NAPKÉPE

Ma ünnepeljük az első pesti lóverseny évfordulóját


Ne gondoljuk, hogy nem volt eseménymarketing a 19. század elején, Széchenyi István mindenhez is értett, de legalábbis lelkes volt, ha valami újat akart meghonosítani Magyarországon.

Pont 199 éve, 1827. június 6-án rendezték meg az első hivatalos, modern lóversenyt a Pest melletti síkságon, a mai Soroksári út környékén. Ez a premier nem csupán egy izgalmas sportesemény kezdetét jelentette, Széchenyinek egy olyan társadalmi és gazdasági reformfolyamat elindítása volt a célja, amit angliai utazásai során tapasztalt meg: a lóversenyzés és a tervszerű lótenyésztés gazdasági, valamint katonai jelentősége. A brit minta itthoni alkalmazásával nem csupán a puszta szórakozás vagy a szerencsejáték meghonosítása volt a célja. Széchenyi a nemesi összefogást, a mezőgazdaság modernizációját és a minőségi lófajták elterjesztését, a lósport és a lovaglás népszerűsítését kívánta előmozdítani a lóversenyek bemutatkozásával. Aki valaha lovagolt már vagy csodálkozott rá egy ló szépségére, rendszeresen jár a lovira szórakozni, az tudja igazán értékelni, hogy miért volt érdemes belevágni ebbe a vállalkozásba 200 évvel ezelőtt. 

A történelmi nyitónap egyébként hatalmas tömeget vonzott, a korabeli beszámolók szerint a 25 ezres látogatószámban szinte minden társadalmi réteg képviseltette magát. A társadalmi elit, a mágnások és a polgárság mellett a köznép is kíváncsian figyelte az Angliából hozatott telivérek és a hazai lovak küzdelmét. A siker azonnali volt,  a versenyeket rendszeresen megrendezték, a futamok napjai a pesti társasági élet legfontosabb eseményeivé váltak. Itt nemcsak a lovak gyorsasága számított, hanem a divat, a politikai kapcsolatok építése és a kulturális találkozások is. A lóversenyek gazdasági hatása is óriási volt. Fellendítette a hazai lótenyésztést, ami olyan világraszóló sikerekhez vezetett, mint a verhetetlen csodakanca, Kincsem és Kisbér karrierje. Ez utóbbi kevésbé ismert, pedig az egyetlen magyar ló, ami valaha megnyerte az angol epsomi derby-t, ezután nem sokkal pedig behúzta a párizsi grand prix-t is – még a reformkorra emlékező, budai játszótérre is bekerültek, ahol bárki kipróbálhatja őket.

Johann
Johann Erdmann Gottlieb Prestel litográfiája az első futamról; Kép: Szechenyilevelezes.abtk.hu

 

(Borítókép: Lovas.hu)