A Fővárosi Közgyűlés támogatta a javaslatot, amiben elutasították a teherfogalmi díj eltörlésére vonatkozó kormányhivatali felhívást. Az erről szóló közgyűlési vita viszont nem volt tanulságok nélküli, hiszen inkább arról szólt, hogy a kormányhivatal kézivezérlésű-e, vagy sem, illetve, hogy a Kúria vajon független maradt-e, vagy sem.
Ahogy egy korábbi háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus elmondta, 2023 decemberében érkezett a kormányhivataltól törvényességi észrevétel egy 2011-ben hozott rendelet ügyében. A jogszabályban a főváros arról határozott, hogy behajtási díjat kér a teherautóktól, hogy ösztönözzék a teherforgalmat, hogy elkerüljék a várost. A kormányhivatal viszont most azt állítja, hogy erre a rendeletre nem volt törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak, szerintük meg kellene semmisíteni azt.
Ahogy Karácsony Gergely elmondta, a téma a Lázárral folytatott egyeztetésen is szóba került, Lázár állítólag azt kérte, a főpolgármester írásban tegyen javaslatot a helyzet rendezésére. Karácsony el is küldött Lázárnak egy levelet, amit csatolt a képviselőknek is.
Mint a főpolgármester magyarázta: az előző hónapokban és években több körben egyeztettek már a jogszabályról, sőt elmondása szerint tettek konkrét szövegszerű javaslatot is annak módosítására.
Az ő álláspontjuk ennek ellenére az, hogy az önkormányzatnak van joga a jelenlegi jogszabályok szerint is arra, hogy a behajtási díjjal szabályozza a teherforgalmat a város határain belül. Egy minden kétséget kizáró, teljesen egyértelmű jogi helyzet viszont mindenki számára előnyösebb lenne. Erről szól az előterjesztés, illetve az ehhez kapcsolódó levél is.
Wintermantel Zsolt azzal kezdte a felszólásokat, hogy szerinte Karácsony folyamatosan gerjeszti a konfliktusokat, amire jó példa a főpolgármester január 27-i megnyilvánulása. Wintermantel valószínűleg Karácsony Gergely egyik Facebook posztjára célzott, amiben Karácsony arról írt, hogy nem engedik, hogy a kormány kamionokkal árassza el a fővárost.
Mint Karácsony írta,
a kormányhivatal ugyanis, ki tudja miért, feladatának érezte, hogy előírja a Fővárosi Önkormányzat számára egy 13 éve működő rendszer megváltoztatását, azt, hogy úthasználati díjjal tarthassuk távol a teherforgalmat, a kamionokat a város belső útjairól.
(...) Ha ezt hagynánk, visszaállna az a rend, amire talán sokan emlékeznek a városban: kamionsorok az Üllői úton és máshol. Na, ez nem lesz”.
Wintermantel szerint Karácsony számára nem a megoldás, nem a szakmai együttműködés keresése a fontos, hanem a politikai hisztériakeltés.
A képviselő ezután felidézte, hogy a Kúria Gödöllő, Herceghalom, Budakeszi és még körülbelül egy tucat település hasonló rendeletét törvénytelennek minősítette. Szerinte nem a kormány szabadítja rá ezekre a településekre a kamionforgalmat, „hanem a Kúria döntött úgy, hogy ezek a rendeletek nem törvényszerűek".
A vita szerinte tehát nem arról szól, hogy a főváros kitilthatja-e a kamionokat, hanem arról szól, hogy ha beengedi, akkor ezért kérhet-e pénzt. Ő egyébként, tette hozzá, nem vitatja, hogy a díjnak van korlátozó hatása.
Erre elsőként Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes reagált. Ő úgy érzi, hogy Wintermantel is védeni szeretné a 2011-es rendeletet, úgyhogy máris van köztük egy elvi közösség. Kiss is megerősítette, hogy szerinte jogilag igazuk volt azoknak, akik 2011-ben, tehát Tarlós vezetése alatt elfogadták a rendeletet, hiszen eredeti jogalkotói hatáskörben az akkori képviselőtestületnek megvolt a lehetősége arra, hogy ilyen döntést hozzon.
És szerintük ezt az álláspontot Kúria és a kormányhivatal előtt is meg tudják védeni.
A kormány viszont, ha akarná, egy nap alatt megoldhatná a problémát, látják ugyanis, a parlamentben viszonylag gyorsan tudnak jogalkotni, ha szeretnének bármit – akár az ukrán vészhelyzetre tekintettel is.
Kiss is feltette a kérdés, vajon miért 12 év után jöttek rá, hogy 2011-ben nem volt a Fővárosi Közgyűlésnek felhatalmazási jogköre?
Szaniszló Sándor a Wintermantel által emlegetett Kúriát kihagyná ebből az ügyből, mert ők úgy döntenek, - mint fogalmazott - ahogy a törvények szerint nekik éppen muszáj. A mulasztás ebben az ügyben szerinte az Országházban történt. Szaniszló, mint mondta, szeretne élni a gyanúperrel, hogy a kampányidőszakra időzítve hozták elő ezt az ügyet, hogy kellemetlenkedni lehessen, és hogy azt a látszatot kelthessék, hogy megint egy jobb horgot kapott a főváros. „Ne haragudjon, mi nem tudunk jóindulatot feltételezni a kormány részéről, mert négy év alatt nem ezt tapasztaltuk.”
Szaniszló később is azt hangsúlyozta, hogy a fideszesek lássák be, hogy a jelen pillanatban többséget alkotó országgyűlési frakció tudna ebben az ügyben érdemi lépést tenni, és „muszáj, hogy együtt felkérjük őket, hogy meg is tegyék”.
A Közgyűlés örök színfoltja Ughy Attila, a 18. kerület egykori polgármestere, fideszes képviselő, aki általában azért szokott szót kérni, hogy valamit felháborodottan kikérjen magának. Mielőtt Szaniszló rátért volna a témára, arra szerette volna kérni a képviselőtársait, hogy továbbra is anélkül folytassák a párbeszédet, hogy bele-beleszólnak a másik felszólalásába. Kiss felszólalását ugyanis Wintermantel többször is megszakította egy-egy megjegyzésével. Ughy pedig mivel mással, mint egy beleszólással tudatta, hogy mélységesen egyetért a felvetéssel.
Horváth Csaba azzal a fricskával kezdte, hogy szerinte Wintermantel olyan átéléssel, lelkesedéssel, szinte szerelemmel beszélt a Kúriáról, mint a kedvenc kormányáról. Ő viszont nem tekinti hiteles jogforrásnak a Kúria döntéseit azóta, hogy leírták egy zuglói beadványra, hogy
Zugló szívében, a Bosnyák téren zajló 300 ezer négyzetméternyi betont tartalmazó beruházás környezetvédelmi hatásvizsgálatot nem igényel, mert nem jár jelentős változással, és ezért nem éri érdeksérelem a zuglói lakosokat.
„Ha van olyan papír, ami nem szakad szét ettől, akkor elnézést kérek” – jegyezte meg Horváth.
Ehhez a felszólaláshoz csatlakozott Pikó András is, „a Kúria azt fogja törvényesnek mondani, amit gondol, sokszor olyat is, ami egyébként legalábbis megütközésre adhat okot”. Mint magyarázta, a Pázmány ügyében például folyamatosan az történik, hogy az önkormányzat hoz döntéseket, majd utána a kormány néhány napon belül rendelettel felülírja azokat. „És nem a kormány, hanem a Kúria a felelős? Hát miről beszélünk? Hát azt csinálnak, amit akarnak. Lássuk, ez a valóság.”
Ughy Attila mindezek után két dolgot tartott fontosnak, hogy elmondjon, először is arra kérte Karácsony Gergelyt, hogy biztosítson majd valakit, akinek a vállán Pikó kisírhatja magát. Másodszor pedig
arra figyelmeztette a Közgyűlést, ha úgy dönt, hogy a kormányhivatal kérése ellenére továbbra is pénzt szed be, nagyon valószínű, hogy meg fogják büntetni. „Én szóltam” – tette hozzá.
Hogy a beszélgetést mennyire sikerült félrevinni, azt jól jelzi, hogy Karácsony a vita egy pontján fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nehéz azt gondolni, hogy a kormányhivatal egy teljesen független, a politika felett álló szervezet, ha egy pártpolitikus vezeti. Wintermantel arra kért a szót, hogy elmondja, tiszta lelkiismerettel, legjobb szakmai tudásával szavazta meg a rendeletmódosítást 2011-ben. Ennek ellenére is hibázhatott, és hibázhatott a Közgyűlés is.
Kiss Ambrus szólalt meg, hogy Ughy Attila fogalmazhatott volna óvatosabban is, ugyanis nem mondta ki még senki, hogy ez a rendeletük ne lenne rendben, hiszen eddig nem is jutott odáig a folyamat. „Mielőtt elbizonytalanodna valaki, nem arról van szó, hogy szabálytalanul szednénk díjat, hanem egy vita zajlik arról, hogy a 2011-es döntése a Testületnek, az megfelelt-e az akkori jogi hierarchiának.” Ez ráadásul, magyarázta Kiss, nem pénzszerzési eszköz a főváros kezében, hanem egy szabályozási eszköz.
Ahogy a háttérbeszélgetésen is elmondta egyébként, az ebből származó bevétel 2023-ban nettó 1,8 milliárd forint volt, ami a 600 milliárdos végösszegű költségvetésben hibahatáron belüli. Fontos megjegyezni, hogy a rendszernek van üzemeltetési költsége is. „Ha egy táblát kirakunk, hogy nem lehet behajtani, utána nem lehet feloldani úgy, hogy az áruszállítók mégis behajthassanak, mert nekik dolguk van ott.”
(Kiemelt kép illusztráció: Unsplash)