Izzik a lábunk alatt a talaj. Süt a hő a falakból. A nyári kánikulában naponta többször szembesülünk vele, hogy milyen forró tud lenni körülöttünk a város. Érezzük a hőt, de nem látjuk. Furcsa galériánkban most láthatóvá tesszük a láthatatlant: hőkamerás képekkel mutatjuk meg, mennyire fel tud forrósodni a város, és azt is, hogy mi erre a megoldás.
A hőérzetünket, sőt nem csak az érzetünket, hanem a valódi hőmérsékletet is alapvetően befolyásolja, hogy milyen melegek azok a felületek, amik körbevesznek minket. Ha forróság van, akkor olyan környezetet kell keresni (vagy teremteni), ahol a felületek hűvösebbek, mint a minket körbevevő levegő, és máris jobb lesz.
Élet a Hőszigeten
Ahol kevés az árnyék és sok az olyan felület, ami könnyen felmelegszik, ott hősziget alakul ki. Egy ilyen sziget hőmérséklete meglepően sok fokkal magasabb, mint például egy erdőé. Van is erre egy jó ábra, ami Budapestről készült, és azt mutatja, hogy a zöldfelület és a hőmérséklet hogyan függ össze:
Ennek fényében már könnyen érthető, hogyan kerül ide a következő kép, ami azt mutatja, hogy hol mekkora a zöldfelületek aránya Budapesten. Ahol kevés a zöld (kisebb a zöldfelületi intenzitás), ott melegebb van. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hőszigeteken minden meleg. A sűrű beépítésű részeken is vannak menedékek, hűvösebb részek; ezeket is megkerestük a hőkamerával.
Ha azt szeretnénk, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető hely legyen, akkor bármi áron csökkenteni kell a városi hősziget-hatást. Ez az egyre inkább mélyülő klímaválságban világos feladat Budapesten. A hogyan kérdés megválaszolásához most nézzünk szét a belvárosban.
Budapest hőkamerával – így még tényleg sosem láttad
A hőkamerás képek azt mutatják meg, hogy egy-egy felület milyen hőmérsékletű. A kék árnyalatok a hidegebbek, a vörös árnyalatok a melegebbek. Minden képen két hőmérséklet látszik: a leghidegebb és a legmelegebb felületé. Ezek a képek nyári délutánon készültek, amikor 30-33°C között volt a hőmérséklet, felhő pedig alig volt az égen.
46°C különbség van a fasor lombja és a régóta a napon álló autó között. A legfontosabb tanulság már ebből is levonható: az árnyas részek és a fák hűtik, a napos felületek, kő és fém burkolatok fűtik a várost. Nem is kicsit.
Az árnyas oldalon a fák között 24°C van, a napsütötte autó hátulján ennek a duplája. Látszik, hogy még a burkolat színe is számít, a zebra csíkjai jóval hűvösebbek a sötét aszfaltnál.
Árnyas utca kétoldali fasorral: Még a legmelegebb felület is csak pár fokkal melegebb mint a levegő.
Árnyék nélkül pokol a játszótér
Majdnem 60°C-on izzik a gumiburkolat a napon.
Így már jobb. A homokozó árnyékban lévő része bő 10°C-kal hűvösebb, mint a levegő. Ide lehet járni hűsölni.
A rögzített skálájú kép azt mutatja meg, hogy az árnyas park legmelegebb foltja is hidegebb a levegőnél.
A fák nagyon hatékony légkondicionálóként is működnek. Nélkülük az a házfal ugyanúgy izzana, mint a burkolat.
Oké, növényt, de milyet?
Ha lehet, akkor ne ilyet. A dézsás fa jobb, mint a semmi, de rosszabb, mint egy fa. Nem tudnak nagyra nőni, a rosszabb dézsák felforrósodása se a fáknak, se a környezetnek nem jó.
A legjobb a fa, hiszen árnyékot ad, tisztítja a levegőt, megköti a port, oxigént termel és még jól is néz ki.
Magas növény árnyékban: 19°C! Ez pont így működik nagyban is, a legnyerőbb párosítás tehát a fák árnyékában elterülő növényzet.
31°C különbség van a sportpálya és az árnyékban lévő fű között. Ez pont annyi, mint a fagypont és a levegő közötti különbség a kép készültekor.
Nézzük meg milyen hideg a magas növényzet, és egy percre gondoljunk a méhlegelőkre, ahol az átlagosnál szintén magasabbak a növények. (Nem, ez nem méhlegelő, de a hőtan pont úgy működik ott is.) Az előző képpárral összehasonlítva jól látszik, hogy a magasabb növényzet jóval hűvösebb, mint a rövidre vágott fű. Így kevésbé szárad ki a talaj is, a növények jobban élnek. Többek között ezért is fontos a Vadvirágos Budapest program.
És akkor most?…
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy fel lehet, és fel is kell törni az aszfaltot, ahogy tette ezt például a VIII. kerület és a Főváros a Népszínház utca egyik sarkán, vagy ahogy történt a Blaha Lujza téren, ahova tucatszámra kerültek új fák, amiknek köszönhetően a tér nagy része pár éven belül (amikor a fák megnőnek) árnyas találkozóhely lesz.
Árnyékra és fákra van szükségünk, minél nagyobb mennyiségben. A rendelkezésre álló tér pedig véges, abból kell főzni (fásítani) ami van. Le lehet hűteni a gangos bérházak belső udvarait, erről is szól például az Égigérő fű pályázat, amivel az udvarzöldítést támogatja a főváros.
A Népszínház utca – Kiss József utca találkozásnál fákat és évelőket ültettek oda, ahol korábban csak aszfalttenger volt.
Ahhoz, hogy 10-20-30 év múlva is levegőt tudjunk venni, több helyet kell teremtenünk az utcákon, tereken is a fáknak, és csökkenteni kell a burkolt felületek arányát. Bizakodásra ad okot, hogy a Főváros és egyre több kerület is olyan fejlesztéseket tervez és valósít meg, amik ezt segítik elő.
A teljesség igénye nélkül, előre is elnézést kérve minden kimaradt projekttől: a VIII. kerületi Déri Miksa utcában éppen brutális fásítás készül, és fasort kap a Somogyi Béla utca is. A VI. kerület célul tűzte ki a burkolt felületek csökkentését, új fejlesztéseiket már ebben a szellemben (is) tervezik, például a Csengery utca fásítását, de a hamarosan elkészülő Jókai tér is rengeteg új fát kap. A XIII. kerületi Katona József utcában a faültetés mellett virágágyásokat hoztak létre, a IX. kerületi Bakáts tér az eredeti tervekhez képest jóval több zöldfelületet kapott.
A pontosság kedvéért végül a technikai részletek
A képek Seek Thermal Shot PRO készülékkel készültek. Az egy képen mért hőmérsékletkülönbségek közötti torzulás hibahatára 1°C alatt van, elhanyagolható. A valósághoz képest a tapasztalatok szerint pár fokot (jellemzően lefele) torzíthat, de mivel alapvetően eltéréseket mutatnak be a képek, ez a mérési eredményeket nem befolyásolja. Ha a kamera szerint 20°C van két felület között, akkor valóságban pontosan is annyi eltérés.
A fényes, nem festett fémfelületek, tükrök, üvegek megzavarhatják a kamerát, fals értéket mutathat. Például ha egy parkoló (tehát biztosan nem légkondicionált) autó szélvédője feltűnően sötétkék (tehát hideg), akkor a kamera a benne tükröződő égbolt miatt zavarodott meg. Az ilyen képek bemutatását kerültük.
Az égboltot is tartalmazó képeken rögzíteni kell a színskálát, különben az égbolt értelmezhetetlensége miatt nagyon elcsúszik a színezés a vörös-fehér tartomány felé. Két kép színeinek összehasonlítása csak akkor releváns, ha a hőmérséklet skála (lásd a kép jobb oldalán) azonos, de a hőmérsékleti adatok, az egyes felületek közötti, fokban mért eltérések összehasonlítása természetesen minden esetben lehetséges.
A képek 2021. 07. 29-30-án 13 és 18 óra között készültek, 30-33°C melegben, szélcsendben, minimális felhőborítás mellett.
Szöveg, hőkamerás felvételek: Kovács Tamás