Zsigeri tapasztalatunk a városban, hogy ha beköszönt a kánikula, olvadunk az aszfalton és sok utcában a falhoz tapadva, az árnyékban próbálunk minél gyorsabban eljutni a célunkhoz. Pedig nem kéne hogy így legyen. És a jövőben ez még csak még ilyenebb lesz, ha nem teszünk valamit a köztereinkkel. De minő szerencse, hogy a spanyolviaszt már feltalálták, sőt, van ahol már alkalmazzák is – a VIII. kerület élen jár az adaptálásban – és most további tíz kerületben 25 milliárd forintból valósulhatnak meg hasonló projektek a Budapestnek kiharcolt uniós forrásokból.
De mitől egészséges egy utca? Mit lehet itt csinálni, miben más, mint egy átlagos köztér? Hogy tudunk egy olyan jövőnek tervezni, amit nem is ismerünk? Amikor élhető városról beszélünk – ami mindenkinek az – a legkisebbektől az időseken át a fogyatékossággal élő emberekig – akkor azt értjük alatta, hogy a tér, ami körülvesz minket az praktikus, érdekes és nem utolsó sorban barátságos. A megvalósulását különböző – összesen tíz – indikátorok alapján lehet mérni, amik közül a legfontosabb ismérve, hogy ezeken a helyeken mindenki otthon érzi magát és az emberek szívesen sétálnak és bicikliznek.
A nevét pedig az az egyszerű felismerés adta, hogy az utcák minősége és kialakítása is alapvető hatással van az egészségünkre. Ha hosszabb és jobb minőségű életet szeretnénk biztosítani a budapestieknek, akkor foglalkozni kell azzal is, hogy a köztereinket hogyan javíthatjuk.
A „nagy egészséges utca tesztelést" a VIII. kerületi Bacsó Béla utcában utcában kezdtük, egy rekkenő nyári reggelen. Itt lehet kávézni, ücsörögni – nem vendéglátós helyeken, hanem szabad székeken – találkozni, beszélgetni, találtunk köztéri csapot is, így gyorsan meg is töltöttük a kulcsunkat. A forgalmas Rákóczi tér és a Körút pár lépésnyire van, mégis a kis utcácskának nagyon békés hangulata volt.
Ez az utcaszakasz volt az első fecske – az első években csak kísérleti jelleggel nyitották meg a járókelők számára autómentesen – aztán sok-sok lakossági egyeztetés és próba után álltak neki a végleges kialakításának. Zöldebb, csendesebb, biztonságosabb és nem utolsó sorban sokkal barátságosabb lett, egy hely, ahol szívesen van az ember, és nem csak átrohan rajta.
A második jelöltünk – a virágokkal beültetett Víg utcán áthaladva a Déri Miksa utca volt. Itt azonnal szembetűnő a rendezett utcakép – a párhuzamos parkolással, sok zölddel, gyakori bringatámaszokkal. A Dérit 2022 novemberében adták át, és lett a Csarnok negyed zöld sétánya, az egészséges utcák első hazai mintapéldánya.
Ahogy körbenézünk a Fecske utca kereszteződésében számba vesszük, mi mindent tudunk itt csinálni. Ha szabadjára engedjünk a bennünk rejlő gyereket, akkor ugrálhatunk a burkolatba épített trambulinon – meg is tesszük… A kültéri kondiparkhoz most nem vagyunk megfelelően öltözve, és amúgy is foglalt, így itt nem zavarjuk meg a sportolókat.
A kényelmes nyugágyakon elnyúlhatnánk olvasni, de épp dolgozunk, úgyhogy csak a párakapuk alatt mászkálunk kicsit, meg nézzük, ahogy gyerekek bringázni és görkorizni tanulnak az utcán és labdáznak. Már-már túl idilli is a kép. És akkor még nem mentük a virágányak közelébe. Mert végül felfedezzük, hogy madár- és beporzólesre is tökéletes ez a hely a város közepén, hála a diverz virágágyásoknak.
Ha valaki életében nem hallott volna arról, mi az az egészséges utca, akkor a kis magyarázó táblák nekik is segítenek eligazodni, hogy mit miért találunk az utcában.
Mire kifordulunk a Dériből, el is ment a délután, már csak egy helyszínünk van hátra, a Szeszgyár utca, aminek neve izgalmas kontrasztban van az egészséges utcával. Itt az utca képe szintén rendezett lett, fákkal, növényágyásokkal, és a gyerekek egy izgalmas utcai játszóteret is kaptak, mini mászófallal és fészekhintával.
Az Egészséges utcák koncepció és Budapest kapcsolata eddig is egy inspiráló történet volt, amely a civilektől indult, az önkormányzatok lelkesen adoptálták és most uniós forrásból elnyert 25 milliárd forintnyi támogatást is, úgyhogy a jövőben biztos sokat fogunk hallani még róluk.
A kerületi önkormányzatok által a következő években, 2029-ig megvalósítandó projekteket egy szakmai zsűri véleményezte a pályázat beadását megelőzően, a Healthy Streets-módszertan szempontjait is figyelembe véve. A kerületi önkormányzatok által benyújtott pályázatokat egy magas szintű szakmai tervzsűri értékelte: az értékelésben a BKK mellett az Építési és Közlekedési Minisztérium Zöld Infrastruktúra tervzsűrije, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkárságának Kerékpáros tervzsűrije, valamint Budapest főépítésze és főtájépítésze is részt vettek. A tervezés során a Magyar Kerékpárosklub és a Magyar Tájépítészek Szövetségének képviselői is segítették szakmai észrevételeikkel a kerületeket.
A 2029-ig megvalósítandó projektekben közös, hogy megvalósulásukat követően kisebb lehet a gépjárműforgalom a lakóövezetekben, biztonságosabban és kényelmesebben közlekedhetnek a gyalog és kerékpárral közlekedők, illetve több helyen is megnövelik a zöldfelületek arányát, akár fasorok ültetésével, kiegészítésével, valamint ivókutak és padok teszik komfortosabbá a köztérhasználatot.
A program keretében 25 milliárd forint összértékben megvalósuló projektek kerületenként:
- III. kerület: a Hunor utca egészséges utcává történő átalakítása – 1 milliárd 495 millió forint
- VI. kerület: Árnyékos Eötvös utca - 598 millió forint
- VII. kerület: a Dembinszky utca (793 millió forint), a Wesselényi utca (882 millió forint), a Dohány utca egy-egy szakaszának átépítése (749 millió forint)
- VIII. kerület: a Práter utca (Szigony utca és Illés utca között – 989 millió forint), a Német utca (Rákóczi tér és Horváth Mihály tér között – 690 millió forint), a Dankó utca (Mátyás tér és Kálvária tér között – 869 millió forint) megújítása;
- IX. kerület: a Viola utca (1 milliárd 360 millió forint), az Ipar utca (927 millió forint), az Angyal utca (Soroksári út és Mester utca között – 298 millió forint) és a Sobieski János utca (1 milliárd 162 millió forint) komplex felújítása
- XI. kerület: a Budafoki út megújítása a Szent Gellért tér és a Karinthy Frigyes út között – 2 milliárd 400 millió forint
- XIV. kerület: a Tábornok utca – Őrnagy utca – Utász utca átépítése (1 milliárd 200 millió forint), valamint a Németpróna utca–Pöstyén utca felújítása (1 milliárd 456 millió forint), és a Cserei utca felújítása (1 milliárd 52 millió)
- XVI. kerület: a Jókai utca átépítése – 1 milliárd 879 millió forint
- XIX. kerület: a Katica utca fejlesztése – 1 milliárd 759 millió forint
- XXI. kerület: a Kossuth Lajos utca felújítása – 2,5 milliárd forint
- XXII. kerület: a Játék utca zöld folyosóvá alakítása – 1 milliárd 996 millió forint
A projektek szakmai megfelelőségének érdekében Budapest Főváros Önkormányzata tervzsűrit működtetett, amelyben zöldfelületi, közlekedési és városfejlesztési szempontok alapján értékelték az egyes területek képviselői a kerületek által benyújtott terveket. Emellett a főváros szakcégei is jelezhették észrevételeiket az egyes fejlesztések kapcsán, így biztosítva, hogy a projektek illeszkedjenek a főváros hosszú távú zöldfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi terveibe.
A program Európai Uniós forrásból valósul meg a Fővárosi Önkormányzat és a BKK szakmai irányításával.