Félnapos, maratoni vitasorozat után véget ért a Fővárosi Közgyűlés első rendes ülése. Az előző közgyűlésen tapasztalt tanácstalanságnak és feszültségnek nyoma sem volt. Főpolgármester-helyettes választással ezúttal még csak meg sem próbálkoztak, az SZMSZ is elbukott, mégis komoly előrehaladást értek el.
Az október eleji alakuló ülés után a Fővárosi Közgyűlés október 30-i, rendes ülése sem indult könnyen, a képviselők ugyanis a szavazás rendjéről sem tudtak megállapodni. Karácsony azt javasolta, hogy először folytassák le a napirendi pontok vitáját, majd egy tárgyalási szünet után (ami alatt részletes forgatókönyvet kapnak a képviselők Karácsony kollégáitól), végezzék el a döntéshozatalt.
A főpolgármester mindezt azért tanácsolta, hogy a szavazás mindenki számára követhető legyen, mert mint magyarázta, annyi módosító javaslat, főjegyzői észrevétel és jegyzék érkezett, ami szerinte megnehezíti annak a követését, éppen miről szavaznak. Az, hogy a kaotikus alakuló ülésén ebből nem lett baj, és nem szavaztak meg egymást kizáró javaslatokat, szerinte csak a szerencsén múlott.
A főpolgármester azzal érvelt, az ő felelőssége, hogy a közgyűlés olyan döntéseket hozzon, amik esetében – nem lebecsülve a képviselők képességeit – a képviselők átlátják a javaslatok összefüggéseit, és ennek a felelősségnek csak akkor tud megfelelni, ha az általa javasolt módon folytatják le az ülést.
A mostani és leendő SZMSZ-ek szerint is a levezető elnök kompetenciája és jogköre, hogy állapítja meg a sorrendet, Karácsony szerint „ez egy nagyon jó szándékú javaslat”, és nem gondolja, hogy ennek politikai vita tárgyának kéne lennie.
Karácsony felvetését sem a Fidesz, sem a Tisza, sem a Podmaniczky Mozgalom nem támogatta, úgyhogy ebből az lett, hogy még azelőtt, hogy az érdemi munka elkezdődhetett volna, a képviselők egy órát vitatkoztak, és csak másfél órával a közgyűlés megkezdése után jutottak el az első napirendi pont, az SZMSZ vitájához.
Ahogy beszámolónkban is írtuk, a Fővárosi Közgyűlés az alakuló ülésén nem fogadta el az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ), mert arról sem tudtak dönteni, hogy a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania a módosító indítványokat.
Karácsony Gergely főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, az önkormányzati törvény szerinte egyértelműen fogalmaz, a közgyűlésnek egy egységes szerkezetű szövegről, egyben kell szavaznia. Az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról szóló szavazás ugyanis „kiüresítené azt a kizárólagos jogkört, hogy az SZMSZ-re a főpolgármester tegyen javaslatot”. Úgy döntöttek végül, hogy a kormányhivatal állásfoglalását kérik a kérdésben.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy október 22-i háttérbeszélgetésen azt mondta, a módosítókra vonatkozó szavazás kapcsán megkeresték a kormányhivatal felettes szervét, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, és akkor még folyt a levelezés a főjegyző és a közigazgatási államtitkár között.
Azóta úgy tűnik, megszületett az eredmény; Karácsony bejelentette, hogy lehet szavazni a nem támogatott indítványokról, a jogi indoklás viszont, mint mondta, kimerült annyiban, hogy: »csak«. Szerinte politikai állásfoglalás született, de e szerint fognak eljárni. Azt nem tudja megígérni, hogy a közgyűlés által elfogadott SZMSZ-t nem fogja megvétózni.
Az azóta beérkezett javaslatokat viszont áttekintették, és a főpolgármester újabb módosítási igényeket fogadott be. A befogadott javaslatok között van az antikorrupciós szoba felállításáról szóló fideszes javaslat. Ennek egyik mellékszála, hogy Jámbor András, Józsefváros országgyűlési képviselője szerette volna elérni, hogy legyen „minden minisztériumban és állami cégben [is] antikorrupciós szoba, ahol bárki betekinthet a cégek bármilyen szerződésébe”, ezért javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A Telex beszámolója szerint azonban a parlament igazságügyi bizottságának október 29-i, keddi ülésén a fideszes többségnek nem tetszett a javaslat, vita nélkül leszavazták az előterjesztés tárgysorozatba vételét.
Karácsony Gergely kész Budapest Infót is tartani a Fidesz javaslatának megfelelően, de csak azzal a hatályba léptetési feltétellel, hogy a Kormányinfóra is minden magyar sajtóorgánum meghívást kap, és kérdezhet is. A sajtótájékoztató önkormányzati SZMSZ-be rögzítését egyébként nevetségesnek tartja, nem ismer még egy olyan SZMSZ-t, ami sajtótájékoztatókat szabályozna. Ami lényeges, hogy Karácsony hajlandó lemondani három, két ülés közötti főpolgármesteri hatáskörről.
A Tisza javaslatot tett egy olyan rendszeresen, kéthavonta működő információs, konzultatív fórum létrehozására, ahol a főváros, a kerületek és az agglomeráció települései megvitathatják közös problémáikat, és a megoldások lehetőségeit, a megvalósítás kereteit. Erre szerintük azért lenne szükség, mert a főváros az országban betöltött különleges szerepkörénél fogva közigazgatási határain jóval túlmenően gyakorol hatást a környezetére, az agglomerációt hivatalosan 6 szektorra osztva 81 település alkotja, aminek lakossága 2023-ban 906 ezer főt tett ki. A fórum neve Metropolisz Kerekasztal lenne.
Az SZMSZ-mel kapcsolatban a Tisza megköszönte a rugalmasságot, ám Bujdosó Andrea elmondása szerint még mindig nehezményezik, hogy Karácsony a cégvezetők kinevezési jogát nem adja át. Vitézy is köszönettel kezdte, mint mondta, voltak érdemi egyeztetések, és fejlődött az anyag. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője viszont azt mondta, ez az SZMSZ még mindig nem az, amit jó szívvel tudnának támogatni.
Az SZMSZ-t nem támogatta a közgyűlés, mivel azonban egyes módosítókról külön szavaztak a képviselők, történt előrelépés, leszavazták például a fideszes javaslatot a bizottságok számának négyről kettőre csökkentésére, a szintén fideszes módosítót a kötelezően megtartandó Budapest Infóról, ahogy leszavazták a tiszás hétfői közgyűlési ülésnapra vonatkozó javaslatot is. Az SZMSZ megszavazása nem múlott sokon, mindössze 3 szavazat hiányzott. A közgyűlés támogatta viszont a Metropolisz Kerekasztal létrehozását.
Harmadik napirendi pontként a főpolgármester felkérte a közgyűlést, hogy írjon ki pályázatot a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei intézményvezetőjének, a Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona intézményvezetőjének, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának intézményvezetőjének posztjára, valamint jelölje ki az álláshelyekre beérkezett pályázatokat véleményező szakmai bizottságok tagjait.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak, a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása legkésőbb november 15-én lejár, és a társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen az erre vonatkozó személyi döntések meghozatala.
A három igazgatóság jelenleg hét-hét taggal, a felügyelőbizottságok pedig hat-hat taggal működnek. A főpolgármester, szem előtt tartva a közpénzekkel való takarékos gazdálkodást, arra tett javaslatot, hogy a BFVK igazgatósága szűnjön meg, a felügyelőbizottság pedig hat tag helyett négy taggal működjön.
A BKK és a BKV esetében ezen is továbbmenve a társaságirányítás új rendszerére tett javaslatot: a BKK és a BKV közös igazgatóság irányítása alatt folytassa a működést. Ez nemcsak azért lenne szerinte hasznos, mert spórolni lehetne, hanem azért is, mert gördülékenyebbé tenné a két társaság közötti, immár egy évtizede akadozó együttműködést.
A Fővárosi Közgyűlés, mint emlékezetes, még 2012-ben döntött arról, hogy az üzemeltetői feladatokat a BKV látja el, a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szervezői feladatokat pedig a BKK végzi. A szétválasztás célja az lett volna, hogy eredményesebb legyen a tulajdonosi joggyakorlás, valamint átláthatóbbak legyenek a cégek.
„A javaslatom elfogadása esetén 16-18 igazgatósági tagsági hely, illetve két felügyelőbizottsági hely szűnne meg, ami éves szinten a munkáltatót terhelő közterhekkel együtt 130.241.088 Ft megtakarítást eredményez” – jegyezte meg mostani előterjesztésben Karácsony.
Mivel a három társaság törvényes működését biztosítani kell, és mert az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kiválasztásáról a főpolgármester és a közgyűlési képviselőcsoportok között még folynak az egyeztetések, a főpolgármester azt javasolta, a BKK esetében egyelőre háromtagú igazgatóságot válasszon a közgyűlés, a megválasztott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megbízatási ideje 2025. január 31-ig tartson.
Az előterjesztéshez Baranyi Krisztina, kutyapártos képviselő tett módosítót, amiben arról ír, hogy még mindig működik egy ún. Ellenőrző Munkacsoport, ami a főváros és az 5. kerület parkolással kapcsolatos együttműködését felügyeli, holott már 2019-ben meg kellett volna szűnnie. Baranyi arra kéri a közgyűlést, hogy mielőbb kezdeményezze a kifizetőhelyként szolgáló csoport megszüntetését.
A Tisza pedig azt szerette volna, hogy Karácsony vonja vissza a még szeptemberben, az önkormányzat gazdasági társaságainak tagságaira kiírt pályázatát. A dolog egyik érdekessége, hogy sajtóhírek szerint a főpolgármester eleve a Tisza nyomására csökkentette az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági pozícióinak számát, és kötötte ki, hogy a helyekre pályázni kelljen.
A személyi döntésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, azaz a javaslat első három pontját Karácsony visszavonta annak ellenére is, hogy szorítja a közgyűlést az idő. Úgy nehéz személyi javaslatot tenni, magyarázta Karácsony, ha a 33 fős közgyűlésből a két 10-10 fős frakció az ezzel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. „Nekem az a benyomásom, ha Jézus Krisztust terjeszteném föl, őt is leszavaznák.”
Karácsony november 4-re, hétfőre újabb egyeztetést fog összehívni, hátha legalább a január 31-i menetrenddel kapcsolatban sikerül megoldásra jutniuk, sőt lehet, hogy rendkívüli ülést is össze fog hívni, de nem ijedt meg attól sem, ha a cégeik – ha csak ideiglenesen is – törvénytelenül fognak működni. Azt, ami megmaradt Karácsony BFVK-vel, BKK-val és BKV-val kapcsolatos javaslatából, a közgyűlés megszavazta.
Karácsony Gergely 24 pontos javaslatot nyújtott be a közgyűlés elé, aminek a célja, hogy a fővárosban élő diákok részt vehessenek az életüket meghatározó legfontosabb döntések előkészítésében, azok aktív alakítóivá váljanak.
A pontok között szerepel, hogy igény szerint nyújtsanak jogi, szervezési és kommunikációs segítséget a budapesti köznevelésben tanulók által önszerveződés keretében, demokratikusan megválasztásra kerülő, fővárosi szintű érdekképviseleti szerv létrehozásához, illetve, hogy a Budapest Film Zrt. útján dolgozza ki a budapesti középiskolások számára a nemzetközi és magyar, populáris és art filmművészet olyan katalógusát, amelyet folyamatosan műsoron tart jelentős diákkedvezmény meghatározása mellett.
Az előterjesztés nem tetszett sem a Tiszának (szerintük több diák bevonására lenne szükség), sem a Fidesznek, sem Vitézynek (szerinte dolgozni kellene még rajta). Kiss Ambrus és Baranyi Krisztina szerint is arról van szó, hogy a képviselők csak azért nem támogatják az előterjesztést, mert a Mi Budapestünk Programot, amit megvalósítanának, az az ADOM Diákmozgalom, Egységes Diákfront (EDF) és Fridays For Future Magyarország (FFF) dolgozta ki, akik Karácsony Gergelyt támogatták a kampányban.
A javaslatról több mint egy órán keresztül vitatkoztak a képviselők, Baranyi Krisztina egészen indulatosan képmutatással vádolta a társait, és azt állította, hogy ki akarják herélni az előterjesztést, mint írtuk, Vitézy szakmaiatlannak nevezte, a fideszes Gulyás Gergely pedig arról értekezett, hogy budapesti diákság ügyét átpolitizálták, mégis simán megszavazta a közgyűlés.
A főpolgármester a közgyűlés elé vitte a lakhatási válság kezelésére vonatkozó javaslatcsomagját is. Ennek részeként felkéri a kormányt, hogy gondoskodjon az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott fővárosi lakhatási programok felhívásainak közzétételéről.
Ahogy a főpolgármester Orbán Viktornak írt levelében emlékeztetett,
Budapestnek nem csak javaslatai, de az Európai Bizottság és a kormány intézményeként működő Irányító Hatóság munkatársaival egyetértésben kidolgozott konkrét programjai is vannak. Ahhoz viszont, hogy a Fővárosi Önkormányzat ezeket a programokat megvalósíthassa, már csak arra van szükség, hogy a kormányzati intézményrendszer végre megjelentesse a kapcsolódó felhívásokat.
A javaslatban arra is felkéri a kormányt, hogy biztosítson az önkormányzatok számára tőketámogatást és kedvezményes hitelforrást az önkormányzati bérlakás-szektor bővítésére, az 1998-2002 közötti kormányzati ciklus idején bevezetett Állami Támogatású Bérlakás Program mintájára, hogy segítse a budapesti energiahatékonysági lakásfelújítási programot, a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott, vissza nem térítendő támogatási keret állami, vagy európai uniós forrásokból történő kiegészítésével.
Az előterjesztés elfogadásával a közgyűlés egyetért a kormány szándékával, hogy meg kívánja előzni a lakások turisztikai célú hasznosításának a további budapesti terjedését, a felterjesztő főpolgármester szerint viszont szükséges lenne a felkészülési időt a jogilag lehetséges legszűkebbre szorítani, sőt a kormány vezessen be minimum kétéves moratóriumot az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására.
Ezenkívül szeretnék például, ha az egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetében a turisztikai célú lakáskiadás általányadójának a felét érje az adóterhelésük, és a legalább 3 évre kiadott lakások esetében biztosítsanak jövedelemadó-mentességet, valamint, ha a kormány módosítaná a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló rendeletet, és megszüntetné az új lakások építéséhez kapcsolódó parkolóhely-létesítési kötelezettséget. Mint Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a háttérbeszélgetésen elmondta, erre azért lenne szükség, mert a főváros szeretne a kormány által visszaadott iskolaépületekből bérlakásokat kialakítani, a funkcióváltást viszont akadályozza a szabályozás.
Az előterjesztésben arra is javaslatot tesz Karácsony, hogy a kormány biztosítsa, hogy az állami tulajdonú fővárosi rozsdaövezetek beépítésekor az épülő lakások legalább felerészben köztulajdonú, megfizethető bérlakások legyenek.
A javaslat egyes pontjairól külön-külön szavaztak a képviselők, sőt még egy módosítóról is, de folyamatos fideszes tartózkodás mellett Baranyi Krisztina módosítóján kívül, ami egyébként csak két kisebb javaslatot tartalmazott, mindent elfogadott a közgyűlés.
Karácsony javaslatához további javaslatok érkeztek: a Fidesz azt szeretné, ha a főpolgármester beszámolna, milyen intézkedéseket tett a lakásválság enyhítésére, és azok mennyire voltak hatékonyak, Vitézy arra kéri Karácsonyt (és ehhez csatlakozott a Fidesz is), ne adják el a kelenföldi kollégiumot, hogy a BFVK-val méresse fel, a főváros tulajdonában álló gazdasági társaságok milyen lakhatási célra hasznosítható ingatlanokkal rendelkeznek, valamint készítsen nemzetközi példák tanulmányozásával egy, a bérlakásprogram beindítására szolgáló modellt. Ezt elfogadták.
A kelenföldi kollégium épületével kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban azonban a főjegyző megjegyezte, hogy a főpolgármester nem tud csak úgy eladatni a BFVK-val épületeket, ennek értelmében nem tartozik a hatáskörébe az sem, hogy csak úgy lehúzzon épületeket a projektlistáról.
A Fidesz úgy látja továbbá, hogy a Lakásügynökség egy sikertelen kísérlet, ezért megvonnák a hozzárendelt forrást, és azt a kollégiumi férőhelyek bővítésére és megfizethető szolgálati lakások kialakítására fordítanák. Ezt viszont elutasították.
A közgyűlés elé vitte a Várostervezési Főosztály, hogy folytassák az Égig érő fű udvarzöldítési pályázatot. Az Énbudapestem többször is foglalkozott a pályázattal. Mint írtuk, az önkormányzat már 2020-ban elindította az Égig érő fű udvarzöldítési pályázatot, melynek segítségével a lakóközösségek zöld oázisokat varázsolhatnak a házuk belső udvarából. Ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is megfogalmazta, a pályázatot kifejezetten olyan belvárosi, gangos társasházak számára hirdették meg évről-évre, ahol az egyetlen esély a zöldítésre a belső udvar betonjának feltörése és zöldítése.
A pályázat keretében minden évben 30 millió forintot különített el a főváros erre a célra, a megpályázható összeg pedig pályázónként 800 ezer és 3,5 millió forintot között volt. A 2024-es évre viszont már 40 millióra emelnék a költségvetését. A javaslat átment.
Vitézy Dávid, az egykori a Vitézy-LMP, jelenleg Podmaniczky Mozgalom nevű frakció vezetője 6 javaslatot is beterjesztett. Az egyik értelmében a főváros üdvözli, hogy a MÁV Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatói nem terveznek járatritkítást a HÉV-ek esetében, valamint felkérik a főpolgármestert, hogy ösztönözze a kormányt, hogy mielőbb kezdjen neki a HÉV-vonalak infrastruktúra-fejlesztésének, és új, klimatizált vonatok beszerzésének. (Elfogadták.)
Egy másikban felkéri a főpolgármestert, hogy a BKM Nonprofit Zrt. FKF divíziója útján, a MOHU Budapest Zrt. és a kerületi önkormányzatok bevonásával 2025. január 31-ig dolgozzon ki intézkedési tervet hulladékgyűjtő edények mellé telepítendő palacktartó gyűrűk felszerelésére. Erre azért lenne szerinte szükség, hogy a palackgyűjtögetők ne essenek áldozatul a törvényi előírásoknak (erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen). A javaslatot támogatta Karácsony és az MKKP is, egy-egy apróbb kiegészítést tettek csak. (Elfogadták.) Az MKKP javasolta, hogy a főpolgármester mérje fel azt is, a lakossági hulladékgyűjtőket is érinti-e a guberálás.
Vitézy szeretné, ha közgyűlés kifejezné a tiltakozását például a Közlekedési Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban (a témával kapcsolatos cikkünk ide kattintva olvasható, a javaslatot elfogadták), és szeretné, ha a bérlettel rendelkező utasok egy kerékpárt és egy kutyát díjmentesen szállíthatnának a BKK járatain, valamint, ha ünnepnapokat megelőző éjszakákon és péntek-szombat esténként meghosszabbodhatna a metró üzemideje.
A kutya- és kerékpárszállítással kapcsolatban október 10-án közleményt adott ki a BKK. Mint írták, a terveikre „rezonál az a közgyűlés elé benyújtott javaslat, amely ingyenessé tenné a kutya- és kerékpárszállítást a fővárosi közösségi közlekedés járművein”. A cég több változást is tervez jövő év elejétől, tovább egyszerűsíti a jegy- és bérletkínálatot, ennek lesz része a kutya-, illetve kerékpárbérletek megszüntetése is. A közgyűlés döntése (elfogadták), ezért inkább csak szimbolikus.
A menetrendek meghosszabbítással kapcsolatos előterjesztésre is reagált a BKK: a közleményükben azt írták, hogy az üzemidő csak további 2 órával történő bővítése több mint 100 millió forint többletköltséget jelentene, ami nem áll rendelkezésre.
Vitézy javaslatot tett egy önkormányzati rendelet újraalkotására is, ami a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szól. Szerinte ugyanis a most hatályban lévő rendelet a szemléletében a 16 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. Az előterjesztést elfogadták.
Az utolsó javaslatában arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik uniós szerv kiírt egy jelentős uniós pályázatot, amit elnyerve finanszírozni lehetne a Liszt Ferenc Repülőtér országos vasúthálózatba való bekötését. Az előterjesztés elfogadása esetén felkéri a közgyűlés a főpolgármestert, hogy kezdeményezze a kormánynál a pályázat elkészítését és benyújtását – szintén elfogadták.
A közgyűlés több mint 40 javaslat (teljes lista itt) körülbelül 75 pontjában hozott döntést.