Bánffyhunyad utca, Budapest XVIII.

Bánffyhunyad (ma Huedin, Románia)

Bánffyhunyad erdélyi település, Kolozs megyében, Kolozsvártól 48 km-re, északnyugatra fekszik, a Sebes-Körös és a Damos-patak találkozásánál. Kalotaszeg egyetlen városa és egyben a régió történelmi központja is.

Elnevezése legnagyobb birtokosára, a Bánffy családra utal. A pápai tizedjegyzék a XIV. században említi először Hunak néven. Zsigmond király koráig királyi birtok volt, majd 1421-ben a Losonczy-Bánffy család birtokába ment át. 1437-ben már mezővárosként említették. Fontos vásáros hely. Ferenc József az erdélyi hadgyakorlat alkalmából 1895. szeptember 26-án látogatta meg Bánffyhunyadot.

A település a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága:

1910-ben: 5194 lakosból 4699 magyar, 541 román

2011-ben: 8977 lakosból 5277 román, 2245 magyar, 1057 roma

Érdekességek:

Kiemelkedő idegenforgalmi látványossága a főtéren emelkedő a XIII. századi, impozáns méretű, gótikus stílusú református templom.

Érintetlen kriptát találtak 2019-ben a bánffyhunyadi református templom felújításakor. A temetkezési helyen öt ember maradványait tárták fel az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régészei, vélhetően a XVI–XVII. századból.

A Barcsay-kastély a XVIII. században épült. Jelenleg román nyelvű kisegítő iskolának helyet adó műemlék. A kastély területén tekinthető meg az az emelvény, amelyről I. Ferenc József végignézte az 1895-ös nagy őszi hadgyakorlat seregszemléjét.

A helyi szájhagyomány szerint Bánffyhunyad Gárdonnak nevezett részében, a jelenlegi Victoria tér közelében, az utca sarokköveire ülve írta Petőfi Sándor 1849. március 26. és 27 között Az erdélyi hadsereg című költeményét.

Itt játszódik Jókai Mór Erdély aranykora című művének tizenharmadik,  Az éji harc című fejezete. 

Kós Károlynak sok bánffyhunyadi vonatkozású írást köszönhetünk: Régi Kalotaszeg (1911), Varjú-nemzetség (történelmi regény, 1925), Kalotaszeg (1932), Budai Nagy Antal (színmű, 1936).

Itt láthatók a bánffyhunyadi romák 1989 után épült “cifra palotái

Térképek

Képeslapok és itt

Fotók továbbá itt és itt

Média/Egyéb

Utcatörténet

A fővárosi XVIII. kerületben található a Bánffyhunyad utca, amely 1932 óta viseli az erdélyi település nevét.