A Portfolio friss interjúban beszélgetett Reider Gabriellával, a Fővárosi Lakásügynökség vezetőjével arról, hogyan tudja a program támogatni a tulajdonosokat a biztonságos, kiszámítható és kényelmes bérbeadásban.
A lakhatási válság kiéleződését szinte mindannyian a bőrünkön érezzük. A Portfolio összefoglalója szerint a Habitat for Humanity Magyarország elemzése alapján tavaly közel 2,9 millió ember, vagyis a népesség 30,3 százaléka élt lakhatási szegénységben, ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban az ingatlanok ára is az EU-ban. Budapesten ma az átlagos bérleti díj 280 ezer forint, és a négyzetméterárak lakásvásárlás esetén már 1 millió forint fölé kúsztak. Ebben a közegben kínál megfizethetőbb és biztonságos bérleti alternatívát a Fővárosi Lakásügynökség, aminek 2025 tavasza óta Reider Gabriella a vezetője, aki többéves szociális és műszaki tapasztalattal, valamint a szervezetnél korábban végzett munkával a háta mögött vette át a szervezetet.
Az interjú azzal a felütéssel indul, hogy jelenleg a 2022-es népszámlálás alapján 160–170 ezer "nem lakott" ingatlan lehet Budapesten, de Reider szerint teljes bizonyosságú statisztikai adat nem áll a rendelkezésre. A Lakásügynökség azt próbálja elősegíteni, hogy ezek a lakások idővel elérhetővé váljanak a bérlők számára, megfizethető albérlet formájában.
A szervezet céljairól úgy nyilatkozott a Lakásügynökség vezetője, hogy azok kívülről nézve sokszor apró lépéseknek tűnhetnek, de valójában egy tudatosan felépített folyamat részei. Az elsődleges cél a stabil alap és a helyi viszonyokhoz igazodó működés megteremtése volt, mindezt egy szabályozatlan albérleti piacon. Kardinális kérdés a tulajdonosok bizalmának az elnyerése és annak megismertetése, hogy a lakásügynökség szolgáltatásai hogyan könnyítik meg az ő helyzetüket is. A hosszú távú cél pedig nem csak az albérletárak alakulására hatni, de emberközelibbé és kiszámíthatóbbá tenni a bérlakásszektort is.
A lakástulajdonosoknak a legnagyobb vonzerőt az a biztonság jelentheti, hogy a Lakásügynökség akkor is fizeti a bérleti díjat és a közüzemi szolgáltatások alapdíját, ha éppen nem lakik bérlő az ingatlanban és az üzemeltetés nyűgei is lekerülnek a válláról és a lakást a szerződés lejártakor a megállapodás szerinti állapotban kapja vissza – foglalta össze a Portfóliónak.
Viszonylag friss új szolgáltatása a lakásügynökségnek, hogy az Alap csomag mellett választható egy úgynevezett Karbantartási csomag is – aki ezt választva adja a Lakásügynökség kezelésébe az ingatlanát, annak nem kell többet hajnalban vízszerelő vagy épp lakatos telefonszáma után kutatnia egy kétségbeesett bérlői hívás után.
Az interjú részletesen kitér arra, hogy, tulajdonosi nézőpontból milyen konkrét eszköztárral csökkenti a Lakásügynökség a kiadással járó kockázatokat, Reider Gabriella részletesen elmagyarázza, hogy mi az és mire jó a Lakáskönyv, és hogy a “teljes körű menedzsment" milyen feladatokat foglal magába a mindennapokban.
Mesélt a Lakásügynökség csapatáról is, amelyben 2025 tavasza óta sokkal inkább specializálódott kollégák látják el az egyes feladatokat és betekintést nyújtott abba a folyamatba az általában 3-4 hetes folyamatról is, ami a tulajdonosok jelentkezését és a bérlőkiválasztást jelenti. Eddig 40 ingatlan tulajdonosával áll szerződésben a Lakásügynökség, míg a bérlők száma családjaikkal együtt közelíti a 100 főt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ennek a modell lényege az, hogy a tulajdonosok és a bérlők is a Lakásügynökséggel állnak szerződéses jogviszonyban, ami a legtöbb vitás helyzetet már a keletkezés pillanatában megelőzi. Illetve hogy ez a szolgáltatás nem egyenlő az önkormányzati bérlakásrendszerrel: a Lakásügynökség stabil jövedelmű embereknek kínál megfizethető bérleti lehetőséget, célcsoportjuk a közép- és alsó középosztály.
Kiemelt kép: Portfolio/Reider Gabriella, a Fővárosi Lakásügynökség vezetője