„Meg kell állapítanom, hogy a közgyűlés nem határozatképes, ezért a napirend elfogadásáról, illetve az <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=18471;type=2">előterjesztések</a> megtárgyalásáról nem tudunk határozni” – jelentette be június 25-én, szerda reggel körülbelül 9:30-kor Karácsony Gergely főpolgármester. 
<blockquote>
A fővárosi politika szerinte eljutott a mélybe,
</blockquote>
szomorúan tapasztalja, hogy a közgyűlés két legnagyobb frakciója nem végzi el azt a munkát, amivel megbízták őket a budapestiek. Munka pedig lett volna bőven, hiszen a Fővárosi Önkormányzat működőképességének megőrzése bölcs, előremutató és felelősségteljes döntéseket igényelt volna.
Karácsony emlékeztetett ugyanis, hogy az önkormányzatnak jövő hét keddtől, azaz július elsejétől nincs költségvetése. Azért nincs egyébként, mert egy politikai megállapodás keretében 2024 decemberében <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december" target="_blank" rel="noopener">úgy fogadták el</a>, hogy a kormánnyal folytatott küzdelem függvényében felülvizsgálják.
„Győztes perek vannak mögöttünk, a bíróság <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/17/megkapta-a-jogvedelmet-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">adott nekünk jogvédelmet</a>, a kormány ott van a tárgyalóasztalnál, és ha tartjuk a menetrendet, a nyár végéig meg tudunk állapodni, hogyan kapjuk vissza Budapest pénzét,
<blockquote>
itt állunk a győzelem kapujában és lábon lőjük magunkat.”
</blockquote>
A főpolgármester felidézte, hogy elmúlt években a Fővárosi Önkormányzat egy olyan kormányzati politikával szemben vette fel a küzdelmet, ami többek között arra akarta volna kényszeríteni, hogy a kormányzati megszorításokat a budapestiekre terheljék tovább. Ők 2023-ban eldöntötték, hogy ezt az utat nem tartják járhatónak, eldöntötték, hogy visszaszerzik a Főváros pénzét. Az évek során rengeteg pert megnyertek, és ma, az önkormányzat és a kormány között a kormány kezdeményezésére tárgyalások indultak.
A városvezetés ennek a döntésnek a beérését látják ebben, egy dolog hiányzik még, „az, hogy
<blockquote>
a Fővárosi Közgyűlés frakciói felnőjenek a feladathoz”,
</blockquote>
és ebben a kiélezett helyzetben meghozzák azokat a felelős döntéseket, hogy a kormánnyal való tárgyalásnak valódi eredménye legyen”.
Június 30-án, hétfőn tesznek egy újabb kísérletet arra, hogy „azok a képviselők, akik azért kapják a fizetésüket, a mandátumukat, hogy ezt a várost fejlesszék, (...) hozzá adják a maguk részét azokhoz a döntésekhez, amelyek nélkülözhetetlenek a város vezetése szempontjából” – ugyanis erre a napra rendkívüli közgyűlés lett összehívva.
A 2025 júniusi közgyűlés elhalasztása vélhetően nem független attól, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban az összes, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztéshez módosítóként benyújtott egy Pride-ellenes kirohanást, miután Karácsony Gergely nem vette napirendbe az eredetileg még előterjesztésnek született kezdeményezésüket, amivel egyrészt szerették volna ellehetetleníteni a július 28-i rendezvényt, másrészt vélhetően a tiszásokat támadták volna vele.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250625ga9220.jpeg" alt="Közgyűlés" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Tisza nem sokkal közgyűlés előtt, június 25-én, reggel kiadott <a href="https://www.facebook.com/photo/?fbid=122163355736530840&amp;set=a.122107660802530840" target="_blank" rel="noopener">egy közleményt</a>, hogy a frakciójuk nem fog részt venni a közgyűlésen. „Elég volt abból, hogy a Fidesz frakció Szentkirályi Alexandrával az élen
<blockquote>
minden közgyűlésből balhét és színházat csinál,
</blockquote>
[hogy] (...) Szentkirályi Alexandra aljas, kicsinyes politikai játszmák színterévé és szánalmas Tiktok-videók díszletévé silányítja a legfontosabb budapesti döntéshozatali szerv munkáját” – írták többek között. A közlemény több pontjában a főpolgármestert is felelősnek tartják a kialakult helyzetért. 
Szerintük a távolmaradásuk semmilyen mértékben nem veszélyezteti a főváros működőképességét. A közleményükben egyébként kitértek arra is, hogy „ha ma lennének Budapesten választások, akkor a Tisza adná a főpolgármestert és a közgyűlési többséget is”. 
A közlemény alatt kommentekben megszólaltak a tiszás képviselők is, akik közül Bovier György felhozta, hogy a Fidesz trükkjét, hogy az összes előterjesztéshez beküldték egy Pride-dal kapcsolatos módosítót, mint írta, „csak azért, cirkuszt csináljanak, holott a témának semmi köze az előterjesztésekhez”.
Az üggyel kapcsolatban a DK-s Déri Tibor <a href="https://www.facebook.com/deritibor.ujpest/posts/pfbid0c6PU56sLc679qVCPk8iyDQvRuE3mRxjvFePo1K2WyFbxBCMmgjd66gvpry6nb9Dfl" target="_blank" rel="noopener">azt írta</a>, hogy „a Tisza ma gyáva módon megfutamodott”. Szerinte a Fidesz kottájából játszanak, együtt tolják Budapestet a szakadékba, és próbálják megpuccsolni Karácsony Gergely főpolgármestert.
A kutyapártos Kovács Gergely is <a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0Sf2YtZn1TTez9D3wvkCrK7Ud4Puc2eRWUMuhUdrdXr1eTVT4rDo9ygREuWVmX4Z8l&amp;id=100063601939922" target="_blank" rel="noopener">úgy foglalta össze</a> az eseményeket, hogy a Tisza miatt elmaradt a közgyűlés, mert
<blockquote>
továbbra se mernek állást foglalni a Pride ügyében.
</blockquote>
„Valaki győzze már meg Magyar Pétert, hogy nyugodtan kiállhatnak a melegek mellett, attól még úgyis megnyerik jövőre a választást.”
Vitézy viszont védelmébe vette a tiszásokat, <a href="https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/pfbid017heXaYy453h4AjNMyYrJ4TTTgJzDTpqhFRgk9UFsthEAA5xgHVfPSkL9SBDBow3l" target="_blank" rel="noopener">mint írta</a>, a Podmaniczky-frakció a tiszások csalódottságát és az általuk megfogalmazott kritikák jelentős részét megérti, azok zömével egyet is ért. Szerintük Karácsonynak újra kell gondolnia a Közgyűléshez fűződő viszonyát.
A közgyűlés kétségtelenül legfontosabb előterjesztése a harmadik, a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi gazdálkodási egyensúlyának megteremtéséhez szükséges döntésekről szóló javaslat lett volna. A javaslat értelmében a már meglévő 60 milliárdos hitelkeret
<blockquote>
további 20 milliárddal meg kell emelni,
</blockquote>
hogy az önkormányzat „a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket a második féléves iparűzési adóbevételek szeptember közepén történő megérkezéséig teljesíteni tudja”.
Ahogy az előterjesztésből kiderül, a főváros már április 8-án kezdeményezte az OTP-nél a 2025. évi folyószámla-hitel szerződés módosítását, a hitelkeret-emelést a bank jóváhagyta, 2025. június 17-én el is küldte a szerződéstervezetet.
A javaslathoz módosítót küldött a Tisza párt is, amiben felkérték volna a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg, hogy „a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel mely pénzügyi szolgáltatóknál és milyen kondíciókkal oldható meg a Fővárosi Önkormányzat működésének rövidlejáratú finanszírozása”.
A Fidesz is igyekezett látszólag érdemben hozzászólni. Arra kérték a főpolgármestert, hogy az általa és Kiss Ambrus főigazgató által vezetett, hetente ülésező likviditási munkacsoport munkájáról minden héten küldjön jelentést a képviselőknek.
Ahogy több helyen olvasni lehetett róla, módosítót küldött Vitézy Dávid és Baranyi Krisztina is, amiben a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/04/a-fovarosi-kozgyules-rendkivuli-ulese-johet-par-heten-belul" target="_blank" rel="noopener">közös ülésén</a> született döntések felvételét javasolták.
Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy amennyiben a főváros fizetőképessége veszélybe kerül, és vészforgatókönyvet kell alkalmaznia elsőként a közösségi közlekedés működtetése terén a BKV Zrt. 
<blockquote>
MOL Nyrt. és az MVM Zrt. követeléseit sorolja hátrébb
</blockquote>
fizetési kötelezettségei teljesítésének sorrendjében, valamint, hogy „a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által ellátott, kódbeolvasáson alapuló jegyértékesítési és -ellenőrzési rendszert azonos funkcionalitással váltsa ki”. 
Egy további pontban felhatalmaznák a főpolgármestert, amennyiben a kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek lennének, figyelmeztetésként az augusztus 20. napi ünnepen a helyi közösségi közlekedés a december 24-én megszokott közlekedési rendben működjön.

Előbb a Tisza, utána a Fidesz is bejelentette, hogy nem vesznek részt a Fővárosi Közgyűlésen, ahol egyébként a költségvetést kellett volna életben tartani. Karácsony szerint a fővárosi politika elérte a mélypontot. A DK és a Kutyapárt szerint a Tisza megfutamodott. 

KÖZÉLET

Mélyponton a Közgyűlés – elmaradt a júniusi ülés

Ahogy a főigazgató elmondta, enélkül nem bírták volna ki a nyarat sem, mindaz ugyanis, amit a közszolgáltatások kapcsán most ismerünk és értünk, veszélybe kerültek volna. A Törvényszék helyesen felismerte ezt a problémát, mondta Kiss.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/17/megkapta-a-jogvedelmet-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen is megírtuk</a>, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek.
A bíróság döntésében megtiltotta a Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be.
<blockquote>
Egyúttal elrendelte, hogy az fizessen meg 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
</blockquote>
A háttérbeszélgetésen, körülbelül délután fél 2 körül Kiss Ambrus azt mondta, még a Magyar Államkincstár még nem utalta el a pénzt, néhány órával később viszont Karácsony Gergely <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid067723Xqpg9BxMKfVp9N2y52C15TXp7qz5EzR2gvtanYtHMXsTNeocEs2AgP6h193l" target="_blank" rel="noopener">már arról posztolt</a>, hogy a közel 10,2 milliárdot visszautalták, azonban a kamatokat nem.
A kamatösszeget az alperesnek kell kiszámolnia, a főváros követelése egyébként a jegybanki alapkamat kétszerese, magyarázta ezzel kapcsolatban Kiss. „Ebben az esetben ez indokolt.” – jegyezte meg.
Ahhoz viszont, hogy
<blockquote>
a nyáron a főváros folyamatos likviditást tudjon biztosítani, további döntések és intézkedések szükségesek. A közgyűlésre ezért egy javaslatcsomagot visznek.
</blockquote>
Ennek a részeként meg kell tartaniuk azt a feszes likviditási menedzsmentet, amit eddig is.
Nem oszlatják fel tehát az operatív munkacsoportot. Az Kiss elmondása szerint ma, azaz június 18-án is ugyanúgy összegyűlt, és áttekintették a fizetési ütemezéseket, ahogy tették az elmúlt hetekben is. „Ez nyilván kevés, ezzel csak arrébb tudjuk lökdösni a számlákat."
A költségvetést is, mint Kiss fogalmazott, életben kell tartaniuk. Egy technikai átvezetést fognak javasolni a kúriai döntés kapcsán, azaz emeljék be a bevételi és kiadási oldalra peres követelést és a szolidaritási hozzájárulást.
A harmadik dolog, hogy nyárra az ún. biztonsági hálót emelni kell, azaz a jelenlegi 60 milliárdos folyószámlahitel-keretet az iparűzési adó befolyásáig további 20 milliárd forinttal meg kell emelni a kereskedelmi bankjuknál. „Ez jelenti azt a biztonságot, hogy a nyarat végig tudjuk csinálni.”
Egy negyedik pont, hogy BKK-BKV üzleti tervében szereplő követelés-értékesítésre vonatkozó szerződést jóvá kell hagynia a közgyűlésnek, mint tulajdonosnak.
„Ha ez a négy elem megvalósul, akkor mai tudásunk alapján az iparűzési adóig, szeptember közepéig el tudunk jutni.”
Ezzel még mindig nem oldották meg az egész éves problémát, hiszen nem azt mondta a bíróság, hogy ezt szolidaritási hozzájárulási összeget innentől kezdve nem kell befizetniük, csak augusztus végig adta meg az azonnali jogvédelmet.
<blockquote>
A városvezetés eddigi, mint Kiss fogalmazott, egész mutatványát a jövő heti, júniusi közgyűlés is tönkreteheti
</blockquote>
azzal, ha az imént felsorolt elemeket nem fogadják el, hiszen ez azt jelentené, hogy „kiszippantják a likviditási levegőt a rendszerünkből”, de Kiss bízik abban, hogy „a közgyűlés bölcs előrelátása végtelen és határtalan lesz”, és ezt meg tudják csinálni.
Arra kérdésre, miért csak őszig kért a főváros jogvédelmet, miért nem egész évre, Kiss azt mondta, ennek pertaktikai oka van. Sajnos rákényszerültek arra, hogy kitanulják ennek a finom mozgatórugóit. 2023 óta ugyanis ez a kilencedik szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perük.
 „Mi azt látjuk, hogy a bíróság a rövidebb etapokat jobban tudja kezelni” – mondta Kiss.
<blockquote>
Szeptember elején meglátják majd, hogyan állnak, és ahhoz képest szabják meg a következő pertaktikájukat.
</blockquote>
Elképzelhető, hogy újabb azonnali jogvédelmet kérnek.

Az azonnali jogvédelem az nem jelent se többet, se kevesebbet, mint azt, hogy „most vagyunk meccsben”, jelentette ki Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a szokásos, Fővárosi Közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésén, június 18-án.

A közgyűlés bölcs előrelátásában bízik a városvezetés

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, <a href="https://birosag.hu/fovarosi-torvenyszek/sajto/kozlemenyek/20250617/dontes-azonnali-jogvedelem-targyaban" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig
<blockquote>
megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
</blockquote>
A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik.
Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.
Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható,
<blockquote>
ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.
</blockquote>
Ahogy a döntéssel kapcsolatban <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=1209755960441617" target="_blank" rel="noopener">Karácsony Gergely főpolgármester írta</a>, eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenességének sokadik bizonyítéka a Fővárosi Törvényszék mai végzése.
A négy hónapra szóló jogvédelem, valamint a Budapestnek visszajáró 10,1 milliárd forint levegővételt jelent pénzügyileg a város számára, ugyanakkor a kormányzati elvonások miatt keletkezett fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet önmagában nem oldja meg. Amennyiben a kormányzati hozzáállás nem változik, úgy a budapestiek nyújtott közszolgáltatások folyamatos finanszírozása néhány hónap múlva újra pénzügyi válsághelyzetet eredményezhet.
Karácsony hozzátette, a mai bírósági végzés birtokában tovább folytatódnak a kormánnyal megkezdett tárgyalások, amelyen a fővárosi városvezetés célja olyan pénzügyi megoldások kidolgozása, amelyek biztosítják a budapesti közszolgáltatások és a szükséges fejlesztések fenntartható, hosszú távú finanszírozását.
A főpolgármester május 26-án, rendkívüli sajtótájékoztatón <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/26/a-fovaros-mukodokepessege-egy-fontos-hatarponthoz-erkezett" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a>, hogy másnap, május 27-én kedden azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújt be a Fővárosi Törvényszékre a szolidaritási adó várható inkasszója miatt, mert ettől a ponttól kezdve Budapest a költségvetés nettó befizetőjévé válik.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/29/azonnali-intezkedeseket-jelentett-be-karacsony-az-inkasszalt-10-2-milliard-forint-miatt" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> is írtuk, május 29-én,
<blockquote>
csütörtök délelőtt 11 óra környékén végül mindennek ellenére inkasszálta az Államkincstár 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, holott a bíróság döntéséig ezt nem tehette volna meg. Karácsony is hangsúlyozta, hogy az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, hanem törvénytelen is volt, és feljelentést tesznek az ügyben.
</blockquote>
Az inkasszó miatt borult az a vészforgatókönyv, amit a főváros cégei még a jogvédelemben bízva elkezdtek kidolgozni.  csütörtöki napon a főpolgármester máris leállította a folyósítást három közszolgáltató cégnek – a Budapesti Közművek, a BKK-nak és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágításnak, és bejelentette egy likviditási munkacsoport létrehozását, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
Karácsony egyeztetésre hívta a szakszervezetek képviselőt is, akik június 2-án, demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek, valamint a főpolgármester bejelentette azt is, hogy a kormány első figyelmeztetéseként már június 6-án, pénteken leállítják rövid időre a közlekedést a városban.
Mindeközben Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői is összehívtak június 4-ére, szerdára <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/04/a-fovarosi-kozgyules-rendkivuli-ulese-johet-par-heten-belul" target="_blank" rel="noopener">egy együttes ülést</a>, hogy többek között kezdeményezzék egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását. „Kérjük a Közgyűlést, mondja ki: eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni! (...) Nem hagyjuk magunkat, harcolni fogunk Budapestért!” – írta Baranyi.
Június 10-én, kedden aztán tárgyalóasztalhoz ültek a kormány képviselői a városvezetéssel.
<blockquote>
Ahogy <a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1016424690668232&amp;set=pb.100069021316157.-2207520000&amp;type=3" target="_blank" rel="noopener">a közleményükben írták</a>, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese egyeztetést folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Kiss Ambrussal, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójával az önkormányzat pénzügyi helyzetéről.
</blockquote>
A felek egyetértettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét. Ehhez szükség esetén a kormányzat kész támogatást is biztosítani, azonban csak abban az esetben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kap.
A kormányzati oldal kérésére a főpolgármester korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz a kormányzat által megbízott szakértőnek a megalapozott kormányzati döntéshozatal érdekében. A közlemény azzal zárult, hogy az egyeztetést ezen, a június 16-ával kezdődő héten is folytatják.
Nyitókép: Karácsony Gergely a május 29-i rendkívüli sajtótájékoztatóján a Főpolgármesteri Hivatal sajtótermében

A bíróság megtiltotta Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén május és augusztus között beszedési megbízást nyújtson be, valamint elrendelte, hogy fizessen vissza közel 10,2 milliárd forintot és annak kamatait. 

Megkapta a jogvédelmet a főváros

Budapest szerepe pótolhatatlan az ország gazdaságában, nem csak azért, mert itt és vonzáskörzetében él az ország lakosságának több mint ötöde, de itt termelődik a magyar GDP 38 százaléka. És bár a városnak van a legtöbb iparűzési adó bevétele, de minden más településhez képest több közszolgáltatást finanszíroz, a naponta több mint 3 millió utazást bonyolító fővárosi közösségi közlekedés például az ország legnagyobb közszolgáltatása. Éppen azért a főváros csődbe taszítása beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaság egészére nézve - fogalmazta meg a főpolgármester.  
A múlt hét csütörtöki <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/29/azonnali-intezkedeseket-jelentett-be-karacsony-az-inkasszalt-10-2-milliard-forint-miatt">10,2 milliárdos állami inkasszó </a>után kialakult helyzetben sok kérdés merült fel mindenkiben – joggal – a Főváros <a href="https://budapest.hu/sarc">hivatalos honlapján</a> Gyakran Ismételt Kérdések és válaszokban ezeket igyekeztek összeszedni. 
<h3 dir="ltr">Nem ez az első eset, hogy a városvezetés megkongatja a vészharangot, hogy a város csődközeli helyzetben van. Miben más a mostani helyzet?</h3>
A kormányzati döntések miatt a Főváros pénzügyi lehetőségei évről évre romlottak. 2018-hoz képest 18-szorosára nőttek a várost sújtó kormányzati elvonások. Ebben az időszakban ráadásul a Covid-járvány és az energiaválság is súlyosan érintette a város pénzügyi helyzetét, ennek kompenzálására Budapest kormányzati támogatást nem kapott.
Mindez azt eredményezte, hogy Budapestnek a közszolgáltatások működtetése mellett alig maradt pénze a fejlesztésekre. A szükséges fejlesztéseket ezért európai uniós forrásból tudja megvalósítani a város, az elmúlt időszakban mintegy 300 milliárd forint uniós forrást sikerült megszerezni Budapestnek- ám ezeknek az európai forrásoknak a folyósítása is megakadt a kormány és az Európai Unió vitája miatt.
Mindezek nyomán alakult ki az a példátlan helyzet, hogy Budapest az állam nettó finanszírozója, vagyis Budapest többet kénytelen befizetni az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. A főváros a helyzet ellen jogi úton keres elégtételt, eddig minden pert Budapest nyert. Legutóbb is azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be a bíróságnak, ez a törvény szerint megakadályozza, hogy az állam pénzt emeljen le Budapest számlájáról. Az Államkincstár mégis leemelt 10,2 milliárd forintot a főváros folyószámlájáról törvénytelenül. Mindez együttesen okozza, hogy immár a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások fenntartása a tét.
<h3 dir="ltr">Hogyan hatna a városlakók és a dolgozók életére egy esetleges csőd?</h3>
A főváros biztosítja a csapból folyó vizet, a közvilágítást, az idősotthoni ellátást, a gyermekétkeztetést, a színházak, vagy épp a könyvtárak működését és természetesen a legnagyobb közszolgáltatást, a közösségi közlekedést, hogy járnak a buszok, a villamosok, a metró, a földalatti, használható a Bubi-hálózat. Ha a kormány csődbe taszítja a várost, annak következményei szinte beláthatatlanok, de fontos, hogy ez nem egy elméleti lehetőség. A Főváros pénzügyi ellehetetlenülése azt jelenti, hogy az Önkormányzat nem tudja biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a budapestiek megszokhattak és joggal várnak el. 
<h3 dir="ltr">Miből gazdálkodik Budapest, honnan van vagy épp nincs pénze?</h3>
Budapestnek három érdemi bevételi forrása van. A legnagyobb az iparűzési adó bevétele. Ez leginkább azon múlik, milyen a kormány gazdaságpolitikája. A második az állami normatíva, amit azért kap a város, mert közszolgáltatásokat biztosít, nem csak a budapestieknek, hanem mindenkinek. Ennek összege is a kormányon múlik, nem is emelkedik a támogatás évek óta. A harmadik bevételünk a közszolgáltatások ára, leginkább a közösségi közlekedés jegyárbevétele. Ez viszont befolyásolja a város élhetőségét: ha egy élhető várost akarunk unokáinkra hagyni, akkor itt nem a bevételek növelése, hanem a minőség javítása a feladat.
A kiadások közül a legnagyobb természetesen a közösségi közlekedés, erre idén mintegy 169 milliárdot fordít Budapest, több kellene, de 2025-ben csak a 2024-es szint megtartására futja. És a második legnagyobb tétel a város gazdálkodásában nem más, mint a kormányzati elvonás.
Budapest legfontosabb bevétele, az iparűzési adóból származó bevétel az elmúlt időszakban mintegy 30 százalékkal nőtt, ezzel áll szemben a kormányzati elvonások 1600 százalékos növekedése. 
<h3 dir="ltr">Miért nem vesz fel hitelt a város?</h3>
Hitel felvételére is lenne mód, vagy nagyon kedvező európai támogatás igénybevételére, ám ezt a törvény a kormány engedélyéhez köti, a kormány pedig több alkalommal megtagadta az engedélyt.
<h3 dir="ltr">Ellenőrzi valaki a város gazdálkodását?</h3>
Az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi, ebben az elmúlt időben különös figyelem jutott a Fővárosi Önkormányzatra. A 2023. év költségvetését és zárszámadását az ÁSZ a 24015. számú jelentésében vizsgálta töviről hegyire.
Az Alkotmánybíróság külön is idézte <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/21/az-asz-szerint-is-netto-befizetove-valt-a-fovaros">ennek a jelentésnek azt a megállapítását</a>, hogy „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2%-ról 1%-ra történő csökkentése) is hatással voltak.”
Alig egy évvel később, idén is vizsgálta a Számvevőszék a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását, és elemzésében kimondta, hogy további intézkedések nélkül az Önkormányzat nem tud eleget tenni a közfeladat ellátási kötelezettségeinek. Vagyis ilyen kormányzati elvonások mellett – ahogy azt minden eddigi ellenőrzés megállapította – nem lehet fennmaradni.
<h3 dir="ltr">Hogyan tudja megoldani Budapest ezt a pénzügyi helyzetet?</h3>
Ezt a helyzetet a kormány idézte elő, ezért a kormány tudja megoldani azzal, hogy véget vet Budapest kivéreztetésének. Budapest eddig minden pert megnyert a bíróságon most is azonnali jogvédelmet kért a kormányzati elvonásokkal szemben, ami adhat kis időre pénzügyi mozgásteret a városnak.
Addig minden egyes kifizetést külön vizsgál a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/02/eddig-es-ne-tovabb">főváros likviditási bizottsága</a>, több támogatás átutalását elhalasztotta a BKK-nak, a BKM-nek, de a válsághelyzet valódi megoldása a kormány együttműködése nélkül lehetetlen. A városvezetés többször kijelentette, hogy Budapest vezetése kész tárgyalni a kormánnyal és minden más érintettel.
<h3 dir="ltr">A Rákosrendező megvételének árát nem lehetett volna másra költeni?</h3>
Rákosrendező megvásárlásának most nincs közvetlen hatása a főváros pénzügyi helyzetére. Az elővásárlási jog gyakorlója nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem a főváros cége, a Budapesti Közművek Zrt. volt, az első, mintegy 13 milliárd forintos részlet kifizetése az a cég eredménytartaléka terhére történt. A BKM abból a pénzből fizette ki a Rákosrendező első részletét, amit a Rákospalotai Hulladékhasznosítóért kapott a MOHU-tól. Ezt a pénzt a főváros a jogszabályok szerint akkor sem tudná a város működtetésére költeni, ha akarná. A Fővárosi Önkormányzat nem veheti el a pénzt a non-profit cégeitől. 
A következő, mintegy 18 milliárd forintos második vételár-részlet kifizetése még messze nem aktuális, mivel ezt addig nem kell a fővárosnak kifizetnie, amíg meg nem állapodik a kormánnyal a mintegy 300 milliárd forintnyi, az állam által vállalt, hosszú évek alatt – talán részben majd a meginduló uniós forrásokból finanszírozott – infrastrukturális beruházások pontos részleteiről és ütemezéséről.
<h3 dir="ltr">Mit tehetnek a Budapestiek ebben a helyzetben?</h3>
Maradjatok szolidárisak! – ajánlja az oldal minden budapestinek. 
Ha a téma szóba kerül, mondjátok el, hogy amit a kormány tesz Budapesttel, az itt élőkkel, az elfogadhatatlan. Mondjátok el, hogy ez nem a Főváros csődje, hanem az államé, amelyet a kormány a budapestiektől elvett pénzből akar elkerülni. Mondjátok el, hogy ha Budapest csődbe megy, az ország is csődbe megy, hiszen Budapest az ország gazdasági motorja. És ha a környezetedben valaki sztrájkol majd, légy vele szolidáris és kérdezd meg, miben segíthetsz!
Ennek a szolidaritásnak volt az első szép példája a pénteki 10 perces leállása a közösségi közlekedésnek is – az akció arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen lenne az a helyzet, amikor a közszolgáltatásokat valóban nélkülöznie kéne a városnak.

Hogyan jutott ebbe a pénzügyi helyzetbe a város? Egy esetleges csőd hogyan érintené az itt élőket? Mi a helyzet a Rákosrendezőre szánt pénzzel? Miért nem vesz fel hitelt a város? Mit tehetnek a budapestiek ebben a helyzetben? 

Az elmúlt napok legtöbbet feltett kérdés-válaszai

2025. június 6-án, pénteken 11:50 és 12:00 között 10 percre megáll Budapest közösségi közlekedése. Ahogy ezzel kapcsolatban <a href="https://bkk.hu/utazasi-informaciok/kozossegi-kozlekedes/10-perc-budapestert/" target="_blank" rel="noopener">a Budapesti Közlekedési Központ is megfogalmazta</a>, a főváros ezzel a rövid leállással a közszolgáltatások, így a közösségi közlekedés fontosságára hívja fel a figyelmet. A tízperces leállás minden BKK-járatot érint, kivételt csak a 100E Repülőtéri Expressz, a HÉV-ek valamint az agglomerációs buszjáratok jelentenek.
<blockquote>
A BKK járatai 11:50-kor még elvisznek a következő megállóhelyig vagy állomásig, ott viszont megállnak, és csak 12:00-kor indulnak tovább. A járművezetők minden esetben biztosítják, hogy biztonságosan le tudj szállni a járműről. A metrók is elmennek a legközelebbi állomásig, ahol le lehet szállni róluk. A leállást a jegyellenőrök is figyelembe fogják venni az ellenőrzéskor.
</blockquote>
A járművezetők az érintett időszakban mindent megtesznek, hogy a járművek a leállás idején ne akadályozzák a közúti forgalmat. Ennek ellenére a város egyes pontjain előfordulhat, hogy várakozni kell.
A BKK arra kér mindenkit, hogy aki teheti, ebben az időszakban ne induljon a belvárosba autóval, utazását tervezze körülbelül 15-20 perccel előbbre vagy későbbre.
Mint már írtuk, 12:00-t követően újraindul a forgalom. A városi közlekedés sajátosságainak, a közlekedési lámpáknak köszönhetően kis idő után visszaáll a járművek egyenletes közlekedése, de a forgalomirányító munkatársak mindent megtesznek majd, hogy Budapesten a lehető leggyorsabban helyreálljon a járatok menetrendszerű követése.
Az akció előzménye, hogy
<blockquote>
a Magyar Államkincstár május 29-én, csütörtökön délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/29/azonnali-intezkedeseket-jelentett-be-karacsony-az-inkasszalt-10-2-milliard-forint-miatt" target="_blank" rel="noopener">inkasszált 10,2 milliárdot</a> a főváros folyószámlájáról, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent. A Magyar Államkincstár ezzel lépésével a főváros működését sodorta veszélybe.
</blockquote>
Ezt követően június 2-án, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével felállt a Városházán <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/02/eddig-es-ne-tovabb" target="_blank" rel="noopener">a naponta ülésező likviditási munkacsoport</a>, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői június 4-ére, szerdára <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/03/budapest-nem-fog-tetlenul-turni" target="_blank" rel="noopener">összehívtak egy együttes ülést</a>, hogy egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezzék.
<blockquote>
Az ülésen Baranyi <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/04/a-fovarosi-kozgyules-rendkivuli-ulese-johet-par-heten-belul" target="_blank" rel="noopener">arra kérte a pártokat</a>, függesszék fel a 2026-os választásoknak szóló politizálást a közgyűlésben, illetve a mellette ülő főpolgármestert és a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjét, hogy fejezzék be, vagy legalábbis függesszék fel ezt a soha véget nem érő főpolgármesteri kampányt, mert ebben a helyzetben mindenkinek, aki a várost meg akarja menteni, együtt kell dolgoznia.
</blockquote>
A főpolgármester <a href="https://hvg.hu/360/20250604_Karacsony-Gergely-interju-szolidaritasi-ado-csod-BKK-kozlekedes-fopolgarmester" target="_blank" rel="noopener">a HVG-nek adott</a>, tegnap, azaz június ötödikén megjelent interjújában azt mondta, ő a békés építkezés híve lenne, nem a harcé, „de most az a feladatunk, hogy keményen küzdjünk a városért, a budapestiekért”. A magyar kormány szerinte nemcsak az önkormányzatokat utálja, hanem Budapestet is, „de ez a mostani helyzet túlmutat az eddigi politikai játszmákon, most már a város működőképessége is veszélyben van”. Egy olyan város próbálnak térdre kényszeríteni és tönkretenni, „amelyik a GDP 38 százalékát termeli meg, enélkül pedig a kormány gazdaságpolitikája is halálra van ítélve”.
A mostani leállást első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.” 
Ahogy június 4-i sajtótájékoztatón is elmondta,
<blockquote>
tudja, hogy van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz. „Erkölcsi és politikai kötelességem, hogy ne hagyjam ezt a várost tönkretenni, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasználjak.”
</blockquote>
A városvezetés egyébként, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0x2urfEt2DH8ViNjKxaaHsCAZH2icNJH3h1WaaLG2YGRr2QkqCacBBPsm77yeWhXal" target="_blank" rel="noopener">mint jelezte</a>, kész tárgyalni a kormánnyal, „az idő azonban vészesen fogy”.
Baranyi Krisztina <a href="https://magyarnarancs.hu/belpol/legalabb-allva-haljunk-meg-276590" target="_blank" rel="noopener">a Magyar Narancs</a>ban szintén június ötödikén megjelent, friss interjújában azt mondta, ő a jogi lehetőségeket is kérdésnek látja, „hiszen (...) az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben”.
Úgy látja, a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. „Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. (...) Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.”
Azt Baranyi sem gondolja egyébként, hogy a radikális lépéseket egyik napról a másikra be lehetne bevezetni, de ha „a Budapest számára rendelkezésre álló végtelen számú kommunikációs felületen” elmondják, mi vezetett idáig, hogy harcolni kell, akkor a budapestiek szerinte nagy arányban támogatni fogják a városvezetést. A folyamat akár hónapokig is eltarthat. „Ha feltett kézzel várakozunk arra, hogy főbe lőjenek, akkor is meghalunk. Én azt mondom, akkor legalább állva haljunk meg.”
Vitézy <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Xl12SV6VX8c" target="_blank" rel="noopener">a Partizánnak</a> még június 4-én, szerdán, a rendkívüli bizottsági ülést követően megismételte, amit korábban <a href="https://nepszava.hu/3282287_budapest-pentek-leallas-kozossegi-kozlekedes-orban-kormany-inkasszo" target="_blank" rel="noopener">a Népszavának is mondott</a>, azt támogatja, hogy figyelmeztetést küldjenek a kormánynak, azt, hogy 10 percre leálljon a közlekedés, azt nem. Nem hiszi ugyanis, hogy a Karmelitát különösebben meghatná egy 10 perces leállás, hiszen a MÁV-nál mindennapos, hogy 10 percet vagy még annál is többet álldogálnak a vonatok, és egész országrészek bénulnak le.
Ő annak a híve, hogy ne a dolgozókon vagy az utasokon „statuáljanak példát”, ne őket próbálják bevonni, mert szerinte ez egy kétélű fegyver. Vitézy más eszközökhöz nyúlna,
<blockquote>
a példa statuálást a főváros kezdje azokon az állami szolgáltatókon, akik egyébként tele vannak pénzzel, az MVM-en vagy a MOL-on. Ahogy ugyanis a cégek beszámolóira hivatkozva mondja, az MVM-csoportnak 324, a MOL-csoportnak 364 milliárd volt a tavalyi profitja. „Aztán kapcsolják le ők az áramot vagy a gázolaj szállítását, ha merik. <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=676673081843327" target="_blank" rel="noopener">Nem fogják</a> – ha egységesek és erősek vagyunk.”
</blockquote>

A mostani leállást Karácsony Gergely főpolgármester az első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.”

Tíz percre leáll a város – minden tudnivaló róla

Budapest közgyűlése nem fogja feltett kézzel várni, hogy főbelőjék – mondta el Baranyi Krisztina képviselő, Ferencváros polgármestere és bizottsági elnök <a href="https://onkormanyzati.tv/elok/fovaros2/">szerda reggel azon a rendkívüli, közös bizottsági ülésen</a>, amit a Baranyi vezette Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság és a Vitézy Dávid féle Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hívott össze a csődveszélyre válaszul.
Az ülésre meghívták a főpolgármestert, Kiss Ambrus főigazgatót; az összes, a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselőcsoport vezetőjét, a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250604-mm3010.jpeg" alt="Összevont" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">A közös előterjesztés határozatai:</h3>
A <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-bizottsagainak-nyilvanos-ulesei;id=127956;type=5;parentid=18469;parenttype=2">közös előterjesztés határozati javaslata hat</a> pontban foglalta össze a tennivalókat. 
Az 1-es ponttal kimondják, hogy semmiféle költségmegtakarítással és hatékonyságnöveléssel nem tudja a város kigazdálkodni azt az 51 milliárd forintot, ami a szolidaritási hozzájárulásból hátra van, és nettó befizetővé tenné a várost az állami költségvetésbe. 
A 2-es pont hangsúlyozza, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású, ezért nem csak budapesti, de országos közérdek az egyértelmű nyomásgyakorlás a város ellehetetlenítése ellen, a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű részének beszedésének megakadályozására.
A 3. pont a szükséges lépésekre tér ki, a határozat szerint a csődveszélyre válaszul, a Főváros pénzügyi ellehetetlenülésére ellen nemcsak jogi, hanem politikai válaszokkal is készülnie kell Budapestnek.
A 4. pontban a bizottságok arra tesznek javaslatot a polgármestert felkérve, hogy készüljön el a részletes tájékoztatást a fővárosi cégek likviditási vészforgatókönyveiről, a szolidaritási hozzájárulást érintő perek különböző lehetséges kimenetei szerinti változatokban.
Az 5. pont szól arról, hogy a főpolgármester az érintett közszolgáltató cégek bevonásával 15 napon belül, a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságainak közreműködésével dolgozzon ki egy átfogó intézkedési tervet és vészforgatókönyvet, amelynek világos határidőkkel tartalmazza a Főváros részéről szükséges intézkedéseket, hogy ezáltal a nyilvánosság és a kormányzat felé is világossá válik, meddig és milyen beavatkozás nélkülözhetetlen a város csődjének elkerülésére.
Emellett a helyzet súlyosságára való tekintettel a bizottságok együttesen felkérték a főpolgármestert, hogy a vészforgatókönyv elkészültét követően haladéktalanul hívja össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését.
<h3 dir="ltr">A bizottsági ülés</h3>
A város vezetése a háta mögött több milliónyi budapestivel fel fogja venni a kesztyűt és harcolni fog, és ez nem csak a főpolgármester felelőssége, hanem az egész közgyűlés felelőssége – jelentette ki Baranyi Krisztina. Felszólalásában arra kérte a pártokat,
<blockquote>
függesszék fel a 2026-os választásoknak szóló politizálást a közgyűlésben, illetve a mellette ülő főpolgármestert és a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjét, hogy fejezzék be, vagy legalábbis függesszék fel ezt a soha véget nem érő főpolgármesteri kampányt,
</blockquote>
mert ebben a helyzetben mindenkinek, aki a várost meg akarja menteni, együtt kell dolgoznia. Baranyi később velősen úgy foglalta össze a B-opciót, amikor a város nem kapja meg az azonnali jogvédelmet, és további pénzeket von el a kormány, hogy ebben az esetben Budapest már júniusban betérdel, és ha az OTP - ami Csányi érdekeltsége –  nem ad hitelt, akkor ez augusztusban jön el, de ez várható akkor is, ha a NAV nem ad részlétfizetési lehetőséget Budapestnek.
Vitézy Dávid a költségvetés megszavazását emlegette fel a  2024. decemberi 18-i közgyűlésen, amikor a várttal ellentétben meg tudott egyezni egy többség és lett a városnak elfogadott költségvetése – azaz, amikor helyzet van, akkor tud a testület felelősséget vállalni. Felszólalásában kiemelte, hogy
<blockquote>
meg kell találni azokat a lépéseket, amivel nem a dolgozókat és nem az utasokat büntetjük, ha kormány elvonja Budapest pénzét, hanem például nem fizetjük az MVM-nek az áramért vagy a MOL-nak a számlákat,
</blockquote>
és ha az állam lekapcsolja az áramot, az legyen ez az ő felelősségük. Ahhoz hogy a budapestiek a város oldalán álljanak, világossá kell tenni számukra, hogy mikor mi következik - zárta. 
Karácsony Gergely főpolgármester a reggeli rendkívüli sajtótájékoztatóról érkezett, és a bizottságok előtt is ismertette, hogy a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/04/soha-nem-volt-meg-ennyire-vilagos-a-helyzet">Fővárosnak további elvonásokra kell számítania</a> –  ugyanis a parlament asztalán van az idei adótörvények módosítására vonatkozó javaslat, aminek a 61. paragrafusában van egy ártalmatlannak tűnő mondat, ami valójában azzal jár, hogy a szerencsejáték-iparban, amiben csak állami cégek és NER-hez közeli kaszinók vannak, a negyedére csökkentik az iparűzési adó befizetésére vonatkozó kötelezettséget. Ezzel a módosítással tehát további 18 milliárd forint adóbevételt vesznek ki a főváros, illetve a kerületek költségvetéséből.
<blockquote>
Nekem az az erkölcsi jogi és politikai kötelességem, hogy ne járjuk azt az utat ami járhatatlan – és nem lehet már kigazdálkodni ezt a pénzt.
</blockquote>
A főpolgármester szerint a helyzetre csak jogi és politikai válaszok vannak, és ezeket egyensúlyban kell tartani. Emlékeztetett, hogy eddig a Főváros minden pert megnyert a kormánnyal szemben, ami a mértéktelenre nőtt szolidaritási hozzájárulás terheire vonatkozott  – ugyan nem lett több pénzünk, de azt hogy igazunk van a kormányon kívül minden állami szerv elismerte – hangsúlyozta. 
„Ha Budapest megkapja a jogvédelmet – aminek eldöntésére 15 napja van a bíróságnak a beadástól számítva – van egy kiszámítható út, amin menni tud a város, ha nem, akkor nem csak a Főváros problémája lesz az, ami jön."
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250604-mm3170.jpeg" alt="Összevont" width="3534" height="2357">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Kiss Ambrus ezt követően részletesen ismertette, hogyan jutott ebbe a helyzetbe 2025-re a főváros, hogyan állnak a perek, mi a város likviditási helyzete, és milyen teendők vannak – ezzel egy külön cikkben foglalkozunk hamarosan. De azt már most kiemelnénk, hogy a főigazgató megosztotta a bizottsági tagokkal, hogy megnézték, és az inkasszó ugyan egy nap késéssel, csütörtök 11:34-kor történt meg, de a banknak az utasítást valaki hajnali 2 órakor adta ki. 
<blockquote>
Ha olyan magabiztos lett volna a kormány, hogy ez egy igazságos behajtás, akkor megtették volna a szerdai közgyűlés alatt – mondta Kiss. 
</blockquote>
A kért jogvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy ha a város nem kapja meg, akkor egy olyan jogon túli világban vagyunk már, ahol minden mindegy, és ebben a helyzetben  – Vitézy Dávid kérdésére elmondta – már nyáron eljön az a helyzet, hogy elfogy a város pénze és kimerül a folyószámla hitele.  
Ha megkapja a város a jogvédelmet, akkor augusztus végéig biztonságban vagyunk – mert szeptember 15-én van a következő iparűzési adóbevétel, de a feszes likviditási menedzsmentet fenn kell tartani.
 A legszemléletesebb számokat és monológot a főigazgató az ülés két és feledik órájában mondta el:
2018-ban az iparűzési adó 3 százalékát vonták el szolidaritási hozzájárulás címén, míg 2025-ben ha minden végigmegy, akkor ez már a 31 százaléka lenne – ezekkel a számokkal próbáljunk meg együtt élni!
 És amit a város finanszíroz a bevételeiből, azok közszolgáltatások, nem vállalkozás, hogy ha nem megy a termék a piacon akkor átcsomagolom, új portfóliót csinálok vagy új termékkel jelentkezek. Ezek közszolgáltatások, ebben olyan termékek vannak, hogy közösségi közlekedés, ivóvízellátás, temetők, közvilágítás, idősotthonok, hajléktalanszállók, kultúra – ezeket tudjuk “árulni” – mondta Kiss. 
<blockquote>
 Nem lehet átcsomagolni őket, hogy akkor szexibbek lesznek és hátha akkor többet fizetnek érte.
</blockquote>
A közszolgáltatások nagy része dotált, ezek soha nem lesznek nyereséges dolgok, egy hajléktalanszálló nem lesz nyereséges, de társadalmilag hasznos, hogy van.
Míg 2018-ban a város a pénzének 58 százalékát költötte a közösségi közlekedésre és 3,3 százalékát a szolidaritási hozzájárulásra, addig ez idén már 43 százalék közösségi közlekedés és 24,9 százalék a szolidaritási hozzájárulás – azaz 
<blockquote>
 második legnagyobb közfeladatunkká akarják tenni az államháztartási hiány finanszírozását!
</blockquote>
Az ülés további részében a megszólaló frakciók is a helyzet súlyosságára való tekintettel az összefogás fontosságát hangsúlyozták, de nem maradt ki a hibáztatási kör sem, volt, aki már a 2010 előtti időkre mutogatott, más az elmúlt 5 év gazdaságára.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250604-mm2841.jpeg" alt="Összevont" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A fideszes Gulyás Gergely Kristóf felemlegette, hogy Karácsony főpolgármestersége előtt Budapest mérlege pozitív volt, 2019 után így vette át a várost az új főpolgármester. 
A tiszás Bujdosó Andrea pártja nevében felszólította – az amúgy meghívott, de meg nem jelent – Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezetőt, hogy vegye rá a kormányát, hogy álljon le Budapest megsarcolásával. A párt várja a főpolgármester javaslatait a helyzet kezelésére és kiállnak a város működőképességének fenntartása mellett.
<h3 dir="ltr">A szavazás</h3>
A fideszes képviselők távolmaradása mellett egyhangúlag támogatták a bizottsági tagok a javaslatokat, kivétel a 4-es pontot, amiről külön szavazás volt, ezt egyhangúlag támogatta mind a két bizottság összes tagja. 
 Az ülés teljes egészében <a href="https://onkormanyzati.tv/elok/fovaros2/">visszanézhető itt</a>.

Egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezték a bizottságok.

Rendkívüli Fővárosi Közgyűlés jöhet pár héten belül

A mostani kormányjavaslatot kifejezetten bicskanyitogatónak nevezte, ebben az esetben a főpolgármester szerint még „azokat a nyilvánvalóan hamis dumákat sem ejtik meg, hogy a fővárostól elvont pénzekkel a szegények településeket kívánják támogatni – ahogy teszik ezt a szolidaritási hozzájárulás esetében".
<blockquote>
„Most konkrétan a kaszinótulajdonosok zsebébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek a fővárosiaktól.”
</blockquote>
A parlament asztalán van az idei adótörvények módosítására vonatkozó javaslat, aminek a 61. paragrafusában van egy ártalmatlannak tűnő mondat, ami valójában azzal jár, hogy a szerencsejáték-iparban, amiben csak állami cégek és NER-hez közeli kaszinók vannak, a negyedére csökkentik az iparűzési adó befizetésére vonatkozó kötelezettséget.
<blockquote>
Ezzel a módosítással tehát 18 milliárd forint adóbevételt vesznek ki a főváros, illetve a kerületek költségvetéséből.
</blockquote>
Karácsony szerint különösen aggályos, hogy a törvény benyújtása révén a budapesti Fidesz frakcióvezetőjének a férje, illetve üzleti köre, Habony Árpád és Garancsi István lesznek a legfőbb haszonélvezői.
„Soha nem volt még ennyire világos és egyértelmű a helyzet,
<blockquote>
azt a pénz, amit elvesznek a budapestiektől, azt odaadják a fideszes kaszinótulajdonosoknak és a Szerencsejáték Zrt.-nek,
</blockquote>
amely az elmúlt években 9 milliárd forintot költött el Fidesz-közeli médiaszereplők, családtagok, többek között Orbán Ráhel alapítványának a támogatására” – magyarázta a főpolgármester.
Szerinte nyilvánvaló, hogy a módosítás célja egyrészt, hogy a főváros helyzetét még nehezebbé tegyék, másrészt, hogy a választásokhoz közeledve a Szerencsejáték Zrt. az így szerzett forrásokat fel tudja használni annak érdekében, hogy a Fidesz mellett kampányoló médiaszereplők, zenekarok, társadalminak titulált szervezetek újabb támogatáshoz jussanak.
A javaslat ugyanis, hívta fel a figyelmet Karácsony, bár a jövő évi adótörvények közé lett beillesztve, „sunyi módon már idén életbe lép, és június elsejétől hatályos”.
<blockquote>
Az ilyen típusú, költségvetési lyukat okozó döntéseket nem lehet a közszolgáltatások csonkolásával kigazdálkodni,
</blockquote>
hívta fel a főpolgármester a figyelmet.
„Egy dolgot lehet tenni, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a közgyűlési frakciók, a munkavállalók, a fővárosi cégek, cégvezetők egy közös egységet alkotnak a budapestiekkel, és elérik azt, hogy a jog és a politika eszközeivel ez a helyzet megváltozzon”.
A jövő évi intézkedések, a szolidaritási hozzájárulás emelése, a versenyképes járások program, illetve ez a mostani adócsomag összességében már 100 milliárdot venne ki a fővárosi költségvetésből.
Hogy ezt miért teszik, azt Karácsony szerint tőlük kéne megkérdezni, ő azt gondolja, hogy
<blockquote>
ez nemcsak Budapest, hanem nemzetellenes politika, hiszen a város gazdasági teljesítménye nélkül az ország sem boldogul.
</blockquote>
„Akinek eddig nem volt világos, mire megy ki a játék, a mai naptól világossá válthat” – jegyezte meg Karácsony, aki emlékeztetett arra is, hogy figyelmeztetésül június hatodikán, pénteken 10 percre leállítják a közösségi közlekedést.
Mint mondta, bizonyos szempontból lehet, hogy sok a 10 perc, mert biztos okoz majd kellemetlenségeket, bizonyos szempontból viszont lehet, hogy túl kevés, mert tudja, hogy nagyon sok olyan, a város mellett álló választópolgár van, akik azt gondolják, hogy ennél is keményebb lépésekre lesz szükség.
Zárásként elmondta, hogy kiderítették, hogy
<blockquote>
a Magyar Államkincstár <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/29/azonnali-intezkedeseket-jelentett-be-karacsony-az-inkasszalt-10-2-milliard-forint-miatt" target="_blank" rel="noopener">azután indította el az inkasszót</a>, miután megkapták az azonnali jogvédelmi kérvényüket,
</blockquote>
ezért büntető feljelentést tesznek.

Június 4-én, szerda reggel újabb sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely főpolgármester, hogy egy újabb kormányzati sarcról számoljon be, „ami világos mutatja azt, hogy politikai döntés született a kormányban, hogy a szakadék széléig vigyék el a Fővárosi Önkormányzatot, hogy mindent megtegyenek azért, hogy a nemzet fővárosa elveszítse működőképességét”.

Soha nem volt még ennyire világos a helyzet

A tegeződő hangulatú találkozón a főpolgármester mindenkit megnyugtatott, hogy a kialakult helyzet miatt senkinek a megélhetése nincs és nem is kerülhet veszélybe. “Egy dolog a legfontosabb: ennek a városnak működnie kell, aki működteti, annak fizetést kell kapnia!” - magyarázta. 
Karácsony Gergely kérdésekre is válaszolt; “Lehet az, hogy ha Viktorral beszélsz, az nyilvános legyen, és ne lehessen utólag elmismásolni?” Karácsonynak azonban nincs meg a miniszterelnök száma, Orbán Viktornak pedig a szándéka, úgyhogy egy ilyen jellegű találkozó kis eséllyel fog létrejönni.
Nagy ricsajt kell csapnunk! – búcsúzott el a telephelyen megjelentektől.
<h3 dir="ltr">Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FKF Köztisztasági Divíziója továbbra is végzi a dolgát</h3>
A rendszeres úttisztítást 1850-től számítjuk, amikor a korábbi rabmunkát magánvállalkozók által végzett utcaseprés váltotta fel Pest-Budán, majd az 1879-ben kiadott köztisztasági szabályrendelet az úttisztítást, útlocsolást a kerületi elöljáróságok (önkormányzatok) hatáskörébe utalta. A 19. század vége óta azonban – ahogy a város is növekedett – tovább gyarapodott a feladatok listája.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fkfnagytakkerfacebook.jpeg" alt="FKF" width="2000" height="1269">
<figcaption>Kép: Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FKF Köztisztasági Divíziója/FKF</figcaption>
</figure>
</div>
Ma már a városi élet minden területén számíthatunk rájuk: többek között ők tartják <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/24/ejjel-tisztabb-lett-az-alagut-felkeszul-a-lanchid">tisztán a hidakat</a>, a gyalogos felüljárókat és a Váralagutat, ők vállalják magukra az egyre gyakoribbá váló <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/16/meg-folynak-a-munkak-a-romai-parton">dunai árvizek utáni utak, rakpartok, közterek megtiszítását</a> is. Feladatuk a koncentrált takarítások szervezése és végrehajtása, például <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/01/8-tonna-tuzijatekmaradvany-es-hulladek-a-szilveszter-utani-nagytakaritas-kepekben">tűzijáték vagy szilveszter után</a> felhalmozódó többtonnányi hulladék gyors eltüntetése, de <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/22/vasarnap-delutan-hoeses-erkezik-budapestre-az-elorejelzesek-szerint">télen az FKT tartja tisztán az utakat a hótól és a sózást, sikosságmentesítést is ők végzik</a>. Még abban is segítenek, hogy a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/14/elindult-a-karacsonyfak-szezonja-a-hulladekmuben">kidobott karácsonyfa távhő formájában visszajusson a lakásokba</a>. Ők takarítják az autóbusz és trolibusz megállókat, csomópontokat, végállomások, a fővárosi tulajdonú és kezelésű útvonalakon, építményeken és műtárgyakon az engedély nélkül elhelyezett plakátok és falfirkák eltávolítása is az FKF feladata, csakúgy mint a közúti balesetek utáni takarítás, igény, illetve megrendelés alapján ivóvíz biztosítása és szállítása, sőt, még illemhelyek üzemeltetése is. 
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc05341.jpeg" alt="FKF" width="5884" height="3915">
<figcaption>Kép: FKF/FKF</figcaption>
</figure>
</div>
 
<h3 dir="ltr">És ami a legfontosabb…</h3>
… mindeközben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/30/este-mentot-hivott-egy-raszorulonak-masnap-langolo-autot-oltott-az-fkf-munkatarsa">nem szűnnek meg embernek maradni.</a> Erről akkor is meggyőződtünk, amikor egy napra különböző munkacsapatokhoz csatlakoztunk, hogy kosarazzunk velük a Margitszigeten és a József körúton, bár ez távolról sem a közös sportolásra vagy szórakozásra tett utalás. A <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/10/4-kor-keltunk-hogy-megnezzuk-hogyan-gyujtik-a-budapestiek-a-szemetet-szelektiven-vagy-sehogy">hulladékgyűjtők ürítése és a darabos szemét kézzel történő összeszedése</a> a legkevésbé sem alantas, inkább nemes, ha azt vesszük, hogy munkájuk nyomán megtisztul sok millió ember lakó- és munkahelyének környéke.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241128ga1534.jpeg" alt="2024." width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>

A főpolgármester az összes fővárosi közüzemi vállalatnál látogatást tesz a héten, hogy a dolgozók ne csak a sajtóból, hanem elsőkézből értesülhessenek mindarról, ami a fővárossal történik. A főpolgármester a hétfői BKV-nál tett látogatás után a FKF Szállító utcai Kommunális Üzemének telepén jelent meg, Csepelen.


Hányféle feladatot lát el az FKF a városban?

<blockquote>
Budapestnek már nincs hová hátrálnia” 
</blockquote>
– <a href="https://www.facebook.com/baranyikrisztinapolgarmester/posts/pfbid0wuV4Kke3ZdEyvQLneaEGTdcGCvfmSZmHJsD9846G1K4iHTi5bUTSzqh7vpjrJ1p2l" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> Baranyi Krisztina. A főváros pénzügyi helyzete miatt ő és Vitézy Dávid egy együttes ülésre összehívták a közgyűlés általuk elnökölt pénzügyi és közlekedési szakbizottságait szerdára.
Egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását <a href="https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/pfbid0yhLtoj2pHPpnpx7uCPRVFz3jEGjkbzsb4YAofXgqcs2AANuCv2fT92UVoc39MjABl" target="_blank" rel="noopener">kezdeményezik</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm7599.jpeg" alt="2025." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A június 4-i, szerdai ülésre meghívták a Karácsony Gergely főpolgármestert, Kiss Ambrus főigazgatót, a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
Ahogy az ülésre fogalmazott <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-bizottsagainak-nyilvanos-ulesei;id=18469;type=2" target="_blank" rel="noopener">előterjesztésben írják</a>, fontos kiemelni, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású. A szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű részének beszedésének megakadályozása például ezért nem csak budapesti, de országos közérdek.
A csődveszélyre válaszul, a főváros pénzügyi ellehetetlenülése ellen már nem elég jogi, hanem 
<blockquote>
politikai válaszokkal is készülni kell.
</blockquote>
Az előterjesztés elfogadásával a bizottságok rögzítik, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összege a közszolgáltatások jelenlegi szintű fenntartását ellehetetleníti, és hogy elkerülhetetlennek tartják, hogy a közgyűlés a csődveszélyre világos politikai válaszokat adjon, „hiszen a lassú sodródás valójában a kormány által Budapestnek szabott sorba való beletörődéssel lenne egyenértékű”.
Az előterjesztésükben ezért egyrészt arra tesznek javaslatot a főpolgármestert felkérve, hogy – mint fentebb is írtuk – egyrészt dolgozzon ki egy átfogó intézkedési tervet és vészforgatókönyvet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250129ga3147-m.jpeg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
A terv világos határidőkkel tartalmazza a főváros részéről szükséges intézkedéseket, hogy általuk a nyilvánosság és a kormányzat számára is világossá tegyék, milyen beavatkozások szükségesek a város csődjének elkerülésére. Másrészt: hogy a vészforgatókönyv kidolgozásakor ne csak a közszolgáltatások korlátozásának, valamint az állammal kötött megállapodások felülvizsgálatának lehetséges mértékét, lépcsőit és lehetséges hatásait tanulmányozzák, hanem vizsgálják „mindazon további közpolitikai lépéseket is, amelyek segítségével egyértelműsíthető, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és
<blockquote>
nem fogja tétlenül tűrni a csődöt”.
</blockquote>
Ahogy<a href="https://enbudapestem.hu/2025/06/02/eddig-es-ne-tovabb" target="_blank" rel="noopener"> ebben a cikkünkben</a> is írtuk, május 29-én, csütörtök délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról a Magyar Államkincstár, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent.
Karácsony szerint az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, de törvénytelen is volt, hivatali visszaélés történt, és feljelentést tesznek az ügyben „ismeretlen tettes ellen, bár tudom, hogy a döntés a Karmelitában született”.
Egy rendkívüli sajtótájékoztatón a főpolgármester bejelentette, hogy likviditási munkacsoportot hoznak létre, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon. A munkacsoport az ő, valamint Kiss Ambrus vezetésével június 2-án meg is kezdte a munkát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250602ga8309.jpeg" alt="likviditási" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Karácsony egyeztetésre hívta a szakszervezetek képviselőt is, szintén június 2-i hír, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. A kormány első figyelmeztetéseként már június 6-án, pénteken
<blockquote>
leállítják rövid időre a közlekedést a városban.
</blockquote>
Ahogy többen is, Karácsony, Kiss és Baranyi is megfogalmazták, Magyarország GDP-jének 38 százalékát Budapest termeli meg. Ha a város megáll, hangsúlyozzák, azt minden magyar megérzi.
„A Budapest-család dolgozói a partnereink, és bízunk a budapestiek szolidaritásában. Közösen kell megüzennünk a kormánynak: visszaköveteljük a törvénytelenül elvett pénzünket, és véget kell vetni a Budapest-ellenes politikának” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02vUvNtYoN86yXDfw4U9uBfi9NPBHn9WwjdTrNUJekAMuXQCMD7135E2tDnb9BZ3a9l?__cft__[0]=AZXmR4Glbqtq5ExVQ50o4fvkeBqejKPIOADmYTy4ERt_vXxh958UVQdxTRKflvRiahvvqd0umOS_Xp5kf4EXiDIFl2bG1r-TM0pMlu1dikBASNeZ31bdxSl4UHF-Pcrtou1hHBkbRO67FinYQweZ481LBrF80rhAZTca63dUsMyKSugiiTp0rGd0vDImXD0CLenTUbvWg0ktvHU8KNsMccdu&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">jelentette ki</a> Karácsony.

Ahogy többen is megfogalmazták, Magyarország GDP-jének 38 százalékát Budapest termeli meg. Ha a város megáll, azt minden magyar megérzi. Szerdán több fővárosi szakbizottság is összeül. 

Budapest nem fog tétlenül tűrni

Amelynek kollektívája az ország egyik leginkább összetartó közössége, nem véletlenül használják oly gyakran a BKV-család kifejezést is – természetesen magukra vonatkoztatva. 
A főpolgármester protokollmentes találkozásra érkezett az Üllői út 197. alatt található remízbe, a Száva kocsiszínbe, és azzal kezdte, hogy Budapesten 10 emberből 9 elégedett azzal, ahogy BKV működik, ami szerinte Magyarországon példátlan teljesítmény...
<blockquote>
Vajon hány  ilyet lehetne még felsorolni? Foci? MÁV? Egészségügy? Oktatás? – tette fel a főpolgármester a költői kérdést,
</blockquote>
majd emlékeztetett arra, hogy amióta a kormány folyamatosan megszorításokkal sújtja Budapestet, igyekeztek a problémát úgy kezelni, hogy azt se a dolgozó se az utas ne érezze. Nem ritkították a járatokat, nem csökkentették a fizetéseket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250602-mm2194-1-1.jpeg" alt="Karácsony" width="3841" height="2560">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Úgy álltunk hozzá, hogy vannak dolgok, amiken nem lehet spórolni. Ezért amikor egyre több megszorítást kaptunk a nyakunkba, azt a döntést hoztuk, hogy nem megyünk bele abba az utcába, hogy valamelyik kezünket vagy lábunkat levágjuk, mert akkor elvérzünk” – mondta Karácsony Gergely, hozzátéve azt, ezt a stratégiát eddig lehetett bírni. „Hiszem azt, hogy ezután is bírni fogjuk, és ha most van is néhány olyan kérdés, amelyekre nekem sincs válaszom, a legfontosabb kérdésre van" – jelentette ki Karácsony Gergely: „Akkor tudjuk ezt végigcsinálni, ha egy csapatként küzdünk!
„Borzasztóan utálom, azt a méltatlan helyzetet, hogy annak a város, amelyből az egész ország él, annak kuncsorognia kell a saját pénzéért" - jegyezte meg Karácsony Gergely, de kiemelte, hogy még egy-két BKV sztrájk is nagyobb kiesés okoz költségvetésből, mint amennyit a kormány szeretne behajtani a fővároson. Karácsony megemlítette azt is, hogy a főváros csődje magával rántaná az országot például a hitelminősítők szemében.
<blockquote>
Ha csapatként tudunk dolgozni, akkor erősebbek leszünk, mint az a politikai akarat, amelyik tönkre akarja tenni ezt a várost 
</blockquote>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/enbudapestem0015.jpeg" alt="2023." width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A járatokon évente több mint <a href="https://enbudapestem.hu/2024/06/20/muveszeti-alkotasnak-is-beillik-a-budapesti-kozlekedes">1,2 milliárd utazás történik</a>, ez felfoghatatlanul nagy szám, de napi bontásban is <a href="https://bkk.hu/rolunk/bemutatkozas/a-bkk-szamokban/">elképesztő adatokat</a> kapunk - a villamosokon naponta 930 000 utazás történik, a buszokon még ennél is több, 1 210 000. A két legforgalmasabb metróállomáson, a Deákon és a Kálvinon a 2017-es adatok szerint közel annyi fel és leszállás történik, amennyi Debrecen lakossága. A BKK mellett a BKV dolgozói azok, akik ezt a hatalmas rendszert viszik a hátukon, és felelnek naponta mindannyiunk életéért, biztonságáért, a buszvezetőktől a pályakarbantartókon át a peronügyeletesekig. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/metrorakosibunkerbkvbarthadorka0443-1024x683.jpeg" alt="M2" width="1024" height="683">
<figcaption>Kép: Kovács Tamás/M2 metró üzemzárás után, és a Rákosi-bunker titkai</figcaption>
</figure>
</div>
A BKV elhivatott dolgozóinak életébe pillanthatunk be, amikor a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/06/muemlek-jarmuvek-a-muemlek-garazsban-a-nosztalgiabuszok-nyomaban-kelenfoldon-legat-tibor">Kelenföldi autóbuszgarázsban</a> jártunk, ahol többezernyi óra munkával keltik életre a nosztalgiajáratokat (is), és mentettek már meg elveszettnek hitt buszmodellt úgy, hogy az utolsó példányra 2014-ben egy verőcei nyaralóval összeépítve (!) találtak rá. De hasonlóan nagy élmény volt az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/07/19/a-szivunket-is-oda-kell-tenni-a-nosztalgiabuszok-nyomaban-obudai-garazs-legat-tibor">Óbudai autóbuszgarázs meglátogatása</a> is, ahol három és fél évtizede a cégnél dolgozók meséltek a szakma minden csínjáról. Vagy hasonlóan szemfelnyitó élmény volt a <a href="https://enbudapestem.hu/2023/08/24/ejszaka-a-fold-alatt-a-metro-uzemzaras-utan-es-a-rakosi-bunker-titkai">metró éjjeli üzemét meglesni és egy éjszakát lent tölteni a föld alatt </a>és bejárni a színfalak mögötti területet – és rádöbbeni, micsoda infrastruktúrát kell fenntartani, mert bizony a mozgólépcsőnek is van „hátulja" és a szellőzőrendszerek labirintusa is hatalmas.

A következő napokban Karácsony Gergely az összes fővárosi közüzemi vállalatnál látogatást tesz, hogy a dolgozók első kézből értesülhessenek mindarról, ami a fővárossal történik. A főpolgármester hétfőn  a legnagyobb fővárosi vállalatnál, a majd’ 10 ezer embert foglalkoztató, közel ezer autóbuszt, hatszáz villamost, száz metrószerelvényt és 140 trolibuszt üzemeltető BKV-nál járt.

 Ha egy csapatként küzdünk! 

Június másodikán, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével
<blockquote>
összeült a Városházán a likviditási munkacsoport.
</blockquote>
Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester a május 29-i, csütörtöki <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/29/azonnali-intezkedeseket-jelentett-be-karacsony-az-inkasszalt-10-2-milliard-forint-miatt" target="_blank" rel="noopener">rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette</a>, a munkacsoport minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
A bejelentésre azután került sor, hogy a Magyar Államkincstár aznap, azaz május 29-én, csütörtök délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, hogy az önkormányzat <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/26/a-fovaros-mukodokepessege-egy-fontos-hatarponthoz-erkezett" target="_blank" rel="noopener">azonnali jogvédelmet kért</a>, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent.
Karácsony szerint az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, de törvénytelen is volt, hivatali visszaélés történt, és feljelentést tesznek az ügyben „ismeretlen tettes ellen,
<blockquote>
bár tudom, hogy a döntés a Karmelitában született”.
</blockquote>
Az inkasszó miatt borult az a vészforgatókönyv is, amit a főváros cégei még a jogvédelemben bízva elkezdtek kidolgozni. A csütörtöki napon a főpolgármester máris leállította a folyósítást három közszolgáltató cégnek – a Budapesti Közművek, a BKK-nak és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágításnak.
A főpolgármester a május 29-i sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy egyeztetésre hívja a szakszervezetek képviselőt is. Hétfői hír, hogy  BKV-nál tartott látogatáson be is jelentették, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. A hét során a főpolgármester egyeztet minden fővárosi intézménnyel és céggel, valamint a közgyűlési frakciókkal a kialakult helyzet kapcsán. 
Kiss Ambrus egyébként éppen május 29. reggelén a Klubrádió vendége volt, ahol <a href="https://www.klubradio.hu/adasok/kiss-ambrus-ket-het-mulva-dont-a-birosag-budapestrol-152869" target="_blank" rel="noopener">azt mondta</a>, nehéz elképzelni mi a kormány szándéka, hivatalos kommunikációs csatorna ugyanis már 2022 óta nem működik a kormány és a fővárosi vezetés között.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2024. október 11-i rádiószózatában még arról beszélt, hogy a gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni, ami 2024 utolsó negyedévében ugyan még nem fog jelentkezni, „azonban 2025 elején robbanásszerű növekedés várható”.
A magyar gazdaság aztán nem, hogy nem növekedett, hanem
<blockquote>
az első negyedévben 0,4 százalékot zsugorodott.
</blockquote>
Kiss szerint pedig úgy pláne nehéz lesz összehozni a vágyott gazdasági ugrást, ha közben Budapest, ahol a GDP 36-37 százaléka termelődik, összedől, és nem működnek a közszolgáltatásai.
Mindez szerinte az ország hitelminősítését is negatívan befolyásolná, és a befektetők előtt sem lehetne dicsekedni vele, mert hogyan hangzik az, hogy olyan rossz állapotban van a gazdaság, hogy csődbe ment a legnagyobb város, vagy az, hogy a gazdaság miatt nem kell aggódni, mert a főváros bedöntésének politikai okai vannak?
Az inkasszót követően Karácsony Gergely a Népszavának <a href="https://nepszava.hu/3281829_karacsony-gergely-budapest-orban-viktor-politika-kormanyvaltas-magyarorszag-interju" target="_blank" rel="noopener">arról beszélt</a>, hogy szerinte a kormány a koronavírus-járvány idején jött rá arra, „hogy a válsághelyzetet jobban kezelő önkormányzatok a riválisaik lehetnek”. Ezt nem engedhették, ezért nekiláttak az önkormányzatok kivéreztetésének. „Ez lassú folyamat, de lassan célhoz érnek” – jegyezte meg.
A főváros számára a legszerencsésebb forgatókönyv az lenne, „ha a 28 milliárdos per lezárulna, és a kormány végre kifizetné azokat a milliárdokat, amit például a trolikra megelőlegeztünk, vagy a megítélt kamatokat és felhagyna az önkormányzat-ellenes politikájával”.
Az interjúból kiderül, ha most lekapcsolnák a közvilágítást, akkor év végig mindössze 5 milliárdot spórolnának vele. „Nem jutunk előrébb, de a város életét tönkretesszük. Ez az út járhatatlan” – magyarázza ezzel kapcsolatban Karácsony.
A BKV kasszájából viszont ki lehetne venni 50 milliárdot, csakhogy annak nyilván brutális következményei lennének,
<blockquote>
nagyságrendileg a meglévő kapacitás felét érintené”,
</blockquote>
azaz a koronavírus-járvány alatti menetrend térne vissza, csak sokkal több utassal.
Mindeközben Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői is június 4-ére, szerdára összehívtak egy együttes ülést, hogy többek között kezdeményezzék egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását. „Kérjük a Közgyűlést, mondja ki: eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni! (...) Nem hagyjuk magunkat, harcolni fogunk Budapestért!” – írta Baranyi.

A Városházán megkezdte a munkát a likviditási munkacsoport, hamarosan pedig rendkívüli közgyűlés jöhet, hogy a városvezetés kinyilvánítsa, nem hagyja magát, harcolni fog Budapestért. 

Eddig és ne tovább!

„Lehet csak valami fatális véletlen történt, valami szakmai mulasztás, és nincs az egész mögött valamilyen mélyreható politikai döntés, hogy jogtalanul emeljenek le ennyi pénzt a Főváros számlájáról” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/711758865137347">kezdte a sajtótájékoztatót</a> a főpolgármester. 
Az előzmények messzire nyúlnak, a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/26/a-fovaros-mukodokepessege-egy-fontos-hatarponthoz-erkezett">hétfői rendkívüli sajtótájékoztató kapcsán</a> – ami az inkasszó elleni azonnali jogvédelem bejelentéséről szólt – írtuk róla bővebben, mi vezetett idáig. A szolidaritási hozzájárulás a 2018-as összeghez képest sokszorosára emelkedett, ami Tarlós István főpolgármestersége alatt még 5 milliárd forint volt, az azóta 89 milliárd forintra emelkedett. Ezzel Budapest az országos költségvetés nettó befizetőjévé vált, és erről <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/21/gyozott-a-fovaros-a-szolidaritasi-hozzajarulas-ugyeben">2024 őszén az Alkotmánybíróság is kimondta</a>, hogy ez alkotmányellenes, és az Államkincstár törvénytelenül inkasszálta a Főváros folyószámláját már korábban is több tízmilliárd forinttal. 
Bár a Főváros kedden benyújtotta a kérelmet az azonnali jogvédelmre a várható szerdai inkasszó ellen, azt csütörtök reggel mégis végrehajtotta a Magyar Államkincstár.
„Ez a lépés teljes mértékben törvénytelen és erkölcstelen, mert a Főváros működését veszélyeztető döntés” – nyilatkozta a főpolgármester, 
<blockquote>
amennyiben ma nem utalják vissza, világossá válik, hogy ez politikai döntés volt és hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek. 
</blockquote>
Valamint a Főváros bírósághoz fordul, hogy azonnal utaltassa vissza az Államkincstár a pénz- folytatta. 
A tízezer millió forintnyi inkasszó miatt borul az a vészforgatókönyvi menetrend is, amit a főváros cégei elkezdtek kidolgozni, még bízva a jogvédelemben, és azonnali intézkedéseket jelentett be Karácsony. 
A csütörtöki nappal leállította a folyósítást három közszolgáltató cégnek – a Budapesti Közművek, a BKK és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágításnak –  mivel ezek 9 milliárd forintos igényét nem tudja a Főváros kielégíteni, és arra kéri őket, hogy átmeneti eszközökkel próbálják kigazdálkodni ezt a hiányzó 9 milliárdot. 
A cél, hogy a Budapest-család 27 000 dolgozójának a nettó bérét ki tudják fizetni, kiemelt figyelemmel  szociális intézményekre, mint az idősotthonok és más szociális intézmények. 
Illetve feláll egy likviditási munkacsoport, akik naponta üléseznek és minden számlát átnéznek annak érdekében, hogy a Főváros működni tudjon. 
A főpolgármester egyeztetésre hívja a szakszervezetek képviselőt is, és a jövő héten egyeztet minden fővárosi intézménnyel és céggel valamint a közgyűlési frakciókkal a kialakult helyzet kapcsán.

A Magyar Államkincstár csütörtökön 11 óra környékén inkasszált 10,2 milliárdot a Főváros folyószámlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatón reagált az így előállt helyzetre. 

Azonnali intézkedéseket jelentett be Karácsony az inkasszált 10, 2 milliárd miatt

Tegnap írtuk <a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/28/fovarosi-kozgyules-2025-majus-beszamolo">közgyűlési tudósításunkban,</a> hogy elfogadták, hogy a BKK és a BKV esetében a folyamatban levő vezérigazgatói pályázatot nyilvánítsák eredménytelenné, és változatlan tartalommal hirdessék meg 30 napos határidővel, valamint elutasították 10 fővárosi cég, köztük a Fővárosi Csatornázási Művek, a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ, valamint a Budapesti Közlekedési Zrt. 2024-es beszámolójának jóváhagyását.
Mindezek után a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Walter Katalin lemondott.
"Bármilyen transzparens és objektív pályázatnak, megmérettetésnek bátran álltam elébe. Hittem abban, hogy Budapesten az eredmények és a kvalifikáció számítanak – ahogy egyébként ez a pályázati kiírásban is szerepelt" - írta felmondásában, hozzátéve: „Sajnos mostanra minden illúzió szertefoszlott: a tegnapi közgyűlésen nemhogy döntés vagy javaslattétel, de még a pályázati felhívásban egyértelműen leírt személyes meghallgatás sem történt meg, miközben a felhívás szerinti elbírálási határidő május 30. volt.”

Lemondott a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója.

Walter Katalin távozik

Az októberben felálló, új testület valószínűleg legagyzsibbasztóbb közgyűlése volt a 2025 májusi, ugyanis a fideszes képviselők körömszakadtukig küzdöttek, hogy az általuk fontosnak tartott témákban választ csikarjanak ki a tiszásoktól, akik kisebb megingással ugyan, de állták a támadásokat. Emellett is sikerült azért dönteni a Városmajorról, a II. János Pál pápa térről, az MBH Bank új székházáról, a Radó Dezső tervről és még legalább egy tucat javaslatról. 

Emberek, erőt kéne mutatni!

A rendkívüli hétfői sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Budapest működése most egy határponthoz érkezett. A 2018-as összeghez képest tizenkétszeresére – mintegy 89 milliárd forint – emelkedett a szolidaritási hozzájárulás, amit a város fizet, ezzel
<blockquote>
Budapest a költségvetés nettó befizetőjévé vált.
</blockquote>
Bár <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/21/gyozott-a-fovaros-a-szolidaritasi-hozzajarulas-ugyeben">2024 őszén az Alkotmánybíróság is kimondta</a>, hogy ez – vagyis hogy a kormány többet von el a várostól, mint amennyi támogatást Budapest kap a kötelező feladati ellátására – alkotmányellenes, és az Államkincstár törvénytelenül inkasszálta a Főváros folyószámláját. Ezért 28 milliárd forint elvonás és 6 milliárd kamat visszajárna, ám ez eddig nem érkezett meg a város számlájára. 
A 2025-ös év költségvetését – amit a <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december">közgyűlés el is fogadott</a> – úgy tervezte meg a város, hogy ebben az évben is az Alkotmánybíróság döntésére alapozva a jogosnál nem nagyobb mértékű szolidaritási hozzájárulással számolt. Az elmúlt négy hónapban 32 milliárd forintot vont el a kormány, ez a város össz kiadásának 17 százaléka, majdnem annyi, mint a közösségi közlekedés teljes üzemeltetése.
A megemelt szolidaritási hozzájárulás fejében azonban Karácsony szerint a kormány követeli a további 51 milliárd forintot, és ezért szerdán 10,2 milliárd forintot inkasszálhatnak a Főváros számlájáról. A főpolgármester szerint ez már a város működöképsségét veszélyezteti, ezért azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszózhassa a város számláját. 
Ha a közösségi közlekedést kivéve az összes fővárosi közszolgáltatást és intézményt, a közvilágítástól az idősotthonokon át a városi rendészetig és a színházakig bezárnák és lekapcsolnák, még az így megspórolt pénz sem lenne elég ennek az 50 milliárdnak a kifizetésére. 
Karácsony ebben a helyzetben összehívja a fővárosi munkavállalókat képviselő szakszervezeteket, hogy ha az azonnali jogvédelmet nem kapja meg Budapest, akkor egy ilyen bírósági ítélet elvesztése milyen mértékben és hogyan veszélyezteti a közszolgáltatásokat, illetve felkéri a BKK vezetőségét, hogy egy vészforgatókönyvet dolgozzon ki, hogy 
<blockquote>
milyen mértékben kell visszafogni a közösségi közlekedés kapacitását, hogy az állam alkotmányellenes sarkát ki tudjuk fizetni.
</blockquote>
Ez még nem jelenti azt, hogy érvényesíteni is kell ezeket, de ha sor kerül rá, akkor nagyjából a mostani kapacitásnak a megfelezését jelentené.

Karácsony Gergely főpolgármester a Városházán tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kedden azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújt be a Fővárosi Törvényszékre a szolidaritási adó várható inkasszója miatt, és egy, az eddigieknél jóval drasztikusabb túlélőprogramot kell kidolgozni, ami a közszolgáltatások újratervezését is érinti. 

A Főváros működőképessége egy fontos határponthoz érkezett

A Fővárosi Önkormányzat a jelenlegi is meglévő árvízvédelmi fővédvonalra, a Nánási út – Királyok útjára terveztette a környéken élő 50 ezer ember biztonságát szolgáló új védművet. A Pest Megyei Kormányhivatal által másfél éve kiadott vízjogi létesítési engedélyt azonban a Fővárosi Törvényszék eljárási hiba miatt május 20-án eljárási hiba megsemmisítette.
A szóban kihirdetett ítélet nem érintette a védvonal helyének megfelelőségét, vagy az új gát tervével kapcsolatos bármely más műszaki vagy tartalmi kérdést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel magukkal a Fővárosi Önkormányzat által korábban benyújtott tervekkel (<a href="https://enbudapestem.hu/2023/03/01/megvan-a-gyoztes-terv-a-romai-vedogatjanak-nyomvonalara">melyekről itt írtunk bővebben az Énbudapestemen is</a>) szemben nem merült fel kifogás, a Kormányhivatal – az ítélet írásbeli kézbesítését követően – azonnal le tudja folytatni az új engedélyezési eljárást. A Főváros már korábban is számolt ezzel a jogi kockázattal, így az új gát megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban olyan menetrendet tervezett, amely emellett a csúszás mellett is lehetővé teszi, hogy a Nánási úti új védmű 2029 végéig európai uniós támogatásból elkészülhessen.  
<blockquote>
A bíróság kizárólag azért semmisítette meg a korábbi engedélyt, mert azt a kiemelt beruházásokra vonatkozó eljárás szerint adta ki a Pest Megyei Kormányhivatal.
</blockquote>
Azonban a bíróság álláspontja szerint a Római-parti védmű esetében a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz csak a <a href="https://hvg.hu/itthon/20130222_Tuntetes_lesz_a_Romaipartert_es_a_mobilg">Tarlós István korábbi főpolgármester által támogatott parti nyomvonalra</a> vonatkoztatható. A Nánási út – Királyok útjára készült új gát nyomvonala az engedély alapján csak egy helyen, azaz csak egy helyrajzi szám tekintetében ért össze a partra tervezett nyomvonallal, ott, ahol Pünkösdfürdőnél a lakótelepet védő hatalmas földgáthoz csatlakozik. Így a bíróság álláspontja alapján az engedélyezés során nem lehetett volna alkalmazni a kiemelt eljárásrendet. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240921-mm1890.jpeg" alt="Római" width="3984" height="2656">
<figcaption>Árvíz védekezés 2024 szeptemberében. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A <a href="https://budapest.hu/kozmuvek/kozmufejlesztesek/arvizvedelmi-fejlesztesek/a-romai-part-es-a-csillaghegyi-oblozet-arvizvedelme">Fővárosi Önkormányzat továbbra is elkötelezett </a>a környék lakóterületein, így a Pók utcai lakótelepen, Rómaifürdőn, Csillaghegyen és a békásmegyeri lakótelepen élő sok tízezer ember biztonságát legjobban szolgáló megoldás mellett. Az új gát tervezése során korábban elkészített részletes változatelemzés ugyanis megmutatta, hogy a Nánási út – Királyok útján könnyebben és biztonságosabban lehet védekezni, mint a lényegesen alacsonyabban fekvő Duna-parti sétányon, így az ide épített védmű nagyobb biztonságot ad a lakóterületeknek. (A parti sétányon helyenként akár 4 métert is eléri a jogszabály által előírt a MÁSZ+130 védekezési szinthez képest szükséges magasassághiány.) A műszaki tervezést kísérő komplex közösségi tervezés azt is egyértelművé tette, hogy a budapestiek számára rendkívül fontos a Római-part jelenlegi, természetközeli karakterének megtartása és az értékes faállomány, a vízparti növény- és állatvilág védelme. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ramai-parti-kazassacgi-tervezacs-ksz246253bv202209240013-150.jpeg" alt="Római-partnál" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Berecz Valter/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=VLClWcM-g4M">új védmű megépítése hosszú évek óta nem mentes a konfliktusoktól </a>– a lakóterületeken élők biztonságát szavatoló nyomvonalon a gát építését a hullámtéri ingatlanbefektetők újabb és újabb perekkel támadják. Fontos arra emlékeztetni, hogy még a 2010-es évek során a Főváros minden olyan pert megnyert, amely a védekezés tartalmi kérdéseit érintette. Egy vízparti szálloda tulajdonosának pere egészen a Kúriáig jutott. A Kúria kimondta, hogy a Nánási út - Királyok útján húzódó védmű minősül árvízvédelmi fővédvonalnak
<blockquote>
a védmű és a Duna közötti terület hullámtér, amelyen a Fővárost nem terheli árvízvédelmi kötelezettség.
</blockquote>
A Kúria egyértelművé tette azt is, hogy a hullámtérben fekvő ingatlanok esetében a tulajdonosoknak van lehetősége az árvízi védekezésre, azonban a tulajdonosok mindenféle tevékenységet kizárólag saját kockázatukra és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. Az, hogy a III. kerület építési szabályzata az üdülőterületet beépíthető területnek minősíti, nem zárja ki az adott terület hullámtérként való minősítését, hiszen az előbbi egy építési jogi kategória, az utóbbi pedig vízjogi kategória. A Főváros védekezési kötelezettsége azonban a fővédvonalra vonatkozik. 
Az új vízjogi engedély megszerzését követően 2026-ra tervezi a Főváros az építkezés elindítását, az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás jelenleg már folyamatban van. A kivitelezés összesen körülbelül 3 évig fog tartani, ezalatt azonban szakaszolva, több fő és azon belül rövidebb részszakaszokban történik majd annak érdekében, hogy a környéken élőknek okozott nehézségeket minimalizálni lehessen. Ezek alapján az új gátat ellenzők által nyilvánosan többször hangoztatott kijelentések, miszerint a kivitelezés miatt el kell majd elhagynia az otthonát egyeseknek, nélkülöznek minden alapot, sem a hullámtéri üdülőterületen életvitelszerűen élőknek, sem a lakóterületek lakóinak nem kell az építkezés alatt költözniük.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm2807.jpeg" alt="Római" width="4000" height="2667">
<figcaption>A Pünkösdfürdői védmű a 2024-es árvíz alatt. Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A közösségi közlekedés is mindvégig biztosított lesz az egész környéken. Az átépítésre kerülő közművek üzemét az átépítés alatt a közbeszerzést elnyerő vállalkozónak olyan ideiglenes megoldással kell majd folyamatosan fenntartania, mely nem okoz fennakadást a lakosság, valamint az érintett üzemek, intézmények ellátásában. A vállalkozó köteles lesz biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát is. Természetesen - mint bármilyen más nagyberuházásnál, útfelújításoknál vagy közművek cseréjénél - lesznek olyan időszak, amikor a Nánási út- Királyok útján csak egy irányban vagy esetleg nem lesz lehetséges a gépjármű forgalom, azonban a kivitelezés organizációjának fontos része ezen időszakok minimalizálása is. Emellett külön havária terv készül arra az esetre, hogy a környék lakóterületei biztonságban legyenek abban az esetben is, ha az építkezés ideje alatt érkezne egy jelentősebb árhullám a Dunán.

A Fővárosi Törvényszék döntése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia a Római-parti Nánási út – Királyok útjára tervezett új árvízi védmű engedélyezésének ügyében. A 2023-ban kiadott engedélyt a bíróság kizárólag eljárási hiba miatt semmisítette meg, de a nyomvonallal vagy a műszaki tervekkel szemben nem merült fel semmilyen tartalmi kifogás. A Fővárosi Önkormányzat kiemelte, hogy továbbra is elkötelezett az Nánási úti új védmű mielőbbi megépítése és a Római-part megóvása mellett.

A Fővárosi Törvényszék döntése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia a Római-parti Nánási út – Királyok útjára tervezett új árvízi védmű engedélyezésének ügyében. 