Bécs budapesti nemzetközi irodája Budapesttel együttműködésben rendezte meg a „Women and the City – női szempontok a városfejlesztésben” című konferenciát, szeptember 30-án, a Demokrácia Fesztivál keretében. Az osztrák főváros témához való viszonyáról beszélgettünk Elke Hanel-Torschsal, Bécs Város lakhatásért, lakásépítésért, városmegújításért és nőügyekért felelős városi tanácsnokával.
A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy szakértők, döntéshozók, kutatók, önkormányzati szereplők és civil szervezetek közösen gondolkodjanak arról, hogyan jelenhetnek meg hangsúlyosabban a nők szempontjai a városfejlesztésben és a helyi döntéshozatalban. A résztvevők arra keresték a választ, hogy miként lehet olyan városokat tervezni és működtetni, amelyek biztonságosabbak, igazságosabbak és befogadóbbak mindenki számára.
A konferenciát osztrák részről Elke Hanel-Torsch, Bécs Város lakhatásért, lakásépítésért, városmegújításért és nőügyekért felelős városi tanácsnoka nyitotta meg, akinek szűkebb szakterülete a lakhatás. 2006-ban friss jogi diplomával került a bécsi Bérlők Szövetsége kötelékébe, 2016-tól a szervezet elnöke volt. A szociáldemokrata politikus tavasz óta tanácsnok a bécsi városházán.
– A hírek szerint nemrég Bécsben jelentős bérlakásreform kezdődött, melynek kulcsszavai az átláthatóság és az igazságosság. Új emberként kapcsolódott be projektbe a pozíciója okán?
– Az ezzel kapcsolatos munkát már az elődöm elkezdte, de a folyamatot figyelemmel kísértem, és örömmel tölt el, hogy a végső, szeptember 22-én elfogadott változatot én írhattam alá, és immár érvényesnek tekinthető. A legfontosabb eleme az, hogy összevontuk az önkormányzati lakások és a támogatott lakások igénylési rendszerét, és ezzel felszámoltuk a korábbi, merev igénylési kategóriákat. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az új lakáselosztási rendszer bevezetésével új korszak kezdődött ezen területen Bécsben. Egy rugalmas bónuszpontrendszer született, amely egyszerűbb, átláthatóbb és célzottabb hozzáférést biztosít a megfizethető lakhatáshoz. A rendszer lényege, hogy sokkal inkább igazodik az egyéni élethelyzetekhez. Ugyanakkor az új modell bevezetése mellett is meg tudjuk őrizni a nemzetközileg elismert bécsi lakhatási modell erősségeit,.
– Hogyan képzeljük el, hogy az embereknek az egyéni élethelyzetét “sokkal jobban figyelembe tudjuk most már venni a kiutalások során”?
- Ha például elkezd valamilyen képzési rendszerben részt venni, vagy gyereke születik, és ezért bővül a család, az pontokat ér. Mint ahogy az, hogy valaki mennyi ideje lakik Bécsben. Vagy ha például idős ember úgy dönt, hogy kisebb lakásába költözne. Azt is hadd mondjam el, mert ezt nagyon fontosnak tartom, hogy az olyan nőket, akik erőszak áldozati voltak, vagy valamilyen módon erőszakot tapasztaltak az életükben, azokat külön bónuszpontokkal emeljük ki.
– Nem udvariasságból mondom, de itt, Magyarországon már a reform előtti lakhatási modellre is irigykedve tekintettünk.
– Az érdeklődés mindig nagyon nagy volt az önkormányzati lakások iránt, mert ezek lakások három dolgot „tudnak”, és e három dolog alapvetés bármilyen lakásról is legyen szó. Az első természetesen a megfizethetőség, a második, hogy nincs határidőhöz kötve, ezért garantálja a biztos lakhatást, a harmadik pedig a minőség.
– Mennyire gyakoriak Bécsben a saját tulajdonú lakások? Mert itt Budapesten, ez a jellemző.
– Az emberek jelentős része önkormányzati lakásban él, vagy valamilyen egyéb módon támogatott lakásban. És természetesen ez az arány még ennél is magasabb, hiszen nemcsak önkormányzati lakásokban élnek. Kétségtelen, hogy Bécs a bérlők városa.
– Meg tudná mondani, hogy jelenleg hány önkormányzati lakás van Bécsben?
– Jelenleg 220 000 önkormányzati lakásunk van, de építünk újakat is. Ezen felül mintegy 200 000 ún. közszolgálati lakás is van Bécsben ezek nem város tulajdonában vannak, de a város támogatja az ottlakást. De az új jogszabály-kiegészítésben az is szerepel, hogy egyes ingatlanberuházások esetében a lakások meghatározott hányadának kell közszolgálatinak lennie. És bizonyos méret fölötti nagy projekteknél legalább kétharmada a lakásoknak támogatott módon kell, hogy létrejöjjön.
– Mennyire jellemző Bécsre a Budapesten szintén gyakori probléma, hogy üresen állnak házak és lakások?
– Ezzel kapcsolatban nincsenek adataim, de tudomásom szerint a szövetségi kormány tervei közt szerepel, hogy a közeljövőben felméri az üres ingatlanok számát. Nem Bécsben, egész Ausztriában. Jelenleg csak becslések vannak, de ezek közt elég nagy a szórás. A személyes véleményem az, hogy üres ingatlanok nem jellemzők Bécsre. Nem feltűnő ez a jelenség, azt nem lehet mondani, hogy az ember járkál Bécsben, és akkor állandóan üres lakásokba ütközne, Szórványosan nyilván létezik ez a jelenség, de ezeket megfigyelés alatt tartjuk. A városháza és a város különböző szervezeti egységei együtt dolgoznak azért, hogy ezeket a lakásokat újra használatba lehessen venni.
– A konferencia fókuszában a nők állnak. Egy helyütt azt olvastam, hogy Bécsben kifejezetten női szempontoknak megfelelő várostervezés van, ami leér a mikrokulturális szintekig. Ezt kifejtené bővebben.
– Azt azért hadd mondjam el, hogy mostani eredményeink elsősorban annak köszönhetők, hogy 30-40 évvel ezelőtt voltak olyan akkurátus nők, akik képesek voltak arra, hogy meggyőzzék a politikus férfiakat és a közigazgatásban dolgozó férfiakat, ami rendkívül fontos volt. Ha az ember meghallgatja a főpolgármesterünket Bécsben, akkor hallja, hogy ő minden beszédébe beleépíti azt az elemet, hogy Bécs a lányok és az asszonyok, a nők városa. Tehát erre is szükség volt. Politikai akarat is kellett, illetve nyilván a szakemberek közös akarata, hogy ezt integrálni tudják a meglévőbe.
– Például a várostervezésnél milyen lépéseket képzeljünk el?
- Az első projektünk a lakhatás területén körülbelül 30 éve indult el, ez volt a Frauenwerkstatt, tehát a "nők műhelye". Itt gyakorlatilag minden a nők igényei szerint készült, és főként építésznők tervei alapján. És ez a munka, ez folytatódik a mai napig, például olyan lakásokat, helyiségeket terveznek, ahol a gyereküket egyedül nevelő anyák élhetnek. És hadd mondjak még valamit, ami a fontos. Mi immár a 20 éve az úgynevezett Gender-Budgetinget gyakoroljuk, ami a nemi alapon történő büdzsékészítés, költségvetés készítés. A női szempontú tervezés minden területet áthat, mert hogy a nő mint "téma", az nem csak azt jelenti, hogy akkor van egy, a nőkkel foglalkozó tanácsnok asszony, hanem gyakorlatilag minden egyes szakpolitikai részén a városi munkának jelen van ez a megközelítés. És higgye el, ennek az eredményeit lehet látni Bécs városán.
- Egyébként más osztrák nagyvárosokban is jellemző ez?
– Már majdnem mindegyik önkormányzat, nagyobb város átvette, és egyes fővárosi kerületek is .
– Itt Magyarországon a gender szitokszóvá vált, az előző kormánypárt csinált belőle szitokszót. Ezek a nézetek mennyire vannak jelen az osztrák politikai közvéleményben?
- A bécsi lakosság többségére biztosan nem jellemző. A bécsiek a mindennapokban is a saját bőrükön tapasztalják meg, mit jelent ez a gondolkodásmód, hogy a köztereinket hogyan alakítja át ez a fajta szemlélet, legyen az új lakhatási projektek, egészségügy és az oktatás területén is.