A lekerített részre került két, a kerület által elültetett facsemete, három köztéri pad és a Mackó úrfit Róka komával ábrázoló szobor. A telekhatár ráadásul <a href="https://www.facebook.com/VNaszalyiMarta/posts/pfbid02tjtgoKg3UYJZUPaHUbUUXm7tSVK1EDvwDRKw9W8Dsjxg6HWomkAoNHLqwJeFPDNxl">úgy húzódik</a>, hogy elvágja a sétányt és a lépcsőt, tehát
<blockquote>
a park alsó részének használatát szinte teljesen ellehetetleníti.
</blockquote>
Mint <a href="https://www.facebook.com/boroczlaszlo.hu/posts/pfbid02HkysqLXp9jbmthXXupr5MRVZ4Waj69E5XP9dUCPhGVVd33wsptpywySmmb8ktz68l">kiderült</a>, az önkormányzat geodéziai felmérést rendelt meg, hogy a 2026 januárjában a Fővárostól a kezelésébe és üzemeltetésébe került területet pontosan megismerjék.
Csakhogy, mint Böröcz László polgármester tájékoztatott, az Európa liget több telken terül el, melyek közül az egyik, jelenleg lekerített a szomszédos társasház tulajdonát képezi. A magántulajdonú rész (14057 hrsz) mindig is egy telek volt, az 1900-as évek elején egy épület is állt ezen a területen, ahol most a park van. A magántulajdonos tehát simán lekerítheti a saját területét, de csak zöld területként használhatja, épületet már nem építhet rá.
A park üzemeltetését korábban egyébként a Fővárosi Önkormányzat látta el, a tulajdonos pedig engedte a közhasználatot. Az önkormányzat geodéziai felmérését látva viszont a magántulajdonos megijedt, hogy
<blockquote>
a terület elbirtoklását készíti elő az önkormányzat”.
</blockquote>
A polgármester <a href="https://www.facebook.com/boroczlaszlo.hu/posts/pfbid02HkysqLXp9jbmthXXupr5MRVZ4Waj69E5XP9dUCPhGVVd33wsptpywySmmb8ktz68l">beszámolója</a> szerint a helyzetet tisztázta a tulajdonossal is, bízik benne, hogy „rövid időn belül már ismét mindenki szabadon látogathatja az Európa liget ezen részét is”.
„A célunk, hogy a nyilvántartásokban is parkként szerepelő önkormányzati és magántulajdonú terület megfelelő módon legyen karbantartva, és az emberek szabadon pihenhessenek és használhassák.”
A Várnegyed magazin azóta megjelent <a href="https://varnegyed.hu/kerites-kozpark-europa-liget-magamterulet/">cikkében</a> arról írnak, hogy a magántulajdonos jelezte az önkormányzat vezetésének, hogy el akarja adni a területet a kerületnek.
Böröcz elmondása szerint tárgyalnak a terület önkormányzati megvásárlásának lehetőségéről, de „a magánterület tulajdonosa
<blockquote>
addig nem hajlandó a kerítést lebontani, amíg nincs megállapodás a felek között”.
</blockquote>

A Bécsi kapu mellett, a várfal alatt húzódó Európa liget egy részét lezárták, a kerítésre pedig kiírták, hogy magánterület, illetékteleneknek belépni tilos, kutyával és kamerával őrzött terület. Mi történt?

STÍLUS

Amíg nincs megállapodás, nincs teljes Európa liget sem

Ez egy tökéletes alkalom arra, hogy a júniusi kánikulában sz ó szerint a saját bőrünkön megtapasztaljuk, hogy miért is fontosak az ilyen események: érkezik a Klímahétvége. Most hétvégén a Rakparton kell a legkevésbé aggódni a karbonlábnyomod miatt. Sőt, ha péntek délután már 14:00 körül megérkezel, akkor azonnal tehetsz is valamit a klímáért és a lelkiismeretedért, ekkor kezdődnek ugyanis azok a programok, amik 3 napon keresztül tartanak – ráhangolódásként egy kis áramfejlesztős biciklizést javaslunk mindenkinek, aki mondjuk tömegközlekedéssel érkezett. Később a tudatos vásárlásról és a fenntartható étkezésről szóló előadások során tovább csiszolgathatod a tudásod ezekben a mindenkit érintő kérdésekben. 
Szombaton se plázázni menj a forróság elől, továbbra is van energiáért tekerés, de egy csomó civil is kitelepül és mehetsz a Nagycsarnokba vezetett sétára is. Vagy csak keress helyet magadnak a színes napvitorlák alatt és miközben a budai oldalban gyönyörködsz, állj meg a szemeddel a Dunán és örülj neki, hogy egy egész folyó hűti a városodat. Ha így is meleged van, akkor közben gondolkozhatsz azon, hogy mit tehetnél te többet vagy esetleg kevesebbet a hűvösebb környezetért. A Rakparton viszont továbbra is egymást váltják a programok, nézhetsz kiállítást vagy ha erőt gyűjtöttél, akkor elmehetsz a szigetlátogató szervezett túrára.
Vasárnap elhozhatod a gyerekedet és azt a szomszédot is, akinek az autójára ébredtek minden hétvégén hajnalban – mindenki tanulhat valami újat a 10:00 és 18:00 közé tervezett számtalan programból. A belépés teljesen ingyenes lesz egész hétvégén, a hangulat és a klímakihívásaink személyes kipróbálása is garantált. Hozz kulacsot, kenj magadra naptejet, az autót meg az akkugyárat most hagyd otthon! Ott találkozunk! 
A Klímahétvége részletes programját <a href="https://www.facebook.com/events/2718196458550272">ide kattintva</a> találod.

Klíma: amiről nem lehet eleget beszélni és nem elég csak beszélni, ezért itt a város legzöldebb és legautómentesebb bulija a Jane Haining rakparton, 2026. június 12-14. között.


Klímahétvége – a hangulatról a Rakpart és a hőség gondoskodik

Amire vágytunk, de nem számítottunk: megszületett Bohus és Lucy kölyke – így jelentette be az Állatkert az örömteli hírt. A Pallas-macskák szerelmi élete általában a zord, téli időjárásban bontakozik ki, az év eleji mínuszok és havazás úgy tűnik, remek miliőként szolgált a manul-nászhoz, folytatják. 
A fiatal nőstény, Lucy 2025 decemberében érkezett az Állatkertbe és már májusban meg is született Lucy és Bohus első közös kölyke.
<blockquote>
Bár Lucy érkezésének nem titkolt célja volt, hogy idővel újra Pallas-macska szülessen nálunk, azon azért kicsit mi is meglepődtünk, hogy ilyen hamar összehangolódtak.
</blockquote>
A dús bunda egy ideig cselesen elfedte az árulkodó jeleket, ám idővel gondozóknak szemet szúrt, hogy a pásztorórák bizony nem voltak eredménytelenek és Lucy hamarosan anyai örömök elé néz. Ezért a nősténymacska pár hete már egy, a látogatók elől elzárt hely nyugalmát és kényelmét élvezte, a közelmúltban pedig világra is hozta a Bohus dinasztia legifjabb tagját.
A napokban elvégezték az első állatorvosi vizsgálatot, amin kiderült, hogy a kicsi hím. 
Örömmel jelenthetjük, hogy egészséges, szépen fejlődik, jó étvágyú és napról napra bátrabb. Egyre többször merészkedik elő a rejtekhelyéről, így mi is egyre többször látjuk. Lucy első alkalommal lett anya és szuperül törődik a kölykével; gondosan szoptatja, tisztogatja és védi – számolt be az Állatkert. 
A kölyöknek hamarosan nevet is szeretnének választani. Eddig egyedül 2022-ben születtek náluk Pallas-macska kölykök, akiknek akkor A betűs neveket adták. Az egyetlen nőstény Altana lett, öt fivérét pedig Aldannak, Algyrnak, Arkasnak, Aysennek és Aytasnak keresztelték el. Most Bohus utódjának B-betűs névben gondolkodnak. 
Hamarosan a nagyközönség is találkozhat a kis manullal, az India-ház melletti bemutatóhelyükön felváltva lesz látható majd Lucy a kölyökkel, valamint Bohus. A pusztai macskák a természetben nem nevelik közösen az utódokat, ez a gyakorlat pedig az Állatkertben sem lesz másképp.

Az internet hatalmas kedvence a grumpy Pallas-macska, másnéven manul, amely hatalmas bundájával és antiszociális jellemével több millió videó sztárja. A fővárosi állatkertben most Bohusnak és a 2025 decemberében érkezett Lucynak született kölyke.

Manulkölyök született az Állatkertben

„Ma a helyére került Terézváros második kutyavécéje a Szondi-Vörösmarty sarkán” – <a href="https://www.facebook.com/soproni.tamas.polgarmester/posts/pfbid05XtK6zLL5F6bKNbamfYJfsNEp5nBPrrMx1wPChNFV1291QszZJ7z7Zu7yY34qoz8l">jelentette be</a> 2025 június 5-én, pénteken Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere.
A polgármester elmondása szerint a nyári időszakban
<blockquote>
további 10 kutyavécét fognak elhelyezni a kerületben. 
</blockquote>
„A város legkulturáltabb megjelenésű, legzöldebb ebillemhelyeit olyan helyekre telepítjük, ahol nem zavarják a lakókat, és parkolóhelyet sem foglalnak.”
A kutyavécéről elmondta, hogy a kialakításának köszönhetően az alatta lévő csatornába vezeti mind a vizeletet, mind azt a vizet, amellyel mindennap mossák a kollégáik.
„A kutyavécék bővülnek tehát, de ha a te közeledben nincs ilyen, kérlek, akkor is legyél felelős állattartó, aki figyel a környezetére: a sétáltatáshoz mindig vigyél egy palack vizet és kutyapiszokgyűjtő zacskót” – tette hozzá a polgármester.
Ahogy az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/20/megvontak-a-terezvarosi-kutyaurulek-elleni-kampany-merleget">összefoglaltuk</a>, a kerület egyik legnagyobb közterületi problémája, hogy
<blockquote>
a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.
</blockquote>
A probléma annak ellenére is folyamatos, hogy beszámolója szerint öt év alatt a háromszorosára emelte a köztisztaságra fordítandó költségkeretet, évente több mint 10 millió forintot fordítanak kutyaürülék-tartó szemetesek kihelyezésére és karbantartására, valamint ingyenes ürülékgyűjtő zacskókra.
Az önkormányzat ezért 2025 elején <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/20/megvontak-a-terezvarosi-kutyaurulek-elleni-kampany-merleget">átfogó kampányt</a> is indított a renitens kutyatartókkal szemben. A kampány során a rendészek 618 esetben ellenőrizték a kutyasétáltatókat, hogy van-e náluk például kutyaürülék felszedésére alkalmas zacskó, végül 32 bírságot szabtak ki átlagosan 5-6 ezer forint értékben, és született egy feljelentés is, mivel az egyik gazda nem fogadta el a bírságot.
A kampány végén Soproni azt mondta, nem állítja, hogy megszűnt a probléma, de szerinte sikeresen hívták fel rá a figyelmet.
A kerület kutyapiszok elleni küzdelme egyébként nem újdonság, Farkas György polgármester már 1999-ben tudatformáló kampányt indított, az őt követő polgármester, Verók István pedig 2002-ben kutyapiszok-átvételi helyeket alakított ki.
Soproni 2022-ben <a href="https://terezvaros.hu/hirek/hogy-rend-legyen-a-kutyak-utan">szigorított</a> a kutyatartás szabályain: 2022 november elseje óta ötezertől 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető, ha a gazdánál nincs a kutyaürülék felszedésére alkalmas zacskó.
<blockquote>
Az első kísérleti kutyavécét 2023-ban <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/722675303015796?ref=embed_post">mutatták b</a><a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/722675303015796?ref=embed_post">e</a>
</blockquote>
az Eötvös utca és Andrássy út sarkán. A polgármester akkor azt mondta, meglátják, mennyire válik be. Ezek szerint a teljesen egyedi tervezésű, távolról zöld oázisnak tűnő vécé működik.
A kutyaürülék több kerületben is jelentős problémát okoz, Őrsi Gergely még 2022 <a href="https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/posts/pfbid036QVfet7jcu2GEhw2AUoZsYmquyeQUrpJeonABXQ2e1afDCHK9qxGDErR9oyZNxWNl">úgy kalkulált</a>, hogy a II. kerületben található közel 13 ezer kutya naponta majdnem ötezer kiló ürüléket hagy a kerületi utcákon, azaz évente több mint másfél tonnát. Az V. kerületben pedig <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/14/eles-bevetesen-a-kutyavizelet-elleni-kuzdelem-legujabb-eszkozei">a kutyapisi végzett egy 10 méteres fájukkal</a>.
Az önkormányzatok jelentős része <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/19/a-jardak-tisztan-tartasa-a-kutyasok-nelkul-nem-fog-menni">kísérletezik</a> ezért különböző kutyavécékkel. A XII. kerület pedig éppen néhány hete, május 20-án <a href="https://www.facebook.com/Hegyvidek/posts/pfbid02XyJZbRfht4fh5oWr7apinZ2znKLhbXidAdUuq6Kfocrs13bRr5bHazNfGsGas7w8l">kérte a kutyások segítségét</a>, hogy vigyenek magukkal egy kis vizes palackot,
<blockquote>
és a burkolt felületeken öblítsék le a kutyapisit.
</blockquote>
Ez a jógyakorlat, mint magyarázták, több európai városban már teljesen megszokott. Különösen jellemző Róma, Milánó, Barcelona és Madrid utcáin, ahol kifejezetten ösztönzik a gazdikat arra, hogy vízzel hígítsák fel a kutyák után maradó nyomokat.
„Közeleg a nyár, és a nagy melegben a közterületeken maradó kutyapisi kellemetlen szagokat okozhat, és higiéniai szempontból sem szerencsés, főleg sűrűbben lakott városi környezetben. (...) Örülnénk, ha ez a figyelmes hozzáállás a Hegyvidéken is meghonosodna, és akár más kerületek is átvennék ezt a szokást.”

A kutyaürülék - minden formájában - több kerületben is jelentős problémát okoz, a közelmúltban a kutyapisi végzett egy 10 méteres fával az V. kerületben. 

Helyére került Terézváros második kutyavécéje

A most lehívott opció keretében tehát a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújításának tervei is elkészülhetnek. Ha minden jól megy, megújulhatnak az aluljáró utasforgalmi és üzemi terei, korszerűsödhet a közvilágítás, új tűz- és vészjelző rendszer létesülhet, megújulhatnak a kapcsolódó gépészeti rendszerek, megújulhat az aluljáró utastájékoztatási rendszere, korszerűsíthetik a kapcsolódó közműinfrastruktúrát, és korszerű, akadálymentes nyilvános mosdó fogadhatja az arra tévedőket.
Ahogy <a href="https://bkk.hu/hirek/2026/06/megujulhat-a-nyugati-teri-aluljaro-ujabb-elemmel-bovul-a-pesti-fonodo-tervezese.16712/">a BKK is írja</a>, a 45 éves aluljáró átadása óta jelentősebb korszerűsítés nem történt, úgyhogy műszaki és esztétikai állapota miatt a felújítás időszerűvé vált. A Nyugati tér Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, ezért fontos, hogy a tér és az aluljáró hosszú távon korszerűbb, biztonságosabb és emberközelibb környezetet biztosítson az ott közlekedőknek.
A tervezés során a tervező vizsgálja a gyalogos- és közterületi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Emellett a szakemberek új funkciók – például új, rámpával megközelíthető kerékpártárolók – kialakításának lehetőségét is vizsgálják.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pesti-fonoidoilaitvainytervbkk.png" alt="Pesti" width="1748" height="1162">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
A BKK 2025 szeptember 29-én <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/09/indulhat-az-uj-pesti-fonodo-tervezese.15347/">jelentette be</a>, hogy elkezdődhet a pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének a tervezése, a tervezés jelenleg is folyamatban van. A projekt keretében új, közvetlen kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Észak-Pest és Dél-Buda között, miközben megújulhat a Bajcsy-Zsilinszky út, a belső Váci út, a Nyugati tér és a Lehel tér környezete is.
A tervezési munkák tehát főként arra irányulnak, hogy a villamosok visszatérjenek a Bajcsy-Zsilinszky útra és a Váci út déli részére, vonzó közösségi közlekedési lehetőséget nyújtva az utasoknak a belvároson keresztül. A beruházással olyan villamostengely jönne létre, amely teljesen átszeli a fővárost, hogy átszállás nélkül, kényelmesen és gyorsan utazzanak a Budapesten közlekedők. A fejlesztés <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/01/ujabb-elorelepes-az-ujpesttel-fonodo-kapcsolatban">megvalósításával</a> Kelenföldről és Budafokról akár Káposztásmegyerig és Rákospalotáig is járhatnak majd a villamosok.
A feltételes közbeszerzési eljárást a FŐMTERV Zrt. nyerte. A FŐMTERV feladatai közé tartozik az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése mellett az engedélyezési eljárások lefolytatása, a hozzájárulások megszerzése, a kivitelező kiválasztására irányuló ajánlattételi dokumentáció összeállítása, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése is.
A beruházás <a href="https://bkk.hu/fejlesztesek/kiemelt-fejlesztesek/ujbudaujpest-villamostengely/">tervezése</a> az IKOP Plusz-1.1.0-23 program keretében európai uniós támogatásból valósulhat meg.

Hát pedig! A Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lehívhatja a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújításának tervezéséhez kapcsolódó opciós munkarészt a pesti fonódó villamosprojekt tervezési szerződésében. 

Korszerű világítás, nyilvános mosdó, megújult utastájékoztatás – mintha nem is a Nyugati téri aluljáróról beszélnénk

A munkálatok ütemezését a Gyerek Sziget és Sziget Fesztivál időpontjához igazítják, hogy a K-híd az események lebonyolítása idején rendelkezésére álljon. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 2027 nyarára elkészülnek a munkálatokkal. Az ajánlati felhívásban szerepel egy opciós rész is, aminek megrendelése esetén is 2027 végére elkészülnek.
A Budapest Közút <a href="https://www.budapestkozut.hu/megujul-az-obudai-k-hid-korszerubb-biztonsagosabb-kapcsolat-a-hajogyari-sziget-fele/">beszámolója</a> szerint a beruházás nem változtatja meg sem a híd funkcióját, sem megjelenését, ugyanakkor jelentős műszaki színvonal emelkedést jelent. A legfontosabb fejlesztés a rendkívül leromlott állapotú pályalemez teljes cseréje, amelynek eredményeként a kocsipálya szélessége 2,8 méterről 3,5 méterre növekszik. Az új szerkezet már a korszerű „B” jelű közúti terhelési követelményeknek is meg fog felelni.
A tervezett felújítás során a híd acélszerkezeteit korrózióvédelemmel látják el, a kocsipálya teljes szerkezetét átalakítják: új tartóelemeket építenek be, és a pálya alatti acélszerkezeteket is kijavítják.
A járdák felújítása az opcionális rész a szerződésben, az ajánlati ártól függően rendelik meg. A járdák szélessége mindenesetre nem fog változni, marad 1,63 méter.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250807-mm3367-1.jpg" alt="Sziget" width="4000" height="2668">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A felújítást követően az Óbudai K-híd továbbra is megőrzi jellegzetes arculatát, egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy a Hajógyári-sziget biztonságosan és megbízhatóan maradjon elérhető mind a gyalogosok, mind a közúti forgalom számára.”
Ahogy a Budapest Közút is emlékeztet, az 1955-ben átadott híd eredetileg ideiglenes szerkezetként épült, mégis évtizedek óta kulcsszerepet tölt be a Hajógyári-sziget megközelítésében. Az idő azonban mély nyomokat hagyott rajta.
A fesztivál kapcsán többször is felmerült a kérdés, milyen állapotban van a híd. A Budapest Közút által készített, 2025. évi féléves hídszemle <a href="https://hang.hu/magyar-hang-plusz/szanalmas-romhalmaz-az-egesz-lesujto-szemle-szuletett-az-obudai-k-hidrol-180010">jegyzőkönyve</a> súlyos megállapításokat tartalmazott, többek között szánalmas romhalmaznak nevezte a hidat. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója akkor azt mondta, már dolgoznak egy jelentősebb felújítás előkészítésén.
A BKK ugyanakkor, szintén 2025-ben <a href="https://bkk.hu/fejlesztesek/osszes-fejlesztesunk/jelenleg-is-biztonsagos-de-mar-felujitasra-szorul-a-hajogyari-szigetre-vezeto-k-hid.8071/">azt írta</a>, annak ellenére, hogy a megépítése óta jelentős beavatkozásra nem került sor, a biztonságos közlekedés lebonyolítására alkalmas, hiszen az ehhez szükséges beavatkozásokat az üzemeltető Budapest Közút rendszeresen elvégzi, állapotát az évente megrendezett Sziget Fesztivál ideje alatt is rendszeresen ellenőrzik.
A 2026-os költségvetés <a href="https://enbudapestem.hu/2025/12/17/fovarosi-kozgyules-2025-12-17-beszamolo">2025 decemberi tárgyalása</a> után Vitézy Dávid, egykori fővárosi képviselő, jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter arról <a href="https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/el%25C3%25A9rt%25C3%25BCk-2026-ban-v%25C3%25A9gre-elindulhat-az-%25C3%25B3budai-k-h%25C3%25ADd-fel%25C3%25BAj%25C3%25ADt%25C3%25A1saelfogadta-a-k%25C3%25B6zgy%25C5%25B1l%25C3%25A9/1410247367123950/">tájékoztatott</a>, hogy a közgyűlés elfogadta a javaslatát, hogy mintegy másfél milliárd forinttal növeljék meg az út- és hídfelújításokra jutó keretet, és hogy az első lépés K-híd felújítása lesz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan251038-masolat.jpg" alt="K-híd" width="2000" height="1587">
<figcaption>Kép: Énbudapestem/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy az Építészfórum <a href="https://epiteszforum.hu/felujitjak-a-szigetre-vezeto-k-hidat">összefoglalta</a>, a K-híd a K jelű hadihídelemekről kapta a nevét, háromtámaszú, 99 méter szerkezeti hosszúságú. A híd 2,8 méter széles kocsipályával, aszfaltburkolatba süllyesztett iparvágánnyal, valamint a főtartók között kialakított járdaszegélyekkel készült. A ma is használatban lévő gyalogos járdakonzolokat 1973-ban építették a híd két oldalára.
A nyertes kivitelezőnek <a href="https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/381459-2026">a közbeszerzési dokumentum</a> szerint a szerződés hatálybalépésétől számítva 76 hónap áll majd rendelkezésére a feladatok elvégzésére. Az ajánlatokat július 7-ig várják.
Ahogy az Énbudapestem is megírtuk, a Sziget Fesztivált idén egyébként augusztus 11-15 között rendezik, többek között fellép a Twenty One Pilots, a Florence + The Machine, a Bring Me The Horizon, a Wolf Alice, Lewis Capaldi, az Underworld, Tash Sultana, Loyle Carner, Ashnikko, bbno$ és Paris Paloma. Idén nagyobb hangsúlyt helyeznek a hazai előadókra, lesz dedikáltan <a href="https://enbudapestem.hu/2026/03/18/kispal-es-a-borztol-majkan-at-betonhofiig-mindenki-ott-lesz-a-szigeten">magyar zenei színpad</a>, lesz <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/29/15-izgalmas-hir-az-idei-szigetrol">nulladik nap</a>, sőt mínusz egyedik napként <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/18/mar-a-nulladik-nap-elott-is-a-szigeten-kell-lenni">lesz Bródy-nap is</a>.
A Fővárosi Önkormányzat és a Sziget Szervezőiroda együttműködésének köszönhetően azok a magyar diákok, akik a BudapestGO-ban vásárolnak havi bérletet, kedvezményesen, féláron, azaz 78 500 forintért vásárolhatnak bérletet. A részletekről <a href="https://enbudapestem.hu/2026/01/19/sziget-diakkedvezmeny-erdekel">ide kattintva</a> lehet olvasni. A kedvezményes lehetőséget július 31-ig biztosítják.

A Budapest Közút Zrt. elindította a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást, a sikeres lebonyolítás esetén 2026 őszén elindulhat az óbudai K-híd felújítása, jelentette be a vállalat. 

Felújítják a K-hídat!

A törzsgárda szó eredete a múlt ködébe vész, de az indián törzsfőnökhöz bizonyosan nincs köze. A törzstiszt, törzsőrmester, törzsőrség stb. szavaink alapján katonai vonatkozásokat sejtet, ám a 19. században legfőképp a színház világában terjedt el. Régi társulati tagokra éppúgy értették, mint a „bérletes” közönségre, olykor-olykor a politikában (hű párttagok) és a munka világában (lojális beosztottak) is használták. „A kolozsvári társaság, már esztendőkkel előbb, divatba hozta nyaranta a debreczeni kirándulásokat. Ez ifjú vándortársaság is oda irányozta Kolozsvárról jövet, útját. Nagy baj volt, hogy a jó debreczeniek, kik hozzá szoktak a kolozsvári törzsgárda jó játékához, éppen ebben találtak sértő dolgot. Rossz néven vették, hogy ime Kolozsvár már nem is érdemesíti őket a javabeli színészekre, hanem fiatal kezdőket küld helyettök” – olvasható Bayer József A nemzeti játékszín története című 1887-ben megjelent kötetében, amelyben a szerző a leirtakat „1806 körülire” datálja.
A szializmus éveiben országosan elterjedt jelentéshez – amelyet leginkább így definiálhatnánk: a „hűséges dolgozó megbecsülésének jele" – legközelebb a Budapest folyóirat 1907-es főszerkesztői beköszöntője áll. A lap ekkor lépett a harmincadik évfolyamába, és ezzel indították útra: „Egy névsort közlünk itt alább. Ez a tábor: a mi erősségünk, a mi büszkeségünk.
<blockquote>
A »Budapest«-nek legrégibb előfizetői: a törzsgárda.
</blockquote>
Nagy része a lap megindulása óta hűséges olvasó, akiket a zűrzavaros hirlapáradat sem tudott tőlünk egy napra sem elszakítani. (…) Ők, mint egy nagy család tagjai, közvetlen részesei a mi jubileumi ünnepünknek. Amidőn a magunk örömére és büszkeségére itt megörökítjük neveiket, családias érzelmekkel, hálás szívvel köszöntjük őket!”
Ezt követően pedig név szerint felsorolták a „30 éves", a „több mint 25 éves”, valamint a „több mint 20 éves” előfizetők névsorát. 
Már említettük, hogy az efféle név szerinti aktus a szocializmus éveiben vált az ilyesfajta törzsgárda-rendszer szinte kötelezővé, és sok helyen már 5 évtől kezdve járt valamiféle jutalom.
A látványos ajándék-elemeknek meglehetősen széles spektruma volt az oklevéltől az aranygyűrűig,
<blockquote>
de a lényeg általában a borítékban volt, bankjegyek formájában.
</blockquote>
Csakhogy ezt azt 1950-es években illetlenség lett volna kimondani, ezért az illetékesek megpróbálták erkölcsi alapokra helyezni a témát, valamint közeli példaképeket faragni az egyszerű munkásokból, akiknek egy része talán el sem  tudott volna helyezkedni máshol.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kovaics-mairton-ernoi.jpg" alt="Munkahelyi" width="2560" height="1706">
<figcaption>Kép: Kovács Márton Ernő/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
 
„Mi a célja a törzsgárda megszervezésének?" – tették fel kérdést 1959-ben a Péti Nitrogénművek igazgatójának, aki így válaszolt:
– A vezetők a fontosabb gazdasági célkitűzések megvalósítása előtt összehívják a törzsgárda tagságot, és meghallgatják azok véleményét. A törzsgárda tagjainak kötelessége, hogy a munkában élenjárjanak, legyenek bátor kezdeményezők, hiszen ők jobban összeforrtak az üzemmel, jobban ismerik annak problémáit. A törzsgárda megszervezése remélhetőleg tovább csökkenti a fluktuációt, a munkaerővándorlást. Az üzemi tanács fontosabb tanácskozásaira, tanácsadás céljából, hasznosan bevonhatja a törzsgárda tagjait – mondta illetékes elvtárs, de mielőtt megpróbálnánk a „hasznos bevonódást" valamiféle fizikai valóban elképzelni, érdemes felidézni a „konkrétumokat" is.  „Természetesen a törzsgárda tagjai fokozottabb megbecsülést élveznek a vállalat dolgozói között" – jelentette ki az igazgató, ez pedig a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Péti Nitrogénművekben a szakszervezet pályázatot hirdetett a dolgozók számára, hogy hogyan nézzen ki a törzsgárda-jelvény. 
„43 boríték hever a Péti Nitrogénművek szakszervezeti irodájában Lukács László a. b. elnök elvtárs asztalán. Lukács elvtárs érdeklődve, némi izgalommal bontja fel őket, illetve a már felbontott és számokkal ellátott borítékok tartalmát sorra szemléli. Feladó nincs ezeken a borítékokon, s tartalmuk nem is levél , hanem rajz. „Sorstárs”, „Felszabadulás”, „Eszter“ stb. jeligék árulkodnak arról, hogy a levelek pályázatra érkeztek be" – írta Középdunántúli Napló 1959 márciusában, s a tudósításból kiderül, hogy a törzsgárda  I. fokozat zománcozott, a II. fokozat bronz, a III. fokozat pedig alumínium kivitelben készült jelvényt érdemel. „A jelvénytervezés, a 31 tervező pályázó 54 pályaműve azt bizonyítja, hogy a Nitrogénművek dolgozói helyeslik az új mozgalmat, s
<blockquote>
azok a pályaművek is, amelyek a zsűri ítélete alapján nem bizonyultak alkalmasnak jelvénykészítésre, kimondatlanul az idős, régi dolgozók, a ,»törzsgárda-tagok« megbecsülését tanúsítják
</blockquote>
– állapította meg a Középdunántúli Napló tudósítóje, de ezzel együtt figyelmeztetett is: „Ha a törzsgárdatag önkényesen kilép a munkából, vagy fegyelmi úton elbocsájtják, egyidejűleg megszűnik törzsgárdatagsága is".
Az anyagi elismeréssel kapcsolatos szemérmeskedés csak évekkel később kezdett elmúlni. Ekkorra a dolgozók már inkább viccként tekintettek jelvényre, oklevélre. A  hatvanas évek közepén megjelent egy új generáció, amelynek tagjai a világért sem tűztek volna ki jelvényt és szobájuk falát sem dekorálták volna törzsgárda oklevéllel. De ekkor már a sajtó sem erőltette annyira az ilyesmit, sőt úgy tűnt, 1966-ban a párt ideológiai folyóiratában, a Társadalmi Szemlébe mintha meghirdették volna az új szemléletet.  „A megfelelő bánásmód, a kedvező munkakörülmények és az erkölcsi elismerés fontos részei az ösztönzésnek, de nem merítik ki azt. Kívánatos, hogy a dolgozókat – mindenekelőtt a törzsgárdatagjait – egyéni anyagi érdekeik révén is a vállalathoz fűzzük. A közelmúltban hozott bérügyi intézkedések sok szakmában adnak ugyan lehetőséget a helyzet javítására, de további intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy nagyobb eredményeket érhessünk el” – írták, s ezzel tulajdonképpen kimondatott a rendszer lényege. 
A törzsgárda fontossága és jelentése a rendszerváltás tájékán kezdett okafogyottá válni, hiszen számtalan biztos állás és munkahely szűnt meg egyik-napról a másikra, az addigi nagy munkaerő-toborzások helyett az létszámleépítés vált általános gyakorlattá, az új cégeknek pedig nem volt szükségük semmiféle ösztönzőre. Ám az olyan régiek, amilyen a BKV is, ma is tartják magukat az eredeti elképzeléshez. Noha a törzsgárda tagság legvonzóbb eleme továbbra is anyagi jellegű, az utóbbi évek a törzsgárda „közösségiélmény-faktora is jelentősebbé  vált.

Nagyszabású ünnepséget rendeztek május elején a BKV Akácfa utcai székházában: kitüntették mindazokat, akik 30, 35, 40, 45, 50 éve dolgoznak a vállalatnál.  Noha az esemény hivatalos elnevezése is törzsgárda-ünnepség volt, nem vennénk mérget arra, hogy a fiatalabbak is tisztában vannak a kifejezés jelentésével.

 A hűség jutalma

Amellett, hogy <a href="https://enbudapestem.hu/2026/06/02/friss-tanulmany-keszult-a-hasznalaton-kivuli-epuletek-lakohazakka-alakitasanak-lehetosegeirol">Európán belül vannak más, a lakhatási válságot enyhítő, funkcióváltó felújítási projektek</a>, Tallinn az európai barnamezős fejlesztés egyik legfontosabb sikertörténete olyan lakhatási megoldásokkal, amikre Budapesten is könnyű rezonálni. A város nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem egy olyan módszertant mutat be, amely a régi indusztriális szövetet azzal teszi láthatóvá, hogy a legmodernebb kortárs építészeti remekekkel rakja körbe az elhagyatott gyárépületeket, elhagyott iparcsarnokokat, üresen maradt katonai létesítményeket. Mindezt támogatja az állam, a helyi önkormányzat, a helyi jogrendszer és a végtelenségig egyszerűsített, bürokráciától mentes háttérmunka.
<h3 dir="ltr">Modernizált örökségvédelem</h3>
Az észt hatóságok felismerték, hogy egy régi épületet csak úgy lehet megmenteni, ha új, gazdaságilag fenntartható funkciót adnak neki. Engedélyezték a belső terek radikális átalakítását és a merész vertikális bővítéseket, de a külső történelmi karakternek meg kell maradnia, sértetlenül. Ezért aztán ezekben a mára megújult, de egyértelműen egy másik korról tanúskodó épületekben a legkülönbözőbb vállalkozások, kulturális intézmények, szálloda- és vendéglátóipari egységek nyíltak meg, és színesítik a várost a mai napig.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2118.jpg" alt="Tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Pár példa Tallinn negyedei közül</h3>
A Rotermann negyed az Óváros és a kikötő között elterülő egykori gyár- és malomnegyed ma Tallinn legdinamikusabban fejlődő kulturális és üzleti központja. A történelmi mészkő- és téglafalakat megtartották, de ahelyett, hogy egy skanzent hoztak volna létre, a régi épületek tetejére vagy közéjük modern, futurisztikus üveg- és acélszerkezeteket emeltek, amik mégsem hangsúlyosak, sőt. Ez a kontraszt, a múlt és a jelen éles vizuális elválasztása felerősíti a régi épületek karakterét, ugyanakkor a régi épületek revitalizálása kevesebb környezeti terheléssel jár és egyértelmű esztétikai értelemben vett hozzáadott értéket jelent a városnak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2100.jpg" alt="Tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Noblessner kikötőnegyed egykor szigorúan zárt cári tengeralattjáró-gyár volt, ma a város legfelkapottabb tengerparti sétánya és lakóövezete. A hatalmas hangárokat és öntödéket kulturális központokká alakították át, működik itt művészeti központ kortárs kiállításokkal, művészfilmeket vetítő mozi és közösségi munkahelyek is. Egy korábban összeszerelő műhelyként működő épület ma a világ egyik legjobb kézműves sörfőzdéjének, a Põhjalának ad otthont. Az épületek köré autómentes, közvetlen tengerparti közösségi tereket terveztek, ezzel a vízpartot megnyitották a közösségnek, a helyiek még fürdeni is járnak itt az 5 fokos Balti-tengerbe. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2179.jpg" alt="Tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Alacsony költségvetésű rehabilitáció</h3>
Gyárcsarnokok, öntödék, vasúti javítóműhelyek a Kalamaja városrész szélén is találhatók. Egyrészről itt is vannak új funkcióval újjáélesztett régebbi épületek – az Észt Tengerészeti Múzeum például egy korábbi katonai hidroplánkikötőbe költözött be. Ha valaki azt gondolja, hogy a tengeralattjáró gyomrát már elégszer látta hollywoodi produkciókban, egy bójagyűjtemény pedig nem tud elég izgalmas lenni, az nem is tévedhetne nagyobbat. Erre található a Fotografiska múzeum is és a közelében elhelyezkedő egykori erőműbe pedig egy kulturális szervezet, a Kultuurikatel költözött be. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2112.jpg" alt="Tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Vannak itt olyan telkek is, ahol szintén nem dózeroltak le semmit, hanem minimális beavatkozás, felújítás mellett, graffitikkel, pop-up konténerekkel és olcsó bérleti díjakkal vonzották be a művészeket, startup-okat és éttermeket. Az alacsony költségű beruházás után a kulturális és kreatív közeg lehetőséget látott a területben, a betelepülésük pedig idővel képes volt organikus módon revitalizálni egy teljesen lepusztult negyed korábban elhagyott telkeit. 
Ami a legtöbb revitalizált negyedre jellemző, az a gyalogos-prioritás abszolút uralma, autókat alig látni, mert még az áruszállítást is a föld alá terelték. A felszínen kizárólag a gyalogos, kerékpáros és mikromobilitási közlekedés engedélyezett, a parkolók helyett teraszok és zöldfelület van. A hibrid funkciók előnyben részesítése miatt a lakó funkció, az irodák, a kiskereskedelem, a gasztronómia és a kulturális intézmények egyensúlya garantálja, hogy Tallinnak ez a része a hét minden napján, napi 24 órában élettel teli. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2083.jpg" alt="tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Egy másik rendszer öröksége</h3>
A tallinni Mustamäe negyed szovjet típusú panelépületeit is átgondoltan, egyszerre újítják fel. A helyi egyetemmel közösen fejlesztett technológiával, 3D lézerszkenneléssel pontos makettet készítenek a házakról, aztán ezt alapul véve, üzemekben előre gyártott, fából készült moduláris hőszigetelő paneleket gyártanak, amelyeket készre szerelve szállítanak a helyszínre és rögzítenek a házakra. Ezeket az elemeket a gondos előkészítés miatt egyszerűen csak fel kell akasztani a falakra. Ez az ötlet egyrészt minimális zajjal és hulladékkal jár, másrészt a lakóknak ki sem kell kiköltözniük a felújítás idejére. Két épületre utólagosan, kívülről még lifteket is felszereltek, a lakókkal közösen pedig újratervezték a belső tereket és udvarokat (az <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/zold-palyazatok/egig-ero-fu" target="_blank" rel="noopener">Égig Érő Fűhöz</a> hasonlóan), növelve a zöldfelületeket és csökkentve a parkolókat.
Ez a kezdeményezés a paneles, szovjet érából származó bérházak tömbszerű felújítására fókuszál, és a finanszírozása is megoldott: van benne EU-s és állami vissza nem térítendő támogatás a nemzeti dekarbonizációs program részeként, ráadásul Tallinn városa saját költségvetéséből teljes egészében fizeti a házak közötti közterületek, zöldövezetek, utak és az udvarok átépítését. A fennmaradó költséget a lakóközösségek kedvezményes, hosszú lejáratú zöldhitelekből fedezik, ami nem jelent nekik plusz terhet, mert a fűtésszámlák drasztikus (akár 60-70%-os) csökkenése kitermeli a havi törlesztőrészletet. Ki van találva.
<blockquote>
A tallinni barnamezős projektek mögött álló szabályozási háttér és a fenntartható közlekedési hálózat szoros szimbiózisban működik egymással 
</blockquote>
Várostervezési szempontból ez a két pillér biztosítja, hogy a látványos építészeti rehabilitáció ne szigetelődjön el a város többi részétől. Az észt fejlesztési modell Észtország a szovjet befolyástól való függetlenedés után piacbarát és bürokráciamentes jogi környezetet alakított ki, amely a mai napig formálja az ingatlanfejlesztéseket a fővárosban. Sok nyugat-európai várossal ellentétben, ahol a település vezetése szabja meg a feltételeket, Tallinnban a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a magánbefektető legyen felelős a tervezésért is, ők határozzák meg a funkciókat, a beépítési sűrűséget és az építészeti karaktert, a városi főépítész hivatala pedig koordináló és jóváhagyó szerepet tölt be. Kevert funkciójú épületekben gondolkoznak, ahol a hatóságok kizárólag a maximális beépíthetőséget, az épületek magasságát és az örökségvédelmi szabályok tiszteletben tartását írják elő. Felismerték, hogy a szabályok betartatásáért cserébe engedélyezniük kell például a modern ráépítéseket, de ezzel gazdaságilag is kifizetődővé tették a műemlékek megóvását és integrálását a beruházóknak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2102.jpg" alt="Tallin" width="3500" height="2333">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Jó minőségű tömegközlekedés</h3>
Tallinn a fenntartható mobilitás úttörője – 2013-ban az első európai fővárosként vezette be a lakosok számára teljesen ingyenes tömegközlekedést, ami egyébként is behálózza a várost, a járművek pontosan közlekedésével. Ezzel egyidejűleg kiépítettek egy olyan villamosvonalat, amely közvetlen, átszállásmentes kapcsolatot teremt a repülőtér, a központi buszpályaudvar, az Óváros és a kompterminálok között. Ez radikálisan csökkenti a kikötőbe érkező évi közel 9 millió utas autó- és taxiszükségletét. A közlekedéstervezés egyik alapelve, hogy a lakosok a napi szükségleteiket <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/22/a-15-perces-varos-elmelete">15 percen belül elérhessék</a>. Náluk 2018 óta van a buszokon és a villamosokon a Budapesten még csak most terjedő pay &amp; go rendszer, ugyanakkor Tallinn az önvezető buszok európai tesztközpontja is, ahol helyi tech cégek a Tallinni Műszaki Egyetemmel és a városi közlekedési vállalattal partnerségben működtetnek járatokat fix vonalak helyett különböző negyedekben. Céljuk az utolsó kilométeres utazások ingyenes segítése.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img2377-2.jpg" alt="Tallini" width="3500" height="3500">
<figcaption>Kép: Csapó Ádám/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az észt fejlesztések irányának és szándékának jól látható eredménye a rendszerváltás utáni szabályozásoknak köszönhető, különös tekintettel a digitalizációnak. 
<h3 dir="ltr">Mini történeti összehasonlítás</h3>
A kommunizmus bukása után Észtország és Magyarország gyökeresen eltérő utat választott. Bár Magyarország az 1990-es évek elején sokkal jobb gazdasági pozícióból indult, Észtország radikális reformjaival mára maga mögött hagyta. A Tigrisugrás elnevezésű gazdasági programjukkal a világ legfejlettebb digitális államát építették fel, magasan képzett munkaerővel és sikeres tech-startupokkal (pl. a Skype, a Wise és a Bolt is észt alapítású). Mindkét ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de a támogatásokat eltérően költötték el: Észtország szinte teljes egészében humán tőkébe, oktatásba, innovációba és az infrastruktúra modernizálásába fektette a pénzt. Ezzel szemben Magyarország jelentős összegeket költött nem termelő beruházásokra. Észtország – Magyarországgal szemben – a világ egyik legátláthatóbb, legkevésbé korrupt államát építette fel, ami vonzza a közvetlen külföldi tőkét és a befektetőket. 
Pár érdekesség arról a digitális világról, amiben az észtek élnek:
<ul>
<li dir="ltr">100% online elérhetőség: Ez még csak 99%, mert a házassághoz és az ingatlaneladáshoz fizikailag is meg kell jelenni. Viszont minden más közigazgatási ügy – beleértve a cégalapítást, az adózást és mára a válást is – teljesen digitálisan, személyes jelenlét nélkül intézhető. Szavazni is lehet online egy olyan biztonságos rendszeren, ami megengedi, hogy a világ másik végéből szavazzon valaki, sőt, a szavazatát megváltoztathassa.</li>
<li dir="ltr">Egyszeri adatbekérés: Jogszabály tiltja, hogy a hivatalok olyan adatot vagy igazolást kérjenek  az emberektől, ami egy másik állami adatbázisban már szerepel, hiszen azok össze vannak kötve.</li>
<li dir="ltr">Zéró papírmunka: Nincsenek fizikai formanyomtatványok, postázási idők vagy személyes sorszámhúzások, ami megszünteti a hivatali sorban állást. Kizárólag a papíralapú dokumentumok teljes elhagyása és a digitális aláírás használata 2%-os GDP-megtakarítást jelent évente. </li>
<li dir="ltr">Robotika: az ételeket, hóban is, kis robotok szállítják házhoz, a repteret takarítógépek teszik tisztává.</li>
<li dir="ltr">Digitális bíróság: A kisebb értékű, egyértelmű szerződéses vitákban egy mesterséges intelligencia által támogatott rendszer hoz azonnali határozatokat, tehermentesítve az emberi bírókat.</li>
<li dir="ltr">Automatikus parkolási díjlevonás: Nincs szükség parkolójegyre vagy applikáció elindítására. Az autó rendszámát kamerák olvassák be a parkolóba behajtáskor, a díjat pedig távozáskor automatikusan levonják a regisztrált kártyáról.</li>
<li dir="ltr">Oktatás: Az észt iskolák szinte teljesen a felhőben működnek, a 100%-ban elérhető digitális tananyagoknak köszönhetően pedig a diákoknak nem kell nehéz fizikai tankönyveket hordaniuk. Az észt oktatási rendszer Európában elsőként vezette be a ChatGPT speciális oktatási verzióját, támogatva a diákok egyéni fejlődését.</li>
</ul>
<h3 dir="ltr">Budapest mindig zöldebb</h3>
Amiben Budapest mindenképp erősebb, az a városon belüli zöld mennyisége. A magyar fővárosban a faültetés, a fasorok megújítása vagy akár a járdaszigetek feltörése mind a klímakihívásaink elleni küzdelem részét képezik. Tallinn – lévén északi város – sokkal hűvösebb éghajlattal rendelkezik és a tenger közelsége miatt szeles az időjárás a városon belül is, Észtország felét erdő borítja, de a városi zöldítés szó szerint nem tűnik létkérdésnek. Bár a megújuló negyedekben láthatóan törekszenek a fásításra és cserjés szakaszok kialakítására, a belvárosban perceket lehet gyalogolni anélkül, hogy egy facsoportot látnánk – ez Budapesten szerencsére elképzelhetetlen.
<h3 dir="ltr">Az írás ihletője...</h3>
... egy pár napos szabadság alatt a beszámoló írójára borult élménydömping volt. Mindenhol azt olvasni, hogy Tallinn 2 napos város, ami 4 napnyi városnézés, érdeklődés, beszélgetés, mindenhova bekukucskálás után azonnal megdőlni látszott. Ennyi idő alatt sem lehetett eleget tanulni építészetről, amire a fenti írás fókuszál, osztrigákról, aminek fesztiválokat szerveznek, a Finnországba irányuló komphajózásról, ami egy repülőtér üzemeltetéshez hasonlatos és lenyűgöző az utolsó részletekig. Az emberekről, akik nagyon is értik például a magyar történelmet is, de nálunk sokkal optimistábban tekintenek a jövőbe és nem keresik még mindig a helyüket a világban. Irigykedve és csodálattal tapasztaltam, hogy a 10-12 évesek is folyékonyan beszélnek nyelveket, magabiztosan, nyílt tekintettel kommunikálnak idegenekkel is.
Tallinn egy olyan kompakt főváros, ahova érdemes kultúráért utazni, a gasztronómia a halas zabkásás reggelizőhelyektől az észt péksüteményekben bővelkedő kávézókon át a hínáros-avokádós vegán opciókig mindenkire fel van készülve. A város tehát abszolút élhető és vonzó, annyira, hogy 10 éven belül kiemelt nyaralóhellyé is válhat a homokos tengerpartjával, ami 28-30 fokban nagyszerű alternatívája lesz a 45 fokos mediterráneumnak. Tallinn az a fajta titkos desztináció, ami hiányérzetet hagy maga után és egy olyan hely is, ami nagyon inspirálja azt, aki kicsit is érdeklődik az építészet és városfejlesztés iránt.

Ha már az észt fővárosban, Tallinnban jártunk (szigorúan szabadságon), megnéztük, hogy a sokáig Magyarországgal párhuzamosan haladó ország hogyan tette a fővárosát Európa egyik leghaladóbb településévé, ami ismert a bürokrácia nélküli ügyintézésről, a finnél is jobb oktatásról és a régi épületek nagyszámú és hatékony rehabilitációjáról. Az életük majd minden részére kiterjedő digitalizáció segítségével pedig mindezt irigylésre méltóan könnyedén teszik.

Az észt csoda nem csoda – rácsodálkoztunk Tallinnra

A <a href="https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2024/lakhatasi-szegenyseg/">Habitat for Humanity definíciója szerint lakhatási szegénységben él az</a>, akit legalább egy probléma érint a következők közül: megfizethetőség, hozzáférés, minőség, elhelyezkedés vagy energiaszegénység. 2025-ben ez a magyar társadalom 30,3%-át, kb. 2,9 millió embert érintett. Budapesten a válság még ennél is koncentráltabban jelenik meg.
A Fővárosban több használaton kívüli, változatos méretű és korú szakközépiskola-épület is van, amelyek közlekedés és elhelyezkedés szempontjából nagyon jó helyeken állnak – első körben ezeket az épületeket lehetne lakhatás számára átalakítani. Az első, ezt megvalósító budapesti projekt választása egy IV. kerületi, újpesti iskolára esett, ami korábban egy bőrfeldolgozó szakközépiskolaként működött: ez a DemoHub elnevezésű program, ami 26 energiahatékony, szociális bérlakással várja majd lakóit egy uniós társfinanszírozású AHA-kezdeményezés keretében. Itt a használaton kívüli iskolaépületből bérház épül, de közben innovatív lakhatási, közösségi, digitális és szakpolitikai megoldásokat is fejlesztenek és tesztelnek. A kísérleti projekttel kapcsolatban készült interjút az átalakítást tervező Mókembé építésziroda kollégájával <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/17/iskolabol-lakohaz-tantermekbol-otthonok-interju-a-fovaros-lakhatasi-mintaprojektjet-tervezo-komuves-martonnal">itt</a> lehet elolvasni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260416ga24101.jpg" alt="2026." width="4905" height="3270">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260416ga23731.jpg" alt="2026." width="3467" height="2311">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Egyre nagyobb szükség lesz az ilyen fejlesztésekre, hiszen a lakhatási szegénység enyhítése céljából többféle megközelítésre lesz szükség – a <a href="https://budapest.hu/eselyteremto-budapest/elerheto-lakhatas/megbizhato-szobaberlet">Megbízható Szobabérlet</a> elnevezésű program (mely időseket és fiatalokat köt össze) is azért jött létre, mert jelenleg a <a href="https://enbudapestem.hu/2026/04/02/idosek-es-fiatalok-egyutteleset-segitene-a-fovaros">lakhatással kapcsolatos számadatok azt mutatják</a>, hogy sem a minimálbér, sem a nyugdíj nem fedezi a tisztességes lakhatás árát. A probléma nyilván Európa-szerte is jól ismert, az online és nyomtatott kiadványokon kívül a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/19/mit-tanulhat-budapest-az-epiteszeti-filmnapokon" target="_blank" rel="noopener">filmfesztiválok is gyakran választják a lakhatási kihívásokat és megoldásaikat témául</a>. 
<h3 dir="ltr">Így lesznek üres épületekből lakóházak</h3>
A <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/aha-periferia-report-kiadvany-05-05.pdf" target="_blank" rel="noopener">tanulmány</a>, ami az <a href="https://budapest.hu/eselyteremto-budapest/elerheto-lakhatas/aha-budapest">AHA Budapest projekt</a> keretében, a BURST Kft. szakmai irányításával és megbízásából, a <a href="https://www.periferiakozpont.hu/">Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont </a>közreműködésével készült, rámutat azokra az európai jó gyakorlatokra, amelyek irányt mutathatnak az olyan átépítéseknél is, mint a fent említett, újpesten épülő új bérház. A kutatás kiemelten 3 fő kérdéskörre fókuszál: hogyan lehet új funkciót adni meglévő épületeknek, milyen társadalmi és lakhatási előzményei vannak a hasonló szerveződéseknek külföldön, milyen példákból érdemes tanulni Budapesten is. Ezeket vizsgálja egyesével, de később össze is hasonlítja őket, helyszín, finanszírozás, önkormányzati szerepvállalás, a lakók bevonása és még sok más szempont szerint.
<h3 dir="ltr">Ezeket a külföldi példákat vizsgálták részletesen</h3>
Csehország, Kolín
A cseh Kolín esetében a város egy volt laktanya épületét újította fel és hozott benne létre 35 bérlakást. Ezt teljes mértékben az önkormányzat finanszírozta egy banki hitelen keresztül, ráadásul a korábbi katonai épület mellett új épületeket is létrehoztak, így 330 lakással bővülhetett a lakásállomány, ami végig és azóta is önkormányzati tulajdonban volt és van. Ezzel a módszerrel olyan megfizethető lakásokat hoztak létre, amelyek a piaci árak alatt érhetők el a helyi családok és a fiatal pályakezdők számára. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aha-peilda-kolin.png" alt="AHA" width="1644" height="1120">
<figcaption>Kép: AHA nemzetközi példák KOLIN</figcaption>
</figure>
</div>
Németország, Chemnitz
A németországi Chemnitzben olyan modellt dolgoztak ki, amely az önkormányzat, a civil szféra és a lakók szoros együttműködésére épített. A városban található elhagyatott vagy tartósan üresen álló épületeket nem értékesítették befektetőknek, hanem szociális és közösségi lakásprojektek számára mentették meg, bár azt hozzá kell tenni, hogy a folyamat egy önkényes épületfoglalással indult, ami nem meglepő: Chemnitzben egyébként is elterjedtek az alulról építkező közösségi és szövetkezeti lakhatási formák. A német konstrukció alapján a bérlők és az ingatlant használók egy közösségi lakhatási projekteket támogató ernyőszervezettel együtt maguk váltak az ingatlanokat tulajdonló szervezet tagjaivá. Így egyik fél sem hozhat egyedül döntést az ingatlan eladásáról, ami biztosítja, hogy az épület hosszú távon közösségi tulajdonban maradjon, és védett legyen az ingatlanspekulációval szemben. Chemnitz városában az üres, nem lakófunkciójú épületek felújításához a forrás alapja a szövetségi költségvetésből származó pénzügyi támogatás volt, de a tulajdonosok saját kétkezi munkájával is csökkentették a fejlesztés költségeit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aha-peilda-chemnitz.png" alt="AHA" width="2156" height="1522">
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
Spanyolország, Barcelona
Barcelonában az elmúlt évtizedekben súlyosbodott a lakhatási válság, amelyet a bérleti díjak gyors emelkedése, a megfizethető lakások hiánya és a marginalizált csoportok méltó lakhatásának ellehetetlenülése jellemez. Az elmúlt húsz évben a bérleti díjak háromszor gyorsabban nőttek, mint a háztartások jövedelmei, így sok család számára vált elérhetetlenné a méltányos lakhatás. A Periféria Központ által elemzett barcelonai lakhatási modell alapvetően a közösségi lakhatásra épül, az önkormányzat segítsége, irányítása mellett. A tanulmány által említett példák közül az egyiket az önkormányzat saját hatáskörben valósította meg: egy textilipari üzem egyik épületében fiataloknak szóló szociális bérlakásokat alakítottak ki. Ez a fejlesztés az egyetlen, melyet a barcelonai önkormányzat saját hatáskörben menedzselt és lakócélú funkcióváltást valósított meg, az egyébként kiterjedt önkormányzati bérlakás-programot a városban inkább új építéssel vagy lakások vásárlásával valósítják meg. A másik példában az önkormányzat és egy lakhatási szövetkezet közötti hosszú távú együttműködés indult el, aminek keretében az önkormányzat egy tulajdonában álló, régi lakóházat 75 évre a szövetkezet használatába adott, akik azt felújították, és megszervezték a lakóközösséget. A beruházások költségeit pedig bankok kedvezményes hitelei, állami támogatások és a lakók által összeadott közösségi önrész fedezik. A hasonló kezdeményezéseket olyan intézkedésekkel is támogatják, mint az új lakóingatlan-fejlesztésekre előírt kötelező megfizethető lakáskvóta, az önkormányzati elővásárlási jog gyakorlásával lakások vásárlása a piacon, valamint az üresen álló vagy turisztikai célra használt lakások bevonása a helyi lakosság által lakott lakások körébe. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aha-peilda-barcelona.png" alt="AHA" width="2146" height="692">
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
Franciaország, Párizs
Párizsra egyre jobban jellemző, a lakáscélú funkcióváltó felújításokat támogató politikai akarat, és a megfelelő intézményi, finanszírozási környezet, így jelenleg a régióban évente átlagosan 1900 lakást hoznak létre iroda vagy kereskedelmi, szolgáltatói épület átalakításával. A kiadvány példái a brutalista irodaházból átépített szociális lakókomplexum illetve a parkolóházból kialakított bérlakások: mindkét program esetében fontos volt, hogy kezdeti finanszírozási löketet adott, hogy az épületeket kedvezményes áron tudták a szociális lakástársaságok megvenni az államtól. A nagyon sérülékeny célcsoportokat kiszolgáló átalakítási kezdeményezések akkor tudnak megvalósulni, amennyiben a közszféra azt anyagilag is támogatja. Kulcsfontosságú az is, hogy Franciaországban a szociális lakástársaságok hozzáférnek kedvezményes, alacsony kamatú, nagyon hosszú futamidejű állami hitelekhez.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-06-02-14.png" alt="AHA" width="2404" height="1538">
<figcaption>Kép: AHA</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Talán a legfontosabb iránymutató: Mi bennük a közös?</h3>
A <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/aha-periferia-report-kiadvany-05-05.pdf" target="_blank" rel="noopener">nemzetközi példákat a kiadvány</a> segítségével egyesével is könnyű átlátni, azok részletes kibontása és megoldásának körüljárása és összehasonlítása miatt, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy ezek a minták mutatnak-e egy irányba, kirajzolódnak-e olyan mintázatok, amik többé-kevésbé mindegyikre jellemzőek, és amiket könnyebb lekövetni a következő budapesti projekt előkészítése során.
Mindegyik modell alapvető célja, hogy a lakásokat tartósan kivonja az ingatlanpiacról és a befektetői spekuláció alól, hogy a bérleti díjak vagy árak hosszú távon is megfizethető szinten maradjanak. Egyik projekt sem tisztán állami vagy magántőkéhez kapcsolódó fejlesztés, kivétel nélkül az önkormányzatok, civil szervezetek és maguk a lakók szoros együttműködésére épülnek. Gyakran támaszkodnak meglévő, de funkcióját vesztett vagy elhagyatott városi infrastruktúrára, amelyeket lakáscélú funkcióváltással hasznosítanak újra, erre példa az újpesti fejlesztés is. Az önkormányzatok azt is felismerték, hogy nem csak a legkiszolgáltatottabb, mélyszegénységben élők szorulhatnak rá az ilyen típusú szociális bérlakásokra, hanem a fiatalok, pályakezdők és alacsony vagy közepes jövedelmű családok is. Közös nevező továbbá, hogy az önkormányzat koordináló, irányító szerepe kulcsfontosságú az ilyen projekteknél, és nagyban segíti a megvalósulást az is, ha a fejlesztés egy hosszútávú városfejlesztési stratégiába illeszkedik.

Hogyan bővíthető a megfizethető lakásállomány új építésű lakóparkok helyett? Friss tanulmány mutatja be az izgalmas helyszínek – laktanya, squattinggal elfoglalt lakatlan épület vagy egy brutalista irodaház – lakóházakká alakításának lehetőségeit és elemzi a lakáscélú funkcióváltó felújítási projekteket.

Szokatlan funkcióváltó épületekkel a lakhatási válság ellen – ezekből a külföldi példákból tanulhatunk

Az Európa feletti hőkupolával, ami nem egy fővárosban 35 fok fölötti kánikulát eredményez napok óta, ami májusban teljesen szürreális, Budapesten is berobbant a strandszezon. A 2020-as évekre ugyan már elmúltak az idők, amikor ha esett, ha fújt, május 1-jén nyitottak a budapesti strandok, ma már az időjárás és a forgalom a vezérelv, és hát a hőmérő szerint napok óta itt a nyár.  
Tavaly nyáron rengeteg újfajta kedvezményrendszert vezetett be a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), ez 2025 április 1-én azzal indult, hogy a BudapestGO közösségi közlekedési bérlettel rendelkező, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/28/a-budapesti-furdokben-is-ervenyes-lehet-a-bkk-diakberlet">fővárosban élő vagy tanuló diákoknak biztosított</a> 50 százalékos, zárás előtti két órával történő belépés esetén pedig 80 százalékos kedvezményt. A diákkedvezmény a főváros történelmi fürdőiben havi egyszeri, a többi fürdőbe heti egy alkalommal használható. Június elejétől pedig három további opcióval – kétféle bérlettel és egy jegytípussal –  tovább bővült a kedvezmények köre a budapestiek számára – a Reggeli Budapest kedvezmény bérlettel, az Esti Budapest kedvezmény jeggyel és a Nyugdíjas szerda kedvezménnyel. Ráadásul tavaly nyár közepe óta  a Fővárosban minden nap van legalább egy olyan fürdő, amelyben 22 óráig lehet fürdőzni. 
A Palatinuson az alábbi medencékben csobbanhatunk a hétvégén:
<ul>
<li dir="ltr">Margaréta medence 36 °C</li>
<li dir="ltr">Kültéri gyermekmedence 30 °C</li>
<li dir="ltr">Tanmedence 32-36 °C</li>
<li dir="ltr">Ülőmedence 32-35 °C</li>
<li dir="ltr">Úszómedence 26 °C</li>
<li dir="ltr">Élménymedence 30 °C</li>
<li dir="ltr">Strandmedence 32 °C</li>
<li dir="ltr">Termál medence II. 33-36 °C</li>
<li dir="ltr">Hullámmedence 28 °C (egyelőre hullámszolgáltatás nélkül)</li>
</ul>

Végre itt a strandszezon, ezen a hétvégén már szinte az összes kültéri medencénk üzemel - jelentette be a margitszigeti strand.


A hétvégével indul a Palatinus strandszezonja

Pár éve nyáron a Patakparti kerékpártúrák sorozatunkban végigtekertünk a <a href="https://enbudapestem.hu/2021/09/15/patakparti-kerekparturak-budapesten-3-a-cinkotai-kantortol-a-naplas-toig">Szilas</a>-,<a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/11/patakparti-kerekparturak-budapesten-1-szolovesztol-az-ujpesti-vasuti-hidig"> Aranyhegyi</a>- és persze a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/23/ujpesti-vasuti-hidtol-a-kertvarosi-kilatoig-patakparti-kerekparturak-budapesten-2">Rákos patak mentén</a> is és nem kevés tapasztalattal gazdagodtunk, nem csak hogy mekkora is ez a város, de hogy mennyi izgalmas szeglete van, amit így egy útvonalra felfűzve meg lehet ismerni. 
Bár a Rákos-patak a Gödöllői-dombságból ered, és több kerületet átszelve ömlik a Dunába az Árpád-hídnál, az Aktív Kalandor bringautas versenyére a <a href="https://aktivkalandor.hu/szavazz-az-ev-kerekparutjara-2026/?fbclid=IwY2xjawSDytZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETFObGRVRHkwQWhNYkFNYjNBc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHnShcQBNGrrQ2wyqXarA4lI2gIIiLIqzM-bN1kLMCHKpwuIDQUWXKoSvEy5w_aem_dJVIYejho5rHX78Z-eSGAQ">XVII. kerületi szakaszt nevezték</a> be. Az útvonal leírásában így dicsérik a szakaszt: Budapest határain belül gyönyörű bringaútra lelhetsz a Rákos-patak mentén. Az Év Kerékpárútjának jelölt szakaszon a Rákoscsaba utcától a Cinkota útig tekerhetsz egy 3,2 km-es jó minőségű aszfaltcsíkon. A zöld környezetben futó útvonal nem csak azért kedvelt, mert könnyen elérhető, hanem a mellette található sportpályák és szabadtéri tornaeszközök további mozgáslehetőségei is idecsábítanak.
A kelet-pesti természetközeli bringautakra és a kerékpáros tengely fejlesztésének fontosságára is felhívja a figyelmet ez a verseny, hiszen például Kőbánya és a XVII. kerület között csak egy benőtt ösvényen lehet közlekedni, utóbbinak hiányzik a belvárosi kapcsolata. A hiányzó szakaszok összekötésével egy “zöld egészségútként”, autómentes, természetközeli útvonalként köthetné össze a patak a lakótelepeket a kertvárosokkal, a kirándulóhelyeket az irodaövezetekkel és sporttelepekkel, a belvárost a külsőkkel, sportolás mellett akár hétköznapi közlekedésre is alkalmasan. A Budapest-Balatonhoz hasonlóan az Eurovelo 14 túraútvonal részévé válhatna, amin Gödöllő és Eger felé is el lehetne jutni, de a Budapesthez közeli településekről is be tudnának rajta ingázni az ott élők. Hosszabb távon pedig egy Budapest Bringás Kékkör is létrejöhetne a Duna – Rákos-patak – Szilas-patak mentén – írja posztjában Halász Áron, a Főváros Aktív- és mikromobilitási csoportjának vezetője. 
2016-ban elindult egy uniós támogatású projekt, aminek a célja a Rákos-patak melletti bringás folyosó fejlesztése lett volna, ám ez nem fejeződött be. A tervezésre tavaly írt ki új közbeszerzést a BKK. Ha az építésre – akár a most megnyíló EU forrásokból – is jutna pénz, akkor megújulhatnának a rossz burkolatú szakaszok, külön sétányt kapnának a bicikliúton sétáló gyalogosok, és kiépülhetnének a ma még hiányzó szakaszok. A természetvédelmi területen természetesen aszfalt és közvilágítás nélkül, de a mai keréknyomoknál és ösvényeknél járhatóbb, stabilizált földúttal lenne kialakítva. 
Szavani június 2. éjfélig tudsz a kedvenc jelöltedre <a href="https://aktivkalandor.hu/szavazz-az-ev-kerekparutjara-2026/" target="_blank" rel="noopener">itt. </a>

Az Aktív Kalandor immár hetedik éve hirdeti meg a kampányt, ahova olyan kerékpárutak kerülnek be, melyek mind izgalmas látnivalókkal, élményekkel és jó felfedeznivalókkal várnak. A Rákos-patak menti bringaútban rengeteg lehetőség van, ez a kampány és az esteleges cím elnyerése ennek is nagy lökést tudna adni Budapesten. 

Az Év Kerékpárútja címért verseng a Rákos-patak mente is

A Rákóczi híd pesti hídfőjénél van egy kapu, ami mellett ezrek száguldanak el gyanútlanul HÉV-en zötykölődve, mi pedig már a kapun beengedve, éppen a fémlépcsőkön közeledünk két állomásos hídtúránk első részéhez, a külvilágtól elzárt hídkamrához és az ebből nyíló hídszekrényhez.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3781-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ez utóbbi közvetlenül az útpálya és a villamos sínek alatt fut 500 méter hosszan, itt vezetik át a Dunán a déli városrészeket összekötő elektromos és távközlési kábeleket, valamint egyéb infrastrukturális csővezetékeket. Négykézláb kúszni nem kell, de időnként mélyre hajolni igen – a hangulat már-már közelíti a Die Hard-filmek folyosóit, ahol John McClane találja magát minden karácsonykor, miközben megmenti a világot. Sötét van, és annyira el vagyunk zárva a külvilágtól, hogy nem lakik itt semmilyen létforma: nemhogy ember nem jut be, állatok, sőt még rovarok sem nagyon, nincs eldugott madárfészek vagy pókháló, az <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/08/100-eves-david-attenborough-a-fold-kedvenc-embere">örökifjú David Attenborough</a> nem véletlenül nem forgatott itt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3750-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Pedig heti egyszer találni itt óvatosan, fontolva haladó létformát, amint körülnézve keres valamit. Hibát, repedést, a korróziót ellenőrzi, közmű csöveket és kábeleket. Ő a hídmester. A híd szeme és a kulcsok őrzője, aki adott hidat, hidakat felügyel, de ügyeleti rendszerben mindegyikért is felel. Budapesten négyen vannak összesen, 1 óránál messzebb nem lakhatnak a műtárgyaktól – ahogy ők nevezik a hidakat – és nem lehetnek tériszonyosak sem. Egy híd 100 évnyi folyamatos rezgést, hőtágulást és milliónyi jármű okozta terhelést kell, hogy kibírjon. Ebben az értelemben a Rákóczi híd egyébként fiatalnak számít – 1995-ben adták át – a hídmesterek szerint szuperbiztonságos, annál is inkább, mert mint kiemelt fontosságú létesítményt, még fegyveresek is őrzik.
[gallery ids=aae0a0c0-0343-44de-94d1-3da3ba357c62,0823557b-350a-49ed-88ce-9d7de5e27aa3,b00d7446-6e7e-4b7e-8c66-059e22a8eff4,ffe443f0-142d-4449-8e79-16c9e39f12ca,00c60fa8-433c-492e-9693-16a46db33af2]
A hídmester rendszeres sétái alatt nyilván megszokta, amitől az egyszeri látogató csak kapkodja a fejét. A fejünk felett nem sokkal zajló forgalom hangjai tompa morajként hatnak a hosszú fémdobozban, de időnként egy mélyebb hang kiválik a kakofóniából és magabiztosan erősödni kezd. Nem meglepő, hogy az 1-es villamos nagyobb hanghatással érkezik, mint a többi jármű, de eléggé elvonja a figyelmünket az, hogy biztonságosan haladjunk az egyébként gyér megvilágítással rendelkező helyen, ezért nem kapcsolunk rögtön. A fejünk fölé érő villamos hangja fülsüketítő, háborús filmek hangkulisszáihoz hasonló zajjal jár, de ez valamiért mindenkit zavart nevetgélésre késztet. Talán a tehetetlenség és kiszolgáltatottság miatt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3762-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A második állomásnál megértjük, hogy miért kell szeretni a mélységet, ha valakit a hidakhoz köt a szakmája. A hídkamrából most egy másik irányba indulunk, itt van természetes fény és friss levegő is, bár még mindig a híd alatt vagyunk. Megerősítjük, a híd alul is piros, ahol nem látja senki, a festés nem csak esztétikai kérdés, hanem a rozsdától is véd. A kezelőjárdának nevezett, rácsos közlekedő, amin a hídkamrák és pillérek között lehet haladni alázatra tanítja az embert. Először átbotorkálunk a robogó HÉV-ek felett, majd magunk mögött hagyjuk a köves folyópartot is, hirtelen pedig a sebes Duna fölött találjuk magunkat egy átlátszó úton lépdelve. Erős a szél, kileng a szerkezet, a talpunk alatt pedig zölden hömpölyög az óriási víztömeg. Kapaszkodni korlátokba lehet, de ezt a szakaszt értelemszerűen nem takarítja senki, ezért biztos, hogy vastag piszok, galambürülék és pókháló egyvelegébe nyúlunk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3779-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3773-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A villamos továbbra is hangosan halad el felettünk, de annyi most az inger, hogy örömmel fogadjuk dübörgő zaját, ami legalább ismerős és remélhetőleg ártalmatlan. A járda minden lépésünkre kong egyet, a kezünk kérges a mocsoktól, végtelennek tűnő, hosszú út vezet a pillérekig, ahol meg lehet pihenni, de elfelejteni nem, hogy a visszaút még hátravan.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3734-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260518ga3764-2.jpg" alt="Rákóczi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Valóban vannak ennél közönségbarátabb helyek Budapesten, de kihagyni meg nem szabad, ha kínálja magát a lehetőség, hogy egy szakmai csapattal kicsit rálássunk Budapest fonákjára és jobban megértsük és megmutassuk, hogyan működik a város a színfalak mögött.

Számtalan olyan hely van Budapesten, amik nagyon közel – méterekre – vannak a naponta tízezrek által használt és ismert területektől,  mégis szigorúan el vannak zárva és földi halandó ritkán tévedhet be ide.  Nem azért, mert titkot rejtenek, hanem mert ridegek és veszélyesek, az itt dolgozók szerint pedig valószínűleg nem is elég érdekes. Ilyen hely lehet egy hídnak az a része, ahol nem jár villamos, nem teker biciklis és ahova még a nap sem süt. 

Besétáltunk a Rákóczi híd gyomrába, és elakadt a szavunk

„A 99-es buszról a Népszínház utcai végállomásnál, a délutáni forgalomban egyáltalán nem könnyű a leszállás. A várakozó utasok ugrásra készen várják a beálló autóbuszt. Amikor a tömötten érkező jármű befut a végállomásra, az utasok alig tudnak lekászálódni róla, mert a felszállásra várakozók akadályozzák a leszállókat. Ilyenkor durva szavak repkednek, zakógombok szakadnak, könyökét és öklét használja mindenki. Miért szükséges feltétlenül, hogy a le- és felszállás egy helyen legyen? Nem volna egyszerűbb, ha a végállomás egyik helyén leszállnának az utasok és egy másik pontján felszállhatnának az üres kocsiba?" – kérdezte egy felháborodott olvasó  a Ludas Matyi 1976. május 13-i számában, a lap levelezési rovatában. Mivel a Kedves Ludas! címet viselő rovatban csak a panaszleveleket lehetett olvasni, válaszokat nem, sejtelmünk sincs arról, hogy az illetékesek reagálták az (f. i.) monogrammal szignált sorok, de ha reagáltak is, érdemi változást bizonyosan nem eszközöltek. Ennek fényében még jelentősebb fejlemény, hogy szinte napra pontosan 50 évvel később a Ludas-olvasók is választ kaptak.
Nemrég <a href="https://enbudapestem.hu/2026/05/18/elkoltoztetik-a-buszvegallomast-a-nepszinhaz-utcabol" target="_blank" rel="noopener">mi is beszámoltunk arról,</a> hogy május 15-én a józsefvárosi polgármester, Pikó András közölte,  elkötelezett az iránt, hogy hosszú évtizedek után végre elköltözhessen a 99-es busz végállomása a Népszínház utca körút felőli oldaláról, „A feladatok már tiszták, át kell szervezni a Blaha Lujza téren a buszfordulót, módosítani kell a járat útvonalát, és a vonal másik végén új végállomást kell kialakítani”– magyarázta Pikó, aki határidőt is közölt. E szerint Népszínház utcai buszvégállomás a tervek szerint Józsefváros 250. születésnapján, 2027-ben szűnik meg, és a kerület kezelésében lévő szakaszon új, modern, egy világváros belvárosához méltó közteret fognak fejleszteni.
A polgármester arra nem tért ki, hogy a 99-es busz a Népszínház utcai végállomás nélkül is gyakran emlegetett járat, legendásan hírhedt busz, amelynek számos elnevezése közül még a „fegyencjárat" a legszalonképesebb. Van ebben persze jó adag költői túlzás is, különösen amióta az esti órákban bevezették az első ajtós közlekedést, és gyakoribbakká váltak a rendőri ellenőrzések (erről <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/27/onok-kertek-ujra-a-99-es-busz-vonalan-tartott-erodemonstraciot-a-bkk-es-a-brfk" target="_blank" rel="noopener">itt írtunk </a>két évvel ezelőtt), ám ennek ellenére a 99-esről egyelőre nem mossa le senki a ezt a bélyeget, 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/99-1.jpg" alt="99-es" width="1200" height="800">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ami ráadásul a Józsefvárost és a Népligetet elhagyva teljesen érvénytelenné válik. A kőbányai sivár ipari övezet legfeljebb az utcanevek miatt érdekes: Hizlaló tér, Szállás utca, Makk utca, Horog utca, Árpa utca, Fokos utca, Mázsa tér... Ezek mind azt a pár évtizedes aranykort idézik fel, amikor a 19. század végén Kőbánya a monarchia sertéstenyésztő központja lehetett elsősorban a vasút 1877-es megjelenésének, illetve a hizlaldákat (ezeket nevezték szállásoknak) a vasúti fővonallal összekötő iparvasúti hálózatnak.  Már az 1890-es évek elején felmerült, hogy a sertésszállások túl közel vannak a belvároshoz, és ez előbb-utóbb beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat, a jövő kitelepítését megelőzte az 1895-ben kitört nagyszabású sertésvész, ami véget vetett az addig virágzó tevékenységnek. A korábbi kétszázezer körüli állomány mindössze negyvenezerre csökkent, de a járványügyi korlátozások miatt a talpon maradt kereskedők működése is ellehetetlenült. A környék a század elején teljesen átalakult, s vált ipari övezetté. A 99-es innen érkezik meg a Határ úti metróállomás, s válik tipikus kertvárosi járattá átszelve a Wekerle-telepet Pesterzsébet központjában befejezve garantáltan változatos menetét.

A 99-es buszt okkal tekinthetjük a végletek járatának. Ha valaki Budapest kevésbé ismert arcaira kíváncsi, tökéletes választás lehet számára a Népszínház utcából induló 3 in 1 szolgáltatás, amely egyszerre utazás a Józsefváros mélyére, emléktúra a világhírű kőbányai sertéstenyésztés nyomában, illetve wekerlei és erzsébeti városnézés. A pesti külvárosok napfényes és árnyékos oldala – egy vonaljegy áráért.

Buszjárat tele utassal és előítélettel

Ahogy a Portfólió <a href="https://www.portfolio.hu/ingatlan/20260514/canopy-by-hilton-szallodat-fejleszt-a-realis-wam-a-deak-ferenc-teri-irodahazbol-836666">írja</a>, a Realis 4 Ingatlanbefektetési Alap 2025 végén vásárolta meg a CPI Magyarországtól az irodaházat. A frissen aláírt franchise szerződés alapján Canopy by Hilton szállodaként születik újjá az épület, a belsőépítészeti koncepcióval pedig tisztelegni szeretnének a pécsi születésű Breuer Marcell életműve előtt.
Mint az Építészfórum is <a href="https://epiteszforum.hu/a-kozelmult-tovabbirasa-finta-jozsef-kepviseleti-irodahaza">emlékeztet</a>, az épület annak idején alaposan megosztott a közvéleményt, miközben a tervező Finta József, <a href="https://fovarosi.blog.hu/2010/09/25/budapest_legszexibb_irodahaza">olvasható Fővárosi blogon</a>, városszerkezeti, városformáló szempontból ezt vallja a legjobbjának.
Abban viszont úgy tűnik, mindenki egyetért, hogy Fintának egy nagyon nehéz feladatot kellett megoldania: „egy saroktelken kellett olyan épületet megvalósítani, amely megfelel az Andrássy út torkolatának is, a Bajcsy-Zsilinszky utat is elkezdi az Erzsébet tér után, és az Andrássy felől a József Attila utcába is átvezet”.
Ahogy az Építészfórum is fogalmaz, először is arányos ellenpontot kellett találni az Andrássy út lezárására a Hősök tere belvárosi oldalán. Másodszor, meg kellett oldani a pesti városrész két legnagyobb jelentőségű sugárútjának találkozását a város legkiemeltebb és legforgalmasabb terénél. Harmadszor pedig, kezelni kellett az adottságot, miszerint Budapest akkori legmagasabb épületének égig érő kupolája és tornyai szabályosan agyonnyomták a Deák tér felől a tervezési helyszínt.
Finta a könyvében azt írta, <a href="https://fovarosi.blog.hu/2010/09/25/budapest_legszexibb_irodahaza">idézi a blog</a>, hogy a ház négy építészeti elemből áll, a két, egymásra merőleges szomszédos ház folytatásából-átiratából, az üveg előcsarnok félköríves beharapásából, valamint a toronyelemből, amely „valóban azért készült, hogy a Bazilika tornyainak és kupolájának mintegy vizuális villámhárítója legyen”.
Bár a pesti Duna-parton 1967 és 1969 között megépült egykori Intercontinentallal kapcsolatban teljesnek tűnik <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/12/az-elmult-evtizedek-legbefolyasosabb-hazai-epitesze">az egyetértés</a>, hogy „a korszak legsúlyosabb városépítészeti tévedése”, „fájdalmas, máig sajgó seb” Budapest szövetén, a Képviseleti Irodaházzal elnézőbbek a kritikusok.
Szegő György például több mint elismerősen ír róla. „A városnő olyan utóddal gyarapodott, amely a legősibb állapot szent értelmében kétnemű. A jobb oldali tömeg a toronnyal: hímnemű, míg a bal oldalinak szinte öle van. (…) A bejárathoz vezető íves térfalak és a hallt lefedő dőlt síkú üvegtető összemetsződése a leghagyományosabb nőiség-szimbólumot rajzolja ki. (…) Az üvegtetőt merevítő csőbordázat sugaras kiosztása jellegében emlékeztet az életfa koronájára vagy a fan szőrzetének (pubes crinosa) rajzolatára.”
Hogy a szálloda jövőbeli vendégei ilyen mélységében nem fognak foglalkozni az épület formakincsének lehetséges értelmezésével, az szinte biztos, de várostörténetileg érdekes, mire is gondol a pesti polgár, amikor ránéz erre az épületre.

A Finta Stúdió és a MádiLáncos Studio tervei alapján megújítanák az eredetileg irodaházként funkcionáló épületet, és egy 177 szobával és 70 mélygarázsos parkolóval rendelkező szállodát alakítanának ki belőle, aminek legfelső szintjén egy 240 négyzetméteres éttermet, tetőteraszt, rooftop bárt és kültéri fitneszt is elhelyeznének.

Hotelként élesztenék újra a Deák téri egykori Képviseleti Irodaházat

A Dankó utcai, 1950-es évek közepén épült kb 600 négyzetméteres, nagy, zöld és biztonságos belső kerttel rendelkező egykori óvodaépület már egy ideje üresen várt a sorsára, mikor 2022-ben elkészültek az első tervek a jövőjéről.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2504-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A józsefvárosi Gyermekek Átmeneti Otthona jelenleg egy Szentkirályi utcai bérház lakásában működik, amit már jócskán kinőttek, így egy ideje napirenden volt, hogy az otthonnak új helyet találjanak. A jogszabály például megengedi a gyerekek anyákkal való elhelyezést, de erre ott nincs lehetőség helyszűke miatt, valamint a pszichológus és a pedagógus elhelyezése sem megoldható, de közösségi konyha sincs a lakóknak, ami pedig a családi élet egyik fontos terepe lenne – mondta el az épületbejáráson Fetter-Pásztor Krisztina, az Átmeneti Gondozás szakmai vezetője.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2469-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Így fontos szempont volt nem csak a nagyobb alapterület, de az épület belső kiosztásának viszonylag könnyű átalakítása, a biztonságos környezet és a kellemes zöld miliő és az akadálymentes részek kialakításának lehetősége is.
Így esett a választás a volt ovira, ahol a falakig vissza lett bontva minden, ahogy azt az építkezés alatt készült fotókon mutatta nekünk Baranyi Éva, a kerületi önkormányzat munkatársa. Nem egy helyen a nádfödém, a falakba tégla helyett betömködött üveg is előkerült – az 50-es években az építőanyaghiány nagy úr volt. Mindezt el és ki kellett bontani, majd a teljes belső kiosztás átszervezésével, az épület szigetelésével és a nyílászárók cseréjével elkezdte elnyerni mai formáját az épület.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2461-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A lakószobák egytől egyig - az emeleten hat darab kétszemélyes, a földszinten négy darab, egyenként háromszemélyes – mind a zöld kertre néznek, míg az utca felé a közösségi helyiségek, konyha és az intézmény alkalmazottainak szobái, irodái találhatóak.
A biztonság mellett a legfontosabb szempont az volt, hogy aki itt lakik – ideiglenesen és bármily rövid ideig – az otthonosan érezze magát, mintha egy nagy családi házban folyna az élet.
A szobák mind bővíthető ágyakkal rendelkeznek és csecsemő kiságyaknak is van benne hely, mert cél, hogy a testvéreket, ha együtt kerülnek be, de egy eleve fragmentált, traumatizalt család részeként, ne szakítsák szét meg jobban.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2496-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2441-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az udvar is úgy lett kialakítva, hogy több korosztálynak is megfelelő legyen, hiszen a gyerekek is elvileg 0-18 éves korig lakhatnak itt. Így van egészen kicsiknek való játszótér, fészekhinta és ping-pong asztal is, de egy közös leülős, bandázós, beszélgetős rész is és kültéri sportolásra alkalmas eszköz is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2489-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A biztonság kérdését már többször emlegettük – ezt szolgálják a rácsok az ablakon, a békés belső kertre néző szobák is, de miért is ilyen fontos ez?
Az elmúlt években jelentősen megnövekedett hazánkban, így a kerületben is, a családon belüli bántalmazások száma. Ilyen esetek következményeként (pl. az egyik a szülő kórházba, míg a másik szülő letartóztatás alá kerül) a gyermekek egyik percről a másikra szülői vagy családi felügyelet nélkül maradnak. Ezek az időszakok lehetnek napok, de lehetnek akár hetek vagy ennél hosszabb időszakok is. Ilyen esetben kerülhetnek a gyerekek az átmeneti otthonba, de a cél az hogy, amint lehet, visszakerülhessenek a családjukhoz. A már említett,  jogszabály szerinti, személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi otthonok ugyanakkor a kiskorúval együtt az anyának is férőhelyet biztosíthatnak, amire itt  már lesz lehetőség.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20260421ga2459-2.jpg" alt="Gyermekek" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az új helyszínnel a gyermekotthon nem csak a létszámkeretét bővítette 12-ről 24 főre, de a szolgáltatási palettáját is, ezzel egy komplexebb gondozási formát biztosítva a józsefvárosi várandós nők és anyák részére a helyi gyermekvédelmi rendszerben. Otthont tudnak itt adni a családon belüli erőszak áldozatául esett anyáknak, veszélyhelyzetben lévő várandós kismamáknak, krízis helyzetbe került anyáknak és kizsákmányolt, prostitúcióra kényszerített anyáknak.
A lakószobák mellett itt már jutott hely a dolgozók részére is, a vezetői iroda mellett nyugodt, családias környezetben dolgozhatnak együtt a családgondozókkal, pszichológussal fejlesztőpedagógussal a külön termekben, de saját vizesblokkal ellátott betegszoba, mosókonyha és közösségi konyha is helyet kapott.
Bár a konyha nem létszükséglet, hiszen az otthonban napi ötszöri étkezést biztosít a kerület, a családi élet elengedhetetlen eleme, hogy legyen egy nyüzsgő konyha, ahol a nagyobb tesók vagy az anyukák egy-egy sütit, palacsintát el tudnak készíteni a gyerekeknek, így ennek megfelelően itt is felszereltek egyet. 
A projekt a kerület finanszírozása mellett a <a href="https://www.facebook.com/fovarosiszocialiskozalapitvany?__cft__%255B0%255D=AZXLocXJnPV08Ygp4CQlee0w9St9LEkGpqA-KMQaG8p4kwo_SRAKy5SoY6NyHPqu3LUYHvg_MrCp1H8wGXErgUvWhXdFb7oFxneih_nsoP2Kf7urW4WOGMB_ABoxhymZ74THQdncKHpDYnA7jIwfmQe3Fl5eN279JD_aV8diS80iLA&amp;__tn__=-%255DK-R">Fővárosi Szociális Közalapítvány, Fővárosi Szolidaritási Alap 2023 pályázatának</a> 20 millió forintos támogatásával valósul meg.

Ma, amikor naponta szembesülünk azzal, milyen presztízsberuházásokra repkedtek a milliárdok, nagyon erősen érezzük a kontrasztot, hogy Józsefváros mindössze nettó 210 milliós költségvetésből újított fel egy szocreál óvodát, hogy abban 24 férőhelyes átmeneti otthont alakítson ki a társadalom legvédtelenebb tagjainak, a gyerekeknek. Még a beköltözés előtt jártuk be az épületet a kerület szakembereivel.

Családias, modern és sokkal tágasabb –  felújított óvodaépületbe költözik a VIII. kerületi Gyermekek Átmeneti Otthona

Május 14-én átadták az idei Év Tájépítésze és az Év Junior Tájépítésze Díjakat. A díjra 2026-ban is azokat a szakembereket jelölték, akik az elmúlt tíz évben kiemelkedően magas színvonalú, következetes szakmai munkássággal járultak hozzá a magyar tájépítészet fejlődéséhez.
<blockquote>
A díj nem egyetlen projektet értékel, hanem a pályázók teljes szakmai portfólióját vizsgálja,
</blockquote>
bemutatva az elméleti, tervezői, megvalósítási és közéleti tevékenységek egységét.
A szakmai zsűri döntése alapján az Év Junior Tájépítésze Díjat Csákvári Lili Csenge nyerte el, az Év Tájépítésze Díj idei kitüntetettje pedig Vaszócsik Vilja lett, aki az indoklás szerint munkásságával példaértékű módon képviseli a kortárs magyar tájépítészet szemléletét, eszköztárát és felelősségvállalását.
Ahogy a bemutatkozásában <a href="https://www.facebook.com/tajepiteszek/posts/pfbid0qEK76xCP5hfjSnFra98A62kMtozpQwnvxCGfHYYiAwgo12LqUZXGmpC4su6kvPnkl" target="_blank" rel="noopener">írja</a>, pályája elején elsősorban országos és nagytérségi tervek készítésével foglalkozott, az utóbbi években viszont a munkái során előtérbe került a zöldinfrastruktúra megőrzése, fejlesztése.
Egy 2020-2022 közötti kutatás eredményeként kollégáival javaslatot tett a hazai zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését biztosító stratégiai keretek meghatározására és országos szintű alkalmazására.
A zöldinfrastruktúra-kutatás során kialakított országos tervezési módszertant mindenképp szerette volna kipróbálni települési szinten is, <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0GqTju26ba7MNxDGVTuzxaLLi3qAkHhW3kyfzNabz7vbPn2Jg3KSFiiKXBYTMfYD5l" target="_blank" rel="noopener">most például</a> Szeged Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervét készíti, ami ezen a téren a klímaváltozás miatt talán a legnagyobb bajban lévő megyei jogú városunk.
2026-ban két Közönségdíjas tájépítészt is választottak, ugyanis szavazategyenlőség alakult ki, közülük az egyik Pápai Veronika, aki
<blockquote>
több éven keresztül dolgozott tervezőként, majd vezető tervezőként a FŐKERT tervező irodájánál,
</blockquote>
ahol jelentős tapasztalatot szerzett városi zöldfelületek stratégiai és operatív tervezésében.
Ahogy a bemutatkozásában <a href="https://www.facebook.com/tajepiteszek/posts/pfbid0GBM8jXLMQkyurHNREjVvszXoJwwQ6a54YyPez359b7WR2QjPVtViCS3qkQscq1Lrl" target="_blank" rel="noopener">olvasható</a>, munkája fókuszában a sűrűn beépített városi környezetek élhetőségének javítása áll, különös hangsúllyal a természetalapú megoldások integrálásán. Ennek keretében úttörő szerepet vállal közterületi vízmegtartó rendszerek tervezésében, különösen biodiverz növénykiültetésekkel kombinált esőkertek alkalmazásában.
Az ő nevéhez fűződik a XIII. kerületben található Csanády utca 2023-as <a href="https://kozszolgaltato.bp13.hu/hirek/atadtuk-a-megujult-csanady-utcat/" target="_blank" rel="noopener">megújítása</a>, amely során 16 fát ültettek, és összességében 368 négyzetméterrel sikerült növelni a zöldterületet.
Szintén az ő nevéhez fűződik a Népszínház utca mentén található Alföldi-Vay Ádám csomópont fenntartható és biztonságos <a href="https://rev8.hu/alfoldi-vay-adam/" target="_blank" rel="noopener">felújítása</a>. A 2023 decemberében átadott, korábban nehezen belátható, veszélyes csomópontba az önkormányzat 18 új fát is tudott telepíteni, valamint futtatófalakat és esőkertet is kialakítottak.
Pápai munkái közé tartozik még a MOME közösségi kertje, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/06/elkeszult-a-szeszgyar-utca-es-szeszgyar-koz" target="_blank" rel="noopener">Szeszgyár köz</a>, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/16/utcak-ahol-megall-az-elet-de-most-jo-ertelemben" target="_blank" rel="noopener">Déri Miksa utca fejlesztése</a>, valamint a XIII. kerületi Rokolya park is. Ahogy az Énbudapestem is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/11/10/hol-egykor-csuf-parkolo-volt-most-cserje-es-evelo-virit" target="_blank" rel="noopener">beszámoltunk róla</a>, a 2025. november 7-én megnyitott Rokolya park helyén eredetileg egy murvás parkoló volt,
<blockquote>
most viszont egy élhető, zöld közösségi tér várja a pihenésre, sportolásra, ismeretszerzésre vágyókat.
</blockquote>
A parkban nemcsak fákat és cserjéket ültettek, valamint játszó- és sporteszközöket telepítettek, hanem a nyugati oldalán egy csendes, gazdagon beültetett ún. Barangoló kert is készült, aminek sétánya mellett tanösvény táblák mutatják be az ökologikus szemléletet.
A park másik különlegessége a 132 négyzetméteres esőkert, amely egyszerre szép és hasznos: javítja a vízháztartást, támogatja a mikroklímát, és otthont ad sokféle rovarnak és madárnak. A park megszületésének köszönhetően összesen közel 3500 négyzetméterrel nőtt a kerület összes parkterülete.

A FŐKERT egykori tervezője rengeteg apró fővárosi terület élhetőbbé tételében segédkezett.

STÍLUS

Legfrissebb híreink

Amíg nincs megállapodás, nincs teljes Európa liget sem

Klímahétvége – a hangulatról a Rakpart és a hőség gondoskodik

Manulkölyök született az Állatkertben

Helyére került Terézváros második kutyavécéje

Korszerű világítás, nyilvános mosdó, megújult utastájékoztatás – mintha nem is a Nyugati téri aluljáróról beszélnénk

Felújítják a K-hídat!

A hűség jutalma

Az észt csoda nem csoda – rácsodálkoztunk Tallinnra

Szokatlan funkcióváltó épületekkel a lakhatási válság ellen – ezekből a külföldi példákból tanulhatunk

A hétvégével indul a Palatinus strandszezonja

Az Év Kerékpárútja címért verseng a Rákos-patak mente is

Besétáltunk a Rákóczi híd gyomrába, és elakadt a szavunk

Buszjárat tele utassal és előítélettel

Hotelként élesztenék újra a Deák téri egykori Képviseleti Irodaházat

Családias, modern és sokkal tágasabb – felújított óvodaépületbe költözik a VIII. kerületi Gyermekek Átmeneti Otthona

Közönségdíjat ért a sűrűn beépített városi környezetek élhetőségének javítása

Közösségi oldalaink

STÍLUS

Legfrissebb híreink

Amíg nincs megállapodás, nincs teljes Európa liget sem

Klímahétvége – a hangulatról a Rakpart és a hőség gondoskodik

Manulkölyök született az Állatkertben

Helyére került Terézváros második kutyavécéje

Korszerű világítás, nyilvános mosdó, megújult utastájékoztatás – mintha nem is a Nyugati téri aluljáróról beszélnénk

Felújítják a K-hídat!

A hűség jutalma

Az észt csoda nem csoda – rácsodálkoztunk Tallinnra

Szokatlan funkcióváltó épületekkel a lakhatási válság ellen – ezekből a külföldi példákból tanulhatunk

A hétvégével indul a Palatinus strandszezonja

Az Év Kerékpárútja címért verseng a Rákos-patak mente is

Besétáltunk a Rákóczi híd gyomrába, és elakadt a szavunk

Buszjárat tele utassal és előítélettel

Hotelként élesztenék újra a Deák téri egykori Képviseleti Irodaházat

Családias, modern és sokkal tágasabb – felújított óvodaépületbe költözik a VIII. kerületi Gyermekek Átmeneti Otthona

Közönségdíjat ért a sűrűn beépített városi környezetek élhetőségének javítása

Ne maradj le Budapest legfrissebb híreiről!

Közösségi oldalaink