Miért vannak golyóálló üveg alatt a Budapest100 prospektusai?

Most hétvégén ti is megnézhetitek, a fővárosi házak ünnepén!

A budapesti házak születésnapjával indult a kezdeményezés, aminek most a saját születésnapját ünnepeljük: ez a tizedik Budapest100. Eredetileg az éppen százesztendős fővárosi épületek nyíltak meg egy hétvégére minden látogató előtt, azután jöttek a tematikus évek: a Nagykörút, a Rakpart, a városi terek és a Bauhaushoz kapcsolódó házak kerültek sorra.

Zubreczki Dávid írása.

Minden évben két napra boldoggá tették egymást a városlakók: voltak, akik azért örültek, mert rájöttek, mennyire érdekes helyen laknak, s hogy ez másokat is érdekel, mások pedig annak, hogy bemehettek olyan helyekre, ahová az év többi napján nem lehetett. A tizedik szülinapon „szabad volt a vásár”: kortól és helytől függetlenül bármelyik lakóközösség vagy intézmény jelentkezhetett, amelyik szívesen fogad látogatókat.

Így aztán 2020 szeptember 19-én és 20-án látogatható lesz majd olyan ház is, amit az 1700-as években építettek, és olyan is, amit idén adtak át. A programfüzetben kerületi bontásban lapozhatjuk végig, mikor melyik épületbe mehetünk be, és ott mivel várnak bennünket – zenével, beszélgetéssel, vezetett épületbejárással, kiállítással vagy éppen gyerekprogrammal. Persze legtöbbször már az is élmény, hogy végigjárhatunk egy-egy olyan házat, amely az év többi napján zárva van.

Az egyedi tematikának köszönhetően most először megismerhetjük azt a helyet is, ahol a Budapest100-at szervezik. A Bartók Béla út 10-12. alatt működik ugyanis a KÉK – Kortárs Építészeti Központ, amely amúgy szintén évfordulós: az egyik legizgalmasabb magyar építészeti civil kezdeményezés 15 évvel ezelőtt kezdte meg működését.

Fotó: KÉK

Kik szervezik a Budapest100-at?

A Kortárs Építészeti Központ Alapítványt építészek és az építészet iránt érdeklődő civilek hozták létre 2006-ban, s azóta számtalan izgalmas kezdeményezésük volt már. Szerveztek fesztivált üresen álló üzlethelyiségeknek, visszatérő programjuk a nyitott gyárak hétvégéje, főzettek építészsört és adtak ki könyvet. Büszkék rá, hogy nagy szerepük volt a városi közösségi kertészkedés magyarországi meghonosításában és elterjesztésében. Nevükhöz fűződik a régió első építészeti filmfesztiválja a Budapesti Építészeti Filmnapok, na és persze a Budapest100.

Ezt a programsorozatot, amit most hétvégén tizedik alkalommal rendeznek meg, a Guardian Európa tíz legeredetibb kulturális fesztiválja közé válogatta, a hamburgi Lebendige Stadt Stiftung a „Legszebb városi ünnep” témában ismerte el, 2017-ben pedig beválogatták az Európai Unió integrált városfejlesztési programja, az Urbact városi élettel kapcsolatos jó gyakorlatai közé.

Végiglakni a várost

Hosszú út vezetett a jelenlegi, Bartók Béla úti irodáig, de szinte mindenhol izgalmas épített környezetben dolgozhattak. Az erzsébetvárosi Nefelejcs utcában kezdték meg a működésüket, abban a házban, amelyben egykor „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” működött. A legendás műhelyben tartották a konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket, workshopokat, kiállításokat.

Fotó: KÉK

2008-ban, az azóta lebontott Szervita téri irodaház volt a székhelyük. A Szabó István tervei alapján, 1969-1973 között emelt épület egykor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságé volt. Ezután évekig külső helyszíneken működtek, míg végül 2015-ben beköltöztek egy üresen álló üzlethelyiségbe a Bartók Béla úton. Ez már nem csak egyszerűen egy székhely, de projektgaléria és közösségi iroda is, emellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával partnerségben szakmai műhelyként is üzemel.

A KÉK Bartók Béla útra költözése egybeesett az önkormányzatának azzal a szándékával, hogy egy kulturális főutcát hozzon létre a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszon. Vissza szerették volna hozni annak történelmi rangját, hogy ismét a kerület kulturális városközpontja legyen. Az önkormányzat ezt a köztér és homlokzatmegújítások mellett úgy érte el, hogy saját ingatlanjainak bérleti díjából kedvezményt adott azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamilyen kulturális tevékenységet folytatnak.

Fotó: KÉK

Persze ez a folyamat éveken át tartott. Eközben a bérlők rájöttek arra is, hogy össze kell fogniuk. A Bartók Béla úti vállalkozók megalapították tehát a Kulturális Tizenegy Egyesületet (KULT11), melynek tagjai közösen kommunikálnak és pályáznak, közös utcamenedzsment-stratégiát folytatnak, és együtt tartják a kapcsolatot az önkormányzattal. A Bartók Béla út felvirágoztatásához a különböző rendezvények épp úgy hozzájárulnak, mint az élhető környezet kialakítása. Ez utóbbi folyamat ma is zajlik, elég csak a közösségi közlekedés újragondolására, vagy az idén felfestett  új kerékpársávokra gondolni.

A nevezetes ház

Ennyit tehát a KÉK-ről és a környékről, ahol működnek, s beszéljünk most a hétvége egyik főszereplőjéről. Vagyis magáról a házról, melynek történetét Bozsik Barbara önkéntes kutatta ki.

A Bartók Béla út 10-12. a neves építészpáros, Bálint Zoltán (1871–1938) és Jámbor Lajos (1869–1955) tervei alapján épült fel, nagyságos Stein Manó úr megrendelésére. Bálint és Jámbor népszerű építészek voltak, többek között az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját is nekik köszönhetjük. A budapesti szecesszió olyan kiemelkedő darabjait tervezték a 19. század végén, mint Bajza utcában álló Léderer-ház és a Baruch-ház. Ez utóbbit Walter Crane angol festő és iparművész, az Arts & Crafts mozgalom alapítója budapesti látogatásakor állítólag a város legszebb épületének nevezte. Későbbi munkáik már egyszerűbbek, stílusuk geometrikusabb, a premodern irányába mutatnak. Ilyen a Gutenberg tér 3., a Budafoki út 9-11. alatti, saját maguknak tervezett bérház, vagy éppen az ehhez csatlakozó, szóban forgó Bartók Béla úti épület.

Fotó: KÉK

Ma már csak a vakolat textúrájának váltakozásai, a hullámos oromzatok és a legyezőszerű növényi motívumokkal díszített erkélykorlátok emlékeztetnek a ház egykori díszítésére. Az eredeti tervek szerint egykor az ablakkötényeket és az ablakszemöldököket is a magyar népi mintakincsből vett virágos ornamentika töltötte ki, ami az íves nyílások fölött is megtalálható volt. A KÉK közösségi irodája helyén a századelőn Fischer Antal cukrászdája működött, de cipész, órás, divatáru-üzlet, drogéria, papírkereskedés, szabóság is volt a házban.

Utolsó előtti bérlője egy bank volt, melynek egyik termét golyóálló üvegből készült ajtó zárta le. Nem volt könnyű feladat kiszerelni a beköltözés után, de sikerült. A tárgyaló padlójába építették és most KÉK emlékeit őrzik alatta: régi prospektusokat, szórólapokat, plakátokat – többek közt a Budapest100-ról is.

Fotó: Szőke Tíma / KÉK

Aki felkeresi a Bartók Béla úti irodát, saját szemével is meggyőződhet róla, de számos más programban is részt vehet: konzultálhat építészekkel, hallgathat vonósnégyest a ház udvarán, vagy megnézhet egy érdekes kiállítást a KÉK történetéről. A teljes programot itt találjátok.