A Fővárosi Önkormányzat és a Pro Cultura Urbis Térfoglalás programjában, a PLACCC Fesztivál extra kiadása során olyan köztéri alkotásokat mutatnak be, amik puszta látványosság helyett aktív bevonódást, a városrészek másfajta megtapasztalásának élményét nyújtják a résztvevőknek, és nem mellesleg globális kérdéseket is érintenek.
Bubla Éva Lélegzésre kijelölt hely című installációja
- a zöldterületek és természetes élőhelyek csökkenésére,
- a beépítettségre,
- a közúti forgalom
- és a fenntarthatatlan emberi tevékenységek
növekvő mértékére hívja fel a figyelmet – mindezek következményeként ugyanis folyamatosan romlik a levegő minősége az urbánus tereinken.
„Az elmúlt nyarak fullasztóan szemléltetik a város beépített területeinek ún. hősziget effektusát is, amikor nem csak a növényzet szomjazik, de mi magunk is a zöldterületek után” – magyarázza Bubla. „Hová indulhatunk egy kis friss levegő után?” – teszi fel a kérdést.
A Lélegzésre kijelölt hely ezúttal a már meglévő növényzettel és élőlényekkel indít párbeszédet, folytatja a honlapján, egy bejárható, beülhető, belélegezhető intim teret és hangszőnyeget létrehozva a városi lombkoronák szomszédságában.
Az installáció 2024. augusztus 14-ig látogatható, időszakosan pedig egy hanginstalláció egészíti ki az élményt a helyszínen, ami az installáció terében elhelyezett QR kódon keresztül saját eszközről is bármikor elérhető.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, áprilisban sorban dőltek meg a melegrekordok, április 13-án, szombaton például megdőlt a 118 éves országos és a 85 éves fővárosi melegrekord is.
Ahogy ebben a cikkünkben is összefoglaltuk, ahol kevés az árnyék és sok az olyan felület, ami könnyen felmelegszik, ott hősziget alakul ki.
Egy ilyen sziget hőmérséklete sok fokkal magasabb, mint például egy erdőé. Ha azt szeretnénk, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető hely legyen, akkor csökkenteni kell a városi hősziget-hatást, azaz fel kell törni az aszfaltot, és minél több fát kell ültetni.
A nyárias meleg és az erős napsütés azért is kifejezetten káros, mert – ahogy felhívta erre a Levegő Munkacsoport a figyelmet – a forgalmas területeken kora délutánra magas ózon-koncentrációval is számolni kell.
Az ózon az egyik legerősebb oxidáló gáz, magyarázzák, ami sejtjeinkkel találkozva robbanásszerű reakciót vált ki, nagyobb koncentráció esetén oxidatív stresszes állapotba hozva a szervezetet. A tünetek a bőr, szem, nyálkahártya irritációjától a légzési nehézségeken keresztül a tartós tüdőkárosodásig terjedő skálán fordulnak elő. Hogy mivel lehet tenni ellenére, már azon túl, hogy elkerüljük ezeket a helyeket, arról itt lehet többet olvasni.
A főváros a Radó Dezső nevét viselő,
2021-ben bemutatott akciótervben állította össze a Budapest zöldítésének fő céljait. A 120 oldalas szakmai anyagban arról írnak, hogy a városvezetés kiemelt célja, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyiségét a jelenlegi 6 m2-ről, 7 m2-re növeljék.
Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkot jelent.
Ahogy ezen a bemutatón a városvezetők elmondták, a Zöldülő Budapest 2030 projekt zászlóshajója
- a Városháza Park,
ahol az átmeneti pop-up park helyére 8 ezer négyzetméter új, fásított zöldterületet, közösségi találkozópontot és árnyas pihenőhelyet álmodtak meg.
A másik nagy változtatás
- a Széchenyi sétány
kialakítása lesz: a Széchenyi téri körforgalmat megszüntetik, az autóforgalomra használt területet pedig 70 százalékkal csökkentik a környékén.
A tervek szerint néhány éven belül
- a Parlament és a Lánchíd között is egy sokkal zöldebb, dupla fasorral kísért sétány várja a gyalogosokat.
Ennek részeként folyik a cikk írásakor is a felújítás a pesti alsó rakparton.
Mint azt Bardóczi Sándor főtájépítész is elmondta, a több helyen növelni fogják 2024 nyarán az árnyékolók számát is.
Ahogy egyébként a Telex a BBC-re hivatkozva megírta, ha 2024 végéig nem csökken a globális hőmérséklet, akkor jövőre a klímaváltozás új, ismeretlen területére érünk.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint ráadásul Európa még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik. A WMO és a Copernicus jelentése szerint továbbra is az üvegházhatású gázok jelentik a rendkívüli hőség fő okát, de hangsúlyozták, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatása szerint egyre gyakrabban száradnak ki a hazai hegyi patakok is, ami felkészületlenül éri élővilágukat, ami miatt csökken az ott élő egyedek és fajok száma.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)