Váratlan látvány fogadja a Népligeten áthaladó budapestieket: egy új, faágakból készült kerítés került a Vajda Péter utcába. Ám ez nem egy sima kerítés, ez egy sövény, és még ennél is többet akar az élettől.
Nem a szokványos sors jutott a BKM FŐKERT divíziója által végzett parkfenntartás során lemetszett ágaknak, gallyaknak a Népligetben. Kivételesen nem az egyébként szintén hasznossággal bíró komposzttelepre szállították, hanem rendezett sorokban támrudak közé pakolták a cserjemetszésből, gallyazásokból, sarjazásból származó zöldhulladékot, és egy holtfasövényt kaptak eredményül. Ezzel tulajdonképp egy hatalmas, természetes rovarhotelt hoztak létre.
A Népliget frissen készített holtfarakásában a méhek, pókok, hangyák és egyéb hasznos ízeltlábúak élő-, szaporodó- és búvóhelyet találnak, és megtelepedhetnek rajta más élőlények is, pl. zuzmók, mohák vagy gombák. Így a lebomló növényi részek szerves anyaga visszajut a földbe, a rovarokkal táplálkozó madarakat szinte terített asztal várja, és a sövény egyfajta természetes kerítésként megfogja az útról jövő por egy nagy részét.
Holtfák máshol
Nem ez az egyetlen ilyen terület van Budapesten, ahol a látszólag elpusztult fák új lehetőséget kapnak illetve olyan sorsra jutnak, amit a természet emberi beavatkozás nélkül szánt volna nekik. A júliusi pusztító vihar után például az Óbudai-sziget galériaerdejében és a Mocsárosban is megmaradhatott pár frissen kidőlt fa, de a Margitszigeten is található és közelről is megnézhető egy fantasztikus, úgynevezett lábon álló holtfa, ami a sziget legvastagabb törzsű, közel 6 méter átmérőjű gesztenyefája volt egyszer.
Ebben a faápolók egy tavalyi vizsgálat és állagmegóvás során olyan izgalmas lakókkal találkoztak mint az aranyos virágbogár lárvái, óriás művészméhek és kék fadongók – bizonyítva, hogy az ilyen holtfákra egy városon belül is szükség van. Ám nemcsak állatok veszik igénybe a holtfa szolgáltatásait, egy vadrózsa (Rosa canina) is kihajtott itt az elhalt fa megmaradt csonkján! A Normafát és az Erzsébet-kilátót összekötő út mellett is számtalan kidőlt fát hagynak természetesen rothadni, érdemben.
A holtfák fontosságáról bővebben
A holtfa nem olyan többlet érték, amely jó ha van, de akkor sem történik semmi, ha nincsen, hanem az erdő működéséhez szükséges alapvető alkotóelem. A holtfa stabilizálja az erdőket, fenntartja az erdő produktivitását, szén- és tápanyag raktár, és fajok ezrei számára biztosít táplálékot és élőhelyet.
A természetes erdő ökológiai folyamataiban öt fő szerepe van:
- Fenntartja az erdő produktivitását azáltal, hogy szerves anyagot, nedvességet, tápanyagot és mikroélőhelyet biztosít.
- Élőhelyet ad azoknak az élőlényeknek, amelyek a holt faanyagot vagy a fák elhalt üregeit használják táplálkozó- vagy élőhelyül, fontos szerepe van az erdők önszabályozásában is.
- Az erdei vízfolyásokban és állóvizekben felhalmozódó holtfa speciális víztereket alakít ki, amelyek számos vízi élőlénynek szolgálnak élőhelyül.
- Viharok, heves esőzések és más éghajlati szélsőségek esetén megakadályozza a talajeróziót, stabilizálja a felszínt, a vízfolyásokban lassítja a víz levonulását (ezáltal csökkenti az árvízveszélyt).
- Hosszú távú szénraktárnak tekinthetők, ezáltal mérsékelik a növekvő szén-dioxid koncentráció éghajlati hatását.
Ráadásul a fa, még mielőtt teljesen elhalna, specializálódott fajokat vonz magához. Például a zengőlegyek mintegy 115 faja korhadéklakó, számos nagytestű madárfaj számára fészkelő helyül csak a nagyméretű famatuzsálemek alkalmasak. A frissen elpusztult fák gombákat és baktériumokot is magukhoz vonzanak, ezeket pedig különböző bogárfajok (pl. szúfélék és cincérek) tartják ellenállhatatlannak, amelyek lárváik számára összetett járatrendszereket készítenek a frissen elhalt faanyagban. Tudják ezt a harkályok is, amelyek táplálékot találnak így, és rendszerint holtfába vájják fészekodújukat. A harkályok az erdőkben kulcsfajoknak tekinthetők, mivel rengeteg odúlakó faj (madarak, denevérek) az elhagyott harkálylakásokat használja élőhelyül.
(Forrás: WWF)
(Kiemelt kép: Csapó Ádám/Énbudapestem)