Ráadásul megírta dalban is.
.A idei nyár nagy slágerének szánta a Budapest Park Cseh Tamás és Bereményi Géza 50 éve megjelent Budapest című dalát Vitáris Iván előadásában, amely valójában mozgóképként értelmezhető, mivel a Miki353 rendezte klipben felbukkanó 35 hazai stárnak a jelenlétével sikerül is elterelnie a figyelmet a dalszövegről, amelynek minden sorát már csak kevesen érthetik, ellenben az "itt van a város, vagyunk lakói, neve is van Budapest" sort annál többen.
"Kevés főváros létezik a saját zenéi nélkül. A miénknek ráadásul különösen gazdag a sajátdalos emlékezete: generációk írták meg újra és újra ugyanazt a várost, mindig azt a Budapestet, amelyet éppen ők láttak maguk körül. Más volt a város Presser Gábor generációjának, más Lovasi Andrásénak, és megint más annak a nemzedéknek, amelynek Beton.Hofi, Krúbi, Pogány Induló, Sisi vagy az Analog Balaton zenéje már természetes közeg.
Ettől azonban a korábbi Budapest nem tűnik el. A rétegek egymásra rakódnak, ahogy maga a város is folyton átépül, miközben valami makacsul felismerhető marad benne - írta a Budapest Park.
Amelyhez két kiegészítést fűznénk... Jobban mondva, a budapesti sajátdalos emlékezetet, illetve Cseh Tamás dalát is egy-egy érdekességgel toldanánk meg.
Kezdjük Fenyő Miklóssal, és az ő Budapest-dalával, a Belvárossal. amit maga idején is kevesen ismertek. Tegyük hozzá: nem véletlenül... Enyhén szólva sem tekinthető jelentős dalnak. Épp ellenkezőleg.
A Hungária együttes első nagylemeze, a Koncert a Marson 1970-ben jelent meg és a címadó dal valóban zenekar vörös bolygón tartott koncertről emlékezik meg. De Fenyő Miklós és tsai. marsbéli kalandjai itt véget is érnek, és a továbbiakban a fiúk inkább földre szállt angyalként próbálják a hazai popzene csúcsait meghódítani... Mit sem sejtve arról, hogy ez majd csak tíz évvel később következik be, mindent elsöprő Hungária rock and roll partyval, bár a teljességhez tartozik, hogy az 1970-es tagok közül csak az alapító-zenekarvezető, Fenyő Miklós öltözött jampec szerelésbe.
De 1970-ben még szó sem lehetett kockás jakóról és háromszögre kötött nyakkendőről!
Noha a férfiaknál a külsőségek identitásképző hatása legfőképp hajnövesztésben nyilvánult meg, másfelől Budapest szokás szerint két részre szakadt: belvárosiakra és külvárosiakra, az egyik végletet az aranyifjú, a másikat a proli testesítette meg.
A közös munka pedig az esetek túnyomó részében verekedésekben csúcsosodott ki.
Noha a Belváros című dalban idáig nem fajulnak a dolgok, attól válik érdekessé, hogy a valóságban, egy ilyen méricskélésben Fenyő Miklósnak sehol nem osztottak volna lapot. Ezért hát maga kezdte keverni a lapokat, és ennek azt lett a vége, hogy ő maga állt a külvárosi csapat élére.
Ami azt illeti, ez sem tűnt életszerűnek.