<p dir="ltr">A 17. századi oszmán utazó, Evlia Cselebi, amikor először megpillantotta Budát, úgy érezhette, mintha a Duna partján egy ékkő ragyogna, írásaiból egyértelműen kitűnik, hogy lenyűgözte a látvány. A város a hegy tetején trónolt, erős falai és karcsú tornyai büszkén törtek az ég felé. Biztonságban érezte magát, a budai vár – ne felejtsük el – akkoriban már 100 éve az Oszmán Birodalom fontos végvára volt, és Cselebi szemében egyszerre jelentett katonai erőt és keleti pompát.</p>
<p dir="ltr">Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett, és kíváló neveltetésben részesült. IV. Murád szultán közvetlen belső köreihez tartozott, így amikor utazni vágyott, ezt az udvar teljes támogatásával tehette, szervezett <strong>utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig, 1660 és 1666 között járt Magyarországon.</strong> Utazásai során néha mint az Oszmán Birodalom hivatalos képviselője jelent meg, néha pedig magánemberként vándorolt és írta le élményeit. Útjai eredményeként született meg mesterműve, a tízkötetes <em>Utazások könyve</em>, aminek 6. kötetében ír magyarországi és budai tapasztalatairól is. </p>
<p dir="ltr">Leírásai szerint a város tele volt lenyűgöző fürdőkkel, mecsetekkel és zajos bazárokkal – a jelenleg is népszerű fürdőink közül több épült ebben a korszakban, a törökök ezeket a fürdőket rituális és gyógyászati célokra is használták, ezeket a Gellért-hegy oldalából fakadó meleg források táplálták. A Duna vizén csónakok siklottak, kereskedők hozták portékáikat, a parton janicsárok és helyiek keveredtek egymással. Cselebi csodálattal figyelte a nyüzsgő sokszínűséget: magyarok, törökök, balkáni népek békében éltek egymás mellett. Ő pedig ezt mind lejegyezte, lelkesen dokumentálta, amit látott. Megszámolta a házakat, feltérképezte a különböző szakmákat, behatóan tanulmányozta a vízvezeték-rendszereket, a díszkutakat és közkutakat, amikhez a Duna vizét kellett felvinni a várhegyre.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/0907atorokbudaemleknapja1opti.jpg" alt="Civitates" width="1000" height="678">
<figcaption>
<p><strong>Georg Hoefnagel: Buda és Pest (1617). Színezett rézmetszet. In: Braun, Georg: Civitates orbis terrarum, Coloniae Agrippinae [Köln], Bertramum Bochholtz, M.D.XCIX. [1599].</strong><strong> A kép forrása: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Hoefnagel#/media/F%C3%A1jl:Joris_Hoefnagel_Buda.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipédia</a></strong></p>
</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Dicsérte a budai borokat, beszámolt a borfogyasztáshoz kapcsolódó kocsmákról is, ahol esténként budai bortól bódultak a vendégek, nem volt rest leírni, hogy köztük sok volt a török, pedig a vallásuk tiltotta az alkohol fogyasztását. A budai Várban fogyasztott ételeknél megjegyezte, hogy a föld legjobb étele a fehér cipókenyér, a friss vajjal főzött birkahús, a rántott süllő, a kárászleves és a pörkölt ponty. Beszámolt a kávéfogyasztás terjedéséről, és a kávé örök társául szegődött vizipipázásról is. Ez utóbbiak lelkes használatát az is elősegítette, hogy ezidőtájt IV. Murád próbálta kiűzni mindkettőt birodalmából, használatukkal halálbüntetés terhe mellett próbálkozni. A Konstantinápoly és Buda vára közötti 1300 km távolság mindenesetre megnyugtató távolságnak tűnhetett, hiszen a kávéházak nálunk egyre csak terjedtek.</p>
<p dir="ltr">A páratlan beszámolót nem száraz nyelvezettel írta meg, a saját véleményét is kidomborította az írásokban, sőt, Cselebi a török történetírás hagyományait követve, nem mindig ragaszkodott a pontos adatokhoz sem, sokszor esett túlzásokba, mindennél többre értékelte a cizellált megfogalmazást és az izgalmas történetmesélést.</p>
<p dir="ltr">Cselebi nem egyedüli törökként rajongott Budáért, a várban élő, török költő, Vüdsudi Mehmed, így írt róla Budavár dicsérete című művében:</p>
<p dir="ltr"><em>"Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztámbul!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Tündér szépséged nem kullog mögötte hátul!</em></p>
<p dir="ltr"><em>És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Brussza hévize-pocsolya őhozzája!</em></p>
<p dir="ltr"><em>S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,</em></p>
<p dir="ltr"><em>e fürdő s e föld-menyeknek országa!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,</em></p>
<p dir="ltr"><em>Ha iskolába botlasz-gyere! Tudósok hazája.</em></p>
<p dir="ltr"><em>Buda bölcsei cukorszarvú papagájok</em></p>
<p dir="ltr"><em>és drága daloló filomélák a budai poéták!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Szerelmes török Budám!</em></p>
<p dir="ltr"><em>Érted én, az igazhitű,</em></p>
<p dir="ltr"><em>Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!"</em></p>
<p><strong id="docs-internal-guid-2ca08e57-7fff-156f-fdf3-cdfc248d8b2c"><br><br></strong></p>

Ma van annak az isztambuli utazónak a születésnapja, aki a török hódoltság idején járt Budán, és beleszeretett.


NAPKÉPE

415 éve született Cselebi, a magyaroknak nagy reklámot csináló török utazó

<p class="gmail-p1">2024 novemberében az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport pályázatot írt ki olyan befektetők és ingatlanfejlesztők számára, „amelyek a vasút tulajdonában lévő ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását”.  Egy ilyen hirdetést senki nem vett volna észre, ha egy falusi vasútállomásról, vagy egyéb, kisebb MÁV-ingatlanokról lett volna szó.</p>
<p class="gmail-p1">Csakhogy e hirdetés nagyjából mindent odaígért, és Budapestet illetően ezt szó szerint kellett érteni, mivel a csomagban a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvarok is beletartoztak, sok-sok hektárnyi budai és pesti ingatlannal. A pályázattal kapcsolatos MÁV- közleményben külön is hangsúlyozták, hogy „a fejlesztésbe vont ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak”. Azt nem tartották fontosnak, hogy hozzátegyék, a bérleti viszony 99 évre szól.</p>
<p class="gmail-p1">Minden jel arra utalt, hogy ez az ügy lezárult. Ám február 19-én a VSquare értesülése szerint Lázár Jánosék a választások előtt ismét a pályaudvarok eladását fontolgatják. Az ingatlanok értékesítését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézné, amely az elmúlt hónapokban többek között a Belügyminisztérium belvárosi tömbjét is eladta. A tranzakciót az Építési és Közlekedési Minisztérium készíti elő. A VSquare szerint a pályázatokat márciusban írnák ki, a szerződéseket pedig a tervek szerint április 10-én, két nappal a választások előtt írnák alá. A lap forrásai szerint az ingatlanokat kormányközeli üzletemberek vásárolhatják majd meg.</p>
<p class="gmail-p1">Február 20-án, pénteken, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke azt írta Facebook-oldalán, hogy a vasúti forrásai megerősítették a VSquare értesülését. "Gyorsan lezavarva el akarják adni a budapesti pályaudvarok körüli értékes területeket. Az üres volt vasúti területek mellett magánkézbe adnák még magát a Kelenföld vasútállomás indóházát is, melynek felújítását épp maga Lázár állította le 2022-ben - így viszont jó eséllyel bontás várna Budapest egyik legrégibb vasúti épületére" -írta Vitézy, aki szerint a választások előtt néhány héttel lezavart értékesítés csak újabb Maxi-Dubajokat fog létrehozni, átgondolatlan óriás lakótelepeket, túlzott beépítéseket, és eleve, az állam budapesti aranytartalékának áron alul való gyorsított magánkézbe adását.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300548pj202310030375-150.jpg" alt="nyugati" width="1824" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a"> </div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto"> </div>
</div>

Lázár János a budapesti pályaudvarok körüli ingatlanvagyont árulja

<p>A mai napon, február 13-án, pénteken van a rádió világnapja, Az UNESCO 2011. évi közgyűlésének határozata döntött erről. Azért esett erre a napra a választás mert az ENSZ 1946. február 13-án határozott arról, hogy saját rádiót hoz létre. <br>A rádió világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet e kommunikációs eszköz fontosságára, mely a legszélesebb tömegekhez képes eljutni. A mozgalom arra bíztatja a műsorszolgáltatókat, hálózatokat, a közösségi rádiókat, hogy segítsék az információhoz való hozzáférést, ösztönözzék a szólásszabadságot. </p>
<blockquote>
<p>Az idei világnap elsődleges üzenete, hogy rádió ma is a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb, viszonylag olcsó eszköze, melyet a Föld lakosságának mintegy 95 százaléka használ több-kevesebb rendszerességgel.</p>
</blockquote>
<p>A rádió a világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget nyújt arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén pedig emberéleteket menthet. </p>
<p><a href="https://kreativ.hu/cikk/ma-van-a-radio-vilagnapja" target="_blank" rel="noopener">A Kreatív Online cikkében </a>olvashatjuk, hogy a rádió világnapja alkalmából közzétett új <a href="https://miertradio.hu/hirek-aktualitasok/178-world-radio-day-2026-februar-13" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><u>globális adatok azt mutatják</u></a>, hogy a rádió tízből kilenc embert ér el hetente, és igen erős érzelmi kapcsolatot képes kialakítani: a hallgatók 70%-a azért választja a rádiót, hogy ellazuljon vagy jobb kedvre derüljön, de egyúttal ezt tartják a legmegbízhatóbb médiumnak is: : az európaiak 68%-a  tartja a rádiót a leginkább megbízható médiumnak, míg 10-ből 8 amerikai tartja hitelesnek, Ausztráliában pedig a lakosság 59%-a támaszkodik a rádióra mint megbízható hírforrásra.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/radia-fortepan56073.jpg" alt="Magyar" width="4240" height="2767">
<figcaption>Magyar Rádió 1-es stúdiója, a Beszélgetés a népzenéről című műsor felvétele 1958-ban. Balról: Béres János furulyaművész, dr. Péczely Attila népzenekutató, Kaszás László és Károlyi Béla. Kép: RTV Újság/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p> </p>

95 százalékos népszerűség

<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">A mókusmajmoknál egy kölyök, a Varázshegyben újabb gundi-alom, a Parasztudvarban pedig tizenhét törekecskegida és kilenc kameruni bárány látta meg a napvilágot. A pápaszemes pingvinkolónia is gyarapodott, a kifutó barlangjaiban a szemfülesek már kiszúrhatnak egy-két fiókát. Az árván maradt Adorján szintén szépen gyarapodik, az utolsó mérés szerint 2.4 kilogramm. </div>
<div dir="auto">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63212561212079485748491751149920135839945054n.jpg" alt="Állatkert" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Állatkert/Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63173334413692476185824148240136349689998314n.jpg" alt="Állatkert" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Növény és Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/63216900612079485681825096001841535927126729n.jpg" alt="Fővárosi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Növény és Állatkert</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">Munkánk egyik legszebb része, amikor a nálunk élő állatok sikeresen szaporodnak és egészséges utódoknak adnak életet. Ez nagyon fontos szakmai eredmény is nekünk, hiszen a fajmegőrzés intézményünk egyik fő célkitűzése – <a href="https://www.facebook.com/allatkert/posts/pfbid046VZtHPDv25mcyrrdvzuEY57xiGKWi4gc521254ZWwHjFyu7GMz5imTJ86eURotfl" target="_blank" rel="noopener">írja az Állatkert. </a></div>
<div dir="auto"> </div>
</div>
<div class="x14z9mp xat24cr x1lziwak x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto">Arra külön felhívják a látogatók figyelmét, hogy ugyan tudják, hogy az apróságok elbűvölően aranyosak és mindenki minél közelebbről szeretné látni őket, de mindekit arra kérnek, hogy  óvatosan, türelemmel közelítsenek feléjük. A kopogás, hangos szó vagy hirtelen mozdulatok megijeszthetik őket.</div>
</div>

Az apróságok egyelőre ritkán távolodnak el szüleik közeléből, de ez napról napra változik ahogy elkezdik felfedezni a környezetüket.

Igazi baby boom volt a Fővárosi Állatkertben!

<p>Hatvan évvel ezelőtt e napon, február 10-én hunyt el Szabó Ernő színművész. 66 éves volt. Színészcsaládból származott, 17 éves korában állt először a rivaldafényben. A nagykárolyi színházban, amelyet mostohaapja alapított. Trianon után sokáig nem hagyta el Erdélyt, 1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház, majd ugyancsak két évig Debrecenben játszott és rendezett. 1939-ben Erdélyi Mihály csábította a társulatába, Budapestre, ahol színház Royal Revü Varietében is. 1940-ben az ekkor ismét Magyarországhoz tartozó Nagyváradra szerződött, a 2. világháború után Erdélyben maradt, 1946–1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és rendezője, a román kormánytól 1954-ben kapta meg az érdemes művész kitüntetést.</p>
<p>Budapestre filmezni hívták 1955-ben. A Tanár úr, kérem! filmváltozatában (rendezte: Mamcserov Frigyes) emlékezetes epizódszerepet játszik, Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjében viszont a főszereplő volt, és alakítása pedig magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb pillanatává vált.   1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé, ez volt az ún. Budapesti Tizenkettő, de a film 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe is, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is. A filmet 2018-ban digitálisan felújították, ekkor mozikban is vetítették.</p>
<p>Szabó Ernő a film sikere után Budapesten maradt, s azok a nézők, akik csak filmen látták, hogy nagyszerű énekes, aki Operettszínházban is maximumot nyújtotta, miként az akkoriban Néphadsereg Színházának nevezett Vígszínházban és a  József Attila Színházban. A legtöbben azonban a Magyar Rádió heti folytatásokban sugárzott hangjáték-folyamából ismerték. Az 1959-ben indult Szabó családban haláláig a családfő, Szabó bácsit alakította, még egy nappal a halála előtt, a kórházi ágyon is. "Pontos ember volt és megbízható művész, akár a színpadon, akár a filmgyár, vagy a televízió kamerái elé hívták, akár a rádió mikrofonja előtt dolgozott, s ezek a nemes emberi vonásai tisztelettel és megbecsüléssel övezték művészi egyéniségét. Számtalan szerepet játszott a Hannibál tanár úr tragikus alakjától Szabó bácsi észből, érzelemből, gyöngéd kedélyből gyúrt öreg munkájáig operettszínpadon és drámában, kifogyhatatlan leleménnyel s fáradtan, betegen is fáradhatatlanul. Azon a napon halt meg, amikor már gépelték a Szabó család 347 adásának szövegét. Szabó bácsi új kalandokra indult volna, de a magnó nem rögzíthette hangját. Oly halkan lépett ki az életből, amilyen halkan élt. Csak a csönd maradt utána és - a szerep" - emlékezett rá a B. G. szignójú szerző a Rádió- és Televízió Újságban.</p>
<p>Szabó bácsi azonban nem halt meg. Szabó Ernő helyére Rajz János lépett, aki 1981-ig alakította Szabó bácsit. Akit a Magyar Rádió is eltemetett.</p>
<p><em>Borítókép: Gobbi Hilda és Szabó Ernő a Szabó család felvételén; Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</em></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/szabaernafortepan137823.jpg" alt="Szabó" width="2314" height="2560">
<figcaption> Szabó Ernő a Szabó család 100. része után; Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Szabó bácsi nem halhat meg

<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">"Az újonnan létesült Erzsébet királyné útja / Róna utca megállóhelynek köszönhetően február 7-től, szombattól valamennyi 82A trolibusz indulási időpontjában egységesen 82-es troli közlekedik, így mintegy 75 százalékkal több járat éri el a Mexikói utat a 82-es vonal önálló szakaszáról. A fejlesztésnek köszönhetően a 82-es trolibusz sűrűbben közlekedik, így kényelmesebb átszállási és utazási lehetőséget biztosítva a környéken élőknek." - közölte a BKK, hozzátéve, hogy a 82-es trolibuszok követési ideje megegyezik a jelenlegi 82 és 82A közös követési idejével, a járatok pedig egyenletesebben követik majd egymást, így az utazás tervezhetőbbé válik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/2026-02-03nys9018.jpg" alt="Somewhere" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">A módosításnak köszönhetően a Mexikói út felől könnyebben elérhetővé válik az Uzsoki Utcai Kórház. Az Örs vezér tere irányából érkezőknek az elsőként érintett megállóhelyen kell leszállniuk a kórház eléréséhez, mivel ezentúl nem fordulnak vissza a trolibuszok az Erzsébet királyné útjánál a kórház főbejáratához. A kórház elérése érdemben nem változik, mert az akadálymentesített gyalogátkelőhelyen könnyen elérhető lesz.</p>
<p class="m_-1693299748899392438xmsonormal">A módosítások célja, hogy Zuglóban még kényelmesebb, gyorsabb és átláthatóbb legyen a közösségi közlekedés, és a környezetbarát trolibusz valódi alternatívát kínáljon a hétköznapi és hétvégi utazásokhoz is.</p>

A Budapesti Közlekedési Központ bejelentette a 82A troli betétjárat megszüntetés. Félréértés ne essék, ez most egy jó hír!

A 82-es egyedül marad

<p class="p1">A mai napon, január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját  Bereményi Géza. Akiknek a neve mellé jó esetben annyit írnak: író, a leggyakrabban ezt: Cseh Tamás dalainak szövegírója. Ugyanakkor aligha akad hozzá hasonlóan sokoldalú magyar alkotó. Aki ráadásul minden műfajban, amelyben alkotott teljes értékű műveket hozott létre. Ehhez most legyen elég indoknak annyi, hogy egyebek mellett négy, számos díjat nyert egész estés mozifilm –  Tanítványok, Eldorádó, Turné, Hídember – rendezője.</p>
<p class="p1">„Pedig Bereményi Géza a lehető legszabályosabban és legszerencsésebben indult. Legelső publikációjával, A svéd királlyal (Naponta más, antológia, Magvető, 1968.) szinte csodagyerek hírébe került, s hasonló című novelláskötetével (Magvető, 1970.) nemcsak az élénk várakozást elégítette ki, hanem az ekkor szinte falanxként színre lépő írónemzedék vonásait is markánsabbá tette. S éppen azokkal az írói erényeivel, amelyek máig meghatározóan sajátjai: históriai elemző igényével és következetes nemzedék-kritikájával” – írta Alexa Károly 1977-ben a 31 éves Bereményi Gézáról szóló portréjában, amely a Mozgó Világ folyóirat Pályaképek-rovatában jelent meg.</p>
<p class="p1">Noha a szöveg minden szava érvényes ma is, a a legfontosabb és legérvényesebb közlés akkor is és ma is a „pedig” kötőszó a mondat elején. A szerző ugyanis néhány bekezdéssel korábban azzal kezdi Bereményi munkásságát ismertető írását, hogy annak szabálytalanságaira hívja fel a figyelmet. Bereményi Gézát is művei minősítik, de szüntelen művészi határsértései minden kritikusi megállapítást csak megszorításokkal és kiegészítésekkel, gyakran önmaguk ellentéteivel együtt – a paradoxonig! – tehetik érvényessé, vagy legalább méltányossá; s érdemes szemmel tartani a pályakép fordulatait is, a szüntelen terepváltást” – írta Alexa Károly, de egyúttal megpróbálta lajstromozni Bereményi „határsértéseit”a következőképp: irodalom; film; színház; „könnyű műfaj”; underground.</p>
<p class="p1">49 év telt el azóta, de az keletkezési évszám megjelölése nélkül is nyugodtan közölhetnénk e listát, legfeljebb a két utóbbit váltanánk ki a „dalszövegírással”.</p>
<p class="p1">Ugyanakkor Bereményi Géza életműve épp a határsértéseinek köszönhetően példátlan és megismételhetetlen. Regényíróként, filmrendezőként, és természetesen (de nem mindenek előtt) dalszövegíróként is olyan művek fűződnek a nevéhez, amelyek nemcsak  a századvégi-ezredfordulós kiemelkedő alkotásai, de az magyar kultúra évszázadai tükrében is klasszikusoknak tekinthetők. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan76276.jpg" alt="Bereményi" width="1055" height="701">
<figcaption>Kép: Erdei Katalin/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

„Szüntelen művészi határsértések”

<p dir="ltr">Hunyadi Mátyás királlyá koronázását azzal az egy mondattal szokták elintézni, hogy igen, az történt a Duna jegén, az eseményhez még pontos dátum is tartozik: 1458. január 24. Ebből annyi igaz, hogy a Duna jegén az országgyűlés a családi barát Szilágyi Mihály seregének árnyékában a 15 éves Mátyást királlyá választotta. Az eseményen azonban maga Mátyás nem is volt jelen, mert épp Csehországban tartották fogva, a magyar szokásjog szerint pedig egyébként is szükség lett volna a koronázáshoz a Szent Koronára, amely akkor III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Azok a feltételek sem teljesültek, hogy csak az nevezhette magát törvényes uralkodónak, akit Székesfehérvárott az esztergomi érsek koronázott meg. </p>
<p dir="ltr">A tényleges koronázási ceremónia a Szent Koronával csak hat évvel később, 1464. március 29-én történt meg Székesfehérvárott, miután a korona visszakerült III. Frigyes császártól.</p>
<p dir="ltr">A bizonytalan kezdet ellenére Mátyás király 32 évig uralkodott, mai napig az egyik legismertebb történelmi személyiségnek számít: a róla szóló történetek és mesék népszerűsége töretlen, nevét közterek viselik, arcképe az 1000 forintos bankjegyen ma is látható. Amelyhez hozzátehetjük, hogy valójában immár egy évszázados hagyomány megtestesülése. Mátyás arcképe először az 1920-ban kibocsátott 100 koronás bankjegyen volt látható, 1926-ban a pengő bevezetésekor pedig a 100 pengős címleten. 1930-ban újratervezték a bankjegyeket, sokan úgy tartják, hogy akkor megjelenő „Mátyás-százas" volt minden idők legszebb magyar bankjegye, amit 1946 májusában, pár hónappal a forint bevezetése előtt vontak be, mivel a hiperinfláció miatt egyszerűen értelmezhetetlenné vált az értéke. Noha Mátyás a szocializmus idején sem vált negatív hőssé – épp ellenkezőleg! –, de a forint-bankjegyek akkori koncepciója tiltotta a királyi arcképeket. Mátyás király több mint 50 év múltán, az 1997-ben bemutatott és 1998 szeptemberében megjelenő 1000 tért vissza a fizetőeszközök világába. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-01-24-12.jpg" alt="100" width="747" height="375">
<figcaption> Az 1930-ban kibocsátott 100 pengős bankjegy Kép: matyaskiraly.network.hu/Mátyás király klub</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Ma 568 éve nem koronázták meg Mátyás királyt a Duna jegén. Sőt, ennek a legendának a legstabilabb pontja a befagyott folyó jege volt.


A király, aki ott sem volt

<p class="p1">Január 23-án, péntek délután forgalomba állt a 100. alacsonypadlós CAF-villamos – a jelenlegi beszerzés 27. járműve –, amely kényelmesebb és akadálymentes utazást biztosít az utasok számára – közölte a Budapesti Közlekedési Központ.</p>
<p class="p1">A  forgalomba állított, 2283-as pályaszámú villamos elsősorban a 3-as vonalon szállítja az utasokat, tovább erősítve Budapest korszerű, megbízható és utasbarát villamosflottáját. Érkezésével – a korábban átvett járműveket is beleszámítva – 100-ra emelkedett a fővárosban közlekedő CAF-villamosok száma. A flotta mérete a gyártó számára is tekintélyes: a teljes, 124 darabos állomány a világ egyik legnagyobb CAF-flottáját jelenti majd egy városban.</p>
<p>A CAF-ok beszerzése több ütemben zajlott. A legutóbbi két szállítási periódusban, 2015 és 2021 között összesen 73 CAF-villamos (56 rövid és 17 hosszú) állt forgalomba. A most átvett jármű a jelenleg is gyártás alatt álló, 51 darabos flotta 27. tagja.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/nys5665.jpg" alt="A" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyírő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

A századik CAF a Mexikói útról indult

<p>Hivatalosan 1990 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, de szerencsére nemcsak karót nyelt rutinrendezvények zajlanak ilyenkor.  Például a Ferencvárosi Művelődési Központ, a BKK és a BKV  hétköznapi helyszínekre álmodott ünnepi eseményeket, amelyeket ma 16.00 és 20.30 között lehet megtekinteni és meghallgatni. De már most borítékolhatjuk, hogy többen lesznek, akik véletlenül válnak műélvezőkké, mint azok, akik az kifejezetten élmény kedvéért kelnek útra.</p>
<p>A Magyar Kultúra Napját annak alkalmából ünnepeljük január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. "A jeles évforduló alkalmával a BKV állomásai különleges koncerttermekké alakulnak, ahol  lehetőség nyílik arra, hogy megszólaljanak a hagyományos és az új zenei irányzatokat képviselő előadóművészek, és különleges, magas színvonalú bemutatóikkal egy rövid időre megállásra késztessék az utasokat" - közölte a BKV. Mint írják, a társaság ezzel az együttműködéssel is arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösségi közlekedés több, mint eljutni úticélunkra: összehoz és összeköt megannyi embert, akik most ezen a napon utazás közben igazi kulturális élményt is átélhetnek.</p>
<p>A BKV közleménye szerint a "színes zenei élmény" során az érdeklődők hallhatnak jazz-énekest, handpan-játékost, gitárszólót, hagyományos magyar népzenét, ismert kórusműveket, emellett néptáncbemutatót is megtekinthetnek. több metróvonalat és állomást érintő programon fellép többek között Bencze Alma, Moser Ádám, az Orchestra Budimpesta, a Bartók Táncegyüttes, a Lowlandhill, a Budapest Folk, a Vass Lajos Kórus és még sokan mások.</p>
<p>Az előadások január 22-én 15 órától 20:30-ig tartanak az M3-as metró Nagyvárad tér, Kálvin tér, Corvin negyed, valamint az M4-es metró Kálvin tér állomásán. A program az utazási feltételek betartsa mellett ingyenes. <a href="https://www.bkv.hu/hu/content/peron-programok-a-bkvnal-a-magyar-kultura-napjan-20260121">A részletes programot itt olvashatják. </a></p>
<p>A metróállomáoks nem az első alkalommal adnak helyt efféle eseményeknek. Tavaly novemberben Budapest születésnapját ünnepelték az ún. Metró-fesztivál keretében. Felvételünk akkor készült..</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/enbp202540.jpg" alt="Magyar" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Minikoncertek a metróállomásokon

<p>A Budapesti Közművek sajtómegkeresésre közölte, hogy a rendelkezésére álló meteorológiai információk szerint a hónap első felének átlagos külső hőmérséklete –2,7 Celsius-fok volt. Ez több mint 5 fokkal volt hidegebb tavalyelőtthöz (2,5 Celsius-fok) és tavalyhoz (2,8 Celsius-fok) képest.</p>
<p>Az utóbbi 15 év leghidegebb januárja 2017-ben volt, akkor –4,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, ezen belül az első két hét átlaga –4,4 fokot ért el.</p>
<p>Az idei január első két hetének leghidegebb napja január 9-én volt, –5,9 fokos napi átlaggal. A Budapesti Közművek saját mérései adatai alapján ezen a napon a hajnali órákban a pillanatnyi hőmérsékleti minimum megközelítette a –10 Celsius-fokot Budapest XVII. kerületében. A Rákoskeresztúri fűtőmű hőkörzetében 5 és 6 óra között az átlag –9,8 fok volt.</p>
<p>A Főtávnak több mint 2000 megawattnyi hőtermelő kapacitás áll rendelkezésére a távhőfogyasztók ellátására. A BKM szerint ennyivel a legnagyobb hidegben is megfelelő tartalékokkal biztosítható az ellátás. Leghidegebb időjárásként az energetikai számításokban Budapest területére –13 fokkal tervez a társaság.</p>
<p>Az időszak eddigi leghidegebb napján, január 9-én, a fővárosi távhőrendszerre kiadott összes hőteljesítmény maximuma 957 megawatt volt, ez a rendelkezésre álló hőkapacitások 47 százaléka - közölte Budapesti Közművek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><br>
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

A legnagyobb hidegben is megfelelő tartalékokkal 

<p>Az idei szezonban is csodásan ragyogott a fényflotta Budapest utcáin, de most elérkezett az idő: lekerültek a járművekről, és flotta megérdemelt pihenőre indul - írja Facebook oldalán a BKV Zrt. A társaság elképesztő adatokat is közölt: öt kilométernyi fényfüzér öltöztette a BKV ünnepi járműveit, rajtuk pedig összesen mintegy 140 000 energiatakarékos LED-izzó ragyogott; s ahogy írták: a fényflotta idén sem indulhatott volna útjára a kollégáink elhivatottsága nélkül, hiszen nagyon sokan dolgoztak a sikerért.</p>
<p>"Mi pedig megígérjük, hogy minden fényfüzért szeretettel és gondosan őrizni fogunk, hogy jövőre is ugyanilyen varázslatos élmény várjon rátok" - írták a bejegyzésben, az olvasók kommentben szavazhattak kedvenc fényvillamosukra, amelyek közül a péntek déli felállás szerint az öreg UV-villamos kapta a legtöbb szavazatot.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/facnyvilla.jpg" alt="Fényvillamos" width="2048" height="2048">
<figcaption>Kép: BKV Zrt./Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

140 ezer LED-izzó megpihen

<p>161 évvel ezelőtt a mai napon, január 15-én nyílt meg a Vigadó, teljes nevén a Pesti Vigadó, amely a 19. századi főváros társasági életének legfontosabb helyszíne volt. A Feszl Frigyes tervei alapján készült épületet a szakma nagy része kritikával illette - a legváltozatosabb okokból. "A nemzeti építőművészet kialakítására törekvő Feszl az 1859 és 1865 között épült Vigadóban sajátosan ötvözte a romantikus stílusjegyeket a keleties-népies elemekkel. Már kortársai is úgy vélték, hogy a magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőiben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten" - olvasható <a href="https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html">a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján közölt cikkben</a>, melynek szerzője, Schmidt Anikó külön is hangsúlyozza, hogy a kritika elsősorban azért viselte meg az építészt, mert a kortársak nem értettek meg a nemzeti építészet jegyében született koncepcióját. "Mérvadó vélemények a különféle stílusok ötvözését (az utókorral ellentétben) nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték. A legkíméletlenebb (és vélhetően ezért a legtöbbet idézett) kritikát Theophil Hansen (1813–1891) dán születésű, de elsősorban Bécsben foglalkoztatott építész fogalmazta meg, aki „kikristályosodott csárdásnak” nevezte a Vigadót. A neoklasszicista stílusban tervező, nagy elismertségnek örvendő Hansen nem értékelte nagyra magyar kollégája nemzeti romantikus útkeresését. Feszlt a túlnyomórészt negatív visszhang nagyon megviselte, ezt követően évekig nem tervezett semmit" - írja a levéltáros.</p>
<p>A korabeli sajtó bírálata már soikkal kevésbé volt sértő. "Noha a vigadó külső alakja s belső fölosztása a legkülönbözőbb hibáztatások, kifogások s megrovások tárgya, valljuk be őszintén azon igazán nagyszerű benyomást, mire fényesen világított, óriási arányok a megdöbbenő szemlélőre gyakorolnak. Nincs fejedelem, legyen az még oly hatalmas, kinek szégyenére válnának e termek s tán nem tulozunk, midőn azt állítjuk, hogy alig van közterem bármely európai fővárosban, mely a mienkkel, legalább roppantság tekintetében, mérkőzhetnék, s amit aesthetikai szépség tekintetében az épitész elmulasztott, azt, belsőleg legalább, elfeledtetik a virágok, a szőnyegek a tükrök s a fölötte ragyogó kivilágítás" - írta a megnyitót követően a Vasárnapi Ujság. </p>
<p>A Vigadóval kapcsolatos ellenérzések csak fokozatosan szűntek meg, ám mivel az épület számtalan jelentős eseménynek adott otthon, az épület maga egyre kevésbé volt fontos. 1867-ben, a királykoronázás tiszteletére rendezett banketten Ferenc József is részt vett, 1873-ban pedig itt tartották az első budapesti közgyűlést, s mondták ki, hogy magyar főváros Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest.</p>
<p>Az épület 1944-1945-ben rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett, az ötvenes években elkötelezett műemlékvédelmi szakemberek akadályozták meg bontását. Újjáépítése azonban csak a hatvanas évek végén kezdődött és 1980-ban fejeződött be jelentős építészeti kompromisszumok árán. A Vigadót 2004-ben be kellett zárni, s ezután kezdődött korhű és hiteles felújítása, amely 2014-ben fejeződött be.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vigadoter2szodorairfokep-1024x502.jpg" alt="VIGADÓ" width="1024" height="502">
<figcaption>Kép: Budapest100/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>

Kikristályosodott csárdás

<p>A szocializmus éveiben a fogyasztóvédelem inkább csak elvileg létezett. A hatalom profi szakemberek alkalmazása helyett inkább egy olyan, civilekből álló mozgalom működését erőltette, amelynek tevékenységét sokkal inkább az eszme vezérelte, mint gyakorlatiasság.</p>
<p>1968-ban lépett érvénybe a népi ellenőrzésről szóló törvény, amely kimondta: „A népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg."</p>
<p>Noha az állampolgárok sérelmeikkel közvetlenül is felkereshették a különféle népi ellenőrzési bizottságokat, az ajánlott ügymenet a panaszkönyvbe történő bejegyzés volt, amelyet minden szolgáltató köteles volt vezetni és a problémás esetek során a vevő rendelkezésére bocsátani.</p>
<p>Mindez az erőviszonyoktól is függött.</p>
<p>Voltak agresszív üzletvezetők, akik egyszerűen megtagadták a könyv kiadását, mások párhuzamosan vezettek két panaszkönyvet és a kedves vevő az eredetit csak akkor kapta meg, ha dicsérni akart. Persze megtörténhetett ennek a fordítottja is, amikor a begőzölt vevő ok nélkül írt (volna) sérelmes bejegyzést.</p>
<p>A fogyasztói érdekvédelemnek azonban volt egy harmadik, nem hivatalos, ám mégis hatékony módja: az olvasói levél. Néhány sajtótermékeknek volt olyan felülete, amely kifejezetten a dühöngés levezetésére szolgált. E panaszokat azonban csak akkor közölték, ha a levélíró nevét és lakcímét is megosztotta. Nem lehetett csalni, a szerkesztők ellenőrizték a forrás hitelességét...</p>
<p>A fővárosban az Esti Hírlap rovata volt a legnépszerűbb, amelynek az volt a címe, hogy Itt a budapestiek beszélnek. Ma, január 14-én, tehát éppen hatvan éve jelent meg az a lapszám, amelyben az egyik olvasó egy ma már mindennaposnak mondható problémával jelentkezett, a bolti motozással. Ez akkoriban új jelenségnek számított. Akárcsak az eset helyszíne, az önkiszolgáló élelmiszer bolt. </p>
<p>"December 27-én 18 óra tájban férjemmel vásárolni mentünk a Pestújhelyi úti 15 405-ös számú közértbe. Vásárlás után férjem, hogy segíteni tudjon, lehúzta kesztyűjét és zsebre tette, azután a pénztárhoz mentünk fizetni. Az egyik kiszolgálónő intett mit sem sejtő férjemnek, hogy menjen be a raktárba. Be is ment. A legnagyobb megdöbbenésemre a kiszolgálónő nekiesett, kiforgatta a zsebeit. Nem tudunk napirendre térni a hallatlan gyanúsítás felett. Tisztes kort értünk már meg, de ilyen magatartásban, gyanúsításban még nem volt részünk. Másnap ismét elmentünk az üzletbe, bejelentést tenni. A motozónő szemtelenül rávágta: „Tessék csak, egész nyugodtan!” Szóltam az üzletvezetőnek: „Ja kérem, ilyen eset minden családban előfordulhat.” Nem hiszem, hogy az önkiszolgáló boltok vezetői és a személyzet fel vannak hatalmazva arra, hogy ilyen durva módszereket alkalmazzanak tisztességben megöregedett emberekkel szemben, még akkor sem, ha esetleg gyanúsításuk nem egészen alaptalan"– írta Nádaspataki Edéné Rákospalotáról, nem is sejtve, hogy néhány évtizeddel később már nem a közért kiszolgáló személyzete, hanem ideges férfiak, ún. biztonsági őrök végzik ezt munkát, és ha valaki tetten, azt a rendőrség fogja elszállítani.</p>
<p>Viszont hatvan évvel ezelőtt az eset nyomán még karikatúra is készült, bár nem vennénk mérget rá, hogy az idős pár tetszését is elnyerte. A Ludas Matyi karikaturistájának, Endrődy Sándornak rajzán ugyanis az incidens meglehetősen plasztikus ábrázolása volt a látható ezzel a képaláírással: „Elő a szajréval vén huligán!"</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2026-01-15-19.png" alt="Esti" width="416" height="369">
<figcaption>Kép: Esti Hírlap/Endrődy Sándor/Arcanum</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<br>
<figcaption>Kép: Bauer Sándor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>

Incidens az önkiszolgáló boltban

<p dir="ltr">Az elmúlt napokban lezúdult hó mennyisége sokakat arra késztetett, hogy billentyűzetet ragadva fejezzék ki érzéseiket. A tehetetlen düh célpontja a tél, az önkormányzat, a tél, a szomszéd, a tél, a kerületfenntartók és a tél voltak. Ők az impulzusírók, akik az első hópehely láttán rögtön kiborulnak, mert már ezt tették nyáron is, amikor először lett 25 foknál több.</p>
<p dir="ltr">Úgy látszik, hogy azon az oldalon elfogyott az energia, mert láthatóan kezdenek túlsúlyba kerülni azok az emberek, akik a hóban ugráló kutyákról, szánkózó gyerekekről és hóemberek építéséről posztolnak – értsd: örülnek az évek óta nem látott hó mennyiségének. Egyre-másra jelennek meg fotók hóból épített csodákról és félcsodákról, <strong>a csapadék ezen formája egyre több gyereket és felnőttet ihlet meg, hogy átmenetileg művésznek képzelve magukat megszabadítsák a hótól a benne már készen álló remekművet.</strong> Láttunk már oroszlánt, hófehérkét törpéstül, Jabbát a Csillagok háborúja-univerzumból, hóangyalt, a Csepeli Jégparkban pedig megépítették az ország legnagyobb hóemberét.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/6129859751221754668567553676183137716638189435n.jpg" alt="hószobor" width="1312" height="2048">
<figcaption>Kép: Facebook/V.G.</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Ha láttál te is valami szépet, fényképezd le és posztold ide!</p>
<p> </p>

Úgy néz ki, többségbe kerültek azok, akik egy újabb panaszforrást látnak a lezúduló hó mennyiségében, hanem élvezik, hogy igazi tél van.


Meg nem hirdetett hószobor építő bajnokság zajlik Budapesten

<p dir="ltr">Döbbenetes, de amikor Budapestre megérkezett a hó, akkor a Városligetben található Fővárosi Állatkert is azonnal behavazódott. Ez az intézmény nyitva tartását nem befolyásolta, viszont a lakóit annál inkább. <strong>El tudjuk képzelni, hogy milyen fejet vágtak mondjuk a tigrisek, amikor kiléptek a kifehéredett kifutójukra: gyanakodva körbeszaglásztak, óvatosan lépdeltek a hideg valamiben, amit se megharapni, se megijeszteni nem lehetett</strong>. Ezt egymást böködve végignézték a pingvinek, felnevettek, aztán gyorsan beugrottak a jeges vízbe, hogy ússzanak pár kört.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/60898346913391371882601246991151992566176660n.jpg" alt="Fővárosi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Állat- és Növénykert</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Mindannyian ismerjük a képkockákat, amikor a nyári hőségben a jegesmedvék jégtömbökkel játszanak a vízben és a legtöbb állat jeges gyümölcsöt és zöldséget kap nassolni, hogy valahogy segítsenek elviselni nekik a nyári hőséget. Most fordult a kocka, a sarki körülményekhez szokott állatok érezhetik magukat nyeregben, az esőerdőben és a szavannán élők viszont lehet, hogy legszívesebben magukra húznák a takarót. Vagy éppen nem, lehet, hogy kiélvezik a lehetőséget, hogy kipróbálhatnak valami újat. A Bakancslistájukról.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/61246362613391371815934581212997451158791605n.jpg" alt="Fővárosi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fővárosi Állat- és Növénykert</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A városi parkokban ilyenkor sok olyan kutyát látni, akik önfeledten örülnek az új élménynek, a nagy fehér takarónak, amiben ugrálni és játszani lehet. Sok állatkerti állat is hasonlóan reagál, érdemes megnézni őket. <strong>A Fővárosi Állatkert és lakói behavazva is várnak mindenkit egy kis játékra és pihenésre.</strong></p>
<p dir="ltr">Jegy és egyéb információ <a href="https://zoobudapest.com/">itt</a> érhető el.</p>
<p> </p>

Most kell állatkertbe menni, ha látni akarjuk, ahogy a jegesmedve és a pingvinek kinevetik a sűrű hóesésben pislogó és bukdácsoló többi állatot.
