Kategória: Fókuszban

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal

Róth Miksa munkásságát mindenki ismeri, ismerni véli és szereti is, de a mozaikjai még mindig kevesebb figyelmet kaptak. Eddig.

Róth Miksa munkásságát mindenki ismeri, ismerni véli és szereti is. Rengeteg századfordulós középületünkön ott a keze (vagy inkább a műhelyének) nyoma, ám a mai napig sok tévhit is kering róla. És a híres üvegei mellett a csodás mozaikjai mindig is mostohábban voltak kezelve, nem egy a mai napig rossz állapotban pusztul. Ezeket a kincseket keresi fel, örökíti meg és írja meg a történetüket Radócz Ákos, hivatásos Róth Miksa rajongó, vele beszélgettünk.

Bartha Dorka írása.

Hogy találtál rá Róth Miksára? Miért döntöttél épp a mozaikjai mellett, hogy minden eddiginél alaposabban bemutasd az ilyen munkáit és az örökségét?

Nem mondhatnám, hogy szerelem volt első látásra, de már régóta sokat járom és fotózom a várost. Eleinte főként a szecesszió érdekelt, arról akartam írni, két nyelven, magyarul és angolul. Aztán rájöttem arra, hogy annyira sokan fotózzák ezt a csodaszép várost, hogy inkább leszűkítem a fókuszomat valami másra. Sok évvel ezelőtt jártam először a Róth Miksa Emlékházban és beugrott, hogy mennyire lenyűgöznek a mozaikjai. Róth Miksát sokan szeretik, az ólmozott üvegeit sokan ismerik, viszont a mozaikjait kevésbé. Ezeket nem is kutatták kellően, nem jelent meg róla átfogó a könyv, vagy gyűjtés viszont a külföldi szecessziós fórumokban, Instagramon imádják nemcsak a magyarok, hanem mindenki – és ez szerintem egy fantasztikus dolog

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

És ha jól láttam, nem is csak a budapesti munkáival foglalkozol, hanem sokat utazol, határon túlra is. 

Igen, az emberek azt hinnék, hogy a művei – mivel Budapesten élt – nagyrészt itt is vannak. Pedig még számos városban felbukkan, például Nyíregyházán, Keszthelyen, Kecskeméten, meg a határon túl is, Felvidéken, Erdélyben, Székelyföldön, az olasz Velencében, sőt még Mexikóban is. 

Gyakorlatilag az összes helyen voltam már, de így sem láttam mindent, mert Mexikóban még akkor jártam, amikor nem tudtam, hogy ezt fogom kutatni és valahogy épp kihagytam. Remélem mielőbb pótolni tudom majd a hibámat. De vannak még olyan távoli helyszínek, ahova vissza kell menni. Most utaztam volna Marosvásárhelyre-, mert a Kultúrpalota mozaikjai nincsenek megfelelően fotózva és dokumentálva, de a helyiek szíves fogadtatása ellenére mire kiutaztam volna, már felállványozták az épületet. Sebaj, a jövő év végén még szebb fotókat készíthetek majd.

És akkor nem csak fotózod és dokumentálod a műveit, de kutatod is a történetüket?

Igen, nyilván az első lépés a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény volt, ahol a mostani új vezetőség is nagyon pozitívan és nagyon támogatóan állt hozzá a projektemhez. A bloggerkedéstől ez lényegesen különbözik abból a szempontból is, hogy nem csak a témát nehéz olykor megtalálni, hanem arról profi fényképet is kell lőni, ami a mozaikoknál – a csillanás miatt – elég nehéz.  Speciális helyen vannak, az időjárás sem mindegy, milyen. Van olyan helyszín, ahol már jártam, és a jó fénykép miatt még számtalanszor vissza kellett mennem. 

Az egyedi alkotások bemutatása mellett igyekszem összefogni is a témát, egyrészt az üvegekről is írok minimális szinten, csak azért, mert szeretem őket, meg igyekszem a Facebookot programajánlónak is felhasználni, főként az ingyenes eseményekre helyezve a hangsúlyt

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

Amikor elkezdted a projekted, mi volt a legfurcsább tapasztalatod?

Furcsa volt először azzal szembesülni, hogy Róth Miksáról van egy olyan 3-5 mondat az interneten, amit mindenki átvesz, főként a  a Parlament-Gresham-Zeneakadémia hármast említve, de ezen túl kevesen ismerik a munkásságát. 

Tudsz példát mondani, mit alig tudnak?

Például hogy a Szent István Bazilika néhány mozaikja is a műhelyéhez köthető. Bár a legtöbbet a velencei Salviati-cég tervezte és kivitelezte, de azt jóformán senki nem tudja, hogy Róth Miksa is alkotott ott, csak akkor még  a mozaiktevékenysége nem volt annyira elismert, és egyszerűen nem bíztak meg benne, vagy úgy gondolták, hogy ő nem tud olyat alkotni, ami a Bazilika számára megfelelő lenne. 

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

Róth nem egy mozaikját a közelmúltban restaurálták, ilyenkor te is érdeklődsz a munka iránt? 

Abszolút, eddig két neves restaurátorral vettem fel a kapcsolatot, mindkettő a szakmájában hihetetlenül kiváló és felkészült, de talán már tudtam nekik néhány új információt mondani. Szerintem nagyon hasznos, hogy tudjuk egymás munkáját segíteni.

Ez mindig egy nagyon érdekes pálya, hogy valaki, aki hivatásszerűen ezzel foglalkozik, mint egy művészettörténész vagy restaurátor összedolgozik egy civillel, aki mondjuk jobb abban, hogy hogyan mesélje el egy szélesebb körnek egy-egy alkotás történetét…

Pont ők is ezt mondták, meg azok a művészettörténészek, akik foglalkoznak a témával, hogy úgymond köszönetet mondtak nekem – miközben meg én az ő munkájukért hálálkodtam. Ha már a könyvek igazságánál tartunk,  akkor fontos azt is elmondanom, hogy bár Róth Miksáról és a művészetéről több könyv is született, ezek néhány helyen pontatlanságot tartalmaznak és ez olykor megnehezítheti a kutatók dolgát.

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

Róth Miksa munkásságának nagy kritikai kiadása nincs is?

Nincs. De szerintem nem is lehetne együtt kezelni a mozaikokat meg az üvegművészetét, mert a mozaikoknál eleve csak egy másfél évtizedről beszélhetünk. 1888-89-ben kezdett velük dolgozni, még a pontos időt nem tudni, és gyakorlatilag az első világháború kitörésével ez véget is ért. Több olasz mesterrel is dolgozott, akik 1914-ben hazatértek.

De híres magyar művészekkel is alkotott, ha jól tudom. 

Igen, például a gödöllői művésztelep vezetőivel, Körösfői-Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral több alkalommal is együtt dolgozott. Lotz Károly tervét Pozsonyban valósította meg és tanítványával, a kevésbé ismert Vajda Zsigmonddal sok alkalommal alkotott együtt. Utóbbi tervezte azokat a mozaikokat, amik a Széchenyi Fürdő kupoláit díszítik Maga a folyamat nagyon izgalmas lehetett, hiszen, találtam néhány olyat levelet, amikor konkrét felkérés érkezett a Róth-műhely számára. Általában azt tartalmazta az iránymutatás, hogy melyik művésznek, melyik alkotását kellene mozaikba formázni. Legalább ugyanakkora munka lehetett megrajzolni, vagy megfesteni egy alkotást, mint utána mozaikként kirakni. Számos olyan tényező lehetett, ami megnehezítette, hogy az adott helyen időtállóan megmaradjon.

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

Ha már időtállóság, ahogy te látod, ma milyen állapotban vannak a mozaikok? Ha nem a leghíresebbeket nézzük. 

Néhány közülük veszélyben van és olykor – nehéz lehet pénzt szerezni a felújításukra – főleg, ha nem is egyértelműen kimondható, hogy Róth Miksa egyik alkotásáról van szó. Úgy gondolom, hogy ha maga a téma nagyobb visszhangot kap, akkor többen tudnak róla és könnyebb lesz ezeket helyreállítani. Van olyan remekmű, amiről én még posztoltam, de azóta már nem látható. A Kerepesi úti Malosik-mauzóleumot például felújította az állam, a Róth-üvegek is elkészültek, de sajnos a mozaikokat csak lefedték, hogy ne hulljanak a látogatókra. Az eredeti dokumentációkat őrzi az Emlékház, szóval bármikor meg lenne lehetőség a felújításra.

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bódis Krisztián

Ma mennyire ismerik Róth Miksát, az örökségét? 

Biztos majdnem mindenki hallott róla, vagy látta valami munkáját, vagy ismerheti azt az óriási falfestményt a Garay utcában, ami a születésének 150. évfordulójára készült, de vannak hasonló falfestmények a többi vidéki városokban is. Kecskeméten az egyik üvegfestménye a város alapításának állít emléket.  Van egy még érdekesebb Szegeden, ami Róth Miksa testvérét, Róth Manót dicsőíti, akit a művészettörténetből teljesen kiírtak a szocializmusban.

A mai napig előfordul, hogy felbukkannak emberek, akik azt állítják, hogy ők ilyen-olyan leszármazottak, de hivatalosan Róth Miksa apósának, a törökbálinti Walla családnak élnek leszármazottjai. Róluk azt érdemes tudni, hogy a cég a századfordulón rendkívül ismert volt, cementáru gyárat üzemeltettek, de többek között mozaikot is gyártottak. A város számtalan lépcsőházában és gangján a mai napig a Walla- cementlapok vannak. 

A Péterfy-kórház Rottenbiller utcai új szárnyának helyén állt egykor a cementgyár és a kórház mentőkijáró kapujában a mai napig látható a cég hatalmas kőtáblás cégére. Hosszabbtávú célom, hogy ezt valahogy megmentsem az utókornak a leszármazottakkal, a kórházzal és az Emlékházzal összefogva.

A város legszebb kincsei, avagy Róth Miksa mozaikvilága – interjú Radócz Ákossal
Fotó: Bakos Mirtusz Eszter

Az internet világán túl is tervezel Róth Miksával foglalkozni?

Teljes mértékben, hamarosan városi sétákat fogok indítani, mert én is nagyon sokon voltam már, de olykor egy-egy meg tud lepni. A mozaikokhoz, épületekhez kapcsolódó érdekes sztorikkal fogom megfűszerezni a kultúrtörténeti-építészeti-művészettörténeti sétát. Szeretnék alkalmanként mindössze néhány érdeklődőt kalauzolni a városban, így alkalom lesz beszélgetni is. Több útvonalat is tervezek Budapesten, ahol bemutatom azokat az alkotásokat, amik megvannak, és azokról is mesélek, amik már nem láthatóak. A távlati tervem egy időszaki kiállítás és egy kiadvány lenne, de a lényeg a kultúrmisszió és persze Róth Miksa csodás világának a megismertetése minél több emberrel.

Kapcsolódó tartalmak