Hivatalossá vált a Budapest zöldítésének fő céljait, elemeit rögzítő, Radó Dezső nevét viselő fővárosi akcióterv: lakótelepzöldítés, emlékerdő, parkláncolat Pesten, új fasorok, megújuló patakok. Infografikák, és a Főváros közleménye segítségével mutatjuk a részleteket, aki pedig az egész, 120 oldalas szakmai anyagnak nekiesne, ide kattintva teheti meg.
Mi a terv célja?
Átfogó céljaink a következők:
- egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása,
- klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés,
- biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés,
- együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra fejlesztés,
- okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.
Kiemelt célunk, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyiségét a jelenlegi 6 m2-ről, 7 m2-re növeljük. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkokat jelent.
Fenntartási programok keretében célunk a meglévő zöldinfrastruktúra hálózat elemeinek színvonalas fenntartása, értékeinek megőrzése. A fenntartási feladatokat zömében a Fővárosi Önkormányzat által kezelt közparki és fasori területeken a FŐKERT Nonprofit Zrt., majd az ún. „Stadtwerke” modell alapján felépülő Budapesti Közművek Nonprofit Zrt megalakulása után a FŐKERT divízió végzi, kiegészülve a szintén a Budapesti Közművekbe integrálódó BTI Nonprofit Zrt-vel. És az FKF Nonprofit Zrt-vel, valamint a továbbra is önálló cégként működő Fővárosi Vízművek Zrt., a Budapest Közút Zrt. és az FCSM Zrt. ilyen jellegű feladataival. A zöldinfrastruktúra üzemeltetés hatékony ellátásához a fenntartási feladatokat ellátó társaságok eszközállományának, telephelyeinek korszerűsítése, valamint a munkavállalók munkakörülményeinek, megbecsülésének javítása is szükséges.
Partnerségi programok keretében az együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra üzemeltetés kiemelt célhoz igazodva cél a fővárosi zöldinfrastruktúra fenntartási és fejlesztés feladatait ellátó szervezetek közötti hatékony együttműködést segítve javítani a fővárosi zöldinfrastruktúra minőségét. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Önkormányzat kiemelt célja megszólítani a használókat, a fővárosban élő, dolgozó lakosságot, az itt működő vállalkozásokat. Célunk partneri kapcsolatok kialakítása a zöldinfrastruktúra fejlesztés és fenntartás során is. Ennek érdekében a társadalmi bevonás tájékoztatás és konzultáció szintjeinél magasabb szintű formáinak, az együttműködésnek, a felhatalmazásnak, valamint a feladat delegálásnak a bevezetését tervezzük a fővárosi zöldfelület fejlesztés és fenntartás gyakorlatába.
Mivel a közterületekkel, ezen belül a zöldinfrastruktúrával kapcsolatos lakossági elvárások nagyon sokfélék lehetnek, egymásnak nem ritkán ellentmondó igényeket is megfogalmazva, a társadalmi véleményezés során az érintettek széles körét szükséges megszólítani, és a beérkezett vélemények alapján átlátható és több lépcsős közösségi tervezési folyamat keretében kell meghatározni a többség számára elfogadható kompromisszumot. A nagyvolumenű (100 millió Ft feletti értékű) fejlesztések során ezt a Fővárosi Önkormányzat tervegyeztetési protokoll szerint végzi.
A Főváros zöldinfrastruktúra hálózatának az akcióterv tervezési időszakára vonatkozó – 2030-ig terjedő – fejlesztési feladatokat az akcióterületi és tematikus javaslatok fejezet tartalmazza. A javaslatok között szerepelnek a Fővárosi önkormányzat közvetlen kompetenciájába tartozó zöldinfrastruktúra fejlesztési célkitűzések, illetve azok az érdekérvényesítési feladatok is, melyek megvalósítása bár nem Fővárosi Önkormányzati kompetencia, de összvárosi érdeknek tekinthető.
A Fővárosi Önkormányzat célja dokumentumban szereplő fenntartási és fejlesztési programok megvalósítása. A megvalósítás mértéke és üteme természetesen a Fővárosi Önkormányzat költségvetési helyzetének, bevételi forrásainak alapján, az éves költségvetési tervekben kerül véglegesítésre, figyelemmel a megvalósításra igénybevehető külső források (pályázati, fejlesztési hitelek, szponzori támogatások) nagyságára.
Mi az a Radó Dezső terv?
A Radó Dezső Terv – a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazított terv. Célja a 2017-ben elfogadott Budapest Hosszútávú Zöldinfrastruktúra Koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. A dokumentum készítése során figyelemmel vagyunk az Európai Unióban megfogalmazott új települési szintű zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztési programokra, a közelmúltban meghirdetett és 2026-ig tartó ciklust magába foglaló RRF (Helyreállítási) Alapra, valamint 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Programra (ZIKOP), amelyek keretén belül nyújtanak uniós forrású finanszírozási lehetőséget látunk az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a globális kihívások helyi kezelését célzó, valamint zöldfelület-fejlesztéssel kapcsolatos programok számára.
A fővárosi zöldinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés feladatai sok szereplő között oszlanak meg. A Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv funkciója, hogy az összvárosi szempontokat szem előtt tartva, a Fővárosi Önkormányzat számára határozza meg a közvetlen kompetenciájába tartozó, valamint a közreműködésével, érdekérvényesítő (lobbi) tevékenységével megvalósítandó feladatokat.
A Radó Dezső Terv átfogó céljai vezérelvként szolgálnak a főváros zöldinfrastruktúráját érintő programok és projektek kidolgozása során.
Ki volt Radó Dezső?
Dr. Radó Dezső, bár a zöldinfrastruktúra kifejezést még nem használta, de évtizedeken át Budapest zöldinfrastruktúrájának fejlesztéséért és megőrzéséért dolgozott. 1962-től 1984-ig, 22 éven át a Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) igazgatója volt, koordinálva a fővárosi zöldfelületek mára már kiemelkedően értékes részét alkotó lakótelepi területek fatelepítési, parkfejlesztési munkálatait.
A civil környezetvédők is nagy tisztelettel emlékeznek rá, hiszen nyugdíjba vonulása után a Budapesti Városvédő Egyesület és a Levegő Munkacsoport szakértőjeként, alapító tagjaként sokat tett a város fáiért, a levegőminőség javításáért. Tudományos szempontból kiemelkedő eredménye a fák értékének kimutatásra vonatkozó kertészmérnöki és közgazdasági tudományágak ismereteit ötvöző számítási módszer kidolgozása, melyet a szakemberek a mai napig használnak.