Olyan ifjúsági terek nyitását tervezi a főváros, ahol az áldozatok biztonságban lehetnek

Az előző részek tartalmából:

• A főpolgármester-helyettes a januári háttérbeszélgetésen (új ablakban nyílik meg)még arról beszélt, nem állnak messze attól, hogy a Lázár Jánossal folytatott, Budapest-bérlettel kapcsolatos tárgyalások sikeresek legyenek.
• Az ügy előzménye volt, hogy kormányzati források az Indexen keresztül belengették, hogy nem hosszabbítják meg a 2023. december 31-én lejáró szerződést, ami szerint a fővároson belüli szakaszokon a MÁV-START Zrt. és a VOLÁNBUSZ Zrt. járatain is elfogadják a bérletet.
• Azóta kiderült, hogy a megoldás (új ablakban nyílik meg)a tarifaközösség lett: nem csak a Pest megyei, de az országos bérleteket is elfogadja majd a főváros, a teljes árú Budapest-bérlet pedig olcsóbb lett: 9500 forint helyett 8950 forintba kerül.
• A költségvetési törvény szerint 12 milliárd forint járna Budapestnek a közösségi közlekedés költségeihez való állami hozzájárulásként. A megállapodás szerint ez is, a bérletbevételek is ezután egy közös kalapba kerülnek, amit férőhely-kilométer alapon havonta elszámolnak.
• A közgyűlésen (új ablakban nyílik meg)Karácsony elismerte, nehéz például egészen pontosan kikalkulálni, milyen pénzügyi terheket jelent majd, de a főváros modellszámításai szerint a megállapodás még mindig kisebb anyagi tehertételt jelent, mint amennyi társadalmi hasznot hoz.
• A főpolgármester szerint viszont hosszútávon ez az egyedüli lehetősége, hogy a városra zúduló agglomerációs forgalmat csökkenteni tudja. Mint magyarázta, már rég túl kellett volna lépnünk azon, hogy a különböző állami és önkormányzati szolgáltatók különböző menetrendekkel, különböző tarifákkal és különböző bérletekkel dolgoznak.
• A közgyűlésben nem fogadták egyöntetű örömmel a megállapodást. Mint Őrsi Gergely, második kerületi polgármester is fogalmazott: „látni kell, hogy a minisztérium, amelyikkel a megállapodást kötötték, amelyik a számtalan olyan beruházást szüntetett meg, ami az agglomerációból beáramló autóforgalom csökkentését segítette volna”.
• Baranyi Krisztina 9. kerületi polgármester is azzal folytatta, hogy egy olyan megállapodás-tervezetet ünnepelnek, amit egy olyan miniszter írt alá, aki az elsőként jelentette ki, hogy Budapest nem számít, a vidéket kell fejleszteni, és ezt tettekkel is bizonyította. 
• Kiss Ambrus azzal hűtötte a kedélyeket, hogy költségalapú elszámolás nem volt jó, nem működött, csak ő három közlekedési államtitkárt fogyasztott el az alkuk során. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2023 december közepi kiindulópont az volt, hogy a minisztérium nem kívánja meghosszabbítani a következő támogatási normatívára vonatkozószerződést.
• Karácsony Gergely is emlékeztetett, hogy volt olyan év, amikor a kormány csak azután volt hajlandó kifizetni a 12 milliárdot, ami a költségvetési törvényben is szerepel, amikor bemondták a buszokon, hogy a kormány bliccel, és nem adja meg a pénzt.
• A (új ablakban nyílik meg)korábbi háttérbeszélgetés és közgyűlés témája volt, hogy 2023 decemberében érkezett a kormányhivataltól törvényességi észrevétel egy 2011-ben hozott rendelet ügyében, miszerint a főváros nem szedhetne behajtási díjat a teherautóktól, hogy ezzel ösztönözzék őket arra, hogy elkerüljék.
• A közgyűlés támogatta a javaslatot, amiben elutasították a teherfogalmi díj eltörlésére vonatkozó kormányhivatali felhívást. Az erről szóló közgyűlési vita viszont nem volt tanulságok nélküli. A vitáról szóló cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
• Azonnali (új ablakban nyílik meg)belső vizsgálatot rendelt el február 14-én Karácsony Gergely annak kiderítésére, hogy a fideszes városvezetés idején ki, miért, és milyen információk birtokában döntött a 2013-ig fővárosi fenntartásban működtetett bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményekért később elítélt vezetőjének fővárosi kitüntetéséről.
• Egy héttel később, február 22-én elkészült (új ablakban nyílik meg)a belső vizsgálati jelentés. (új ablakban nyílik meg)Ahogy Karácsony írta, ha több emberség, felelősség és gondoskodás lett volna, akkor a főváros előző fideszes vezetése már 2011-ben feltárhatta és megállíthatta volna a felügyelete alatt álló bicskei gyermekotthon lakóinak szenvedését.

És akkor az aktuális ügyek:

A közvéleményt egyik legjobban foglalkoztató kérdés a bicskei gyermekotthonban történtek, és annak fejleményei, kezdte a február 22-i háttérbeszélgetést Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A városházán úgy látják, hogy az utóbbi időszak botrányai alaposan megtépázták a bizalmat az intézményrendszerekben, és mint folytatta, a közbizalom helyreállításában mindenkinek van feladata és teendője.

A főváros, mint említettük, belső vizsgálatot rendelt el, aminek azóta nyilvánosságra hozták az eredményét is. A jelentés arra jutott, foglalta össze tömören Kiss, hogy a hivatal igyekezett végezni a dolgát, a vége mégis tragédia lett. A közbizalom helyreállításának szempontjából nemcsak az fontos, hogy kiderüljön, mi történt 2011-2012-ben, hanem az is, hogy a jövőre nézve milyen tanulságokat lehet levonni. „Mit kell csinálnia a fenntartóknak, a döntéshozóknak ilyen vagy hasonló helyzetekben.”

Kiss Ambrus is megerősítette, amit ekkor már lehetett tudni, hogy: kezdeményezni fogják (új ablakban nyílik meg)egy vizsgálóbizottság felállítását. Mint megjegyezte, nem politikai motiváció vagy boszorkányüldözés van mögötte.

A következő közgyűlés nemcsak a vizsgálóbizottság felállításáról dönthet, hanem hogy elfogadja a családon belüli erőszak megelőzéséről és az áldozatok védelméről szóló stratégiát, amin 2022 ősze óta dolgoztak, és most egyébként egy hónapra társadalmi vitára is bocsátottak. A stratégiát (új ablakban nyílik meg)ide kattintva lehet elolvasni.

A fővárosnak viszont addig is vannak feladatai,

amíg a vizsgálóbizottság végzi a munkáját, ezért egy közpolitikai csomagot állítottak össze, amik reményeik szerint a következő hetekben civil szereplők segítségével ki tudnak bővíteni.

1. Az első kezdeményezésük, hogy létrehoznak egy Fővárosi Áldozatvédelmi Fórumot, ami azokat a fővárosi szereplőket szeretné majd egy asztalhoz ültetni, akik a gyermekvédelmi észlelési és jelző rendszerben dolgoznak.
2. A főváros úgy látja továbbá, hogy információhiány van a családon belüli erőszak megelőzése kapcsán, és ezért egy tájékoztató kampányt indítanak.
3. A főváros szerint szükség van olyan ifjúsági terekre is, ahol a potenciálisan bántalmazottak, az áldozatok védve lehetnek. Az első ilyen teret reményeik szerint már tavasszal megnyitják.
4. A kényszerláthatásnak az intézményével is megpróbálnak kezdeni valamit, „ebben azt gondoljuk, hogy módszertani szerepünk van”. Vajon akkor is biztosítani kell-e a gyerek láthatását, ha egy potenciális bántalmazó az adott illető?
5. Kiss mindezeken kívül felhívta a figyelmet (új ablakban nyílik meg)a Szolidaritási Alapra, ahol 320 millió forint értékben lehet pályázni többek között párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzésével, valamint az áldozatok védelmével és támogatásával kapcsolatos projekttel.
6. A főváros szintén társadalmi vitája bocsájtja azt a szintén 320 milliós pályázati felhívást, ami a kora gyerekkorban lévők számára igyekszik segítséget nyújtani.

A főpolgármester beszélt az alakuló lakásügynökségről is.

Mint mondta, a lakásügynökség embrionális állapotában ugyan, de a Fővárosi Vagyonkezelő keretén belül február elsején megkezdte a munkáját. Ha eléri a megfelelő lakásállomány-mennyiségét, akkor önálló intézménnyé válik.

 A lakásügynökség vezetőjének pedig az Utcáról Lakásba! Egyesület vezetőjét sikerült megnyernie az önkormányzatnak. Az a terv, hogy márciusban „előállunk azokkal a termékekkel, amelyeket a lakásügynökség tud nyújtani a potenciális bérbeadók és a potenciális bérbevevők számára”. 

A lakásügynökség főképp arról szól, magyarázta Kiss, hogyan tudják azt a fővárosi lakásállományt megnagyobbítani, ami a lakhatási szempontból nehéz helyzetben lévők számára biztosít lakásokat. A dolog úgy működik, hogy a magántulajdonosok belépnek a lakásügynökségbe, az pedig kezelőként a piaci árnál alacsonyabb kiadja azok számára, akik amúgy nem tudnák megfizetni a normál lakhatást.

Célcsoportjuk a közfeladatot ellátó, munkaerőhiánnyal küzdő területeken dolgozók, például a szociális területen dolgozók. A főváros abban bízik, folytatta Kiss, hogy azáltal, hogy olcsóbb lakhatást tudnak teremteni, talán enyhülhet az adott területre jellemző munkaerőhiány is, ami javíthatja az intézményrendszer működését is.