Október 4-én megtartotta alakuló ülését az új Fővárosi Közgyűlés. Az ülés első órájában előfordult, hogy szinte tapintani lehetett a feszültséget és a tanácstalanságot, utána viszont beindult a munka. Egy kivételével minden javaslattal kapcsolatban sikerült megállapodni.
Azt korábban is lehetett tudni, hogy Karácsony Gergely nem fog főpolgármester-helyettest jelölni, ezért a legnagyobb vitára az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosítása körül lehetett számítani. Az október 1-jei sajtótájékoztatóján a főpolgármester azt mondta, 19 jogkört hajlandó átadni a bizottságoknak, kettőhöz viszont ragaszkodik. Lehetett volna vita a BKK rendészet létrehozásával, vagy a hajléktalanság helyzetével kapcsolatos intézkedési terv körül, a korábban leszerelt köztéri kukák visszaszerelésével kapcsolatban is, de azt már előző este látni lehetett, hogy Karácsony egy-egy módosítóval kihúzta több előterjesztés méregfogát.
A 33 fős új közgyűlésben minden döntéshez 17 képviselő szavazatára van szükség. Arról, hogy a közgyűlés mitől új, és hogyan alakult ki, ebben a cikkünkben olvashat, arról, hogy hogyan üzengettek egymásnak a képviselők, és hogyan alakult ki a mostani, bizonytalan helyzet, ebben a cikkünkben tájékozódhat. Karácsony Gergely frakciója, a Párbeszéd egyébként 3 fős, egy döntéshez tehát további 14 főt kell megnyernie. Ha valaki nem követte volna az eseményeket: a most felálló Fővárosi Közgyűlésben 10 helyet szerzett a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt, 3 helyet a Vitézy-LMP összefogás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd, egy helye van az MSZP-nek.
Miután meghallgattuk a himnuszt, az eskütételt, bemutatkoztak a frakciók. A tiszás Ordas Eszter azzal kezdte, hogy jó és sikeres munkát kíván mindenkinek, ők közszolgálatra jelentkeztek, kultúraváltást szeretnének, és nem mellesleg, hoztak ajándékot a képviselőknek: Bibó István könyvét, A szabadságszerető ember politikai tízparancsolatát. A közgyűlésre elkísérte a frakciót Magyar Péter is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, ők abban érdekeltek, hogy a főváros működjön, Budapesten ne küszködés legyen az élet, konstruktív szerepben fognak dolgozni. Vitézy Dávid bejelentette, hogy a Vitézy-LMP Podmaniczky Mozgalom néven fogja folytatni, valamint emlékeztetett, hogy Karácsonnyal több szavazatot kaptak, mint bárki az eddig főpolgármester-választásokon: ennek megfelelően felelősséggel kell dolgozniuk.
A párbeszédes Barabás Richárd azt mondta, Karácsony programjának megvalósítására fognak törekedni, a DK-s Szaniszló Sándor pedig ezúttal is arról beszélt, hogy a közgyűlés „egyfajta közéleti laboratórium” lesz, ahol lehetőség lesz megnézni, hogy azok a pártok, amelyek 2026-ban kormányt akarnak váltani, hogyan tudnak együttműködni. Döme Zsuzsanna, az MKKP társelnöke, Ferencváros alpolgármestere azzal zárta, szuper azt hallani, hogy mindenki az emberek problémáival kíván foglalkozni, de ez a Kutyapárt politikusainak szájából hitelesebben hangzik. Kovács Gergely betegség miatt nem jelent meg az alakuló ülésen.
A közgyűlés balhés része
Az szmsz-mel kapcsolatban Karácsony az előterjesztésben azt írja, hogy minden olyan módosítási kérést befogadott, ami a város működésének veszélyeztetése nélkül szolgálja a célt, hogy a testület egy kulturált vitáknak teret adó modellnek megfeleljen. Ezek közé tartozik, hogy a napirendet már hét nappal az ülés tervezett időpontja előtt kiküldik; a képviselők a napirendi vita keretében kétszer két percben szólalhatnak fel az adott napirendi javaslatok esetében; a kerületi polgármesterek a munkatervhez is javaslatokat tehetnek, és tanácskozási joggal vehessenek részt az ülésen.
Az előterjesztésben szerepel még, hogy az előző ciklus működésével kapcsolatban visszatérő kritika volt a főpolgármesteri tanácsadók száma, bár, tette hozzá Karácsony, „ezen kritikák jelentős része félreértésből vagy politikai kampánycélokból fakadt”. Ezért javasolja, hogy az eddigi negyvenhat főről tizenöt főre csökkenjen a számuk. A képviselőcsoportok mellett dolgozó tanácsadók száma viszont bővüljön nyolcról tíz főre, az adminisztratív munkatársak száma kilencről szintén tíz főre. A közgyűlés tagjainak fizetésével kapcsolatban azt a javaslatot tette, hogy azok a legmagasabb kerületi tiszteletdíjakhoz közelítsenek.
A főpolgármester azt írja, méltányolja azt az igényt is, hogy számos, eddig a főpolgármesterre átruházott hatáskört bizottság gyakoroljon. Ennek megfelelően, ahogy erről korábban is beszélt, azt javasolja, hogy jelentős mennyiségű, 19, eddig a főpolgármesterre vagy a főjegyzőre átruházott hatáskör kerüljön át a feladatkörrel rendelkező bizottsághoz. „A cégvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlása azonban nem tartozik ebbe a körbe, éppen Budapest biztonságos és kiszámítható működtetése és fejlesztése érdekében, (...) a Fővárosi Önkormányzat által nyújtott közszolgáltatásokért ugyanis elsődlegesen a közvetlenül választott, legnagyobb demokratikus legitimációval rendelkező főpolgármester viseli a politikai felelősséget. (...) A választói felhatalmazást felülírni nem lehet.”
Ahol a part szakad, kezdődik a vita
Vitézyék átrendeznék a főpolgármesterre átruházott közgyűlési hatásköröket. Ahogy már a Telexnek adott interjújában is fogalmazott Karácsony, látott olyan javaslatot is, ami arról szólt, hogy a főpolgármester egy senki, Vitézy Dávid, mint leendő főpolgármester-helyettes, pedig minden. Karácsony az előterjesztésben írja, „nyilvánvalóan nem tudom elfogadni azokat a módosítási szándékokat, amelyek a főpolgármestert gyámság alá akarnák helyezni. Abszurd és a budapestiek érdekeivel és a választói felhatalmazással is ellentétes lenne, ha a telefont sem vehetném fel a frakcióvezetők tájékoztatása nélkül”.
A legvitásabb pontok közé tartozik, hogy egyes frakciók részéről igényként merült fel, hogy a főpolgármester két ülés közötti döntéshozatal lehetőségét is megszüntesse vagy jelentősen korlátozza. Karácsony el tudná fogadni, hogy a két ülés közötti döntéshozatal köre szűküljön, „Mindaddig azonban, amíg az új Fővárosi Közgyűlés a működőképességét nem bizonyítja, Budapest stabil működésének biztosítása érdekében nem tudok eltekinteni a veszélyhelyzet miatt részemre biztosított két ülés közötti döntési jogkörtől” – így a főpolgármester.
Az szmsz-hez a Fidesz többek között kérte a tanácsnoki rendszer megszüntetését, mert szerintük a rendszer nem segítette az adott terület hatékonyságát, és mert a pozíciók csak a főpolgármester törékeny közgyűlési többségének biztosítéka lenne, szeretnék elérni, hogy a közgyűlések a hagyományoknak megfelelően továbbra is szerdán legyenek, hogy a közgyűlés 5 helyet csak 2 bizottságot hozzon létre: egy Jogi, Mandátumvizsgáló és Pénzügyi Bizottságot és egy Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot, amik lefednének mindent – ezzel szerintük 214 milliót lehetne spórolni. A Fidesz szeretné továbbá, ha főpolgármester havonta kétszer, egy-egy órás Budapest Infót tartana, ahol köteles lenne újságírói kérdésekre válaszolnia. Ezzel kapcsolatban mintaként, jó gyakorlatként tekintenek Tarlós István régi sajtótájékoztatóira.
A vitát Karácsony azzal kezdte, hogy elmondta, az eredeti javaslatot jelentős mértékben módosította (4-ről 5-re csökkentette például a bizottságok számát is), ugyanakkor világossá tette, és mint hozzátette, a főjegyzői jegyzék is ebben a szellemben foglalja össze a javaslatokat, hogy „az önkormányzati törvény alapján a közgyűlés az előterjesztésnek az előterjesztő által befogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetű szövegéről egyben szavaz. Az önkormányzati törvény indoklása világosa fogalmaz, az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról szóló szavazás kiüresíti azt a kizárólagos jogkört, hogy az szmsz-re a főpolgármester tegyen javaslatot”. A Fidesz, a Tisza és a Vitézy-LMP frakció viszont azt szerette volna, hogy szavazzanak a módosítókról, emiatt aztán már ezen a ponton befulladt a vita, a közgyűlés végül Vitézy javaslatára levette a napirendről a módosításról szóló javaslatot, és döntöttek arról, hogy a kormányhivatalhoz fordulnak jogi véleményért.
A kezdeti nehézség után haladtak is
Megválasztották viszont a szakbizottságok tagjait, elnökeit és a főpolgármesteri tanácsnokot. A fővárosban tanácsnokból most egyet választottak, ezt a pozíciót a Tisza kapta, az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért lesz felelős Bovier György. Bizottságokból az új szmsz szerint összesen már csak négy lenne a fővárosban, ezek közül a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot Vitézy Dávid, az Emberi Erőforrások Bizottságot Keszthelyi Dorottya (MSZP-DK-P) vezeti majd, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságban a független, de a Kutyapárt listavezetőjeként bejutó Baranyi Krisztina lett az elnök, a Tulajdonosi Bizottság élére szintén egy tiszás, Orbán Árpád került.
A főpolgármester javaslatot nyújtott be az ún. Budapest-család dolgozóinak védelméről is, ez többek között azt jelenti, hogy elfogadásával a közgyűlés felkéri Karácsonyt, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetést követően terjesszen a közgyűlés elé javaslatot egy új, többéves bérmegállapodás megkötésére, amely minimálisan a bérek reálértékének megőrzését biztosítja, de a lehetőségekhez képest előmozdítja a budapesti közszolgáltatásokban dolgozók minél magasabb szintű anyagi elismerését.
Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságoknál nem lehet évente 250/300 óránál többet önkéntesen túlórázni, valamint az, hogy a közgyűlés nem tartja elfogadhatónak, hogy a fővárosi tulajdonú cégek és intézmények partnerek legyenek harmadik országból származó dolgozók kizsákmányolásában, ahogy teszik azt szerintük a kormányzathoz közeli munkaerő-kölcsönző cégek.
A javaslathoz a tiszás Ordas Eszter küldött módosító javaslatot: szerinte az utolsó, általunk is idézett, a harmadik országból származó dolgozókra vonatkozó rész elhagyható, mert szakmailag a főváros működése számára irreleváns. Az ügy pikantériája, hogy őt Karácsony nem szívesen látja a közgyűlésben, mert – mint írta – olyan cég jogtanácsosa, akivel szemben korábban épp a BKV indított versenyhivatali eljárást kartellezés miatt. „Ez a cég pár hete, éppen a jogtanácsos közreműködésével még azért lobbizott, hogy (…) a Fővárosi Közgyűlés ne fogadja el a dunai hajózási káoszt felszámoló új rendeletet”.
A módosítót a közgyűlés elutasította, az eredeti javaslatot viszont elfogadták.
A Fidesznek is voltak ötletei
A Fidesz-KDNP frakciója is bejelentkezett három javaslattal: állítsák vissza a fővárosi rendőrség járőrözését a korábbi szintre; mérjék fel a hajléktalanságban élők helyzetét, illetve „Karácsony Gergely szereltesse vissza mind a 3000 kukát, amit 4 éve távolítottak el”. Az előterjesztéseket ugyan a meghívó kiküldése után küldte meg a Fidesz, de a közgyűlés úgy döntött, hogy napirendre veszi őket, és bár hagyomány szerint az utólag megszavazott pontokat csak az eredeti napirend végén tárgyalták volna, egy félreértés miatt belementek a képviselők, hogy a Fidesz szétszórja őket a pontok között.
A hajléktalanságban élők helyzetének felmérésére tett javaslat meglepő módon úgyis tűnhetne, mintha Szentkirályi Karácsony keze alá akart volna játszani, ugyanis a főpolgármester által jegyzet módosítóból kiderül, hogy a Városkutatás Kft., a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti hajléktalanellátó szervezetek összefogásával, az Európai Unió finanszírozásával, nemzetközileg egységes módszertan szerint 2024. október 3. és 11. között átfogó felmérést készítenek a hajléktalan emberekről. Ha a közgyűlés elfogadja az előterjesztést és a módosítót is, nem tesz mást, csak üdvözli a felmérést.
A módosítóval együtt elfogadták a javaslatot.
A hajléktalanellátó rendszer veszélyben
A főpolgármester javaslatot tett a fővárosi hajléktalanellátó rendszer biztonságos működésének fenntartásával kapcsolatos döntésekre, ami lényegében Iványi Gáborék intézményrendszerének megmentéséről szól „az emberség, a méltányosság jegyében és Budapest érdekében”. Az október 1-jei sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „nagyon komoly krízishelyzet előtt állunk a budapesti hajléktalanellátás kapcsán, hogyha Iványi Gábor, illetve az Oltalom Egyesület által fenntartott hajléktalanellátó intézmények a kormány vegzálása miatt kiesnek az ellátási körből”.
A fővárosi ellátórendszer fontos részét képezik ugyanis a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület által fenntartott intézmények, a Fővárosi Önkormányzat után ők tartják fenn például a legtöbb éjjeli menedékhelyet, ám ezek működése komoly veszélybe került, ami a téli krízisidőszak előtt hatalmas problémát jelentene a budapesti hajléktalanellátás szempontjából. Az elmúlt másfél évben már egyébként is úgy növekedett számottevő mértékben az éjjeli menedékhelyeket igénybe vevők száma, hogy közben a férőhelyek száma csökkent.
Az elmúlt hónapokban Karácsony elmondása szerint a Fővárosi Önkormányzat hathatós segítséget nyújtott ezeknek az intézményeknek a stabil működés érdekében, hiszen az itt dolgozó kollégák a fővárostól kapják a fizetésüket. „Így tudtunk megoldani átmenetileg ezt a krízishelyzetet, de ez a krízishelyzet nem látszik megoldódni.” Ezért Karácsony arra tesz javaslatot, hogy amennyiben nem oldódik meg a krízis, a főváros fenntartóként vegye át ezeket az intézményeket.
Ahogy az Énbudapestem is megírta, a Fővárosi Közgyűlés a 2023. októberében döntött úgy, hogy átvállalja a Magyar Evangéliumi Testvérközösség dolgozóinak bérét, amíg a magyar kormány és a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség (MET) között nem születik megállapodás (a részletekről ide kattintva olvashat többet). Ahogy egy háttérbeszélgetésen elhangzott, Budapesten normális esetben 1764 éjszakai, átmeneti férőhely van a szállásokon, amiből 260-at működtet a MET/ Oltalom.
A javaslathoz ezúttal egy tiszás, a választáson Újbudán próbálkozó Orbán Árpád István kért kiegészítést, miszerint a támogatás korlátozott időre, 6 hónapra szóljon, és hogy a következő képviselő-testületi ülésre készüljön is el, hogyan kívánják finanszírozni. A tiszás módosítót elutasították, egy fideszes módosítóval viszont a javaslatot elfogadták. A fideszes módosító arról szólt, hogy a szolgáltató tevékenysége kerüljön a Budapesti Módszertani Intézet, valamint a Szociális Közalapítvány alá.
A láthatóság és a közösségi költségvetés problémái
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt három előterjesztést is beadott az átláthatóság, a közösségi költségvetés és az állatvédelem kapcsán. Mint írják, nem elégedettek a Főváros átláthatóságával és azzal sem, hogy az emberek csak nagyon nehezen és küzdelmesen férhetnek hozzá a közérdekű adatokhoz. Azt javasolják, hogy – az antikorrupciós civil szervezetekkel együttműködésben – készüljön részletes intézkedési terv az Ez a Minimum! egyes eleminek való minél teljesebb körű megfelelés érdekében, amely azonosítja azokat az intézkedéseket, amelyek haladéktalanul végrehajthatóak, esetlegesen informatikai fejlesztést vagy eltérő munkaszervezést igényelnek.
Az Ez a Minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagot a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó tették közzé 2019-ben. A Fővárosi Önkormányzat a csomagban megfogalmazott követelmények 75 százalékát teljesítette, amivel a 29 vizsgált önkormányzat között a nyolcadik helyen végzett, ugyanakkor a MKKP szeretné, ha egy éven belül legalább a 90 százalékot teljesítené, a ciklus végére pedig elérné a 100 százalékot.
A három pontból álló javaslat első két pontját, ami az Ez a Minimum! csomagról szólt, nem támogatta a közgyűlés, de támogatta a harmadikat, ami arról szólt, hogy a főpolgármester terjesszen a Fővárosi Közgyűlés elé egy, a Fővárosi Önkormányzatra, a Főpolgármesteri Hivatalra, valamint a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságaira és a költségvetési intézményeire kiterjedő hatályú átláthatósági rendelet tervezetet.
A közösségi költségvetéssel kapcsolatban azt írják, hogy bár jó programnak tartják, az nincsen rendben, hogy a megszavazott projektötletek néha csak évekkel később, vagy egyáltalán nem valósulnak meg, ezért szükségesnek tartják, hogy – a részvételiséggel foglalkozó civil szervezetek és szakértők, valamint a közösségi költségvetést működtető kerületek bevonásával – végezzék el a fővárosi közösségi költségvetés 2020 és 2024 közötti gyakorlatának utólagos hatásvizsgálatát.
Az utólagos hatásvizsgálat eredményeinek figyelembevételével a főpolgármester tegyen javaslatot a fővárosi közösségi költségvetési program általános szabályairól szóló rendeletet módosítására többek között úgy, hogy az elősegítse az ötletek megvalósításának reális határidőben való megkezdését és időben való megvalósítását, valamint olyan intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai megfelelő prioritással kezeljék a közösségi költségvetés győztes ötleteinek megvalósítását.
Ehhez a fideszes Szepesfalvy Anna és a Vitézy csapatába tartozó Szilágyi Anna is küldött módosítót, előbbiben arra kérik a főpolgármestert, hogy készítsen átfogó jelentést, ami a közösségi költségvetés lebonyolítási költségeit részletezi, és ezt mutassa is be írásban a közgyűlésnek, utóbbiban azt szeretnék, ha a hatásvizsgálatban különös figyelmet fordítanának a támogatott ötletek tematikájára és jellegére, mert úgy látják, a forrásokra sok esetben olyan projektek versenyeznek, amiknek a kivitelezése alapvetés kéne, hogy legyen. Emellett szeretnék, ha a területi megoszlást is vizsgálnák, vajon megfelelő arányban részesültek-e forrásban a belső és külső kerületek.
A javaslatot a módosítókkal együtt fogadták el.
Az állatvédelem fontossága
Az MKKP mindezek mellett kezdeményezte a Budapesti Állatvédelmi Központ létrehozását, hogy a gyakran az emberi tevékenység és hanyagság miatt bajba került állatok megfelelő segítséget kapjanak. A fővárosnak ugyanis szerintük nincs egy modern, a szakmai elvárásoknak megfelelő állatvédelmi központja. „Budapestnek felelős állatvédelemre és nem sintérekre van szüksége!” – hívják fel a figyelmet. A központ létrehozására a forrást a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány következő éves működési támogatásának elvonásával teremtenék elő, a Közalapítvány szerintük ugyanis a „leginkább csak a korábbi városvezető koalíció egyik pártja kádereinek munkabérét és megbízási díjait fizette ki”.
Ebben az esetben a fideszes Szalai Piroska a módosítójával azt szerette volna elérni, hogy a Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány helyett a Budapest Brand Zrt.-ről vonják el a forrásokat, tette mindezt nagy egyetértésben Vitézy Dáviddal és Szilágyi Annával, akik a közösen jegyzet módosítójukban szintén erre tettek javaslatot, valamint, hogy az önkormányzat alkosson egy egységes, 5 évre szóló fővárosi állatvédelmi és a felelős állattartást előmozdító cselekvési programot (Állatvédelmi Cselekvési Program).
A közgyűlés mindkét módosítót elfogadta, az így módosított előterjesztést szintén támogatták.
A Fidesz-KDNP Fővárosi Rendészeti Igazgatósággal (FÖRI) kapcsolatos javaslatát tárgyalták következőként, amelyben felkérik a főpolgármestert, hogy készítsen intézkedési tervet, mennyivel szükséges a FÖRI által foglalkoztatott közterület-felügyelők létszámát növelni, és hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal annak érdekében, hogy a közterület-felügyelőkkel közös járőrözés álljon vissza legalább a 2019 előtti óraszámra. A javaslathoz a DK-s Keszthelyi Dorottya tett módosítót, aki az előterjesztés értelmében felkéri a főpolgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a belügyminiszterrel annak érdekében, hogy a fővárosban szolgálatot teljesítő utcai rendőrök száma elérje a 2010 előtti létszámot. Ehhez pedig a kormány biztosítsa a szükséges eszközöket, és tegye meg a lépéseket az állomány magasabb anyagi megbecsültségéhez.
Az indítványt és az előterjesztést is támogatták.
Kell a BKK-rendészet
Vitézy egy Facebook-posztban már korábban bejelentette, hogy az első Fővárosi Közgyűlésre benyújtotta a BKK-rendészet létrehozására vonatkozó előterjesztését. A javaslat lényege, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől jöjjön létre egy 365 napos, 24 órás készenléti szolgálatként működő BKK-rendészet, ami a napszakonként szükséges mértékű állandó járőrt biztosítja a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira, és ami állandóan biztosít továbbá 5 zavarelhárító járművet benne önkormányzati rendésszel. Mint ezzel kapcsolatban írta, „az utóbbi évek szomorú tapasztalata, hogy napi 2-3 alkalommal fordul elő az utasokat vagy a járművezetőket, jegyellenőröket érő súlyos atrocitás. Ugyancsak mindennapos, hogy a járműveket az utazási feltételeket be nem tartó személyek veszik igénybe”.
Az önkormányzat közterület-felügyeleti feladatainak ellátásáról egyébként a FÖRI gondoskodik, Vitézyék ezen belül képzelik el a BKK-rendészet felállítását. Az előterjesztéshez Vitézy később csatolt egy módosítót is, amiben arra kéri fel a főpolgármestert, hogy a BKK Zrt. és a BKV Zrt. bevonásával dolgozzon ki intézkedési tervet, hogy az összes, 2029 után forgalomban maradó közösségi közlekedési járművet legkésőbb 2029 május 31-ig felszereljék fedélzeti kamerával. A Fidesz is küldött módosítót, azt nem fogadta el a közgyűlés, Karácsony Gergely módosítóját viszont elfogadták, miszerint a hajléktalan emberek ellátásában működő szervezetek bevonásával kell kidolgozni a FÖRI-vel kapcsolatos átcsoportosításokat. A módosító elfogadása magát, a főpolgármestert is meglepte.
Az előterjesztést is támogatták.
Egy fideszes javaslat maradt a végére is
A harmadik fideszes javaslathoz, a kukaszereléshez csatlakozott Vitézy is, aki azt kérte, a leszerelt szemétgyűjtők visszaszerelése során a szelektív hulladékgyűjtés is kapjon prioritást, és módosítót küldött Karácsony Gergely is, aki a BKM Nonprofit Zrt.-t kérné meg, hogy végezzen a leszerelésekkel kapcsolatban utólagos hatásvizsgálatot, és ennek eredményére, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatokra figyelemmel a BKM Nonprofit Zrt. dolgozzon ki átfogó programot a közterületi hulladékgyűjtőknek a városképhez is jobban illeszkedő kialakítása, azok hatékony eloszlása, továbbá erre figyelemmel hulladékgyűjtők kihelyezésére.
A közgyűlés Karácsony módosítóját, és egy DK-s módosítót is, ami arról szólt, hogy a BKM Nonprofit Zrt. FKF divíziója dolgozzon ki és indítson egy átfogó lakossági tudatformáló kampányt a közterületi hulladékelhelyezés csökkentése érdekében, a „Vidd haza a szemetet!” szemléletnépszerűsítésével, figyelembe véve a nemzetközi, különösen európai példákat, amelyek sikeresen alkalmazták ezt a megközelítést, és hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fejlessze a visszaváltási rendszert.
A javaslatot elfogadták.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)