Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban, jelentette be a főpolgármester. A következő években húszmilliárd forintot terveznek elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására, és a piacon található üresen álló lakások bevonására.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb lakhatási programját indította el a Fővárosi Önkormányzat.
A lakhatási válság [ugyanis] a jövőnket érintő egyik legnagyobb kihívás. A lakásárak és a lakbérek gyors, a jövedelmek emelkedését jóval meghaladó növekedése Budapest és a budapestiek egyik legfontosabb problémája” – magyarázták az önkormányzat honlapján, amit direkt azért hoztak létre, hogy a lakhatási válság enyhítését célzó programok, kapcsolódó közösségi költségvetési projektek, információk egy helyen, könnyen megtalálhatóak legyenek.
Mint azt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen elmondta, bár ők elég régóta beszélnek róla, néhány hete a kormány is észrevette, hogy lakhatási válság van Budapesten. Van néhány kormányzati kezdeményezés, amelyek irányával egyetértenek, de úgy gondolják, hogy ez még kevés, és tovább kell lépni.
A kormányzati szereplők ugyanis, mint emlékezetes, Orbán Viktor október 11-i rádióinterjúja után kezdtek lakhatási válságról beszélni, miután a miniszterelnök azt fejtegette, hogy a gazdaság fellendítésének egyik alapfeltétele a megfizethető lakhatás. „Itt várjuk, hátha Budapest is mond már végre valamit, mert a legnagyobb baj éppen Budapesten van, de mintha nem ezzel lennének elfoglalva, de nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra."
Egy hét sem telt el, október 16-án, a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely már határozottan kijelentette, Budapest súlyos lakhatási problémákkal néz szembe, október 17-én, csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Economic Forumon azzal folytatta, hogy Budapesten „egyértelműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa". Nagy beszélt arról is, hogy a lakásár-növekedés ellensúlyozására a kormánynak évente 25 ezer új lakást kéne építenie.
Orbán 2023 decemberében, egy interjújában még azt fejtegette, hogy lakásügyben ő a bérlet helyett a magántulajdonban hisz, mivel az nagyobb biztonságot ad az embereknek. Közel egy évvel később, a 2024. november 15-i, Kossuth rádiónak viszont már arról beszélt, hogy szerinte – Nagy Mártont is meghazudtolva – „nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni, hanem inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást”.
„A kormány, úgy látszik, ébredezik hosszú álmából és semmittevéséből, és észrevette, hogy lakhatási válság van, a világban is, Magyarországon is, de leginkább Budapesten” – reagált a kormányzati megszólalásokra Karácsony Gergely. „Érdemes onnan kezdeni, hogy a kormány asztalán fekvő tanulmány kimondja: a kormány elhibázott lakáspolitikája mélyítette a lakhatási válságot.
(...) Örülünk, ha rájöttek, pont annak az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit eddig tettek.”
Ahogy Karácsony Gergely az Orbán Viktornak írt levelében is emlékeztetett, Budapestnek nem csak javaslatai, de az Európai Bizottság és a kormány intézményeként működő Irányító Hatóság munkatársaival egyetértésben kidolgozott konkrét programjai is vannak. A fővárosi vezetés 12 pontos lakáspolitikai javaslatcsomagját pedig a legutóbbi, október 30-i közgyűlés, ahogy a beszámolónkban írtuk, folyamatos fideszes tartózkodás mellett, pontról pontra el is fogadott.
A lakhatási válság egyik legfontosabb oka, hogy Budapesten a lakásállomány mindössze négy százaléka van közösségi tulajdonban, ami Európában az egyik legkisebb arány. Bécsben a lakások negyede a városi önkormányzat tulajdonában lévő, megfizethető bérlakás, és a magánlakások bérlői is jelentős állami támogatásban részesülnek (Alföldi György, a BME dékánja pedig Angliát és Hollandiát hozta fel példaként az itt olvasható interjúnkban.) „Ebbe az irányba kellene haladni, már ha a kormány képes túllépni elavult berögződésein.”
A Fővárosi Önkormányzat Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel 2024 májusában rendezett egy konferenciát, ahol többek között az is elhangzott, hogy Bécs példáján keresztül jól látszik, hogy míg az osztrákoknál nem számít cikinek bérlakásban élni, Magyarországon mintha a társadalmi lecsúszás egyik jeleként értelmeznék (amivel összecsengenek Orbán korábbi szavai is), ami megint csak nem segít azon, hogy a bérlakások vonzónak számítsanak.
Czirfusz Márton a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa felidézte az egyik kutatásukat is, amelyből
az derült ki, hogy korántsem igaz, hogy a magyar emberek tulajdonban szeretnének élni. Ha lenne Budapesten megfizethető és biztonságos bérlakás, akkor az több százezernyi budapesti háztartásnak lenne opció. Ebben kulcsszerepe lenne egy jó lakástörvénynek, a mostaniról ugyanis a szakértők már a megszületésekor azt mondták, hogy teljesen alkalmatlan a feladatát betölteni, de egyik kormány sem mert érdemben hozzányúlni.
A Fővárosi Önkormányzat 20 milliárdos lakáspolitikai javaslatcsomagjának első pontja, hogy a kormányzati intézményrendszer végre megjelentesse az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott fővárosi lakhatási programokhoz kapcsolódó felhívásokat. A felhívásokkal kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus azt mondta, hogy a társadalmi vitáikat az Orbánnak írt levél közzétételének másnapján megjelentette a kormány. Az Európai Bizottság jelenlétében azt kérték, hogy ne húzzák tovább a dolgot, még idén jelentessék meg őket. Kiss a helyzet súlyának érzékeltetésére elmondta azt is, hogy az uniós területfejlesztési programok keretének 51 százalékát már lekötötte, illetve elköltötte a kormány, a főváros esetében viszont kereken nulla forintra szerződött le.
A csomag második pontja, hogy a kormány az 1998-2002 közötti kormányzati ciklus idején bevezetett Állami Támogatású Bérlakás Program mintájára biztosítson az önkormányzatok számára tőketámogatást és kedvezményes hitelforrást az önkormányzati bérlakás-szektor bővítésére. A harmadik pontja, hogy a kormány segítse a budapesti energiahatékonysági lakásfelújítási programot a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott vissza nem térítendő támogatási keret állami vagy európai uniós forrásokból történő kiegészítésével a meglévő lakásállomány optimálisabb kihasználása érdekében.
Az említett konferencián elhangzott az is, hogy
a fővárosi háztartások 56 százaléka nem éri el a C energiahatékonysági fokozatot, azaz az utcát fűtik. Ami külön megnehezíti a dolgot, hogy a magyarok, részben a rezsicsökkentésnek is köszönhetően, alig éreznek motivációt, hogy modernizálják az ingatlanjaikat. Mindezek után kevésbé meglepő, hogy Budapesten nemcsak az ingatlan- és albérletárak magasak, hanem a jövedelmekhez képest a rezsiköltségek is.
A felmérések szerint a háztartások közel felének gondot okoz a havi rezsiköltség kigazdálkodás.
A Fővárosi Önkormányzat szeretné megelőzni a lakások turisztikai célú hasznosításának további budapesti terjedését (negyedik pont), ezért egy legalább kétéves moratórium bevezetését javasolta az új magán- és egyéb szálláshelyek nyilvántartásba vételére, emellett szükséges a felkészülési időt a jogilag lehetséges legszűkebbre szorítani. Azt Karácsony is elismeri, hogy vannak pozitív gazdasági hatásai, de a város szerkezetére és az ingatlanpiacra pusztító hatással van. A belváros bizonyos részei ugyanis teljesen kiürülnek, és szállodává válnak, amelynek következtében egyfajta Patyomkin-belváros kezd kialakulni. A másik probléma az, hogy felverik az ingatlanárakat.
Nagy Márton az előbb említett októberi konferencián be is jelentette, hogy kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban, ez viszont csak 2025 januárjától lép csak életbe. Erre is utalt Kiss Ambrus, amikor azt mondta, az iránnyal egyetértenek, de keveslik. A háttérbeszélgetésen is elmondta, és mint a közgyűlés elé vitt javaslatban is szerepel, hogy a hatálybalépést annyira lerövidítenék, amennyire csak lehetséges.
A főváros fontosnak tartja azt is, hogy a kormány minimum kétéves moratóriumot vezessen be az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására (ötödik pont). Mint Karácsony írja, az „egekbe szökött lakásárak egyik oka a befektetési célú lakásvásárlások magas aránya”. A Magyar Nemzeti Bank úgy becsülte, hogy 2008 és 2022 között a befektetési célú lakásvásárlások aránya a belső pesti kerületekben az összes lakásvásárlás 30-40 százalékát tette ki.
Az előterjesztés hatodik pontjával a főváros azt szeretné elérni, hogy az adórendszer ösztönözze a hosszútávú lakáskiadást. „Ha ma valaki szállodaként működteti a lakását, akkor sokkal kedvezőbb feltételekkel adózhat, mintha kiadná azt egy budapesti családnak” – magyarázza Karácsony. Ez az abszurd helyzet is hozzájárult a rövid távú lakáskiadás, és az ezeket a lakásokat kínáló szolgáltatások elterjedéséhez. A főváros ezért azt javasolja a kormánynak, hogy biztosítson adómentességét a legalább három évre kiadott lakások jövedelme után, az egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetében pedig a turisztikai célú lakáskiadás átalányadójának felét érje az adóterhelésük.
A hetedik pontban felkérték a főpolgármestert, hogy tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, jelenleg nem lakáscélú ingatlanok folyamatban lévő, a lakhatási célra való használathoz szükséges beruházási igényeiről. Az előterjesztés nyolcadik pontjának értelmében az önkormányzat felméri a tulajdonában álló, lakáscélú beruházásra alkalmas telkeket, és kidolgozza a lakásfejlesztési célú hasznosításra alkalmas jogi és közgazdasági feltételrendszert.
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak egy, a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási és lakbér-támogatás bevezetését (kilencedik pont).
Mint Karácsony Gergely elmondta, Európában nem nagyon van olyan ország, ahol az állam valamilyen módon ne járulna hozzá a rászorulók lakhatási költségeihez. „Magyarországon azonban csak az ingatlanvásárláshoz lehet valamilyen állami támogatást kapni, ami jellemzően egyébként éppen a kevésbé rászorulókat éri el.” A kormány, emlékeztetett Karácsony, 2015-ben teljesen kivonult a lakásfenntartási támogatások finanszírozásából, és az önkormányzatokra bízta ezt a feladatot.
A Fővárosi Önkormányzat javasolja a kormánynak annak biztosítását is, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóik részére (tizedik pont). A javaslat úgy tűnik, célt ért, ugyanis a november 14-i kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy 2025-ben havi 150 ezer forintos szintig adókedvezménnyel adható lakbér- vagy lakáshiteltörlesztő-támogatás a 35 év alatti munkavállalóknak.
A Fővárosi Önkormányzat szeretné elérni az építési szabályzat módosítását is (tizenegyedik pont), amely megszünteti az új lakások építéséhez kapcsolódó parkolóhely-létesítési kötelezettséget, és biztosítja, hogy ilyet a megfizethető bérlakások kialakítására vonatkozóan helyi építési szabályzat se írhasson elő. Ahogy Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen elmagyarázta, erre azért van szükség, mert a kormány által visszaadott iskolaépületek csak úgy tudják átalakítani bérlakásokká, ha nem kell annyi parkolóhelyet létesíteni, ahány lakást létrehoznak, erre ugyanis ezekben az esetekben nincs elég hely. Ez Karácsony szerint azért is gond, mert teljesen feleslegesen generálja az autózási igényt a városban, és megdobja a költségeket is.
Az utolsó, tizenkettedik pont a fővárosi rozsdaövezetekről szól. Az önkormányzat javaslata szerint az állami tulajdonú fővárosi rozsdaövezetek esetében a kormánynak biztosítania kell, hogy az épülő lakások legalább felerészben köztulajdonú, megfizethető bérlakások legyenek.
Mint a főpolgármester elmondta, az ilyen rozsdaövezeteket a megfizethető lakhatás érdekében kellene hasznosítani, és nem turisztikai és látványberuházást csinálni belőlük. Budapesten több mint 3000 focipályányi ilyen terület van, és ezeknek a többsége állami tulajdon. Ezek jelentik Budapest aranytartalékát.
Ezeknek a lakhatási célú hasznosításával pedig mindenki jól járna, de főleg a fiatalok, akik Budapesten szeretnének boldogulni.
Az ügyben annyi előrelépés történt, hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke november közepén bejelentette, hogy a kormány 12 ezer kollégiumi férőhellyel megépíti a Diákvárost. A dolog pikantériája, hogy a kormány korábban a Fudan Egyetemet szerette volna felhúzni a területre. „Úgy látszik, tényleg fogy a levegő, ami komoly felismerésekhez vezet” – kommentálta a hírt a főpolgármester.