Hogyan használtuk a várost a COVID alatt? – 2020 Budapestje számokban (2. rész)

COVID, kerékpársávok és friss levegő - cikksorozatban mutatjuk be a város elmúlt egy évét - 2. rész

A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy minél több információval lássa el a budapestieket arról, hogy mi történik a városban: kevesebbet járnak be a budapestiek a munkahelyükre a COVID miatt? Egészségtelenebb a levegő az ingyenes parkolás miatt? Használják a lakók az új kerékpársávokat? Ilyen és ehhez hasonló, fontos és mindenkit érdeklő kérdésekre keressük a választ a rendelkezésre álló adatok feldolgozásával.

Szerzők: Pogonyi Csaba, Sal Máté, Takács Anna, Vonnák Réka

Hogyan használtuk Budapest kerékpáros útvonalait 2020-ban?

Az alábbi grafikonokhoz a Budapest Közúttól és a Budapesti Közlekedési Központtól kapott adatokat használtuk fel. Minden mérőállomásnál összeadtuk a két irányból jövő kerékpárosok számát, és ezeket aggregáltuk napi vagy havi szintre. A nagykörúti mérőállomás az Oktogonnál található, a Bartók Béla úti a Feneketlen tónál, a Hungária körúti a Salgótarjáni útnál, az Árpád hídi pedig a Pesti hídfőnél számlálja az áthaladó kerékpárosok számát mindkét irányba. A többi kerékpáros mérőállomásra egyelőre nem sikerült megbízható adatbázist összeállítanunk.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

A négy állandó budapesti mérőállomás adatai alapján több kerékpáros áthaladás történt 2020 nyarán, mint bármikor korábban. A csúcs július volt, amikor több mint 330,000 áthaladást mértek. A szeptemberi kiugró érték után azonban októberre már a korábbi évek átlagos értéke volt megfigyelhető. A rosszabb időjáráson kívül a járvány második hulláma is okolható ezért, hiszen korábban láttuk, hogy októberben nőtt az otthoni aktivitás és csökkent a munkahelyi, ami alapján kevesebbet közlekedtek a budapestiek a városban.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

A fenti ábra a hétköznapok és a hétvégék kerékpáros forgalma közötti különbségeket mutatja be. Látható, hogy a nyári és kora őszi időszakban stabilan nagyobb kihasználtságot mutatnak a kerékpáros sávok hétköznapokon. Szeptember végétől pár hétre azonban megdől ez a ritmus és a hétköznapi áthaladások száma jobban esik mint a hétvégi, majd október közepétől ismét stabilan magasabbak a hétköznapi átlagok. Emögött a jelenség mögött az időjáráson kívül a második hullám erősödése miatti több otthon töltött idő is állhat.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

A koronavírus átalakította a budapestiek közlekedési szokásait, és erre válaszul a Fővárosi Önkormányzat több új kerékpáros útvonalat is kijelölt. Ezek közül hosszú távú adat jelenleg a Nagykörútra és a Bartók Béla útra áll rendelkezésre. A fenti ábra alapján mind a két új útvonalat sok kerékpáros használja. Sőt, 2020 augusztusa és novembere között (ekkorra áll rendelkezésre adat) a nagykörúti mérőállomáson történt a legtöbb kerékpáros áthaladás a városban, míg a Bartók Béla úton a harmadik legtöbb.

Két fontos változás egy képen: a külső sávban az autók helyett a kerékpárosoknak adtak helyet a körút nagy részén, ezzel pedig az út csendesebb, biztonságosabb lett, ahol nyugodtan meg lehet állni telefonálni. (Fotó: Soós Bertalan)

Hogyan változott a budapesti levegő minősége 2020-ban?

Az alábbi grafikonok elkészítéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat szabadon elérhető adatbázisát használtuk fel. Budapesten több mérőállomással is rendelkeznek, azonban ezek közül egyedül a Széna téri állomás található a belső kerületekben ahol sokan fordulnak meg napközben, és csak ez az állomás szolgáltat elég adatot egy teljes körű légszennyezettségi index összeállításához.

A különböző légszennyezettségi komponensekből (ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szálló por (PM2.5 és PM10)) éves átlagokat számoltunk, majd egy szennyezettségi indexet állítottunk össze a brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) útmutatása alapján. Az index 10 kategóriát különböztet meg, ahol az 1 enyhe a 10 pedig súlyos légszennyezettséget mutat. Ez az index egy mutatóban foglalja össze az emberi egészségre ártalmas különböző szennyezőanyagok szintjét, azonban a klímavészhelyzetért felelős üvegházgázak kibocsátását nem méri.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

A fenti ábrán a Széna téri állomás idei havi átlagos légszennyezettségi mutatóját hasonlítottuk össze a 2019-es értékekkel. Látható, hogy szinte egész évben 2020 alacsonyabb szinten mozgott mint 2019, tehát egészségesebb volt idén a levegő mint tavaly – az viszont nem egyértelmű hogy ebben mekkora hatása volt a COVID-nak, hiszen már a járvány előtt februárban is alacsonyabb volt az légszennyezettségi érték.

Júniusban volt a legtisztább a levegő egész évben, majd visszaemelkedett az éves átlagos szintre. Érdekes, hogy az októberi csökkenés után novemberben elkezdtek nőni az értékek annak ellenére, hogy 2019-ben ebben a hónapban meredek csökkenés történt.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

A fenti ábrán a 2020-as a különböző légszennyezettségi komponenseket hasonlítottuk össze a 2019-essel: minél kisebb az ötszög területe, annál egészségesebb a levegő a Széna téri mérőállomásnál. Látható, hogy a legtöbb mutatóban nem történt nagy változása komponensek szintjében, egyedül a PM2.5 és különösen a PM10 mutatókban történt javulás – a PM10 a kétütemű motorok és dízelmotorok tökéletlen égéséből keletkezik és ha belélegezzük nagymértékben egészségkárosító hatású.

Az ábrára kattintva galéria nyílik.

Ezen az ábrán a levegőben szálló finompor (PM2.5) idei havi átlagos koncentrációját hasonlítottuk össze a tavalyi évvel. Látható hogy egész évben hasonlóan mozgott a koncentráció, azonban a 2020-as értékek május és november között folyamatosan alacsonyabbak voltak idén mint tavaly.

A november azonban változást hozott, és az idei koncentráció magasan felülmúlta a tavalyit, ami mögött a COVID és az ingyenes parkolás miatti megnövekedett autós közlekedés kibocsátása állhat.

Forgalom a Rákóczi úton az ingyenes parkolás kezdetekor (Fotó: Soós Bertalan)

A sorozat első része ide kattintva olvasható.