A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus az előző ciklushoz hasonlóan – csak nyilván más minőségében – október 22-én tartott újabb háttérbeszélgetést a Fővárosi Közgyűléssel kapcsolatban. Ezen kiderült, hogy az SZMSZ-t ismét napirendre tűzik.
Ahogy beszámolónkban is írtuk, a Fővárosi Közgyűlés az alakuló ülésén nem fogadta el az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ), mert arról sem tudtak dönteni, hogy a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania a módosító indítványokat.
Karácsony Gergely főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, az önkormányzati törvény szerinte egyértelműen fogalmaz, a közgyűlésnek egy egységes szerkezetű szövegről, egyben kell szavaznia.
Az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról szóló szavazás ugyanis „kiüresítené azt a kizárólagos jogkört, hogy az SZMSZ-re a főpolgármester tegyen javaslatot”. Úgy döntöttek végül, hogy a kormányhivatal állásfoglalását kérik a kérdésben.
Az SZMSZ jelöli ki a közgyűlés, a bizottságok és a főpolgármester jogköreit. Mint Karácsony a javaslatában összefoglalta, és ahogy az október 4-i sajtótájékoztatóján is elmondta, minden olyan módosítási kérést befogadott, ami a város működésének veszélyeztetése nélkül szolgálja a célt, hogy a testület egy kulturált vitáknak teret adó modellnek megfeleljen.
Voltak olyan javaslatok, hogy a főpolgármestertől vegyék el a munkáltatói jogokat, volt olyan is, hogy csak a frakciók felhatalmazásával tárgyalhassak bárkivel, és volt egy sor javaslat, ami egyenesen az önkormányzati törvénybe ütközik.
Ezeket Budapest stabil működtetése érdekében természetesen nem fogadom el, a választói akaratot felülírni, megpuccsolni nem engedem” – magyarázta a főpolgármester.
„Sok jogkört hajlandó vagyok átengedni, a felelősségem és kötelességem teljesítéséhez szükségeseket nem. Ha ez így nem megfelelő, dolgozunk a ma is érvényes szabályok szerint tovább Budapest érdekében” – jelentette ki a közgyűlést követően Karácsony.
Mint Kiss a háttérbeszélgetésen elmondta, folyamatosan érkeztek az írásos javaslatok. Ezeket áttekintették, a főpolgármester ezeknek megfelelően további módosítási igényeket fogadott be. Kiss újfent megerősítette, hogy minden olyan javaslatot befogadtak, amelyek nem ellenesek az önkormányzati törvénnyel, és a működést nem veszélyeztetik. „Azt remélem, most már tud szavazni róla a közgyűlés” – jegyezte meg.
Karácsony Gergely kész lenne például Budapest Infót tartani a Fidesz javaslatának megfelelően, de csak azzal a hatályba léptetési feltétellel, hogy a Kormányinfóra is minden magyar sajtóorgánum meghívást kap, és kérdezhet is.
Befogadták az antikorrupciós szobával kapcsolatos előterjesztést is. Kiss itt nem mulasztotta el hozzátenni, hogy a fideszes kezdeményezés megihlette Jámbor Andrást, Józsefváros országgyűlési képviselőjét, hogy beadjon az Országgyűlésben egy hasonló javaslatot, hogy „legyen minden minisztériumban és állami cégben antikorrupciós szoba, ahol bárki betekinthet a cégek bármilyen szerződésébe”.
Áttekintették a két ülés között soron kívüli esetben alkalmazható jogköröket is, ezekben is módosítanak. A négybizottságos modellt viszont fenntartják.
A módosítókra vonatkozó szavazás kapcsán megkeresték a kormányhivatal felettes szervét, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot. „Ebben még levelezés van a főjegyző és a közigazgatási államtitkár között.”
A főpolgármester-helyettes személyére vonatkozóan viszont nem lesz a napirenden előterjesztés. „Az látszik, hogy ilyen kezdeményezést nem tud tenni a polgármester.” Ha minden kötél szakad, akár 6-8 hónap is eltelhet addig, amíg a főispánra kerül a sor, hogy jelöljön valakit, erősítette meg Kiss is.
A főigazgató két példát hozott, Devecser esetében 2015-ben 8 hónapig tartott az ügy, 2019-ben, Nagykanizsán csak azért ért véget 5 hónap után, mert kitört a koronavírus-járvány, és a polgármester megkapta a kizárólagos polgármesteri jogköröket.
A főigazgató beszélt arról is, hogy a közgyűlés elé visznek egy 10 pontos lakáspolitikai javaslatcsomagot.
Kiss emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely levélben hívta fel a miniszterelnök figyelmét, hogy
Budapestnek nem csak javaslatai, de az Európai Bizottság és a kormány intézményeként működő Irányító Hatóság munkatársaival egyetértésben kidolgozott konkrét programjai is vannak a lakhatási válság megoldására.
Csakhogy ennek megvalósításához szükséges lenne, hogy a kormányzati intézményrendszer végre megjelentesse a kapcsolódó felhívásokat. A lakáspolitikai koncepció része többek között, hogy a rövidtávú lakáskiadás kétéves moratóriumának hatálybalépésének idejét rövidítenék.
Ezenkívül javasolják, hogy az egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetében a turisztikai célú lakáskiadás általányadójának a felét érje az adóterhelésük, és a legalább 3 évre kiadott lakások esetében biztosítsanak jövedelemadó-mentességet.
Kérni fogják továbbá, hogy a kormány vezessen be kétéves moratóriumot az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országok állampolgárainak budapesti lakásvásárlására. „Nézzük meg, a piac hogyan rezonál erre.”
Szeretnék, ha több, a kormány által visszaadott iskolaépület is funkcióváltáson eshetne át, és bérlakásokat alakíthatnának ki belőlük. Az ilyen funkcióváltásokat viszont akadályozza a szabályozás, mely szerint kötelező az önkormányzati bérlakások esetében is annyi parkolóhelyet létesíteni, ahány lakást hoznak létre. Ennek a szabálynak a törlését kezdeményezik a kormánynál.
Szeretnék továbbá, ha a rozsdaövezeti kármentesítési programok esetében legyen előírás, ha a fővárosban valósul meg, akkor épüljenek felerészben köztulajdonú, megfizethető árú bérlakások.
A közgyűlés rendes ülését október 30-án, szerdán tartják.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)