A Rákóczi csarnokban bemutatták a Nagykörút új arculati terveit, a beérkezett 16 érvényes pályázat közül győztesnek – nagy viták után – a “Neonfényes Körút” nevű pályázatot választotta ki a szakmai zsűri.
A Nagykörút egy álom, vízió, maga a nagyvárosiasság ideája, ahol éjjel is fényárban úszik minden, mozik, színházak, vendéglátóhelyek váltják egymást, mindig van zsizsegés és jövés-menés, a sárga villamosok 0–24-ben robognak fel és alá, a homlokzatok megkopottan is egy aranykor miliőjét árasztják., Itt mindig szembejön egy ismerős, és színátmenetes pamutfonáltól a méhészeti eszközökön át a főzdei sörökig, csaptelepekig és a legújabb Krasznahorkai-regényig mindent be tudunk szerezni. A Nagykörút nem borzasztó hely, de fáj látni, hogy mennyivel jobb is lehetne. Mostanra régi fénye megkopott, ma már inkább csak egy álom visszfénye, mintsem vonzó köztér, ahol szívesen töltünk sok időt.
Szóval bőven ráfér a megújulás, a most futó projekt keretében növelnék a zöldfelületek nagyságát, védettebb kerékpársávokat alakítanának ki, egységes vízáteresztő burkolatot hoznának létre a járdafelületeken, több zebra és akadálymentes átkelőhely jönne létre a kiemelt csomópontoknál a Nagykörút Nyugati tértől Mester utcáig tartó szakaszán. Ám a Nagykörút tervezett megújítása túlmutat a közterületek fejlesztésén. A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy egy pezsgő, a környéken élőknek és az idelátogatóknak egyaránt vonzó szolgáltatásokkal és üzletekkel teli körút jöjjön létre, az üzletportálok és a homlokzatok megújításával, kulturális és közösségi programok szervezésével.
És ennek a régi-új Körútnak kell egy arc, egy összefogó identitás is – ezt kereste a mostani nyílt pályázatban a BKK és vele a Főváros. Pozitív, bátorító példának ott volt a budai szakasz, a Margit-negyed sikertörténete, ami szintén egy felismerhető arculattal jelent meg a nyilvánosság előtt.
Mielőtt a legvadabb teóriák kelnek szárnyra, a győztes arculati pályázat laudációjában leszögezte Martinkó József, az Octogon főszerkesztője, hogy – a neve ellenére – nem arról van szó, hogy ez egy retró múltba gabalyodás, hogy akkor most pakoljuk tele megint neonreklámokkal a Nagykörutat, a tervezők ennél ötletesebben nyúltak a témához. De mint hívószó, jól működik, a felvetés bátor és szerethető, érzelmileg azonnal tud mindenki kapcsolódni hozzá. És erre nagy szüksége is van a Körútnak.
A pályázat neve miatt két mondatban fontos kitérni Budapest neonfényes múltjára is, ezt a pályázók is megteszik. Az első éjjel is világító fényreklámok a ’20-as, ’30-as években jelentek meg a forgalmasabb csomópontokban, de az igazi aranykor 1968-ban kezdődött, amikor párthatározatra Budapest vezetése elindított egy „neonosítási programot”. A cél pedig az volt, hogy Budapest éjszakai látképe is világvárosiasabb arcot mutasson, és méltó versenytársa lehessen a vasfüggönyön túli, nyugati metropoliszoknak. A tervezők – Galambos Gergő és Vereczkei Döme – jó érzékkel nyúltak bele ebbe a generációkon átívelő rajongásba és nosztalgiába, ami a neonfényes Budapestet övezi.
A logó formai alapját a neoncsövekre jellemző ívelt vonal, illetve a Körút egyaránt íves, kanyargó formája adja. A K-betűt formázó vonalakba bele lehet látni a rakpartok egyenes vonalát, a városból kifelé tartó Üllői út és Bajcsy vonalát, valamint a Kis- és Nagykörút ívét. De benne van az az üzenet is, hogy a Körút több mint egyetlen útvonal – ide futó utcák, kapcsolódó terek találkozása, egy nagyobb egész részeként szervesen kapcsolódik a környezetéhez. Egy bátor gesztusként nem mint önálló entitást kezeli, hanem egy tágabb városi gerinceként gondol rá, mondta el Martinkó. A Nagykörút különböző kerületi szakaszai mint egyedi színt is kaphatnak, szinkronban az adott kerületek címerének színeivel, és a fő logó vonalai a kerület kezdőbetűjének formáját öltik fel.
A pályázati anyagban úgy fogalmaznak, hogy a neon esztétika történelmileg hiteles, hiszen a neonok szerves részei voltak a Körút városképének, karakteres is, a logóembléma könnyen azonosítható eleme lenne a városképnek. Turisztikai hasznot hoz, mert mint fotós attrakció, esti városélmény népszerű lehet, a közösségi médiában is látványosan megjelenhet és terjedhet. És ami még fontos, hogy identitásképző ereje is van, egyszerre hordozza a városi emlékezetet és modern jövőképet.
És akkor most visszakanyarodva a nagy képhez, a Nagykörút megújítása részben a TOP_PLUSZ-4.1.2-23-BP1-2024-00001 azonosító számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg, a vissza nem térítendő támogatás összege 4,5 milliárd forint. A BKK megkötötte és hatályba léptette a Nagykörút megújításához kapcsolódó tervezési szerződést, amelynek a költségeit uniós forrás terhére a Fővárosi Önkormányzat előfinanszírozza. A Nagykörút újjászületéséhez szorosan kapcsolódik egy új vizuális brand megalkotása is, a győztes terv mellett a nyílt pályázat legjobb alkotásait az év végéig bárki megnézheti a Rákóczi téri Vásárcsarnokban nyílt kiállításon.
A többi kiállított pályamunkát itt ismerheted meg:
- Kovács András munkája
- Nguyen Nancy munkája
- Lach Bálint munkája
- Papp Eszter munkája
- Kohut András munkája
A szakmai zsűri tagjai voltak:
- Albrecht Ute – ügyvezető, BFVT Kft.
- Balogh Samu – Nagykörút programvezető, BKK Zrt.
- Dományi Bálint – a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának delegáltja
- Erő Zoltán – Budapest Főváros főépítésze
- Keszthelyi Dorottya – a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottságának delegáltja
- Király Gabriella – menedzser, Bevásárló és Tematikus Utcák
- Martinkó József – főszerkesztő, Octogon magazin
- Vargha Balázs – habilitált egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem