A Nagykörút megújításának egyik fontos célja a fasorok helyreállítása és a zöldfelületek növelése. Az most elkészült, a fasor megújítására és a zöldfelületek bővítésére vonatkozó engedélyezési szintű tervek alapján a cél, hogy egy egészségesebb, tisztább és élhetőbb városi tengely jöjjön létre, ahol egyaránt jó élni, közlekedni és időt tölteni, és hogy a megújítása hosszú évtizedekre Budapest vonzó és élhető területévé tegye.
A Nagykörút fejlesztés által érintett, Nyugati tér és Boráros tér közötti szakaszán nagyjából 600 fa található. A gondos, zöldközpontú tervezésnek köszönhetően a Nagykörút megújítása során ezek közül
egyetlen fát se kell majd építési okból kivágni,
a jelenleg is meglévő fasorok pedig olyan körülmények között fejlődhetnek tovább, amelyek hosszú távon is biztosítják a megfelelő körülményeket.
A Budapesti Közlekedési Központ beszámolója szerint a fa állapotából fakadó cserék arányát is sikerült minimálisra csökkenteniük. Ennek érdekében több tucat fa esetében olyan célzott beavatkozásokat terveztek be, amelyekkel „az egyébként még értékes, tetszetős fa élettartama meghosszabbítható”.
A facserék számát sikerült tehát 10 százalék alatt tartani, ha pedig mégis fát kell cserélnie, ahelyett három másikat telepítenek.
„Minden menthetetlen fa helyett legalább hármat telepítünk. Egyet az eredeti helyén, a többit pedig a körút egy másik pontján. Olyan helyeken is új fasorokat hozunk létre, ahol ma egyáltalán nincsenek fák” – mondta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A tervek szerint a jövőben így aztán
több fa lehet, mint amennyi most van.
Az alkalmazott fafajok kiválasztásakor, olvasható a BKK közleményében, egyszerre vette figyelembe a meglévő fasorok egységességét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait. A meglévő fasorokban történő pótlások esetében fontos szempont volt a városképi illeszkedés, míg az újonnan létrehozandó fasorok esetében több teret nyert a klímaváltozáshoz illeszkedő fajválasztás.
A fejlesztések részeként korszerű csapadékvíz-gazdálkodási megoldások és a szivacsváros-elveken alapuló zöldinfrastruktúra-elemek is szerepet kapnak majd.
A BKK kiemelten fontosnak tartja, hogy a Nagykörút fejlesztése a helyben élők, az ott dolgozók és a közlekedők bevonásával történjen. A korábbi társadalmi egyeztetések során máris több ezer budapesti mondta el véleményét a körút jövőjéről, azonban a vállalat ennyivel nem elégszik meg: októberben is
lakossági bejárásokat szervez a Nagykörúton,
ahol az érdeklődők favizsgáló szakmérnökök segítségével ismerhetik meg a fasorok jelenlegi állapotát és a tervezett fejlesztéseket, beavatkozásokat.
A programokon a résztvevők megismerhetik, hol várható fásítás, milyen fafajokat fognak a Nagykörúton elültetni, és a favizsgáló szakmérnökök természetesen azt is részletesen bemutatják az érdeklődők számára, miért szükséges egy-egy fa cseréje. A lakossági bejárások tervezett időpontjait és helyszíneit ide kattintva lehet megnézni.
A Fővárosi Önkormányzat 2026 február 20-án mutatta be a Nagykörút megújításához kapcsolódó cselekvési tervet, Karácsony Gergely főpolgármester már a projektbemutatót elmondta, hogy felújítás egyik fő célja, hogy a városrészt
fölkészítsék a 21. századra és a klímaválság kihívásaira.
Az újrazöldítés részleteire kitérve Bardóczi Sándor akkor még arról beszélt, hogy minden menthetetlen fa helyett legalább kettőt telepítenek, ami azóta, mint említettük, háromra növekedett. A főtájépítész elmondta továbbá, hogy a közművek átrendezése, a gyökérwellness-technológia azt is lehetővé fogja tenni, hogy a fák valódi, nagy kiterjedésű gyökérteret kapjanak. A Nagykörút ennek köszönhetően a főváros szivacsváros programjának egyik kiemelt helyszíne lehet.
A BKK pedig akkor is hangsúlyozta, hogy a Nagykörút megújítását érintő kérdésekről rendszeresen tervez társadalmi egyeztetést.
Hogy a zöldítésre milyen komoly szükség van, az idei nyár is egyértelművé tette.
A városi zöldfelület nem esztétikai többlet
és nem halasztható kényelmi kiadás, hanem közegészségügyi és városüzemeltetési infrastruktúra.
Ahogy az Énbudapestemen is összefoglaltuk, minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv a város minden pontján melegedést jelez, a beavatkozási logikát pedig, magyarázzák a vizsgálatok, a csapadék helyben tartása, a beszivárgás és az árnyékolás–párologtatás oldaláról indokolt felépíteni.
A szüntelen alkalmazkodás, az ország és a klímaváltozásnak különösen kitett Budapest ellenállóképességének megerősítése nem egy feladat a sok közül, magyarázta a főpolgármester, hanem a feladat. „Hiszem, hogy a zöld politika nem egy ideológia a sok közül, hanem
az egyetlen érvényes válasz arra a kérdésre,
hogyan lehet jó életünk ebben a városban, ebben a hazában, ezen a bolygón.”
Karácsony szerint minden esélyünk megvan arra, hogy Budapest élhető maradjon a klímaváltozás globális hatásai ellenére is. A végre hazaérkező európai uniós források okos felhasználása az ellenállóképességünk erősítését fogja szolgálni.