November 12-én ünnepeljük a szociális munka napját, és mivel az utóbbi napokban megérkezett a fagy, és megkezdődött a téli krízisidőszak, ez jó alkalmat ad, hogy áttekintsük, Budapest hogyan áll ezen a területen. A cikkből kiderül, hogy a férőhelyszám csak az egyik probléma, talán annál is súlyosabb gond, hogy a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok, miközben a társadalom átalakult.
November 2-án, szombaton arra figyelmeztettek mindenkit az időjárásjelentésekben, hogy használják ki, hogy aznap még enyhe, őszi, igazi kirándulós idő lesz, mert vasárnap megérkezik a hidegfront, és hajnali fagyra lehet készülni. A következő napokban is maradt a hajnali fagyokkal tarkított, hűvösebb őszi időjárás.
A HungaroMet november 5-i, keddi beszámolójában már úgy fogalmazott, hideg légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, „éjszaka felhők és szél hiányában a hőmérséklet az ország nagyobb részén fagypont alá süllyedt”, a továbbiakban, cikkünk írásakor, november 12-én pedig arról lehet olvasni, hogy „hideg és szürke idővel robog tovább a hét”.
Ahogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is írja, november elsejével nem véletlenül kezdődött meg a téli krízisidőszak: amikor is „az utcai szolgálatok munkatársai intenzívebben vannak jelen: több alkalommal, meleg takaróval, meleg teával keresik fel az utcán élőket”.
Ahogy Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója legújabb bejegyzésében is írja, egy 1,7 millió fős nagyvárosban, amely 525 négyzetkilométeren terül el, komoly rendszer működik annak érdekében, hogy minél kevesebben (lehetőség szerint senki) leljék halálukat a hidegek miatt. Több szervezet dolgozik együtt, néha kevéssé látványosan, de annál hatékonyabban.
Hogy hány személy él lakhatási bizonytalanságban a fővárosban, azt szerinte azért sem lehet megmondani, mert magát a kifejezést is nehéz definiálni. „A szívességi lakáshasználó, szobahasználó például minek számít ebben az értelmezésben, hiszen lehet, hogy éppen ő nem az utcán alszik, de semmiképpen sem biztosított tartósan a lakhatása” – nyilatkozta még szeptember közepén a Magyar Nemzetnek.
Ahogy arról az Énbudapestem is beszámolt, október 11-én, pénteken, este nyolctól éjfélig önkéntesek járták Budapest belső kerületeit, hogy összeszámolják, hányan töltik utcán az éjszakát. A biztosok este 20 és 24 óra között összesen 461 embert regisztráltak, valamint 31 olyan üres helyszínt, amely láthatóan fedél nélküliek alvóhelyéül szolgált.
Az így regisztrált emberek közül 133 emberről lehet tudni biztosan, hogy ezen az éjszakán fedél nélkül lesznek, mivel ők már a felmérés idején lefeküdtek alvóhelyükre. A többiek ébren voltak, róluk nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az éjszakát fedél nélkül töltötték-e.
A kutatás a Városkutatás Kft., a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti hajléktalanellátó szervezetek összefogásával valósult meg. Mint írtuk, nem kétséges, hogy e kutatásnak vannak bizonytalansági tényezői, ám már ezek az adatok is hatalmas segítséget jelenthetnek a szakembereknek.
Dr. Tellér Nóra kutatásvezető, a Városkutatás Kft. munkatársa szerint a projekt megalapozza a hajléktalanságra és otthontalanságra vonatkozó adatok rendszeres és összehasonlítható helyi szintű gyűjtését.
A Fővárosi Önkormányzatnak, ahogy minden más önkormányzatnak is, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 18. pontja szerint közfeladata a hajléktalanellátás biztosítása.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (2) bekezdése értelmében pedig a Fővárosi Önkormányzat köteles gondoskodni a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének, valamint a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.
Egy, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére Karácsony Gergely által benyújtott előterjesztés azt írja, a Szociális Ágazati Portál adatai szerint a fővárosi hajléktalan-ellátó intézményrendszer jelenleg 5211 szállásnyújtó férőhellyel működik. Ebből 2055 az éjjeli menedékhely, 3067 a hajléktalan személyek átmeneti szállása, 89 hajléktalanok otthona. Emellett 3793 fős kapacitással működik nappali melegedő.
A posztjában Kiss viszont azt írja, a rendszerben normál módon 1768 éjszakai férőhely található, amit a BMSZKI egyedül képes akár 300 férőhellyel is bővíteni, és ez nagyjából megegyezik a fent említett éjjeli menedékhelyek számával. A nagy és elhúzódó hideg esetén mindenesetre könnyedén megnőhet a szállók kihasználtsága, ami a zsúfoltság érzését is növelheti. „Ez utóbbi nemcsak azért probléma, mert romlik az amúgy sem magas komfortérzet, hanem félő, hogy többen az utcán való túlélést választják” – magyarázza Kiss.
Budapesten középtávon ugyan csökkent az éjjeli menedékhelyekre mutatkozó igény, vagyis csökkent az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők átlagos száma, az elmúlt másfél évben viszont megváltozott a tendencia. Úgy növekedett ráadásul számottevő mértékben az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők száma, hogy közben az éjjeli menedékhelyeken elérhető férőhelyek száma csökkent.
Ahogy Karácsony magyarázta, az elmúlt két évben lehetetlenült el a Léthatáron Alapítvány Népszigeten működő alacsony küszöbű éjjeli menedékhelye (76 férőhellyel), és az elmúlt egy évben szűnt meg a Menedékház Alapítvány éjjeli menedékhelye (100 férőhellyel), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik, a Nyugati pályaudvar külső holtvágányán működő ún. Vonat – Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye pedig úgy szűnt meg, hogy a szervezet a korábbi kapacitásoknak csak mintegy felét tudta más helyszínen biztosítani.
A fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (Oltalom) által fenntartott intézmények, amelyek működése az utóbbi hónapokban szintén komoly veszélybe került, de az október 4-i, alakuló ülésen a közgyűlés megszavazta, hogy a főváros átveszi a hajléktalanellátást.
Breitner Péter, a BMSZKI szakmai igazgatóhelyettese a tavalyi, 2023/2024-es téli krízisidőszak kapcsán egy másik, jelentős problémára is felhívta a figyelmet,
az utcán, közterületen élő hajléktalan emberek száma ugyan csökkenést mutatott az utóbbi években, közülük azonban egyre többen aggasztóan rossz mentális és fizikai állapotban vannak: súlyos szenvedélybetegséggel, pszichiátriai zavarokkal, demenciával küzdenek, önmaguk ellátására csak részben képesek”.
Ezek az emberek több szempontból is speciális befogadó közeget és segítségnyújtást igényelnek, azonban – miközben tehát a magyar társadalom és ezzel a hajléktalanszállásokat igénybe vevő ügyfélkör összetétele is jelentősen megváltozott – a hajléktalanellátó rendszer jogszabályi feltételei már 30 éve nagyjából változatlanok. Erre a meglévők mellé több, kisebb létszámú, speciális szakmai programmal és házirenddel működő szolgáltatással igyekeztek reagálni.
Megfagyni ráadásul, folytatja Kiss is a friss bejegyzésében, nem csak hajléktalanként, az utcán lehet. „Veszélyben vannak azok az egyedálló emberek is, akiket hirtelen rosszullét, vagy egy elesés miatt a kiskertjükben ér az éjszaka, esetleg nincsen erejük már befűteni, és a kihűlt házban kell aludniuk”. Ezt támasztják alá az adatok is, a KSH szerint tavaly 247-en fagytak halálra Magyarországon, és a tragédiák 60 százaléka nem az utcákon, hanem otthon történt (csak 17 százaléka közterületen).
A szociális munka napján, október 12-én a BMSZKI arról ír, hogy „a szociális munka nem könnyű hivatás”. Minden nap kihívásokkal találják szembe magukat, történetekkel, amelyek nem mindig végződnek úgy, ahogy remélték.
A munka szépsége abban rejlik, hogy valódi hatással lehetnek mások életére. „Ott vagyunk azok mellett, akik a legnagyobb szükségben vannak, és megpróbáljuk elérni, hogy mindenki esélyt kapjon egy méltóbb, teljesebb életre és ha megkapja, képes is legyen rá, hogy élni tudjon ezzel az eséllyel.” Arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenki legyen érzékenyebb, figyelmesebb, és legyen nyitott együttérzésre, kitartásra, összefogásra, szolidaritásra.
Budapesten és Pest megyében a Regionális Diszpécser Szolgálat elérhetősége: +36 1 338 4186
A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 112
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem