉV vonalakon sem valljanak szégyent - eredetileg az elővárosi közlekedésben használták a járműveket -, de az is tény, hogy ezeknek a villamosoknak a méretei eltérnek az MXA típusú HÉV-ekétől: rövidebbek és keskenyebbek, egyszerűen más kialakításúak. Ahhoz, hogy hozzák a HÉV-es kapacitást,  legalább három kocsit kellene összekapcsolni, de egyéb átalakításokra is szükség lenne. Szinte bizonyos, hogy ezek a szerelvények zsúfoltabbak és kényelmetlenebbek lennének, nem beszélve arról, hogy a fel-leszállás is nehézkesebbé válna – a peronok kialakítása miatt. A hannoveriek csatasorba állítása mindenképpen visszalépés lenne, és persze nagy kérdés, hogy maga a felvetés mennyire vehető komolyan. Hiszen lehet, hogy egész nem más, mint Lázár János és a MÁV-HÉV Zrt. bosszantása. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250322ga43476354.jpg" alt="Fővárosi" width="660" height="300">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Fővárosi Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
Ám ezzel együtt is le kalappal a hannoveri villamosok előtt, mivel immár 25 éve közlekednek a fővárosban, és - elvileg - elmehetnének HÉV-nek is.
<h3 class="Alaprtelmezett">Másra nem volt pénz                                                                                                                             </h3>
Amikor 1984-ben érkezett a Tatra villamosokat szállító utolsó szerelvény Kelenföldre, nem hitte senki hogy ezek a régimódi csehszlovák (!) járművek lesznek a XX. század utolsó új beszerzésű budapesti villamosai. (1988-ban, a BKV még birtokba vehetett egy „kísérleti” Ganz villamost, de az egy rosszul sikerült prototípus volt, amely sosem került sorozatgyártásba.)
A rendszerváltást követően az addig állami tulajdonban lévő BKV-t visszakapta a Főváros, ám arra nem volt pénze, hogy új villamosokat vásároljon. Pontosabban rendelkezésére állt egy jelentősebb nyugat-európai hitel a közlekedés fejlesztésére, de azt csak a korszerű, takarékos és környezetkímélő  járművek vásárlására fordíthatták. A kilencvenes években a BKV szükség szülte kényszerből elkezdte meglévő, régi villamosait korszerűsíteni. 1992-1993-ban 20 darab 1959-1962 között gyártott UV-villamost alakítottak át, 1996-1999 között pedig 30 darab 1969-1971 között gyártott Ganz-csuklóst. Az új járművek beszerzését megnehezítette az is, hogy a Tatra villamosok érkezéséig kizárólag magyar villamosokat vásárolt a BKV és jogelődjei, és sokan ezt szokást szerették volna felújítani, így segítve az egyre nagyobb nehézségekkel küzdő magyar gyárat. Ugyanakkor a meglévő villamos járműparkból selejtezni kellett volna az 1956-1965 között gyártott UV-villamosokat, de erre azért sem kerülhetett sor, mert ebből a típusból 375 közlekedett a fővárosban, ennyi járművet egy típusból sem előtte, sem utána nem szerzett be az aktuális fővárosi közlekedési vállalat. Az viszont, hogy használt villamosokat szerezzenek, olyan mértékű szentségtörésnek számított a BKV-ban, hogy senki mert volna ilyesmivel előállni. Csakhogy Vajda Pál főpolgármester-helyettes valószínűleg nem ismerte annyira a BKV-s szokásokat, hogy eleve kizárt volna emiatt egy szerinte kiváló lehetőséget. A  szocialista politikus 1999-ben nemcsak bámészkodni ment a hannoveri Expóra, hogy tárgyalt a helyi városvezetőkkel, cégvezetőkkel, ami magától értődőnek tűnt. De amikor  azzal jött haza, hogy
<blockquote>
a főváros visszautasíthatatlan ajánlatot kapott a Hannoveri Közlekedési Vállalattól;
</blockquote>
sokan nem akartak hinni a fülüknek. Vajda ugyanis azzal állt elő, hogy mivel a németeknek már nincs szükségük „a világkiállítás többletigénye miatt üzembe állított, azóta feleslegessé vált korszerű kocsikra”, kedvező áron felajánlották a fővárosnak. „A hannoveri villamosok megvásárlásával rendkívül olcsón juthatnánk szinte új járművekhez” – közölte Vajda, aki a nagy lelkesedésben mintha megfeledkezett volna arról, hogy a "szinte újnak” nevezett a villamosok átlagéletkora  23 év volt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1280px-tw6000schaumburgstrassehanovergermany02blurred.jpg" alt="Hannoveri" width="1280" height="853">
<figcaption>Kép: Wikipedia/Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
Noha a fővárosi kabinet felhatalmazta a BKV-t, hogy kezdjen a tárgyalásokat a hannoveriekkel, az ekkor többségben lévő MSZP-SZDSZ koalíció két pártja eltérően ítélte meg vásárt. Főleg Demszky Gábor főpolgármester ellenezte a használt villamosok beszerzését, bár ennek kifejezetten politikai okai voltak. Demszky valójában nem főpolgármesterként, hanem az SZDSZ elnökeként próbált ellentartani a fővárosi koalícióban tapasztalható MSZP túlsúlynak, ami a szabaddemokraták arcvesztéséhez vezetett. Úgy tűnt, a helyzet az ezredforduló után sem változik, így hát a Közgyűlés 2001 februárjában,
<blockquote>
hatalmas vitát követően, használt járművek beszerzéséről döntött.
</blockquote>
A döntés természetesen a hannoveri villamosokra esett, melyekről időközben kiderült, hogy annak ellenére, hogy még a hetvenes években gyártották őket, állapotuk, műszaki tartalmuk még így is magasabb a budapesti villamosokénál. A BKV összesen hetvennyolc TW 6000-est vásárolt, amit azért kezdtek el magyar rajongói banánnak becézni, mert Németországban zöldre voltak festve, Pesten viszont sárgára fényezték át őket, tehát „beértek”.
De addigra érett be az elképzelés is, hogy a Pesterzsébetről az Örs vezér térig közlekedő 13-as vonalát meghosszabbítják a Mexikói útig. Már 2000 szeptemberében forgalomba állt egy új villamos, 63-as jelzéssel a „hiányzó szakaszon”, de az csak egy évet élt, 2001. október 3-án ugyanis - immár hannoveri villamosokkal - megindult 3-as villamos az így 13,4 kilométeres hosszúvá nyúlt pályán, méghozzá a Mázsa térig meghosszabbított pestújhelyi 62-essel együtt. Miután az összes hannoveri megérkezett, még két vonal kapta meg az akkor legkorszerűbbnek számító járműveket - az újpalotai 69-es és a pestszentlőrinci 50-es.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys1807.jpg" alt="-" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyirő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A régi/új villamosok műszaki tartalmával nem lehetett kifogásuk a szakembereknek, egyöntetű véleményük szerint ezek a villamosok minimum 15 évig használhatók még. Ráadásul hiába voltak fiatalabb villamosok a BKV akkori járműparkjában, az 1980-1984 között beszerzett csehszlovák Tatrák sokkal ósdibb konstrukciók voltak az 1975-76-os évjáratú „nyugatnémet” kocsiknál. És mivel szó sem volt arról, hogy a villamosokat a leendő nagykörúti járművek helyett vásárolták volna, mindenki elégedett lehetett.
A dolognak egyetlen szépséghibája volt: az elővárosokban és a föld alatti is közlekedő TW6000-eseknek Hannoverben magas peronú állomásaik voltak, így az utasoknak nem kellett lépcsőzniük fel- és leszálláskor. Budapesten azonban nem voltak ilyen megállóhelyek – fel sem merült, hogy ilyenek létesüljenek –, ezért a szokásosnál is meredekebb, ingatag lenyíló lépcsőket kellett használni. Babakocsival komoly nehézségek árán, kerekes székkel sehogy. Igaz, hogy az már 2001-ben is elég cinikusan hangzott, hogy a selejtezendő a régi villamosokkal is hasonló a helyzet, de emiatt a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségén kívül senki nem tiltakozott. A villamos a banán mellett még egy becenevet kapott a közlekedésrajongóktól: a „tevét” TW (triebwagen – „vasúti kocsi”) betűjelzés miatt.
Amikor a villamos 2001. október 3-án forgalomba állt, már csak kevesen emlékeztek a beszerzés körüli harcokra.  „Budapestnek nincs más útja a közlekedési krízis kezelésére, mint a közösségi közlekedés, ezen a belül a nagykapacitású, környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése” – mondta a ünnepélyes átadón Vajda Pál, aki egyúttal az év beruházásának is nevezte a hatvannyolc használt villamos megvásárlását, amit a következő évben további 8 darabbal fejeltek meg.
<blockquote>
Az utasok kezdetben nagyon utálták a járművet meredek, labilis lépcsője miatt, illetve azért, mert az ajtók csak jelzésre nyíltak.
</blockquote>
De még így is sokkal megbízhatóbbak voltak BKV többi villamosainál, és a Combinók 2006-os megjelenéséig a budapesti tömegközlekedés csúcstechnológiáját is megtestesítették, nem beszélve arról, hogy a kocsik fűthetők voltak és sokkal csendesebbek is, mint a korábbi típusok. Ennek ellenére némileg meglepő volt, hogy a főváros 2011-ben azt a 16 villamost is megvásárolta, amit korábban Hága vett meg a németektől, 2018-ig pedig további 25-öt vettek ismét Hannovertől, ahol egy évvel később selejtezték le az utolsó TW6000-est.

Októberben lesz 25 éve, hogy forgalomba álltak Budapesten a TW-6000 típusú ún. hannoveri villamosok. Akkoriban senki nem jósolt nagy jövőt az 1970-80-as években készült járműveknek, de ma már az sem elképzelhetetlen, hogy leselejtezett kocsiknak is van jövője.

Októberben lesz 25 éve, hogy forgalomba álltak Budapesten a TW-6000 típusú ún. hannoveri villamosok. Akkoriban senki nem jósolt nagy jövőt az 1970-80-as években készült járműveknek.

A banán megdicsőülése

Amióta bevezették országszerte és ezzel Budapesten is, a visszaváltható palackok és fémdobozok körforgása jelentősen alakított az életünkön, a <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/08/01/drs-visszavalto-automata-meghibasodas-az-uzletekben-mohu-mol" target="_blank" rel="noopener">megnövekedett köztisztasági feladatoktól</a> a <a href="https://telex.hu/gazdasag/2024/09/26/mohu-uvegvisszavaltas-uveggyujtes-palackgyujtes-munkaalapu-tarsadalom" target="_blank" rel="noopener">társadalmi és szociális hatásáig</a> számos területen számolnunk kell vele. A visszaváltással járó 50 forintos extra költség pont azon a határon billeg, hogy az emberek nagy többségét sikerül vele visszaváltásra sarkallni, a maradék pedig sokáig továbbra is kidobta vagy a szemetes mellé helyezte, hogy így segítsen a palackgyűjtőknek. A köztéri széttúrt kukákra megoldásként 2025. májusa óta <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/02/palackgyujtoket-tesztel-a-fovaros">palackgyűjtőket tesztel a Főváros</a>: "Akinek nem kell a palack, az beleteszi, akinek pedig szüksége van rá, az kiveszi" - mondta el Varga Csaba, a BKM köztisztasági főigazgatója még a prototípusok kihelyezésekor. Ezek azok az élénksárga fémtartók az oszlopokon a kukák fölött. De a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/16/elindult-a-tergondnoki-szolgalat" target="_blank" rel="noopener">térgondokok intézményét</a> is részben ez az eseményláncolat hozta létre, akik azóta számos forgalmas csomóponton tartják rendben a köztereket. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/palackgyujtobkm.jpg" alt="palacktartó" width="2048" height="1209">
<figcaption>Kép: BKM/BKM</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Visszaváltás a boltokban</h3>
Az automaták üzemeltetése és takarítása a boltok feladata marad, cserébe a <a href="https://mohu.hu/hu">MOHU</a> minden visszaváltott italcsomagolás után kezelési díjat fizet az üzleteknek a következők szerint: 
<ul>
<li dir="ltr">a 200 négyzetméternél kisebb üzletek és a kézi visszaváltók 11,50 forintot,</li>
<li dir="ltr">a 200-400 négyzetméter közötti boltok 7,50 forintot,</li>
<li dir="ltr">míg a 400 négyzetméter feletti egységek mindössze 3,50 forintot kapnak minden visszaváltott palack után.</li>
</ul>
A rendszer 2025. szeptembere előtt a kezelési díj több mint 80 százaléka a nagyobb kereskedelmi egységekhez került, a nagyobb üzletekben naponta akár 10 ezer palackot is visszaváltanak, ráadásul ezeknek a boltoknak a forgalmát tovább növeli, hogy a vásárlók a visszaváltásért kapott 50 forintokat jellemzően helyben költik el. A mostani rendszer ezen az aránytalanságon volt hivatott változtatni - <a href="https://www.forbes.hu/penz/valtozasok-palackvisszavaltas-mohu/">írta a Forbes.</a>
<blockquote>
Ezzel a MOHU az üzemeltetőknek próbált kedvezni, a jövőben tervezett változtatásokért viszont a tisztításért, konténerek cseréjéért felelős bolti alkalmazottak és a visszaváltó pontok előtt, lassan mozgó sorokban várakozó tömegek lesznek hálásak.
</blockquote>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nick-fewings-unsplash001.jpg" alt="MOHU" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Unsplash/Unsplash</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">A beöntős automaták</h3>
Az új és furcsa magyar fordítású, úgynevezett "ömlesztett beöntésű" (bulk-feed) visszaváltó automata, ami az egyesével pakolás helyett 100 palackot is képes feldolgozni percenként, eközben pedig a berendezés automatikusan azonosítja, szétválogatja és fel is dolgozza azokat. Van mit, évente Magyarországon 3 milliárd palackot dobunk be a gépekbe, a visszaváltási kedv tehát nagy.
A beöntős automatából 2025. novembere óta már működik egy Budapesten, igaz, még az is egy élelmiszerboltban van, így az azzal járó feladatok is a boltban keletkeznek, és ott is kell őket megoldani, erre a MOHU-val kötött szerződés kötelezi őket.
Az új technológia hátrányának számít, hogy nagyobb helyigénye van a gépnek és a hozzá tartozó konténereknek, a takarítása bonyolultabb, a bedobott, de nem visszaváltható csomagolás pedig megakaszthatja a folyamatot, aminek épp a gyorsaság lenne a lényege. A takarítás ugyan bonyolultabb, de ritkábban kell végezni.
<h3 dir="ltr">A köztéren felállított automata</h3>
A köztéren felállított, beöntős automaták kihelyezésével több kihívásnak egyszerre kell megfelelni, ezért hirtelen és tömeges megjelenésükre nem lehet számítani.
"Az önkormányzatokkal kell egyeztetni, egy kültéri bulk-feed ugyanis nem kicsi: a legkisebb is háromszor négy méteres, de van háromszor tíz méteres is. Nagyon sok kérdést felvet egy ilyen projekt: társadalmi, lakóközösségi, üzemeltetési szempontokat. Nem lehet egyszerűen lerakni egy gépet a közterületre, és azt várni, hogy működjön. Hosszú távon azonban lenne helye. Ha valakinek van egy-két palackja, és nem akar bemenni a boltba, ez jó alternatíva. Az első lépés a hulladékudvarok lehetnek – ha már van ilyen telephely, oda könnyebb integrálni. Lerakunk egyet-kettőt, és megnézzük, hogy a gyakorlatban működik-e. Ha jön hozzánk egy önkormányzat, hogy beszéljünk erről, arra nyitottak vagyunk. Sőt, mi is keresünk helyeket aktívan." - vázolta fel a köztéri automaták elterjedésének feltételeit el <a href="https://index.hu/belfold/2026/02/22/palack-visszavaltas-automata-csomagolas-palackvisszavaltas-mohu/?token=203e2d81ae21d456b4652bb015e54d2b" target="_blank" rel="noopener">egy interjúban</a> a MOHU hulladékmenedzsment igazgatója, Bozóki Csaba László.
Kérdés, hogy köztéren ki számít majd az automaták esetén a mindenkori üzemeltetőnek, hiszen nekik ugyanolyan vagy nagyon hasonló <a href="https://repont.hu/hu/gepi-visszavaltopontok" target="_blank" rel="noopener">feladataik lesznek a rendszerrel</a>, mint most a boltokban elhelyezett és már most is működő gépekkel az ott dolgozóknak:
<ul>
<li dir="ltr">A berendezés működtetéséhez szükséges műszaki feltételek – többek közt áramellátás és internet kapcsolat – biztosítása;</li>
<li dir="ltr">A berendezés elhelyezésére alkalmas, beltéri működési körülményeket biztosító helyszín kijelölése (min. 1,5 m2);</li>
<li dir="ltr">A berendezés napi szintű tisztítása és karbantartása;</li>
<li dir="ltr">A keletkezett tömörített hulladék biztonságos, időjárási körülményektől védett tárolása az elszállításig (min 3 m2);</li>
<li dir="ltr">Közreműködés a hulladék elszállításában, előre egyeztetett módon és időben;</li>
<li dir="ltr">Utalványok nyomtatásához hőpapír biztosítása;</li>
<li dir="ltr">Visszaváltó berendezés által kiadott utalványt készpénzre váltása, és/vagy vásárlásba történő beszámítása;</li>
<li dir="ltr">A gép meghibásodása esetén a visszaváltás kézi úton történő biztosítása.</li>
</ul>

A MOHU felgyorsítaná a visszaváltást: az új rendszer 1 perc alatt 100 palackot nyel el, de telepítése és üzemeltetése más új kihívásokkal jár, ezért lassabban fog elterjedni, mint amennyire igény lenne rá.


A jövőben 10 méteres visszaváltó-szigetek jelenhetnek meg a budapesti utcákon

Ma közel 600 játszótér várja a gyerekeket és családokat Budapesten, ezekből több is tematikus, mondjuk a <a href="https://enbudapestem.hu/2022/10/26/gyerekek-idoutazas-reformkor-jatszoter-avatas" target="_blank" rel="noopener">Reformkori játszótér</a> vagy mesejátszótér, ami egy-egy konkrét mesére fókuszál, például a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/06/susu-szajaba-is-be-lehet-maszni-a-megujult-ii-keruleti-nagy-imre-teren" target="_blank" rel="noopener">Süsü játszótér</a>. Vannak <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/04/budapest-top-10-fabol-keszult-jatszotere" target="_blank" rel="noopener">fából készült</a>, és van, ami <a href="https://enbudapestem.hu/2025/12/03/befejezodott-az-obudai-jatszoter-felujitasa" target="_blank" rel="noopener">a csúszdáiról ismert évtizedek óta</a>. Bár ez a csoportosítás a gyerekeknek nem feltétlenül fontos, annak ők is örülnek, ha valami megszépül vagy megújul.
A 2000-ben épült Kő Boldizsár grafikus és Balla Gábor szobrász tervezte játszótér 1 évvel később Ipari Formatervezési Nívódíjat nyert, de 2009-ben a közeli irodaház miatt “odébb kellett tolni” pár méterrel, ekkor újra is rakták. 2025. szeptemberétől újabb felújításon esett át a játszótér, hogy most, 2026. márciusától a Millenáris ékköve lehessen. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/millenariszoldpetermeseterpreview-2.jpg" alt="Zöld" width="1024" height="683">
<figcaption>Kép: Magyari Márton/millenaris.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A megújult Zöld Péter Játszótér igazi mesevilággá változott: a díszes „Zöld Péter mese tere” bejárati kapu messziről invitálja a látogatókat, míves oszlopokkal és felirattal. Részletgazdag várkastély borítás szegélyezi a bejáratot, tornyokkal, ablakokkal és mesés motívumokkal.
<h3 dir="ltr">Megújult</h3>
Újjáépült a belső kapujáték lépcsővel, kör alakú nyílással, ember formájú nyitható ajtóval, festett domborművekkel és fazsindelyes tetővel. Kialakítottak egy hőkezelt faanyagból készült, úgynevezett thermowood anyagból készült, kényelemes járdarendszert babakocsi-parkolóval, kanyargó ösvénnyel. Egy tucat egyedi, faragott mese-szobor gazdagítja a teret. Teljes felújításon estek át a klasszikus elemek, többek között a mókuskerék, a halhinta és az óriáshal. Megújult a vár trónteremmel, új ajtókkal, mászófalakkal, díszes rózsaablakokkal, trónussal és óriás csőcsúszdával egészült ki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/millenariszoldpetermeseterpreview-5.jpg" alt="Zöld" width="1024" height="683">
<figcaption>Kép: Magyari Márton/millenaris.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Újdonságok</h3>
Új attrakciókkal is gazdagodott a Zöld Péter Játszótér, trónusos mérleghinta faragott kutyafejű kapaszkodókkal, drótkötélpálya új rámpával és bújócskás elemekkel, három méter függő kötélfolyosó, napház bolt-játék funkciókkal, négyes hinta táncmulatság faragott szobrokkal. Különleges pihenő- és szerepjáték sarok is épült, a zenélő kút új állatsimogatóval bővült és 40 méternyi körpad is került a játszótérre.
Jelenleg reggel 8 és este 7 óra között tart nyitva.

Új, környezetbarát fajárda kanyarog a felújított és új játékelemek között, amik a népszerűség és az időjárás miatt kopottá, fakóvá és használttá váltak az elmúlt 15 évben. 


Ragyognak a színei a megújult a Zöld Péter játszótérnek

A nyitott RAKPART 2020 óta része a fővárosiak életének, a Covid járvány, alatt éppen hat évvel ezelőtt részben az az igény hozta létre, hogy a városlakók biztonságosan, a kötelező távolságokat betartva, de a szabadban lehessenek, amikor a korlátozások ezt megengedték. A másik fontos cél pedig az volt, hogy amíg a tervezés és engedélyeztetés zajlik a végleges rakparti tervekre vonatkozóan, addig az ideiglenes térhasználat során rengeteg hasznos tapasztalatot lehet szerezni és sok olyan civil ötletet hozhat napvilágra, amik korábban nem is merültek fel a városlakókban.
Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy megnyitások alatt a rakpart élő közösségi térré alakult, ahol a legkisebbek is biztonságosan biciklizhettek, baráti társaságok sütögethettek a szabadtéri grilleken, fiatalok és idősek élvezhették a közúti forgalom zaj- és légszennyezése nélkül a dunai panorámát. Ha ezt az adatok szintjére lefordítjuk, akkor 2025-ben a nyitott napokon átlag 10 000 ember megfordult a RAKPART-on a BKK adatai szerint, a VALYO pedig azt írja, megközelítőleg 111 programot szerveztek, naponta átlagosan nagyjából hatot.
[gallery ids=eeb5ae7e-dbb3-49d8-a88d-39ddcfa128b1,7d928ecf-1d88-4143-9137-443c99ce750d,54396b00-2495-4d71-b645-46472aa815da,dd022c59-cd0b-426d-99fa-4e90e83d106c,ffd1af90-fe12-4368-b85c-f798c4392dc9,af6c31cf-6a37-49eb-b50f-3b5acc8e2d97,1560039d-b0b6-4a53-ba8a-d91f4d705ad3]
Idén a szükséges technikai feltételek megteremtése miatt a hagyományos március 15-i nyitás helyett május 1-jével kezdődik a RAKPART szezon, de a Valyo már a piknikasztalok javításával-festésével és közösségi grillezéssel ezen az ünnepi hétvégén is készül a megnyitásra. 
A nagy változás május közepén érkezik, ahol a korábbi évek tapasztalatait felhasználva érvénybe lép a RAKPART megnyitás hétköznaponként: mindennap, a meleg, hosszú tavaszi-nyári estéken is autómentesen élvezhetjük a város legszebb naplementéjét. Az új rendszer óriási előrelépés: úgy ad több szabad rakparti időt, hogy közben az autós közlekedés is rugalmasan szervezhető. 
Mit jelent ez számokban? Míg 2025-ben 107 napnyi nyitott RAKPART volt, ez idén minimum 115 nap lesz.

Idén a RAKPART a május 1-jei hosszú hétvégével nyit meg a gyalogosok, bringások, tollasozók, futók, görkorizók etc. előtt. A május közepétől bevezetett rugalmas forgalmi rendnek köszönhetően pedig a korábbi éveknél több hétköznapi megnyitás várható. 

Május 1-jén nyílik meg a RAKPART – idén új, rugalmas forgalmi renddel

A BKM reagálva egy reális, és a lakók által érzékelt problémára a fővárosi, nagy forgalmú közterek tisztaságának javítása érdekében hozta létre a térgondoki rendszert, ami sokban emlékeztet a régi korok emberarcú, utcai csősz és parkőri rendszerére. Ugyanis a koronavírus-járvány óta ugyanis a gyorséttermekből sokkal több hulladék kerül az utcára, a varjak is egyre rafináltabban és bátrabban túrják a szemeteseket, valamint a palackgyűjtés is nagyban befolyásolja a város köztisztaságát.
Végül a BKM a korábbi fővárosi tapasztalatokat és a nyugat-európai nagyvárosi gyakorlatot is elemezve, 2025 októberében indította el a térgondnoki szolgálatát. Ez a rendszer több annál, mint hogy egyetlen ember sepreget mondjuk a Blahán, ugyanis az új szemléletű feladatkör létrehozásának alapgondolata, hogy a nagyvárosi köztisztaság sokszereplős feladatellátásában a számos érintett szereplő – a főváros, kerületi önkormányzatok, állami szervek, ingatlantulajdonosok, járókelők, üzlethelységek, és gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés megteremtésével a közös cél, a tisztább Budapest is közelebb kerülhet. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251015ga2002.jpg" alt="Térgondnoki" width="6509" height="4339">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Elsőnek a Blaha Lujza téren, a Deák téren, és a KÖKI-n álltak munkába a térgondnokok, novemberben pedig további három helyszínnel bővült a program: az Etele térrel, az Örs Vezér terével, és a Széll Kálmán térrel, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/16/elindult-a-tergondnoki-szolgalat">erről mi is beszámoltunk akkor</a>. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure> 
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
A finanszírozást a BKM a Stadtwerke modellből eredő hatékonyságnövelés útján teremtett forrásokkal oldja meg, ugyanakkor együttműködik a térgondnoki szolgálat alá tartozó tereken működő piaci szereplőkkel is a projekt hosszútávú fenntarthatósága érdekében és nyitottak arra, ha az adott területen mások – áruházak, éttermek és további intézmények is hozzájárulnának a térgondnoki rendszer működtetéséhez.
<h3 dir="ltr">Mit csinál a térgondnok?</h3>
A térgondnok a „tér tisztántartója, szeme és füle”: figyelemmel kíséri a környezet állapotát, kapcsolatot tart a közterület használóival és üzemeltetőivel, miközben aktívan részt vesz a köztisztaság fenntartásában – írja a BKM.
Könnyedén felsimerhető egyen öltözetükben folyamatosan az általuk ellátott területen tartózkodnak, köztisztasági szemlét végeznek, kezelik a palackgyűjtés, vagy éppen a varjak miatt kialakuló köztisztasági helyzeteket. Emellett felszedik az útjukba kerülő szemetet, szükség esetén pedig felkérik az illetékes önkormányzati szolgáltatókat, illetve az érintett elárusítóhelyeket a kezelésükbe tartozó hulladékgyűjtő edények soron kívüli ürítésére. Ezenkívül figyelemmel kísérik az adott helyszínen található utcabútorok, zöldfelületek, illetve fák állapotát is, és szükség esetén jelzik a FŐKERT Kertészeti Divízió munkatársainak a felmerülő problémákat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251022mm4233.jpg" alt="Térgondnok" width="5494" height="3663">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
A térgondnok fontos feladata, hogy udvariasan fellépjen a közterületi normák felelős, környezettudatos betartatása érdekében a járókelők, az elárusító-helyek, vagy épp a kutyasétáltatók felé. A gyakorlatban szorosan együttműködik a köztisztaság biztosítása érdekében a különböző fővárosi cégekkel, kerületi szolgáltatókkal, de a téren működő vállalkozásokkal is. Szükség esetén pedig azonnal értesíteni tudja a rendőrséget, vagy a mentőszolgálatot.
<h3 dir="ltr">Első tapasztalatok és távlati tervek</h3>
Közel fél évvel az indulás után egyértelműen kijelenthető: a térgondnoki modell a vártnál is nagyobb mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a program rövid idő alatt a mindennapi városi működés természetes részévé vált és jól látható, kézzelfogható eredményeket hozott. És a tereken működő vendéglátóipari egységek és üzletek visszajelzései kifejezetten pozitívak. A térgondnokok munkájának köszönhetően a tapasztalatok szerint jelentősen javult a felügyeletük alá tartozó terek és az ott található zöldfelületek általános tisztasága, mivel egy-egy, hirtelen felmerülő problémára is rövid időn belül reagálni tudnak – közölte a BKM.
Ezenfelül a térgondnokok napi szinten több, azonnali jelzést is tudnak küldeni a Budapesti Közművek FKF Divíziója felé az általuk észlelt nagyobb volumenű köztisztasági problémákról, így ezeket az eseteket is rövid időn belül orvosolni tudják az FKF területileg illetékes üzemének munkatársai. A folyamatos jelenlétnek és az azonnali visszacsatolásnak köszönhetően a problémák így nem halmozódnak fel, hanem már a kialakulásuk korai szakaszában megoldódnak, a kriminológiában ismert “broken window” elmélet analógiája itt is megállja a helyét: ahol már eldobott szemét van, az könnyen könnyelműségre csábít mást is, és a kupac rohamos növekedésnek indul, azaz egy-egy, akár kismértékben is, de már szennyeződött területen rövid időn belül eszkalálódik a helyzet.  
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251021mm4160.jpg" alt="Térgondnok" width="4807" height="3205">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A tapasztalat azt is mutatja, hogy a térgondnok jelenléte már önmagában is ösztönzőleg hat a járókelőkre a fegyelmezettebb, tudatosabb közterület-használat felé, nem csak kisebb eséllyel szemetelnek, de nem tapossák le a zöldfelületeket és a graffitik, rongálások száma is csökkent. 
A cég úgy látja, hogy a rendszer sikerének kulcsa azonban maguk a térgondnokok, akik felelősséggel és elkötelezetten végzik munkájukat és jelenlétük hozzátartozik a forgalmas nagy terek emberközelibbé válásához is. 
A már teljes létszámmal működő decemberi hónap tényadatai alapján a 14 fős térgondnoki szolgálat 6 térre vonatkozó 2026. évi teljes költsége évente 250 millió forint, ebben benne vannak a bér, eszköz, és egyéb belső, a tevékenységgel kapcsolatos költségek. Amennyiben a térgondnoki rendszer további bővítéséről születik döntés, úgy az – terenként 2,5 fővel számolva (betegség, szabadság, távolléttel együtt) 3,62 millió Ft/tér/hó költséget jelent a BKM számára.  Tehát két új helyszín bevonása mintegy 87 millió Ft éves többletköltséget eredményez.
A BKM tervezi a szolgáltatás bővítését, az eddigi hat helyszín a járókelő-közlekedő gyalogosforgalom alapján lett kijelölve, és a jövőben bevonni kívánt területek kiválasztásánál is elsősorban a terek forgalma lesz a döntő szempont. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társaságok (BKK, FÖRI, BKV, BKM) pontos információkkal rendelkeznek a fővárosi közlekedési csomópontok gyalogos és turisztikai forgalmi adatairól, valamint az egyes területek kapcsán tapasztalt köztisztasági gondok gyakoriságáról. Számos jelzés érkezik továbbá fővárosi és kerületi önkormányzati, valamint civil és lakossági irányokból is. Ezeknek a fényében a számos szóba jöhető helyszín közül azokat javasolta a BKM a végső körbe, melyeknél a térgondnoki rendszer immár több hónapos működése alapján a legnagyobb előrelépési potenciál valószínűsíthető.

A 2025 őszén indult szolgálat keretében jelenleg 14 fő térgondnok áll a Budapesti Közművek alkalmazásában, akik hétköznapokon hat forgalmas téren hajnaltól késő estig dolgoznak, kétműszakos munkarendben. A rendszer a vártnál is nagyobb mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így felmerül a kérdés, hogyan tovább. 

Mit csinál a térgondnok és lesz-e több belőlük?

„A COMBINO nevet egy különösen gazdaságos és megnyerő külsejű, 100%-osan alacsonypadlós technikával kivitelezett közúti villamoscsaládra alkalmazzuk, amely egységesített és modul jellegű elemeiből a járműfelépítés, befogadóképesség és hajtóteljesítmény tekintetében egyedi, a vevő igényeinek legjobban megfelelő járműkombinációk kialakítását teszi lehetővé. A fejlesztés során nemcsak a jármű egésze állt a középpontban, hanem a könnyű javíthatóság és szerelhetőség, valamint a kompatibilitás tekintetében minden lényeges alkotórészre nagy figyelmet fordítottunk. Ez a felfogásmód alakította ki a »COMBINO-járműcsalád« tulajdonképpeni filozófiáját, ami közvetlenül kihat a jármű teljes élettartam költségére is."
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/comnbio.jpg" alt="A" width="2048" height="1536">
<figcaption>Az első Combinók Düsseldorfban álltak forgalomba; Kép: Ekem/Wikimedia</figcaption>
</figure>
</div>
E szavakkal mutatta be a Városi Közlekedés 2001. januári számában a Combino villamostípus-családot a Siemens magyar képviselete, amely 1996-os megjelenése óta a legnagyobb sikersztorija volt a villamosjármű-piacnak, de Magyarországra nem nagyon jutottak el ezek a hírek. Néhány hónappal később azonban már nemcsak a szakfolyóirat szűk közönsége tanulhatta meg a Combino elnevezést: nem sokkal később ugyanis a BKV 40 darabos villamostenderét a Siemens a Combinóval nyerte el az Alstom és a Bombardier előtt – annak ellenére, hogy a három közül ez volt a legdrágább. Cserébe világrekorder, ugyanis a Nagykörútra szánt nyertes járműszerelvények hosszított, 52 méteres válltozata akkor a világ leghosszabb villamosának számított. „A járműkoncepciónkat a következő rendszerjegyek jellemzik: 
- 100%-ban kivitelezett alacsony padlózat,
- csavarkötéses alumínium kocsiszekrény,
- háromfázisú hajtástechnika IGBT áramirányítókkal.
Az első jármű prototípusként saját járműpróbáinkra szolgált, termékoptimálás és a komponensek tesztje céljából .A járműteszteket kibővítve folytattuk a Wegberg-Wildenrath-ban található univerzális tesztpályánkon, ahol bármely, a világon alkalmazott tápfeszültség, továbbá az 1435 mm-es és 1000 mm-es nyomtáv megtalálható. A sebességet 160 km/óráig, lehet tesztelni, kanyarbeállási próbát 15 m-es sugárig lehet végezni egyéb pályaviszonyok mérésein túl. A prototípust bemutató járműként is felhasználták, amely különböző közlekedési vállalatok legkülönfélébb pályáin közlekedett. Ehhez hozzáfűzzük, ahol kipróbálták, meg is rendelték" – közölte a Siemens az említett cikkben 2001 januárjában és az ezzel kapcsolatos derűlátást vélhetően átvették a BKV tender döntnökei is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/potsdamcombino-prototyp400amschragen22-05-2005.jpg" alt="Combino" width="1280" height="960">
<figcaption>A Combino prototípusa; Kép: Transphoto/Wikimedia</figcaption>
</figure>
</div>
Azt ugyanis álmukban sem gondolták, hogy a felsorolt három jelentős újítás közt akad egy időzített bomba is. 2003-ben a BKV megkötötte a Siemensszel a szerződést, melynek alapján az első kocsinak 2004 végén kellett volna Budapestre érkeznie.
<h3>Az alumínium kocsiszekrény</h3>
Nem sokkal később aggasztó hírek érkeztek Svájcból, és 2004 tavaszán a magyar sajtó is beszámolt arról, hogy számos európai városban le kellett állítani a Siemens villamosokat („ahol kipróbálták, megrendelték") miután a gyártó felszólította a Combinókat üzemeltető közlekedési társaságokat, hogy a 120 ezer kilométernél nagyobb futásteljesítményű járműveket ideiglenesen vonják ki a forgalomból, mert Bázelben egy régebbi modell átvizsgálásakor eddig nem ismert repedéseket találtak az ajtók és ablakok tetővel való összekapcsolásánál. Az Online Reports című svájci internetes lap szerint a Siemens arról tájékoztatta a bázelieket, hogy a megrepedt elemek balesetnél könnyen kettétörhetnek, és a tetőszerkezet beomlása az utasokat veszélyeztethetné.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/basel-bvb-tram-8-siemens-combino-919793.jpg" alt="A" width="1200" height="809">
<figcaption>A bázeli Combino; Kép: tramoldtimer-basel.ch/Tram-bus-basel.ch</figcaption>
</figure>
</div>
"Bázel mellett érintett még Augsburg, Düsseldorf, Erfurt, Freiburg, Hirosima, Nordhausen és Potsdam, valamint futnak még Combino villamosok Bern, Melbourne, Poznan és Ulm városaiban. Budapesten néhány éven belül cserélnék le a Ganz villamosokat Combinóra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője szerint Budapesten fél éven belül jelentkeznének a hibák a pálya rossz minősége és a 4-es, 6-os vonal túlterheltsége miatt" - írta a Magyar Hírlap 2004. március 16-án, hozzátéve, hogy a szakemberek egyértelműen az alumínium szerkezetet tették felelőssé a repedésekért.
A BKV akkori vezérigazgatója Aba Botond, igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy időben értesültek a problémáról és jelezték is a Siemensnek, hogy a hibás alumíniumszerkezetes járművekből nem kér a főváros. „A Siemensnek más műszaki megoldást kell találnia, amivel teljesíteni tudja a korában vállalt feltételeket" – nyilatkozta Aba Botond, hozzátéve, hogy projektet nem állították le; a BKV vezetője szerint a Budapestre érkező villamosokat továbbra is Combinónak hívják, nem ugyanolyanok, mint a német, a japán és a svájci városokban futó problémás járművek. Aba Botond kijelentette: továbbra is bíznak a Siemensben, hiszen épp a gyártó erősségét mutatja, hogy a műszaki hiba miatt javításra visszahívta a villamosokat cég képviselője, Joachim Stark pedig közölte: a budapesti Combinókat már úgy építik meg, hogy figyelembe veszik a bázeli és a düsseldorfi tapasztalatokat" - írta a Magyar Hírlap, a fővárosi ellenzék viszont a korábbi szerződés felbontását követelte.  Legfőképp azért, mert a pályázatok elbírálásánál az aluminiumszerkezetnek döntő szerep jutott. A tiltakozók legfőbb érve épp az volt, hogy ha acélszerkezettel gyártják a budapesti járműveket, akkor azok már nem felelnek meg a BKV közbeszerzési feltételeinek. A Siemens ugyanis épp azért tudott a legdrágább ajánlatával nyerni Budapesten, mert a Combinók lényegesen könnyebbek lettek volna a konkurensek villamosainál.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bpcs10.jpg" alt="Combino" width="800" height="600">
<figcaption>Gyártás alatt; Kép: Siemens.com</figcaption>
</figure>
</div>
Csakhogy egy újabb pályázati kiírás azt is jelentette volna, hogy az újabb villamosok csak évekkel később állhatnak forgalomba, ám egy ilyen késés a nagykörúti villamosközlekedés összeomlását idézhette volna elő, mivel az 1978 óta szolgáló Ganz-villamosok egyre kevésbé viselték a átlagost jóval meghaladó terhelést. A döntéshozók pedig inkább e gyakorlati problémának a megoldását preferálták az elviekkel szemben. A  BKV és a Siemens a szerződésmódosítás során rozsdamentes acélszerkezetek beépítésében állapodott meg, de  csakis olyformán, hogy a módosított jármű továbbra is megfelel a tenderkiírásban előírt műszaki feltételeknek, és a gyártónak meg kell fizetnie a szállítási ütemtervtől való eltérésből fakadó kárát. „A műszaki változtatásokkal biztosítható, hogy a Budapestre szállítandó villamosok minden tekintetben megfeleljenek a pályázat kiírási és értékelési követelményeinek, beleértve a szilárdsági, valamint az élettartamra vonatkozó elvárásokat is" – közölte a BKV, és a módosítás nyomán a projekt költség 149 millió euró helyett 136 millió euróra módosult. Ezek után érkezett meg az első Combino épp húsz éve, 2006. március 14-én Budapestre, amit azonnal megkapta az Óriáshernyó becenevet. Ám ahhoz, hogy forgalomba állítsák, még hónapoknak kellett eltelnie.

20 éve érkezett Budapestre az első Combino szerelvény, de csak a szállítás volt akadálytalan.

Mire az Óriáshernyó megérkezett 

A budai fonódó első üteme még 2014-2016 között valósult meg, célja az volt, hogy a széttagolt budai villamosvonalakat egységes hálózattá alakítása, hogy átszállás nélkül tudjunk utazni minél hosszabban. A projektben a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, ezáltal hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre: Óbudáról a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Ez már része volt annak a villamos-reneszánsznak, ami a XX. század második felében, az autós motorizáció égisze alatt felszámolt villamoshálózat eltűnt vonalainak helyreállítását tűzte ki célul. 
A <a href="https://budapest.hu/kozlekedes/kozlekedesfejlesztes/fonodo-villamoshalozat-2030/duna-parti-fonodo-villamos" target="_blank" rel="noopener">budai fonódó hálózat következő üteme</a> egy új vonal építését jelenti déli irányba, ami eléri a Szent Gellért tértől kezdődő egyetemi negyedet, az infoparkot és Kopaszi-gát környezetében kiépülő új, vegyes funkciójú városrészt is. Ennek igénye már az első ütem megvalósulása után felmerült, a bővítés tervezését 2020-ban a  Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) kezdte meg, amit akkor Vitézy Dávid vezetett, aki mára a Podmaniczky mozgalom frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlésben. <a href="cVsXrkBhHeSouFP9gyi66TUsCvwJbuPl" target="_blank" rel="noopener">Ő vette észre március 10-én is</a>, hogy a kivitelezésére kiírt közbeszerzést Swietelsky nyerte meg. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz298135pj202309220147-150.jpg" alt="2023.09.22." width="1821" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
A közbeszerzés kiírása nem volt zökkenőmentes, még 2022-ben a BFK, a XI. kerület és a Főváros között alakult ki vita, és a közbeszerzést csak a megegyezés megszületése után tudták kiírni 2025 tavaszán, hogy aztán egy hónap múlva visszavonja az Építési és Közlekedési Minisztérium, majd újra kiírja. 
<blockquote>
Az új vonal 2,8 kilométernyi pálya kiépítésével jár majd, ebből 1,6 km füvesített szakasz lenne, és összesen 7 darab akadálymentes megállóval hosszabbodna a villamosozható szakasz. 
</blockquote>
Az új fonódó a már meglévő hálózathoz a Szent Gellért térnél csatlakozik, innen indulva  a Duna partján halad majd el a BME és az ELTE campusa mellett. A Rákóczi hídtól délre kanyarodik majd nyugatra, és a MOL campus után, a Dombóvári út és a Budafoki út kereszteződésében ér majd véget.
A <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/Fon%C3%83%C2%B3d%C3%83%C2%B3%20villamosh%C3%83%C2%A1l%C3%83%C2%B3zat%202030_240315.pdf">villamosvonal megépítése </a>magas színvonalú közterületfejlesztést is jelent. A Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter rakparton jelentősen csökken az autóforgalom és a burkolt terület aránya, javulnak a kerékpározás feltételei, hiszen a projekt részeként 394 új fát és 27 431 új cserjét ültetnek és 2660 méternyi kerékpárút épül. 
 A vonal terveit a Budapest Fejlesztési Központ készítette a Főváros közreműködésével, a beruházást az EU kohéziós alapjából fizetik.
Kiemelt kép: Budapest Fejlesztési Központ

A villamosvonal a Szent Gellért tértől a Budafoki út, Kopaszi gát térségéig húzódik majd, a kivitelezésére kiírt közbeszerzést Swietelsky nyerte nettó 26,9 milliárd forintért, amire uniós forrásból van fedezet.

Nemsokára indulhat a budai fonódó második üteme, megvan a kivitelező

Ideiglenes hasznosításra a kedvenc példánk Budapesten a VALYO Kikötő volt a Rákóczi híd lábánál, ahol pár nyáron át a félindusztriális közegben ücsöröghettünk a folyóparton, mielőtt elindult volna a beruházás a területen. De ilyen ideiglenes hasznosításból nőttek ki a romkocsmák is Erzsébetvárosban, amik ugyan hosszas tündöklésük után mára leáldozóban vannak, de a Fővárossal foglalkozó útikönyvek rendületlenül terelik idei is a turistákat. De talán inspiráló lehet Inota esete is, ahol az egykori hőerőmű brutális ipari tereibe költözött be egy fesztivál, a földöntúli élményt adó fény és hanginstallációkkal, hiszen itt is nagyobb átalakítás nélkül lakták be a teret (még ha az előhasznosítás analógia itt kicsit kibillen). 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/raikosrendezoi-eloihasznosiitais01.jpg" alt="Rákosrendező" width="1182" height="666">
<figcaption>Kép: BFVK/Rákosrendező projektiroda</figcaption>
</figure>
</div>
Rákosrendező egy érdekes mix, ilyet még valószínűleg soha nem próbált a Főváros, mert egyszerre egy hatalmas, zöld terület (olyan értelemben, hogy növények nőnek itt nagy számban), de ipari múltja miatt egyes részei messze vannak a fejünkben élő “zöld” fogalmától. És nem egy izgalmas, egész jó állapotban levő ipari épület is áll rajta, amiknek a hasznosításában szintén hatalmas fantázia van.
A <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/rakosrendezo-atmeneti-kozparki-es-pihenesi-celu-hasznositasa/questionnaire/answers/new" target="_blank" rel="noopener">kérdőívvel </a>a Főváros az ideiglenes használat megalapozására vonatkozó koncepcióterv szintű javaslat készítését kezdte meg, közösségi tervezés keretében. A területet mára valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, de ha mégis szükség van támpontokra a méretét illetően: a volt MÁV területnek a 86 hektáros része 2025-ben került a Fővárosi Önkormányzat és cége, a BKM tulajdonába. A Mestertervre vonatkozó építészeti pályázat során maga tervezési terület 244 hektár kiterjedésű, ezen belül van egy 148 hektáros akcióterület (melynek része a BKM tulajdonában lévő 85 hektáros magterület). Amikor először bejártuk a területet, méreteiben a berlini 2008-ban bezárt Tempelhof reptér helyén kialakított 300 hektáros parkban bolyongásunk jutott az eszünkbe – ideiglenes jelleggel, de valami ilyesmi vájbot tudnánk itt elképzelni addig, amíg fel nem épül az a példamutató városrész, amit a városvezetés megálmodott ide. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ag2025061200176-v2.jpg" alt="Rákosrendező" width="2448" height="1633">
<figcaption>Kép: Ancsin Gabor / Kepszerk.hu/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Az ideiglenes hasznosítás szempontjából most érdekes két konkrét terület: a Frangepán utca magasságától a gyalogos és kerékpáros hídig, azaz a városközpont felé esik egy kisebb, ipari épületekkel teli rész, a hídtól északra a Vasúttörténeti parkig pedig egy hatalmas, növényekkel sűrűn benőtt rész fekszik el.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-03-09-13.png" alt="Rákosrendező" width="1076" height="766">
<figcaption>Kép: rdt.budapest.hu</figcaption>
Ezek az adaptív, a helyszín adottságaihoz maximálisan igazodó újrahasznosítási formák nem csak azért jók, mert addig sem áll üresen a terület, hanem mert nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az újrahasznosításnak a katalizátora legyen, és a környék felkerüljön a környékbeliek mentális térképére. Az ideiglenes, köztes használat biztosítja a városi területek folyamatszerű átalakítását, miközben teret, indulási helyet ad kulturális, civil kezdeményezéseknek is.</figure>
</div>
<blockquote>
Ahogy az <a href="https://epiteszforum.hu/az-adaptiv-ujrahasznositas-alternativ-formai-az-ideiglenes-hasznalat-mint-az-ujrahasznositas-katalizatora">Építészfórum</a> írta, az épületek – és a területre is igaz ez – legnagyobb ellensége az elhagyatottság.
</blockquote>
Ezért fontos, hogy Rákosrendező nagyívű, több évtizedes projektjének keretében – ahol jelenleg a beérkezett pályaművek értékelése zajlik, és a győztest március 31-én hirdetik ki – lehetőség van már most azonnal is valamit kezdeni a területtel. 
Az <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/rakosrendezo-atmeneti-kozparki-es-pihenesi-celu-hasznositasa/questionnaire/answers/new" target="_blank" rel="noopener">űrlapot, ahogy a bevezetőben is írtuk, március 15-ig lehet kitölteni</a>, magánemberként és szervezet nevében is. Az egyéni ötletek mellett lehet válogatni és súlyozni a megadott hasznosítási ötletek között is, ilyenek a tisztás kialakítása, a gyalogutak és kerékpáros megközelítés kialakítása, de arról is lehet dönteni, mekkora igénye van valakinek arra, hogy legyen kutyafuttató, KRESZ és bringás pumpapálya, gördeszka és BMX park, vagy éppen közösségi grillezők és a város oly sok pontján teltházzal sikerrel futó közösségi kertek terjeszkedjenek erre is. 
De a terület alkalmas lehet arra is a nagy átalakulása előtt, hogy egy-két napos nyitott, vagy hosszabb, zárt fesztiválszerű rendezvényeket tartsanak itt, ha erre van igény. És persze a felhagyott vasúti emlékek megőrzése, bemutatása és a használaton kívüli épületek, épületrészek művészi, közösségi célú hasznosítása is a listán van.

Március 15-ig mindenki elmondhatja, hogy mi az elképzelése Rákosrendező átmeneti hasznosítására, a közösségi kerttől a használható gyalogos- és bringautak kialakításán át egészen a fesztiválhelyszínig ad rangsorolható ötletet a Főváros is. 


Van ötleted, mi legyen Rákosrendezőn, amíg a tervezés zajlik? 

Már világszinten hallható és tapasztalható, hogy a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökken. Ezért különösen fontos, hogy még a nagyvárosokban is igyekezzünk megőrizni zöld területeket illetve amennyire módunkban áll, adjunk vissza minél többet a természetnek. A budapestiek már jól tudják, hogy a zöld területek egy kicsiny részét kifejezetten a beporzók számára alakították ki a fővárosban, ezek az úgynevezett vadvirágos gyepek, amiket extenzív módon tartanak fenn, hagyják virágozni a virágokat és csak évente egyszer kaszálnak le. Ezeket a területeket táblával jelölik.
<h3 dir="ltr">Milyen állatok végeznek beporzást?</h3>
A beporzók leggyakrabban rovarok: méhek, poszméhek, lepkék, darazsak, zengőlegyek, szúnyogok és bogarak, amelyek a virágpor (pollen) átvitelével segítik a növények szaporodását. Rajtuk kívül kolibrik, denevérek, sőt egyes emlősök (pl. ausztrál egérfajok, de akár az etióp farkas is) is végeznek beporzást.
Vannak már emberi beporzók is, akiket a mezőgazdaságban alkalmaznak a természetes beporzó rovarok fogyatkozása miatt. A kínai Szecsuán tartományban már a 90-es évek óta porozzák emberek az almafákat, mert a növényvédő szerekkel teljes kiirtották az összes természetes beporzást végző állatot.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250615mm4578.jpg" alt="Vadvirágos" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
"Ha a méhek valaha eltűnnek a Földről, az emberiségnek csak négy éve lesz hátra" - egyáltalán semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Albert Einstein valaha mondott ilyet, és figyelembe véve, hogy vannak más beporzók is a méheken kívül, emberek kézi erővel is végeznek beporzást, sőt, már léteznek apró, méheket helyettesítő robotok is, a 4 év valószínűleg nem is pontos szám. Ettől még ez a mindenki által ismert idézet figyelemfelkeltő és fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. 
<h3 dir="ltr">Sokat spórolnak nekünk</h3>
A méhek eltűnése ökológiai katasztrófához és élelmiszerválsághoz vezetne, mivel a termesztett növények jelentős részének beporzása elmaradna, a táplálékhálózat összeomlana, a gyümölcsök és zöldségek hiánya tömeges éhínséget okozna. Minden 3 falat ételből 1-hez ezek a beporzók segítenek hozzá minket, a globális élelmiszeriparhoz való hozzájárulásuk értéke 78 és 190 trillió forint közé esik évente, ami önmagában is figyelmeztető adat, hiszen ennek kiváltására, pótlására egyelőre az emberiség még részben sem rendelkezik fedezettel. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mehlegelo.jpg" alt="Egy" width="1444" height="964">
<figcaption>Kép: ismeretlen/FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Mit tesz a Főváros a beporzókért? </h3>
Budapesten évek óta tudatosan alakítunk ki olyan zöldterületeket, amelyek kifejezetten a beporzóknak kedveznek. Ezek a Vadvirágos Budapest részeként kijelölt olyan területek, ahol hagyjuk a növényeket virágozni, és csak évente egyszer kaszálunk, így természetes élőhelyeket biztosítunk a rovarok számára. 
2026-ban a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/01/meg-tobb-mehlegelo">Vadvirágos Budapest </a>program tovább bővül: 
Tavaly közel 72 hektár volt a Vadvirágos Budapest programban természetközeli gyepként kaszált felületünk, beleértve a Pünkösdfürdő Parkot is. 2026-ban ugyanez a szám közel 100 hektár lesz a felülvetett új területekkel együtt. A legutolsó parkadat szerint közel 700 hektár a BKM FŐKERT-es fővárosi kaszálandó felület, vagyis ennek 14,45 %-a lesz az idén természetközeli gyepként kaszálva. Ezek a területek nemcsak szépek, hanem valódi menedéket jelentenek a beporzóknak – és ezáltal mindannyiunk jövőjének is.
<h3>Vigyázzunk együtt a beporzókra!</h3>
A rovarvilág világszerte aggasztó mértékben pusztul. A vegyszerek, az élőhelyek eltűnése és a klímaváltozás mind veszélyeztetik őket, pedig – mint a fentiekből is láthattuk – szerepük pótolhatatlan a természet egyensúlyában és a mi mindennapi életünkben is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rovarhotelek-fakert-dsc1616iijanospalhonlapra.jpg" alt="Rovarhotel" width="1444" height="964">
<figcaption>Kép: FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
Ha teheted, te is segíthetsz: 
<ul>
<li dir="ltr">Használhatsz biológiai védekezési módszereket a kártevők ellen a vegyszereket helyett, búvóhelyeket, rovarhoteleket helyezhetsz ki számukra, és annak is örülnek, ha kora tavasztól késő őszig minél több virág nyílik a kertedben, így egész szezonban találnak nektárt és pollent. Minden apró lépés számít. </li>
<li dir="ltr">Egyes területek autóforgalommal szigetszerűen elzárt, megközelíthetelen területek, de vannak olyan területek, ahol gyalogos forgalom is áthalad, ezekben az esetekben kérjük a lakosokat, hogy az áthaladó ösvényről, főleg a vadvirágok növekedésekor ne térjenek le. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek habár elhanyagoltnak tűnhetnek, a főváros minden esetben kezeli ezeket, ez abból is látszik, hogy a terület széleit rendszeresen használják és csak a belső területen hagyják a növényeket szabadon növekedni.</li>
<li dir="ltr">A kutyatartók számára is fontos üzenet, hogy ha lehet, akkor tartsák távol a kiskedvenceket ezektől a vadvirágos gyepektől, hagyjanak teret a kisebb élőlényeknek, a beporzóknak is.</li>
</ul>

Ma, a Beporzók Napján, március 10-én a fővárosban újra felhívjuk a figyelmet a beporzók nélkülözhetetlen szerepére, védelmére és a biológiai sokféleség fontosságára.


100 hektárra nő a vadvirágos terület Budapesten

<h3 dir="ltr">Hogyan működik a Pay&amp;GO?</h3>
A Budapest Pay&amp;GO fizetési rendszer lényege, hogy a vásárlás és az érvényesítés egy lépésben, a bankkártya (vagy egyéb okoseszköz) jegyérvényesítő készülékhez történő érintésével együtt zajlik, nincs szükség előzetes regisztrációra vagy alkalmazás letöltésére, sem papíralapú jegyre, az utazás azonnal megkezdhető – írja közleményében a BKK.
Ez a modell már a világ számos nagyvárosában működik, nemzetközi szabvány szerint. Ezzel a módszerrel a bankkártya egyben az utazási jogosultság igazolására is szolgál, amelyet az ellenőrök készülékei képesek ellenőrizni a Pay&amp;GO rendszerben történt vásárlás alapján. 
Budapesten is a 100E reptéri buszon és a Kisföldalatti, azaz az M1 vonalán már működik a  rendszer 2023 nyara óta. Már az <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/25/egy-gyertya-eg-a-budapest-payandgo-tortajan" target="_blank" rel="noopener">első év tapasztalatai is pozitívak</a> voltak, ugyanis kevesebb mint egy év alatt átlépték az egymillió jegyvásárlást, az akkori adatok szerint a reptéri járatokon utazók 34 százaléka választja a digitális fizetést, de az M1-es metrón is minden harmadik jegyet Pay&amp;GO készüléken vesznek, és az M1-es metró vonalán a Hősök terénél, a Széchenyi fürdőnél, a Deák Ferenc térnél és az Operánál használják legszívesebben a fejlesztést. Azaz elsősorban a városba látogató, a rendszert feltehetően már máshonnan ismerő turisták voltak az első célcsoport. 
<h3 dir="ltr">Mikortól lehet használni?</h3>
Budapesten kezdésnek a metróvonalakon építik ki a rendszert, aminek a telepítése március 11-én, szerdán indul, és várhatóan mintegy négy hét alatt zajlik le, nagyrészt napközben zajlanak a szerelések, szóval sokan találkoznak majd az átalakulással a megállókban. 
Az új validátorok elsőként az M2-es, ezt követően az M4-es, majd az M3-as metró állomásain jelennek meg, viszont fontos, hogy ezek április közepéig, a rendszer indulásáig inaktívak maradnak, így azokon nem lehet jegyet vásárolni és érvényesíteni. Egy-egy állomáson jellemzően 2–5 új készüléket telepítenek, miközben a meglévő jegyérvényesítők egy része továbbra is elérhető marad, így az utasok a megszokott módon is érvényesíthetik papíralapú jegyeiket.
A Pay&amp;GO-validátorok telepítésével párhuzamosan, március 9. és április 1. között leszerelik a metróállomásokon korábban telepített, BudapestGO-ban vásárolt jegyek érvényesítéséhez használt NFC olvasókat is.
<h3 dir="ltr">Hogyan tovább?</h3>
A Pay&amp;GO rendszer teljes körű bevezetése egy nagyobb léptékű fejlesztési folyamat része: a Fővárosi Közgyűlés 2026 februárjában támogatta a budapesti elektronikus jegyrendszer koncepcióját, így a BKK elindíthatja az ehhez szükséges közbeszerzési eljárást, írja a cég. A most kiterjesztett pilot rendszer egyelőre csak jegyvásárlást tesz lehetővé, de a későbbiekben megvalósuló teljes körű Pay&amp;GO elektronikusjegy-szolgáltatás viszont már a rendszeresen közösségi közlekedést használók számára is többféle terméktípust – például bérleteket és kedvezményes konstrukciókat – kínál majd. 
Amit fontos kiemelni, hogy ez is a jövőbeli fejlesztési csomag része, hogy a továbbá az alkalmi utazások során lehetővé teszi majd a költési limitek – például napi vagy heti limitek – beállítását is. A tervek szerint a bankkártyás fizetésen alapuló rendszer 2028-tól fokozatosan a teljes budapesti és agglomerációs közösségi közlekedési hálózaton megjelenhet, ígéri a BKK.

A BKK március 11-én, szerdán kezdi meg az érintésmentes bankkártyás fizetési rendszer kiépítését a metróhálozaton. A munkálatok várhatóan négy hétig tartanak így a szolgáltatás április közepétől minden metróvonalon elérhetővé válik.

Indul a  'Pay and GO' bankkártyás fizetés telepítése a metróállomásokra

2025-ben több változás is volt az Égig érő fű pályázat kapcsán, egyrészt a Közgyűlés megduplázta a pályázat keretösszegét, így összesen 80 millió forint állt rendelkezésre. És ebből az utófinanszírozott pályázattal házanként igénybevehető támogatás minimum 800 000, maximum  3 500 000 forint, aminek a 10%-a az önrész.
Ez immár a hatodik év volt, hogy a belvárosi, zárt udvaros, gangos házak lakóközösségének lehetősége volt pályázni zöldfelületek, zöldkazetták kialakítására, vagy zöldfal, zöldtető telepítésére. 
<blockquote>
A pályázat a Radó Dezső Tervben a zöldfelületben hiányos belső városrészeket célozza, 5 éve fut egyre nagyobb érdeklődés mellett. Köszönjük a beadott pályázatokat, most rajtunk a sor,
</blockquote>
<a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid04isfiXpVmJaqd2w5R8SLfdnTvLmdtHnwJBfwo5iQpmYASRNhhVMpnGcw8LT3tTdfl" target="_blank" rel="noopener">írta posztjában</a> Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is, reagálva a pályázat eredményeire. 
A március 4-i leadási határidőig 66 db pályázat érkezett be, a pályázati anyagok teljességének ellenőrzését a Várostervezési Főosztály munkatársai megkezdték, ezt követően a pályázatok véleményezését szakmai Bírálóbizottság végzi majd el. A támogatások megítéléséről a Bírálóbizottság szakmai javaslata alapján a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága dönt 2026.május 31-ig, ezt követően, június végéig Budapest Főváros Önkormányzata és a nyertes társasházak megkötik a támogatási szerződéseket.
Addig is inspiráló példának itt van a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/22/amikor-a-kert-epitese-kozosseget-is-teremt-a-zoldello-marvany-utca" target="_blank" rel="noopener">Márvány utcai udvar története</a> és a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/25/az-egig-ero-fu-egyik-megvalosult-palyazata-kapott-nemzetkozi-dijat" target="_blank" rel="noopener">díjat nyert józsefvárosi példa</a> is. És ez csak kettő a több tucat megváltozott budapesti udvar közül.

Március elején lezárul a 2025. évi Égig Érő Fű pályázat leadási időszaka, a megemelt összegre  50%-kal többen, összesen 66 lakóközösség jelentkezett. 

Másfélszer annyian vágynak Égig érő fűre az udvarukban, mint a korábbi években

„Jövőre lesz 25 éves a Lehel Csarnok. A negyedszázados épület eddig elsősorban a kötelező karbantartási ciklusokon esett át – például liftek, mozgólépcsők, szellőzők, hulladékkezelő rendszer javításai –, de átfogó felújítás nem volt. 2026 és 2029 között azonban mintegy 1,5 milliárd forintos beruházási program indul, amely érinti a csarnok esztétikai megjelenését, az energetikai rendszert, a parkolót és a közönségforgalmi tereket is” - <a href="https://hir13.hu/hirek/meg-iden-elkezdodik-a-lehel-csarnok-atfogo-felujitasa/">mondta a Hír13-nak</a> Dr. Puchner Gábor alpolgármester. 
<ul>
<li dir="ltr">A beruházás első üteme 2026–27-ben valósul meg a homlokzat, a vásárlótér, valamint a tetőt tartó vasszerkezetek festésével. Ezzel együtt az álmennyezeti elemeket is cserélik, különösen ott, ahol a korábbi beázások nyomai láthatók. A P1-es parkolószinten – főként a Bulcsú utcai oldalon – megszüntetik a beázásokat.</li>
<li dir="ltr">Szintén 2026-ban kezdik el a földszinti mosdók teljes korszerűsítését, itt új beléptető rendszer lesz kártyás fizetési lehetőséggel, jelenleg csak apróval lehetett fizetni. </li>
<li dir="ltr">A fejlesztés egyik legjelentősebb része az energetikai korszerűsítés: A csarnoknak jelenleg 74 bejárata van, ami biztonsági és hőtechnikai szempontból is kedvezőtlen. Ezt szeretnék 4-5 nagyobb bejáratra szűkíteni, ez biztonsági okokból és az épület hőháztartása miatt is szükséges. Télen a sok nyíló ajtón beáramlik a hideg, nyáron pedig a meleg, ráadásul az egyrétegű üvegezés és a vasszerkezet jelentős hőhidat képez. A tervek szerint zsilipes bejáratokat alakítanak ki, olyan rendszerben, mint amit a nagy áruházaknál már megszoktunk, dupla ajtóval, közte hővédelmi térrel. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-03-07-16.png" alt="Lehel" width="1003" height="698">
<figcaption>Kép: Csiga Gergely / XIII. kerület alpolgármestere/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
 
</li>
<li dir="ltr">A 2027–28-as ütemben a felső parkolószinten napelemes rendszert telepítenek, amely hosszú távon csökkenti az üzemeltetési költségeket és javítja az épület fenntarthatóságát.</li>
<li dir="ltr">A felújítás tervezésekor az árusok és a vásárlók tapasztalatait, igényeit is figyelembe vették. A Lehel piac a munkálatok teljes ideje alatt is működik majd, ami nyilván bonyolultabb logisztikát, éjszakai és hétvégi munkavégzést igényel.</li>
</ul>
A Lehel Csarnoknak egyébként igazán különleges a <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100068859830384">Facebook-jelenléte</a>, ahogy ajánlják a különböző típusú portékákat és árusokat, egyéb szolgáltatásokat.
Március elejétől <a href="https://www.facebook.com/chiliesvanilia">Mautner Zsófi gasztroblogger</a>, aki a Lehel Csarnok nagykövete és háziasszonya, ezt mondta a Lehel Csarnok kapcsán: 
“A piacra járás a fenntartható, szezonális főzés egyik kulcsa, arról nem is beszélve, hogy a kedves, kulturált kommunikáció egyik fontos tere. A Lehel Budapest egyik legrégebbi és legnagyobb piaca, tele többgenerációs emberi történetekkel és olyan kereskedőkkel is, akiknek már a dédszülei is itt piacoztak (a régi Lehelen). Ez a piac él! Ahogy írja: - Amióta jobban elmélyedtem a piacok működésének bugyraiban, még inkább megtanultam megbecsülni azoknak a termelőknek, vagy kereskedőknek a munkáját, akik hajnali 2-3 órakor kelnek azért, hogy reggel már friss portékával várjanak bennünket.”

A piacra járás a fenntartható, szezonális főzés egyik kulcsa, arról nem is beszélve, hogy a kedves, kulturált kommunikáció egyik fontos tere - így ajánlja a bevásárlás személyesebb formáját Mautner Zsófi, gasztroblogger, a Lehel új nagykövete.


Jelenleg 74 bejárat hűti télen, fűti nyáron a Lehel Csarnokot

Amikor a madarak költenek és fiókákat nevelnek, azaz a nagyjából március 1. és augusztus 31. közötti időszakban a fák, bokrok és sövények kivágása, valamint az erős gallyazás tilos és természetvédelmi kockázatot jelent. Ezen időszakban a madarak fészkeinek és fiókáinak védelme érdekében a munkálatokat kerülni kell azokban a kerületekben, ahol ezt rendelettel tiltják. A madarak költési idejében olyan fákat sem szabad kivágni, amikre egyébként kaphatunk engedélyt.
<h3 dir="ltr">Újbuda</h3>
Újbuda képviselő-testülete 2026. március 5-i hatállyal elfogadta a fás szárú növények védelméről szóló rendelet módosítását, amely a kerület zöldfelületeinek hosszú távú megőrzését és a városi élővilág védelmét szolgálja. A módosítás központi eleme a költési időszakban bevezetett fakivágási korlátozás. A szabály alól kizárólag indokolt, közérdekű esetekben adható felmentés. A rendelet módosítása túlmutat az időszakos tilalmon: komplexebb favédelmi rendszert vezet be, amely a fakivágások pótlásának szigorúbb szabályozásával, az inváziós fajok telepítésének tiltásával, az építkezésekhez kapcsolódó részletes favédelmi előírásokkal és
Ezzel Újbuda abba a nem túl népes önkormányzati körbe lépett be, amik hasonló tiltásokat terveznek bevezetni vagy korábban már szabályozták a költési időszakhoz kapcsolható fakivágásokat. 
<h3 dir="ltr">Hegyvidék</h3>
A 12. kerületben is szigorítaná az önkormányzat a fakivágások szabályait, a szabályzatot még véleményeznie kell a kormányhivatalnak, amelynek támogató álláspontja esetén a tervek szerint legkésőbb a 2026. márciusi ülésén döntene a testület a rendelet elfogadásáról. A jelenleg hatályban lévő előírásokhoz képest új elemként jelenne meg a madarak költési időszakában, végzett fakivágások tilalmának szabályozása, emellett az új rendelet korlátozná a 30 centiméternél mélyebb földmunkákat (tereprendezést, burkolatkialakítást), valamint a raktározást és a tárolást a fák közvetlen környezetében. A képviselői javaslatokat figyelembe vevő, most tárgyalt rendelettervezet szerint a gyümölcsfák kivágásához is a jegyző engedélyére lenne szükség, a többi fára vonatkozó szabályokkal és kivételekkel egységes rendben. További változás, hogy nemcsak közhasználatú területen, hanem magáningatlanoknál is előírhatná a jegyző, hogy közterületről jól látható módon ki kell helyezni a fakivágást megalapozó szakértői véleményt. 
<h3 dir="ltr">Budafok-Tétény</h3>
2021. szeptemberétől hatályos Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének a fák védelméről szóló önkormányzati rendelete alapján, az ökológiai egyensúly fenntartása, valamint az élettel megtelő növényzet és az állatok megóvása érdekében a kerületben a vegetációs időszakban (április 1. és szeptember 1. között) tilos fát kivágni vagy erőteljesen metszeni.
Itt is szigorú a hatóság: az általa kiadott fakivágási engedély (határozat) kézhez vételéig a fák kivágása, erőteljes metszése vagy csonkolása engedély nélküli tevékenységnek minősül, amely bírságot von maga után. A vegetációs időszakban a rendelet alapján csak vis major esetén a természeti csapás következtében kidőlt vagy kettétört fa, valamint a minősített favizsgáló által kiállított szakvélemény alapján közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet okozó fa eltávolítására van lehetőség. Azonban ezt is be kell jelenteni, a megfelelő fényképes dokumentációval alátámasztva, hivatalunk illetékes csoportjához a lenti formanyomtatványon a kivágástól számított 15 napon belül.
A fakivágásról nincs egységes szabályozás Budapesten, a madarak költéséhez igazított tiltás pedig egyáltalán nem elterjedt. A <a href="https://mme.hu/">Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület</a> (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások, rézsű- és árvízvédelmi töltésoldal kaszálások, mederkotrások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek! Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak igazolhatatlan, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges elüldözését és akár sérülését, pusztulását okozza.

Újbuda képviselő-testülete március 15. és augusztus 31. között nem engedélyezi a fakivágást – a cél: a biodiverzitás védelme és a természetvédelmi szempontok erősítése. A rendelettel a kerület egy igencsak szűk klubhoz csatlakozott.
