<p>„Amikor zenét tanultam, mindig másodhegedűs szerettem volna lenni, sohasem prím, ott nem hallani tisztán a teljes harmóniát. Én pedig szabályos szabálytalanság – játék – és harmónia nélkül nem tudok élni” –  nyilatkozta sikereinek csúcsán Pécsi Sándor, aki az 1970-es években a legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb magyar színészek közé tartozott. </p>
<p>Péchy Sándor 1922. március 18-án született Sajószentpéteren, apja üveggyári munkás volt, de támogatta fia továbbtanulását a sárospataki református gimnáziumban. Voltaképp itt döntötte el, hogy mindenáron színész lesz. 1944-ben Noha voltak már rendezői és színpadi tapasztalatai, 1946-ban elutazott Budapestre, jelentkezett Várkonyi Zoltán Művész Színházába – így lett fővárosi színművész- 1948-ban szerződtette a Madách Színház, 1972. november 4-én bekövetkezett haláláig volt a társulat tagja.</p>
<p>A legjobb karakterszerepeket kapta, 1951-től évente több filmben is szerepelt, a hatvanas évektől tv-játékokban is.</p>
<p>„A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk  Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett" – mondotta.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-03-17-20.png" alt="Domján" width="965" height="641">
<figcaption>Kép: Bojár Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>A Kritika című hetilapban a szintén oly népszerű pályatárs, Márkus László így búcsúzott Pécsi Sándortól:</p>
<p>„Mindig nyugtatott és nevettetett: „Nem kell felizgatnod magad semmin és senkin, az emberek nem rosszak” — és legyintett egyet. Ezt hallom azóta, hogy nincs többé. A „halál” szót vele kapcsolatban nem tudom használni, mert egyszerűen nem illik hozzá. Vidám szeméhez, orrához, szájához, egész lényéhez és lobbanó temperamentumához. Emlékeimben kutatok utána és rájövök,hogy főiskolás korom óta játszottam vele – bár kihagyással, amit vidéken töltöttem. Csak derűs dolgok jutnak eszembe róla, és most, hogy elment, jövök rá, hogy az egyetlen ember volt eddigi pályámon, akivel soha nem vesztem össze, még csak nem is vitatkoztunk soha. Pedig, hogy féltem eleinte Tőle, mikor a Madách Színházhoz kerültem. Azt mondták nekem, hogy a színpadon nagyon szigorú és nem ismer tréfát. Aztán a legjobb partnerek lettünk. (...) Kezemen egy gyűrű, amit Tőle kaptam. Féltve őrzött köveiből választhattam egyet magamnak, hogy ugyanolyan gyűrűm lehessen, mint az övé. Nagyon boldog voltam, hiszen azért kaptam, mert tetszett neki, ahogy próbáltam a szerepemet. Elismerésül adta, emléknek – nem is olyan régen. Ez a gyűrű a kezemen ad erőt ahhoz, hogy soha ne felejtsem el, amit tanultam Tőle: emberséget, jóságot, végtelen színpadszeretetet és – ami a legnagyobb – mások küzdelmének, munkájának megbecsülését és tiszteletét, Így tűnik el a múlt idő az ő személyével kapcsolatban. Így tud egy színész, egy nagy komédiás továbbra is velünk maradni — egy életen át, nemzedékeken keresztül. Én nem búcsúztam el!"</p>

1922. március 18-án, ma 104 éve született Pécsi Sándor, kétszeres Kossuth-díjas színművész, mindenki kedvence.

NAPKÉPE

 „A Péchyt én póriasítottam Pécsire"

<p class="MsoNormal">A <em>Magyarázat mindenre</em>, a <em>Rossz versek</em> és a <em>VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan</em> alkotói hamarosan megkezdik új filmjük, az <em>Ember végez</em> forgatását, ami, ha jól sejtjük, szintén a fővárosban játszódik majd.</p>
<p class="MsoNormal">Az Ember végez egy kiégett festőből lett banki alkalmazott története, aki épp megtudja, hogy apa lesz, miközben a társasházi lakásában felbukkanó penész nyomán tragikomikus házforradalomba sodródik. A film az egyén felelősségét vizsgálja közösségi helyzetekben: <strong>mikor szólalunk meg, és mikor maradunk csendben</strong>. </p>
<p class="MsoNormal">Az alkotók a 81 millió forintos költségvetés nagy részét már biztosították, a produkció befejezéséhez viszont <strong>még 13 millió forint hiányzik</strong>, aminek előteremtésére <strong>közösségi gyűjtést indítanak</strong>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/reiszgaborgyajtacsnapkacpe.jpg" alt="Reisz" width="1000" height="600">
<figcaption>Kép: Cirko Film - Másképp Alapítvány/Közösségi adománygyűjtés</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">„»Ha kell, a falig elmegyünk« – ezt szokta mondani Juli [Berkes Júlia producer], amikor nekivágunk egy filmnek. Megmozgatunk minden követ, hogy valahogy összeálljon, hogy leforoghasson. <strong>Most a falig már eljutottunk, és azt hiszem, eljött az a helyzet, amikor szükségünk van rátok ahhoz, hogy áttörjük</strong>. Rólunk szól ez a film: arról, meddig képes az ember meghunyászkodva, csendben maradva a saját kényelmes lábvizében ázni. Mikor ébredünk fel, és mikor lépünk fel a saját vagy a közösségünk igazáért” – mondta Reisz Gábor. </p>
<p class="MsoNormal">A támogatókat értesíteni fogják a forgatás és az utómunkálatok különböző fázisairól, hogy figyelemmel kísérhessék az általuk támogatott film útját. A 25 000 forinttal vagy annál magasabb összeggel támogatók premier előtti vetítésen láthatják a filmet, a kiemelt támogatók neve a főcímben is megjelenik. A legmagasabb támogatási szinten saját zárt körű vetítést szerveznek a támogatók vendégeinek a Cirko-Gejzír mozi moziban.</p>
<p class="MsoNormal">A részletes támogatási lehetőségekről <a href="https://sptr.eomail5.com/f/a/KzYhH0h7NJiNZMbQK_2fjg~~/AAAHURA~/9m-UMx-91w9cEkS5qIl8Gsb3w90fg6MdVV-VaSRsIl59l6oaJ73FHpPojpJX5EoVHZUm3Uatp0d_5gMsS7cq1hmfLNPWRA6rYE-mpRnZiWvSF6jszfbll2jpc8WZlyL0gKVJQC5U2FIqZcZzDPs65wIGPqrkqr2is6iryLMpTKIK9tCWv5QdT0HTJd-giqNq" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://sptr.eomail5.com/f/a/KzYhH0h7NJiNZMbQK_2fjg~~/AAAHURA~/9m-UMx-91w9cEkS5qIl8Gsb3w90fg6MdVV-VaSRsIl59l6oaJ73FHpPojpJX5EoVHZUm3Uatp0d_5gMsS7cq1hmfLNPWRA6rYE-mpRnZiWvSF6jszfbll2jpc8WZlyL0gKVJQC5U2FIqZcZzDPs65wIGPqrkqr2is6iryLMpTKIK9tCWv5QdT0HTJd-giqNq&amp;source=gmail&amp;ust=1773438954757000&amp;usg=AOvVaw3SQ9Wja9-_DaNZkzoJ0Skt">a kampány hivatalos felületén</a> adnak tájékoztatást.</p>

Eljutottak a falig, a közönség támogatása kell, hogy át is törhessék

<p class="MsoNormal">A Boráros téren és a Kálvin téren idén is elrajtolt a Budapesti Közlekedési Központ kezdeményezésére életre hívott, <strong>köztisztaságot és közbiztonságot erősítő együttműködés</strong>, amelyben a Budapesti Közművek köztisztasági és kertészeti szakterülete, a rendőrség, a közterület-felügyeletek és civil szervezetek dolgoznak együtt a Főváros forgalmas közlekedési csomópontjaiban.</p>
<p class="MsoNormal">A résztvevő szervezetek a mindennapi feladataikon túl összehangoltan dolgoznak azért, hogy a jelentős közlekedési csomópontok rendezettebbé váljanak, és erősödjön az ott közlekedők biztonságérzete.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kaztisztasagi-acs-kazrendvacdelmi-akciabkk-01.jpg" alt="Kálvin" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyirő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">A kezdeményezés részeként <strong>háromnapos komplex járatellenőrzési akció is zajlik</strong>: csütörtöktől szombatig a BKK, a BKV, a BRFK és a FÖRI munkatársai a Boráros és a Kálvin teret érintő járatokon, valamint azok környezetében fokozott jelenlétet biztosítanak. Az intézkedések célja a jegyellenőrzésen túl az is, hogy kiszűrjék az utazási feltételeket megszegő, a közösségi közlekedés rendjét megzavaró személyeket, valamint minőségbiztosítási szempontból is vizsgálják a járművek állapotát és tisztaságát.</p>
<p class="MsoNormal"><strong>A BKK 2025-ben 20 alkalommal, összesen 17 helyszínen szervezte meg a köztisztasági és közrendvédelmi kezdeményezését</strong>. A kezdeményezés a főváros 12 kerületét érintette, több helyszín kerülethatáron fekvő közlekedési csomópont volt. Az együttműködés nemcsak a belvárosi területekre, hanem a külsőbb, nagy forgalmú csomópontokra is kiterjedt.</p>

Újra elrajtolt a fővárosi akciósorozat

<p dir="ltr">A <a href="https://www.timeout.com/film/the-100-greatest-cinemas-in-the-world-right-now" target="_blank" rel="noopener">Time Out 100-as listájá</a>nak szerkesztői azt nem magyarázták túl, hogy mitől nagyszerű egy mozi, de próbáltak arra figyelni, hogy a világ minden tájáról találjanak olyan mozit, ami valamitől különleges, Reykjavíktól kezdve Mexikóvároson át Santoriniig. Nem mindenhol találunk egyértelmű szépséget az intézményekkel kapcsolatban, van, ahol az előtérben található híres filmes relikviák gyűjteménye vagy egyszerűen a mozi mérete elég volt ahhoz, hogy emiatt a listán találja magát, de a Puskin így is 21. lett. Ez azért is nagy dolog, mert az évi 2000 filmmel büszkélkedő indiai filmgyártás például – a listát alapul véve – nem rendelkezik olyan mozival, ami az első 50-be kerülhetett volna.</p>
<p dir="ltr">A <a href="https://puskinmozi.hu/">Puskin Mozi</a> Budapesten jelenleg az ART mozihálózat egyik tagjaként működik. 1926-ban nyitott meg a Mezőgazdasági Hitelintézet helyén Fórum filmszínház néven, vagyis idén 100 éve, hogy a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt mozi működik. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz306997pj202311290125-150.jpg" alt="puskin" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerk</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Ahogy írják róla: kevés pazarabb mozi létezik, mint ez a pesti templom, márványoszlopairól és az arany mennyezetű, piros székekkel díszített nagyterméről híres, bár a 100-as listáról ez nem derülne ki, mert pont nem ezzel a képpel hirdetik. </p>
<p> </p>

A teljes 100-as listát is érdemes átböngészni, óriási filmgyártással rendelkező országok mozijai végeztek a budapesti filmszínház mögött. 


A világ 21. legnagyszerűbb mozija a Puskin

<p>„A béke, a demokrácia és a nőszervezetek összefogása mellett tüntetett a Nőnap sokezernyi résztvevője" – írta 1948. március 9-én a kommunista párt lapja, a <em>Szabad Nép</em> arról az eseményről, amit Budapesten rendeztek meg a nőnap alkalmával. Az eseményen boldog-boldogtalan megjelent, miként arról másnap a pártnapilap is beszámolt, amely a következőket írta:  </p>
<p>„Tömve, zsúfolva a Sportcsarnok a sokezer főnyi asszonytömeggel és legalább ugyanennyien vannak, akik kívül rekedtek. A köztársasági induló hangjai mellett megkezdődik a Nemzetközi Nőnap alkalmából rendezett nagygyűlés. Az első sorban <strong>Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége</strong>, mellettük Rákosi és Szakasits miniszterelnök-helyettesek, Rajk László, Olt Károly és Vas Zoltán elvtársak.</p>
<p>Pokorny Klára, a Kisgazdapárt nőmozgalmának vezetője nyitja meg a gyűlést. – A kisgazdapárti nők most először vesznek részt közös női megmozduláson – mondotta, – mert a régi reakciós vezetés nem nyújtott erre lehetőséget. Most a Kisgazdapárt megtisztításával megnyílt az út az együttműködés felé, annál is inkább, mivel ez a párt asszonytömegeinek már régi kívánsága. E. dr. Majláth Jolán, a gyűlés következő szónoka arról beszélt, hogy</p>
<blockquote>
<p>az asszonyok legnagyobb ellensége a háború, amelynek ugyan hivatalosan vége, de (...) ugyanazok az imperialisták, akik új háborút készítenek elő, otthon munkásellenes  törvényeket hoznak és legelemibb jogaiktól fosztják meg a dolgozó nőket.</p>
</blockquote>
<p>„Soha többé háborút!“ – hangzik kórusban a hatalmas terem minden részéből, majd Sztálint, Titót és Markoszt éltetik az asszonyok, a béke igazi harcosait és védelmezőit. ,,A békét nemcsak akarni kell mondja ezután Tóth Matild, a Szakszervezeti Nőmozgalom vezetője, – a békét építeni is kell. Megfogadjuk, hogy a március 15-én meginduló országos munkaversenyben a dolgozó nők teljes számban részt vesznek. Most Török Júlia beszél a Szociáldemokrata Párt nőmozgalma részéről: „Szocialista kritikával kell élnünk magunkkal szemben. A felszabadulás után a magyar asszonyok nagy, egyetemes összefogása felé kellett volna lépéseket tennünk. Ez nem történt meg, mert Nyugaton felhangzott egy jelszó: a harmadik út jelszava.</p>
<blockquote>
<p>Csak két út létezik: az egyik út a tőkések útja, a profit érdekében, a másik a dolgozók útja. Középút nincs és nem is lehet.</p>
</blockquote>
<p>Az MKP részéről dr. Jóború Magda szólalt fel: „A mi pártunk – mondotta – a felszabadulás után nem szervezett külön nőmozgalmat, hanem beküldte asszonyait az MNDSz-be. (Magyar Nők Demokratilkus Szövetsége – a szerk.) Hogy a választások alkalmával a magyar asszonyok egy része nem a demokrácia mellett szavazott, ahhoz nagy mértékben hozzájárult a „többi párt" távolmaradása a MNDSz-től. Ezért örömmel üdvözli a nőszervezetek most megvalósuló szorosabb együttműködését. Szanfuni Elefteriada, a görög küldött a nőnapot fegyverrel a kezükben ünneplő görög asszonyok üdvözletét hozta a dolgozó magyar asszonyoknak. Ezután a nagygyűlés elnöke határozati javaslatot terjeszt be. A résztvevő többezer asszony óriási tapssal ünnepli az összes demokratikus nőszervezetek összefogását."</p>
<p>E réges-régi cikket több okból is tanulságos elolvasni. Legfőképp amiatt, mert mindennél fényesebben bizonyítja, hogy akik vita és fenntartás nélkül elfogadták, hogy a Nemzetközi Nőnap fontos és hasznos „ünnep", mennyire nem tudták megindokolni annak szükségességét. A nőnap ugyanis 1948. március 8-án semmi más egyéb nem volt, mint vegytiszta sztálinista propaganda, amely nőket kizárólag az ünnep eszközeinek és nem tárgyainak tekintette. A női egyenjogúság alatt pedig azt értette, hogy a nők ettől kezdve azt a munkát is elvégezhették, amit a férfiak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-03-08-17.png" alt="Munkaverseny" width="1102" height="721">
<figcaption>Kép: Hámori Gyula/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

1945-1948 között még különféle napokon ünnepelték a nőket Magyarországon. Egységesen 1948.március 8-tól, de ekkor csak az látszott világosan,  hogy a nők számítanak a legkevésbé... 

Nők a propaganda mögött

<p>A közelmúltban annyi új jármű állt forgalomba Budapesten. hogy még valamiféle ádáz küzdelmet is elképzelhetnénk a buszok és a villamosok között az "év közösségi közlekedési eszköze" címért. Az új autóbuszok szám szerint többen vannak, de új villamosok sokkal ritkábban érkeznek. Ezért is örvendetes, hogy legújabb CAF-villamosok 51 darabos flottája szépen, sorban, heti rendszerességgel indul - immár utasokkal.</p>
<p class="MsoNormal">A Budapesti Közlekedési Központ friss közleménye szerint a társaság átvette és forgalomba állította a 29. új CAF-villamost, miután a jármű a hatósági előírásoknak megfelelően 500 kilométeres futáspróbát teljesített hibamentesen, és sikeresen lezárult minden szükséges műszaki vizsgálat és engedélyezési eljárás.</p>
<p class="MsoNormal">"Az új villamos tovább növeli a főváros korszerű, alacsonypadlós járműállományát, kényelmesebb és akadálymentes utazást biztosítva" - közölte a BKK, hozzátéve, hogy az említet<strong>t </strong>500 kilométeres futáspróba kulcseleme az üzembe helyezési folyamatnak: ez idő alatt a szakemberek valós üzemi körülmények között vizsgálják a jármű menetdinamikai tulajdonságait, fékrendszerét, fedélzeti berendezéseit és utastájékoztató rendszerét. Hiba észlelése esetén az 500 kilométeres próbafutást a járműnek ismételten, megszakítás nélkül kell teljesítenie.</p>
<p class="MsoNormal">Nos, a legújabb, 2285-ös pályaszámú villamos minden műszaki és biztonsági követelménynek megfelelve kapta meg a végleges üzembehelyezési engedélyt. Érkezésével 102-re emelkedett a Budapesten forgalomban lévő CAF-villamosok száma. Az új jármű többek között a 17-es és az 56-os vonalon közlekedik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/cafferbivaj.jpg" alt="CAF" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p>.</p>

500 kilométer futás a villamosozás előtt

<p>Az I. kerületi önkormányzat megkötötte a szerződést a korábbi tervpályázaton győztes <strong>Építész stúdióval </strong>a Szentháromság Park fejlesztésére, vette észre az <a href="https://epiteszforum.hu/hamarosan-kezdodhet-a-szentharomsag-park-fejlesztesenek-tervezese" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Építészfórum</a>. Mint emlékeztetnek, az Budavári Önkormányzat 2022-ben írt ki tervpályázatot a Szentháromság téri zöldfelületek teljes, európai színvonalú megújítására. A pályázatot a már említett Építész stúdió nyerte el. Az uniós közbeszerzési értesítőben 2026 február 25-én, szerdán megjelent hirdetményből kiderül, hogy az önkormányzat február 13-án megkötötte a szerződést a tervek elkészítésére.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szentharomsagtacracpatacsz.jpg" alt="szentháromság" width="3000" height="1975">
<figcaption>Kép: építész stúdió/építész stúdió</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Ahogy <a href="https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/132853-2026" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a közbeszerzési dokumentumban</a> írják, a területen jelenleg kis városi park és némi beépítési található, de mind a növényállomány, mind az épület méltatlan a környezetéhez. Az épület állapota alapján nem javasolt annak felújítása. A park növényállománya szintén meglehetősen kopottas. A <strong>feladat lényege a közpark teljes megújulása</strong>, annak érdekében, hogy a környezet jelentőségéhez és minőségéhez igazodó, európai színvonalú park jöhessen létre. Olyan teret kell létrehozni, ami a változatos funkcionális igényeket ki tudja elégíteni, mind a turisták, mind a várban lakók számára.</p>
<p>Az Építész stúdió a jelenlegi szintkülönbségek mérséklésével és új térépítészeti elemek kialakításával javítaná a gyalogos átjárhatóságot, a fák telepítésével pedig ökológiai értéknövekedést szeretne elérni.„A keleti oldalon a támfalba süllyesztett, kilátóterasszal és gyalogos híddal kiegészített épület zárja le a parkot, amelyben közösségi funkcióként infópont, limonádés-büfé és kibővített nyilvános mosdó kap helyet” – olvasható építészeti és tájépítészeti <a href="https://epiteszforum.hu/az-epitesz-studio-a-szentharomsag-ter-zoldfelujitasara-kiirt-palyazatot" target="_blank" rel="noopener noreferrer">koncepcióban</a>.</p>

Áttervezik a Szentháromság teret

<p>A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Könyvkiadó immár 21. alkalommal, hirdeti meg a népszerű Janikovszky Éva Történetmesélő Pályázatot, melynek idén különleges apropót ad az írónő születésének századik évfordulója.</p>
<p dir="ltr">A pályázatot az írónő szellemi öröksége tiszteletére rendezi a könyvtár és a kiadó, hiszen az írónő a magyar gyermekirodalom egyik legismertebb, legnépszerűbb művelője, sokunk gyerekkorában a könyvespolcon ott voltak a művei. Több mint 30 könyve, forgatókönyvei, sajátos látásmódja, humora generációk meghatározó élménye volt akár szülőként, akár gyerekként olvasta, hallgatta valaki. Nemcsak idehaza, de külföldön is kedvelt, 29 nyelvre fordították le köteteit. Az elmúlt bő két évtized pályázataira mintegy 8000 mű született, ennek számát bővíthetik az idei „történetmesélők”</p>
<h3 dir="ltr">Mivel lehet pályázni és meddig?</h3>
<p dir="ltr">Hagyományos meseírás kategóriában a következő korosztályokban lehet nevezni: 7-9 évesek; 10-13 évesek és 14-16 évesek. Minden jelentkező egy maximum 15 ezer karakter terjedelmű (kb. 5 A4-es oldalnak megfelelő), nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be.</p>
<p dir="ltr">Vizuális történetmesélés kategóriában legfeljebb 16 éves korig, egyénileg vagy csoportosan (maximum 3 fő) lehet a felhívásra jelentkezni.</p>
<p dir="ltr">Nevezni 6-24 kockából álló képregénnyel, vagy egy 30-120 másodperc hosszú stop motion kisfilmmel, vagy egy 30-120 másodperc hosszú könyvtrailer videó benyújtásával lehet.</p>
<p dir="ltr">Egyik kategóriában sincs tematikai megkötés, bármilyen témát választhatnak a pályázók.</p>
<p dir="ltr">Pályázni magyarországi és határon túli településekről egyaránt lehet. Az elkészült meséket, történeteket vagy vizuális munkákat e-mailen lehet beküldeni a janikovszky@fszek.hu címre.</p>
<p dir="ltr"><strong>Beküldési határidő: 2026. március 29. éjfél.</strong></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/janikovszkyevafotosmatetamas.jpg" alt="Janikovszky" width="684" height="1024">
<figcaption>Kép: Máté Tamás</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri értékeli. Az ünnepélyes díjátadóra 2025. június 5-én a FSZEK Központi Könyvtárának otthont adó Wenckheim Palotában kerül majd sor.</p>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<p dir="ltr">A pályázattal kapcsolatos további részletek a <a href="http://www.fszek.hu/?utm_campaign=newsletter_2026_3_2&amp;utm_source=newsletter&amp;utm_medium=e-mail&amp;user_id=f09e7a514405470">www.fszek.hu</a> honlapon olvashatók.</p>
<p> </p>
<p> </p>

Száz éve született Janikovszky Éva, ebből az alkalomból történetmesélő pályázatot hirdet a Móra Kiadó és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ahova a hagyományos mesék mellett várják a képregényeket, stop motion filmeket és videókat is. 

Mesélj úgy, mint Janikovszky! Pályázat 7-16 éveseknek

<p dir="ltr">A 17. századi oszmán utazó, Evlia Cselebi, amikor először megpillantotta Budát, úgy érezhette, mintha a Duna partján egy ékkő ragyogna, írásaiból egyértelműen kitűnik, hogy lenyűgözte a látvány. A város a hegy tetején trónolt, erős falai és karcsú tornyai büszkén törtek az ég felé. Biztonságban érezte magát, a budai vár – ne felejtsük el – akkoriban már 100 éve az Oszmán Birodalom fontos végvára volt, és Cselebi szemében egyszerre jelentett katonai erőt és keleti pompát.</p>
<p dir="ltr">Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett, és kíváló neveltetésben részesült. IV. Murád szultán közvetlen belső köreihez tartozott, így amikor utazni vágyott, ezt az udvar teljes támogatásával tehette, szervezett <strong>utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig, 1660 és 1666 között járt Magyarországon.</strong> Utazásai során néha mint az Oszmán Birodalom hivatalos képviselője jelent meg, néha pedig magánemberként vándorolt és írta le élményeit. Útjai eredményeként született meg mesterműve, a tízkötetes <em>Utazások könyve</em>, aminek 6. kötetében ír magyarországi és budai tapasztalatairól is. </p>
<p dir="ltr">Leírásai szerint a város tele volt lenyűgöző fürdőkkel, mecsetekkel és zajos bazárokkal – a jelenleg is népszerű fürdőink közül több épült ebben a korszakban, a törökök ezeket a fürdőket rituális és gyógyászati célokra is használták, ezeket a Gellért-hegy oldalából fakadó meleg források táplálták. A Duna vizén csónakok siklottak, kereskedők hozták portékáikat, a parton janicsárok és helyiek keveredtek egymással. Cselebi csodálattal figyelte a nyüzsgő sokszínűséget: magyarok, törökök, balkáni népek békében éltek egymás mellett. Ő pedig ezt mind lejegyezte, lelkesen dokumentálta, amit látott. Megszámolta a házakat, feltérképezte a különböző szakmákat, behatóan tanulmányozta a vízvezeték-rendszereket, a díszkutakat és közkutakat, amikhez a Duna vizét kellett felvinni a várhegyre.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/0907atorokbudaemleknapja1opti.jpg" alt="Civitates" width="1000" height="678">
<figcaption>
<p><strong>Georg Hoefnagel: Buda és Pest (1617). Színezett rézmetszet. In: Braun, Georg: Civitates orbis terrarum, Coloniae Agrippinae [Köln], Bertramum Bochholtz, M.D.XCIX. [1599].</strong><strong> A kép forrása: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Hoefnagel#/media/F%C3%A1jl:Joris_Hoefnagel_Buda.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipédia</a></strong></p>
</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Dicsérte a budai borokat, beszámolt a borfogyasztáshoz kapcsolódó kocsmákról is, ahol esténként budai bortól bódultak a vendégek, nem volt rest leírni, hogy köztük sok volt a török, pedig a vallásuk tiltotta az alkohol fogyasztását. A budai Várban fogyasztott ételeknél megjegyezte, hogy a föld legjobb étele a fehér cipókenyér, a friss vajjal főzött birkahús, a rántott süllő, a kárászleves és a pörkölt ponty. Beszámolt a kávéfogyasztás terjedéséről, és a kávé örök társául szegődött vizipipázásról is. Ez utóbbiak lelkes használatát az is elősegítette, hogy ezidőtájt IV. Murád próbálta kiűzni mindkettőt birodalmából, használatukkal halálbüntetés terhe mellett próbálkozni. A Konstantinápoly és Buda vára közötti 1300 km távolság mindenesetre megnyugtató távolságnak tűnhetett, hiszen a kávéházak nálunk egyre csak terjedtek.</p>
<p dir="ltr">A páratlan beszámolót nem száraz nyelvezettel írta meg, a saját véleményét is kidomborította az írásokban, sőt, Cselebi a török történetírás hagyományait követve, nem mindig ragaszkodott a pontos adatokhoz sem, sokszor esett túlzásokba, mindennél többre értékelte a cizellált megfogalmazást és az izgalmas történetmesélést.</p>
<p dir="ltr">Cselebi nem egyedüli törökként rajongott Budáért, a várban élő, török költő, Vüdsudi Mehmed, így írt róla Budavár dicsérete című művében:</p>
<p dir="ltr"><em>"Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztámbul!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Tündér szépséged nem kullog mögötte hátul!</em></p>
<p dir="ltr"><em>És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Brussza hévize-pocsolya őhozzája!</em></p>
<p dir="ltr"><em>S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,</em></p>
<p dir="ltr"><em>e fürdő s e föld-menyeknek országa!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,</em></p>
<p dir="ltr"><em>Ha iskolába botlasz-gyere! Tudósok hazája.</em></p>
<p dir="ltr"><em>Buda bölcsei cukorszarvú papagájok</em></p>
<p dir="ltr"><em>és drága daloló filomélák a budai poéták!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Szerelmes török Budám!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Érted én, az igazhitű,</em></p>
<p dir="ltr"><em>Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!"</em></p>
<p><strong id="docs-internal-guid-2ca08e57-7fff-156f-fdf3-cdfc248d8b2c"><br><br></strong></p>

Ma van annak az isztambuli utazónak a születésnapja, aki a török hódoltság idején járt Budán, és beleszeretett.


415 éve született Cselebi, a magyaroknak nagy reklámot csináló török utazó

<p class="gmail-p1">2024 novemberében az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport pályázatot írt ki olyan befektetők és ingatlanfejlesztők számára, „amelyek a vasút tulajdonában lévő ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását”.  Egy ilyen hirdetést senki nem vett volna észre, ha egy falusi vasútállomásról, vagy egyéb, kisebb MÁV-ingatlanokról lett volna szó.</p>
<p class="gmail-p1">Csakhogy e hirdetés nagyjából mindent odaígért, és Budapestet illetően ezt szó szerint kellett érteni, mivel a csomagban a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvarok is beletartoztak, sok-sok hektárnyi budai és pesti ingatlannal. A pályázattal kapcsolatos MÁV- közleményben külön is hangsúlyozták, hogy „a fejlesztésbe vont ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak”. Azt nem tartották fontosnak, hogy hozzátegyék, a bérleti viszony 99 évre szól.</p>
<p class="gmail-p1">Minden jel arra utalt, hogy ez az ügy lezárult. Ám február 19-én a VSquare értesülése szerint Lázár Jánosék a választások előtt ismét a pályaudvarok eladását fontolgatják. Az ingatlanok értékesítését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézné, amely az elmúlt hónapokban többek között a Belügyminisztérium belvárosi tömbjét is eladta. A tranzakciót az Építési és Közlekedési Minisztérium készíti elő. A VSquare szerint a pályázatokat márciusban írnák ki, a szerződéseket pedig a tervek szerint április 10-én, két nappal a választások előtt írnák alá. A lap forrásai szerint az ingatlanokat kormányközeli üzletemberek vásárolhatják majd meg.</p>
<p class="gmail-p1">Február 20-án, pénteken, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke azt írta Facebook-oldalán, hogy a vasúti forrásai megerősítették a VSquare értesülését. "Gyorsan lezavarva el akarják adni a budapesti pályaudvarok körüli értékes területeket. Az üres volt vasúti területek mellett magánkézbe adnák még magát a Kelenföld vasútállomás indóházát is, melynek felújítását épp maga Lázár állította le 2022-ben - így viszont jó eséllyel bontás várna Budapest egyik legrégibb vasúti épületére" -írta Vitézy, aki szerint a választások előtt néhány héttel lezavart értékesítés csak újabb Maxi-Dubajokat fog létrehozni, átgondolatlan óriás lakótelepeket, túlzott beépítéseket, és eleve, az állam budapesti aranytartalékának áron alul való gyorsított magánkézbe adását.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300548pj202310030375-150.jpg" alt="nyugati" width="1824" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a"> </div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto"> </div>
</div>

Lázár János a budapesti pályaudvarok körüli ingatlanvagyont árulja

<p>A mai napon, február 13-án, pénteken van a rádió világnapja, Az UNESCO 2011. évi közgyűlésének határozata döntött erről. Azért esett erre a napra a választás mert az ENSZ 1946. február 13-án határozott arról, hogy saját rádiót hoz létre. <br>A rádió világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet e kommunikációs eszköz fontosságára, mely a legszélesebb tömegekhez képes eljutni. A mozgalom arra bíztatja a műsorszolgáltatókat, hálózatokat, a közösségi rádiókat, hogy segítsék az információhoz való hozzáférést, ösztönözzék a szólásszabadságot. </p>
<blockquote>
<p>Az idei világnap elsődleges üzenete, hogy rádió ma is a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb, viszonylag olcsó eszköze, melyet a Föld lakosságának mintegy 95 százaléka használ több-kevesebb rendszerességgel.</p>
</blockquote>
<p>A rádió a világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget nyújt arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén pedig emberéleteket menthet. </p>
<p><a href="https://kreativ.hu/cikk/ma-van-a-radio-vilagnapja" target="_blank" rel="noopener">A Kreatív Online cikkében </a>olvashatjuk, hogy a rádió világnapja alkalmából közzétett új <a href="https://miertradio.hu/hirek-aktualitasok/178-world-radio-day-2026-februar-13" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><u>globális adatok azt mutatják</u></a>, hogy a rádió tízből kilenc embert ér el hetente, és igen erős érzelmi kapcsolatot képes kialakítani: a hallgatók 70%-a azért választja a rádiót, hogy ellazuljon vagy jobb kedvre derüljön, de egyúttal ezt tartják a legmegbízhatóbb médiumnak is: : az európaiak 68%-a  tartja a rádiót a leginkább megbízható médiumnak, míg 10-ből 8 amerikai tartja hitelesnek, Ausztráliában pedig a lakosság 59%-a támaszkodik a rádióra mint megbízható hírforrásra.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/radia-fortepan56073.jpg" alt="Magyar" width="4240" height="2767">
<figcaption>Magyar Rádió 1-es stúdiója, a Beszélgetés a népzenéről című műsor felvétele 1958-ban. Balról: Béres János furulyaművész, dr. Péczely Attila népzenekutató, Kaszás László és Károlyi Béla. Kép: RTV Újság/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p> </p>

95 százalékos népszerűség

<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">A mókusmajmoknál egy kölyök, a Varázshegyben újabb gundi-alom, a Parasztudvarban pedig tizenhét törekecskegida és kilenc kameruni bárány látta meg a napvilágot. A pápaszemes pingvinkolónia is gyarapodott, a kifutó barlangjaiban a szemfülesek már kiszúrhatnak egy-két fiókát. Az árván maradt Adorján szintén szépen gyarapodik, az utolsó mérés szerint 2.4 kilogramm. </div>
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63212561212079485748491751149920135839945054n.jpg" alt="Állatkert" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Állatkert/Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63173334413692476185824148240136349689998314n.jpg" alt="Állatkert" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Növény és Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63216900612079485681825096001841535927126729n.jpg" alt="Fővárosi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Növény és Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">Munkánk egyik legszebb része, amikor a nálunk élő állatok sikeresen szaporodnak és egészséges utódoknak adnak életet. Ez nagyon fontos szakmai eredmény is nekünk, hiszen a fajmegőrzés intézményünk egyik fő célkitűzése – <a href="https://www.facebook.com/allatkert/posts/pfbid046VZtHPDv25mcyrrdvzuEY57xiGKWi4gc521254ZWwHjFyu7GMz5imTJ86eURotfl" target="_blank" rel="noopener">írja az Állatkert. </a></div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">Arra külön felhívják a látogatók figyelmét, hogy ugyan tudják, hogy az apróságok elbűvölően aranyosak és mindenki minél közelebbről szeretné látni őket, de mindekit arra kérnek, hogy  óvatosan, türelemmel közelítsenek feléjük. A kopogás, hangos szó vagy hirtelen mozdulatok megijeszthetik őket.</div>
</div>

Az apróságok egyelőre ritkán távolodnak el szüleik közeléből, de ez napról napra változik ahogy elkezdik felfedezni a környezetüket.

Igazi baby boom volt a Fővárosi Állatkertben!

<p>Hatvan évvel ezelőtt e napon, február 10-én hunyt el Szabó Ernő színművész. 66 éves volt. Színészcsaládból származott, 17 éves korában állt először a rivaldafényben. A nagykárolyi színházban, amelyet mostohaapja alapított. Trianon után sokáig nem hagyta el Erdélyt, 1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház, majd ugyancsak két évig Debrecenben játszott és rendezett. 1939-ben Erdélyi Mihály csábította a társulatába, Budapestre, ahol színház Royal Revü Varietében is. 1940-ben az ekkor ismét Magyarországhoz tartozó Nagyváradra szerződött, a 2. világháború után Erdélyben maradt, 1946–1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és rendezője, a román kormánytól 1954-ben kapta meg az érdemes művész kitüntetést.</p>
<p>Budapestre filmezni hívták 1955-ben. A Tanár úr, kérem! filmváltozatában (rendezte: Mamcserov Frigyes) emlékezetes epizódszerepet játszik, Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjében viszont a főszereplő volt, és alakítása pedig magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb pillanatává vált.   1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé, ez volt az ún. Budapesti Tizenkettő, de a film 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe is, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is. A filmet 2018-ban digitálisan felújították, ekkor mozikban is vetítették.</p>
<p>Szabó Ernő a film sikere után Budapesten maradt, s azok a nézők, akik csak filmen látták, hogy nagyszerű énekes, aki Operettszínházban is maximumot nyújtotta, miként az akkoriban Néphadsereg Színházának nevezett Vígszínházban és a  József Attila Színházban. A legtöbben azonban a Magyar Rádió heti folytatásokban sugárzott hangjáték-folyamából ismerték. Az 1959-ben indult Szabó családban haláláig a családfő, Szabó bácsit alakította, még egy nappal a halála előtt, a kórházi ágyon is. "Pontos ember volt és megbízható művész, akár a színpadon, akár a filmgyár, vagy a televízió kamerái elé hívták, akár a rádió mikrofonja előtt dolgozott, s ezek a nemes emberi vonásai tisztelettel és megbecsüléssel övezték művészi egyéniségét. Számtalan szerepet játszott a Hannibál tanár úr tragikus alakjától Szabó bácsi észből, érzelemből, gyöngéd kedélyből gyúrt öreg munkájáig operettszínpadon és drámában, kifogyhatatlan leleménnyel s fáradtan, betegen is fáradhatatlanul. Azon a napon halt meg, amikor már gépelték a Szabó család 347 adásának szövegét. Szabó bácsi új kalandokra indult volna, de a magnó nem rögzíthette hangját. Oly halkan lépett ki az életből, amilyen halkan élt. Csak a csönd maradt utána és - a szerep" - emlékezett rá a B. G. szignójú szerző a Rádió- és Televízió Újságban.</p>
<p>Szabó bácsi azonban nem halt meg. Szabó Ernő helyére Rajz János lépett, aki 1981-ig alakította Szabó bácsit. Akit a Magyar Rádió is eltemetett.</p>
<p><em>Borítókép: Gobbi Hilda és Szabó Ernő a Szabó család felvételén; Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</em></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szabaernafortepan137823.jpg" alt="Szabó" width="2314" height="2560">
<figcaption> Szabó Ernő a Szabó család 100. része után; Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Szabó bácsi nem halhat meg

<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">"Az újonnan létesült Erzsébet királyné útja / Róna utca megállóhelynek köszönhetően február 7-től, szombattól valamennyi 82A trolibusz indulási időpontjában egységesen 82-es troli közlekedik, így mintegy 75 százalékkal több járat éri el a Mexikói utat a 82-es vonal önálló szakaszáról. A fejlesztésnek köszönhetően a 82-es trolibusz sűrűbben közlekedik, így kényelmesebb átszállási és utazási lehetőséget biztosítva a környéken élőknek." - közölte a BKK, hozzátéve, hogy a 82-es trolibuszok követési ideje megegyezik a jelenlegi 82 és 82A közös követési idejével, a járatok pedig egyenletesebben követik majd egymást, így az utazás tervezhetőbbé válik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/2026-02-03nys9018.jpg" alt="Somewhere" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">A módosításnak köszönhetően a Mexikói út felől könnyebben elérhetővé válik az Uzsoki Utcai Kórház. Az Örs vezér tere irányából érkezőknek az elsőként érintett megállóhelyen kell leszállniuk a kórház eléréséhez, mivel ezentúl nem fordulnak vissza a trolibuszok az Erzsébet királyné útjánál a kórház főbejáratához. A kórház elérése érdemben nem változik, mert az akadálymentesített gyalogátkelőhelyen könnyen elérhető lesz.</p>
<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">A módosítások célja, hogy Zuglóban még kényelmesebb, gyorsabb és átláthatóbb legyen a közösségi közlekedés, és a környezetbarát trolibusz valódi alternatívát kínáljon a hétköznapi és hétvégi utazásokhoz is.</p>

A Budapesti Közlekedési Központ bejelentette a 82A troli betétjárat megszüntetés. Félréértés ne essék, ez most egy jó hír!

A 82-es egyedül marad

<p class="p1">A mai napon, január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját  Bereményi Géza. Akiknek a neve mellé jó esetben annyit írnak: író, a leggyakrabban ezt: Cseh Tamás dalainak szövegírója. Ugyanakkor aligha akad hozzá hasonlóan sokoldalú magyar alkotó. Aki ráadásul minden műfajban, amelyben alkotott teljes értékű műveket hozott létre. Ehhez most legyen elég indoknak annyi, hogy egyebek mellett négy, számos díjat nyert egész estés mozifilm –  Tanítványok, Eldorádó, Turné, Hídember – rendezője.</p>
<p class="p1">„Pedig Bereményi Géza a lehető legszabályosabban és legszerencsésebben indult. Legelső publikációjával, A svéd királlyal (Naponta más, antológia, Magvető, 1968.) szinte csodagyerek hírébe került, s hasonló című novelláskötetével (Magvető, 1970.) nemcsak az élénk várakozást elégítette ki, hanem az ekkor szinte falanxként színre lépő írónemzedék vonásait is markánsabbá tette. S éppen azokkal az írói erényeivel, amelyek máig meghatározóan sajátjai: históriai elemző igényével és következetes nemzedék-kritikájával” – írta Alexa Károly 1977-ben a 31 éves Bereményi Gézáról szóló portréjában, amely a Mozgó Világ folyóirat Pályaképek-rovatában jelent meg.</p>
<p class="p1">Noha a szöveg minden szava érvényes ma is, a a legfontosabb és legérvényesebb közlés akkor is és ma is a „pedig” kötőszó a mondat elején. A szerző ugyanis néhány bekezdéssel korábban azzal kezdi Bereményi munkásságát ismertető írását, hogy annak szabálytalanságaira hívja fel a figyelmet. Bereményi Gézát is művei minősítik, de szüntelen művészi határsértései minden kritikusi megállapítást csak megszorításokkal és kiegészítésekkel, gyakran önmaguk ellentéteivel együtt – a paradoxonig! – tehetik érvényessé, vagy legalább méltányossá; s érdemes szemmel tartani a pályakép fordulatait is, a szüntelen terepváltást” – írta Alexa Károly, de egyúttal megpróbálta lajstromozni Bereményi „határsértéseit”a következőképp: irodalom; film; színház; „könnyű műfaj”; underground.</p>
<p class="p1">49 év telt el azóta, de az keletkezési évszám megjelölése nélkül is nyugodtan közölhetnénk e listát, legfeljebb a két utóbbit váltanánk ki a „dalszövegírással”.</p>
<p class="p1">Ugyanakkor Bereményi Géza életműve épp a határsértéseinek köszönhetően példátlan és megismételhetetlen. Regényíróként, filmrendezőként, és természetesen (de nem mindenek előtt) dalszövegíróként is olyan művek fűződnek a nevéhez, amelyek nemcsak  a századvégi-ezredfordulós kiemelkedő alkotásai, de az magyar kultúra évszázadai tükrében is klasszikusoknak tekinthetők. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan76276.jpg" alt="Bereményi" width="1055" height="701">
<figcaption>Kép: Erdei Katalin/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

„Szüntelen művészi határsértések”

<p dir="ltr">Hunyadi Mátyás királlyá koronázását azzal az egy mondattal szokták elintézni, hogy igen, az történt a Duna jegén, az eseményhez még pontos dátum is tartozik: 1458. január 24. Ebből annyi igaz, hogy a Duna jegén az országgyűlés a családi barát Szilágyi Mihály seregének árnyékában a 15 éves Mátyást királlyá választotta. Az eseményen azonban maga Mátyás nem is volt jelen, mert épp Csehországban tartották fogva, a magyar szokásjog szerint pedig egyébként is szükség lett volna a koronázáshoz a Szent Koronára, amely akkor III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Azok a feltételek sem teljesültek, hogy csak az nevezhette magát törvényes uralkodónak, akit Székesfehérvárott az esztergomi érsek koronázott meg. </p>
<p dir="ltr">A tényleges koronázási ceremónia a Szent Koronával csak hat évvel később, 1464. március 29-én történt meg Székesfehérvárott, miután a korona visszakerült III. Frigyes császártól.</p>
<p dir="ltr">A bizonytalan kezdet ellenére Mátyás király 32 évig uralkodott, mai napig az egyik legismertebb történelmi személyiségnek számít: a róla szóló történetek és mesék népszerűsége töretlen, nevét közterek viselik, arcképe az 1000 forintos bankjegyen ma is látható. Amelyhez hozzátehetjük, hogy valójában immár egy évszázados hagyomány megtestesülése. Mátyás arcképe először az 1920-ban kibocsátott 100 koronás bankjegyen volt látható, 1926-ban a pengő bevezetésekor pedig a 100 pengős címleten. 1930-ban újratervezték a bankjegyeket, sokan úgy tartják, hogy akkor megjelenő „Mátyás-százas" volt minden idők legszebb magyar bankjegye, amit 1946 májusában, pár hónappal a forint bevezetése előtt vontak be, mivel a hiperinfláció miatt egyszerűen értelmezhetetlenné vált az értéke. Noha Mátyás a szocializmus idején sem vált negatív hőssé – épp ellenkezőleg! –, de a forint-bankjegyek akkori koncepciója tiltotta a királyi arcképeket. Mátyás király több mint 50 év múltán, az 1997-ben bemutatott és 1998 szeptemberében megjelenő 1000 tért vissza a fizetőeszközök világába. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-01-24-12.jpg" alt="100" width="747" height="375">
<figcaption> Az 1930-ban kibocsátott 100 pengős bankjegy Kép: matyaskiraly.network.hu/Mátyás király klub</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Ma 568 éve nem koronázták meg Mátyás királyt a Duna jegén. Sőt, ennek a legendának a legstabilabb pontja a befagyott folyó jege volt.
