<p dir="ltr">A többlakásos társasházak felújítására az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott, pedig a budapestiek, akik a magyar háztartások negyedét adják, 84 százalékban ilyenekben élnek. Ezeknek a jellemzően többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületeknek a korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aibra1budapest-lakoieipuilet-aillomainy.png" alt="Klímaügynökség" width="1968" height="655">
<figcaption>Kép: Budapesti Klímaügynökség</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">A megvalósításért nem kell feltalálni a spanyolviaszt, a környező országokban Szlovákiától Bulgárián át a bezzeg-Bécsig rengeteg, több évtizede sikeresen működő modellel találkozhatunk. Az energiahatékonysági korszerűsítések ráadásul nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkentik, hanem javítják az alkalmazkodást az egyre szélsőségesebbé váló klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek.</p>
<h3 dir="ltr">Mit gondolnak a tulajdonosok?</h3>
<p dir="ltr">A Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonost bevonó reprezentatív kutatás szerint – amit Gerőházi Éva és Szemző Hanna prezentáltak – a felújítási folyamatokat a lakók oldaláról számos tényező hátráltatja.</p>
<ul>
<li dir="ltr">A tulajdonosok gyakran túlértékelik ingatlanjaik műszaki állapotát, és nincs reális képük azok valós energetikai jellemzőiről. </li>
<li dir="ltr">Ez a téves elképzelés késlelteti a felújításokat, pedig a legtöbb társasház még messze elmarad az éppen aktuális hazai (és EU-s) energiahatékonysági szabványoktól. </li>
<li dir="ltr">Ráadásul a rezsicsökkentés miatt kialakult alacsony energiaárak erősen visszafogják a lakók motivációját a felújításokra, és ezen érdemben a 2022 augusztusi „rezsicsökkentés csökkentése” sem változtatott. </li>
<li dir="ltr">A 2022-23-as elszabaduló infláció ugyanakkor megingatta a lakástulajdonosok anyagi biztonságba vetett hitét, és átrendezte a preferenciáikat: a mindennapi élet finanszírozása nagyban felülírta a hosszú távú beruházások terveit.  </li>
</ul>
<p dir="ltr">„Az látható a felmérésünkből, hogy míg tudjuk, hogy a többlakásos épületek 98%-a nem felel meg az energetikai követelményeknek, csak a tulajdonosok harmada látja szükségét az energetikai felújításnak, és ezért csak minden tizedik fizetne is" – mondta el Gerőházi Éva.</p>
<p dir="ltr">Azonban ez a helyzet hosszú távon tarthatatlan, mert az egyre szigorodó klímavédelmi intézkedések és egyéb világgazdasági folyamatok miatt az energiaárak további növekedése a jövőben elkerülhetetlen. A lakosságot fel kell készíteni ezekre a változásokra, és lehetőség szerint megelőzni az ebből fakadó megélhetési válságot. </p>
<h3 dir="ltr">Miért Budapesti Zöld Panelprogram?</h3>
<p dir="ltr">A Klímaügynökség hosszútávú célja, hogy előmozdítson egy szociálisan érzékeny energiahatékonysági felújítási hullámot. Ehhez szükséges a fővárosi energiastratégia megalkotása és a lakossági épületenergetikai fejlesztések, de a feladataik közé tartozik a forrásteremtés és a szolgáltatás egyablakos, egyszerű átlátható voltának a megteremtése is. Első konkrét lépésként egy pilot projekt keretében elindul a Budapesti Zöld Panelprogram, ami – ahogy a neve is mutatja – ipari technológiával épült társasházak felújítását célozza. Ehhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva. Az ügynökség dolgozik azon is, hogy a környező országokhoz hasonlóan a társasházak az önerő mellett hosszú lejáratú, támogatott kamatú hitelekkel vághassanak bele a felújításba. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/4mereisz-mairton-ac-budapest-foipolgairmesteri-hivatal.jpeg" alt="Klímaügynökség" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Marton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">„Mind a családi házak, mind a társasházak energiahatékonysági felújítása óriási anyagi befektetést igényel, és Magyarország nagyon le van maradva e téren. Utóbbi az, amiben a főváros – nagyon szűkös anyagi lehetőségei mellett – igyekszik előrelépni, remélve, hogy a jó példa ragadós és hasonló állami programok is követni fogják a közeljövőben" – mondta el Ámon Ada, a Budapesti Klímügynökség igazgatója. Hozzátéve, hogy annak érdekében, hogy Budapesten a CO2 kibocsátást 80 százalékkal csökkenteni tudjuk és a budapesti lakásállomány energetikai szempontból megújuljon, legalább 3 ezer milliárd forintra lenne szükség. Márpedig a kormány által 2050-re kitűzött országos klímasemlegesség eléréséhez a társasházak felújítása és korszerűsítése is elengedhetetlen.</p>
<h3 dir="ltr">Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok</h3>
<p dir="ltr">Magyarországon a többlakásos épületek felújítása kikerült a közpolitika látóteréből, miközben a környező országokban kifejezetten ez az államilag támogatott felújítások preferált célcsoportja. A mostanság sokszor Magyarországgal összehasonlításra kerülő Bulgária és Románia eurómilliárdokat költött – elsősorban uniós forrásokból – vissza nem térítendő támogatásokra a lakóépületek komplex energetikai felújítására. Míg ezen támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen eredményesek, gazdasági fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük, hogy gyakran a beruházási érték 80-100%-a a támogatás. Ellenben Szlovákiában egy több mint 25 éve működő rendszer van, mára a többlakásos állomány nagyobb része részben megújult. Itt fenntartható gazdaságilag a program működtetése, mára nagyon kicsi EU-s vagy nemzeti hozzájárulás szükséges, a befizetések visszaforgatása elég. </p>
<p dir="ltr">A 2000-es években elérhető Panelprogram Magyarországon is jelentős támogatást nyújtott az iparosított technológiával épült épületek korszerűsítésére. A program keretében több százezer lakás hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszerének modernizálása valósult meg, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkentette, hanem a lakók rezsiköltségeit is jelentősen mérsékelte és az ingatlanok értékét is emelte. A Panelprogrammal szemben is meg lehet fogalmazni jogos kritikákat, ugyanakkor tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult hasonló léptékű kezdeményezés, és a társasházak energiahatékonysági felújítása jelentős támogatás nélkül maradt.</p>
<p> </p>

Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, és a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él, ami rossz a környezetnek és rossz a lakók pénztárcájának is. A 2024 nyarán alakult Budapesti Klímaügynökség sajtóreggeli keretében mutatta be, hogyan tervezik felgyorsítani az energiahatékonysági fejlesztéseket, és bejelentették, hogy a tervek szerint idén indul a Budapesti Zöld Panelprogram.

STÍLUS

A 2024 nyarán alakult Budapesti Klímaügynökség sajtóreggeli keretében mutatta be, hogyan tervezik felgyorsítani az energiahatékonysági fejlesztéseket, és bejelentették, hogy a tervek szerint idén indul a Budapesti Zöld Panelprogram.

Indul a Budapesti Zöld Panelprogram

<p class="p1">Korábban csak a főváros figyelmeztetett a Budapesten kialakult lakhatási válságra, a kormány a homokba dugta fejét. De novemberben már Orbán Viktor is használta a kifejezést, midőn bejelentette az új gazdaságpolitikai akciótervét, s annak egyik pilléreként<strong> a megfizethető lakhatás biztosítását</strong>. Ám ez a kormányfő olvasatában vélhetően újabb hitellehetőségeket, illetve kollégiumi férőhelyeket jelent – ha egyáltalán –, és semmiképp megfizethető bérlakásokat. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy a miniszterelnök 2023 decemberében még arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy ő a magántulajdonban hisz, nem a bérleményben, mert az szerinte nagyobb biztonságot jelent. Ezzel csak az a gond, hogy a magyar lakosság jelentős része – még ha osztaná is a nézeteit – nem képes arra, hogy lakást vásároljon – legalábbis anélkül, hogy évtizedekre eladósítaná magát.</p>
<h3>Aki szegény, az a legszegényebb</h3>
<p class="p1">Karácsony Gergely és Misetics Bálint beszélgetése <strong>a lakhatási válság kialakulását előidéző jelenségek</strong> ismertetésével kezdődött. A tanácsadó arról beszélt, hogy a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a szociális helyzetet, az oly gyakran emlegetett családi és egyéb  kedvezményekkel épp azok járnak a legjobban, akik legkevésbé vannak rászorulva. Jellemző, hogy <strong>2010 óta az Európai Unióban Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak</strong>, s Budapesten míg 10 évvel ezelőtt 6-7 évi jövedelemből lehetett lakást vásárolni, mára ez 13 évre nőtt. De az EU-n belül Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a jövedelmi különbségek is, ráadásul úgy, hogy a legmagasabb jövedelműeké nőtt, és a legalacsonyabb jövedelműeké csökkent a leginkább. Ez vezetett a lakásárak emelkedéséhez is, mivel fizetőképes kereslet csak a magas jövedelműek részéről jelentkezik, akik gyakran nem is lakhatási okokból, hanem befektetési célból vásárolnak lakást.</p>
<p><iframe width="560" height="420" src="https://www.youtube.com/embed/W4kwIllitKg?si=qEgZBmKXp54p5WR7" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin"></iframe></p>
<p class="p1">Misetics Bálint kiemelte, hogy a városokban, különösen az olyan nagyvárosokban, mint Budapest, az üresen álló telkek különösen felértékelődnek, hiszen az ilyenekből egyre kevesebb van. Rákosrendező jelentősége pedig azért kiemelkedő, mert egy ekkora beépítetlen terület a belvároshoz közel felbecsülhetetlen érték és hatalmas lehetőségeket rejt.</p>
<blockquote>
<p class="p1">„Ennek a területnek a hasznosításával számos olyan problémára választ lehet adni, amelyek a rendszerváltás óta jelentkeztek a lakhatásban, de különösen az utóbbi tizenöt évben”</p>
</blockquote>
<p class="p1">– jegyezte meg Misetics, aki az egyik ilyen problémaként azt az egyoldalúságot jelölte meg, hogy az állam nagyon kevés figyelmet szentel a kínálati oldalra. „Ha a támogatások csak a keresleti oldalt célozzák meg úgy – forrásokat juttatnak a lakásvásárláshoz –, hogy a kínálat nem növekszik, akkor annak van egy árfelhajtó hatása. Például az áfacsökkentéssel sem a vásárlók jártak jól, hanem a különböző építőipari szereplők”. A tanácsadó szerint Rákosrendezőn megvan annak a lehetősége, hogy a kínálati oldalon is jelentős, célzott beavatkozásokra kerüljön sor, akár úgy is, hogy a bérlakás-szektort ezen a területen bővítsék. </p>
<h3 class="p1">A lakásárakat is befolyásolhatja</h3>
<p class="p1">Karácsony Gergely szerint épp ez a szektor hiányzik Budapesten, voltaképp ez is az egyik oka annak, hogy kialakult a jelenlegi helyzet. „Szomorú összefüggés, hogy épp az hiányzik, aminek a legtöbb értelme volna a lakáspolitikában” – tette hozzá Misetics.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Karácsony szerint az lenne az ideális, ha kizárólag bérlakások épülnének Rákosrendezőn, de ez a főváros jelenlegi anyagi lehetőségei mellett ez elképzelhetetlen.</p>
</blockquote>
<p class="p1">„De az is jó, hogy ez a vagyont nem elkótyavetyéljük, azaz korrupt módon, versenyeztetés nélkül valakinek átadjuk, hanem magát a vagyont értékesítjük vagy visszük be egy olyan projektbe, melyben részben közérdekű beruházások, részben megfizető bérlakások formájában valósulhatnának meg, esetleg olyan vegyes tulajdont kialakítani, amelyben az önkormányzatnak van bérlőkijelölési joga” – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy magántőke bevonása nélkül egy ekkora városrész fejlesztése nem reális, de lehet a magántőke bevonásával is közérdeket szolgáló fejlesztést csinálni. Főleg akkor, ha a köztulajdonban lévő vagyon ebben jó hasznosul. „Lehetne itt 15 ezer lakást építeni, és ezeknek minél nagyobb részét kellene megtartani – megfizethető bérlakás formájában. „Ez olyan nagyságrend, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lehet – tette hozzá Misetics Bálint –, ugyanis <strong>2010 óta Budapesten évente kb. 4 ezer lakás épült</strong>. A tanácsadó szerint a legfontosabb kérdés nem is az, hogy sikerül-e a magántőkét bevonni, hanem inkább az, hogy milyen feltételekkel lehet. Lényegében minden értelmes együttműködés azon múlik, hogy akár a telek köztulajdonban maradásán keresztül, akár szabályozási eszközökkel olyan együttműködést lehessen kialakítani, ami a közjót, a megfizethető lakás ügyét szolgálja, de egyébként a magántőkének is megéri.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/budapestparkvarosillusztracio42.jpeg" alt="Budapest" width="8000" height="4500">
<figcaption>Kép: /Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A beszélgetés során az épületek magassága is szóba került, ami Misetics Bálint szerint kulcskérdés a megfizethetőség szempontjából, egyszerűen mennyiségi okokból. Mindezt Karácsony Gergely azzal egészítette ki, hogy már zuglói polgármestersége idején az önkormányzatnak olyan koncepciója volt, amely intenzív beépítést feltételez, akár 75-80 méter magas házakkal. „Itt valójában egy csodát lehetne csinálni, és ezzel kapcsolatban egy nagyon széles szakmai konszenzus van. Most van egy lehetőség, hogy a főváros betegye a lábát az ajtóba, mielőtt becsukódik, és megmentse ezt területet közérdeket szolgáló beruházás megvalósításával" – mondotta a főpolgármester. </p>
<div class="im_container im_youtube im_iframe_container" data-title="Karácsony Misetics" data-service="youtube" data-id="W4kwIllitKg"> </div>
<p> </p>

Mit jelent Rákosrendező a város jövője szempontjából, miért fontos, hogy az ilyen rozsdaövezeteket okosan hasznosítsuk? Karácsony Gergely és Misetics Bálint, lakás- és szociálpolitikai tanácsadó Rákosrendező vasútállomáson beszélgetett arról, hogy a leendő Parkváros városrész révén hogyan lehet enyhíteni a lakhatási válságon.

„Az lenne az ideális, ha kizárólag bérlakások épülnének Rákosrendezőn"

<p dir="ltr"><strong>Minden új javaslat mögött precíz adatelemzés áll</strong></p>
<p dir="ltr">A BKK rendszeresen vizsgálja a budapesti közlekedés állapotát, térinformatikai elemzéseket futtatnak a közösségi közlekedés helyzetének lehető legmélyebb megértése és összefoglalása érdekében és területspecifikus elemzéseket készítenek többek között a közösségi közlekedés részarányáról, a rendelkezésre álló kapacitásáról és a kihasználtságáról. Az elemzések alapján a BKK meghatározta a rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeket, valamint felmérte ezek várható költségét és forgalmi hatását is <strong id="docs-internal-guid-513676a3-7fff-4aae-f280-de19d3b38231">– </strong><strong>ezekből az adatokból</strong> a BKK megalkotta a <a href="https://bkk.hu/rolunk/strategiank/kozossegi-kozlekedesi-halozatfejlesztesi-strategia/" target="_blank" rel="noopener">Közösségi közlekedés hálózatfejlesztési stratégiáját</a>. A stratégiaalkotás során figyelmet fordítottak a rendelkezésre álló erőforrások optimálisabb felhasználására, valamint azokra a hálózatfejlesztési lehetőségekre, amelyekkel javíthatják az ügyfélélményt; többek között gyorsabb, átszállásmentes kapcsolatokkal, a kihasználtság és a menetrendek optimalizálásával és a megállóhelyek időbeli és térbeli elérhetőségének felülvizsgálatával. </p>
<p dir="ltr">A BKK-t a <a href="https://bkk.hu/rolunk/strategiank/kozlekedesbiztonsagi-strategia/" target="_blank" rel="noopener">Közlekedésbiztonsági Stratégiája</a> megalkotásában is segítették az adatalapú vizsgálatok, az <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/06/igy-valik-budapesten-biztonsagosabba-a-kozlekedes-mindenkinek">Attila úton történt sebességcsökkentés</a> is ennek az eredménye. </p>
<h3 dir="ltr">Metróbuszokat vezetnek be a külső kerületek csatlakozásának 75. évfordulóján</h3>
<p dir="ltr"><strong>Mintegy 150 ezer budapesti kényelmesebb és gyorsabb utazását szolgálhatják az először próbaként Káposztásmegyerről, Pesterzsébetről, Zuglóból és Rákosszentmihályról indított új buszjáratok</strong>. Berlinben már jól működik egy hasonló rendszer, ami kis lépésekkel nagy változásokat hozott a külső kerületekben élők érdekében, ott külön jelzéssel ellátott járatok szállítják az utasokat a belső városrészekbe. A budapesti kötöttpályás fejlesztések (vasút, HÉV, metró, villamos stb.) megvalósítása gyakran több évtizedet vesz igénybe, például a BKK által előkészített Újbuda-Újpest villamos-összeköttetés, a 3-as, a 42-es villamosvonal meghosszabbítása is az európai uniós forrásokhoz való hozzáférésen múlik. Azonban a projektek megvalósulásáig is el kell juttatni az utasokat a metróállomásokig: <strong>a metróbuszok megjelenését tehát annak a szükségletnek az enyhítése hívta életre, hogy a hiányzó metróvonalak és a folyamatban lévő kötöttpályás fejlesztések megvalósulásáig is minőségi szolgáltatást élvezhessenek a külső kerületben élők.  </strong></p>
<h3 dir="ltr">Tömegközlekedés éjjel-nappal</h3>
<p dir="ltr">Budapest éjszakai közösségi közlekedése európai összehasonlításban is színvonalasnak mondható, de a külső kerületekben élők hozzáférését ezen a téren is lehet javítani, hogy a nappalira jobban hasonlító, kényelmesebb hálózat álljon rendelkezésükre. <strong>A változás első pillére pénteken és szombaton éjszaka a metró üzemzárásának kitolása, de ugyanilyen fontos, hogy 3-ról 12-re növekedjen az éjjel-nappal közlekedő buszjáratok száma, lefedve a jelenleg éjszakai szolgáltatásba nem bekapcsolt területeket is. </strong></p>
<h3 dir="ltr">Bérlettel olcsóbb lehet kijutni a repülőtérre</h3>
<p dir="ltr">A repülőtéri járatok kapcsán <strong>a bérletes utasainak kedvezőbb feltételeket kínálna a BKK</strong>, hiszen jelenleg a 100E buszra mindenkinek <strong id="docs-internal-guid-49cfb964-7fff-b430-2b01-a1a12ec41bbf">– a budapesti utasoknak is –</strong> 2200 forintos vonaljegyet kell vennie. Továbbá a repülőtér folyamatosan növekvő légiutasforgalmára is átszervezésekkel reagálna a közlekedési cég, az utasok kiszolgálására új végállomást biztosítanának, <strong>az utazók által leginkább kért új célállomás érdekében pedig a 100E útvonalának Nyugati pályaudvarig tartó meghosszabbítását javasolja a BKK.</strong></p>
<p dir="ltr">A fenti javaslatokat a BKK a következő napokban az illetékes közgyűlési bizottság elé tárja és a közvéleménynek is bemutatja majd.</p>
<p dir="ltr"> </p>
<p> </p>

A BKK adatalapon történő hálózatfejlesztése teszi lehetővé ezeknek a szolgáltatásoknak a megjelenését és folyamatos bővítését.


Metróbuszok, új éjjel-nappali járatok és olcsóbb bérletes utazás a reptérre

<p dir="ltr">Budapest tele van szerelemmel. Minden nap, de február 14-én, a szerelmesek napján sokkal inkább. És hogy mi a szerelem, hogyan lehet jól szeretni, arról a Budapest-család dolgozói, városunk mindennapjainak működtetői sokat tudnak. Olvasói, vagyis inkább nézői kérdésekre válaszolva a videóban el is mondják, sok tanulsággal és még több, szívet melengető nevetéssel. <strong> </strong></p>
<p><iframe width="560" height="420" src="https://www.youtube.com/embed/ajYFvG6ixhI?si=JYjffzYU84DMr77x" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin"></iframe></p>
<p dir="ltr">Kissné Márté Zsuzsanna, a Kútvölgyi Úti Idősek Otthona igazgatója bátorítja azokat, akik úgy érzik, kifutnak az időből, ha nem találják az igaz szerelmet a 40-es éveikre. Náluk volt már összeköltözés és esküvő is, soha nem késő nyitott szívvel keresni a szerelmet.</p>
<p dir="ltr">De Gyula bácsi a Budapesti Dísz- és Közvilágítás villanyszerelője is megnyugtat mindenkit, hogy a korkülönbség sem lehet akadály, ha két ember szereti egymást, és boldog együtt. </p>
<p>Balu bácsi, aki a Műjég pengeéles korcsolyáért felel már hosszú ideje, bátorítja azokat, akik a kapcsolatot megelőző előéletük miatt aggódnak, hogy nem az számít, mi volt korábban. Mindenkinek joga van a múltjához, lényeg az, hogy most vele van.</p>
<p>A ghsotolás, hűtlenség témájára is mindenki más-más tanácsot ad, Molnár Rómeó Attila, a BKV járművezetője azért kiemeli, hűtlenség esetén azért az is döntő, mennyire áll közel az ember szívéhez a másik.</p>
<p>Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője pedig stílszerűen elsőrandisoknak nem is ajánlhatna jobb programot, mint egy közös látogatás az Állatkertben. De szívet melengető Balu bácsi története is a megosztott melegszendvicsről, mert néha tényleg nem kell sok flac, csak az együttlét öröme. </p>
<p><strong> </strong>A tanulság azonban mindenkinél az volt, hogy akkor jó a szerelem ha elfogadnak. </p>
<p><strong id="docs-internal-guid-4749fc90-7fff-4ecc-5882-f2a6787ddf40"><br><br></strong></p>

Megkérdeztük Budapest feketeöves szakembereit néhány szerelmi témáról, akik az idősek otthonától a műjégpályáig már sok-sok szerelmet láttak szárba szökkenni. 


Randi- és párkapcsolati tippek nem csak budapestieknek! 

<p class="p1">Az 1910-es évekre a magyar vasúthálózat 22 117 kilométer hosszban épült ki, általában a legkorszerűbb módokon. Mindez azonban nem sokáig maradt Magyarország büszkesége. A <strong>trianoni békeszerződést követően</strong> a hálózat 8705 kilométerre csökkent, a korábbiak 38 százalékára. Az új határok kialakítása mintegy 50 vasútvonalat érintett, amelyben az volt legtragikusabb, hogy az utódállamok egyszerűen levágták Magyarországot a hálózatról. Ennek következtében az addigi sugaras-körvasutas rendszer is megszűnt, a körvasúti rész ugyanis a határon túlra esett. Így a magyar vasúti hálózat kizárólag sugaras szerkezetűvé vált, ami azt jelentette, hogy a vonatok a távolabbi célpontok felé csak Budapest érintésével tudtak közlekedni, ha például <strong>egy tehervasúti szállítmánynak Szegedről Pécsre kellett eljutnia, akkor az csak Budapesten keresztül volt lehetséges</strong>.</p>
<p class="p1">1920 után a MÁV utas- és teherforgalma jelentősen csökkent, ám a változások Rákosrendezőt kevésbé érintették – az említett sugaras rendszer kialakulása miatt. Persze inkább csak elviekben, ugyanis a járműállomány 66 százaléka is az utódállamokhoz került, amelyek a trianoni határhoz közel, közösen hozták létre Magyarországot elkerülő vasúti hálózatukat. </p>
<h3 class="p1"><strong>Vagonból vagonlakásba</strong></h3>
<p class="p1">Ahogy már az előző részben is említettük, <strong>1919-től menekültek ezrei érkeztek Budapestre az elcsatolt területekről</strong>, miközben a gazdasági csőd közelébe került állam a helyben lévő nyomorral sem tudott mit kezdeni. A menekültek elhelyezése kényszer szülte megoldást hozott;</p>
<blockquote>
<p class="p1">tehervagonokat alakították át lakássá, egy-egy ilyen vagonban általában egy család lakott, a kocsikat pedig a nagy pályaudvarok közelében parkoltatták, a Nyugati pályaudvartól Rákosrendezőig mintegy 600 vagon sorakozott.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Mindez a teherszállítás rovására: 1921 szeptemberében a MÁV-nak 4617 tehervagonját kellett nélkülöznie menekültek miatt. A korabeli állapotokat Szűts István Gergely ekképp foglalta össze <em>Vasutas vagonlakók és a MÁV menekültpolitikája, 1918–1924 </em>című tanulmányában, amely a <em>Múltunk</em> 2012/4. számában jelent meg. „Ezek a vagonvárosok, annak ellenére, hogy lakóik és így méreteik gyakorta változtak, egy »klasszikus« településhez hasonlóan működtek. A döntően munka nélküli családok között gyorsan kialakultak olyan társas érintkezési formák, mint például a szomszédolás vagy éppen a cserekereskedelem. A lakóhelyet és munkát keresők a kölcsönösség elve és a sorsközösség érzete miatt rendszeresen vigyáztak egymás családtagjaira és értékeikre. A legtöbb problémát természetesen nem ez, hanem a kényszer és néha az otthonosság érzetének javítása miatt <strong>beszerzett háziállatok</strong> és haszonállatok jelentették”. Amelyek a nem kielégítő higiénés viszonyok mellett csak növelték a fertőzések kockázatát.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vagonlakoi-csalaid.jpeg" alt="Vagonlakó" width="1000" height="687">
<figcaption>Vagonlakók Budapesten Kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Előfordult, hogy a vagonlakók körében tífusz- és vérhasjárvány tört ki, az szemetelés miatt elszaporodtak a rágcsálók, nem beszélve arról, hogy a vagonlakókat valamiféleképp el kellett választani a pályaudvari forgalomtól, ám, amint azt a szerző is írja, az állomások amúgy is zárt terei az elkerített karámok, a vagonok előtt leválasztott privát terek miatt drasztikusan szűkültek. Mindez <strong>hatalmas baleseti kockázatot </strong>jelentett, amint azt az alábbi két újsághír tanúsítja: „A rákosi rendező pályaudvaron vonat gázolta el Szarka István 11 éves iskolásfiút, aki a szenvedett sérülések következtében meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították” (1920. november 21.) „Varga Klára tíz éves leányt a rákosi rendező-pályaudvaron egy leomló homokbucka eltemette. Mire kihúzták, meghalt.” (1921. november 24.)</p>
<h3 class="p1"><strong>Mindent, ami mozdítható</strong></h3>
<p class="p1">A tolvajok kedvét azonban sem a fertőzés-, sem a balesetveszély nem szegte. 1920 februárjában ismét arról írtak a lapok, hogy tolvajbandák lepték el a rendezőpályaudvarokat. „Hetek óta érkeznek a feljelentések a főkapitánysághoz, hogy a vasúti teherszállítmányokat egyre-másra fosztogatják és a budapesti cégeknek a rákosi rendezőn (…) lévő szállítmányait nagy mértékben dézsmálják. Az utóbbi időben a fosztogatók, milliókra menő kárt okoztak az államnak, amely kénytelen megtéríteni a lopott áruk értékét” – írta 1920. február 19-én a <em>Magyarország</em>, s a riporter</p>
<blockquote>
<p class="p1">a rendőri nyomozás alapján állította, hogy a lopásokat »az alantasabb munkát végző vasúti alkalmazottak« követik el: kocsitologatók, pályaőrök és napszámosok, akik a kiszemelt vagont kitolják a pályaudvar elhagyatott részére, feltörik a zárakat s hozzálátnak a fosztogatáshoz.</p>
</blockquote>
<p class="p1">A lap szerint eddig 29 fosztogatót állítottak elő Rákosrendezőről, de a határozott rendőri fellépés sem riasztja el a tolvajokat. „A tegnapi nap folyamán a rákosi rendezőn kifosztották az Általános Kőszénbánya címére érkezett, mindenféle áruval megrakott kocsikat. A detektívek most állítják össze a pályaudvari tolvajok bünlajstromát…” – közölte a <em>Magyarország</em>, külön is kiemelve, hogy <strong>a vasúti tolvajlások okozta kár oly nagy, hogy annak összegét megközelítőleg sem lehet megállapítani</strong>. A lopások híre a parlamentig ért, 1920 áprilisában, a Nemzetgyűlésben a kisgazda Barla Szabó József interpellált, azt javasolva, hogy állítsanak fel vasúti őrséget. Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter elismerte, hogy elszaporodtak a vasúti fosztogatások, ám úgy vélte, hogy ezeket kizárólag állami alkalmazottakra „ráhárítani nem lehet”, még ha egyes esetekben pályamunkások vagy egyéb alkalmazottak részesek voltak is. A miniszter ígéretet tett a vasúti őrségek felállítására is, amelynek a tagjai az egyes szállítmányokat el fogják kísérni rendeltetési helyükig”</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/raikosrendezoi1-magyarrendoir.jpeg" alt="Rákosrendező" width="1600" height="1558">
<figcaption>424-es robog Rákosrendezőn át Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Azonban sem 1920-ban, sem a következő évben nem történt előrelépés. A vasúti őrségnek hírét sem hallották, amikor 1921 áprilisában újabb tolvajbandát lepleztek le Rákosrendezőn, ráadásul a banda tagjai egytől-egyig vasutasok voltak. Ugyanakkor a vagonlakók száma csökkenni kezdett, 1922 elején, Rákosrendezőn már csak 44 kocsit laktak a menekültek. Azonban a korabeli viszonyok afféle kvintesszenciájaként azt az esetet érdemes felidézni, amely 1922 augusztusában történt. Ekkor egy figyelmetlen mozdonyvezető belerohant a menekültek szerelvényébe, és az ütközés során 25 vagon használhatatlanná vált. Ami végeredményben a rákosrendezői vagontelep felszámolását gyorsította fel. </p>
<h3 class="p1"><strong>Veszélyes munkahely</strong></h3>
<p class="p1">Okkal feltételezhetjük, hogy Rákosrendezőn ritkán volt balesetvédelmi oktatás, bár valószínű, ha lett volna, a dolgozók akkor sem veszik túl komolyan. Legalábbis ezt a következtetést vonhatjuk abból, hogy a <strong>munkahelyi tragédiák mindennapossá váltak</strong> a pályaudvaron. 1922. április 16-án a 21 éves Bakó András esett kocsik alá, előtte egy héttel Szlávik István 24 éves vonatfékező. 1923. január 24-én Huszka János 23 éves kocsikenő két tolatómozdony közé szorult, azok pedig összenyomták… Június 26-án Kántás Imre 29 éves géplakatost gázolt halálra egy Nyugatiból érkező gyorsvonat, július 25-én Szőke Sámuel vasúti munkást egy személyvonat… De a gyászos 1923-as évhez kötődik <strong>Rákosrendező történetének alighanem legabszurdabb balesete</strong>. „Kozmási Ágoston lakatos ma délután 3 óra felé munkából jövet a rákosi rendező pályaudvaron a Máv. karhatalmi parancsnokság közelében egy 7,65 milliméter kaliberű ismétlő pisztolyt talált. A pisztolyt magával vitte a pályaudvaron levő lakatosműhelybe. Ott vizsgálgatni kezdte a fegyvert, amely elsült és a golyó Monori Ferenc 18 éves vasúti munkás hasába fúródott Az életveszélyesen sérült fiút a mentők a Rókus-kórházba szállították. A rendőrség a vizsgálatot megindította” – írta a <em>Friss Ujság</em> 1923. február 4-én.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fuitoihaiz-fortepan-album085.jpeg" alt="Északi" width="1600" height="1148">
<figcaption>Az 1911-ben épült Északi Fűtőház Kép: Fortepan Album085/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Ugyancsak munkahelyi purparlé állt a hátterében annak az esetnek, amiről viszont a sporthírekben tudósítottak:</p>
<blockquote>
<p class="p1">Berkes József, a Testvériség balszélsője azért nem tudott játszani az aktuális vasárnapi rangadón, mert szombaton este Rákosrendezőn teljesített szolgálatot, vasárnap azonban megkésve váltották fel.</p>
</blockquote>
<p class="p1">1931-ben ismét egy rákosrendezői dolgozót vett elő a sportrovat mint a legsikeresebb vasutas sportolót. Ő pedig <strong>Énekes István ökölvívó</strong> volt, aki annak ellenére kocsirendezőként dolgozott, hogy Európa bajnoki címet szerzett. „Nem hallgat csábításokra, melyekkel Amerikába hívják hivatásos ökölvívónak, hanem jövőjét a vasútnál látja biztosítva” – írták róla, de hozzátették, hogy szorgalmasan tanul és segédtiszti minősítésre hajt, nem mellesleg „a jövő évi Los Angelesben rendezendő olimpiai játékoknak egyik legkomolyabb jelöltje”. Nos, Énekes nem okozott csalódást, <strong>légsúlyban olimpiai bajnoki címet szerzett</strong>. Mindössze 21 éves volt ekkor. Vasúti karrierje azonban nem teljesedhetett ki, 1940-ben maga vetett véget az életének. 29 éves volt. </p>
<h3 class="p1">Egy pletyka nyomában</h3>
<p class="p1">1924 nyarán a Nyugati pályaudvar forgalmának jelentős részét a Keletibe irányították át, és amikor ezzel kapcsolatban a MÁV vasúttechnikai okokra hivatkozott, egyszerűen nem hitték el neki. Hamarosan városszerte <strong>elterjedt hír, hogy bezárják az állomást, pontosabban vásárcsarnokot rendeznek be a vágányok helyén</strong>. És hozzátették azt is, hogy az új pályaudvar Rákosrendezőn fog felépülni. „A rákosi rendező pályaudvar átalakítása mellett kétségtelenül igen sok érv szól, azonkívül is, hogy a vasút technikai felszerelése megvan, így többek között az is, hogy a rákosi rendezőpályaudvar célig két kilométerrel fekszik távolabb a város centrumától, mint a Nyugati pályaudvar. Úthálózata is lenne az új pályaudvarnak és a villamoshálózatot is igen könnyen meg lehetne hosszabbítani az új pályaudvar irányába, hiszen nem egy villamosvonal halad el az újonnan tervezett pályaudvar közvetlen közelében. Tíz-tizenöt percnél nagyobb időveszteséget nem okozna az utasoknak a pályaudvar kitelepítése, viszont <strong>a Nyugati pályaudvar sínpárjainak nagy helyet elfoglaló területe városrendezési célokra szabadulna fel</strong>” – írta 1924. szeptember 14-én a <em>Világ</em> című lap, amely a híreszteléseknek járt utána, s megállapította a vásárcsarnok ötlete nem nyerte el Nyugati pályaudvar környéki lakosok és vállalkozók tetszését.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Az a tény, hogy a Nyugati pályaudvar épületét vásárcsarnok céljaira akarják átalakítani, nem csupán a kereskedőket, hanem a környék lakosait is kellemetlenül lepte meg, hiszen a vásárcsarnokok környéke sohasem volt ideális lakóhelynek nevezhető</p>
</blockquote>
<p class="p1">– írta a lap, hozzátéve, hogy kereskedők és lakók úgy döntöttek, hogy tiltakozni fognak a kormánynál, és a MÁV vezetőségénél is. Ám a cikkben a vasúti illetékes is megszólalt, s kegyetlen őszinteséggel tárta a köz elé, hogy miért nem tervezi a vasút a Nyugati bezárását. „Az idők folyamán később minálunk is, az a megoldási módozat lépett a pályaudvarok kitelepítésének gondolata helyébe, hogy egyetlen, központi pályaudvarra koncentrálják Budapest egész vasútforgalmát. Ebben az irányban nem egy tervet dolgoztak ki úgy a városházán, mint minálunk a MÁV vezetőségénél és ezek közül leginkább az a terv nyerte meg úgy a szakértők, mint a nagyközönség tetszését, hogy <strong>az egységes központi pályaudvart az amúgy is lebontásra ítélt Rókus-kórház helyén építsük fel és a vonatokat odáig tunnelekben vezessük</strong>."</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nyugati-loirincziaikos.jpeg" alt="Bejövő" width="1600" height="1068">
<figcaption>A Nyugati pályaudvar bejárata 1930-ban Kép: Lőrinczi Ákos/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Mindez azonban csak terv maradt, mert még békében sem volt az államnak annyi pénze, hogy a sok millió aranykoronát fölemésztő építkezéseket megkezdje – közölte a MÁV, majd a jelenre fordulva leszögezte: „Felesleges talán szólani arról, hogy a mai gazdasági körülmények között, amikor a MÁV még a deficitjét sem tudja ellensúlyozni, olyan több száz milliárdra rugó vállalkozásba nem foghat bele, mint amilyen a Nyugati pályaudvar kitelepítése a rákosi rendező pályaudvar helyére volna, hiszen itt nem csupán magának a pályaudvar épületnek a felépítéséről és a technikai berendezések felállításáról van szó, hanem városrendezésről, villamosvonalak építéséről és sok más, ezekhez hasonlóan nagy összegeket felemésztő befektetésekről is”.</p>
<p class="p1">Így hát Rákosrendezőn minden maradt a régiben.</p>
<p class="p1"><em>A történetet hamarosan folytatjuk a cikk III. részében. </em></p>
<p class="p1"><em>Borítókép: 328-as mozdony az Északi Fűtőházban Kép: Fortepan/Fortepan Album085</em></p>

A régi Rákosrendezőt bemutató cikkünk második részében a két világháború közötti időszak jellegzetességeit gyűjtöttük össze a vagonlakóktól az álmodozókig. 

„Mindez azonban csak terv marad"

<p class="MsoBodyText" style="text-align: left;"><strong>Nagy-Budapest 1950-ban már a tanácsrendszer keretei között kezdte meg működését, amely a szovjet mintára kialakított államhatalmi, államigazgatá</strong><strong>si </strong><strong>és helyhatósági</strong><strong> szervek rendszere volt.</strong><strong> A kommunisták tudták előre, hogy ilyformán változnak meg a működés keretei ?</strong></p>
<p class="MsoBodyText" style="text-align: left;">Amikor ’49 februárjában a Nagy-Budapest közigazgatási egyesítéséről szóló döntés megszületett, az egypárti teljhatalom, a központosított tervgazdálkodás kiépítése, az intézményrendszer ennek megfelelő átszervezése már tény volt, ennek megfelelően az önkormányzatok önállóságának anyagai alapjai is megszűntek. Az még nem volt teljesen világos, hogy a helyi igazgatás hagyományos formái is teljesen megszűnnek, és ehelyett szovjet típusú tanácsrendszer lesz.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/matyasfald.jpeg" alt="Az" width="1600" height="1350">
<figcaption>Az Ikarus gyár étkezdéje Kép: Bauer Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoBodyText" style="text-align: left;">Ez csak néhány hónappal később dőlt el. A fővárosi és helyi szinten dolgozó sok kommunista káder valahogy úgy képzelte, hogy az új rendszerben a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítéséről, a település, lakóhely fejlesztéséről, a helyi életkörülményeket szolgáló létesítményekről a helyi hatalom gondoskodik majd – a tervgazdálkodás keretében központilag rendelkezésre bocsátandó eszközökből, de nagyfokú önállósággal és a lakosság széles köreinek bevonásával.</p>
<blockquote>
<p class="MsoBodyText" style="text-align: left;">A budapesti kerületi elöljáróságoknak addig semmiféle önkormányzata nem volt, szemben a környékbeli településekkel, és ennek kapcsán megindult egy érdekes folyamat.</p>
</blockquote>
<p class="MsoBodyText" style="text-align: left;">Az van a fejünkben, hogy 1949-ben minden a fokozódó centralizációról, meg a diktatúra kiépüléséről szólt, de Nagy-Budapest előkészítése jegyében, a budapesti közigazgatásban épp akkor indult meg egy reform, egy csomó jogkört elkezdtek leadni a kerületeknek, és közelíteni kezdték a budapesti kerületek, illetve az önálló városok és községek közigazgatását. Az ezután létrehozott tanácsrendszer azonban teljesen központosított igazgatást és forráselosztást jelentett, semmiféle helyi önállóságnak nem adott teret, ez pedig a régi belsőkerületek viszonyainak pont úgy nem felelt meg, mint például Mátyásföldnek.</p>
<p class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><strong>Az eltérő körülmények miatt?</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">A probléma fő okát nem a kerületek eltérő kiinduló fejlettségi szintje jelentette, hanem maga a rendszer, a merev központosítás és uniformizálás, valamint az, hogy az ötvenes években településfejlesztésre minimális források jutottak, és ezeket is zömmel olyan reprezentatív beruházásokra költötték, amellyel a <strong>rendszer látványossá akarta tenni, hogy egy új típusú, szocialista nagyvárost épít. </strong>Például az, hogy a menet közben Pestimrére átkeresztelt Pestszentimre még sok év után is ugyanolyan elmaradott állapotban volt, mint 1950-ben, nem az egyesítésből fakadt, nem is abból, hogy eleve alkalmatlan vagy meg nem érett lett volna az egyesítésre, hanem abból, hogy el sem kezdték azokat az ígéreteket megvalósítani, amelyeket az egyesítéshez fűztek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pestimre.jpeg" alt="Pestimre," width="1600" height="1039">
<figcaption>Pestimre, Bivalyrét Kép: Vizsnyiczai Erzsébet/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Vagy például <strong>az infrastruktúra a régi Budapesten is folyamatosan romlott,</strong> de az ötvenes években itt éppolyan kevéssé jutott forrás a fejlesztésére, mint az új peremkerületekben.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Volt olyan felelős szerv, amelyiknek ez lett volna a dolga? </strong> </p>
<p class="Alaprtelmezett">Az 1948-ban megszüntetett <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91v%C3%A1rosi_K%C3%B6zmunk%C3%A1k_Tan%C3%A1csa">Fővárosi Közmunkák Tanácsa</a> (FKT)  lehetett volna ilyen. Már csak azért is, mert a Magyary-féle terv nyomán az FKT hatáskörét 1938-ban törvényesen is kiterjesztették lényegében ugyanarra a területre, amely később Nagy-Budapestet alkotta, a következő években pedig fokozatosan a tágabban vett agglomerációra is. 1948-ban mintegy kilencven település tartozott az FKT-hez,  megszüntetése után viszont <strong>nem volt gazdája</strong> Nagy-Budapest és agglomerációja ügyei összehangolt kezelésének. Pedig az FKT épp az a városrendezési és építésügyi hatóság volt, amely hosszabb távon felelős lehetett volna a különféle fejlesztések, vagy például a tömegközlekedés egységes megszervezéséért.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Ehelyett létrehoztak egy központosított, a tervgazdálkodásra </strong><strong>é</strong><strong>pülő valamit, ami ráadásul folyamatosan változott. Például 1950-ben 75 ezer lakás </strong><strong>é</strong><strong>pít</strong><strong>é</strong><strong>s</strong><strong>é</strong><strong>t í</strong><strong>rta el</strong><strong>ő az öt</strong><strong>é</strong><strong>ves terv, aztán '51-ben kitalálták, hogy csak 40 ezer legyen…</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">1950-ben teljesen elvetették az általános rendezési tervnek azt a célrendszerét, amelyet <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/05/lehetett-volna-elhetobb-varos">az előző részben említettünk,</a> hogy legyen a sűrűn beépült rész egy zöld gyűrűvel lehatárolva, azon kívül pedig lazább, zöldbe ágyazott településszerkezet. Ehelyett egy olyan városszerkezetet képzeltek el, ahol van egy monumentális városközpont (az Erzsébet tér, akkori nevén Sztálin tér és környezete) és sugár irányban innen ágaznak ki a főutak, amelyek a nagyipari arculatú külső kerületi és peremvárosi központokba vezetnek. Vagyis egy olyan fejlesztési irányt kezdtek el, amely épp az ellenkezője volt annak, amelyet az általános rendezési terv előrevetített. Mert ugyan ez is a gyűrűs-sugaras városszerkezetet erősítette, de nem úgy, hogy a sűrűn beépült rész le van határolva, hanem épp ellenkezőleg;</p>
<blockquote>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">az volt a cél, hogy ezek a sugaras főtengelyek legyenek a leginkább monumentálisak, és itt épüljenek a reprezentatív szocreál lakótelepek,</p>
</blockquote>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">ily módon összekötve a Sztálin tér köré szerveződő monumentális városközpontot a nagy, úgynevezett munkáskerületekkel, tehát Újpest, Kispest, Csepel központjaival.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Nagy-Budapest kapcsán megkerülhetetlen Preisich Gábor személye, aki annak idején v</strong><strong>é</strong><strong>grehajtotta a pártutasítást, ugyanakkor az általa megalkotott általános rendez</strong><strong>é</strong><strong>si terv a szemetesbe került. Később ő lett Budapesti főépítésze is. </strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Valóban őt bízták meg a feladattal, hogy irányítsa a rendezési terv kidolgozását, majd tegyen javaslatot Nagy-Budapest területére, és az nem olyan világ volt, hogy csak úgy nemet lehetett volna mondani. Preisich eleinte okkal gondolhatta, hogy az ÁRT alapján tett javaslatai megvalósulhatnak, hiszen annak kidolgozását is a párt tudtával és támogatásával végezte, de amikor a olyan városfejlesztési tervet kértek tőle, amely az első ötéves terv nagy budapesti beruházásainak az alapja lehet, ő pedig beadta az ÁRT-t, a pártvezetés erre úgy reagált,, hogy ez egy tértől, időtől független apolitikus terv, és <strong>tessék komoly fejlesztési tervet hozni</strong>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aojpest.jpeg" alt="Állami" width="1600" height="1037">
<figcaption>Az Állami Áruház Újpesten Kép: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Preisich  valószínűleg úgy volt vele, lakásokra van szükség, meg közműfejlesztésre, tehát próbáljanak meg olyan lakásfejlesztési tervet csinálni, amit a pártvezetés elfogad. A megjelent emlékirataiból azonban kitűnik, hogy ez igencsak megviselte őt.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Milyen lett volna az úgynevezett szocialista főváros? Mert ugye ezt a kifejezést használták akkoriban.</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Volt egy <strong>állandó „játék”</strong>: Preisichék kidolgozták a terveket, amelyek lakásfejlesztésről, közműfejlesztésről, közlekedésfejlesztésről szóltak, bevitték a pártvezetés elé, a pártvezetés pedig azt mondta, hogy „jó, jó, de tessék még dolgozni rajta, <strong>ilyen meg ilyen szempontok szerint</strong>” Ez a játék ment, de mire az alapkoncepciót végre elfogadták 1953-ban, megváltozott a politika.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Meghalt Sztálin, Nagy Imre lett a miniszterelnök. Mindez hogyan érintette Nagy-Budapestet?</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">’53-tól már megjelentek a kritikus hangok Nagy-Budapest létrehozásával kapcsolatban. Csakhogy a legfőbb bajt nem a merev tervutasításos gazdálkodás és végletesen központosított forráselosztás rendszerében jelölték meg, hanem abban, hogy olyan területeket is Nagy-Budapesthez csatoltak, amelyek úgymond falusiasak, nem elég fejlettek, és nem is lesznek soha igazi budapesti színvonalra fejleszthetők. Ez 1956-ban már odáig ment, hogy amikor a pártvezetés egy nagy, országos területbeosztási reformot készített elő, maga a fővárosi vezetés kezdeményezte, hogy válasszanak le egy sor becsatolt területet Budapesttől. <strong>Azt javasolták, hogy csak a városokat tartsák meg</strong>, és az egykori községek közül csak azokat, mint Albertfalva, meg Pestújhely, amelyek úgy ékelődtek be Budafok és Budapest, illetőleg Rákospalota és Budapest közé, hogy velük nem lehetett mit csinálni.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pestaojhely.jpeg" alt="Pestújhelyi" width="2560" height="1851">
<figcaption>A pestújhelyi templom bejáratánál, 1960 Kép: Móra András/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Ennek a javaslatnak elsődlegesen az volt az oka, hogy akkor zajlottak a második ötéves terv előkészítő tárgyalásai és ezek során <strong>szembesültek </strong>a fővárosi vezetők azzal, hogy továbbra sem lesz több pénz városfejlesztésre. Ugyanakkor mind a helyi tanácsok, mind a helyi pártvezetés, mind a lakosság a legélénkebben tiltakozott az elszakadás ellen. Úgy vélték, hogy ha a központosított tervgazdálkodás és  tanácsrendszer keretei között kerülnek ki Budapestből, még annyit se fognak kapni, mint addig.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Az ötvenes években miben nyilvánult meg, megnyilvánult-e egyáltalán, hogy „budapesti” lett például egy pestlőrinci lakos? Úgy értem, származott-e ebből valamiféle haszna?</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Mivel elég keservesen terjesztették ki a közműhálózatot, a tömegközlekedést, így ez általában attól is függött, hogy az illető mennyire lakott a főútvonalak mentén, vagy a Budapesthez közeli részeken. Ha úgy általában beszélünk mondjuk a nagy-budapestiekről, nekik annyi hasznuk mindenképpen származott ebből, hogy budapesti lakosokként okkal reklamálhattak, hogy miért tekintik őket másodrendű budapestinek, miért nem fontos, hogy hozzájuk is elvigyék a vízvezetéket, meg a burkolt utat. És ennek azért volt jelentősége. Amint az 1956-os leválasztási kísérlet elleni tiltakozás is megmutatta, az emberek ismerték annyira a rendszert, hogy tudták: nem mindegy, hogy az elégedetlenségüket politikai szinten egy budapesti kerületi pártbizottság csatornázza be, vagy egy saját megyéjében is periférikus községi pártszervezet.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;"><strong>Mikor került le a napirendről a falvak kipaterolása? </strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">1956-ban ott tartott a dolog, hogy a párt legfelső vezetése, a Politikai Bizottság is elfogadta a leválasztási tervet, tehát tulajdonképpen eljutottak a döntésig, ám ugyanúgy<strong> közbeszólt a történelem</strong>, mint 1944-ben… Az említett országos területbeosztási reformtervet, 1956. október 22-én szavaztatták volna meg a parlamenttel, és erre azért nem került sor, mert az apparátusokban olyan mértékű volt az ellenállás, hogy már október elején úgy ítélte meg a pártvezetés, hogy nem időszerű ezzel foglalkozni.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: justify;"><strong>1956 után sem tört</strong><strong>é</strong><strong>nt valamiféle, Nagy-Budapestet érintő „hivatalos” változá</strong><strong>s?</strong></p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">1956 után a budapesti vezetés próbálkozott még azzal, hogy a leválasztási tervet <strong>felmelegítse</strong>, de az 1958-as tanácsválasztásokig ez nem érte el azt a szintet, hogy döntés születhetett volna, majd miután megválasztották a tanácsokat, a konszolidáció jegyében ezt már nem is kívánták megbolygatni. Magában a Nagy-Budapest konstrukcióban nem történt változás.</p>
<blockquote>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">De bekövetkezett az, amit előre lehetett volna látni, azok a problémák, amelyek régen Budapest környékén alakultak ki, azok újratermelődtek Nagy-Budapest és agglomerációja viszonylatában.</p>
</blockquote>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: left;">Egy idő után megszületett a felismerés, hogy definiálni kell a budapesti agglomerációt, és arra külön politikákat kell kidolgozni, agglomerációs fejlesztési tervet kell készíteni. A szakpolitika terén történtek ez irányú előrelépések, de olyan szoros intézményes kapcsolat Budapest és az agglomerációja között, amilyen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által 1948-ig létezett, nem jött létre. Nagy-Budapest létrehozásának 1950-ben követett módja a város és környéke közötti határt ismét élessé tette, az FKT hatáskörével kialakulóban lévő integrációt visszavetette. A fővárosnak és agglomerációjának, illetve tágabb várostérségének kapcsolata azóta sem jutott olyan szintű intézményesített formához, amely az FKT képében 77 évvel ezelőtt már létezett.</p>
<p class="Alaprtelmezett" style="text-align: justify;"><em>Borítókép: Műszakváltás a Csepel Művekben; Kép: Bojár Sándor/Fortepan</em></p>

Az ötvenes évek elején a „szocialista nagyváros” víziója jegyében hozták a Nagy-Budapesttel kapcsolatos döntéseket, ugyanakkor  számos helyen egyáltalán nem foglalkoztak az infrastruktúra fejlesztésével, a meglévő régi közművek karbantartásával, de 1953-tól terítéken volt az is, hogy az egykori falvak ne maradhassanak Budapest részei. Sipos András levéltárossal, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetőjével készült interjúnk második része.

„Jó-jó, de tessék még dolgozni rajta”

<p class="MsoNormal">A XV. kerületi önkormányzat szeretne megmenteni egy, a Dunakeszi út és az M0-ás autópálya közötti lápos területet, ahol nem mellesleg hódok is laknak. Ahogy Gyurkó Dániel alpolgármester a február hatodikai közgyűlésre benyújtott előterjesztésében is írja, <strong>a terület ugyanis sok kétéltű fajnak nyújt fontos búvó- és szaporodóhelyet</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Az ügy előzménye, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közelmúltban megkereste a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztályát, hogy</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal"><strong>elkotorhassák a hódgátat, aminek köszönhetően egyébként a lápvidék kialakult</strong>, és hogy lecsapolhassák a lápot, mert szerintük az M0-ás út 2A út felé haladó lehajtója melletti olajfogó műtárgyuk, mely a tőzegláp szegélyében van, nem tud működni a vízborítás miatt.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A terület a Budapest Külterület 98005, 98006 helyrajzi számokon helyezkedik el, tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A 98005 helyrajzi számú terület művelési ága: kivett árok, a 98006 helyrajzi számú terület művelési ága: legelő, illetve kivett csatorna.</p>
<p class="MsoNormal"><strong>A környékért évtizedek óta folyik a küzdelem a hódokkal</strong>. Ahogy az előterjesztésben is emlékeztetnek, 1998-ban az M0-ás autóút építésekor a Mogyoródi-patakot kísérő galériaerdőt elpusztították, és a lápvidéket lecsapolták. A hódok viszont nem törődtek bele, a Mogyoródi-patakon a Felsőkert úti felüljáró előtt megint gátat építettek, a helyi életközösségek regenerálódtak.</p>
<p class="MsoNormal">2022-ben aztán a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat megint elkotorta a hódgátat, és a láp megint teljesen kiszáradt. A hódok viszont ezúttal is új gáttal zárták le a patak egyik mellékágát, így a láp belsejében felfakadó diffúz talajvízforrások újra vízzel duzzasztották fel a területet. Az új gát viszont, mint említettük, már a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt területen van, akik most szeretnék harmadszorra is megsemmisíteni a hódok gátját, és lecsapoltatni a lápot.</p>
<p class="MsoNormal">A javaslat szerint szükségtelen újra elbontani a hódgátat, és halálra ítélni a part menti növényzetet, az egész ökoszisztémát. A hódok megjelenése, mint többször is tapasztalták, <strong>ökológiai változásokat indított meg</strong>.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">A rágással ráadásul segítik a part menti növényzet megújulását. A kidőlt törzsek, gallyak visszatartják a vizet, a holtfák táplálékot biztosítanak gombáknak, rovaroknak, így közvetve más, ezeket fogyasztó élőlényeknek is, továbbá – mint említettük már – búvó- és szaporodóhelyként is szolgálhatnak.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">„A hódgát elbontása helyett léteznek más megoldások (például túlfolyócső építése), amik megfelelő és rendszeres odafigyeléssel lehetővé tennék az olajfogó műtárgy működését, és a tőzegláp megmaradását is” – magyarázzák az előterjesztésben. <strong>A biodiverzitás növelése, valamint a védett fajok életterének megőrzése érdekében</strong> Gyurkó tehát fontosnak tartja az előterjesztésben megjelölt terület helyi jelentőségű védett természetvédelmi területté nyilvánítását.</p>
<p class="MsoNormal">Gyurkó elmondása szerint a területre kértek már országos védettséget is, sőt arra is nyújtottak be mostanában igényt, hogy <strong>a területet kivett árok és legelő, illetve kivett csatorna helyett láppá nyilvánítsák</strong>, és információi szerint a kormányhivatal jelenleg vizsgálja, hogy az eljárást elindítsák-e, de mert „viszonylag éles helyzet van”, mielőbb lépni szeretnének.</p>
<p class="MsoNormal">„Országos védettség megadására <strong>az elmúlt években tapasztalható, sokszor környezetpusztító döntések miatt</strong> <strong>az állam részéről nem számíthatunk</strong>. Ezért véleményem szerint könnyebben elérhető, és indokoltabb lenne a helyi védetté nyilvánítás elérése” – indokol Gyurkó még az előterjesztésben.</p>
<p class="MsoNormal">A kormányhivatal döntését mindettől függetlenül – már, ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot –megvárják, és amennyiben ott mégis úgy döntenek, hogy elindítják a láppá nyilvánítási folyamatot, abban az esetben a főváros nem fogja elindítani a helyi védettséggel kapcsolatos folyamatot, a kettő párhuzamosan nem futhat.</p>
<p class="MsoNormal"><strong>A közgyűlés végül egyhangúlag, 18 igennel elfogadta a javaslatot</strong>,</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a képviselő-testület tehát, mivel a kerületnek semmilyen hatásköre nincs, javaslatot tesz Budapest Főváros Önkormányzatánál élő hódok életterének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítására, „remélve, hogy ezzel a rákospalotai-láp élővilága hamarosan nyugalomra lelhet”.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Addig is viszont, amíg bármilyen döntés megszületik, <strong>szeretnének ideiglenes védettséget kérni</strong>. Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. </p>
<p class="MsoNormal">A történetet hallva beugorhat, persze, egy jelenet <a href="https://www.youtube.com/watch?v=m9ia1xMhqQ4" target="_blank" rel="noopener">a Gyalog galoppból is</a>, amikor a király arról beszél a fiának, hogy egyszer minden, amit az ablakból lát az övé lesz. Az egész királyság ugyanis az ő műve: amikor nekikezdett, mindenütt csak mocsár volt. Mindenki azt mondta, csak a bolond épít oda várat. Az elsőt el is nyelte a mocsár, a másodikat is, a harmadik előbb leégett, összedőlt, aztán süllyedt el, de a negyedik, az megmaradt. </p>
<p class="MsoNormal"><strong>Vajon a hódok már a harmadik gátjukkal célba érnek, vagy még annak is el kell tűnnie?</strong></p>
<p class="MsoNormal"><em>Kiemelt kép: Wikipédia</em></p>

És valamelyik fél engedni kénytelen. A XV. kerület mindenesetre a hódok mellé állt, hogy a rákospalotai-láp élővilága végre nyugalomra leljen.

A Magyar Közúttal találták szemben magukat a hódok

<p class="p1">Ha valaki rövid, lényegretörő magyarázatot szeretne a <strong>rendezőpályaudvarok működéséről</strong>, akkor a több mint százéves <em>Révai nagy lexikoná</em>t ajánljuk. Az átlagosnál hosszabb szócikk nemcsak a fogalmat tisztázza, de a működést is, sőt olyan, nélkülözhetetlen elemekről sem feledkezik meg, mint a <strong>lejtő vagy a gurítódomb</strong>. (A szócikk <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_16/?pg=162&amp;layout=s&amp;query=rendez%C5%91+p%C3%A1lyaudvar">itt olvasható</a> ) A lexikon szerint a rendezőpályaudvar a vasúti teherforgalom lebonyolításának legfontosabb szerve, "ahol a tehervonatok kocsijai rendeltetésük szerint szétosztatnak; <strong>irányok és állomások szerint ismét vonatokba soroztatnak</strong>. Csakis nagyobb vasúti csomópontokon épülnek, ahol több irányból futnak össze tehervonatok”.</p>
<h3 class="p1">Lázas sietséggel folytatni</h3>
<p class="p1">Rákosrendező vonatkozásában azonban a „kialakult” szó helyénvalóbb lenne. <strong>A területen már áthaladt az első magyar szerelvény is 1846-ban,</strong> de vasútállomást tehervonatok részére, csak jóval később, az 1860-as években alakított ki az Osztrák Államvasutak, amely a szabadságharc leverése óta volt a tulajdonosa a vasútnak. Már az 1870-es években felmerült egy rendezőpályaudvar kialakításának gondolata, de konkrét lépések csak az 1880-as években történtek. Éveken át, lépésről-lépésre, immár a MÁV hatáskörében. <strong>1882-ben született döntés Rákosrendező megépítéséről</strong>, egészen pontosan a rákosi rendezési pályaudvarról, mivel akkor az állomást Rákosnak hívták. „A forgalom 8 irányból származik s ugyanannyi irányra ágazik; az irányok szerinti szétválasztás azonban jelentékeny kezelést követel, mely csak úgy végezhető okszerű takarékossággal és a forgalom követelményeit kielégítő gyorsasággal, ha ez a kezelés a célnak teljesen megfelelően épített rendező pályaudvarokon történik” – állapította meg a jeles szakember, Maléter Zoltán 1884-ben kelt tanulmányában, a <em>Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyé</em>ben, hozzátéve, hogy „ily rendező pályaudvarai eddig nem voltak a m. kir. államvasutaknak”. A szerző szerint a hiányon</p>
<blockquote>
<p class="p1">a bevégzéshez közel álló Rákosi rendező pályaudvar kiépítése fog segíteni, </p>
</blockquote>
<p class="p1">sőt a rákosi állomás mellett Ferencvárosban és Kelenföldön is közeleg a hasonló rendezőpályudvarok „bevégzése”. „Mindezen utóbb felsorolt munkákat, melyek 1883-ban megkezdettek, nevezetesen a Rákosi, Ferencvárosi és Kelenföldi rendező pályaudvarok építését, az összekötő vasúton létesítendő vágányszaporítást és a főműhely nagyobbítást, mely munkákra <strong>összesen 3 820 000 forintnyi hitel </strong>van engedélyezve, lázas sietséggel kell folytatni” – írja a szerző, és  az összeg nagyságára abból következtethetünk, hogy 1883-ban az országos vasúti felújításokra <em>összesen</em> 645 000<em> </em>forint szántak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipeslap.jpeg" alt="Rákosrendező" width="570" height="370">
<figcaption> Üdvözlet Rákosrendező pályaudvarról Kép: Vasutallomások.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Ennek tükrében inkább aprópénznek számított az állam részéről, hogy egy évvel később „a rákosi rendező pályaudvarnak további bővítésére” megszavaztak 62 000 forintot. Ám korunk állami költéseihez hasonlóan, itt is menet közben derült ki, hogy az <strong>a pénz semmire sem elég</strong>, így megtoldották további 30 000 forinttal, ami az eredetihez képest 50 százalékos túlköltést jelentett. „Ezen túlkiadás onnan ered, hogy a fokozott forgalom által követelt némely létesítmények <strong>utólag voltak a megnagyobbítási terv keretébe bevonandók,</strong> s hogy továbbá egyik-másik berendezésnél az előirányzattal szemben némi többköltség merült föl” – írták a kormány 1883. évi zárszámadásában, amely „az állami háztartás és az állami vagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokat” rögzítette.</p>
<p class="p1">De néhány politikus az országgyűlésben és a fővárosi közgyűlésen, nem, vagy nem elsősorban ezért neheztelt a MÁV-ra, hanem amiatt, hogy <strong>becsapták a budapestieket</strong>.</p>
<blockquote>
<p class="p1">A főváros ugyanis azzal a feltétellel biztosított igen jelentős területeket a rákosrendezői vasút részére, hogy az garantálta, hogy a pályaudvar megépítése után a Kőbánya és Budapest közti közlekedést megkönnyítik a vasúti átjáróknál.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Ehhez az állomási átrakodásokat és tolatásokat kellett volna csökkenteni, illetve olyan alul- és felüljárókat létesíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a vasút ne zavarja a közúti forgalmat. A MÁV azonban jegelte a problémát ez ügyben, és csak jó negyven év múlva látott munkához. </p>
<h3 class="p1">Tolvajszövetség</h3>
<p class="p1">Az 1883-tól kezdve több mint tíz éven át csak nőtt és nőtt Rákos állomás, (<strong>az 1970-es években a rendezői vágánycsoport már negyven vágányt számlált</strong>), s az átrakodó vágányokon túl egyéb vasutas műhelyeket is ideköltöztettek: a pályaudvart 1891-ben óta nevezték hivatalosan is Rákosrendezőnek.</p>
<p class="p1">A folyamatos bővítés folytán az 1880-as évekre Rákos (majd Rákosrendező) valóban<strong> az egyik legfontosabb hazai vasúti létesítménnyé nőtte ki magát – hatalmas áruforgalommal</strong>. Ám nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy néhány öntörvényű vasutas úgy gondolja, hogy a vagonok tartalmát haza is lehet vinni… 1893 őszén leplezték le azt tolvajbandát, amely két évig dézsmálhatta büntetlenül a teherkocsikat és raktárakat. Mindez úgy volt lehetséges, hogy az elkövetők jól szervezetten jártak a tilosban. Az alábbi részlet a rendőrségi jelentésből származik:</p>
<blockquote>
<p class="p1">Meg lett állapítva, hogy az államvasuti alsóbbrendű alkalmazottak egy része valóságos tolvajszövetséggé alakulva, a vagonok és a raktárak feltörésével 1891. év óta állandóan űzi a legvakmerőbb s furfangosan kieszelt lopásokat. </p>
</blockquote>
<p class="p1">„Kiderítette a rendőri nyomozás, hogy ez a tolvaj-konzorcium egy fő- és nyolc alszövetségre oszlik. A lopásokat a tolvajok oly módon követték el, hogy a vagonokról vagy az ólompecsétet vágták le, vagy pedig a vagonok ajtait sarkaikból a hozzávaló szerszámokkal kiemelték s a lopás elkövetése után visszahelyezték, úgy, hogy a pecsétek érintetlenek maradtak. A tolvajszövetkezetek egymással példás egyetértésben működtek s gyakran megesett, hogy egyik szövetkezet a másik szeme láttára követte el a lopást anélkül, hogy az így szerzett haszonból a másik konzorcium részt követelt volna. Ennek a példás, mintaszerű egyetértésnek köszönhették azután azt, hogy a nagyszabású betöréses lopásokat évek során át zavartalanul folytathatták”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/p0035369.jpeg" alt="Rákosrendező" width="576" height="372">
<figcaption>Ráksorendező felvételi épület Kép: Vasútállomások.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A tárgyalásra csak két évvel később került sor, <strong>a monstre bűnper 1895 januárjában négy napon át tartott</strong>. A 28 vádlott közül kettőt felmentettek, a tolvajok általában 3-4 év, az orgazdák pedig 6-10 hónapi börtönbüntetetést kaptak. Talán mondani sem kell, hogy e büntetések visszatartó ereje a nullával volt egyenlő, és lopások a következő száz évben is elő-előfordultak.</p>
<h3 class="p1">A halál állomásai</h3>
<p class="p1">Ellenben „spontán ásatások” tudomásunk szerint csak a pályaudvar építése idején voltak. „A budapesti rákosi rendező pályaudvar készítésénél tetemes földmunkálatok folytak, melyek nem egy érdekes régiséget hoztak színre” – számolt be régészeti tudomány lapja, az <em>Archeológiai Értesítő</em> 1893-ban, három tárgyat kiemelve. Ezek közt volt egy olyan ezüst fibula (csat), amely aranylemez borított. „<strong>A fibula érdekét</strong> szokatlan idomán kívül a felső lapot közepett tetőzetesen borító aranylemez képezi, melynek szélét ezüst keret szorította az aljához. A lemez maga sima, de felületére hullámzó hajlásokban idomított vagy lapos körtekercsekbe font finom és sima aranyszálak vannak forrasztva. Ez oly díszítési mód, mely a római időket megelőzőleg is divatozott, és a mely nálunk az antik kort is túlélte” – állapította meg a szakértő, akinek a szavait elsősorban azért idézzük, hogy nyilvánvalóvá váljék, Rákosrendező 130 évvel ezelőtt is tartogatott meglepetéseket.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vasutasok-erky-nagy-tibor.jpeg" alt="Vasutasok" width="1156" height="943">
<figcaption>Büszke vasutasok Kép: Erky-Nagy Tibor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Viszont sajnálatos módon <strong>a balesetek egyáltalán nem számítottak annak</strong>. 1890-1912 között mindennaposak voltak a kisiklások, összeütközések, gázolások, bár ezek általában csak akkor érték el a sajtó ingerküszöbét, ha tragédiával is jártak. „A rákosi rendező-pályaudvart és a közelébe eső vasúti átjárókat el lehetne nevezni a halál állomásainak. Olyan tömérdek baleset és szerencsétlenség sehol sem történik, mint ezen a környéken.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Az állomás területén hetenkint történik legalább egy halálos baleset. A véres munkát vagy a vasúti kocsik ütközői, vagy a kerekek végzik el.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Az első esetben vasúti alkalmazottak, az utóbbi esetben a járókelők hulláját vonszolják elő véresen, összeszaggatva” – írta a <em>Népszava</em> 1911. február 18-án, miután egy mozdony a vasút átjáróban szinte kettévágott egy lovaskocsit, amelynek utasai a felengedett sorompót látva nem gondolhatták, hogy vonat érkezik. A balesetnek két halálos áldozata volt, a mozdonyvezetőt letartóztatták.</p>
<h3 class="p1">Földalattit akartak</h3>
<p class="p1">De az <strong>1911-es év hatalmas és előremutató változásokat hozott </strong>Rákosrendező történetében. Befejezéséhez közeledett a bővítési projekt, amelynek során, két új fűtőházat és egy új szénpályaudvart létesítettek. A <em>Vasut és Közkedési Közlöny </em>1911. július 9-én arról is beszámolt, hogy 1910-ben megkezdődött a felvételi épület kibővítése, amely a befejezéshez közeleg; hogy <strong>üzembe állítottak egy új Morse-Telegráf berendezést, amely a legnagyobb ilyen jellegű vasúti berendezés Magyarországon</strong>. „Érdekes, hogy ez a berendezés a legtöbb forgalmi góczponttal közvetlen összeköttetésben áll. Van ezeken kívül egy új önműködő váltóállító készülék, amely balesetek keletkezését csaknem teljesen kizárja. Figyelmet érdemel, hogy a fűtőházak egyenként 54 lokomotív állásra vannak berendezve és hogy az egyes állásokba külön vágányok vezetnek” – írták a közlönyben, hozzátéve, hogy a pályaudvar környékén épült még néhány ház is, amelyekben a pályaudvari alkalmazottak fognak lakni.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1-zsoiteir-laiszloi-baleset-koibainyain.jpeg" alt="Vasúti" width="1600" height="1196">
<figcaption> Kisiklott vonat az 1910-es években Kép: Zsótér László/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Egyes források szerint a pályaudvari bővítést nemcsak a megnövekedett forgalom indokolta.</p>
<blockquote>
<p class="p1">Állítólag a MÁV az 1910-es évek elején látta elérkezettnek az időt, hogy a tettek mezejére lépjen, és megvalósítsa azt a régóta dédelgetett merész elképzelést, amely a budapesti vasúti közlekedés teljes átalakítását eredményezte volna. </p>
</blockquote>
<p class="p1">A grandiózus ötlet <strong>Zielinski Szilárdtól,</strong> a Műegyetem vasút-építéstani tanszékének tanárától származott, aki már 1898-ban azt javasolta, hogy <strong>szüntessék meg a Keleti és a Nyugati pályaudvarokat, az értékes belvárosi telkeket hasznosítsák, majd az új főpályaudvarokat pedig Rákosrendezőn és Kőbányán alakítsák ki</strong>. Ám ezek az új létesítmények nem fejpályaudvarok lennének, mint az eddigiek, hanem… </p>
<p class="p1">Az elképzelésről ezt írta a <em>Budapesti Napló</em> több mint tíz évvel  hamarabb, 1898. május 8-án: „A külső pályaudvarra érkező vonat egy percre megáll, amíg a gőzmozdonyt kicsatolják tőle és villamos mozdonyt állítanak a vaggonok élére. Innen <strong>a villamos mozdony a vonattal együtt lefut a föld alá, olyanféleképpen, mint most a Városligetben történik. A földalatti vasút, amelyben a kellő mennyiségű, de semmi esetre sem sok sínpár van, a Külső-váci-út mentén bevezet a város belsejébe, azután a Váci-, Károly- és Múzeum-körút alatt a Kálvin-térre, innen az Üllői-út és Orczy-út alatt a déli pályaudvarhoz</strong>. Itt a vonat ismét felemelkedik a földszintre. Közben pedig három helyen megáll, hogy az utasok kiszállhassanak belőle. Ezek az állomások a következő helyeken lesznek: a Váci-körút és Lipót-körút keresztezésénél, a Deák-téren, és a Kálvin-téren vagy az Üllői út és a nagy körút keresztezésénél” – sorolták olyan hurráoptimizmussal, hogy sokan valóban elhitték, hogy hamarosan megkezdődnek a munkálatok. De mint láthattuk, a MÁV nem kapkodta el a megvalósítást, sőt nyilvánosságra sem került, hogy az 1910-1911-es rákosrendezői építkezés mögött a földalatti vasút ideája állt. </p>
<p class="p1">De a következő évek a fővárosi vasúti beruházásai nem igazán támasztották alá ezt a feltételezést. Aztán kitört a világháború, a téma lekerült a napirendről, és mire véget ért, az ország területe jelentősen csökkent, a gazdaság összeomlott, Zielinski Szilárd terve pedig végleg az asztalfiókba került.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1917-suitemeinyosztais-oszk.jpeg" alt="Sütiosztás" width="1600" height="1152">
<figcaption>Süteményosztás erdélyi menekült gyerekeknek 1920 körül Kép: Országos Széchenyi Könyvtár/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">1919-ben, Rákosrendezőn már nemcsak átrakodásra váró tehervagonok voltak, hanem erdélyi menekültek százai, akiket vasúti kocsikban szállásoltak el. Ők voltak a <strong>vagonlakók</strong>, így írtak róluk a <em>Világ</em> című lapban: „Tragédiák, derékba törött embersorsok, hideg éjszakák merednek felém a rákosi rendező-pályaudvar vagonlakásaiból. Szomorú, kétségbeesett arcok, vörösre fázott kezek, lyukas, talpnélküli cipők, már semmi meleget nem adó rongydarabok zűrzavaros egyvelege rajzolódik az agyamra, amikor visszafelé igyekszem a megrozsdásodott sínpárok között”.</p>
<p class="p1"><em>A történetet hamarosan folytatjuk a cikk II. részében. </em></p>

Több mint száz évig volt a magyar vasút meghatározó helyszíne. A Városliget mögött, a belső és külső körvasút között elterülő, 130 hektáros, 2,3 km hosszú pályaudvaron nemcsak a hazai teherforgalom működését biztosító műveletek zajlottak; a „rendezés” mellett sok egyéb feladatot láttak el itt.

Volt egyszer egy Rákosrendező

<p>A nyertes ötlet <a href="https://otlet.budapest.hu/projektek/249">Közterületi gyalogos terek árnyékolása</a> néven fut, és a megvalósításra 50 millió forintot szán a Főváros az 1 milliárdos keretből. </p>
<p>Jó pár perzselő nyárral és az egyre fenyegetőbb klímaváltozással a hátunk mögött a cél az ötlettel hogy a belvárosi részeken a városi hősziget jelenséget mérsékelni lehessen, a gyalogos terek, gyalogutak, sétálóutcák használhatóbbá és élvezhetőbbé váljanak a nyári időszakokban.</p>
<p>Pár évvel ezelőtt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/11/20-fokos-fu-60-fokos-beton-megmutatjuk-milyen-meleg-van-amikor-nagyon-meleg-van">hőkamerát ragadtunk</a>, hogy a saját szemünkkel nézzük meg, milyen az, amikor láthatóvá válik a forróság, amit addig csak érzékeltünk. A hőérzetünket, sőt nem csak az érzetünket, hanem a valódi hőmérsékletet is alapvetően befolyásolja, hogy milyen melegek azok a felületek, amik körbevesznek minket. Ha forróság van, akkor olyan környezetet kell keresni (vagy teremteni), ahol a felületek hűvösebbek, mint a minket körbevevő levegő, és máris jobb lesz. A hőkamerás számok egészen döbbenetes adatokat mutattak, például 46°C különbség van a fasor lombja és a régóta a napon álló autó között.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kovacstamashoterkep-9.jpeg" alt="width=1354" height="588">
<figcaption>Kép: Énbudapestem/Kovács Tamás</figcaption>
</figure>
</div>
<figcaption></figcaption>
Ennek fényében nem csoda, hogy az öltet támogatást kapott, hiszen a projekt keretében árnyékoló szerkezetek, lehetőleg növényzettel befuttatott pergolák, lugasok hűtik majd a a gyalogos területeket. Ahol  növényültetésre nincs lehetőség, ott akár dézsából felfutó futónövényzet alkalmazásával, legvégső megoldásként napvitorlák felszerelésével.</figure>
</div>
<div class="blog-post-text">
<div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/rakoczitabla.jpeg" alt="Rakoczi" width="1160" height="780"></figure>
</div>
<p> </p>
</div>
<div>Az egyik kiválasztott megvalósulási helyszín a Rákóczi téri csarnok előtti terület lett. A vásárcsarnokkal szemben lévő padokon a nyári hőségben izzasztó üldögélni, de ezen most segítünk! – szól a <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/arnyekolas-novenyzettel-rakoczi-ter/blog_posts/indul-a-tervezes-arnyekolo-telepitesere">Radó Dezső terv honlapján</a> a felhívás. Előzetes elképzelések szerint a padok fölé növényekkel befuttatott lugast fognak emelni, melynek vízellátásáról automata öntözőrendszer gondoskodik majd. Ezzel a kánikulában elviselhetőbb lesz itt a klíma, arról nem is beszélve, hogy a zöldellő lugasok szebbé, üdítőbbé is teszik a környezetet.</div>
<div><em>Borítóképünk egy Rákóczi téri rendezvényen készült; Kép: Józsefváros, Rákóczi tér és Rákóczi téri Vásárcsarnok</em></div>
<div> </div>
<div> </div>
<div> </div>
</div>

A közösségi költségvetés egyik nyertes ötletének a megvalósítása indul el. 

Árnyékosabb Rákóczi tér

Árnyékosabb lesz a Rákóczi tér

<div dir="auto">Szombattól birtokba vehetik a gyerekek a megújult <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/23/most-50-eves-a-mindent-tulelo-obudai-csuszdas-jatszoter">csúszdás játszóteret </a>az Óbudai-szigeten –<a href="https://www.facebook.com/fokertbp/posts/pfbid02FhnBnrapkKkLM3QgCWxC5rMgrKuGirQV5fnaQSmDjEXjg61CtSu8VHzUQsbCgysLl"> jelentette be </a>a felújítást levezénylő FŐKERT.</div>
<div dir="auto"> </div>
<h3 dir="auto">Mi minden változott?</h3>
<div dir="auto">Lecserélték a faburkolatot a csúszdák alatt, helyette a szigeten is élő jégmadár színeiben pompázó, korszerű esésvédő gumiburkolat borítja a csúszdázódombot. Megújultak a csúszdák és az indítótornyok is. A vállalkozókedvű gyerekek több mászóútvonalon, kötelek és színes mászófogások segítségével kapaszkodhatnak fel a domb tetejére, a kevésbé kalandvágyók számára pedig a lépcsősort is felújították. A nyári hőségben majd napvitorlákat fognak kifeszíteni a csúszdák fölé, hogy enyhülést adjanak a melegben.</div>
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250114mm0027.jpeg" alt="Óbudai-sziget," width="5793" height="3862">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250114mm0010.jpeg" alt="Óbudai-sziget," width="5459" height="3639">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div dir="auto">Természetesen nemcsak a játszóeszközök megújításáról gondoskodott a FŐKERT, hanem a zöldítésre is figyeltek: öt koros fát és 35 négyzetméternyi biodiverz évelőfelületet is kialakítottak.</div>
<div dir="auto"> </div>
<h3 dir="auto">Hogy zajlott a felújítás?</h3>
<div dir="auto">A felújítás a Fővárosi Önkormányzat által biztosított forrásból, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának további támogatásával valósult meg, ez az elmúlt évek legnagyobb költségvetésű ilyen beruházása volt. Közel egy éve, 2024. január 31-én <a href="http://enbudapestem.hu/2024/09/12/megkezdodott-az-elmult-evek-legnagyobb-koltsegvetesu-fovarosi-jatszoterberuhazasa">döntött a Fővárosi Közgyűlés</a>, hogy összesen 200 millió forintot szánnak az újjáépítésre.</div>
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto">Azért volt szükség ilyen volumenű átalakításra, mert ahogy azt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is többször elmondta, egy 2022-es átfogó állapotvizsgálat során derült ki, „hogy a játszótér burkolata, játszószereinek alapozása balesetveszélyes, rohad, ezért fokozatosan le kellett zárni egyes elemeket a közhasználattól”.
<p class="MsoNormal">Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a játszótér rekonstrukciós tervezése, aminek része volt a lakossági workshopok szervezése is, és az ezen elhangzottak beépítése is a tervekbe. Csakhogy a tervezés közben épp megváltozott a játszótéri szabvány, és már csak kisebb meredekségű csúszdákat enged meg a gyerekek biztonsága érdekében. A főtájépítész beszámol arról, hogy „ezért új kanyarokat is be kellett iktatni a szerkezetbe, amelynek bizonyos elemei még jó műszaki állapotban vannak, ezért eleve a tervezés a költségtakarékosság és az újrafelhasználás jegyében számoltunk a megtartásukkal”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250114mm0033.jpeg" alt="Óbudai-sziget," width="6000" height="4000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250114mm0030.jpeg" alt="Óbudai-sziget," width="5619" height="3746">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
</div>
<div dir="auto">A <strong>játszótér egy részén még tovább dolgozik a FŐKERT</strong>, készül a függőhíd a két piramis között, így ezt a területet még nem lehet látogatni, arra kérnek mindenkit, ne lépjen a munkaterületre! Várhatóan 2025. őszén ezeket a játszóeszközöket is megnyitják a gyerekek számára, ígérik. </div>
<div dir="auto"> </div>
<div dir="auto">
<p> </p>
</div>

Generációk kedvenc játszótere az 50. születésnapjára megújul, az óriás csúszdák és indítótornyokat adták át most a lelkes gyerekseregnek. 

Megnyitott a felújított csúszdás játszótér az Óbudai-szigeten

<p class="p1">A Zöld Budapest a kis távolságok városával kezdődik. Minél kevesebbet kell egyéni gépjárművel közlekednünk, annál tisztább marad a levegő, annál kisebb lesz a zaj és a közúti balesetek száma is csökken. Ehhez tudnunk kell, hogy az alapvető szolgáltatások és intézmények milyen irányban és milyen távolságra helyezkednek el aktuális helyzetünktől. Cél, hogy az alapvető ellátások minél szélesebb köre legyen a közelben, biciklivel vagy rollerrel járhassunk óvodába, iskolába, sétálva a boltba vagy a háziorvoshoz, ne kelljen minden apróságért autóba ülni.</p>
<p class="p1">Ebben segít a „15 perces elérések várostérképe” alkalmazás, amely tájékoztatást ad Budapest alapellátásainak, rekreációs területeinek feltérképezésében és gyalogos elérhetőségével kapcsolatban.</p>
<p class="p2"><strong>De mi is az a Kompakt Város?</strong></p>
<p class="p1">Kompakt Városról  akkor beszélhetünk, ha a város térben kiegyensúlyozott, a környezetével harmonizáló megfelelően tagolt városszerkezettel rendelkezik, továbbá hatékony infrastruktúra hálózat szövi be, ami a humán szolgáltatásoktól kiterjed a közlekedésre és közművekre is. Budapest esetében a kompaktságra való törekvés nem a sűrűség növelését, hanem az adott területhez illő, optimális sűrűség biztosítását jelenti, ahol elérhető az alapvető szolgáltatások köre.</p>
<p class="p1">A <a href="https://budapestkozut.maps.arcgis.com/apps/dashboards/d56ac7ee7de44491963960df8b90f612">Kompakt város honlap interaktív térképe</a> a Budapesten elérhető egészségügyi, gondozási, hitéleti, kereskedelemi és szolgáltatási, közigazgatási ügyintézési, banki, kulturális, oktatás-nevelési, sportlétesítmény, továbbá zöldhálózati elemekbe kategorizálva mutatja be a városi szolgáltatások elhelyezkedését. A kiválasztott szolgáltatás további altípusok alapján szűrhető és lakóhely szerint kereshető.</p>

A weboldal megmutatja a Fővárosban elérhető alapvető szolgáltatások elhelyezkedését és azok lakóhelyre vetített 5-10-15 perces gyaloglási távolságát.

Kompakt Város – megjelent a 15 perces utak Budapest térképe

<div class="adn ads" data-message-id="#msg-a:r8812077151805255041" data-legacy-message-id="194b80b8ad9a1878">
<div class="gs">
<div class="">
<div id=":187" class="ii gt">
<div id=":186" class="a3s aiL ">
<div dir="ltr">
<p>Az elmondottak szerint a becsapódás Cseh Katona János, 27 éves lakatostól egy méterre történt. A <strong>kődarab 20 centiméter mélyre fúródott a földbe, sistergett, gőzölgött</strong>. „Amikor Cseh Katona János lakatos háta mögött az udvaron becsapódott a meteorit, alaposan megijedt, különösen, mert látta, hogy a kő gőzölög. Bádoglemezre tették, bevitték a műhelybe, ott kalapáccsal kettétörték. Még két órán át forrt a kő, közben szóltak a csillagvizsgálónak, s beküldték Kulin professzornak, ő hozta be a múzeumba” – írta 1965. január 12-én az <em>Esti Hírlap</em>, és szóra bírták a Nemzeti Múzeum munkatársát is. Íme az interjú:</p>
<p>„– Valóban igaz, hogy hatalmas robajjal érkezett a Földre a Kén utcai meteorit? </p>
<p>– Ez enyhén szólva túlzás. Helyesebb, ha azt írják: puskagolyó süvítéssel jött a Földre. És nem kerek, hanem libatojás formájú. </p>
<p>– Milyen sebességgel csapódott az udvarba? </p>
<p>– Ezt még nem tudhatjuk. A kődarab húsz centiméter mélyre fúródott a kemény, ledöngölt agyagtalajba. Ha csak ezt a mélységet számítjuk, elképzelhető, micsoda erővel, milyen nagy sebességgel fúródott be. </p>
<p>– Legalább olyan gyorsan, mint ahogy egy szputnyik elhagyja a Földet? </p>
<p>– Valószínű. </p>
<p>– Mit szólt, mindehhez a Cseh Katona János? </p>
<p>– Az ijedtségről először szólni sem tudott…”</p>
<p>A cikkből kiderült, hogy az azóta megtörtént vizsgálatokból a szakemberek érdekes következtetésre jutottak. „Minden kétséget kizáróan megállapítottuk, hogy páratlan természeti kincs jutott birtokunkba, mert eddig olyan meteoritok kerültek a földre, amelyek nem álltak konkrét kapcsolatban a bioszférával. A Kén utcai lelet meteoritgránit földpátot, kvarcot és csillámot tartalmaz, ugyanolyan kőzet, mint a jól ismert mecseki, vagy a velencei hegységé. De földünk sok helyén található hozzá hasonló anyag: Brazíliában, Skandináviában, Afrikában és Ázsiában. A vizsgálatokat folytatjuk, szó lehet arról is, hogy esetleg bemutatjuk a közönségnek az érdekes követ” – nyilatkozta a múzeum munkatársa. A lap felidézte az <strong>eddigi hazai meteorit becsapódásokat – 1857-ben Kabán, 1890-ben Nagyvázsonyban, 1900-ban Ófehértónál, 1905-ben Malomházán</strong> találtak ilyesmit, vagyis hatvan évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy a lista a Kén utcai az Épületlakatos és Gépjavító Vállalattal bővüljön. A hírt átvették a megyei lapok, az olvasók pedig még két hétig gondolhatták, hogy világraszóló dolog történt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/meteor.png" alt="Meteor" width="344" height="500">
<figcaption>Kép: Esti Hírlap, 1965. január 12./Arcanum.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Noha három nappal később a <em>Népszabadság</em> szerzője kételyeinek adott hangot és glosszát írt arról, hogy ha ekkora szenzáció a becsapódás, akkor miért kellett a bejelentéssel januárig várni, ám az <em>Esti Hírlap</em> január 27-én megvédte magát. „A meteor becsapódásának tényét még az ősszel egyik csillagászunk bejelentette a tv sokszázezer nézőjének. December elején írni akart róla az <em>Esti Hírlap</em> is, de a vizsgálatok még nem fejeződtek be, s a csillagászok érthető módon, nem akartak kozmikus kacsát tálalni az olvasóknak” – írták nagy elánnal, a cikk végéből azonban az olvasó már sejthette, hogy mégis „kozmikus kacsával” foglalkozik az újság, ugyanis a szerző megjegyezte, hogy úgy tűnik, a tudósok „minden kétséget kizáró” bejelentése „korainak bizonyult”. </p>
<p>Az <em>Esti Hírlap</em> január 28-i száma már részletekkel is szolgált. Mint kiderült, a meteorit-becsapódás mögött Cseh Katona János <strong>lakatos túl jól sikerült tréfája</strong> állt. Amit az a véletlen felismerés szült, hogy a fiatal szaki észrevette, hogy ha egy kődarabra „rácsöppen” a hegesztés során keletkező folyékony fém, akkor az olyan lesz, amilyet az <em>Élet és Tudomány </em>című lapban látott meteoritként. Ekkor döntötte el, hogy megtréfálja kollégáit. „Egy nagyobb követ keres, azzal be a műhelybe. A hegesztőpisztoly célba veszi a követ. A vas rácsorog. S néhány perc múlva izzik, fénye furcsa, formája szokatlan. Bádoglemezen fekszik az alkalmi ötlet absztrakt alkotása: kisült kő. – Ide nézz! – mutatja Cseh Katona János a mellette dolgozó lakatosnak. – Vajon mi lehet ez? – kérdi tágra nyílt szemmel a szomszéd. – Olyan, mint egy meteorit” – dramatizálta a helyzetet az <em>Esti Hírlap</em>. A tréfa itt még nem ért véget, a lakatos ugyanis egy gödröt is ásott udvaron, és mutatta oda csapódott be, épp a háta mögött…</p>
<p>A meteorittal kapcsolatos vizsgálatok négy hónapig tartottak, míg a színképelemzés és a kémiai vizsgálat kimutatta, hogy a lelet <strong>acél és közönséges gránit mesterséges párosítása</strong>, semmi több. Ezt követően az Épületlakatos és Gépjavító Vállalat igazgatója kihallgatta egyenként a lakatosokat, hogy végül kiderüljön, tréfa volt az egész. A múzeum ezután ellenjegyzőkönyvet írt, és az ügyet lezárták, bár a legszívesebben a földbe süllyesztették volna. Legalább 20 centi mélyen.</p>
<p>„Először az öreg Blazseket, a művezetőnket akartam megviccelni, mert ő mindenre ugrik. De amikor láttam, hogy társaim meteoritnak hiszik a meghegesztett kavicsot, hagytam, hadd gondolják, ahogy akarják. Eszembe se jutott, hogy mi lesz a vége. Az egyik szakértő azt mondta nekem: ilyet nem is lehet előállítani a Földön” – nyilatkozta a lapnak a tréfa kiagyalója, akiről kollégái a legjobbakat mondhatták, hogy remek munkaerő és kiváló családapa.</p>
</div>
<div class="yj6qo">Borítókép: A cseljabinszki meteorit; Kép: Wikipedia.hu/Pavel Maltsev</div>
<div class="adL"> </div>
</div>
</div>
<div class="WhmR8e" data-hash="0"> </div>
</div>
</div>
</div>
<div class="gA gt acV">
<div class="gB xu">
<div class="ip iq">
<div id=":188"></div>
</div>
</div>
</div>

A hatvanas évek közepén igazán különleges dolog került a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-és kőzettárába. Azt állították róla, hogy egy félkilós, 5 centiméter hosszú, 3 centiméter széles meteorit, amely a Kén utcai az Épületlakatos és Gépjavító Vállalat udvarán csapódott a földbe. A vizsgálatok épp hatvan éve fejeződtek be.

60 éve meteorit csapódott a ferencvárosi Kén utcába. Vagy mégse?

<p dir="ltr">Az E.ON Hungária Zrt. jogelődje, az ELMŰ 2009-ben állapodott meg a fővárossal a közös működésről, ez a szerződés 2024. december 31-ig szólt, a lejártával pedig vételi jogot adott a városvezetésnek a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) 50%-os tulajdonrészére. A 2021-ben létrehozott Budapesti Közművek (BKM) stabil működésével évi több milliárd forint megtakarításhoz jut a Főváros, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/30/koztulajdonba-kerult-a-kozvilagitas">ez tette lehetővé <strong>decemberben a BDK visszavásárlását 4,239 milliárd forintért</strong></a>. Így lett a BDK 100%-ban a budapestieké.</p>
<p dir="ltr">A 2001-ben létrehozott BDK üzemelteti a saját, a főváros, illetve a kerületek tulajdonában lévő köz- és díszvilágítási berendezéseket, a visszavásárlással a cél az volt, hogy a dísz- és közvilágítás egy kézbe kerülésével magasabb színvonalú, korszerűbb és olcsóbb legyen a Budapest közvilágítása. </p>
<h3 dir="ltr">Még alig kezdődött el az év, máris befejeződött két sikeres közvilágítási projekt </h3>
<p dir="ltr">Már a 2024-es tél különlegessége is az volt, hogy az Andrássy úton és a Városháza parkban a zöld környezet megóvását előtérbe helyezve, fákra tekert fényfüzérek helyett <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/01/december-elso-napjan-kigyulnak-a-fovaros-karacsonyi-fenyei">a BDK teljesen környezetbarát díszekkel világította meg Budapest belső közterületeit</a>. <strong>Közben pedig olyan más modernizálási munkák is lezárultak, aminek direkt következményeként a főváros elképesztő mennyiségű energiát és pénzt tud megspórolni.</strong></p>
<h3 dir="ltr">Hároméves projekt az Andrássy úton</h3>
<p dir="ltr">Befejeződött az Andrássy út teljes és energiahatékony közvilágításának korszerűsítése, amit 2022 és 2024 között a BDK három ütemben valósított meg. </p>
<ul>
<li dir="ltr">Első ütemben az új típusú, a fákat megkímélő karácsonyi díszítő világítás igényeit kielégítő kandelábercserék, valamint az Andrássy út fő közlekedési útja melletti világítóberendezések energiahatékony LED-lámpatestre történő cseréje fejeződött be az Oktogon és a Dózsa György út között. Így az Andrássy úton teljes hosszában egységessé válhatott a karácsonyi díszkivilágítás.</li>
<li dir="ltr">Második ütemben az Andrássy út szervizútjaihoz tartozó út- és járdavilágító berendezéseinek cseréje készült el az Oktogon és a Bajcsy-Zsilinszky út között. </li>
<li dir="ltr">Harmadik ütemben az Andrássy út külső szakaszán, az Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszon a szervizutak és járdáinak világítása újult meg, a Kodály körönd közvilágításával együtt.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250128ga3025.jpeg" alt="LED" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Az összességében mintegy 500 millió forint értékű közvilágítási rekonstrukció forrását a Fővárosi Önkormányzat biztosította, ennek eredményeképpen <strong>megújult 92 db nagyértékű, megerősített kandeláber-oszloptest</strong>, <strong>162 db a fő útpálya melletti világítóberendezés</strong>, valamint a <strong>szervízút mentén az út- és járdavilágító berendezéseket érintő 200 db lámpatest</strong>. A világító berendezések mindegyike korszerű és energiahatékony <strong>„Smart-ready” LED közvilágítási lámpatest</strong>. Az új berendezések a korábbi világítóberendezések formavilága alapján készültek el, a világörökségi épített környezet egységét továbbra is fenntartva, de már egy megújult, energiahatékony műszaki tartalommal.</p>
<p dir="ltr">[gallery ids=4007ff4b-5202-47e7-91c6-bc59fd634d0b,a62efa9e-7ca6-4083-a018-5ff0f8513a88,3d54d9b3-ff11-433a-8b49-f99602a9ddd7,6203d158-599e-414b-a107-f72df7d585dc,35cf0c99-3241-455a-934d-66dc1606a88b,ece172c0-7790-4a50-aefd-fc5139e9bd74]</p>
<p dir="ltr"><strong>A beruházással elért villamos teljesítmény megtakarítás jelentős, közel mintegy 30 kW, ami egy kisebb város közvilágítási teljesítményének felel meg</strong>. Ennek révén évente 125.000 kWh áramfogyasztást lehet megtakarítani, valamint a felújított oszlopok évtizedekig alkalmassá váltak az új típusú, környezetbarát karácsonyi díszítő világítási berendezések elhelyezésére. </p>
<h3 dir="ltr">Sokkal világosabb lett a Városligeti fasor</h3>
<p dir="ltr">A Városligeti fasor területén a közvilágítási hálózatnak a műszaki állapota nagyon elavult volt, ráadásul kevés is volt a világító test, ezért 2024-ben a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a teljes közvilágítási hálózatot megújította. Ennek során új kábelhálózatot építettek ki, valamint a hozzá tartozó új oszlopokat és korszerű, energia hatékony LED-világítóberendezéseket helyeztek ki . Az összességében mintegy 380 millió forint értékű közvilágítási rekonstrukció forrását a Fővárosi Önkormányzat biztosította, ennek eredményeképpen a Városligeti fasorban <strong>megújult 4,4 km közvilágítási földkábel, a korábbi 50 lámpahely helyett 122 db dekoratív közvilágítási kandeláber létesült</strong>, valamint az út- és járdavilágító berendezések tekintetében 136 db korszerű és energiahatékony „Smart-ready” LED közvilágítási világítóberendezést szereltek fel. A technológiai fejlesztés következményeként a lényegesen több lámpatest hatványozottan nagyobb megvilágítást biztosít, ennek ellenére a villamos teljesítmény még hajszálnyi csökkenést is mutat a korábbihoz képest. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250128ga3033.jpeg" alt="LED" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Az új oszlopokon már elhelyezésre kerültek a karácsonyi díszítővilágítás esztétikus áramhálózati csatlakozó elemei, így a jövőben, díszítési igény esetén már külön elektromoshálózati csatlakozás kiépítése nélkül is biztosítható lesz a világító díszítőelemek áramellátása.</p>
<p dir="ltr"><em>Egyébként a <a href="https://bdk.hu/fooldal/">BDK honlapjának főoldalán</a> rengeteg érdekes statisztikát találni a díszvilágítási objektumok kerületenkénti bontásától kezdve, a kapcsolószekrények számán át, a Váralagút fényforrásainak beépített villamos teljesítményéig. Jó böngészést!</em></p>

Most fejezte be az Andrássy út és a Városligeti fasor közvilágításának megújítását a Budapesti Dísz-és Közvilágítási társaság, ezzel egy kisvárosnyi villamosenergiát tudnak megspórolni Budapestnek.


Rengeteg pénzt és energiát spórol a világítással Budapest

<p dir="ltr">Józsefvárosban a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2023/05/telepulesfejlesztesi-koncepcio/">Településfejlesztési Koncepció</a> szerint szükséges a <strong>kerületi zöldinfrastruktúra fejlesztése</strong>, a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2023/05/klimavedelmi-intezkedesi-terv/">Klíma Intézkedési Terv</a> célként fogalmazta meg, hogy vizsgálják meg, <strong>hol van lehetőség új fák ültetésére. </strong>Ennek fényében a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2022/05/jozsefvaros-klimastrategia-es-jozsefvarosi-klimavedelmi-intezkedesi-terv/">8. kerületi klímastratégia</a> pedig előirányozta, hogy <strong>2030-ra minden utcában legyen fa</strong>, többszintű zöldsáv, vagy fát helyettesítő növénytelepítés. <strong>A tervezetek egyik közös nevezője, hogy szorgalmazza a parkolóhelyek fenntarthatóbbá tételét.</strong></p>
<p dir="ltr">2024. júliusában elkezdődött <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/06/nincs-utca-zold-nelkul">az önkormányzat utcafásítási programjának II. üteme</a>. A projekt keretében 7 közterületen közel 150 fát ültet a Józsefvárosi Önkormányzat, a 7 közterületből csupán 2 maradt 2025-re –<strong id="docs-internal-guid-76453f04-7fff-9a2d-66c9-2fe82a5da592"> </strong>a napokban kezdődik a Kiss József utcai fahelyek kivitelezése, az utolsó, József utcai fásítás pedig várhatóan tavasszal kezdődik. Ez utóbbi 24 új fával és 128 négyzetméter zöldfelülettel gazdagítja a kerületet 10 parkolóhely megszűnése árán.</p>
<p dir="ltr">Január végén elkezdődnek a <strong>Kiss József utca Rákóczi út és Szilágyi utca közötti szakaszának fásítási munkálatai</strong>. A munkálatok várhatóan április közepéig tartanak majd, négy ütemre bontják, de a kivitelezés befejezése függ például az időjárástól is. </p>
<p dir="ltr"><em>Az ütemek a tervezett kivitelezési dátumokkal</em>:</p>
<ul>
<li dir="ltr">Az I. ütemben a Kiss József utca Bezerédj utca és Szilágyi utca közötti szakaszának páros oldalán kezdődik meg a munka. Erre a szakaszra január 31-én vonul fel a kivitelező, február 3-án elkezdi a munkát, majd várhatóan február 16-ig be is fejezi.</li>
<li dir="ltr">A II. ütemben a Kiss József utca Bezerédj utca és Szilágyi utca közötti szakaszának páratlan oldalán kezdődik meg a munka február 17-én és fejeződik be február 28-án.</li>
<li dir="ltr">A III. ütemben a Kiss József utca Rákóczi út és Bezerédj utca közötti szakaszának páros oldalán kezdődik meg a munka február 28-án és fejeződik be várhatóan március 23-án.</li>
<li dir="ltr">A IV. ütemben a Kiss József utca Rákóczi út és Bezerédj utca közötti szakaszának páratlan oldalán kezdődik meg a munka március 24-én és fejeződik be április 13-án.</li>
</ul>
<p dir="ltr"><strong>Az Utcafásítási Program II. ütemének ezen szakaszán 58 fával és több mint 750 négyzetméternyi zöldterülettel gazdagodik az utca. Az új fahelyek miatt 38 parkoló szűnik meg. </strong></p>
<p> </p>

A VIII. kerületben egymást érik az utcaképeket drasztikusan – a jó irányba átalakító – beruházások, a mostani ütemben 58 fa és 750 négyzetméter zöldterület lesz 38 autónyi aszfalt helyett.


Folytatódik a több ütemből álló utcafásítás Józsefvárosban

<p dir="ltr">A Városháza Park kapcsán elsőként és leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a<a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/varoshaza-park"> park tervezése</a> és megvalósítása <strong>miért egy több évig tartó folyamat</strong>? Ezt a tényt részben indokolja a területen az ütemezési kényszer és a kapcsolódó fejlesztések összehangolása – előbb a Városháza Károly körútra néző homlokzatának és a Merlin felújításának kellett elkészülnie. De a tervezési, az engedélyezési és a közbeszerzési folyamatok is időigényesek, de nem segíti a gyors ügymenetet az sem, hogy a tervezés közben változtak a fölöttes jogszabályok, azaz az építési törvény, valamint - több, mint 300 éves épületről lévén szó, a barokk Városháza egyes részei 1716-ban kezdtek el épülni - a környezetre szigorú műemléki előírások vonatkoznak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-01-20-14.png" alt="Városháza" width="2706" height="1800">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Iroda</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Amikor parkot mondunk, elképzeljük a burjánzó zöld felületeket, az árnyat adó fákat és virágzó növényeket, a kényelmes padokat és esetleg valamilyen vízjátékot, és nem gondolunk arra az egyéb kék- és zöldinfrastruktúrára, ami mögötte/alatta/benne húzódik, vagyis húzódhat. Pedig a Városháza Park ebben is egy hatalmas paradigmaváltásra készül. Aki a mostani formájában ellátogatott már ide, láthatta, hogy ez <strong>az udvar  ma még egy nagy gödör</strong>, ahol a Városháza hátsó homlokzati földszintje egy fél emelettel feljebb van és a Merlin is sokkal magasabban áll. Viszont a terveken nyoma sincs már ennek a gödörnek. Ha valaki képzeletben összeköti a felújított Merlin melletti – akadálymentesség miatt kialakított – elfogyó támfal vonalát a Károly körút és a homlokzati udvarbejárat között, akkor egy nagyjából vízszintes, akadálymentes vonalat kap.</p>
<blockquote>
<p dir="ltr">Nos az a cél, hogy a <a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/varoshaza-park">végleges közpark </a>talajszintje ezen a nívón legyen, a gödröt pedig olyan a vízmegtartást, tetővizeket, csapadékot befogadó, és azt öntözési célra felhasználó közeggé alakítsuk, amely fenntarthatóbbá teszi a parkfenntartást</p>
</blockquote>
<p dir="ltr">– írta <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02qGrN8cSdbwpUjukjoTxUAUtJrgpN1gUmFwj94tCQDTQtZHrZTXY8yKPJ7UyZe7f2l">bejegyzésében </a>Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze már a jövendőbeli parkról. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vhp-tt-a-taj-pa-r-704-r02kozzoldvarosfal.png" alt="Városháza" width="3840" height="2560">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri iroda</figcaption>
</figure>
</div>
<p>De mielőtt elmerülnénk a szivacsváros és a Vitézy Dávid által összehívott <strong>január 20-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli ülésén</strong> Erő Zoltán főépítész által prezentált koncepciótervek részleteiben, gyorsan összefoglaljuk, mi történt eddig a parkkal kapcsolatban. <strong> </strong></p>
<ul>
<li dir="ltr" aria-level="1">
<p dir="ltr" role="presentation">A <a href="https://budapest.hu/hirek/2021/10/19/indul-a-varoshaza-park-tervpalyazat">tervpályázatot</a> a Városháza park megújítására 2021-ben írták ki, ennek 2022-ben született <a href="https://budapest.hu/hirek/2022/04/29/bemutatjuk-a-varoshaza-park-tervpalyazat-eredmenyeit">eredménye</a>, ahol az I. díjas pályamű – “A KÖR” lett a Lépték-Terv Tájépítész Iroda munkája. </p>
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
<p dir="ltr" role="presentation">2023-ban zajlott a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.</p>
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
<p dir="ltr" role="presentation">2024-ben kötötték meg a tervezési szerződést, ennek értelmében a fővállalkozó: a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, a Szolgáltató Kft. az alvállalkozó a Sporaarchitects Kft. lett. </p>
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
<p dir="ltr" role="presentation">2024-2025-ben zajlott és zajlik a részletes tervezés. </p>
</li>
</ul>
<p>Azonban már ez idő alatt is, amíg a háttérben ezek a folyamatok zajlottak, <strong>megvalósult több szezonális esemény és működött egy ideiglenes park is</strong>, változatos funkciókkal. Az elmúlt évek Budapesti Tavaszi Vásárai, a Városháza <a href="https://150.budapest.hu/varoshaza-teli-elmenypark">Téli Élménypark</a>ok és a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/05/budapest-dallamokban-es-fenyben-uszott-galeria">Majális </a>után 2024 tavaszán egy izgalmas pop-up parkkal <a href="https://budapest.hu/hirek/2024/05/02/megnyilt-a-varoshaza-pop-up-park">nyílt meg</a> a budapestiek számára a Városháza évtizedek óta elzárt udvara és passzázsa, ahol többszáz fős közös meccsnézések, koncertek, szabadtéri programok is voltak a nyáron. </p>
<p>A Pop-up park <strong>nyári használatának tapasztalatai </strong>is rávilágítottak arra, hogy a tervezés során milyen komplex kihívásokkal kell szembenézni. A belvárosi területen és a részben árnyék nélküli udvaron az erős hősziget hatás miatt bizonyos napszakokban élvezhetetlen volt a terasz, a jelenlegi körülmények között a locsolás is víz- és időigényes feladat, a megmaradt palánkfalakkal a hely elszigetelt maradt a városi áramlástól. </p>
<p>[gallery ids=7fa9a4ec-61f7-4fb5-b6f0-9777081b3cf1,5a4f33fe-3519-4ce6-b5e3-e15c5f030321,d673a08c-0f56-4276-b124-064a7373d224,27a22a8d-a96e-4c5f-ae34-0855046e6806,26efcd3e-1537-47d7-8df8-8e720af2301b]</p>
<p dir="ltr">A tervezés során a <strong>szivacsváros koncepció</strong> megvalósítása – ahogy arra Bardóczi Sándor is utalt korábban –  kiemelten fontos volt, a 7730 négyzetméternyi tervezett zöldfelület mellett 6966 négyzetméter csapadékvízgyűjtő burkolat és 850 négyzetméter vízáteresztő burkolat fog gondoskodni arról, hogy a végleges közpark a klímaváltozás kihívásai során is hosszú távon fenntartható és kellemes hely legyen az ide látogató embereknek, és annak a 80 Stockholm-módszerrel elültetett fának is, amelyek majd az árnyékot adják, a sok-sok évelőről nem is beszélve. A részletes koncepciótervben nemcsak a <strong>tetővizek gyűjtésének</strong> módja, hanem az esőkertek  és a párologtató zónákkal ellátott fásított részek pontos kialakításának tervezése is megtörtént. Ezek a megoldások blokkolják a hősziget effektus kialakulását. A csapadékvíz-tárolás és felhasználás olyan fontos és komplex feladat, hogy a szakemberek az V. kerülettel is egyeztettek, és próbálják összekapcsolni a koncepcióban szereplő megoldásokat a kerületi rendszerekkel.</p>
<p dir="ltr">A <strong>közparkon belüli funkciókról </strong>a bizottsági kérdésekre Bardóczi Sándor elmondta, hogy a klasszikus parkra jellemző funkciók mellett a tervezőkkel modellezték, hogyan nézne ki a terület, ha itt télen koripálya lenne, vagy köztéri kiállításoknak adna helyet a terület, esetleg a Merlin melletti részen színpad épülne a nyári időszakban. De akár a karácsonyi vásár vagy a könyvhét is új otthonra találhatna itt. </p>
<p>Erő Zoltán főépítész prezentációjában kiemelte, hogy itt a <strong>fő cél</strong> – a tájépítészeti feladatokon túl – <strong>a városi szövet javítása</strong>, ami itt már hosszú évtizedek óta és jelenleg is egy roncsolt terület.</p>
<p>Ennek megfelelően ezek a koncepciótervek tartalmazzák a <strong>Városháza földszinti, megnyitni tervezett helyiségeinek</strong> (szintén 6000 négyzetméternél is nagyobb területről van szó) terveit és funkcióit is. Ugyanis a Városháza Park tervezésének része a <strong>Nyitott Városháza </strong>koncepció is, azaz a Városháza épületének a parkhoz kapcsolódó földszinti helyiségeinek átalakítása, megnyitása és átjárhatóvá tétele. Ezekben a terekben most még áldatlan állapotok uralkodnak, ahogy azt Erő Zoltán főépítész is bemutatta a prezentációjában</p>
<blockquote>
<p>“Mérhetetlenül alulhasznosított, jelenleg raktárként működő részek ezek, elképzelhetetlen hogy bármelyik más európai főváros központjában ilyen állapotok uralkodjanak.”</p>
</blockquote>
<p>Itt az egyik legfontosabb javaslat, megnyitni azt a keresztszárnyat, vagy keresztfolyosót a Gerlóczy és a Bárczy utca között, ami átjárhatóvá tenné a területet, ezzel egy új dizájnelemet hozna be a barokk térbe. Szintén a terv része az <strong>úgynevezett Ratskeller</strong> – a díszterem alatti hatalmas tér – felújítása és hasznosítása. A további funkciók kapcsán a terv számol kiülős kávézókkal, teraszokkal és vendéglátó egységekkel, de legalább ilyen fontos az Infó pont beköltöztetése, és egy olyan hely kialakítása, ahol a hivatal közvetlenül tud nyitni a városlakók felé. Az üzleti területek kialakítása nem lenne kulcsrakész, csak a szükséges gépészeti kialakítás épülne meg, a teljes befejezés magántőkéből történne – mondta el Erő Zoltán. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairoshaiza-parkkoncepcio03.jpeg" alt="Városháza" width="1130" height="722">
<figcaption><strong>Ratskeller. </strong>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A <strong>tervezés és kiépítés jövőbeni menetéről</strong> a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tervezői csapat összeállított egy forgatókönyvet, ahol számolva a megváltozott fölöttes jogszabályokkal és az engedélyeztetési folyamat elhúzódásával, – a műemléki engedélyeket is be kell szerezni, és az Országos Építészeti Tervtanács elé is be kell terjeszteni a terveket – optimális esetben az engedélyezési és kiviteli tervezési szakasznak a vége 2027 első negyedéve lehet. Vagyis a 2025-ös év az engedélyezés, 2026 a tervezés éve lesz, ahol a kiviteli közbeszerzés minimum 6 hónapot vesz igénybe. Azaz optimális esetben 2028-ban kezdődhet meg maga a kivitelezés, azaz a park végleges kialakítása.</p>
<p>A bizottsági ülésen, a prezentációban a <strong>tervezett projektköltségek </strong>is szerepeltek. Eszerint az alapprogram (Városháza Park, Nyitott Városháza kialakítása) 4,2 milliárdból valósulhat meg, és a javasolt további elemek (Bárczy és Gerlóczy utcai térsor és a Ratskeller felújítása, a keresztfolyosó kialakítása és a homlokzati zöldítés és kolonnád) megvalósításához további 1,6 milliárd forintra lesz szükség. Vitézy Dávid kérdésére Kiss Ambrus főigazgató elmondta, hogy a tervezés során vizsgálták, milyen EU-s forrásokat lehet bevonni,  a park kialakítása megfelel-e a TOP Plusz által támasztott elvárásoknak, azonban végül arra jutottak, hogy a főváros általános tartalékából kell majd forrásokat átcsoportosítani a következő évek költségvetései során. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairoshaiza-parkkoncepcio02.jpeg" alt="Városháza" width="850" height="540">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Iroda</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Erő Zoltán azzal zárta a beszámolót, hogy nagyon örülnénk, ha a Városháza Parknak ez a fent felvázolt komplex rendszere minden elemével együtt tudna megvalósulni, mert ez együtt ér valamit, a park a nyitott Városházával egymást erősítő elemekké tudnak válni. A most elkészült részletes koncepciótervek alapján a város új zöld főtere véglegesen felszabadítaná a Városháza udvarait, valamint egy sokkal nyitottabb, élhetőbb, sokszínű és többféle funkciót is ellátni képes közteret hozna létre Budapest szívében.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vhp-tt-a-taj-pa-r-709-r01madachtengely.png" alt="Városháza" width="3795" height="2530">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Budapest szívében, ahol most a legkevesebb az egy főre jutó zöldfelület, a korábbi parkoló helyén a Városháza Parkkal a zöldfelületi arány 50 százalékra nő, az akadálymentessé váló parkban és a kapcsolódó városházi helyiségekben kávézók, közösségi helyszínek is nyílnak. 

Elkészült a Városháza Park koncepcióterve

<p class="p1">A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a <strong>vadállatmentés</strong>. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát <strong>természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok</strong> olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy az <strong>állatok ismét emberi segítség nélkül boldogulhassanak</strong> a természetben, s ha ez sikerül, a megfelelő élőhelyeken szabadon engedik őket - írja közleményében az Állatkert.</p>
<p class="p1">Az Állatkert által a vadállatmentő munka támogatására életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány a napokban összesítette a vadállatmentés tavalyi eredményeit. Eszerint <strong>2024-ben 127 faj 2606 egyedének nyújtottak segítséget</strong>. Ennél több mentett állat csak 2021-ben került be az Állatkertbe, akkor ugyanis 120 faj 2624 egyedének segítettek a kert vadállatmentő központjában. Az elmúlt tíz évben egyébként összesen több mint <strong>21 ezer mentett állatról gondoskodtak</strong> az állatkerti szakemberek.</p>
<p class="p1">A 2024-ben bekerült 2606 mentett állat legnagyobb része madár (92 faj 1301 egyede), de szép számmal akadtak köztük emlősök (22 faj 1096 egyede), illetve számos hüllő (11 faj 206 egyede) és néhány kétéltű (2 faj 3 egyede) is.</p>
<p class="p1">A mentett <strong>madarak</strong> közül sok volt fokozottan védett. Például 44 fehér gólya, 10 füleskuvik, 7 kuvik, 5 törpegém, 4 rétisas, 3 gyurgyalag, 3 uhu, 2 gyöngybagoly, 2 kerecsensólyom, 2 parlagi sas, 1 fekete gólya, 1 darázsölyv, 1 kék vércse, 1 pusztai ölyv, 1 szerecsensirály, 1 uráli bagoly, 1 túzok és 1 vándorsólyom is. A legnagyobb egyedszámmal bekerült madárfaj a feketerigó: összesen 160 egyeddel akadt dolguk az állatkerti vadállatmentő központ dolgozóinak.</p>
<p class="p1">A mentett <strong>emlősök </strong>több mint fele keleti sün volt: összesen 598 segítségre szoruló süni került be az Állatkertbe. 449 denevér is segítséget kapott: ők 14 különböző fajt képviseltek. De voltak mókusok, különféle pelék, sőt még egy hód is a mentett állatok között. Két <strong>elárvult vadmacska</strong> is bekerült az Állatkertbe: őket június első hónapjaiban találták a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei Somogy vármegyében, Szenna közelében. A kölykök felnevelését az Állatkert vadállatmentéssel foglalkozó szakemberei fejezték be, és <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=454776927716421">október közepén engedték el őket</a> a Zselickisfalud melletti Kardosfa erdőrengetegének egyik tisztásán.</p>
<p class="p1">A vadállatok mentésében az <strong>Állatkert együttműködik a nemzeti park igazgatóságokkal</strong>, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és több más szervezettel, illetve több jelentős természetvédelmi programmal, köztük például a kerecsensólyom vagy a parlagi sas védelme érdekében létrehozott programokkal is. Az Állatkert munkatársai közül a vadállatmentésben 4 állatgondozó teljes munkaidőben, 3 állatgondozó, 4 állatorvos és 2 állategészségügyi technikus és 1 szakterületi vezető pedig munkaidejének egy részében vesz részt.</p>
<p class="p1">Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti. <strong>A vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható.</strong> Emellett a Magyar Madármentők Alapítvány közösségi média felületein rendszeresen beszámolnak az aktuálisan bekerült, vagy a közelmúltban szabadon engedett mentett állatokról. Ezt az alapítványt egyébként azért hozta létre az Állatkert, hogy forrásokat gyűjtsön a vadállatmentő munka támogatására. A vadállatmentés ugyanis alapesetben nem tartozik az állatkertek feladatai közé, így a Budapesti Állatkert nem is kap külön forrásokat erre a tevékenységre. Ugyanakkor Magyarországon lényegében az Állatkert volt az egyik legelső olyan intézmény, ahová a jó szándékú magánszemélyek által talált törött szárnyú vadmadarakat, fészekből kiesett fiókákat, elárvult kismókusokat be lehetett hozni, hogy szakszerűen gondoskodjanak róluk. </p>
<p class="p1"><strong>A Magyar Madármentők Alapítvány weboldala a<a href="www,madarmentok.hu"> ezen</a></strong><strong><a href="www,madarmentok.hu"> címen</a>, <a href="https://www.facebook.com/madarmentok">Facebook-oldala pedig itt</a></strong><strong> érhető el.</strong></p>
<p class="p2"> </p>

 Tavaly 127 faj 2606 egyede kapott második esélyt az életre a Budapesti Állatkert vadállatmentő központjában. Ez minden idők második legmagasabb éves egyedszáma az állatkerti vadállatmentés történetében. A mentett állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt közöttük. 