Az ártéri ligeterdők és kaszálórétek Budapesten ritka kincsnek számítanak, a 2022-ben védetté nyilvánított 53 hektáros terület a főváros egyik utolsó természetközeli partszakasza. Itt nyílik a dunavölgyi csillagvirág itt állnak a főváros legnagyobb törzskerületű fekete nyárfái és hódcsaládok laknak itt. Az új tanösvény most ennek a különleges területnek a flóráját és faunáját és értékeit mutatja be több kilométer hosszan.
A Duna mára a főváros legtöbb pontján kiépített rakpartok és betonfalak között folyik, ám akadnak még olyan szakaszok, főként a város északi és déli szélein, ahol természetközeli állapotokat találunk. Itt sóderes, homokos partok, ligetes-fás területek terülnek el és őrzik a hajdani gazdag és természetes dunai élővilágot.
A terület egy részét 2024 tavaszán jártam be Bardóczi Sándor főtájépítész kíséretében és tényleg egy csodálatos és vadregényes vidékre csöppentünk. Örökre meghatározó élmény marad, ahogy álltunk az egészen hatalmas összenőtt fekete nyárfák tövében a madárdalban, és közben tudtunk, hogy még ez is Budapest. Budapest egyik arca és hatalmas kincse, amit minden áron meg kell védeni, mert pótolhatatlan érték.
Az Európai Unió Natura2000 természetvédelmi hálózata is óvja a térséget, de ennek határai kizárólag a Duna-mederre korlátozódnak, ezért is fontosak a helyi és országos szintű további oltalmak a szélesebb környezetre. Észak-Budapesten ma már a legtöbb ilyen természetes és természetközeli dunaparti szakasz oltalomban részesül, Újpesten található a Palotai-sziget Természetvédelmi Terület és a 2022-ben védetté nyilvánított Óbudai-szigeti ártéri erdő Természetvédelmi Területe. A déli szakaszon védettséget élvez a Háros-sziget és a Kis Háros-sziget Természetvédelmi Területek.
A XXII. kerületben található partszakasz és a környező értékes élőhelyek 2022 nyarán kerültek oltalom alá, ennek több komoly indoka is volt. A Főváros ezen részén található a leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdő, amely mintegy 4,5 km hosszan kíséri a Dunát. Ez az összeköttetés a természetes Duna-partok és az ártéri erdő között rendkívül gazdag és különleges élővilág megmaradásához járul hozzá, amelynek minden még meglévő helyszínére kiemelkedő értékként kell tekinteni és védelméről, ezáltal pedig hosszú távú fenntartásáról kötelességünk gondoskodni.
Egészen konkrét példákat kiemelve a megfigyelési adatok alapján kimondható, hogy a védett kis színjátszólepke (Apatura ilia), valamint a pézsmacincér (Aromia moschata) legnagyobb budapesti állománya is ezen a területen él. Madárvilága a Duna jelenléte miatt igen gazdag, a vízhez kötődő fajokkal együtt az itt előforduló madarak fajszáma a 150-et közelíti. És a terület legnagyobb emlőstani értéke a hód (Castor fiber), melynek több családja is él a területen.
Az állatvilág mellett a terület növényvilága – hiszen az itteni erdőkben találhatjuk a főváros már többször emlegetett, legnagyobb törzskerületű fekete nyarait (Populus nigra) – is nagyon sok értéket rejt. Számos védett faj jelen van a fák aljnövényzetében és a mellette fekvő Duna-réten. Koratavasszal tömegesen kezd nyílni a dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis), majd áprilisban a füzesek és nyarasok árnyékában nyári tőzikék (Leucojum aestivum) kezdenek virítani. Májusban őket követi a nyíltabb élőhelyeket kedvelő réti iszalag (Clematis integrifolia), amelynek itt található a legnépesebb fővárosi populációja. A közelmúltban pedig a Palotai-sziget után itt is előkerült a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana).
Minden szépsége és értéke mellett a terület nem mentes a veszélyezetető tényezőktől, mivel az értékes galériaerdők és a Duna-rét tőszomszédságában több ezer köbméternyi sitt és egyéb hulladék halmozódott fel, amely közvetlenül veszélyezteti az itteni értékes élővilágot. Sajnálatos módon háztartási hulladék a védett erdőkben is megtalálható, amelynek felszámolását a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Divíziója elkezdte. Több mint 100 köbméter hulladékot már sikerült eltakarítani, ezzel a terület legértékesebb részei ma már szemétmentesnek mondhatók – írja oldalán a FŐKERT.
Az új tanösvény
2025. május utolsó napjaitól a Kis-Háros-sziget mellől induló természetvédelmi tanösvény is segíti ezeknek az értékek megismerését. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Környezetvédelmi Alap anyagi támogatásával készítette el az ártéri erdőben és réteken végighúzódó 4 kilométer hosszú, 6 állomásból álló tanösvényt.
A táblák bemutatják a terület növény- és állatvilágát, a fővárosi ártéri erdők jelentőségét és a megmaradásukat veszélyeztető tényezőket. Az induló állomást a látogatók a Kis-Háros-sziget mellett találják meg.
(A kiemelet kép illusztráció, 2024 tavaszán került. Bartha Dorka/Énbudapestem)