Karácsony Gergely főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján vázolta fel, hogyan próbálják ideiglenesen megoldani Budapest pénzügyi nehézségeit.
Karácsony azzal kezdte, hogy a főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását az elkövetkező hónapokban. Egy intézkedési csomag nélkül ugyanis már az idei évet sem tudnák végig csinálni, veszélybe került ugyanis a városi közszolgáltatások finanszírozása.
Ennek érdekében kérte meg a helyettesét, Kiss Ambrust, hogy tegyen össze egy olyan intézkedési csomagot, ami megoldhatóvá teszi, hogy anélkül kezeljék a válságokat és a kormányzati intézkedésekből fakadó gondokat, hogy annak levét a budapestiek innák meg. Az intézkedéscsomagot már áprilisban a Fővárosi Közgyűlés elé szeretnék vinni.
Ahhoz, hogy a főváros ide jusson, Karácsony elmondása szerint három válság is kellett, egy világjárvány, egy energiaválság és a magyar belpolitika válsága. Miközben az első kettőből kifelé kecmeregne a főváros, a harmadikat, mint magyarázta, nem tudják – és nem is akarják megoldani.
„Ez a válság abból származik, hogy a magyar kormány jól láthatóan elkötelezte magát egy Budapest-ellenes politika mellett”
– mondta Karácsony, majd felidézte: mindez annak ellenére történt, hogy amikor megnyerte a főpolgármesteri széket, Orbán azt mondta, az új városvezetés ugyanolyan együttműködésre számíthat a kormánnyal, mint az előző.
„Egy alkotmányos demokráciában nem is mondhat mást egy miniszterelnök, egy hozzánk hasonló féldemokráciában viszont utána cselekedhet másképpen” – folytatta a főpolgármester. Egy példát tartott fontosnak kiemelni, amivel a kormány csorbította a főváros mozgásterét: Tarlós utolsó évében Budapest még mindössze 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett, aminek az összege az idei évre 58 milliárd forintra ugrott, azaz több mint tízszeres növekedést kell a városnak kifizetnie.
Az intézkedések
- Az intézkedési csomag első része, hogy a fővárosi intézmények működése kapcsán szigorú likviditási menedzsmentet állítanak föl, és 15 milliárdnyi működési kiadást az év utolsó negyedévére ütemeznek át.
- A második része, hogy a közösségi közlekedés működésének megőrzése érdekében a BKK egy 27 milliárd forintos, adott naptári éven belül visszafizetendő hitelt vesz fel. A hitelt szeptember folyamán tervezik elkezdeni visszatörleszteni.
- Egy harmadik része a csomagnak, hogy a városfejlesztések kifizetését átütemezik az év utolsó negyedévére – ez érinti a Lánchidat is. A negyedik dolog pedig, hogy fenntartják az energiamegtakarítási programot, amiről itt olvashat többet.
A főváros mindezeken kívül megpróbálja bevasalni a kormányon azokat a kintlévőségeket, amiket jogszabályok szerint már meg kellett volna kapniuk: Budapestet is megilleti például a rezsitámogatás, tekintettel arra, hogy olyan közszolgáltatásokat működtetnek, amelyeknek az energiaigénye nagyon magas.
Ezenkívül kormánydöntés született arról is, hogy a Lánchíd felújításának végeztével 6 milliárdot kéne kapniuk, amihez szintén szeretnének hozzájutni. A 11 milliárdos trolibeszerzést is előfinanszírozta a főváros, valamint döntenek egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelcsomag felvételéről is, amihez a kormányzat engedélye kell.
Emellett a fővárost érintő áfa-, adó- és járulékfizetések átütemezését fogják kérvényezni. Arra a későbbi újságírói kérdésre, hogy ezeket az átütemezett költségeket miből tervezik aztán kifizetni, Karácsony azt mondta, a szeptemberben megérkező iparűzési adóból.
Jöhet a bíróság
„Van azonban egy olyan adó, aminek a törvényességét vitatjuk, nem csak az erkölcsösségét, de a tövényességét is, ez az úgynevezett szolidaritási adó”
– jelentette ki Karácsony. Szerinte sokkal helyesebb egyébként, ha Budapest-adónak nevezzük, ugyanis ennek az adónak a túlnyomó többségét a Fővárosi Önkormányzatnak kellene befizetnie. Ezt azért nem tartják törvényesnek, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz, miszerint az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.
Mivel ennek az adónak az összege erre az évre 58 milliárd forintban lett maximalizálva, és ez az összeg 25 milliárddal magasabb, mint az összes állami támogatás, amit a főváros kap a különböző közszolgáltatások ellátásra, praktikusan 25 milliárd forint bevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.
„Éppen ezért közigazgatási bíróságon pert indítunk ennek az összegnek a csökkentése érdekében”
– jelentette be a főpolgármester. Amit egyébként törvényesnek gondolnak, az 33 milliárd forint, a polgármester elmondása alapján ezt az összeget be is fogják fizetni, minden hónapban törlesztik a részleteit.
„Természetesen tisztában vagyunk az inkasszó fogalmával, de szeretném jelezni, hogy nem lesz pénz a számlánkon” – tette hozzá Karácsony, úgyhogy a kormány, ha akarja, akkor se fogja tudni ezt az összeget inkasszálni.
„Találkozunk a bíróságon, és kiderül az is, hogy Magyarországon a jogállamiságnak vannak-e még nyomai”
– magyarázta Karácsony.
A HVG a főváros DK-s gazdaságfejlesztési tanácsnokára, Élő Norbertre hivatkozva arról írt, hogy a főváros bejelenti, megtagadja az államkassza felé a szolidaritási hozzájárulás megfizetését, ami 2023-ban 54 milliárd forint lenne. A tervvel viszont, ahogy Wittinghoff Tamás, Budaörs ellenzéki polgármestere is elmondta, van egy probléma: az adó be nem fizetése kivitelezhetetlennek tűnik.
A polgármester szerint az adót a központi költségvetés vonja le az önkormányzatoknak juttatott támogatásokból, azaz az 54 milliárdos összeg soha nem is kerül a főváros számlájára, de még ha ott is lenne, akkor is képtelenség lenne, mert – mint Wittinghoff magyarázta –, a kincstár hozzáfér a települések számláihoz.
Wittinghoff arról beszélt, hogy szerinte mindez inkább kommunikációs húzásnak tűnik a főváros részéről.
Régóta bántja
Az, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nincs megbékélve a szolidaritási adóval, régóta nyilvános. Ahogy többször is felhívta rá a figyelmet, amíg Tarlós Istvánnak hívták a polgármestert, a fővárostól 10 milliárd forintot szedtek be, 2020-ban aztán ez az összeg máris 35,4 milliárd forintra emelkedett.
„A kormány ezzel a döntésével gyakorlatilag 15 ezer forintot vett ki minden budapesti zsebéből. Ebből a pénzből háromszor újíthattuk volna fel a Blaha Lujza teret és kétszer a Lánchidat. De épülhetett volna megannyi bérlakás, költhettünk volna útfelújításokra és egyéb fejlesztésekre” – írta korábban a főpolgármester.
Amikor 2022 nyarán a megválasztott ellenzéki országgyűlési képviselőkkel közös javaslatcsomagot terjesztettek be a 2023-as költségvetéshez, azt kezdeményezték, hogy:
„a hazug nevű »szolidaritási« hozzájárulás kapcsán (...) álljon vissza a 2019 előtti állapot”.
Mindemellett céljuk az is, folytatta a sajtótájékoztatón Karácsony, hogy a kormány Budapest-ellenes politikájával szemben egy széles körű Budapest-párti koalíciót hozzanak létre a budapesti választópolgárokkal pártállástól, életkortól, lakhelytől függetlenül.
Elmondhatja mindenki
A kérdés, tette hozzá, olyan horderejű, hogy ki fogják kérni a budapestiek véleményét is, szerintük hogyan kellene a kormánynak és az önkormányzatnak együttműködnie.
Karácsony szerint a 150 éves Budapesthez méltatlan az a helyzet, ami most kialakult, „és bár nem vagyunk tökéletesek, ennek a méltatlan helyzet kialakításának a terhét nem fogjuk viselni magunkon”.
A város nagyon sok mindent túlélt, szerinte ezeket a válságokat is le fogják győzni. Nagyon fontos tudni azt is, magyarázta Karácsony, hogy Budapest nemcsak azoké, akik itt laknak, hanem sokkal több, a nemzet fővárosa, ami a költségvetés minden tíz forintjából négyet termel meg.
Mindennek az egyik előzménye, hogy Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy április 13-i sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy rendkívüli megszorításokra szorul a fővárosi vezetés, mert már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat az önkormányzat.
Kiss sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évek gazdasági adatait. Miközben a működési adatok elmondása szerint szinte változatlanok 2019 óta (2019-ben 236,7, 2020-ban 215,2 milliárd, 2021-ben 236 milliárd, 2022-ben pedig 268,4 milliárd forintot bevétele volt a fővárosnak), a kiadások évről évre nőttek, a 2019-es 216,4 milliárdról 2022-ben 295 milliárd forintra.
A működési kiadások növekedésének főbb tényezői a szolidaritási hozzájárulás, a bérek növekedése és a közösségi közlekedés kiadásainak növekedése voltak.
(Kiemelt kép: Barta Bálint/Képszerkesztőség)