A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-part átépítésével folytatódik a pesti rakpart felújítása. Az önkormányzat bejelentése szerint a Főkert beruházásában nyolc fa ültetése mellett 365 négyzetméter biodiverz évelőfelületet, párakaput, automata öntözőrendszert és árnyékolókat is telepítenek.
Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester a beszédében elmondta, a korábbi városvezetés hagyományával szakítva, ezúttal is valódi, talajkapcsolatos fákat ültetnek a rakparton – ahogy tették ezt a Margit híd és a Kossuth tér közötti szakasz felújítása során.
Karácsony szerint a beruházásra a források is megvannak, a következő ciklusban az önkormányzat 18 milliárdból kíván klímaadaptívabb köztereket kialakítani, ennek az összegnek a jelentős részét pedig a pesti alsó rakpart zöldítésére szánják.
A világ egyik legszebb panorámája nyílik innen a Budai Várra és a Gellérthegyre, itt az ideje, hogy sokkal jobban kihasználjuk a területet
– mondta a főpolgármester.
Az önkormányzat beszámolója szerint a szakaszon az árnyékolók mellett napozószékeket, kerékpártámaszokat és ivókutat is telepítenek.
Mivel a fejlesztés az útpálya és partél közötti sávban valósul meg, a rakpart jelenlegi forgalmi rendjét nem érinti.
A kivitelezési munkák ütemezetten valósulnak meg, mindig csak az építéssel érintett területrészek lesznek elzárva. Folyamatosan biztosítják a rakparti hajók megközelítését, a hajók kiszolgáló forgalmát, illetve a területen a gyalogos áthaladásra is folyamatosan szabadon marad a partmenti sáv.
A május 27-én kezdődő munkák a tervek szerint augusztus 12-ig befejeződnek.
A pesti Duna-part belvárosi szakaszának a felújítása 2021 augusztus 17-én kezdődött.
Karácsony már akkor kijelentette, hogy a cél az, hogy megszűnjenek a kihasználatlan burkolt felületek, amelyek feleslegesen foglalják a Duna melletti értékes közterületet.
A lépcsős partfal megmaradt, a Markó utcai rámpa támfala azonban beljebb került. A világörökségi védett látkép nem sérült, sőt a fővárosiak és a turisták az új járdának köszönhetően séta közben gyönyörködhetnek a panorámában.
Az önkormányzat szerint, a fejlesztésnek a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan kellett volna elkészülnie, hogy a belvárosból ki lehessen sétálni a Duna Arénához, de mint láttuk, ez nem valósult meg. A forrást viszont 2021 végéig biztosította a kormány a fővárosnak, úgyhogy a munkákat akkor el kellett kezdni, és be is kellett fejezni.
A beruházás során az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti része 34 talajkapcsolatos fával lett gazdagabb. Az ültetés során gyökércellás faveremrácsokat alkalmaztak, amiket vízáteresztő anyaggal vettek körbe, és laza termőréteggel töltöttek fel. Ezek a gyökércellák biztosítják a fák hosszútávú, egészséges fejlődésének és növekedésének feltételeit.
Ahogy az önkormányzat is írta, a csaknem három méter törzsmagasságú kocsányos tölgyeket egymástól hétméteres távolságra telepítették. A fafaj kiválasztása és a fasor elhelyezése során egyszerre több szempontot is figyelembe kellett venni. Ilyen például a föld alatti közműhálózat, az új út nyomvonala és burkolata, a Duna közelsége, valamint a gyalogos közlekedés biztosítása.
A pesti alsórakpart helyzete régóta foglalkoztatja a szakértőket, várostervezőket és döntéshozókat,
Finta József például már az Intercontinental szálló tervezésekor felvetette, hogy – jobb híján – egy terasz kiépítésével a felszín alá lehetne vezetni az autóforgalmat, de az elképzelésből – elsősorban anyagi okok miatt – nem lett semmi.
A BKK már 2012-ben elkészített egy fejlesztési koncepciót, amelynek fő céljai között szerepelt, hogy felélénkítse a Duna-partokról folyó párbeszédet. A koncepcióban három változatot is kidolgoztak, ezek között szerepelt, hogy a gépkocsiforgalmat teljesen kitiltanák a pesti alsó rakpart belvárosi (a Március 15. tér – Jászai Mari tér közötti) szakaszáról.
A szakértők számoltak azzal is, hogy a pesti alsó rakpartot északi irányba egyirányúsítani is lehetne.
Abban viszont mindenki egyetértett, hogy szükség van egy sétányra, amely egységes láncolatba fűzi a belvárostól északra és délre elterülő, zöldbe ágyazott vízpartokat (például a Dagály fürdő és a Népsziget, illetve a Nehru park – Millenniumi Városközpont környékét), és új köztereket hozna létre a főváros leglátogatottabb részén.
A koncepció elkészítését a fővárosi közgyűlés amiatt kérte a BKK-tól, írta az egykori Index , mert felismerték, hogy
a folyam fővárosi partjait a közúti közlekedés vette birtokba, a part és a kikötők gyalogosan szinte elérhetetlenné váltak,
a szabadidős tevékenységek kiszorultak, a személyhajózás jelentéktelenné vált.
A kormány akkor ezt még nem tartotta volna az autósok üldözésének. Ahogy a lap emlékeztetett is rá, az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európa számos nagyvárosa küzdött hasonló problémákkal.
A Mérce is összegyűjtött hasonló példákat. A harmadik legnagyobb francia várost, Lyont kettészelő Rhône folyó bal partját végül 5 kilométer hosszan teljes egészében átadták a városlakóknak 2007 tavaszán. Koppenhágában a kikötőből eltüntették a parkoló autókat.
A párizsi Szajna-part baloldali alsó rakpartján az Alma híd és a Musée d'Orsay között húzódó 2,3 kilométeres szakaszon ötven év után 2013-ban végleg megszűnt az autóforgalom és a tömegközlekedés. A 4,5 hektáros területen parkokat, éttermeket, művészeti és sportlétesítményeket alakított ki 35 millió eurós költségvetésből a párizsi önkormányzat. 2018-ban pedig végleg kitiltották a járműveket a párizsi alsó rakpartokról.
Nálunk 2019-ben arról szóltak a hírek, hogy – követve Finta terveit – lefedhetik a pesti alsó rakpartot. Ahogy az Építészfórum beszámolt róla, egy kormányhatározat szerint a Dunáig érő terasz épülhet. A kormányhatározat felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a főpolgármestert, hogy – a Magyar Turisztikai ügynökség bevonásával – vizsgálják meg a „Budapest V. kerület Vigadó térhez kapcsolódó, az alsó rakpartot lefedő, közösségi térként funkcionáló terasz és annak rakparti gyalogos kapcsolatai kialakításának lehetőségét”, ám ebből nem lett semmi.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)