A XXII. kerület 2026. október közepén nyilvános pályázatot hirdetett a Hárosi-öböl vízügyi, ökológiai szempontú revitalizációs fejlesztésének komplex vizsgálatának, valamint többváltozatú beavatkozási alternatívát tartalmazó tanulmányának elkészítésére.
A kerületi önkormányzat közgyűlése a 2026 szeptember 24-i ülésén döntött arról, hogy nyilvános pályázatot hirdet a Hárosi-öböl vízügyi és ökológiai szempontú revitalizációs lehetőségeinek komplex vizsgálatára.
A cél, mint Karsay Ferenc polgármester összefoglalta, hogy olyan szakmai tanulmány készüljön, amely
feltárja a terület jelenlegi állapotát,
és több lehetséges beavatkozási alternatívát mutat be az öböl hosszú távú, többcélú hasznosításának megalapozásához.
A tanulmány vizsgálja a horgászati, turisztikai, sport-, vízisport- és szabadidős célú használatát, egy Duna-parti vízisport-bázis kialakítását, a kerületi lakosság számára csónakleeresztési és -tárolási lehetőségek biztosítását, valamint a Duna-part revitalizációjához kapcsolódó fejlesztési egyéb lehetőségeket.
Ahogy az előterjesztésben is írták, a Háros-sziget és az öböl térsége országos jelentőségű természetvédelmi terület, a természeteshez közeli állapotban fennmaradt,
háborítatlan ártéri erdőállomány borítja,
engedély nélkül nem látogatható.
Az MO-s autóút építése során, 1987 és 1990 között viszont a Hárosi-öböl torkolatát átépítették, a mellékág alsó, 550 méter hosszúságú szakaszán mederkotrás, a jobb parton pedig kőszórással kialakított partszabályozás is történt. Az öböl medrének elzáródása és a vízcsere elmaradása a mai napig visszatérő, súlyos környezeti probléma a XXII. kerületben.
Ahogy a kerületi lap is (új ablakban nyílik meg)írja, a Duna alacsony vízállása és az M0-s híd építésekor átalakított torkolat, valamint az ennek következtében megváltozott medervízpótlási viszonyok miatta az öböl mostanra
gyakorlatilag a kiszáradás szélére került.
A mostani helyzet arra is rámutatott, hogy a probléma kezelése nem választható el a Duna nagyobb léptékű vízháztartási és medermorfológiai folyamataitól. A vízpótlás, a kotrás vagy bármely egyéb beavatkozás szerintük csak a természetvédelmi, a vízügyi, a hidrológiai és az ökológiai szempontok együttes vizsgálatával alapozható meg.
Az önkormányzat számára ezért, folytatják, elsődlegesen a szakmai együttműködés kezdeményezése és a rendelkezésre álló információk
összegyűjtése lehet reális és felelős feladat.
A további egyeztetések célja ezért annak feltárása lehet, hogy a jelenlegi állapot milyen összetett okokra vezethető vissza, milyen beavatkozási lehetőségek állnak rendelkezésre rövid és hosszú távon, és ezek közül melyek lehetnek természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból egyaránt megalapozottak.
A Hárosi-öböl jelenlegi helyzetével kapcsolatban 2026. szeptember 2-án egyébként tartottak már egy szakmai fórumot, amin több lehetséges beavatkozási irány is felmerült: a torkolat megnyitása, a kotrás, a felülről történő vízpótlás, illetve az átfolyó jelleg és az érdemi hidraulikai kapcsolat helyreállítása, amelyek hatásainak vizsgálatára és előrejelzésére is szükség lehet.
Az eseményt a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület szervezte, a téma áttekintésére pedig Baranya Sándort, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetőjét, valamint Bardóczi Sándor Budapest Főváros főtájépítészét kérte fel. A fórumon a helyi érintettek, így a Hárosi-öbölben működő két horgászegyesület, az önkormányzat képviselői és helyi érdeklődök is részt vettek.
Bardóczi szerint a kotrás
jelentős természetvédelmi kérdéseket vethet fel,
a mellékág vízkapcsolatának javítása viszont természetvédelmi szempontból is kedvező lehet.
Az ajánlatokat 2026. november 9-én éjfélig várja az önkormányzat a vagyoniroda@bp22.hu e-mail-címre. A teljes pályázati felhívás itt érhető el.
Kiemelt kép: 2023.09.13. Légifelvételek a budafoki Háros-Dunáról. Ancsin Gábor/Képszerk