A Hegyvidék lakói most megszavazhattak 100 millió forintot a kilátó felújításának előkészületeire. Mint ismeretes, az építmény február óta zárva tart, visszabontásra vár, a napokban kiderül, hogy a kerületiek szeretnék-e, hogy elinduljon a műszaki tervezést megelőző átfogó vizsgálat.
Ma emlékezünk meg az Erzsébet-kilátó átadásának 116. évfordulójáról, kérdés, hogy holnap lesz-e mit ünnepelnünk
A budapesti János-hegyen álló Erzsébet-kilátó a Főváros egyik legikonikusabb műemléke. A 19. század végén a hegycsúcson még egy alacsony, fából készült emelvény állt, amely az idő múlásával elöregedett és balesetveszélyessé vált. Glück Frigyes szállodás és a Budapesti Budai Torna Egylet kezdeményezésére gyűjtés indult egy tartós, kőből készült torony megépítésére, a neoromán stílusú építmény terveit a Halászbástya alkotója, Schulek Frigyes készítette el. Az építkezés 1908-ban vette kezdetét, és két évig tartott, a kész tornyot a Főváros átvételét követően, 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek. A kilátót az 1898-ban elhunyt, a magyarok által körülrajongott Erzsébet királyné, Sisi emlékére nevezték el, aki 1882-ben személyesen is megcsodálta a panorámát a hegyről.
Mérnöki teljesítmény, kivitelezési mulasztás
A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 527 méter magas János-hegy tetején zajló építkezés korának egyik legnagyobb mérnöki teljesítménye volt, amely komoly logisztikai újításokat igényelt. Mivel a csúcson nem volt víz, az építkezéshez szükséges mennyiséget a Svábhegyről pumpálták át egy kifejezetten erre a célra kiépített csővezetéken és szivattyútelepen keresztül. A belső vázhoz szükséges köveket pedig a hegyoldalban nyitott ideiglenes bányából termelték ki, míg a mészkőtömböket lovas kocsikkal és csörlős pályákkal vontatták fel a meredek terepen. Schulek zseniális terve alapján két különálló, egymástól független csigalépcső fut a toronyban, külön a felfelé és a lefelé haladóknak, elkerülve a torlódást. Kuriózum még, hogy hazánkban elsőként ez az épület kapott állandó díszkivilágítást 1926-ban.
A zseniális mérnöki munka ellenére a siettetett építési tempó és a tervezési hiányosságok hosszú távon megbosszulták magukat. A Hegyvidéki Önkormányzat 2026 februárjában életveszély miatt azonnali hatállyal, határozatlan időre lezárta a kilátót. A szakértői vizsgálatok kimutatták, hogy egy csaknem százéves statikai hiba miatt a torony képtelen megfelelően elvezetni a csapadékvizet. A falakba szivárgó víz miatt a mészkő-, homokkő- és téglaszerkezetek szétmállottak, a kilátót csak úgy lehet megmenteni, ha előbb jelentősen visszabontják, majd újraépítik.
Most dől el, hogy mennyire szeretjük az Erzsébet-kilátót
Nemrég a Hegyvidéki Önkormányzat megkérdezte a kerület lakóit, hogy mire fordítsák a tavalyi költségvetés maradványát. A mostani maradványösszeg a (új ablakban nyílik meg)Hegyvidéki Önkormányzat 2025-ös költségvetésének el nem költött része, mely a korábbi évekkel összevetve nem számít rendkívülinek, de mégis jelentős összegre rúg. Hét másik opció mellett például (új ablakban nyílik meg)szavazni lehetett az Erzsébet-kilátó felújítására illetve annak előkészítésére is. A teljes felújítás költsége meghaladja az önkormányzat lehetőségeit, de a pontos költségek meghatározásához szükséges átfogó vizsgálatot szeretnék mihamarabb elvégeztetni, ennek várható költsége 100 millió Ft, ez a forrás a műszaki terveket megalapozó átfogó vizsgálat költségét fedezné. Ez azért fontos, mert minél hamarabb készül el az átfogó vizsgálat, annál hamarabb lehet elkezdeni a források feltérképezését, és így várhatóan hamarabb kerülne sor a kilátó felújítására. Ennek elmaradása esetén még jobban elhúzódhat a folyamat. Maga a szavazás pedig azért érdekes, mert Budapest és a Hegyvidék egyik szimbólumáról van szó, a Budapest legmagasabb pontján épült gyönyörű, Sisiről elnevezett kilátóról, évi 1 millió látogató célpontjáról és Budapest legrövidebb futóversenyének helyszínéről. És most az is kiderül, hogy mennyire hiányzik az embereknek, hogy már több mint fél éve nem mehettek fel Schulek csigalépcsőin.
