Az építési és közlekedési miniszter és a főpolgármester közös közleményben ünnepelte január 29-én, hogy megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről. A fővárosi közgyűlésben viszont nem lelkesedett mindenki annyira érte, közel egyórás vita kerekedett az ügyből.
Karácsony Gergely főpolgármester azzal ágyazott meg az előterjesztés elfogadásának, ami lényegében nem szólt máshol, csakhogy a Közgyűlés üdvözli a megállapodást, hogy elmondta,
hosszú évek óta minden közlekedési szakember egyetért azzal, hogy a helyi és a helyközi közlekedés megkülönböztetése egy idejét múlt dolog. Már rég túl kellett volna lépnünk azon, hogy a különböző állami és önkormányzati szolgáltatók különböző menetrendekkel, különböző tarifákkal és különböző bérletekkel dolgoznak.
A Budapest-bérlet megszületése Karácsony szerint már jó irányt jelentett, csakhogy olyan szerződésrendszer állt mögötte, ami elavult és bonyolult volt, mindezekből következően pedig állandó politikai viták alapját képezte. A politika furcsa fintora, jegyezte meg a főpolgármester, hogy pont egy feszült helyzetben sikerült egy ilyen, szerinte transzparens, igazságos, az utasok érdekeit szolgáló új rendszer kialakításáról megállapodni. Lázár János kifejezetten kérte, hogy az új rendszer március elsejével lépjen életbe, amit egy erőltetett menettel, de a főváros meg tud valósítani.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, márciustól új időszámítás kezdődik az agglomerációs és budapesti közlekedésben. A döntés lényege: a 14 év alatti diákoknak és a 65 év feletti nyugdíjasoknak ingyenes lesz a közlekedés. A 14 év feletti diákoknak és a 65 év alatti nyugdíjasoknak 3450 forint helyett 945 forintba kerül majd a bérlet Budapesten és Pest megyében, és 5340 helyett 1890 forint lesz az egész országra érvényes bérlet. A teljes árú bérlet 9500 forint helyett 8950 forintba kerül majd Budapesten. A fővárosra és Pest megyére érvényes bérlet pedig 18950 helyett 9450 forintba fog kerülni. Nemcsak a Pest megyei, de az országos bérleteket is elfogadja majd a főváros.
A kormánnyal kötött megállapodás szerint a 12 milliárdos normatív támogatás és a bérletbevételek „közös kalapba” kerülnek és havonta elszámol egymással az állam és a főváros az alapján, hogy mennyien, hány kilométernyit használták az adott fenntartó közlekedési járműveit. A bejelentéskor Karácsony azt mondta, úgy kalkulálnak, hogy a 2023-as bevételekhez képest 4-5 milliárd forint bevételtől estik el a város, de ez szerinte kigazdálkodható.
Azt Karácsony is elismerte a Közgyűlésen, hogy minden ilyen rendszerváltás egyfajta bizonytalanságot okoz, nehéz például egészen pontosan kikalkulálni, milyen pénzügyi terheket jelent majd, de a főváros modellszámításai szerint a megállapodás még mindig kisebb anyagi tehertételt jelent, mint amennyi társadalmi hasznot hoz. Karácsony szerint
Budapest már csak azért is jól jár az új rendszerrel, mert hosszútávon ez az egyedüli lehetősége, hogy a városra zúduló agglomerációs forgalmat csökkenteni tudja. Azt ő is elismeri, hogy a szolgáltatások minőségét továbbra is javítani kell, ezért pedig szurkol Magyarország kormányának, hogy mielőbb rendezni tudja a jogállamisági vitákat,
ugyanis a fejlesztésre az európai uniós sok százmilliárdos források már rendelkezésre állnának.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője kezdte a hozzászólásokat, aki megerősítette, hogy valóban ritka pillanat, hogy egységesen tudnak – úgy tűnik – jó megoldást találni, ami bár anyagi áldozatokkal járhat, de az utazóközönség számára előnyös. Itt be is fejezhette volna a hozzászólását, de a jegyzőkönyv miatt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Karácsony vegyen vissza az arcából, mert mindez nem jöhetett volna létre, ha a kormány nem tesz egy szuper ajánlatot az asztalra.
Ughy Attila, a 18. kerület egykori polgármestere, fideszes képviselő, aki általában azért szokott szót kérni, hogy valamit felháborodottan kikérjen magának, most néhány technikai részletre hívta fel a figyelmet, például, mi lesz azokkal, akik éves bérletet vásároltak. Élő Norbert aztán arról beszélt, szerinte mindig így kellett volna működnie a közgyűlésnek, a kormánynak. A politikai oldalakat félre kellett volna tenni a közös nagy ügyekben. Horváth Csaba azzal folytatta, szerinte a megállapodás nem a valódi problémáról, például arról, hogy az infláció miatt is 100 milliárddal kevesebbet ér az a támogatás, amit árkiegészítő vagy normatív támogatásként kap a főváros, mint amit 2011-ben kaptak. Ha ehhez hozzátesszük a 75 milliárdos szolidaritási adót, akkor nyilvánvalóan látszik a kormányzati szándék a főváros megfojtására. Ennek fényében érdemes végiggondolni, amikor örülünk annak, hogy helyes irányba teszünk lépéseket.
Aztán szépen lassan elkezdtek gyülekezni a fellegek, és változni kezdett a hangulat. Ahelyett, hogy a közös sikert ünnepelték volna, egyre többen fogalmaztak meg kételyeket. Őrsi Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy minden megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Azt látni kell ugyanis, magyarázta, hogy a minisztérium, amelyikkel a megállapodást kötötték, az a minisztérium, amelyik a számtalan olyan beruházást szüntetett meg, ami az agglomerációból beáramló autóforgalom csökkentését segítette volna. Az egyik ilyen például a P+R parkolók fejlesztésének leállítása.
Baranyi Krisztina is azzal folytatta, hogy egy olyan megállapodás-tervezetet ünnepelnek, amit egy olyan miniszter írt alá, akinek az egyik első lépése volt a hivatalba lepésekor, hogy nagy budapesti közlekedési fejlesztéseket kukázzon. Ezzel pedig, magyarázta Baranyi, kapásból lehetetlenné tette azt a célt, amit most el próbálnak érni, hogy az agglomerációs gépjárműforgalom csökkenjen. „Én vitatom főpolgármester úr kijelentését, mert hiába lesz olcsóbb, és hiába lesz egységes ez a tarifarendszer, nem lesz felújított HÉV, nincs Galvani híd, a Déli Körvasút is csak azért került vissza a fejlesztési listára, mert már megkötötték Mészáros Lőrinccel a szerződés” – folytatta Baranyi. „Ha nem lesz mire felülni azoknak, akik az olcsó bérletár miatt váltanának, ez egy látszatintézkedés.”
Baranyi felidézte továbbá, hogy Lázár az elsőként jelentette ki, hogy Budapest nem számít, a vidéket kell fejleszteni, és ezt tettekkel is bizonyítja. Amikor pedig Wintermantel arról beszél, hogy anyagi áldozatokkal járhat az új rendszer bevezetése, akkor
Baranyi szerint egyértelmű, hogy az kizárólag a főváros számára jár áldozatokkal – egy olyan helyzetben, amikor a fővárosnak kötelező feladatként kell tömegközlekedést működtetnie, és ehhez az alaptörvény szerint kötelező finanszírozást kellene kapnia az államtól. Amit nem kap. És most le is mondanak a jogukról, hogy kapjanak.
Kovács Péter, V. Naszályi Márta, Wintermantel Zsolt folytatta még a sort. Utána Bese Ferenc kapta meg a szót, aki külső kerület polgármestereként nap, mint nap tapasztalja az agglomerációból beáramló gépjármű tömeget, és azt, hogy micsoda tragédiát okoz. Nem tudnak megközelíteni épületeket, bölcsődéket, óvodákat, normálissá vált, hogy reggel fél 7-7 órától Soroksár megtelik autóval, majd este 6 óra körül kiürül, és addig az ott lakók nem tudják használni a parkolókat, szóval ő üdvözli a megállapodást. Ehhez csatlakozott Borbély Lénárd, csepeli polgármester is. Dr. Bagdy Gábor viszont Baranyi Krisztinával értetett egyet, és szintén azt emelte ki, hogy a megállapodás ebben a formában arra jó, hogy a kereteket megadja, de a részleteket, az elszámolás részletei sehol nem látszanak.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyébként a tárgyalásokat vezette a főváros részéről. Minderre úgy reagált, jogosak a kritikák, amik azt vetik fel, miért nincsen az asztalon a teljes szerződés. „Azért nincs itt, mert hétfőn, körülbelül fél háromkor rögzítették a megállapodás kereteit, ami innentől kezdve nem költségalapú, hanem bevételalapú, férőhely-kilométer alapú lesz, ami lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen állandóan vitázni az elszámoláskor.” A költségalapú elszámolás nem volt jó, nem működött, csak ő három közlekedési államtitkárt fogyasztott el az alkuk során. Azt is kiemelte, hogy a kiindulópont december közepén az volt, hogy a minisztérium nem kívánja meghosszabbítani a következő támogatási normatívára vonatkozószerződést. „Ez volt a helyzet, innen kellett építkezni.”
Karácsony a vita végén megerősítette, tényleg azt gondolja, hogy ez egy történelmi lépés. Hazudna, ha azt mondaná, hogy nincs benne is egy kicsi aggodalom, hogy mégis hogyan jön ki a matek, mert nagyon sok mindent nem tudnak, de amiket igen, hogy például, hogy bevételalapú és világos indikátorok alapján történik majd az elszámolás, az összehasonlíthatatlanul jobb helyzetet teremt. Emlékeztetett, hogy
volt olyan év, amikor a kormány csak azután volt hajlandó kifizetni a 12 milliárdot, ami a költségvetési törvényben is szerepel, amikor bemondták a buszokon, hogy a kormány bliccel, és nem adja meg a pénzt. „Ezeket a játékokat játszottuk a 12 milliárd forintos támogatással.
Az egész egy teljesen abszurd, követhetetlen, önkényes, kiszámíthatatlan elvek mentén működő rendszer volt.”
A Közgyűlés mindezek után támogatta az előterjesztést, Baranyi Krisztina viszont nem szavazott.
(Kiemelt kép: Ruzsa Rania/Főváros)