A Lakógyűlés rendszerét ingyenesen elérhetővé teszik az önkormányzatok számára, a főváros hitelkeretét 40 milliárdra emelné Budapest vezetése, Karácsony Gergely ott lesz az atlétikai vébén. Ez Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes háttérbeszélgetésén hangzott el, ahol már erősen érződött a közelgő a nyári szünet: a tervek szerint szeptemberig az utolsó közgyűlésére készül a főváros.
A beszélgetés elején Kiss Ambrus kapásból instacelebek kedvenc fordulatát sütötte el, amikor azt mondta:
sokan kérdezték, hogyan működött a Lakógyűlés rendszere.
A szoftvert, mint kiderült, a hivatal munkatársai fejlesztették, és ha a közgyűlés is jóváhagyja, akkor nyílt forráskódúvá teszik, azaz a Lakógyűlés rendszerét ingyenesen elérhetővé teszik – akár a többi önkormányzat számára is.
A főpolgármester-helyettes a szolidaritási adóval kapcsolatos perrel folytatta. Döntés, jegyezte meg, nyilvánvalóan nincs a perben. Mint Kiss elmondta, az sem világos számukra, hogy az államkincstár beküldte-e a közigazgatási bíróságra a keresetlevelüket.
A hivatalos procedúra ugyanis az, hogy a főváros elküldi az államkincstárnak a keresetlevelét, az államkincstár ellátja védekezéssel, ellenkeresettel, és ők továbbítják a bíróságnak.
Ahogy itt írtuk, Karácsony április 19-én jelentette be, hogy a főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását az elkövetkező hónapokban.
Mint azt az Orbán Viktornak címzett levelében is a napokban megfogalmazta: 2019-ben, az önkormányzati választások után a kormányfő azt mondta az Országgyűlésben, hogy az új városvezetés pontosan ugyanolyan kormányzati hozzáállásra számíthat, mint az előző, és amit Budapest nem akar, az nem is fog megvalósulni.
Ehhez képest Tarlós főpolgármesterségének utolsó teljes évében
még csak 5 milliárd forintot kellett fizetnie Budapestnek
szolidaritási hozzájárulás címen, idén viszont már 58 milliárd, jövőre pedig 75 milliárd forintot kell a fővárosnak befizetnie.
Karácsony szerint ez erkölcstelen, nemcsak főváros, hanem Magyarország-ellenes lépés, mivel Budapest az ország gazdasági motorja. Úgy véli, az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel ellentétes, hanem a nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is, mivel ezek szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami támogatásra jogosultak, és tőlük nem lehet elvonni pénzt.
A beszélgetésen szóba került a főváros túlélő programja is. A becslésük szerint a főváros augusztus végére elvileg akár 40 milliárdos mínuszba is kerülhet, ezért Kiss azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy a 25 milliárd forintos hitelkeretüket
emeljék meg szeptember végéig 40 milliárdra.
Az ügyet az OTP-vel már letárgyalták, a bank ezt jóváhagyta, ez a pozíció, ahogy Kiss fogalmazott, már megvan számukra. Nem szeretnének élni vele, de szeretnének pénzügyi védőhálót vonni.
A főpolgármester-helyettes egyébként előtte sorra vette, hogy a 40 milliárdos mínusz akár 25 milliárdosra is apadhatna, ha a kormány gyorsan, precízen és hatékonyan dolgozna, de erre ő – elmondása szerint – egyre kevésbé mer építeni.
A mínusz leapasztáshoz szükség lenne többek között arra, hogy a per a főváros számára máris kedvező véget érjen, hogy visszakapják a trolibuszok finanszírozásához megelőlegezett 10,5 milliárdot, hogy a kormány törlessze a kormányzati intézmények 4,7 milliárdos tartozását, vagy hogy teljesítse a Lánchíd felújításával kapcsolatos vállalását.
Kiss újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy
Karácsony Gergely mindenképpen elmegy az atlétikai vébére,
a kérdés inkább az, hogy az épületen belül lesz-e és ünnepelni fogja-e ezt az eseményt, vagy az épületen kívül lesz-e azokkal a tiltakozókkal együtt, akik a kormányzati döntéseket vitatják, és szeretnék ezekre felhívni a széles, nemzetközi nyilvánosság figyelmét is.
„Gulyás miniszter úr szavai alapján úgy érzem, a kormánynak van arra szándéka és akarata, hogy Karácsony Gergely belül legyen az épületen.”
Az ügy előzménye, hogy a Karácsony Gergely a héten bejelentette, hogy nem megy el a budapesti atlétikai vébé megnyitójára, ha a kormány nem tartja be a megállapodásukat.
A kormány és Budapest vezetése 2019 végén kötött alkut egymással arról, hogy a főváros támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését, cserébe a kormány vállalja, hogy 50 milliárd forinttal kiegészíti az Egészséges Budapest programot. A kormány azonban csak 23 milliárdot fizetett ki.