A főpolgármester-helyettes legutóbb június végén tartott sajtótájékoztatót, akkor még azt mondta: ha csak katasztrófa nem történik, legközelebb szeptemberben találkozik újságírókkal.
Most – mint kezdte Kiss – azért tartotta fontosnak, hogy beszéljen a főváros anyagi helyzetéről, mert az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, ami érdemes a szembenézésre.
Budapest költségvetésének helyzete ugyanis egyáltalán nem rózsás, és nem oldódott meg,
úgyhogy a városvezetés, úgy tűnik, a nyilvánosságot hívja segítségül, és továbbra is havonta szeretnének ilyen költségvetési tájékoztatókat tartani.
Az első költségvetési sajtótájékoztatónak két fontos apropója is volt: az egyik, hogy
- feldolgozták az első félév adatait,
a másik, hogy a Magyar Államkincstár szolidaritási hozzájárulás címén
- mégis inkasszált közel 4 milliárd forintot a főváros számlájáról.
A sajtótájékoztató elején kiderült, hogy a főváros számláján mínusz 1,1 milliárd forint van, tehát negatívban áll a mérleg, amit azt jelenti – folytatta a főpolgármester-helyettes –, hogy folyószámlahitelből működik a város.
„De miért?” – tette fel a kérdést önmagának Kiss. Hát, azért – folytatta a válasszal –, mert az a meglepetés érte őket, hogy július negyedikén, mint említettük, a Magyar Államkincstár behajtott 3,942 milliárd forintot. A főváros szerette volna megelőzni a dolgot: amikor pert indítottak, azonnali jogvédelmet kértek, de azt első fokon elutasította a bíróság. A kérést azóta újra beadták, kiegészítve azokkal az adatokkal, kérésekkel, amiket szerintük megfogalmazott a bíróság.
A főváros meggyőződése volt, hogy
a kormány hitelfelvételre fogja kényszeríteni őket,
aminek az összege innentől kezdve folyamatosan növekedni fog. Hogy miért? Arra Karácsony Gergely korábbi nyilatkozatai adhatnak választ: szerinte ugyanis a kormány Budapest-ellenes politikát folytat. A per viszont továbbra sem áll sehogy.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, Karácsony április 19-én jelentette be, hogy a főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását az elkövetkező hónapokban.
Mint azt az Orbán Viktornak címzett levelében is megfogalmazta: 2019-ben, az önkormányzati választások után a kormányfő azt mondta az Országgyűlésben, hogy az új városvezetés pontosan ugyanolyan kormányzati hozzáállásra számíthat, mint az előző, és amit Budapest nem akar, azt nem is fog megvalósulni.
Ehhez képest Tarlós főpolgármesterségének utolsó teljes évében még csak 5 milliárd forintot kellett fizetnie Budapestnek szolidaritási hozzájárulás címen, idén viszont már 58 milliárd, jövőre pedig 75 milliárd forintot kell a fővárosnak befizetnie.
Karácsony szerint ez erkölcstelen, nemcsak Budapest-, hanem Magyarország-ellenes lépés is, mivel
a főváros az ország gazdasági motorja.
Úgy véli, az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel ellentétes, hanem a nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is, mivel ezek szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami támogatásra jogosultak, és tőlük nem lehet elvonni pénzt.
Az első félév adatai alapján egyébként jól látszik, magyarázta Kiss, hogy a kormány ki akarja őket zsebelni, hiszen a kormányt nagyobb összeggel finanszírozták, mint a saját működésüket.
Ennek alátámasztására példaként hozta, hogy idén 36 milliárdot költöttek közösségi közlekedésre, 19 milliárdot pedig a szolidaritási hozzájárulásra, ami több annál, mint ami közvilágításra ment el.
Az éves tervezett kiadásaiknak egyébként 42 százaléka teljesült az első félévben. A közösségi közlekedésre az éves tervezett ráfordítás 36 százalékát, a fővárosi intézmények, azaz színházak, mozik, könyvtárak, állatkert éves működtetésének a 45 százalékát fizették ki.
A főváros által jogosnak tartott (azaz az állami normatívák arányával megegyező, ami kábé összesen 32-33 milliárd forintot jelent) szolidaritási hozzájárulás 84 százalékát is kifizették már. Ez az arány egészen másképpen fest, ha az állam által meghatározott mértéket (58 milliárd forintot) nézzük, akkor ugyanis
a főváros az összeg alig felét, 52 százalékát fizette ki.
Budapest éves tervezett bevételének a 45 százaléka érkezett meg az első hat hónap, amiben kereken
- nulla százalékot tesz ki a kormányzati rezsitámogatás
- és nulla százalékot a Lánchíd kormányzati támogatása.
Mint kiderült, az ingatlanértékesítés sem alakult mindezek mellett szerencsésen, a jelenlegi gazdasági klímában a terv mindössze 1,8 százaléka folyt be az első félévben.
Az iparűzési adóból 2023-ban 271,6 milliárd forintra számítanak, ennek június 30-ig beérkezett már az 51 százaléka, azaz 139,1 milliárd forint.
Kiss elmondása szerint ebből azonban lehetnek még további meglepetések, mert nem látja, hogy a recesszió, a gazdasági nehézségek hogyan és mennyire hatottak a budapesti vállalkozásokra, ezért megtörténhet, hogy a cégek halasztást, mérséklést vagy részletfizetést kérnek, ami megboríthatja a terveket.
Az iparűzési adó ugyanis úgy működik, magyarázta a főpolgármester-helyettes, hogy a május 31-ig beadott bevallásokból következtetik ki, mekkora összeget kell befizetniük a cégeknek szeptember 15-éig. A számítások alapján 124 milliárd forintot várnak, de
benne van a pakliban, hogy a budapesti gazdaság másképp teljesít.
A kisebb összegekben érkező befizetések alapján mindenesetre optimista a városvezetés, és teljesíthetőnek tartja a 124 milliárdos összeget.
Hogy Budapest nincs nagyobb költségvetési gondban, az annak köszönhető, emlékeztetett Kiss, hogy a túlélőprogram működik. Az áprilisi becslések szerint ugyanis anélkül június végén -32 milliárd, júliusra -52 milliárd, augusztus végére pedig -76 milliárd forinton álltak volna. Ehhez képest most is csak azért csúsztak negatívba, mert inkasszálták a szolidaritási hozzájárulás összegét.
A mostani prognózis azt mutatja, hogy augusztus végén a korábbiakhoz képest csak -39,8 milliárdos hiány keletkezik. „Azt látjuk, hogy még egy kis odafigyeléssel bele fogunk férni a rendelkezésünkre álló keretbe. Szeptember közepéig,
az iparűzési adó beérkezéséig, el tud jutni a főváros.”
A közel 40 milliárdos mínusz csökkenthető lenne, ha – ahogy Kiss még júniusban említette – a kormány gyorsan, precízen és hatékonyan dolgozna, és befizetné többek között a lejárt számláit, de erre ő már akkor sem mert volna nagyon építeni.
Egy hónappal ezelőtt a kormányzati intézmények (oktatási, rendészeti, egyéb kormányzati funkciót betöltő intézmények) 4,7 milliárddal tartoztak a fővárosnak, ez az összeg mostanra 5,5 milliárd forintra ugrott, a Lánchíd beruházás be nem fizetett kormányzati támogatása továbbra is 6 milliárd forintot tesz ki, valamint továbbra sem érkezett meg a kormányzati rezsitámogatás sem, ezen a címen az önkormányzat 9,9, a Vízművek 5,74 milliárd forintot várna.
Kiss Ambrus újságírói kérdésre a végén hozzátette,
amennyiben a kormány nem fizet, akkor ők sem fogják befizetni a számláikat.
„Ha ők megtehetik, akkor mi is. Kipróbáljuk mi is ezt” – zárta a főpolgármester-helyettes.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)