NEWSLETTER

Budapesten is egyre gyakrabban találkozunk olyan kezdeményezésekkel, amelyek ötletesen és szerethetően megmutatják, hogy mennyire sokféle módon használhatjuk a köztereinket. Vagyis hogy mit jelent az, amikor a városi terek terek tényleg egy közösségi színtérré válnak. 
Ennek legszebb példája a nyári szezonban nyitott alsó rakpart – <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/06/iden-nem-szenderult-teljesen-teli-alomba-a-nyari-nyitott-rakpart">ami idén nem szenderül teljesen téli álomba</a> – vagy a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/10/mikroparkok-burjanzasa-jozsefvarosban">józsefvárosi mikroparkok</a> és a<a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/12/ambrafak-levendulak-parklet-zoldebb-es-elhetobb-lett-a-szekely-mihaly-utca"> Székely Mihály utcai parkletek</a>. Ezek közös vonása hogy kisléptékű beavatkozásokkal járnak és a programokkal, eseményekkel nagyrészt a helyben élőket szólítják meg és izgalmas alternatívát mutatnak arra, hogy mire is használhatjuk a közterületeinket. Igen, akár télen is. 
<figure><img src="/api/file/image/4060272636452823478084096398880302533468323n.jpeg" alt="width=2048" height="1365" />
<figcaption>Kép: Adam Beres/Jarokelo.hu Facebook oldala</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/4057511716452825511417228472052364239022649n.jpeg" alt="width=2048" height="1368" />
<figcaption>Kép: Adam Beres/Jarokelo.hu Facebook oldala</figcaption>
</figure>
A <a href="https://www.facebook.com/jarokelohu">Járókelő Közhasznú Egyesület</a> szervezésében létrejött VII. kerületi projekt célja létrehozni és megmutatni a Damjanich utcában is, hogy milyen egy emberközpontú városi közterület. A La Lune Café előtti tér ideiglenes átalakításának ötletét az <a href="https://egeszsegesutcak.hu/">Egészséges utcák</a> várostervezési és -fejlesztési koncepciója adta, amelynek lényege, hogy olyan közterület-fejlesztések valósuljanak meg, amelyektől az emberek jól érzik magukat, és még az egészségük is javul.
<figure><img src="/api/file/image/4057493516448970645136041771452824987028841n.jpeg" alt="width=2048" height="1152" />
<figcaption>Kép: Jarokelo.hu Facebook oldala</figcaption>
</figure>
Az „Egy másik Damjanich” névre keresztelt projekt programjai között szerepelnek délutáni 30 perces kóruskoncertek, az adventi időszakhoz kapcsolódóan ünnepi dalokkal, de kerékpáros városnézés és jótékonysági mézeskalács vásár is lesz december 10-ig. 
A projekt az erzsébetvárosi civil szervezetek számára kiírt programpályázat keretein belül valósul meg a Járókelő Közhasznú Egyesület szervezésében Erzsébetváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Budapest Főváros Önkormányzata, a Valyo, város és a folyó és a VPI Beton támogatásával.

Új ideiglenes városi tér jött létre a Damjanich utca 45–47. közötti szakasza előtt, ahol a korábban ott parkoló autók helyét különféle programok és közösségi események veszik át december 10-ig.  

STÍLUS

Egy másik Damjanich – 3 hétig kipróbálhatjuk, milyen a gyakorlatban egy egészségesebb utca

<h3>Mi a baj a sóval?</h3>
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet előírja, hogy belterületi közterületen a síkosság mentesítésre csak olyan anyag használható, amely a növények egészségét nem veszélyezteti – a só (NaCl) nem ez.
<ul>
<li aria-level="1">A kloridion a talajba jutva a növények gyökéren keresztül felszívódik, majd lelassítja azok növekedését, sőt pusztulásukat is okozhatja, még úgyis, ha a hóval együtt lapátoljuk a fák köré. “Az útszóró só elszikesíti a talajt, a nátrium beépül a talajkolloidokba és egy vizet át nem eresztő nyúlós masszává teszi azt, míg a klór megöl minden talajéletet, köztük a talaj baktériumait és gombáit, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel.” – <a href="https://www.facebook.com/photo/?fbid=7202903939753435&amp;set=a.980675371976354">írta </a>Facebook oldalán Bardóczi Sándor, Budapest Főtájépítésze.</li>
<li aria-level="1">A só alkalmazásával az utak és az utak alatti közművek csövei is károsodhatnak, ugyanis az olvadt hó a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat. </li>
<li aria-level="1">A só ráadásul az autók kipufogógázaiból származó nitrogén-oxiddal is könnyen reakcióba lép, maró anyagokat alkot, ez árt a gépkocsiknak, a hidaknak, lámpaoszlopoknak, felüljárók fém elemeinek. </li>
<li aria-level="1">Ennél hétköznapibb, átélhetőbb élmény, hogy árt a kutyák és macskák mancsának is, de a téli ruházatunk, lábbelik talpát is kikezdi.</li>
</ul>
<figure><img src="/api/file/image/road-ice11.jpeg" alt="sószórás," width="1000" height="667" />
<figcaption></figcaption>
</figure>
 
<h3>Mi legyen helyette?</h3>
A legjobb és legkörnyezetbarátabb ötlet az időben ellapátolás. Emellett vannak még ilyen megoldások is:
<ul>
<li aria-level="1">A legkönnyebben hozzáférhető só-helyettesítő a homok, amit a legegyszerűbb beszerezni. Olcsó, környezetbarát, de nem oldja a jeget, csak lefedi. A hó elolvadása után még dolgozni kell vele, össze kell söpörni.</li>
<li>Az egyik leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő anyag a kálcium-klorid, amit olvadás után nem kell összetakarítanunk.</li>
<li aria-level="1">Szintén egyszerű és környezetbarát megoldás a lebomló faforgács vagy a hamu. A hamu ráadásul rengeteg ásványi sót tartalmaz, lúgos kémhatással rendelkezik és nagy arányban tartalmaz értékes anyagokat.</li>
<li aria-level="1">Különleges anyag a vinasz, amely a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Kellemetlen szaga van, ezért csak külterületi övezetekben szokták alkalmazni. Előnye, hogy a földbe szivárogva trágyaként hasznosul, így a növényvilágnak ez kifejezetten kedvez.</li>
<li aria-level="1">Ára miatt nem igazán elterjedt a zeolit, ami zúzott vulkanikus kőzetet takar. Szórást követően az út felületén marad.</li>
</ul>
<figure><img src="/api/file/image/4143658508cc502c5548o-masolat.jpeg" alt="Reykjavík" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Stig Nygaard/Flickr</figcaption>
</figure>
 
A címben említett megoldás egyébként nem tudományos-fantasztikum, például Izland fővárosának járdáit is így jégmentesítik. Úgy kell elképzelni, mint a padlófűtést, csak kültéren.
(Kiemelt képen: Fővámtér, 1940. Forrás: Fortepan)

Nemrég leesett az első hó, ami már a Normafán kívül is látható volt, jelezve, itt az idő felkészülni a csúszásmentesítésre. Ha még nem késő, itt van pár ötlet sószórás helyett.


Addig is, amíg nem tudjuk termálvízzel fűteni a járdákat…

Nincs klasszikus karácsonyi film hangulatos korcsolyázós jelenet nélkül, amikor hőseink kipirult arccal, kacagva siklanak a jégen miközben már nagyon készülődnek az ünnepekre. Amennyire giccses így leírva a jelenet, a lelkünk mélyén mégis mindig irigykedve néztük őket, mert a karácsonyi korizás és vásározás tényleg képes ünnepi hangulatot csempészni a mindennapjainkba, már advent legelején is. 
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1892.jpeg" alt="width=5797" height="3865" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Idén azonban már nekünk is van lehetőségünk, hogy kedvenc filmünk főszereplőjének érezzük magunkat, ugyanis november 24-én látványos jégtánc bemutatóval megnyitotta kapuit a főváros téli ünnepe, a <a href="https://budapestikaracsony.hu/">Budapesti Karácsonyi Vásár és Városháza Téli Élménypark</a>. 
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1912.jpeg" alt="width=5706" height="3804" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1908.jpeg" alt="width=4748" height="3165" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az 520 négyzetméteres hagyományos koripályát egy 110 méter hosszú jégfolyosó egészíti ki, ami hangulatosan kanyarog a színes égőkkel feldíszített fák között, míg közében két fényoroszlán lesi minden „lépésünket”. A megnyitó után azonnal korit is húztunk, hogy pár kör erejéig kipróbáljuk a pályát – tényleg mesés volt.
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1927.jpeg" alt="width=5530" height="3687" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A belépőjegy 1950 forint (amiből az Énbudapestem applikációval 15 százalék kedvezményt kaphatunk), a helyszínen – a készlet erejéig – pedig korcsolya bérlésére is van lehetőség. Ez 18 éves korig 1500 forint, felnőtteknek 1950 forint, és számoljunk az 5000 forintos letéti díjjal, amit a végén visszakapunk. A jégpálya hétfőtől szerdáig reggel 8-tól 20 óráig, míg csütörtöktől vasárnapig egy órával tovább, egészen 21 óráig tart majd nyitva.
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1935.jpeg" alt="width=5580" height="3720" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A szervező Budapest Brand – a főváros hivatalos turisztikai, kulturális és marketing szervezete –  idén szeretett volna egy élményekben gazdag, megújult ünnepi helyszínt varázsolni a belváros szívébe. A jégpályán túl a Deák Ferenc téren minőségi, hazai, kézzel készített termékekkel várják a vendégeket, a kézműves standoknál szívvel-lélekkel készült egyedi portékákat szerezhetünk be az ünnepekre: kerámiák és csalogató mézeskalácsok, macaron, különleges díszek a tökéletes karácsonyfára, és még számos egyedi dísztárgy található a bőséges kínálatban.
<figure><img src="/api/file/image/20231124mm1921.jpeg" alt="width=5812" height="3875" />
<figcaption>Kép: Karácsony Gergely főpolgármester és Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója. a Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A Baptista Szeretetszolgálat cipősdoboz-akciója is kitelepült a Városháza parkba november 24. és december 18. között. Ide várják a hátrányos helyzetű vagy nehéz körülmények között élő gyerekek részére cipősdobozba csomagolt hasznos és kedves ajándéktárgyakat, játékokat.

Az idei téli szezon szenzációja, hogy a város szívében, a Deák Ferenc tér mellett is korcsolyázhatunk a ragyogó fényfüzérek alatt, míg körben a már jól ismert, minőségi portékákat és finom falatokat kínáló ünnepi vásár terül el.

Koripályával és fényoroszlánokkal nyitott meg a karácsonyi vásár a Városháza Parkban

Az autónepper szó nincs benne a Magyar Értelmező Szótárban, mégis mindenki tudja, hogy kiről van szó. Ha precízek akarunk lenni, talán így foglalhatnánk össze jelentését: olyan személy, aki gépkocsikat szerez be áron alul, majd értékesít magas haszonnal. Mindezt kiegészíthetjük azzal, hogy a nepper olykor gyanús körülmények között vagy az eladó megtévesztésével tesz szert autóra, máskor a vevőt csapja be – például a kocsi hibáinak eltitkolásával, vagy a kilométer mutató visszatekerésével. Az esetek többségében a törvény tehetetlen a nepper trükkjeit illetően, a tisztességtelenség ugyanis nem jogi kategória.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan255388.jpeg" alt="Öv" width="3000" height="1986" />
<figcaption>Kép: Bojár Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
<h3>Szabad ország, szabad piac</h3>
Persze a szocializmus éveiben ezt másképp gondolták. Már csak azért is, mert akkoriban az autókat nem lehetett csak úgy adni-venni. Noha léteztek autószalonok, olyan már nem létezett, hogy a vevő csak úgy besétáljon és vásároljon magának kocsit. Saját autót csak igényelni lehetett a Merkur nevű vállalaton keresztül, majd hosszú évekig várakozni arra, hogy megérkezzen az annyira vágyott Trabant, Wartburg vagy Lada. Ha valaki azonnal gépkocsihoz akart jutni, akkor a használt autók között kellett körülnéznie, itt viszont a kocsik ára magasabb volt, mint az újaké. 
<blockquote>
Persze az 1970-es évek elejének használt-autó kereskedelmét túlzás lett volna piacnak nevezni; ezt is központosították, így aztán magán-autókereskedők sem léteztek. 
</blockquote>
A hatóságok legfeljebb azt engedték meg, hogy az autótulajdonos a saját autóját értékesítse – például apróhirdetés útján. Vagy az Albertisrai úton (később a Nagykőrösi úton) működő autóspiacon. Ámha valaki ennél többre vágyott – például rendszeresen autókat akart vásárolni, majd eladni – azt elvitte a rendőr és börtönbüntetést kapott. Feltéve, ha rajtakapták. Erre utal az az 1972-ben történt eset, amit a sajtó csak „első budapesti autósperként” emlegetett, fő vádlottja pedig K. Sándor 25 éves villanyszerelő volt.
<h3 class="p1">Zastava, Skoda, Wartburg</h3>
A történet még 1969-ban kezdődött, Fortuna közbenjárásával. K. Sándor autónyeremény betétkönyvével nyert egy Zastavát, amit 2000 forinttal drágábban tudott eladni az eredeti áránál. A pénzből vett egy használt Skodát, ami ugyancsak továbbadott – négyezer forintot keresve ezzel. Következő kocsiját úgy szerezte, hogy vásárolt egy aktuális autókiutalást (ugyancsak Skodát), majd kiváltotta a kocsit és továbbadta 3000 forinttal drágábban. Mielőtt lebukott, ugyanezt csinálta – hasonló haszonnal – egy új Wartburggal is.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan215701.jpeg" alt="Petróleum" width="3000" height="2263" />
<figcaption>Kép: FŐFOTÓ/Fortepan</figcaption>
</figure>
K. Sándor „nepperkedésének” végeredményét nem nehéz kiszámolni. Két év alatt négy autója volt, és a drágább eladásokkal 12 ezer forint haszonra tett szert. A korabeli tudósításokból nem derül ki, hogyan bukott le, bár az is igaz, hogy nemcsak neki kellett ezért bíróság elé állnia. A másodrendű vádlott K. nagybátyja, a telefonos lakással rendelkező D. Sándor volt. Nála fogadták az apróhirdetésekre befutó telefonhívásokat, illetve itt írták alá az adásvételi szerződéseket. Rajtuk kívül a vádlottak padjára kerültek azok is, akik az autó kiutalásukat árulták.
<h3 class="p1">Mások megúszták </h3>
Noha akkoriban 2-3 ezer forintos havi fizetések voltak, egyértelmű, hogy K. Sándor seftelése meglehetősen kisstílű volt. Ügyét ennek ellenére úgy tálalták, mintha feketepiac császára került volna a bíróság elé. 
<blockquote>
K. Sándor nyolc hónap börtönt, D. Sándor négy hónap felfüggesztettet kapott, a többi vádlottat felmentették, noha kiderült, hogy nagyjából annyit kerestek az kiutalásuk eladásával – 10 ezer, illetve 15 ezer forintot –, mint K. Sándor a teljes ügymenettel. 
</blockquote>
„Az indok: e három vádlott cselekedete társadalmunk erkölcsi felfogásával ellenkezik, a törvényekkel azonban nem. Jelenleg ugyanis a gépkocsi a magánforgalomban szabadáras, nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná, hogy a Merkur-árat bárki túllépje – indokolta bírósági döntést az Esti Hírlap riportere, hozzátéve, hogy bíróság azt állapította meg, hogy K. Sándor ügyfelei nem „üzletelésre rendezkedtek be” – ellentétben az elsőrendű vádlottal, akinek végül gépkocsival való üzérkedésért kellett börtönbe vonulni.

Hiába nyert autót a sorsoláson a 25 éves villanyszerelő, ennél többre vágyott. Lett négy autója, 12 ezer forint haszna… Aztán bilincsben vitték el.


A hetvenes évek autónepperét még simán börtönbe csukták

Egy újságíró szereti a kihívásokat – és hát mi lehet annál jobb feladat, mint megnézni élőben, hogy amúgy mennyi izgalmas dolgot takar a nagyon hosszú és kissé nyakatekert elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00024 azonosítószámú „A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” projekt.
Merthogy nélküle – és a többi hasonló beruházás nélkül – amúgy elég nagy bajban lennénk. Ami most szinte láthatatlanul zajlik, és immár abszolút környezetbarát módon, az könnyen válhatna nagyon zavaró problémává is.
<figure><img src="/api/file/image/20231122130437mm1113.jpeg" alt="Újrahasznosítás" width="3846" height="2564" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Mára egyre nagyobb súllyal nehezedik ránk – nagyon helyesen – a tudat és a felelősség, hogy amikor valamit elegánsan kidobunk a szemétbe, azzal annak a hulladéknak nem ér véget a története. Már rég nem elég, hogy a szemetet valaki elszállítsa a közvetlen környezetünkből a közegészségügyi szempontokat szem előtt tartva, mint az volt 130, de még 30 évvel ezelőtt is. Az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson ment át a hulladékfelhasználás módja és mikéntjei. Laikusként lehet, hogy ez a folyamat nem olyan látványos, mégis a hétköznapi életünk, és főleg a jövőnk számos szegmensét befolyásolja. 
Az elmúlt években fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer teljes megújulása lezajlott. Hogy csak a legújabbakat említsük, márciustól a sikeres próbaüzem után szolgálatba állt a Hulladékválogató Mű, ami évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött – elsősorban műanyag és fém – hulladék további válogatását teszi lehetővé. Illetve Budapest Főváros Önkormányzata 10,432 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően 110 db új, modern és környezetkímélő hulladékbegyűjtő járművel bővítette a Budapesti Közművek gépparkját, ezzel lecserélhetővé váltak közel húsz éves járművek is. Mert egy város ebből is áll, ezek a beruházások, fejlesztések és éppen annyi ember mindennapjait érintik, mint a megújult hármas metró vagy az akadálymentes felszíni zebrák szaporodása. 
<figure><img src="/api/file/image/4022936646530511236722594895223101579412423n.jpeg" alt="Hulladékgazdálkodás" width="2048" height="1152" />
<figcaption>Kép: FKF</figcaption>
</figure>
És hogy számokat is mondjuk, a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója naponta mintegy 250 kukásautóval van kint a főváros útjain, hogy begyűjtse és hasznosításra, vagy ártalmatlanításra elszállítsa azt az évi közel 700 000 tonna települési szilárd hulladékot, amely több, mint 936 000 háztartásban és mintegy 20 000 gazdálkodó szervezetnél keletkezik. Egy-egy hulladékbegyűjtő célgép (kukásautó) átlagosan évi 20 000 km-t tesz meg a főváros útjain, ezért is nagyon fontos, hogy az új járművek kifejezetten nagyvárosi környezetben való használatra lettek optimalizálva. EURO 6-os motorjaik megfelelnek a legszigorúbb uniós és hazai környezetvédelmi előírásoknak is, azaz csendesek és gyorsak is, ezzel is hozzájárulva az élhetőbb Budapest megteremtéséhez. 
Körbejárva a Szemléletformáló és Újrahasználati Központban, azonnal leragadtunk a könyveknél és a bakelit lemezeknél, amiket nagyon jutányos áron tudunk innen hazavinni. De vannak bútorok, poharak, sílécek és sícipők is, és még rengeteg dolog, ami egy-egy háztartásban ugyan fölöslegessé vált, ám a volt tulajok felismerték, hogy kár lenne kidobni őket, és így esélyt kaptak egy második életre, valaki másnál. 
<figure><img src="/api/file/image/20231122132121mm1253.jpeg" alt="width=3984" height="2656" />
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Szerencsére már réges-rég túl vagyunk azon, hogy a second hand vagy vintage ciki, sőt, egyre menőbbé válik az, aki tudatosan tartja fent a körforgást, és szerzi be másodkézből a dolgait. Még a főpolgármester két kedvenc fotelje is egy ilyen központból származik, a 60-as évekből megmentett bútorokat a felesége vitte haza évekkel ezelőtt.
(Kiemelt kép: Merész Márton)

Hány kukásautó (anyakönyvezett nevén hulladékos gépjármű) járja a főváros utcáit? És évente mennyi hulladékot „tüntetnek” el? Hol és hogyan tanulható meg, hogy amit eddig szemétnek hívtunk, abban mennyi érték van? A Szemléletformáló és Újrahasználati Központ bejárásával egybekötött projektzárón jártunk.

Hány kukásautó (anyakönyvezett nevén hulladékos gépjármű) járja főváros utcáit? És évente mennyi hulladékot „tüntetnek” el? Hol és hogyan tanulható meg, hogy amit eddig szemétnek hívtunk, abban mennyi érték van? 

Szemét és szemléletformálás –  mi lesz a sorsa annak, amit kidobunk?

Szemét és szemléletformálás – mi lesz a sorsa annak, amit kidobunk?

A gimnázium még 2021-ben kereste meg azzal az önkormányzatot, hogy tegyék biztonságosabbá a Szentkirályi utcai kereszteződést. Az önkormányzat 2022-ben készített is egy egyszerű tervet a forgalom csillapítására, ami aztán az iskola felújítása miatt nem valósult meg.
Ahogy az önkormányzat is említi, ekkor egyébként még úgy volt, hogy a kormány felújítja és kibővíti a gimnáziumot, ám Lázár János közlekedési és beruházási miniszter a felújítást <a href="https://jozsefvarosujsag.hu/harom-elte-s-jozsefvarosi-projekt-is-van-az-elkaszalt-allami-beruhazasok-legfrissebb-listajan/" target="_blank" rel="noopener">határozatlan időre elhalasztotta</a>.  
Az önkormányzat viszont még szintén 2022 őszén elfogadott egy gyerekbarát <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2022/11/gyerekbarat-jozsefvaros-koncepcio/" target="_blank" rel="noopener">koncepciót</a>, aminek folytatásaként 2023 elején úgy döntött, erősíti a gyalogos, kerékpáros közlekedés biztonságát az oktatási intézmények közelében.
Ahogy a koncepcióban is írják, Józsefvárosban közel kilencezer gyerek él,
<blockquote>
a népesség 12 százalékát teszik ki,
</blockquote>
a számuk tehát nem elhanyagolható.
A program célja, hogy a kerületben található oktatási intézmények környezete mindenki számára könnyebben és biztonságosabban elérhetővé váljon, miközben csökken a légszennyezettség és a csúcsidőszakokban tapasztalható forgalmi torlódás.
<figure><img src="/api/file/image/iskolautcalatvagyjav1110-07-png20231113145643jozsefvaros.png" alt="Iskolautca" width="1677" height="885" />
<figcaption>Kép: REV8</figcaption>
</figure>
Az önkormányzat és a <a href="https://rev8.hu/">RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.</a> ebben a szellemben kezdte újra az egyeztetéseket a gimnáziummal. A tervezés során a gimnázium képviselői elmondták, hogyan használják most, és mit szeretnének csinálni a jövőben az iskola előtti területen. Ennek lett az eredménye, hogy
<blockquote>
a Trefort utca zsákutca lesz a Puskin utca felől,
</blockquote>
a gimnázium előtti teret pedig az iskola diákjai tölthetik meg élettel.
Az iskolautca legmagasabb szintje az, <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2023/11/a-trefort-utcaban-lesz-jozsefvaros-elso-iskolautcaja/?fbclid=IwAR0RwyHlu1stlUQLUbxDB0gyL0KLYTidtDe86gOIeysUyL7VI-nG4FsUmtI" target="_blank" rel="noopener">magyarázza az önkormányzat</a>, amikor az utcaszakaszon a gépjárművek nem hajthatnak át, csak kerékpárral és gyalogosan lehet közlekedni rajta.
Ezek a szakaszok játszóutcává alakulnak át, ahol a gyerekek biztonságban szaladgálhatnak. A Puskin utcából ugyan behajthatnak az autók, de a gimnázium vonalában parkolásgátló oszlopokkal zárják le az utcaszakaszt a gépjárműforgalom elől.
<figure><img src="/api/file/image/trefortutca-12-1280x854.jpeg" alt="Trefort" width="1280" height="854" />
<figcaption>Trefort utca Kép: REV8</figcaption>
</figure>
Ez a parkolóhelyet kereső, vagy a Trefort utcát korábban a Rákóczi útra balra kanyarodás céljából használó gépjárművel közlekedők számára
<blockquote>
körülbelül 400 méteres kerülőt jelent
</blockquote>
a Bródy Sándor utcán keresztül, folytatja az önkormányzat. A lépés összhangban a Budapesti Közlekedési Központ törekvéseivel. A BKK idén nyáron <a href="https://bkk.hu/hirek/2023/06/biztonsagosabb-kornyezet-fogadja-osztol-a-kozlekedoket-negy-budapesti-iskolanal.10174/" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy a Budapest Közúttal, a kerületi önkormányzatokkal és az adott iskolákkal együttműködve kísérleti jelleggel, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/04/biztonsagos-sulizonak-kialakitasaval-indult-a-tanev-tobb-iskola-korul-is">Biztonságos iskolautcák néven </a>iskolautcaprojektet indít.
Mint írták, a biztonságosabb közlekedés érdekében a BKK első lépésben, tesztjelleggel négy budapesti iskola környékén módosította a forgalmi rendet, többek között a sebesség csökkentésével, a szabálytalan parkolás rendezésével és a gyalogátkelőhelyek beláthatóságának biztosításával. Ha kedvezőek a tapasztalatok, több fővárosi intézménynél is folytatják a projektet.
<figure><img src="/api/file/image/nys5961.jpeg" alt="Suli" width="2028" height="1352" />
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
</figure>
A projekt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/04/biztonsagos-sulizonak-kialakitasaval-indult-a-tanev-tobb-iskola-korul-is" target="_blank" rel="noopener">Sulizóna-program</a> néven is ismert, és a BKK a MOME Innovációs Központjával közösen indította el: az első fázisban könnyen megvalósítható, az esetleges finomhangolásoknak lehetőséget biztosító beavatkozásokat végezték el. A gépjárművezetők sebességcsökkentését például (az útpálya beszűkítésével) optikailag ösztönző virágládák elhelyezésével is igyekeznek elérni.
A Józsefvárosi Önkormányzat a már említett koncepció szellemében döntött amellett is, hogy szűkíti a Somogyi Béla utcai Molnár Ferenc kéttannyelvű iskola előtti térség autós részét és hogy kiszélesítik a járdát a Práter utcai BKSZC Kézművesipari Technikum előtt. 
Az önkormányzat tervei szerint a Trefort gimnázium előtti teret a forgalmi rend kialakítása után padokkal és növénydézsákkal, pingpongasztallal és rögtönzött kültéri tanóra tartására alkalmas szabad terekkel lakják be. Mint megjegyzik, az iskola előtti tér használatát
<blockquote>
ezután folyamatosan figyelni fogják,
</blockquote>
és tavasszal az iskolásokat és a környék lakóit is megkérdezik, hogy milyen tapasztalataik vannak az iskolautcával kapcsolatban.
A RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. munkatársai – mindemellett – 2023 januárjában egy előzetes igényfelmérő kérdőívet is kiküldtek a kerületi iskoláknak és óvodáknak. Az önkormányzat mindezek után további öt iskolával egyeztet arról, milyen feltételek mellett valósulhatna meg hasonló beavatkozás.
Mint mondják, fontos szempont az iskolautcák kialakításánál, hogy azt a helyi intézménnyel közösen tervezzék meg, hiszen ők fogják használni az új teret. A Trefort utca esetében például könnyebbséget jelentett, hogy az utcából nem nyílik társasház, és az utcában található intézmények, hotelek jóváhagyták a kialakítást.
Az iskolautcáknak nem elhanyagolható előnye még, hogy sokat
<blockquote>
javít az adott terület levegőjének minőségén.
</blockquote>
Ahogy a Levegő Munkacsoport <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/06/elkezdodott-a-suli-itt-a-tabla-amit-egyre-gyakrabban-lathatsz" target="_blank" rel="noopener">korábban írta</a>, az iskolák előtt nem ritkán negyed 8 és 7:59 között olyan mértékű a légszennyezés, mint egy alagútban. 
A Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. több példát is összeszedett, Bécsben például reggel és délután egy fél órás idősávban már megtiltották a gépjárművek behajtását az iskolák utcájába, Londonban pedig 2021-ig 500 iskolautcát vezettek be, ahol fizikai akadályokkal (pollerekkel, korlátokkal) gátolják a kocsik behajtását.
Az utóbbi időkben sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a forgalomkorlátozás egyfajta nyugati hóbort, ami csak mostanában tör be Budapestre. Az első fővárosi játszóutcát ezzel szemben 1954-ben adták: a Barát utcába reggel és este 9 óra között lezárták az utcát az átmenő forgalom elől, a célirányú forgalmat pedig 5km/h sebességre korlátozták. Ezt amúgy most ősszel egy napra újra meg is valósították, hatalmas sikerrel. 
<figure><img src="/api/file/image/photo2022-masolat.jpeg" alt="K+R" width="2000" height="1332" />
<figcaption>Kép: Újbuda</figcaption>
</figure>
Ahogy egy <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/06/elkezdodott-a-suli-itt-a-tabla-amit-egyre-gyakrabban-lathatsz" target="_blank" rel="noopener">korábbi cikkünk</a>ben is írtuk, nemcsak iskolautcákkal próbálkoznak az önkormányzatok. 2017 óta folyamatosan alakítják ki az úgynevezett K+R, azaz Kiss &amp; Ride, vagyis „Puszi és pá” zónákat, ahol a jóindulatú sofőr csak addig áll meg az autójával, amíg az utasával váltanak egy puszit, és hajt is tovább. A tábla a KRESZ-be még nem került be, úgyhogy inkább csak szimbolikus, figyelemfelhívó szerepe van.
Ezzel kapcsolatban a Levegő Munkacsoport viszont nehezményezte, hogy továbbra is az autóval való közlekedésre ösztönöz, ebből következően az iskolák környékén semmivel nem lesz kisebb a légszennyezés, mindezzel összefüggésben ráadásul fenntarthatósági szempontból rossz példát mutat a gyerek számára.
Mint említettük, a „Puszi és pá!” zónák annyira beváltak, hogy több kerületben is elkezdték alkalmazni, és több vidéki nagyváros is átvette. 2019-ben már Budafok-Tétényben is megjelent a tábla, de Cegléden és Székesfehérváron is állítottak egyet-egyet, és azóta sorra kerülnek ki a táblák Sopronban, Pécsett és Debrecenben. Bízzunk benne, hogy látva,
<blockquote>
mennyi előnye van az iskolautcáknak,
</blockquote>
az autós közösség egy része ezt sem provokációnak és autósüldözésnek fogja fel.
(Kiemelt kép: Cambridge iskolautca kezdeményezése)

November 27-én, hétfőn a Józsefvárosi Önkormányzat visszaadja a Trefort gimnázium előtti utcaszakaszt a diákoknak, ezzel elkészül a kerület első iskolautcája, ami rögtön a legmagasabb szintű iskolautca lesz, azaz lezárják az autósok előtt. Na, de hogy is néz ez ki, és miért jó?

November 27-én, hétfőn a Józsefvárosi Önkormányzat visszaadja a Trefort gimnázium előtti utcaszakaszt a diákoknak, ezzel elkészül a kerület első iskolautcája, ami rögtön a legmagasabb szintű iskolautca lesz, azaz lezárják az autósok előtt.

Átadják az első autómentes iskolautcát Józsefvárosban

Októberben zárul le az előző évi ötletekről a szavazás, ebben <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/25/tobb-nyilvanos-vece-sok-bringas-gyalogos-fejlesztes-es-randiora-is-lesz-a-kozossegi-koltsegvetesben">olyan szuper projektek taroltak</a>, mint a különböző bringás-gyalogos fejlesztések, a nyilvános vécék nyitása, de a Blaha randiórája is népszerű volt. A korábbi évekből pedig már számos ötlet megvalósult, mint a Szent István park fejlesztése, a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/05/zoldebb-lett-a-mester-utca-novenykazettak-jelentek-meg-fakat-apolnak-es-ultetnek">Mester utca zöldítése</a>, vagy éppen az Üllői úti és Váci úti védett bringasávok kialakítása és  hamarosan elkészülő, a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/07/festik-a-szent-istvan-koruti-uj-kerekparsav-utburkolati-jeleit">kerékpározás biztonságát növelő fejlesztés a Szent István körúton</a>, vagy a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/22/video-graffiti-falat-adtak-at-obudan-egesz-hetvegen-varjak-az-erdeklodoket">graffitis legálfal</a> Óbudán. 
<figure><img src="/api/file/image/rs772720231004rr2589.jpeg" alt="Mester" width="8256" height="5504" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
A <a href="https://otlet.budapest.hu/hirek/indulas-add-be-otleted-a-negyedik-budapesti-kozossegi-koltsegvetesbe">negyedszer induló</a>, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fővárosi közösségi költségvetés keretén belül a budapestiek tehetnek javaslatot arra, hogy mit fejlesszen a főváros. A teljes összeg egymilliárd forint, az egyes ötletek költségkerete pedig maximum 120 millió forint lehet. Az ötleteket a közösségi költségvetés honlapján, az otlet.budapest.hu oldalon lehet beadni 2023. november 15. és 2024. január 5. között.
<h3>Mitől nyerhet nagyobb eséllyel egy ötlet? </h3>
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a zöld fejlesztések, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúrával kapcsolatos ötletek sok szavazót tudnak mozgósítani, de nagyon sok múlik azon, hogy az ötlet milyen helyszínre vonatkozik, ezáltal hány ember mindennapjait befolyásolja.  
<figure><img src="/api/file/image/20230907rr1807.jpeg" alt="-" width="8256" height="5504" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
Szabadjára lehet engedni a fantáziánkat, de fontos, hogy tisztában legyünk a legfontosabb alapszabályokkal:  
<ul>
<li aria-level="1">Az ötlet megvalósításának összköltsége maximum 120 millió forint lehet</li>
<li aria-level="1">Bizonyos ötletek esetében kötelező megadni a pontos helyszínt</li>
<li aria-level="1">Az ötlet nem vonatkozhat magán, vagy állami területre</li>
<li aria-level="1">Az ötlet által valami új funkciónak kell létrejönnie, az nem irányulhat egy szabály megváltoztatására</li>
</ul>
Van néhány új szabály az idei évben, ezért az ötletbeadás előtt érdemes végigolvasni a tudnivalókat, amiket idén is nagyon egyszerűen és érthetően összeszedtük nektek. <a href="https://otlet.budapest.hu/bekuldesi-informacio">Nézd meg itt a szabályokat, és adj be egy ötletet!</a>
<h3>Mi történik a beadott ötletekkel? </h3>
A beadott ötleteket a Főpolgármesteri Hivatal szakértői értékelik különböző megvalósíthatósági szempontokból, ennek eredményéről minden ötletbeadónak visszajelzést küldenek. Ha az ötletet megvalósíthatónak ítélik, az részt vehet a 2024 őszére időzített szavazáson.  
<figure><img src="/api/file/image/phppnncbp655513f2b36d3164397810.jpeg" alt="-" width="1200" height="1200" />
<figcaption>Kép: Városháza</figcaption>
</figure>
Idén két Ötletszalon keretén belül is egy asztalhoz ülhet minden pályázó a Főpolgármesteri Hivatal szakértőivel. Itt lehetőség van egyeztetni velük az elképzelésekről , és ha szükséges, módosítani is azt, hogy nagyobb eséllyel menjen át a szakmai szűrésen.  
Az események FUGA Budapesti Építészeti Központban lesznek, november 29-én szerdán, és december 7-én csütörtökön délután. A részvételhez csak egy nagyon rövid regisztrációra van szükség.. 
<a href="https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=jOv7ZTsve0WM5FeU6z78TPExeQY0c-FOnsLJDTqmSwJUNTczSzZESjIwQlFCU0xZSERJSjRNRTEzWS4u&amp;origin=lprLink">Itt regisztrálj Ötletszalonra!</a>

Van egy jó ötleted, mitől lenne még jobb hely Budapest? November 15-től 2024 január 5-ig adhattok be ötleteket, a Fővárosi Önkormányzat idén is 1 milliárd forintos keretből valósítja majd meg azokat, amelyek majd a szavazáson a legtöbb szavazatot kapták.

Újabb 1 milliárd forintos keretösszeggel indul a negyedik közösségi költségvetés

Aki volt és látta Inotát tavaly és idén a fesztiválon – az nem felejti azt az élményt soha, főleg a földöntúli élményt adó fényinstallációkat. Részben az ott is alkotó művészcsapat vette be most a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/17/kis-lepes-a-setaloknak-nagy-lepes-a-haznak-megnyilik-a-varoshaza-passzazs?fbclid=IwAR0rkGLy-kwL9AGgh__AdIcmtrqEiJZ6zZ7YqpGODkLR_OoetXvxhPVnOqY">frissen megnyílt Városháza Passzázs</a> egy részét, hogy a 300 éves udvart és épületet elrepítse a 21. századba vagy még messzebb…
<figure><img src="/api/file/image/ksz304633bv202311170020.jpeg" alt="-" width="4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
Az intelligens robotlámpák segítségével létrehozott tér- és fényinstalláció egyedi atmoszférát teremt a város szívében, miközben hangélmény is kíséri az utazást, amelyben a város zajait is fel lehet majd fedezni. A fények által megteremtett, mozgásélményt előidéző hatások reflektálnak Budapest sokszínűségére és dinamikájára, és a 150. születésnap előtt tisztelegve a Városháza falainak 150 pontját világítják meg.
<figure><img src="/api/file/image/ksz304671bb202311170009.jpeg" alt="-" width="4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
Az ingyenesen látogatható fényinstalláció november 17-18-án 17.00-22.00 óra között látható, a program hossza: 8-10 perc. Megközelíthető a Károly körúti új bejáraton át, a Merlin épülete mellett elhaladva érkezünk a díszudvarra, vagy a Városháza utcai kapun át (nagyjából szemben a Párizsi utca torkolatával) szintén ide lyukadunk ki.
<figure><img src="/api/file/image/ksz304715bb202311170052.jpeg" alt="-" width="4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 
Nézd meg a videónkat, ha nem jön be elsőre, frissítsd az oldalt:
<blockquote class="tiktok-embed" cite="https://www.tiktok.com/@enbudapestem/video/7302892128894455072" data-video-id="7302892128894455072">
<section><a title="@enbudapestem" href="https://www.tiktok.com/@enbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">@enbudapestem</a> Látványos fénysugárúttal nyílt meg a Városháza Passzázs. Kiszakít térből és időből, de közben meg mintha Budapest dobogó szívében állnál, ahol a személyes emlékeid kavarognak és keverednek a város évszázadnyi villódzó álmaival. A fények által megteremtett, mozgásélményt előidéző hatások reflektálnak Budapest sokszínűségére és dinamikájára, és a 150. születésnap előtt tisztelegve a Városháza falainak 150 pontját világították meg. Koncepció: Besnyő Dániel, Kálmán Mátyás, Varga Balázs Produkció: Centrum Production, Hybrid Production, COLLOC Productions <a title="fouryoupage" href="https://www.tiktok.com/tag/fouryoupage?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fouryoupage</a> <a title="foryou" href="https://www.tiktok.com/tag/foryou?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#foryou</a> <a title="budapest" href="https://www.tiktok.com/tag/budapest?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#Budapest</a> <a title="énbudapestem" href="https://www.tiktok.com/tag/%C3%A9nbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#énbudapestem</a> <a title="budapest150" href="https://www.tiktok.com/tag/budapest150?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#budapest150</a> <a title="lightart" href="https://www.tiktok.com/tag/lightart?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#lightart</a> <a title=" Vois sur ton chemin (Techno Mix) - BENNETT" href="https://www.tiktok.com/music/Vois-sur-ton-chemin-Techno-Mix-7251679088522300186?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">Vois sur ton chemin (Techno Mix) - BENNETT</a></section>
</blockquote>

<script src="https://www.tiktok.com/embed.js" async=""></script>

 
Alkotók:
<ul>
<li>Koncepció: Besnyő Dániel, Kálmán Mátyás, Varga Balázs</li>
<li>Zene: Pfitzner Áron</li>
<li>Produkció: Centrum Production, Hybrid Production, COLLOC Productions</li>
<li>Technikai Szolgáltató: Szatyi Stage team</li>
<li>Technikai Partner: Visual Europe Group</li>
</ul>

Kiszakít térből és időből, de közben meg mintha Budapest dobogó szívében állnál, ahol a személyes emlékeid kavarognak és keverednek a város évszázadnyi villódzó álmaival.  

Kiszakít térből és időből, de közben meg mintha Budapest dobogó szívében állnál, ahol a személyes emlékeid kavarognak és keverednek a város évszázadnyi villódzó álmaival.  Ma, november 18-án este 17.00 és 22.00 között még megnézhetitek!

Elképesztő fény-és hanginstallációval nyílt meg a Városháza Passzázs

A városi közösségi közlekedés megindítása Pesten és Budán is az omnibuszhoz köthető, 1832-ben indult az első, ami abban különbözött az addig is működő bérkocsiktól, hogy míg azok oda mentek, ahová a vevő parancsolta, ennek fix útvonala volt, és több utast is tudott szállítani a fiákernél. Az akkori nyelvújítási láz hevében azt javasolták, hogy az omnibusz helyett használják a pajtás-, a cimborás- vagy a mindenes kocsi elnevezést – de leginkább a társaskocsi (vagy annak német megfelelője a gesellschaftswagen), illetve a társaságkocsi honosodott meg.
<h3>Goethével a vasúthoz</h3>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan27696-masolat1.jpeg" alt="1912" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Kép: Schoch Frigyes/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
A város jelentősebb kapcsolódása az omnibusszal – egyúttal a közlekedési mód hétköznapibbá válása – a vasút megjelenésével függött össze; amikor 1846. július 15-én elindult az első vonat Pestről Vácra, a tulajdonos Magyar Középponti Vasút omnibusz járatot is indított a mai Nyugati pályaudvar helyén álló Pesti Indóháztól a mai Vörösmarty térig, 1847-ben pedig a mai Duna utca–Veres Pálné utca irányába is. A utasok számát akkoriban még nem rögzítették, de abban egészen biztosak lehetünk, hogy Petőfi Sándor nemcsak vonaton, de az indóházhoz közlekedő omnibuszon is utazott.
<blockquote>
Indulásom előtt egy óranegyeddel jut eszembe, hogy könyveimet már mind elzártam, s az útra nem hagytam kinn semmit. Oda futok könyvárusomhoz, hogy adjon hirtelenében valami kis könyvet, amit zsebembe dughatok. Kipkednek-kapkodnak, végre adnak egyet, elteszem s rohanok. Az omnibuszon, mely a vasuthoz visz, megnézem, vajon mi olvasmányom lesz? s határtalan egek! mit kelle látnom?… Goethe Faustja volt zsebemben. Mit csináljak? kiálték föl magamban, mit csináljak, káromkodjam-e vagy elájuljak?
</blockquote>
– írta 1847. július 1-jén, Kerényi Frigyesnek címezve a később híressé lett Úti levelekben.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan86698fortepan-magyar-faldrajzi-maozeum-erdaclyi-mar-cacge.jpeg" alt="1908" width="2991" height="3130" />
<figcaption>Kép: Erdélyi Mór cége/Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum</figcaption>
</figure>
 
<h3>Társulat születik</h3>
A következő húsz évben egyre több magánvállalkozó indított omnibusz járatot, de csak 1868. szeptember 26-án alakult meg az Első Budapesti Társaskocsizási Részvénytársulat, amely már – legalábbis a nevében – számolt a városegyesítéssel. Iparengedélyük alapján egy éven belül tizenötvonalat (majd később még hetet) kellett volna megnyitniuk, az üzemidőt nyáron 6-22 óra között, télen 8-20 óra között szabták meg, és előírták azt is, hogy a kocsikat legalább félóránként kell indítani.
A tagság régi omnibuszosokból tevődött össze, ráadásul egyéni vállalkozóktól is átvett engedélyeket, ám 1869 közepén csak tizenkétútvonalon közlekedett a társaság nyolcvanhat kocsija – és ebből hat nem volt abban a tizenötben, amit vállaltak. Az Első Budapesti Társaskocsizási Részvénytársulat azonban nem lett kizárólagos szállító így sem, sőt azután sem vált hatalmassá, hogy megtörtént a városegyesítés.
Mégsem érezhette a születő Budapest az omnibuszok hiányát. 1873. november 17-én már legalább háromszáz omnibusz közlekedett negyven vonalon, öt év múlva már ötszáz, de ezeket – a lóvasúttal ellentétben – nem az Első Budapesti Társaskocsizási Részvénytársulat működtette, hanem mintegy háromszáz ilyen-olyan vállalkozás, igencsak változó színvonalon.
Jellemző, hogy amikor 1877-ben Podmaniczky Frigyes panaszt tett az ügyben a Belügyminisztériumnál, ezt emelte ki: „Botrányos, a főváros díszével, sőt az egyes emberek illemérzékével is alig egyeztethető állapot, amelyben a társaskocsik léteznek. A lovak rendszerint soványak, túl vannak hajtva úgy, hogy pillanatonként nyújtatok a főváros népes utcáin az állatkínzás látványa. Maguk a kocsik is tisztátlanok, úgyhogy a jobb közönség csaknem undorral fordul el a különben nagy forgalomra okvetlenül szükséges közlekedési eszköztől”.
<figure><img src="/api/file/image/omnibusz.jpeg" alt="Felújított" width="9732" height="5796" />
<figcaption>Felújított omnibusz a 2010-es években. Kép: BKV archívum</figcaption>
</figure>
 
(Kiemelt kép: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)

A születő főváros közösségi közlekedésének legjavát az omnibuszok jelentették. Amikor a Buda, Óbuda és Pest egyesült, már negyven éve jártak efféle alkalmatosságok, de közlekedtetésüket nem tudták központosítani. És a kocsikat sem tudták tisztán tartani.

 „Az egyes emberek illemérzékével is alig egyeztethető állapot” - Omnibuszok Budapesten

„Budapest főváros élén egy fiatal, művelt és ötletes ember áll, kit fiatal, művelt és ötletes emberek vesznek körül; a budapesti városháza, mely még húsz év előtt fülledt bugrisfészek volt, ma a legfürgébb, legfrissebb, legműveltebb s legnagyobb tervű intézménye az országnak; a középkor védekező támadásai megtörnek a város falánál s Budapest egymaga pótolja, ami a huszadik századból az egész országban hiányzik” – írta Ignotus 1911-ben a Nyugat hasábjain. 
Bárczy megjárta a ranglétrát, tehetsége, szorgalma és esze révén jutott el az egyre magasabb hivatalokba. 1889-ben, 23 éves korában lépett a főváros szolgálatába és 40 évesen választották meg polgármesternek. Neve mára összeforrt a regnálása alatt újszerű és példamutató szociális, iskola- és lakásépítési programmal. Provinciális városból európai szintű metropolis építése – ez lebegett a szeme előtt, ami messze túlmutatott a sugárutak és a fényűző épületek építésén. 
<blockquote>
„...mint egy bűvölő mágus ül a Városházán: épít és alkot.”
</blockquote>
<h3>1. Nélküle biztos nem úgy indult volna a Barátok közt főcíme, ahogy az milliók retinájába beleégett az évek alatt.</h3>
Ugyanis a nevével fémjelzett szociális lakásépítési programjának (aminek keretében közel 6000 új lakás épült) egyik legérdekesebb része az a munkáslakótelep, amit ma Wekerle-telepként ismerünk, és aminek az egyik ikonikus épülete szintén főszerephez jutott a magyar sorozatban. 
De miért volt szükség arra, hogy rohamléptekben, pár év leforgása alatt ilyen sok lakást építsenek? Mire volt ez egyáltalán elég? Budapest lakossága az 1867-es kiegyezés után rendkívüli ütemben indult növekedésnek, az egyesítéskor 1873-ban közel 300 000 lakosa volt, míg a századfordulóra megközelítette a 900 000-et. Ezt a boom-ot az építőipar és a nagyrészt magántőkéből épülő bérházépítés nem tudta kiszolgálni, hatalmas lakásínség alakult ki, és a társadalom kevésbé tehetős réteget borzalmas körülmények között laktak. Az 1910-es népszámlálás alkalmával találtak olyan lakásokat, ahol egyetlen szobában húsz, sőt harminc személy lakott, és bevett intézmény volt az ágyrajáróknak való bérbeadás is. Sok lakás sötét, egészségtelen, komfort nélkül volt, amit csak tetézett a zsúfoltság.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan128998-masolat.jpeg" alt="Wekerletelep," width="3000" height="1873" />
<figcaption>Wekerletelep, Kós Károly (Fő) tér, 1928 Kép: Gali/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
Bárczy megválasztása után francia és angol kölcsönből állt neki nagyszabású tervei megvalósításának, aminek az egyik fő pillére a lakásépítés volt. Hivatali átszervezésekkel, kitűnő szakemberek maga köré gyűjtésével rohamtempóban vágott neki a feladatnak. Az első ciklus bérházai a munka megkezdésétől számított tíz hónap alatt, 1910. augusztus 1-re kivétel nélkül felépültek, és – minthogy már előre bérbe voltak adva – a lakók azonnal beköltözhettek. A három év alatt összesen 23 ház és 19 kislakásos telep épült, 6000 lakással; a gyarapodás a főváros 160 000 lakásának 3,8 százalékát tette ki. Ehhez a számhoz azonban még hozzá kell adnunk azt az ezer lakást, amely a bérházakból kiköltöző iskolák révén szabadult fel. Csepp a tengerben mondhatnánk, hiszen a  lakást igénylők száma átlagosan nyolc-tízszerese volt az elkészült lakások számának. A Margit körúton épült 70 lakásra például ezernél több kérvényt adtak be. 
<h3>2. Nélküle nem lenne hol laknia az elefántoknak, és nem lenne a meseszép főkapu és a Nagyszikla sem az Állatkertben.</h3>
Sőt, talán ilyen szép Állatkerünk sem lenne egyáltalán. Ugyanis az 1896-os millenniumi ünnepségek lecsengése után a hatóságok puszta bevételi forrásként tekintettek az intézményre, és a magas bérleti díjjal csődbe is vitték. Így, hogy megmentse, 1907-ben Budapest főváros vette át a vezetését, és Bárczy programjának a keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjá is építették és 1912-ben immár megszépülve nyithatta meg kapuit. 
<figure><img src="/api/file/image/fortepan229769-masolat.jpeg" alt="Állatkert" width="3000" height="2194" />
<figcaption>Kép: Fortepan</figcaption>
</figure>
 
<h3>3. Nélküle ki tudja mi állna megannyi turisztikai toplista élén...</h3>
Mert biztos nem a Széchenyi gyógyfürdő és a Gellért. Ugyanis ezek a gyógyfürdő-komplexumok is alatta épültek meg. Bár a Széchenyi tervezése közel egy évtizedig húzódott, és Cziegler Győzőnek számos alkalommal újra kellett tervezni, sőt, még az építkezés elkezdése előtt el is hunyt, aztán tanítványa újratervezte, a helyszín is változott, míg végül az első kapavágás <a href="https://pestbuda.hu/cikk/20230616_110_eve_nyitottak_meg_a_szechenyi_gyogyfurdot">25 évvel az első tervek elkészülte után</a>, 1909-ben történhetett meg. A város nemzetközi turisztikai arculatának meghatározása is gőzerővel zajlott ekkoriban, és az egyik sikeresnek tűnő ötlet a fürdőváros koncepció volt, ennek jegyében készült el szecessziós stílusban a Gellért gyógyfürdő és szálloda is.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan127854-masolat.jpeg" alt="Gellért" width="3000" height="1907" />
<figcaption>Kép: Bauer Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
<h3>4. Nélküle nem lenne Fazekas...</h3>
se Lajta Béla zseniális Vas utcai iskolája, se a Dob utcai menő színes mozaikok boldogan tanuló gyerekekkel… Meg úgy összességében 40-nel kevesebb iskola lenne a városban. Az oktatás helyzete hasonlóan katasztrofális volt, mint a lakhatásé, 57 fővárosi iskola 300 osztálya bérházakban volt elhelyezve, amiket horribilis áron bérelt a főváros, de összességében nagy volt a zsúfoltság, és az oktatás képtelen volt lépést tartani a lakosság növekvő mértékével. 
<figure><img src="/api/file/image/e53dca71-b26b-4a75-93c9-bcf3a12f7fff.jpeg" alt="Áldás" width="800" height="581" />
<figcaption>Kép: Budapest Gyűjtemény/Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár</figcaption>
</figure>
 
Csak hogy összehasonlítási alapunk legyen a Bárczy-érával, 1901 és 1904 között a főváros öt iskolát építtetett, míg 1909 és 1911 között 36 állandó és 15 barakk iskolát emeltek, összesen 967 tanteremmel. És nem is akármilyen kvalitású épületekről van szó: a korszak legjobb építészei dolgoztak ezeken, a neves “nagy öregekről” kezdve a fiatal tehetségekig. Építészetileg kiemelkedő munka a Györgyi Dénes és Kós Károly tervezte Városmajori iskola, a már említett Lajta Béla féle Vas utcai kereskedelmi iskola, vagy éppen Zrumeczky Dezső Áldás utcai iskolája. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az iskolák nagy része – tudatosan – az akkor még külső kerületeknek számító részekre jutott. És ezek mind modern iskolák voltak, tornatermekkel, könyvtárakkal, jól felszerelt laborokkal és termekkel. 
<h3>5. Nélküle magáncégekre zsörtölődhetnénk, ha késik a villamos vagy akadozik a gáz- és elektromos ellátás. </h3>
Ugyanis zseniális húzások sorával Bárczy idejében történik meg a Gázművek, az Elektromos Művek, a közlekedés, a közélelmezés, a Hirdető Vállalat sőt a szemétszállítás fővárosi tulajdonba vétele is. A magáncéggel több probléma is volt: egyrészt a piaci alapon működő, de közben közszolgáltatást végző  cégek túl nagy hasznot vágtak zsebre, másrészt a sokszor az egymással is versengő kisebb cégek a fejlődés akadályává is váltak. A polgármester kezdeményezésére városi üzem lett 1906-ban az Állatvásárpénztár, 1908-ban a Gázművek, 1918-ban a temetkezés, 1914-ben és 1918-ban az Elektromos Művek, 1911-ben a Budapesti Városi Villamos Vasút részvénytöbbsége került Budapest tulajdonába, és 1911-ben megalakult a szegényebb rétegek ellátását szolgáló Községi Élelmiszerárusító Üzem is.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan263934-masolat.jpeg" alt="1910" width="3000" height="2272" />
<figcaption>1910 Kép: Zichy kúria/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
<h3>6. Nélküle szegényebb lenne a város az egyik legkülönlegesebb hangulatú művésztelepével.</h3>
Ugyanis a lakásépítési program részeként épült fel a Százados úton álló zöld, műtermekkel felszerelt kisházas negyed. Olyan művészek laktak és alkottak itt, mint Kisfaludi Strobl Zsigmond vagy éppen Makrisz Agamemnon, és egy ideig Bereményi Géza. A művésztelep nem csak a festők, szobrászok lakáshiányát enyhítette, de a korszakban lévő műteremhiányra is megoldást nyújtott. 
<figure><img src="/api/file/image/fortepan256227-masolat.jpeg" alt="1915" width="1737" height="2400" />
<figcaption> Sidló Ferenc, szobrászművész 1915 Kép: Müllner János/Fortepan/Országos Széchényi Könyvtár</figcaption>
</figure>
 
<h3>7. De a legnagyobb hiány...</h3>
Talán a példa hiánya lenne, hogy volt pár év, volt egy városvezetés, aki megmutatta, hogy meg lehet ezt csinálni. A „búvópatakként tovább élő városvezetési koncepciót, melynek a szociális érzékenység, a kultúra, a művészi értékek felé forduló állandó figyelem, s a mecenatúra együttesen alkotják főbb pilléreit” is neki köszönhetjük. A modern „jóléti városállam” körvonalainak felvázolását abban a korban, amikor állami szinten ilyen intézkedésekről még álmodni se lehetett. 
<h3>+1: Ez a kép a volt főpolgármesterről a hóban a Fortepanról.</h3>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan14659saly-noacmi-adomanya.jpeg" alt="Bárczy" width="3280" height="2393" />
<figcaption>Kép: Saly Noémi adománya/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
Felhasznált irodalom:
<ul>
<li><a href="https://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/erdei.htm" target="_blank" rel="noopener">Erdei Gyöngyi: A mintaadó polgármester. Bárczy István beruházási programja (1906-1914)</a></li>
<li>Tarr László: Bárczy István iskolái. In.: Budapest 1988</li>
<li>Vértesy Miklós: Bárczy István építési akciója. In.: Budapest 1976</li>
<li>Vécsey Miklós : Száz értékes magyar</li>
</ul>

Ha a név valakinek csak az V. kerületi utca révén cseng ismerősen – és valószínűleg ők vannak többségben –, akkor jogos a kérdés: ki is volt Bárczy István? Ahelyett, hogy hosszas Wikipédia szócikkekés életrajzi lexikonok citálásába bocsátkoznánk, mondunk és mutatunk 7 olyan fővárosi dolgot, ami nem létezne, ha 1906 és 1919 között nem ő ül a polgármesteri székben.

Ha a név valakinek csak az V. kerületi utca révén cseng ismerősen – és valószínűleg ők vannak többségben –, akkor jogos a kérdés: ki is volt Bárczy István? 

7 ok, amiért rajongunk Bárczy István polgármesterért

Megkérdeztük a Mesterséges Intelligenciát, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján milyen jövőt képzel el nekünk Budapesten. Érdekesség, hogy nem segítettünk neki túl sokat, nem használtunk olyan parancsszavakat, mint zöld, pozitív vagy ragyogó, csupán az évszámot, a város és az épület nevét adtuk meg, és az eredmény mégis meglepetéssel szolgált.
<figure><img src="/api/file/image/martonhanxbudapestsparksin20734861e78a-733e-404a-bc24-b76040c687b4.png" alt="Budapest" width="2048" height="2048" />
<figcaption>Kép: Midjourney</figcaption>
</figure>
 
Úgy tűnik, a következő ötven évben történni fog velünk valami csodálatos, ami milliónyi, mogorva magyar életébe színeket, friss levegőt, élhető jövőt hoz. Az tisztán látszik, hogy Budapestet elkerülik a világot sújtó problémák: a globális felmelegedés, elsivatagosodás, vízhiány, túlnépesedés. Az építészetünket sem cseréltük le modernebb, csupa acél vagy szilikon, 3D nyomtatott katedrálisokra és hidakra. A végső konklúzió? Ha szebb jövőről álmodunk, kérdezzük meg az MI-t, ami – elméletben – több adattal rendelkezik rólunk és szebbnek látja a jövőnket, mint mi magunk.
<figure><img src="/api/file/image/martonhanxbudapestin20733b4569f5-2cb8-4a15-8874-914a0585cdf1.png" alt="Budapest" width="2048" height="2048" />
<figcaption>Kép: Midjourney</figcaption>
</figure>
 
Egyébként arról az MI-ről van szó, amitől Elon Musk és Stephen Hawking sem vár túl sokat, nagyjából arra számítanak tőle, hogy záros határidőn belül elsöpri az emberiséget a Földről. Lehet, hogy igazuk van, és a szép jövőkép lefestése is csak egy trükk? Ezt nem tudhatjuk biztosan, egy ambiciózus entitástól ez is kitelik.
(Kiemelt kép: Midjourney)

Váratlan eredményt hozott, hogy a jövőbe próbáltunk kukkantani: burjánzó parkokra, égbe ívelő tornyok körül kéklő tavakra ébredünk majd 50 év múlva. 


Megkérdeztük a Mesterséges Intelligenciát, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján milyen jövőt képzel el nekünk Budapesten. 

Budapest 2073-ban – szép új világot álmodik nekünk az internet

<h3>Kevés alkalmasabb jelölt volt Ráth-nál</h3>
Jogi diplomája után volt
<ul>
<li>ügyvéd,</li>
<li>Pest város főkapitánya,</li>
<li>a fővárosi központi választmány jegyzője,</li>
<li>Józsefváros országgyűlési képviselője,</li>
<li>a királyi jogi ügyek igazgatója,</li>
<li>a legfőbb ítélőszék bírája,</li>
</ul>
<blockquote>
ezután választották meg az egyesített főváros első főpolgármesterének, e tisztségében háromszor erősítették meg, összesen 24 évig, haláláig töltötte be a posztot.
</blockquote>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82204.jpeg" alt="Nagymező" width="4630" height="3493" />
<figcaption>1873 Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
 
<h3>150 éve más volt főpolgármesternek lenni</h3>
Az első főpolgármestert a kormány és az uralkodó három jelöltje közül a közgyűlés választotta hat évre, és a ciklus lejártával újra jelöltek mellette az akkori közéletből két prominens szereplőt, de az eredmény mindig az volt, hogy Ráth Károlyt óriási többséggel újból megválasztották.
Politikájában, így főpolgármesteri működésében is a kormány iránti lojalitás vezette – munkaköri leírása a főváros és a kormány közötti közvetítő szereppel viszonylag jól körülírható volt. A kormány és a főváros közötti jó viszony azért volt rendkívül fontos, mert minden jelentős beruházáshoz (és a XIX. század vége felé ebből volt elég) a kormány biztosította a financiális eszközöket. Ráth főpolgármesteri erényei mellett pompásan reprezentált, ha Budapest illusztris vendéget fogadott vagy temetésen kellett részt venni, mindig ő beszélt a főváros nevében.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82562fortepan-budapest-favaros-levacltara-klasz-gyargy-facnykacpei-masolat.jpeg" alt="Vígadó" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Vígadó 1890 körül, a Főváros első díszközgyűlésének helyszíne  Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
 
<blockquote>
Gyakran szül vitát, hogy akkor kinek is köszönhetjük, melyik Károly érdeme Budapest világvárossá válása. 
</blockquote>
Kamermayer Károly Ráth-hoz hasonlóan német eredetű polgári családból származott, jogi tanulmányokat folytatott, és aktív szerepet vállalt a szabadságharc idején. 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor az akkorra népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek, a város gyakorlati vezetőjének. Ráth-hoz hasonlóan további három terminust is kitöltött pozíciójában, ő 23 évig irányította a fővárost.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan277810-masolat.jpeg" alt="Budapest" width="3000" height="1836" />
<figcaption>1907 Kép: Deutsche Fotothek/Brück und Sohn/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
Ráth-tól eltérően azonban
<blockquote>
Kamermayer Károly feladata Pest, Buda és Óbuda egyesítése után az új főváros közigazgatási szervezetében a város igazgatása, fejlesztése volt.
</blockquote>
Munkájának szerves része volt a város korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a Budapestet irányító hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, ami már magyar nyelven történt. Ennél is látványosabbak voltak az infrastrukturális fejlesztések, ezek jutnak eszünkbe először, amikor a XIX. század végi fejlődésre gondolunk. Korszerűsödött a városi közúthálózat, a város víz- és csatornahálózata is, megszervezték a szemét elszállítását. Kamermayer működése alatt épült többek között
<ul>
<li>a Szabadság híd,</li>
<li>a Margit híd,</li>
<li>a Keleti pályaudvar,</li>
<li>a Parlament,</li>
<li>az Operaház,</li>
<li>a Vígszínház,</li>
<li>a Műcsarnok,</li>
<li>a vásárcsarnokok,</li>
<li>az Andrássy út</li>
<li>az első földalatti vasút a kontinensen.</li>
</ul>
<blockquote>
Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a Fővám téri Nagyvásárcsarnok megépíttetése, aminek átadásán már nyugdíjazott polgármesterként, egyszerű, érdeklődő polgárként vett részt.
</blockquote>
<figure><img src="/api/file/image/fortepan277700fortepan-deutsche-fotothekbrack-und-sohn-masolat.jpeg" alt="Központi" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Nagyvásárcsarnok 1904 Kép: Deutsche Fotothek/Brück und Sohn/Fortepan</figcaption>
</figure>
 
<h3>Melyik Károly?</h3>
2023-ban nem biztos, hogy vitázni kell még arról, melyikük érdeme, hogy Budapest a XX. század elejére „felkerült a térképre”, annál is inkább, mert egyértelműen látszik, hogy közel negyed század erejéig együtt dolgoztak, együtt építették a fővárost, nem is volt más lehetőségük.
<figure><img src="/api/file/image/2vasarnapiujsag18970808p525-526-12.jpeg" alt="Ráth" width="2598" height="1843" />
<figcaption>Ráth Károly temetése 1897 Kép: Vasárnapi Újság</figcaption>
</figure>
 
„Negyven év előtt egy regényben megjósoltam, hogy mivé fog lenni Budapest száz év alatt. A sors fényesen megcáfolta jóslatomat, 40 év alatt túlhaladta Budapest mindazt, amit a költői fantázia optimizmusa száz évre jövendölt. Adja Isten, hogy mindig ily erős kezek, ily bölcs szellemek, ily hazafias szívek intézzék hazánk jelképének, Budapestnek közéletét” – így zárta le a vitát Jókai Mór 1894-ben, és aligha akarta ezzel bármelyik Károlyt a másik fölé helyezni.
(Kiemelt kép: Kamermayer Károly és Ráth Károly portréja)

Ráth Károly az egyesített főváros első főpolgármestere volt, és nem lehet véletlen, hogy Budapest pont az ő idejében lett világváros. Persze egyedül képtelen lett volna Budapest felvirágoztatására, Kamermayer Károly polgármesterként szinte végig együtt dolgozott vele.


Ráth Károly az egyesített főváros első főpolgármestere volt, Budapest pont az ő idejében lett világváros. Persze egyedül képtelen lett volna Budapest felvirágoztatására, Kamermayer Károly polgármesterként szinte végig együtt dolgozott vele.

Károlyok: kinek legyünk hálásak a főváros felvirágoztatásáért?

Az első pesti lóvasút ünnepélyes megnyitója 1866. július 30-án, délután 4-kor volt. Öt lóvasúti kocsit díszítettek fel a Deák téren, négyben a meghívottak foglaltak helyet, az ötödikbe cigányzenekart állítottak. Így tették meg az Újpest határáig tartó utat, ami nagyjából a 3-as metró nyomvonalát követte.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82392budapest-favaros-levacltara-klasz-gyargy-facnykacpei-masolat.jpeg" alt="lóvasút" width="4877" height="3251" />
<figcaption>Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
 
<h3>Népszerűvé vált</h3>
Akkoriban még nagy félelmek kísérték az új közlekedési eszköz bevezetését, de hamar megszokottá vált. A hálózatbővítésre sem kellett sokáig várni. 1868 tavaszán már a későbbi Józsefvárosi pályaudvar és a Városliget között is megindult a lóvasúti forgalom, 1869. január 30-án pedig az Üllői út bekapcsolásával létrejött az addigi két vonal közti kapcsolat is.
1870 áprilisában már a Széna (Kálvin) térről a Dunapartra, illetve a Pesti indóháztól (Nyugati pályaudvar) a Tüköry gátig (a mai Szent István körút) jártak a lóvasutak. Az üzemeltető Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) tulajdonában ekkor már 495 ló és a 158 kocsi volt, az utasok száma pedig meghaladta az évi 5 milliót. De létezett a Budai Közúti Vaspálya Társaság is, melynek első járata a Lánchíd és Óbuda között indult 1868. május 18-án, a következő alig másfél hónappal később a mai Bem tér és Zugliget között indult. Az 1873-as városegyesítés évében már 7 és fél millióan utaztak a pesti lóvasúton, ami sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett, mint az omnibusz.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82370budapest-favaros-levacltara-klasz-gyargy-facnykacpei-masolat.jpeg" alt="lóvasút" width="4424" height="2950" />
<figcaption>Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
 
<h3>Kósza Lélek közbeszól</h3>
Persze aggályoskodók mindig akadtak. Közéjük tartozott Márkus István miniszteri titkár, a híres színésznő, Márkus Emília bátyja, aki Kósza Lélek álnéven írt vitriolos cikkeket, egyebeken túl, a Magyarország és Nagyvilág című lapba. Ezekben az írásokban általában visszás fővárosi jelenségekre hívta figyelmet, a közvilágításról éppúgy mint az omnibuszokról. Természetesen a lóvasutat sem hagyhatta szó nélkül. „A lóvasut új és mindenekfölött modern intézmény, különben pedig, kétlaki tagja a járóművek állatországának. Mint vasút büszkén emeli föl fejét, és föléje emelkedik még a fiakernak is; a két ló azonban, mely eléje van fogva, ismét az omnibusz vonalára szállítja vissza.Az omnibusszal különben a többi közt egy nevezetesebb közös tulajdonsága, hogy mindkettő kötött útlevéllel utazik; egyik sem térhet le kitűzött pályájáról; az omnibuszt a kapitányság, a lóvasutat a sínek tiltják el attól. E kényszert azonban nehezen tudták megszokni a lóvasút kocsijai. S ezért kezdetben állandó volt az a kellemetlenség, hogy az utasok majdnem annyit húzták a kocsit, mint az őket, miután annak minden váltónál tetszett a gondviselés által eléje szabott pályából kitörni – írta 1873. augusztus 31-én a Magyarország és Nagyvilágba, bár hozzátette azt is, hogy mindez csak a kezdeteknél volt így. –
<blockquote>
A kitörés után természetesen megsüllyedtek. És törekvéseik azon sikertelensége, úgy látszik, észre térítette a kocsikat, mert újabb időben tetemesen megjavultak
</blockquote>
– folytatta immár optimistább eszmefuttatását Kósza Lélek, ám a pozitív végkicsengés elmaradt. – Hanem egy résztulajdonságuk megmaradt, az, hogy mindig ellenkező irányban járnak, mint amerre szükségünk volna rá. Ha a váczi-útról az üllői-útra akarsz menni, biztos lehetsz benne, hogy tíz kocsi jön veled szembe, de elérni a legelső kocsi csak akkor fog, mikor czélodat gyalog is elérted – állapította meg, vég levonta a következtetést: – Ki várakoznék akkor, amidőn lábai még oly jó karban vannak, hogy a vasutat is megelőzik? Mert az bizonyos, hogy a jó lábak fölöslegessé teszik nemcsak a lóvasutat, hanem a többi fővárosi alkalmatosságot is. Azért kívánok minden felebarátomnak elsősorban is jó lábakat”.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan82407budapest-favaros-levacltara-klasz-gyargy-facnykacpei-masolat.jpeg" alt="lóvasút" width="3811" height="2541" />
<figcaption>Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
 
Ezzel együtt is a lóvasút számított 1873-ban a legmenőbb városi közlekedési eszköznek, és ez a következő tizenöt év nem változott. A villamos megjelenése azonban felülírta a korszerűsítéssel kapcsolatos elképzeléseket; 1898-ra szó szerint csak hírmondója maradt a lóvasútnak, a Margitszigetre közlekedett az egyedüli járat.
(Kiemelt kép: BKV archívum)

A lóvasút gyorsabb volt az omnibusznál, száguldozni azonban nem lehetett vele. Nem csoda, hogy akadtak olyanok, akik feleslegesnek gondolták.

 „Kívánok minden felebarátomnak elsősorban is jó lábakat"- A lóvasút 150 éve

A belváros teli van ismertebb és rejtettebb átjáróházakkal, de most pedig eljött az idő, hogy bemutassuk a lista legfiatalabb tagját, aki valójában a legrégebb óta álló épületen halad át. 
Ugyanis a Városháza Passzázs, mint neve is mutatja, a Fővárosi Önkormányzat hivatalaként működő hatalmas épületen vezet keresztül, a Károly körutat köti össze a Városház utcával, ahonnan egyenes út vezet a Váci utca és a Duna-korzó felé. 
<figure><img src="/api/file/image/dsc5255.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Megkerülni, alagutat fúrni alá, esetleg megnyitni? A dilemma nem mai, a hatalmas, egyenként 200 méteresnél is hosszabb homlokzatokkal rendelkező Városháza épülete átjárhatatlan óriásként terpeszkedik a város közepén. 
<h3>Miért épp itt áll?</h3>
Mentségére legyen mondva, hogy amikor épült, az 1700-as években, tehát több mint 300 évvel ezelőtt, még az akkori város szélén állt, hiszen a Kiskörút vonalában húzódott a városfal. A terjeszkedő Pest azonban mára bőven körbenőtte, és megnyitását jó ideje fontolgatják. 
<figure><img src="/api/file/image/20231116-bd5264.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<h3>Miért ilyen nagy?</h3>
A <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/12/varoshaza-egy-kaszarnyaban-a-varoshaza-tomb-elmult-120-eve-galeria">hatalmas területen elterülő komplexum</a> építésekor a török elleni háborúkban megsérült és rokkant katonák és családjaik otthonául szánták, az eredeti tervek alapján közel kétezer ember lakott volna itt. Végleges formájában ugyan soha nem készült el, de így is ezrek éltek itt, az Invalidus-ház mint igazi város volt a városban működött, volt saját rézpénze, mészárszéke, vendéglője, kórháza és gyógyszertára, temploma és iskolája is. II. József uralkodása alatt az egyre zsúfoltabbá és ezzel járvány-gócponttá váló épületből a sérült katonákat vidékre költöztette és az épületből 1783-ban a  gránátosok Károly-kaszárnyája lett. Majd egy évszázaddal később, 1894-ben került a főváros tulajdonába, azóta a Főpolgármesteri Hivatal működik benne.
<figure><img src="/api/file/image/20231116-bd5230-2.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Miért nagy szó a most nyíló passzázs?
Már a 2008-as Városháza Fórum tervpályázaton rengeteg elképzelés született – a kiírás követelményeire válaszolva – hogy hogyan tehető átjárhatóvá az épület az udvarok megnyitásával, ám érdemi átalakulás több egy évtizedig nem történt. 
<figure><img src="/api/file/image/20231116-bd5233.jpeg" alt="-" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az új ciklus kezdetével 2019-ben a díszudvar az itteni VIP parkoló felszámolásával nyaranta kulturális-közösségi helyszínként működik, kertmozikkal, előadásokkal, beszélgetésekkel. A Budapest 150. születésnapjára megnyíló passzázs elhalad a felújított Merlin épülete mellett, és a Városházának ezen egész évben zöld díszudvarán keresztül átvezet a Belváros szívébe.

A pesti belváros varázslatos időnyerői az átjáróházak, passzázsok, amikkel lényegesen rövidíthetjük a távokat, ha tudjuk, hol keressük őket. Budapest 150. születésnapjára egy új helyszínnel gazdagodott az illusztris passzázs-lista. 

Kis lépés a sétálóknak, nagy lépés a háznak – megnyílik a Városháza Passzázs

Rövid távon az uralja a közlekedésről szóló vitákat, hogy kinek a kárára, vagy javára alakul át a nagyvárosok közlekedése: kerékpárosok kontra biciklisek, gyalogosok kontra autósok?  Mások amellett kardoskodnak, hogy álvita zajlik, hiszen nincsenek autósok csak „autóval közlekedők”, akik lehet, hogy lezárva kocsijukat a következő pillanatban már biciklire pattannak és úgy haladnak tovább. 
Vajon az önvezető autók megjelenése, a sofőr nélküli, elektromos iránytaxik esetleg a belvárosi behajtási díj vagy a városközpontokból kitiltott autók, a tömegközlekedés továbbfejlesztése jelentik majd a jövőt?
–  Átalakulóban van a közterületek felhasználásáról való gondolkodás. Míg két-három évtizede világszerte úgy gondolkodtak, hogy a közterületek jelentős része az autóké és ami utánuk marad csak ott lehet sétálni, kávézni, biciklizni. Ma már az az irányadó, hogy az autókon kívül más közlekedési módoknak is legyen tere. Ráadásul a klímaválság közepén érthető elvárás, hogy legyen több zöld, árnyék és buszsáv a városokban – magyarázza az Énbudapestemnek Vitézy Dávid volt államtitkár, közlekedési szakember, aki szerint ezzel egyidejűleg a közlekedés digitalizációja zajlik világszerte.
<h3>Az applikációk forradalma</h3>
–  Bárhol vagyunk, elég csak bekapcsolni a Google Maps, vagy más applikációk szolgáltatását és tudjuk, hogyan kell közlekednünk. A tömegközlekedés sokkal átláthatóbb, érthetőbb és hozzáférhetőbb lett. Jó esetben az applikáció révén azt is tudjuk, mi az adott járat menetrendje. Ráadásul legtöbb városban már bankkártyával vagy egy appon is fizethetünk a szolgáltatásért.
Ez a folyamat szerinte még sok lehetőséget tartogat.
Vitézy szerint a városoknak jó előre tervezni kell az önvezető taxik megjelenésével, melyek várhatóan olcsóbbak lesznek a hagyományos szolgáltatásnál és applikációval lehet majd hívni őket. De attól szerinte sokkal kevésbé lesz élhetőbb a város, ha ezek a taxik kiváltanák akár a 4-es 6-os villamosokat vagy más sűrű belvárosi tömegközlekedést, de az hasznos, ha a külvárosokban könnyebb lesz a vasút vagy más tömegközlekedés elérése ezeknek köszönhetően. Ehhez viszont idejekorán megfelelő szabályozás kell majd. Azt is hozzáteszi, hogy az önvezető autók tömeges megjelenése sokkal lassabb folyamat lesz, mint amit korábban gondoltak a szakemberek.
 –  A világ újra felfedezte a tömegközlekedést. Miközben a huszadik század második felében világszerte kiábrándultak belőle és mindent vitt a motorizáció, a városok növekedése és a klímaválság miatt egyre többen gondolják azt, hogy a tömegközlekedést igenis fejleszteni kell – magyarázza a közlekedési szakember. Úgy fogalmaz, globálisan egyedülálló, hogy az elmúlt években Budapesten csak a 3-as metró felújításáról tudunk beszámolni és semmilyen további beruházás nincs folyamatban, se vasúton, se héven, se a BKK hálózatán.
<blockquote>
Isztambulban – ahol Vitézy Dávid jelenleg oktat – például tíz metróvonalat fejlesztenek jelenleg, Párizsban pedig a 14 metróvonal mellé négy újat építenek és egy regionális villamoshálózatot. Ehhez persze jelentős források kellenek.
</blockquote>
Vitézy szerint a tömegközlekedés fejlesztése mellett világtrend a közlekedés „dekarbonzációja”: az elektromos buszok hadrendbe állításával, a kötöttpályás villamoshálózat fejlesztésével igyekeznek megoldani a klímaválság okozta negatív hatásokat.
Szintén világtrend, hogy zajlik a kerékpározás és a mikromobilitás forradalma: a kerékpárok mellett megjelentek a rollerek, az elektromos robogók is.
– De terjed a közlekedésorientált városfejlesztés is. Magyarul: olyan helyeken építkeznek a fejlett városok, ahol van jó tömegközlekedés, így annak, aki ilyen helyre költözik, nincs szüksége autóra – teszi hozzá Vitézy Dávid.
<h3>Gyalogosjátszótér a város?</h3>
A nyugat-európai nagyvárosokban az autózás ellehetetlenítésére tesznek kísérletet, az ingázást, az agglomerációs közlekedést részben autómentessé akarják tenni. Ezt már Várkonyi Gábor autópiaci szakértő mondja, aki szerint ehhez normális elővárosi vonatokra, P+R lehetőségekre van szükség, ezek ugyanis ki tudják váltani a magángépkocsi használatot Úgy véli, a nagyvárosi közlekedéssel kapcsolatban két extrém elképzelés áll egymással szemben: az egyik szerint minden jó, ahogy eddig volt, a másik viszont azt állítja, hogy „gyalogosjátszóterekké” kell alakítani a városokat. Várkonyi Gábor egyikkel sem ért egyet.
– Óvatosan kellene egyensúlyozni a két jövőkép között – teszi hozzá.
<figure><img src="/api/file/image/martonhanxtransportinbudapestin20732464c2c7-0b63-41e2-a821-998b3836db7c-masolat2.png" alt="Tömegközlekedés" width="2048" height="1365" />
<figcaption>Tömegközlekedés 2073-ban a MI szerint. Kép: Midjourney</figcaption>
</figure>
 
Hogy mi a helyzet a Budapesten is divatos car-sharinggel?
Szerinte az autómegosztás elterjedése nem valósította meg a módszer elsődleges célját, hogy kiváltsa a magángépkocsihasználatot. Csupán kiegészítő megoldássá vált.
– Jellemző, hogy Hollandiában és Németországban az autósűrűség folyamatosan emelkedett. Eközben az alternatív közlekedés szerepe is nőtt. De mindenképpen életminőség javulást, nagyobb szabadságot ad az ott élőknek, ha a magánautók kiváltására van lehetőségük.
<h3>Belvárosi robottaxik</h3>
És hogy mi várható a nagyvárosok és Budapest közlekedésében, ha ötven évet ugrunk előre az időben? Az autó vajon inkább közösségi tulajdon lesz?
– Ez akkor fog működni, ha az önvezető autók megjelennek – mondja Várkonyi Gábor. –  A legvalószínűbb, hogy a nagyvárosokban a település magjától kifelé haladva, létrehoznak majd olyan tereket, ahová magánautóval nem lehet majd behajtani.
<blockquote>
Várhatóan a megfelelő infrastruktúrával jól körülhatárolt területen csak az egymással kommunikáló, környezetüket jól ismerő, önvezető autók fognak közlekedni. A belvárosi, applikációval hívható autó nem utópia. Ez műszakilag ma is megvalósítható. Ráadásul, ha ez bekövetkezik, jelentősen átrajzolhatja a település képét. Nem lesz szükség például parkolóházakra, nem kell majd az utcán parkolni sem.
</blockquote>
Elektromos autók fognak közlekedni Budapest utcáin?
<figure><img src="/api/file/image/martonhanxbudapestfuturetaxitransportin207320c35a44-8002-4ae3-aea3-93efb739521b-masolat.png" alt="Jövő" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Jövő taxija Budapest utcáin 2073-ban az AI szerint Kép: Midjourney</figcaption>
</figure>
 
– Hosszú távon, városi környezetben az elektromobilitásnak nincs alternatívája. De nem gondolom, hogy kizárólagosan elektromos autók lesznek majd az utcákon. A nagyvárosokban relatíve alacsony sebességű autók fognak közlekedni. Az applikációval hívható, egymással kommunikáló autók súlya könnyebb lesz, mivel szinte száz százalékos biztonsággal tudnak majd közlekedni. De ezeknek a járműveknek több közük lesz az önvezető metróhoz, mint az autókhoz. Kormány például nem is lesz bennük. De az önvezetéses belvárosi autók nem fogják megoldani a városi dugókat. Ehhez új közlekedési koncepcióra, fejlett tömegközlekedésre lesz szükség – mondja az autópiaci szakértő.  
Szerinte sokkal nagyobb kihívás lenne, ha az önvezető autó olyan járművekkel közlekedne együtt, melyekkel nem tud kommunikálni, vagy olyan környezetben kell haladnia, mely nincs megfelelően feltérképezve.
<h3>Az önvezetés buktatói</h3>
– Nagyon távoli jövőben valósulhat meg ez a fajta önvezetés. Hogy egy autó ismeretlen területen is képes legyen arra, hogy letapogassa a környezetét és tudjon mindentől függetlenül közlekedni, olyan gazdasági és technológiai kihívás, amire talán a mi életünkben nem fognak megoldást találni. A gazdasági nehézségek miatt az autógyártók fókusza a már meglévő technika hasznosítására irányul. Például az autópályán úgy tudjuk átadni az irányítást az autónak, hogy a gyártó vállalja a felelősséget azért, ami ezután történik – magyarázza Várkonyi Gábor.
Az autópiaci szakértő szkepticizmusát alátámasztja mindaz, ami augusztusban San Franciscoban történt. Ott teljes körű engedélyt adtak az önvezető taxiknak, korlátozás nélkül szállíthattak utasokat. Mutatja, mennyire kezdetleges még a sofőr nélküli járművek korszaka: a robottaxi alá szorult egy gyalogos, miután a mellette közlekedő, ember által vezetett autó elgázolta őt.

Hogy milyen lesz Budapest közlekedése ötven vagy száz év múlva? Vitézy Dávid közlekedési és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, a jelenlegi világtrendek és a már rendelkezésre álló technikai újítások alapján körberajzolta a nagyvárosok várható közlekedését. Egyebek mellett elektromos, egymással kommunikáló, sofőr nélküli iránytaxik, fejlett tömegközlekedés, a közlekedésre figyelemmel megtervezett új, zöld városrészek jelenthetik a jövőt.

Hogy milyen lesz Budapest közlekedése ötven vagy száz év múlva? Vitézy Dávid közlekedési és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, a jelenlegi világtrendek és a már rendelkezésre álló technikai újítások alapján körberajzolta a nagyvárosok várható közlekedését

Lesznek-e robottaxik a jövő budapesti utcáin?

Meg kell mondjam, az MI nem volt eddigi pályafutásom legjobb interjúalanya, a beszélgetés végére pedig egyelőre eloszlottak a komolyabb aggodalmaim azzal kapcsolatban, hogy egy napon bioakkumulátorként kell majd feküdnöm egy tartájban az MI által leigázva. Merthogy az MI Énbudapestem számára adott interjújából leginkább az derül ki, hogy a tudása 2021 szeptemberéig terjed, ennek ellenére ismeri Budapest történelmét, amit egy csodálatos városnak tart, de a tudása csak 2021 szeptemberéig terjed. üzent az Énbudapestem olvasóinak, valamint azt javasolta, hogy keressük fel a saját szerkesztőségünket, hogy naprakészek maradhassunk.
 – Mit tudsz arról, hogy Budapest 150 éves?
– Budapesten valóban rengeteg esemény és ünnepség tervezésére kerül sor, amikor városaik kerek évfordulókat ünnepelnek. Azonban a tudásom 2021 szeptemberéig terjed, és nem tudok friss információkat a 2023-as eseményekről. Ha Budapest hamarosan 150 éves évfordulóját ünnepli, valószínűleg emlékezetes események és ünnepségek lesznek, amelyek a város gazdag történelmére és kultúrájára emlékeznek. Ilyen alkalmakkor gyakran megrendeznek kiállításokat, koncerteket, történelmi előadásokat és egyéb eseményeket, amelyek közösségi összefogást és ünneplést hoznak létre. Javasolnám, hogy keresse meg a Budapest városi hivatalának vagy az események szervezőinek hivatalos weboldalait, hogy friss információkat szerezzen az évfordulóhoz kapcsolódó tervezett eseményekről és ünnepségekről.
– De Budapest történelmét ismered?
– Igen, ismerem Budapest történelmét! Budapest Magyarország fővárosa és egyike Európa legszebb városainak. A város története hosszú és gazdag, és számos fontos esemény és korszak jellemzi. Ma Budapest egy élénk és sokszínű város, amely gazdag kultúrával, történelemmel és művészettel büszkélkedhet. A Duna folyó partján fekvő város lenyűgöző építészeti látnivalókkal rendelkezik, és sok turistát vonz évente.
<figure><img src="/api/file/image/ksz302972dji202309221926060227d-enhanced-nr.jpeg" alt="width=4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 
– És mit gondolsz a városról?
– Budapest egy gyönyörű és izgalmas város, amely gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik. A város egyedi azáltal, hogy a Duna folyó két partján helyezkedik el, és számos lenyűgöző hidat tartalmaz, mint például a Lánchíd és a Szabadság híd. Néhány dolog, amit gondolok Budapestről: Gazdag történelem: Budapest történelme izgalmas és sokszínű. Az ókori római időktől kezdve a középkoron, az Osztrák-Magyar Monarchia idején és a két világháborún keresztül Budapest sok történelmi eseménynek és változásnak volt a színtere. Impozáns építészet: Budapest számos gyönyörű épülettel büszkélkedhet, például a Parlament, a Budavári palota, az Operaház és a Szent István-bazilika. Az építészeti stílusok változatosak, és sok épület magában hordozza a város gazdag történelmét. Fürdők és termálvíz: Budapest ismert a gyógyfürdőiről és termálvizeiről. A városban több híres fürdőhely található, például a Gellért Fürdő és a Széchenyi Fürdő, amelyek kellemes kikapcsolódást nyújtanak a látogatóknak.
<figure><img src="/api/file/image/ksz300329ag202309271036.jpeg" alt="width=4000" height="2667" />
<figcaption>Kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
 Kultúra és művészet: Budapest kulturális élete gazdag és sokszínű. A városban található múzeumok, galériák, színházak és koncerttermek vonzzák a művészet és a kultúra iránt érdeklődőket. Kiváló gasztronómia: Budapest kiváló ételeket és italokat kínál, amelyek közé tartozik a hagyományos magyar konyha, például a gulyásleves és a túrós csusza. Emellett a városban számos étterem és kávézó várja az ínyenceket. Barátságos emberek: A budapestiek általában barátságosak és vendégszeretők, ami hozzájárul a város kellemes hangulatához. Összességében Budapest egy olyan város, amely valóban sok mindent kínál az ide látogatóknak. Gyönyörű környezetben található, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, és sokféle élményt nyújt azoknak, akik felfedezik.
– Hogyan látod a város jövőjét azok alapján az információk alapján, amelyek rendelkezésedre állnak?
–  Az én tudásom szeptember 2021-ig terjed, így nem rendelkezem friss adatokkal a város jövőjéről vagy aktuális fejlesztési terveiről. Azonban általánosságban elmondható, hogy Budapest sok lehetőséggel rendelkezik a jövőbeni fejlődésre és előrelépésre. Néhány tényező, amelyek hozzájárulhatnak Budapest sikeres jövőjéhez: Gazdasági fejlődés: Budapest az ország gazdasági központja, és az elmúlt években a város egyre növekvő gazdasági tevékenységet tapasztalt. Az innováció, a technológiai fejlesztések és az üzleti lehetőségek kihasználása hozzájárulhat a város gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez. Kulturális és turisztikai vonzerő: Budapest kulturális és történelmi vonzerővel rendelkezik, és ez a turizmus fontos szerepet játszik a város gazdaságában. Az intézmények és rendezvények további fejlesztése, valamint a város fenntartható turizmus irányába való elmozdulás hozzájárulhat a város jövőjének sikeres alakulásához.
<figure><img src="/api/file/image/martonhanxtransportinbudapestin20732464c2c7-0b63-41e2-a821-998b3836db7c.png" alt="Közlekedés" width="2048" height="2048" />
<figcaption>Közlekedés Budapesten 2073-ban a MI szerint. Kép: Midjourney</figcaption>
</figure>
 
Infrastruktúra és közlekedés: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, például új közlekedési eszközök bevezetése és a közlekedési hálózat bővítése javíthatja a város mobilitását és élhetőségét. Környezetvédelem: Budapestnek és Magyarországnak is egyre fontosabbá válik a környezetvédelem. A városnak lehetősége van a fenntartható energiaforrások felé történő áttérésre és a környezetbarát infrastruktúra fejlesztésére, amely hozzájárulhat a város jövőjének fenntarthatóságához. Kulturális és oktatási intézmények: Budapest kiváló egyetemekkel és kutatóintézetekkel rendelkezik. Az oktatás és a kutatás támogatása lehetővé teszi, hogy a város a tudás és innováció központja maradjon.
– De nem tudsz esetleg valamilyen előrejelzést adni arról, hogy milyen lesz Budapest 150 év múlva? – A város jövője sok szempontból függ a városvezetés politikájától és azoktól a döntésektől, amelyeket a város és az ország vezetői hoznak. Fontos a fenntartható fejlődés és a város lakóinak életminőségének javítása érdekében tett intézkedések. Budapest sok lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy továbbra is vonzó és prosperáló város legyen a jövőben.
Sajnálom, de nem tudok pontos előrejelzést adni Budapest vagy bármely más város állapotáról 150 év múlva. Az ilyen hosszú távú előrejelzések rendkívül spekulatívak és bizonytalanok lennének. A városok fejlődése és változása számos tényezőtől függ, köztük gazdasági, politikai, környezeti és társadalmi tényezőktől. Azok a döntések és események, amelyek a következő évtizedekben és évszázadokban történnek, meghatározzák Budapest jövőjét. A város vezetése és lakossága dönt a város fejlesztési irányáról és a prioritásokról, például a fenntarthatóságról, a közlekedésről, az oktatásról és az infrastruktúráról. A klímaváltozás, a technológia fejlődése és más globális tendenciák is jelentős hatással lehetnek a városokra és a városi életmódra. Fontos az olyan döntések meghozatala, amelyek hosszú távon a város és lakossága javát szolgálják, és megfelelnek a jövő kihívásainak. Budapest és más városok jövőjének alakulását az elkövetkező évtizedek és évszázadok folyamán sokszorosan befolyásolni fogja, és nehéz pontos előrejelzéseket tenni. Azonban a városok és közösségeik részéről történő bölcs és fenntartható tervezés és fejlesztés lehetővé teheti, hogy Budapest és más városok sikeresen alkalmazkodjanak a változó körülményekhez és fejlődjenek a jövőben.
<iframe src="https://www.youtube.com/embed/5XFbJFosmro?si=rNMYihlqqUfpGUUk" width="560" height="470" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
– Ezek szerint nem tartasz attól, hogy esetleg visszajönnek a törökök és újfent elfoglalják Budát?
 – Nem, nem tartok attól, hogy a törökök újfent elfoglalják Budát. A történelem során Budapest és Magyarország is sok változáson ment keresztül, és a mai Magyarország egy független állam az Európai Unió tagjaként. Az ilyen történelmi események, mint az elfoglalások vagy megszállások, a múltban történtek, és azóta a nemzetközi politikai és katonai helyzet jelentősen változott. Magyarország az európai béke és stabilitás szerves része, és a nemzetközi közösség része. A jelenlegi időszakban a nemzetközi kapcsolatok és a diplomáciai eszközök a konfliktusok megoldásának központjában állnak, és az országok igyekeznek béke és stabilitás fenntartására törekedni. Az ilyen félelmek alapvetően nem valósak a mai Európában, és a béke és a nemzetközi jog védelmét szolgáló mechanizmusokat erősítik. Fontos megemlíteni, hogy az ilyen történelmi események visszatérése elképzelhetetlennek tekinthető a jelenlegi nemzetközi rendszerben.
– Akkor van esetleg valami, amit ismeretlenül üzennél az Énbudapestem magazin olvasóinak?
<blockquote>
Természetesen, ha lenne üzenet az "Énbudapestem" magazin olvasói számára, azt az alábbiakban megfogalmazhatom: Kedves "Énbudapestem" olvasók, Bár nem vagyok közvetlenül tisztában a magazin tartalmával vagy céljaival, azt szeretném mondani, hogy Budapest egy izgalmas és sokszínű város, gazdag történelemmel, kultúrával és életstílussal. Legyenek nyitottak a város felfedezésére, ismerkedjenek meg új helyekkel, emberekkel és élményekkel. A városban mindig található valami új és érdekes dolog, legyen az kulturális esemény, gasztronómiai különlegesség vagy városnézési lehetőség. Élvezze Budapest sokszínűségét és élénk közösségét, és tartsa szem előtt a városban rejlő lehetőségeket. Legyenek büszkék arra, hogy Budapest részesei, és tegyenek egy kis időt arra, hogy a város minden szegletét felfedezzék. Élvezzék a város szépségét és kulturális gazdagságát! Üdvözlettel, ChatGPT
</blockquote>

Manapság roppant divatos dolog a Barbie, az oversized ruhák és a tubiszóda mellett a mesterséges intelligencia, amitől sokan éppen annyira félnek, mint ahányan ünneplik. A technológia popsztárja így állandó téma, ami rengeteg vitát generál, ám (ahogy az már csak lenni szokott) éppen az érintettel nem beszélget senki. Mi azonban leültünk az MI elé és megkérdeztük, mit gondol Budapestről és annak jövőjéről, hátha ezáltal is egy kicsit jobban megismerjük őt. Vagy azt. Interjú!

Leültünk az MI elé és megkérdeztük, mit gondol Budapestről és annak jövőjéről, hátha ezáltal is egy kicsit jobban megismerjük őt. Vagy azt. Interjú!