Józsefvárosban a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2023/05/telepulesfejlesztesi-koncepcio/">Településfejlesztési Koncepció</a> szerint szükséges a kerületi zöldinfrastruktúra fejlesztése, a <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2023/05/klimavedelmi-intezkedesi-terv/">Klíma Intézkedési Terv</a> célként fogalmazta meg, hogy vizsgálják meg, hogy hol van lehetőség új fák ültetésére. Ennek fényében <a href="https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/strategiak/2022/05/jozsefvaros-klimastrategia-es-jozsefvarosi-klimavedelmi-intezkedesi-terv/">8. kerületi klímastratégia</a> pedig előirányozta, hogy 2030-ra minden utcában legyen fa, többszintű zöldsáv, vagy fát helyettesítő növénytelepítés. A tervezetek egyik közös nevezője, hogy szorgalmazza a parkolóhelyek fenntarthatóbbá tételét.
2024. júliusában elkezdődött <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/06/nincs-utca-zold-nelkul">az önkormányzat utcafásítási programjának II. üteme</a>. A projekt keretében 7 közterületen közel 150 fát ültet el a Józsefvárosi Önkormányzat, a 7 közterületből csupán 2 maradt 2025-re – a napokban kezdődik a Kiss József utcai fahelyek kivitelezése, az utolsó, József utcai fásítás pedig várhatóan tavasszal kezdődik el. Ez utóbbi 24 új fával és 128 négyzetméter zöld felülettel gazdagítja a kerületet 10 parkolóhely megszűnése árán.
Január végén elkezdődnek a Kiss József utca Rákóczi út és Szilágyi utca közötti szakaszának fásítási munkálatai. A munkálatok várhatóan április közepéig tartanak majd, négy ütemre bontják, de a kivitelezés befejezése függ például az időjárástól is. 
Az ütemek a tervezett kivitelezési dátumokkal:
<ul>
<li dir="ltr">Az I. ütemben a Kiss József utca Bezerédj utca és Szilágyi utca közötti szakaszának páros oldalán kezdődik meg a munka. Erre a szakaszra január 31-én vonul fel a kivitelező, február 3-án elkezdi a munkát, majd várhatóan február 16-ig befejezi.</li>
<li dir="ltr">A II. ütemben a Kiss József utca Bezerédj utca és Szilágyi utca közötti szakaszának páratlan oldalán kezdődik meg a munka február 17-én és fejeződik be február 28-án.</li>
<li dir="ltr">A III. ütemben a Kiss József utca Rákóczi út és Bezerédj utca közötti szakaszának páros oldalán kezdődik meg a munka február 28-án és fejeződik be várhatóan március 23-án.</li>
<li dir="ltr">A IV. ütemben a Kiss József utca Rákóczi út és Bezerédj utca közötti szakaszának páratlan oldalán kezdődik meg a munka március 24-én és fejeződik be április 13-án.</li>
</ul>
Az Utcafásítási Program II. ütemének ezen szakaszán 58 fával és több mint 750 négyzetméternyi zöldterülettel gazdagodik az utca. Az új fahelyek miatt 38 darab parkoló megszűnik.

A VIII. kerületben egymást érik az utcaképeket drasztikusan – a jó irányba átalakító – beruházások, a mostani ütemben 58 fa és 750 négyzetméter zöldterület lesz 38 autónyi aszfalt helyett.


STÍLUS

Folytatódik a több ütemből álló utcafásítás Józsefvárosban

A Városháza Park kapcsán elsőként és leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a<a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/varoshaza-park"> park tervezése</a> és megvalósítása miért egy több évig tartó folyamat? Ezt a tényt részben indokolja a területen az ütemezési kényszer és a kapcsolódó fejlesztések összehangolása – előbb a Városháza Károly körútra néző homlokzatának és a Merlin felújításának kellett elkészülnie. De a tervezési, az engedélyezési és a közbeszerzési folyamatok is időigényesek, de nem segíti a gyors ügymenetet az sem, hogy a tervezés közben változtak a fölöttes jogszabályok, azaz az építési törvény, valamint - több, mint 300 éves épületről lévén szó, a barokk Városháza egyes részei 1716-ban kezdtek el épülni - a környezetre szigorú műemléki előírások vonatkoznak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-01-20-14.png" alt="Városháza" width="2706" height="1800">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Iroda</figcaption>
</figure>
</div>
Amikor parkot mondunk, elképzeljük a burjánzó zöld felületeket, az árnyat adó fákat és virágzó növényeket, a kényelmes padokat és esetleg valamilyen vízjátékot, és nem gondolunk arra az egyéb kék- és zöldinfrastruktúrára, ami mögötte/alatta/benne húzódik, vagyis húzódhat. Pedig a Városháza Park ebben is egy hatalmas paradigmaváltásra készül. Aki a mostani formájában ellátogatott már ide, láthatta, hogy ez az udvar  ma még egy nagy gödör, ahol a Városháza hátsó homlokzati földszintje egy fél emelettel feljebb van és a Merlin is sokkal magasabban áll. Viszont a terveken nyoma sincs már ennek a gödörnek. Ha valaki képzeletben összeköti a felújított Merlin melletti – akadálymentesség miatt kialakított – elfogyó támfal vonalát a Károly körút és a homlokzati udvarbejárat között, akkor egy nagyjából vízszintes, akadálymentes vonalat kap.
<blockquote>
Nos az a cél, hogy a <a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/varoshaza-park">végleges közpark </a>talajszintje ezen a nívón legyen, a gödröt pedig olyan a vízmegtartást, tetővizeket, csapadékot befogadó, és azt öntözési célra felhasználó közeggé alakítsuk, amely fenntarthatóbbá teszi a parkfenntartást
</blockquote>
– írta <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02qGrN8cSdbwpUjukjoTxUAUtJrgpN1gUmFwj94tCQDTQtZHrZTXY8yKPJ7UyZe7f2l">bejegyzésében </a>Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze már a jövendőbeli parkról. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vhp-tt-a-taj-pa-r-704-r02kozzoldvarosfal.png" alt="Városháza" width="3840" height="2560">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri iroda</figcaption>
</figure>
</div>
De mielőtt elmerülnénk a szivacsváros és a Vitézy Dávid által összehívott január 20-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli ülésén Erő Zoltán főépítész által prezentált koncepciótervek részleteiben, gyorsan összefoglaljuk, mi történt eddig a parkkal kapcsolatban.  
<ul>
<li dir="ltr" aria-level="1">
A <a href="https://budapest.hu/hirek/2021/10/19/indul-a-varoshaza-park-tervpalyazat">tervpályázatot</a> a Városháza park megújítására 2021-ben írták ki, ennek 2022-ben született <a href="https://budapest.hu/hirek/2022/04/29/bemutatjuk-a-varoshaza-park-tervpalyazat-eredmenyeit">eredménye</a>, ahol az I. díjas pályamű – “A KÖR” lett a Lépték-Terv Tájépítész Iroda munkája. 
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
2023-ban zajlott a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
2024-ben kötötték meg a tervezési szerződést, ennek értelmében a fővállalkozó: a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, a Szolgáltató Kft. az alvállalkozó a Sporaarchitects Kft. lett. 
</li>
<li dir="ltr" aria-level="1">
2024-2025-ben zajlott és zajlik a részletes tervezés. 
</li>
</ul>
Azonban már ez idő alatt is, amíg a háttérben ezek a folyamatok zajlottak, megvalósult több szezonális esemény és működött egy ideiglenes park is, változatos funkciókkal. Az elmúlt évek Budapesti Tavaszi Vásárai, a Városháza <a href="https://150.budapest.hu/varoshaza-teli-elmenypark">Téli Élménypark</a>ok és a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/05/budapest-dallamokban-es-fenyben-uszott-galeria">Majális </a>után 2024 tavaszán egy izgalmas pop-up parkkal <a href="https://budapest.hu/hirek/2024/05/02/megnyilt-a-varoshaza-pop-up-park">nyílt meg</a> a budapestiek számára a Városháza évtizedek óta elzárt udvara és passzázsa, ahol többszáz fős közös meccsnézések, koncertek, szabadtéri programok is voltak a nyáron. 
A Pop-up park nyári használatának tapasztalatai is rávilágítottak arra, hogy a tervezés során milyen komplex kihívásokkal kell szembenézni. A belvárosi területen és a részben árnyék nélküli udvaron az erős hősziget hatás miatt bizonyos napszakokban élvezhetetlen volt a terasz, a jelenlegi körülmények között a locsolás is víz- és időigényes feladat, a megmaradt palánkfalakkal a hely elszigetelt maradt a városi áramlástól. 
[gallery ids=7fa9a4ec-61f7-4fb5-b6f0-9777081b3cf1,5a4f33fe-3519-4ce6-b5e3-e15c5f030321,d673a08c-0f56-4276-b124-064a7373d224,27a22a8d-a96e-4c5f-ae34-0855046e6806,26efcd3e-1537-47d7-8df8-8e720af2301b]
A tervezés során a szivacsváros koncepció megvalósítása – ahogy arra Bardóczi Sándor is utalt korábban –  kiemelten fontos volt, a 7730 négyzetméternyi tervezett zöldfelület mellett 6966 négyzetméter csapadékvízgyűjtő burkolat és 850 négyzetméter vízáteresztő burkolat fog gondoskodni arról, hogy a végleges közpark a klímaváltozás kihívásai során is hosszú távon fenntartható és kellemes hely legyen az ide látogató embereknek, és annak a 80 Stockholm-módszerrel elültetett fának is, amelyek majd az árnyékot adják, a sok-sok évelőről nem is beszélve. A részletes koncepciótervben nemcsak a tetővizek gyűjtésének módja, hanem az esőkertek  és a párologtató zónákkal ellátott fásított részek pontos kialakításának tervezése is megtörtént. Ezek a megoldások blokkolják a hősziget effektus kialakulását. A csapadékvíz-tárolás és felhasználás olyan fontos és komplex feladat, hogy a szakemberek az V. kerülettel is egyeztettek, és próbálják összekapcsolni a koncepcióban szereplő megoldásokat a kerületi rendszerekkel.
A közparkon belüli funkciókról a bizottsági kérdésekre Bardóczi Sándor elmondta, hogy a klasszikus parkra jellemző funkciók mellett a tervezőkkel modellezték, hogyan nézne ki a terület, ha itt télen koripálya lenne, vagy köztéri kiállításoknak adna helyet a terület, esetleg a Merlin melletti részen színpad épülne a nyári időszakban. De akár a karácsonyi vásár vagy a könyvhét is új otthonra találhatna itt. 
Erő Zoltán főépítész prezentációjában kiemelte, hogy itt a fő cél – a tájépítészeti feladatokon túl – a városi szövet javítása, ami itt már hosszú évtizedek óta és jelenleg is egy roncsolt terület.
Ennek megfelelően ezek a koncepciótervek tartalmazzák a Városháza földszinti, megnyitni tervezett helyiségeinek (szintén 6000 négyzetméternél is nagyobb területről van szó) terveit és funkcióit is. Ugyanis a Városháza Park tervezésének része a Nyitott Városháza koncepció is, azaz a Városháza épületének a parkhoz kapcsolódó földszinti helyiségeinek átalakítása, megnyitása és átjárhatóvá tétele. Ezekben a terekben most még áldatlan állapotok uralkodnak, ahogy azt Erő Zoltán főépítész is bemutatta a prezentációjában
<blockquote>
“Mérhetetlenül alulhasznosított, jelenleg raktárként működő részek ezek, elképzelhetetlen hogy bármelyik más európai főváros központjában ilyen állapotok uralkodjanak.”
</blockquote>
Itt az egyik legfontosabb javaslat, megnyitni azt a keresztszárnyat, vagy keresztfolyosót a Gerlóczy és a Bárczy utca között, ami átjárhatóvá tenné a területet, ezzel egy új dizájnelemet hozna be a barokk térbe. Szintén a terv része az úgynevezett Ratskeller – a díszterem alatti hatalmas tér – felújítása és hasznosítása. A további funkciók kapcsán a terv számol kiülős kávézókkal, teraszokkal és vendéglátó egységekkel, de legalább ilyen fontos az Infó pont beköltöztetése, és egy olyan hely kialakítása, ahol a hivatal közvetlenül tud nyitni a városlakók felé. Az üzleti területek kialakítása nem lenne kulcsrakész, csak a szükséges gépészeti kialakítás épülne meg, a teljes befejezés magántőkéből történne – mondta el Erő Zoltán. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairoshaiza-parkkoncepcio03.jpeg" alt="Városháza" width="1130" height="722">
<figcaption>Ratskeller. Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
A tervezés és kiépítés jövőbeni menetéről a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tervezői csapat összeállított egy forgatókönyvet, ahol számolva a megváltozott fölöttes jogszabályokkal és az engedélyeztetési folyamat elhúzódásával, – a műemléki engedélyeket is be kell szerezni, és az Országos Építészeti Tervtanács elé is be kell terjeszteni a terveket – optimális esetben az engedélyezési és kiviteli tervezési szakasznak a vége 2027 első negyedéve lehet. Vagyis a 2025-ös év az engedélyezés, 2026 a tervezés éve lesz, ahol a kiviteli közbeszerzés minimum 6 hónapot vesz igénybe. Azaz optimális esetben 2028-ban kezdődhet meg maga a kivitelezés, azaz a park végleges kialakítása.
A bizottsági ülésen, a prezentációban a tervezett projektköltségek is szerepeltek. Eszerint az alapprogram (Városháza Park, Nyitott Városháza kialakítása) 4,2 milliárdból valósulhat meg, és a javasolt további elemek (Bárczy és Gerlóczy utcai térsor és a Ratskeller felújítása, a keresztfolyosó kialakítása és a homlokzati zöldítés és kolonnád) megvalósításához további 1,6 milliárd forintra lesz szükség. Vitézy Dávid kérdésére Kiss Ambrus főigazgató elmondta, hogy a tervezés során vizsgálták, milyen EU-s forrásokat lehet bevonni,  a park kialakítása megfelel-e a TOP Plusz által támasztott elvárásoknak, azonban végül arra jutottak, hogy a főváros általános tartalékából kell majd forrásokat átcsoportosítani a következő évek költségvetései során. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairoshaiza-parkkoncepcio02.jpeg" alt="Városháza" width="850" height="540">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Iroda</figcaption>
</figure>
</div>
Erő Zoltán azzal zárta a beszámolót, hogy nagyon örülnénk, ha a Városháza Parknak ez a fent felvázolt komplex rendszere minden elemével együtt tudna megvalósulni, mert ez együtt ér valamit, a park a nyitott Városházával egymást erősítő elemekké tudnak válni. A most elkészült részletes koncepciótervek alapján a város új zöld főtere véglegesen felszabadítaná a Városháza udvarait, valamint egy sokkal nyitottabb, élhetőbb, sokszínű és többféle funkciót is ellátni képes közteret hozna létre Budapest szívében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vhp-tt-a-taj-pa-r-709-r01madachtengely.png" alt="Városháza" width="3795" height="2530">
<figcaption>Kép: Lépték-Terv Tájépítész Iroda/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>

Budapest szívében, ahol most a legkevesebb az egy főre jutó zöldfelület, a korábbi parkoló helyén a Városháza Parkkal a zöldfelületi arány 50 százalékra nő, az akadálymentessé váló parkban és a kapcsolódó városházi helyiségekben kávézók, közösségi helyszínek is nyílnak. 

Elkészült a Városháza Park koncepcióterve

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy az állatok ismét emberi segítség nélkül boldogulhassanak a természetben, s ha ez sikerül, a megfelelő élőhelyeken szabadon engedik őket - írja közleményében az Állatkert.
Az Állatkert által a vadállatmentő munka támogatására életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány a napokban összesítette a vadállatmentés tavalyi eredményeit. Eszerint 2024-ben 127 faj 2606 egyedének nyújtottak segítséget. Ennél több mentett állat csak 2021-ben került be az Állatkertbe, akkor ugyanis 120 faj 2624 egyedének segítettek a kert vadállatmentő központjában. Az elmúlt tíz évben egyébként összesen több mint 21 ezer mentett állatról gondoskodtak az állatkerti szakemberek.
A 2024-ben bekerült 2606 mentett állat legnagyobb része madár (92 faj 1301 egyede), de szép számmal akadtak köztük emlősök (22 faj 1096 egyede), illetve számos hüllő (11 faj 206 egyede) és néhány kétéltű (2 faj 3 egyede) is.
A mentett madarak közül sok volt fokozottan védett. Például 44 fehér gólya, 10 füleskuvik, 7 kuvik, 5 törpegém, 4 rétisas, 3 gyurgyalag, 3 uhu, 2 gyöngybagoly, 2 kerecsensólyom, 2 parlagi sas, 1 fekete gólya, 1 darázsölyv, 1 kék vércse, 1 pusztai ölyv, 1 szerecsensirály, 1 uráli bagoly, 1 túzok és 1 vándorsólyom is. A legnagyobb egyedszámmal bekerült madárfaj a feketerigó: összesen 160 egyeddel akadt dolguk az állatkerti vadállatmentő központ dolgozóinak.
A mentett emlősök több mint fele keleti sün volt: összesen 598 segítségre szoruló süni került be az Állatkertbe. 449 denevér is segítséget kapott: ők 14 különböző fajt képviseltek. De voltak mókusok, különféle pelék, sőt még egy hód is a mentett állatok között. Két elárvult vadmacska is bekerült az Állatkertbe: őket június első hónapjaiban találták a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei Somogy vármegyében, Szenna közelében. A kölykök felnevelését az Állatkert vadállatmentéssel foglalkozó szakemberei fejezték be, és <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=454776927716421">október közepén engedték el őket</a> a Zselickisfalud melletti Kardosfa erdőrengetegének egyik tisztásán.
A vadállatok mentésében az Állatkert együttműködik a nemzeti park igazgatóságokkal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és több más szervezettel, illetve több jelentős természetvédelmi programmal, köztük például a kerecsensólyom vagy a parlagi sas védelme érdekében létrehozott programokkal is. Az Állatkert munkatársai közül a vadállatmentésben 4 állatgondozó teljes munkaidőben, 3 állatgondozó, 4 állatorvos és 2 állategészségügyi technikus és 1 szakterületi vezető pedig munkaidejének egy részében vesz részt.
Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti. A vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Emellett a Magyar Madármentők Alapítvány közösségi média felületein rendszeresen beszámolnak az aktuálisan bekerült, vagy a közelmúltban szabadon engedett mentett állatokról. Ezt az alapítványt egyébként azért hozta létre az Állatkert, hogy forrásokat gyűjtsön a vadállatmentő munka támogatására. A vadállatmentés ugyanis alapesetben nem tartozik az állatkertek feladatai közé, így a Budapesti Állatkert nem is kap külön forrásokat erre a tevékenységre. Ugyanakkor Magyarországon lényegében az Állatkert volt az egyik legelső olyan intézmény, ahová a jó szándékú magánszemélyek által talált törött szárnyú vadmadarakat, fészekből kiesett fiókákat, elárvult kismókusokat be lehetett hozni, hogy szakszerűen gondoskodjanak róluk. 
A Magyar Madármentők Alapítvány weboldala a<a href="www,madarmentok.hu"> ezen</a><a href="www,madarmentok.hu"> címen</a>, <a href="https://www.facebook.com/madarmentok">Facebook-oldala pedig itt</a> érhető el.

 Tavaly 127 faj 2606 egyede kapott második esélyt az életre a Budapesti Állatkert vadállatmentő központjában. Ez minden idők második legmagasabb éves egyedszáma az állatkerti vadállatmentés történetében. A mentett állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt közöttük. 

Gólyáktól a vadmacskákig – 2606 mentett állatról gondoskodtak tavaly a Budapesti Állatkertben

Budapesten jelenleg is több tucat rekortán borítású futópálya üzemel, sokakat épp az vett rá a sportolásra, hogy hirtelen megjelent egy ilyen a házuk mögött. Jó hír annak, aki most kinéz a konyhaablakon és nem lát sportpályát, hogy nem kell arra várnia, míg magától csoda történik és megjelenik egy. 2025-ben is lehet pályázni futópálya, görkorcsolya pálya, bringapálya, sítanpálya, mászóterem, asztalitenisz csarnok, műjégpálya építésére. A futópálya-építési program idei kiírása, amelynek keretein belül új, városi futókörök megépítése valósulhat meg, <a href="https://aktivmagyarorszag.hu/felhivas/orszagos-futopalya-epitesi-program-2025/">már elérhető</a>. A program elsősorban önkormányzatok számára kínál lehetőséget a szabadtéri sportolási feltételek bővítésére, de számos más szervezet is, akár civil szervezetek és sportegyesületek is jelentkezhetnek többek közt. A benyújtási határidő: 2025. február 14.
Az igényelhető támogatás összege futópálya típusonként:
<ul>
<li dir="ltr">600 és 799 méter közötti hosszúságú futópálya építése esetében a támogatás összege legfeljebb 30 millió forint,</li>
<li dir="ltr">800 és 999 méter közötti hosszúságú futópálya építése esetében a támogatás összege legfeljebb 48 millió forint,</li>
<li dir="ltr">legalább 1000 méter hosszúságú futópálya építése esetében a támogatás összege legfeljebb 67 millió forint.</li>
</ul>
Helyszínenként az összköltség (támogatási összeg + saját forrás) legfeljebb 60%-át finanszírozzák. 
A tervezett futópályának több feltételnek is meg kell felelni:
<ul>
<li dir="ltr">futófelülete minimum 120 centiméter széles, egy pályán belül azonos szélességgel (a szegély szélessége nem számít bele, akkor sem, ha borítás van rajta);</li>
<li dir="ltr">nem keresztez közforgalmú autóutat;</li>
<li dir="ltr">lehetőség szerint nem keresztez kerékpárutat (amennyiben más módon nem megoldható, a keresztezésre való figyelemfelhívás kiemelten fontos mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok szempontjából, ennek műszaki megoldásait szerepeltetni szükséges a támogatási kérelemben és a költségvetésben);</li>
<li dir="ltr">mentes az éles kanyaroktól, elágazásoktól, hurkoktól;</li>
<li dir="ltr">mentes az éles terepváltásoktól;</li>
<li dir="ltr">lehetőség szerint úgy szükséges kialakítani a pályát, hogy ne kerüljön fedlapokra, amennyiben ez nem megoldható, akkor burkolható fedlapot szükséges alkalmazni;</li>
<li dir="ltr">nincs benne nagyszámú kanyar</li>
<li dir="ltr">egy kör végig, egybefüggően futható legyen úgy, hogy a futó egy irányba haladhasson, és a futópálya teljes hossza alatt ne kelljen haladási irányt változtatnia.</li>
<li dir="ltr">ha a fakivágás a futópálya nyomvonaláról elengedhetetlen, a kivágott fa pótlása kötelező.</li>
</ul>
Vannak a megvalósulás utánra vonatkozó feltételek is, mint például az, hogy a pályázó vállalja a rekortán futópálya funkció szerinti fenntartását, folyamatos karbantartását és üzemeltetését, biztosítja az ingyenes és korlátozás nélküli használatot legalább 5 évig, és ebben az időszakban legalább 4 alkalommal szervez ingyenes futórendezvényt.
Nem muszáj futásban gondolkodni, bringázás, görkorcsolyázás vagy mászóterem építésére is hamarosan megnyílnak az online pályázati ablakok, ezekre <a href="https://aktivmagyarorszag.hu/megjelent-a-2025-evi-orszagos-futopalya-epitesi-program-felhivasa/">itt</a> érdemes várakozni.
Kiemelt kép: Ancsin Gábor / Képszerk.hu

Népszerű újévi fogadalmak kapcsolódnak az egészségesebb életmódhoz és a több sportoláshoz  – ha valaki komolyan gondolta, most lobbizhat egy sportpályáért a háza mögé.


Most lehet új futókörre pályázni

Különleges év lesz a 2025-ös a rakpart szempontjából. Egyrészt a kerek 5. évfordulója ez annak, hogy 2020 nyarán először nyitott meg a pesti alsó rakpart, és lett Budapest egyik legnépszerűbb helyszíne és a város kiülős “nappalija”. Másrészt ez az utolsó év, hogy ebben a formában megnyílik a gyalogosok, bringások, görkorisok, rolleresek, jógázók, grillezők, társasozók, szerelmesen andalgók, naplementét nézők és futók előtt. Ugyanis az <a href="https://budapest.hu/fejlesztesek/kozterfejlesztes/ujjaeledo-rakpart">Újjáéledő Rakpart 2030</a> projekt keretében a Jane Haining rakpart melletti viadukt és több rakpartszakasz megújítása is elkezdődhet majd 2025-ben és 2026-ban. 
<h3 dir="ltr">Fontosabb dátumok</h3>
A hétvégi megnyitások első napja március 15. szombat, utolsó napja október 26. vasárnap,
<blockquote>
ez 226 nap, amíg a pesti alsó rakpart mást is jelent, mint stressztől remegve araszoló autósorokat.
</blockquote>
Március 15. és október 26. között minden szombaton és vasárnap, valamint minden munkaszüneti napon megnyílik a pesti alsó rakpart, és természetesen arra is lehet számítani, hogy idén októberben is egy négynapos hétvégén búcsúzhattok a rakpartmegnyitástól egy a szokásos gyertyafényes vacsorával induló buli keretében. Sőt, ha minden a tervek szerint alakul, akkor a rakpart jelenlegi formájától is így köszönünk el, hiszen, ha rajtunk múlik, a Jane Haining rakpart melletti viadukt és több rakpartszakasz megújítása 2025-ben, illetve 2026-ban el fog kezdődni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240901mm2686-masolat.jpeg" alt="2024." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A nyári, folyamatos megnyitás a rakpart központi szakaszán a tanév vége után, június 21-én, szombaton kezdődik és egészen augusztus közepéig tart, addig, ameddig az augusztus 20-i állami ünnepségre el nem kezdődik a felkészülés. Ez két teljes hónapnyi az egész Rakpartból, de ezen felül is lesz még egy hétnyi kivétel. Ennek az lesz az apropója, hogy 2024-ben Budapest nyerte meg a 2023-as Európai Mobilitási Hét programjaiért és fejlesztéseiért az Európai Bizottság által évente odaítélt díjat. A megtisztelő díj nagy öröm, de nagy felelősség is, arra ösztönöz minket, hogy idén még nagyobb és jobb rendezvénnyel készüljünk a mobilitási hétre, ezért az <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/14/budapest-nyerte-az-europai-mobilitasi-het-dijat">Európai Mobilitási Hét</a> alkalmából szeptember 15. és szeptember 22. között is szabad lesz a rakpart!
<h3 dir="ltr">Nosztalgikus visszatekintő</h3>
A nyitott rakpart méltán vált hihetetlenül népszerűvé, mert tagadhatatlanul ez a város egyik legszebb helye, a panoráma a zöldellő Gellért-hegytől a Budai váron át a Lánchídig Budapest legszebb arcát villantja fel, a nyári melegben is hűsít a dunai szellő, és ráadásul olyan központi helyen van, hogy a város legtöbb pontjáról fél óra alatt ide lehet érni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230917rakpart3k.jpeg" alt="Hétvégi" width="2158" height="1400">
<figcaption>Kép: Város és Folyó Egyesület/Város és Folyó Egyesület</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az elmúlt évek alatt fontos tapasztalatokkal lettek gazdagabbak a tervezők, a programszervezők és a városhasználók is. Az időszakos megnyitások, kisebb-nagyobb események, ideiglenes berendezések és különféle izgalmas funkciók értékes információkat adtak azzal kapcsolatban, hogy a városlakók hogyan is használják a területet, mivel voltak elégedettek és mit szeretnének itt a jövőben. A Rakpart megnyitása minden évben ezen információk felhasználásával történik, így lesz egyre zöldebb a Duna partja, így kínálnak egyre több és minőségibb szolgáltatásokat a programszervezők, és így válik a Rakpart ősztől tavaszig mindannyiunk életének megkerülhetetlen színfoltjává és persze ezeket a tapasztalatokat is felhasználták a tervezés során. 
Az első megnyitott hétvége óta is – amikor még a Covid utáni bezártságot heverte ki a város, és szükség volt még több térre, ahol biztonsággal lehetett távolságot tartani – sokat változott a Rakpart. <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/18/befejezodott-a-jane-haining-rakpart-zolditesenek-elso-uteme">Sokkal több lett a zöld</a> – a Margit híd felőli részen kialakított fás-pados sétány, a Vígadó környékén a parkolók helyén több évelő ágyást alakítottak ki. 
[gallery ids=e04e14f2-e217-41cb-b48c-0964c283400b,49728f5b-7f7d-4dbd-b927-9f8f78e4493c,23741912-950f-4924-a653-642b99a803a2,f1a5d753-b6d4-4fd4-8093-2c90efa44a53,eb510ee5-af1b-41cd-b3d6-db10e5f131f2,b219925a-6993-4ddc-b83b-7703ba7cf70d,86c678ce-cdaf-49bc-ad8a-38ec4b6a2cbb,c6c65d22-0e59-4a16-bb23-01bc5f6645b1,7c5c166d-6868-41da-bd07-a7bdcf2b3bd6,5be0a628-5cec-409b-a08e-8f56814f7d14]
Kis <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/01/szines-utcabutor-szekek-a-valyo-rakparton-2023-fokert">lazacos kísérletben</a> is részt vettek a Rakpart látogatói és fák, évelők, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/21/ujabb-pihenesi-lehetosegek-a-zoldulo-rakparton">árnyékolók, padok, napozószékek</a>, kerékpártámaszok kihelyezésével vált még élhetőbbé a pesti alsó rakpart egy része és a Valyóval karöltve a város <a href="https://enbudapestem.hu/2024/04/17/nevet-kapnak-a-rakpart-lepcsoi-szombaton">nevet adott a lépcsőknek</a> is. Lett itt kiülős terasz, nyitott kocsma, hatalmas bulik voltak, itt lépett fel utoljára DJ Palotai is. Már második éve<a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/28/gyertyafenyes-kozossegi-vacsoraval-zarta-nyari-evadat-a-rakpart"> gyertyafényes közösségi vacsorával</a> zárul az ősszel, míg a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/19/nyit-a-varos-talan-legmenobb-kiallitotere">viadukt alatti galériában</a> kiállítások sora nyílt, volt itt <a href="https://enbudapestem.hu/2024/07/27/fotokon-a-viadukt-fesztival-elso-napja">Viadukt Fesztivál</a> és a Fekete Zaj is itt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/30/szolid-nonkonformizmus-es-jotekonykodas-is-lesz-szombaton-a-pesti-rakparton">melegített be. </a>Az <a href="https://enbudapestem.hu/2024/09/28/kreativ-arvizbucsuztatas-lesz-a-rakparton-vasarnap-delutan">árvíz </a>sem szegte kedvét senkinek, sőt.

Fél éven át, márciustól októberig hétvégenként, és nyáron az iskolai szünetben két hónapon át minden nap nyitva lesz a rakpart. 

Idén is lesz rakpartnyitás, nem is akárhogy 

<h3 dir="ltr">Begyűjtés fagyos hangulatban</h3>
Egy dermesztően hideg reggelen, 8 óra előtt a Sibrik Miklós út és Harmat utca sarkán az előre kijelölt fenyő-gyűjtőponton egy fehér kukásautó jelent meg, 3 ember pedig egyesével elkezdte bedobálni a hátuljába a 30 méter hosszú halomba hordott fákat. Érdekes, hogy nem látni köztük hosszú tűlevelű vagy olcsóbb darabokat sem, 50-ből talán egy olyan van, amit azért dobtak ki, mert lehullott a levele. Szívfacsaró látvány, ahogy a hófehér kukáskocsi darabokra töri majd elnyeli ezeket a tökéletes állapotban lévő fákat, amikért két hete még a családok vagyonokat fizettek, és amiket nemrég még csillogó szemű gyerekek ugráltak körbe.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2229-m.jpeg" alt="2025." width="2344" height="1562">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ami végképp értelmezhetetlen, hogy 20-ból 1 még az eredeti hálójában hever a kidobandó kupac közepén, sőt, van, amin még rajta vannak a díszek, és a talp is. Egy fém talp. Valakinek hirtelen lehetett elege az ünnepekből – sok mindent ki lehet olvasni egy halom fából egy lakótelep közepén, ahol január 6. után hetekig gyűlnek a fenyőfák a házak előtt vagy a gyűjtőpontokon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2247-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3 dir="ltr">Manipulációval kezdődik a fenyők új élete</h3>
A Budapest határában lévő Hulladékhasznosítóig követjük az időközben megtelt autót, a telepen egyre erősödő fenyőillat jelzi, hogy merre kell mennünk. Egy elkerített részen halmokban állnak a még feldolgozatlan fenyők, a most érkezetteket pedig melléjük öntik a manipulációs térbe.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2287-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az izgalmas név a szó latin eredetijét használja: kezelés, bánásmód. Itt kezdődik a fák feldolgozása azzal, hogy egy markoló az aprítóba dobja őket, majd a darabokat egy futószalag gyűjti rendezetlen kupacokba. Ezután kerülnek abba a hatalmas térbe (bunkerbe), ahol lakossági hulladékkal keverik (homogenizálják) a darabokat, izgatott galambok százainak legnagyobb örömére. Majd darukkal a hulladékadagoló tölcsérbe (garatba) emelik, innen jutnak a tűztérbe.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2331-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A hulladékot termikusan hasznosítják, az így keletkezett hőt egyrészt fűtésre, másrészt áramtermelésre tudják használni – meséli el nekünk Jászay Tamás, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű erőművi igazgatója a létesítmény vezérlőjében. A tüzelés szabályozása teljesen automatizáltan, számítógépes irányítással történik, de itt, a központban dolgozó kollégák kamerák képein és monitorokon megjelenő adatokon keresztül figyelik, ahogy a hulladékból a 4 kazánban hő termelődik.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2309-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://www.fkf.hu/letesitmeny-latogatas">látogatók</a> pedig kis kémlelőnyílásokon keresztül csodálhatják meg, ahogy a kazánok darabonként és óránként 15 tonna hulladékot égetnek el. Csak a kémlelőnyílás kicsi, a lángok és a hőség óriási, a tűz ereje szinte kézzel tapintható.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250113mm2342-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A tűz erejének kívülről is látható jele a 120 méter magas kéményen át távozó forró gőz, bent pedig az 1000-1100 fokos égést követően visszamaradó salak, ami a hulladék eredeti tömegének kb. 20%-a. A szezononként összegyűjtött 650 tonna fenyőfa tehát mint távhő és villamos energia hasznosul, és így észrevétlenül visszajutnak azokba a lakásokba, ahol nemrégiben álltak.
<div class="text_image_wrapper"> </div>
[gallery ids=c09c5024-36e5-4e4c-b8b7-824f30889641,c30f2c43-3243-464e-b25f-3c4bd8c0a606,acc647a4-aa23-4acb-9047-1c82c3f2303b,c7ccc086-e384-4603-8383-be7bb659d8b6,6b50d828-6ea9-4a7e-bd7e-8bda9836304c,9c939721-d62b-4474-8d44-6eafd5d84ad5,94857152-f174-4f8a-828e-93f5687dd649,b5cfbf25-4703-4fbb-b12a-0ce20de410f8,b3a78b36-cafa-4fc1-84de-c2f443b5434e,84cbd5ab-39a7-493c-a67e-c522533875bd,d30284e8-87f9-42d4-a8f6-2ac629062cb2,eae4a7f8-b1e2-4163-a852-5c07c7f02dc6,b5a05f55-0ab0-4889-9a4b-0e6e239dc567,1ff202c7-ab73-4147-aa31-c870b89d9b14,c378e0b7-83f0-43e9-9b8a-10ef9040097f,8f526687-897d-4e2d-b63d-c06cd846a0ed,5d95cc87-ac7e-4a77-9047-6afed032c217,4675465a-43d1-4d5d-aef4-460e5d3af2b7,53a93766-4e6c-49d8-993d-b0f0d16a0417,018313b7-3617-41ee-b7a6-55a390e50bcf]
Ha ennél is többet szeretnél megtudni a Hulladékhasznosító működéséről, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/16/mi-a-szemet-utja-a-kukanktol-a-radiatorig-a-hulladekhasznosito-belulrol">itt találsz egy részletesebb beszámolót</a>, amit egy kevésbé ünnepi alkalommal tett látogatásunk alkalmával írtunk. Az itt dolgozó szakemberek szerint az igazi fenyőnek kisebb az ökológiai lábnyoma a műanyaghoz képest, úgyhogy továbbra is arra biztatnak mindenkit, hogy karácsonykor vegyenek vágott fát, aminek illata és később fűtőértéke is van, viszont mikroműanyagokkal nem szennyezi a környezetét.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

Vízkereszt után a karácsonyfák azt ünneplik, hogy meleg vagy fény formájában visszajuthatnak a háztartásokba.


Elindult a karácsonyfák szezonja a hulladékműben 

<div class="text_image_wrapper"> </div>
A második világháború után már 1945 júliusában felállt egy munkabizottság az újjáépítés alapjául szolgáló városfejlesztési terv kidolgozására, amely 1947-ben öltött testet. Az alapok megegyeztek a háború előttivel, ám ez már eleve Nagy-Budapesttel számolt, kulcsmotívuma pedig a terület beépítettsége és a lakosság ehhez kapcsolódó növekedése volt. A szakemberek arra jutottak, hogy ha Nagy-Budapest beépítettsége teljessé válik, akkor
<blockquote>
50 év múlva (1997-ben) 3,2 millió lakosa lehet a fővárosnak.
</blockquote>
Ám nem véletlenül számoltak emberöltőnyi léptékben; a tervezet készítői azt is megállapították, hogy a közművek terén még a romokban heverő főváros is összehasonlíthatatlanul fejlettebb; míg a „Kis-Budapesten” levő beépítetlen területek közművesítése 59, addig a környékbeli területeké mindössze 17 százalékos volt. Vagyis olyan szintű fejlesztések szükségességét állapították meg, amelyek megvalósítása – különösen az 1940-es évek végén – évtizedes munkát jelentett volna.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan175198.jpeg" alt="Aknakereső" width="1500" height="1103">
<figcaption>Aknakereső kutyák a csepeli Weiss Manfréd gyárban Kép: Vörös Hadsereg/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ami pedig a városszerkezetet illeti: már ebben tervezetben is előkerül, de az 1948-ra Preisich Gábor építész vezetésével elkészült általános rendezési tervben (ÁRT) immár döntő motívum, hogy lakosságkoncentráció ne öltsön olyan méreteket, mint a pesti oldal belső kerületeiben. Preisichék ezt úgy akadályozták volna meg, hogy Pesten, a Városliget, a Kerepesi temető, és nagyjából Haller utca vonalában egy amolyan zöld gyűrűt hoztak volna létre a belső kerületek, illetve a külvárosok és az agglomeráció között, és e gyűrűn túl jobban odafigyeltek volna, hogy a beépítettség ne legyen annyira sűrű, mint Pest belvárosában, sőt kifelé haladva, egyre inkább a vidéki jelleg kezdjen dominálni, a főváros határát pedig olyan mezőgazdasági területek képezzék, amelyek elsősorban Budapest élelmezésére fókuszálnak.
A ma már illuzórikusnak tűnő felvetés 1947-48-ban nem volt az ördögtől való, Nagy-Budapest létrejötte hatalmas beépítetlen (sokszor mezőgazdasági) területeket kötött volna a fővároshoz.  A hatalmat 1949-ben teljesen magukhoz ragadó kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) látszólag teljes mértékben elfogadta az ÁRT Nagy-Budapest koncepcióját, viszont türelmetlenek voltak. 1949 februárjában Preisich Gábort immár azzal bízták meg, hogy egy bizottság élén állítsa össze azon konkrét települések sorát, amelyek Budapesttel egyesülnének. Az áprilisra elkészült lista alig különbözött az 1941-es Magyary-féle listától, Vecsés, Budakeszi, Nagykovácsi és Solymár vélhetően azért maradt ki, mert „túlságosan” sváb települések voltak. A bizottsági jelentésben megállapították, hogy általánosságban azok a helyiségek kerültek szervezés alá, amelynek jellege városias, vagy alkalmas fejlesztésre, foglalkozási megoszlása túlnyomó részt ipari jellegű és a munkahely és a közlekedési hálózat szoros egymásrautaltságot mutat. Ugyanakkor úgy vélték, hogy  „nemcsak abból kellett kiindulni, hogy milyen területek állnak egymással szorosabb kapcsolatban, hanem azt is figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt területek a város növekvő létszámának elegendő területet adjanak, úgy lakó-, mint ipari és zöldterületek vonatkozásában.”
<blockquote>
Nagy-Budapest létrejöttének célja leginkább az, hogy az eddig elhanyagolt és a burzsoá várospolitika által tudatosan szanaszét telepített községeket bekapcsoljuk a tervszerű városfejlesztés programjába
</blockquote>
– olvasható a jelentésben, vagyis már itt előkerülnek a politikai „vonatkozások”, arról azonban nem esik szó, hogy az ÁRT-ban lefektetett „zöldgyűrűs” városmodell ne lenne megfelelő. A bizottság jó néhány kérdést is megfogalmazott elsősorban az önkormányzatok, illetve a közigazgatás működését illetően, ám ezekre nagyjából az lehetett a válasz, hogy „majd menet közben megoldjuk”. Ezek után jogos a kérdés, hogy miért volt szükség e nagy sietségre. Nos, erre leginkább az lehet (a mai fejjel felfoghatatlan) válasz, hogy 1949 tavaszán már nagy erőkkel készültek az első ötéves terv<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/05/75-eve-kezdtek-epiteni-a-metrot"> álomittas beruházási elképzelései</a>, és ebben már Nagy-Budapesttel számoltak, azon belül is legfőképp azzal, hogy a Budapesten kívül eső nagyüzemek (Weiss Manfréd, Tungsram, Hofherr Schrantz Traktorgyár stb.) is fővárosivá lesznek.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan94540.jpeg" alt="Felvonulás" width="2560" height="1789">
<figcaption>Felvonulás Rákospalotán 1949-ben Kép: Várkonyi Ádám/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Így vált Nagy-Budapest megvalósulása az 1950-ben induló első ötéves terv „szerelemprojektjévé”, amely az elmaradott településeken reményt hozott. A fejlett, megyei jogú városokban, mint
<blockquote>
Újpest, Kispest vagy Csepel inkább ellenezték a tervet, de az akkori újságokban ez már úgy jelent meg, hogy támogatják.
</blockquote>
1950-re a rendszer terrorja odáig jutott, hogy csak kevesen merték vitatni a pártutasításokat. Ugyanez volt a helyzet az ötéves tervvel is, amely a nehézipari fejlesztések erőltetésével „a vas és acél országát vizionálta, és aki nem értett ezzel egyet, arra megfélemlítés és/vagy büntetés várt. Pedig rövid időn belül vált egyértelművé, hogy teljesíthetetlenek a tervben megfogalmazott célok. Mégis csak Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után érhette kritika ezt a politikai-gazdasági ámokfutást, amely teljesen megnyomorította az országot. Akárcsak az újszülött Nagy-Budapestet, amellyel kapcsolatban önálló gondolatoknak nem volt helye, a zöld gyűrű helyett a szovjet típusú városfejlesztés lett az üdvözítő, amely leginkább a falanszterrel volt összefüggésbe hozható. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan33174.jpeg" alt="33174" width="2560" height="1646">
<figcaption>Meccs Újpesten, a Megyeri úti pályán (1950) Kép: Kovács Márton Ernő/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A Nagy-Budapestről szóló törvényt csak 1949. december 20-án fogadta el a Parlament, ám a propaganda már '49 tavaszán a legnagyobb fokozatra kapcsolt az egyesítés kapcsán. Ami a tartalmat illeti, egyre csak ugyanazt és ugyanazt bontották ki; azt a teljesen valótlan állítást, hogy addig csak „a burzsoá várospolitika” akadályozta meg Nagy-Budapest létrejöttét – féltek az így létrejövő munkásösszefogástól. Ennek fényében nem különösebben meglepő, hogy 1949 júniusában Budapest polgármesterét (a Nagy-Budapestről 350 oldalas kötetet jegyző „burzsoá” Szendy Károly utódját), így mutatta be a Népszava: „Új polgármestert választott Budapest. Pongrácz Kálmán vasesztergályos személyében. (…) Az új polgármester munkájának kettős jelentősége van. Először: első esetben került a munkásosztály harcos, hűséges, sokféle gyakorlati munkában tájékozott fia a főváros élére, ama város élére, amelynek lakossága többségét a munkások adják. Hivatalba lépésének másik jelentősége kapcsolódik az elsőhöz. Az ő működése alatt valósul meg Nagy-Budapest s ezzel fővárosunk élete a fejlődés új korszakába lép”. 
A masszív propaganda nyomán – de anélkül is – 1949. december 20-án puszta formalitás volt Nagy-Budapest születését megszavazni a Parlamentben, ami a főváros történetének talán legnagyobb változását idézte elő. Ezért is elszomorító, hogy a törvény szövege azzal a méretes hazugsággal kezdődik, hogy „a nagytőkések és földbirtokosok népellenes államhatalma évtizedeken keresztül gátolta a Budapesttel szomszédos — főleg munkáslakta — településeknek a fővárossal történő egyesülését”.

Sorozatunk előző részeiben azokat a második világháború előtti törekvéseket mutattuk be, amelyek Nagy-Budapest megteremtésére irányultak. Ebben a részben az egyesítés közvetlen előzményeit tekintjük át.

Budapest '75: Zöld gyűrű, vörös csillag

Tovább folytatódik a 2024 őszén indult, a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/28/megszavaztak-a-strategiat-ami-alapjan-a-fovaros-kozlekedeset-tervezik-alakitani">Közlekedésbiztonsági Stratégiában</a> is szereplő intézkedések megvalósítása a fővárosban. Ennek keretében a biztonságos közlekedés érdekében több helyen módosítják a megengedett legnagyobb sebességet –<a href="https://bkk.hu/hirek/2025/01/biztonsagosabba-valik-a-kozlekedes-a-budai-also-rakparton.13697/"> jelentette be a BKK</a>. A pontos helyszínek kijelölésekor a BKK szakemberei figyelembe vették, hogy az adott útszakaszokon az elmúlt években hányszor történtek olyan incidensek, amelyek alacsonyabb sebességnél megelőzhetők lettek volna.
Az alsó rakparton a sebességhatár felülvizsgálatát és módosítását többek között az indokolta, hogy az érintett útszakaszon 2019 és 2023 között összesen 51 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési esemény történt (ezek közül egy halálos, 15 súlyos és 35 könnyű sérüléssel végződött), valamint a turisztikai célpontoknál – például az Angelo Rotta rakparton és az A38 Hajó környezetében – fokozott gyalogosforgalom tapasztalható.
Baleset esetén hatalmas különbséget jelent 10-20 km/ óra sebességcsökkentés is, főleg a legvédtelenebb úthasználók, így a gyalog, kerékpárral vagy egyéb eszközzel, például rollerrel közlekedők szempontjából. A sebességkorlátozó intézkedéseknek az a célja, hogy kevesebb baleset történjen az utakon és tovább csökkenjen a súlyos és halálos sérülések száma.
A Tímár utca és a Rákóczi híd közötti – csaknem 8 kilométer hosszú – útszakaszon január 10-étől, péntektől a 70 km/órás és az 50 km/órás útszakaszok váltakozása helyett egységesen 50 kilométer per óra lesz a megengedett legnagyobb sebesség, kivéve a Nagyszombat utcai kijelölt gyalogos-átkelőhely és kerékpárút-átvezetés környezetét, ahol marad az alacsonyabb, 40 km/órás sebességhatár. A BKK és a Budapest Közút szakemberei a megengedett legnagyobb sebességet az útszakasz hálózati és közterületi szerepéhez kapcsolódva határozták meg, miközben szem előtt tartották a Duna-parthoz igyekvő fővárosiak és idelátogatók biztonságát, akik az alsó rakparti gyalogátkelőhelyeken keresztezik a forgalmas útszakaszt.
Az egyes útszakaszok kapacitását a megengedett sebesség érdemben nem befolyásolja, azt elsősorban a csomópontok áteresztő képessége határozza meg, míg a gépjárművel közlekedők menetidejét városi környezetben a forgalomnagyság befolyásolja leginkább. Ráadásul a Budai alsó rakparton a 70 km/órás sebességet a gyakorlatban eddig is csak éjszaka vagy a hajnali órákban (amikor jellemzően rosszabbak a látási viszonyok) lehetett elérni, mivel napközben hosszabb szakaszokon is jellemző a torlódás. Az alacsonyabb sebesség éjszaka és hajnalban a közlekedésbiztonság javítása mellett többek között a zajterhelést is csökkenti. A szakemberek a jövőben is folyamatosan mérik az ott közlekedők sebességét, és monitorozzák a forgalmat. Azokon a helyszíneken, ahol <a href="https://bkk.hu/hirek/2024/12/ujabb-utszakaszokon-valik-biztonsagosabba-a-kozlekedes.13627/">már korábban bevezették az intézkedéseket,</a> jelenleg is zajlanak a vizsgálatok.

Minden résztvevő számára biztonságosabbá válik a közlekedés január 10-étől, péntektől a Budai alsó rakpart Tímár utca és Rákóczi híd közötti szakaszán. 


50 km/óra lett a megengedett legnagyobb sebesség a Budai alsó rakparton

A 13. kerületben úgy tűnik, működnek a forgalomcsillapítási intézkedések, és
<blockquote>
7 év alatt, 2017 és 2024 között az átmenő forgalom 8 százalékkal esett vissza, a teljes járműforgalom pedig 5 százalékkal csökkent. A 13. kerület 2025 januárjának elején megjelentett egy általa megrendelt, 2024 novemberének végén kiadott <a href="https://www.budapest13.hu/hirek/csokken-az-autoforgalom-ujlipotvarosban/" target="_blank" rel="noopener">forgalmi vizsgálatot</a>, ami biztató eredményekkel szolgált: 2017-ben még 62.220 autó volt az átlagos napi forgalom, 2024-ben már csak 58.928 autó.
 
</blockquote>
Mint írják, 2024-ben megismételtek egy 2017-es forgalomszámlálást, ami ugyanúgy 18 újlipótvárosi helyszínen, ugyanúgy egy őszi reggel 6:30 és 9:40 óra között, délután 14:30 és 18:40 óra között történt.
Ahogy a tervezési terület bemutatásában is szerepel, Újlipótvárost – ha valaki nem lenne ismerős ott – északról a Dráva utca, keletről a Váci út, délről a Szent István körút és nyugatról az Újpesti rakpart határolja le. A területről elmondható, hogy nem különülnek el benne a lakó, munkahelyi/szolgáltatói és szabadidős funkciók, így az eltérő célú forgalmak keverednek, emiatt aztán a csúcsforgalom időszaka hosszabb és a napközbeni forgalom is nagyobb az olyan területekhez képest, amelyek csak egy funkciót (például: lakófunkciót) látnak el.
Újlipótvárosban két fontos gyűjtőút található, a Hegedűs Gyula utca és a Pannónia utca, amelyek ellentétes irányban egyirányúak. A Hegedűs Gyula utca északi irányban halad a Szent István körúttól a Dráva utcáig, míg a Pannónia utca déli irányban vezet a Dráva utcától a Szent István körútig. Ezenkívül részleges észak-déli kapcsolatot biztosít a Kárpát utca és a Pozsonyi út, utóbbi jelentősége abban rejlik, hogy hozzáférést biztosít a városrész legnagyobb zöldterületéhez, a Szent István parkhoz.
<blockquote>
A területről általánosságban elmondható, hogy 30 km/h-ás sebességű övezet alá esik. Ez alól kivételt képeznek a tömegközlekedéssel járt útvonalak, ahol vonali 30 km/h-ás sebességkorlátozás van érvényben a védett státuszú útvonal kialakítása okán, továbbá a Kárpát utca, Dráva utca és a Thurzó utca közötti szakasza, ahol is nincs érvényben sebességkorlátozás. A közösségi közlekedés szempontjából Újlipótváros Budapest egyik legjobban ellátott területe.
</blockquote>
A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített, és a 30-as övezetek kialakítása tovább segíti a kerékpáros közlekedést, illetve megteremti annak feltételeit. Ezek az övezetek biztonságosabb és barátságosabb környezetet biztosítanak a kerékpárosok számára. Ezenfelül a Pannónia utcán és a Hegedűs Gyula utcán irányhelyes kerékpársávok is találhatók, valamint az egyirányú utcák egy részén megengedett az ellenirányú kerékpáros közlekedés.
Újlipótvárosban rendelkezésre állnak közterületi parkolási lehetőségek, azonban a parkolóhelyek száma korlátozott és a parkolási igény nagy. A XIII. kerületben bevezetett okos parkolási rendszer segíti az autósokat a szabad parkolóhelyek megtalálásában. Az ingyenesen letölthető Parker alkalmazás valós időben mutatja a parkolóhelyek foglaltságát és segít a navigálásban is.
A kerületben kizárólagos lakossági parkolóhelyeket is kijelöltek, amelyek este 18 óra és reggel 7 óra között csak érvényes lakossági parkolási engedéllyel rendelkező lakosok számára elérhetőek. Továbbá a „Matricáért garázs” program keretében a helyi lakosok díjmentesen parkolhatnak a Westend Bevásárlóközpont és a Lehel Csarnok parkolóiban, ha leadják parkolási matricájukat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz338883kj202409170607.jpeg" alt="Budapest," width="4000" height="2668">
<figcaption>Kép: Kepszerk.hu/Kummer János</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy a vizsgálatban írják, a 2017-es tanulmány óta több fontos hálózati változtatás is történt, amelyek befolyásolják a forgalom lefolyását.
<blockquote>
Ezek közé tartozik a 30-as övezet kialakítása, amelyhez sebességcsillapító küszöbök építése is társult. Emellett a csomópontok teljes kiemelése és szűkítése is megvalósult. A várakozóhelyek kijelölésének módja és elvei is megváltoztak. Korábban mindkét oldalon ferde parkolás volt a járda rovására, most azonban egy oldalon párhuzamos parkolást alakítottak ki az útpályán, tehát több a hely a gyalogosoknak.
</blockquote>
A forgalomfelvételt a gépjárművek rendszámának rögzítésével, a mérési helyszíneken kihelyezett GoPro kamerákkal történt. Az eredmények azt mutatják, hogy Újlipótvárosban viszonylag késői a reggeli csúcs (07:45-08:45), viszont szokatlanul korai a délutáni csúcs (15:30- 16:30), ami a szakértők szerint abból adódik, hogy Újlipótváros belváros, és hogy további forgalomvonzó létesítmények (például iskola, munkahelyek stb.) is vannak a területen.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241112mm1480.jpeg" alt="Közlekedési" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A forgalommal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a Hegedűs Gyula utca a dél-észak irányú, a Pannónia utca az ezzel ellentétes, észak-dél irányú összeköttetést látja el, a Victor Hugo utca a Váci út felőli kapcsolatot biztosítja, fő hálózati szerepe a terület feltárása, a Csanády utca pedig egyirányú a Váci út felé, így ez az utca a terület elhagyását biztosítja napszaktól függetlenül, és a Pannónia mellett a másik fő kilépési pont a területről, azaz az adja a legnagyobb kiáramló forgalmat.
<blockquote>
Amellett, hogy a területre beáramló forgalom 7 év alatt 17 százalékkal csökkent, a kiáramló forgalom pedig 7 százalékkal nőtt, és mint említettük, az átmenő forgalom is 8 százalékkal csökkent, valamint összességében a teljes forgalom is 5 százalékkal csökkent, a vizsgálat további érdekes adatokat is tartalmaz. Kijelenthető például, hogy a forgalom jelentős része, 88 százaléka helyi, illetve célforgalom.
</blockquote>
A legnagyobb átmenő forgalmat pedig egyértelműen a Pannónia utca bonyolítja le. A forgalomcsillapítási eszközök telepítése azonban sem itt, sem a Victor Hugo utcában, sem a menekülő útként funkcionáló Kárpát utcában nem lehetséges, hiszen tömegközlekedéssel járt útvonalak.
Az újlipótvárosi törekvések és eredmények jól illeszkednek a Fővárosi Önkormányzat célkitűzéseihez. Ahogy az Énbudapestemen <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/10/ujabb-szakaszokon-vezetnek-be-sebessegcsokkentest-ujpesten-es-kobanyan" target="_blank" rel="noopener">több cikkben is beszámoltunk róla</a>, 2024-ben is folytatódtak a Közlekedésbiztonsági Stratégiában is szereplő intézkedések megvalósítása a fővárosban, a biztonságos közlekedés érdekében több helyen módosítják a megengedett legnagyobb sebességet: <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/29/harom-budapesti-foutvonalon-vezettek-be-sebessegcsokkentest-a-biztonsagos-kozlekedes-erdekeben" target="_blank" rel="noopener">októberben változott a rend</a> az Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán, valamint az Andrássy, Bécsi ás Váci út egyes szakaszain, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/10/ujabb-szakaszokon-vezetnek-be-sebessegcsokkentest-ujpesten-es-kobanyan" target="_blank" rel="noopener">decemberben pedig</a> a IV. kerületi Megyeri út Szilas-patak és Íves út közötti szakaszán, valamint a X. kerületi Kőbányai út Könyves Kálmán körút és Szállás utca közötti szakaszán csökkentették a megengedett legnagyobb sebességet. Emellett csak a fővárosi önkormányzat a város <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/28/csokkentik-a-sebesseget-elesedik-a-26-modern-traffipax" target="_blank" rel="noopener">több mint 10 pontján élesített traffipaxokat</a>, de a kerületi önkormányzatok is sorra jelentették be sebességmérők kihelyezését.
A BKK 2023 februárjában mutatta be a Közlekedésbiztonsági Stratégiáját, amelynek célja, hogy 2030-ra a maihoz képest felére csökkenjen a halálos balesetek száma, 2050-re pedig senki ne haljon meg a főváros útjain. A célok eléréséhez szükséges például sebességhatárok átírása, valamit a hatékonyabb sebességellenőrzés.

Egy 2024-es, őszi, szerda napon forgalomfelvételt végeztek a kerület 18 pontján, ami izgalmas eredményekkel szolgált. 

Eltűnt 3000 autó Újlipótvárosból

<div>
<div>
Harrer Ferenc 1908-ban publikálta Nagy-Budapest című dolgozatát a Városi Szemlében. „Látható, hogy a városi fejlődés bizonyos fokán a szomszédos községek bekapcsolásának kérdése elől kitérni nem lehet”, írja, majd ismerteti a „Budapest és környékére nézve végzett ily irányú tanulmányok fő eredményeit”, melyből az derül ki, hogy a lakosság foglalkoztatása, a fővárosi munkavállalás, a lakóházak milyensége, az átlagosnál magasabb népességnövekedés, és a közlekedési lehetőségek mind-mind a városiasodás irányába mutatnak.
„A községi bekebelezés azt jelenti, hogy a szomszédos községek a fővárossal teljesen egybeolvadnak. Ily bekebelezésről elsősorban a városias jellegű községeknél lehet szó, így különösen Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Erzsébetfalva, Albertfalva, Budafok és Kistéténynél. E községek külön vagy többen egybekapcsolva, de talán még célszerűbben a jelenlegi fővárosi kerületek külső részeivel kombinálva, a főváros újabb közigazgatási kerületeit alkotnák.
<blockquote>
Közigazgatási szempontból e megoldás ellen alaposabb ellenvetés alig hozható fel
</blockquote>
– állapította meg Harrer, aki belátta, hogy mindezek előtt olyan szabályozási tervre van szükség, amely az 1873-as határokat veszi figyelembe a beruházásoknál; ne történhessen meg az, hogy Budapest belső részét beépítetlen területek szegélyezik, majd a városhatáron túl ismét beépített területek vannak. A tanácsnok azonban azt is látta, hogy a városegyesítés során hivatali érdekek ütköznek: Budapesté, a településeké és a megyéé. 
„A probléma megoldása igen nehéz, mert három érdekeltség van benn a játékban, az összefogás ellen ható valóságos és vélt tényezőkkel. A nagyváros túltengő szervezet és nagyobb feladatok terhétől fázik, a környéki közületek külön érdekeik elhanyagolásától, a magváros terheinek reájuk áthárulásától és keményebbre fogott s kevésbé kényelmes közigazgatástól félnek, a megyei közület pedig, amelyből a környéki községek kiszakíttatnak, ezektől eredő jövedelme elvesztését fájlalja, emellett mind a három érdekeltségnél tradíciós, presztízs és politikai szempontok is játszanak közre" – írta a tanácsnok, aki úgy vélte, minden az egyesítés mellett szól, de ezt csak hatalmi szóval, kormánydöntéssel, vonatkozó törvényekkel lehet megvalósítani. De Harrer Ferenc vízióját nem a politikai akarat (vagy nemakarat) befolyásolta: a téma egész egyszerűen lekerült a napirendről az első világháború miatt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fp-kispest-jurainyi-attila.jpeg" alt="Kispest" width="1600" height="1067">
<figcaption>Kispest forradalmi időkben, az 1910-es évek végén Kép: Jurányi Attila/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az 1920-as évek elején, a forradalmakat és Trianont követő gazdasági és politikai káoszban Budapest fejlődése megtorpant, csökkentek a beruházások, kevesebb bérház épült, nem volt pénz a tömegközlekedés, a közművek fejlesztésére. Mindez mégis oda (is) vezetett, hogy egy sor környéki település – elsősorban Dél-Pesten – még nagyobb fejlődést produkált, mint a háború előtt.
<blockquote>
Csepelen, Pesterzsébeten, Pestszentlőrincen, Kispesten sorra nyíltak olyan újabb és újabb üzemek, amelyeknek jelentős munkaerő-igényük volt, és akik ott kaptak munkát, gyakran oda is költöztek Budapestről. Mások a lakásválság elől menekülve, csak az olcsóbb lakbérek, egyáltalán az „olcsóbb élet” reményében hagyták el a fővárost.
</blockquote>
Sokatmondó adat, hogy míg Budapest lakossága 1920 és 1930 között 78 ezer fővel emelkedett, az agglomerációé 135 ezerrel, ami az 1930-as népszámlálási adatokat figyelembe véve különösen magas növekedés, a környéki lakosok száma ugyanis tíz év alatt 37 százalékkal emelkedett, s így érte el az 500 ezres lélekszámot.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nagy-eis-veres-koinyvnyomda.jpeg" alt="Pesterzsébeti" width="1600" height="1182">
<figcaption>Egy pesterzsébeti vállalkozás az 1920-as évek végén Kép: Fortepan/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A környéki lakosság növekedésének és gazdasági fejlődésének hatására kellett volna egy új városfejlesztési koncepciónak körvonalazódni 1932-ben, ám ez csak elméletben létezett. Harrer Ferenc ekkor már a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) tagjaként próbált érvényt szerezni több évtizedes ötletének, de keserűen kellett megállapítania, hogy „a törvényhatóságnak még elképzelése sincs arra, miként illeszkedjék be a főváros a környezetébe; érdektelenül és tanácstalanul szemléli a perifériáján keletkező városok alakulását az ezzel járó mind több és nehezebb problémával együtt, és megelégszik azzal, hogy irtózik a Nagy-Budapest megvalósításától”. De három évvel később úgy tűnik, kritikája mégis meghallgattatott, és Kozma Miklós belügyminiszter asztalára három, különféle Nagy-Budapest-koncepció került: Budapest közigazgatási egyesítése a környező településekkel; e települések összefogása egymással, Budapest bekapcsolása nélkül; valamint egy olyan hatóság alapítása, amely a közös ügyeket egységesen felügyeli, irányítja. 
A közigazgatási egységesítésre vonatkozó elképzelést az illetékesek anyagi okokra hivatkozva vetették el, ellenben megszületett a városrendezésről szóló 1937/VI. törvénycikk, amely némi előrelépést hozott. E szerint „a városias kialakításra szánt területet, továbbá az általános és részletes rendezési tervet Budapest székesfővárosra és környékére vonatkozóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állapítja meg”, de ezt megelőzően „az illető város vagy község (…) képviselő-testületét köteles meghallgatni”, ami azt jelentette, hogy – elviekben – a Budapest városrendezési és az építésügyi problémáit ettől fogva összevontan kezelték. A üggyel kapcsolatos döntő fordulatot készítette volna elő, hogy 1940-ben az FKT megalkotta Budapest városrendezési programját, amely már a szomszédos településekkel is számolt – akár egyesítés révén. 
A fővároshoz csatolandó települések körének megállapítását Magyary Zoltán és a Magyar Közigazgatástudományi Intézet végezte, és szinte a mostani Nagy-Budapesttel megegyező végeredményre jutott, annyi különbséggel, hogy tervükben Vecsés, Budakeszi, a Szentendrei-sziget déli csúcsa, valamint Nagykovácsi és Solymár bizonyos részei is szerepeltek. A jeles professzort a budapesti városháza bízta meg – ahogy további szakembereket is – a cél pedig egyértelműen az volt, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsék be Nagy-Budapesttel kapcsolatosan. A kutatásokat követően 1942-ben, Szendy Károly polgármester neve alatt jelent meg a Tanulmány Nagy-Budapestről – megalkotásának feltételeiről és lehetőségeiről című kötet, egy olyan gyakorlati útmutató 350 oldalon, amely már nemcsak homályos célokat, problémákat említ, de a konkrét beruházási igények is – például út- és közműépítés – megjelennek. A kiadvány azonban nem aratott osztatlan sikert. Negatív fogadtatását illusztrálja a következő pestszentlőrinci epizód is:  a kötet megjelenése után település képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Keresztesi József tanácsnok arra szólította fel a résztvevőket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat a terv keresztülvitele ellen, míg Weigler Kálmán képviselő eleinte azt fejtegette, hogy örömmel fogadnák ennek a régen vajúdó ügynek elintézését. „Ezzel legalább a város hírhedtsége is feledésbe menne" – mondotta a képviselő, ám rögtön hozzátette azt is, hogy a Szendy-féle tanulmány még csak tárgyalási alapul sem fogadható el a kérdés rendezése tekintetében. „Ez a terv semmi előnyt nem biztosítana Pestszentlőrinc lakossága számára, de annál több megterhelést" – jegyezte meg Weigler, a közgyűlés pedig egyhangúlag elutasította a Szendy Károly elképzeléseit.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pestloi-ladinek-viktor.jpeg" alt="Vilamos" width="1600" height="982">
<figcaption>Villamos Pestszentlőrincen 1936-ban Kép: Ladinek Viktor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ennél is durvább és harsányabb ellenkezés fogadta az egyesítés ötletét a vármegye részéről. Endre László alispán (aki később belügyi államtitkárként a deportálásokért volt felelős) ezt nyilatkozta:
<blockquote>
Nagy-Budapest megvalósítása nem kívánatos, elsősorban a vármegye szempontjából. Pest vármegye területe a szentistváni szervezés óta tartozik össze és ez a terület az évszázadok folyamán csak gyarapodott, a vármegye tehát földjéhez a történelem jogán ragaszkodik.
</blockquote>
Endre László azonban szereptévesztésben volt (ráadásul hazudott is), s az ilyen-olyan fenntartások ellenére is minden jel arra utalt, hogy Nagy-Budapest létrejötte a küszöbön áll. A gyakorlati kidolgozással azonban elkéstek. A kormány csak 1944 februárjában (!) bízta meg a fővárost, hogy Szendy tanulmányából készítsenek törvénytervezetet, ez pedig már egy hónappal később, a német megszállás miatt okafogyottá vált.
Borítókép: Budafok az 1940-es évek elején; Kép: Szőke Annamária/Anonime/Fortepan
</div>
<div> </div>
</div>
<div> </div>

Sorozatunk első részben Nagy-Budapest fogalmát tisztáztuk, majd bemutattuk, hogy az 1900-as évek közepén hogyan került terítékre a téma, milyen lépéseket tett az ügy érdekében Bárczy István polgármester, aki bizalmasára, Harrer Ferenc tanácsnokra bízta a témával kapcsolatos feladatokat. A második részben a később feleslegesnek bizonyult konkrét lépésekről lesz szó.

Nagy-Budapest '75: Az el nem készült törvénytervezet

Ismét nem tudtunk szó nélkül elmenni a Golden Globe díjátadó pazar öltézekei mellett, de szavak helyett inkább meséljenek műtárgyaink! (…) válogatásunkkal célunk, hogy ne csak az öltözékek, de múzeum gyűjteményének hozzájuk illeszkedő darabjai is emlékezetesek maradjanak! - írják Instagram bejegyzésükben, hogy aztán hét híresség ruhakölteményének műtárgy párját bemutassák képpárok keretében.
A műtárgyak között egyaránt szerepel 18. századi gazdagon díszített kiadvány, de Ghyczy Péter 1968-as ikonikus Tojásfoteljét is megnyerte valaki, ahogy egy Lukáts Kató tervezte csomagolásterv a 30-as évekből is párjára akadt.
A teljes válogatást<a href="https://www.instagram.com/p/DEfZv8LqDqd/?img_index=1"> itt tudjátok </a>megnézni.

Zendaya mint  70-es évekbeli állólámpa, Timothée Chalamet meg mint 19. századi ágy? Az Iparművészeti Múzeum idén is elkészítette zseniális párosítását, ahol a Golden Globe-on felvonuló színészekhez és hírességekhez válogattak ki egy-egy műtárgyat a gyűjteményéből, amelyek megjelenésükben megszólalásig hasonlítanak a sztárok ruhakölteményeihez.

Mi köze Zendayának az Iparművészeti Vállalat 70-es évekbeli állólámpájához?

Hetvenöt évvel ezelőtt a főváros közigazgatásának legjelentősebb eseménye történt az 1873-as városegyesítés óta. Életbe lépett az 1949. évi XXVI. törvény „Budapest főváros területének új megállapításáról”, s ezzel az évtizedek óta használatos, ám csak elméletben létező kifejezés – „Nagy-Budapest” – kapott valós tartalmat. A törvényt 1949. december 20-án fogadta el a Parlament, hatályba lépésével pedig huszonhárom Budapest környéki települést – hét várost és tizenhat nagyközséget – egyesítettek a fővárossal.
Ezzel Budapest területe több mint kétszeresére, a korábbi 207 négyzetkilométerrel szemben 525,5 négyzetkilométerre, a lakosság addigi száma (1 058 000 fő) pedig mintegy ötven százalékkal emelkedett,
<blockquote>
azaz 531 000 ember ébredt arra, hogy úgy váltak fővárosi lakosokká, hogy szilveszterkor még vidékiként mulattak.
</blockquote>
A változás Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest városokat, illetve Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár nagyközségeket érintette, amelyek attól kezdve budapesti kerületekké váltak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nbpbudafok.jpeg" alt="Budafoki" width="1600" height="1067">
<figcaption>Budafoki látkép Kép: Schermann Ákos/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
A nagyobbak saját kerületszámot kaptak, például Újpestből IV. kerület, Csepelből XXI. kerület lett, a kisebbeket pedig vagy egy szám alá sorolták szomszédsági alapon – így lett például Cinkota, Sashalom, Mátyásföld, Árpádföld és Rákosszentmihály a XVI. kerület –, vagy hozzácsapták egy korábbi budapesti kerülethez, például Békásmegyert a III. kerülethez, azaz Óbudához. Addig 14 kerülete volt Budapestnek, az egyesítés után, e logika mentén, a számuk 22-re nőtt. Érdekesség, hogy korábban Belváros-Lipótváros volt a IV. kerület, de 1950-től az V. kerületté vált, a „római négyes” Újpesté lett. Kevesen tudják, de 1953-ban még egy falu, a Csepel-szigeti Háros is Budapest, azon belül a XXI. kerület része lett. 1994-ben pedig a Pesterzsébettel közös XX. kerületet alkotó Soroksár „önállósította” magát, és lett Budapest XXIII. kerülete.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nbpkispesti-textilgyair.jpeg" alt="Kispesti" width="1600" height="1128">
<figcaption>A Kispesti Textilgyár az 1940-es évek végén Kép: Kakuk László/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
1949-ben a törvényt megfogalmazó és megszavazó kommunisták ugyan mindent megtettek annak érdekében, hogy saját újdonságukként adják el Nagy-Budapest ideáját, ám ez korántsem volt így.
<blockquote>
A nagyszabású városegyesítés sok évtizedes problémának számított, s tulajdonképpen onnantól kezdve volt terítéken, hogy 1892-ben – London, Berlin és New York mintájára – létrejött Nagy-Bécs, bár annak a területe még úgy is kisebb volt, mint az akkori Budapest. 
</blockquote>
A fővároshoz csatolás kívánságának elsődleges indoka az 1910-es évekig leginkább az volt, hogy a főváros lakosságának emelkedése elképesztő méreteket öltött: az 1873-as városegyesítés idején alig több mint 300 ezren éltek Pesten, Budán és Óbudán, 1892-ben viszont már majd’ 500 ezren, a századforduló idején pedig több mint 700 ezren. A lakáshelyzet megoldása kilátástalannak tűnt, emiatt sokan a főváros környéki településekre költöztek, különösen oda, ahol az iparosodásnak köszönhetően munkalehetőség is adódott. A közösségi közlekedés elterjedése is elősegítette a környékbeli települések fejlődését: 1887-ben, a helyiérdekű vasútnak köszönhetően például Kispest, Pestszentlőrinc, Soroksár, egy évvel később pedig Mátyásföld, Cinkota, és Békásmegyer számára is közvetlen eljutási lehetőséget teremtett a fővárosba, az 1890-es években pedig már a villamosok is megjelentek, és közülük jónéhány a főváros határáig vagy még azon is túl (Újpest, Rákospalota, Pesterzsébet) közlekedett.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nbpnagyteiteiny.jpeg" alt="Csoportkép" width="1600" height="1167">
<figcaption>Csoportkép a nagytétényi HÉV-végállomáson Kép: Fóris Gábor / Vastagh Miklós hagyatéka/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Nagy-Budapest mellett szólt az is, hogy e településeken is felütötte a fejét „a nagyvárosi bűnözés”, de a falvak hatóságai számára nem álltak a rendelkezésre olyan eszközök, mint a budapesti rendőröknek, és nem is volt megfelelő létszám ahhoz, hogy felvegyék a küzdelmet a bűnözőkkel. Az is számtalan szerencsétlen helyzetet eredményezett, hogy a települések nem Budapesthez, hanem a vármegyéhez tartoztak, ami azzal járt, hogy nagy számban voltak olyan lakosok, akiknek a közvetlen szomszéd főváros helyett Ceglédre vagy Vácra kellett utazniuk az ügyintézések során. Az agglomerációs települések azt is igazságtalanságnak élték meg, hogy egy-egy üzem ugyan Budapesten kívül működött, de az üzemeltető cég a fővárosba volt bejelentve, így adót is Budapestnek fizetett.
<blockquote>
Az viszont a főváros terjeszkedés ellen szólt, hogy a kisebb Béccsel szemben, ahol a beépítések miatt volt szükség »nagyobbításra« Budapesten rengeteg beépítetlen terület akadt.
</blockquote>
„Bécs és sok más város ugyanis azzal terjeszkedett és nagyobbodott, hogy a szűk területen felépített városhoz új, meg újabb külső telepedéseket csatoltak hozzá, olvasztottak bele. Azaz: a városi telepedés céljára már teljesen kihasznált területek szukcesszíve csatoltattak egybe. Budapest rengeteg területe azonban távol áll még attól, hogy egészében városi telepedést képezzen” – írta 1902-ben Palóczi Antal építész-urbanista az Építészeti Szemlében, amelyre a leghatásosabb válasz – mindössze egy mondat – négy évvel később, Bárczy István polgármester 1906-os hivatali esküjében hangzott el.
<blockquote>
Foglalkozni kell a főváros körül fekvő községek közigazgatási csatolásának kérdésével is 
</blockquote>
– mondta a hivatalba lépő polgármester, nem is sejtve, hogy kívánalma csak negyvennégy év után valósul meg és akkor sem abban a formában, ahogy elképzelte.
Bárczy a részletek kidolgozásával Harrer Ferenc tanácsnokot bízta meg, annak a Harrer Pálnak a fiát, aki óbudai polgármesterként az 1873-as városegyesítésben szerzett múlhatatlan érdemeket. Harrer Feremc 1908-ban publikálta Nagy-Budapest című dolgozatát a Városi Szemlében. „Látható, hogy a városi fejlődés bizonyos fokán a szomszédos községek bekapcsolásának kérdése elől kitérni nem lehet”, írja, majd ismerteti a „Budapest és környékére nézve végzett ily irányú tanulmányok fő eredményeit”, melyből az derül ki, hogy a lakosság foglalkoztatása, a fővárosi munkavállalás, a lakóházak milyensége, az átlagosnál magasabb népességnövekedés, és a közlekedési lehetőségek mind-mind a városiasodás irányába mutatnak.
Borítókép: A pestszentimrei villamos végállomás; Kép: Fortepan/FÖMTERV/Domonkos Endre

1950. január 1-jén, a környékbeli települések fővároshoz csatolásával hivatalosan is létrejött Nagy-Budapest. Új sorozatunkban a 75 éve történt egyesítéshez vezető utat járjuk be.

Nagy-Budapest '75: Negyvenéves ötletből született

Már közvetlenül a háborút követően akadtak lelkes szónokok – köztük a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. vezérigazgatója –, akik a földalatti vasút jövőjébe vetett hittel biztattak romeltakarításra, bár város akkori állapotát látva ők sem gondolták, hogy tíz éven belül érdemi lépésre sor kerülhet. Ám hamarosan már arról folyt a vita, hogy leendő földalatti (amelynek tervei 1942 óta hevertek az asztalfiókban) kéreg alatti vagy mélyépítésű legyen, illetve hogy hol közlekedjen. 1949-ben viszont már nem volt vita. Az atombombától való félelem miatt addigra teljhatalommal rendelkező kommunista párt az óvóhelyként is használható mélyépítésű metró mellett döntött. Leszögezték azt is, hogy az új közlekedési eszköznek a Parlamentnél meg kell állnia, a Duna alatt át kell haladnia, és teljes mértékben egyeznie kell a vasúti szabványokkal. Márpedig e feltételek azt bizonyítják, hogy a metróépítés sokkal inkább honvédelmi céllal indult, és nem azért, hogy közösségi közlekedés korszerűbbé váljék.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/metroiaillomais.jpeg" alt="Metró" width="1600" height="982">
<figcaption>Ez lett volna a végállomás Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Noha az előkészületek már 1949 őszén elkezdődtek, és hivatalosan 1950. január elsején kellett volna megkezdeni a fúrásokat, az első kapavágásra végül csak szeptemberben került sor. A metrót az első ötéves terv egyik legfontosabb beruházásaként kezelték, a célra kétmilliárd forintot különítettek el, amit később további 700 millióval emeltek meg. (Ugyanebben az időszakban a budapesti utak, vágányok és áramátalakítók építésére és felújítására, valamint járművek beszerzésére összesen 192 millió forint jutott.) A terv szerint 1954-re kellett volna a Népstadion és Sztálin (Deák) tér közötti első szakaszt, majd egy évvel később a Déli pályaudvarig tartó teljes szakaszt átadni.
Azonban már  1952-re már világossá vált, hogy a határidőt nem lehet tartani. A Moszkvából  importált fúrópajzs nem érkezett meg, ezért az alagutat másfél éven át munkások ezrei hagyományos bányászati eljárással, csákányozással, robbantással próbálták kiépíteni. De még így us naponta legfeljebb egy métert haladtak előre az alagútásásban. Ennek ellenére azt, hogy a terv teljesíthetetlen, csak jóval később merte bárki is kimondani. A középkori módszerekkel zajló sziszifuszi építkezés tempóját csak azután csökkentették, majd állították le, hogy 1953-ban, Sztálin halálát követően Nagy Imre lett a miniszterelnök. Noha ekkorra készült el két Ganz gyártmányú prototípus metrókocsi, a Kossuth tér alatt megépített „luxusóvóhely”, illetve többé-kevésbé felépült a metró bizánci templomra emlékeztető objektuma is az ugyancsak ekkor épülő Népstadionnál, a metróépítés folytatásának befellegzett. Amúgy a Népstadinnál álló két kupolás épületet a metró és HÉV közös végállomásának szántak, de nemcsak annak. Úgy tervezték, hogy a végállomás nemcsak a modern tömegközlekedést, de a szocialista képzőművészetet is szimbolizálni fogja. A tervezett végállomást csak 1968-ban bontották le, így épp tizenöt évig volt a dicstelen metróépítés mementója.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ganz-proto.jpeg" alt="Ganz" width="882" height="544">
<figcaption>A Ganz prototípus járművei 1953-ban Kép: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
Jelképesnek is tekinthető, hogy 1954-ben, amikor a vonal első szakaszát kellett volna átadni, a metróépítést már rég leállították, és csak állagmegóvási munkákat lehetett végezni. A építkezés évekig állt, s csak 1959-ben született határozat a folytatásról. A munkálatokat így is csak 1963-ban kezdték el. Ekkor már eldöntött tény volt, hogy a vonal végállomása a Népstadion helyett az Örs vezér téren lesz, hogy az Astoriánál is lesz megálló, illetve, hogy a moszkvai minta szerint megtervezett fényűző állomások helyett sokkal szerényebb körülményeket biztosítanak a várakozó utasoknak. A metró első szakaszát a Deák tér és az Örs vezér tere között 1970. április 2-án, a Déli pályaudvarig tartó második szakaszát pedig 1972. december 22-én adták át.
Borítókép: Metróépítő 1951-ben; Kép: UVATERV/Fortepan

1950. január elsején  kezdődött az első ötéves tervidőszak, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve a magyar gazdaságpolitikát teljes mértékben szovjet mintára alakították. Az 1954. december 31-ig tartó időszak egyik legfontosabb beruházása az metró – ahogy akkoriban mondták, a földalatti gyorsvasút – megépítése volt. 

1950. január elsején  kezdődött az első ötéves tervidőszak, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve a magyar gazdaságpolitikát teljes mértékben szovjet mintára alakították. 

75 éve kezdték építeni a metrót – papíron

Egymillió dollárból – kicsivel több mint 400 millió forintból – hozna létre a Fővárosi Önkormányzat egy élelmiszer-feldolgozó üzemet a Budapesti Nagybani Piacon, ezért pályázatot nyújtanak be a Bloomberg Alapítványhoz, hogy elnyerjék a megvalósításhoz szükséges pénzt. Az üzem célja, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást.
Az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét kapcsán <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/18/miert-dobunk-ki-a-szemetbe-harom-rantotthusbol-egyet-europai-hulladekcsokkentesi-het">így írtunk</a> a témáról.
Adatok Magyarországon
Arányaiban a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladék legnagyobb része. Az Európai Unióban 2020-ban ez az arány 55% volt, Magyarországon ennél is nagyobb, 70% körüli a háztartások részaránya. Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba, ezzel évi 132 milliárd euró kárt okozva. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak, Magyarország élelmiszerhulladék-adata (93 kg/fő) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető. Összehasonlításként a legtöbb élelmiszer-hulladék, fejenként 397 kg, Cipruson keletkezett. (Forrás: KSH)
EU-s vállalás, zöld politika és szociális gondoskodás
Az uniós tagországok, Magyarországgal egyetemben, elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelem és a fogyasztás szintjén, valamint mérsékelni kell a termelési és az elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget. Ennek a vállalásnak a részeként jönne létre az élelmiszer-feldolgozó is a Budapesti Nagybani piacon, hiszen a budapesti vásárcsarnokokban is rengeteg olyan zöldség és gyümölcs marad meg, ami nem kerül eladásra, de még egészségesek és fogyasztásra alkalmas állapotban vannak. A tervek szerint ezekből az alapanyagokból ételeket készítenek, amiket idősek otthonába, szociális intézményekbe fognak eljuttatni.
(Kiemelt kép: Kummer János/Képszerk)

Az egészséges és fogyasztásra alkalmas élelmiszerekből elkészült ételeket szociális intézményekbe, az arra rászorulóknak fogják eljuttatni.

Így küzdene Budapest az élelmiszerpazarlás ellen

Átfutottuk, hogy mi történt 2024-ben és várható-e hasonló arányú zöldítés 2025-ben is. Amellett, hogy a Főváros idén is számtalan zöld beruházással készül, érdemes átfutni a FŐKERT tavalyi számait is:
<ul class="ul1">
<li class="li1">több mint 2100 új fát ültettek városszerte, és 8000 csemetével gazdagodtak a fővárosi erdők.</li>
<li class="li1">a zöldfelületeken 12.500 évelőt és 118.000 egynyári növényt helyeztek el.</li>
<li class="li1">7500 fa gondozásáról és több idős fa megmentéséről is gondoskodtak.</li>
<li class="li1">380.000 m² zöldterület és közel 38.000 fa került be a BP Fatár adatbázisába.</li>
<li class="li1">ne feledkezzünk meg a számtalan járdasziget feltöréséről, a játszóterek megújulásáról, az Égig Érő Fű pályázat udvarzöldítéseiről sem! Ez utóbbira <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/07/beton-helyett-zold-elindult-az-egig-ero-fu-udvarzolditesi-palyazat-4-evada">2025-ben is lehet pályázni</a>.</li>
<li class="li1">idén is zajlik a közösségi költségvetés amely decemberben startolt és, és amelynek keretében 1 milliárd forintos keretből valósulhatnak meg a budapestiek városfejlesztő ötletei. Január 31-ig a "Zöld Budapest" kategóriába zöldítő és környezettudatos<a href="https://otlet.budapest.hu/"> ötleteidet várják ,</a>  hiszen a korábbi években is sok-sok zöldítés éppen a közösségi költségvetés kereteiben válhatott valósággá.</li>
</ul>
Az utolsó közgyűlés zöld döntései és a 2025-ös tervek
A <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december">december 18-i közgyűlésen</a> is születtek a Budapest zöldítését támogató döntések. Elfogadásra került például a Népliget Intézkedési Terv, Budapest legnagyobb közparkjának megújítása. amely magában foglalja a Mutatványosok tere – Nagyvendéglő tengely megújítását, a park történeti szerkezetének helyreállítását, parkőrségi szolgálat felállítását. A mára ökológiai mintaparkká vált Népliget történetéről és értékeiről <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/13/oszi-szinekbe-oltozott-a-nepliget-11131-faja">itt</a> írtunk, a park mind a 11131 fája pedig kereshető a <a href="https://fokert.budapestikozmuvek.hu/a-bp-fatar-alkalmazas">BP Fatár</a> alkalmazásban.
A közgyűlés döntött a Fővárosi Környezetvédelmi Alap pályázati kiírásáról, ami az olyan civil szervezetek támogatását szolgálja, amelyek természetvédelmi, környezeti nevelési és állapotjavítási munkát végeznek.
2025-ben a LIFE Biodiverse City-pályázat megvalósítása is megkezdődhet a Mocsáros vizes élőhelye, a Tétényi-fennsík és Őrmező rehabilitációjával. Ez utóbbin Őrmezői árok néven egy patak csobog keresztül egy viszonylag háborítatlan területen, de nincs közvetlen kapcsolata például a talajvízzel, mert a kettőt egy betonmeder választja el egymástól. Annak feltörése és felszedése önmagában segíthet revitalizálni a területet, hiszen kapcsolat létesül a talajvíz és a patak vize között, ami táplálja az ökoszisztémát, akár új növény- és állatfajok is megjelenhetnek a környéken. Erre járt a szomorú sorsú, jeladós svájci farkas is, ami egyértelmű visszacsatolás arra, hogy állatvilág használja a helyi védelem alatt álló területekből épülő budai ökofolyosót, az ilyen beruházásoknak helye van a zöld tervezésben.
2025 első faültetése pedig minden bizonnyal a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/13/regeszekkel-vonulnak-ki-fat-ultetni-a-florian-terre">Flórián téren</a> történik majd, ahol napokon belül megkezdődik a 2024. decemberében felújított burkolat melletti fasorok telepítése.

Kevés olyan városegyesítő téma van Budapesten, mint a zöldítés, ami egy ilyen méretű településen már rég nem esztétikai kérdés, hanem a városi levegő tisztaságának és a nyári hőség túlélésnek egyik feltétele.

2025-ben is tovább zöldül Budapest

<a href="https://terezvaros.hu/terezvaros-2030">Terézváros 2030</a> program keretében az utóbbi évtizedek legnagyobb közterület-megújítása fejeződött be a napokban. A 2023. szeptemberében indult, összesen négy szakaszból álló megújulás valóban ráfért a Csengery utcára. Generációk nőttek fel itt úgy, hogy kinézve az ablakon nem láttak fát, csak macskakövet és parkoló autókat, így ez lett az első megvalósult példája annak, hogy egy 180 fokos fordulattal hogyan lehet átalakítani egy sivár belvárosi közterületet zöldebb, élhetőbb, a pihenést szolgáló közösségi térré.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/csengeryutcast02.jpeg" alt="Csengery" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Így újult meg</h3>
1. szakasz / Szondi utca - Aradi utca, átadva: 2024. március 14. 
A Csengery utca Szondi utca és az Aradi utca közti 400 méteres szakaszán több hely jut a gyalogosoknak, hiszen már nem állhatnak fel az autók a járdákra. A felszabaduló helyeken 20 előnevelt, Stockholm-módszerrel ültetett, öt-hat méter magas platánnal fasor jött létre, valamint virágszigetek, zöldszigetek és planténerek is kerültek az utcába. A kerékpárosok mindkét irányban közlekedhetnek az utcában.
2. szakasz / Podmaniczky utca - Szondi utca, átadva: 2024. május 15. 
A Szondi utca és a Podmaniczky utca közötti, 150 méteres szakaszon teljes felszínrendezésre került sor, megújult az útpálya, a parkolósávok átépültek, a járdaburkolat felújításra került. A fenntarthatóbb városi környezet érdekében az utcaszakaszon Stockholm-módszerrel ültetett, 11 fából álló fasor telepítésére került sor, valamint kisebb zöldfelületeket és közösségi tereket is létrehoztak. A faültetéshez kapcsolódóan a parkolókat elválasztó, kiemelt szegéllyel határolt zöldszigetek épültek. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/csengeryutcast03.jpeg" alt="Csengery" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
3. szakasz / Király utca - Hunyadi tér, átadva: 2024. augusztus 14.
A beruházásnak köszönhetően biztonságosabb lett a vásárcsarnok előtti kereszteződés, megújult a teljes útpálya, a parkolósávokat átrendezték és a járdákat kiszélesítették, burkolatukat pedig felújították. Az eddigi kockaköves útburkolatot aszfalt váltotta fel, a régi köveket pedig úgy hasznosították, hogy ezek kerültek a parkolóhelyekre, melyek körülbelül 30 százaléka a kizárólagos lakossági várakozást szolgálja majd. Az utca egyirányú maradt, de a kerékpárosok mindkét irányban használhatják. Ezen a szakaszon – a sűrű közműhálózat miatt – nem lehetett további fákat telepíteni, ezért ide zöld szigeteket alkotó cserjék kerültek, valamint olyan különleges növénykandeláberek, melyekre strapabíró kúszónövények futnak fel.
4. szakasz / Andrássy út - Aradi utca, átadva: 2024. december 19.
Ezen a 110 méteres szakaszon teljes felszínrendezésre került sor, az útpálya, a parkolósávok és a járda is átépült. A forgalmi sáv 3,5 méter szélességűre csökkent, a parkolósávok kockakő burkolatot, a járda pedig térkő burkolatot kapott. A Terror Háza múzeum előtt forgalomcsillapított területet alakítottak ki, a múzeum melletti szakaszon a parkolósávok megszüntetésre kerültek, itt a jelenleginél szélesebb járda került kialakításra. A Terror Háza Múzeum felőli oldalán 9 fa ad majd árnyékot, a túloldalon pedig állványokra felfutó növényeket és zöldszigeteket találunk. A forgalomcsillapító megoldásoknak köszönhetően az utca csendesebb lett, az átmenő forgalom pedig kisebb. A párhuzamos parkolók között is zöldszigetek lesznek, a Terror Házával szemközti oldalon kandeláberekre felfuttatott növények zöldítik tovább az utcaképet. Az utca egyirányú maradt, de a kerékpárosok, a Csengery többi szakaszához hasonlóan mindkét irányban használhatják. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/csengeryutcast01.jpeg" alt="Csengery" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>

Kicsivel több mint egy év alatt összesen 40 talajkapcsolatos lombhullató fával, zöldszigetekkel, modern burkolattal, felújított járdával gazdagodott Terézváros.
