Olyan ifjúsági terek nyitását tervezi a főváros, ahol az áldozatok biztonságban lehetnek

Az előző részek tartalmából:

• A főpolgármester-helyettes a januári háttérbeszélgetésen még arról beszélt, nem állnak messze attól, hogy a Lázár Jánossal folytatott, Budapest-bérlettel kapcsolatos tárgyalások sikeresek legyenek.
• Az ügy előzménye volt, hogy kormányzati források az Indexen keresztül belengették, hogy nem hosszabbítják meg a 2023. december 31-én lejáró szerződést, ami szerint a fővároson belüli szakaszokon a MÁV-START Zrt. és a VOLÁNBUSZ Zrt. járatain is elfogadják a bérletet.
• Azóta kiderült, hogy a megoldás a tarifaközösség lett: nem csak a Pest megyei, de az országos bérleteket is elfogadja majd a főváros, a teljes árú Budapest-bérlet pedig olcsóbb lett: 9500 forint helyett 8950 forintba kerül.
• A költségvetési törvény szerint 12 milliárd forint járna Budapestnek a közösségi közlekedés költségeihez való állami hozzájárulásként. A megállapodás szerint ez is, a bérletbevételek is ezután egy közös kalapba kerülnek, amit férőhely-kilométer alapon havonta elszámolnak.
• A közgyűlésen Karácsony elismerte, nehéz például egészen pontosan kikalkulálni, milyen pénzügyi terheket jelent majd, de a főváros modellszámításai szerint a megállapodás még mindig kisebb anyagi tehertételt jelent, mint amennyi társadalmi hasznot hoz.
• A főpolgármester szerint viszont hosszútávon ez az egyedüli lehetősége, hogy a városra zúduló agglomerációs forgalmat csökkenteni tudja. Mint magyarázta, már rég túl kellett volna lépnünk azon, hogy a különböző állami és önkormányzati szolgáltatók különböző menetrendekkel, különböző tarifákkal és különböző bérletekkel dolgoznak.
• A közgyűlésben nem fogadták egyöntetű örömmel a megállapodást. Mint Őrsi Gergely, második kerületi polgármester is fogalmazott: „látni kell, hogy a minisztérium, amelyikkel a megállapodást kötötték, amelyik a számtalan olyan beruházást szüntetett meg, ami az agglomerációból beáramló autóforgalom csökkentését segítette volna”.
• Baranyi Krisztina 9. kerületi polgármester is azzal folytatta, hogy egy olyan megállapodás-tervezetet ünnepelnek, amit egy olyan miniszter írt alá, aki az elsőként jelentette ki, hogy Budapest nem számít, a vidéket kell fejleszteni, és ezt tettekkel is bizonyította. 
• Kiss Ambrus azzal hűtötte a kedélyeket, hogy költségalapú elszámolás nem volt jó, nem működött, csak ő három közlekedési államtitkárt fogyasztott el az alkuk során. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2023 december közepi kiindulópont az volt, hogy a minisztérium nem kívánja meghosszabbítani a következő támogatási normatívára vonatkozószerződést.
• Karácsony Gergely is emlékeztetett, hogy volt olyan év, amikor a kormány csak azután volt hajlandó kifizetni a 12 milliárdot, ami a költségvetési törvényben is szerepel, amikor bemondták a buszokon, hogy a kormány bliccel, és nem adja meg a pénzt.
• A korábbi háttérbeszélgetés és közgyűlés témája volt, hogy 2023 decemberében érkezett a kormányhivataltól törvényességi észrevétel egy 2011-ben hozott rendelet ügyében, miszerint a főváros nem szedhetne behajtási díjat a teherautóktól, hogy ezzel ösztönözzék őket arra, hogy elkerüljék.
• A közgyűlés támogatta a javaslatot, amiben elutasították a teherfogalmi díj eltörlésére vonatkozó kormányhivatali felhívást. Az erről szóló közgyűlési vita viszont nem volt tanulságok nélküli. A vitáról szóló cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
• Azonnali belső vizsgálatot rendelt el február 14-én Karácsony Gergely annak kiderítésére, hogy a fideszes városvezetés idején ki, miért, és milyen információk birtokában döntött a 2013-ig fővárosi fenntartásban működtetett bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményekért később elítélt vezetőjének fővárosi kitüntetéséről.
• Egy héttel később, február 22-én elkészült a belső vizsgálati jelentés. Ahogy Karácsony írta, ha több emberség, felelősség és gondoskodás lett volna, akkor a főváros előző fideszes vezetése már 2011-ben feltárhatta és megállíthatta volna a felügyelete alatt álló bicskei gyermekotthon lakóinak szenvedését.

És akkor az aktuális ügyek:

A közvéleményt egyik legjobban foglalkoztató kérdés a bicskei gyermekotthonban történtek, és annak fejleményei, kezdte a február 22-i háttérbeszélgetést Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A városházán úgy látják, hogy az utóbbi időszak botrányai alaposan megtépázták a bizalmat az intézményrendszerekben, és mint folytatta, a közbizalom helyreállításában mindenkinek van feladata és teendője.

A főváros, mint említettük, belső vizsgálatot rendelt el, aminek azóta nyilvánosságra hozták az eredményét is. A jelentés arra jutott, foglalta össze tömören Kiss, hogy a hivatal igyekezett végezni a dolgát, a vége mégis tragédia lett. A közbizalom helyreállításának szempontjából nemcsak az fontos, hogy kiderüljön, mi történt 2011-2012-ben, hanem az is, hogy a jövőre nézve milyen tanulságokat lehet levonni. „Mit kell csinálnia a fenntartóknak, a döntéshozóknak ilyen vagy hasonló helyzetekben.”

Kiss Ambrus is megerősítette, amit ekkor már lehetett tudni, hogy: kezdeményezni fogják egy vizsgálóbizottság felállítását. Mint megjegyezte, nem politikai motiváció vagy boszorkányüldözés van mögötte.

A következő közgyűlés nemcsak a vizsgálóbizottság felállításáról dönthet, hanem hogy elfogadja a családon belüli erőszak megelőzéséről és az áldozatok védelméről szóló stratégiát, amin 2022 ősze óta dolgoztak, és most egyébként egy hónapra társadalmi vitára is bocsátottak. A stratégiát ide kattintva lehet elolvasni.

A fővárosnak viszont addig is vannak feladatai,

amíg a vizsgálóbizottság végzi a munkáját, ezért egy közpolitikai csomagot állítottak össze, amik reményeik szerint a következő hetekben civil szereplők segítségével ki tudnak bővíteni.

1. Az első kezdeményezésük, hogy létrehoznak egy Fővárosi Áldozatvédelmi Fórumot, ami azokat a fővárosi szereplőket szeretné majd egy asztalhoz ültetni, akik a gyermekvédelmi észlelési és jelző rendszerben dolgoznak.
2. A főváros úgy látja továbbá, hogy információhiány van a családon belüli erőszak megelőzése kapcsán, és ezért egy tájékoztató kampányt indítanak.
3. A főváros szerint szükség van olyan ifjúsági terekre is, ahol a potenciálisan bántalmazottak, az áldozatok védve lehetnek. Az első ilyen teret reményeik szerint már tavasszal megnyitják.
4. A kényszerláthatásnak az intézményével is megpróbálnak kezdeni valamit, „ebben azt gondoljuk, hogy módszertani szerepünk van”. Vajon akkor is biztosítani kell-e a gyerek láthatását, ha egy potenciális bántalmazó az adott illető?
5. Kiss mindezeken kívül felhívta a figyelmet a Szolidaritási Alapra, ahol 320 millió forint értékben lehet pályázni többek között párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzésével, valamint az áldozatok védelmével és támogatásával kapcsolatos projekttel.
6. A főváros szintén társadalmi vitája bocsájtja azt a szintén 320 milliós pályázati felhívást, ami a kora gyerekkorban lévők számára igyekszik segítséget nyújtani.

A főpolgármester beszélt az alakuló lakásügynökségről is.

Mint mondta, a lakásügynökség embrionális állapotában ugyan, de a Fővárosi Vagyonkezelő keretén belül február elsején megkezdte a munkáját. Ha eléri a megfelelő lakásállomány-mennyiségét, akkor önálló intézménnyé válik.

 A lakásügynökség vezetőjének pedig az Utcáról Lakásba! Egyesület vezetőjét sikerült megnyernie az önkormányzatnak. Az a terv, hogy márciusban „előállunk azokkal a termékekkel, amelyeket a lakásügynökség tud nyújtani a potenciális bérbeadók és a potenciális bérbevevők számára”. 

A lakásügynökség főképp arról szól, magyarázta Kiss, hogyan tudják azt a fővárosi lakásállományt megnagyobbítani, ami a lakhatási szempontból nehéz helyzetben lévők számára biztosít lakásokat. A dolog úgy működik, hogy a magántulajdonosok belépnek a lakásügynökségbe, az pedig kezelőként a piaci árnál alacsonyabb kiadja azok számára, akik amúgy nem tudnák megfizetni a normál lakhatást.

Célcsoportjuk a közfeladatot ellátó, munkaerőhiánnyal küzdő területeken dolgozók, például a szociális területen dolgozók. A főváros abban bízik, folytatta Kiss, hogy azáltal, hogy olcsóbb lakhatást tudnak teremteni, talán enyhülhet az adott területre jellemző munkaerőhiány is, ami javíthatja az intézményrendszer működését is.