A Fidesz-KDNP-s többségű magyar országgyűlés 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett, a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt, elfogadta a státusztörvényt. Ennek értelmében megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, munkakörülményeik pedig több szempontból is szigorodnak. A törvény elfogadásának beláthatatlan következményei lehetnek, több ezer tanár felmondását várják, miközben egyes információk szerint máris közel kétezer üres állás van.
Július negyedikén, kedden Legyünk mi a változás! címmel tüntetést szerveztek a Kossuth térre, hogy tiltakozzanak az úgynevezett bosszútörvény megszavazása ellen.
„Mutassuk meg, hogy a státusztörvény megszavazása (...) sem állíthat meg minket”
– írták a szervezők a Facebookon az eseményhez, amin körülbelül háromszázan jelezték részvételüket.
A Belügyminisztérium március másodikán tette közzé a kormány honlapján a státusztörvény tervezetét. Ahogy a Telex megfogalmazta, a törvénytervezet azért kapta a bosszútörvény nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
Egy másik homályos, nehezen értelmezhető pont, hogy a törvénytervezet szerint ha „az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható”, akkor a pedagógusokat és a diákokat is átirányíthatnák más iskolába. A kritikusok szerint ezzel is az lenne a kormány célja, hogy kevésbé legyen látható a tanárok tiltakozása, és a tanárok munkabeszüntetése ne érhesse el a célját.
A törvénytervezetből mindezek mellett hiányzik például a munkaidő napi és heti felső határa, aminek következménye lehet, hogy az egyébként is alacsony fizetésekre és leterheltségre panaszkodó tanárok rosszabb körülmények között még többet dolgozzanak. Ez azért sem tűnik teljesen légből kapottnak és elképzelhetetlennek, mert a törvény szerint a munkáltató egyoldalúan bármilyen okból elrendelhet eseti helyettesítést.
És mire fel a nevet is adó bosszú szándéka a kormány részéről? A tanárok és a diákok több mint másfél éve, 2022 eleje óta tartanak figyelmeztető sztrájkokat, kezdenek polgári engedetlenségbe, és szerveznek tüntetéseket, hogy javuljanak a körülmények a közoktatásban. Ilyesmire 2016 óta nem volt példa, miután a szakszervezeteik tárgyalásai zátonyra futottak a kormánnyal. A tanárok már akkor is béremelés és a munkaterheik csökkentését követelték a kormánytól, valamint azt, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen.
És mire fel a nevet is adó bosszú szándéka a kormány részéről? A tanárok és a diákok több mint másfél éve, 2022 eleje óta tartanak figyelmeztető sztrájkokat, kezdenek polgári engedetlenségbe, és szerveznek tüntetéseket, hogy javuljanak a körülmények a közoktatásban. Ilyesmire 2016 óta nem volt példa, miután a szakszervezeteik tárgyalásai zátonyra futottak a kormánnyal. A tanárok már akkor is béremelés és a munkaterheik csökkentését követelték a kormánytól, valamint azt, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen.
Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter viszont kijelentette, hogy hogy a tanárok polgári engedetlenségét „fegyelmi kérdésnek tekinti”. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár arról oktatta a pedagógus-szakszervezeteket, hogy ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét, mert akik ezt támogatják, erkölcsileg megkérdőjelezhetőek.
Szeptember 30-án aztán öt tanárt rúgtak ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból arra hivatkozva, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vettek polgári engedetlenségben. A kirúgott tanárok között volt Palya Tamás is, aki időközben a tüntetések egyik emblematikus arca lett. Ő osztályfőnökként és matektanárként dolgozott az iskolában, és akkor már 30 éve tanított. Palya egy személyes hangvételű levelet is közzétett, amiben arról írt, szeretett a Kölcseyben tanítani, és hogy a diákok közül többen zokogtak, amikor megtudták, hogy kirúgták.
Palya a napokban egy tablóképet is feltöltött a Facebook-oldalára, amin az egykori jóhírű gimnázium eltávolított és önként távozó tanárai láthatók: szám szerint 16-an. A felső sorban azok szerepelnek, akiket kirúgott a Belügyminisztérium, az alsó kettőben pedig azok, akik önként távoztak az intézményből. A távozók között van matek, digitális kultúra, testnevelés, magyar, francia, angol, német, olasz és biológia tanár is. A képhez Palya Tamás csak egy szót fűzött: szomorú.
A Klebelsberg Központ a lapok megkeresésére egyébként mindössze néhány mondattal indokolta a tanárok kirúgását. „A Belügyminisztérium kezdetektől fogva nyilvánvalóvá tette, hogy miközben minden munkavállalónak joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, a törvénytelen munkabeszüntetés nem támogatható. Minden olyan munkavállaló, aki korábban törvénytelen munkabeszüntetésben vett részt, írásbeli figyelmeztetést kapott. Azok esetében, akik jogszerűtlen cselekedetüket ennek ellenére azóta többször megismételték, a munkáltató élt a rendkívüli felmentés jogával.”
A képviselők 18 órán keresztül vitáztak a státusztörvényről, mivel az ellenzék obstrukcióval is akadályozta a kormány munkáját. A státusztörvény benyújtásának egyik hivatalos indoka egyébként, hogy a kormány megteremtse „a pedagógusok illetményemelésének és a pályakezdők kiemelt bérfejlesztésének, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok többletjuttatásának munkajogi feltételeit”.
A Fidesz kommunikációja már egy éve arra épül, hogy kizárólag Brüsszelen múlik a magyar tanárok fizetésemelése, csakhogy az Európai Bizottság többek között a bírói függetlenséggel kapcsolatos magyarországi problémák megoldását szeretné látni a támogatása feltételéül, amit a kormány úgy tűnik, nem hajlandó teljesíteni.
Sőt, ahogy a Qubit brüsszeli forrásra hivatkozva írta, a státusztörvénnyel is akkora baj van, hogy már csak amiatt is veszélybe kerülhetnek az uniós pénzek. Az Európai Bizottság ugyanis világosan megfogalmazta, mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok bérének emelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete viszont teljesen szembemegy ezekkel a feltételekkel.
Az Egységes Diákfront, ami a mostani, Legyünk mi a változás! tüntetés egyik szervezője is, és a Tanítanék Mozgalom arra napra szintén tüntetést szervezett – mondván – a kormány kiszolgáltatott helyzetet teremtene a pedagógusoknak, és mert átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat.
Az Egységes Diákfront, ami a mostani, Legyünk mi a változás! tüntetés egyik szervezője is, és a Tanítanék Mozgalom arra napra szintén tüntetést szervezett – mondván – a kormány kiszolgáltatott helyzetet teremtene a pedagógusoknak, és mert átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat.
Becslésük szerint, ha az Országgyűlés megszavazza a javaslatot, amely többek között a tanárok áthelyezését és megfigyelését is lehetővé tenné, akkor több mint 5000 pedagógus mondana fel.
„Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn” – írták a tüntetés szervezői.
Július negyedike aztán szakadó esővel indult, emiatt a Kossuth térre tervezett tüntetés csak később kezdődött. Az aHang azt írta az eseményhez, hogy az időjárás miatt csak 9-kor tudtak sátra állítani, és hogy a programok is csak később kezdődtek.
Ők egyébként, mint azt korábban a közösségi oldalukon írták, nem számítottak meglepetésre: „a kormány megmutatta, hogy továbbra is a bosszútörvény adta retorzióktól reméli a pedagógusok, a szülők, és a diákok beletörődését a tarthatatlan oktatási állapotokba”. Valószínűleg ennek az általános melankóliának és az időjárásnak is köszönhetően reggel alig néhányan lézengtek csak a tüntetésen.
Az egész napra, este 9-ig meghirdetett tiltakozás másik célja volt, hogy aktivistákat toborozzanak a hétigenes oktatási népszavazáshoz. A népszavazás kérdéseit ugyan már májusban elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, mert szerintük nem voltak elég egyértelműek, a szervezetek ennek ellenére továbbra is gyűjtik a 200 ezer aláírást a népszavazás megkezdéséhez.
A HVG beszámolója szerint a parlamenti ülés elején Szabó Rebeka és Tordai Bence a Párbeszéd társelnökei kiosztották Orbán Viktor kormányának bizonyítványát, amiben természetesen mindenben, a szakma presztízsének ápolásában vagy a fiatalok jövőjének elősegítésében egyesre értékelték őket „az agyatlan, aljas bosszútörvény agresszív végrehajtását” leszámítva, ott kitűnően szerepeltek szerintük a fideszesek. Tordai ezután kiment a Parlamentből, hogy a tüntetők közé álljon a Kossuth téren.
Napirend előtti felszólalásában a szintén párbeszédes Mellár Tamás pedig arról beszélt, hogy pedagógus-státusztörvény „betetézi azt a rombolást, ami az elmúlt 12 évben folyt”. A Momentum aktivistái pedig időközben országszerte a „jövőgyilkosok” üzeneteket fújtak fel a Fidesz-irodák előtti aszfaltra.
A tüntetők a szavazással közel egyidőben száz kiló jeget szórtak ki a Kossuth téren egy jövő feliratban, hogy ezzel szemléltessék, a törvény megszavazásával hogyan olvad el a jövőjük is. „Halljátok Radnóti szavait!”, és Lengyel Tamás felolvasta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét.
„Néma gyökér kiabálj, levelek kiabáljatok éles hangon, tajtékzó kutya zengj, csapkodd a habot, hal! rázd a sörényed, ló! bömbölj bika, ríjj patak ágya! ébredj már aluvó!”
Az egész napra, este 9-ig meghirdetett tiltakozás másik célja volt, hogy aktivistákat toborozzanak a hétigenes oktatási népszavazáshoz. A népszavazás kérdéseit ugyan már májusban elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, mert szerintük nem voltak elég egyértelműek, a szervezetek ennek ellenére továbbra is gyűjtik a 200 ezer aláírást a népszavazás megkezdéséhez.