Nem fogadták el a kutyapártos Kovács Gergely javaslatát, maradhatnak a városban a Csillagok háborújából ismerős birodalmi lépegetők, tartottak viszont karácsonyi ajándékozós húzást a képviselők. Az újra közel 9 óra hosszan tartó közgyűlésben először volt kifejezetten jó hangulat, és több komoly ügyben is sikerült előrelépést tenniük: helyettest nem választottak, a parkolási reformot viszont támogatták. Helyszíni beszámolónk.
A főpolgármester-helyettesek kérdésköre
Olyasmivel kezdődött a november 27-i, harmadik Fővárosi Közgyűlés, amire eddig nem volt példa, Karácsony Gergely javaslatot tett a főpolgármester-helyettesek személyére. Ahogy már a november 20-i, Kiss Ambrus főigazgatóval folytatott háttérbeszélgetés óta tudni lehetett, Karácsony két főpolgármester-helyettesre is javaslatot készült tenni. Erre korábban azért nem került sor (mint ebben a cikkünkben is írtuk), mert nem látta azt, hogy sikerülne olyan megoldást találni, „amely stabil, működőképes városvezetést biztosítana”. Azt javasolta, mielőtt elszabadulnának az indulatok, kezdjék el a közös munkát az új felállású közgyűlésben, „hátha a munkaterápia meghozza azt a bizalmat, ami az ilyen típusú személyi döntések meghozatalához” szükséges.
Az önkormányzatokról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy főpolgármester-helyettest az alakuló vagy az azt követő ülésén választja a képviselő-testület. Mivel ezt nem, hogy nem tették meg, még javaslat sem érkezett, törvénytelenül működött a főváros. Sára Botond főispán ezért már november elején jelezte, hogy ún. törvényességi felhívással él a közgyűlés felé, hogy pótolják a mulasztást. A háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus egyébként mindössze annyit árult el, „a főpolgármester-helyettességhez három dolog szükséges: hogy akarja az illető, akit felkérnek, hogy a főpolgármester felterjessze, és végül, hogy a közgyűlés megválassza”.
Karácsony eredetileg azt javasolta a pártoknak, hogy a korábbi jobbkeze, Kiss Ambrus maradjon általános, Vitézy Dávid pedig legyen városfejlesztési helyettes, a felálláson pedig, úgy tűnik, nem változtatott, tehát Kiss Ambrust és Vitézy Dávid jelölte végül a posztra. Vitézy megválasztásával teljesült volna egy másik követelmény is, miszerint „legalább egy főpolgármester-helyettest a testület saját tagjai közül kell megválasztani”. Kiss a háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre, miszerint vállalná-e, azt felelte, az ő részéről ez nem kérdés. Vitézy pedig egy posztban azt írta, csak feltételekkel vállalná a pozíciót, amik között szerepel az SZMSZ módosítása.
Ahhoz, hogy egy javaslat átmenjen a 33 fős közgyűlésen, 17 képviselő szavazatára van szükség. A mostani közgyűlésben 10-10 szavazata van a Fidesz–KDNP-nek és a Tisza Pártnak, 3 helye van a Vitézy-LMP-féle Podmaniczky Mozgalomnak, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, a Demokratikus Koalíció és Karácsony Gergellyel együtt a Párbeszédnek, egy hely pedig az MSZP-é. Mindezt azért fontos átismételni, hogy lássuk, ahhoz, hogy egy javaslatot elfogadjanak, vagy a Fidesz, vagy a Tisza támogatására szükség van.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke, frakcióvezetője már november 20-án, szerdán kijelentette, hogy nem fogják támogatni „sem Vitézy árulását, sem a Karácsony-Gyurcsány-Magyar Péter paktumot”, a tiszás Ordas Eszter pedig november 24-én, vasárnap közölte, hogy a pártja „szeretné világossá tenni, hogy addig, amíg a főpolgármester nem terjeszti elő a demokratikus működés minimumát garantáló SZMSZ-módosítási javaslatunkat, addig a Tisza Párt személyügyi kérdésekben nem tud döntést hozni”.
A november 27-i, szerdai közgyűlés rögtön azzal kezdődött, hogy a párbeszédes Barabás Richárd javaslatára levették a napirendről a helyettesek megválasztását, mert mint magyarázta, számára nem tűnt úgy, „mintha egyezség alakult volna ki” a személyeket illetően. A javaslatát 18 igennel megszavazták a képviselők, így aztán lekerült a napirendről a döntés. Szentkirályi Alexandra sajnálta, hogy levették a javaslatot, mert mint mondta, jó lenne, ha már törvényes alapra kerülne a közgyűlés működése (a Fidesz egyébként nem szavazott), Baranyi Krisztina szintén sajnálta, hogy lekerült a napirendről a helyettes-választás, mert mint magyarázta, a folyamat néhány hónap múlva a közgyűlés feloszlatásához vezethet, és abban nemcsak a főpolgármesternek lesz felelőssége, hanem a legnagyobb frakcióknak is. Külön kiemelte, hogy „mivel Vitézy Dávid erre a pozícióra ilyen ambiciózusan jelentkezik, neki is nagy felelőssége van ebben”, jó lenne tehát, ha nem akadályozná, hogy elkerüljék a következő felszólítást.
Visszakanyarodás az SZMSZ-kérdéshez
Karácsony mindehhez a közgyűlés szünetében két dolgot tett hozzá. „Az SZMSZ-t már a múlt hónapban módosította a közgyűlés, ezen túl vagyunk.” Emellett javaslatot tett a két főpolgármester-helyettes személyére is, ezzel a törvényi kötelezettségét is teljesítette. A személyi javaslata Budapest biztonságos működtetését szolgálta volna, „hiszen Kiss Ambrusnak, akinek munkája eddig is, ezután is a város biztonságos működtetését garantálja, helye van a városvezetésben. Vitézy képviselő úr jelölése pedig számomra a főpolgármester-választás eredményéből következett”. Az, folytatta, hogy a közgyűlésben jelenleg egyik jelölt megválasztásának sincs kellő többsége, az a frakciók felelőssége. „A város működőképességét mindez nem befolyásolja, Kiss Ambrus főigazgatóként segíti a munkámat.”
Mivel a közgyűlés nem támogatta a javaslatot, tehát a Fővárosi Kormányhivatal felhívása ellenére sem történt változás, a Fővárosi Kormányhivatal a bírósághoz fog fordulni. Ha továbbra se tudnak dönteni, akkor a bírósági eljárás végén újra felhívják a közgyűlés figyelmét, hogy pótoljanak, ha pedig ezután sem választanak helyettest, egy határozattal a főispán nevez ki valakit. Addig viszont még hosszú hónapok fognak eltelni. Ahogy Kiss Ambrus egy másik háttérbeszélgetésen elmondta, akár 6-8 hónap is eltelhet, mire a főispánhoz kerül a döntés joga.
Az első két Fővárosi Közgyűlés visszatérő napirendi pontja és témája volt az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), amire szintén a főpolgármesternek kell javaslatot tennie, és amivel kapcsolatban szintén nem volt, és mint Vitézy és Ordas posztjából kiderül, továbbra sincs egyetértés. A vita a közszolgáltatást végző cégek vezetőinek kinevezési gyakorlatával és a két közgyűlés közötti főpolgármesteri döntésekkel kapcsolatban folyt. Karácsony már egy október 1-jei sajtótájékoztatóján közölte, hogy 19 jogkört hajlandó átadni a bizottságoknak, ehhez a kettőhöz viszont ragaszkodik, mert szerinte a város működését veszélyeztetnék.
Az első közgyűlésen igazság szerint még arról sem tudtak dönteni, hogy a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania az SZMSZ-hez érkező módosító indítványokat, a második közgyűlésen azonban az SZMSZ egy „minimálverzióját” 10 fideszes tartózkodás és 3 podmaniczkys nem szavazat mellett 18 igennel, tehát tiszás támogatással, mégis elfogadták. Hogy egészen pontosan mit takart a minimálverzió, és hogy mire lehet elég, az ettől függetlenül még nem volt teljesen világos. Karácsony azzal vezette fel a szavazást, a „minimálverzió” lényege, hogy „a bizottsági struktúrát szabja a személyi döntésekhez”, ennek értelmében tehát „az ügyrendi és a vagyonnyilatkozattételi bizottság feladatait megkapja a pénzügyi ellenőrző bizottság”.
Akadnak azért bőven problémák
A közgyűlést követően a kutyapártos Baranyi Krisztina is arról beszélt az ATV-n, hogy a főváros működőképessége továbbra sem állt helyre, és hogy „az ügyben egyetlen lépést sem tettek”, azonban Kiss Ambrus arról posztolt, hogy „[a] főváros működik, [a] közgyűlés dolgozik”. Mint a posztjából kiderült, hiába a hetekig tartó üzengetés, és az órákig tartó közgyűlési piszmogás, valójában a korábbi SZMSZ-t fogadta el a közgyűlés egyetlen kisebb módosítással, a bizottságok számának csökkentésével (ötről négyre csökkent a számuk). Ahogy fentebb írtuk, a Tisza és Vitézy továbbra is azt szeretnék, ha a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga a közgyűlésre szállna és hogy két ülés között a főpolgármester ne járhasson el a közgyűlés nevében.
Ahogy az Énbudapestem is fogalmazott az előző, október 30-i, 9 órás közgyűlés után, nagyüzemben folytatták a képviselők a munkát. Mint Kiss Ambrus egy posztjában írta, 27 napirendi pont volt, ennek keretében 37 előterjesztésről szólt vita. Az előterjesztésekhez 26 módosító javaslat érkezett, és 76 esetben kellett érdemi ügyben szavaznia a közgyűlési tagoknak. Ahogy viszont arra maguk a képviselők is többször felhívták már a figyelmet, az észszerűséggel és komolyanvehetőséggel azért akadnak gondok. Az alakuló ülést követően Karácsony Gergely is azzal indokolta, hogy a javaslatokról csak a viták után, egyben szavazzanak, hogy szerinte csak a szerencsén múlott, hogy a kaotikus alakuló ülésen nem szavaztak meg egymást kizáró javaslatokat.
A második, október 30-i közgyűlésen Baranyi Krisztina kutyapártos képviselő már látványosan kiakadt, mert szerinte Vitézy Dávid például arra használja fel a közgyűlést, hogy a saját politikai profilját csiszolgassa. Az országos múzeumok sorsával kapcsolatos előterjesztése, vagy a Liszt Ferenc repülőtér összeköttetésével kapcsolatos javaslatai, szerinte egy dologra jók csak, hogy a sajtóban lobogtathassa őket, mintha azokkal elintézett volna bármit is, holott az ügyekben semmilyen felhatalmazása nincsen a képviselő-testületnek. Ezek ugyanis valójában nem mások, mint politikai állásfoglalások, amikkel azt éri el, hogy erodálják a valóban fontos ügyekről szóló előterjesztéseket. „Az ilyen típusú felterjesztésekkel eddig csak a DK és a Fidesz élt a közgyűlésben. Nem kéne ezt a példát most ön által is bevezetni” – mondta Baranyi.
A közgyűlés friss témái
Az egyik előterjesztés arról szól, hogy ahhoz, hogy a BKV év végére képes legyen nullára kihozni a folyószámla-állományát, a korábbi évekhez hasonlóan fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet nyújtott be 2024. október hónapra vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) (és fog még benyújtani november-december hónapokra is). A NAV az októberi kérelmet jóváhagyta, de ezt meg kell erősítenie a közgyűlésnek is. Kiss a háttérbeszélgetésen azért hozta szóba a javaslatot (és említjük meg most mi is), hogy felhívja a figyelmet, hogy „amikor bizonyos politikai erők, vagy közgyűlési szereplők arról beszélnek, hogyan lehetne minden még több, még jobb, nekünk a valóságban azért kell harcolnunk, hogy ami jelenleg van, működjön, és finanszírozni tudjuk. Az előterjesztés is jól mutatja, hogy ehhez minden eszközre szükségünk van, és minden hangszeren játszanunk kell”. (A közgyűlés elfogadta.)
Az elmúlt hetek és hónapok vitáinak és eseményeinek tükrében valószínűleg nem lövünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, a főigazgató elsősorban szintén Vitézy Dávidékra utalt, akik javaslatot tettek például arra, hogy hosszabbítsák meg a metró üzemidejét, amivel kapcsolatban a BKK azonnal reagált is: az üzemidő csak további 2 órával történő bővítése több mint 100 millió forint többletköltséget jelentene, ami nem áll rendelkezésre. De utalhatott a Fideszre is, ami egyébként szintén a Podmaniczky Mozgalommal egyetértésben, lezárná például a fővárosi aluljárókat éjszakára, csakhogy a budapesti aluljárók – két kivétellel – nem zárhatóak le (vizsgálni fogják a lehetőségét). De utalhatott a Tiszára is, akik éppen az aktuális közgyűlésen tettek javaslatot arra, hogy a főváros hozzon létre egy egészségügyi diszpécserszolgálatot, és vásároljon egy felnőtt- és gyermekügyeleti feladatokat ellátni képes mentőautóparkot a megfelelő szakmai személyzettel.
Mindezt azért tartottuk fontosnak megemlíteni, hogy azok is értsék a kutyapártos Kovács Gergely két friss javaslatát (bár tisztában vagyunk vele, hogy bűnt követünk el azzal, hogy egy viccet igyekszünk elmagyarázni, ezúton is elnézést kérünk), akik nem követték az eddigi három közgyűlés minden mozzanatát. A kutyapárt ugyanis benyújtott egy javaslatot a birodalmi lépegetők kitiltására, egyet pedig arról, hogy a Fővárosi Közgyűlésben is tartsanak ajándékozást, azt pedig, hogy ki ajándékozzon meg kicsodát, húzással döntsék el. Mindkét előterjesztésük azzal kezdődik, hogy „azt szeretnék megmutatni vele, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőcsoportja is képes olyan színvonalú, komolyságú, mély, szakmai tartalmú előterjesztéseket írni, mint amelyet itt néhány képviselőtársunk a korábbi ülésekre behozott”. A javaslatokat a DK-s Déri Tibor levette volna a napirendről, de nem támogatták a politikusok. Utóbbihoz Karácsony egyébként egy módosítót is fűzött, miszerint a húzáshoz ne kalappal, hanem mikulássapkával kelljen körbemennie a teremben. A birodalmi lépegetőkkel kapcsolatos előterjesztést elutasították, a karácsonyi húzást viszont elfogadták, és este 7 körül meg is történt, stílszerűen a Last Christmas dalra, mikulássapkából.
A kutyapárt kétségtelenül megérkezett a harmadik közgyűlésre, ugyanis módosítókkal is, ha szabad így fogalmaznunk, megjelöltek több előterjesztést is. A Podmaniczky Mozgalom javaslatot tett arra, hogy a BKK a 2025-ös év folyamán maximum 50 millió forint értékben készítsen el egy fővárosi gyalogos-közlekedési stratégiát, ami figyelmet fordítana „a gyalogosbarát, besétálható városi terek kialakításának, a kifejezetten gyalogos prioritású tengelyek végiggondolásának és kialakításának”. Ilyen stratégiája amúgy sok más nagyvárosnak is van, a 2023-as Mobilitási Hét keretében épp a Városháza dísztermében lehetett megismerni a bécsi, jól működő példát. Kovács a stratégiához fűzött módosítójában azt javasolta, hogy sarcolják meg a gyaloglást is. Kovács azzal érvelt mellette, hogy mindannyian tudjuk, hogy egyre több a gyalogos a főváros utcáin. „Érzékelnünk kell, hogy ellepték az utcákat (...), amiktől az autók és nagyon sok más szereplő alig tud már elférni a városban.” A gyaloglásnak márpedig megvannak a költségei, járdákat, zebrákat kell építeni, amik fölött hajlamosak vagyunk szemet hunyni. „A költségvetés jelenlegi helyzete indokolttá teszi, hogy adót vessünk ki erre a csoportra.” Vitézy visszakérdezett, hogy terveznek-e a gyalogosok esetében súlykorlátozást bevezetni. (A javaslatot elfogadták, a módosítót nem.)
Barna Judit tiszás képviselő pedig egy Nagyerdő létrehozására tett javaslatot, ami az előterjesztés szövege szerint Karácsony egyik kampányígérete volt. Kovács a módosítójában a Dunát is bevezetné a Nagykörútra, hogy némi késéssel, de Budapest végre a Közép-Európa Velencéjévé válhasson. A módosítóval kapcsolatban Kovács aztán megjegyezte, hogy „bár mindannyian látjuk az értelmét, ha fél Budapest egy erdő lenne, de amellett szeretnék érvelni, hogy hasznosabb lenne, ha a Nagykörútra be tudnánk vezetni a Dunát”. Mint mondta, a módosító mellé a szakértőik által elkészített bevezetési tervet is csatoltak, amit mindenki tanulmányozhat. „Elég sok munka volt benne, és nem is volt olcsó, már csak ezért is örülnék, ha mindenki támogatná a módosítónkat”.
A folyó bevezetése szerinte megoldaná a parkolás problémáját, a nem fizető gyalogosok problémáját is, mert nem tudnának tovább mászkálni, de megoldaná az aluljárók lezárását is, sőt megszűnnének a Fidesz-frakció által folyamatosan támadott bicikliutak is. „Gondolom, nekik is tetszik az előterjesztés.” De, folytatta Kovács, jól járna a hajózási maffia is, ezzel a tiszás Ordas Eszterre utalt. „Ami problémák lehetnek, elképzelhető, hogy összedőlhetnek épületek, de meg kell nyugtatnom a kedves képviselőtársakat, a fővárosnak nagyon kevés tulajdona maradt, úgyhogy érdemben a főváros költségvetését nem fogja terhelni.” Baranyi arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az előterjesztés negyedik pontját (ami a 150. számú vasútvonal megszüntetésére kéri fel a főpolgármestert) véletlenül elfogadják, akkor az ország vasúti teherforgalma megáll. A javaslatot elfogadták, de a vasútvonal maradhat.
Lesz parkolási reform
A közgyűlés számottevő előterjesztései közé tartozik a harmadik előterjesztés, ami arról szól, hogy „az önkormányzat tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaságok igazgatóságainak, illetve felügyelőbizottságainak tagjai megbízatása november folyamán lejárt, illetve november 30. és december 31. napjával lejár. A társaságok törvényes működésének biztosításához elengedhetetlen ennek a helyzetnek a rendezése”. Karácsony arra tett javaslatot, hogy 2025. május 31-ig „a magyar történelmi hagyományoknak megfelelően hivatalnokokból álló, a törvényi minimumra csökkentett létszámú felügyelőbizottságok” jöjjenek létre. (A javaslatot elfogadták).
A főpolgármester az előző közgyűlésen még azt javasolta, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) igazgatósága szűnjön meg, a felügyelőbizottság pedig hat tag helyett négy taggal működjön. A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) esetében ezen is továbbmenve a társaságirányítás új rendszerére tett javaslatot: a BKK és a BKV közös igazgatóság irányítása alatt folytassa a működést. Az előterjesztést viszont visszavonta, mert mint magyarázta, úgy nehéz személyi javaslatot tenni, ha a 33 fős közgyűlésből a két 10-10 fős frakció az ezzel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. A helyzet azokban az esetekben a legsürgetőbb, amik esetében a tagok megbízatása már novemberben lejár.
A közgyűlés számottevő előterjesztései közé tartozik továbbá a parkolással kapcsolatos rendelet két módosítása. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, Karácsony reformcsomagot nyújtott be, mert mint magyarázta, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy „Budapesten több az autó, mint a parkolóhely”. A csomag része, hogy megszűntetnék a parkolóautomatákat, hogy a BKK által működtetett BudapestGO alkalmazás útján is lehessen a parkolást fizetni, hogy inflációkövető módon, 35 százalékkal emelkedjen a parkolási díj, hogy a budapesti közösségi közlekedési havibérlettel rendelkezők ettől a díjemeléstől mentesüljenek és hogy a belvárosias, „A” és „B” parkolási övezetekben a díjfizetés kötelezettsége a hétvégékre is terjedjen ki.
Az előterjesztésben szerepel még többek között, hogy a kerületi önkormányzatok ún. „early bird” kedvezményeket nyújthassanak, hogy ösztönözzék a várakozási hozzájárulás mielőbbi kiváltását, hogy a carsharing szolgáltatóktól, rövid távra bérelt autók a kizárólagos lakossági várakozási helyeken is megállhassanak, valamint, hogy a szűnjön meg a zöldrendszámos autók ingyenes parkolása, illetve, hogy az – igazodóan az európai uniós jogalkotásban bevezetni kívánt B+ járműkategóriához – az 1800 kilogramm feletti saját tömegű belső égésű motorral felszerelt személygépkocsik, illetve a 2000 kilogramm feletti saját tömegű elektromos autók dupla várakozási díjat fizessenek. (A javaslatot elfogadták). Vitézy Dávid ezt azzal egészítette még ki, hogy megszabadulna a parkolóőröktől, helyettük kamerával felszerelt autókkal végeztetné az ellenőrzést. Mindezek csak 2026-ban lépnének életbe.
Meggyőznék a kormányt
Mint arról itt, az Énbudapestemen szintén beszámoltunk, november elsejével megkezdődött a téli krízisidőszak, és a fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények. A biztonságos ellátás érdekében javaslatot tettek arra, hogy az Oltalommal folytatott tárgyalások és közös megegyezés értelmében a Fővárosi Önkormányzat fenntartóként vegye át az Oltalom Karitatív Egyesület Női Átmeneti Szállót, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület Családok Átmeneti Otthonát (elfogadták). Vitézy Dávid javaslatára pedig döntöttek arról, hogy kezdeményezik a kormánynál, hogy a közterület-felügyelet által üzemeltetett kamerafelvételek (például térfigyelő kamerák) alapján is bírságolhatóak legyenek a szabályszegést (például a közúti szabálysértést) elkövetők. A Belügyminisztérium 2017 májusában vonta meg a jogot az önkormányzatoktól, Vitézy szerint nem függetlenül attól, hogy Tarlós István, akkori főpolgármester kiakadt az eljárás miatt. „Erről ugyan mi nem tudunk dönteni” – jegyezte meg a vitán Vitézy, de mert a korábbi gyakorlat egy Tarlós „által észlelt” eset miatt szűnt meg, azaz a főváros kezdeményezésére történt a tiltás, azt gondolja, érdemes lehet felterjeszteni (elfogadták).
A közgyűlésen a kutyapárt javaslatot tett még a nyilvános illemhelyek növelésére. Az előterjesztés érdekessége, hogy Kovács azt írja, annak érdekében, hogy a nyilvános illemhelyek bővítésének projektje megvalósuljon, javasolják, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezető tisztségviselői teljesítménybérre, prémiumra, bónuszra, bármilyen, az alapbéren túli, teljesítményalapú, vagy jutalomjellegű juttatásra kizárólag akkor legyenek jogosultak, ha az adott tárgyévben, 2025. évtől kezdődően a társaság legalább egy nyilvános illemhelyet kialakított (elfogadták). Javaslatot tettek arra is, hogy a főpolgármester az együttműködésre nyitott kerületi önkormányzatokkal dolgozzon ki olyan cselekvési tervet, amely biztosítja évente legalább 10, azaz 5 éves önkormányzati ciklus végére pedig legalább 50 idős, demens, pszichiátriai problémákkal küzdő, hajléktalan személy ellátását (elfogadták).