Mi minden történt Budapesttel idén? – 2025 legfontosabb változásai

Amiről még az unokáink is beszélni fognak

Amikor 2024 végén javában terveztük az elkövetkező évet, még csak ceruzával sem írtuk fel például azt, hogy alig egy hónapja járunk majd 2025-ben, és a januári közgyűlés már arról dönt, hogy miután kiderült, hogy a Budapesti Közművek révén Rákosrendezőre elővásárlási joga van a Fővárosnak, ezzel éljen is, és vegye meg a Budapest aranytartalékát jelentő rozsaövezetet, hogy a Maxi-Dubaj helyett egy élhető városrész épülhessen itt a jövőben. Azóta lezajlott a nemzetközi tervpályázat első fordulója, és továbbjutott 16 pályázó közül 2026. március 31-én eredményhirdetés is várható.

„A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet! Találkozzunk szombaton!” – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, miután a kormányzati tiltás ellenére végül mint önkormányzati rendezvény indult el a Budapest Büszkeség felvonulás szervezése. Június 28. eljött, és délután 14:00 órától soha nem látott tömeg hömpölygött a Városháza parktól az Erzsébet hídon át a Műegyetem elé. 

Nyáron fontos fordulópontjához ért a Nagykörút projekt is, a beruházás gerincét az uniós pénzből megvalósuló, biztonságos közlekedést célzó fejlesztések adják, aminek tervezésére júniusban ki is írták a pályázatot. A következő években nemcsak a régi fényét nyerheti vissza, hanem egy modern, XXI. századi belvárosi emblematikus főútként születhet újjá a Nagykörút. Novemberben pedig a Rákóczi csarnokban bemutatták a Nagykörút új arculati terveit, a beérkezett 16 érvényes pályázat közül győztesnek – nagy viták után – a “Neonfényes Körút” nevű pályázatot választotta ki a szakmai zsűri.

Nem biztos, de nem is kizárt, hogy az utókor a magyar színművészet mérföldköveként fogja számon tartani a Freeszfe szeptember 27-i, szombat délután tanévnyitóját.  Nem az ünnepi aktus miatt, hiszen ilyesmi történt párszor az elmúlt években. Ám nagy különbség, hogy most először úgy tűnik, hogy a viharban született egyesület szótárából eddig hiányzó „biztonság” szó is jelentést kapott. Meg az angol „freedom" is. Némi pátosszal mondhatnánk úgyis, hogy a Freeszfe Egyesület otthonra lelt Angyalföldön. 

Nem láttuk jönni 2025-ben a Sziget Fesztivál jövője körüli bizonytalanságot sem, ahol a külföldi tulaj kivonulása  és némi politikai felbolydulás után 2025. november 4-én a fesztivál szervezői bejelentették, hogy Gerendai Károly stratégiai vezetői munkája mellett a Sziget, mint Európa egyik legnagyobb fesztiválja újra magyar kézbe került és szervezése már el is indult.

2025 október 9-én Krasznahorkai László kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ezzel napok alatt elfogyott a boltokból nem csak a Sátántagó, de minden más műve is, a mozik újra vetítették Tarr Béla filmjeit, és a Nobel-díj átvétele napján, december 10-én a Fővárosban a NobelMobil járta az utcákat. A mozgó irodalmi zarándokhely lehetőséget teremtett a város lakóinak arra, hogy személyes jelenlétükkel és részvételükkel fejezzék ki tiszteletüket és örömüket Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja alkalmából – bárki részt vehetett benne felolvasva egy-egy mondatot az író legújabb regényéből. 

És ne feledjük el azt sem, hogy 2025. december 8-án megalakul a Fővárosi Diákközgyűlés is, tagjai a Városháza díszteremben vehették át a megbízóleveleiket Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Huszonötféleképpen lett zöldebb Budapest ‘25-ben

A klímaválságot évről évre egyre jobban érezzük a bőrünkön, a 2025-ös év kifejezetten aszályos volt, március 13-án kilógott az Ínség-szikla a Szabadság-híd közelében, ami azért aggasztó, mert a feljegyzések kezdete óta, az elmúlt majdnem 2010 évben még soha nem volt arra példa, hogy márciusban előbukkanjon. Június közepén 625 000 000 literrel megdőlt a korábbi év vízfogyasztási napi csúcsa is, de a Vízművek szerint már június 5-én több víz fogyott a fővárosban és az ellátási területünkhöz tartozó településeken, mint 2024 bármely napján. A városi növényzetnek és a lakosságnak is fizikailag egyre megterhelőbbek a drasztikusan emelkedő kánikulai napok, ezért is fontos, hogy a Főváros minden eszközzel küzd az élhető városi jövő megteremtéséért, aminek kulcsa a zöld és a kék infrastruktúrák fejlesztése és felkészítése a klímaváltozás kihívásaira. 

1. Amellett, hogy a BKM FŐKERT Divíziója fák ezreit ülteti el a tavaszi és őszi kampánya során is, a kerületeknek is van saját zöldítési programjuk, melynek során közterek, útszakaszok lesznek zöldebbek.
2. Az egyik legnépszerűbb budapesti program az Égig Érő Fű pályázat, ami egyszerre épít közösséget, hűt udvart és picit utcát is és zöldít-szépít udvart. 2025/26-ban már dupla akkora költségvetés, 80 millió pályázati pénz jut a lelkes lakóközösségeknek.
3. Idén Budapest kapta meg a „Global Smart Green City 2025” díjat, amit a világ egyik legrangosabb, fenntartható városfejlesztéssel és emberi településekkel foglalkozó nemzetközi fóruma ítélte a magyar fővárosnak.
4. Civil szervezés eredményeképp elindult az Önkéntes Vízadás, aminek célja, hogy segítsünk az 5 évnél fiatalabb városi fáknak életben maradni az egyre melegedő nyári időjárásban.
5. A Bubi népszerűsége töretlen, ezt láttuk ezen a különleges animáción is, amit valószínűleg érdemes lesz újra elkészíteni, hiszen 2026-ban indul a 3.0, amiben kétszer annyi kerékpár, 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket.
6. A Fővárosi és a csatlakozó Kerületi Önkormányzatok elindítják a Budapesti Zöld Panelprogramot, melynek megvalósításával a Budapesti Közműveket bízzák meg. A Programra a következő időszakban mintegy 1,3 milliárd forintos éves keret áll rendelkezésre.
7. Elkészült az óbudai Gőtés tó kiviteli terve, a park akár már 2026. tavaszára elkészülhet.
8. A hódok a Csömöri patakon a bürokrácia megkerülésével építettek gátat és spóroltak meg 100 millió forintot, miközben új, vizes élőhelyet hoztak létre. Mi pedig nem tettük tönkre.
9. “Budapesthonos”, a biológiai sokféleséget növelő, a gyepszintet gazdagító, a klímaváltozásnak ellenálló, a biodiverzitást segítő 100%-ig hazai keverék vált elérhetővé Budapest Magkeverék néven.
10. Akinek nem kell a palack, az beleteszi, akinek pedig szüksége van rá, az kiveszi – palackgyűjtőket kezdett el tesztelni a Főváros, amik így nem egy fának támasztva vagy egy kukáról leesve szennyezik az utcákat.
11. Elindult az iskolautca-program is, aminek folyományaként a megszűnt forgalom helyén utcabútorok és telepített növények jelentek meg. Így rendkívüli módon csökkent lég- és zajszennyezés várja az iskolai napjukat kezdő gyerekeket.
12. Amellett, hogy számtalan fa, cserje és virág kiültetéséről gondoskodik évente a BKM FŐKERT divíziója, arra is figyelnek, hogy egy-egy korosodó fa életét is meghosszabbítsák, ha lehetséges.
13. Megnéztük, hogy az Egészséges utcák program keretén belül már megvalósult projektek alapján mire számíthatunk, milyen eredménnyel kecsegtet a 2029-ig elköltendő 25 milliárd forint.
14. Idén az BKM FŐKERT divíziójának munkatársai évelő növények mellett több mint 111 ezer tő egynyári virágot ültettek ki, amik cég Keresztúri úti termesztőtelepén nevelkedtek. Ezek a növények bár csak átmenetileg, de színesebbé, barátságosabbá teszik a környezetünket, és fontos szerepet játszanak a városi mikroklíma javításában is.
15. Új tanösvény is épült a Nagytétény melletti Duna-parton. A Budapesten ritka kincsnek számító ártéri ligeterdők és kaszálórétek 53 hektáros területén a környék flórájával és faunájával lehet megismerkedni több kilométer hosszan.
16. Ha a parkokban hirtelen óriási levélhalmokat látunk a fák körül, azt nem a szél hordta össze, hanem a BKM FŐKERT divíziója. A helyben komposztálás mellett ezek a kupacok sünmenedékként is szolgálnak, de más állatoknak is búvóhelyet jelentenek a hideg időszak beálltával.
17. A Népligetet átszelő Vajda Péter utcában jelent meg egy holtfarakásként működő sövény, amiben méhek, pókok, hangyák és egyéb hasznos ízeltlábúak élő-, szaporodó- és búvóhelyet találnak, és megtelepedhetnek rajta más élőlények is, pl. zuzmók, mohák vagy gombák.
18. A LIFE projekt keretében elkezdődött Mocsárosdűlő megújulásának hosszú folyamata is. A 12 hektáros területet fokozatosan meg kell tisztítani az invazív egyedektől, hogy a monokultúrás növényzet helyén egy változatosabb, ellenállóbb erdőt telepíthessenek a szakemberek, amelyet helyenként és időszakosan elönthet a víz, és így újra egy olyan élő ökoszisztéma lehessen, mint egykor volt.
19. Permakultúrás balkonkertészeket képeztek a 19. kerületben. Fenntartható városi élelmiszertermelési és kertészkedési megoldásokat tanítottak és így zöld szemléletű kisközösségeket építettek Kispesten.
20. A Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetés projektje keretében közösséget építő és azóta is működő közösségi kertek jöttek létre Zuglóban és Gazdagréten.
21. Március 1-én megismerkedtünk a Nemzeti Faültetés Napjával, aminek keretében a Fővárosban több ezer fa, országosan közel 100 ezer fával gyarapodott a faállomány. A kezdeményező civil szervezet – a 10 millió Fa – szerint így lehet a legjobban védekezni a klímaváltozás káros hatásai ellen.
22. Idén is volt szabad Rakpart, minden évben a szabadidő zenés-táncos-sportos-főzös eltöltésének helyszíne, de ha fenntartható illetve zöld szempontból nézzük, akkor főleg: autómentes.
23. Tovább folytatódik a járdaszigetek, betonterületek felbontása is, idén például a Szent Rókus-kápolna előtti, üres aszfaltlap újult meg és lett gazdagabb pár fával és évelőkkel.
24. Augusztusban új szabadstrand nyílt a Dunán, a 11. kerület csendesebb részén, az Árasztónál. Elsők között csobbantuk a vadregényes partszakaszon a nyári kánikulában, hogy újra felfedezzük, milyen jó is nekünk, hogy itt a Duna.
25. Idén először hirdette meg a Főváros a Gyümölcsöző kertváros pályázatot, aminek keretében 1950 db gyümölcsfa kerül kiosztásra jelentkezési sorrendben a külső kertvárosok lakóinak. 

A közlekedés változásai 

A fővárosi közösségi közlekedés idei legjelentősebb fejleménye volt, hogy A) az állami inkasszók és szolidaritási hozzájárulás mértéktelensége ellenére sem omlott össze B) számos új jármű tudott forgalomba állni. Azzal, hogy a járműállomány jelentős része megújult, az érintett társaságok ismét bíztató lépéseket tettek az akadálymentes és fenntartható közlekedés megvalósításának érdekében. Mindezt az utaselégedettségi adatok is igazolják, pedig a működési körülmények a Főváros szorult helyzetében cseppet sem mondhatók ideálisnak.

Mielőtt rátérnénk a pozitív dolgokra, nem tudunk szó nélkül elmenni amellett, hogy miközben országosan csökkent, Budapesten nőtt a kerékpározók aránya, de az infrastruktúra már második éve csak 4 kilométerrel bővült. Viszont idén újabb 27 helyen biztonságosabbá tették a meglévő biciklis útvonalakat és ami talán a legfontosabb újdonság, hogy részben a Közösségi Költségvetés ötletei nyomán majdnem 200 új, fedett és zárható bringatároló épült, és támogatást kapott több fontos nagy fejlesztési projekt.

2025-ben sokak élére hatással volt, hogy végre elindulhatott a Flórián téri felüljárók felújítása, novemberre a déli hídja megkapta az ideiglenes forgalomba helyezéshez szükséges hatósági engedélyt, úgyhogy november 15-én, szombat délután 16 órától elindulhatott rajta a közúti forgalom, innentől az északi híd felújítása zajlik. 

Ma már mindennapi életünk részei, de ne feledjük el, 2025-től működik az egységes Budapesti Utasbiztonsági Szolgálat, hosszabbodott a metrók hétvégi üzemideje, és a forgalmasabb közlekedési csomópontokon térgondnokok ügyelik a rendet és tisztaságot. 

CAF: a félig telt pohár

• Az év egyik első híre új járműhöz volt köthető, január elején megkezdte próbafutásait az új CAF villamos. A spanyolországi Zaragozában gyártott és ott összeszerelt, 34 méter hosszú járművet a korábbinál nagyobb teljesítményű klímaberendezéssel szerelték fel, és kialakítása is fejlődött a Budapesten már forgalomban lévő CAF-okéhoz képest. A jármű annak a „51 db CAF villamos beszerzése Budapest részére” elnevezésű uniós projektnek volt az első darabja, amelynek köszönhetően Budapesten az idei 30 százalékról mintegy 40 százalékra növekedhet az alacsonypadlós villamosok aránya. 
•  Júliusban már tíz ilyen villamos volt Budapesten, és ekkor látott napvilágot az a hír is, hogy az összes új járművet 2026 végéig forgalomba akarják állítani az 1-es, a 3-as, a 17-es, a 19-es, a 42-es, az 50-es, az 56-os, az 56A és a 61-es vonalán. Az eredeti tervek szerint erre 2028-ban került volna sor.
•  A BKK közleményeiben elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az utazási komfort és az utaselégedettség növelésében, az esélyegyenlőség biztosításában, a klímacélok elérésében és az energiahatékonyság javításában is kulcsszerep jut az új jármű-beszerzéseknek. Különösen igaz ez az alacsonypadlós villamosok, az önjárásra képes trolik és az elektromos buszok esetében, amelyek mind tisztábbá és élhetőbbé teszik Budapestet.Jelenleg összesen 97 darab CAF-villamost üzemeltet a BKV. A járművek karbantartását Budafok és Száva kocsiszínekben végzik, de a Hungária kocsiszínben és Kelenföldön is tárolnak a spanyol villamosokból. Ezzel kapcsolatban a legfrissebb hír az, hogy immár Angyalföldön is elhárultak az alapvető akadályok a tárolás megkezdése elől. 
•  De a BKV idén ennél jóval több olyan felújítást is elvégzett, amely a CAF-villamosok fogadásához elengedhetetlen. Így megújultak az 50-es villamosvonal áramátalakítói és megtörtént a vontatási földkábel és felsővezeték-hálózat részleges felújítása is. A hűvösvölgyi vonalon pályafelújításokat végeztek, akadálymentesítettek több megállót, megerősítették az áramellátási lég- és földkábel hálózatot, és felsővezeték tartó oszlopokat cseréltek.
•  Noha e villamosokról már most tudható, hogy mely vonalakra szánják, mégis olyan érzésünk van, hogy mindez annak a hálózatfejlesztési elképzelésnek is „megágyaz”, amely a BKK idei leggyakrabban említett jövőbeni projektje, azaz a Dél-Buda–Észak-Pest fonódó villamos amely Rákospalota/Újpest–Budafok/Kamaraerdő viszonylatban közlekednének a belvároson keresztül. 

A buszok: maximidi, elektromos, százas nagyságrend

Idén számos új autóbusz beszerzésére is sor került, jelentős fejlemények az év második felében történtek:

• Júniusban az  ArrivaBus bemutatta új, 142 járműből álló Mercedes-Benz Citaro G buszflottáját, amely 2025 és 2027 között áll forgalomba Budapesten. A modern, alacsonypadlós csuklós buszok környezetbarát dízeltechnológiával és fejlett biztonsági rendszerekkel rendelkeznek.
• Október 14-én álltak forgalomba az első Mercedes-Benz Citaro K típusú buszok a BKV üzemeltetésében, de 2026 első negyedévének végéig összesen 65 maximidi busz áll majd az utasok rendelkezésére. Az első járműveket az újpesti 121-es vonalon indították útjukra;
• November 20-tól fokozatosan forgalomba állnak a MAN Lion’s City 12C típusú autóbuszok. Az ArrivaBus által üzemeltetett járművekből összesen 24 állt szolgálatba. Az új buszok többek között a 105-ös vonalon szolgálják a fővárosban közlekedők kényelmét;
• December 1-jétől már a forgalomban is lehet találkozni az új, alacsonypadlós BYD elektromos szóló autóbuszokkal. A kényelmes, modern asszisztens rendszerekkel felszerelt járművek közül az első öt a 105-ös és a 210-es vonalakon jelent meg. A BKK megrendelésére és az ArrivaBus Kft. tulajdonában, valamint üzemeltetésében 2027-ig összesen 82 új – 58 szóló és 24 csuklós – teljesen elektromos autóbusszal újul meg a fővárosi buszflotta. Ilyen buszok még sohasem közlekedtek a fővárosban az elmúlt 100 évben.

Suhanó áramszedősök

• Az idén, különösebb feltűnés nélkül egy újabb városrész vált „trolissá”, ami azért fontos fejlemény, mert  noha Kőbánya említése nélkül eddig sem lehetett a budapesti troliközlekedésről beszélni, hiszen a bázis, a Pongrácz-járműtelep 1964 óta működik itt, a Népligetben pedig még korábban létesült trolivégállomás, ám e helyszínek legfeljebb a X. kerület „peremvidékének” tekinthetők. A BKK még a 2024 augusztusában hirdette meg: „Trolibusszal Kőbányára!” Ez annyit tett, hogy a 75-ös troli útvonalát próbajelleggel meghosszabbították Kőbánya alsó vasútállomásig, és közben lakossági tesztelést végeztek arról, hogy a járat milyen útvonalon jusson el Kőbánya szívébe. Az idén májusban a 73-as trolit is hasonló tesztüzembe helyezték, ami népszerűbbnek bizonyult, ezért a 75-ös ma már az eredeti útvonalán közlekedik, a 73-as végállomása viszont Kőbánya egyik leghangulatosabb részére, a a Kápolna térre került – a járat körforgalomban közlekedik Kőbányán, Belső-Zuglón, Külső-Erzsébet és Terézvároson át a Lehet térig, ahonnan egy másik útvonalon tér vissza a Kápolna térre.
•  A budapesti troliközlekedés nagyhatalmának tekinthető Zuglóban sem álltak le a fejlesztéssel: június 21-én, új trolibuszjárat indult a XIV. kerületben. A 81-es hosszabb útvonalon, az Örs vezér tere és a Mexikói út között közlekedik, ezzel párhuzamosan megszűnt a 74A, illetve a „régi” 81-es, amely a 80-as betétjárataként közlekedett. A 81-es indításának a zuglói haránt irányú kapcsolatok fejlesztése és Alsórákos északnyugati részének hatékonyabb kiszolgálása volt a célja. A BKK arra számít, hogy az új járat csökkentené a Miskolci utca környezetében a közösségi közlekedés eléréséhez szükséges gyaloglási távolságokat, és akár 10-15 perccel rövidebb utazást tesz lehetővé az alsórákosi térségben. Ugyanakkor kimutatták azt is, hogy a járat nem jelentene érdemi forgalomnövekedést a Miskolci utcában, sőt a várakozások szerint a hálózatfejlesztés még csökkentené is a jelenleg intenzív gépjárműforgalmat. Az új 81-es a Mexikói út M végállomásról az egykori 74A útvonalán jut el a Miskolci utcáig, ahonnan önjáró, akkumulátoros üzemmódban közlekedik a Szugló utcáig, majd innen a 77-es trolival párhuzamosan halad a Komócsy utcáig, végül a 82-es trolibusz útvonalán éri el az Örs vezér tere végállomást.
• Egészen friss hír, hogy december 18-án a Budapesti Közlekedési Központ és az Irányító Hatóság aláírta azt a támogatási szerződést, amely 38 korszerű trolibusz európai uniós finanszírozását biztosítja. Mindez a „Budapesti trolibusz járműbeszerzés III. ütem és állatkerti deltavágány kiépítése” című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg; a vissza nem térítendő támogatás összege 8,8 milliárd forint. A BKK közleménye szerint az elmúlt években összesen 48 korszerű, alacsonypadlós Solaris–Škoda Trollino trolibusz érkezett Budapestre – 12 szóló és 36 csuklós jármű –, amelyek 2023 óta szolgálják a fővárosban közlekedőket. A trolibuszok szállítását a Fővárosi Önkormányzat előfinanszírozta, így a gyártó kifizetése rendben megtörtént. A BKK a napokban aláírta az Irányító Hatósággal a projekthez kapcsolódó támogatási szerződést is, amely a már forgalomba állt járművek közül 38 trolibusz esetében biztosítja utólag az európai uniós finanszírozást.

A társaság abban bízik, hogy a meglévő hálózat bővítése mellett – megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén – több új trolivonalat is kialakítana. A jelenleg 155 kilométeres budapesti trolihálózat teljes hossza jövő év végéig végéig csaknem 190 kilométerre, 2030-ra pedig akár 325 kilométerre is növekedhet. A BKK új vonalakat létesítene a főváros több részén, illetve a meglévőket hosszabbítaná meg.

Szeretném a homokórát…

A nosztalgia járművek rajongói 2025-ben Ikarus egyik legszebb buszán, a BKV dolgozói által megépített Ikarus 556-os is utazhattak. A jármű július közepétől augusztus 24-ig járt szombaton és vasárnap délután a Városliget és a Zugligeti Libegő között N4 jelzéssel, amelynek útvonalát úgy állították össze, a lehető legtöbb turisztikai látványosságot érintse.  

Unokáink sem fogják (így) látni

Idén drasztikusan és végérvényesen átalakult a Budai Vár látképe, a VIII. kerületben elbontották a Rádió épületét, hogy helyén a Pázmány új Campusa épüljön fel, egyre kétségbeejtőbbé válik az Iparművészeti Múzeum sorsa és jövője is. Ősszel bezárt a Gellért-fürdő, hogy a régóta esedékes felújítása elindulhasson, de decemberben a kormány úgy határozott, az ehhez szükséges kölcsönt nem veheti fel a BGYH, és 2026-ban új megoldást kell keresni.