<p dir="ltr">Április 22-én, a Föld napi konferencián Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze az előadásában részletesen beszélt a Radó Dezső Terv – RDT –  felülvizsgálatáról ( ezt a 69. slide-tól <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/fa-ldnapja-konferencia-prezenta-cia-k-2025.pdf">itt tudod megnézni</a>). Az előadása is azzal a felütéssel indult, hogy a klímaváltozás már a spájzban van, és ezzel járó a változások bizony nagy mértékben fogják érinteni a városi zöldet.</p>
<p>Ha például a <strong>fagyos napok száma drasztikusan csökken</strong> – ahogy a tél épp egy keddi napra esett idén – a kórokozók és kártevők nem fognak elpusztulni. Nyáron pedig már rövidtávon is <strong>nő a meleg napok száma</strong>, és lesznek olyan periódusok, amikor olyan légszárazság van, hogy a növények ledobják a lombjukat, hogy védekezzenek a szárazság ellen, és amikor beköszönt a csapadékos ősz, akkor azt tavasznak érzékelik, és a rügyezéssel felélik az energiáikat és elpusztulnak – emelt ki két példát Bardóczi. De a már most látványosan kitolódó vegetációs időszak sem jó az egészségüknek.</p>
<p>A másik figyelmeztető jel, és egyre nagyobb megoldandó probléma, hogy ugyan a csapadékmennyiség nem változik érdemben, de az eloszlása nagyon meg fog változni. Hosszú aszályos hónapokra kell készülni, amikor hónapokig nem esik, majd egyszer csak egy nap, vagy <strong>pár óra alatt esik le egy havi csapadék</strong> – és erre a szélsőségekre is fel kell felkészíteni zöldfelületeinket – olyan területté kell válniuk, amik képesek megfogni, raktározni ezt a víztömeget.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<figcaption>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250414mm2986.jpeg" alt="esőkertek" width="4000" height="2667">
<figcaption>Esőkert Pünkösdfürdőn. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Budapest zöldfelületi borítottsága közel 65 százalékos, ebbe beleértünk mindent, ami nincs lebetonozva, tehát a Duna és a szántóterületek is benne vannak. De ezek nélkül is a zöldfelületi intenzitás is 51 százalékos. A Radó Dezső Terv első változata még azt a célt tűzte ki, hogy az 1 főre jutó zöldterületeket 6-ről 7 négyzetméterre kell emelni. Akkor, 2020-ban ez még nagyon optimista felvetés volt, hiszen még számolni lehetett az Észak-csepeli parkkal, de mára már nem tartják reálisnak 226 hektárnyi növekedést – mondta el a főtájépítész.</p>
<p>Időközben az is tisztázódott, hogy <strong>nem a zöldterületi és zöldfelületi mennyiséggel van a probléma, hanem annak minőségével</strong>. (Aki keverné, hogy mi micsoda: a zöldTERÜLET egyenlő parkok, zöldFELÜLET egyenlő minden ami zölddel borított, mint a parkerdők, lakótelepi zöld, fasorok). Ez utóbbiből –  zöldfelületből – Budapesten 38 négyzetméter/per fő van, és ebben még nincsenek benne a magán zöldterületek. Tehát nem a mennyiséggel, hanem az eloszlással és a minőséggel van a  baj. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241213mm2346.jpeg" alt="Rottenbiller" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p>És azt is fontos kihangsúlyozni és pontosan látni, hogy <strong>mire van vagy lehet hatással egy Főváros által jóváhagyott akcióterv,</strong> és hol tud csak iránymutatással szolgálni. Nagyon fontosak a</p>
<ul>
<li>helyi természetvédelmi területek, ezek mérete az elmúlt öt évben 680-ról 1024 hektárra nőtt, és még van 800 hektár, amit le lehetne védeni.</li>
<li>Ide tartoznak, saját hatáskörbe, a közlekedési területek a maguk 527 hektárjával,</li>
<li>a 389 hektárnyi közpark,</li>
<li>379 hektárnyi temető (!!!), </li>
<li>309 hektárnyi erdő és 15 hektárnyi strand terület is</li>
</ul>
<p>– nagyjából ezekkel tud gazdálkodni a főváros. Ami nem kevés, de összvárosi méretben mégiscsak egy kis szelete a teljes városi zöld tortának – hangsúlyozta ki a főtájépítész. </p>
<p><strong>Az elkészült felülvizsgálat a már korábban az <a href="https://rdt.budapest.hu/">RDT oldalán</a> bemutatott monitoring beszámolókra alapul, amelyekhez 2025. januárjának végéig fogadták a lakossági észrevételeket, vagyis a felülvizsgálati dokumentumok már ezen visszajelzések alapján készült el. A könnyebb kereshetőség kedvéért a<a href="https://drive.google.com/file/d/1B0_gkrpiYRZcCAXq1PoefXoLiBaGb5of/view"> beszámoló itt található</a>, míg a <a href="https://drive.google.com/file/d/1-XgNMKiVlHAqftnJW44c_i0x7joAXDlH/view">mellékletei itt érhetőek</a> el. Most <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/rdt-monitoring-2024/blog_posts/elkeszult-a-rado-dezso-terv-felulvizsgalata?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAYnJpZBExaWE1TGo5RTRxY0hLMFI3eAEeuWWbS_dIDc10kVf-Y1feE52VFnmHZNCCpnJ3PB6yhw4WlvZZw1zJTvMgWy8_aem_jM8VglSNjqOmb__5Sc3OQw">ezt a felülvizsgált dokumentumot lehet véleményezni</a>. </strong></p>
<blockquote>
<p dir="ltr">„Itt maximum irányt tudunk mutatni, példát, lobbizhatunk, egyeztethetünk, támogathatunk (ha éppen van miből), de sok múlik a tulajdonos hozzáállásán. Van jócskán az egyeztetési  dokumentumban ilyen együttműködést feltételező elem is, de főként a saját tulajdonú és kezelésű területekre fókuszálunk, amelynek egyik új akcióterülete Rákosrendező.</p>
</blockquote>
<p dir="ltr">Az egyeztetési anyag meg egyeztetési anyag. Véglegessé a közgyűlés teszi, de addig is bele lehet szólni. Május 15-ig várjuk az ezzel kapcsolatos véleményeket” – írta <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0hYk7x7xPihKTDZN72oPY3tuzhNjP9bNTCMe4yZK6z1ZTCsVKwYefWocho6K5Nkepl">posztjában</a> Bardóczi Sándor. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fokertfasorrekonstrukcio03.jpeg" alt="Üllői" width="2048" height="1367">
<figcaption>Kép: Varga Dóra Ivett/FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Ahogy a Radó Dezső Terv születési neve is mondja, ez nem csak fejlesztési hanem fenntartási terv is, azaz a tervek mellett például komolyan <strong>szembe kell néznie egy összeomló közterületi faállománnyal</strong>. A FŐKERT kimutatásai szerint 19 000 db fa ( a kezelt faállomány 15%-a!) van a közterületeken veszélyes közeli állapotban és további 40 ezer db (a kezelt állomány 40%-a!) 5-10 éven belül veszélyessé válik. A Budapesten ültetett faállományt a II. világháború után kezdték el elültetni, így mostanra érik el a 70-80 éves korukat, és ennyi városi évtized megviseli fákat. Mióta elültették őket sokkal több lett körülöttük a kábel, a vezeték, az autó, az ember és az aszfalt is, és még a klíma változásáról nem is beszéltünk. Lehet, hogy egy erdőben a tölgyek több száz évig boldogan élnek, a Nagykörúton erre nincs esélyük. A jelenlegi zöldfelület gazdálkodás keretében ezeket a fákat akkor kezdik el eltávolítani, amikor már nagyon sok probléma van velük és iszonyú sokba kerülnek – ekkor lecserélik egy egészséges fiatalra, amelyik lehetőleg kedvezőbb ültetési körülmények között kerül be a földbe. </p>
<p dir="ltr">A Radó Dezső Terv <strong>több akcióterületből épült fel</strong>.</p>
<ul>
<li dir="ltr">Az 1. a pesti városi parkokat foglalja magába, itt a főtájépítész elmondta, hogy a Népligettel szeretnének intenzíven elkezdeni foglalkozni és uniós forrásból 2029-ig az ütemterv első részét megvalósítani.</li>
<li dir="ltr">A 2. második kiemelt terület egy új szereplő – Rákosrendező zöldfelületei, ahol ideiglenes hasznosítás mellett egy 25 hektáros közpark és a Rákos-patak menti és egy sugárirányú parkvárosi tengely is a fejlesztés része lesz.</li>
<li dir="ltr">A 3. akcióterület a budai parktengelyt öleli fel, a Gellérthegy – Vérmező – Városmajor vonalon,</li>
<li dir="ltr">a 4. terület pedig a külső budai parkok, a már folyamatban lévő megújuló Flóriánnal, az aquincumi és hosszúréti park tervével.</li>
<li><strong> </strong>Az 5. fontos helyszín a Duna menti zöldfolyosó, itt is a pesti alsó rakpart és Római part első sorban.</li>
<li>A 6. a városi kisvízfolyások, a Rákos-patak menti szakaszok és Szilas-patak revitalizációja,</li>
<li>a 7. a belvárosi területek érinti, a fontos sugárutak, mint az Andrássy, Rákóczi, Üllői és Nagykörút. </li>
<li>A 8. akcióterület a városi erdőket öleli fel, mint a Terebesi parkerdő, a Farkaserdő, a Szépvölgyi erdő.</li>
<li>Végül a 9. helyszín a természetközeli területek</li>
<li>és a 10. a temetők, amikkel foglalkozik a RDT.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250428ga6221.jpeg" alt="rakpart" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A felsorolt akcióterületek mellett két <strong>tematikus program</strong> is része a Radó Dezső tervnek. Az egyik a <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/szivacsvaros-2025-02-25.pdf">szivacsváros program</a>, ami a csapadékvíz visszatartását vizsgálja és mutatja be városi környezetben, a másik pedig azok a nagysikerű lakossági pályázatok, amelyek keretében belvárosi udvarzöldítésre (Égig érő fű), lakótelepi zöldítésre és kertvárosi gyümölcsfákra lehetett pályázni. </p>
<p>Persze a teljes dokumentum ennél sokkal komplexebb és részletesebb, de véleményezésre fel, elég, ha mindenki csak az általa ismert helyekre pillant rá, és mondja el véleményét. </p>

A Radó Dezső Terv – leánykori nevén a Fővárosi Önkormányzat Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve – 5 éve készült el, és egészen 2030-ig részletezi a budapesti zöldítési feladatokat. „5 év sok idő, félidőhöz közeledve monitoroztuk az eredményeit és felülvizsgáltuk a céljait, hogy a földön tudjuk tartani” – írja Bardóczi Sándor főtájépítész. Május 15-ig várják mindenki véleményét a felülvizsgálat kapcsán.

STÍLUS

A klímaváltozás már a spájzban van – a Főváros felülvizsgálja a zöldítési feladatait 

<p class="p1">A kerek 100-as jubileumi évforduló alkalmából az 1925-ös verseny útvonalat teszi meg idén május 14-én a mára nemzetközi szinten is jegyzett magyar körverseny, és ehhez kapcsolódik a Városháza parkban megtekinthető köztéri kiállítás és egy <a href="https://www.facebook.com/events/1450610139653373/">konferencia is. </a>Alábbi cikkünkben a Városháza parkban kiállított archív képeket nézhetitek végig, és megismerhetitek a Tour de Hongrie történelmét.</p>
<h3>A kezdetek (1925)</h3>
<p class="p2">Az egész országot átívelő, többnapos kerékpárverseny gondolata a 20. század elején jelent meg a magyar sportéletben, miután <strong>1903-ban útnak indult a világ legsikeresebb többnaposa, a Tour de France</strong>. A francia háromhetes verseny futótűzként tarolta le a nemzetközi sportéletet, Európa nacionalista államai pedig egyre erősödő késztetést éreztek arra, hogy maguk is életre hívják hazájuk körversenyét. Régiónkban elsőként a bolgárok rendeztek ilyet 1924-ben, egy évvel később pedig Magyarországon is elérkezett az igazság pillanata. A fő ötletgazda a Budai Kerékpár Egylet elnöke és a Magyar Királyság helyettes államtitkára, dr. Ary Pál volt, a szervezést pedig a Magyar Kerékpáros Egylet bonyolította le. A <strong>Háromnapos Dunántúli Körverseny útvonalaként a Budapest – Szombathely – Győr háromszöget jelölték ki</strong>, a fővédnök pedig egyenesen a kormányzó, Horthy Miklós lett.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1925jerzsabek-kairoly.png" alt="Jerzsabek" width="390" height="710">
<figcaption>Jerzsabek Károly 1925-ben.</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A sporttörténelmi jelentőségű startra <strong>1925. június 27-én, hajnali négy órakor került sor a Gellért Szálloda</strong> előtt. A csaknem száz rajthoz állóból 76 fejezte be az 510 kilométeres versenyt. Az MTK bringása, Jerzsabek Károly már az első szakaszon tíz perces előnyre tett szert, melyből hatot az utolsó nap végéig megőrzött. Több mint 22 nyeregben töltött óra után babérkoszorút, vállszalagot, aranyérmet, ezüst trófeát és egy kerékpárt vehetett át Auguszta hercegnőtől.</p>
<h3>A hőskor (1925-1945)</h3>
<p class="p2">1925 és 1937 között tizenegy alkalommal került megrendezésre hazánk többnaposa, mely <strong>1930-ban vette fel a Tour de Hongrie nevet</strong>. A versenyt ekkor kizárólag<strong> amatőrök számára</strong> írták ki. 1928-ban a budapesti világbajnokság miatt maradt el a Tour, egy évvel később viszont már külföldieket is köszönthettünk a mezőnyben. Az első sztárok a ’30-as években érkeztek: közéjük tartozott a Giro d’Italia-győztes Vasco Bergamaschi vagy a nyolcszoros háromhetes szakaszgyőztes Glauco Servadei. Az első duplázók ugyanakkor magyarok voltak: Vida László 1926-ban és 1927-ben; Liszkay István 1931-ben és 1943-ban tudott győzni az összetettben.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourtdh-1929.png" alt="Tour" width="945" height="623">
<figcaption>1922-es verseny. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourtdh-1937.png" alt="Tour" width="945" height="575">
<figcaption>1937-es verseny. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p class="p2">1936-ban a berlini olimpia, 1938-ban pedig a pénzügyi nehézségek miatt maradt el a Tour de Hongrie, mely aztán egészen valószínűtlen időszakban éledt újjá. A második bécsi döntést követően a Partium és Erdély északi része ismét Magyarországhoz került, a Magyar Körverseny szervezői pedig kapva kaptak a lehetőségen, hogy a <strong>régi-új területek felé fordítsák a mezőny útját</strong>. Az 1942-es és 1943-as kiírást a világháború árnyékában csak magyar versenyzők és klubok részvételével indították útnak. Ekkor került sor a Tour de Hongrie történetének leghosszabb etapjára, a 280 kilométeres Budapest – Nagyvárad szakaszra is.</p>
<h3>Tour de Hongrie a szocializmusban (1945-1989)</h3>
<p class="p2">Miközben a második világháborút követően a nyugati kerékpársport öles léptekkel haladt a profivá válás útján, a szocialista blokk országai az amatőr sport mellett tették le voksukat. Ennek következményeképp sanyarú sors várt a Magyar Körversenyre, mely <strong>három rövid időszakra tudott visszatérni a versenynaptárba</strong>: előbb 1949-ben, majd a Rákosi-rendszer utolsó éveiben (1953, 1955-56), végül pedig az 1960-as évek elején (1962-1965).</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour1949.jpeg" alt="Tour" width="945" height="675">
<figcaption>Plakát 1949-ből. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourtdh-1953.png" alt="Tour" width="945" height="692">
<figcaption>1953-as verseny. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">A Tour de Hongrie mintája ekkor már „a keleti blokk Tour de France-a”, a Békeverseny (Course de la Paix) volt. 1956-ban debütált a mezőnyben az összetett éllovasának járó sárga trikó, melyet a Vasas fiatalja, Aranyi Lajos húzhatott magára elsőként. Szintén 1956-ban osztottak először időjóváírást a szakaszgyőztesek és a részhajrágyőztesek részére. 1962-ben rendezték a leghosszabb, kilenc szakaszos, 1393 kilométeres Tour de Hongrie-t. A korszak utolsó kiadását Mahó László nyerte 1965-ven.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour1962-tdh-uitvonal.png" alt="Tour" width="945" height="648">
<figcaption>Az útvonal 1962-ben. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour1963-budapest.jpeg" alt="Tour" width="9371" height="5839">
<figcaption>A mezőny Budapesten 1963-ban. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>A rendszerváltás után (1993-1998)</h3>
<p class="p2">Csaknem 30 év és egy rendszerváltás után ébredt fel álmából a Magyar Kerékpáros Körverseny. A Kelet-Európába frissen megérkező piaci szereplők támogatásának köszönhetően <strong>1993. július 27-én egy Budapest – Győr etappal ismét útra kelt a Tour de Hongrie karavánja</strong>. A visszatérésben kulcsszerepe volt a Magyar Kerékpáros Szövetség akkori főtitkárának, a sportág magyarországi televíziós hangjának, Sipos Jánosnak. Ekkor írtak ki először pontversenyt és hegyi pontversenyt is a viadalon.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour-de-hongrie-1993-forraismagyar-hiirlap.jpeg" alt="Tour" width="13686" height="9415">
<figcaption>Az 1993-as mezőny. Kép: Magyar Hírlap/Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour1997.png" alt="Tour" width="781" height="705">
<figcaption>1997: ukrán Zajac (baltól), Bebtó Zoltán és Rohtmer Balázs. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">Bár a ’90-es évek Tourjai továbbra is amatőr megmérettetésként zajlottak, immár profi versenyzőket is a mezőnyben tudhattak. Hazánkba látogatott például az olimpiai bajnok német pályakerékpár-válogatott (Jens Lehmann, Guido Fulst, Robert Bartko, Danilo Hondo), de indult a magyar körön hazánk történetének legeredményesebb országúti kerékpárosa, a világbajnoki ezüstérmes Bodrogi László is. A hat kiadásból ötöt a külföldiek nyertek – 1997-ben Bebtó Zoltán tudta megtörni a légiósok hegemóniáját.</p>
<h3>Az első profi évek (2001-2008)</h3>
<p class="p2">2001-ben a Vuelta Sportiroda vette át a Magyar Körverseny szervezését, azzal az Eisenkrammer Károllyal az élen, aki részt vett az 1992-es barcelonai olimpián, a ’90-es években pedig két harmadik helyet is szerzett a Tour de Hongrie-n. Az egyre nívósabbá váló <strong>viadal 2004-ben került be először a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) hivatalos versenynaptárába</strong>, így a kontinentális csapatok számára megkerülhetetlenné vált.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour-de-hongrie2001-tiszauijvairos.jpeg" alt="Tour" width="1559" height="1030">
<figcaption>2001, Tiszaújváros. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2"> </p>
<p class="p2">Hosszas jogvitákat követően 2006 és 2008 között a Kerékpársport 2000 Alapítvány kezébe került a szervezés. A három kiadás elsősorban Észak-Magyarországot érintette, két alkalommal pedig Szlovákiába is ellátogatott a mezőny. A 2000-es évek legikonikusabb pillanatai közé tartozott a Kékestető debütálása (2001), Vanik Zoltán emlékezetes lejtmenetes győzelme (2002), Remák Zoltán duplázása (2003-04) vagy a későbbi Milánó-Sanremo-győztes Gerard Ciolek bravúrjai (2005).</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourremaik-zoltain.png" alt="Tour" width="781" height="936">
<figcaption>Remák Zoltán. Kép: Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<h3>Újrakezdés (2015-2022)</h3>
<p class="p2">2015-ben ismét Eisenkrammer Károly és a Vuelta Sportiroda szervezésében tért vissza a Magyar Kerékpáros Körverseny, mely 2.2-es besorolást kapott a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségtől. 2017-ben pályafutása egyik <strong>első profi versenyét itt teljesítette napjaink legjobb kerékpárosa, a háromszoros Tour de France-győztes Tadej Pogacar</strong>. A bronzérmes szlovén előtt egy hasonlóan fiatal magyar kerékpáros, Peák Barnabás zárt, aki Dina Márton, Fetter Erik és Valter Attila társaságában nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi kerékpáros térképekre. Dina és Valter két évvel később, az időközben 2.1-es szintre lépő versenyen óriási küzdelemre késztette a lettek profiját, Krists Neilandst a sárga trikóért. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourdina-mairton-feheir-trikoiban-2022-fotoi-pertorini-mairioi.jpeg" alt="TDH" width="4000" height="6000">
<figcaption>Dina Márton fehér trikóban 2022 -ben. Kép: Mario Pertorini/TDH</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour2016-keikes-fotoi-vanik-zoltain.jpeg" alt="Tour" width="1200" height="801">
<figcaption>Kékes, 2016. Kép: TVanik Zoltán/Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourtadejpogacartdh2017general3.jpeg" alt="Tour" width="2000" height="1333">
<figcaption>Tadej Pogacar 2017-ben. Kép:Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">A koronavírus-járvány miatt őszre halasztott 2020-as viadalon jelentek meg először hazánkban a sportág krémjét jelentő WorldTeamek. Ekkor született a mai napig utolsó magyar összetett győzelem is: Valter Attila a Kékestetőn ünnepelhette az első hazai diadalt Lengyel Tamás 2005-ös elsősége óta.</p>
<h3>Napjaink (2023-)</h3>
<p class="p2">A Tour de Hongrie századik évére már-már hagyománnyá vált, hogy a világ legjobb sprinterei Magyarországon készülnek fel a Tour de France-ra, időnként pedig elit hegyimenők is csatlakoznak hozzájuk. Ebben fontos szerepe volt egy újabb szintlépésnek: <strong>2023 óta immár ProSeries kategóriás versenyként tartják számon a Magyar Kört.</strong> Ez a második legmagasabb kategória a Tourhoz vagy a Giro d’Italiához hasonló WorldTour versenyek után.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourvalter-attila-2020-fotoi-vanik-zoltain.jpeg" alt="Tour" width="7218" height="4812">
<figcaption>Valter Attila, 2020. 09. 02. TDH 5. szakasz, Miskolc - Kékestető. Kép: Vanik Zoltán/Vanik Zoltán</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourpeter-sagan-eis-mark-cavendish-2024-fotoi-vanik-zoltain.jpeg" alt="Tour" width="8257" height="5504">
<figcaption>Peter Sagan és Mark Cavendish 2024-ben. Kép: Vanik Zoltán</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p class="p2">Az elmúlt években megfordult már hazánkban a Tour de France- és Giro d’Italia-győztes Egan Bernal; a háromszoros világbajnok, hétszeres Tour de France pontversenygyőztes Peter Sagan vagy a világbajnok, harmincöt Tour de France szakaszgyőzelmével csúcstartó Sir Mark Cavendish is. Utóbbi 2024-ben egy kazincbarcikai etapsikerrel hangolt a júliusi rekorddöntésére. Érdekesség, hogy a Tour de Hongrie összetettjében 2004 óta nem volt címvédés, a legutóbbi tizenhárom kiadást ráadásul tizenhárom különböző nemzetiségű versenyző nyerte. Az aktuális címvédő a belga Thibau Nys (Lidl – Trek).</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tourthibau-nys-2024-fotoi-karancsi-rudolf.jpeg" alt="Tour" width="5258" height="3505">
<figcaption>Thibau Nys 2024-ben. Kép: Karancsi-Albert Rudolf/Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<h3>Több, mint verseny</h3>
<p class="p2">A Tour de Hongrie amellett, hogy kiemelkedő rangú nemzetközi sportesemény, kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy <strong>Magyarország legszebb arcát is megmutathassuk a nagyvilágnak</strong>. A versenyt élő televíziós műsorgyártás kíséri, melynek köszönhetően a világ 190 országának egymilliárd háztartásában követhetik figyelemmel az eseményeket. Az ország legszebb tájait bejáró verseny turisztikai értéke ennek köszönhetően páratlan a sportesemények sorában.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/tour2024-foto-karancsi-rudolf.jpeg" alt="Tour" width="4872" height="3248">
<figcaption>Kép: Karancsi-Albert Rudolf/ Tour de Hongrie</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">A Magyar Körverseny emellett olyan társadalmi ügyekre is igyekszik felhívni a figyelmet, mint a közlekedésbiztonság vagy a kerékpáros oktatás. A <em>Másfél méter</em> kampány a biztonságos előzési oldaltávolság fontosságát hangsúlyozza, a Bringasuli program pedig iskolai oktatásokkal, pedagógus-továbbképzésekkel és tematikus rendezvények szervezésével foglalkozik. </p>
<p class="p2">A 2025-ös Tour de Hongrie a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Vuelta Sportiroda és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által valósul meg, az Aktív Magyarország program és a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága jóvoltából.</p>
<p class="p2"> </p>

Idén 100 éves Magyarország kerékpáros körversenye, ami a Tour de France által inspirálva 1925-ben indult el először, első szakaszán a Gellért térről Győrbe tekertek a versenyzők. A jubileum tiszteletére a Fővárosi Önkormányzat egy köztéri kiállítással és egy konferenciával készül, hogy megismertesse egymással a városi, szabadidős és sportkerékpározás szerelmeseit és megtalálja a különböző ágak közös pontjait, fejlesztési igényeit.  

A 100 éves Tour de Hongrie története

<p>A lapok 1938 őszén számoltak be arról, hogy az alig egyéves budaörsi után újabb repülőtér építése kezdődik hamarosan. A hivatalos indoklás szerint a növekvő légiforgalom teszi szükségessé, hogy még egy nemzetközi repülőtér épüljön Budapest határában, csakhogy ez nem volt igaz, a helyzet ennél sokkal tragikusabb, vagy tragikomikusabb volt: Magyarország 1937-ban átadott nemzetközi légkikötőjéről, a hosszan és nagyok sok pénzből épült budaörsi reptérről egy szezon alatt bebizonyosodott az alkalmatlan arra, hogy ellássa feladatát. KIfutópályáját nem betonozták le, a helyi talajviszonyok miatt már ősztől szüneteltetni kellett a forgalmat. A kormánynak nem hiányzott a nemzetközi blamázs, ám úgy vélték, ahhoz, hogy Budaörsöt „felhozzák”, nagyon sok pénz kellene, ezért egyszerűbb újat építeni.  </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan100136jezsuita-levacltar-1938.jpeg" alt="Budaörsi" width="3000" height="1814">
<figcaption>A Budaörsi repülőtér Kép: Jezsuita Levéltár/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Így került képbe az ekkor még önálló település, Pestszentlőrinc, még pontosabban Lőrinc és Vecsés határa, ahol kb. 250 hektáros állami földterület volt teljesen sík területén. „Fehérpuszta néven ismeretes ez a terület, amelyet aránylag kevés költséggel pompás startpályákkal rendelkező új repülőtér céljaira lehet felhasználni. Ha ezt a javaslatot az illetékesek jóváhagyják, tavasszal hozzá is fognak a pestszentlőrinci repülőtér megépítéséhez” – írta 1938. december 22-én az <em>Uj Lap</em>, és így is történt. A munkálatok 1939 áprilisában elkezdődtek, jól haladtak vele, de annyira azért nem, hogy igaz legyen, amit 1940. január 11-én megjelent <em>Esti Kurir </em>ígért: „Október 1-én megnyílik az új ferihegyi repülőtér”.</p>
<p>Ám ez csak azután vált nyilvánvalóvá, hogy augusztus 27-én, sajtóbejárás keretében egy álló napon át hízelgett az újságíróknak a beruházás minisztériumi szakfelelőse, akinek a neve ma is ismerősen cseng, de nem az aviatika révén. A több száz ember haláláért felelős Héjjas Ivánt, a Tanácsköztársaság leverésének hírhedt különítményparancsnokát, aki ellen még a nemzetközi felháborodás hatására sem emeltek vádat, Horthy Miklós „nem hagyta az út szélén”. Ezzel együtt Héjjas értett a repüléshez, az első világháborúban pilóta volt.</p>
<blockquote>
<p>Vitéz Héjjas Iván miniszteri osztályfőnök, a magyar repülés és az új közforgalmi repülőtér építésének leglelkesebb munkása és vezetője, hétfőn mutatta be a sajtó képviselőinek a Vecsés határában felépülő óriási aerodromot. </p>
</blockquote>
<p>A kereskedelmi kormány a repülőtér felépítésére 935 katasztrális holdat sajátított ki Vecsés, Rákoskeresztúr és Pestszentlőrinc határában. Hatalmas terület ez, de az új budapesti közforgalmi repülőtér, mint Héjjas Iván mondotta, évszázadokra épül. „A repülőtér mielőbbi kiépítése elsőrendű nemzeti érdek. Bizonyos, hogy a háború befejezése után a légi forgalom hatalmas mértékben fel fog lendülni és e nagy aerodrom megépítésénél döntő szempont volt az is, hogy' a transzkontinentális régió középpontja már 1938 előtt is Budapest volt” – mondta Héjjas, nem is sejtve, hogy a „nemzeti kincset” nem ő, hanem legádázabb ellenségei, a kommunisták fogják átadni. Ugyanazok akik őt is halálra ítélik – 1947-ben, távollétében. (Héjjas 1950-ben halt meg Spanyolországban.) A ferihegyi építkezés 1944-ig tartott, a területen rengeteg munkaszolgálatos is dolgozott. A megszállás után a németek sajátították ki, ezért a brit és az amerikai légierő folyamatosan bombázta. Amikor 1945 januárjában a Vörös Hadsereg sajátította ki, alig maradt valami a félig már kész repülőtérből.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan62518-ferihegy-musz.jpeg" alt="Munkaszolgálatosok" width="2560" height="1691">
<figcaption>Munkaszolgálatosok 1944-ban Kép: A R/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A háború utáni polgári repülés hivatalosan 1946. március 29-én indult azzal, hogy a korábbi Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (Malért) helyett megalapították a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaságot (Maszovlet), amelynek még a többszörösen leszerepelt budaörsi reptéren jelölték ki a telephelyét, de amikor 1947-ben a kormány meghirdette a Hároméves tervet,  már Ferihegy újjáépítése került napirendre, ugyanazon elvek mentén a mint nyolc évvel – egyedül a „nemzeti” jelzőt cserélték „népire” , akkoriban igen jelentős összegű, 40 millió forintos költségvetéssel.  A legjobban a tervező ifj. Dávid Károly járt, aki 1940-ben már felvehetett egy igen jelentős honoráriumot, 4000 pengőt, ám mivel  újraterveztették vele a főépületet, amely a magasból repülőgépet formáz, szép fizetést is kapott érte. </p>
<p>A <em>Kis Ujság</em> viszont ezt írta a megnyitó előtt: „A múlt nincs. Nyomokban sincs. A környék a munka lázában ég, így mutatja magát a jelen, a tervgazdálkodás, a népgazdaság diadalmas sikere. Egy impozáns épület fényezett és nyers terméskövekből, égnek szökő két üvegtoronnyal, csupa ablakkal, az újdonság frissen csillogó fényességében, ívben hajló, szélesen kiterjesztett szárnyakkal. Körülötte park, serkenő fű, fenyőbokrok, köztük derékig meztelen munkások. Bőrük mint a rézüst szine. Ők építették a modern aviatikának ezt a palotáját”. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan10880-ferihegy-kalsa.jpeg" alt="Ferihegy" width="2560" height="1766">
<figcaption>Puritán főbejárat Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A reptér megnyitójára 1950. május 7-én, vasárnap délelőtt került sor népünnepély keretében.  A Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat különbuszokat indított az eseményre, ahol előző nap elsősorban a dekoratőröknek kellett kitenniük magukért. „Színpompás látvány fogadja a Ferihegyi repülőtér avatására érkezőket. A gyönyörűen újjáépített repülőtér épületét Lenin, Sztálin, Rákosi hatalmas képmásai, vörös és nemzeti színű lobogók ékesítik.</p>
<p>A tükörfényes padlójú várócsarnokot is vörös drapériával vonták be, az épületnek a repülőtérre néző homlokzatán felírások éltetik Sztálint, Rákosi Mátyást, a Szovjetuniót és a Magyar Dolgozók Pártját. A szürke egyenruhába öltözött repülőtisztek és légi kísérőnők sorfala között, egymás után érkeznek az avatási ünnepség vendégei. Az ünnepség résztvevőinek lelkes éljenzése közepette lépett a mikrofonhoz Tarján Endre a közlekedési és postaügyi minisztérium légi közlekedési főosztályának vezetője, kinek megnyitó beszéde után</p>
<blockquote>
<p>Markovics István kőműves, a repülőteret építő munkások nevében köszöntötte a megjelenteket, majd a dolgozók nevében ígéretet tett, hogy továbbra is jó munkával harcolnak az ötéves terv megvalósításáért</p>
</blockquote>
<p>– számolt be az ünnepségről a <em>Független Magyarország</em>, Bebrits Lajos közlekedési miniszter beszédéből pedig azt érdemes kiemelni, hogy egy szót sem szól arról, hogy történt egy s más a háború előtt, építők közül egyetlen nevet emelt ki, Rákosi Mátyásét, majd levonta a következtetést: „Saját erőnkből nem lettünk volna képesek a magyar légi közlekedést megteremteni. Szovjet-magyar vállalkozás létesült, a Maszovlet”, végül remek dramaturgiai érzékről téve tanúbizonyságot, az emelvényre szólította Andrej Bocskarovot, a Maszovlet vezérigazgatóját, aki megállapította, hogy a reptér a szocializmus sikeres építésének bizonyítéka. „A Maszovlet vezérigazgatója ezután rakétalövéssel üzembe helyezte a repülőteret, a meghívottak ezután megtekintették az épület belső berendezéseit.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan91300-ferihegy-pistol.jpeg" alt="ferihegy" width="2560" height="1683">
<figcaption>Bocskarov elvtárs tüzel Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A légi utasforgalom Budaörs helyett, hétfőn reggeltől kezdve itt indul meg” – írta a <em>Független Magyarország.</em> Másnap az első gép Prágába indult, továbbá Bukarest, Varsó és Szófia voltak a külföldi úticélok. De voltak belföldi járatok is: Pécsre, Szombathelyre, Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra. Ferihegyről induló gép a vasfüggönyön túlra – Bécsbe – csak hat évvel később, 1956 nyarán jutott.    </p>

1950. május 7-én adták át a Ferihegyi repülőteret, amely Nagy-Budapest öthónapos addigi történetének legnagyobb eseménye volt. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy a reptér építése már a háború előtt elkezdődött.

Nagy-Budapest 75: Reptér örökölt anyagból

<p dir="ltr">Mit lehetne kezdeni az évek óta parlagon álló fővárosi vagy kerületi telkekkel a beépítésük helyett? A közösségi költségvetés egyik nyertes ötlete keretében helyi laksok azt találták ki és szavazták meg, hogy  ezeken a nem használt telkeken olyan kerteket alakítsanak ki, amit a helyi közösségek tartanak fenn a továbbiakban.</p>
<p dir="ltr">A 2023-as Közösségi költségvetés ötlete nagyon nagy népszerűségnek örvendett, a 2023 őszén lezárult jelentkezés keretében a közösségi kertekbe, a 16 meghirdetett helyszínre összesen több mint 600-an jelentkeztek. Még abban az évben ennek függvényében megszületett a döntés, hogy az új kertek a jelentkezések alapján a VIII. kerületi Auróra utcában, a XI. kerületi <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/07/uj-kozossegi-kert-keszul-ezuttal-gazdagreten">Gazdagréti lakótelepen</a> és a XIV. kerületi Erzsébet királyné útján létesülnek közösségi kertek. Erre a három helyszínre összesen 205-en jelentkeztek.</p>
<p dir="ltr">A bruttó 18 milliós  zuglói beruházás keretében most a Rákos-patak szomszédságában, az Erzsébet királyné útja 78 számú a Fővárosi Önkormányzat és a XIV. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő telken alakítanak június végére ki egy nagyjából 1600 négyzetméteres közösségi kertet.</p>
<p dir="ltr">A beruházás részeként elkerítik a kijelölt területet majd 83 db közösségi kertészkedés számára biztosított kiemelt növényágyást alakítanak ki és töltenek fel termőtalajjal és szerszámtároló épületet és komposztálót is létesítenek. Plusz szükség van egy vízóra akna és öntözőhálózat kialakítására is három locsolócsappal. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250417114557.jpeg" alt="zugló" width="4000" height="3000">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A beruházás befejezését követően a kert gondozását a Zugkert civil egyesület veszi át. Aki szeretne a keretben kertészkedni a Zugkert egyesületet keresheti szabad parcellákat illetően. </p>
<p dir="ltr">A beruházás többlépcsős előkészítés előzte meg:</p>
<ul>
<li dir="ltr" role="presentation">2023 május: Közösségi költségvetés ötlet jóváhagyása a Fővárosi Közgyűlés által (konkrét helyszín nélkül)</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2023 november: a szakmai főosztály által javasolt 18 lehetséges helyszín közül kiválasztásra kerültek a kiviteli tervkészítés helyszínei</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2024 január: a közösségi kertek helyszínére jelentkező civil kertészek számára workshopon mutattuk be a tervezési helyszíneket, szakmai tapasztalatokat a közösségi kertek kialakításáról és üzemeltetéséről, megkezdődött a kertész közösség önszerveződése non profit szervezetté, rögzítettük a közösség tagjai részéről felmerülő ötleteket.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2024 április: A kertész közösség számára 3 vázlattervet mutattunk be a közösségi kert kialakítására, melyek közöl a közösség az „Övárok” változatott választotta.</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2024 július: Elkészült a kert kviteli terve, megkezdődött a kivitelezés munkák közbeszerzésének előkészítése</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2025 február: Aláírásra került a Fővárosi Önkormányzat és a kertész közösség közötti együttműködési megállapodás a közösségi kert fenntartásáról</li>
<li dir="ltr" role="presentation">2025 március: Sikeresen lefolytatott közbeszerzési eljárást követően aláírásra került a kivitelezési szerződés.</li>
</ul>

Április első hetében megkezdődött a Fővárosi közösségi költségvetés forrásából finanszírozott XIV. kerületi Erzsébet királyné úti közösségi kert kivitelezése. A Rákos-patak szomszédságában egy nagyjából 1600 négyzetméteres kert lesz, összesen 83 növényágyással. 


Hamarosan új közösségi kert nyílik az zuglói Erzsébet Királyné útjánál

<h3 dir="ltr">Az alapok</h3>
<p dir="ltr">Ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy videóban lefektette az alapokat: a klímaváltozás már a jelenünk része, a hatásai pedig távolról sem észrevehetetlenek és mindannyiunkat érintenek.</p>
<div class="im_container im_youtube im_iframe_container" data-title="esőőkert" data-service="youtube" data-id="WVIcPN5MRo8"><iframe src="https://www.youtube-nocookie.com/embed/WVIcPN5MRo8" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0"></iframe></div>
<p> </p>
<p dir="ltr">Már a korábbi években is, de legutóbb 2024-ben a csapadékmentes nyár megtizedelte a főváros zöldterületeit, és az előrejelzések szerint egyre rosszabb lesz a helyzet, ezek az időszakok egyre hosszabbak lesznek. Jó hírnek tűnhetne, hogy a csapadék mennyisége éves szinten nem fog csökkenni, viszont az egyenlőtlen eloszlása miatt azt a város infrastruktúrája már nem képes elvezetni – mondjuk amikor egy nap alatt esik le egy hónapnyi eső. <strong>A megoldás az, hogy a túlburkolt városi szerkezetet átalakítjuk úgy, hogy legalább részben alkalmas legyen arra, hogy az elvezetés problematikája helyett a lehullott csapadékmennyiséget megőrizve, azt a növények párologtassák el, ezzel hűtve a várost. Erre megoldás az <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/23/az-esokert-az-uj-mehlegelo">esőkert</a>.</strong></p>
<h3 dir="ltr">Az első</h3>
<p dir="ltr">2023-ban a város első esőkertje a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/09/05/europa-zold-parkjai-koze-kerult-punkosdfurdo">Pünkösdfürdő Parkban</a> azért is jött létre, mert a vízelvezetés a lakótelepet védő gát miatt gyakorlatilag lehetetlen volt. Olyan mélyfekvésű területről van szó, ahol korábban megállt a burkolaton a víz, ezt kellett alkalmassá tenni arra, hogy a csapadékot érdemben be tudja fogadni: ezért most a kavicsborítás alatt egy úgynevezett drén réteg található, ami arra jó, hogy extrém mennyiségű vizet is el tudjon tárolni illetve el tudja vezetni a felszín alatt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aszi-kampany-1920x1080-17s.jpeg" alt="Új" width="1920" height="1080">
<figcaption>Pünkösdfürd Park Kép: /Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Emiatt – a rémhírekkel ellentétben – ezek az esőkertek például egyáltalán nem ideálisak szúnyog-keltetőnek sem. <strong>Az első esőkert sikere lökést adott annak a programnak, hogy továbbiak jöhessenek létre: a Főváros már 5 esőkertet hozott létre és tervben van még számos új.</strong></p>
<p dir="ltr">A <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/13/cinka-pannarol-az-elso-ciganyprimasrol-neveztek-el-kertet-jozsefvarosban">józsefvárosi Cinka Panna kert</a> már ezzel az elgondolással került kialakításra 2024. májusában. A saroktelken kialakított miniparkot úgy alakították ki, hogy az képes legyen a környező épületekről lefolyó vizet összegyűjteni, elnyelni és a talajba beszikkasztani. Ez lehetővé teszi, hogy ezen a területen olyan növények is megéljenek, amik ezt a nedvesebb közeget jól tolerálják. A mélyedés közepébe olyan növényeket ültettek, amik az időszakos vízborítást képesek elviselni, a mélyedés szélén pedig extra szárazságtűrő növények vannak, amik nem csak a városi környezet túlélésére képesek, hanem arra is, hogy biológiailag intenzív felületükkel kicsit még hűteni is tudják a környezetüket.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/cinka-panna-5.jpeg" alt="Megnyílt" width="2048" height="1365">
<figcaption>Cinka Panna park Kép: Józsefvárosi Önkormányzat/Józsefvárosi Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Szivacsváros</h3>
<p dir="ltr">Ahhoz, hogy a kerületek és akár magántulajdonosok is sikerrel próbálkozzanak hasonló projektekkel, segítségükre lehet egy nemrég megjelent, részletes műszaki dokumentáció, ami <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/szivacsvaros-2025-02-25.pdf">Szivacsváros</a> címen lett elérhető. Az ingyenes, letölthető kiadványban az esőkertek kialakításától kezdve az ajánlott növényeken át minden más nélkülözhetetlen információ elérhető bárkinek, aki ilyen irányú érdeklődéssel, szándékkal és kerttel is rendelkezik.</p>
<p>Borítókép: Cinka Panna park; Kép: Józsefvárosi Önkormányzat<strong id="docs-internal-guid-af3b0fc5-7fff-9687-c666-4b611c0a89b7"><br><br></strong></p>

A klímaváltozás elleni védekezés egyik zöld fegyvere lehet a városi környezetben kialakított esőkert, minél több lesz belőle, annál jobb lesz mindenkinek.

Így lehet otthon saját esőkerted

<p class="x_MsoNormal">A <strong>több <a href="https://budapest.hu/telepulesterv">száz oldalas dokumentumot</a></strong>, vagy egyes részeit ha valaki véleményezni szeretné, még nem késő nekiugrani.</p>
<p class="x_MsoNormal"><strong>Mi a fővárosi településterv?</strong></p>
<p class="x_MsoNormal">Budapest Főváros megkezdte a fővárosi településterv kidolgozását, amely meghatározza a főváros jövőképét. Feladata a városban élők életminőségének javítása, a biztonság erősítése, a fenntarthatóság biztosítása, mindez az országos és térségi érdekek, illetve a szomszédos és a más települések fejlesztési döntéseinek figyelembevételével – írja közleményében a Fővárosi Önkormányzat.</p>
<p dir="ltr">Budapest ~1,69 millió ember lakóhelye, gazdag történelme, építészeti öröksége, kulturális kínálata, pezsgő mindennapi élete és nem utolsósorban az itt élő emberek teszik sokszínű, egyedi és vonzó várossá. Annak érdekében, hogy Budapest magas színvonalon meg tudjon felelni fővárosi státuszából és méretéből adódó feladatainak, lakosainak életminőséggel szembeni jelenlegi és jövőbeli elvárásait teljesíteni tudja és a nemzetközi városhálózat elismert tagja, a városok közötti verseny sikeres szereplője legyen, összehangolt, a politikai ciklusokon túlmutató, együttműködésen alapuló fejlesztési folyamatra van szükség. Budapest településfejlesztési politikájában ezért olyan egyensúlyt kell teremteni, amelyben a város adottságainak és lehetőségeinek megfelelően válaszol az előtte álló kihívásokra, megtalálja a fejlődés dinamikus és egyben fenntartható arányait, a megőrzés és a fejlesztés, a célszerűség és a humanitás harmóniáját - szól a településterv egyik bevezetője. </p>
<p dir="ltr">A Fővárosi településterv <strong>két részből áll</strong>: a fejlesztési terv és a rendezési tervekből. (A rendezési tervek sorába a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti szabályzat is beletartozik, de ezen tervek felülvizsgálata csak az Fővárosi településfejlesztési terv (FTFT) és a Budapest főváros rendezési szabályzata (BFRSZ) jóváhagyása után következik, nem jelen dokumentum része).</p>
<p dir="ltr"><strong>Mi a Fővárosi településfejlesztési terv újdonsága?</strong></p>
<p dir="ltr">Egy dokumentumban összegzi a hosszú távú, valamint közép-, illetve rövidtávú fejlesztési döntéseket, ezáltal szorosabb összefüggést, kapcsolatot biztosít a különböző időtávok között, mint a korábbi tervrendszer.  A településrendezési tervvel egy eljárás keretében, egyidőben készül, a fejlesztési célok megvalósítása érdekében a két tervműfaj közötti kapcsolat áttekinthetőbb.</p>
<p dir="ltr">Budapest jövőképét korábban a <strong>Budapest 2030 </strong>(Hosszú távú városfejlesztési koncepció) határozta meg, amelynek hosszú távú céljai továbbra is érvényesek, azonban az elmúlt tíz év folyamatai, trendjei alapján ezeket frissítve tartalmazza az új terv. A Településterv cselekvési programja a Fővárosi Önkormányzat számára rögzíti a középtávon megvalósítandó beavatkozásokat, fejlesztési feladatokat és projekteket, valamint a nem fejlesztési jellegű önkormányzati tevékenységeket. A településtervek továbbra is kétszintű rendszerben maradnak: a<strong> Fővárosi Önkormányzat fővárosi településfejlesztési tervet, a kerületi önkormányzatok kerületi településfejlesztési terveket alkotnak</strong>, amelyeknek összhangban kell állniuk egymással.</p>
<p class="x_MsoNormal">A terv tervezetének partnerségi egyeztetése 2025. április 8-án indult, az észrevételek beküldésére május 8-ig van lehetőség. A partnerségi egyeztetés célja, hogy a város jövőjéről az itt lakók közösen gondolkodjanak, hogyan legyen  “Városból Otthon”. A <strong>dokumentum elérhető <a href="https://file.budapest.hu/FTT/FTT.zip" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ezen a linken</a></strong>, illetve a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján is.</p>
<p class="x_MsoNormal"><strong>A tervezési időszakban </strong>több nyilvános rendezvény is lezajlott a településtervről: április 9-én a Városból Otthon című konferencia keretében szakmai és civil szereplők osztották meg gondolataikat a FUGA Építészeti Központban, április 16-án pedig lakossági fórumot tartottak a Főpolgármesteri Hivatalban, ahol az érdeklődők közvetlenül tehették fel kérdéseiket és mondhatták el véleményüket a készülő tervvel kapcsolatban.</p>
<p class="x_MsoNormal">A dokumentumról május 8-ig a továbbiakban is bárki elmondhatja véleményét vagy javaslatát: emailben a <a href="mailto:telepulesterv@budapest.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">telepulesterv@budapest.hu</a> vagy postai úton: a Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztályának címezve (1052 Budapest, Városház utca 9–11.), vagy személyesen: a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Budapest V., Bárczy István utca 1–3.), illetve közvetlenül az E-TÉR felületen.</p>
<p class="x_MsoNormal">A terv és a kapcsolódó dokumentumok a főváros honlapján elérhetők: <a href="https://budapest.hu/telepulesterv" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://budapest.hu/telepulesterv</a></p>

Budapest új településtervet készít, amely a Főváros jövőjének meghatározásához nyújt keretet. A Városból Otthon – a fővárosi településterv a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési stratégiára épül, és célja, hogy összehangolt választ adjon a főváros előtt álló társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokra.

Ilyen lesz a jövő Budapestje – május 8-ig véleményezheted a fővárosi településtervet

<div>
<p>A magyar történelemben az ünnepi alkalmakkor mindig a hagyományok domináltak, általában még akkor is, ha a rendezőknek épp a hagyományosból volt elegük. 1919-ig lengtek az aktuális magyar zászlók, a vezetők és vezető szónokok mellett a papok és a tábornokok hozták a kötelezőt. De a Tanácsköztársaság – ahogy anniy minden mást is – a rutinos magyar ünneplést is berekesztette és egy olyan produkciót sikerült levezényelniük, amely sem előtte, sem utána nem lett volna lehetséges. Aznap a <em>Népszava</em>, amely az összes addigi május elsejéről beszámolt, címlapján Várnai Zseni<em> Vörös május</em> című verse mellett elragadtatott vezércikket közölt <em>A nagy május</em> címmel.</p>
<p>Ami verset illeti, talán a <em>Nemzeti dal </em>példája lebegett a költő és a szervezők előtt. A vers nemcsak a <em>Népszava </em>címlapján jelent meg, kinyomtatták röplapként is, és tízezres nagyságrendben szórták népek közé. Hogy azok másnapra el is felejtsék.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kossuth-tlr-marics.jpeg" alt="1919." width="1740" height="2560">
<figcaption>Kossuth tér Kép: Marics Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A dagályos vezércikket sem őrizte meg a kollektív emlékezet. „A sokszor megálmodott, az epedve várt nagy május itt van végre. A burzsoázia lejátszotta történelmi szerepét: kitermelte a forradalmi proletariátust, amelynek hivatása likvidálni és örökre megszüntetni az osztályharcokat és megteremteni a dolgozó emberek testvéri világegységét, világbékéjét, lehető legnagyobb boldogságát” – írta szerző, aki úgy vélte, hogy nagyon rövid idő kell, és a világforradalom győzedelmeskedni fog.</p>
<p>„És azután soha többé nem fog megismétlődni az, hogy mesterséges határokkal elválasztott proletártömegek egymás ellen, kizsákmányolók érdekében, fegyvert fogjanak, hogy proletárok proletárokat gyilkoljanak a kapitalisták parancsára.” Aznap nagyon sokan élőbeszédben is elmondták ugyanezt, de akkor sem történt volna semmi, ha végig csöndben maradnak. Az eseménynek ugyanis a külső megjelenés sokkal fontosabb eleme volt, mint a belső tartalma.  </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ferenciej-tere-pacchy-laszla.jpeg" alt="1919." width="1845" height="2560">
<figcaption>Kép: A mai Ferenciek tere 1919-ben. Fotó: Péchy László/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>1919. május 1-jén a dekoráció győzedelmeskedett – köszönhetően annak, hogy a kultúrfelelősök sok-sok kilométernyi vörös vászon, több tonna gipsz és számos egyéb olcsó építőanyagok felhasználásával, hirtelen felindulásból úgy felforgatták Budapestet, hogy arra rá sem lehetett ismerni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan230154-lanchad.jpeg" alt="1919." width="2560" height="1715">
<figcaption>Clark Ádám tér Kép: Fortepan-Album087/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p>„A magyar szovjetköztársaság boldog proletárjainak dolgos keze vörös ünneplőbe öltözteti Budapestet. A burzsoázia meghódított kővárain, a hatalmas bérpalotákon csintalan szellő ráncigálja a vörös drapériát, mintha csak a házak idegenkednének a szokatlan köntös ellen. Na de kezdik megszokni s engedelmesen tűrni a vörös egyenruhát" – írta <em>Az Est. </em>De a vegytiszta propagandánál sokkal érdekesebb, hogy listát közöltek a városban felállított alkalmi szobrokról is. Hosszú lesz, de érdemes végigolvasni és elképzelni:</p>
<ul>
<li>Drapériás emelvényre kerül Marxnak öt méteres álló szobra.</li>
<li>A parlament előtti téren állítják fel Lenin és Liebknecht mellszobrát.</li>
<li>A Berlini téren egy köralakú kiképzés lesz, amelynek három oldalán áll szoborba gyúrva Biró Mihálynak a <em>Népszava </em>plakátjáról ismert munkása pöröllyel a kezében.</li>
<li>A Vérmezőn a Martinovics-szarkofágon kívül egy óriási Lenin szobrot helyeztek el.</li>
<li>A Városligeti Iparcsarnok előtt gyönyörű dekoratív hatások lesznek; itt egy-egy monstruózus Lenin-, Engels-, Liebknecht- és Szabó Ervin-szobrot helyeztek el</li>
<li>A millenniumi emléket teljesen bevonták vörös drapériákkal; a középső óriási oszlopot  tektonikus kiképzéssé változtatták és az előtte lévő Árpád-szobor burkolatával kilenc méter magas hármas csoportot helyeztek, melynek közepén áll Marx szobra, mellette egy bányamunkás és egy vasmunkás.</li>
<li>A Kossuth Lajos utcába hat óriási mellszobor került.</li>
<li>Budán, az alagút előtt kétoldalt egy-egy négyméteres szobor, az egyik Biró Mihály munkásait ábrázolja, a másik pedig egy vörös katonát.</li>
<li>Az Üllői-út és József-körút sarkán egy szoborba öntött hatalmas ököl emelkedik, mely kalapácsot tart.</li>
<li>A Deák Ferenc-téren az Áldozatkészség soványan datált és rég lesajnált szobra fölé monumentális vörös tribünt emeltek, melynek ragyogó bíbora merészen tükröződik viasza az Adria-palota csiszolt márványfalán”.  </li>
</ul>
<p>„Vörös a pályaudvar, vörös a Lánchíd, Margit híd, Erzsébethíd, vörös a Liget, vörös a Vár, vörös a Vérmező, vörös ennek a nagy városnak minden íze, porcikája. A forradalom kérlelhetetlen színe minden más tónust elnyom, csak itt-ott kegyelmez némi kis zöldet a természetnek és valami fehéret a szociális forradalom szabadsághősei emlékének” - foglalta össze <em>Az Est </em>szerzője.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan295968.jpeg" alt="1919" width="1600" height="1042">
<figcaption>Kép: Schoch Frigyes/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p>De még ezt is lehetett fokozni. A közösségi közlekedés egyszemélyi felelőse az egykori szépreményű mérnök, Sajó László volt, de minden jel arra utalt, hogy elvesztette az eszét, stílszerűbben elöntötte agyát a vörös köd. A <strong>villamosközlekedés összeomlott</strong>, de a járműveket lovas omnibusszal sem tudták pótolni, mert nem volt elég ló. Akkora anyaghiány volt, hogy a Visegrádi utcában az új vágányokat felszedték és másutt fektették le… Ilyen körümények közepette adta utasításba Sajó, hogy, <strong>május 1-re az összes villamost fessék vörösre, és írjanak rá jelszavakat</strong>. Határidőre huszonkilenc villamost festettek át.</p>
<p>Csak május elsején derült ki, hogy a vörös villamosok utast nem szállíthatnak, Sajó ugyanis elrendelte, hogy az ünnep alkalmából a járművek csakis propagandacélokat szolgálhatnak, így az átfestett huszonkilenc kocsi üresen közlekedett, mozgó hirdetőtáblaként. </p>
<p><em>(Kiemelt kép: Schoch Lajas/Fortepan)</em></p>
</div>
<p> </p>

1919. május elsején nem énekelték azt, hogy „itt van május elseje”, de mást se a nagyon. A többség nem hitt a szemének. Ugyanis a város főbb terei a felismerhetetlenségig megváltoztak, minden beborított a vörös drapéria – másnap meg lehetett takarítani.

A világforradalom vörös szelleme még a villamosokat is elfoglalta

<p dir="ltr">Kert egy zsebkendőnyi telken, vagy időigényes magaságyás építése? Kártevő-kérdés, vagy szüretelésről, metszésről fontos tudnivalók? A válaszokért, hasznos tanácsokért generációk fordultak, és fordulnak ma is Bálint gazdához és tudásához. </p>
<p dir="ltr">A 2020-ban, százéves korában elhunyt Bálint György kertészmérnöknek a város egyik legszebb kertjében, a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Budai Arborétumában, a <strong>felső kertben állítottak mellszobrot</strong> április 29-én. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250429ga6271.jpeg" alt="Bálint" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A XX. század diktatúrái alatt többször is üldözötté vált, 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, majd a gunskircheni koncentrációs táborba vitték, ahonnan 42 kilóra soványodva szökött meg a tábor felszabadulása előtt. Hazatérve nekiállít a családi, gyöngyöshalmaji családi birtok fellendítésre – amiért a Rákosi-rendszer kuláknak bélyegezte és földjeiket elvették. </p>
<p dir="ltr">A Magyar Televízió <em>Ablak</em> című műsorához 1981-ben került, ahol Bálint gazdaként ismerhette meg a világ, és a műsort egészen 2009-ig sugározták. Élete során számos publikációval, könyvvel is ott segítette az amatőr és profi kertészeket, ahol csak tudta, a magaságyásoktól kezdve a szüretek rendjén át a biológiai kertészetig számos témában forgatják ma is műveit, és szellemi öröksége – a természet szeretete, tisztelete semmit nem halványult az elmúlt évek során</p>
<p> </p>

Bálint György, vagy ahogy az ország ismerte – Bálint gazda – kertészeti tanácsait egy ország ismerte és követte lelkesen, és rengeteg emberrel szerettette meg a természetet és a növényeket. 

Felavatták Bálint gazda mellszobrát a Budai Arborétumban

<p class="p1">Két aranyos tigriskölyök cseperedik a Városliget szélén – adta hírül a Budapesti Állatkert.</p>
<p class="p1">Agnes, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szibériai tigrise április 13-án két kölyöknek adott életet. A róluk szóló hivatalos bejelentést azonban – a szokásoknak megfelelőn – két hét elteltével, hétfőn tette közzé a városligeti intézmény. Mivel eleinte a két kicsinek és az anyaállatnak is a legteljesebb nyugalomra van szüksége, egy darabig még csak a gondozók, illetve azok az állatkerti munkatársak láthatják őket, akiknek a tigrisekkel kapcsolatos feladatuk van.</p>
<p class="p1">A kistigrisek szülei mindketten a tavalyi évben lettek a Budapesti Állatkert lakói: kifejezetten azzal a céllal érkeztek, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tigris tenyészprogramjának keretében szaporítsák őket. Ez nemcsak azért fontos, mert a kistigrisek aranyosak, hanem azért is, mert a szibériai tigrisek természetes élőhelyükön ritkulóban vannak, az állatkertek pedig azon dolgoznak, hogy megmentsék őket a kipusztulástól. Agnes, az anyaállat csaknem négyéves: 2021 nyarán született a csehországi Hluboká nad Vltavou város állatkertjében. Az apa – tisztes nevén Dáriusz – valamivel idősebb: 2017 áprilisában jött világra a Debreceni Állatkertben, épp a múlt héten ünnepelte nyolcadik születésnapját. Agnes tavaly februárban, Dáriusz pedig bő két hónappal később, áprilisban került Budapestre. Nem sokkal később az összeszoktatásukat is megkezdték, amely, mint a kölyök születése bizonyítja, nagyszerűen sikerült. Agnesnek és Dáriusznak is most először születtek kölykei.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/foivairosi-aillat-eis-noiveinykerttigriskoilykoik.png" alt="Fővárosi" width="2148" height="1208">
<figcaption>Kép: Fővárosi Állat- és Növénykert</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A kicsikről most még nem tudni, hogy milyen neműek. Ez kétséget kizáróan akkor fog tisztázódni, amikor néhány hét múlva megkapják az első védőoltásokat. Ilyenkor az állatokat néhány percre különválasztják az anyjuktól, megvizsgálják őket, megállapítják a nemüket, valamint azonosító chipet is kapnak. Ezt követően kerülhet sor a kistigrisek nevének kiválasztására.</p>
<p class="p1">A Budapesti Állatkertben 1868 óta láthat a közönség tigriseket, az első szibériai tigris pedig 1937-ben érkezett. Az első budapesti tigriskölykök 1880-ban jöttek a világra, legutóbb pedig 2013 augusztusában, tehát csaknem 12 évvel ezelőtt születtek kistigrisek a magyar főváros állatkertjében.</p>

Agnesnek és Dáriusznak a most két hetes kölykök az első közös utódaik. A nagyközönség majd néhány hét múlva ismerheti meg a kicsiket, addig maradnak az Állatkert videói. 

Tigriskölykök születtek a Budapesti Állatkertben

<p>Amíg nincs megbízható, közvetlen kötöttpályás reptéri vonala Budapestnek – ahogy ez már annyi nagyvárosban megvalósult, stresszmentessé téve az utazást – addig a leggyorsabb, legkényelmesebb és legolcsóbb megoldás itthon a 100E járat választása. </p>
<p>A repülőtéri forgalom várható nyári növekedése miatt május 1-től, csütörtöktől sűrűbben indítja a 100E Repülőtéri Expressz járatát a Deák Ferenc tér és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között és kiemelten készül a négynapos hétvégén várható nagyobb forgalomra – <a href="https://bkk.hu/hirek/2025/04/majus-1-tol-surubben-indul-a-100e-repuloteri-expressz.14231/">jelentette be a BKK. </a></p>
<p dir="ltr">Az új menetrend szerint májustól a délelőtti és délutáni csúcsidőben hétfőn, pénteken és vasárnap 6 percenként, kedden, szerdán és csütörtökön az eddigi 7-8 percenkénti indulás helyett 6-7 percenként indulnak a buszok a végállomásokról. Szombatonként délelőtt 6-7, délután 7-8 percenként indulnak a járatok. Az Expressz járat mindig a repülőtér nagyobb forgalmi irányához igazítva, a nap elején a repülőtér felé, míg késő este a belváros felé indul gyakrabban. A járat menetrendje <a href="https://bkk.hu/menetrendek/#100E">a BKK weboldalán</a> érhető el.</p>
<p dir="ltr">2024-es év az <a href="https://turizmus.com/cikk/szabalyozas/2024-uj-rekordev-hazai-turizmus-guller-zoltan-mtu-budapest-vendegszam-novekedes-vilagbajnok">adatok szerint</a> a turizmus szempontjából rekordév volt, az előzőhöz képest 11%-kal több – közel 18 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre. Közülük 16 millió utas fordult meg a <a href="https://turizmus.com/cikk/kozlekedes/megkezdodott-a-budapesti-repuloteren-a-3-terminal-epitesenek-elokeszitese">Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren</a>, ami közel ötödével múlja felül a megelőző évi adatokat. A turizmus.com cikke szerint a tavalyi új rekordév eredményeiben jelentős része volt a főváros kirobbanó teljesítményének, ugyanis Budapest 2024-ben minden korábbit meghaladó módon 24%-kal több, csaknem 6 millió külföldi turistát vonzott.</p>
<p> </p>

2024-ben rekordévet zárt a budapesti turizmus közel 6 millió turistával. A 100E reptéri járat már hét minden napján 0–24 közlekedik, május 1-től pedig a növekvő turistaforgalom miatt még az eddig megszokottnál is sűrűbben indul – csúcsidőben akár 6 percenként követik egymást a buszok. 

Május 1-től sűrűbben indul a 100E reptéri busz

<p dir="ltr">Az európai légitársaságok a tavalyi év után újra jelentős késésekre készülnek. Ahogy a nemrég véget ért <a href="https://www.routesonline.com/events/253/routes-europe-2025/">Routes Europe</a> sevillai konferencián is elhangzott, tavaly nyáron a légitársaságok és az utasok összesen 11 millió perces késést tapasztalhattak a júniustól szeptemberig tartó utazási csúcsszezonban, elsősorban a légiközlekedési irányítás kapacitáskorlátozásai, az időjárással kapcsolatos problémák, valamint az Európa légterének 20 százalékát lezáró orosz-ukrán háború folyamatos hatásai miatt. Ezek a fennakadások, az elavult és széttagolt légtérkezelési rendszerekkel párosulva jelentős terhelést okoztak az európai légi közlekedésben – a konferencián pedig a helyzet rosszabbodását prognosztizálták 2025-re. A késések fő elszenvedői az utasok, az iparág szereplői egyelőre egymást vádolják a kialakult helyzet miatt, megoldás pedig nincs.</p>
<p dir="ltr">A Ryanair vezérigazgatója, Michael O'Leary szerint a nagy európai l<strong>égiirányító cégek maguk vallották be, hogy ők azok, akik létszámhiány miatt képtelenek kezelni a jelenlegi keresletet. Ő az Európai Bizottságtól várja, hogy ezeket a cégeket kötelezzék arra, hogy minden nap teljes létszámmal rendelkezzenek a járatok indulásának első hullámához, ezzel biztosítva, hogy a légiforgalmi rendszer felkészül a csúcsigények kezelésére.</strong> Más iparági vezetők, például az Air France-KLM vezérigazgatója, Ben Smith is a légiirányítókat okolja a jelenlegi helyzetért, az elszámoltathatóságukat hiányolja a rendszerből, sőt, azt szorgalmazta, hogy <strong>vállaljanak pénzügyi felelősséget az általuk okozott késésekért.</strong> </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/reptacr2222.jpeg" alt="reptér" width="2560" height="2119">
<figcaption>Kép: Bauer Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p dir="ltr">A Hungarocontrol Zrt., a magyar légirányítással foglalkozó vállalat tavaly kinevezett vezérigazgatója, Turi Ferenc <a href="https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/12/legiiranyitas-hungarocontrol-fapados-trukk-keses">egy interjúban</a> így árnyalta a képet: “A légitársaságoknak vannak megkérdőjelezhető gyakorlataik. Például olyan menetrendeket hirdetnek meg, amelyekről eleve tudják, hogy lehetetlen betartani. Így azt az időt, amely alatt az érkező repülőt el tudják indítani – a fordulóidőt – rendszeresen alulpublikálják. Elsősorban a low cost légitársaságok számolnak rendkívül rövid, néhány tízperces fordulóidővel, holott soha nem fordulnak meg 40-45 percnél hamarabb. <strong>Egyedül egy ilyen repülő, amely naponta érint négy repülőteret, hatalmas késést tud okozni. </strong>Külön probléma, hogy az eleve késésben lévő repülőket a csúszás miatt boruló légtérforgalom miatt van, hogy már később sem tudjuk elengedni, így tovább kell várniuk. Bár ez a pluszkésésük a légtérirányításból fakad, de nem a légtérirányítás hibájából.”</p>
<p dir="ltr">A folyamatos késések rávilágítanak az európai légiforgalmi irányítás reformjának szükségességére.<strong> A problémának a légitársaságokat okoló utasokon túl maguk a légitársaságok is elszenvedői a jelenlegi helyzetnek, ezért az iparág legtöbb résztvevője a légiközlekedés gyors átalakítását sürgeti, hogy elkerüljék a további késéseket a következő főszezonban.</strong> A konferencián például olyan megoldás is elhangzott, hogy a jelenlegi rendszer újragondolásával csökkenteni lehetne a torlódásokat, optimalizálhatnák a repülési útvonalakat, amivel meg lehetne előzni a késések nagy részét és a légtérben kialakuló rendszeres “sorbanállást”. </p>
<p dir="ltr">Az iparág szereplői tehát elégedetlenek, ugyanakkor a légitársaságok aggályainak ellentmondanak például azok a hírek, hogy késések ellenére is <a href="https://airportal.hu/tortenete-legnagyobb-jaratkinalataval-koszonti-a-nyari-szezont-a-budapest-airport/">új járatokat indítanak például Budapestről</a> is, tovább növelve ezzel a forgalmat a probléma megoldása nélkül.</p>
<p dir="ltr">A késés vagy járattörlés esetén járó kártérítés formáiról <a href="https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/hirek/hir/jaratkeses-jarattorles-ilyen-karterites-es-extra-ellatas">itt</a> lehet tájékozódni.</p>
<p> </p>

A 2024-es főszezonban összesen 21 évnyi késést szedtek össze a légitársaságok Európában, és a tendencia egy friss vizsgálat szerint idén tovább romlik.  Megoldás nincs, még abban sincs konszenzus,  hogy ki a hibás.


Extrém késésekkel számol Budapest és egész Európa is, az utasok tehetetlenek

<p dir="ltr">2025. április 19-én, szombaton kezdte meg a Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója a budapesti hidak takarítását. 6:30 és 13:30 között az Erzsébet híd déli, másnap a híd északi oldalát tisztították meg. <strong>A hídmosási munkák részei az éves, előre tervezett köztisztasági feladatoknak, </strong>amelyek során a társaság évi két alkalommal, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/21/befejezodott-az-fkf-tavaszi-hidmosasi-programja">tavasszal</a> és <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/10/ejszakai-nagymosas">ősszel</a>, környezetkímélő tisztítószerrel, magasnyomású, vizes technológiával megtisztítja Budapest kiemelt forgalmú hídjait és a Váralagutat is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc83221.jpeg" alt="Váralagút" width="6048" height="4024">
<figcaption>Kép: FKF/Budapesti Közművek</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Április 23-án (szerdán) 23:30 és 4:30 között a Váralagút melegvizes, kézi és gépi erővel történő mosását végezték környezetkímélő tisztítószerrel. A munkálatok azért folynak az éjszakai órákban, hogy a budapestieket a lehetőségekhez képest a legkevésbé akadályozzák a haladásban, közlekedésben. </p>
<p dir="ltr">A hídmosási program ma, csütörtökön is folytatódik: <strong>éjjel két ikonikus darab megy át a megtisztulási folyamaton: a Lánchidat és a városligeti Zielinski hidat takarítják 23:30 és 4:30 között néhány órás ideiglenes zárás mellett. </strong>A társaság kéri a gépjárművezetőket és a kerékpárosokat, hogy a jelzett éjszakai, néhány órás időszakban úti céljuk eléréséhez válasszanak más útvonalat, és figyeljenek az ott dolgozó munkagépekre, vigyázzanak a területen dolgozó, közfeladatot ellátó munkatársaikra. A munkálatok az éjszakai buszjáratokat ez esetben sem érintik, azok a megszokott útvonalon és menetrendben közlekednek.</p>
<p dir="ltr"> </p>

Már zajlik a tavaszi hídtakarítási program, amelynek nyomán csillog-villog majd az összes budapesti híd és a Váralagút.


Éjjel tisztább lett az Alagút, felkészül a Lánchíd és a Zielinski híd

<p class="MsoNormal">Nikolaus Riggenbach találmánya a megtestesült ipari alpinizmus volt akkor, amikor ipari alpinisták még nem léteztek. Szabadalmaztatott vaspályája – <strong>a sínpár közé helyezett, illetve a mozdonyból lenyúló fogazat</strong> – a vasutak addig megoldhatatlannak tűnő hegymeneti problémáját oldotta meg. A sikeres bemutatkozás 1871-ben történt Svájcban: egy gőzmozdony húzta szerelvény a speciális síneken a 1800 méter magasan lévő Rigi csúcsra vitte az utasait Vitznauból, s 7 kilométeres pályáján 1361 méteres szintkülönbséget győzött le. A fogaskerekűt üzemeltető cég az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen in Basel 1874-ben Bécsben és Budapesten épített fogaskerekűt, úgy látszik kellettek a külföldi referenciák, hogy az efféle vasutakra Svájc is vevő legyen. Ám amilyen naprakész technikai vállalkozás volt indulásakor a budai fogas, olyan elavultnak tűnt a századfordulóra.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fogas2.jpeg" alt="Fogaskerekű" width="4482" height="3173">
<figcaption>Kép: Klösz György/Budapest Főváros Levéltára/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal"><strong>Az inkább kávédarálóra, mint lokomotívra</strong> emlékeztető kis gőzös 10 km/h maximális sebességével, szerény külsejével csak azért nem váltott ki szánalmat  az addigra egyeduralkodóvá vált villamosok utasai szemében, mert a menetjegy háromszor volt drágább a villamosénál. Már ekkor sürgették a fogas áram alá helyezését, de ennek sokkal később jött csak el az ideje. 1929-ben álltak forgalomba a Ganz sárga színű szerelvényei, amelyek 1973-ig közlekedtek a vonalon, róluk elmondható: éltek, amíg meg nem haltak: 43 év alatt nem nyúltak hozzá. 1972-ben Ezután viszont a vonal teljes rekonstrukciójára került sor, a BKV ekkor vásárolta azokat az osztrák gyártmányú,, Simmering Graz Pauker típusú fogasokat, amelyek akkoriban a csúcsnak számítottak. De csúcsnak számít az is, hogy ezek a kocsik <strong>immár 51 éve </strong>közlekednek itt. Ez mégsem jelenti azt,  hogy a fogas a BKV mozgó közlekedési múzeuma lenne. Ha egyelőre nincs is lehetőség  járműcserére, a társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogasról senkinek ne a gőzmozdony jusson az eszébe.</p>
<h3 class="MsoNormal">Fél évvel hamarabb</h3>
<p class="MsoNormal">Ezt támasztja alá a legújabb fogashoz kapcsolódó hír, mely szerint a városmajori végállomás árnyékmentes tetőszerkezetén, 221,5 m2 felületen 106 darab, egyenként 480W teljesítményű napelem panelt telepítettek. A rendszer – a számítások szerint – évente összesen 50 792 kWh villamos energiát termel majd, amelyet a telephelyen belül használnak fel. A projekt a hatékony tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően a szeptemberi céldátumnál csaknem fél évvel hamarabb megvalósult. Így az új rendszer már 2025 nyarán elkezdheti az energiatermelést a remízben, és hozzájárulhat a BKV megtakarításaihoz. Az új napelemekkel megtakarított költség meghaladja a 2,7 millió forintot. A beruházás megtérülési ideje alig több mint három év. </p>
<p class="MsoNormal">A Szilágyi Erzsébet fasoron megvalósult beruházás a BKV hatodik napelemes rendszere. A társaság <strong>Akácfa utcai Székház</strong>ának tetejére telepített napelemes rendszer az épület energetikai korszerűsítésének részeként 2018 nyarára készült el. 2020 októberében a <strong>Kelenföldi Divízió</strong> területén megépült autóbusz-tárolókat adtak át, amelyek tetőszerkezetére összesen 200 kW teljesítményű napelemes rendszert telepítettek. A 648 darab 310 W-os napelem panel éves szinten hozzávetőleg 220 000 kWh villamos energiát termel, ami a telephely energiaigényének csaknem 9 százalékát fedezi.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/napelem1.jpeg" alt="Napelemek" width="1600" height="1200">
<figcaption>Kép: BKV Zrt.</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">2023 májusában a <strong>Hungária villamos kocsiszínben </strong>43 kW-os,<strong> </strong>a<strong> Cinkotai autóbuszgarázs</strong>ban 100 kW-os és 2024-ben <strong>Zugló villamos kocsiszín</strong>ben 59 kW-os napelemes rendszert telepített a társaság. A korszerű rendszerek jelentősen, több ezer elültetett fa szén-dioxid-elnyelésének megfelelő szinten csökkentik a vállalat szén-dioxid-kibocsátását. Emellett a beruházások évente körülbelül 25 millió forintos költségmegtakarítást eredményeznek a BKV-nak. A társaság a közeljövőben további telephelyeken is tervezi napelemes rendszerek beüzemelését.</p>
<p class="MsoNormal"><em>Borítókép: Nyírő Simon/BKK</em></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
<p class="MsoNormal"> </p>

A több mint 150 éves fogaskerekű újdonsága és régiségei.

Üdvözlet a napelemes Városmajorból

Napelemek a  végállomáson

<p style="text-align: left;">A székház dísztermében a színpadot beborította a vörös drapéria. Még terítő is vörös volt az asztalon, a váza is, a szegfű is, csak a szegfű szára nem. Öten ültek mögötte, négyen már elmondták, amit akartak, de Szász György kocsimester ideje csak az utolsó szónok után érkezett el. „A magyar dolgozó nép, munkásosztályunk sikeres harcot folytatott az 1953. évi tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért. Az 1953 második félévi termelési eredményeinek alapján a minisztertanács és a SZOT elnöksége a szocialista munkaversenyben megállapította a sorrendet és a győzteseknek odaítélte vándorzászlaját. <strong>A közlekedésben a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese: Rákosrendező állomás</strong>” – mondta valami igazgatóhelyettes, aki beszéde végén szólította Szászt a színpadra, és átadott neki egy vörös zászlót. A kocsimester megköszönte, kiszáradt torka miatt alig bírta hozzátenni hogy „igyekszünk”, de az újság másnap azt írta, hogy „Szász György kocsimester, a dolgozók nevében még lelkesebb, még jobb munkát ígért és fogadta, hogy Rákosrendező állomás mindvégig élenjár a kongresszusi versenyben is”.</p>
<h3 style="text-align: left;">Munkaverseny hullámzó pályákon</h3>
<p style="text-align: left;">Három évvel később Rákosrendező ismét az élen járt, a pártbizottság a dolgozók nevében az ország valamennyi rendező pályaudvarához felhívást juttatott el, munkaversenyre csábítva. Amelyben a dolgozók nyelvezetétől némiképp eltérő stílusban közölték, hogy az ellenforradalmi események után, az elvégzett munkát értékelve megállapították, hogy a termelési eredmények fokozatosan javulnak és ma már elérték az 1956. október 23. előtti termelési színvonalat. „Egyetértünk a párt és a kormány programjával, segítséget akarunk nyújtani annak megvalósításához. Hazánk felszabadulásának 12. évfordulóján elhatároztuk, hogy az egyes műszakok között, a régi bürokratikus, formális, erőltetett vonásaitól megtisztítva, újra szocialista munkaversenyt indítunk. <strong>Felhívjuk az összes rendezőpályaudvar dolgozóit, hogy május 1. méltó megünneplésére, hasonló szocialista munkaversenyt indítsanak!</strong>” – írták, de közben a 1956. december 11-én történt bűnesetre gondoltak. A jegyzőkönyv szerint lövöldözés után elfogták Szalontai Sándorné és Bondári Sándor budapesti lakosokat, akik a teherpályaudvaron feltört vagonokból zsákszámra lopták a cigarettát, cukrot és kekszet. Ugyanakkor a Csehszlovákiából Bulgáriába exportálandó kerékpárok ügyében nem történt előrelépés, mert ahhoz sem Szalontainénak, sem Bondárinak nem volt köze.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">Csak annyit lehetett tudni, hogy valakik feltörték a vagont és 300 kerékpárt vittek el belőle. Háromszázat! Negyvenet később megtaláltak egy közeli raktárhelyiségben. Senki nem tudta, hogyan kerültek oda.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">De 1959-ben senki nem emlékezett az ellopott biciklikre, ha mégis, akkor sem illett szóba hozni. A pártvezetésben ugyanazzal a koreográfiával próbálkoztak, mint tíz évvel ezelőtt. A munkaversenyt próbálták misztifikálni. Jelesül az '57-est. „Azóta megszakítás nélkül folyik, az idén hirtelen nagy fává terebélyesedett. A márciusi párthatározat után úgy határoztak, hogy a legfőbb figyelmet a kocsitartózkodás csökkentésére fordítják” – írta 1959 tavaszán a <em>Magyar Vasutas</em>. Azt nem magyarázták meg, hogy fává terebélyesedés alatt mit értenek. Ha azt, hogy az 1958-as évben a 12,5 órás kocsitartózkodási időt 12 órára csökkentik, ami 2 és félmillió forintot ér (nem a dolgozóknak), akkor kissé sántít a fás hasonlat. Ha viszont hozzátesszük, hogy a párt azt ígérte, hogy személyekre szabottan dolgozza ki, hogy kinek mi legyen a dolga, mégis helytálló valamelyest a „terebélyesedés”. Persze csak akkor, amikor a lógósakat is sikerült bevonni a munkába, és ekképp terebélyesedett a munkával eltöltött idő.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22579.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2485" height="2419">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">Ezzel együtt nagy volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy 1958-ban 118 345 munkaórát takarítottak meg. Ennyi kellett ahhoz, hogy Rákosrendezőből élüzem legyen. „Miben látom a siker titkát? Egyrészt abban, hogy a szakszervezeti bizottság, a műhelybizottságok és a bizalmiak mindig eredményesen mozgósítják a dolgozókat a feladatok, a tervek teljesítésére – nyilatkozta az állomásfőnök a <em>Magyar Vasutas</em>nak – másrészt a most folyó verseny egészséges, a feltételek reálisak – tette hozzá.</p>
<p style="text-align: left;">Négy évvel később azonban már az derült ki, hogy miközben a szakszervezeti bizottság, a műhelybizottságok és a bizalmiak eredményesen mozgósítják a dolgozókat a feladatok, a tervek teljesítésére, bizonyos szabályok fölött szemet hunynak. Ez pedig szó szerint életveszélyes. </p>
<p style="text-align: left;">Épp azokra nézve, akik a gurítódomb – egyúttal a piramis – alján álltak. <strong>Moldova György <em>Akit a mozdony füstje megcsapott</em> című könyvében ezt írja a sarusokról</strong>: „Fent a toronyban a vágányfék kezelője megránt egy kart, egy vágányszakasz hirtelen megemelkedik a kocsi alatt, a fékpofa megfogja a kerekeket, néhány pillanatig tartja, szinte megállítja, és az elrendelt irányvágány felé tereli. A kocsi, mikor kiszabadul a fékpofák szorításából, alig-alig gurul, de egy lejtős szakaszon még egyszer felgyorsul, az irányvágány elején újra meg kell fogni. Ekkor jön a <em>sarus</em>, kezében egy hat-nyolc kilós, negyedkerék formájú, fogóban végződő vaskengyellel, a saruval, leteszi a sínre, a kocsi kereke nekifut, megakad rajta, egy darabig tolja-vonszolja maga előtt a sínen, közben mind többet veszít a sebességéből, az ütközés, mellyel a már álló kocsisornak csapódik, nem veszélyes, legfeljebb a rosszul rögzített vagonajtók nyílnak ki. Minden vasúti ember közül a sarusok azok, akik a legközvetlenebbül néznek szembe a veszéllyel”.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan65237.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2464" height="2251">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">A hatvanas évek elején, Rákosrendezőn gyakran előfordult, hogy a sarusnak négy-öt kocsit kellett szinte egyszerre lefékeznie. Annak ellenére, hogy a rendelkezések szerint csak két vágányt lett volna szabad kezelnie. Rákosrendezőn hetven fős létszámhiánnyal voltak kénytelenek beszállni a munkaversenybe. Jellemző, hogy a munkavédelmi felelős a „személyzethiányt” jelölte meg a legnagyobb és legnehezebben felszámolható „baleseti forrásként”, de arra is panaszkodott, hogy „egyre süllyedt a szakmai és általános színvonal”.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">1963-ban a Rákosrendezőn dolgozó 800 vasutas közül legfeljebb háromszázan végezték el a nyolc általánost, amikor pedig a Pályaalkalmassági Intézet szúrópróbaszerűen megvizsgált 100 váltóőrt, kiderült, hogy közülük 50 alkalmatlan a váltókezelői szolgálatra.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">A hatvanas évek közepére a vasúti pártapparátus is belátta, hogy a munkaverseny helyett inkább a fizetéseket kellene rendezni, a legújabb csapásirány az lett, hogy „jelentős mértékben emelni kell a vasutasok általános műveltségi és szakmai színvonalát”. Leginkább azért, mert a balesetek egy részét az okozta, hogy a <strong>bizonyos dolgozók nem értették, nem tudták vagy nem akarták megtanulni a vasúti jelzéseket</strong>. </p>
<h3 style="text-align: left;">Lavór és hordó</h3>
<p style="text-align: left;">De pár évvel később a helyzet legfeljebb annyiban változott, hogy tovább romlottak a munkakörülmények. 1967. december 8-án írta meg a <em>Magyar Vasutas</em>, hogy a saruzók részére hidegre való tekintettel még bódénak sem nevezhető melegedőket állítottak fel a vágányok között. „A meleget a szabadba nyíló vegyes tüzelésű kályhák szolgáltatják. A dolgozók személyi tárgyait pedig a deszkafalon szögekre helyezték el” – írták, az olvasók pedig nem sokkal később meglepve tapasztalhatták, hogy az állomásfőnök-helyettes csak megerősíteni tudja a hírt. „Valami szélvédett hely kell az embereknek. <strong>Állomásunk sajnos nagyon elhanyagolt, szociális körülményeink mostohák.</strong> Nagyon sürgős segítségre lenne szükség” – nyilatkozta, azt már a lap szerkesztője tette hozzá, hogy Rákosrendező „átépítése és rekonstrukciója” régóta napirenden van... 1968 tavaszán a MÁV budapesti igazgatóságának helyettes vezetője közölte, hogy a sarusbódék felülvizsgálatakor megállapították, hogy a létesítményeknek „nagymérvű hiányosságai nincsenek”, de a külső formáját csúfítja, hogy az ott dolgozók a helyiség szabad nyílását deszkadarabokkal fedték be és fűtési lehetőséget kívántak biztosítani, különböző vashordókból.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">A bódékat korszerűbbé tenni nem lehet a fent említett kötöttségek miatt. Az állomásnak ezen a részén a vágányok átépítését most tervezzük, az átépítéssel ez a probléma megszűnik</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">– közölte a szakember.</p>
<p style="text-align: left;">Ehelyett igencsak más jellegű átépítésre került sor 1968. augusztus 22-én: egy villástargonca emelője beleakadt a raktározási épület ajtajába, amit a helyéből tokostól elmozdított, s ennek következtében egy vasgerenda a targoncavezetőre zuhant, és súlyos hátgerincsérülést okozott. Ugyanakkor az épület falszerkezete megrongálódott, a lezuhanó téglafalazat pedig „három dolgozó súlyos, töréses sérüléseit idézte elő”.  Utóbb kiderült, hogy a targoncavezető erősen ittas volt.</p>
<p style="text-align: left;">„A balesetek elemzéséből levonható tanulságok arra figyelmeztetnek, hogy mind a gazdasági vezetők, mind pedig a mozgalmi szervek haladéktalanul, minden lehetséges eszköz alkalmazásával vegyék elejét a baleseti helyzet további romlásának” – állapította meg egy vizsgálat 1968 októberében, amelyből az is tudható, hogy</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">abban az évben, kilenc hónap alatt 32 vasutas halt meg Magyarországon munkavégzés közben.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">Rákosrendező <strong>átépítése és rekonstrukciója továbbra is csak a tervek között szerepelt</strong>, a <em>Magyar Vasutas </em>riportere minden évben megírhatta az ott uralkodó állapotokat. Az 1973. március 3-án <em>Mikor teremtenek emberhez méltó szociális körülményeket? </em>címmel megjelent rendes, évi Rákosrendező-cikkből kiderül, hogy a botrányos a sarus bódékat felszámolták, az melegedőkről az igazgatóság gondoskodott. „Szerény melegedők, az már szent, de azért mindenesetre különbek, mint a pár évvel ezelőtt itt látott kalyibák” – írták 52 éve, honnan is tudhatták volna, hogy a sztori legdurvább része nem az, hogy ezt leszámítva minden maradt a régiben, hanem az, hogy az új típusú tartózkodók fala azbesztből épült. Tehát ez volt a „pozitív fejlemény”. Amúgy <strong>Rákosrendező frontkatonáinak, a sarusoknak, kocsirendezőknek, váltókezelőknek lavórban kellett tisztálkodniuk, meleg vizük meg úgy lett, hogy a gőzmozdony vezetőjétől adott nekik egy-két litert</strong>. „A főnökség és a szakszervezet határozott fellépésére sikerült villanybojlereket beszereltetni.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan138401.jpeg" alt="munkások" width="2560" height="2463">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">A gond azonban csak kissé mérséklődött, hiszen a női fürdő közvetlenül a szabadba nyílik, s a bojler melletti szűk fülkékben mindössze két zuhanyozó van. A túlsó oldalon, a férfiak helyiségében nagyobb összteljesítményűek a bojlerok, és több a zuhanyozó csap is, de a műszakonként, mire a létszám negyed része letusol, elfogy a meleg víz” – nyilatkozta az állomásfőnök-helyettes, aki azt is elmondta, hogy a termelési tanácskozások, taggyűlések unos-untalan visszatérő témája, hogy mikor épül Rákosrendezőn korszerű szociális létesítmény. „Igyekszünk megértetni, hogy felső szerveink évek óta szorgalmazzák a probléma megoldását.  Jelenleg <strong>1975-re ígérik egy 350 személyes, fekete-fehér öltözővel, fürdővel, orvosi rendelővel ellátott szociális épület megteremtését</strong>, de a sok korábbi ígéret meg nem tartása miatt már erről is nehéz beszélni az emberekkel…” Ezt már a szakszervezeti bizalmi közölte, aki felpanaszolta, hogy felépítettek egy 75 személyes, faházat az ott dolgozó egyedülálló férfiak szállásául. „Mire azonban beköltöztek volna a kényelmesen, kulturáltan berendezett szobákba, a tűzrendészeti hatóság az olajkályhák miatt megtiltotta az épület használatbavételét. Azóta is üresen áll, s benne a fürdőszobákat sem használhatja senki” – kesergett az érdekképviselet embere, de több mint ötven év múltán óhatatlanul felmerül, miképp volt lehetséges, hogy egy ember sem akadt az építkezés megkezdése előtt, aki ismerte volna azt a tűzrendészeti alapvetést, amely a faház és az olajkályha kibékíthetetlen ellentétére utal.</p>
<h3 style="text-align: left;">Múzeumi biztosító</h3>
<p style="text-align: left;">A hetvenes évek közepén Rákosrendezőn nemcsak a munkakörülményekkel voltak bajok. Megállapították, hogy a „megnövekedett forgalom követelményei” miatt olyan <strong>korszerű biztosítóberendezésre lenne szükség</strong>, amely „gyorsan beállítható és jól ellenőrzött vágányutak nagy választékával biztosítja a vágányhálózat optimális kihasználását”.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">Rákosrendező pu. jelenlegi vonóvezetékes váltó- és jelzőállítású Siemens–Halske rendszerű biztosítóberendezése tehát sem a jelen, sem a jövő feladatainak nem tud megfelelni. Ez a berendezés lényegében a felszabadulás óta szolgálja ki a csomópont mindenkori forgalmát. A közel három évtized alatt több átalakítást szenvedett mechanikus berendezés nemcsak elavult, de az üzemveszélyesség határáig elhasználódott</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">– állapították meg, azzal a kiegészítéssel, hogy ugyanez elmondható a pálya állapotáról is. </p>
<p style="text-align: left;">1975-ban az állomásfőnök előbb elmondta, hogy előreláthatólag tavasszal korszerűsítik a biztosító berendezéseket, folytatják a gurító vágányok cseréjét s az új tervidőszak várhatóan egyéb változásokat is hoz, ám gyorsan hozzátette: inkább ne rohanjunk előre az időben, méltánytalanság lenne egy újabb dátummal hitegetni a 12 esztendeje aládúcolt épületben dolgozó, a nehéz körülmények közepette is helytálló, rákosrendezői vasutasokat.</p>
<p style="text-align: left;"><strong>A sorozat korábbi részei:</strong></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/08/volt-egyszer-egy-rakosrendezo">Volt egyszer egy Rákosrendező</a></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/mindez-azonban-csak-terv-marad">"Mindez azonban csak terv maradt..."</a></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/22/a-guritodombok-vilagrekordere">A gurítódombok világrekordere</a></p>

1956-1976 között a rákosrendezői vasutasok a legjobbak közé tartoztak, a rákosrendezői infrastruktúra a legelavultabbak közé. Az ellentmondást ígéretekkel oldották fel. Az volt a jelszó, hogy a felújítást nem lehet tovább halogatni. Lehetett. Rákosrendező történetének negyedik része.

„Nagymérvű hiányosságai nincsenek"

<p class="MsoNormal">A Népszava április 15-én, <a href="https://nepszava.hu/3276164_rakosrendezo-obuda-beruhazas-waterfront-city-harisnyagyar-kiss-ambrus" target="_blank" rel="noopener">kedden számolt be róla</a>, hogy <strong>a Halászbástyáról és a Margit hídról is látható lakótornyok épülnének a volt harisnyagyár helyén</strong>, előbb azonban módosítani kell a kerületi és a fővárosi területrendezési szabályzatot. Mint írták, a főváros megfizethető lakhatást kérne a hozzájárulásért cserébe.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">Mivel telepítési tanulmányterv elérhető, úgyhogy viszonylag pontos képet lehet kapni arról, milyen fejlesztést tervez a vállalkozó.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Ahogy a Biggeorge 48. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap megbízásából készített telepítési tanulmánytervben írják, Óbudán a volt ipari területeken folyamatos átalakulás tapasztalható. Az egykori ipari területek helyét az elmúlt három évtized során dominánsan lakó, intézményi-irodai, valamint kereskedelmi és szolgáltató funkciók vették át. Több jelentősebb volt iparterület ugyanakkor ez idáig nem tudott megújulni, megmaradtak továbbra is barnamezős, fejlesztésre váró területként.</p>
<p class="MsoNormal">A Waterfront City, mint írják, észak-Buda egyik legnagyobb szabású lakófunkciójú fejlesztése, aminek folytatásaként, <strong>a Bogdáni út túloldalán alakítanák ki az ún. Waterfront Lofts-ot</strong>. A városfejlesztés második fejlesztési fázisa által a ma lepusztult hangulatot árasztó, elszigetelt harisnyagyári tömb szerintük a városszövet integráns részévé válna. A Bogdáni út pedig ezáltal már nem az új városrész pereme lenne, hanem annak központi zónájává, Belső-Óbuda kapujává válna.</p>
<p class="MsoNormal">A Waterfront Lofts fejlesztés során a barnamezős területen vegyes közösségi funkciókat befogadó lakóépületek létesülnek <strong>mintegy 1300-1400 lakással, valamint körülbelül 6500 négyzetméter üzlettel és irodával</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">A kortárs európai városépítészet elveit követve, magyarázzák, a tömbön belül kompakt sűrűség megteremtése mellett szellős, magasházakkal tűzdelt beépítés jönne létre. Az épületek racionális, helyenként mégis elmozgatott telepítése a változatos magassági kialakítás és a homlokzati architektúra játékos jellemzője szerintük egyedi karaktert kölcsönözne a városrészközpontnak. A bontási munkálatok 2025 márciusában el is kezdődtek.</p>
<p class="MsoNormal">A területre, ahogy a Népszava is írta, 10 épülettömböt képzelt el a fejlesztő, amik közül viszont </p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">az előzetes hírekkel ellentétben csak egy lenne 65 méteres, a Bogdáni út és a Folyamőr utca kereszteződésénél,</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">ami – mint fogalmaztak – <strong>tűszerű jelként mutatná a városrész megújulását</strong> és a helyszín városszerkezeti jelentőségét. A többi épület 35, 38, 45, 48, 51 méter magas lenne.</p>
<p class="MsoNormal">A tömb a Szentendrei út felé zártsorú jelleget öltene, hogy zajvédelmet biztosítson a tömbbelső irányába, azaz nagy méretű zajgátló üveget emelnének. A Folyamőr utcát egyébként ezután Budai Promenádra keresztelnék. A tervezők azt írják, a promenád a fejlesztés egyik legfontosabb hozadéka lenne, ugyanis annak köszönhetően a háttérterületek használói és környező lakosság számára a HÉV és a lakóterületek között egy attraktív gyalogos tengely alakulna ki.</p>
<p class="MsoNormal">A tervek szerint a földszinten a tömbbelsőben zöldtetővel fedett teremgarázst alakítanának ki, az utca felé pedig üzletek, irodák néznének. A fejlesztéshez mélygarázsokat is építenének; a két szinten összesen bruttó körülbelül 55 ezer négyzetméter parkolási szintterületet képviselő parkoló körülbelül 1800 férőhely biztosítását tenné lehetővé.</p>
<p class="MsoNormal"><strong>A tömbbelsőben körülbelül 13 ezer négyzetméter biodiverz zöldfelületet hoznának létre</strong>. A tervezők azzal számolnak, hogy a belső udvar, valamint az alacsonyabb tetőfelületekkel összesen körülbelül 15 ezer négyzetméter zöldfelületet létesítenének, úgyhogy a telek valós zöldfelületi borítottsága 45 százalékos is lehet.</p>
<p class="MsoNormal">A Harisnyagyár védett épületegyüttesében működő kreatív iparhoz kapcsolódó funkciók ráadásul még inkább helyzetbe kerülhetnének. Szerintük a fejlesztésnek köszönhetően, annak egyik hatásaként az épületegyüttes megújulásával is lehet számolni.</p>
<p class="MsoNormal">A beláthatóság vizsgálat szerint</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">madártávlatból az épületek, köszönhetően a 15 emeletes paneloknak is, többnyire belesimulnának a városképi megjelenésbe. </p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A Halászbástya felől nézve ugyan látható elem, de szerintük nem lóg túl a városi sziluetten, nem kelt zavaró hatást. A Batthyány térről nézve csak minimális mértékben látszódna, a Siklótól a Savoyai teraszig terjedő nézőpontokból megjelenő látvány esetében pedig elmondható, hogy a projektterület épülete a periférián jelenik meg, nem nyúlik túl a sziluetten. A Népszava által is említett Margit hídról pedig <strong>a 65 méteres épület felső szintjei kismértékben lógnának csak ki a környezet sziluettjéből</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Ahogy a lap is kiemelte, és ahogy a cikk elején is írtuk, a tervek még nem véglegesek, előbb ugyanis módosítani kell a kerületi és a fővárosi területrendezési szabályzatot, lévén a területre jelenleg csak bevásárlóközpont építhető.</p>
<p class="MsoNormal">A Népszava szerint a III. kerületi önkormányzat felkarolta a fejlesztési szándékot, és kezdeményezte a Budapest Településszerkezeti Tervének és a Fővárosi Rendezési Szabályzatának módosítását. Csakhogy a Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat a szintén április 15-én megjelent <a href="https://obuda.hu/prezentaciot-tartott-a-biggeorge-property-a-kepviselotestulet-tagjainak/" target="_blank" rel="noopener">beszámolójában arról</a> írnak, hogy<strong> a fejlesztési elképzelések távol állnak az önkormányzat terveitől</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Mint írják, a kizárólag tájékozódó jellegű találkozóról fontos kiemelni, hogy önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben kerül a fejlesztéssel kapcsolatban döntési helyzetbe a jövőben, ha a Fővárosi Önkormányzat a két szabályozási tervét a fejlesztő által javasoltak alapján módosítja, azaz</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a jelenlegi kereskedelmi kategóriából helyi településközponti kategóriába sorolja, valamint a magasházas kijelölést 45-ről 65 méterre változtatja.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Ez a folyamat szerintük <strong>több mint fél évig is elhúzódhat</strong>.  </p>
<p class="MsoNormal">Ahogy a Népszava is megírta, a Fővárosi Közgyűlés márciusban ugyan kinyilvánította konstruktív együttműködési szándékát egy olyan területrendezési szerződés megkötése iránt, amely az érintett területen lehetővé teszi a lakófunkciót, de <strong>egy településrendezési szerződésben garanciákat várnak a befektetőtől arra, hogy az új negyedben a megfizethető lakhatás is biztosított lesz</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Mint Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, az áprilisi közgyűlésre egy olyan előterjesztéssel készülnek, ami a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével tesz javaslatot arra, hogy az önkormányzat miként segítheti elő a rendelkezésére álló eszközökkel a megfizethető lakhatást.</p>
<p class="MsoNormal">„Ez nem azt jelenti, hogy a befektetőnek olcsó lakásokat kell építenie, de az mindenképpen elvárás lesz, hogy a lakások egy részét úgy kell hasznosítani, hogy az a piacinál alacsonyabb bérleti díjat eredményezzen”. A harisnyagyárra olyan szerződési formulát szeretnének kidolgozni, ami</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a tapasztalatok értékelése után Rákosrendező beépítésekor, az ingatlanfejlesztőkkel való tárgyaláshoz is mintaként szolgálhat.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A Népszava arról ír, hogy az idő szorít, ugyanis a jelenlegi beépítési szabályok 2025 végéig módosíthatók, mert onnantól kezdve már vagy a 2025 végén hatályos vagy az új településszerkezeti terv (TSZT) szerint járhatnának el, aminek viszont 2027. június végéig kell elkészülne, tehát már csak miatt is akár éveket is csúszhat a projekt.</p>
<p class="MsoNormal">A Biggeorge Property egyébként <strong>nem csak Óbudán feszegeti a beépíthetőségi határokat</strong>. A XI. kerületben, az egykori Röck gépgyár területére, a tervezett Galvani híd lábánál szeretnék felhúzni az ún. Budabay Cityt. Mint írják, a környéken lévő fejlesztési területeken eleve többnyire magasházas beépítések létesülnek.</p>
<p class="MsoNormal">A szomszédos Metrodom River területén 45 méteres magasházak, a Kopaszi-gátnál formát öltő Budaparton változatos 45-65 méteres épületek hívják fel a változásra a figyelmet. A MOL Campus 146 méter magas (120 m ÉLP) épületével pedig fontos felkiáltójelként szolgál e zóna északi részén, a Rákóczi híd lábánál.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal"><strong>A Galvani utcai sarkokra ők egy, az új Duna-hídra jól reflektáló, 90 méter magas irodaházat szeretnének</strong>, </p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">hogy ezzel is felhívják a figyelmet a hely városszerkezetileg kiemelt szerepére.</p>
<p class="MsoNormal">„A Galvani híd megépítésével számolva annak városépítészeti jelentőségét az érkezési pont mellett egy – a többitől magasabb – 90 méteres magasház tudja a legjobban jelezni” – írják a telepítési tanulmánytervben.</p>
<p class="MsoNormal">A tervhez szintén készült beláthatóság vizsgálat, eszerint a Gellért-hegy miatt nem lehetne látni a tornyot a Halászbástyáról, Karmelitából, Siklóról, Várkert bazártól, a Citadelláról viszont igen, de onnan nézve is belesimulna a városi beépítések alkotta masszába. <strong>A 146 méter magas, jócskán kiemelkedő, sziluettet megtörő MOL torony például sokkal inkább vonzaná a tekintetet</strong>. </p>
<p class="MsoNormal"><em>(A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Biggeorge Property óbudai Waterfront City)</em></p>

Óbudán is, Újbudán is terjeszkedik a  Biggeorge Property, és mindkét kerületben feszegeti a beépíthetőségi határokat.

Magasház itt, magasház ott!

<p dir="ltr">Első, és örökre megválaszolatlanul maradó kérdésünk a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo">videó kapcsán</a> – vajon mi történt éjjel negyed kettő és reggel hat között a Carl Lutz rakparton azzal a bringával, amit ránézésre öt órán keresztül kitartóan tolnak? Egy hosszú baráti beszélgetés? Első randis andalgás? Vagy csak kitartó józanodás hazafele tolva a bringát? Ki tudja. Itt csak az adatok vannak és megannyi ismerősen ismeretlen hétköznapi történet mögöttük. </p>
<p dir="ltr">A második, könnyedén ellenőrizhető kérdésünk – mi szereplünk-e a videóban. Ezt könnyebben kideríthettük a használati előzményeinket nézve. És igen, van aki a szerkesztőségből ott van egy zöld kis pöttyként. </p>
<p><iframe width="560" height="420" src="https://www.youtube.com/embed/Kk7U7tPb5Lo?si=wyrMSPrqV6HgBasO" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin"></iframe></p>
<p dir="ltr">A korábbi, „a közösségi közlekedés egy napja” videó mintájára egy látványos és izgalmas videóval rukkolt elő megint a BKK, most a<a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo"> MOL Bubi kerékpározások egy átlagos hétköznapjáról</a> készítettek animációt.</p>
<p dir="ltr">A felgyorsított felvételen éjféltől követhetjük a több mint 200 Bubi-gyűjtőállomás csaknem 2000, forgalomban lévő kerékpárjának felvételi és leadási adata alapján, félmillió GPS-bejelentkezésből összeálló mozgást. A lefedett területeken így is sűrű a mozgás és a hálózat, de a BKK közleményében azt írja, hogy a jövőben egészen máshogy fog kinézni egy ilyen felvétel: a tervek szerint a 2026-ban induló Bubi 3.0 rendszerben kétszer annyi kerékpár, 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket.</p>
<h3 dir="ltr">Adatok és módszer a videó mögött</h3>
<p dir="ltr">Naponta átlagosan közel tízezer, évente pedig 3,5 millió MOL Bubi-utazás történik Budapesten – ebből készített egy<a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo"> különleges animációt</a> a BKK. A videóhoz kapcsolódó háttérinformációkat is érdemes megismerni, amelyek elérhetők a<a href="https://bkk.hu/rolunk/forgalmi-adatok-diagramok/a-mol-bubi-egy-napjanak-animacioja/"> BKK weboldalán</a>.</p>
<p dir="ltr">A társaság adatelemzői – mivel a ma forgalomban lévő MOL Bubi kerékpárok utazásainak pontos útvonalvezetéseit jelenleg nem rögzítik – ezért a valós gyűjtőállomási kerékpárfelvétel és -leadás közötti utazásokról készítettek életszerű szimulációt. A szimuláció háttéradatait egy korszerű navigációs motor segítségével számolták, az animáción kirajzolt útvonalak így csaknem félmillió szimulált GPS-bejelentkezésen alapulnak. A videóban a <strong>2024. szeptember 3-i</strong>, valós idejű MOL Bubi kerékpárfelvételi és -leadási adatokat használták fel.</p>
<h3 dir="ltr">Legnépszerűbb útvonalak</h3>
<p dir="ltr">A videóban jól kirajzolódnak a bubizók által leggyakrabban használt útvonalak és városrészek. A budai oldal domborzati viszonyai miatt elsősorban a<strong> Batthyány tér–Műegyetem–Szent Gellért tér észak–déli összeköttetés emelkedik</strong> ki. Szintén élénk forgalom tapasztalható a Szabadság hídon és a Petőfi hídon mindkét irányban. A <strong>pesti oldalon a Nagykörút és a Kiskörút különösen népszerű </strong>a bubizók körében, főként a Kálvin tér, a Rákóczi tér, a Blaha Lujza tér és az Oktogon környékén gyakori a bringa felvétele és leadása. Népszerű útvonalak továbbá a <strong>gyűjtőútvonalak </strong>– mint az Üllői út, a Rákóczi út, a Váci út, a Bajcsy-Zsilinszky út vagy a budai oldalon a Bartók Béla út.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aszi-kampany-1920x1080-3s.jpeg" alt="Rekordot" width="1920" height="1080">
<figcaption>Kép: /Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Érdekesség, hogy míg a reggeli forgalom elsősorban a város központjába irányul, addig a délutáni csúcs már kiegyenlítettebb: mind a hazafelé vezető, mind az egyéb – például a rekreációs – célú utazások száma érzékelhetően megnő. Ilyen szabadidős célpont például a Margitsziget, ahol a délutáni órákban kiemelkedően sok utazás tapasztalható – mind a szigeten, mind az odavezető utakon és hidakon.</p>
<h3 dir="ltr">Elektromos bringákkal és nagyobb flottával érkezik a Bubi 3.0</h3>
<p dir="ltr">A jövőben egészen máshogy néz majd ki egy ilyen szimuláció: a megújuló Bubi 3.0 közbringarendszerben a tervek szerint kétszer annyi kerékpár, 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket – írja a BKK. </p>
<p dir="ltr">Jövőre ugyanis egy új, nemzetközi viszonylatban is innovatívnak számító közbringarendszer indítását<a href="https://enbudapestem.hu/2024/04/10/2026-ban-indul-a-bubi-30-dupla-akkora-flottaval-koztuk-e-biciklikkel-a-kulso-keruletekben-is"> jelentette be a cég és a Főváros egy évvel ezelőtt</a>, amely a mostaninál jelentősen nagyobb, rugalmasan bővíthető flottával és elektromos rásegítésű kerékpárokkal valósul majd meg. Az új rendszer kerékpárjai 2026 elejétől fokozatosan jelenhetnek meg a fővárosi utakon. </p>
<p dir="ltr">A tervek szerint a Bubi 3.0 legalább <strong>5000 kerékpárt biztosít majd, amelyből legalább 1000 db elektromos rásegítésű lesz</strong>, és a jelenlegi szolgáltatási terület határától messzebbi, minden fontos, legalább 30 ezres utazásszámmal rendelkező közlekedési csomópontot, így az <strong>összes metróállomást is lefedi </strong>majd. Az új szolgáltatás olyan városrészekbe is elér majd, mind az Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest, Újpest-városkapu, a József Attila-lakótelep, Angyalföld, Zugló vagy az Őrmező. A kerékpárok ráadásul már a Mobi-pontokon is felvehetők és leadhatók lesznek.</p>
<p dir="ltr">A koncepciót a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának április 14-i ülésén is bemutatta Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, ezt <a href="https://onkormanyzati.tv/videoanyagok/fovarosi-kozgyules-klimavedelmi-kozlekedesi-es-varosfejlesztesi-bizottsaganak-ulese-2025-04-14/?agenda=kl%C3%ADma%20izotts%C3%A1g">itt lehet</a> megnézni, illetve a <a href="https://telex.hu/belfold/2025/04/14/mol-bubi-3-0-kozbringa-ujitas-2026-walter-katelin-bkk-klimavedelmi-kozlekedesi-bizottsag">Telex írt róla</a> részletesen. </p>
<p dir="ltr"> </p>
<p><strong id="docs-internal-guid-c20d49c0-7fff-9477-f804-c1c14016b732"><br><br></strong></p>

A videót nézve úgy tűnik, nincs pillanat amikor valaki ne tekerne épp a Bubival a városban. De látványosan kirajzolódnak a reggeli és esti csúcsok és a legforgalmasabb útvonalak is. 