A XIII. kerületi önkormányzat 2025 január 9-án <a href="https://www.budapest13.hu/hirek/pozsonyi-uti-fasor-rekonstrukcio-fenntarthato-es-biztonsagos-fasorert/" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy mivel a közelmúltban több alkalommal és egyre sűrűbben fordult elő, hogy a Pozsonyi úti fasor fáiról nagy ágak törtek le, a fasor megőrzése és felújítása érdekében
<blockquote>
megkezdték egy átfogó rekonstrukciós terv kidolgozását.
</blockquote>
„Fontos számunkra, hogy a meglévő hosszabb távon is életképes fák közül minél több továbbra is árnyékot adjon, oxigént termeljen, a következő években hozzájáruljon a Pozsonyi út hangulatának megőrzéshez a belvárosi klíma javításához.”
Ahhoz, hogy a lehető legkevesebb egyidejű beavatkozással óvják meg a fasor egységét, január 13-án feltárási munkákat kezdtek. Minden fa állapotát az elérhető legmodernebb technikákkal, eszközökkel egyedileg megvizsgálták.
Az adatgyűjtés részeként pontfelhős felmérést (LIDAR-vizsgálatot) is végeztek, amely a fasor és környezetének precíz feltérképezését teszi lehetővé. „Ennek segítségével a fákat nemcsak önállóan, hanem a környezetük figyelembevételével tudjuk vizsgálni, a lombkorona beavatkozásainál figyelembe vehetjük a szomszédos fák lombozatát és azok szélterhelését” – magyarázták.
A fák törzsének esetleges sérüléseit akusztikus tomográf (Fakopp) segítségével elemezték, a gyökérzet stabilitását DYNAROOT eszközzel és statikus húzóvizsgálattal mérték fel. Mivel a gyökérstabilitás vizsgálatához szükséges a fák töve körüli talaj ideiglenes kiemelése, a cserjéket és évelő növényeket eltávolították az érintett területeken.
Ahogy <a href="https://www.youtube.com/watch?v=dWnpz9O-1Xk" target="_blank" rel="noopener">ebben a videóban</a> beszámoltak róla, a Pozsonyi út 234 fájából az előzetes felmérések 30 fát tekintettek kritikus állapotúnak, a további vizsgálatok után
<blockquote>
végül 10 fát vágnak ki 2025 tavaszán élet- és balesetveszélyességük miatt. 
</blockquote>
„A fák állapota oly mértékben leromlott, hogy biztonsággal nem megtarthatók” – írta a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Az is kiderült, hogy elsőként a Szent István park előtti szakaszon vágnak ki fát, méghozzá március hatodikán. Mint írták, a koros japánakác meglehetősen rossz állapotú volt. A gomba termőtestek 70 százalék körüli korhadtságot jeleztek, aminek mértéke meglehetősen magas. A fán látható odú a bélkorhatságra utalt. A szakemberek szerint e fa esetében a törzs megvastagodása is amiatt történt, mert a fa kompenzálta, hogy milyen mértékben korhadt belül.
Mindemellett a korona újrahajtott, másodlagos hajtásokból erősödött meg, nem az eredeti lombkoronája a fának, ezáltal sokkal törékenyebb volt, mint az eredeti lombkorona.
Bardóczi Sándor, főtájépítész az utóbbi időben is több ismeretterjesztő posztot szentelt annak, miért és hogyan halnak meg a belvárosi fák.
Mint <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02u3SPRzEuyTRfEnwYYPbd2uvjx2YxphxscPdv5MPDmT3VH7JuoNws1YCM3vELeSsEl" target="_blank" rel="noopener">ebben a posztjában</a> magyarázta, a belvárosi fáinkra telepedő tömegigény, a szegélyátépítések, a már régen meglévő fák közvetlen közelében létesített parkolók, az új bringautak, villamospályák, buszmegálló és közművek, a burkolatcserék idős fák környezetében 
<blockquote>
módszeresen kivégzi a belvárosi fáinkat.
</blockquote>
„Ha a gyökér sérül, nem tudja többé eltartani a lombot, az is száradni kezd, legyengül, veszít az asszimiláló felületéből.” Ez sok esetben a korona 10 százalékos, sok esetben a 30 százalékos redukciójával jár, de emiatt a fa életképes marad, van esélye begyógyítani a sebszöveteit, és amelyik esetben nem, akkor is adnak neki 5-10 év élethosszabbítást.
A fasorokkal kapcsolatban <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02pe74S9fqSsZ3SkWB1A2UAigDbWMPc82A3MmbbV2cJFeUKHFfngDopHMVRETtFC4ql?__cft__[0]=AZXsZ4Y6WpeodL4bn1z7Hfx8HRUIU4GB1fLVUbKjy--qIgyu8BeJJlcdINybG1kFlIPFzPBq4hogYAA8dJ8hLPRi4QtRdwHOxB0eXj_RhsWoDxAT6zckTlJ3NT78Cgm3Jg6Qf1xrmqfMTPDGF3ULgK67OwyLp0srzaamI0ePRXPj7spJa1lEw87O6DqZwubOHwU&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">megjegyezte továbbá,</a> hogy nem az egyes faegyedeket védik benne („ugyanis örökéletet, de még ingyen sört sem tudunk a fáknak biztosítani”), hanem a fasort magát.
<blockquote>
Azt biztosítjuk, hogy folyamatosan fásított legyen az utca, 
</blockquote>
és egyszerre ne cseréljünk le mindent, hanem amit tudunk, annak hosszabbítsuk meg az életét, amit tudunk, azt gyógyítsunk, amit meg nem tudunk, azt szedjük ki, és ültessünk helyette pótlást, lehetőleg jobb körülmények közé, mint ami az elődjének jutott.”
A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. arról tájékoztatott, hogy a fasor-rekonstrukció részeként március 18-án folytatódik a beteg fák eltávolítása, és várhatóan március 21-ig befejeződik. Az érintett japánakácok helyére az őszi faültetéskor új faegyedeket telepítenek.

A XIII. kerületi Pozsonyi út 234 fájából az előzetes felmérések 30 fát tekintettek kritikus állapotúnak.

STÍLUS

Nekiláttak a Pozsonyi úti fasor felújításának

A Városligeti Műjégpályát és a Margitszigeti Atlétikai Centrumot üzemeltető <a href="https://bsk.sport.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Sportszolgáltató Központ (BSK)</a> gyönyörű vidéki ifjúsági szálláshelyeket is működtet. Ezek a szállások tökéletes helyszínt kínálnak táborok, iskolai kirándulások és csapatépítő programok számára, ahol a természet közelségében élvezhetjük az aktív kikapcsolódást.
<h3 dir="ltr">Pályázatok nyári táborhelyekre 2025-ben</h3>
Márciusban elindult a BSK 2025-ös nyári táborhely-pályázata, amely lehetőséget biztosít szervezetek, iskolák és egyesületek számára, elsősorban, de nem kizárólagosan hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermekekkel, 1-13. évfolyamos tanulókkal és 30 év alatti fiatalokkal foglalkozó, budapesti székhelyű, nevelési- oktatási és kulturális intézmények, sportszövetségek, sportegyesületek, civil szervezetek és ifjúsági közösségek részére. A pályázat célja, hogy kedvezményes áron nyári „ottalvós” táborozási lehetőséget biztosítson a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és a pályázat kiírója által üzemeltetett 5 vidéki ifjúsági szálláshelyén, akár 6 napos turnusokban, 2025. június 23. – 2025. augusztus 30. közötti időszakban.
A pályázat benyújtásának határideje: 2025. március 20. éjfél
A pályázati kiírás részletei és feltételeit itt lehet megismerni: <a href="https://bsk.sport.hu/wp-content/uploads/Palyazati-kiiras_nyari-taborok_2025.pdf">BSK Nyári Táborok 2025 Pályázat</a>.
<h3 dir="ltr">Szálláshelyek</h3>
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Gergelyugornya">Gergelyiugornyai Ifjúsági Szálló</a>: A Tisza, a Szamos és a Kraszna találkozásánál fekvő Vásárosnamény, Gergelyiugornya településrészén található szálláshely az érintetlen természeti környezetével és számos sportolási, kulturális és gasztronómiai programlehetőséggel várja a vendégeket. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Orosdy">Orosdy Ifjúsági Kastélyszálló (Pilisszántó)</a>: A festői környezetben, erdőkkel körülvett kastélyszálló kiválóan alkalmas erdei sétákra, kirándulásokra és túrákra. Tágas foglalkoztató helyiségei lehetőséget biztosítanak kézműves és művészeti foglalkozások megtartására is. A kastélyszálló 2025 áprilisában nyitja meg újra kapuit.
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Solvadkert">Soltvadkerti Ifjúsági Szálló</a>: A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, a Vadkerti-tó partján található szálláshely több mint ötvenhektáros vízfelületével és számos sportolási lehetőséggel ideális helyszín a pihenésre és kikapcsolódásra. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Szabadszallas">Szabadszállási Ifjúsági Szálló</a>: Erdős területen, hatalmas, gondozott parkban található szállásunk távol a város zajától, kiválóan alkalmas sport- vagy alkotói tevékenységekre, valamint elvonulást igénylő programok megtartására. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Veroce">Verőcei Ifjúsági Szálló</a>: A Börzsöny egyik legősibb településén, Verőcén található akadálymentesített szálláshely könnyen megközelíthető, és számos kikapcsolódási lehetőséget kínál, mint például múzeumok, templomok látogatása, Duna-parti séták és kalandparkok.
A szálláshelyekről még több kép <a href="https://www.instagram.com/bsk_szallashelyek/">itt</a> tekinthető meg.
Mikor foglalhatóak a szálláshelyek?
A BSK szálláshelyei tavasztól őszig állnak rendelkezésre a táborozók számára, kivéve az áprilisban újra nyíló Orosdy-kastély, amely egész évben fogad majd csoportokat.

Természetközeli élmény és aktív kikapcsolódás – erdők, tavak és hegyvidéki panoráma vár. Kedvező árak, sportolási lehetőségek idén már 5 helyszínen!


Táborozási lehetőségek a BSK ifjúsági szállásain, gyönyörű környezetben!

A kerékpáros közlekedés népszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő parkolók, tárolók legyenek, ahol az így közlekedők biztonságosan, rövidebb-hosszabb ideig parkoltathatják a biciklijüket. A <a href="https://budapest.hu/kozlekedes/kozlekedesfejlesztes/budapesti-mobilitasi-terv" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Mobilitási Terv</a> közlekedésstratégiai céljai a bringások számának növekedésével kalkulálnak – nem hiába – de tény, hogy több kutatás is azt mutatja, hogy a kerékpártárolás megoldatlansága az egyik fő gátja a kerékpározás további terjedésének. A Magyar Kerékpárosklub pár éve összeírt <a href="https://kerekparosklub.hu/hirek/cikk/osszegyujtottuk-budapest-150-legjobban-hianyzo-kerekpartarolojat">150 olyan helyszínt</a>, ahonnan hiányzik egy ilyen tároló, ugyan ezek egy része azóta megvalósult, de a teljes lefedettségtől nyilván messze vagyunk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha01.jpeg" alt="Új" width="2048" height="1536">
<figcaption>Új zárható és fedett bringatároló a József Attila lakótelepen. Kép: Budapest Városháza/Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Bringabox</h3>
Ahogy egy éve mi is írtuk, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/02/09/fedett-zarhato-kerekpartarolokra-palyazhatnak-a-keruletek">a kerületek pályázhatnak fedett, zárható bringatárolók létesítésére.</a> Több feltételnek is meg kell felelni, például a kerületnek a bérleti díjat olyan jutányos áron kellett/kell megszabniuk, hogy annak az egy kerékpár által elfoglalt közterület alapján arányosnak kell lennie az éves lakossági autótárolás árával, de extra profitszerzésre nem lehet alkalmas. A bérleti díjjal biztosítható az is, hogy aktívan használt kerékpárok legyenek a tárolókban. A bringabox bérlésnek a feltételeiről a nemrég indult projektek alapján lehet tájékozódni, így hamarosan még több információ áll majd rendelkezésre.
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha03.jpeg" alt="bringabox" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/ Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
Példaként tekinthetünk a Kispesten már működő ilyen rendszerre, ahol három kültéri kerékpártárolót, úgynevezett Bringabox-szigetet hoztak létre a kerület lakótelepi részein. A szigetek összesen 40 (12+12+16), egyedileg zárható tárolóval rendelkeznek, egy-egy boksz két felnőtt kerékpár tárolására alkalmas. Itt az igénylések elbírálása a beérkezések sorrendjében történt, feltétel volt, hogy a jelentkező a Bringaboxhoz képest 500 méteres sugarú körön belül lakjon, bejelentett kispesti lakcímmel rendelkezzen, és pontosan kitöltött igénylést adjon le. Gyaníthatóan Óbudán is hasonló feltételekre lehet számítani, ahol a közeljövőben <a href="https://obvf.hu/bringabox/">5 helyszínen</a> terveznek 39 db, zárható bringaboxot telepíteni fővárosi és kerületi együttműködésben. Ugyanez a helyzet a 15. kerületben is, ahol szintén <a href="https://www.bpxv.hu/aktualitasok/jelentkezes-kerekpartarolok-igenybevetelehez">a napokban indult a regisztráció</a> az ottani bringaboxokra, a többi helyszínhez hasonlóan 3000 forintos havidíjjal számolva.
<h3 dir="ltr">Más zárt rendszerek</h3>
A bringaboxok mellett vannak más lehetőségek is, mondjuk használaton kívüli üzlethelyiségek vagy – panelházak esetén az “árkádok alatti” – üres tárolók felélesztése, amivel a ház előtti, egyébként zöldíthető területet lehetne mentesíteni a betonozástól. Más kérdés, hogy ezekre az üres terekre valamiért már most sem költenek, aminek vagy jogi oka van, vagy a házban lakók között nincs egyetértés a kérdésben. Ezeknek az is a hátránya például a bringaboxokkal szemben, hogy mindegyik helyszín más méretű, állapotú, ezért egyesével lehet pályázni a felújításukra és az üzemeltetésükre. Emiatt ezeknek a gyors elterjedése nem várható vagy eleve hátrányból indul, míg más panelházak aljában már eleve vannak ilyen tárolók, amik az adott ház igényeit sem mindig oldják meg. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha04.jpeg" alt="kerékpár" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/ Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
A biciklik maceramentes tárolása – annak összes változatával együtt – még viszonylag új Budapesten, érdemes lesz majd megvizsgálni, hogy idővel melyik opció kínál működőképesebb megoldást a kerületeknek, mint üzemeltetőknek, és a módszer, amit a számok is igazolnak egybeesik-e a biciklisek preferenciájával. Az igény mindenesetre nem látszik csökkenni a fedett bringatárolók iránt, a <a href="https://otlet.budapest.hu/">Közösségi Költségvetés</a> keretén belül is folyamatosan pályáznak hasonlókra, például a <a href="https://otlet.budapest.hu/otletek/3244">Flórián térre</a>.

Ha sok helyet foglal el a lakásban a bicikli és a hozzá tartozó szerszámok, naponta használod, de nincs kedved minden nap felcipelni az emeletre, nem érzed biztonságban a folyosón vagy zavarja a szomszédokat – van egy új megoldás.

Bringabox – terjednek a bérelhető, fedett biciklitárolók Budapesten

Az 1913 óta nyitva tartó fürdő történelmi örökségének megőrzése a BGYH számára kiemelt felelősség, a Széchenyiben pedig – annak méreteiből és a vendégforgalmának nagyságából kifolyólag – folyamatosan szükségesek karbantartási-, felújítási munkák. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2503.jpeg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Miután a Széchenyi fürdő gyakorlatilag az év minden napján nyitva tart, ezért a nagyobb volumenű beruházásokat is csak úgy tudják elvégezni, hogy közben vendégeket fogadnak.[gallery ids=92c0720f-b76d-46d6-8799-fde85a75a186,06424d6b-4a1c-4cc0-8624-c7fcc5af3cd8,3269c47f-0b98-412f-b06b-5662064d8e27,f9626d47-0e58-4ee4-a4a0-690472aa6523,d3090113-32c6-4fbd-bf59-e375725ac023,e9b1c8f6-1e21-4443-9c3f-ad45a8482aef,d9551173-abe8-4337-bbbd-b337d653c180,8f8b50c6-3415-44fd-9b1a-2425d4759a66,]
Itt 2024-ben hároméves rekonstrukciós program indult, melynek teljes tervezett költsége 4,5 milliárd forint. Ez tartalmazza az épület- és vízgépészeti rendszerek, az épületvillamos hálózatok és a légtechnikai berendezések teljes felújítását is. Az építési és örökségvédelmi engedélyezési tervek elkészültek, a felújítások várhatóan 3 vagy 4 ütemben, részleges lezárásokkal fognak megvalósulni. 
A legfrissebb, március elején indult fázisban az élménymedence és a kültéri termálmedence közé ékelődő, 50 méteres úszómedence felújítására került sor. Hétfőn ennek a lezárását és leeresztését néztük meg a munkálatok elkezdése előtt, hogy száraz lábbal is bejárva a helyszínt jobban át tudjuk élni, micsoda munka ennek is a helyreállítási ilyen műemléki környezetben.
A 2025-re tervezett 1 milliárdos fejlesztésből fedezik az uszoda bejárati lépcsőjének felújítását illetve a gépészet és a burkolat teljes körű renoválását is, de hamarosan érkezünk az épületbejárás további izgalmas részletével is. 
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

Ritka lehetőség, amikor az ember egyedül úszhat Budapest legnagyobb fürdőjének legnagyobb medencéjében. 

Így néz ki az, amikor üzem közben újítják fel a Széchenyi úszómedencéjét

A belügyminiszter az 5205/1/1949/1I–3. számú leiratával Csepel község „megyei várossá való átalakítását” rendelte el 1949. szeptember hó 11-től. Ami azért volt furcsa, mert Nagy-Budapest megalakulása ekkor már a küszöbön állt, bár a vonatkozó törvényt csak decemberben szavazták meg. Ennek tükrében az eljárást tekinthetjük elismerő gesztusnak, de akár hiánypótlásnak is – ha azt feltételezzük, hogy a városegyesítéskor figyelembe vették a megyei város rangot. És mintha a belügyminiszteri leirat is gondolt volna a közeljövőre, ebben nemcsak az olvasható, hogy
<blockquote>
Csepel megyei város polgármestere ellátja mindazokat a tennivalókat és gyakorolja azt a hatósági jogkört, amelyet Budapesten a kerületi elöljárók látnak el, 
</blockquote>
de az is, hogy „a megyei városok polgármestereinek hatáskörébe tartozó közigazgatási feladatokat, amelyeket Budapesten a polgármester intéz, Csepel közigazgatásánál is Budapest polgármestere látja el”, illetve még az is, hogy „az árvaszéki kirendeltségek hatáskörét meghaladó gyámügyekben, valamint a II. fokú gyámhatósági jogkörben Budapest főváros árvaszéke, illetve Budapest főváros közigazgatási bizottságának gyámügyi felebbviteli küldöttsége jár el”.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;"> </div>
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">A dolgozók kérték</h3>
Ennek ellenére a propaganda a kelleténél nagyobb feneket kerített a megyei városi címnek, vélhetően az akkoriban szárnyra kapó „Vörös Csepel" mítoszának a jegyében, amelyben nemcsak a dolgozók felmagasztalása kapott szólamot, de a háború előtti csepeli elöljárók és hivatalnokok gyalázása is. Amelyből természetesen nem maradhattak ki Csepel legjelentősebb nagyüzemének, a Weiss Manfréd Műveknek a vezetői sem. „A Weiss Manfrédok kapitalista szelleme települt rá a községre. A profit hajhászása volt az egyetlen cél.
<blockquote>
A munkást nem vették észre.
</blockquote>
Legfeljebb akkor, ha az agyonhajszolt munka, a képtelen kiuzsorázás ökölbe szorította Vörös Csepel kezét. Ilyenkor ijedten bújtak meg az urak irodáikban és Koncz jegyző kétségbeesetten kiabált a kakastollasok után, akikkel Csepel jobban el volt látva, mint bármelyik része az országnak” – írta Falu és Város című lap azt sugallva, mintha a háború előtt Csepelen egymásba értek volna a sztrájkok, nyomorogtak volna a munkások, és mindennaposak lettek volna a csendőri atrocitások. Való igaz, hogy „Csepel a Horthy-korszak alatt, sőt már azt megelőzőleg is, nehéziparunk egyik fellegvára volt"– ahogy írták, és az is megjárja, hogy „ipari munkások tízezrei települtek le a községben", de az már kevésbé, hogy „közöttük ezren és ezren a munkásosztály harcos legjobbjai, keménykötésű kommunisták” lettek volna, mint ahogy az sem volt igaz, hogy az „urak iparkodtak mindenütt ártani a község ipari proletáriátusának”.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/006-repala.jpeg" alt="Repülő" width="2093" height="1583">
<figcaption>Modellező verseny a Weiss Manfréd Repülőtéren. A felvételt a gyárigazgató készítette Kép: Korbuly László/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Számtalan példát felsorolhatnánk, a csecsemőgondozótól kezdve, az orvosi, és sajátkórházi ellátáson át és a szakképzésen túl a könyvtárig és sportpályákig, amelyeket a vállalat vezetése biztosított a dolgozók, sőt Csepel lakosság számára is. Weiss Manfréd már 1895-ben megszerveztette a karácsonyi „felruházást”, melynek során 800-1000 rászoruló gyerek kapott téli ruhát és/vagy cipőt. egy évvel később már volt a gyárnak munkáslakás-programja is  – melynek keretében 350 lakás épült Csepelen. Tény az is, hogy 1905-ben hatalmas sztrájk volt Csepelen, de annak az lett a vége, hogy teljesültek a munkások kívánságai. „A sztrájkoló budapesti vasmunkások zöme a városligeti Vázsonyi-féle kertben ütöttek tanyát, ahol valamennyien — ezerötszáznál többen — mintaszerű egyetértésben várták be ügyük kedvező eldőlését. (…)
<blockquote>
A tanyán egyébként a legkedélyesebb élet folyt. A munkások még monstre hangversenyeket is rendeztek szórakoztatásukra
</blockquote>
– írta a sztrájkról a Tolnai Világlapja.
A későbbiekben a Weiss Manfréd Művek jóléti intézkedései az élet szinte minden területére kiterjedtek, és ahogy már említettük, nemcsak a gyárkapun belüliek számára. „A feltárt források alapján elmondhatjuk, hogy a Weiss Manfréd Konszern hatékonyan vett részt a szociális gondoskodásban, nem csupán a gyár kapuin belül, hanem nagyban hozzájárult Csepel infrastrukturális fejlesztéséhez is. Némely munkásjóléti intézmény nem volt feltétlenül szükséges a gyár működéséhez, például az óvoda, a fürdő, a könyvtár és a sportlétesítmények, de jelentősen hozzájárultak a munkások életkörülményének javításához. Ugyanezt hivatott elősegíteni az átlagnál valamivel magasabb munkabér, a gyár sertéshizlaltatási akciója, a burgonya- és gabonatermesztési akciók, melyek az országos átlagnál magasabb életszínvonalat is biztosítottak” – állapította meg kutatásai alapján a téma szakértője, Fodor Veronika A csepeli Weiss Manfréd Konszern jótékonysági intézkedési az első világháború idején című tanulmányában, amely a Hadtörténeti Közlemények 2015/3. számában jelent meg. E megállapítást azért is érdemes megjegyezni, mert az ötvenes évek elején szociális hálót korántsem szőtték olyan sűrűre, mint a profithajhászó kapitalisták – még ha az ellenkezőjét is állították.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/001-racgi-hav.jpeg" alt="Repülő" width="2130" height="1461">
<figcaption>Életkép az ötvenes évekből Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ám ennél is nagyobb mellébeszélés volt az, hogy a várossá nyilvánítás „a dolgozók kívánságára” történt. „Évtizedeken át harcolt Vörös Csepel népe azért, hogy az országnak ez a legnagyobb ipari központja várossá alakulhasson és a magasabb fokú szervezet előmozdíthassa a községi életformából tényleges várossá fejlődését. Évtizedek harcai az elnyomó uralom alatt nem hozták meg a várt eredményt, de a népi demokrácia gondoskodott arról, hogy az előfeltételek megteremtessenek és most Rákosi Mátyás elvtárs jóindulatú támogatásával Csepel megyei várossá lett” – így a Falu és Város propagandistája. Csakhogy épp a Vörös Csepel népe volt az, amely pár évvel korábban kézzel-lábbal tiltakozott a megyei várossá nyilvánítás ellen. Pedig volt rá szándék. Még 52 tagú „várossá előkészítő bizottság” is alakult, amely 1941. augusztus 18-án szólította fel Csepel adófizető lakosságát, hogy a hónap végéig nyilatkozzék: akarja-e a község a várossá alakulást? A többség azonban nem akarta. A kezdeményezést a szociáldemokrata Népszava így kommentálta: „Csepeli elvtársaink nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy már elvi felfogásuknál fogva sincsenek a fejlődés ellen, de a mai viszonyokat nem tartják alkalmasnak arra, hogy Csepel nagyközség várossá alakuljon. A fejlődésnek az a gyors üteme, amely a lélekszámszaporulatból megállapítható, a háborús konjunktúrának következménye. A háború végével számolni kell a lakosság számának nagyobb fokú apadásával” Mégsem mondhatjuk, hogy a csepeli elvtársak a nagyközségi keretek tartották volna kívánatosnak. Épp ellenkezőleg. Már ekkor letették a voksukat amellett, hogy Csepelnek Budapesthez kell csatlakoznia. Kevesebb mint kilenc év múlva teljesült a kívánságuk.
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">Jelentősége van</h3>
Nagy-Budapest létrejötte után ezt az óhajt pörgette fel a sajtó. 1950. január 1-től annyiban a helyére kerültek a dolgok, hogy már senki nem állította, hogy a csepeli munkástömegek arra ácsingóztak, hogy nagyközségük a megyei város legyen. Ők budapestiek akartak lenni.
„Nagy-Budapest területe a szakmai javaslatok alapján alakult ki; a felső vezetésnek, Rákosiéknak az volt a fontos, hogy a nagy, ipari peremvárosok tartozzanak Budapesthez, azt, hogy ez kiterjedjen Rákoscsabára vagy Pesthidegkútra, egyáltalán nem szorgalmazták. De a szakmai javaslatokat elfogadták, számukra ez nem volt annyira fontos kérdés” – <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/05/lehetett-volna-elhetobb-varos">mondta az Énbudapestem.hu-nak Sipos András </a>levéltáros, és ebből logikusan következett az, hogy az új kerületek közt voltak olyanok, amelyek közel álltak a pártvezetés szívéhez, és voltak olyanok, amelyekkel egyáltalán nem törődtek.
Ha lehet ilyet mondani, Csepel volt a bokréta Rákosi Mátyás kalapján (a Weiss Manfréd Műveket átkeresztelték Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekre), ezért a XXI. kerületben sokkal látványosabb változások történtek, mint a többi kerületben, s legfeljebb csak a Váci út „vidéke”, Angyalföld és Újpest érhetett a nyomába. Az első ötéves terv időszakában a kerület modernizációját a legfontosabb feladatok közé sorolták, s Csepel jelentőségét mutatja, hogy a tervről szóló törvény korrekciójában (1951/II. törvény) a 37. § (1) külön is nevesíti a leendő kerületet, („Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kell építeni”). De hiába jött létre például a Csepeli Lakásépítő Vállalat abból a célból, hogy „tágas, kényelmes otthonokat biztosítson a dolgozóknak”, épp az 1951-es törvénymódosítás alapján váltottak még az addiginál is magasabb fokozatba az iparosítás terén.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/005-csepeli-kultaorpaolta.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1824">
<figcaption>Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
„Az első ötéves terv eredményei, amelyek a tanács megalakulása óta még fokozódtak, a fejlődés azelőtt elképzelhetetlen korszakát indították meg a kerületben. A tereket átrendezték, parkokat létesítettek és a gyárak füstje most már megtörik az üde zöld növényzeteken, a dolgozók pihenést, felfrissülést találnak a parkokban. A Béke téren 620 ezer forint költséggel új óvodát építettek és mellette a napokban adtak át két újonnan épült házban 92 kiváló csepeli dolgozónak kényelmes, gáztűzhelyes lakást. (Ez valójában 78 új lakást jelentett, ugyanekkor 5000 lakásigénylés tornyosult a tanácsházán.  –  L. T.) A Kossuth Lajos téren újabb 140 lakást építenek. (Csepelen nincs Kossuth Lajos tér, de a kerületben máshol sem épült 140 lakás az ötvenes évek elején –  L. T.) Ez évben eddig 400 ezer forintot fordítottak vízvezetékszerelésre, 2,8 millió forint költséggel javították meg a csatornahálózatot és teljesen átkövezték a Rákóczi-utat. (…) A csepeli dolgozók fokozott igényeinek kielégítésére ebben az évben 1 HÚSÉRT-, 7 KÖZÉRT-, 5 TEJÉRT-, 1 GYÜMÉRT-, 1 VASÉRT-, 1 Ruházati és 1 Sportszerkereskedelmi fióküzlet nyílt meg Csepelen” – közölte lelkesen az eredményeket 1950 októberében a Kis Ujság, és a felsorolás nem is volt teljes. Kimaradt például az 1949. december 20-án átadott nagyposta, amely Nyíri István tervei alapján készült, és amely talán az utolsó hazai modernista épület a mindent elsöprő szocreál előtt.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/0007-posta.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1815">
<figcaption> A csepeli nagyposta Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Arról viszont mélyen hallgattak a propagandaszólamok közepette, hogy a lakásépítési programot évekre felfüggesztették, hogy üresek voltak a boltok, a környezetszennyezés miatt néhány év alatt teljesen kipusztult a környék halállománya. Lakosság száma az ötvenezerhez közelített, de további tömegek érkeztek a vidékről, akiket az csepeliek egyáltalán nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. A gyárak viszont boldogan alkalmazták a jövevényeket, mivel sok emberre volt szükség; csak a vas- és fémművekben 25 ezren dolgoztak, és akkor még nem beszéltünk a többi nagyüzemről, a papír-, a posztógyárról, a növényolajról vagy a Szabadkikötőről. Nem csoda, hogy egyre több, messzi kerületekben élő munkás helyezkedett el az itteni üzemek valamelyikében, azonban a tömegközlekedést nem készítették fel erre. A HÉV-vel a Közvágóhídtól csak Pesterzsébeten át lehetett megközelíteni Csepelt, ami a belváros felől érkezőknek rendkívül hosszú menetidőt jelentett, nem beszélve a zsúfoltságról.
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">A csodavonat</h3>
A csepeli gyorsvasút ötlete már a hároméves terv időszakában (1947-1949) felmerült, de akkor a tervekig sem jutottak el. Ezt csak 1949 végén kezdték meg, ezzel együtt (pontosabban, a kiviteli tervek hiányában) 1950 februárjában hozzákezdtek a 6,7 kilométeres pálya építéséhez is, amely alig egy évig tartott. A munkálatok során teljesen átrendezték Boráros téren elterülő MÁV-teherpályaudvart, illetve a Szabadkikötő környékét, Csepelen az út szélén futó, már meglévő vágányokat helyezték középre. A munkát nehezítette, hogy az összekötő vasúti híd és a Szabadkikötő között töltést kellett építeni, ehhez pedig 200 ezer köbméter földet kellett mozgatni – megfelelő munkagépek és teherautók híján – kézi erővel, szekerekkel. Munkások ezreit rendelték az építkezésre, hogy határidő előtt, 1951. május elsejére átadhassák a vonalat, így olyan apróságokkal már nem törődtek, hogy a Duna fölött átívelő viadukt egy méterrel magasabbra sikerült, mint a vele párhuzamosan futó Kvassay-híd.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/004-gyosvas.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1773">
<figcaption>Épül a gyorsvasút Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az új vonalat 1951. április 29-én Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter adta át, a menetrendszerű forgalom május 1-jén indult meg napi 107 vonatpárral, 16 perces menetidővel. Ennek köszönhetően a csepeli gyorsvasút még úgy is Budapest legkorszerűbb tömegközlekedési eszközévé lépett elő, hogy régi járműveket kellett csatasorba állítani, mivel még sehol nem voltak azok a vadonatúj szerelvények, amelyeknek szintén a megnyitóra kellett volna elkészülniük – vörös színben. (A Csepelre szánt M VIII típusú motorkocsikat csak 1952-ben tudta legyártani a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme, utána viszont a gödöllői vonalra kerültek.)
A csepeli HÉV tehát messze a legjelentősebb fejlesztés volt a budapesti közlekedésben az 1950-es évek elején. 50 millió forintot költöttek rá, többet, mint amennyit 1951-ben összesen elköltöttek fővárosi közlekedés címen (vagyis buszra, villamosra, trolira, HÉV-re). A XXI. kerületiek pedig elmondhatták magukról, hogy Nagy-Budapest első éveiben nekik lényegesen több jutott mint, mint a többi kerület lakójának. De nemcsak a beruházásokból. A mérgező anyagokból és a légszennyezettségből is.
Borítókép: Rohonczy Mária gerelyhajító, többszörös bajnok a csepeli sporttelepen (1949); Kép: Kovács Márton Ernő

A Weiss Manfréd Művek jóléti intézkedésétől a Vörös Csepel megszületésén át az első budapesti gyorsvasútig. Város a városban, kivételezett helyzet, hangzatos propaganda és a valóság Nagy-Budapest létrejöttekor a XXI.kerületben. 

Csepel mindent visz

Négyszáz fát ültettek el március elején a XII. kerületi a Rácz Aladár út mellett lelkes önkéntesek a kerület kutyapártos vezetésének szervezésében.
Ahogy a felhívásban <a href="https://www.facebook.com/events/501950432985255/" target="_blank" rel="noopener">Kovács Gergelyék írták</a>, szeretnének egy 650 négyzetméteres területet visszaerdősíteni, úgyhogy az önkénteseket 400 facsemete várta, hogy elültessék. Az ültetés során még kívánságcetliket is elhelyezhettek kívánságfán.
Az ültetés egyik előzménye, hogy a februári közgyűlésen <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0v1ne5SBn3pWLfbe5RR49jY2aBYQNd2yCT6pq4HsBUvnu8qySz8Kn9KqtNXjdPAKAl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">arról döntöttek</a>, hogy
<blockquote>
beépíthető, kertvárosias vagy intézményi övezetbe tartozott területeket erdővé minősítenek át.
</blockquote>
Ahogy Kovács <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0v1ne5SBn3pWLfbe5RR49jY2aBYQNd2yCT6pq4HsBUvnu8qySz8Kn9KqtNXjdPAKAl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">az egyik posztjában</a> írta, a Rácz Aladár út menti, a Denevér út-Szúnyogh út közti és a Budakeszi út-Árnyas út melletti területek beerdősült területek. Az MKKP márpedig azt ígérte, hogy ahol csak lehetséges, erdővé alakítják az ilyen részeket. 
Mint azt <a href="https://hegyvidek.hu/kepviselo-testuleti/ertekezlet/1633?fbclid=IwY2xjawI2VdtleHRuA2FlbQIxMAABHXJc5x3OiZKNNUoP5j7xPq0KHNpA72B715mNLexXYcS5-CsJeNvH2YTL2A_aem_AunFsAkMPD_ebiRSa3deSQ" target="_blank" rel="noopener">az előterjesztésben is írták</a>, „a kerület folyamatos fejlődése érdekében célszerű (...) a területhasználat és az építési lehetőségek aktuális igényekhez igazítása”, valamint indokolt a helyi építési szabályzatok rendszeres felülvizsgálata a szakmai szempontok, a helyi közösség érdekei és a fenntarthatósági elvek figyelembevételével.
A Rácz Aladár úti telek rekreációs célú erdőterületté minősítését például azért javasolják, mert az ingatlan gépkocsival nem megközelíthető, és közút kialakítása hosszú távon sem tervezett, valamint az ingatlan értékes növényállománnyal borított.
A Rácz Aladár út környéke ráadásul, derül ki Kovács <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02KL8tnJi5tSDLtj89XN4i1xZ1C22s5UHWWuNu8XFWfBUWotK8MhHK7ii2vmGdFVS5l&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">egy másik posztjából</a>, halmozottan hátrányos helyzetű, ezért is tartottak ott faültetést.
A polgármester azt írja, hogy a korábbi, fideszes vezetés
<blockquote>
mindent elkövetett, hogy ne maradjanak erdők az út mentén, és csak szerencse, hogy ezt vissza lehet fordítani.
</blockquote>
Kovács elmondása szerint elkezdték ugyanis átminősíteni lakóövezetbe az erdőket. Ennek egy részét eladták a Hegyvidék Real Estate Kft.-nek, ami kivágta a fák jelentős részét, és részben le is aszfaltozta-betonozta a telket.
A terv ugyanis az volt, hogy <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/beton-helyett-fak-igy-is" target="_blank" rel="noopener">közutat építenek rá</a>, „ám kiderült, hogy az lenne a főváros legmeredekebb, és valójában használhatatlan közútja, ezért még az előző önkormányzat visszacserélte, ráadásul még jelentős összeget is fizetett a tulajdonosnak”.
„Az aszfaltot mostanra elbontottuk, március 1-én pedig visszaültetjük fákkal.”
Az átminősített területekkel most
<blockquote>
összesen 30 353 négyzetméterrel nő az erdő besorolású terület mérete a XII. kerületben.
</blockquote>
A változtatásokra „még majd a Fővárosnak is rá kell bólintania, hiszen a végső döntés a Közgyűlés kezében van, de ismervén a gyakorlatukat, ezzel nem lesz probléma”, tette hozzá Kovács.
A nemzeti faültetés napja alkalmából, a 10 millió Fa Alapítvánnyal és a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal együttműködésben meghirdetett faültetés Kovács szerint jól láthatóan nagy sikert aratott.
A kerület beszámolója szerint a kisgyerekes családoktól kezdve az idősebb korosztályig bezárólag valamennyi korosztály képviseltette magát az ültetésen.
A faültetést követően szemétszedéssel folytatódott a program, a környező erdős részeket takarították meg az eldobált, felhalmozódott szeméttől, építési törmeléktől. A szervezők elmondták, hogy az önkormányzat egész évben támogatja a hasonló civil kezdeményezéseket. 
<blockquote>
A Hegyvidéki Önkormányzat vizsgálja, melyik ingatlanoknál lehetséges a jövőben hasonló módosítás.
</blockquote>
Nem ez volt egyébként az új városvezetés első környezetvédelemmel kapcsolatos akciója.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/22/addig-nem-engedi-a-kerulet-a-favagast-amig-a-lakok-az-epitkezes-ellen-kuzdenek" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen is beszámoltunk róla</a>, az önkormányzat nem engedte, hogy építkezés miatt kivágjanak 81 fát a Szilassy úton, nem messze a Normafától, az Erzsébet-kilátótól, a Tündér-sziklától és a libegő zugligeti állomástól.
A környéken 2 társasház építését tervezték, azonban a helyi lakók megtámadták a kormányhivatal által kiadott építési engedélyt egy közigazgatási per keretében. A környékbeliek az építési engedély megsemmisítését, az ügy újra tárgyalását, valamint azonnali jogvédelem keretében a fakivágási engedély halasztó hatályának elrendelését kérték.
Az új tényállás figyelembevételével ugyanis az önkormányzat azt állapította meg, hogy a 81 fa kivágásának engedélyezése jelenleg nem indokolt. „A közigazgatási per kimenetele [ugyanis] érdemben befolyásolhatja a fakivágás és az építési tevékenység szükségességét.”
Az önkormányzat, mint folytatják, a helyi lakók érdekeit szem előtt tartva, az ő kezdeményezésük mellé állva, határozottan kiáll a természetvédelem mellett.

A XII. kerület Képviselő Testülete lakó- és intézményi övezeteket minősített át erdővé, faültetést szervez, és ígéretéhez híven valóban kiáll a természetvédelem mellett.

A Hegyvidéken látványosan erdősítenek

A Fővárosi Önkormányzat 2025 januárjának végén indította el a jelentkezést <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/zold-palyazatok/balkonkerteszeti-szemleletformalo-kepzes" target="_blank" rel="noopener">a balkonkertészeti szemléletformáló képzésére</a>. A pályázat célja, ahogy a pályázati kiírásban olvasható, hogy a lakótelepen, társasházakban élők elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek az otthoni környezetben is megtermelhető ehető haszonnövényekről és a háztartásokban keletkező zöldhulladékok kezeléséről.
A permakultúrás termesztés lényege, hogy a növényeket vegyszermentesen, a természetes folyamatokra alapozva egy zártláncú és önfenntartó rendszerben gondozzuk, kihasználva a növények, állatok (pl. giliszták és rovarok) és mikroorganizmusok együttműködését.
A hagyományoshoz képest ezekhez a kertekhez
<blockquote>
csak minimális energiabefektetés szükséges,
</blockquote>
mivel a természetes élőkörnyezetet utánozzák le.
A képzés keretében a sikeresen pályázó jelentkezők egy hétalkalmas, intenzív permakultúrás balkonkertészeti oktatáson vehetnek részt. A program eszközöket is biztosít a résztvevőknek ahhoz, hogy a tanultakat saját lakókörnyezetükben is alkalmazni tudják egy saját permakultúrás balkonkert kialakítása során.
Mindez egészen pontosan azt jelenti, hogy 6 egymást követő héten hétköznap délutánonként 
<blockquote>
egy-egy 3 órás elméleti kurzust tartanak,
</blockquote>
továbbá a hetedik héten egy 8 órás gyakorlati alkalmon kell részt venni. A képzés helyszíne a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum - Forrásház Gondozási Központ.
A HORIZON EUROPE FoodCLIC projekthez kapcsolódó pályázaton nagykorú, cselekvőképes, Kispesten bejelentett állandó lakóhellyel vagy bejelentett, érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy vehet részt.
Fontos továbbá, hogy a pályázó rendelkezzen a balkonkertészeti eszközök (1 darab 100x40x65 centi nagyságú ültetőláda és 1 darab 80x21x18 centi nagyságú virágláda) elhelyezésére alkalmas, a lakóépület szerkezetéhez kapcsolódó, kertnek nem minősülő szabad légterű területtel (például erkély, terasz, körfolyosó).
Jelentkezni <a href="https://budapest.hu/urlapok/jelentkezes-balkonkerteszeti-szemleletformalo-kepzesre" target="_blank" rel="noopener">az itt található űrlap</a> online kitöltésével és beküldésével lehet. A jelentkezési határidő eredetileg március 3. volt, de mint fentebb írtuk, az önkormányzat kitolta március 10-ig.
A jelentkezők rangsorolása során a Fővárosi Önkormányzat előnyben részesíti a társadalmilag sérülékeny csoportokhoz tartozókat, így a helyi családsegítő intézményekkel kapcsolatban álló egyszülős, illetve nagycsaládokat.
A pályázat meghirdetéséről a felemásan sikerült <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/28/fovarosi-kozgyules-januar-29-eloterjesztesek-javaslat" target="_blank" rel="noopener">2025 januári közgyűlésen</a> döntöttek a képviselők.
Ahogy a közgyűlés elé terjesztett javaslatban írták,
<blockquote>
napjaink élelmiszerellátási rendszereinek legnagyobb kihívása,
</blockquote>
hogy mindenki számára megfelelő, biztonságos, változatos, tápanyagdús étrendet biztosítson úgy, hogy azzal hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, illetve ne pazarolja a természeti erőforrásokat, egyben segítse a mezőgazdaságból és élelmiszerelőállításból élők tisztességes megélhetését.
Világ- és európai uniós szinten is stratégiai célkitűzéssé vált, hogy a termőföldtől az asztalig tartó élelmezési rendszereinket fenntarthatóbbá váljanak, mind az élelmiszertermelés, mind az élelmiszerfogyasztás vonatkozásában annak érdekében, hogy csökkenjen e rendszerek környezeti lábnyoma, erősödjön az ágazat és a társadalmi csoportok válságokkal szembeni ellenállóképessége, illetve folyamatosan biztosított legyen az egészséges és megfizethető élelmiszerek elérhetősége a jelen és a jövő nemzedékei számára is.
Európa városi területei jelentős kihívásokkal néznek szembe, amikor biztosítani szeretnék az egészséges, megfizethető, biztonságos és fenntartható módon előállított élelmiszerek elérhetőségét.
<blockquote>
Budapestnek is fel kell készülnie a klímaváltozás,
</blockquote>
az energiakrízis és a gazdasági visszaesés kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásaira az élelmezésbiztonság terén. A romló környezeti feltételek, az energiahordozók hozzáférhetőségének és árának hektikus változásai, illetve az ugrásszerű és rendkívül magas élelmiszerinfláció mind hatással vannak a lakosság élelmiszerhez való hozzáférésére.
A nemzeti stratégiaalkotási folyamatokat megelőzve, a Fővárosi Önkormányzat elkezdte kialakítani saját vízióját arról, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni Budapest élelmiszerrendszerét, melyhez jó alapot nyújtanak a meglévő fővárosi fenntartású infrastrukturális rendszerek, mint például a piacok és vásárcsarnokok hálózata, valamint a közétkeztetést nyújtó iskolai és szociális intézményi konyhák.
A Fővárosi Önkormányzat több, a városi élelmiszerrendszereket érintő, az Európai Unió által támogatott projektben is részt vesz (FoodCLIC, SchoolFood4Change, DIVINFOOD), melyek célja a városhoz kapcsolódó élelmiszerrendszerek (városi mezőgazdaság, közétkeztetés, élelmiszerhulladék kezelő rendszerek stb.) fenntarthatóbbá tétele.
A „Permakultúrás balkonkertészeti szemléletformáló képzés a XIX. kerületben” című projekt egy, a városi élelmiszerrendszerekhez kapcsolódó mintaprojekt is egyben, amely illeszkedik a stratégiai célkitűzések közé, hogy
<blockquote>
előmozduljon a városi mezőgazdaság térnyerése,
</blockquote>
és támogatásban részesüljenek a szociálisan érzékeny társadalmi csoportok.

Meghosszabbította a Fővárosi Önkormányzat a jelentkezési határidőt az ingyenes permakultúrás balkonkertészeti képzésére.

Akad még kispesti, aki szívesen kertészkedne?

Egy pályázati lehetőséggel hívja fel újra a figyelmet az élelmiszerpazarlással is járó modern életvitelünkre, és az újrahasznosítás, a hulladékfeldolgozás fontosságára a Főváros. A lakossági szemléletformálást nem lehet elég korán kezdeni – egyáltalán nem korai az új ismeretekre fogékony gyerekeket bevonni az ilyen jellegű tevékenységbe. A szerves hulladékok és maradékok tudatos újrafelhasználása a komposztálás során egyben lehetőség is az intézmények számára, hogy a fenntarthatóbb jövőt szem előtt tartva használható tudást adjanak át az óvodásoknak játékos formában.
<h3 dir="ltr">Teljes csomaggal várják a jelentkezőket</h3>
Pályázat útján kerülnek kiválasztásra azok a fővárosi óvodák, amelyek a Fővárosi Önkormányzat támogatásával komposztálókat, azaz komposztkereteket, komposztládákat, továbbá magaságyásokat szerezhetnek be. Ezek segítségével a komposztálás kultúráját elősegítendő környezeti ismeretterjesztő programot indíthatnak az óvodás gyermekek számára. A támogatás célja, hogy komposztálók és magaságyások beszerzésének támogatásán keresztül elősegítsék a szerves anyagok körforgásával, a biológiailag lebontható hulladékok komposztálásával kapcsolatos ismeretek átadását a fővárosi óvodák, óvodapedagógusok és rajtuk keresztül a gyermekek részére, erősítve ezáltal a komposztálás kultúráját.
A nyertes pályázóknak biztosítaniuk kell 1-1 fő óvópedagógus részvételét a Fővárosi Önkormányzat által szervezett, komposztálásról, biokertészkedésről, azokkal kapcsolatos jó gyakorlatokról szóló ismeretterjesztő képzésen. Ezután a képzésen résztvevő pedagógusok, mint komposztmesterek fogják átadni a képzésen megszerzett tudást, tapasztalatot és információkat az óvodába járó gyermekeknek, a szülőknek, és kollégáiknak.
<h3 dir="ltr">250 000 / óvoda</h3>
A Fővárosi Önkormányzat szándéka szerint a rendelkezésre álló forrás erejéig (37,511,700 Ft) annyi nyertest fog hirdetni, ahány pályázat megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. Az óvodánként (telephelyenként) elnyerhető támogatás összege legfeljebb 250 000 Ft vissza nem térítendő támogatás, amit a Főváros a <a href="https://otlet.budapest.hu/">Közösségi Költségvetés</a> keretéből biztosít. 
A pályázati űrlap <a href="https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=jOv7ZTsve0WM5FeU6z78TP1AuBBlqzNCi9imh92F0D9UMVMxR0FXUFY4RThEVU1VV0xXOVlFM09CRC4u&amp;route=shorturl">itt</a> érhető el, minden más, a pályázat kitöltését segítő dokumentáció pedig <a href="https://budapest.hu/hirek/2023/10/24/palyazati-felhivas-ovodai-komposztalok-es-magasagyasok-letesitese-a-komposztalas-kulturajanak-erositese">itt, a legörgetett lap alján</a>.

A komposztálás tudománya pont befér a papírszínházas foglalkozás és a tűz-víz-repülő közé, hasznosságban pedig kicsit sem marad el mögöttük – ki tudja, mire lesz szüksége a jövő generációinak?


A fővárosi óvodák továbbra is pályázhatnak komposztálók létesítésére

Volt egyszer egy vállalat, pontosabban részvénytársaság a 19. század végén, úgy hívták, Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. (SZKV), aminek a főváros volt a tulajdonosa. Ennek a társaságnak az üzletmenete az omnibusz-forgalomtól függött, nem voltak monopolhelyzetben, de elboldogultak valahogy. Ám az 1910-es évekre az omnibuszozást világszerte háttérbe szorította a nagyméretű automobil, vagyis az autóbusz (nem véletlenül hívták motoros omnibusznak is), a lovaknak  egyre kevesebb lapot osztottak, azt is inkább a teherszállításban. 
A budapesti buszközlekedés megindításának voltak előzményei: 1909-ben, a Phőnix Automobil Rt. indított járatot a fogaskerekű menetrendjéhez igazodva a Svábhegy és a János-hegy között, bár ezeket a járműveket csak némi jóindulattal lehetne busznak nevezni, mai szemmel még a mikrobusz is túlzásnak tűnik. Mások is szerencsét próbáltak az új közlekedési eszközzel, amikor egy-egy kirándulóhelyhez, vagy szállodához indítottak buszokat, de ez meglehetősen rapszodikus volt, vagyis az 1900-as évek végén, a buszozás kizárólag a vállalkozó kedvű magánszemélyektől függött, pedig Párizsban 1907-ben százötven, Berlinben, 1910-ben több mint százhatvan busz járt, nem beszélve Londonról, ahol kétszáznál is több busz volt. Szerény vigasz, hogy Bécsben is csak 1912-ben döntöttek arról, hogy az omnibuszokat elkezdik buszokra cserélni.
Addig az SZKV-nál nem nagyon törődtek a technikai vívmányokkal, viszont a bécsi premier után egyre többen kérték számon rajtuk az omnibuszok modernizációját. Eleinte le lehetett hűteni a kedélyeket azzal, hogy a főváros nem rendelkezik akkora tőkével, hogy a motorizá­ciót levezényelje, ám 1913-ban újabb kifogást kellett találni, az aradi Magyar Automobilgyár Rt. ugyanis azzal jelentkezett be, hogy megvásárolná az SZKV-t, és buszokat állítanának csatasorba, mindjárt tíz darabot. 
<blockquote>
Úgy tervezték, hogy buszjárataik a Budai Várba, illetve Rózsadombra közlekednének a belvárosból az Erzsébet hídon át.
</blockquote>
Az ajánlat a Fővárosi Közgyűlés elé került, ám a városatyák kevesellték a buszok számát, és 1914 márciusában nemzetközi pályázatot írtak ki nyolcvan járműre, mondván, hogy Magyarországon még soha nem gyártottak buszt. Egyet sem, nemhogy nyolcvanat. Ám a teljességhez tartozik, hogy a főváros ekkor már egy angol gyártóval folytatott komoly tárgyalásokat, amely 1914 elején egy járművet is küldött Budapestre kipróbálásra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/buszoss.png" alt="Busz" width="472" height="307">
<figcaption>Jobb oldalon az angol próbabuszról szóló tudósítás Kép: Tolnai Világlapja, 1914. február 22./Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
A pályázat ellen a hazai járműgyártók tiltakoztak – Harkányi János kereskedelmi miniszter támogatásával. A közgyűlés ugyan nem vonta vissza a nemzetközi pályázatot, amit vélhetően az angolokra írtak ki, de megígérte, hogy napirendre tűzi a hazai gyártás lehetőségeit. 1914. május 30-án a Ganz gyár be is mutatta autóbusz-prototípusát – amelyet a német Büssing szabadalmak birtokában készített – a budapesti városháza közelében, de a folytatás elmaradt. Amikor pedig 1914. július 28-án kitört az első világháború, a nemzetközi pályázat is okafogyottá vált.
Ilyen előzmények után hatalmas visszalépésnek tűnik, hogy amikor 1915. március elsején mégis megindult a fővárosi buszközlekedés, az SZKV vagyis a főváros lett az első üzemeltető, ráadásul önerőből. Mindössze két autóbuszt indítottak, azokat is Andrássy úton, ahol a földalatti  közlekedett. De a sajtó e szerény körülmények ellenére is ünnepelte az új közlekedési eszközt. „Hétfőn reggel hét órakor indult először útjára az a két autóbusz, amellyel a főváros az autóbusz-forgalmat megkezdeni akarja. (...)
<blockquote>
Megállapítható, hogy a közönség valósággal megrohanta az új közlekedési eszközt; mindkét autóbusz állandóan zsúfoltan tette meg az Aréna úttól a Vilmos császár körútig és vissza vezető utat. Szakaszjegy nincsen, egy-egy menet díja 14 fillér
</blockquote>
–  írta 1914. március 2-án a  Pesti Napló, de egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy e buszokat még nem szabad nagyon komolyan venni. Illetékes helyen nyomatékkal hangsúlyozták – és ezt jó lesz leszögezni –, hogy a próbakocsik beállításával a város nem akar praejudikálni sem az üzemvitel, sem a típus tekintetében a háború után létesítendő, végleges autóbuszüzem berendezésének. A próbajáratoknak csak az a céljuk, hogy a város tapasztalatokat szerezzen – írta a lap.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/busz1915a1507.jpeg" alt="Az" width="625" height="418">
<figcaption>A Daimler elektromos busza a megnyitó napján Kép: BKV/BKV Archívum</figcaption>
</figure>
</div>
A vonalon egy sárgára festett, elektromos Daimler emeletes busz közlekedett, illetve egy szürke színű, benzines szimpla kocsi, amely a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban készült. A Pesti Napló nemcsak az első nap tapasztalatairól számolt be, hanem egy hét után szóra bírták a közlekedési ügyosztály illetékeseit is.  Ebből kiderül, hogy a kistarcsai buszt ki kellett vonni a forgalomból, és javítása hosszabb időt vesz igénybe. A másik félóránként közlekedett, de háromóránként el kellett vinni a Damjanich utcai járműtelepre feltölteni az akkumulátorát. „Látható tehát, hogy tulajdonképpen autóbusz-forgalomról nem lehet még beszélni. Egy hét tapasztalata különben sem mértékadó. Bizonyos, hogy a közönség nagy rokonszenvvel fogadta az autóbuszt és még nagyobb lesz az új közlekedési eszköz népszerűsége, amikor a közönségnek nem kell félóráig várakoznia, hanem ötpercenként fognak közlekedni a kocsik” – nyilatkozta az egyik szakelem, aki arról is beszélt, hogy
<blockquote>
a villamos autóbusz nagyon simán, kellemesen jár, a hátránya csak az, hogy csupán teljesen sík területen lehet használni, a legkisebb emelkedést sem állja, még a hídon át sem lehet vele menni.
</blockquote>
A kistarcsai buszt nem sikerült megjavítani, de augusztusban két másik jármű érkezett, majd 1916 elején újabb négyet vásárolt az SZKV, s ennek örömére a vonalat is meghosszabbították a mai József Attila utcán, és a Petőfi Sándor utcán át a Kígyó utcáig. De az év végén, az abroncshiány miatt már le kellett állítani a forgalmat. 1917 januárjában ismét érkezett négy új busz, ám azok nem bírták a hideget, tavaszra pedig az üzemanyag fogyott el. Ekkor döntött úgy a főváros, hogy határozatlan időre leállítja a járműveket. A legközelebbi budapesti buszos kaland csak 1921-ben indult el, de az sem volt sokkal egyszerűbb.
Borítókép: A kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban gyártott busz 1915. március 1-jén; Kép: BKV Archívum

Az első pesti autóbusz 110 évvel ezelőtt, 1915. március elsején indult, de az üzemeltetők inkább a jövő reménységét látták benne, és nem a meghatározó közösségi közlekedési eszközt.

„Látható tehát, hogy autóbusz-forgalomról tulajdonképpen nem lehet még beszélni”

A hatalmas barnamezős terület – amiből most 85 hektárnyi kerülhet napokon belül a Főváros tulajdonába – már a legtöbb budapesti mentális térképén ott van, ahogy a a Városliget mögött indulva nyújtózik Angyalföld és Zugló között a Vasúttörténeti parkig. 
A rendező pályaudvar és a környék történetével egy cikksorozat keretében foglalkozunk külön is, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/08/volt-egyszer-egy-rakosrendezo">kialakulása körüli évektől</a> a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/mindez-azonban-csak-terv-marad">két világháború közötti</a> időszakon át az ​​őrült <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/22/a-guritodombok-vilagrekordere">sztahanovista munkaversenyekig</a> már bemutattuk, mi minden történt ezen a közel 130 hektáron, amit a város lassan körbenőtt. 
Jelenkori történelme – ahol Bardóczi Sándorral is beléptünk a történetbe –  a rendszerváltás után kezdődött. Ekkorra elvesztette rendező pályaudvari jelentőségét, a környező ipari területek leépültek, megszűntek, ekkora és ilyen szállító kapacitása itt már nem volt szükség, mondta el a főtájépítész. 
<iframe width="560" height="420" src="https://www.youtube.com/embed/O9JwFTqdJSg?si=qNgL3EmIB88PD22a" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin"></iframe>
A használaton kívüli vágányok mellett sétálva is érződik, hogy a terület borzasztóan elhanyagolt, a vasúti sínek helyét átvette a növényzet, ami még télen is látványosan benő mindent, nyáron pedig helyenként járhatatlan dzsungellé téve a területet. Ehhez kapcsolódva Bardóczi elmondja, hogy
<blockquote>
a műholdas változásfigyelő felvételek alapján itt történt meg a legnagyobb zöldfelületi intenzitás növekedés Budapesten belül, szemben az innen hat percnyire lévő valóban park Városligettel, ahol a zöldfelületi intenzitás csökkent.
</blockquote>
És hogy mi fog itt történni, ha a terület a Főváros birtokába került? Erről már sok szó esett nem csak a Közgyűlésen, de különböző kapcsolódó <a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/parkvaros-rakosrendezon">szakmai konferenciákon</a>, és 2019-ben elkészült <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/RAKOSRENDEZO_TANULMANYTERV_2019_V%C3%83%C2%A9gleges.pdf">Rákosrendező térségének fejlesztési tanulmányterve</a> is. Rákosrendező állomásának személyvonat forgalma ma is jelentős, és innen csak 8 percnyi útra van a Nyugati pályaudvar, de a közelben ér véget, a Mexikói útnál a kisföldalatti is, vagy éppen a 3-as villamos –  mindet meg lehetne hosszabbítani, hogy még jobb közlekedési kapcsolatai lehessenek a területnek. Mivel ez egy nagyon fontos csomópont, így az első házak ezen a területen tudnak felépülni – mondja el Bardóczi. Persze azonnal hozzáteszi, hogy az ilyen projektek 25-30 éves periódust ölelnek fel, ahogy azt a nemzetközi példák is mutatják, de ezekre majd még visszatérünk a séta során. 
Rákosdubaj-felsőn megtekintettük a földet, pontosabban azt, ami alatt van.
<blockquote>
Soha senki nem találná ki, minek a tetején állok
</blockquote>
– mondta a főtájépítész egy viszonylag jellegtelen ponton állva, némi szemeteszacskókkal körülvéve. 
Pedig éppen a befedett Rákos patak csörgedezik a talpa alatt. A patak, aminek az új Parkváros fejlesztésekor is fontos szerepet szánnak. A vízfolyás egy zárt csatornába lett kényszerítve vagy 100 éve, és a Főváros terve az, hogy rehabilitálni kell azokat a részeit, ahol nem mennek sínek. Ez nem csak a kibontását jelenti, de azt is, hogy egy része záportározóként fel lenne duzzasztva, ezzel egyrészt a felesleges esővíz nem a csatornarendszert terhelné, másrészt a klímaváltozás közepette egyre nagyobb szükség van a víz helyben megtartására az aszályos időszakokra. 
Rákosrendezőnek a felső része a legerdősebb, de sajnos ez tele van invazív fafajokkal, mint a bálványfa, gyalogakác, de őshonos fák is megtelepedtek spontán módon. Ha itt majd városi parkot akarunk létrehozni, nagyon tüzetesen fel kell mérni, mik azok a fák, amik itt megtarthatók, mondta el a főtájépítész. 
 A felduzzasztott tó és központi 25 hektáros park mellett a vasúti sínek mentén kialakítható egy zöldfolyosó, hiszen
<blockquote>
egy új városrész semmit nem ér zöldfelületek nélkül.
</blockquote>
 Ezzel a telekvásárlással – ami remélhetőleg sikeres – Budapest belépett azoknak a városoknak a klubjába, amiknek egy olyan hatalmas rozsadaterület van a birtokában, ahol effektive hozzá tud nyúlni az egyik legnagyobb problémához, a lakhatáshoz, hiszen a tervek szerint 15 000 lakást lehet felépíteni itt. 
<a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02mK8Cvk6fGHJjLAYMSABvpDVxEEe5MDUgVf3yCHs2iiiVwBjrbCXqPAHAJ3yBAUXcl">Bármelyik nyugat-európai nagyvárost nézzük </a>meg akár Hamburg, Oslo, Stockholm vagy a szomszédos Bécs – amik nálunk felkészültebb és tőkeerősebb városok, és ahol a kormány együtt akar működni a városokkal – minden hasonló beruházás több évtizedes projekt. 
<blockquote>
Mégis ebben a csatában, ami szól a lakhatási válságról és az ökológiai válságról is – teljesen más fegyverekkel tudunk részt venni, ha egy ilyen terület Budapest tulajdonába kerül
</blockquote>
- zárta a sétát Bardóczi. 
Aki hosszabban hallgatna meg a témában egy <a href="https://hu.cba.media/698659">podcast beszélgetést Bardóczi Sándorral </a>Rákosrendező kapcsán, a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában egy órán keresztül járják körbe a témát.

Rákosrendező bejárása Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével, aki beszélt nem csak a jó nemzetközi példákról, de arról is, hogy az ide tervezett Parkvárosban mi lesz a “park” és milyen állapotban van most a terület. 

Egy új városrész semmit nem ér zöldfelületek nélkül 

Még csak 6 hét telt el a folyami <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/16/uszna-on-egy-a-dunan-lebego-fauszodaban">Duna-fürdő fókuszú workshop, a Valyo Klub 11. része</a> óta, de már az is árulkodó volt, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. teljes vezetése részt vett az eseményen. Ezzel egyidőben jelentette be Karácsony Gergely, hogy a mindkét projekt előkészítésében számít is a BGYH munkatársaira. Talán ennek is köszönhető, hogy a vártnál jobban halad mindkét projekt előkészítése.
Az biztos, hogy a <a href="https://valyo.hu/" target="_blank" rel="noopener">Valyo</a> számára az érinthető Duna egyik jelképe a dunai fürdőzés, az egyesület ennek elterjesztését célul tűzte ki, részt is vettek a az első Római-parti szabadstrand kialakításában 2019-ben. A szabadstrandok mellett viszont hosszú évek óta álmodnak az ugyanevezett fauszodák vagy Duna-fürdők újratelepítésén, az <a href="https://valyo.hu/fauszoda/">ötlet feltámasztásán is</a>. Budapest vezetésének is az a célja, hogy Budapest ne csak a Duna és a fürdők városa legyen, hanem a Dunában fürdők városa is. Különösen most, hogy a korábbi fő ellenérv – a Duna szennyezettsége – megszűnni, de legalábbis enyhülni látszik. A Valyo egyik legnagyobb, 2024-es dobása a tavaly tavasszal indult, egész nyáron átívelő és ősszel befejeződő, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/29/a-valyo-a-fauszodak-es-a-folyami-furdozes-ujraelesztesen-dolgozik">vízminőséget mérő és ellenőrző kampány volt</a>, amelyben egyébként mi is részt vettünk, és ami olyan eredményekkel szolgált, ami szintén mindkét fürdőzési lehetőség realizálódását segíti.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240625105624.jpeg" alt="Víz" width="3000" height="2250">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/ÉnBudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Több szempont befolyásolja, hogy hol lehet Budapesten új szabadstrandot nyitni, hol létesülhet az első kísérleti Duna-fürdő. A biztonság elsődleges, vizsgálni szükséges a vízminőséget, az adott partszakasz megközelíthetőségét, a Duna sodrását és a hajóforgalmat és a szükséges engedélyek beszerzésének folyamatát. 
<h3 dir="ltr">A felgyorsult események</h3>
Várhatóan már az idén nyáron új szabadstrand nyílik Budapesten, és indulhat a Duna-fürdő tesztelése is. Karácsony Gergely főpolgármester az új, Duna Civil Témacsoport alakuló ülésének keretében tartott egyeztetést civil szervezetekkel, a város és a folyó kapcsolatát meghatározó kérdések között került szóba a budapesti dunai szabadstrandok ügye, és a Duna-fürdő koncepciója. A főpolgármester elmondta, hogy Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jól halad a szükséges vizsgálatok elvégzésével, folyamatos kapcsolatban van az állami vízügyi hatóság szakembereivel is. emiatt az új szabadstrand és a Duna-fürdő előkészítése sokkal előrehaladottabb fázisban tart, mint azt akár két hónapja bárki remélni merte volna. A vízminőség folyamatos mérése, a Római-parti, több éve sikeresen működő népszerű szabadstrand üzemeltetésének tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a Duna folyamatosan javuló vízminősége lehetőséget ad arra, hogy a már <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/21/erre-az-evre-bucsuzik-a-romai-parti-plazs" target="_blank" rel="noopener">évek óta sikerrel működő Római-parti Plázs</a> mellett új szabadstrandok nyíljanak a városban. 
<h3 dir="ltr">Hol lesz szabadstrand? Hol lesz Duna-fürdő?</h3>
Az eddig elvégzett munka alapján kijelenthető, hogy lehetőség van már 2025 nyarán új dunai szabadstrand kialakítására a XXII. és XI. kerület határán található, Hosszúréti pataknál lévő partszakaszon, a Savoya Park közelében, a lakótelep vonzáskörzetében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz330363rd202407130023-150.jpeg" alt="Római-parti" width="2048" height="1366">
<figcaption>A Római szabadstrand nyáron. Kép: Ránki Dániel/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
A szabadstrand mellett a vártnál gyorsabban halad a Duna-fürdők nyitásának előkészítése is. A Közgyűlés csupán egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről döntött, de a jelenlegi szakmai álláspont szerint, kísérleti jelleggel már idén kipróbálhatnak a budapestiek egy moduláris elemekből összeállítható, környezetbarát Duna-fürdőt a 3. kerületi Pünkösdfürdőnél, a békásmegyeri lakótelep közelében. A teszt eredményei pedig sok tanulsággal szolgálhatnak majd a következő években megtervezendő új, teljes értékű Duna-fürdőhöz. A kísérleti megoldás kiválóan alkalmas lehet a lakossági igények felmérésére és az üzemeltetési feladatok kipróbálására.

Felgyorsultak az események, még az is lehet, hogy már idén megvalósul mindkét projekt, a felbukkanásuk Buda északi és déli részén várható.


Már idén új szabadstrand és Duna-fürdő nyílhat Budapesten

A Kossuth Lajos utca, amely a buszsávokkal is kétszer háromsávos autópálya a belváros szívében és jelenleg Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, iskolapéldája az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/01/igy-lettek-a-leghiresebb-budapesti-terek-emberkozpontubol-autokozpontuva-majd-vissza">1970-es évek elhibázott, nem emberközpontú gondolkodásának</a> és várostervezésének.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan253718foimterv-1976.jpeg" alt="kossuth" width="1600" height="1595">
<figcaption>A környék 1976-ban, az átépítések után. Kép: FŐMTERV/Domokos Endre/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Autópálya-szerű nagy forgalma teljesen kettévágja a belvárost, miközben parkolási és rakodási lehetőség hiányában, a zaj és egyéb szennyezettség miatt az útvonal mentén sorakozó üzlethelyiségek, kiállítóterek és vendéglátóhelyek ellehetetlenülnek és a legtöbbjük mára üresen áll. Pedig a Fortepan képeket nézegetve is látszik, hogy nem volt ez mindig így. Az elegáns bérpalotákkal szegélyezett <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/16/nem-60-as-evekben-hanem-1900-korul-pecsetelodott-meg-budapest-sorsa">út kialakításának ugyan nagy ára volt, az egész régi barokk és klasszicista pesti belváros tűnt el</a> szinte nyomtalanul a századforduló lázas építkezései közepette itt, de amint felépült az új sugárút, hamar népszerű bevásárlóutcává vált, ahol a fotók tanúsága szerint hömpölyögtek a gyalogosok. 
[gallery ids=08284b2e-fea1-4eda-becb-11ddea8a1ebd,fe1511c0-2f8d-4ddb-af35-28d24f3b5e5c,bcfa3763-af89-4c3a-957b-d1e188f3e8a4,97daa349-ab4c-450d-ac79-0d993819cc86,67b02baf-e079-4b96-a890-f6867041d365,cfb48d0b-5a54-4842-8321-139e3a7665e7] 
Bár a 21. században az útvonal mentén történtek kisebb-nagyobb változások, amelyek enyhítették a dehumanizáltságát – mint az autós alagút felszámolása a Ferenciek terén és az új zebrák, vagy éppen a Blaha Lujza tér felújítása, és a Rókus kápolna előtti tér megújulása már a Rákóczi útnál – komplex felújítás több évtizede nem történt itt. 
A Főváros és az V. kerületi önkormányzat közötti együttműködést formálisan útjára indító találkozón részt vett többek között Karácsony Gergely főpolgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere, Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezetője, Bardóczi Sándor főtájépítész, Erő Zoltán főépítész, Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke, dr. Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, továbbá dr. Balla Valéria, V. kerületi alpolgármester, Sági Adrienn, az V. kerület főépítésze és Siroki Attila, az V. kerületi vagyonkezelő vezetője, és Sólyom Benedek, a VII. kerület főépítésze.
 A Főváros és az V. kerületi önkormányzat közös célja, hogy visszaadja a Budapest városfejlődésének hőskorában kialakított úttengely régi fényét.
<blockquote>
Az útvonal revitalizációja ciklusokon és politikai oldalakon átívelő beruházássorozat része, amely alapjaiban formálhatja Budapest arculatát.
</blockquote>
A Főváros és a Belváros-Lipótváros közötti, a projektet érintő szakmai és politikai konszenzus szükségszerű alapja a sikeres együttműködésnek – áll a találkozó kapcsán kiadott fővárosi közleményben.  
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250227fl0003.jpeg" alt="Fővárosi" width="3936" height="2624">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/FPH</figcaption>
</figure>
</div>
Karácsony Gergely elmondta: A most induló együttműködés mintája az a kitartó közös munka, aminek köszönhetően korábban megújult többek között a Kiskörút, a Március 15. tér vagy a Ferenciek tere. 
 Belváros-Lipótváros Önkormányzata az V. kerület területhatárán belüli terveztetés elvégzését és annak költségét átvállalta a Főváros Önkormányzatától (a közművek rendezése és rekonstrukciója tervezési és kivitelezési költségei kivételével). Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere elmondta: „A belvárosiaknak régi álma a Kossuth Lajos utca megújítása. A Belvárosban a tettekben hiszünk, ezért az V. kerület a munka rá eső részét elkezdte, sőt a közelmúltban részben el is végezte. A mai találkozásunk azt jelenti, hogy a munkánk célt ért, hiszen egy közös, jó ügy érdekében egy asztalhoz ültünk. A további közös munkánk alapja, hogy azonos elveket valljunk, közös nevezőre, együttműködésre törekedjünk és tudjunk bízni egymásban. 
<blockquote>
Az V. kerület többszörösen bizonyította, hogy megvan benne mindaz a törekvés, amit a főváros is zászlajára tűzött és ami egy sikeres közterület-fejlesztés megvalósításához szükséges: a zöld szemlélet, az élhetőség és a lakosság érdekeinek érvényesítésére törekvés, valamint a békés egymás mellett élés jegyében egyaránt figyelemmel vagyunk a gyalogosokra, kerékpárosokra, autósokra, közösségi közlekedést használókra.
</blockquote>
A Kossuth Lajos utca V. kerületi szakaszára úgy tekintek, mint a fővárosi beruházás V. kerület által megvalósítható szakaszára, amely még ebben a ciklusban elkészülhet.”
Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke kiemelte: „Budapest történelmi belvárosban az egyik legfontosabb feladatunk a Kossuth Lajos - Rákóczi út tengely átfogó megújítása, ma nagy lépést tettünk ennek érdekében az V. kerület és a Főváros közötti együttműködés újraindításával.”
A beruházás célja a zöldfelületek növelése, valamint a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a pezsgő városi élet érdekében. Az átalakítás olyan környezetet teremt, amely nemcsak az itt élők, hanem egész Budapest számára kedvező változást hoz. A BKK munkatársai már dolgoznak az Astoria és a Keleti Pályaudvar közötti szakasz, a Rákóczi út megújításának tervein, erről a folyamatról a későbbiekben külön fog beszámolni a BKK és a Főváros. 
A mostani együttműködés példamutató konstruktív hozzáállásra épül, amely példaként szolgálhat Budapest köztereinek a kerületekkel együttműködésben történő fejlesztéséhez és élhetőségének növeléséhez. A projekt nemcsak a belváros számára jelenthet előrelépést, hanem az egész főváros fenntartható fejlődését szolgálja. A Kossuth Lajos utca kapcsán formálódó együttműködés sikeressége esetén az együttműködés remélhetőleg kiterjeszthető lesz az olyan kérdésekben is, mint a Széchenyi tér és a József Attila utca megújítása.

Az egykori fasorok kivágása, a járdák keskenyebbé tétele és a villamos megszüntetése mind hozzájárult ahhoz, hogy az útvonal elveszítse egykori, szeretett karakterét és élhetőségét. Most a Főváros és Belváros-Lipótváros együttműködésében újulhat meg a Kossuth Lajos utca és a Szabad sajtó út – a cél az, hogy az útszakasz visszakapja egykori fényét. 

Belvárosi autópálya helyett újjáéledő sugárút – fontos fordulóponthoz ért a Kossuth Lajos utca jövője

Megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Bankkal, miután a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/26/fovarosi-kozgyules-beszamolo-februar26">Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén</a> támogatta, hogy a BKV a fejlesztései finanszírozásához hitelkeret megállapodást előkészítő egyeztetéseket folytasson. A tervek szerint ebből a forrásból valósulhat meg – egyebek mellett – az M2-es metróvonal teljes akadálymentesítése és az 1-es metró tovább nem halasztható, több mint ötven éves szerelvényeinek cseréje – közölte a BKV.
Az M2-es metrót, Budapest második legforgalmasabb metróvonalát, naponta csaknem 300 ezer utas használja, de a vonal 11 állomásából jelenleg még csak  három – Örs Vezér tere, Pillangó utca, Puskás Ferenc Stadion – akadálymentesített. A BKV szerint a teljes akadálymentesítés úgy valósulhatna meg, hogy négy állomáson – Keleti pályaudvar, Kossuth Lajos tér, Széll Kálmán tér, Déli pályaudvar – ferdeliftet építenének be, miáltal a felszínig akadálymentessé válna az utasforgalom. E műszaki megoldást két éve alkalmazták először Budapesten, az M3-as metró felújításakor, és ennyi idő után elmondható, hogy az eszközök beváltak. A BKV szerint azonban négy állomáson – Blaha Lujza tér, Astoria, Deák Ferenc tér, Batthyány tér – a ferdelift csak az aluljáró szintig oldja meg az akadálymentesítést, így e helyszíneken kis emelőmagasságú lift vagy rámpa kiépítése is szükséges.
<blockquote>
A fejlesztéssel az M3 és az M4 után az M2-es metró is teljesen akadálymentessé válhat, közölte a BKV. A társaság tervei szerint a ferdeliftek beépítése mellett 27 korszerűtlen mozgólépcsőt is  új,  energiahatékony berendezésekre cserélne.
</blockquote>
Úgy számolnak, hogyha ezeket a több mint ötven éves szerkezeteket lecserélik, azzal mintegy 30-42 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami éves szinten 60-90 millió forint energiaköltség-megtakarítást jelent. BKV közölte az is, hogy teljes akadálymentesítés és az energiahatékonysági felújítás aktuálisan becsült összköltsége mintegy 21 milliárd forint.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm6673kisfoldalatti-masolat.jpeg" alt="width=5374" height="3023">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Nemcsak mozgólépcsők ötven évesek, hanem a kisföldalatti szerelvényei, amelyek cseréje a BKV szerint elengedhetetlenné vált. Ezért a társaság elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel – ha rendelkezésre áll a beruházáshoz szükséges forrás – elindítható az új jármű tervezésére, prototípus- és sorozatgyártására vonatkozó közbeszerzési eljárás. 
<blockquote>
Az elvi előzetes típusengedélyhez tartozó műszaki leírásban a jármű számos paraméterét rögzítették, az új szerelvények légkondicionáltak, a mostaninál tágasabbak, nagyobb befogadóképességűek és halkabbak lesznek.
</blockquote>
A projekt becsült költsége 45 milliárd forint.
A szerdai közgyűlési döntés lehetővé teszi a főpolgármester számára, hogy a közlekedési társaság bevonásával hivatalos tárgyalásokat kezdeményezzen a hitelező bankokkal. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója elmondta: A BKV megtette a szükséges előkészületeket, így megkezdődhetnek az egyeztetések a pénzintézetekkel. A beruházási források csökkenése miatt a társaság alternatív megoldásokat dolgozott ki, hogy a tervezett fejlesztéseit megvalósíthassa. Ezek egyike a mostani hitelkonstrukció, de a teljességhez tartozik, hogy ha az eredményes tárgyalások után a konkrét hitelkonstrukció a BKV rendelkezésére áll, a hitelfelvételhez újabb közgyűlési jóváhagyás, valamint – a gazdasági stabilitásról szóló törvény értelmében – kormányzati engedély is szükséges lesz.
Borítókép: Merész Márton/Énbudapestem

A BKV szerint a jövőben a teljesen akadálymentes M2-es metró és a kisföldalatti szerelvényeinek cseréje is aktuálissá válik.

A BKV szerint a jövőben a teljesen akadálymentes M2-es metró és a kisföldalatti szerelvényinek cseréje is aktuálissá válik.

Hatalmas változások előtt a metró és a kisföldalatti

Február 10-én megindultak a felüljáró felújításához kapcsolódó környékbeli munkálatok, és február 14-én a tényleges előkészítő munkák, akkortól már különböző korlátozások is életbe léptek, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/februar-14-en-indulnak-az-elokeszito-munkak-a-florian-teri-feluljaroknal">amelyekről itt írtunk</a>.
A Budapesti Közlekedési Központ részletesen összefoglalta a március 1-től életbe lépő <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/02/igy-valtozik-az-autos-kozlekedes-a-florian-ternel.13858/">közúti</a>, <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/02/igy-valtozik-a-kozossegi-kozlekedes-a-florian-ternel.13883/">közösségi</a> és <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/02/igy-lehet-kerekparral-kozlekedni-a-florian-ternel.13907/">kerékpáros</a> közlekedést érintő tudnivalókat. 
<h3 dir="ltr">Merre lehet haladni autóval március 1-jétől?</h3>
A felüljáró-felújítás első üteme március 1-jén, szombat hajnaltól esedékes, amikor a kivitelező lezárja a déli hidat, ahol jelenleg Pest felé tart a gépjárműforgalom.
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation">Az őszig tartó első ütemben az északi hídon haladhat a forgalom, egy-egy sávon biztosítva a Pestre tartók és a Pestről érkezők áthaladását a felüljárón.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">A felüljárón Pestre tartó forgalom „visszavezetése” a Szentlélek tér villamosmegálló után, a villamospálya keresztezésével, jelzőlámpás szabályozással történik. A BKK kéri a járművezetőket, forgalomtorlódás esetén ügyeljenek arra, hogy ne ragadjanak a síneken, ne akadályozzák a villamos közlekedését.</li>
</ul>
A Szentendrei útról az Árpád híd, illetve Pest felé
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation"> A Szentendrei úton Pestre közlekedők a Pacsirtamező utcában ideiglenesen kialakított visszafordító segítségével – két sávon – is felhajthatnak az Árpád hídra. A BKK kéri az autósokat, hogy ha már a felüljáró felhajtójánál nehezebb haladást észlelnek, akkor a felüljáró helyett a Flórián téri csomópont után kialakított visszafordítón keresztül hajtsanak fel a hídra.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">Elkerülve a felüljárónál várható torlódásokat, Észak-Buda felől érdemes a Megyeri hídon át megközelíteni a belvárost.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">A Szentendrei úton érkezőknek fontos információ, hogy a városközpontba tartó buszsávot ideiglenesen meghosszabbítják a Flórián térig.</li>
</ul>
 Az Árpád híd, illetve Pest irányából a Szentendrei útra
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation">A déli felüljáró lezárása miatt Pest felől – Szentendre irányába – egy sávval csökken a közúti kapacitás, és ugyancsak torlódás várható.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">Ugyanakkor a Szentendre felé haladók vagy a felüljáró alatti csomóponton keresztül közlekedhetnek, vagy választhatják a Megyeri hidat is az úti céljuk eléréséhez.</li>
</ul>
 A Bécsi út felől a Szentendrei útra
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation"> A Bécsi út felől a Flórián térnél megszűnik a közvetlen balra kanyarodási lehetőség a Szentendrei útra, de a Pacsirtamező utcai új, ideiglenes visszafordulón keresztül elérhető lesz.</li>
</ul>
<h3 dir="ltr">Változások a közösségi közlekedésben</h3>
Kötöttpályás járatok
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation">A felüljáró alatt közlekedő 1-es és az 1A villamos folyamatosan jár; a villamosokat érintő korlátozás csak az iskolaszüneti időszakokban várható, ekkor a BKK gondoskodik a szükséges autóbuszos pótlásról. A felújítás alatt érdemes a Bécsi út felől, valamint Pestről Buda felé is az 1-es és az 1A villamost választani, amelyet a BKK március elejétől sűrűbben közlekedtet a legforgalmasabb időszakokban.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">Békásmegyer felől a belváros irányába a H5-ös HÉV igénybevétele javasolt: a Margit hídnál a 4-es és a 6-os villamosokra, a Batthyány téren az M2-es metróra lehet átszállni.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">Az agglomerációból érkezőknek az elővárosi vasútvonalak jelentenek még alternatívát.</li>
</ul>
Autóbuszjáratok
A buszforgalom segítésére a BKK ideiglenesen meghosszabbítja a Szentendrei úton a városközpontba tartó buszsávot a Flórián térig, valamint a Kiscelli utcánál kialakított egy fordulót, amely megkönnyíti az észak felől érkező buszok Pest felé tartó közlekedését. Mivel a déli híd lezárása miatt a felüljárón nincs lehetőség önálló buszsáv kialakítására, ez biztosítja, hogy a közösségi közlekedés zavartalanabbul működhessen, de induláskor érdemes így is megnövekedett utazási idővel számolni.
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation">Az Észak-Buda felől érkező buszjáratok esetében változik az útvonal és a menetrend: a Szentendrei út felől érkező 34-es, 106-os 118-as és 134-es nappali, valamint a 901-es és 918-as éjszakai járatok a Szentlélek tér, illetve Pest felé nem a felüljárón, hanem a Szentendrei úton ideiglenesen meghosszabbított, új buszsávban haladva, a Pacsirtamező utcánál kialakított visszafordítón közlekednek majd, ezért a menetidejük várhatóan hosszabb lesz.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">A BKK olyan tartalékautóbuszokat irányít a térségbe, amelyek szükség esetén a 34-es és a 106-os autóbusz legforgalmasabb szakaszán azonnal forgalomba tudnak állni.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">A 34-es, a 106-os, a 901-es és a 918-as buszok Pest felé nem érintik a Szentlélek tér megállóhelyet, viszont ideiglenesen megállnak majd a bevásárlóközpont melletti, Flórián tér megállóban. A BKK itt javasolja az átszállást a 34-es és a 106 buszok utasainak az 1-es villamosra, amely csúcsidőben megbízhatóan és sűrűbben közlekedik.A 9-es, illetve a Bécsi út felől a 137-es, a 218-as és a 237-es, valamint Buda felé a 34-es és a 106-os autóbusz is változatlanul közlekedik.</li>
</ul>
<h3 dir="ltr">A kerékpáros közlekedést érintő tudnivalók</h3>
A Flórián téren 2023-ban elkészült, felüljárók alatti kerékpárút-átvezetés a Tavasz utca és a Vörösvári út között a felújítás ideje alatt is használható. Az átvezetésnél időszakosan előfordulhatnak forgalomtechnikai beavatkozások, de a kétirányú kerékpározási lehetőség folyamatosan biztosítva marad.
Az Árpád hídi kerékpárút, illetve az Árpád fejedelem úti kerékpársáv, valamint a Vihar utca, Raktár utca térsége közötti közlekedésre a BKK a Kórház utca–Miklós utca–Raktár utca útvonalat javasolja a Szentendrei út keresztezésére. Ezen a szakaszon a 2024-ben kialakított kerékpársáv-átvezetések is segítik a kerékpárral közlekedőket.
A Váradi utca térségéből a belváros felé a BKK továbbra is a Zápor utca, illetve San Marco utca–Nagyszombat utca útvonalon kijelölt kerékpáros útvonalat javasolja. 
Két új gyűjtőállomással bővül a MOL Bubi a III. kerületben
<ul>
<li dir="ltr">A Váradi utca térségéből a belváros felé haladók segítése érdekében a BKK új gyűjtőállomást von be a szolgáltatásba a Bécsi út–Vörösvári út kereszteződésénél, a BKV épülete mellett (a meglévő kerékpártámaszok átalakításával), és a Raktár utca–Szentendrei út kereszteződésénél, közel a belvárosi irányú buszmegállóhoz ugyancsak új MOL Bubi gyűjtőállomást alakít ki a térség közlekedésének segítése érdekében.</li>
<li dir="ltr">A felújításról, valamint az ahhoz kapcsolódó lezárások és terelések részleteiről a folyamatosan frissülő <a href="https://florianter.hu/">florianter.hu</a> oldalon lehet tájékozódni, illetve <a href="https://bkk.hu/bkk-info/">a BKK Info</a> mindennap megosztja az aktuális tudnivalókat.</li>
</ul>

Március 1-től, az őszig tartó első felújítási szakaszban lezárják a déli felüljárót és a forgalom kizárólag az északi felüljárón haladhat majd, irányonként egy-egy sávon. Módosul a közösségi közlekedés is a környéken, és a BKK két új MOL Bubi gyűjtőállomás kialakításával segíti a térségben kerékpárral közlekedőket. 

Március 1-jétől jelentős forgalmi változások lesznek a Flórián téri felüljárónál

A FŐKERT a védekezéshez egy vegyszermentes, paraffinolaj tartalmú permetszert használ, amely bevonja és ártalmanítja a már éppen ébredező áttelelő kártevőket. 
“A takácsatkák, levélatkák, levél- és pajzstetvek így elpusztulnak mielőtt kárt okoznának, a fák rügyei viszont nem sérülnek, hiszen a permetezést még rügyfakadás előtt befejezzük.” – <a href="https://www.facebook.com/fokertbp">írja bejegyzésében</a> a FŐKERT.
A munkatársak a munkalatokat az éjszakai órákban végzik, hogy ne zavarják a gyalogos- és közúti forgalmat. A permetezést csak csapadékmentes időben és fagypont felett lehet elvégezni, hogy a kijuttatott permetszer megfelelően ki tudja fejteni a hatását, így a tervezett befejezés március végi időpontja ennek függvényében módosulhat. A részletes, <a href="https://fotav.budapestikozmuvek.hu/flmngr/F%C5%90KERT/AKTU%C3%81LIS%20MUNK%C3%81LATOK/Permetez%C3%A9s/2025/T%C3%A9l_v%C3%A9gi_lemos%C3%B3permetez%C3%A9s_%C3%BCtemterv_2025.pdf?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR0EexIpFP6JqHb3X5JeRgtURwOJLR1Smr64gMgkteEHiM0kOGEN6moc7x4_aem_cPouhqOuN4cPCzZwIbnDNg">napokra lebontott ütemtervet itt lehet megnézni</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/foikertpermetezeis.jpeg" alt="Főkert" width="1024" height="678">
<figcaption>Kép: FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
Az alkalmazott permetszer nem ártalmas sem az emberre, sem a környezetre, ha minden körültekintés ellenére az autóra csöppen a permetlé, könnyedén letörölhető onnan, nem okoz kárt a fényezésben.

 Február 24-én megkezdte a FŐKERT a fás szárú növények szokásos tél végi lemosópermetezését és a részletes ütemtervet is közzétették. 

Megkezdte a lemosópermetezéseket a parkokban és fasorokban a FŐKERT

A IV. számú fővárosi vásárcsarnokot közel 130 éve Czigler Dezső tervei alapján építették, az épület állaga a 2. világháború utáni időszakban folyamatosan romlott, a pincéje beázott, ezért a 80-as évek végén alulról szigetelték, elhárították az omlásveszélyt. A ma ismert formáját is a 80-as években nyerte el az épület, akkor kerültek be középre a pavilonok. A kerületi tanács már 1989-ben tervpályázatot írt ki a vásárcsarnok teljes felújítására, aztán készültek tervek a 90-es évek közepén és a 2000-es években is, de végül 2019-ig nem történt semmi. Akkor megújult az épület teljes homlokzata, de a belsőt teljesen érintetlenül hagyták, mert sokba került volna annak rekonstrukciója. Az épület belső részének újjászületése egy új közbeszerzés és tervezés után jöhet létre.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/4803425721020623276779521921034524203045313n.jpeg" alt="2020.02.28." width="2048" height="1366">
<figcaption>Jelenlegi állapot. Kép: Képszerkesztőség/Terézváros</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Így újul meg</h3>
Anno célként fogalmazták meg, hogy az épület korszerűbb, az árusok számára kényelmesebb legyen és olyan új funkciókkal bővüljön, amellyel a csarnok népszerű közösségi hely lesz a terézvárosiak körében, ahol tematikus, szezonális rendezvényeket is lehet tartani. Az oldalhajókban galéria épül, a Szófia utcai részen pedig kinyitják a teret az utca felé, ahol – 30 km/órára csillapított forgalom mellett – teraszok várják majd a vendégeket. A Szófia utcai homlokzat tervezett megnyitása az utcafrontra elmossa majd a határt a külső és belső tér között, illetve a szellőzést, nyáron pedig a hűtést is segíti. A Hunyadi térnek és a csarnoknak a Nagykörútba kapcsolását egyaránt szolgálja majd a környező utcák gyalogosbarát átalakítása is, így az épület szervesebb része lesz a közterületnek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hunyadi-tacri-vasarcsarnok-3.jpeg" alt="Hunyadi" width="4961" height="3077">
<figcaption>Látványterv Kép: Archikon Architects/Terézváros</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Hunyadi téri vásárcsarnok felújítása a tervek szerint két évig tart majd. 
<h3 dir="ltr">Mi lesz az árusokkal?</h3>
A vásárcsarnok felújítása alatt a benti árusoknak sem kell messzire költözniük, egy konténerekből álló rendszerrel biztosítják nekik a helyet a csarnok mellett, amíg annak felújítása tart, vagyis nagyjából 2027-ig. A Hunyadi téren már el is kezdték körbekeríteni a majdani ideiglenes piac helyét a Szófia utcában, az ehhez tartozó közművek kiépítése folyamatban van. Az ideiglenes piac kialakítása után, júliustól már itt működnek a csarnok jelenlegi árusai, a belső és az őstermelői piac addig zavartalanul működik és a bolhapiacokat is megtartják. Ehhez kapcsolódóan tilos lett a parkolás a Hunyadi tér Csengery utcai oldalán, valamint a Szófia utcai oldal egy szakaszán. A tilalom csak a tér felőli oldalra érvényes, a korlátozás a vásárcsarnok felújítása miatt lép életbe, és a felújítás teljes ideje alatt tart.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hunyadi-tacri-vasarcsarnok-1.jpeg" alt="Hunyadi" width="2100" height="1394">
<figcaption>Látványterv Kép: Archikon Architects/Terézváros</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az épület terveit a Budapestért díjjal kitüntetett <a href="https://archikon.hu/" target="_blank" rel="noopener">Archikon</a> építésziroda készítette, miután megnyerte a közbeszerzési pályázatot, a csarnokot nettó 2,92 milliárd forintért a <a href="https://www.magyarepito.hu/hu/" target="_blank" rel="noopener">Magyar Építő Zrt</a>. és az <a href="https://www.epkar.hu/" target="_blank" rel="noopener">Épkar Zrt</a>. konzorciuma újítja fel 2025-27-ben teljes mértékben önkormányzati forrásból, a munkákat pedig a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. koordinálja.

2027-ben egy légies, a körúthoz szervesen kapcsolódó, közösségi események helyszínéül is szolgáló épületet kapnak vissza a kerületiek.
