Hogyan újuljon meg a Gellért-hegy?

Turistabuszok helyett sikló? Terepfutókör, tanösvény, kutyafuttató, vendéglátóhely? Esetleg ezek mind egyszerre?

Töltsd ki a kérdőívünket szeptember 15-ig, hogy megismerjük az elképzeléseidet!A Gellért-hegyi közpark jövőjét közösen határozzuk meg. Tájékozódj, ismerd meg az érveket és ellenérveket, majd alakítsd ki a saját véleményedet!

Fejlesztési ötletek a Gellért-hegyi közparkra

A Gellért-hegyi közpark Budapest egyik szimbóluma, ami egyszerre természetvédelmi és rekreációs terület, a város tüdejének kiemelt darabja és évi többszázezer turista célpontja. Mindegyik szerepe fontos, és mindegyiken lenne mit javítani – lehetőleg nem egymás kárára. A Fővárosi Önkormányzat és a Budapest Fejlesztési Központ ezért – az I. és a XI. kerületi önkormányzatokkal egyetértésben – közösen indít párbeszédet a parkról, hogy a budapestiek véleményét megismerve születhessenek meg a döntések a jövőbeli fejlesztésekről.Tervezésünk középpontjában a Gellért-hegy parkterülete áll, tehát a felmerülő fejlesztési kérdések is erre vonatkoznak. Kérdőívünket 2020. szeptember 15-ig lehet kitölteni.

Fotó: Soós Bertalan

A SIKLÓ


A Gellért-hegyi Sikló témája napjainkban ismét terítékre került, de az ötlet valójában már nagyjából száz éves. Bár a Kormány és a Főváros egyaránt nagy lehetőséget lát a fejlesztésben,a Sikló létrehozása még nem eldöntött tény, először ugyanis szeretnénk megismerni a park jelenlegi és jövőbeli használóinak véleményét is. Az alábbiakban bemutatjuk a beruházás (jelen ismereteink alapján) várható hatásait, hogy ezáltal már a beruházás tervezési szakaszában hozzá lehessen szólni a fejlesztéshez.


A Citadellára látogató turistabuszok jelentik azt a problémát, amire a Sikló megoldást kínál. Naponta akár 200 dízelbusz is megfordul hegyen, ami a nyilvánvaló környezeti kár mellett megkeseríti az ittlakók mindennapjait, károsítja ingatlanaikat, és rontja a park látogatóinak kikapcsolódását is. A Citadella ugyanakkor nem zárható el a turisták elől, hiszen a lélegzetelállító budapesti panorámáért minden évben százezrek látogatnak a városba. Olyan közlekedési eszközt kéne tehát a számukra biztosítani, amely környezetkímélő, mentesíti a városrész közútjait, ugyanakkor képes teljes mértékben kiszolgálni a jelentkező utazási igényt.

Ezeknek a peremfeltételeknek a Sikló teljesen megfelel, ugyanakkor sajnos árnyoldala is lenne a fejlesztésnek, ugyanis a fejlesztés fakivágással járna. A jelenlegi elképzelések szerint a Sikló a Hegyalja út aljából, a Döbrentei tér mellől indulva egészen az Orom utca magasságáig a föld alatt haladna, ezt követően pedig lábakra építve érné el felső állomását, a Citadellát. Ezen a nyomvonalon kellene kivágni a fákat, amelyek aztán Gellérthegy területén kerülnének pótlásra.


Az egész fejlesztés értelmét és sarokpontját az jelentené, hogy a Sikló megépülését követően a turistabuszok ki lennének tiltva a Gellért-hegyről. Az I. kerületi önkormányzattal közös elképzelés szerint a járművek a Déli pályaudvar területén parkolnának, ahonnan a turisták elektromos buszokból álló ingajáratokkal jutnának el a Sikló indulóállomására, vagyis elkerülhető lenne, hogy a buszprobléma a Tabánba helyeződjön át.

Összefoglalva tehát a fejlesztés mérlegét, az egyik serpenyőben egy jobb levegőjű és élhetőbb, dízelbuszok nélküli Gellért-hegy található, a másik serpenyőjében pedig azok a fák, amelyek kivágására a beruházás során szükség lenne. A Fővárosi Önkormányzat bízik abban, hogy az itt található kérdőív kitöltésekor a válaszadók a fentieket megfontolva fejezik ki saját véleményüket.

Látványterv: BFK


EGYÉB FEJLESZTÉSI ÖTLETEK

A Siklón kívül is több olyan fejlesztési ötlet van, amitől talán még jobb hellyé válhatna a Gellért-hegy. A felületen ezekről is kérdezzük az emberek véleményét.

Fotó: Soós Bertalan

Az Antal-lépcső meghosszabbítása

A hegy északi oldalán kapaszkodik a hegy teteje felé az Antal lépcső, csakhogy a Bérc utcánál egyszer csak véget ér. Lenne rá lehetőség, hogy a lépcső folytatódjon egészen a Citadelláig, ugyanis ott két olyan építési telek helyezkedik el, amely a kerületi önkormányzat tulajdonában áll. Ezek a telkek rendkívül sokat érnek, vagyis az eladásukból komoly bevételre tehetne szert az önkormányzat, ugyanakkor lehet, hogy a köz számára megnyitva – például az Antal lépcső meghosszabbításaként – még jobban tudnák szolgálni a Gellért-hegy fejlesztésének céljait. Kérdőívünkkel ebben a kérdésben is szeretnénk megismerni a városlakók véleményét.

Vendéglátóhely a Hegyalja út felett

A Hegyalja út és a Filozófusok kertje közötti terület, ahol az egykori nyilvános WC épülete és a vízmedencék helyezkednek el, korábban népszerű volt a fiatalok körében, és sokan ülnek ki még ma is ide beszélgetni, szórakozni. A jó hangulatú parkrész közelében nincsenek lakóházak, így az itt összegyűlő társaságok jellemzően nem zavarják a Gellért-hegy lakóit. Felmerült annak lehetősége, hogy olyan kisebb, kiülős szezonális vendéglátóhely jöjjön létre a területen, ami kulturált formában, de a park természeti adottságai tiszteletben tartva segítene a szórakozási igény kulturált és rendezett kiszolgálásában.

Fotó: Soós Bertalan