A felújított Merlin színházban mutatta be a Zöldülő Budapest 2030 című kiadványt a Fővárosi Önkormányzat, mely azt részletezi, hogy mit csináltak eddig, és mit terveznek tenni a főváros zöldítése érdekében. A Föld napján tartott bemutatón részt vett Karácsony Gergely főpolgármester és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is.
„Átmeneti rendszerhiba, hogy itt 30 évig parkolni lehetett” – mondta Karácsony a Zöldülő Budapest 2030 projekt zászlóshajójáról, a Városháza Parkról. A jelenlegi, átmeneti pop-up park helyére 8 ezer négyzetméter új, fásított zöldterületet, közösségi találkozópontot és árnyas pihenőhelyet álmodtak meg. Budapest egészét nézve a városvezetés összesen 35 ezer új fát ültetett el, ebből 24 ezer facsemetét fővárosi tulajdonú erdőkbe.
A tervek szerint a másik nagy változtatás a Széchenyi sétány kialakítása lesz. A Széchenyi téri körforgalmat megszüntetik, az autóforgalomra használt területet pedig 70 százalékkal csökkentik a környékén. A József Attila utcán kerékpárutakat építenek és szélesítik a járdákat, ez pedig az Andrássy úttal kiegészülve összefüggő sétányt alkot a Budai Vár és a Városliget között. A Clark Ádám téri körforgalom ugyan megmarad, de a Lánchídról érkező forgalom csökkenése miatt átalakítják. „Ma már nem a vörös csillagot látjuk ebben, hanem egy ikonikus teret, ezért meghagyjuk a körforgalmat, de kisebb lesz és szélesebb járdák veszik körbe” – mondta Bardóczi. Előkerült az egykori Sétáló Budapest ötlete is, amivel Karácsony egyetért, de a Széchenyi sétányra inkább Sétáló Belvárosként hivatkoztak. Pár év múlva a Parlament és a Lánchíd között is egy sokkal zöldebb, dupla fasorral kísért sétány várja a gyalogosokat. „Ha ez a két beruházás megvalósul, akkor azt fogom érezni, hogy megpróbáltunk felérni az őseinkhez” – mondta Karácsony.
Üzletek is kellenek a körútra
A Nagykörút átalakításának fő célja a zajcsökkentés és a levegőminőség javítása lesz. „Ha a Nagykörút megújításáról beszélünk, kiemelten kell foglalkozni a Nyugati térrel, ami a Boráros térhez hasonlóan borzalmas állapotban van” – mondta Bardóczi. A Blaha Lujza tér volt a harmadik szégyenfolt a körúton, ahova a felújítás során 80 új fát ültettek. és forgószékeket is telepítettek a térre.
A körúton kevés helyen lehet új fákat ültetni, de a főtájépítész a Ferenc körúton el tudja képzelni a fásítást. A közműtérképen azt látják, ott nagy akadályok nélkül meg tudják valósítani, és a Boráros tér zöldítése is esedékes. „A budapesti fák átlagéletkora 20 év, és jelenleg csökken, de azt szeretnénk, hogy 50 év legyen” – mondta.
Karácsonytól azt is megkérdezték, megbánta-e a kerékpársávok kialakítását a Nagykörúton. „Ma már a budapestiek többsége a nagykörúti kerékpársávok megtartását támogatja. Nem bántam meg” – mondta a főpolgármester. Abban is egyetértettek, hogy a Nagykörút felújítását mindenképpen egy mikrovállalkozás-fejlesztési programmal együtt kell elvégezni.
Teli van faluval
Karácsony felidézte azt a felmérést, amiben a résztvevőktől azt kérdezték, mennyire bíznak meg egy átlag lakóban a városukból. „Európában az utolsó helyen állunk. Biztos vagyok abban, hogy így is jobb a helyzetünk, mint az ország egészét nézve, Hankiss Elemér már hatvan évvel ezelőtt megírta, hogy ez egy atomizált társadalom. De Budapest teli van faluval” – idézte Bächer Ivánt a főpolgármester.
A városvezetés nem csak közösségi tereket hoz létre, de környezetvédő programokon keresztül is építene közösségeket. Ilyen például a komposztálás. A lakossági közösségi komposztálók mellett az önkormányzat a falevelek egy részét helyben komposztálja a parkokban. A közösségi költségvetés győztes programjának keretében pedig óvodák pályázhatnak komposztálók kialakítására, ezen keresztül a szülőket is megpróbálják ösztönözni a komposztálásban való részvételre. „Ez nekem családi indíttatásból is jön: a komposztálás és az esővíz megtartása ötven éve is hasonlóan fontos volt Nyírtasson, ahol felnőttem” – mondta Karácsony.
A Főváros elnyerte az EU LIFE pályázatának 1,4 milliárd forintos támogatását Biológiai sokféleség kategóriában. Ebből az óbudai mocsáros vizes élőhely rehabilitációja, a Tétényi-fennsík természeti értékeinek helyreállítása és az őrmezei rétek védetté nyilvánítása valósul meg.
Ezeken felül jön a Feneketlen-tavi játszótér felújítása, ahol árnyékolókat telepítenek és egy nyilvános vécét is felhúznak. A kelenföldi buszvégállomás szintén árnyékolókat kap, a kőbányai Liget téri buszvégállomáshoz pedig fákat ültetnek. A főváros legnagyobb parkja, a Népliget is megújul: Bardóczi visszahozná az egykori Sörcsarnok funkcióját, és az autóforgalmat is csillapítják. „A Népliget jelenlegi legfőbb problémája, hogy nem akar odamenni senki. A zöldfelület jó állapotban van, de nincs infrastruktúra. Az utak, játszóterek borzalmas állapotban vannak és nincs vécé sem” – sorolta a főtájépítész.
Egy zöld programról szóló beszámoló nem telhetett el a méhlegelők említése nélkül. Bardóczi arra emlékeztetett, hogy a Vadvirágos Budapest programot szinte teljesen a Vadvirágos Veszprém program alapján készítették. A méhlegelők pedig nem tartoznak a legvadabb nagyvárosi ötletek közé: London és München területén akár legelő állatokkal, vadállatokkal is találkozhatnak az emberek.