„Az 1000 kilométeres futáspróbák teljesítését és a sikeres hatósági vizsgákat követően március 22-én, szombaton két új típusú CAF, a 2258-as és a 2259-es pályaszámú villamosok állnak forgalomba a budai fonódó villamoshálózaton" – adta hírül pénteken a Budapesti Közlekedési Központ. 
Az új villamosok annak a korábban megrendelt és folyamatosan gyártásban lévő 51 járműből álló CAF-flottának az első forgalomba álló egységei, amelynek köszönhetően Budapesten a jelenlegi 30-ról mintegy 40 százalékra növekedhet az alacsonypadlós villamosok aránya. Az új CAF-párost áprilisban további két új villamos forgalomba állítása követi, a beszerzés utolsó járműve pedig előreláthatólag 2026 végén állhat szolgálatba.
A BKK felhívta figyelmet arra is, hogy miközben a két új CAF a 17-es, a 19-es és az 56-os vonalán is megfordulhat, szombattól CAF villamosok érkeznek az 51A vonalára is, így bevonva Ferencvárost a már részben alacsonypadlós járműveket használó hálózatba. Erre azért nyílt lehetőség, mert a BKV az igényekhez igazította a padkát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250322ga4347.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>A hannoveri nagypapával Kép: Gallov Adrienne/Enbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A tervek szerint a  69-es villamos vonalán – a közelmúltban elvégzett kisebb áramellátási javítási munkákat követően - április elsejétől teljes munkanapos üzemben járnak majd a korábban csak a csúcsidőn kívüli időszakokban közlekedő CAF-ok.
A BKK közleményében hangsúlyozzák, hogy az utazási komfort és az utaselégedettség növelésében, az esélyegyenlőség biztosításában, a klímacélok elérésében és az energiahatékonyság javításában is kulcsszerep jut az újjármű-beszerzéseknek. Különösen igaz ez az alacsonypadlós villamosok, az önjárásra képes trolik és az elektromos buszok esetében, melyek mind tisztábbá és élhetőbbé teszik Budapestet.
„Míg a fővárosban 2022-óta minden busz alacsonypadlós, a világ egyik legnagyobb villamoshálózatát kiszolgáló járműpark cseréje időbe telik – jegyezték meg.– Mivel a jövőben további járművek beszerzése is esedékessé válik, a BKK már dolgozik annak a tendernek a kiírásán, amelynek köszönhetően akár további több mint 100 új, korszerű villamos érkezhet Budapestre, amennyiben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll majd. Ezek mindegyike alacsonypadlós, klimatizált, hatékony hajtásláncú és nagy befogadóképességű jármű lesz. 
Borítókép: Gallov Adrienne/Énbudapestem

Ma két újabb CAF-villamos áll forgalomba a budai fonódó hálózaton. De a BKK ígérete szerint olyan pályán is megfordulhat a korszerű jármű, ahol eddig még nem közlekedett.

STÍLUS

Bemutatkoznak az új villamosok

Ha van Budapesten épület, amiért gyerekkorunk óta töretlenül, sőt egyre jobban rajongunk, akkor az a Gellért hegyi víztározó. A külső, Vadász György tervezte, maja romokra emlékeztető szoft-brutalista beton támfalak, ahonnan a kilátás is gyönyörű, és bent a gigantikus, gótikus katedrálisokat idéző oszlopos csarnokok és víz kékes derengése egy olyan együttes, aminek alig akad párja. És akkor még az épület technikai zsenialitásáról nem is beszéltünk. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250319mm3000.jpeg" alt="Gruber," width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Miért kellenek víztárlók?</h3>
Víztárolókra azért van szükség, mert a vizet ugyan egyenletesen és folyamatosan termelik ki (csak így lehet gazdaságosan működtetni a berendezéseket), fogyasztása azonban napszakonként (és persze évszakonként is) változik. A medencékben és a víztornyokban a kisebb fogyasztású időszakokban a felesleges víz tartalékolható, de emellett a víztárolóknak köszönhető a hálózatban a kellő víznyomás és a tűzoltáshoz szükséges víz is. A tároló működése akkor megfelelő, ha nem romlik benne a víz minősége. Ennek feltétele a betáplált vízrészek közel azonos tartózkodási ideje: el kell kerülni a pangó zónák, örvények létrejöttét - magyarázza a <a href="https://vizmuvek.hu/files/public/Fovarosi_vizmuvek/tarsasagi_informaciok/kiadvanyok/gruber_net.pdf" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Vízművek szakmai anyaga</a>.
<h3>A medence, amiben 3 repülő is elférne</h3>
A Gellérthegyi Gruber József víztároló Budapest legnagyobb víztároló medencéje. A Hegyalja út, a Sánc utca és az Orom utca által határolt terület alatt fekszik. Egy medence felülete 5000 m2, kapacitása 40.000 köbméter, a födémszerkezetet 106 látványos pillér tartja - és ebből a medencéből van kettő. A medencék zongora alakúak, mert ebben a víz folyamatos áramoltatásával könnyebben biztosítható, hogy a víz minősége minél tovább megmaradjon, ne legyenek benne pangó részek, ahol a baktériumok elszaporodhatnak.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250319mm3038.jpeg" alt="Gruber" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Ennek érdekében készültek az oszlopok is íves talpakkal, az eredmény pedig olyan látványos lett, hogy könnyen el tudjuk képzelni a Dűne című film egyik fremen vízgyűjtőjeként is. A medencének minimálisan ülepítő funkciója is van, ezért évente egyszer tisztítani is kell. Van, amikor a Vízművek akkorra időzíti a rendkívüli látogathatóságot, bár azt be kell látni, hogy egy víztároló - mint a képeken is látszik - vízzel is igen látványos.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250319mm3008.jpeg" alt="Gruber" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Bármennyire is azt érzi az ember, hogy szívesen megmártózna a kristálytiszta vízben, ezt nem csak azért nem teszi meg, mert nem szabad, hanem mert nem is lehet, hiszen a medence majdnem teljesen zárt. Még azt a levegőt is szűrik, amivel szellőztetnek, a levegő hőmérséklete pedig megegyezik a vizével, hogy ne legyen páralecsapódás és a mikroorganizmusok ne szaporodhassanak el. Minden részletre figyelnek, nagyon vigyáznak rá - a vízművek dolgozói annyira szeretik a vizet, mint a mesebeli királylányok a sót. 
<h3>Hogyan kell ekkora medencét építeni?</h3>
Ezek a medencék önmagukban is fantasztikusak, de a méretüknél talán még érdekesebb, ahogy elkészültek. Az építkezés 1974 és 1980 között zajlott, a földmunkák során 140 000 köbméter földet mozgattak meg. Az igazi izgalom azonban nem a számokban rejlik, hanem az építkezésben. Az egyik legnehezebb feladat a 6000 m2 alapterületű (kb. egy focipályányi), 30 cm vastagságú fenéklemez elkészítése volt. Ehhez megszakítás nélkül, három műszakban, 41 órán át huszonöt keverőkocsi szállította a betont; az óránként indított mixerkocsikat a forgalmasabb csomópontokon rendőrök segítették át.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250319mm3006.jpeg" alt="Gruber" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A munkában résztvevő több mint kétszáz ember óránként mintegy 50 m3 (összesen kb. 2000 m3) betont dolgozott be. A sávok szélességét és a betonhoz adagolt kötéslassító mennyiségét úgy választották meg, hogy a szomszédos sávok még egymáshoz kössenek. A betonozást követően – három-négy óra múltán – az alaplemez elkészült részeit vízzel árasztották el.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250319mm3039.jpeg" alt="Gruber" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A bejáráson mindenkinek teljesen be kellet öltöznie a fehér védelmi ruhába, hiszen semmilyen fizikai kontaktusa nem lehet senkinek a medencével. Éppen ezért – bár nagyon látványos – a nagyközönség előtti megnyitása sem opció. A látogatások alkalmával a betekintő ablakokon át is elképesztő látvány tárul elénk, és aki szeretne gigantikus, kicsit régebbi víztározó alján sétálni, az most írja fel a naptárába, hogy minden ősszel a kőbányaiban megteheti a Kulturális Örökség napjai alkalmával.

Különleges eseményen vehettünk részt az idei víz világnapjához kapcsolódóan – az éves takarítás miatt leengedett Gruber József víztároló medencéjében jártunk.

A víz katedrálisa a Gellért-hegy gyomrában

<div class="adn ads" data-message-id="#msg-a:r4036831411627695345" data-legacy-message-id="19594aa39ea065c8">
<div class="gs">
<div class="">
<div id=":17p" class="ii gt">
<div id=":17o" class="a3s aiL ">
<div dir="ltr">
<div>
„Az 1967-es évben első ízben rendeztük meg a Forradalmi Ifjúsági Napok elnevezésű politikai akciósorozatot, amely lehetővé tette március 15., március 21. és április 4. összehangolt, egységes megünneplését” – jelentette büszkén a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) elnöksége 1967 nyarán. De a részletekből az is kiderül, hogy a szervezet célja a rendezvénysorozattal nem a tavaszköszöntés volt.
<blockquote>
Nagyon is politikai okai voltak a három esemény összehangolásának.
</blockquote>
A hatvanas évektől kezdve a magyar fiatalokat is leginkább a nyugati popkultúra bűvölte el, amelynek „lázadó” attitűdjei elsősorban az öltözködésben, a hajviseletben és mindenek előtt a zenében nyilvánultak meg. Mindezt a hatalom – amely az 1956-os forradalom után legfőképp a fiataloktól félt – igyekezett propagandával elfojtani, majd látván, hogy ez reménytelen vállalkozás, a KISZ-t bízták az ifjúság domesztikációjával.
Ugyanakkor voltak bizonyos toposzok, amelyeket a pártvezetés nagyon szeretett volna hazafias üggyé transzponálni. Ezek közé tartozott a Tanácsköztársaság megünneplése is.
<blockquote>
Az 1919-es eseményeket a Rákosi-korszak sem megrágni, sem kiköpni nem tudta, elsősorban azért, mert a Tanácsköztársaság arca, Kun Béla a harmincas évek sztálini tisztogatásának lett az áldozata a Szovjetunióban, vagyis ellenségnek számított.
</blockquote>
De az illetékesek jól tudták azt is, hogy az idősebbekbe szinte beivódott, hogy a két világháború között a politika mindenért (beleértve Trianont is) a kommunistákat okolta, a Tanácsköztársaságot pedig (nem minden ok nélkül) állította be negatívan, ezért a ifjúságnak próbáltak olyan meséket szőni, amelyeket az 1848-49-es eseményekkel is egy napon lehet említeni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/jublieumi.jpeg" alt="Forradalmi" width="2560" height="1706">
<figcaption>1980. április 4. Gellérthegy Kép: Chuckyeager/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ami az ünneplést illeti, Petőfiéknek nem tulajdonítottak akkora jelentőséget. Március 15-én a Történelmi Emlékbizottság által szervezett antifasiszta tüntetés 25. évfordulóján került sor a Petőfi-szobornál 8000 fiatal részvételével megtartott emlékgyűlésre. Ezzel egy időben a fiatalok országszerte megkoszorúzták az 1848-as szabadságharc emlékműveit, emléktábláit” – olvashatjuk az 1967-es KISZ-beszámolóban, ellenben a Tanácsköztársaság alkalmából országszerte fáklyás felvonulásokat, emlékmeneteket, kegyeletőrségeket szerveztek. „Közel 23 ezer alapszervezetben ünnepi taggyűlést, 4400 úttörőcsapatban ünnepélyes csapatösszejövetelt tartottak. A fiatalok megkoszorúzták a Tanácsköztársaság emlékműveit, emléktábláit, megrendezték a veteránok és a KISZ-esek találkozóit” – áll a beszámolóban, azzal kiegészítve azzal, hogy március 21-én került sor az új KISZ-tagok fogadalomtételére is.
<blockquote>
A Forradalmi Ifjúsági Napok több mint 70 kiemelt és több tízezer helyi rendezvényén közel 2 millió fiatal vett részt
</blockquote>
– állapították meg, és ha igaz ez az adat, akkor voltaképp az összes magyar fiatalt mozgósították. 
Ahogy szó volt már róla, a Forradalmi Ifjúsági Napokon nem március 15. kapta a főszerepet. Már csak azért sem, mert a hatalom azóta rettegett a 19. századi forradalomtól, hogy 1956 telén egyre több helyen vésték a falra azt, hogy „MÚK!” azaz „márciusban újrakezdjük”. A piros betűs nemzeti ünnepet 1951-ben fokozták le munkanappá, s közvetlenül a forradalom leverése után, afféle hangulatjavító intézkedésként, nyilvánították újból nemzeti ünneppé. A „MÚK!” hatására azonban 1957-ben a „nemzeti ünnep” meghagyásával lett munkanap, de iskolai szünet maradt. Március 21. ekkor még még sima munkanap volt.
1967-ben ez annyiban változott – az ifjúság örömére –, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásából is iskolai szünet lett, és legfeljebb azok a diákok szívhatták a fogukat, akiknek „kötelezően ajánlották”, hogy részt vegyenek az ilyen-olyan ünnepségek valamelyikén.
A „három tavasz ünnepeként” is emlegetett Forradalmi Ifjúsági Napokat húsz éven át rendezték meg. A hetvenes évektől a fő attrakciót a felszabadulás 25. évfordulóján átadott gellérthegyi Jubileumi Parkban megrendezett ifjúsági találkozó jelentett, amelyet csak a Dózsa György úton, ötévenként megtartott katonai díszszemle múlt felül – bár ez nem a FIN része volt. De még ezzel együtt is, ahogy múltak az évek, az eseménysorozat súlypontja billent egyre inkább a szórakozás/szórakoztatás irányába, és az ünnepnapok ehhez csak kötelező kulisszát biztosítottak. 
</div>
</div>
<div class="adL"> Borítókép: Ünnepség a Jubileumi Parkban; Kép: Fortepan/Hózer Benjamin</div>
</div>
</div>
<div class="WhmR8e" data-hash="0"> </div>
</div>
</div>
<div class="ajx"> </div>
</div>
<div class="gA gt acV">
<div class="gB xu">
<div class="ip iq">
<div id=":17q">
<table class="cf wS" role="presentation">
<tbody>
<tr>
<td class="amq"> </td>
<td class="amr"> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
</div>
</div>
</div>

A szocializmus idején, húsz éven át próbálta a pártvezetés csomagban, a „három tavasz ünnepeként” eladni az akkor esedékes történelmi eseményeket. Így került egy kalap alá március 15. a Tanácsköztársaság kikiáltásának napjával, március 21-ével és felszabadulás ünnepével, április 4-vel. Akkoriban a három közül csak az utóbbi volt piros betűs ünnepnap.

Forradalmak nevelési célzattal

<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250317ga4132.jpeg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250317ga4131.jpeg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250317ga4151.jpeg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250317ga4124.jpeg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250317ga4127.jpeg" alt="Rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

Idén is folytatódik a népszerű rakpartnyitás-sorozat: a pesti alsó rakpartot március 15-től őszig hétvégén és ünnepnapon teljes szélességben megnyitják a gyalog, biciklivel, rollerrel, görkorcsolyával vagy gördeszkával érkezők előtt. Galéria.

Ilyen volt az idei első szabad rakpart, és jön a második

Az elmúlt héten a <a href="https://fokert.budapestikozmuvek.hu/">BKM Zrt. Főkert divíziója</a> támrendszert épített a Népligetben lévő, 70 éves csüngő eperfának (Morus alba ’Pendula’), hogy csökkentsék a tőből kitörés veszélyét, és még sok évet biztosítsanak ennek a kerttörténeti értéknek. <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/13/oszi-szinekbe-oltozott-a-nepliget-11131-faja">Ahogy korábban írtuk</a>, a Népliget több mint 11000 fáját mintegy 600 különböző faj adja, amik között igazi ritkaságok és érdekességek is vannak. A csüngő eperfa is tartogat titkokat, nevével ellentétben fekete színű termést hoz, a csüngő változatból nem is létezik fehér termést hozó példány. Termése nem csak hogy ehető, rendkívül egészséges, superfoodnak számít. Az eperfafélék termései köztudottan gazdag flavonoidforrások, kvercetin, rutin, kempferol, apigenin, luteolin és izokvercetin is található bennük, melyek mind kiváló antioxidánsok. Mind a fehér, mind a vörös és a fekete gyümölcs is gazdag fenolforrás, ezáltal jótékonyan hatnak a szívműködésre. Közismert, hogy a piros és sötétlila színű gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak antioxidáns hatóanyagokat. Frissen szedve, aszalva és lekvárnak elkészítve is kiváló, egészséges csemege.
Ez a mintegy 70 éves fa nemcsak támasztékot kapott, hanem a gerendarendszert Cobra kötésrendszerrel is kiegészítették: az egyik vastagabb vázágat a támasztórendszer tetejéhez rögzítették, így a kötélzet megtartja az ág súlyát és csökkenti a szél okozta kilengést is. A dinamikus kötésrendszer sajátossága, hogy a fa eközben úgy tud növekedni, hogy a kéreg nem növi körbe a kötelet, a kötélzet rugalmasan követi az ágvastagodást. A törzsben lévő odút gombaölőszerrel kezelték, ami lassítja a korhadást okozó gomba kártételét.  
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/foikerteperfanepliget02.jpeg" alt="Népliget" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Ha legközelebb te is fát akarsz menteni</h3>
Akinek kedve van hasonló fák életét meghosszabbítani és kipróbálni, hogy milyen a szabad levegőn dolgozni faápolóként, akár egy magasra emelt kosárban, az <a href="https://karrier.budapestikozmuvek.hu/Datacenter/Registration/JobAdvertisement/68/gepkezelo-faapolo/allasok?locale=hu-hu&amp;source=facebook">itt</a> tud jelentkezni.

Tériszonnyal dacolva építették körbe ezt a gyönyörű csüngő eperfát, hogy továbbra is csemegézhessünk a gyümölcséből.


70 éves eperfa élhet tovább a Népligetben

Az Énbudapestem <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/hol-van-itt-hiba?fbclid=IwY2xjawJE3tpleHRuA2FlbQIxMAABHTPFpa20Kmi_1Jzqh-drioY7tvnKWHEzzj3UMXdYwjSV77PDHwPe66NqPg_aem_yM2JInxAuBaI0J5E1fENUg" target="_blank" rel="noopener">egyik posztja alatt</a>, kommentben reagált az ötödik kerület polgármestere Bardóczi Sándor főtájépítész több posztjára, és ezt most örömmel osztjuk meg az oldalon is.
Az Énbudapestem ezúton is szeretné megerősíteni, hogy
<blockquote>
szívesen ad teret vitáknak, ha az érveket kulturáltan fogalmazzák meg.
</blockquote>
Szentgyörgyvölgyi is olyan problémára hívja fel a figyelmet, amivel kapcsolatban sokat lehet olvasni, csak nem feltétlenül ebben a kontextusban. Ha a közművek, a szegély- és egyéb építések nem jelentenének elég nagy gondot, a belvárosi fáinknak egy másik, nagyon komoly problémával is meg kell küzdeniük. 
Ahogy Énbudapestemen is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/hol-van-itt-hiba?fbclid=IwY2xjawJE3tpleHRuA2FlbQIxMAABHTPFpa20Kmi_1Jzqh-drioY7tvnKWHEzzj3UMXdYwjSV77PDHwPe66NqPg_aem_yM2JInxAuBaI0J5E1fENUg" target="_blank" rel="noopener">beszámoltunk róla</a>, február 12-én, szerdán kivágták az ötödik kerületi Kamermayer téren álló szilfát.
A fakivágás nem kerülte el Bardóczi Sándor, főtájépítész figyelmét sem. <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02uB5uQMGeA8WbbUYfxRX69REn5CxYcdMEEqCbwi5zFvmpbebF51CjDJHk8pf6twWCl" target="_blank" rel="noopener">Mint írta</a>, a Gerlóczy kávéház teraszának árnyat adó, párizsias hangulatot varázsoló hatalmas fa története
<blockquote>
jól példázza, mi történik rendre a városi fákkal, és hol van itt hiba.
</blockquote>
A terület egyébként kerületi tulajdon, mint fogalmazott, sem a főváros, sem a Főkert nem lát el rajta közfeladatot. A posztja elején megjegyezte, hogy a bejegyzéssel nem célja a kerület tetemre hívása, sőt egyetért azzal, hogy a fát már nem lehetett tovább megtartani, indokolt volt a kivágása.
A főtájépítész megjegyezte továbbá, hogy az V. kerület egyre több költségesebb, de jobb eredményre vezető faültetési megoldást alkalmaz; a jó példák között sorolja fel az Arany János utcai vagy az Egyetem téri falültetéseket, kevésbé jó példa viszont a Szomory Dezső téri ültetés.
Bardóczi ezenkívül reményét fejezte ki, hogy a pótlását kellően kisméretű fával végzik, mert „azoknak nagyobb az esélye itt a belvárosban túlélni és nagyra nőni. The bigger is not better”! Ez vezetett a vita kialakulásához.
Ahogy az adott szilfával kapcsolatban nem mellesleg összefoglalta, a töve úgy szét volt korhadva, hogy
<blockquote>
őszintén hálás, hogy nem vezetett eddig komoly tragédiához.
</blockquote>
A szépen szintbe lerakott térkő, a mívesen ívelt fa körüli szegély mind-mind megsértették, elvágták a tartógyökerek jelentős részét, befertőzték a fa gyökérnyakát, azaz „kevés életteret hagytunk annak a fának, aminek az árnyékában annyira szeretünk lenni”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gerlaczykavachazszilfa.jpeg" alt="Gerlóczy" width="1917" height="1280">
<figcaption>Kép: Gerlóczy Kávéház/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
A gyökér sérült, felborult az egyensúly, nem tudta eltartani a lombot, az is száradni kezdett, mindez a fa lassú halálához vezetett.
Az ötödik kerület hamar munkába kezdett, hogy pótolják a kiemelt szilfát.
A főtájépítész <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0228HnBpej8Ztwgc228a86ZP1eDphPJTa2na4vCS3aBUzk1Cpp5vLniWUi61WLrRfql" target="_blank" rel="noopener">mintaszerűnek nevezte</a> a fahely, élettér kialakítását, azonban
<blockquote>
nehezményezte, hogy szerinte túl nagy fát ültettek a helyére.
</blockquote>
„Hatalmas gratula a kerületnek, hogy [a megfelelő gyökérteret] iszonyatos anyagi áldozattal biztosította, legyenek legközelebb «bátorak» kisebb fát, s lehetőleg hazait (hazai klímához szoktatottat) ültetni.”
Egy kisebb fa ugyanis szerinte hamarabb ocsúdna, hamarabb érne el abba az állapotba, hogy árnyékot ad.
Szentgyörgyvölgyi azzal kezdte a válaszát, hogy <a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1029096925921805&amp;set=pb.100064645213520.-2207520000&amp;type=3" target="_blank" rel="noopener">nagyra értékeli</a>, hogy a Bardóczi munkahelyének is otthont adó V. kerület zöldfejlesztési programjának alakulását nyomon követi, és úgy érzi, „szavai túlnyomórészt szakmai elismerést tükröznek, ami nekünk, akik a kerület élhetőbbé tételén dolgozunk évek óta, nyilvánvalóan jól esnek”.
Ugyanakkor, folytatta Szentgyörgyvölgyi, „van néhány visszatérő fordulat a megnyilvánulásaiban, amelyeket V. kerületi példán keresztül igyekszik alátámasztani. Az egyik ilyen
<blockquote>
a fák ültetéskori mérete és az azzal kapcsolatos kockázat”.
</blockquote>
A polgármester a válaszában elismerte, hogy a nagyobb méret alkalmazásával a kerület valóban magasabb kockázatot vállal, de a kerületi eredmények alapvetően kedvezőek. Ilyen nagyméretű fákat ültettek többek között a Bástya parkba, a Hild térre, vagy legutóbb az Egyetem térre is, és Szentgyörgyvölgyi elmondása szerint ezek a fák egytől egyig jól érzik magukat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-03-17-15.png" alt="Egyetem" width="2324" height="1548">
<figcaption>Kép forrása: Szentgyörgyvölgyi Péter Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>
„Az alkalmazott eszközök vagy a megvalósítás nem megfelelősége miatt az általunk telepített új fák közül egy sem akadt, amelyiket újra kellett volna ültetni.”
A Bardóczi által kritizált Szomory Dezső téri ültetést sem azért kellett megismételni, mert hiába döntést hoztak volna, vagy mert kifogásolható lett volna a megvalósítás, hanem mert
<blockquote>
a kutyák vizelete „rövid időn belül olyan súlyosan károsította [a fák törzsét],
</blockquote>
hogy az az egyik 10 méter magas, előnevelt, 25 éves új fánk – a tökéletes eredés után – gyors és látványos elhalásához vezetett”.
A kerület éppen ezért kidolgozott egy új fakéregvédő-rácsot is, amelyet az ilyen esetek megelőzése érdekében, ahol szükséges, alkalmazni is fognak.
Szentgyörgyvölgyi is kiemelte, hogy az elmúlt években közel 700 új fát ültettek, a gyökércellás rendszert 101 esetben, míg a Stockholm Faültetési Rendszert 133 esetben alkalmazták, és „nem félünk úttörők lenni a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő legmodernebb technikák alkalmazásában”.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/14/lehet-nevetni-a-kutyapiszoaron-csak-hat-tobbszazezer-kutya-utan-nehez-takaritani" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen is összefoglaltuk</a>, a kutyapiszok a legtöbb kerületben nagyon komoly problémákat okoz.  Az önkormányzatok jelentős része kísérletezik különböző kutyavécékkel, hiszen a felmérések szerint mostanra minden második háztartásra jut egy állat.
A VI. kerület 2025 február 15-én <a href="https://www.facebook.com/terezvaros.hu/posts/pfbid02ikVpm9RCs94XMoiSL3nxeGpv3LwiGt932ic7dyBkiTeAwP6gC6wSyQivWaTRQXail" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy
<blockquote>
átfogó kampányt indítunk a renitens kutyatartókkal szemben,
</blockquote>
és súlyos bírsággal sújtják azt, akinél nincs mondjuk póráz vagy ürülékgyűjtő. A kerületben az egyik legnagyobb közterületi probléma ugyanis, hogy a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.
Szentgyörgyvölgyi azzal zárta egyébként, hogy felajánlotta, hogy megosztják a tapasztalataikat a fővárossal is, ahogyan azt már megteszik a VI., VIII. és I. kerülettel.
(A kiemelt kép illusztráció, a téli faültetés alkalmával készült a Rozgonyi Piroska utcában. Fotó: Budapest Városháza/Gallov Adrienne)

Az ötödik kerületi Kamermayer téren álló szilfa pótlásával kapcsolatban üzent az V. kerületi polgármester Bardóczi Sándornak. 

Szentgyörgyvölgyi Péter: Tisztelt Főtájépítész Úr!

Ahogy <a href="https://terezvaros.hu/terezvaros-2030?fejlesztes=3548" target="_blank" rel="noopener">az önkormányzat írja</a>, a projekt a Terézváros 2030 program részeként valósul meg, amelynek célja a gyalogosbarát városi környezet kialakítása, a forgalomcsillapítás, valamint a közlekedésbiztonság és az utca használati komfortjának növelése.
<blockquote>
A beruházás során a jelenlegi 1,65–1,80 méterről 2,50–3,00 méterre szélesítik a járdákat,
</blockquote>
megújítják a járda és az út burkolatát,  növényeket visznek az útszakaszra, a Hajós kereszteződésben akadálymentes és biztonságos átkelést alakítanak ki, korszerűsítik a közvilágítást és rendbeteszik a vízelevezetést. 
A növényeket egyébként, jobbhíján – mivel talajkapcsolatos fák ültetésére a közművek miatt nincs lehetőség –  planténerekben helyezik ki, a Hajós utcai kereszteződésben pedig a járdaszint megemelésével teszik akadálymentesebbé és biztonságosabbá az átkelőt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dessewffy-utca-terezvaros.png" alt="dessewffy" width="2870" height="1588">
<figcaption>Kép: terezvaros.hu/terezvaros.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A planténeres kiültetést a napokban <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/pfbid0BZS1mUDNLLjBTUjkqpREW2SgEBPFU9N1bCr3RzkTqn4Qd8b6AmS7skYj5Cg4xeKxl">voltak, akik kritizálták</a> Soproni Tamás, kerületi polgármester Facebook-oldalán, mondván, a fák ebben csak vegetálnak és lassú halállal kimúlnak. A polgármester azt mondta, hogy ők minden olyan négyzetméterre, ahol a közművek engedik, valódi, talajkapcsolatos fát ültetnek. „Megjegyzem, ezek sem feltétlenül boldogok a városi környezetben, hiszen attól még nem lesz egészséges a környezetük: ugyanúgy levizelik őket a kutyák, ugyanúgy károsítja őket az autóforgalom.”
Az útszakasz mindenesetre Soproniék reményei nemcsak élhetőbb és biztonságosabb, hanem szebb is lesz.
A fejlesztés két szakaszban zajlik: az első ütemben a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dessewffy utca 4. szám között zárják le az utcát és várhatóan másfél-két hónapig tartanak a munkálatok (a fennmaradó rész zsákutca lesz), majd következik a fennmaradó szakasz.
„Figyeljétek a kihelyezett táblákat, hiszen hétfőtől az építkezés miatt forgalmi és parkolási korlátozásra kell számítani a Dessewffyben!” – írta Soproni.
Annyi biztos, hogy
<blockquote>
a felújítás miatt március 17., reggel 6 órától tilos megállni, parkolni a Dessewffy utca Hajós és Nagymező utca közötti szakaszán,
</blockquote>
de az önkormányzat a további felületein is <a href="https://terezvaros.hu/hirek/aktualis-forgalmi-valtozasok" target="_blank" rel="noopener">arra figyelmeztet</a>, hogy forgalmi változások is lesznek.
A nettó 150 millió forintba kerülő felújítást a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. koordinálja, a kivitelezést a Penta Kft. és a Vianova 87 Zrt. konzorciuma végzi.
A munka egyik érdekessége, hogy mint <a href="https://terezvaros.hu/hirek/ujjaszuletik-a-dessewffy-utca-belso-szakasza" target="_blank" rel="noopener">a kerületi újság írja</a>, a 2023 szeptemberében átadott Hampton by Hilton szálloda megépítése, mivel kifejezetten nagy hotelről van szó, sokat kivett a Dessewffy utcából. Az önkormányzatnak két ponton sikerült megállapodni a beruházóval, hogy vegye ki a részét a felújításból: egyrészt anyagilag is járuljon hozzá, másrészt a munkák befejezése után a szálló garázsában válthassanak kedvezményes parkolóházi bérleteket a terézvárosiak.
Ahogy egyébként az önkormányzat lapja írja, a Terézváros 2030 keretében jelenleg is zajlanak munkálatok: a Liszt Ferenc tér részleges felújítása, Jókai utcai kereszteződések átalakítása; de
<blockquote>
a Dessewffy utca felújítása lesz az első 2025-ben induló projekt a kerület közterület-megújítási programjában.
</blockquote>
A Jókai utcai csomópontok <a href="https://terezvaros.hu/terezvaros-2030?fejlesztes=4063">felújítása során</a> a kereszteződést az átépítéssel kiemelik az utcaszintből, ezzel sebességcsillapításra kényszerülnek az áthajtó autósok. A kiemelések körül mindezek mellett zöldfelületeket alakítanak ki. A munkát, <a href="https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/pfbid021iooi5BgLCXuZHnKFqsMB2rD5BitCRXX2h8mkMVyZ4TAYA6hNUvMVxaCQ26ptpYcl">számolt be róla Soproni is</a>, a Weiner Leó utcánál kezdték, 2024 decemberében adták át a forgalomnak Aradi és Ó utcai kereszteződést, és a Dessewffy csomópont maradt a végére. Ezt <a href="https://www.facebook.com/terezvaros.hu/posts/pfbid0kB4TKsygd9jdYfjAt5mjUEES1G23W5SBxUppmefFaJwgBGJMKux9FKmQWHru98jnl?__cft__%5b0%5d=AZWQiSo95wPOWpwa7H-s1oivMLwAfLerKF4KeBY77MY3EoI3HUpgtQevOanQ2LHHJ4myQvyEzA9YobL2PlJIzQWumRjluxOIFko5Hb4h9NcGEC1YmB8kEFag2Vjt12kMfTmxAq-ZO832gAeu5Xi2113KV14nfaa_p59eDwr1un1Ua8syb91a0iO8egdYwRlpw84&amp;__tn__=%2CO%2CP-R">március 4-én kezdték el</a>.
A Liszt Ferenc tér felújításával <a href="https://enbudapestem.hu/2024/07/19/megujul-a-liszt-ferenc-ter-is-ime-a-tervek">ebben a cikkünkben</a> foglalkoztunk.
A kerületben egyébként túlzás és elfogultság nélkül kijelenthető, hogy egymást érik a különböző munkálatok. Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, szintén a Terézváros 2030 program keretében 2024 végén <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/02/mintha-kicsereltek-volna-a-csengery-utcat">adták át a felújított Csengery utcát</a>, ahol kicsivel több mint egy év alatt összesen 40 talajkapcsolatos lombhullató fával, zöldszigetekkel, modern burkolattal, felújított járdával gazdagodott Terézváros.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/4315294007969790258106157332407615453908565n.jpeg" alt="2024.03.14." width="2048" height="1366">
<figcaption>A Csengery utca. Kép: Berecz Valter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
2025 február 17-én pedig megkezdődött a Hunyadi téri vásárcsarnok <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/26/megkezdodott-a-hunyadi-teri-vasarcsarnok-belso-reszenek-felujitasa">belső részének felújítása</a>.
Mint <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/07/terezvarosban-sem-felnek-setaloutcakat-letrehozni" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> összefoglaltuk, a kerületben 2022-ben indították el a Terézváros 2030 programot, amit az önkormányzat az elmúlt harminc év legnagyobb közterület-fejlesztési programjának nevez, és
<blockquote>
amelynek a mottója az, hogy ahol ez lehetséges, ott a beton helyett inkább fák álljanak.
</blockquote>
Budapesten a VI. kerületben a legalacsonyabb az egy főre jutó zöldfelület, ezért minden alkalmat meg kell ragadniuk arra, hogy ezt valahogy növelni tudják. Az önkormányzat szerint a szemléletváltozást nem korlátozásokkal és tiltásokkal szeretnék elérni: „Példát kell mutatni, hogy valóban gondolhatunk máshogyan utcáinkra, tereinkre” – jegyzik meg.

Március 17-én, hétfőn reggel elindul a Dessewffy utca Bajcsy-Zsilinszky út és Hajós utca közötti szakaszának megújítása.

Élhetőbb és biztonságosabb Dessewffy utcát építenek

A XIII. kerületi önkormányzat 2025 január 9-án <a href="https://www.budapest13.hu/hirek/pozsonyi-uti-fasor-rekonstrukcio-fenntarthato-es-biztonsagos-fasorert/" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy mivel a közelmúltban több alkalommal és egyre sűrűbben fordult elő, hogy a Pozsonyi úti fasor fáiról nagy ágak törtek le, a fasor megőrzése és felújítása érdekében
<blockquote>
megkezdték egy átfogó rekonstrukciós terv kidolgozását.
</blockquote>
„Fontos számunkra, hogy a meglévő hosszabb távon is életképes fák közül minél több továbbra is árnyékot adjon, oxigént termeljen, a következő években hozzájáruljon a Pozsonyi út hangulatának megőrzéshez a belvárosi klíma javításához.”
Ahhoz, hogy a lehető legkevesebb egyidejű beavatkozással óvják meg a fasor egységét, január 13-án feltárási munkákat kezdtek. Minden fa állapotát az elérhető legmodernebb technikákkal, eszközökkel egyedileg megvizsgálták.
Az adatgyűjtés részeként pontfelhős felmérést (LIDAR-vizsgálatot) is végeztek, amely a fasor és környezetének precíz feltérképezését teszi lehetővé. „Ennek segítségével a fákat nemcsak önállóan, hanem a környezetük figyelembevételével tudjuk vizsgálni, a lombkorona beavatkozásainál figyelembe vehetjük a szomszédos fák lombozatát és azok szélterhelését” – magyarázták.
A fák törzsének esetleges sérüléseit akusztikus tomográf (Fakopp) segítségével elemezték, a gyökérzet stabilitását DYNAROOT eszközzel és statikus húzóvizsgálattal mérték fel. Mivel a gyökérstabilitás vizsgálatához szükséges a fák töve körüli talaj ideiglenes kiemelése, a cserjéket és évelő növényeket eltávolították az érintett területeken.
Ahogy <a href="https://www.youtube.com/watch?v=dWnpz9O-1Xk" target="_blank" rel="noopener">ebben a videóban</a> beszámoltak róla, a Pozsonyi út 234 fájából az előzetes felmérések 30 fát tekintettek kritikus állapotúnak, a további vizsgálatok után
<blockquote>
végül 10 fát vágnak ki 2025 tavaszán élet- és balesetveszélyességük miatt. 
</blockquote>
„A fák állapota oly mértékben leromlott, hogy biztonsággal nem megtarthatók” – írta a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Az is kiderült, hogy elsőként a Szent István park előtti szakaszon vágnak ki fát, méghozzá március hatodikán. Mint írták, a koros japánakác meglehetősen rossz állapotú volt. A gomba termőtestek 70 százalék körüli korhadtságot jeleztek, aminek mértéke meglehetősen magas. A fán látható odú a bélkorhatságra utalt. A szakemberek szerint e fa esetében a törzs megvastagodása is amiatt történt, mert a fa kompenzálta, hogy milyen mértékben korhadt belül.
Mindemellett a korona újrahajtott, másodlagos hajtásokból erősödött meg, nem az eredeti lombkoronája a fának, ezáltal sokkal törékenyebb volt, mint az eredeti lombkorona.
Bardóczi Sándor, főtájépítész az utóbbi időben is több ismeretterjesztő posztot szentelt annak, miért és hogyan halnak meg a belvárosi fák.
Mint <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02u3SPRzEuyTRfEnwYYPbd2uvjx2YxphxscPdv5MPDmT3VH7JuoNws1YCM3vELeSsEl" target="_blank" rel="noopener">ebben a posztjában</a> magyarázta, a belvárosi fáinkra telepedő tömegigény, a szegélyátépítések, a már régen meglévő fák közvetlen közelében létesített parkolók, az új bringautak, villamospályák, buszmegálló és közművek, a burkolatcserék idős fák környezetében 
<blockquote>
módszeresen kivégzi a belvárosi fáinkat.
</blockquote>
„Ha a gyökér sérül, nem tudja többé eltartani a lombot, az is száradni kezd, legyengül, veszít az asszimiláló felületéből.” Ez sok esetben a korona 10 százalékos, sok esetben a 30 százalékos redukciójával jár, de emiatt a fa életképes marad, van esélye begyógyítani a sebszöveteit, és amelyik esetben nem, akkor is adnak neki 5-10 év élethosszabbítást.
A fasorokkal kapcsolatban <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid02pe74S9fqSsZ3SkWB1A2UAigDbWMPc82A3MmbbV2cJFeUKHFfngDopHMVRETtFC4ql?__cft__[0]=AZXsZ4Y6WpeodL4bn1z7Hfx8HRUIU4GB1fLVUbKjy--qIgyu8BeJJlcdINybG1kFlIPFzPBq4hogYAA8dJ8hLPRi4QtRdwHOxB0eXj_RhsWoDxAT6zckTlJ3NT78Cgm3Jg6Qf1xrmqfMTPDGF3ULgK67OwyLp0srzaamI0ePRXPj7spJa1lEw87O6DqZwubOHwU&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">megjegyezte továbbá,</a> hogy nem az egyes faegyedeket védik benne („ugyanis örökéletet, de még ingyen sört sem tudunk a fáknak biztosítani”), hanem a fasort magát.
<blockquote>
Azt biztosítjuk, hogy folyamatosan fásított legyen az utca, 
</blockquote>
és egyszerre ne cseréljünk le mindent, hanem amit tudunk, annak hosszabbítsuk meg az életét, amit tudunk, azt gyógyítsunk, amit meg nem tudunk, azt szedjük ki, és ültessünk helyette pótlást, lehetőleg jobb körülmények közé, mint ami az elődjének jutott.”
A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. arról tájékoztatott, hogy a fasor-rekonstrukció részeként március 18-án folytatódik a beteg fák eltávolítása, és várhatóan március 21-ig befejeződik. Az érintett japánakácok helyére az őszi faültetéskor új faegyedeket telepítenek.

A XIII. kerületi Pozsonyi út 234 fájából az előzetes felmérések 30 fát tekintettek kritikus állapotúnak.

Nekiláttak a Pozsonyi úti fasor felújításának

A Városligeti Műjégpályát és a Margitszigeti Atlétikai Centrumot üzemeltető <a href="https://bsk.sport.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Sportszolgáltató Központ (BSK)</a> gyönyörű vidéki ifjúsági szálláshelyeket is működtet. Ezek a szállások tökéletes helyszínt kínálnak táborok, iskolai kirándulások és csapatépítő programok számára, ahol a természet közelségében élvezhetjük az aktív kikapcsolódást.
<h3 dir="ltr">Pályázatok nyári táborhelyekre 2025-ben</h3>
Márciusban elindult a BSK 2025-ös nyári táborhely-pályázata, amely lehetőséget biztosít szervezetek, iskolák és egyesületek számára, elsősorban, de nem kizárólagosan hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermekekkel, 1-13. évfolyamos tanulókkal és 30 év alatti fiatalokkal foglalkozó, budapesti székhelyű, nevelési- oktatási és kulturális intézmények, sportszövetségek, sportegyesületek, civil szervezetek és ifjúsági közösségek részére. A pályázat célja, hogy kedvezményes áron nyári „ottalvós” táborozási lehetőséget biztosítson a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és a pályázat kiírója által üzemeltetett 5 vidéki ifjúsági szálláshelyén, akár 6 napos turnusokban, 2025. június 23. – 2025. augusztus 30. közötti időszakban.
A pályázat benyújtásának határideje: 2025. március 20. éjfél
A pályázati kiírás részletei és feltételeit itt lehet megismerni: <a href="https://bsk.sport.hu/wp-content/uploads/Palyazati-kiiras_nyari-taborok_2025.pdf">BSK Nyári Táborok 2025 Pályázat</a>.
<h3 dir="ltr">Szálláshelyek</h3>
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Gergelyugornya">Gergelyiugornyai Ifjúsági Szálló</a>: A Tisza, a Szamos és a Kraszna találkozásánál fekvő Vásárosnamény, Gergelyiugornya településrészén található szálláshely az érintetlen természeti környezetével és számos sportolási, kulturális és gasztronómiai programlehetőséggel várja a vendégeket. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Orosdy">Orosdy Ifjúsági Kastélyszálló (Pilisszántó)</a>: A festői környezetben, erdőkkel körülvett kastélyszálló kiválóan alkalmas erdei sétákra, kirándulásokra és túrákra. Tágas foglalkoztató helyiségei lehetőséget biztosítanak kézműves és művészeti foglalkozások megtartására is. A kastélyszálló 2025 áprilisában nyitja meg újra kapuit.
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Solvadkert">Soltvadkerti Ifjúsági Szálló</a>: A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, a Vadkerti-tó partján található szálláshely több mint ötvenhektáros vízfelületével és számos sportolási lehetőséggel ideális helyszín a pihenésre és kikapcsolódásra. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Szabadszallas">Szabadszállási Ifjúsági Szálló</a>: Erdős területen, hatalmas, gondozott parkban található szállásunk távol a város zajától, kiválóan alkalmas sport- vagy alkotói tevékenységekre, valamint elvonulást igénylő programok megtartására. 
<a href="https://bsk.sport.hu/ifjusagi-szallok/#Veroce">Verőcei Ifjúsági Szálló</a>: A Börzsöny egyik legősibb településén, Verőcén található akadálymentesített szálláshely könnyen megközelíthető, és számos kikapcsolódási lehetőséget kínál, mint például múzeumok, templomok látogatása, Duna-parti séták és kalandparkok.
A szálláshelyekről még több kép <a href="https://www.instagram.com/bsk_szallashelyek/">itt</a> tekinthető meg.
Mikor foglalhatóak a szálláshelyek?
A BSK szálláshelyei tavasztól őszig állnak rendelkezésre a táborozók számára, kivéve az áprilisban újra nyíló Orosdy-kastély, amely egész évben fogad majd csoportokat.

Természetközeli élmény és aktív kikapcsolódás – erdők, tavak és hegyvidéki panoráma vár. Kedvező árak, sportolási lehetőségek idén már 5 helyszínen!


Táborozási lehetőségek a BSK ifjúsági szállásain, gyönyörű környezetben!

A kerékpáros közlekedés népszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő parkolók, tárolók legyenek, ahol az így közlekedők biztonságosan, rövidebb-hosszabb ideig parkoltathatják a biciklijüket. A <a href="https://budapest.hu/kozlekedes/kozlekedesfejlesztes/budapesti-mobilitasi-terv" target="_blank" rel="noopener">Budapesti Mobilitási Terv</a> közlekedésstratégiai céljai a bringások számának növekedésével kalkulálnak – nem hiába – de tény, hogy több kutatás is azt mutatja, hogy a kerékpártárolás megoldatlansága az egyik fő gátja a kerékpározás további terjedésének. A Magyar Kerékpárosklub pár éve összeírt <a href="https://kerekparosklub.hu/hirek/cikk/osszegyujtottuk-budapest-150-legjobban-hianyzo-kerekpartarolojat">150 olyan helyszínt</a>, ahonnan hiányzik egy ilyen tároló, ugyan ezek egy része azóta megvalósult, de a teljes lefedettségtől nyilván messze vagyunk.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha01.jpeg" alt="Új" width="2048" height="1536">
<figcaption>Új zárható és fedett bringatároló a József Attila lakótelepen. Kép: Budapest Városháza/Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Bringabox</h3>
Ahogy egy éve mi is írtuk, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/02/09/fedett-zarhato-kerekpartarolokra-palyazhatnak-a-keruletek">a kerületek pályázhatnak fedett, zárható bringatárolók létesítésére.</a> Több feltételnek is meg kell felelni, például a kerületnek a bérleti díjat olyan jutányos áron kellett/kell megszabniuk, hogy annak az egy kerékpár által elfoglalt közterület alapján arányosnak kell lennie az éves lakossági autótárolás árával, de extra profitszerzésre nem lehet alkalmas. A bérleti díjjal biztosítható az is, hogy aktívan használt kerékpárok legyenek a tárolókban. A bringabox bérlésnek a feltételeiről a nemrég indult projektek alapján lehet tájékozódni, így hamarosan még több információ áll majd rendelkezésre.
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha03.jpeg" alt="bringabox" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/ Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
Példaként tekinthetünk a Kispesten már működő ilyen rendszerre, ahol három kültéri kerékpártárolót, úgynevezett Bringabox-szigetet hoztak létre a kerület lakótelepi részein. A szigetek összesen 40 (12+12+16), egyedileg zárható tárolóval rendelkeznek, egy-egy boksz két felnőtt kerékpár tárolására alkalmas. Itt az igénylések elbírálása a beérkezések sorrendjében történt, feltétel volt, hogy a jelentkező a Bringaboxhoz képest 500 méteres sugarú körön belül lakjon, bejelentett kispesti lakcímmel rendelkezzen, és pontosan kitöltött igénylést adjon le. Gyaníthatóan Óbudán is hasonló feltételekre lehet számítani, ahol a közeljövőben <a href="https://obvf.hu/bringabox/">5 helyszínen</a> terveznek 39 db, zárható bringaboxot telepíteni fővárosi és kerületi együttműködésben. Ugyanez a helyzet a 15. kerületben is, ahol szintén <a href="https://www.bpxv.hu/aktualitasok/jelentkezes-kerekpartarolok-igenybevetelehez">a napokban indult a regisztráció</a> az ottani bringaboxokra, a többi helyszínhez hasonlóan 3000 forintos havidíjjal számolva.
<h3 dir="ltr">Más zárt rendszerek</h3>
A bringaboxok mellett vannak más lehetőségek is, mondjuk használaton kívüli üzlethelyiségek vagy – panelházak esetén az “árkádok alatti” – üres tárolók felélesztése, amivel a ház előtti, egyébként zöldíthető területet lehetne mentesíteni a betonozástól. Más kérdés, hogy ezekre az üres terekre valamiért már most sem költenek, aminek vagy jogi oka van, vagy a házban lakók között nincs egyetértés a kérdésben. Ezeknek az is a hátránya például a bringaboxokkal szemben, hogy mindegyik helyszín más méretű, állapotú, ezért egyesével lehet pályázni a felújításukra és az üzemeltetésükre. Emiatt ezeknek a gyors elterjedése nem várható vagy eleve hátrányból indul, míg más panelházak aljában már eleve vannak ilyen tárolók, amik az adott ház igényeit sem mindig oldják meg. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bringaboxha04.jpeg" alt="kerékpár" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/ Halász Áron</figcaption>
</figure>
</div>
A biciklik maceramentes tárolása – annak összes változatával együtt – még viszonylag új Budapesten, érdemes lesz majd megvizsgálni, hogy idővel melyik opció kínál működőképesebb megoldást a kerületeknek, mint üzemeltetőknek, és a módszer, amit a számok is igazolnak egybeesik-e a biciklisek preferenciájával. Az igény mindenesetre nem látszik csökkenni a fedett bringatárolók iránt, a <a href="https://otlet.budapest.hu/">Közösségi Költségvetés</a> keretén belül is folyamatosan pályáznak hasonlókra, például a <a href="https://otlet.budapest.hu/otletek/3244">Flórián térre</a>.

Ha sok helyet foglal el a lakásban a bicikli és a hozzá tartozó szerszámok, naponta használod, de nincs kedved minden nap felcipelni az emeletre, nem érzed biztonságban a folyosón vagy zavarja a szomszédokat – van egy új megoldás.

Bringabox – terjednek a bérelhető, fedett biciklitárolók Budapesten

Az 1913 óta nyitva tartó fürdő történelmi örökségének megőrzése a BGYH számára kiemelt felelősség, a Széchenyiben pedig – annak méreteiből és a vendégforgalmának nagyságából kifolyólag – folyamatosan szükségesek karbantartási-, felújítási munkák. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2503.jpeg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Miután a Széchenyi fürdő gyakorlatilag az év minden napján nyitva tart, ezért a nagyobb volumenű beruházásokat is csak úgy tudják elvégezni, hogy közben vendégeket fogadnak.[gallery ids=92c0720f-b76d-46d6-8799-fde85a75a186,06424d6b-4a1c-4cc0-8624-c7fcc5af3cd8,3269c47f-0b98-412f-b06b-5662064d8e27,f9626d47-0e58-4ee4-a4a0-690472aa6523,d3090113-32c6-4fbd-bf59-e375725ac023,e9b1c8f6-1e21-4443-9c3f-ad45a8482aef,d9551173-abe8-4337-bbbd-b337d653c180,8f8b50c6-3415-44fd-9b1a-2425d4759a66,]
Itt 2024-ben hároméves rekonstrukciós program indult, melynek teljes tervezett költsége 4,5 milliárd forint. Ez tartalmazza az épület- és vízgépészeti rendszerek, az épületvillamos hálózatok és a légtechnikai berendezések teljes felújítását is. Az építési és örökségvédelmi engedélyezési tervek elkészültek, a felújítások várhatóan 3 vagy 4 ütemben, részleges lezárásokkal fognak megvalósulni. 
A legfrissebb, március elején indult fázisban az élménymedence és a kültéri termálmedence közé ékelődő, 50 méteres úszómedence felújítására került sor. Hétfőn ennek a lezárását és leeresztését néztük meg a munkálatok elkezdése előtt, hogy száraz lábbal is bejárva a helyszínt jobban át tudjuk élni, micsoda munka ennek is a helyreállítási ilyen műemléki környezetben.
A 2025-re tervezett 1 milliárdos fejlesztésből fedezik az uszoda bejárati lépcsőjének felújítását illetve a gépészet és a burkolat teljes körű renoválását is, de hamarosan érkezünk az épületbejárás további izgalmas részletével is. 
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)

Ritka lehetőség, amikor az ember egyedül úszhat Budapest legnagyobb fürdőjének legnagyobb medencéjében. 

Így néz ki az, amikor üzem közben újítják fel a Széchenyi úszómedencéjét

A belügyminiszter az 5205/1/1949/1I–3. számú leiratával Csepel község „megyei várossá való átalakítását” rendelte el 1949. szeptember hó 11-től. Ami azért volt furcsa, mert Nagy-Budapest megalakulása ekkor már a küszöbön állt, bár a vonatkozó törvényt csak decemberben szavazták meg. Ennek tükrében az eljárást tekinthetjük elismerő gesztusnak, de akár hiánypótlásnak is – ha azt feltételezzük, hogy a városegyesítéskor figyelembe vették a megyei város rangot. És mintha a belügyminiszteri leirat is gondolt volna a közeljövőre, ebben nemcsak az olvasható, hogy
<blockquote>
Csepel megyei város polgármestere ellátja mindazokat a tennivalókat és gyakorolja azt a hatósági jogkört, amelyet Budapesten a kerületi elöljárók látnak el, 
</blockquote>
de az is, hogy „a megyei városok polgármestereinek hatáskörébe tartozó közigazgatási feladatokat, amelyeket Budapesten a polgármester intéz, Csepel közigazgatásánál is Budapest polgármestere látja el”, illetve még az is, hogy „az árvaszéki kirendeltségek hatáskörét meghaladó gyámügyekben, valamint a II. fokú gyámhatósági jogkörben Budapest főváros árvaszéke, illetve Budapest főváros közigazgatási bizottságának gyámügyi felebbviteli küldöttsége jár el”.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;"> </div>
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">A dolgozók kérték</h3>
Ennek ellenére a propaganda a kelleténél nagyobb feneket kerített a megyei városi címnek, vélhetően az akkoriban szárnyra kapó „Vörös Csepel" mítoszának a jegyében, amelyben nemcsak a dolgozók felmagasztalása kapott szólamot, de a háború előtti csepeli elöljárók és hivatalnokok gyalázása is. Amelyből természetesen nem maradhattak ki Csepel legjelentősebb nagyüzemének, a Weiss Manfréd Műveknek a vezetői sem. „A Weiss Manfrédok kapitalista szelleme települt rá a községre. A profit hajhászása volt az egyetlen cél.
<blockquote>
A munkást nem vették észre.
</blockquote>
Legfeljebb akkor, ha az agyonhajszolt munka, a képtelen kiuzsorázás ökölbe szorította Vörös Csepel kezét. Ilyenkor ijedten bújtak meg az urak irodáikban és Koncz jegyző kétségbeesetten kiabált a kakastollasok után, akikkel Csepel jobban el volt látva, mint bármelyik része az országnak” – írta Falu és Város című lap azt sugallva, mintha a háború előtt Csepelen egymásba értek volna a sztrájkok, nyomorogtak volna a munkások, és mindennaposak lettek volna a csendőri atrocitások. Való igaz, hogy „Csepel a Horthy-korszak alatt, sőt már azt megelőzőleg is, nehéziparunk egyik fellegvára volt"– ahogy írták, és az is megjárja, hogy „ipari munkások tízezrei települtek le a községben", de az már kevésbé, hogy „közöttük ezren és ezren a munkásosztály harcos legjobbjai, keménykötésű kommunisták” lettek volna, mint ahogy az sem volt igaz, hogy az „urak iparkodtak mindenütt ártani a község ipari proletáriátusának”.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/006-repala.jpeg" alt="Repülő" width="2093" height="1583">
<figcaption>Modellező verseny a Weiss Manfréd Repülőtéren. A felvételt a gyárigazgató készítette Kép: Korbuly László/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Számtalan példát felsorolhatnánk, a csecsemőgondozótól kezdve, az orvosi, és sajátkórházi ellátáson át és a szakképzésen túl a könyvtárig és sportpályákig, amelyeket a vállalat vezetése biztosított a dolgozók, sőt Csepel lakosság számára is. Weiss Manfréd már 1895-ben megszerveztette a karácsonyi „felruházást”, melynek során 800-1000 rászoruló gyerek kapott téli ruhát és/vagy cipőt. egy évvel később már volt a gyárnak munkáslakás-programja is  – melynek keretében 350 lakás épült Csepelen. Tény az is, hogy 1905-ben hatalmas sztrájk volt Csepelen, de annak az lett a vége, hogy teljesültek a munkások kívánságai. „A sztrájkoló budapesti vasmunkások zöme a városligeti Vázsonyi-féle kertben ütöttek tanyát, ahol valamennyien — ezerötszáznál többen — mintaszerű egyetértésben várták be ügyük kedvező eldőlését. (…)
<blockquote>
A tanyán egyébként a legkedélyesebb élet folyt. A munkások még monstre hangversenyeket is rendeztek szórakoztatásukra
</blockquote>
– írta a sztrájkról a Tolnai Világlapja.
A későbbiekben a Weiss Manfréd Művek jóléti intézkedései az élet szinte minden területére kiterjedtek, és ahogy már említettük, nemcsak a gyárkapun belüliek számára. „A feltárt források alapján elmondhatjuk, hogy a Weiss Manfréd Konszern hatékonyan vett részt a szociális gondoskodásban, nem csupán a gyár kapuin belül, hanem nagyban hozzájárult Csepel infrastrukturális fejlesztéséhez is. Némely munkásjóléti intézmény nem volt feltétlenül szükséges a gyár működéséhez, például az óvoda, a fürdő, a könyvtár és a sportlétesítmények, de jelentősen hozzájárultak a munkások életkörülményének javításához. Ugyanezt hivatott elősegíteni az átlagnál valamivel magasabb munkabér, a gyár sertéshizlaltatási akciója, a burgonya- és gabonatermesztési akciók, melyek az országos átlagnál magasabb életszínvonalat is biztosítottak” – állapította meg kutatásai alapján a téma szakértője, Fodor Veronika A csepeli Weiss Manfréd Konszern jótékonysági intézkedési az első világháború idején című tanulmányában, amely a Hadtörténeti Közlemények 2015/3. számában jelent meg. E megállapítást azért is érdemes megjegyezni, mert az ötvenes évek elején szociális hálót korántsem szőtték olyan sűrűre, mint a profithajhászó kapitalisták – még ha az ellenkezőjét is állították.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/001-racgi-hav.jpeg" alt="Repülő" width="2130" height="1461">
<figcaption>Életkép az ötvenes évekből Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ám ennél is nagyobb mellébeszélés volt az, hogy a várossá nyilvánítás „a dolgozók kívánságára” történt. „Évtizedeken át harcolt Vörös Csepel népe azért, hogy az országnak ez a legnagyobb ipari központja várossá alakulhasson és a magasabb fokú szervezet előmozdíthassa a községi életformából tényleges várossá fejlődését. Évtizedek harcai az elnyomó uralom alatt nem hozták meg a várt eredményt, de a népi demokrácia gondoskodott arról, hogy az előfeltételek megteremtessenek és most Rákosi Mátyás elvtárs jóindulatú támogatásával Csepel megyei várossá lett” – így a Falu és Város propagandistája. Csakhogy épp a Vörös Csepel népe volt az, amely pár évvel korábban kézzel-lábbal tiltakozott a megyei várossá nyilvánítás ellen. Pedig volt rá szándék. Még 52 tagú „várossá előkészítő bizottság” is alakult, amely 1941. augusztus 18-án szólította fel Csepel adófizető lakosságát, hogy a hónap végéig nyilatkozzék: akarja-e a község a várossá alakulást? A többség azonban nem akarta. A kezdeményezést a szociáldemokrata Népszava így kommentálta: „Csepeli elvtársaink nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy már elvi felfogásuknál fogva sincsenek a fejlődés ellen, de a mai viszonyokat nem tartják alkalmasnak arra, hogy Csepel nagyközség várossá alakuljon. A fejlődésnek az a gyors üteme, amely a lélekszámszaporulatból megállapítható, a háborús konjunktúrának következménye. A háború végével számolni kell a lakosság számának nagyobb fokú apadásával” Mégsem mondhatjuk, hogy a csepeli elvtársak a nagyközségi keretek tartották volna kívánatosnak. Épp ellenkezőleg. Már ekkor letették a voksukat amellett, hogy Csepelnek Budapesthez kell csatlakoznia. Kevesebb mint kilenc év múlva teljesült a kívánságuk.
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">Jelentősége van</h3>
Nagy-Budapest létrejötte után ezt az óhajt pörgette fel a sajtó. 1950. január 1-től annyiban a helyére kerültek a dolgok, hogy már senki nem állította, hogy a csepeli munkástömegek arra ácsingóztak, hogy nagyközségük a megyei város legyen. Ők budapestiek akartak lenni.
„Nagy-Budapest területe a szakmai javaslatok alapján alakult ki; a felső vezetésnek, Rákosiéknak az volt a fontos, hogy a nagy, ipari peremvárosok tartozzanak Budapesthez, azt, hogy ez kiterjedjen Rákoscsabára vagy Pesthidegkútra, egyáltalán nem szorgalmazták. De a szakmai javaslatokat elfogadták, számukra ez nem volt annyira fontos kérdés” – <a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/05/lehetett-volna-elhetobb-varos">mondta az Énbudapestem.hu-nak Sipos András </a>levéltáros, és ebből logikusan következett az, hogy az új kerületek közt voltak olyanok, amelyek közel álltak a pártvezetés szívéhez, és voltak olyanok, amelyekkel egyáltalán nem törődtek.
Ha lehet ilyet mondani, Csepel volt a bokréta Rákosi Mátyás kalapján (a Weiss Manfréd Műveket átkeresztelték Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekre), ezért a XXI. kerületben sokkal látványosabb változások történtek, mint a többi kerületben, s legfeljebb csak a Váci út „vidéke”, Angyalföld és Újpest érhetett a nyomába. Az első ötéves terv időszakában a kerület modernizációját a legfontosabb feladatok közé sorolták, s Csepel jelentőségét mutatja, hogy a tervről szóló törvény korrekciójában (1951/II. törvény) a 37. § (1) külön is nevesíti a leendő kerületet, („Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kell építeni”). De hiába jött létre például a Csepeli Lakásépítő Vállalat abból a célból, hogy „tágas, kényelmes otthonokat biztosítson a dolgozóknak”, épp az 1951-es törvénymódosítás alapján váltottak még az addiginál is magasabb fokozatba az iparosítás terén.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/005-csepeli-kultaorpaolta.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1824">
<figcaption>Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
„Az első ötéves terv eredményei, amelyek a tanács megalakulása óta még fokozódtak, a fejlődés azelőtt elképzelhetetlen korszakát indították meg a kerületben. A tereket átrendezték, parkokat létesítettek és a gyárak füstje most már megtörik az üde zöld növényzeteken, a dolgozók pihenést, felfrissülést találnak a parkokban. A Béke téren 620 ezer forint költséggel új óvodát építettek és mellette a napokban adtak át két újonnan épült házban 92 kiváló csepeli dolgozónak kényelmes, gáztűzhelyes lakást. (Ez valójában 78 új lakást jelentett, ugyanekkor 5000 lakásigénylés tornyosult a tanácsházán.  –  L. T.) A Kossuth Lajos téren újabb 140 lakást építenek. (Csepelen nincs Kossuth Lajos tér, de a kerületben máshol sem épült 140 lakás az ötvenes évek elején –  L. T.) Ez évben eddig 400 ezer forintot fordítottak vízvezetékszerelésre, 2,8 millió forint költséggel javították meg a csatornahálózatot és teljesen átkövezték a Rákóczi-utat. (…) A csepeli dolgozók fokozott igényeinek kielégítésére ebben az évben 1 HÚSÉRT-, 7 KÖZÉRT-, 5 TEJÉRT-, 1 GYÜMÉRT-, 1 VASÉRT-, 1 Ruházati és 1 Sportszerkereskedelmi fióküzlet nyílt meg Csepelen” – közölte lelkesen az eredményeket 1950 októberében a Kis Ujság, és a felsorolás nem is volt teljes. Kimaradt például az 1949. december 20-án átadott nagyposta, amely Nyíri István tervei alapján készült, és amely talán az utolsó hazai modernista épület a mindent elsöprő szocreál előtt.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/0007-posta.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1815">
<figcaption> A csepeli nagyposta Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Arról viszont mélyen hallgattak a propagandaszólamok közepette, hogy a lakásépítési programot évekre felfüggesztették, hogy üresek voltak a boltok, a környezetszennyezés miatt néhány év alatt teljesen kipusztult a környék halállománya. Lakosság száma az ötvenezerhez közelített, de további tömegek érkeztek a vidékről, akiket az csepeliek egyáltalán nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. A gyárak viszont boldogan alkalmazták a jövevényeket, mivel sok emberre volt szükség; csak a vas- és fémművekben 25 ezren dolgoztak, és akkor még nem beszéltünk a többi nagyüzemről, a papír-, a posztógyárról, a növényolajról vagy a Szabadkikötőről. Nem csoda, hogy egyre több, messzi kerületekben élő munkás helyezkedett el az itteni üzemek valamelyikében, azonban a tömegközlekedést nem készítették fel erre. A HÉV-vel a Közvágóhídtól csak Pesterzsébeten át lehetett megközelíteni Csepelt, ami a belváros felől érkezőknek rendkívül hosszú menetidőt jelentett, nem beszélve a zsúfoltságról.
<h3 class="MsoNormal" style="text-align: left;">A csodavonat</h3>
A csepeli gyorsvasút ötlete már a hároméves terv időszakában (1947-1949) felmerült, de akkor a tervekig sem jutottak el. Ezt csak 1949 végén kezdték meg, ezzel együtt (pontosabban, a kiviteli tervek hiányában) 1950 februárjában hozzákezdtek a 6,7 kilométeres pálya építéséhez is, amely alig egy évig tartott. A munkálatok során teljesen átrendezték Boráros téren elterülő MÁV-teherpályaudvart, illetve a Szabadkikötő környékét, Csepelen az út szélén futó, már meglévő vágányokat helyezték középre. A munkát nehezítette, hogy az összekötő vasúti híd és a Szabadkikötő között töltést kellett építeni, ehhez pedig 200 ezer köbméter földet kellett mozgatni – megfelelő munkagépek és teherautók híján – kézi erővel, szekerekkel. Munkások ezreit rendelték az építkezésre, hogy határidő előtt, 1951. május elsejére átadhassák a vonalat, így olyan apróságokkal már nem törődtek, hogy a Duna fölött átívelő viadukt egy méterrel magasabbra sikerült, mint a vele párhuzamosan futó Kvassay-híd.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/004-gyosvas.jpeg" alt="Csepeli" width="2560" height="1773">
<figcaption>Épül a gyorsvasút Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az új vonalat 1951. április 29-én Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter adta át, a menetrendszerű forgalom május 1-jén indult meg napi 107 vonatpárral, 16 perces menetidővel. Ennek köszönhetően a csepeli gyorsvasút még úgy is Budapest legkorszerűbb tömegközlekedési eszközévé lépett elő, hogy régi járműveket kellett csatasorba állítani, mivel még sehol nem voltak azok a vadonatúj szerelvények, amelyeknek szintén a megnyitóra kellett volna elkészülniük – vörös színben. (A Csepelre szánt M VIII típusú motorkocsikat csak 1952-ben tudta legyártani a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme, utána viszont a gödöllői vonalra kerültek.)
A csepeli HÉV tehát messze a legjelentősebb fejlesztés volt a budapesti közlekedésben az 1950-es évek elején. 50 millió forintot költöttek rá, többet, mint amennyit 1951-ben összesen elköltöttek fővárosi közlekedés címen (vagyis buszra, villamosra, trolira, HÉV-re). A XXI. kerületiek pedig elmondhatták magukról, hogy Nagy-Budapest első éveiben nekik lényegesen több jutott mint, mint a többi kerület lakójának. De nemcsak a beruházásokból. A mérgező anyagokból és a légszennyezettségből is.
Borítókép: Rohonczy Mária gerelyhajító, többszörös bajnok a csepeli sporttelepen (1949); Kép: Kovács Márton Ernő

A Weiss Manfréd Művek jóléti intézkedésétől a Vörös Csepel megszületésén át az első budapesti gyorsvasútig. Város a városban, kivételezett helyzet, hangzatos propaganda és a valóság Nagy-Budapest létrejöttekor a XXI.kerületben. 

Csepel mindent visz

Négyszáz fát ültettek el március elején a XII. kerületi a Rácz Aladár út mellett lelkes önkéntesek a kerület kutyapártos vezetésének szervezésében.
Ahogy a felhívásban <a href="https://www.facebook.com/events/501950432985255/" target="_blank" rel="noopener">Kovács Gergelyék írták</a>, szeretnének egy 650 négyzetméteres területet visszaerdősíteni, úgyhogy az önkénteseket 400 facsemete várta, hogy elültessék. Az ültetés során még kívánságcetliket is elhelyezhettek kívánságfán.
Az ültetés egyik előzménye, hogy a februári közgyűlésen <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0v1ne5SBn3pWLfbe5RR49jY2aBYQNd2yCT6pq4HsBUvnu8qySz8Kn9KqtNXjdPAKAl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">arról döntöttek</a>, hogy
<blockquote>
beépíthető, kertvárosias vagy intézményi övezetbe tartozott területeket erdővé minősítenek át.
</blockquote>
Ahogy Kovács <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0v1ne5SBn3pWLfbe5RR49jY2aBYQNd2yCT6pq4HsBUvnu8qySz8Kn9KqtNXjdPAKAl&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">az egyik posztjában</a> írta, a Rácz Aladár út menti, a Denevér út-Szúnyogh út közti és a Budakeszi út-Árnyas út melletti területek beerdősült területek. Az MKKP márpedig azt ígérte, hogy ahol csak lehetséges, erdővé alakítják az ilyen részeket. 
Mint azt <a href="https://hegyvidek.hu/kepviselo-testuleti/ertekezlet/1633?fbclid=IwY2xjawI2VdtleHRuA2FlbQIxMAABHXJc5x3OiZKNNUoP5j7xPq0KHNpA72B715mNLexXYcS5-CsJeNvH2YTL2A_aem_AunFsAkMPD_ebiRSa3deSQ" target="_blank" rel="noopener">az előterjesztésben is írták</a>, „a kerület folyamatos fejlődése érdekében célszerű (...) a területhasználat és az építési lehetőségek aktuális igényekhez igazítása”, valamint indokolt a helyi építési szabályzatok rendszeres felülvizsgálata a szakmai szempontok, a helyi közösség érdekei és a fenntarthatósági elvek figyelembevételével.
A Rácz Aladár úti telek rekreációs célú erdőterületté minősítését például azért javasolják, mert az ingatlan gépkocsival nem megközelíthető, és közút kialakítása hosszú távon sem tervezett, valamint az ingatlan értékes növényállománnyal borított.
A Rácz Aladár út környéke ráadásul, derül ki Kovács <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02KL8tnJi5tSDLtj89XN4i1xZ1C22s5UHWWuNu8XFWfBUWotK8MhHK7ii2vmGdFVS5l&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">egy másik posztjából</a>, halmozottan hátrányos helyzetű, ezért is tartottak ott faültetést.
A polgármester azt írja, hogy a korábbi, fideszes vezetés
<blockquote>
mindent elkövetett, hogy ne maradjanak erdők az út mentén, és csak szerencse, hogy ezt vissza lehet fordítani.
</blockquote>
Kovács elmondása szerint elkezdték ugyanis átminősíteni lakóövezetbe az erdőket. Ennek egy részét eladták a Hegyvidék Real Estate Kft.-nek, ami kivágta a fák jelentős részét, és részben le is aszfaltozta-betonozta a telket.
A terv ugyanis az volt, hogy <a href="https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/beton-helyett-fak-igy-is" target="_blank" rel="noopener">közutat építenek rá</a>, „ám kiderült, hogy az lenne a főváros legmeredekebb, és valójában használhatatlan közútja, ezért még az előző önkormányzat visszacserélte, ráadásul még jelentős összeget is fizetett a tulajdonosnak”.
„Az aszfaltot mostanra elbontottuk, március 1-én pedig visszaültetjük fákkal.”
Az átminősített területekkel most
<blockquote>
összesen 30 353 négyzetméterrel nő az erdő besorolású terület mérete a XII. kerületben.
</blockquote>
A változtatásokra „még majd a Fővárosnak is rá kell bólintania, hiszen a végső döntés a Közgyűlés kezében van, de ismervén a gyakorlatukat, ezzel nem lesz probléma”, tette hozzá Kovács.
A nemzeti faültetés napja alkalmából, a 10 millió Fa Alapítvánnyal és a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal együttműködésben meghirdetett faültetés Kovács szerint jól láthatóan nagy sikert aratott.
A kerület beszámolója szerint a kisgyerekes családoktól kezdve az idősebb korosztályig bezárólag valamennyi korosztály képviseltette magát az ültetésen.
A faültetést követően szemétszedéssel folytatódott a program, a környező erdős részeket takarították meg az eldobált, felhalmozódott szeméttől, építési törmeléktől. A szervezők elmondták, hogy az önkormányzat egész évben támogatja a hasonló civil kezdeményezéseket. 
<blockquote>
A Hegyvidéki Önkormányzat vizsgálja, melyik ingatlanoknál lehetséges a jövőben hasonló módosítás.
</blockquote>
Nem ez volt egyébként az új városvezetés első környezetvédelemmel kapcsolatos akciója.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/22/addig-nem-engedi-a-kerulet-a-favagast-amig-a-lakok-az-epitkezes-ellen-kuzdenek" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen is beszámoltunk róla</a>, az önkormányzat nem engedte, hogy építkezés miatt kivágjanak 81 fát a Szilassy úton, nem messze a Normafától, az Erzsébet-kilátótól, a Tündér-sziklától és a libegő zugligeti állomástól.
A környéken 2 társasház építését tervezték, azonban a helyi lakók megtámadták a kormányhivatal által kiadott építési engedélyt egy közigazgatási per keretében. A környékbeliek az építési engedély megsemmisítését, az ügy újra tárgyalását, valamint azonnali jogvédelem keretében a fakivágási engedély halasztó hatályának elrendelését kérték.
Az új tényállás figyelembevételével ugyanis az önkormányzat azt állapította meg, hogy a 81 fa kivágásának engedélyezése jelenleg nem indokolt. „A közigazgatási per kimenetele [ugyanis] érdemben befolyásolhatja a fakivágás és az építési tevékenység szükségességét.”
Az önkormányzat, mint folytatják, a helyi lakók érdekeit szem előtt tartva, az ő kezdeményezésük mellé állva, határozottan kiáll a természetvédelem mellett.

A XII. kerület Képviselő Testülete lakó- és intézményi övezeteket minősített át erdővé, faültetést szervez, és ígéretéhez híven valóban kiáll a természetvédelem mellett.

A Hegyvidéken látványosan erdősítenek

A Fővárosi Önkormányzat 2025 januárjának végén indította el a jelentkezést <a href="https://budapest.hu/zold-budapest/zold-palyazatok/balkonkerteszeti-szemleletformalo-kepzes" target="_blank" rel="noopener">a balkonkertészeti szemléletformáló képzésére</a>. A pályázat célja, ahogy a pályázati kiírásban olvasható, hogy a lakótelepen, társasházakban élők elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek az otthoni környezetben is megtermelhető ehető haszonnövényekről és a háztartásokban keletkező zöldhulladékok kezeléséről.
A permakultúrás termesztés lényege, hogy a növényeket vegyszermentesen, a természetes folyamatokra alapozva egy zártláncú és önfenntartó rendszerben gondozzuk, kihasználva a növények, állatok (pl. giliszták és rovarok) és mikroorganizmusok együttműködését.
A hagyományoshoz képest ezekhez a kertekhez
<blockquote>
csak minimális energiabefektetés szükséges,
</blockquote>
mivel a természetes élőkörnyezetet utánozzák le.
A képzés keretében a sikeresen pályázó jelentkezők egy hétalkalmas, intenzív permakultúrás balkonkertészeti oktatáson vehetnek részt. A program eszközöket is biztosít a résztvevőknek ahhoz, hogy a tanultakat saját lakókörnyezetükben is alkalmazni tudják egy saját permakultúrás balkonkert kialakítása során.
Mindez egészen pontosan azt jelenti, hogy 6 egymást követő héten hétköznap délutánonként 
<blockquote>
egy-egy 3 órás elméleti kurzust tartanak,
</blockquote>
továbbá a hetedik héten egy 8 órás gyakorlati alkalmon kell részt venni. A képzés helyszíne a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum - Forrásház Gondozási Központ.
A HORIZON EUROPE FoodCLIC projekthez kapcsolódó pályázaton nagykorú, cselekvőképes, Kispesten bejelentett állandó lakóhellyel vagy bejelentett, érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy vehet részt.
Fontos továbbá, hogy a pályázó rendelkezzen a balkonkertészeti eszközök (1 darab 100x40x65 centi nagyságú ültetőláda és 1 darab 80x21x18 centi nagyságú virágláda) elhelyezésére alkalmas, a lakóépület szerkezetéhez kapcsolódó, kertnek nem minősülő szabad légterű területtel (például erkély, terasz, körfolyosó).
Jelentkezni <a href="https://budapest.hu/urlapok/jelentkezes-balkonkerteszeti-szemleletformalo-kepzesre" target="_blank" rel="noopener">az itt található űrlap</a> online kitöltésével és beküldésével lehet. A jelentkezési határidő eredetileg március 3. volt, de mint fentebb írtuk, az önkormányzat kitolta március 10-ig.
A jelentkezők rangsorolása során a Fővárosi Önkormányzat előnyben részesíti a társadalmilag sérülékeny csoportokhoz tartozókat, így a helyi családsegítő intézményekkel kapcsolatban álló egyszülős, illetve nagycsaládokat.
A pályázat meghirdetéséről a felemásan sikerült <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/28/fovarosi-kozgyules-januar-29-eloterjesztesek-javaslat" target="_blank" rel="noopener">2025 januári közgyűlésen</a> döntöttek a képviselők.
Ahogy a közgyűlés elé terjesztett javaslatban írták,
<blockquote>
napjaink élelmiszerellátási rendszereinek legnagyobb kihívása,
</blockquote>
hogy mindenki számára megfelelő, biztonságos, változatos, tápanyagdús étrendet biztosítson úgy, hogy azzal hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, illetve ne pazarolja a természeti erőforrásokat, egyben segítse a mezőgazdaságból és élelmiszerelőállításból élők tisztességes megélhetését.
Világ- és európai uniós szinten is stratégiai célkitűzéssé vált, hogy a termőföldtől az asztalig tartó élelmezési rendszereinket fenntarthatóbbá váljanak, mind az élelmiszertermelés, mind az élelmiszerfogyasztás vonatkozásában annak érdekében, hogy csökkenjen e rendszerek környezeti lábnyoma, erősödjön az ágazat és a társadalmi csoportok válságokkal szembeni ellenállóképessége, illetve folyamatosan biztosított legyen az egészséges és megfizethető élelmiszerek elérhetősége a jelen és a jövő nemzedékei számára is.
Európa városi területei jelentős kihívásokkal néznek szembe, amikor biztosítani szeretnék az egészséges, megfizethető, biztonságos és fenntartható módon előállított élelmiszerek elérhetőségét.
<blockquote>
Budapestnek is fel kell készülnie a klímaváltozás,
</blockquote>
az energiakrízis és a gazdasági visszaesés kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásaira az élelmezésbiztonság terén. A romló környezeti feltételek, az energiahordozók hozzáférhetőségének és árának hektikus változásai, illetve az ugrásszerű és rendkívül magas élelmiszerinfláció mind hatással vannak a lakosság élelmiszerhez való hozzáférésére.
A nemzeti stratégiaalkotási folyamatokat megelőzve, a Fővárosi Önkormányzat elkezdte kialakítani saját vízióját arról, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni Budapest élelmiszerrendszerét, melyhez jó alapot nyújtanak a meglévő fővárosi fenntartású infrastrukturális rendszerek, mint például a piacok és vásárcsarnokok hálózata, valamint a közétkeztetést nyújtó iskolai és szociális intézményi konyhák.
A Fővárosi Önkormányzat több, a városi élelmiszerrendszereket érintő, az Európai Unió által támogatott projektben is részt vesz (FoodCLIC, SchoolFood4Change, DIVINFOOD), melyek célja a városhoz kapcsolódó élelmiszerrendszerek (városi mezőgazdaság, közétkeztetés, élelmiszerhulladék kezelő rendszerek stb.) fenntarthatóbbá tétele.
A „Permakultúrás balkonkertészeti szemléletformáló képzés a XIX. kerületben” című projekt egy, a városi élelmiszerrendszerekhez kapcsolódó mintaprojekt is egyben, amely illeszkedik a stratégiai célkitűzések közé, hogy
<blockquote>
előmozduljon a városi mezőgazdaság térnyerése,
</blockquote>
és támogatásban részesüljenek a szociálisan érzékeny társadalmi csoportok.

Meghosszabbította a Fővárosi Önkormányzat a jelentkezési határidőt az ingyenes permakultúrás balkonkertészeti képzésére.

Akad még kispesti, aki szívesen kertészkedne?

Egy pályázati lehetőséggel hívja fel újra a figyelmet az élelmiszerpazarlással is járó modern életvitelünkre, és az újrahasznosítás, a hulladékfeldolgozás fontosságára a Főváros. A lakossági szemléletformálást nem lehet elég korán kezdeni – egyáltalán nem korai az új ismeretekre fogékony gyerekeket bevonni az ilyen jellegű tevékenységbe. A szerves hulladékok és maradékok tudatos újrafelhasználása a komposztálás során egyben lehetőség is az intézmények számára, hogy a fenntarthatóbb jövőt szem előtt tartva használható tudást adjanak át az óvodásoknak játékos formában.
<h3 dir="ltr">Teljes csomaggal várják a jelentkezőket</h3>
Pályázat útján kerülnek kiválasztásra azok a fővárosi óvodák, amelyek a Fővárosi Önkormányzat támogatásával komposztálókat, azaz komposztkereteket, komposztládákat, továbbá magaságyásokat szerezhetnek be. Ezek segítségével a komposztálás kultúráját elősegítendő környezeti ismeretterjesztő programot indíthatnak az óvodás gyermekek számára. A támogatás célja, hogy komposztálók és magaságyások beszerzésének támogatásán keresztül elősegítsék a szerves anyagok körforgásával, a biológiailag lebontható hulladékok komposztálásával kapcsolatos ismeretek átadását a fővárosi óvodák, óvodapedagógusok és rajtuk keresztül a gyermekek részére, erősítve ezáltal a komposztálás kultúráját.
A nyertes pályázóknak biztosítaniuk kell 1-1 fő óvópedagógus részvételét a Fővárosi Önkormányzat által szervezett, komposztálásról, biokertészkedésről, azokkal kapcsolatos jó gyakorlatokról szóló ismeretterjesztő képzésen. Ezután a képzésen résztvevő pedagógusok, mint komposztmesterek fogják átadni a képzésen megszerzett tudást, tapasztalatot és információkat az óvodába járó gyermekeknek, a szülőknek, és kollégáiknak.
<h3 dir="ltr">250 000 / óvoda</h3>
A Fővárosi Önkormányzat szándéka szerint a rendelkezésre álló forrás erejéig (37,511,700 Ft) annyi nyertest fog hirdetni, ahány pályázat megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. Az óvodánként (telephelyenként) elnyerhető támogatás összege legfeljebb 250 000 Ft vissza nem térítendő támogatás, amit a Főváros a <a href="https://otlet.budapest.hu/">Közösségi Költségvetés</a> keretéből biztosít. 
A pályázati űrlap <a href="https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=jOv7ZTsve0WM5FeU6z78TP1AuBBlqzNCi9imh92F0D9UMVMxR0FXUFY4RThEVU1VV0xXOVlFM09CRC4u&amp;route=shorturl">itt</a> érhető el, minden más, a pályázat kitöltését segítő dokumentáció pedig <a href="https://budapest.hu/hirek/2023/10/24/palyazati-felhivas-ovodai-komposztalok-es-magasagyasok-letesitese-a-komposztalas-kulturajanak-erositese">itt, a legörgetett lap alján</a>.

A komposztálás tudománya pont befér a papírszínházas foglalkozás és a tűz-víz-repülő közé, hasznosságban pedig kicsit sem marad el mögöttük – ki tudja, mire lesz szüksége a jövő generációinak?


A fővárosi óvodák továbbra is pályázhatnak komposztálók létesítésére

Volt egyszer egy vállalat, pontosabban részvénytársaság a 19. század végén, úgy hívták, Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. (SZKV), aminek a főváros volt a tulajdonosa. Ennek a társaságnak az üzletmenete az omnibusz-forgalomtól függött, nem voltak monopolhelyzetben, de elboldogultak valahogy. Ám az 1910-es évekre az omnibuszozást világszerte háttérbe szorította a nagyméretű automobil, vagyis az autóbusz (nem véletlenül hívták motoros omnibusznak is), a lovaknak  egyre kevesebb lapot osztottak, azt is inkább a teherszállításban. 
A budapesti buszközlekedés megindításának voltak előzményei: 1909-ben, a Phőnix Automobil Rt. indított járatot a fogaskerekű menetrendjéhez igazodva a Svábhegy és a János-hegy között, bár ezeket a járműveket csak némi jóindulattal lehetne busznak nevezni, mai szemmel még a mikrobusz is túlzásnak tűnik. Mások is szerencsét próbáltak az új közlekedési eszközzel, amikor egy-egy kirándulóhelyhez, vagy szállodához indítottak buszokat, de ez meglehetősen rapszodikus volt, vagyis az 1900-as évek végén, a buszozás kizárólag a vállalkozó kedvű magánszemélyektől függött, pedig Párizsban 1907-ben százötven, Berlinben, 1910-ben több mint százhatvan busz járt, nem beszélve Londonról, ahol kétszáznál is több busz volt. Szerény vigasz, hogy Bécsben is csak 1912-ben döntöttek arról, hogy az omnibuszokat elkezdik buszokra cserélni.
Addig az SZKV-nál nem nagyon törődtek a technikai vívmányokkal, viszont a bécsi premier után egyre többen kérték számon rajtuk az omnibuszok modernizációját. Eleinte le lehetett hűteni a kedélyeket azzal, hogy a főváros nem rendelkezik akkora tőkével, hogy a motorizá­ciót levezényelje, ám 1913-ban újabb kifogást kellett találni, az aradi Magyar Automobilgyár Rt. ugyanis azzal jelentkezett be, hogy megvásárolná az SZKV-t, és buszokat állítanának csatasorba, mindjárt tíz darabot. 
<blockquote>
Úgy tervezték, hogy buszjárataik a Budai Várba, illetve Rózsadombra közlekednének a belvárosból az Erzsébet hídon át.
</blockquote>
Az ajánlat a Fővárosi Közgyűlés elé került, ám a városatyák kevesellték a buszok számát, és 1914 márciusában nemzetközi pályázatot írtak ki nyolcvan járműre, mondván, hogy Magyarországon még soha nem gyártottak buszt. Egyet sem, nemhogy nyolcvanat. Ám a teljességhez tartozik, hogy a főváros ekkor már egy angol gyártóval folytatott komoly tárgyalásokat, amely 1914 elején egy járművet is küldött Budapestre kipróbálásra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/buszoss.png" alt="Busz" width="472" height="307">
<figcaption>Jobb oldalon az angol próbabuszról szóló tudósítás Kép: Tolnai Világlapja, 1914. február 22./Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
A pályázat ellen a hazai járműgyártók tiltakoztak – Harkányi János kereskedelmi miniszter támogatásával. A közgyűlés ugyan nem vonta vissza a nemzetközi pályázatot, amit vélhetően az angolokra írtak ki, de megígérte, hogy napirendre tűzi a hazai gyártás lehetőségeit. 1914. május 30-án a Ganz gyár be is mutatta autóbusz-prototípusát – amelyet a német Büssing szabadalmak birtokában készített – a budapesti városháza közelében, de a folytatás elmaradt. Amikor pedig 1914. július 28-án kitört az első világháború, a nemzetközi pályázat is okafogyottá vált.
Ilyen előzmények után hatalmas visszalépésnek tűnik, hogy amikor 1915. március elsején mégis megindult a fővárosi buszközlekedés, az SZKV vagyis a főváros lett az első üzemeltető, ráadásul önerőből. Mindössze két autóbuszt indítottak, azokat is Andrássy úton, ahol a földalatti  közlekedett. De a sajtó e szerény körülmények ellenére is ünnepelte az új közlekedési eszközt. „Hétfőn reggel hét órakor indult először útjára az a két autóbusz, amellyel a főváros az autóbusz-forgalmat megkezdeni akarja. (...)
<blockquote>
Megállapítható, hogy a közönség valósággal megrohanta az új közlekedési eszközt; mindkét autóbusz állandóan zsúfoltan tette meg az Aréna úttól a Vilmos császár körútig és vissza vezető utat. Szakaszjegy nincsen, egy-egy menet díja 14 fillér
</blockquote>
–  írta 1914. március 2-án a  Pesti Napló, de egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy e buszokat még nem szabad nagyon komolyan venni. Illetékes helyen nyomatékkal hangsúlyozták – és ezt jó lesz leszögezni –, hogy a próbakocsik beállításával a város nem akar praejudikálni sem az üzemvitel, sem a típus tekintetében a háború után létesítendő, végleges autóbuszüzem berendezésének. A próbajáratoknak csak az a céljuk, hogy a város tapasztalatokat szerezzen – írta a lap.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/busz1915a1507.jpeg" alt="Az" width="625" height="418">
<figcaption>A Daimler elektromos busza a megnyitó napján Kép: BKV/BKV Archívum</figcaption>
</figure>
</div>
A vonalon egy sárgára festett, elektromos Daimler emeletes busz közlekedett, illetve egy szürke színű, benzines szimpla kocsi, amely a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban készült. A Pesti Napló nemcsak az első nap tapasztalatairól számolt be, hanem egy hét után szóra bírták a közlekedési ügyosztály illetékeseit is.  Ebből kiderül, hogy a kistarcsai buszt ki kellett vonni a forgalomból, és javítása hosszabb időt vesz igénybe. A másik félóránként közlekedett, de háromóránként el kellett vinni a Damjanich utcai járműtelepre feltölteni az akkumulátorát. „Látható tehát, hogy tulajdonképpen autóbusz-forgalomról nem lehet még beszélni. Egy hét tapasztalata különben sem mértékadó. Bizonyos, hogy a közönség nagy rokonszenvvel fogadta az autóbuszt és még nagyobb lesz az új közlekedési eszköz népszerűsége, amikor a közönségnek nem kell félóráig várakoznia, hanem ötpercenként fognak közlekedni a kocsik” – nyilatkozta az egyik szakelem, aki arról is beszélt, hogy
<blockquote>
a villamos autóbusz nagyon simán, kellemesen jár, a hátránya csak az, hogy csupán teljesen sík területen lehet használni, a legkisebb emelkedést sem állja, még a hídon át sem lehet vele menni.
</blockquote>
A kistarcsai buszt nem sikerült megjavítani, de augusztusban két másik jármű érkezett, majd 1916 elején újabb négyet vásárolt az SZKV, s ennek örömére a vonalat is meghosszabbították a mai József Attila utcán, és a Petőfi Sándor utcán át a Kígyó utcáig. De az év végén, az abroncshiány miatt már le kellett állítani a forgalmat. 1917 januárjában ismét érkezett négy új busz, ám azok nem bírták a hideget, tavaszra pedig az üzemanyag fogyott el. Ekkor döntött úgy a főváros, hogy határozatlan időre leállítja a járműveket. A legközelebbi budapesti buszos kaland csak 1921-ben indult el, de az sem volt sokkal egyszerűbb.
Borítókép: A kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban gyártott busz 1915. március 1-jén; Kép: BKV Archívum

Az első pesti autóbusz 110 évvel ezelőtt, 1915. március elsején indult, de az üzemeltetők inkább a jövő reménységét látták benne, és nem a meghatározó közösségi közlekedési eszközt.