Azt már talán jobban tudjuk, tapasztaljuk, hogy a városi növények, és különösképp a fák mennyire megsínylették az elmúlt évek aszályos, forró nyarait és enyhe teleit. Dezsényi Péter, a FŐKERT főigazgatója <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/13/haldoklik-a-sargult-hatar-ulloi-uti-fak-mi-a-nagy-fahelyzet-budapesten">brutális számokkal alátámasztva kongatja a vészharangokat</a>, ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is fáradhatatlanul hívja fel a figyelmet most például az <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/23/ilyen-egyszeru-ennyire-kevessel-ilyen-sokat-tenni-varosi-locsolas-20">önkéntes locsolási akciókra</a>. 
De mi a helyzet az erdőinkkel? A Budapestet körülölelő erdőgyűrűnek jelentős hűsítő és levegőtisztító hatása van, és a nyári melegekben nem egyszer kirándulni is ide járunk hűsölni. 
<a href="https://parkerdo.hu/parkerdo/a-klimavaltozas-nyomai-a-budai-hegyseg-erdeiben-a-pilisi-parkerdo-tapasztalatai/">Pilisi Parkerdő szerint</a> a legnagyobb gondot az okozza, hogy a klímaváltozással olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.
Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók
A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön – írják. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Azonban sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.
Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ppaod-bakteiriumnyailka.jpeg" alt="AOD-baktérium" width="1440" height="1920">
<figcaption>
AOD (Acut Oak Decline) baktérium okozta fertőzés. Kép: Pilisi Parkerdő
</figcaption>
</figure>
</div>
A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországba behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.
Aszály, heves esőzések, erdőtüzek – összetett kihívás az erdészeknek
Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz253083hn20221123004-150.jpeg" alt="2022.11.23." width="2048" height="1366">
<figcaption>2022.11.23. Faültetés a Pesterzsébeti erdőben. Kép: Hartyányi Norbert/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók – erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket. 
<div class="text_image_wrapper"> </div>
Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.
Együttműködés és felelősség – közös ügyünk az erdők védelme
A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége.
„A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké – mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez” – hangsúlyozzák az erdészet munkatársai.

Az éghajlatváltozás hatásait már évek óta egyre jobban érezzük a saját bőrünkön is. Miért lennének ezzel máshogy a fák, növények? A Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap szembesülnek olyan problémákkal, amelyek néhány évtizede még ismeretlenek voltak a magyar erdőgazdálkodás számára. A Budai-hegységben mintegy 9153 hektár területen gazdálkodó erdészet tapasztalatai szerint a kórokozók és károsítók rohamos terjedése, valamint az inváziós fafajok térnyerése az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik.

STÍLUS

A klímaváltozás nyomai a Budai-hegység erdeiben 

A teljesített futáspróbák és a sikeres hatósági vizsgák után újabb CAF-villamosokat adott át a spanyol gyártó a BKK-nak, tehát már 10-re nőtt a Budapesten lévő új CAF-ok száma- <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/06/tizre-bovult-a-legujabb-caf-flotta-budapesten.14762/">írta közleményében a BKK</a>. 
Ezek a villamosok a korábban megrendelt – jelenleg is gyártás alatt lévő – 51 darabos flotta részei, és folyamatosan zajlik az átadás-átvételük. A megújuló járműállomány lehetőséget ad arra, hogy a jelenleginél még több alacsonypadlós, klímával felszerelt szerelvény közlekedjen azokon a vonalakon, ahol már most is járnak. Tehát 2025 végétől többek között az 1-es, a 3-as, a 17-es, a 19-es, a 42-es, az 50-es, az 56-os, az 56A és a 61-es vonalán is bővülhet az alacsonypadlós és légkondicionált villamosok száma.
Az 51 darabos flotta járműveit a spanyol gyártó folyamatosan adja át a BKK-nak, a „csomag” utolsó villamosa előreláthatólag 2026 végéig állhat forgalomba. Ezeknek a járműbeszerzési projektnek köszönhetően Budapesten a jelenlegi 30-ról mintegy 40 százalékra növekedhet az alacsonypadlós villamosok aránya.
A június 25-én érkezett legújabb járművet majd a próbafutás sikeres befejezése után – a szükséges engedélyek birtokában – vehetnek használatba a fővárosban közlekedők. A BKK és a BKV szakemberei még a szállítás előtt átvizsgálták a járművet, a fővárosba érve pedig további tesztek, előírás szerinti próbafutások és hatósági engedélyeztetési eljárások várnak rá.
Kiemelt kép: BKK

Tízre bővült a legújabb CAF-flotta a budapesti síneken, és  június 25-én, szerda hajnalban egy újabb Spanyolországban gyártott és összeszerelt jármű is érkezett meg a fővárosba, ez a próbafutások teljesítése és sikeres hatósági vizsga után állhat utasforgalomba.

Új CAF villamosok Budapesten

Józsefváros külső részein a 19. század végen kezdődött a Tisztviselőtelep nevű negyed kiépítése, s ennek központjaként egy 12 000 négyzetméteres tér és park. A teret 1900-ben nevezték Rezső térnek, annak okán, hogy a tragikus sorsú Rudolf trónörököst a magyarok csak Rezső királyfiként emlegették.
A tér vadak nélküli vadaspark hangulata az 1920-as évek végéig tartott, 1929-ben látott neki a katolikus egyház egy nagyszabasú templomépítésnek. A tisztviselőtelepiek régi vágya teljesült ezzel, bár a méreteket illetően ők beérték volna kisebb templommal is. A gigantomániát az indokolta, hogy az eredetileg Ferenc József emlékére épült a fogadalmi templom építését Habsburg Izabella hercegnő is nagyon pártfogolta, és ő a külsőségenek is nagy jelentőséget tulajdonított, számára  legfontosabb az lett volna, hogy a császár hamvai ide kerüljenek.
A Lechner Jenő tervei alapján épült hatalmas és szándékosan klasszicista stílusban épült, a esztergomi bazilikára hasonlító templomot 1931 októberében szentelték fel.
 "Elkészült a Ferencz József király emlékének szentelt katholikus templom. Amikor ez Istenháza építését elhatározták, még boldog békeidőket, éltünk. Sok építkezés folyt akkoriban és, jelentős építészeti tervpályázatokat is hirdettek. Többek közt a Ferencz József jubileumi templomtervpályázatát is, amelyből Lechner Ödön, boldog emlékezetű építőművészünk került ki győztesen. Meglepetést jelentett akkoriban, hogy a magyar építőstílus apostola, román ízlésben mutatta ki imponáló erejét. Hiszen valószínű, hogy Lechner Ödön keze alatt, még a felsőbb helyről való kívánság ellenére sem maradt volna meg a históriai stílus, hanem valahogyan csak megmagyarosodott volna az eredetileg románban prezentált kompozíció. Az ősz Mester, nem érhette meg, hogy elgondolása megvalósuljon. A világháború megakadályozta benne, hogy a műhöz hozzáfogjon, majd rövidesen ő maga mindnyájunk mélységes fájdalmára elköltözött az élők sorából. A háború lezajlása után, még jó néhány esztendő múlt el, amíg 1927-ben ismét ráterelődött a figyelem ez emléktemplom, építésére.
<blockquote>
Az ekkor hirdetett tervpályázaton ismét Lechner építész került ki győztesen: Lechner Ödön, Gyula bátyjának építőművész fia, Dr. Lechner Jenő.
</blockquote>
A Vállalkozók Lapja ez év március 11-iki számában közölte a templomkülső látképét és egyben az építkezés munkáiról és közreműködőiről is megemlékezett. Aktualitást ez újból való írásunknak, a templomfelszentelése ad. Kibontakoztak már az impozáns belső arányok is, amelyek a diszkréten előkelő formákkal és szikekkel rendkívül harmonikus képet nyújtanak. Felsőbb helyről a Nemzeti Múzeum neoklasszikus, stílusát kívánták ide és talán ez a kívánság is segítette elő a templomnak Dr. Lechner Jenő tervei szerint való megépítését, mert ugyanő végezte a szépséges Nemzeti Múzeum belső konzerváló munkálatait, a Pollák Mihály szellemének csodálatos átérzésével. A Lechner vér nem tagadta, meg magát: a magyaros díszítmények csak kiütköznek a részlet megoldásokból. Lechner Jenő azonban nem a Lechner Ödön-féle virágokkal díszített, hanem maga kereste ki az ősmagyar ásatásokból azokat a motívumokat, amelyek lehetőleg beleilleszkedtek az egésznek koncepciójába" - írta 1931-ben a Magyar Hirlap.
A teret 1938-ban keresztelték át Rezsőról Magyarok Nagyasszonya térre, majd 1953-ban vissza Rezsőre. Amúgy a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) kifejezés a hazai római katolikus egyház "találmánya" Szűz Máriára.
<blockquote>
2016-ban Józsefváros önkormányzata a tér belvároshoz közelebb eső felét a népszerű dalszövegíróról, Szenes Ivánról nevezte el, a másik fele pedig ekkor lett ismét Magyarok Nagyasszonya tér.
</blockquote>
Ahol holnap, június 27-én Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület  a hagyományos Szent Iván-éji Mulatságot rendezi meg 19 órai kezdettel a Válaszút Táncegyüttessel és a B2 zenekarral. Az est fénypontja 20.4-kor a tűzugrás lesz,

Józsefváros legnagyobb parkjának szomszédságában található Józsefváros ugyancsak "elég nagy"  parkja, amelyet egy ugyancsak jelentős méretű templom ural. Úgy hívják, Magyarok Nagyasszonya tér meg úgyis, hogy Szenes Iván tér, és hogy még nagyobb legyen a kavarodás, eredetileg Rezső térnek nevezték.

Rezső királyfi,  Szenes Iván és a Magyarok Nagyasszonya

Többszöri halasztások után, a mai napon, június 25-én, közép-európai idő szerint 8 óra 31 perckor Kapu Tibor űrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából, az az Axiom-4 (Ax-4) küldetés tagjaként.
Az Ax-4 parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65),  ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34) küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében. A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén. 
Az Axiom-4 misszió várhatóan június 26-án, holnap reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz.
A HUNOR program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
"15 millió magyar ember emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs. Belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció" -- üzente Kapu Tibor az űrből az MTI tudósítása szerint. Feltehetően nem első elragadtatásában szakadtak ki belőle e költői szavak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kapukk.png" alt="Kapu" width="1696" height="1044">
<figcaption>Kép: YouTube/YouTube</figcaption>
</figure>
</div>
Ha látsz valami érdekeset, küldd el a <a href="mailto:szerk@budapest.hu-">szerk@budapest.hu-ra!</a>

Kilőtték a rakétát

Június elején a hírek főszereplőjévé lépett elő a vonatpótló autóbusz, a MÁV több százat állított csatasorba – egy nappal  azután, hogy összeomlott a balatoni vasúti közlekedés. Ennek fényében még paródiának is gondolhatnánk vonatpótló villamost mint mentesítő járművet, pedig nem az. Komoly, átgondolt és fontos kezdeményezésről van szó, amely jelentősen megkönnyítheti a utasok dolgát. Természetesen nem a Balatonnál.
A rendhagyó közlekedési eszköz forgalomba állítását az indokolja, hogy Rákosrendező vasútállomásnál felújítási munkálatok zajlanak június 21-től július 27-ig, ezért a személyvonatok Esztergom felől csak Angyalföld vasútállomásig, Szob illetve Vác felől pedig csak Rákospalota-Újpest vasútállomásig közlekednek.
A Budapesti Közlekedési Központ ezért a 12-es villamos gyakrabban és nagyobb kapacitású szerelvényekkel közlekedik – vonatpótlóként. A BKK felhívja figyelmet, hogy napközben az M3-as metrótól a sűrített 12-es és 14-es villamosokkal, éjszaka a módosított útvonalon közlekedő 914-es busszal érhető el Rákospalota-Újpest vasútállomás. Emellett bizonyos vasúti jegyeket és bérleteket elfogadnak a kijelölt BKK járatokon. Részletes információk a <a href="https://www.mavcsoport.hu/mav-szemelyszallitas/rakosrendezo" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://www.mavcsoport.hu/mav-szemelyszallitas/rakosrendezo&amp;source=gmail&amp;ust=1750796266601000&amp;usg=AOvVaw0G6qJvGPWISoDprkU9D9uh">mavcsoport.hu</a> honlapon érhetők el.
A BKK a következőképp részletezte a vonatpótló lehetőségeket: 
<h3>A Szob/Vác felől érkezők:</h3>
<ul>
<li>Rákospalota-Újpest vasútállomástól a sűrített és nagyobb kapacitású szerelvényekkel közlekedő 12-es vonatpótló villamossal vagy a 14-es villamossal utazva Újpest-központ állomáson szállhatnak át az M3-as metróra.</li>
<li>A késő esti és hajnali órákban a BKK éjszakai járataival biztosított a belvárosi kapcsolat Budapest és Angyalföld között, valamint Újpest és Rákospalota-Újpest állomásokra.</li>
</ul>
<h3>A vonattal Esztergom felől érkezők belváros felé:</h3>
<ul>
<li>Aquincumnál a H5-ös HÉV-re, majd a Batthyány téren az M2-es metróra tudnak átszállni;</li>
<li>Újpest-városkapu állomáson az M3-as metróra tudnak átszállni.</li>
</ul>
<h3>Közlekedés kerékpárral:</h3>
A kerékpárral utazók a felújítás ideje alatt a Dunakanyar felé a Rákospalota-Újpestről induló vonatokkal tudnak eljutni. A belváros és Rákospalota-Újpest között kerékpárúton tudnak haladni.
A Dunakanyar felé emellett a Batthyány térről induló H5-ös HÉV járataival is utazhatnak.
<h3>Közúti korlátozás:</h3>
A Teleki Blanka utca–Szegedi út csomópontban a vasúti átjárót teljesen lezárják a felújítás idejére a közúti forgalom elől is. Autóval a Róbert Károly körúti felüljáró felé érdemes kerülni, amely a Dévényi utca–Vágány utca útvonalon vagy a Reitter Ferenc utcán át érhető el.

Felújítják Rákosrendező vasútállomás környékét, a villamosközlekedés főszerepet kapott.

A 12-es villamos legújabb kalandjai

A napokban kiírták a nagykörúti bringasztráda tervezéséről szóló pályázatot, <a href="https://magyarepitok.hu/utepites/2025/06/2028-ban-lephet-a-21-szazadba-a-nagykorut">vette észre</a> a Magyar Építők. 
Ahogy <a href="https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/365128-2025">a hirdetményben írják</a>, a bringasztráda célja, hogy a közterületi minőség javítása mellett minden korosztályú és tapasztalati szintű ember számára vonzó, biztonságos kerékpározást biztosítson. Emellett elősegíti az akadálymentes gyalogos közlekedést a Nagykörút mentén, a mellékutcák torkolatában és a gyalogátkelőhelyeken. A program keretében a tervezés az érintett útszakaszok teljes keresztmetszetét lefedi, a villamos infrastruktúra kivételével. 
A tervező feladata tehát a Nagykörúton a Nyugati és Boráros tér közötti szakaszok teljes keresztmetszetének – villamos infrastruktúra kivételével – minőségi felújításának megtervezése, valamint az építéshez szükséges engedélyek, jóváhagyások megszerzése. 
A tervezési szakasz hossza körülbelül 3,7 km, a tervezési terület nagysága: körülbelül 62250 négyzetméter.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300692pj202310030547.jpeg" alt="2023.10.03." width="4000" height="2998">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
Egy lépéssel tehát megint közelebb kerültünk ahhoz, hogy a Nagykörút egy modern, XXI. századi belvárosi főútként születhessen újjá, ahol kerékpárral és gyalog közlekedve is javul a biztonság és kellemesebb, igényes környezetben lehet majd időt tölteni. A főváros <a href="https://bkk.hu/fejlesztesek/kiemelt-fejlesztesek/megujul-a-nagykorut/">reményei szerint</a> a Nagykörút újra egy kellemes hely lesz, ahova szívesen látogat el az ember, és nem csak át akar majd rohanni rajta.
A mai forgalmi rend változatlan marad így például a Ferenc Körúton továbbra is 2x2+kerékpársávon lehet majd haladni.
Ahogy a Magyar Építők is felhívja rá a figyelmet, egyelőre vizsgálják annak a lehetőségét, hogy megszüntessék a Nyugati tér és a Rákóczi út közötti szuterén illemhelyeket, ugyanis azok megszakítják a fasort és a közvilágítást. A hirdetménybe opcionális munkarészként bekerült, hogy a 4 illemhely megszüntetésére vonatkozó tervek elkészítése. „Tervező feladata az illemhelyek eltömedékelésére készítendő kiviteli tervi szintű terv szállítása, az ehhez szükséges minden szakági jóváhagyás megszerzése.”
Ahogy a BKK emlékeztet, a fejlesztés előkészítése már évek óta folyamatban van. A cég 2024 tavaszán nyújtotta be az európai uniós támogatásra irányuló pályázatát, amely idén, azaz <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/01/zoldebb-nagykorut-biztonsagosabb-kozlekedes-az-ulloi-es-a-vaci-uton.13703/">2025 január</a>ban kapott kedvező elbírálást. A BKK 2024 őszén elindította a <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/03/eldol-hogy-ki-tervezheti-az-ujjaszuleto-nagykorutat.14048/">társadalmi egyeztetést</a> is. Az érdeklődő érintettek kérdőív kitöltésével, az utcafórumokon, valamint a közösségi tervezési eseményeken (Agórákon) is elmondhatták véleményüket a beruházásról. A kérdőívet csaknem 10 ezren töltötték ki, a válaszadók jelentős többsége (92 százaléka) szükségesnek tartja a Nagykörút teljes körű felújítását. A legfontosabbnak egyébként a fasorok megőrzését, bővítését és karbantartását tartották.
A beruházás előkészítése az Európai Unió társfinanszírozásával, a Területfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) programnak köszönhetően valósul meg.
A kiviteli tervek – eredményes eljárás lefolytatása esetén – előreláthatólag 2027 nyarán állhatnak rendelkezésre, ezt követően indulhat a kivitelezés előkészítése és megvalósítása a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal együttműködve.
(Kiemel kép: BKK, a kép illusztráció, a pontos műszaki kialakítás a tervezés során válik véglegessé.)

A következő években nemcsak a régi fényét nyerheti vissza, hanem egy modern, XXI. századi belvárosi emblematikus főútként születhet újjá a Nagykörút. A beruházás gerincét az uniós pénzből megvalósuló, biztonságos közlekedést célzó fejlesztések adják, aminek tervezésére most ki is írták a pályázatot.

Újabb fontos pontjához ér a Nagykörút megújítása

„Van az a kockázatitőke befektetői aranyköpés, hogy akkor kell vásárolni, befektetni, amikor más elad. Mi itt a Tájépítészeti osztályon ezt úgy fordítjuk le magunknak a Főpolgármesteri Hivatalban, hogy
<blockquote>
akkor kell a jövőbe befektetni (azaz tervezni) amikor még nincs pénz. Hogy mire esetleg majd lesz, akkorra már ne kelljen azzal sok időt tölteni, hogy a terveink megvalósuljanak.
</blockquote>
Merthogy a projektjeink több éves előkészítést igényelnek, sosem oldhatók meg facebook poszttal” – vezeti fel a <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02m2UKMsH6Qd2LLSyZ6qkvRyPJS38BdupdHjCTS5ZWwjkWVZSvGUz9mPmM7XbiRw93l">hírt Bardóczi Sándor</a> Budapest főtájépítésze, tekintettel a Főváros jelenlegi anyagi helyzetére. 
A park kialakítását, ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a BTM Aquincum Múzeum kezdeményezte és a  Fővárosi Közgyűlés a májusi ülésén hagyta jóvá, a Radó Dezső Terv felülvizsgálati anyagának részeként. Az<a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/aquincum-park"> RDT új akcióterületi projektként</a> szerepelteti az „Aquincumi park kialakítása” feladatot, <a href="https://varosvedo.hu/2025/RDT_felulvizsgalat_20250430.pdf">ebben így írnak</a> a projektről:
“Új közpark kialakítása az Aranyhegyi-patak déli oldalán körülbelül 8 ha-os területen. A területen Aquincum katonaváros romjai találhatók a felszín alatt. A közparki felújításra ezért az Aquincum múzeummal szoros együttműködésben, a régészeti értékek hosszú távú megőrzésesét biztosítva kerülhet sor. A park kialakítása jelentős szerepet játszhat a Mocsáros természetvédelmi terület tehermentesítése az intenzív rekreációs használattól.”
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aquincum-parkg.jpeg" alt="Aquincum" width="1025" height="753">
<figcaption>Kép: Aquincum park Google maps</figcaption>
</figure>
</div>
A közparki fejlesztés célja, hogy minimális beavatkozással, a régészeti értékek védelmével, meglévő adottságok és a jelenlegi területhasználat figyelembe vételével vonzó, hulladékmentes zöldfelület alakuljon ki. A tervezési terület az a fővárosi tulajdonú terület, mely alatt a római polgárváros romjai találhatók, így fontos szempont a mélyben fekvő ókori romok megőrzése, régészeti értékek bemutatása. Emellett figyelembe kell venni a kutyás használati szempontokat, a III. kerület tervezett kerékpáros fejlesztéseit, amely szintén érinti a területet.
<a href="https://muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Kozpark-lehet-Aquincum-lathatatlan-reszebol-konyvek-hosok-es-a-tortenelmi-emlekezet-517?fbclid=IwY2xjawK01tpleHRuA2FlbQIxMQBicmlkETFTRnp5cDlyZlZOcFFMUU1KAR6y4lpvsrZj8lmAeQmo0mZmpL8k_57p5x31_yIK5Ge_k-O5_QXrIGP_S3Ao2Q_aem__2sHLdk8-MAt9Bq8nktbLw">Műemlékem.hu podcastjában</a> Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeumának régész-főmuzeológusa és Bardóczi Sándor bővebben is beszélnek a park történetéről. 
Egy régészetileg viszonylag jól feltérképezett területről van szó, ugyanis 10 éve egy roncsolásmentes metódussal, geofizikai felméréssel végigpásztázták, mi is van a földben. 
Ekkora területen több évtizedes feladat lenne régészeti feltárást végezni – mondta el Láng Orsolya, kihangsúlyozva, hogy 
<blockquote>
most az a fontos, hogy a területet egyfajta időkapszulaként tartsuk meg a jövő generációi számára roncsolás nélkül.
</blockquote>
A cél, hogy a lehető legideálisabb állapotban kell megőrizni, és mivel a korábbi korokban maguk a régészek is kevesebbszer ástak bele, a leletanyag gazdagabban maradt meg, például a padlók nem sérültek. 
A jelenlegi jellemző táj használatról Bardóczi elmondta, hogy jelenleg a reggeli és délutáni órákban kutyasétáltatásra használják, a jövő parkjának célközönsége viszont a a közeli Kaszásdűlő lakótelepről kerülhet majd ki. 
A terület fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokból a Főváros 2025-ben a koncepcióterv készítését kezdi meg. A tervezés első lépése egy helyszíni lakossági workshop lesz, ahová várják az érdeklődőket, területhasználókat, kutyásokat, kerékpárosokat, kerületi lakosokat. A lakossági észrevételek figyelembevételével pontosítják a tervezési programot, amely alapján a tervezők elkészítik a koncepció terveket.
Az észrevételeket, véleményeket, javaslatokat a Radó Dezső Terv oldalon,  a <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/aquincum-park">projekt adatlapjának</a> alján található kommentfalon is várják.
Lakossági workshop: 2025. június 18. (szerda) 15-18 óra között a helyszínen, az alábbi térképen látható piros jelölőnél: <a href="https://maps.app.goo.gl/u7KqNN1JwxXpfjNW9">https://maps.app.goo.gl/u7KqNN1JwxXpfjNW9</a>
(Kiemelt kép: muemlekem.hu)

Az Aquincumi régészeti parkkal szemben most egy hatalmas, 8 hektáros alulhasznált,  facsoportokkal, bokrokkal teleszórt mező terül el, a föld alatt pedig ott rejtőznek a katonaváros romjai. A BTM Aquincum Múzeum kezdeményezésére ide indul meg lakossági workshoppal egy új park koncepciótervének a készítése. 

Mekkora kihívás lehet Aquincumban parkot tervezni?

Mit lehetne kezdeni az évek óta parlagon álló fővárosi vagy kerületi telkekkel a beépítésük helyett? A közösségi költségvetés egyik nyertes ötlete keretében helyi lakosok azt találták ki és szavazták meg, hogy ezeken a nem használt telkeken olyan kerteket alakítsanak ki, amit a helyi közösségek tartanak fenn a továbbiakban.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250523ga7650.jpeg" alt="Zugló" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az első találkozásom a közösségi kertekkel még a 2010-es évek első felében volt, egy forró nyári nap végén épp sétáltam és fotóztam a koraesti Leonardo da Vinci utcában a 8. kerületben, és hirtelen megcsapott a hűvösebb levegő. Elsőre nem is értettem honnan és miért, aztán megláttam a kétszárnyú, térképpel színesre festett hatalmas kaput és feliratot, hogy Leonardo kert. Ez a közösségi kert – ami az elsők között jött létre a <a href="https://kozossegikertek.hu/rolunk/kozossegi-kertek/">Kortárs Építészeti Központ (KÉK)</a> égisze alatt –  egészen 2017-ig működött, helyét azóta beépítették a terjeszkedő nagyberuházások. Bár ez az egyik első fecske már nincs meg, azóta a kezdeményezés gyökeret eresztett – hogy egy stílszerű hasonlattal éljek – és városszerte rengeteg helyszínen több különféle fajtájú és fenntartású kert létezik. 
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<h3 dir="ltr">Miért jó egy közösségi kert?</h3>
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.A közösségi kert nmagában is új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére, a fenntartható nevelés megnyilvánulási formáira és a know-how gyakorlatba ültetésére – <a href="https://kozossegikertek.hu/rolunk/kozossegi-kertek/">írja</a> honlapján a KÉK. 
Nem csoda, hogy a 2023-as Közösségi költségvetés ötlete nagyon nagy népszerűségnek örvendett, a 2023 őszén lezárult jelentkezés keretében a közösségi kertekbe, a 16 meghirdetett helyszínre összesen több mint 600-an jelentkeztek.
<h3 dir="ltr">A zuglói kert</h3>
A bruttó 18 milliós zuglói beruházás keretében most a Rákos-patak szomszédságában, az Erzsébet királyné útja 78. számú a Fővárosi Önkormányzat és a XIV. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő telken alakítottak ki május végére egy nagyjából 1600 négyzetméteres közösségi kertet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250523ga7647.jpeg" alt="Zugló" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A beruházás részeként 83 db közösségi kertészkedés számára biztosított kiemelt növényágyást alakítottak ki, építettek egy szerszámtároló épületet és komposztálót is. Plusz szükség volt egy vízóra akna és öntözőhálózat kialakítására is három locsolócsappal. 
A közösségi kert műszaki átadás-átvételét követően a kert üzemeltetését a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület fogja végezni, mely egyesülethez csatlakoztak a kertbe korábban jelentkező, kertészkedni vágyó budapesti lakosok. A kert üzemeltetési feladatai mellett a kerthasználati szabályok kialakítása, házirend megalkotása is a közösség feladata.
<h3 dir="ltr">A közösségi kert megvalósult elemei:</h3>
<ul>
<li dir="ltr">356 nényzetméter magaságyás (83 db 4 m2-es ágyás és 14 db 1,7 m2-es közös használatú ágyás)</li>
<li dir="ltr">új vízbekötés, 3 db kerti csap</li>
<li dir="ltr">1 db 2x2 m-es szerszámtartó faház</li>
<li dir="ltr">6 db 1x1 m-es komposztáló</li>
<li dir="ltr">3 db kerékpártámasz</li>
<li dir="ltr">közösségi tér</li>
</ul>
Beruházó: Budapest Főváros Önkormányzata
Beruházás bonyolító: BKM NZrt.
Tájépítészeti tervezés: BKM NZrt. FŐKERT Tervezési Osztály
Kivitelezés: KOBOLD’2003 Kft.
Kivitelezési költségkeret: 18 668 713 Ft

Nyárra elkészült a Rákos-patak szomszédságában a Fővárosi közösségi költségvetés forrásából finanszírozott, nagyjából 1600 négyzetméteres kert, összesen 83 növényágyással. 

Elkészült a Fővárosi Önkormányzat első közösségi kertje Zuglóban

A magkeverék megtalálása és kikeverése három titkos kísérleti területen zajlott Budán, a Duna mentén és Pesten most – <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02g8JWxB4WPpWtHKpXaJjMQDnFZoEMni4TdHePd5AmEuEN4P2ethgMgRypEtpbPjFGlhttps://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02g8JWxB4WPpWtHKpXaJjMQDnFZoEMni4TdHePd5AmEuEN4P2ethgMgRypEtpbPjFGl">kezdi a bejegyzését</a> a főtájépítész. 
A poszt megírására az is sarkallhatta, hogy bevallása szerint kitartóan vagy napi 40 kérdés érkezik legalább a témában, hogy hol, mikor és mennyiért lesz kapható a vadvirág csomag. De hát a természet már csak ilyen, megy a maga tempójában, és nem érdemes sürgetni – inkább tanuljunk türelmet tőle. 
<blockquote>
„A történet úgy kezdődött, hogy hagytuk felnőni néhány helyen azt, ami a talajban volt, s alaposan megfigyeltük hol milyen növények kezdenek virágozni. Több éven keresztül, hisz az időjárás egyszer ennek, máskor annak kedvez inkább”
</blockquote>
– írja Bardóczi. 
Aztán az így kialakult növényállományt összevetették azzal, hogy az adott  flórajárásban mely mezei virágos fajok lennének életképesek, ha az ember nem alakította volna át teljesen a tájat. Ennek a két feltételnek vették aztán a metszetét a fellelt bujkáló fajokkal – mínusz a védett növények, mert az a törvény szerint nem szaporítható – majd megkeresték az olyan magforrást amiből lehetséges felépíteni egy Budapestre szabott keveréket. 
„Szuper ökológusok dolgoztak a projekten éveken át, ez volt a “miért nincsen már most azonnal magkeverék” szakasz pedig “már két éve megígérték”! Azután meglett a termelői bázis, amely garantáltan hazai, úgyis mondhatnám, hogy magyar földbe magyar magot!”
A 2024/25-ös tél végén tél végén – ami időpontilag ugyan nem a legalkalmasabb a vadvirágok vetésére, ők az augusztus-szeptembert szeretik – a FŐKERT talajelőkészítés után három helyszínen elvetette ugyanazt. Ahogy a főtájépítész írja, a  három helyszín külön életet él, és meglepően máshogy alakul benne a kora nyári aszpektus.
A szakemberek még finomítják a magkeverék pontos összetételét, de közben a BKM FŐKERT Divíziója már készül az augusztusi forgalomba hozatalra, készülnek az oktatóanyagok és haladnak a beszélgetések potenciális forgalmazókkal.

Mikor és hogyan lesz kész az oly sokak által várt és keresett Budapest magkeverék? Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze részletesen elmesélte, hogyan is találták meg évek alatt a bujkáló fajokat és a termelői bázist. 

Három titkos kísérleti terület Budapesten, avagy készül a magkeverék

A Budapesti Közlekedési Központ 2023-ban indított fejlesztésének köszönhetően egyre több járművön érhető el az a szolgáltatás, amelynek segítségével a látássérült utasok egy távirányítóval aktiválhatják a járművek külső hangszóróit – írja<a href="https://bkk.hu/hirek/2025/06/tovabb-bovul-a-beszelo-jarmuvek-kore-a-bkk-fejlesztesenek-koszonhetoen.14386/"> közleményében</a> a BKK. 
A látássérült utasok önálló közlekedését <a href="https://bkk.hu/hirek/2023/10/beszelo-buszokkal-segiti-a-bkk-a-latasserult-utasok-onallo-kozlekedeset.11010/">segítő</a> beszélő buszok két éve, október 15-én a fehér bot nemzetközi napjától kezdve működnek. Kezdetben csak a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/16/beszelo-buszok-segitik-a-latasserultek-onallo-kozlekedeset">Rákóczi úton közlekedő</a> járatokon volt elérhető a távirányítós szolgáltatás, a funkció azóta már <a href="https://bkk.hu/hirek/2024/12/megszolalnak-a-trolik-es-a-buszok.13570/">minden budapesti trolibuszon elérhető</a>.
A tervek szerint még az idén 101 darab kék Volánbusz kapja meg a hangos utastájékoztató rendszert, így az agglomerációban közlekedő összes, 171 autóbusz alkalmas lesz a látássérültek segítésére. Az idei évben forgalomba álló 165 új autóbusz felszereltségi követelményei közé ugyancsak bekerült az ún. hangos asszisztencia technológia, így 2025 végéig tovább javul az autóbuszos ágazat akadálymentes járműveinek aránya.
Kísérleti jelleggel a villamosokat is ellátják a fogyatékossággal élő emberek közlekedését segítő eszközzel. Nyáron valamennyi budapesti villamostípusból egy-egy járművön, illetve szerelvényen válik hozzáférhetővé a szolgáltatás, ami igazi kihívást jelent a szakemberek számára is, tekintve, hogy a buszoknál jóval hosszabb járműveknél is kifogástalan működést várnak el az ügyfelek. A villamosok kísérleti jellegű felszerelése az ún. VIAR rendszerrel lehetőséget biztosíthat rá, hogy a jelenleg csak a CAF-villamosokon elérhető funkciók nagyobb arányban jelenhessenek meg a többi budapesti típuson is.
Noha még sok a tennivaló a teljes körű akadálymentesítés érdekében a közösségi közlekedésben, a „beszélő járművek” egy újabb lépés ennek irányába. Ez is egy olyan fejlesztés, ami nemcsak magáról a közlekedésről szól, hanem esélyteremtésről, a lehetőségről, hogy a fogyatékossággal élő emberek eljussanak a munkahelyükre, elvigyék gyermekeiket óvodába, iskolába, moziba, könyvtárba, színházba, sporteseményekre, vagyis, hogy hasonló életet tudjanak élni, mint bárki más ebben a városban.

A beszélő trolik és buszok után az idei beszerzésekkel már az agglomerációban közlekedő kék Volánbuszokra, illetve kísérleti jelleggel a villamosokra is kiterjesztik a látássérült utasok számára kifejlesztett szolgáltatást, amely egyetlen távirányítással bemondja, melyik járat érkezik a megállóba és az hova tart. 

Vak és gyengénlátó utasok közlekedése egyszerűsödik több járaton is

A tavasz végén, május 30-al nyitott meg a Dagály fürdő élmény, strand, gyermek- és tanmedencéinek sora (az egész évben nyitva levő úszó- és termálmedencék mellé). 
A Budapest Gyógyfürdőihez (BGYH) tartozó strandok közül május 31-én nyitott meg a <a href="https://www.facebook.com/paskalfurdo?__cft__[0]=AZW1weJUwUL5vP9GCHad4EQaBjT5m1mrEJ35QSXbjZdb6zbHbfyfnc7fw8iIMmC1UE83sdcGik9vFeMOkAyxMsxUNYnVcFP0BpnU6RDeOsCn_OrONHUw-T7-P7f2mUizdzUkJ1v8eW9WLoa7it7xCH5wDYx5bRETj7b3k1IWMTpeX55GgGYV4h3X8wlJFTK5_tElHURpDIoTxkRZHoYEl2R4&amp;__tn__=-]K-R"> Paskál Gyógy- és Strandfürdő</a>, a <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100046228372091&amp;__cft__[0]=AZW1weJUwUL5vP9GCHad4EQaBjT5m1mrEJ35QSXbjZdb6zbHbfyfnc7fw8iIMmC1UE83sdcGik9vFeMOkAyxMsxUNYnVcFP0BpnU6RDeOsCn_OrONHUw-T7-P7f2mUizdzUkJ1v8eW9WLoa7it7xCH5wDYx5bRETj7b3k1IWMTpeX55GgGYV4h3X8wlJFTK5_tElHURpDIoTxkRZHoYEl2R4&amp;__tn__=-]K-R">Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő</a>, a <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100069341687161&amp;__cft__[0]=AZW1weJUwUL5vP9GCHad4EQaBjT5m1mrEJ35QSXbjZdb6zbHbfyfnc7fw8iIMmC1UE83sdcGik9vFeMOkAyxMsxUNYnVcFP0BpnU6RDeOsCn_OrONHUw-T7-P7f2mUizdzUkJ1v8eW9WLoa7it7xCH5wDYx5bRETj7b3k1IWMTpeX55GgGYV4h3X8wlJFTK5_tElHURpDIoTxkRZHoYEl2R4&amp;__tn__=-]K-R">Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő</a> strandrészlege és a <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100064628054656&amp;__cft__[0]=AZW1weJUwUL5vP9GCHad4EQaBjT5m1mrEJ35QSXbjZdb6zbHbfyfnc7fw8iIMmC1UE83sdcGik9vFeMOkAyxMsxUNYnVcFP0BpnU6RDeOsCn_OrONHUw-T7-P7f2mUizdzUkJ1v8eW9WLoa7it7xCH5wDYx5bRETj7b3k1IWMTpeX55GgGYV4h3X8wlJFTK5_tElHURpDIoTxkRZHoYEl2R4&amp;__tn__=-]K-R">Palatinus Gyógy-, Strand - és Hullámfürdő</a> kinti, szezonális részlegei, így szinte már az összes kültéri medence üzemel a Hullám- és a Csúszdamedence kivételével, ami a tervek szerint június 14-én indul. 
A <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/gyogyfurdok-es-strandok">Főváros strandja</a>i közül utolsóként a teljesen szezonálisak nyitnak, a Római és a Pünkösdfürdői Strandfürdő. De már itt is egy jó ideje készülnek a nyitásra, mint a két helyszínen jártunk az elmúlt hetekben. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250409ga5219-m.jpeg" alt="Római" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/10/felebresztettuk-a-romai-strandot-teli-almabol">Rómait felébresztettük téli álmából</a> és megnéztük kik és hogyan tartják karban a strandot és parkját, mi minden történik itt télen, a Pünkin pedig a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/01/viragzanak-a-rozsalugasok-a-90-eves-punkosdfurdon">nyíló rózsák mellett csodáltuk meg a parkot</a>, ami hamarosan boldog fürdőzsivajtól lesz hangos. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250522ga8102.jpeg" alt="Pünkösdfürdő" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ezek nyitása függ az időjárástól mivel a vizet itt nem melegítik. Ha tombol a nyár, akkor a Rómain már június közepén, 15. környékén lehet nyitással számolni, Pünkösdfürdőn pedig ha lassabban melegszik fel az idő, akkor pedig a június 14. helyett 21-re tolódhat a kapunyitás.
És ez még nem minden, ezen a nyáron tervben van, hogy új, szezonális Duna-fürdők is nyílnak a Római-parti mellé, két-két új helyszín van most versenyben, hogy a következő szabadstrandot és a sok évtized után feléledő Duna-fürdőt befogadhassák. A kérdés, hogy melyik lesz a befutó és mikor. A Dunában fürdés szerelmesei azóta várják, hogy lesz-e a fővárosban újabb szabadstrand és talán Duna-fürdő, mióta <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/16/uszna-on-egy-a-dunan-lebego-fauszodaban" target="_blank" rel="noopener">2025 év januárjában hivatalossá vált</a>, hogy a BGYH munkatársai mindkét projekt előkészítésében és megvalósításában is részt vesznek –<a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/27/vajon-lesz-iden-lehetoseg-hogy-uj-helyen-furodjunk-a-dunaban"> erről itt írtunk részletesebben</a>, hogy hol tart most a program.

Vasárnap naptári pontossággal, kérlelhetetlenül megérkezett a nyár és ezzel a hőmérők higanyszála is 30 fok körül fog mozogni az elkövetkező időben. Ami egyet jelent az időszakos strandfürdők nyitásával vagy nyitásra készülődésével.


Jöhet az első hűsítő csobbanás? Ekkor nyitnak a budapesti strandok

A Duna mára a főváros legtöbb pontján kiépített rakpartok és betonfalak között folyik, ám akadnak még olyan szakaszok, főként a város északi és déli szélein, ahol természetközeli állapotokat találunk. Itt sóderes, homokos partok, ligetes-fás területek terülnek el és őrzik a hajdani gazdag és természetes dunai élővilágot. 
A terület egy részét 2024 tavaszán jártam be Bardóczi Sándor főtájépítész kíséretében és tényleg egy csodálatos és vadregényes vidékre csöppentünk. Örökre meghatározó élmény marad, ahogy álltunk az egészen hatalmas összenőtt fekete nyárfák tövében a madárdalban, és közben tudtunk, hogy még ez is Budapest. Budapest egyik arca és hatalmas kincse, amit minden áron meg kell védeni, mert pótolhatatlan érték. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nagytetenyi-dunabd125650-2.jpeg" alt="Nagytétényi" width="3000" height="4000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az Európai Unió Natura2000 természetvédelmi hálózata is óvja a térséget, de ennek határai kizárólag a Duna-mederre korlátozódnak, ezért is fontosak a helyi és országos szintű további oltalmak a szélesebb környezetre. Észak-Budapesten ma már a legtöbb ilyen természetes és természetközeli dunaparti szakasz oltalomban részesül, Újpesten található a Palotai-sziget Természetvédelmi Terület és a 2022-ben védetté nyilvánított Óbudai-szigeti ártéri erdő Természetvédelmi Területe. A déli szakaszon védettséget élvez a Háros-sziget és a Kis Háros-sziget Természetvédelmi Területek. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nagytetenyi-dunabd125359-3.jpeg" alt="Nagytétényi" width="2967" height="2967">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A XXII. kerületben található partszakasz és a környező értékes élőhelyek 2022 nyarán kerültek oltalom alá, ennek több komoly indoka is volt. A Főváros ezen részén található a leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdő, amely mintegy 4,5 km hosszan kíséri a Dunát. Ez az összeköttetés a természetes Duna-partok és az ártéri erdő között rendkívül gazdag és különleges élővilág megmaradásához járul hozzá, amelynek minden még meglévő helyszínére kiemelkedő értékként kell tekinteni és védelméről, ezáltal pedig hosszú távú fenntartásáról kötelességünk gondoskodni. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nagytetenyi-dunabd132152-3.jpeg" alt="Nagytétényi" width="3000" height="3000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Egészen konkrét példákat kiemelve a megfigyelési adatok alapján kimondható, hogy a védett kis színjátszólepke (Apatura ilia), valamint a pézsmacincér (Aromia moschata) legnagyobb budapesti állománya is ezen a területen él. Madárvilága a Duna jelenléte miatt igen gazdag, a vízhez kötődő fajokkal együtt az itt előforduló madarak fajszáma a 150-et közelíti. És a terület legnagyobb emlőstani értéke a hód (Castor fiber), melynek több családja is él a területen.
Az állatvilág mellett a terület növényvilága – hiszen az itteni erdőkben találhatjuk a főváros már többször emlegetett, legnagyobb törzskerületű fekete nyarait (Populus nigra) – is nagyon sok értéket rejt. Számos védett faj jelen van a fák aljnövényzetében és a mellette fekvő Duna-réten. Koratavasszal tömegesen kezd nyílni a dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis), majd áprilisban a füzesek és nyarasok árnyékában nyári tőzikék (Leucojum aestivum) kezdenek virítani. Májusban őket követi a nyíltabb élőhelyeket kedvelő réti iszalag (Clematis integrifolia), amelynek itt található a legnépesebb fővárosi populációja. A közelmúltban pedig a Palotai-sziget után itt is előkerült a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). 
Minden szépsége és értéke mellett a terület nem mentes a veszélyezetető tényezőktől, mivel az értékes galériaerdők és a Duna-rét tőszomszédságában több ezer köbméternyi sitt és egyéb hulladék halmozódott fel, amely közvetlenül veszélyezteti az itteni értékes élővilágot. Sajnálatos módon háztartási hulladék a védett erdőkben is megtalálható, amelynek felszámolását a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Divíziója elkezdte. Több mint 100 köbméter hulladékot már sikerült eltakarítani, ezzel a terület legértékesebb részei ma már szemétmentesnek mondhatók – <a href="https://fokert.budapestikozmuvek.hu/nagytetenyi-duna-part-termeszetvedelmi-terulet">írja oldalán</a> a FŐKERT.
<h3 dir="ltr">Az új tanösvény </h3>
2025. május utolsó napjaitól a Kis-Háros-sziget mellől induló természetvédelmi tanösvény is segíti ezeknek az értékek megismerését. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Környezetvédelmi Alap anyagi támogatásával készítette el az ártéri erdőben és réteken végighúzódó 4 kilométer hosszú, 6  állomásból álló tanösvényt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/2a-duna-part-aillatvilaiga.jpeg" alt="Nagytétényi" width="2040" height="1148">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
A táblák bemutatják a terület növény- és állatvilágát, a fővárosi ártéri erdők jelentőségét és a megmaradásukat veszélyeztető tényezőket. Az induló állomást a látogatók a Kis-Háros-sziget mellett találják meg. 
(A kiemelet kép illusztráció, 2024 tavaszán került. Bartha Dorka/Énbudapestem)

Az ártéri ligeterdők és kaszálórétek Budapesten ritka kincsnek számítanak, a 2022-ben védetté nyilvánított 53 hektáros terület a főváros egyik utolsó természetközeli partszakasza. Itt nyílik a dunavölgyi csillagvirág itt állnak a főváros legnagyobb törzskerületű fekete nyárfái és hódcsaládok laknak itt. Az új tanösvény most ennek a különleges területnek a flóráját és faunáját és értékeit mutatja be több kilométer hosszan. 

Új, 4 kilométeres tanösvény vezet végig a Nagytétényi Duna-part természeti csodáin

A Dunában fürdés szerelmesei azóta várják, hogy lesz-e a fővárosban újabb szabadstrand és talán Duna-fürdő, mióta <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/16/uszna-on-egy-a-dunan-lebego-fauszodaban" target="_blank" rel="noopener">2025 év januárjában hivatalossá vált</a>, hogy a BGYH munkatársai mindkét projekt előkészítésében és megvalósításában is részt vesznek.
<h3 dir="ltr">Ez történt azóta</h3>
A dunai fürdők létesítésével megbízott <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH)</a> időben elindította az engedélyezési folyamatot, benyújtotta a szükséges dokumentumokat, viszont a folyó budapesti szakaszán való fürdőzésnek még így is számos további feltétele van: 
<ul>
<li dir="ltr">be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat, előírásokat; </li>
<li dir="ltr">az érintett terület tulajdonosától jóváhagyást kell szerezni; </li>
<li dir="ltr">a helyszínen meg kell teremteni az előírásoknak megfelelő infrastruktúrát;</li>
<li dir="ltr">kiemelt feladat a Duna vízminőségének folyamatos vizsgálata is – a BGYH szakemberei március óta heti több alkalommal vízmintát vesznek, az eredményről rendszeresen tájékoztatják az illetékes hatóságot;</li>
<li dir="ltr">meg kell találni a megfelelő helyszíneket mind a szabadstrand, mind a Duna-fürdő céljára – számos előzetesen ígéretes helyszín egyelőre nem jöhet szóba. </li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/plazs-4.jpeg" alt="Római-parti" width="5246" height="3567">
<figcaption>A Római-parti Plázs 2023 nyarán. Kép: Obuda.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Ahhoz, hogy legyen fürdőzésre alkalmas hely a Dunánál idén nyáron akár szabadstrandon, akár Duna-fürdőben – vagy ideális esetben mindkettőnél –, teljes mértékben teljesíteni kell a felelős hatóságok előírásait. A legfontosabbak ezek közül:
<ul>
<li dir="ltr">mederhasználat engedélyezése – Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG);</li>
<li dir="ltr">fürdőhely kijelölési eljárás – Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (mint engedélyező hatóság), Dunai vízirendészet (mint szakhatóság), illetve illetékes önkormányzat jegyzője;</li>
<li dir="ltr">fürdővízhasználat engedélyezése – Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály;</li>
<li dir="ltr">Duna-fürdő úszóműre szükséges a víziállás engedélyezése – KDVVIZIG, Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, katasztrófavédelem hatóságok;</li>
<li dir="ltr">vízminőség minősítése – NNGYK (Közegészségügyi Főosztály/Vízminőség vizsgáló labor).</li>
</ul>
A lehetséges helyszínek szabadstrand kialakítására a 11. kerületben az Árasztó-part, a 22. kerületben a Hosszúréti pataknál lévő partszakasz, Duna-fürdő telepítésére a 3. kerületben Pünkösdfürdőnél vagy a Margit-szigeten, a Palatinus melletti folyószakaszon – mind ismert, népszerű területek, más és más lokális kihívásokkal a jogi akadályoktól kezdve a folyó erős sodrásáig. A BGYH az érintett kerületekkel és a hatóságok szakembereivel már mind a négy ponton tartott helyszíni bejárásokat. 
A BGYH a szabadstrand és a Duna-fürdő létrehozása érdekében széleskörű együttműködést alakított ki a Főpolgármesteri Hivatal érintett szakterületeinek támogatásával, civil szervezeteket is bevonva a folyamatba. Segítséget nyújtanak az érintett kerületi önkormányzatok és a főváros cégei is, így a <a href="https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/ugyintezes" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Vízművek</a>, a <a href="https://fcsm.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Csatornázási Művek</a>, a <a href="https://budapestikozmuvek.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Közművek</a>, a <a href="https://bkk.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Közlekedési Központ</a>.
Bár januárban a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/16/uszna-on-egy-a-dunan-lebego-fauszodaban">Valyo még 2028-as céldátumot jósolt</a>, 6 héttel később viszont már mi is azt írhattuk, hogy arra is van esély, hogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/28/mar-iden-uj-szabadstrand-es-duna-furdo-nyilhat-budapesten">még 2025-ben megjelenik az első Duna-fürdő</a>. A <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december">fővárosi közgyűlés megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről döntött</a>, ugyanakkor, ha sikerül már most nyáron legalább kísérleti jelleggel a tervezett, elemekből összeállítható úszóművet kipróbálni, ez értékes tapasztalatokat jelentene a lakossági igények felmérésére és az üzemeltetési feladatokhoz egy a következő évekre megálmodott, nagyobb méretű, komplex Duna-fürdő létrehozásához.

Két-két új helyszín van most versenyben, hogy a következő szabadstrandot és a sok évtized után feléledő Duna-fürdőt befogadhassák. A kérdés, hogy melyik lesz a befutó és mikor.


Vajon lesz idén lehetőség, hogy új helyen fürödjünk a Dunában?

Már csak egy hónap, és az előkészületek után indul a munka a Hunyadi téri vásárcsarnokban. Ez az elmúlt évek legnagyobb beruházása lesz kerületünkben, melynek során megtartjuk teljesen a piaci funkciót, de az épület alkalmas lesz rendezvények lebonyolítására is közösségi térként - <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/pfbid02x89WugtjRbwxAo2BMsjMPrnFafboSUtU3wV68nmqgSbmJrsVBGpuqSMYX3yUmS2Ql">írja bejegyzésében Soproni Tamás</a>, a kerület polgármestere.
A IV. számú fővárosi vásárcsarnokot közel 130 éve Czigler Dezső tervei alapján építették, az épület állaga a 2. világháború utáni időszakban folyamatosan romlott, a pincéje beázott, ezért a 80-as évek végén alulról szigetelték, elhárították az omlásveszélyt. A ma ismert formáját is a 80-as években nyerte el az épület, akkor kerültek be középre a pavilonok. A felújítására a kétezres évekig folyamatosan készültek ugyan tervek, de  2019-ig nem történt semmi. Az Önkormányzat ekkor állt neki a munkának, aminek köszönhetően mostanra megújult az épület külső homlokzata – és a belső térnek most állnak neki.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hunyadi-vaisaircsarnokkeipszerk01.jpeg" alt="Hunyadi" width="1824" height="1366">
<figcaption>Kép: Képszerk/Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
A tervek szerint – <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/26/megkezdodott-a-hunyadi-teri-vasarcsarnok-belso-reszenek-felujitasa">ahogy erről korábban is írtunk</a> –  kiemelt cél, hogy az épület korszerűbb, az árusok számára kényelmesebb legyen, illetve olyan új funkciókkal bővüljön, amellyel a csarnok különböző rendezvények tartására alkalmas, népszerű közösségi hely lesz a terézvárosiak körében. A belső felújításon túl fontos változás lesz, hogy a Szófia utca felé kinyitják a belső teret az utca felé, ahol – 30 km/órára csillapított forgalom mellett – teraszok várják majd a vendégeket.
A <a href="https://www.tvvrt.hu/wp-content/uploads/2025/05/SKM_C30825051513060.pdf">most kiírt pályázat </a>a fejépületekben – azaz a térre néző kétemeletes szárnyban – található helyiségekre vonatkozik.  Az 1. és 2. emeleten 1000 négyzetméter feletti alapterületekről van szó, amiket Terézváros 12 évre szeretne bérbe adni a kétfordulós nyilvános pályázat keretében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hunyadi-vaisaircsarnokkeipszerk09.jpeg" alt="Hunyadi" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Képszerk/Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
<blockquote>
Én jártam párszor ezen a felső részen, ami a lakosság elől elzárt terület jelenleg. Hihetelen lehetőségek vannak ott akár egy kiállítótérnek, közösségi irodának.
</blockquote>
„Természetesen lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek, hogy bejárják a fejépületet, a képek csak ízelítőt adnak a most még felújítás előtt álló ingatlanokról. Aki fantáziát lát benne, ne habozzon, pályázzon!" – írja a polgármester.

Hamarosan indul a csarnokbelső felújítása, az önkormányzat ezzel párhuzamosan szeretné az évek óta üresen álló emeleti helyiségeket is élettel megtölteni. 

Pályázatot írt ki a Hunyadi téri Vásárcsarnok fejépületének helyiségeire a VI. kerület

Nem tudni, hogy pontosan mikor, és melyik szervnél fedeztek fel Rákospalota és a Rákosszentmihály között több mint 300 hektárnyi mezőgazdasági területet, de nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a röntgenszemű kollégára úgy tekintettek ettől fogva, mint valami Vasco da Gamára, vagy Cook kapitányra. Mellékszál, hogy e tengernyi hektár nagyobb részét el sem nevezték, amit mégis, azt hívták Erdődülőnek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mara-andras-1960.jpeg" alt="Újpalota" width="6815" height="4128">
<figcaption>Erdődűlői életkép 1960-ban Kép: Móra András/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
„Budapesten sehol nem volt még ilyen kényelmes dolga az építőknek: 360 hektár szabad terület, s csak háromszázegynéhány lakást kellett szanálni, hogy a tizennégyezer felépülhessen” – harangozták be a hírharsonák a hatvanas évek derekán, mivel kezdetben az újságírók is csak az Újpalota nevet kapó lakónegyed pozitív oldalát látták, láttatták. „A tervező Típus Tervező Intézet, a beruházó FŐBER, a kivitelező 43-as Építőipari Vállalat olyan munkát végzett, amelyre bátran használhatunk dicsérő jelzőt” – állapították meg, és a gyorsaságra valóban nem lehetett panasz. Miután 1969. március 21-én megtörtént az a lakótelep „alapkőletétele”, az építők azonnal munkához láttak. Így amikor Kádár János két évvel később kilátogatott a lakótelepre, nemhogy zajlott az építkezés, de körülbelül ezren éltek itt is éltek, új lakásokban. A látottakat a pártfőtitkár imigyen foglalta össze:
<blockquote>
„A lakosság tapasztalja, hogy gyorsul az építkezés. Az ipar fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak több, hanem nagyobb és jobban felszerelt lakások is épüljenek. A változások egyik fontos jele, hogy nőnek a minőségi igények.”
</blockquote>
Az eredeti tervekben valóban jelentős hangsúlyt helyeztek a minőségre. A tervezők, Tenke Tibor, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet és Mester Árpád, a Budapesti Várostervezési Intézet építészei el akarták kerülni az addigra elkészült házgyári lakótelepek  egyhangúságát, ezért többfajta panelházat terveztek: „erősebben és kevéssé plasztikusan kiképzett” homlokzatúakat, amelyekben a „kiugró erkélyek és loggiák váltogatják egymást”. A tervek szerint a házak magassága is változott, a 10, 12 és 15 emeletes toronyházak mellett négyemeleteseknek is jutott hely, sőt „a házak színskáláját is külön komponálták". Az első víziókban még arról volt szó, hogy a lakóházak földszintjén üzletek létesülnek, csillogó kirakatokkal, Tenke Tibor egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy az lesz az igazi, ha nem az ívlámpák, hanem a kirakatok fénye fogja az újpalotai utakat beragyogni.
Fontos szempont volt az is, hogy a házak magassága a telep szélétől a központ felé fokozatosan emelkedjen, ügyeltek a zöldterületek jelentős arányára, illetve arra is, hogy a főútvonalak metszéspontjában valódi „városközpont” alakuljon ki áruházzal, mozival, vendéglátóhelyekkel. Eredetileg ilyen lett volna a cikkünk bevezetőjében említett Fő tér, a gond csak az volt, hogy a beruházó állam számára egyedül a lakások mennyisége számított, a mozi, az áruház, az utakat beragyogó kirakatok fénye kevésbé.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/horvath-pacter-1976-nyita.jpeg" alt="Újpalota" width="4968" height="3205">
<figcaption>Kép: Horváth Péter/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
 
„Úgy tűnik, az újpalotaiak örömének fölöslegesen nagy árat szabtak. És ebben egyaránt osztoznak az építők és a lakók. Újpalota a város peremének is a peremén épül, és messzebb vannak a környék boltjai, mint másutt a fővárosban. És számuk is kevés. December elején adták át az első ABC-áruházat a telepen. Eddig egy bódé-Közért látta el a lakókat. Ebben a pillanatban elmondható az ellátás az alapvető élelmiszer- és háztartási cikkekről. De a tavaszra tizennégyezerre duzzadó lélekszámhoz már 5200 négyzetméter kereskedelmi területet ír elő a norma – lesz 1000 négyzetméter. Egy általános iskola működik a telepen, két műszakban máris túlzsúfolt –, a kerületi tanács statisztikája szerint 24 tanterem és 350 óvodai-bölcsődei hely az építők adóssága” – írta 1972. február 5-én a Magyar Hírlap, amelyben a cikk szerzője mindvégig a pozitívumok és a negatívumok közt hullámvasutazott, kínosan ügyelve, nehogy az utóbbi kerüljön túlsúlyba. 
Az újságírónak nem volt könnyű dolga. 1972-ben több mint tízezren éltek Újpalotán,
<blockquote>
ilyen sok embert, ilyen rövid alatt előtt sosem tudtak lakáshoz juttatni.
</blockquote>
„Az új otthonok átlagos szobaszáma 2,5, a száz lakásra jutó laksűrűség 482, a fővárosi átlag 315. Az újpalotai laksűrűség tehát lényegesen magasabb, ám itt jut a legnagyobb zöldterület egy-egy emberre a fővárosban: 6 négyzetméter. A lakótelep beépítése laza, szellős, nem fenyeget tehát a túlzsúfoltság veszélye. A lakások területe az ötszintes épületekben 66 négyzetméter, a középmagas házakban 52, a toronyházakban 50 négyzetméter – a lakószintek átlagmagassága 11 emelet. Házgyári elemekből 13 ezer lakás épül, ezret egyedi tervezéssel készítenek. Hat típus, épületenként 16,54 lakás, sokféle méretben, beosztással, típusban váltakozva. Lesz közöttük kétszemélyes, és hét ember elhelyezésére alkalmas összkomfort.. A lakások minőségére jellemző: egy személyre 12 négyzetméter lakásterület jut” – sorolta a Magyar Hírlap az akkoriban valóban jelentős paramétereket, ám a tekintetben igyekezett visszafogni magát – noha tisztában volt vele –, hogy a „minőség” nemcsak négyzetméterekben fejezhető ki. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gabor-gyargy.jpeg" alt="Gábor" width="2560" height="1707">
<figcaption>Üdvözlet 1972-ből Kép: Gábor Viktor/FortepaN</figcaption>
</figure>
</div>
1971-ben a szolgáltatásoknak híre-hamva sem volt a lakótelepen, a közértet felvonulási épületben rendezték be. Kezdetben a közösségi közlekedés is katasztrofális volt, mindezt a BKV 1971 májusában indított 73-as busza testesítette meg, ami a Bosnyák térig járt meglehetősen ritkán, és kacskaringósan, Pestújhelyen át. Csak 1973 elején indult gyorsjárat, illetve egy új villamosjárat, a 69-es a Mexikói úttól. A közlekedés tekintetében a Körvasút felett átívelő Csömöri úti autós felüljáró 1973 decemberi átadása jelentett áttörést, ekkor indult 173E jelzésű expressz busz, amely a Keleti pályaudvarig járt.
Az újdonsült lakók valószínűleg nem osztották a sajtó véleményét abban sem, hogy „a kivitelező 43-as Építőipari Vállalat olyan munkát végzett, amelyre bátran használhatunk dicsérő jelzőt”. „Házaink gomba módra szaporodnak, csak belülről ne nézze őket senki. Mi, sajnos, kénytelenek vagyunk nézni, mert benne lakunk. Szerény emberek lévén, nagyvonalúan – még augusztusban – csupán 32 hibát közöltünk a gondnoksággal, melyekre eddig még csak választ sem kaptunk, nemhogy a kijavításukról gondoskodtak volna” – írta egy kétségbeesett lakó 1971-ben. Levelét a Ludas Matyi közölte, ezért az olvasók azt is gondolhatták, hogy csak viccből jegyzi meg: „Újpalotán este 10 óra után ne húzza le senki azt a bizonyos láncot, mert utána a szomszédok képtelenek elaludni a nagy robajú »vízi zenétől«”. De ekkor már a Filmhíradó is a beázásokkal és egyéb panaszokkal foglalkozott,
<blockquote>
megmutatták azt is, ahogy a gondnok kézi erővel, kötélen engedi le a liftet, így mentve a beszorult lakókat.
</blockquote>
Az újpalotai lakóházak építése 1975-ig tartott, a tervezett 13 ezer lakás helyett 15 ezer, így a lakótelepre 60 ezren költözhettek. A szolgáltatások  tekintetében azonban nem bírták a tempót, nem épült sem művelődési központ, sem mozi, sem nagyáruház, így hát az Újpalota két főútvonalának, a Nyírpalota útnak és a Zsókavár utcának kereszteződésébe szánt városközpontból sem lett városközpont – legalábbis a hagyományos értelemben; a nyugati oldalán vásárcsarnok épült, vele átlósan parkot alakítottak ki, itt kellett volna mozit és áruházat építeni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gergely-janos.jpeg" alt="Újpalota" width="2944" height="1963">
<figcaption>A Centenáriumi emlékmű 1976-ban Kép: Gergely Miklós/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ezek helyett azonban csak egy műtárgy, Varga Miklós Centenáriumi emlékműve került ide, Buda, Pest, és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára, azt is jelképezve, hogy
<blockquote>
a szántókból lett Újpalota mindenestül Budapest része, még úgy is, hogy területét csak 1950-ban csatolták a fővároshoz.
</blockquote>
A Centenáriumi emlékmű sokáig valóban látványos szimbólumként funkcionált (de akár útjelzőként is), az első időkben még díszkivilágítást is kapott. „A házgyári környezetben a krómacél kompozíció tájékozódási pontként szerepel, s szinte magához szervezi környezetét! A végleges variáción az egykor különálló három várost: (Pest, Buda, Óbuda) egy-egy pillér szimbolizálja, az egyesítést pedig a gömb-egész fejezi ki. A mű hatása az átgondolt egyszerűségében rejlik” – írta a műről Goda Gertrud művészettörténész, ám azzal nem számolt senki, hogy a következő évtizedekben micsoda zöld oázissá válik a park, amelyet a lakók ennek ellenére is főtérként emlegettek. MIvel a területen nincsenek házak, a hivatal több mint húsz évig nem foglalkozott a témával. 1993-ban úgy tűnt, hogy katolikus templomot építenek a parkba, ám ez elmaradt. De  1996-ban valakinek az önkormányzatban az eszébe jutott, majd további négy évvel ,később a az önkormányzat városrendezési és műszaki bizottsága lakossági szavazásra bocsátotta kérdést: hogyan nevezzék a teret? A lakók a Fő tér, a Palota tér és a Nyírpalota tér közül választhattak, s döntöttek az első mellett. Ma már az organikus névadás ékes példájaként említik az eljárás, ám a teljességhez tartozik, hogy a Városházi Napló című lapban közzétett szavazólapot csupán néhány olvasó küldte vissza.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mg8776.jpeg" alt="Újpalota" width="5616" height="3744">
<figcaption>
I Love XV, I Love Newpalace Kép: Legát Tibor/Enbudapestem
</figcaption>
</figure>
</div>
„Helyrajzi értelemben a Fő tér a Nyírpalota út és a Zsókavár utca hajlatával körülölelt park, tágabb értelemben azonban ide sorolják a jelentős területet elfoglaló útkereszteződést és a közvetlen szomszédságukban lévő épületeket" – írja egy kerületi kiadvány a Fő térről, és hogy mi sem feledkezzünk meg arról, hogy Újpalota a XV. kerület része, a Centenáriumi emlékművet még inkább ellehetetlenítő szelfipontot is állítottak a Fő tér kapujába. Borítőkép: Gábor Viktor/Fortepan

„Város a külvárosban” – mondták az újpalotai lakótelepre építése előtt és alatt, az csak később tűnt fel, hogy olyan „város” született, amelynek a főtere csak a tervezőasztalon létezett, hivatalosan nem. Ám ez nem különösebben zavarta az ott élőket, csak azért is főtérnek nevezték azt a bizonyos területet. Az idő nekik dolgozott.

„Város a külvárosban” – mondták az újpalotai lakótelepre építése előtt és alatt, az csak később tűnt fel, hogy olyan „város” született, amelynek a főtere csak a tervezőasztalon lézetett, hivatalosan nem. Ám ez nem különösebben zavarta az ott élőket.

Nagy-Budapest 75: Újpalota szívéhez közel

Józsefváros Önkormányzata azt szeretné, hogy minél biztonságosabb és egészségesebb körülmények között élhessenek a kerületben lakók, és minél biztonságosabb és egészségesebb körülmények között járhassanak iskolába a diákok, ezért a Trefort utcában kialakítanák Budapest első igazi iskolautcáját, amivel kapcsolatban <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2025/05/mondja-el-velemenyet-a-trefort-iskolautcarol/" target="_blank" rel="noopener">várják mindenkinek a véleményét</a>. Az önkormányzat <a href="https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdJ6Nn2FO9iouFQBs4K2yJHQJVrXsGqLtOZB6KUm9u0Qh7g-Q/viewform">az ide kattintva elérhető</a> kérdőív eredménye alapján dönt az iskolautca megvalósításáról.
<blockquote>
Az iskolautcák olyan biztonságos városi térként működnek, ahol nem kell félni, hogy gyermekünk egy járdán parkoló autó miatt az úttestre lép, vagy egy másik diákot hozó szülő véletlenül nem veszi észre parkolás közben. Az iskolautca – a nemzetközi gyakorlat szerint – mára egy olyan közoktatási intézményhez kapcsolódó utcát jelent, amiben az iskolák előtt a helyszíntől függő változó méretű autómentes tér jön létre.
</blockquote>
A képviselő-testület 2025. április 24-én fogadta el az ezt is megalapozó <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2025/05/jozsefvarosi-iskolautca-program/" target="_blank" rel="noopener">Józsefvárosi Iskolautca Program</a>ot. Mint a programban írják, Józsefváros Budapest harmadik legsűrűbben lakott kerülete, ahol több mint 40 olyan oktatási és nevelési intézmény van, ahol kiskorú gyermekekkel foglalkoznak. Ezeket rengeteg gyermek látogatja a kerületből és messzebbről.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/trefortutca-10-1.jpeg" alt="Trefort" width="2344" height="1565">
<figcaption>Kép: RÉV8</figcaption>
</figure>
</div>
A közoktatási intézmények előtt gyakori probléma, hogy torlódások alakulnak ki amiatt, hogy sok szülő autóval viszi a gyermekét az iskolába, és a járművek éppen a bejáratok közelében várakoznak, manővereznek vagy araszolnak járó motorral. Gyakran az jelenti a nehézséget, hogy a diákok megérkezéséhez és távozásához nincs elég hely, nem lehet hol várakozni. Sok iskola esetében pedig tapasztalat, hogy csak egy szűk udvar áll rendelkezésre, a tanulók kevés időt tudnak a szabad levegőn tölteni, kevés a közösségi tér az intézményekben.
Fontos, hogy minél biztonságosabb körülmények között érkezzenek meg, minél nyugodtabb, jobb levegőjű környezetben tudjanak találkozni, várakozni vagy egyszerűen csak kényelmesen elférni. Az egészséges és biztonságos környezet iránti igény, a növekvő autóforgalomból fakadó konfliktusok és a közterületek használatának egyenlőtlenségei napjaink legfőbb urbanizációs kihívásai. A légszennyezés, a zajszennyezés, a közúti balesetek száma és súlyossága olyan előttünk álló problémák, amelyek különösen sújtják a fiatalokat, kiemelten érintik a gyermekek egészségét.
<blockquote>
Az oktatási intézetek környezete a reggeli és a délutáni órákban légszennyezettségi gócpontokként funkcionálnak a számos, autóval érkező és távozó család következtében. Számos kutatás, köztük magyarok által elvégzettek is, arra a következtetésre jutottak, hogy a levegőbe kerülő károsanyag a gyermekekre fokozottan kártékony hatással van, ugyanis tüdejük még kevésbé kifejlett, így alacsonyabb hatásfokkal tudják kiszűrni a levegőből a szennyező anyagokat.
</blockquote>
A gyermekek helyzete termetükből adódóan is rosszabb, lévén a levegőnél nehezebb molekulák a talajfelszín közelében magasabb arányban fordulnak elő. Több kutatás is arra jutott, hogy az ilyen jellegű, fokozott mértékű légszennyezés hosszú távon allergiát, asztmát, fejlődési rendellenességeket válthat ki a gyermekekből. Az oktatási intézmények drop-off/pick-up pontjai nem csak a gyermekekre, de a felnőttekre, adott esetekben pedig a kismamákra és a magzatokra is fokozottan károsan hathatnak. További rizikófaktorként merülhet fel, hogy az autóval utazás következtében a gyermekek nem jutnak a fejlődésükhöz elegendő mozgáshoz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/8superillastantonileku.jpeg" alt="Superblock" width="1503" height="1000">
<figcaption>A barcelonai Sant Antoni szuperblokk. Kép: GAEL DEL RÍO/ Leku Studio</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy a programban is írják, az egyik első iskolautcát egy észak-olaszországi városban, Bolzanóban hozták létre az 1990-es évek elején, ugyanis a városvezetés megelégelte, hogy a gyermekek közvetlen veszélynek voltak kitéve egy általános iskola utcafrontjánál. Az autós forgalmat kitiltották az utcából 15 perccel a tanítás kezdete előtti időponttól 15 perccel a tanítás vége utánig. A kezdetekben negatív visszhangot kiváltó szabályozás rövid időn belül elnyerte a helyiek tetszését, így pár éven belül további 5, a 2010-es évekre pedig összesen 10 ilyen útszakaszt alakítottak ki a városban megtalálható oktatási- és rendelőintézetek közelében. Az első felmérések alapján 50 százalékkal visszaesett a közúti balesetek száma, és a gyerekek 40 százaléka gyalogosan érkezett az iskolába.
Azóta Európa nagyvárosaiban, Londonban, Párizsban, Barcelonában, Bécsben folyamatosan alakítják ki az iskolautcákat. Az osztrák fővárosban egy 2014-ben induló, 4 éven át tartó, közösségi tervezési folyamatot is tartalmazó projekt keretein belül adták át az első iskolautcát, a Vereinstrasse-t. Az utca időszaki lezárása azonnal éreztette hatását, 47 százalékról 56 százalékra nőtt az iskolát gyalogosan megközelítő diákok száma, egy ötödével nőtt a kerékpárral közlekedők száma, valamint a 2010-2014-es 19 százalékról 2015-2019-re 13 százalékra, vagyis 6 százalékkal csökkent az autóval érkezők száma. Az eredmények hatására az első iskolautca kialakítását csak 2020-ig még további 9 követte.
A Trefort utcai iskolautca esetében
<blockquote>
az elképzelések szerint az iskola előtti közterületet egyszerű eszközökkel (padokkal, növényládákkal) berendezve átadják a gyalogosoknak, így az autók távol tartásával a bejárat környezete biztonságos lesz, tisztább lesz a levegő, és lehetőség nyílik a diákok számára köztéri órák tartására is. A környékbeli lakók közterületi parkolási nehézségeinek csökkentése érdekében a Józsefvárosi Önkormányzat a kizárólagos lakossági várakozóhelyeken a lakók számára fenntartott idősávot szeretné meghosszabbítani.
</blockquote>
A kérdőívet <a href="https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdJ6Nn2FO9iouFQBs4K2yJHQJVrXsGqLtOZB6KUm9u0Qh7g-Q/viewform" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet megtalálni, a kitöltése anonim, körülbelül 5 percet vesz igénybe. A kitöltési határidő 2025. június 9., hétfő éjfél. Ahogy az önkormányzat írja, az iskolautca létrehozása egyébként csak az első lépés. 2025-ben elkezdik a teljes Trefort utca, valamint a kapcsolódó Puskin utca és a Szentkirályi utca két szakasza megújításának tervezését is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2024-08-13-15.png" alt="Sulizóna" width="2340" height="1560">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
</figure>
</div>
Mint arról <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/04/biztonsagos-sulizonak-kialakitasaval-indult-a-tanev-tobb-iskola-korul-is" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem is beszámolt</a>, a BKK már 2023-ban kerületi önkormányzatokkal és a MOME Innovációs Központjával közösen elindította a Sulizóna-programját, aminek célja a gépjárművek sebességének csökkentése. Ennek érdekében a programban résztvevő iskolák környékén előtti és melletti utcákban színes, figyelemfelhívó „Sulizóna” táblákat helyeztek ki, kapcsolódó útburkolati jeleket festettek fel, rendezett parkolóhelyeket és rövid idejű megállást lehetővé tevő „Puszi és pá!” parkolóhelyeket alakítottak ki, valamint virágládák tettek ki, amelyekkel optikailag beszűkítették az útpályát. A „Puszi és pá!”-táblákról részletesen <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/06/elkezdodott-a-suli-itt-a-tabla-amit-egyre-gyakrabban-lathatsz" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünk</a>ben írtunk. A lényege, hogy a sofőr csak addig áll meg az autójával, amíg az utasával puszit váltanak, összeölelkeznek, és már hajt is tovább.

A közoktatási intézmények előtt gyakori probléma, hogy torlódások alakulnak ki amiatt, hogy sok szülő autóval viszi a gyerekét az iskolába. Mindez nemcsak balesetveszélyes, hanem az egészségre is rendkívül káros, ezen szeretnének változtatni ezzel a kísérleti projekttel. 

A közoktatási intézmények előtt gyakori probléma, hogy torlódások alakulnak ki amiatt, hogy sok szülő autóval viszi a gyerekét az iskolába. Mindez nemcsak balesetveszélyes, hanem az egészségre is rendkívül káros, ezen szeretnének változtatni ezzel a kísér