Díjjal tüntették ki Budapestet a klímasemlegesség felé tett erőfeszítéseiért, zöldfejlesztéseiért és klímapolitikájáért, ráadásul a magyar főváros az első díjazott a kelet-közép európai térségből.
Amikor bármit fejlesztünk, átalakítunk Budapesten, az első és legfontosabb kérdés, hogy elősegíti-e a zöld átállást, ezt a szempontot minden döntésnél szem előtt kell tartanunk, mondta el Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere még a díj nevezési szakaszában. Ezért is fontos mérföldkő, hogy 2025-ben Budapest kapta meg a „Global Smart Green City 2025” díjat a Global Smart Green City kategóriában Genfben. A rangos szakmai elismerést a Global Forum on Human Settlements (GFHS), a világ egyik legrangosabb, fenntartható városfejlesztéssel és emberi településekkel foglalkozó nemzetközi fóruma ítélte a magyar fővárosnak. Az Európai fővárosok közül eddig csak Bécs és Dublin részesült ilyen díjban, és ahogy már említettük, Budapest az első díjazott a kelet-közép-európai térségből.
A díj elnyerésében jelentős szerepe volt annak, hogy Budapest számos olyan programmal és stratégiával rendelkezik, amely a természeti értékek védelmét, az egészséges, biztonságos városi környezet megőrzését, az adatalapú városirányítás integrálását, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások elterjesztését célozza.
Ez lefordítva a mindennapjainkat érintő intézkedésekre azt jelenti, hogy a közlekedést tekintve Budapesten csökkent a közösségi közlekedés díja a tarifaegyezménnyel, és a 14 év alattiak számára ingyenessé vált; másfélszeresére nőtt a gyalogos és kétszeresére a kerékpáros közlekedés aránya az infrastruktúra-fejlesztésekkel; a megújult új közbringarenszert tízszer annyian használjak, fontos szimbolikus esemény volt a Lánchíd közlekedésének átalakítása, és hogy a napsütéses hónapok állandó programjává vált a pesti alsó rakpart hétvégékre való megnyitása és emberközpontú újraértelmezése. Az új járműbeszerzések – villamosok, buszok, trolik – is mind környezetbarátak és alacsonypadlósak.
Az elmúlt hat évben több mint 40 000 fát ültettek a Fővárosban, a megújuló városi terek és parkok egy új zöld szemlélettel készülnek, a legfrissebb hír, hogy 25 milliárd forint uniós pályázati pénz jut arra, hogy az utcáink egészségesebbek legyenek. Hőtérkép alapján célzott locsolási rendszert alakítottak ki a nyári kánikulára a Fővárosban, új ivókutak jelentek meg városszerte, elterjedtek az esőkertek és csapadékvíz-visszatartás és a szivacsváros koncepció is a városi tervezés alapeleme lett.
A városi közösségek bevonása is egyre fontosabb, a parkokban közösségi komposztálók a nyári hónapokban közösségi locsolás kovácsolta egybe a város lakosságát. Az Égig Érő Fű pályázattal belvárosi udvarok zöldülnek ki, de a lakótelepi kiskertek zöldítésére is fut pályázat. Lett helyspecifikus magkeveréke is Budapestenek, és egyre nagyobb területen alakítja át a Főkert a kaszálási rendet, kezdvezve a beporzóknak és a biodiverz flórának és faunának.
Az élelmiszerpazarlás csökkentése és szemléletformálás terén is komoly eredményeket tud felmutatni Budapest: a főváros csatlakozott a Milánói Élelmiszerpaktumhoz, 30 iskolában fenntartható menzaprogram indult, és fókuszba került az őshonos alapanyagok visszavezetése (lencse, alakor stb.). Az eladhatatlannak tűnő, de még fogyasztható zöldség-gyümölcs megmentése és a közétkeztetésbe eljuttatása is kiemelt feladat.
2025-ben Budapest megvásárolta Rákosrendezőt, a város legértékesebb aranytartalékát, ahol nemzetközi pályázat keretében alakítják ki majd a leendő, minden tekintetben modern, fenntartható és klímabarát városrészt. Elindult a Lakásügynökség, a budapesti lakosoknak rezsitámogató programok futnak, a kerületekkel összefogva 10 milliárd forintos társasházi felújítási alapot hoztak létre az energiahatékonyság növelésére, és elkészült Budapest első szolártérképe is.