Szabó Rebeka, Budapest állatvédelemért felelős megbízottja

Szabó Rebeka, a főváros állatvédelemért felelős megbízottja, az ivartalanítás kérdését érzi az egyik legégetőbb állatvédelmi problémának jelenleg az országban. Amellett, hogy a gyakorlatban is szükséges lépéseket tenni, fontos, hogy a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt helyezzünk ezen a téren.

„Azt szeretnék elérni, hogy kevesebb nem kívánt kisállat szülessen, és csak felelős tenyésztők működhessenek, ezért az illegális szaporítók felszámolása is cél.”

Karácsony Gergely főpolgármester által bejelentett Budapesti Állatvédelmi Charta megvalósításának első lépése volt az állatvédelmi ombudsman, azaz Szabó Rebeka kinevezése 2020 szeptemberében. Mivel a civilek végzik a legtöbb állatvédelmi munkát Magyarországon, Szabó Rebeka összehívott egy civil állatvédelmi kerekasztalt, ahol a budapesti állatvédelem aktuális kérdéseinek végigbeszélése során az ivartalanítás is előkerült megoldatlan problémaként. A legtöbb állatvédő nemcsak az állatok mentése és örökbeadása területén végez komoly munkát, hanem feladatuknak érzik a jogszabályi háttér megreformálását is, így javaslataik komoly segítséget nyújtanak a munkában.

Szabó Rebeka, Budapest állatvédelemért felelős megbízottja
Fotó: Soós Bertalan

 Budapest szerencsésebb helyzetben van az országos átlaghoz képest, ha állattartási, állatvédelmi kultúráról beszélünk. Jobb az átlagos életszínvonal és több lehetőség van civil szervezetektől segítséget kérni vagy kutyaiskolába vinni az állatot. Ettől függetlenül kóbor kutyát gyakran látni a főváros külsőbb kerületeiben, gazdátlan macska kolóniák pedig még a belvárosban is élnek, tehát korántsem dőlhetünk hátra. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság feladata Budapesten, hogy befogja a kóbor állatokat. A Szolgálatnál 94 férőhely áll rendelkezésre az állatok elhelyezésére, ahol szinte állandóan teltház van, ezért szeretnénk felhívni a figyelmet az örökbefogadás lehetőségére, amivel egyszerre két kutyán is tud segíteni az örökbefogadó.

Az állattartási kultúra attól is nagy mértékben függ, hogy egy ország milyen hamar kezd el komolyabban állatvédelemmel foglalkozni és megfelelő jogszabályokat hozni. Egyes nyugat-európai nagyvárosokban nem jellemzőek a kóbor állatok, mert jóval korábban beindítottak ivartalanításra ösztönző vagy szaporítás elleni programokat. Bécsben például 2019-ben bevezettek egy kötelező alaptanfolyamot leendő gazdáknak: ezen még az állat érkezése előtt van lehetőség megismerni a legfontosabb szabályokat, tudnivalókat. Itthon is nagy szükség lenne ilyesmire.

Szabó Rebeka, Budapest állatvédelemért felelős megbízottja
Szabó Rebeka (Fotó: Vizslafotózás)

Nem könnyíti az állatvédelemben dolgozók helyzetét az sem, hogy a gyakorlatban nincsenek szigorú szankciók és a jogszabályi háttéren is van mit javítani. Sajnos az is megtörténhet, hogy az eljárás idejére a bántalmazott állatot visszaadják gazdájának, mert itthon a jog „dologként” tekint az állatra, nem védi megfelelőképpen az érdekeit. Az ítélkezési gyakorlatban is nagyon ritka, hogy akár egy rövidebb letöltendő szabadságvesztést is kiszabjanak állatkínzásért.  

„Az állatok bántalmazása ellen hatékonyan fellépni csak úgy lehet, ha van írásos jogszabály és vannak megfelelő szankciók is, amelyek széles körben ismertek és elrettentőek is.”

Szabó Rebeka hozzátette, a fajsúlyosabb témák mellett fontos feladat az is, hogy a városi kutyázás feltételeit megteremtsük, közelítsük egymáshoz az álláspontokat kutyás és a nem kutyás emberek között. Ebben fontos szerepe van a közösség szabálykövetésének, , a párbeszédnek és hogy úgy alakítsuk ki a kutyásoknak is kedvező feltételeket, hogy a nem kutyások életét se zavarjuk. Egyre több helyre lehet bemenni kutyával, éttermekbe, bankfiókokba vagy plázákba is, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a kutyás társadalom ne csak elvárjon, hanem ezzel együtt be is tartson szabályokat. Ha egy közterületen pórázon szabad sétáltatni, akkor ott ne engedjük el a kutyát. Addig ugyanis, amíg sok kutyás felette áll az ilyen szabályoknak és veszélyezteti más sétálók/kiskutyások biztonságérzetét vagy nem szedi össze a kutyapiszkot, addig nagyon nehéz lesz elfogadtatni, hogy egyes parkokban viszont szabadon lehessen kutyát sétáltatni.

Az edukáció és a megfelelő tájékoztatás tehát nagyon fontos. Sokan sokféleképpen gondolkodunk állattartásról, állatainkról, de az állattartási kultúrának is megvannak az alapszabályai, amiket  be kell tartanunk és tartatnunk, legyen szó egy köztéri kutyasétáltatásról, egészen odáig, hogy az állatnak megadjuk, amire szüksége van egy egészséges és kiegyensúlyozott élethez. A Fővárosi Önkormányzat a maga eszközeivel ebben is igyekszik négylábú és kétlábú lakóinak segítségére lenni.

Szabó Rebeka, Budapest állatvédelemért felelős megbízottja
Fotó: Soós Bertalan